Kutatási beszámoló. a H2O Program bevezetésének hatását vizsgáló kutatómunkáról 1

Kutatási beszámoló a H2O Program bevezetésének hatását vizsgáló kutatómunkáról1

Dr. habil. Gyarmathy Éva a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa e-mail: [email protected]

1

Készült a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány megbízásából 2012-ben. Közreműködtek: Fülöp Melinda és Rácz Tünde Fatima

1

Tartalom 1. A H2O Programban bevezetett módszerek..................................................... 3 2. A vizsgálat célja .............................................................................................. 7 3. A résztvevő iskolák ......................................................................................... 8 4. A módszerek ................................................................................................... 9 5. A kognitív képességek.................................................................................. 14 6. A kérdőívek eredményeinek ismertetése ..................................................... 20 6.1. Az eredmények összegzése ................................................................ 37 6.2. A HENCIDAI iskola .............................................................................. 39 6.3 A BÜKKARANYOSI iskola ..................................................................... 41 6.4. A CZABÁN iskola ................................................................................ 44 6.5. A vizsgálati iskolák a kérdőívek tükrében ........................................... 47 7. Következtetések és feladatok ....................................................................... 49 7.1 Kognitív fejlesztés ............................................................................... 49 7.2 Nyelvi fejlesztés .................................................................................. 50 7.3 Együttműködés ................................................................................... 51 7.4 A Program kommunikációja ................................................................ 52 7.5. Illusztrációk a kérdőívekben írt megjegyzésekből .............................. 52 8. Az eredmények alapján megfogalmazódó feladatok .................................... 58 8.1. A sikerterületek elsőbbsége ............................................................... 58 8.2. Nyelvi fejlesztés ................................................................................. 59 8.3. Kommunikáció ................................................................................... 59 8.4. Az iskolák differenciált ellátása .......................................................... 60 9. További kutatás ............................................................................................ 60

2

1. A H2O Programban bevezetett módszerek A Hejőkeresztúri Általános Iskola tanítási modellje a heterogén összetételű csoportok tanítására alkalmas. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek beilleszkedését segíti, felzárkóztatásra, és a szocializációs folyamatok harmonizálására is különösen kiváló módszer. Ugyanakkor más okból heterogén, a státuszproblémák tekintetében nehezen kezelhető csoportok tanítására is rendkívül alkalmas tanítási gyakorlat, így például a tehetséggondozás szempontjából is figyelemreméltó jelentősége van. Hatótényezői: erősségekre építő tanítás (1), öndifferenciálás és differenciálás (2), teljes képességtár használata és fejlesztése (3), hatékony nyelvi fejlesztés (4), kommunikációra, társas kapcsolatokra építő tanítás (5) valamint a teljesítményért való felelősség felvállalásának kialakítása, a személyiség fejlesztése (6). A Komplex Instrukciós Program lehetőséget ad sokféle képességet megmozgatóan a diákoknak a csoportos tevékenységre, ahol mindenki a saját szintjén vehet részt, és szükség is van részvételére a feladatvégzésben. A csoportos feladat után személyre szabott egyéni feladatokat oldanak meg a diákok. (1) Egy válogatatlan csoport egyes tagjainak más és más az erős és gyenge oldala. A csoportos munkában a gyerekek képességeiknek megfelelően választanak a feladatmegosztásban. Ilyenkor minden esetben az erősségeik kerülnek előtérbe. A munka során a gyenge képességterületen lehetőség van fejlődésre, mert a társ tevékenységének megfigyelése és a mintakövetés a tanulás egyik leghatékonyabb módja (Bandura, 1977). (2) A módszer öndifferenciáló, mert a csoportban a diákok saját képességeiknek megfelelően tevékenykedhetnek, így próbálgathatják a különböző képesség területeken történő tanulást. A tanárnak van lehetősége megfigyelni a tevékenységben a gyerekeket, és a differenciálás már ezekre a tapasztalatokra épülhet (Gyarmathy, 2010). Amikor egyénre szabott feladatokat kapnak a tanulók, a tanár annak megfelelően tud differenciáltan feladatokat adni, ahogy látja a gyerekek fejlődését. (3) Az értelmi képességek fejlődésében számos képességterület vesz részt. Egyénenként különböző, melyik a vezető terület. A vezető terület segíti a leghatékonyabban a problémamegoldást és a tanulást (Gardner, 1983). A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek a gardner-i intelligenciákból 3

