A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere
1
A hatósági eljárás meghatározása A közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló jogilag szabályozott cselekvési rend, amely egyedi ügy intézése során, hatósági jogalkalmazás keretében az érintett jogalany jogi helyzetét megváltoztató vagy jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló közvetlen jogi hatást kiváltó aktus kibocsátása vagy érvényesítése érdekében jön létre, a közigazgatási szerv és az eljárás alanyának aktív közreműködésével.
2
Hatósági eljárás típusok az általánosság szintjén
Hatósági eljárások csoportosítása céljuk alapján
Jogok és kötelezettségek realizálása
Konfliktusfeloldás
Jogsértés elbírálása és szankcionálás 3
A hatósági eljárási jogviszony fogalma
4
Az eljárási jogviszony fogalma
Az „eljárási jogviszony” jogelméleti (tudományos) és didaktikai kategória. Segédfogalom: segíti az eljárási jogszabályok megismerését és alkalmazását. A közigazgatási bíráskodásban is használják a fogalmat. Segítségével az eljárás legtöbb jogi jelensége egyértelműen és viszonylag egyszerűen megmagyarázható.
5
Az eljárási jogviszony fogalma A Ket. a szabályozási tárgyát képező hatósági ügyeket általános definícióval határozza meg. Így tehát:
Nem pozitív taxáció! Tételesen meg kell nevezni azokat a hatósági ügy- és eljárásfajtákat, melyekre nézve csak részben illetve egyáltalán nem alkalmazható.
6
Az eljárási jogviszony fogalma A közigazgatási hatósági eljárási jogviszony (1) olyan szuprematív jogviszony, (2) mely a Ket. tárgyi hatálya alá tartozó hatósági ügy keretében, (3) a Ket. személyi és szervi hatálya által meghatározott jogalanyok közötti (4) a Ket. és a más eljárási jogszabályok eljárásjogi normáival szabályozott viszonyrendszer, (5) amely a hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szervek (6) hatósági jogalkalmazó és felügyeleti tevékenysége során jön létre. 7
Az eljárási jogviszony fogalma A hatósági eljárás a közigazgatási eljárásoknak egy fajtája. Minden hatósági eljárás közigazgatási eljárás, de nem minden közigazgatási eljárás hatósági eljárás is egyben. Közigazgatási eljárások
Hatósági eljárások
8
Az eljárási jogviszony fogalma A hatósági eljárás a közigazgatási eljárásoknak egy fajtája. Minden hatósági eljárás közigazgatási eljárás, de nem minden közigazgatási eljárás hatósági eljárás is egyben. A Ket. a hatósági eljárás átfogó szabályozását végzi. A Ket. hatálya a nem hatósági természetű eljárásfajtákra nem terjed ki. A hatósági eljárási jogviszony alaki, eljárási típusú jogviszony.
9
A hatósági ügy
10
Hatósági ügy Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: Az ügyfelet érintő - jogot állapít meg, - kötelességet állapít meg, - adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, - hatósági nyilvántartást vezet, - hatósági ellenőrzést végez, továbbá
Nyilvántartásba vétel vagy törlés olyan tevékenységek kapcsán, melyek végzéséhez köztestületi vagy más szervezeti tagság szükséges.
11
A hatósági ügy A hatósági ügy fogalma egy hármas viszonyt feltételez: Hatóság
Ügyfél (legalább egy) Döntés
12
A hatósági ügy A hatósági ügy fogalma egy hármas viszonyt feltételez: Hatóság
Szuprematív viszony Ügyfél (legalább egy)
Döntés Közhatalmi jelleg
Szuprematív viszony hiányában nem beszélhetünk hatósági ügyről.
A hatóság egyoldalúan, az ügyfél akaratára tekintet nélkül, hozza meg döntését.
