A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: március 01

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM KERTÉSZETI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR DÉKÁNI UTASÍTÁS

DÉKÁNI UTASÍTÁS A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL

A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2017. március 01. HATÁLYOS:

Azonosító:

visszavonásig

DU 3/2017.

Iktatószám: PAE-KVK-DH-75/2017.

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM KERTÉSZETI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR

DÉKÁNI UTASÍTÁS

A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán a szakdolgozat/diplomamunka elkészítésének szabályozása. 2. KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÁSOK 3. AZ UTASÍTÁS ÁLTAL HATÁLYTALANÍTOTT SZABÁLYOZÁSOK 4. ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET A Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán a BSc, az MSc és szakmérnök/menedzser képzéseiben résztvevő hallgatókra vonatkozik. 5. A SZABÁLYOZÁS LEÍRÁSA 1. sz. melléklet

6. EGYÉB -

Kecskemét, 2017. március 01.

Prof. Dr. Ferencz Árpád dékán

2 Érvényes: Visszavonásig.

Az eredeti aláírást tartalmazó példány a hatályos!

DÉKÁNI UTASÍTÁS A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL 1. SZ. MELLÉKLET

3 Érvényes: Visszavonásig.

Az eredeti aláírást tartalmazó példány a hatályos!

ÚTMUTATÓ

A PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM KERTÉSZETI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KARÁNAK MINDEN BSC, MSC, SZAKMÉRNÖK ÉS MENEDZSER SZAKÁN A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Az útmutatót összeállította: Prof. Dr. Ferencz Árpád

Belső használatra!

1

1. A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA CÉLJA ÉS FELADATA Az egyetemi tanulmányok sikeres befejezésének, illetve a mérnöki oklevél megszerzésének egyik feltétele a szakdolgozat/diplomamunka benyújtása. A szakdolgozat/diplomamunka tudományos munka: nemcsak tartalmi, hanem formai elemeinek is igazolniuk kell, hogy a hallgató elsajátította az adott szakterület alapvető ismereteit, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges technikákat. A szakdolgozat/diplomamunka célja annak igazolása a mérnökjelölt részéről, hogy érdemben alkalmazni tudja az elsajátított ismereteket, jártasságot szerzett a szakirodalom összegyűjtésében, feldolgozásában. Betekintést nyert a tudományos kutatás módszereibe és azok alkalmazásának részproblémáiba. A szakdolgozat/diplomamunka bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a mérnökjelölt önálló munkával képes adat- vagy ismeretgyűjtésre, feldolgozásra, értékelésre és mindebből helyes következtetések levonására. A szaknak megfelelő mérnöki feladat megoldásával igazolja, hogy a tanulmányai során szerzett ismeretek alkalmazására képes. Fejlessze szaktudománya területén az írásbeliés szóbeli kifejezőkészségét, hivatása gyakorlása során szükségessé váló referátumokatés tanulmányokat tudjon készíteni. A mérnökjelölt az tanszék által vagy – esetenként – saját maga által választott témát dolgoz fel, amelyet a szakfelelősnek minden esetben jóvá kell hagynia. A téma kiválasztásánál alapvető szempont:  a szakdolgozat esetén, hogy primer (pl.: kísérlet, kérdőíves vizsgálat, terepvizsgálat, egyéb) vagy szekunder (korábbi források feldolgozása) kutatás technikákat alkalmazzon, ami önálló számításokon, elemzéseken, mérési, kísérleti munkán alapuljon. Ha a hallgató azt egy kiemelt téma szakirodalmi feldolgozásából készíti, a szakdolgozatnak a probléma egy komplex megvilágításával, újszerű eredményeket kell tükröznie. Ebben az esetben a legjelentősebb külföldi- és hazai szakirodalom mintaszerű feldolgozása szükséges a konzulens hatékony segítségével.  a diplomamunka esetén a primer kutatási technikák elsődleges alkalmazása, melynek során az adatok kiértékelése matematikai, statisztikai módszerek alkalmazásával válik lehetővé. Szakdolgozat/diplomamunka a tudományos diákköri dolgozat továbbfejlesztésével is készíthető. 2. TÉMAVÁLASZTÁS, FELDOLGOZÁS A hallgató szakdolgozatának/diplomamunkájának témáját a belső konzulenssel együtt határozza meg, amit a szakfelelősnek jóvá kell hagynia. A második évfolyamos hallgatók legkésőbb a tanév második felében választanak témát. Új téma választása csak kivételes esetben a szakfelelős engedélyével történhet – legfeljebb egyszer, a szakdolgozat leadása előtt két félévet megelőzően! A szakdolgozat/diplomamunka témája kapcsolódhat külső intézmények kutató, fejlesztő munkájához is. A téma kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy a szakdolgozat/diplomamunka önálló mérési, adatfeldolgozási, kutatási munkán alapuljon. 2

Amennyiben a vizsgált szervezet az általa kiadott adatokat titkosítani kívánja, de azok felhasználását a szakdolgozatban/diplomamunkában engedélyezi, ún. titoktartási megállapodást (6. melléklet) kell készíteni. A titoktartási megállapodást a szakdolgozat/diplomamunka mindkét példányának tartalmaznia kell. A vizsgált szervezetről és a kutatási eredményekről a konzulens(ek)/témavezető(k), a bírálók, a szakfelelős és a záróvizsga bizottság tagjai szerezhetnek tudomást. A nyomtatványt a szervezet képviselője, a szakfelelős és az adott szakdolgozat/diplomamunka bíráló írja alá. Konkrét üzemi vagy vállalkozási tevékenység bemutatása – mint esettanulmány – is lehet a szakdolgozat/diplomamunka témája az elméleti ismeretek újszerű felhasználásával. A szakdolgozat/diplomamunka készítés az önálló feladatmegoldásra való alkalmasság egyik mércéje, ezért tilos korábban készült szakdolgozatból/diplomamunkából, doktori értekezésből vagy egyéb szellemi alkotásból több oldalt változtatás nélkül átvenni! Lehetőség van azonban arra, hogy a forrás korrekt megjelölésével az adott munka lényeges elemeit a hallgató röviden ismertesse, a hivatkozásra az Irodalmi áttekintés fejezetben leírtak az érvényesek. 3. A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA KONZULENSEI ÉS TÉMAVEZETŐI A hallgatót a dolgozat elkészítésében konzulens(ek)/témavezető(k) irányítja(ák). Amennyiben a feldolgozásra kerülő téma kapcsolódik a kar adott szakjainak kutatásaihoz, akkor a konzulens a kar oktatója. Amennyiben a szakdolgozat/diplomamunka témája egy külső intézmény kutatásához kapcsolódik és a szak oktatási stratégiájában ez hangsúlyos szerepet játszik, akkor lehetőség van egy (külső) – megfelelő kompetenciával rendelkező - témavezető bevonására is. Ebben az esetben a szakfelelős egy ún. belső konzulenst is kijelöl, aki a formai követelményekért felelős, ellenőrzi az időbeosztást, segíti a szakirodalom feldolgozását. A belső- és külső konzulensek és témavezetők személyét a szakfelelősnek minden esetben jóvá kell hagynia, amelyet a Konzulens felkérő lapon aláírásával is igazol. A konzulens felkérőt az 1. melléklet tartalmazza. A hallgató a konzulenssel vagy konzulensekkel/témavezetővel vagy témavezetőkkel megbeszélt és jóváhagyott vázlat alapján, önállóan készíti el szakdolgozatát/diplomamunkáját. A szakdolgozat/diplomamunka védéséig a hallgatónak rendszeresen konzultálnia kell a konzulenssel/témavezetővel tanulmányi félévenként minimum 3-4 alkalommal. A konzultációt a 2. a és 2. b. mellékleten feltüntetett formanyomtatványon a konzulens igazolja a hallgató kérésére. A szakdolgozat/diplomamunka csak a „Szakdolgozat/diplomamunka készítés” kurzus sikeres teljesítése, illetve a szükséges igazolt konzultációk megléte esetén adható be. Azoknál a hallgatóknál, akik viszont a 7. félévet (BSc) illetve a 4. félévet (MSc) követően még nem zárták le a szakdolgozat/diplomamunka készítést, a konzultációkat pótlap kinyomtatásával lehet dokumentálni. A 2. sz mellékletet a dolgozatba nem kell bekötni, azt a szakdolgozat példány leadásával egyidőben kell az Oktatási Igazgatóság kari megbízottjának leadni.