elsősorban a mozgásos, téri-vizuális, zenei, társas képességekre támaszkodnak. Ezért ezeknek a tanulásban lényeges szerepet kell kapni. A Komplex Instrukciós Programban a gyerekek feladatai mindig többféle képességterületre építenek. A feladatok sokféle képességet megmozgatnak. Az egyik fejleszti a másikat. (4) A Komplex Instrukciós Program fő hatótényezője a nyelvi fejlesztés. A hátrányos helyzetű gyerekek egyik leglényegesebb hátránya a verbalitás alacsony szintje. Az alacsonyabb szociokulturális rétegekre a korlátozott (restriktív) kód jellemző a kommunikációban, míg a magasabb szociokulturális rétegek a kidolgozott (elaboratív) nyelvi kódot használják (Bernstein, 1972). Az alacsony nyelvi színvonal nem elsősorban a kommunikációt hátráltatja, hanem a logikus, elemző gondolkodás fejlődését, a viszonyok és kapcsolatok észlelésének kialakulását. A magas szintű, az ok-okozati, a következményeket mérlegelni tudó gondolkodás alapja a kidolgozott kód használata. Az iskolai és később a munkahelyi megfelelésben valamint a beilleszkedésben is jelentős hátrány a verbalitásra épülő eduktív gondolkodás alacsony szintje, mert nemcsak kognitív, hanem viselkedésbeli deficitekhez is vezethet (Gyarmathy, 2010). (5) A nyelvi fejlesztés a komplex instrukciós tanórákon nemcsak és nem elsősorban közvetlenül, hanem közvetve, mintegy természetes tanulás formájában történik. A tanórán a gyerekek aktivitása és beszédmennyisége a szokásosnál jelentősen nagyobb. Ezáltal a nyelv használata a tanulási folyamatban aktív. Minthogy a társakkal való kommunikációra épít a csoportmunka, a gyerekeknek a nyelv használata által kell kognitív teljesítményekre jutni. A társak beszéd színvonala közelebb áll egymáshoz, mint a tanáréhoz, ezért elérhetőbb, így a fejlődés könnyebb és gyorsabb. A gyerekek közötti nyelvi különbségek éppen akkorák, amelyek még a legközelebbi fejlődési zóna területére esnek, tehát a fejlődésben kis erőfeszítéssel is elérhetők (Vigotckij, 1967). (6) Mint a kooperatív vagy mozaik módszerekre építő tanításra jellemző, a feladatok során végig mindenkinek személyes felelőssége van másokért és saját tevékenységéért (Aronson, 1997). A felelősség mind a csoport, mind az egyén személyes teljesítményére kiterjed. A felelősség felvállalása a belső kontrollos személyiség egyik lényeges jellemzője, a belső kontroll fejlődése pedig a személyiség harmóniájának alapja (Rotter, 1966, 1975). 4