13
Nem hatósági ügy Nem hatósági ügy, ha a közigazgatási hatóság:
polgári jogi jogviszonyban vesz részt, munkaviszony, köztisztviselői jogviszony vagy hivatásos szolgálati viszony alanyaként jár el, büntetőeljárás keretében jár el, etikai ügyben jár el, gazdasági jogi jogkört gyakorol, közbeszerzési eljárás megindítójaként, ajánlatkérőjeként jár el.
14
Az általános és különös eljárási szabályok viszonya
15
Az általános és különönös eljási szabályok viszonya
A Ket. az alábbi kategóriákat határozza meg:
Kivett eljárások
Részlegesen kivett (külön tartott) eljárások
Privilegizált eljárások
A Ket-ben szabályozott különeljárás(ok)
Egyéb különös eljárási szabályok 16
Az általános és különönös eljási szabályok viszonya Kivett eljárások
Szabálysértési ügyek – 2012. évi II. törvény Állampolgársági ügyek – 1993. évi LV. tv. (kivéve az állampolgársági bizonyítvány kiadását) Választási eljárás – 1997. évi C. tv. Népszavazással kapcsolatos ügyek - 1998. évi III. tv. valamint az Mötv. (2011. évi CLXXXIX. tv.) Területszervezési eljárás – Mötv.
Ezekben a Ket. nem alkalmazható.
17
Az általános és különönös eljási szabályok viszonya Részlegesen kivett (vagy külön tartott) eljárások
Iparjogvédelmi és szerzői jogi eljárások Az államháztartási és EUi teljesítésekkel kapcsolatos eljárások A külföldiek beutazásával kapcsolatos ill. menedékjogi eljárások A termék-értékesítés ellenőrzése, piacfelügyeleti és gyógyszertámogatási eljárások A pénz és tőkepiaci, biztosítási, nyugdíj-pénztári felügyeleti és versenyfelügyeleti és bejelentési eljárások Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekben az audiovizuális médiaszolgáltatás, sajtótermék kiadásának felügyelete és piaci felügyelete, médiaigazgatás, piacszabályozása veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárás társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárás adatvédelmi, titokfelügyeleti, kutatás-fejlesztés-minősítés jegybanki ellenőrzés, kisajátítás
Ezekben a Ket. csak akkor alkalmazható, ha külön törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
18
Az általános és különönös eljási szabályok viszonya Privilegizált eljárások Törvénnyel vagy kormányrendelettel állapítható meg eltérő szabályozás, -
közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban honvédelmi és katonai építésügyi eljárásokban rendkívüli halállal kapcsolatos egészségügyi eljárásokban a haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetve a kettős rendeltetésű termékek és technológiák külkereskedelmi engedélyezési eljárásában - nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások megvalósítási eljárásban (korlátozott eltérés!)
Az eltérő szabályozás csak meghatározott kérdésekben megengedett, egyébként a Ket. alkalmazandó. 19
Az általános és különönös eljási szabályok viszonya Egyéb különös eljárási szabályok
Általános jellegű felhatalmazások
Speciális jellegű felhatalmazások
Tágabb értelemben vett szubszidiaritás
Szűkebb értelemben vett szubszidiaritás 20
Az eljárási jogviszony alanyai (a törvény szervi és személyi hatálya)
21
Az eljárási jogviszony alanyai – A hatóságok A hatósági jogkör (1) jogalkalmazó egyedi aktusok különböző típusainak kiadására (2) és más jogérvényesítő cselekmény végzésére vonatkozó (3) jogszabályi felhatalmazás, (4) mely által a szerv egy meghatározott fajta hatósági hatáskör birtokosává válik (5) és ennek gyakorlására irányuló tevékenysége a hatósági eljárásjog hatálya alá kerül.
22
Az eljárási jogviszony alanyai – A hatóságok
- államigazgatási hatóságok - helyi önkormányzati hatóságok - helyi önkormányzatok tisztségviselői és alkalmazottai, mint hatóságok - a hatósági ügy intézésére feljogosított nem közigazgatási szervek - egyéb szempontok (első- másodfok, megkeresett, közreműködő…)
23
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél Általános ügyfélfogalom: Az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát (jogosultságát) vagy kötelezettségét vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képező ügy érinti akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz (tv. az elsőfokú eljárásban való részvételhez kötheti).
