A H2O Projekt eredményei a Kognitív Profil Teszt mérések elemzésével Az iskolák pedagógusai által végzett felmérések alapján készítette Dr. Gyarmathy Éva
A Hejőkeresztúri Általános Iskola tanítási modellje (KIP, csoportos órai munka, táblajátékok, differenciált oktatás, generációk közötti párbeszéd) a heterogén csoportok tanítására, szocializációs folyamataik segítésére kiváló módszer. Bár a módszert elsősorban a hátrányos helyzetű diákokat tanító iskolákban alkalmazzák, a heterogén tanulócsoport nem csak ott okoz nehézségeket. Egyre inkább jellemzővé válik a szociokulturális háttértől függetlenül is a tanulói heterogenitás. Ezért a Hejőkeresztúri Modell1 ebben a tekintetben is a jövő tanítási modellje. Így nem köthető a hátrányos helyzethez, sokkal inkább a hatékony tanulás/tanítás szempontjából jelentős. A Komplex Instrukciós Program lényege a státusz kezelés, vagyis a bármilyen okból hátrányba, perifériára kerülők helyzetbe hozása a tudás és szerep megosztás által, valamint a nyelvi fejlesztés, a diákok dominanciájának biztosítása a verbális megnyilvánulások terén. Ehhez kapcsolódnak egyéb módszertani fejlesztések, mint a táblajátékoknak a tanításban történő használata valamint a Generációk Közötti Párbeszéd. A programról részletes információt ad K. Nagy Emese 2012-ben kiadott "Több mint csoportmunka" című könyve. A H2O Program ennek a csomagnak, valamint a Tabello nyelvtanuló módszernek a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban való bevezetését és a szemléletnek az átadását igyekezett megvalósítani.
A H2O Projekt hatásvizsgálata A H2O Projektben a módszer elterjesztése során a program hatásának vizsgálatában kérdőíveket, statisztikai adatokat, megfigyelési adatokat és tesztvizsgálatot terveztünk alkalmazni. A beválás követésében a Hejőkeresztúri Általános Iskola vizsgálatait kívántuk követni. Ezek a következők: • • • • •
Igazolatlan hiányzások száma Továbbtanulási mutatók Kompetenciamérés, mint adott évfolyam tudásszintje Tanár és tanulók tanórai beszédgyakorisága Versenyeken való részvétel
A beválás mellett követtük a gyerekek képesség-struktúrájának alakulását is. Erre a Kognitív Profil Tesztet használtuk. A Kognitív Profil Teszt2 a képességek térképét adja. Vizsgálja a kognitív képességek mellett az iskolai készségek szintjét és az információk feldolgozásának hatékonyságát különböző modalitásokban. A teszt használatára az iskola fejlesztőpedagógusait készítette fel a projekt. A vizsgálatokra minden év szeptemberében-októberében került sor. Jelen elemzés elsősorban a teszteredményekre épült. A hatásvizsgálat további adatai egyelőre nem kerültek feldolgozásra. 1 http://www.komplexinstrukcio.hu/