3

4. A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI 4.1. Tartalmi követelmények A tartalmi követelményeket elsősorban a szakdolgozat/diplomamunka célja határozza meg (útmutató 2. oldal). A szakdolgozat/diplomamunka világos problémafelvetéssel kezdődjön, amely tartalmazza a témaválasztás rövid indoklását és a munka célkitűzéseit. A hallgató dolgozatában bizonyítsa, hogy az érintett témakör korábbi eredményeit ismeri, a rendelkezésre álló szakirodalmat képes elemezni, s azokra megfelelően hivatkozni. A szakdolgozat/diplomamunka elemző részében a hallgató bizonyítsa, hogy képes a dolgozat szűkebb témáján belül adatokat és egyéb információkat értelmezni, elemezni, ill. mondanivalóját a szükséges mértékben térképekkel, ábrákkal, táblázatokkal alátámasztani, illusztrálni. A szakdolgozatban/diplomamunkában a hallgató bizonyítsa, hogy képes az adott szakterület módszereit és fogalomtárát alkalmazni. A szakdolgozat/diplomamunka végén képes legyen a hallgató önálló következtetések levonására. 4.2. A szerkesztés szabályai A dolgozatot 80-90 grammos A4 géppapírra kell elkészíteni. Minden lap egyoldalasan a jobb oldalra nyomtatva kerüljön, a gépelés és szerkesztés számítógépes szövegszerkesztővel történjen. A szövegszerkesztő adta lehetőségeket kell használni, pl. az oldalszámozásnál, a lábjegyzetek, a tárgymutató és a tartalomjegyzék készítésénél. A szakdolgozatnak - mellékletek és nyilatkozatok nélkül, ábrákkal, táblázatokkal együtt – legalább 40, legfeljebb 65 oldal, a diplomamunkának legalább 50, legfeljebb 75 oldal terjedelműnek kell lennie, a következő beállításokkal: Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel. Alsó- és felső margó 2,5-2,5 cm, bal margó 3 cm, jobb margó: 2 cm legyen. A gépelés legyen sorkizárt, 1,5-ös sortávolsággal, amely átlagosan 32 sort jelent oldalanként. A bekezdések 1 tabulátor nagyságúak, amelyek alapérték méretű (1,25 cm) legyenek. A dolgozat készítését egy sablon file is segíti, amelyet a hallgató elektronikusan le tud tölteni. A fejezetben megfogalmazott szövegszerkesztési leírásnak megfelelő beállítású WORD stílusformátumok alkalmazására is lehetősége van a hallgatóknak. Ennek beállításával a szakdolgozat/diplomamunka egészén, automatikusan a szöveg bevitelekor a megfelelő szerkezetben, szerkesztésben jelenik meg a szöveg. További előnye, hogy ennek segítségével automatikusan hozható létre a tartalom-, ábra- és táblázatjegyzék. A dolgozatban decimális számozást kell alkalmazni. A fő és alfejezeteket mindig balra zártan kell szerkeszteni. A fő fejezet mindig új oldalon kezdődjön (BEVEZETÉS, IRODALMI ÁTTEKINTÉS, ANYAG ÉS MÓDSZER, stb.). A fő fejezetek címei 14-es betűmérettel, félkövér nagybetűk és egy arab számjeggyel legyenek sorszámozva. A következő alfejezet címe 12-es félkövér betűvel szerkesztett és 2 számjegyet tartalmazó legyen. A harmadik fejezetszint 12-es kisbetűs, balra zárt formátumú. A fő fejezet és az első alfejezet között egy sorkihagyás legyen. Az alfejezetek és a szöveg között ne legyen sorkihagyás. 4

4.3. Javaslat a szakdolgozat/diplomamunka szerkezeti felépítésére Külső kötéstábla Belső kötéstábla Tartalomjegyzék Bevezetés Irodalmi áttekintés Anyag és módszer Eredmények Következtetések, javaslatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Táblázatok jegyzéke Ábrajegyzék Mellékletek Tulajdonosi nyilatkozat Köszönetnyilvánítás Titoktartási nyilatkozat Hátsó kötéstábla KÜLSŐ KÖTÉSTÁBLA (3. melléklet szerint) BELSŐ KÖTÉSTÁBLA (4a.,4b. mellékletek szerint)

Minden fő fejezetet új oldalon kell kezdeni! TARTALOMJEGYZÉK (14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus)

 egy sor kihagyás A tartalomjegyzék közvetlenül az első lap után következik. Ennek készítésekor célszerű használni a Microsoft Word automatikus tartalom-készítő funkcióját (BeszúrásTárgymutató és tartalomjegyzék). A tartalomjegyzék legfeljebb háromszintű lehet. A fejezetek és alfejezetek tagolása decimális kód szerint történjen úgy, hogy a részek címei között hierarchia jól tükröződjön. Nem lehetnek „vegyes módon” számozott fejezetek (római- és arab számok, kis- és nagybetűk). A tartalomjegyzéket a táblázat beszúrása móddal elegánsan lehet elkészíteni. A fejezetek és alfejezetek pontos (a szöveggel egyező) leírása az oldalszámok feltüntetésével, a fejezet cím és az oldalszám között pontok alkalmazásával történjen.

