A hazai közlekedés néhány aktuális kérdése Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár
Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 05.
Tartalomjegyzék
1. Közútkezelői feladatok átadása 2. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedés (UD) tapasztalatai 3. Regionális Operatív Program 4. A közlekedésbiztonságot, fenntarthatóságot és térségi elérhetőséget javító programról 5. Közlekedési Operatív Program 6. Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) 7. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
3
Tartalomjegyzék 8. Kerékpáros közlekedési kérdések 9. Határmenti projektek 10. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. Törvény 11. A vasúti szektort érintő változások 12. Az autóbusz-közlekedési szektort érintő változások 13. A közútpótló komp- és révközlekedésit érintő változások 14. Hazai közlekedésbiztonsági célkitűzések 15. Közlekedés környezet- és a klímavédelemi feladatai
4
1. Közútkezelői feladatok átadása A feladatátadással kapcsolatosan várható eredmények
A 1600/2013. számú kormányhatározat alapján november 1-jén az ÁAK Zrt. közútkezelői feladatai az MK NZrt. részére kerültek átadásra
Egységes szakmai irányítás Munkagépek, illetve humánerőforrás optimálisabb elosztása Költségfelhasználás racionalizálása •
Rövid távon: 1. Új üzemmérnökségek létesítésének elhagyása 2. Kedvezőbb adózási lehetőségek
• Hosszú távon: 1. Üzemmérnökségek területi lefedettségének ésszerűsítése 2. Duplikációk megszüntetése 5
2. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedés (UD) tapasztalatai Tervezett és megvalósult bevételek, 2013. július - 2014. június (bruttó M Ft) 160 000 140 000 120 000
millió Ft
100 000 80 000 60 000 40 000 20 000
0 július
augusztus szeptember
október
november
december
január
Megvalósult
február
március
április
május
június
Tervezett
főúti
gyorsforgalmi 6
A díjköteles hálózat bevételtermelő képessége
7
3. Regionális Operatív Program Uniós források terhére történt mellékút felújítások 2007-2013. között burkolat erősítés felújított útszakaszok (építési költség bruttó száma eFt) db
Év
burkolat erősítés km
2007. évben átadott
72,0
13 660 000
2008. évben átadott
95,9
4 110 961
24
2009. évben átadott
811,6
33 405 367
128
2010. évben átadott
134,7
7 679 377
25
2011. évben átadott
34,6
1 308 170
4
2012. évben átadott
279,1
26 370 000
19 890 000
51
2013. évre tervezett
456,8
58 020 000
41 980 000
64
2014. évre tervezett
215,1
31 100 000
21 450 000
45
összesen
2 099,8
163 143 000
143 483 875
341
Támogatási igény
47 653 000
8
9
10
4. A közlekedésbiztonságot, fenntarthatóságot és térségi elérhetőséget javító programról 1678/2013. (IX. 30.) számú, az országos közúthálózaton a nyomvályúk és felületi egyenetlenségek megszüntetését célzó, közlekedésbiztonságot, fenntarthatóságot és térségi elérhetőséget javító programról szóló kormány határozat • 33 Mrd Ft értékben kerülnek felújításra a programban szereplő országos közutak
• Megyénként átlagosan 1.736,8 MFt értékben • Mintegy 530 km fő-, és mellékutat érint az intézkedés • Összesen 281 útszakasz kerül felújításra
11
5. Közlekedési Operatív Programról Az utóbbi 5 év megvalósult közúti beruházásai (KözOP+PPP+Hazai+egyéb)
12
2009 – 2013 években átadott útszakaszok hossz adatai (km) és forrásigényük (Bruttó Mrd Ft)
390,0
500,0
400,0
2009 – 2013 években átadott útszakaszok forrásigényük (Bruttó Mrd Ft)
300,0
400,0 350,0 234,0
300,0 50,0
99,0
69,0
84,0
250,0 200,0
2012
2013
összesen:
2009 – 2013 években átadott útszakaszok hossz adatai (km)
150,0 100,0 50,0
42,0
2011
35,0
2010
36,0
2009
24,0
-
97,0
100,0
88,0
200,0
2011
2012
2013
2009
2010
összesen:
13
6. A Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) A Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) egy olyan komplex stratégiai anyag, amely középtávra (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050), az Európai Unió által megkövetelt összközlekedési szemlélettel, modellezés alapján határozza meg az ország közlekedési koncepción alapuló jövőbeli stratégiáját Az új stratégia készítésének fontos oka továbbá az, hogy szükségessé vált egy olyan nagytávú koncepción alapuló stratégia megalkotása, amely az EU új elvárásainak megfelelően a 2014- 2020 EU ciklusban megvalósítandó, és a követő 2021-2027 közötti időszakra előkészítendő közlekedési nagyprojektek listáját és azok prioritását is meghatározza Az NKS önállóan dokumentálandó részét képezi az Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK)