2 Gyarmathy É. (2009) Kognitív Profil Teszt. Iskolakultúra 3-4. 60-73.
H2O Projekt iskoláinak összesített teszteredményei A 2011-2012-ben elért eredményeinek rövid összefoglalása Jelen elemzés az iskolákban a pedagógusok által végzett felmérések teszteredményeire épül. A pedagógusokat egy félnapos felkészítésen képeztük ki a Kognitív profil Teszt használatára. A teszt szabadon elérhető az interneten keresztül is, az iskolák is onnan töltötték le. A teszt felvételének körülményei kevéssé kontrollálhatók, ahogyan a kiértékelések is több helyen hibásak voltak. Mindazonáltal az adatok használható eredményekre vezettek. Már egy korábbi tanulmányban (Kutatási beszámoló a H2O Program bevezetésének hatását vizsgáló kutatómunkáról3) is jeleztünk három fontos vizsgálati eredmény: 1. A H2O iskolák a sztenderd átlag alatti eredményeket mutattak. 2. A H2O iskolák jobb eredményeket mutattak már az első mérésen, mint a hasonló iskolák. 3. A H2O iskolák egymástól is jelentősen különböznek. Ezeket az eredményeket már bemutattuk és elemeztük, így itt csak említésképpen röviden a lényeges megállapítások: 1. A kiválasztott iskolákban magas a hátrányos helyzetű diákok aránya, a teszteredmények ezt jelezték. 2. Az első mérésekre a felkészítés miatt csak november-decemberbe került sor, amikor már két hónapja folyt a KIP oktatás. A program első hatása a viselkedésen és a szellemi megküzdésre való motivációban jelenik meg. A teszteredmények ezt jelezték az első évben is, ahogyan a második mérésben elért eredmények sem a képességet, inkább a szellemi megküzdésre való motiváltságot jelzik. 3. A H2O iskolák egymástól jelentősen különböznek mind méretükben, mind hátterükben (budapesti, Pest-megyei, vagy kisközségi), és a hátrányos helyzet mértékében. Ez az induláskor is már eltéréseket mutatott a teszteredményekben is. Azokat az iskolákat vettük itt számba, amelyek egyszerre indultak, és minden tesztadat rendelkezésre állt. Így öt iskola 2012-es eredményeit összevetettük a 2011-es eredményekkel: 1. 2. 3. 4. 5.
Bükkaranyosi Iskola Czabán iskola Galgamácsai iskola Székely Iskola Vörösmarty iskola
Ebben az összevetésben az eredmények nem jelzik a diákok jelentős mértékű fejlődését, mert az iskolák nagyon különböző mértékben tudtak a KIP átvételében sikeressé válni. Bár minden iskolában elindult a Program, és a pedagógusok megkapták a megfelelő képzést, a háttérkörülmények jelentősen befolyásolták a sikerességet. Lényegében csak a második osztályban és a nyolcadik osztályban mutatkozik jelentősen jobb eredmény, a többi évfolyam átlaga a 2012-es évben nem érte el a 2011-es évet. 3
Megtalálható a http://www.diszlexia.hu/H2O oldalon
A 2. évfolyam javulása valószínűleg annak tendenciának a következménye, hogy a hatékonyabb tanítási módszerek bevezetésével az iskolák mindegyikében nőtt a gyereklétszám. A jobb szociokulturális hátterű családok is szívesebben vitték gyerekeiket ezekbe az iskolákba, mint korábban. Ha csupán ennyit elért a program, már sokat tett a szegregáció ellen. Iskolánként eltérő a fejlődés szintje, ezért az egyes iskolák elemzése több támpontot ad a H2O Program hatásáról. A következőkben az iskolánkénti elemzéseket adjuk közre. Összefoglalóan: A H2O Program bebizonyította, hogy a Hejőkeresztúri Modell, a Komplex Instrukciós Program magyarországi adaptációja lehetséges. A megvalósítás azonban nagyon sok tekintetben a háttértényezőktől függ. Különösen az igazgatók és az önkormányzat viszonya, a helyzet stabilitása és az oktatáspolitikai háttér van erős befolyással a sikerességre.