5

BEVEZETÉS (14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus)

 egy sor kihagyás E fejezetben a választott téma jelentőségének és céljának rövid ismertetése történik. A téma indoklása, a megoldandó feladat kijelölése, a megoldáshoz használ eszközök (módszerek) ismertetése kerüljön bemutatásra. A Bevezetésben ajánlatos a dolgozat szerkezének bemutatása. A Bevezetést minimum egy, maximum két oldalban kell elkészíteni.

IRODALMI ÁTTEKINTÉS (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus)  egy sor kihagyás A szakirodalom a témának megfelelően a fontosabb irodalmi adatok feldolgozása szakmai csoportosításban, kritikai értékelés keretében készüljön el. Az irodalmi anyag feldolgozása ne egyszerűen a szerzőkre hivatkozott vélemények felsorolása, hanem azok megfelelő csoportosítása, összevetése és kritikai értékelése legyen. A szakirodalom anyagának elmélyült ismerete alapján teremthető meg az a biztos bázis, melyre a mérnök-jelölt saját feldolgozású anyagát építi. Az irodalom segítséget nyújt az adatgyűjtés-, a feldolgozás- és értékelés módszerének megválasztásához, esetlegesen annak továbbfejlesztéséhez. Az Irodalmi áttekintés fejezetben a vizsgált témával kapcsolatos hazai- és nemzetközi szakirodalmat dolgozzuk fel, a legfontosabb megállapításokat emeljük ki. A szakirodalom minél frissebb legyen, 5 évnél régebbi irodalom használatát akkor javasoljuk, ha azt a téma indokolja. A fejezet csak a konkrét témára vonatkozó szakirodalomra terjedhet ki, tömör formában! A téma jellegének figyelembevételével javasolt, hogy a szakirodalmi feldolgozás a hazai és nemzetközi szakirodalmi információk felhasználásával, feldolgozásával készüljön! A dolgozat szövegében az Irodalomjegyzékben felsorolt művekre hivatkozni kell, a hivatkozásoknak és az irodalomjegyzéknek egyeznie kell. A hivatkozásnak többféle lehetősége van: Idézés: amikor a hivatkozott műből szó szerint átveszünk egy részt. Ilyenkor idézőjelet kell használni, és a mondatból sem kihagyni, sem hozzátenni nem szabad. A hivatkozásnak ez a módja akkor javasolt, ha nem célszerű eltérni az adott szövegtől vagy definíciót közlünk, esetleg lexikonból merítünk, például: GLATZ (2003) a hungarikum fogalmát a következőkben fogalmazza meg: „Hungarikumnak kell tekinteni minden olyan terméket vagy iparcikket, amely a világpiacon jól értékesíthető, egyediségével a Kárpát-medence éghajlatához, talajviszonyaihoz és az itteni termelési kultúrához vagy hagyományokhoz kötődik, vagy köthető.” Átvétel: nagyobb terjedelmű idézet, amelyet csak a szerző engedélyével lehet közölni. Tudományos konvenciók szerint a fél oldalas idézet már átvételnek minősül, ennél hosszabb terjedelmű hivatkozás azonban nem javasolt. Tartalomhű idézés: a saját mondanivaló szempontjából fontos nézeteket, megállapításokat tömören, lényegre törően, a szerző stílusának megfelelően építjük be a dolgozatba, megfelelő hivatkozásokkal. Ez esetben a szerző neve lehet a mondat elején, a publikáció dátumát zárójelben kell tenni, a szerző nevét nagy betűvel kell írni. Például: 6

DICHTER (2002) szerint az országeredetet, mint a marketing- mix ötödik elemét kellene figyelembe venni. Ha a szerző vagy a szerzők neve és a publikáció éve a hivatkozott szöveg után áll, a szerzőt és az évszámot is zárójelbe kell tenni, egymástól vesszővel elválasztva. Több szerzőre történő hivatkozás esetén pontos vesszővel kell elválasztani a felsorolást. A szerző(k) neve dőlt, nagy betűvel írott legyen, az évszám után pontot nem teszünk, például: Minél inkább ismerik az adott ország termékeit a válaszadók, annál kedvezőbben ítélik meg őket (HARRI, 2007). ..más szerzők ezzel ellentétes megállapításra jutottak (KOVÁCS, 2012; MÁRTONKEREKES, 2015; BENEDEK et al., 2016) A folyóiratból, lexikonból, kiadványból, KSH-tól történő idézés, rendelet/törvény számának ismertetése esetén a hivatkozás mindig a mondat végére kerüljön.  Magyarországon a szőlőültetvény területe már nem éri el a 90 ezer hektárt (KSH, 2008).  Ebben az időben a nagyüzemi szerkezet vegyes szerkezetté alakult át, melyben a magángazdaságok aránya elérte a 80 %-ot (FM BÁCS-KISKUN MEGYEI FÖLDMŰVELÉSÜGYI HIVATAL, 2017).  A mezőgazdasági kistermelő olyan őstermelő, akinek az évi bevétele nem haladja meg a hatmillió forintot (ADÓ – KÓDEX, 2006).  A jogosult a támogatást a „Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről” szóló nyomtatvány felhasználásával 2004. december 10-től igényelhette az illetékes adóhatóságtól (41/2004. FVM RENDELET). A WEB oldalról letöltött hivatkozás a szöveg végén szerepeljen, például: Az EU Bizottság a felvételre való felkészülés egyik fontos elemének tekinti ezeket az ismereteket (www.fotomedia.hu). Annak érdekében, hogy ne mindig a mondat eleji és mondat végi hivatkozást alkalmazzuk, a mondandónk közé is el lehet helyezni a szerzőt, például: Érdekes problémát vetett fel AGRAWAL (2006), mégpedig azt, hogy az adott országból származó jól ismert termékkategóriák imázsa hogyan befolyásolja az új termékkategóriák imázsát. Két társszerzővel rendelkező szakirodalom esetén a hivatkozás során a szerzők neve közé kötőjelet teszünk: pl.: MÁRTON-KEREKES, 2015 Amennyiben kettőnél több szerző munkájából készült a hivatkozott mű, akkor az első szerző után „et al.” (jelentése: társai) formát kell használni: BENEDEK et al., 2016. Az összevonás nem érvényes az Irodalomjegyzékre, ott a társszerzőket külön-külön kell feltüntetni. A szakdolgozatban/diplomamunkában nem javasolt egy szakirodalomra a háromnál többször hivatkozni. Az Internetről letöltött nem szakirodalmi források aránya ne érje el a 20 %-ot.