A táblás-stratégiai játékok olyan stratégiai játékok, amelyek nagyon kevés szabály ismeretét kívánják meg, mégis lehetőséget adnak igen sokféle, akár magas szintű gondolkodási tevékenységre is. A táblás-stratégiai játékok lényegében ugyanazokat a területeket tovább erősítik, amelyeket a Komplex Instrukciós Program, vagyis azok a hatótényezői, amelyek a leglényegesebbek a szociokulturális hátrány oktatás által történő csökkentésében (1) Az erősségekre építő tanulásban nagy szerepe van a táblás-logikai játékoknak. Ez a játék egyszerre fejleszti a két agyféltekét. Általános fejlesztő hatású, mert az egész agyat megmozgatja. Minden táblás játék, mint vizuálismozgásos eszköz, nagyon megfelel a szociokulturálisan hátrányos helyzetű egyénekre jellemző jobb agyféltekei vizuális, holisztikus, átlátást előtérbe helyező gondolkodásnak. Ugyanakkor a stratégia az egymásutániság, a következmény és az ok-okozati viszonyok kezelését is megkívánja. Ezért ezek a játékok a teljes agy fejlesztésére alkalmasak, nemcsak egyfajta gondolkodásmód használatára képeznek, miközben akármelyik információfeldolgozás erősségére épülhetnek, illetve a gyenge oldalt erősítik. (2) A táblás játékok bármely képességszinten játszhatók a játékosok képességei szerint, tehát maximálisan öndifferenciáló megoldás. Ezáltal nagy képességbeli különbségek esetén is használható fejlesztő eszközök. A partner megválasztása lehetőséget ad a saját képességeknek megfelelő szintű játékra, ugyanakkor a tanárnak lehetősége van megfigyelni a gyerekek választásait, és ennek alapján irányítani a választásokat, feladatokat. (3) Az iskolai megfelelésben lényeges szekvenciális feldolgozás, a nyelvi képességek elsősorban a bal agyféltekei működésekhez kapcsolódnak. A jobb agyfélteke szimultán dolgozza fel az információkat. Ide tartozik a zene, a tér észlelése, a mozgás (Hámori, 2005). A korlátozott kódot használó kultúrák, mint a szociokulturálisan hátrányos rétegek, információfeldolgozása inkább jobb agyféltekei működés, nagyon eltér az iskola által elvárttól, miközben egy a kognitív teljesítmények szempontjából igen lényeges feldolgozásban kiváló lehetőség. (4) A táblás játékok a eduktív gondolkodás fejlesztése mellett a nyelvi gondolkodásban alapvető relációs fogalmak elsajátítását is segítik. A legegyszerűbb stratégiai játékok is alkalmasak a irányok sokféle két dimenziós leképeződéseit (fent-lent, mellette, tőle balra, jobbra, előtte, mögötte), a kapcsolatok (szomszédos, távoli, átlós) mennyiségek (több, kevesebb) és a 5

számlálás természetes gyakorlására. A táblás játék a tudatos, verbálisan megfogalmazható viszonyok reprezentációját erősíti (Gyarmathy, 2010). (5) Mindemellett a stratégiai játékok személyiség és viselkedésfejlesztő hatása is lényeges. A szabálykövetés mellett a céltudatos viselkedés, a hosszabb távú tervezés, tehát a valóságelv építésének is kiváló terepe a stratégiai játék (Gyarmathy, 2010). A generációk közötti párbeszéd a családokat is bevonja a tanítás folyamatába. A gyerekek fejlődését az őket körülvevő közösség befolyásolja. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű családokban az iskola és az oktatás iránti attitűd és az intellektuális irányba történő erőfeszítések tekintetében ez a hatás legtöbbször visszahúzó, és nem segíti a gyerekeket. A szülők elvárásai és a gyerek jövőjével kapcsolatos elképzelései is messze alacsonyabbak ezekben a kulturális körökben. A gyerek kevésbé fontosnak tekinti az iskolai teljesítményt (Begoray & Slovinsky, 1997). A generációk közötti párbeszéd során a szülőknek alkalma van tanítóként tudásközvetítő szerepben megjelenni. Az erősségek hangsúlyozása az értékekre orientál, az iskolát az értékek megbecsülésének helyeként azonosíthatják. Hivatkozott irodalom: Aronson, E., Patnoe, S. (1997) The jigsaw classroom: Building cooperation in the classroom (2nd ed.) Addison Wesley Longman, New York. Bandura, A. (1977) Social Learning Theory. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall. Begoray, D., Slovinsky, K. (1997) Pearls in shells: Preparing teachers to accommodate gifted low-income populations. Roeper Review, 20(1), 45-49. Bernstein, B. (1972) Class, Codes and Control. Routledge Kegan Paul, London. Gardner, H. (1983) Frames of mind: The theory of multiple intelligences. Basic Books, New York. Gyarmathy É. (2010) Hátrányban az előny. A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek. Géniusz Projekt, Budapest. Hámori J. (2005) Az emberi agy aszimmetriái. Dialóg Campus Kiadó, Pécs. Rotter, J. B. (1966) Generalized expectancies of internal versus external control of reinforcements. Psychological Monographs, 80, (609). Rotter, J. B. (1975) Some problems and misconceptions related to the construct of internal versus external control of reinforcement. Journal of Consulting and Clinical Psychology 43, 56–67. Vigotszkij, L. SZ. (1967) Gondolkodás és beszéd. Akadémiai Kiadó, Budapest. 6