KIP Program a Molnár Ferenc Általános Iskolában A Molnár Ferenc Általános Iskola 2012-ben elért eredményeinek rövid összefoglalása a korábbi évek eredményeinek tükrében Ez az iskola a többihez képest egy évvel korábban kezdte meg a KIP átvételét. A módszer hatására és a kerület átalakulása révén az iskolába jelentősen több diák járt 2012-ben, mint 2010-ben. Ez kissé megváltoztatta az induló adatokat. A 2012-ben a 2. osztályosok két terület kivételével mindenben megelőzik a korábbi 2. évfolyamokat. A vizuális részletek és az auditív szekvenciális memória terén értek el gyengébb eredményt. Ez azonban általános jelenség a digitális kultúra előretörésével. A 2012-ben a 3. osztályosok, bár mindhárom évben mért 2. osztályosokhoz képest gyengébben indultak, igen jelentősen fejlődtek. Jobb eredményeket értek el, mint az előző év 3. osztályosai, vagyis a lemaradásukat nemcsak behozták, de előnyre tettek szert. A mutatók változása azonban nem a státuszkezelés eredménye, hanem a korábbi osztályonként 15 fő körüli elsős, másodikos, harmadikos osztályok helyett mára már 80 feletti évfolyam létszám lett. Ez azt jelenti, hogy ezeken az évfolyamokon a pozitív eredmény a jobb szociokulturális hátterű családokból érkező gyerekeknek tudható be. A kezdeti 60%-os hátrányos helyzet arány ezekben az osztályokban 10% alatt van. A KIP bevezetésének hatását, mint általában a többi iskolában is a 8. évfolyam adatai mutatják. A 2010-ben vizsgált 8. évfolyam nem részesült még a H2O programban, amikor a felmérés készült. Képességeik egyértelműen alatta maradnak a következő 8. évfolyamoknak. A fluktuáció a 8 évfolyamokon nem volt annyira nagy, hogy az eredményekért teljesen felelős lehessen, ahogy az alsó tagozaton, ahol a bejövő gyerekek már eleve jobb képességekkel rendelkeznek, mint a korábbiak. A 8. évfolyamoknak a 2010-2012 közötti képességbeli jelentős különbsége az enyhe fluktuáció mellett a tanítási környezet megváltozásának tudható be. A változások elsősorban azokon a képességterületeken erőteljesek, amelyeket a program érintetett: a verbalitás, gondolkodási képességek terén sokkal jobb eredményeket értek el a tesztekben diákok, mint korábban. A teszteredmények tehát egyértelműen jobbak 2012-ben, mint korábban. A háttér tekintetében az iskola megváltozott diákösszetétele és a megváltozott tanítás játszott szerepet. A Molnár Ferenc Általános Iskolát a többi iskolához képest nagyobb intenzitással követtük. Így több volt az iskolában a hospitálás is, mint a többi iskolában. Emiatt nem csak a teszteredmények állnak rendelkezésre. Megfigyelések: • A KIP-et rendszeresen alkalmazzák a pedagógusok a tanításban. • A gyerekek szívesen vesznek részt a csoportos munkában. • A pedagógusok csak a gyakorlatot vették át, a szemléletet még nem. Például a csoportok egymással versenyeztetve történő értékelése nem fér össze a KIP szemléletével. • A diákok verbális megnyilatkozásainak aránya nőtt, de nem közelíti meg a hejőkeresztúri szintet. Még mindig a pedagógus dominál.
KIP Program a Bükkaranyos Általános Iskolában A Bükkaranyosi Általános Iskola 2011-2013-ben elért eredményeinek rövid összefoglalása Az iskolába járó diákok létszámának igen alacsony volta miatt a három év eredményeinek összehasonlítása kissé bizonytalan. Mindazonáltal egyértelmű következtetések vonhatók le az adatokból. Az osztályok önmagukhoz képest fejlődést mutatnak, ami elvárható eredmény, de általában a korábbi évfolyamokhoz képest is jelentősen jobban fejlődtek. A kis létszámok miatt az egyes osztályok összehasonlítása statisztikailag nagy hibával történhet, ezért inkább az egész iskola eredményeinek elemzésére támaszkodva lehet megbízhatóbb adatokat nyerni. Így viszont vannak adat csoportok, amelyek nem teljesek, így hiányoznak az összesítésből. A három év teszteredményeinek összehasonlítása alapján a diákok egyértelműen az általános értelmi képességek terén mutatnak jobb eredményeket a 2013-as évben. Emellett vizuális és auditív feldolgozás, a helyesírás és a számolás terén is jelentősen magasabb pontszámokat értek el. Ezek az eredmények a tanítás legfontosabb területein jelentenek sikert. Az általános gondolkodási képességeket megalapozó elvonatkoztatási képesség erősödése egyértelműen az új tanítási módszerek megfelelő használatát jelzi.