ANYAG ÉS MÓDSZER (új oldalon, 14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus)  egy sor kihagyás A fejezetben a vizsgálati anyagot ismertetetjük, az adatgyűjtés és feldolgozás módszereit taglaljuk. Ezt a főfejezetet ajánlatos két alfejezetre bontani. 7

Klasszikus esetben e fejezetrész bemutatja a vállalkozást, a vizsgálat helyszínét, körülményeit. Bemutatja a vállalkozásban résztvevőket, a kutatás vagy a kísérlet helyszínét, a rövid technológiát, fényképeken, térképen illusztrálja a tevékenységet és a helyszínt. A fejezetnek be kell mutatni a kísérlet vagy kutatás, illetve az anyagfeldolgozás megtervezésének és a mérések elvét, elméleti megalapozását. Le kell írni az adatfeldolgozás, elemzés módszereit. Itt az érdemi fejezethez szorosan kapcsolódó fogalmakat, számítási módszereket, képleteket, feldolgozási metódusokat kell bemutatni, hogy az Eredmények fejezetben a közölt adatok bármikor a módszer segítségével visszaellenőrizhetőek legyenek. Némely esetben a szakdolgozat/diplomamunka témája nem teszi lehetővé (szükségessé) e fejezet elkészítését (2. pont. 4. bekezdés).

EREDMÉNYEK (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus)

 egy sor kihagyás Az Eredmények fejezetbe a hallgató által összegyűjtött adatok és új eredmények ismertetése és elemző értékelése kerül. E fejezetben ajánlott a saját új kutatási eredményeket összehasonlítani egyéb irodalmi adatokkal. Ehhez ajánlott megfelelő kritikai értékelést alkalmazni. A szakdolgozat/diplomamunka színvonalát emeli az új saját eredményeket feldolgozó- és szintetizáló készség bizonyítása. Az Eredmények fejezetet több alfejezetekre tagolva célszerű elkészíteni, amelyekben a vizsgálatok eredményeinek részletes leírása, elemzése kerül. Ebben a fejezetben a témát célszerű szakmailag megalapozott és formai feltételeknek megfelelő táblázatok és ábrák elhelyezése, amelyek a szöveges részhez indokoltan kapcsolódnak. A táblázatok, ábrák a fejezetben közölteket kiegészítik, illetve - a jobb megértés érdekében – illusztrálják. A táblázat és ábra önmagában is érthető legyen. Más szerzőtől átvett táblázatok és ábrák forrására hivatkozni kell, a jobb alsó sarokban feltüntetve azt például: ………………… Dél-alföld Összesen:

………………… 1.000.000 12.000.000 Ft

Forrás: VM és AKI adatok alapján (2016) - saját szerkesztéssel Minden táblázatra és ábrára szövegben hivatkozni kell (a Szakirodalmi feldolgozásban közöltekre is), amely vagy szövegesen, vagy a mondat végén zárójelbe téve történhet. Például: „Az almatermesztés költségeit az 1. táblázat mutatja be” vagy „Az intenzív almatermesztésben 500-600 ezer Ft körüli fedezeti összeg várható el (2. táblázat)”. A táblázatokat és az ábrákat vagy azok lényeges elemeit röviden elemezni kell, vagy szöveges magyarázatot kell hozzá fűzni. Elegáns megoldás, ha az értékelés a hivatkozással együtt megtörténik, például: „Az almatermelés műveletenkénti költségszerkezetéből (1. táblázat) kiderül, hogy a közvetlen költségek mintegy kétharmada a termesztés, egyharmada pedig a post harvest szakaszában merül fel.” A táblázatokat középre kell elhelyezni. A táblázatok címe középen, a táblázat felett van. A sorszámozott táblázat szó után kettős pontot kell tenni, amelyet a táblázat 8

nagybetűvel kezdődő címe követ. A táblázat címe félkövér betűtípusú legyen, a cím után ne tegyünk pontot és hagyjunk ki 1 sort. Amennyiben a táblázat saját számítással készült, azt a táblázat alatt baloldalon elhelyezett „Forrás: ” dőlt szó után is célszerű közölni. 1. táblázat: Az almatermelés költségei műveletenkénti szerkezetben Művelet megnevezése Termesztés költsége ebből: téli metszés tápanyag-gazdálkodás ……….. ültetvény amortizációja Post harvest költsége ebből: tárolás áruvá készítés KÖZVETLEN TERMELÉSI KÖLTSÉG

Költség (ezer Ft/ha) 947 31 94 …. 255 498 400 98

Megoszlás (%) 66 2 7 ……. 18 34 27 7

1 445

100 Forrás: saját számítás

Mérési, kutatási eredményeket az adatok táblázatos formában történő megadásán túl célszerű ábrákon is megjeleníteni. Az ábra lehet diagram, grafikon, rajz, fénykép, térkép, stb., de az elnevezése mindig: „ábra”. Az ábra kötelező részei: számozás, cím, jelmagyarázat, adatok mértékegysége, hivatkozás esetén forrás megjelölés. Ha az ábra nem a szerző által készített fénykép vagy diagram akkor az alatt balra zárva hivatkozni kell a készítőre (Forrás: KOVÁCS/ VAGY SAJÁT FELVÉTEL). A fényképeket csak jó minőséget biztosító nyomtatóval szabad kinyomtatni. Az ábrákat a közepére zárva kell elhelyezni. Az ábra száma és címe az ábra alatt középen helyezkedik el. Az ábra száma után kettőspont következik, majd a félkövér nagy kezdőbetűvel kezdődő cím követi. A cím után nem teszünk pontot, az ábra és a címe közé 1 sort kell beszúrni. Az ábrára történő hivatkozás szabályai ugyanazok, mint a táblázatnál leírtak. Például: Az országeredet imázsnak a vásárlói döntésre gyakorolt hatásmechanizmus-rendszerét LEBRENZ (2006) az 1. ábrával írja le. A te rmék, mint tulaj do nság halmaz szár ma zási ország (országeredet i má zs)

ter mé k értékelés

ár, garancia, szolgálta tások, kidolgo zás, dizáj n, gyártási eljárás, stb.

vásárlási döntés

ko gnitív folya mat

speciális „made-in-i ma ge”

általános „made-in-i ma ge”

affe ktív folya mat

live-in-ima ge”

nor ma tív folya mat

1. ábra: A származási ország befolyásolási szintjei Forrás: LEBRENZ (2006) Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy….