2. A vizsgálat célja A H2O Program a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola által tíz éve sikeresen alkalmazott, és fejlesztett módszercsomagját vezeti be hasonló helyzetben lévő iskolákban, vagyis ahol igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A modellt sikeresen átvette már egy budapesti iskola (Molnár Ferenc Általános Iskola), majd egyszerre hét iskola kezdte meg a programot, illetve még egy iskola csatlakozott később. Bár mindegyik iskolára jellemző a magas arányú hátrányos helyzet, de messze nem egyformán. Emellett mindegyik iskola egyéb sajátosságokban is különbözik egymástól. Így a módszerek bevezetése során nagy eltérések adódtak. Mindegyik intézményben megfelelően alkalmazzák a tanultakat, a pedagógusok folyamatosan használják és bemutatják a módszereket, és rendszeresen visszajelzéseket kapnak a munkájukról, mégis az iskolák jelentősen különbözően haladnak. A H2O Program céljainak szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy az átadott modell, amellett, hogy egyértelműen alkalmas a hátrányos helyzetű iskolák hátrányának megszüntetésére, miképpen hat a különböző szinten, különböző háttéren működő intézményekre. A jelen tanulmányban kifejezetten és kizárólag a hátrányosság illetve halmozottan hátrányosság szempontjából kerülnek vizsgálatra a módszer bevezetésében partner iskolák. Azt vizsgáljuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb aránya miképpen befolyásolja a a program megítélését, mennyire hat az iskola légkörére a program a nagyobb arányú halmozottan hátrányos helyzet esetében. Kérdéseink:  Hogyan látják a szülők az iskolát, a programot és gyermekük tanulását a H2O Program megjelenése után egy évvel?  Hogyan látják a tanulók a program hatását?  Nagyobb hatása van-e a programnak ott, ahol jellemzően halmozott a hátrány? A kérdések megválaszolására azt a három iskolát vizsgáljuk meg, ahol a halmozottan hátrányos tanulók aránya a legmagasabb a programban részt vevő iskolák között. Az ezekben az iskolákban kapott eredményeket a többi iskolában kapott eredményekkel vetjük össze. 7

3. A résztvevő iskolák A programban résztvevő iskolák mindegyikében nagy a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A három iskola, ahol ebből a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya a legnagyobb, a hencidai, a bükkaranyosi és a budapesti Czabán Iskola. A jelen kutatásban kontrollként a galgamácsai, szentmártonkátai, rezi, tápióbicskei és a budapesti Vörösmarty Iskola szolgál. A résztvevő iskolák jellemzői iskolánként és összesítve a vizsgálati és kontroll csoport Tanárok száma 15 8 33

Tanulók száma 118 67 230

Tápióbicske Vörösmarty

17 12 12 26 40

159 74 154 319 238

Szumma Szumma HH Szumma H

163 56 90

Átlag összes Átlag HH isk. Átlag H isk.

Tanárok 20,38 18,67 22,5

Hencida Bükkaranyos Czabán Galgamácsa Rezi Szentmártonkáta

TT% H tanuló sűrűség száma 12,71 117 11,94 50 14,35 149

H% arány 99,2 74,6 64,8

10,69 54 34,0 16,22 34 45,9 7,79 76 49,4 8,15 168 52,7 16,81 180 75,6 Összesen az adatok 1359 828 415 316 785 458 Az adatokból adódó átlagok Tanulók TT% H H% 169,88 12,33 103,5 62,01 138,33 13,00 105,33 79,52 196,25 12,24 114,5 55,9

száma 107 43 115

HH% arány 90,7 64,2 50,0

H-HH% arány 91,5 86,0 77,2

0 12 22 73 89

0,0 16,2 14,3 22,9 37,4

0,0 35,3 28,9 43,5 49,4

HH% 36,95 68,29 22,7

H-HH% 51,47 84,88 39,28

HH tanuló

461 265 196 HH 57,63 88,33 49

A vizsgálati iskolákban kisebb a pedagógus létszám és a diák létszám is, mint a kontroll iskolákban, de nem adódik lényeges különbség a pedagógus/tanuló arányban. Viszont kiválasztási szempontunk szerint, a hátrányos helyzet esetében jelentős különbség van a két csoport között is, nemcsak a halmozottan hátrányosak arányában, hanem a hátrányos helyzetűek arányában is. Így a vizsgálati iskolákban átlagosan majdnem 80%-ot is eléri a hátrányos helyzetűek aránya, és a halmozottan hátrányos helyzetűek is majdnem 70%-át teszik ki az iskola tanulóinak. 8