14
15
Az NKS részét képező Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) elsősorban a - vasúti TEN-T hálózatok kialakítási kérdéseire - és a szűk keresztmetszetek feloldására fókuszál
Foglalkozik emellett a nagysebességű vasút NSV kérdéskörével, vasút villamosítási kérdésekkel, a V0 vonal kialakításával, a tervezett fővárosi S-Bahn rendszer felülvizsgálatával, a 225 kN tengelyterhelés kérdéskörével, városi és elővárosi vasúti kérdésekkel stb., továbbá számos egyedi vonalra előmegvalósíthatósági tervet is szerepeltet V0
NSV 16
Összesítés:
Mindösszesen
A 3 sz. mérföldkőhöz rendelten leszállított 32 db dokumentum
1 sz. mérföldkő anyagai:
1761 oldal
2 sz. mérföldkő anyagai:
1375 oldal
Nem kötelező munkarészek:
451 oldal
3 .sz. mérföldkő anyagai:
1253 oldal 4840 oldal
plusz számos dokumentált térkép, táblázat függelékek, így az NKS anyag több mint 5000 oldalas munkát takar a politikai, társadalmi egyeztetések előtt
Több, mint 5000 oldal
17
Az Európai Bizottság pozíciós papírjának főbb közlekedési elvárásai a 2014-2020 időszakra vonatkozóan • Új komplex Nemzeti Közlekedési Stratégia készítése – az operatív program erre épüljön, a projektek ez alapján kerüljenek kiválasztásra • Transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) törzshálózatra fókuszálás • A TEN-T hálózaton kívüli közutak fejlesztésére hazai források használata Közlekedési rendszer (fenntarthatóság)
pénzügyi
egyensúlyának
megteremtése
18
Jelentős ellentmondás van a közlekedésfejlesztési igények és a valószínűsíthető források között
19
7. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Szigorodó 2014-2020 EU támogatási feltételek
1. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elfogadásához jóváhagyott Nemzeti Közlekedési Stratégia kell 2. Az EU-2020 célok (pl. CO2-kibocsátás, energiahatékonyság) elérésére és a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) irányuljanak a fejlesztések 3. Az operatív program projekt-listájára egy fejlesztés akkor kerülhet fel, ha: a) Megvalósíthatósági tanulmánya (változatelemzés, előzetes tervezés is) elkészült. b) Pozitív társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés, pénzügyi fenntarthatóság (ti. üzemeltetés finanszírozhatóságát) és EU pénzügyi hozzájárulás szükségessége bizonyított c) Környezeti hatásvizsgálat és egyéb értékelések (pl. az élőhely és víz keretirányelvek) befejeződtek vagy legalább eléggé előrehaladottak (pl. a köz- és egyéb hatóságokkal az egyeztetések lezárultak) d) Az állami támogatási kérdéseket tisztázták e) Részletes megvalósítási ütemezés áll rendelkezésre 20
Szigorodó 2014-2020 EU támogatási feltételek:
4. Teljesítménytartalék: az operatív program forrásainak 7%-a csak az indikátorok 2018-as teljesítése után használható fel 5. Dedikált források ~ Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz csak TEN-T törzshálózatra
21
2007-2013-as és 2014-2020-as közlekedési, területi és gazdasági OP-k, CEF közlekedésfejlesztési forrásai: -33%
A 2014-2020-as támogatásokat tovább csökkentik a szakaszolt projektek igényei
TEN-T közút
TEN-T vasút
A TEN-T vasútfejlesztések elővárosokat is érintenek (pl. Rákos-Hatvan)
TEN-T hálózaton kívüli közút
Területi és Városi és gazdasági OP-k elővárosi közl. fejlesztései közl. fejl. KözOP/IKOP
A TEN-T hálózaton kívüli közutak fejlesztésénél lesz a legnagyobb EU támogatáscsökkenés
EU forrás + hazai társfinanszírozás 295,1 Ft/€ árfolyamon, a 7%-os teljesítmény-tartalékkal együtt
22
A 2014-2020 operatív programok és a CEF - közlekedés
KÖZÚTVASÚTFEJLESZTÉSEK FEJLESZTÉSEK
ELŐVÁROSI ÉS VÁROSI PROJEKTEK
CEF (csak TEN-T törzshálózat)
CEF (csak TEN-T törzshálózat)
CEF (csak TEN-T törzshálózat)
IKOP (TEN-T, szűkkeresztmets zetek, villam.)