9

Nagyobb méretű ábrák (pl. térképek) és táblázatok (pl. eredmény kimutatás, mérleg) a Mellékletek fejezetbe kerüljenek. A mellékletekre ugyanúgy hivatkozni kell a szövegben, mint ahogy arról az ábrák és táblázatok esetén már szó esett. Képleteket középre rendezve, számozva kell elhelyezni. A képletet előzze meg és kövesse egy sorköz.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus)  egy sor kihagyás Ezt a fejezetet, ha téma jellegétől függően két részre lehet bontani: következtetésekre és javaslatokra. Következtetések A dolgozat következtetései fejezetben az eredmények értékelése, megvitatása kerüljön. Itt lehet a vizsgálatok eredményeit az irodalmi állásfoglalásokkal összevetni. Itt fogalmazzuk meg az eredményekből következő megállapításokat és a további vizsgálatokra vonatkozó javaslatokat. Amennyiben a dolgozat témája lehetővé teszi, a feldolgozott irodalmakat és az alkalmazott újszerű módszereket is értékelni lehet. Ha a szakdolgozat/diplomamunka elsősorban a szakirodalom feldolgozására épül, akkor forrásmunkák kritikai értékelése és azok feldolgozásából származó újszerű eredmények kerüljenek hangsúlyozásra. Javaslatok A dolgozat eredményeihez kapcsolódó újszerű ajánlások, amelyek a vizsgálat eredményeként megfogalmazhatók. A javaslatok között szerepeljenek általánosabb megfogalmazások, amelyek pl. a közgazdasági szabályozásról, eljárásokról szólnak. Legyenek olyan konkrét javaslatok is, amelyek alkalmazásával a vizsgált tevékenységet előreviszik, javítják, segítik. A javaslatok megfogalmazásában célszerű, hogy a hallgató kérje ki a vizsgált tevékenység vezetőjének szakmai véleményét is, saját ötletszerű ajánlások leírásától óvakodni kell. A javaslatok legyenek lényegre törők, előremutatók, konkrétak és megvalósíthatók.

ÖSSZEFOGLALÁS (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus)

 egy sor kihagyás A téma célkitűzéseit e fejezetben röviden is közöljük. Ennek érdekében a hallgató ismertesse a szakirodalmi feldolgozásának – a témához kapcsolódó legfontosabb – eredményeit, ismertesse a vizsgálat körülményeit indokolja az alkalmazott módszerekre esett választását és röviden értékelje azokat. Ismertesse a kapott eredményeinek főbb jellemzői és értékelje azokat. Tömören mutassa be a dolgozatban megfogalmazott javaslatokat és következtetéseket. A minimum 1, maximum 2 oldalas Összefoglalás fejezetet nemcsak a dolgozatba kell bekötni, hanem külön kinyomtatva is be kell helyezni a dolgozatba. Ennek célja, hogy a szóbeli védésen a záróvizsga bizottság minél rövidebb idő alatt informálódjon a szakdolgozat/diplomamunka lényegéről.

IRODALOMJEGYZÉK (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus)  egy sor kihagyás Az Irodalomjegyzék legyen pontos és visszakereshető, legyen összhangban a hivatkozásokkal. 10

A fejezetben az irodalom felsorolása: a szerző neve, a kiadás éve szoros ABC szerint történjen. Ahol a szerző nincs feltüntetve, ott a cím első betűje (névelőt nem számítva) szerint kell a művet besorolni. A szerző nevéből csak a családi nevet és az utónév első betűjét kell közölni dr. és egyéb cím nélkül (KOVÁCS L.). A szerző neve után a kiadás évét zárójelbe kell tenni, amelyet kettőspont után az idézett publikáció címe követ. A mű címét szóról-szóra közöljük, külföldi irodalomnál eredeti idegen nyelven (cirill betűket latin betűkre átírva). Hivatkozás könyvre, önálló kéziratra: A cím után a kiadó neve és a kiadás helye kerül, például: ECO, U (1991): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó, Budapest. p. 255. ECO, U (1991): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó, Budapest. pp. 200255. (ha nem a teljes művet használtuk fel) KSH (2013): Magyar Statisztikai Évkönyv 2013. KSH, Budapest Amennyiben az idézett irodalom egy sorban nem fér el, a 2. sortól egy tabulátor bekezdést kell használni. Több szerző esetén a szerkesztőt(ket) kell feltüntetni „(szerk.)” kifejezés alkalmazásával, például: CHIKÁN A. – DEMETER K. (szerk.) (2009): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Termelés, szolgáltatás, logisztika. AULA, Budapest 307. p. LENGYEL I. – DEÁK SZ. (2009): A regionális versenyképesség összetevői. Fogalma, modellek és mutatórendszerek áttekintése. Kutatási jelentés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. SZTE GTK Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszék, Szeged 421. p. Külföldi szerzőnél a vezetéknév után vesszőt kell tenni és úgy következik a keresztnév kezdő betűje. Több szerző esetén minden szerzőt fel kell tüntetni, a nevek között gondolatjellel (-), például: JUUNG, S.H. – WITTWER, S.H. – DENNEIT, M.D. (2008): ….. Irodalomjegyzék és hivatkozás folyóiratcikkre Vezetéknév, keresztnév első betűje, pont, zárójelben, kettőspont, cím, pont, folyóirat címe, vessző, évfolyam (rövidítése: Vol.), szám (abban az évben megjelent folyóirat sorszáma, rövidítve: No.), oldalszám, pont, „pp”, pont, majd az oldalszám+pont Például: SZABÓ K. (2008): Kihelyezési hullám. Közgazdasági Szemle, 2, pp. 137-153. BÁNÁTI D. (2006): Biztonságos élelmiszerek. Az Európai Unió Gazdasága, Vol.11 No.9. pp.13-14. Amennyiben az idézett publikáció egy könyvben önálló fejezetként szerepel, akkor a következő eljárást kell használni: Szerző neve, év, kettőspont, könyvfejezet címe, pont, „In:”, könyv szerkesztőjének neve, „(szerk)”, könyv neve, pont, kiadó, pont, kiadás helye, pont. Például: FARKAS J. (1979): Spárgatermesztés gyakorlata. 502 p. In: BALÁZS S. (szerk.), Zöldségtermesztés kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

