A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet
HAKI – Halászati Kutatóintézet • Több mint 100 éves kutatóintézet
HAKI – Halászati Kutatóintézet • Több mint 100 éves kutatóintézet • Nemzetközi elismertség • Egyik legsikeresebb hazai agrár kutatóintézet (>20 EU FP5-H2020 projekt) • Mo-on az elsők között nyert Horizon2020 K+F projekteket • NAIK-on belül az intézet méretéhez képest egyik legjelentősebb publikációs aktivitás • Legkoncentráltabb hazai halas kutató hely, ahol rendelkezésre állnak • • • •
kísérleti laboratóriumok halastavak recirkulációs rendszer szellemi kapacitás (75 fő / 30 kutató)
NAIK-HAKI : Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – Halászati Kutatóintézet • 2014 január 1-től • Az agrárkutatás koncentrált, stabil háttere • Teljes szakmai önállóság
Az intézeti K+F munka főbb területei Akvakultúra rendszerek és technológiák fejlesztése Halbiológiai és élettan (takarmányozás, immunológia, ökotoxikológia) Genetika (szelekció, génbankok) Alkalmazott vízökológia (vízkezelés, ökoszisztéma szolgáltatások értékelése, környezeti hatások vizsgálata) Természetesvizi halgazdálkodás (halállomány monitoring, élőhely felmérés) Szaktanácsadás
Kiemelt kutatási irányok A haltermelés jövedelmezőségének és biztonságának javítása (gazdasági fenntarthatóság)
• Új fajok és technológiák bevezetése • A melléktermékek alkalmazása a halak és rákok takarmányozásában. • A gazdasági (és természetvédelmi) szempontból fontos halfajok szaporítási és ivadéknevelési technológiájának kidolgozása/továbbfejlesztése. • Recirkulációs technológiák (technológiai elemek adaptálása, képzés)
• Szelekciós programok (sz. harcsa, süllő, tápos ponty)
Kiemelt kutatási irányok A haltermelés input igényének (víz, takarmány, energia, stb.) és környezeti hatásainak csökkentése (természeti fenntarthatóság)
• Halastavak ökológiai szolgáltatásainak felmérése • Víztakarékos rendszerek (ú.m. recirk, akvapónia stb) fejlesztése. • A megújuló (szél-, nap-, és geotermikus) energiák hasznosítása/hasznosíthatósága a haltermelésben. • Az intenzív tógazdasági, valamint az iparszerű technológiákból származó
szennyezők környezeti terhelésének csökkentése. • Természetes vizeinkben alkalmazható halgazdálkodási koncepció kidolgozása (idegenhonos állományok visszaszorítása, „ex situ” génbankok fenntartása, állománypótlás)
Kiemelt kutatási irányok A halhús-fogyasztás növelésének elősegítése (társadalmi fenntarthatóság) • Jó és állandó minőségű termék előállításának kidolgozása
• Vegyszermentes technológia kidolgozása természetes hozamnövelők és immunstátusz-javítók alkalmazásával. • Funkcionális haltermékek előállítására alkalmas faj specifikus összetételű takarmányok fejlesztése, új takarmányozási technológiák kidolgozása.
HAKI – Halászati Kutatóintézet • Nemzeti, de nemzetközi súllyal bíró agrárkutató intézet a hazai haltermelés fejlesztéséért • Szerepe a K+F+I láncban • Nemzetközi programok: hosszú távon ható, magas tudományos hozzáadott érték • Hazai: prompt technológia fejlesztések erősítendő • Szaktanácsadás H2020
alapkutatás
alkalmazott kutatás
Hazai
kísérleti fejlesztés
Akvakultúra környezeti hatásai Tavi technológia-fejlesztések Klímaváltozás Szelekciós programok Előremutató takarmány- és takarmányozási Ökológiai szolgáltatások fejlesztések …. ….
Szaktanács adás
innováció Technológia problémák megoldása Képzések ….
Mit kellene csinálnunk • „Gumicsizmás intézet” – K+F+I tevékenységgel megfelelni a halászati ágazat gyakorlati kihívásainak • Nemzetközi pozíciók megtartása, ugyanakkor prioritások kialakítása • • • •
Európai kutatási együttműködések (Horizon2020) Regionális együttműködések Üzleti kapcsolatok (ágazat számára is) A jelentős „hazahozható” tudással rendelkező kapcsolatok ápolása
• Termelőkkel való együttműködés • Szaktanácsadás erősítése • Együttműködés a hazai halas kutatóhelyekkel – feladatok megosztása • DE az egyik legfontosabb sikernek a hazai haltermelés növekedését tartanánk!
Az AQUAREDPOT projekt hozzájárulása a HAKI innovációs potenciáljához •fizikai infrastruktúra fejlesztés •humán kapacitások erősítése
•kutatási irányok erősítése •kapcsolati tőke fejlesztése
•publicitás •szellemi tulajdon menedzsment
Hatékony fejlesztési koncepció Genetika & tenyésztés
Technológiai megújítás
Szaktanácsadás Műszaki technológia
Tartástechnológia, takarmányozás
Növekvő termelés Halas befektetések
AQUAREDPOT pr. – kutatási (élettan, takarmányozás, tartástechnológiai, szaporodásbiológiai) + demonstrációs rendszer HOP pr. – tenyésztésszelekciós program, védett és veszélyeztetett fajok szaporítása, magas teljesítőképességű, betegség és parazitamentes ivadékok előállítása (süllő, sügér, harcsa, tokfélék, ponty) és kutatás
Az Aquaredpot és HOP beruházás eredménye • Komplex kutatási infrastruktúra • • • •
halastórendszer, zárt kísérleti és demonstrációs rendszer (Aquredpot), tenyésztés-genetikai és kísérleti központ (HOP) labor-fejlszesztés, műszerfejlesztés – még hiányzik (GINOP pályázat)
• Kritikus K+F+I tömeg: Egy nemzetközi szinten is jelentős halas kutatási kiválósági központ jön létre Szarvason, ami lökést ad a hazai halas innovációnak (a többi kutató és oktatóhelynek is). A hazai akvakultúra fejlesztés kitörési pontja a technológia-intenzív módszerek elterjesztése, ennek kulcsa a kutatás-innováció-szaktanácsadás egysége
Humán erőforrások fejlesztése • Kutatási irányok erősítése (9 fő) • • • •
takarmányozás genetika technológia rendszerfejlesztés
• Fiatal generáció helyzetbe hozása – közösen más programokkal pl. FM Fiatal Kutatói programja • Kutatóértékelések • Együttműködések (nemzetközi kutatói hálózatok, hazai együttműködések)
Együttesen a ’70-es évek FAO programjához mérhető fejlődés elérése
Köszönöm a figyelmet!