Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged
A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI
Tartalom 1. Globalizáció a halászatban 2. Az akvakultúra szabályozása az EU-ban 3. Halkereskedelem az EU-ban 4. Nemzetközi K+F+O kapcsolatok 5. Nemzetközi gazdasági együttműködések 6. Tagság nemzetközi szervezetekben 7. Részvétel avakultúra fejlesztési programokban a fejlődő világban 8. Összefoglalás
1. Globalizáció a halászatban
Globalizáció A globalizáció összetett társadalmi és gazdasági folyamat, melynek többek között gazdasági, politikai és kulturális vonatkozásai vannak. A globalizáció kölcsönös függőségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok kormányai számára nem feltétlenül elfogadhatóak. A globalizáció a fejlett és kevésbé fejlett országok egyenlőtlen gazdasági és politikai kapcsolatainak hálózatát jelöli.
A globalizáció pozitív hatásai •
A távoli piacokra jutás, illetve a piaci diverzifikáció lehetősége, amely a halászati szektor bevételeinek növekedését eredményezi;
•
Régiók közötti (intra-regionális) kereskedelem növekedése;
•
Hozzájutás a technológiafejlesztés eredményeihez;
•
Növekvő igény a hal- és haltermékek iránt a népesség növekedésének és az egy főre jutó bevételek emelkedésének eredményeként;
•
A halászat hozzájárulásának a növekedése az export bevételekhez és a GDP-hez a halászati termékek hozzáadott értékének emelkedése révén;
•
Magas minőségű haltermékek jelenléte a helyi piacokon;
•
Helyi halászati vállalkozások nemzetközi versenyképességének növekedése a termelés jobb szervezése és menedzsmentje révén, továbbá a halászok jólétének emelkedése a megtermelt javak egyenlőbb elosztása révén.
Forrás: FAO (2010)
A globalizáció negatív hatásai •
A termelési költségek növekedése a főbb import piacokon megkövetelt minőségi és higiéniai szabványokban előírtaknak való megfelelőség miatt;
•
Az exportképes haltermékek árának növekedése a helyi piacokon, illetve helyi haltermékek helyi piacokra jutásának csökkenése;
•
Nyomás a teljesen kihasznált vagy túlhalászott vizek hasznosítása érdekében, illetve a vizek tönkretétele veszélyének növelése azon területeken, ahol megfelelő menedzsment módszerek nem állnak rendelkezésre;
•
A globalizáció indirekt hatásainak a növekedése, amely a természetes vízi halállományokat tovább veszélyezteti;
•
A különböző szintű döntéshozatal meggyengülése a szakirányítás reformjának hiányában;
•
A nemzetközi piacok által igényelt hal-, illetve termék mennyiségek biztosításának nehézsége különösen kis fejlődő országok esetén, illetve a halászati közösségek szegénységének növekedése a eredmény egyenlőtlen elosztása esetén. Forrás: FAO (2010)
2. Az akvakultúra szabályozása az EU-ban
Az akvakultúra szabályozása
Az akvakultúra a legkeményebben szabályozott élelmiszertermelő szektor az Európai Unióban
§
EU szabályozók az akvakultúrában
>160 regulations - Élelmiszer higiénia (≥ 50); - Környezet (≥ 40); - Halbetegség (≥ 30); - Piac (≥ 12); - Strukturális (≥ 7); - Harmadik ország higiénia (≥ 7); - Cimkézés és csomagolás (≥ 6); - Egyéb (≥ 9).
http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm
Részvétel az EU rendeletalkotási folyamatában Konzultáció nemzetközi szervezetekkel Érdekeltek képviselete Halászati és Akvakultúra Tanácsadó Bizottság (ACFA)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Miniszterek Tanácsa
Javaslatok előterjesztője a jogalkotási folyamatban
A fő döntéshozó és a végső jogalkotó intézmény
FEAP Nemzeti termelői szervezetek képviselete
EURÓPAI PARLAMENT
Tagországok javaslatai
Kik az „érdekeltek” (“stakeholders”)? - Kormányzati szervek /hivatalnokok, döntéshozók, tervezők és szabályozók - Termelők, farm menedzserek, dolgozók, szakértők - Input előállítók (takarmány, gyógyszer stb.) és szállítók - Szolgáltatók (tervezők, szaktanácsadók , számviteli szakemeerek stb.) - Feldolgozók és kereskedők - Bankok és egyéb finanszírozó intézmények, befektetők, biztosítók - Speciális érdekcsoportok és lobbi szervezetek (szakmai szervezetek, NGO-k) - Kutatók (természet- és társadalom tudományok) - Nemzetközi szervezetek (globális és regionális) - Médiák
Jó példa az érdekeltek nemzetközi összefogására Tengerrel Nem Rendelkező Országok Csoportja Közös nyilatkozat • • • • • • • • • •
magasabb előirányzat az új pénzügyi keretek között; édesvízi akvakultúra fejlesztésére irányuló növekvő igényének érdemibb figyelembe vétele; az édesvízi akvakultúra termékeinek és terjesztésének támogatása a veszélyeztetett tengeri halászati források alternatívájaként; alkalmazott kutatások az oktatás nagyobb támogatáa; akvakultúrában érdekelt és halászati kisvállalkozások igényeinek előtérbe helyezése; az adminisztrációs és pénzügyi intézkedések egyszerűsítése és harmonizálása; halastavak nem-termelő funkciójának nagyobb támogatása olyan invázív fajok, mint a kormorán problémájának európai szintű megoldása; haltermelők támogatása annak érdekében, hogy állategészségügyi és a betegség megelőzési kérdésekben közös megoldásokat találjanak; a tengeri és az édesvízi halászat intézkedései között határozott különbséget kell tenni. A helyi piacok friss hallal történő ellátása mellett az édesvízi halászati források megfelelő hasznosítása támogatja a vidékfejlesztést és növeli az édesvizek biodiverzitását.