11

Amennyiben egy szerző több munkájából idézünk, amelyek ugyanabban az évben születtek, akkor azokat mind a szövegben, mind az Irodalomjegyzékben „a,b,c” kis betűkkel kell megkülönböztetni, például: PORTER, M. E. (2008a): The Adam Smith address: Location, clusters, and the ’’new” microeconomics of competition. Business Economics, 1, pp.7-13. PORTER, M. E. (2008b): Clusters and the new economics of competiton. Harvard Business Review, 11-12. pp. 77-90. Egyes esetekben a folyóiratban nem szerepel a szerző neve, ilyenkor „Anonim” névvel kell a szövegben és az Irodalomjegyzékben hivatkozni, például: „ Ebben az évben a meggy ára 150 Ft körül alakult (ANONYM, 2013).” ANONYM (2013): A meggytermesztés jövedelmezősége. Gazdálkodás, ….. Hivatkozás kötetben megjelent tanulmányra PORTER, M. E. (2009): Microeconomics competitiveness: Findings from the 1999. Executive Survey. In global Competitiveness Report, World Economic Forum, Davos, pp. 30-53. Hivatkozás konferencia előadásra FERENCZ Á. (2006): Munkaszervezési és ökonómiai kérdések. X. Agrárökonómai Konferencia, Gyöngyös, Vezetés-szervezés szekció, pp. 123-130 PORTER, M. E. (2007): Clusters and Economic Development. Workshop for Practitoners in Cluster Formation, Chihuahua, Mexico, Economy Section, pp. 5-10. Hivatkozás Interneten hozzáférhető anyagra HOOVER, E. M. – GIARRATANI, F. (1999): An Introduction to Regional Economics. Regional Research Institute, West Virginia University, http://www.rri.wvu.edu/WebBook/Giarrantani/main.htm. www.vm.hu (a letöltés dátuma) Az internetes hivatkozások az Irodalomjegyzék végére kerüljenek. Hivatkozás nem publikált vállalati jelentésekre, szóbeli interjúkra, beszélgetésre Minél pontosabb kell hivatkozni a közölt adat, gondolat, szövegrészlet eredetére. Például: KOVÁCS (2009): szóbeli közlés Természetesen az Irodalomjegyzékben felsorolt publikációkat nem kell a fent említett módon megbontani! Példa az Irodalomjegyzékre: FARKAS GNÉ. (2008): Növényi biokémia. Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 137-153 KSH (2009): Magyar Statisztikai Évkönyv 2008. KSH, Budapest CHIKÁN A. – DEMETER K. (szerk.) (2009): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Termelés, szolgáltatás, logisztika. AULA, Budapest PORTER, M. E. (2008A): The Adam Smith address: Location, clusters, and the ’’new” microeconomics of competition. Business Economics, 1, pp. 7-13 PORTER, M. E. (2008b): Clusters and the new economics of competiton. Harvard Business Review, 11-12. pp. 77-90 SZABÓ K. (2008): Kihelyezési hullám. Közgazdasági Szemle, 2, pp. 137-153 FERENCZ Á. (2006): Munkaszervezési és ökonómiai kérdések. X. Agrárökonómai Konferencia, Gyöngyös, Vezetés-szervezés szekció, pp. 123-130. 12

PORTER, M. E. (2007): Clusters and Economic Development. Workshop for Practitoners in Cluster Formation, Chihuahua, Mexico, Economy Section, pp. 5-10 HOOVER, E. M. – GIARRATANI, F. (2009): An Introduction to Regional Economics. Regional Research Institute, West Virginia University www.rri.wvu.edu (letöltés dátuma!!!) www.fvm.hu (letöltés dátuma!!!)

MELLÉKLETEK A Mellékletek fejezetbe kerülnek azok a táblázatok, ábrák amelyek méretüknél fogva nem férnek a dolgozatba, például Eredmény levezetés, térképek, stb. Ebben a fejezetben célszerű elhelyezni azokat a fotókat, ábrákat, amelyek mennyiségi korlátok miatt nem kerülhetnek az Eredményekbe, azonban a hallgató fontosnak tartja azokat bemutatni. Mellékletekbe kerülnek a kérdőívek, amelyeket a hallgató az Eredményekben feldolgozott, a munkanapfelvétel folyó ideje és a munkanapstruktúrák. Amennyiben több melléklet kerül a dolgozatba, célszerű azokat egy olyan előlappal ellátni, amely közepén a „MELLÉKLETEK” szó áll. Minden melléklet bal felső sarkában fel kell írni a melléklet sorszámát és a „melléklet” szót félkövér betűvel, pl. 11. melléklet. Minden mellékletre a dolgozat szövegében hivatkozni kell.

TULAJDONOSI NYILATKOZAT A Tulajdonosi nyilatkozat a szakdolgozat/diplomamunka igen fontos része! Ebben a hallgató arról nyilatkozik, hogy az elkészített dolgozat kizárólag a saját munkájának eredménye (5. melléklet). Amennyiben egyes fejezeteket más munkából vette át, arra egyértelműen hivatkozni kell. Ha kiderülne, hogy a dolgozat részben vagy egészben más munkából származik, a hallgatót kizárják a záróvizsgából és teljesen új dolgozatot kell készítenie. Amennyiben az egyetem a dolgozatot felhasználná, akkor erre a hallgatóval külön szerződést kell kötnie, illetve megfelelő hivatkozással kell élnie.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szakdolgozat/diplomamunka nem kötelező része. Amennyiben a hallgató köszönetet szeretne nyilvánítani az őt segítő(k)nek, ebben a részben ezt megteheti. Javasolt, hogy a hallgató a köszönetét röviden, néhány mondatban fogalmazza meg.

TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT A szakdolgozat/diplomamunka nem kötelező része. Amennyiben a vizsgált szervezet az általa kiadott adatokat titkosítani kívánja, de azok felhasználását a szakdolgozatban/diplomamunkában engedélyezi, ún. titoktartási megállapodást kell készíteni.

HÁTSÓ KÖTÉSTÁBLA A hátsó kötéstábla külső oldala üres, belső oldala felhasználható CD vagy nagyobb méretű (és megfelelően összehajtott melléklet) rögzítésére szolgál. 4.4. Javaslat a szakdolgozat/diplomamunka arányainak meghatározására 13

A Bevezetés fejezet a célkitűzésekkel együtt minimum egy, maximum két oldal lehet. Célszerű, hogy az Irodalmi áttekintés a dolgozat 20 %-át tegye ki, de ne haladja meg az összes terjedelem 40 %-át. Az Összefoglalás minimum 1, maximum 2 oldal legyen! A szakdolgozat/diplomamunka egyes fejezeteinek terjedelme igazodjon a dolgozat többi fejezetének arányaihoz. Nem lehet a szakdolgozat/diplomamunka leghosszabb fejezete az Irodalmi áttekintés. Nem elfogadott, ha a hallgató munkájában nem, vagy csak minimális Irodalmi áttekintést dolgoz fel, illetve e fejezetben nem hivatkozik az idézett szerzőkre. Egy oldal vagy annál kevesebb módszertani ismertetés nem elfogadható. Kizárólag eredményekből a dolgozat nem épülhet fel. Az Irodalomjegyzék megfelelő tartalmi és formai követelményeinek betartása nélkülözhetetlen. A Bevezetés, Következtetések és javaslatok, az és Összefoglalás fejezet a dolgozat kötelező elemei.