KIP Program a Czabán Általános Iskolában A Czabán Általános Iskola 2011-2012-ben elért eredményeinek rövid összefoglalása 2012-es beszámoló Az iskola diákjai a 2011-es felmérésben a hasonló iskolákhoz képest valamivel jobb kognitív képességeket mutattak, de az eredmények messze alulmaradtak a sztenderdeknek. A 2012-es felmérésben a diákok jelentős fejlődést mutatnak a 2011-es eredményekhez képest a figurális elvonatkoztatás feladatban, a módszeres emlékezet feladatokban valamint a helyesírás és fonológiai tudatosság terén. A többi területen változóak az eredmények. A legtöbb osztály önmagához képest általános fejlődést mutat. A 2.a osztály az előző évi 2.a osztálynál majdnem minden területen jobb eredményeket ért el, a 2.b nem különbözik lényegesen. A 3. osztályok sem mutatnak lényegesen magasabb pontszámokat a tavalyihoz képest, de önmagukhoz képest szépen fejlődtek. Mindkét 4. évfolyam a gondolkodási folyamatok terén jól fejlődött, olyannyira, hogy a normál sztenderd értékeket megütik. Ugyanakkor a figyelmet, emlékezetet kívánó feladatokban gyengébbek lettek. Szemben az előbbivel, az 5.a osztály éppen fordítva, az elvonatkoztatási feladatokban gyengébben teljesített, viszont az emlékezetben jobbak lettek. Mindazonáltal mindkét 5. osztály a múlt évi ötödikes szintnél szinte minden területen jobban teljesített. A 6. osztályok nem érik el a sztenderd szintet. Ezen belül a 6.a egyenletesen fejlődött, a 6.b viszont gyengébb eredményeket ért el, mint tavaly. Kifejezetten alulteljesítenek. Viszont a 7. évfolyam a gondolkodási feladatban és a részképességek terén is jelentősen fejlődött. A 8. évfolyam is javult, de a tavalyi eredményeikhez képest nem jelentősen, viszont majdnem minden területen magasabbak a pontszámaik, mint a tavalyi 8. osztályoknak. Ezek az eredmények a tanítás legfontosabb területein jelentenek sikert. A gondolkodást megalapozó elvonatkoztatási képesség, erősödése jó prognózis a jövőre nézve. Ugyanakkor a nyelvi elvonatkoztatás terén nem történt áttörés. Ez azt jelenti, hogy a nyelvi fejlesztést még tudatosabban előtérbe kell helyezni. A KIP egyik legfontosabb hatásmechanizmusa a verbális megnyilvánulások arányának a diákok irányában történő jelentős elmozdítása. Ez a Czabán iskolában még nem történt meg. A 2011-ben vizsgált 8. évfolyam nem részesült még a KIP programban, amikor a felmérés készült. Képességeik egyértelműen alatta maradnak a jelen 8. évfolyamnak. A fluktuáció a 8. évfolyamon nem volt annyira nagy, hogy az eredményekért teljesen felelős lehessen. A 8. évfolyamnak a 2011-2012 közötti képességbeli különbsége a tanítási környezet megváltozásának tudható be. A változások elsősorban a gondolkodási képességek terén mutatkoznak. Összefoglalva: A Czabán Általános Iskola diákjainak teszteredményei, bár osztályonként és évfolyamonként nagyon különbözően, de összességében némileg jelzik a bevezetett program hatékonyságát. Ugyanakkor még a KIP teljes hatásmechanizmusa nem jelent meg.
KIP Program a Rezi Család Iskolában A Család Iskola 2011-2012-ben elért eredményeinek rövid összefoglalása A Rezi Család Iskola igen kicsi iskola, ahol sok hátrányos helyzetű és tanulási zavarral küzdő gyerek jár. Az iskolában a KIP igen magas szinten működik. A képességteszt eredményei azt mutatják, hogy a gyerekek teljesítménye is jelentősen javult szinte minden területen. Az iskolában nem volt nagy a fluktuáció, így a kis elemszámok ellenére is jelzésértékűek az iskola diákjainak tesztben mutatott eredményeinek javulása. A fejlődés egyenletes.