3. Halkereskedelem az EU-ban
Az akvakultúra termékek fő importálói Main fish importers, 2009 (Lem, 2010)
Egyéb 33%
USA 14%
Japán 13%
EU 40%
Akvakultúra világ kereskedelem: 98.5 milliárd USD
Forrás: FAO, 2010
A halellátás és halfogyasztás mérlege az EU-ban (2008) Fogás: 5.20 Mt Akvakultúra: 1.23 Mt Nem emberi fogyasztásra: - 1.70 Mt Export: - 2.07 Mt ________________________________ Összes ellátás: 2.66 Mt Összes fogyasztás: 12.52 Mt ________________________________ Import: 9.86 Mt Az EU összes halfogyasztásának 74%-a import termék! Forrás: AIPCE
Haltermelés, export, import 2010-ben 40000
35000 30000
tonna
25000 20000 15000 10000 5000
0 -5000
Termelés
Import
Export
Fogyasztás
Forrás: AKI, KSH (2011)
Pontytermelés, export, import 2010-ben 13730 t
754 t Termelés
Export
59 t Import
Forrás: AKI (2011)
1000 tonna
A pangasius Lengyelországban
panga
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
ponty
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
évek
Forrás: Kolman, 2010
Az akvakultúra részesedése a haltermékek kereskedelmében
Forrás: Paquotte, P. unpublished estimates (2010)
Piaci és marketing információk Az információ forrása: - Termelői szövetségek (nemzeti, FEAP) - FAO FIGIS, GLOBEFISH www.globefish.org - EUROFISH www.eurofish.dk - Egyéb források (e.g. FIS www.fis.com)
HOP adta lehetőségek kihasználása!
4. Nemzetközi K+F+O kapcsolatok
Nemzetközi K+F+O kapcsolatok • Kétoldalú kapcsolatok (intézeti, TéT) • Nemzetközi projektek (EU Keretprogramok) • Magyar kutatók nemzetközi szervezetekben
• Nemzetközi oktatási programok
A hazai K+F+O intézmények aktív nemzetközi együttműködési jó alapot biztosítanak az ágazat nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséhez
6. Tagság nemzetközi szervezetekben
Tagság nemzetközi szervezetekben Nagy tradíciók HAKI mint háttér intézmény FAO REU, SEU
Fontos kapcsolat, MAHALMASZ közös képviselet
Magyarország új tag (2011)
Aktív magyar részvétel
World Fish Center Kelet Európai lehetőségek
Tradícionális kapcsolat (Halász Kft., MAHAL)
Szorosabb kapcsolat a Copa Cogeca Halászati Egységével
Új európai akvakultúra NGO HAKI tagsággal
Magyarországon bejegyzett nemzetközileg elismert NGO
5. Nemzetközi gazdasági együttműködések
Nemzetközi gazdasági együttműködések • • • •
Korábbi vegyesvállalatok (MAGNOR, FOR US) AGROBER-AGROINVEST (Brazilia, Irak stb.) Egyéni szakértői tevékenység (nemzetközi projektekben) Magyar segélyhitel (Vietnam, Laosz)
A hazai K+F+O intézmények tevékenységéhez kötődő üzleti jellegű nemzetközi együttműködéseknek van realitása
7. Részvétel avakultúra fejlesztési programokban a fejlődő világban
Magyar szakértők a szegény országok élelmiszer ellátásának fejlesztéséért
• Információ csere • Ágazati elismertség javítása • Közvetlen és közvetett bevétel Pangasius szaporítás Laoszban
7. Összefoglalás
Összefoglalás • • • • • •
Alapvető fontosságú a nemzetközi helyzet/trendek ismerete Fejleszteni kell az akvakultúra információs rendszert Részt kell venni a rendeletalkotási folyamatokban Részt kell venni nemzetközi szervezetek munkájában Tovább kell erősíteni a nemzetközi K+F együttműködéseket Továbbra is részt kell vállalni a fejlődő világot segítő programokban • Egyre nagyobb szükség van az érdekeltek nemzetközi összefogására • Törekedni kell az üzleti kapcsolatok bővítésére
Köszönöm a figyelmet!