KONZULTÁCIÓS LAP Ezen a formanyomtatványon (2. melléklet) kell rögzíteni a hallgatók konzultációinak idejét, a konzultációk résztémáit. Az egyes konzultációkat a konzulens/témavezető aláírásával igazolja. Csak a megfelelő mennyiségű konzultáció igazolása után adható be a szakdolgozat/diplomamunka. Az egyes konzultációk időarányos megoszlása a beadás engedélyezésének feltétele. A konzultációs lap egyes táblázatait a konzulens/témavezető kézírással tölti ki. A konzultációs lapot a dolgozatba nem kell bekötni, azonban a kész szakdolgozattal egyszerre kell leadni az Oktatási Igazgatóság munkatársának. 5. A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA BEADÁSA Az elkészült szakdolgozatot/diplomamunkát a végleges formában történő beadás előtt a jelölt bemutatja a témavezetőnek és a belső konzulenseknek. A szakdolgozat/diplomamunka beadási határidejét az Oktatási Iroda határozza meg. A szakdolgozatot/diplomamunkát 1 db kinyomtatott, fekete bőrkötésű példányban és a szakdolgozatot/diplomamunkát WORD és pdf formátumban tartalmazó 1 db CD-t kell leadni az Oktatási Igazgatóságon, az előre megszabott határidőig (féléves ütemterv szerint). A CD a bőrkötésű szakdolgozat/diplomamunka utolsó lapján kialakított tokban kerüljön elhelyezésre. A CD lehetőséget ad arra, hogy az esetlegesen elveszített elektronikusan elkészített szakdolgozat/diplomamunka a hallgató részére bármikor rendelkezésre álljon. Javasolt, hogy a hallgató saját magának is készítsen el egy példányt a dolgozatból. 6. A DOLGOZAT ELFOGADÁSA ÉS BÍRÁLATA A kijelölt határidőre beadott dolgozatot, tartalmi, formai és nyelvhelyességi szempontból a szakfelelős által felkért (9. melléklet) oktató vagy külső szakember bírálja el a 7-8. mellékletben foglaltak szerint. A dolgozatot minden esetben két személy bírálja el. Az egyik bíráló mindig az egyetem oktatója, a másik bíráló a Pallasz Athéné Egyetemmel munkaviszonyban nem álló, egyetemi diplomával rendelkező szakember legyen. Megengedett, hogy a dolgozatnak két külső bírálója legyen. A külső bírálót a szakfelelős levélben kéri fel a feladat elvégzésére, amelyben felhívja a figyelmét a titoktartási kötelezettségére is (6. melléklet).

14

A bírálók javaslatot tesznek az érdemjegyre, a végső jegyet a szóbeli védés után alakítja ki a Záróvizsga Bizottság. Nem tehet záróvizsgát az a hallgató, akinek szakdolgozatát/diplomamunkát egyik bíráló sem fogadta el. Ha a Jelölt megadott határidőre szakdolgozatát/diplomamunkát nem adja be, vagy ha szakdolgozatának/diplomamunkájának szóbeli védése nem sikerül, akkor záróvizsgára nem bocsátható. A szakdolgozat/diplomamunka bírálati szempontjait a 7. melléklet, értékelésének pontjai a 8. melléklet tartalmazza.

15

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 1. melléklete Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar ……………………………..Tanszék ......................................................................................................................................................... konzulens/ témavezető neve, beosztása .......................................................................................................................................................... külső konzulens/témavezető neve, beosztása* KONZULENS/TÉMAVEZETŐ FELKÉRŐ Tisztelt Konzulens/Témavezető! Alulírott ...................................................................................................................... (név) ………………………………………………BSc/MSc/ /szakmérnök/menedzser szakos hallgató felkérem az alábbi szakdolgozati/diplomamunka témakör konzultálására: Témakör:........................................................................................................................................... Dátum: ................................................. hallgató aláírása tagozat/évfolyam/csoport A konzulensi/témavezetői feladatokat vállalom. Dátum: ................................................. konzulens/témavezető aláírása A külső konzulensi/témavezetői feladatokat vállalom. Dátum: ................................................. külső konzulens/témavezető aláírása A szakdolgozat/diplomamunka témáját jóváhagyom / nem hagyom jóvá** Dátum: ................................................. szakfelelős aláírása

*külső konzulens/témavezető választása esetén kitöltendő **a megfelelőt kérjük aláhúzni

16

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 2.a. melléklete (BSc szakos hallgató) 4. félév Konzultáció Sorszám Konzultáció témája Aláírás ideje 1. 2. Elfogadás: 5. félév Sorszám

Konzultáció ideje

Konzultáció témája

Aláírás

Konzultáció ideje


Aláírás

Konzultáció ideje


Aláírás

1. 2. 3. 4. Elfogadás: 6. félév Sorszám 1. 2. 3. 4. Elfogadás: 7. félév* Sorszám 1. 2. 3. 4. Elfogadás: *Amennyiben a hallgató konzultációt folytat.

17

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 2.b. melléklete (MSc szakos hallgató, szakmérnök/menedzser szakos hallgató*) 1. félév Sorszám

Konzultáció ideje


Aláírás

Konzultáció ideje


Aláírás

Konzultáció ideje


Aláírás

Konzultáció ideje


Aláírás

1. 2. Elfogadás: 2. félév Sorszám 1. 2. 3. 4. Elfogadás: 3. félév Sorszám 1. 2. 3. 4. Elfogadás: 4. félév Sorszám 1. 2. 3. 4. Elfogadás: *Szakmérnök ill. menedzser szakos hallgatók számára a sorok törölhetők!

18

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 3. melléklete

SZAKDOLGOZAT/ DIPLOMAMUNKA

Hallgató Henrietta Kecskemét A leadás éve. 19

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 4a. melléklete

Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar ……………………………..Tanszék

A dolgozat címe, amely ne legyen túlságosan hosszú, legyen konkrét és lényegre törő SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA

Készítette:

Konzulens:

Hallgató Henrietta

név

….szak neve… BSc/MSc/ szakos N/L hallgató

beosztás

Kecskemét A leadás éve. 20

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 4b. melléklete Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar ……………………………..Tanszék

A dolgozat címe, amely ne legyen túlságosan hosszú, legyen konkrét és lényegre törő SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA

Készítette: Hallgató Henrietta

Konzulens: A belső konzulens neve beosztása

….szak neve… BSc/MSc/ szakos N/L hallgató Külső konzulens: Adatokat szolgáltató kolléga neve beosztása

Kecskemét A leadás éve.