IKOP (TEN-T, főutak)
IKOP (elővárosi vasút, kötöttpályás, IMCS)
Területi OP-k, (helyi utak)
Területi OP-k (közúti típusú fejl.)
KERÉKPÁROS FEJLESZTÉSEK
Területi OP-k (hivatásforg.) Gazdasági OP (turisztikai)
EGYÉB PROJEKTEK
Területi OP-k (külső infrastruktúra, kikötők) Gazdasági OP (log. központ; nagy-beruh. kapcs. útfejl.)
A közlekedésbiztonság és az intelligens közlekedési rendszerek az operatív programokban horizontális témák CEF finanszírozás
KA finanszírozás
Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF), Kohéziós Alap (KA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), intermodális csomópont (IMCS)
ERFA finanszírozás 23
8. Kerékpáros közlekedési kérdések A kerékpáros közlekedés jelenlegi helyzete:
a kerékpározók száma az elmúlt években jelentősen megnövekedett az országos és regionális kerékpárforgalmi hálózat nem folytonos nagy gépjárműforgalommal terhelt közutat használják kerékpárparkolók és kerékpártárolók száma alacsony kerékpárok szállítása a közösségi közlekedési járműveken nem kellően megoldott kerékpárutak fenntartása-üzemeltetése nem megoldott
24
25
Kiemelt kerékpárutak fejlesztésének előkészítése Megvalósíthatósági tanulmányok • EuroVelo ® 6 Rajka-Budapest kerékpárútvonal • Balatoni Bringakör fejlesztése • Budapest-Balaton kerékpárútvonal Kerékpáros Nyilvántartó Rendszer (KENYI) fejlesztése Meglévő kerékpáros létesítmények országos felmérése Döntés-előkészítő tanulmányok • Komplex Kerékpáros Program 2014-2020 • Központi koordinációs szervezet létrehozása • Üzemeltetési és fenntartási rendszer • A kerékpáros fejlesztések Operatív Programokba integrálása 26
Nemzeti Közlekedési Stratégia – kerékpáros közlekedés
Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv • Koncepcionális kérdések, Országos Hálózati Terv • Integrált kerékpáros fejlesztési lehetőségek • Kerékpárút hálózat számozási és táblázási rendszere • Közlekedésbiztonság • 2014-2020 időszak lehetséges forrásainak feltárása • Informatikai fejlesztések, Oktatás-képzés, szemléletformálás
27
Folyamatban lévő jelentősebb fejlesztések
Velencei-tó (déli part) Fertő-tó Tisza-tó (Tiszafüred-Poroszló, kerékpáros Tisza-híd) Ős-Dráva Program EuroVelo ® 13 „Vasfüggöny kerékpárút” nyomvonal kijelölés Fővárosi fejlesztések Közösségi kölcsönző rendszerek
28
9. Határmenti projektek Ukrajna Szlovákia
Ausztria Románia Szlovénia
Horvátország
Szerbia
29
A Határátlépés sűrítésének célja
gazdasági-közlekedési integráció, a megszűnt kapcsolatok helyreállítása, a gazdasági „vérkeringés" segítése, kulturális együttműködés, közösségi kapcsolatok erősítése, fejlesztése, szociális helyzet javítása
30
10. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény •
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
•
megteremtette a jogszabályi hátterét mind a vasúti, mind az autóbuszos közösségi közlekedés területén a fejlesztésekhez és a beszerzésekhez kapcsolódó méretgazdaságosság kialakításának, egy versenyképes, környezeti szempontból fenntartható, egységes elvek mentén működő, korszerű és európai normáknak megfelelő közösségi közlekedési rendszer létrehozásának. •
Ennek megvalósítása keretében megkezdődött a MÁV és a Volán társaságok átalakítása. 31
31
11. A vasúti szektort érintő változások A MÁV szervezeti átalakítása
A vontatási, javítási és személyszállítási tevékenység integrálásra került a MÁV-START Zrt-be