A kontroll iskolák csoportjában a hátrányos helyzet átlaga 56% felé jár, a tanulóknak negyede sem halmozottan hátrányos, a hátrányos helyzetű tanulóknak csak alig 40%-a halmozottan hátrányos. Egyértelmű a kontroll iskolákban a hátrány magas szintje, de a vizsgálati iskolák messze eltérő szintűek ebben a mutatóban. Ugyanakkor látni kell, hogy a két csoporton belül is nagy különbségek vannak, amelyeket az adatok elemzésekor mindenképpen érdemes figyelembe venni. Így például a Vörösmarty iskolában igen jelentős a hátrányos helyzetű tanulók aránya, viszont kevesebb ebből a HH, és bár nagy a tanuló létszám, igen magas létszámú a tanári kar is.

4. A módszerek A kutatásban kidolgoztunk három kérdőívet, amelyekkel a feltett kérdésekre keressük a válaszokat. Emellett több más adatot is használunk. Mindegyik iskola esetében rendelkezünk a tanulóinak státusza mutatóval, valamint az iskola tanulóinak kognitív teljesítményéről is van vizsgálati adatunk. Ez utóbbira az iskolákban a programba történt belépésük elején felvett Kognitív Profil Teszt2 adatai szolgálnak. A Kognitív Profil Teszt adatai a tanulók gondolkodási képességei és iskolai sikeresség szempontjából lényeges egyéb képességei szintjének azonosítása céljából kerülnek felhasználásra. A kérdőívek esetében a szülőknél az egyik kérdőíven az iskoláról és az ott folyó új módszerek bevezetésének hatásáról kérdezünk. A másik kérdőív magáról a H2O programról szól. A diákokat az iskoláról kérdezzük, hogy a diákok iskolához való viszonyát és iskolai közérzetét a jelen helyzetben, az éppen bevezetett új módszerek által kialakított légkörben azonosíthassuk. A kérdőívek tervezésekor az egyik fő szempontunk amellett, hogy a kérdéseinkre minél hitelesebb választ kapjunk, hogy a kérdőíveket a vizsgálatban résztvevők kitöltsék.

2

A teszt elérhető a http://www.diszlexia.hu internetoldalon, illetve az internetes változat a http://www.kognitivprofil.contenet.hu internetoldalon. Szakirodalom: Gyarmathy É. (2009) Kognitív Profil Teszt. Iskolakultúra 3-4. 60-73.

9

Ezért a kérdőívek 1. nagyon rövidek, egyszerű szövegezésűek és jól olvashatóak kell legyenek, 2. kitöltésükhöz személyes kérdezőre, segítőre lehet szükség. Ezeknek az alapelveknek megfelelően két egyoldalas szülői kérdőívet és egy egyoldalas diák kérdőívet fejlesztettünk ki. Mindegyik esetében elegendő a válasznak megfelelő számjegy bekarikázása, de mindegyik kérdőíven van szöveges válasznak, véleménynek fenntartott hely. A könnyebb olvashatóság érdekében az olvasási zavarokkal küzdők számára is megfelelő Tahoma betűtípust választottuk. A kérdőívek felvételénél a diákok egyáltalán nem, és a szülők is csak néhány helyen kértek segítséget. Az adatok értelmezésénél figyelembe vesszük, hogy ahol többen éltek segítő felolvasással, ott a társas hatás szerepet játszhat az eredményekben. Mind a szülői, mind a diák kérdőívek névtelen kitöltésűek. Az alapelv szerint amikor a kérdezőbiztos segítséget ad, az is névtelen helyzet kell maradjon. Fontosnak tartottuk, hogy a válaszok minél őszintébbek legyenek, de tisztában vagyunk azzal, hogy bármely kérdőív esetén számos torzító tényezővel kell számolni. A következő oldalakon megtekinthető a három kérdőív.