KIP Program a Hencidai Általános Iskolában Hencidán a Program bevezetése sikeresen megindult, azonban az igazgatóváltás és a helyi problémák miatt csak kevéssé épült be a mindennapokba. Az iskola viszonylag kicsi, ahol sok hátrányos helyzetű és tanulási zavarral küzdő gyerek van. Nagy szükség lenne a programra, de egyelőre megakadni látszik. Használható vizsgálati eredményeket nem kaptunk 2012-ben, mert a programhoz hasonlóan a vizsgálati eljárás folytatása sem volt megfelelő. A 2011-es adatok az iskola diákjainak nagyon alacsony képességszintjét jelzik.
KIP Program a Székely József Általános Iskolában A Székely József Általános Iskola 2011-2012-ben elért eredményeinek rövid összefoglalása Az iskolába járó diákok némi fluktuációja miatt a két év összehasonlítása kissé bizonytalan. Mindazonáltal vannak levonható következtetések. Az osztályok minden évfolyamon önmagukhoz képest fejlődést mutatnak. Ez alapvetően elvárható eredmény. A két év teszteredményeinek összehasonlítása alapján a diákok egyértelműen az általános értelmi képességek terén mutatnak jobb eredményeket a 2012-es évben. Emellett az emlékezeti teljesítményeik és a helyesírás terén is magasabb pontszámokat értek el. A többi területen változóan teljesítettek az évfolyamok. Ezek az eredmények a tanítás legfontosabb területein jelentenek sikert. A gondolkodást megalapozó elvonatkoztatási képesség, és ezen belül különösen a nyelvi absztrakció erősödése egyértelműen az új tanítási módszerek megfelelő használatát jelzik. Jelentős lemaradás mutatkozik az auditív területeken. Különösen a fonológiai tudatosság terén nem fejlődtek megfelelően a diákok a 2012-es adatok alapján. Ezeket a részképesség területeket nem érinti közvetlenül a program, viszont érdemes lenne külön figyelmet fordítani erre a kérdésre. A tanulási zavarok gyakoribbá válását jelzik a részképesség területeken megjelenő gyengébb eredmények. Jelen tanulmányban elsősorban a Komplex Instrukciós Program bevezetésének hatásait vizsgáljuk. Egy iskola változásának megítélésében a bejövő és kimenő gyerekek képesség változása sokat mondó. A 2-3. évfolyamok elemzése mellett a 8. évfolyamok eredményeit érdemes alaposan megvizsgálni. Az adatok azt jelzik, hogy a 2012-es évben a tesztelésbe érkező 2. évfolyam gyengébb a 2011-eshez képest. A 2012-ben 3. évfolyammá vált osztály fejlődése viszont kirívóan erőteljes. Szinte minden területen jobbak, mint a korábbi harmadik évfolyam, amellett, hogy már eleve magasabb pontszámokkal indultak a 2. évfolyamon, mint a 2012-ben másodikosok. Az eredmények értékelésében figyelembe kell venni, hogy az osztályban volt némi fluktuáció, ez azonban nem volt jelentős annyira, hogy önmagában okozza a változást. A 2011-ben vizsgált 8. évfolyam nem részesült még a H2O programban, amikor a felmérés készült. Képességeik egyértelműen alatta maradnak a következő 8. évfolyamoknak. A fluktuáció a 8. évfolyamon nem volt annyira nagy, hogy az eredményekért felelős lehessen. A 8. évfolyamnak a 2011-2012 közötti képességbeli különbsége főképpen a tanítási környezet megváltozásának tudható be. A változások elsősorban azokon a képességterületeken nagyok, amelyeket a program érintetett: a verbalitás, gondolkodási képességek terén jobb eredményeket értek el a tesztekben a diákok, mint korábban.
KIP Program a budapesti Vörösmarty Iskolában Az iskola 2011-2012-ben elért eredményeinek rövid összefoglalása A Vörösmarty Iskola befogadó iskolaként sok hátrányos helyzetű és tanulási zavarokkal küzdő diákkal foglalkozik. A H2O programban igen aktív szerepet vállaltak, és nagyon hozzáértően építették be a tanításba a program elemeit. A vizsgálati eredmények jelentős javulást mutatnak a diákok képességteszt eredményeit tekintve. Az elvonatkoztatási képesség minden évfolyamon jobb szintet mutat, de más területeken is magasabbak a pontszámok egy év után. Az iskola diákságának nagy létszáma és a kis fluktuáció miatt az eredmények igen hitelesek, és jelzik a Program sikerességét.