10 évre szóló személyszállítási közszolgáltatási szerződések
A MÁV-START Zrt-vel és a GYSEV Zrt-vel 10 éves időtartamú vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés került aláírásra, ami mind a megrendelői, mind a szolgáltatói oldalnak kiszámíthatóbb, előre tervezhetőbb keretet teremt
A jövőben megvalósulhat a pályaműködtetési tevékenység önálló társaságba szervezése is
32
32
A vasúti szektort érintő változások Szolgáltatással arányos díjszintek
Szolgáltatási színvonal emelés
Gyorsvonati pótjegy fizetendő a minőségi távolsági szolgáltatásokért
Járműkorszerűsítés: új villamos motorvonatok beszerzése, IC kocsipark korszerűsítése
Az alacsonyabb műszaki szintet nyújtó vasútvonalon közlekedő vonatokra 15%-os díjcsökkentés került bevezetésre
Díjmentes fedélzeti internetszolgáltatás bevezetése a MÁV-START Zrt. több száz járművén
33
33
A vasúti szektort érintő változások Menetrendi fejlesztés
A MÁV-START Zrt. az Új Széchenyi Terv forrásaiból korszerűsített Budapest-Székesfehérvár elővárosi vasútvonalon és a kapcsolódó vonalakon hajtja végre
Vasútvonalak felújítása, korszerűsítése Számos vasútvonal felújítása, korszerűsítése van folyamatban
Eredményeképpen nagymértékben csökken az utazási idő, a szolgáltatási színvonal nő, a kínálat bővül 34
34
12. Az autóbusz-közlekedési szektort érintő változások
VOLÁNBUSZ Zrt. (székhely: Budapest )
ÉMKK Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Miskolc)
KNYKK Középnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Tatabánya)
Menetrendi harmonizáció és a párhuzamosságok kiszűrése
KMKK Középkeletmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Szolnok)
ÉNYKK Északnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Szombathely) DDKK Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Kaposvár)
A jelenlegi 24 VOLÁN-társaság 7 regionális - méretgazdaságossági szempontból megfelelő és hatékonyabban működő közlekedési társaságba történő összevonása
DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (székhely: Békéscsaba)
VOLÁN-járműállomány korszerűsítésének megkezdése 35
35
14. Hazai közlekedésbiztonsági célkitűzések Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram: a korábbi évekhez képest harminc százalékkal több forrás a közlekedésbiztonság javítására
Közúti közlekedési balesetekben meghaltak számának alakulása 1975-2012 (Forrás: Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013, KTI)
36
Intézkedések
Szabálykövetési hajlandóság növelése Infrastruktúra fejlesztés és üzemeltetés Közlekedési Operatív Program Járművezető-képzés és vizsgáztatás megújítása Közlekedésre nevelés fejlesztése
37
15. Közlekedés környezet- és a klímavédelemi feladatai A mobilitás korlátozás nélküli fejlődésének biztosításához és az EU tagállami kötelezettségekből három kiemelt területen vannak feladataink 1. levegőszennyezés: csökkentenünk kell a gépjárművek által okozott levegőszennyezést, a településeken belül és a forgalmas útvonalak mentén is biztosítani kell az EU levegőminőségi követelményeinek betartását Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