21


Tulajdonosi nyilatkozat Ez a szakdolgozat/diplomamunka a saját munkám eredménye. Dolgozatom azon részeit, melyeket más szerzők munkájából vettem át, egyértelműen megjelöltem. Ha kiderülne, hogy ez a nyilatkozatom valótlan, tudomásul veszem, hogy a Záróvizsga Bizottság a záróvizsgáról kizár, és záróvizsgát csak új szakdolgozat/diplomamunka készítése után tehetek. Hasznosítás esetén a szerzőnek és a Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának külön megállapodást kell kötnie.

Kecskemét, 20…. …… hó …. nap

………………………………………….. hallgató aláírása

22

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 6. melléklete Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar

Ezt az oldalt 3 példányban kell elkészíteni: 1 pld. az adatokat szolgáltató cég/intézmény 1 pld. a Kar részére, 1 pld. a szakdolgozatba/diplomamunkába befűzendő. Titoktartási megállapodás Ez a megállapodás létrejött a (az) ……………………………………………………… ……………………………….……………………………………(cég/intézmény neve) és a Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar (6000 Kecskemét, Mészöly Gyula tér 1-3.) között.................................................................................................................. hallgató (..........................................................................................BSc/MSc szak) cégnél készült szakdolgozatának/diplomamunkájának titkosítása tárgyában. A cég/intézmény vállalja, hogy a szakdolgozat/diplomamunka elkészítéséhez szükséges adatokat a hallgató rendelkezésére bocsátja. A Kar kötelezettséget vállal arra, hogy nevezett hallgató szakdolgozatát/diplomamunkát bizalmasan kezeli, és azt a nyilvánosság

elől

a

beadástól

számított

5

évig

elzárva

tartja.

A

szakdolgozatba/diplomamunkába – a hallgatón kívül – csak a konzulens(ek), a külső és a belső bíráló(k), a csoportvezető, az intézményvezető és a záróvizsga-bizottság tagjai tekinthetnek bele. Nevezettek számára is kötelező érvényű ez a megállapodás. Az adatokat további személyekkel, szervezetekkel nem közlik, nem adják át.

Kelt.:…………………………………, év, hónap, nap.

...……….......…………… dékán

……………………………………. cég/intézmény képviseletében 23

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 7. melléklete SEGÉDLET A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés módja és menete A szakdolgozatot/diplomamunkát egymástól függetlenül egy intézeti és egy külső (lehetőleg nem a Karon dolgozó) bíráló a záróvizsgát és a szakdolgozat/diplomamunka védését megelőzően írásban értékeli a bírálati lap felhasználásával. A bírálók szöveges és pontozásos értékelést is készítenek és javaslatot tesznek az érdemjegyre. A bírálatok illetve a szakdolgozat/diplomamunka szóbeli megvédése alapján a Szakdolgozati/Diplomamunkai Bizottság határozza meg a végső jegyet. 1. Szöveges értékelés Az értékelésnek tartalmaznia kell: a bíráló véleményét a témáról, a szakdolgozat/diplomamunka szembetűnő eredményeit, a főbb hiányosságokat és hibákat. Minden szöveges értékelésben célszerű megfogalmazni a dolgozattal kapcsolatban legalább két kérdést, amelyre a hallgató a szakdolgozatának/diplomamunkájának szóbeli védésekor válaszol. 2. Pontozásos értékelés 2.1. A feldolgozás színvonala (0-10 pont):  Kevés önálló munkavégzés, esetleg helytelen (vitatható) következtetésekkel.  A vizsgálati, vagy az irodalmi adatok kevés kritikai értékeléssel kerültek bemutatásra.  Az eredmények önállóan, megfelelő kritikai értékeléssel kerültek bemutatásra.  Kiemelkedő feldolgozó, szintetizáló, illetve kutató készség bizonyítása, önálló eredményekkel. 2.2. Az irodalom ismerete és felhasználása (0-10 pont):  A témához tartozó legfontosabb hazai szakkönyvek vonatkozó fejezeteit használja fel, vagy hivatkozásai formálisak.  Felhasználja a témához tartozó hazai és fontosabb külföldi irodalmat tudományos dolgozatok, folyóiratok alapján.  A témáról a hazai és külföldi szakirodalomra támaszkodva, történeti elemző kritikai áttekintést nyújt. 2.3. A módszerek és eredmények értékelése (0-15 pont):  A választott anyag és módszer helytelen, vagy nincs összhangban egymással vagy a témával.  Az anyag és módszer megválasztása helyes, a kivitelezés megfelelő.  Az eredmények elfogadhatók, de értelmezésük és a következtetések nem helytállóak.  Az eredmények, értelmezésük és a következtetések helyesek, meggyőzőek. 24

2.4. Szerkezeti felépítés (0-5 pont):  A dolgozat felépítése, tagolása, arányai több vonatkozásban kifogásolhatók.  A dolgozat felépítése, tagolása és arányai kis részben kifogásolhatók.  A dolgozat a követelményeknek megfelel. 2.5. Nyelvezet, stílus (0-5 pont):  Nyelvezet, stílus számos hibával.  Nyelvezet, stílus kevés hibával.  Nyelvezet, stílus hibátlan, dicséretes. 2.6. Igényesség, gondosság, kivitelezés (0-5 pont): (Ábrák, grafikonok, táblázatok összeállítása, tetszetős kivitelezése, gépelési hibák kijavítása stb.)  A dolgozatban értelemzavaró gépelési hibák maradtak, a kiállítás több vonatkozásban kifogásolható.  Gondos munka, kevés kifogással.  Szép kiállítású, gondos kifogástalan munka. 3. Érdemjegy az összesített pontszám alapján elégtelen: elégséges: közepes: jó: jeles:

0-20 pont 21-28 pont 29-36 pont 37-44 pont 45-50 pont

25

A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 8. melléklete A szakdolgozat/diplomamunka bírálata

................................................................................................................................hallgató ............................................................................................................................................. ........................................................................................................című szakdolgozatáról/diplomamunkájáról. A bíráló neve:...................................................................................................................... munkahelye:........................................................................................................................ belső bíráló külső bíráló (a megfelelő aláhúzandó)

1. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS:

2. KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA PONOZÁSOS ÉRTÉKELÉSE:

I. II. III. IV. V. VI.

A feldolgozás színvonala Az irodalom ismerete és felhasználása A módszerek és eredmények értékelése Szerkezeti felépítés Nyelvezet, stílus Igényesség, gondosság, kivitelezés

(0-10 pont) (0-10 pont) (0-15 pont) (0-5 pont) (0-5 pont) (0-5 pont)

................pont ................ pont ................pont ................pont ................pont ................pont

Értékelés összes pontszáma:

................pont

A szakdolgozat/diplomamunka javasolt érdemjegye:

.........................

............... év ..................................... hó ........... nap

.............................................................. a bíráló aláírása 26


27

A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: március 01

Recommend Documents