KIP Program a Galgamácsai Általános Iskolában Az iskola 2011-2012-ben elért eredményeinek rövid összefoglalása A galgamácsai iskola diákjainak képességprofilja a H2O iskolák közül a jobbak közé tartozik. A H2O programban felemás helyzet alakult ki Galgamácsán. A községben ellenállást váltott ki az iskolának a hátrányos helyzet által a fejlődés irányába történő megmozdítása. Megosztotta a közvéleményt a program, így külön beavatkozásra is szükség volt. A program így bár beindult, de tetézve egy igazgatóváltással is, a hatékonysága igen alacsony. Ezt mutatják az eredmények is. Lényegében nem mutatható ki általános és jelentős fejlődés a teszteredmények alapján.
Összegzés Az iskolák különbözősége és eltérő helyzete miatt nagyon különböző, sokszor az általános, összegzett tendenciákhoz képest éppen ellenkező eredményeket mutatnak, ahogy az egyenkénti elemzések is jelzik. Sok tekintetben ezek az eltérések rendkívül informatívak, és még a mérési adatoknál is lényegesebb eredményeket hoz ezeknek az eltéréseknek az elemzése. A mérési eredményeket sok tényező befolyásolta. Ezeket mindenhol igyekeztünk feltüntetni. Számos eredményünk tehát éppen a méréseket torzító tényezőkből fakad. Ilyen például az a tény, hogy a jobb módszert bevezető iskola több helyen is keresettebb lett, így jelentősen megnőtt a diáklétszám. A Program bebizonyította, hogy hatékony tanítási módszerek bevezetésével • gyorsan el lehet érni jobb teszteredményeket, • a valódi változás csak hosszabb idő után jelentkezik, amikor a szemléletváltást meghozza a mindennapi gyakorlat. A H2O Program rendkívül fontos eredményeket ért el, nem csupán konkrétan a hátrányos helyzetű diákokat tanító iskolák módszertani fejlesztésével, hanem ennek a módszertannak az átadásával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtésével is.
Az alábbi összefoglalás néhány ilyen tapasztalatot ad közre: • A Komplex Instrukciós Program átvétele szemléletváltást kíván, és ez az, ami miatt nem változik meg egy iskola egy év alatt, még akkor sem, ha már a tevékenység szintjén megjelennek a módszer elemei a mindennapi gyakorlatban. • A mérési eredmények alátámasztják azt a hejőkeresztúri tapasztalatot, hogy a kognitív képességek szignifikánsan mérhető fejlődéséhez több évre van szükség. A kompetenciaeredmény változásához 4-5 évre volt szükség Hejőkeresztúr esetében. • Az iskolát körülvevő környezet, önkormányzat és oktatásirányítás sok tekintetben meghatározza a sikerességet. Azok az iskolák, ahol nem volt összhang az önkormányzat és az iskola között, kifejezetten gyengén teljesítettek, vagyis kevésbé vagy nem fejlődtek, függetlenül attól, hogy milyen teljesítmény szintről indultak. • A sikeresség szempontjából a legfontosabb, hogy az igazgató, a tantestület, a diákok és a szülők higgyenek a programban. Ahogyan a gyerekek is akkor teljesítenek, ha elhiszik, hogy érdemes erőfeszítést tenni, úgy a felnőttek és intézmények is a program mellett történt elköteleződés által válnak hatékonnyá. • A szülők keresik a hatékony tanítási módszerekkel dolgozó iskolákat. A jobb módszerek bevezetése a szülőket arra sarkallja, hogy beírassák a gyermeküket a módszertanilag fejlettebb iskolába, függetlenül az iskolába járó gyerekek hátterétől. Ez ismét jelzi, hogy a szegregációt nem a hátrányos helyzet, hanem a tanítás színvonalának alacsony volta okozza.