24
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél „…akinek (amelynek) jogát (jogosultságát) vagy kötelezettségét, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti…“ Jog Kötelezettség Jogos érdek (Jogi helyzet) Ügy érinti
25
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél „…akinek (amelynek) jogát (jogosultságát) vagy kötelezettségét, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti…“ Jog Kötelezettség
Alanyi jog, azaz jogosultság - ill. az ellenpárként megjelenő kötelezettség.
Jogos érdek (Jogi helyzet) Ügy érinti
26
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél „…akinek (amelynek) jogát (jogosultságát) vagy kötelezettségét, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti…“ Jog Kötelezettség Jogos érdek (Jogi helyzet)
Mindig valamely jogszabályban nevesített módon megjelenő érdekhez kell kötnünk.
Ügy érinti
27
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél „…akinek (amelynek) jogát (jogosultságát) vagy kötelezettségét, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti…“ Jog Kötelezettség Jogos érdek (Jogi helyzet) Ügy érinti
A tárgyi jog (a jogszabály) által elismert jog vagy a jogos érdek. (Hat. kiv.)
28
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél „…akinek (amelynek) jogát (jogosultságát) vagy kötelezettségét, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti…“ Jog Kötelezettség Jogos érdek (Jogi helyzet) Ügy érinti
A hatóság eljárása és az érintett joga, kötelezettsége, jogos érdeke, jogi helyzete megváltozása között szoros oksági kapcsolat áll fenn. 29
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél Különös ügyfélfogalom:
Nincs szükség a jog/jogos érdek /jogi helyzet érintettségének igazolására
- hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa.
- akinek ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték.
- törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott más személyek konkrét ügyfajtákban.
30
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél A hatóság mint ügyfél, a kvázi ügyfél jogállás: Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is, ha feladatkörét az ügy érinti.
Kvázi ügyféli pozíció: nem válik ügyféllé az ilyen hatóság, hanem „csak” megilletik az ügyfél jogai.
31
Az eljárási jogviszony alanyai – Az ügyfél A társadalmi szervezet, mint ügyfél: Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel: - az érdekvédelmi valamint társadalmi szervezeteket, ha részvételük - valamely alapvető jog védelmére, illetve közérdek érvényre juttatására irányul. (Ilyen például a környezetvédelmi törvény.)
Minden hatósági eljárásban megilleti viszont őket a nyilatkozattételi jog
32
Az eljárási jogviszony alanyai Ügyfélképesség és eljárási képesség: Ügyfélképesség = relatív közigazgatási jogi jogképesség (legitimatio ad causam): - Anyagi jogi gyökerű, de tisztán eljárási jogi természetű alanyi jog. Eljárási értelemben vehető cselekvőképesség: - Aki az eljárás tárgyát képező ügyben érvényesen rendelkezhet.
33
Az eljárási jogviszony alanyai
Jogutódlás (a Ket. szubszidiárius): A jogelőd ügyében hozott döntések a (polgári jog szerinti) jogutódra is hatályosak.
A hivatalból indult vagy folytatott eljárásokban: az eljárási jogutódlás ex lege, kérelem nélkül. Kivételek: személyére, magatartására, mulasztására vonatkozó döntések
A kérelemre indult eljárásokban: a jogutód erre irányuló kérelme alapján (15 nap/hat hónap). 34
Az eljárási jogviszony alanyai Az eljárás más résztvevői: Hatósági oldalról: - szakhatóság, - megkeresett hatóság, - közreműködő hatóság Nem hatósági résztvevők: - képviselő, hatósági közvetítő, - tanú, szemletárgy birtokosa, - szakértő, - tolmács. 35
Köszönöm a figyelmüket!
36