A PM10 csökkentés programjának intézkedései [1330/2011. (X. 12.) Korm. határozat] Alacsony emissziós övezetek (LEZ) létrehozása és forgalomcsillapítási intézkedések Parkolási rendszerek kiépítése, fejlesztése Elektronikus útdíj bevezetése a nehézgépjárművek részére A közforgalmú közlekedés előnyben részesítése az egyéni motorizált közlekedéssel szemben A közlekedési közszolgáltatások járműparkjának megújítása A gépjárművek környezetvédelmi besorolásának, jelölésének módosítása a környezetvédelmi programok igényeinek megfelelően A városi áruszállítás ésszerűsítése – city logisztika Dízelüzemű gépjárművek részecskeszűrővel történő felszerelésének ösztönzése A környezetkímélő vezetési technikák (öko-driving) elterjesztése A nehézgépjárművek forgalomkorlátozásának szigorítása A vasúti és a kombinált áruszállítás fejlesztése és támogatása A nem motorizált közlekedési módok népszerűsítése Cégautók elszámolásának környezetvédelmi szempontú átalakítása Munkahelyi közlekedési tervek kialakítása Alternatív hajtóanyagok és hajtásrendszerek részarányának növelése 38
2. Klíma-CO2 hozzá kell járulnunk a klímavédelem célkitűzéseinek eléréséhez, csökkentenünk kell a közlekedés üvegház gáz kibocsátását és ahhoz kapcsolódva javítanunk kell az energiahatékonyságot. A közlekedés a hőtermelés és a hűtés után a második legjelentősebb energiafogyasztó, amint azt az a bruttó végső energiafogyasztás megoszlásáról szóló alábbi ábra mutatja. A közlekedési alágazatok közül a közúti közlekedés használja fel a közlekedési célú energia döntő részét. Az energiafogyasztás alapján érthető, hogy a közlekedésnek is ki kell vennie részét a klímavédelmi erőfeszítésekből. A feladatok egyértelműen adottak az EU klímavédelmi céljaiból. A Közösség feladatmegosztási irányelve szerint a magyar közlekedés 2020-ig legfeljebb 10 %-kal növelheti a széndioxid kibocsátását, 10 % megújuló és alternatív üzemanyag részesedést kell elérnünk és 10 %-kal kell javítanunk a közlekedés energiahatékonyságát.
Ágazatok CO2 kibocsátásnak alakulása 1990-2050 között (%)
2. Klímavédelem, energiahatékonyság 150
Egyéb
100
Mezőgazdaság
50
Közlekedés
0 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050
Ipar
Évszám
Villamos energia 21% Közlekedés 22% Fűtés-hűtés 57%
19%
39
3. Zajvédelem A zaj napjaink legelterjedtebb és a lakosság legjelentősebb részét érintő környezeti ártalma, amelynek okozásában a közlekedés – és döntő mértékben a közúti közlekedés főszereplő. Magyarországhoz hasonlóan az Európai Unióban is a 2000 utáni időszakban erősödött fel a zajcsökkentés iránti igény. Ennek nyomán született a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv. Az irányelv szerint el kell készítenünk a kiemelkedően jelentős forgalmú közutakra és vasútvonalakra, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvben előírt stratégiai zajtérképeket, és az azokon alapuló intézkedési terveket folyamatosan végre kell hajtanunk, biztosítva az ötévenkénti felülvizsgálatot, korszerűsítést.
A zajtérképezésnél is kritikusabb feladat az intézkedési tervek készítése és végrehajtása. A lehetséges intézkedéseket a következő táblázat foglalja össze A zajcsökkentő intézkedések
a zajforrásnál
a zaj terjedési útján
forgalomsűrűség csökkentése nehézjárművek részarányának csökkentése sebességkorlátozás/forgalo mcsillapítás járműpark felújítása
zajvédő falak, földsáncok, töltések épületek felhasználása zajárnyékolásra alagutak, bevágások
útburkolat cseréje
épületek közötti szabad tér utólagos lezárása zajárnyékolás növényzettel 40
Köszönöm Megtisztelő Figyelmüket!
41