10

Szülői kérdőív az iskoláról A válaszadó: férfi o nő o Kérjük, válaszoljon az itt következő kérdésekre a megfelelő számok bejelölésével. Minden kérdésnél azt a számot karikázza be, amelyik a legpontosabban jelzi tapasztalatait, véleményét. 1. Ismeri gyermeke iskolai tanulását? egyáltalán nem 1

nem nagyon 2

igen, eléggé 3

teljes mértékben igen 4

nem nagyon 2

igen, eléggé 3


nem nagyon 2

igen, eléggé 3


igen, eléggé 3


igen, eléggé 3


igen, többször is 3

igen, nagyon sokat 4

igen 3

igen, nagyon lelkes 4

2. Elégedett gyermeke iskolai teljesítményével? egyáltalán nem 1 3. Elégedett gyermeke iskolájával? egyáltalán nem 1

4. Ismeri a gyermeke iskolájában folyó új tanítási módszereket? egyáltalán nem 1

nem nagyon 2

5. Elégedett Ön az új tanítási módszerekkel? egyáltalán nem 1

nem nagyon 2

6. Beszél gyermeke Önnek az új tanítási módszerről? egyáltalán nem 1

nem sokat 2

7. Gyermeke örül az új tanítási módszereknek? egyáltalán nem 1

nem nagyon 2

8. Javult gyermekének a teljesítménye az új módszerek bevezetésével? inkább romlott 1

nem változott 2

igen, egy kicsit 3

igen, sokat 4

Kérjük, írja meg egyéb gondolatait az iskoláról, és ha valami fontosra nem kérdeztünk rá.

_________________________________________________________ _________________________________________________________ _________________________________________________________ _________________________________________________________ _________________________________________________________ Köszönjük segítségét.

A H2O program munkatársai

11

H2O programról Mit tud Ön a H2O programról? 1 – nem tudtam

2 – hallottam róla

3 – tudom

1. A H2O program minden gyereknek segít, hogy sikeresebb legyen a tanulásban és az életben egyaránt.

1 2 3

2. A H2O program a nyelvi készségeket fejleszti.

1 2 3

3. A H2O program a társas készségeket fejleszti.

1 2 3

4. A H2O program gondolkodásra tanítja a gyerekeket.

1 2 3

5. A H2O program az iskola és a család kapcsolatát erősíti.

1 2 3

6. A H2O program az együttműködésre épít.

1 2 3

7. A H2O program a hátrányos helyzetűek lemaradását csökkenti.

1 2 3

8. A H2O program segíti a tehetség kibontakoztatását.

1 2 3

9. A H2O program szponzorok segítségével jött létre és működik.

1 2 3

Kérjük, ha valami még kimaradt a kérdőívből, írja meg nekünk. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ Köszönjük segítségét. A H2O program munkatársai

12

Kedves Diákok, Ezzel a kérdőívvel szeretnénk összegyűjteni véleményeiteket az iskolai tanítással kapcsolatban, hiszen nehéz fejleszteni az iskolát az érintettek véleménye nélkül. Kérjük töltsd ki a kérdőívet, segíts abban, hogy iskolánk jövőjét véleményed figyelembevételével közösen alakítsuk ki. A KÉRDŐÍV NÉVTELEN! A válaszokat a megfelelő számjegy bekarikázásával kell megadni: 1 -egyáltalán nem igaz, 2 -ritkán van így, 3 -részben igaz, 4 -általában igaz, 5 -teljes mértékben igaz 1. A tehetséges tanulók fejlődését és a lemaradó tanulókat egyaránt segíti az iskola. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 2. Ha igénylem, kapok segítséget a feladatok megoldásához. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 3. A továbbtanulásom szempontjából is jó kezekben vagyok ebben az iskolában. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 4. A tanároknak sikerült felkelteni az érdeklődésemet több dolog iránt. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 5. Jól érzem magam ebben az iskolában. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 6. Tetszenek az iskola szabadidős programjai. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 7. Személyes törődést kapok az iskolában. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 8. Kellően szigorúnak tartom az iskola fegyelemelvárását. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 9. Számíthatok az osztálytársaimra, ha szükség van rá, figyelünk egymásra. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) 10. Diáktársaim megfelelő módon viselkednek az iskolában. (Egyáltalán nem igaz) 1 2 3 4 5 (Teljes mértékben igaz) Van-e olyasmi, amit még az iskolával kapcsolatban tudatni szeretnél? Javaslatod, véleményed (a lap másik oldalát is használhatod): 13

5. A

kognitív képességek

Az iskolákba járó tanulók képességeinek vizsgálata egyértelmű összefüggéseket hozott a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet kognitív teljesítmények terén mutatkozó következményeiről. Mindegyik mutatóban a korosztályi és évfolyam sztenderd alatt teljesítettek az iskolák. A három kiválasztott, a halmozott hátrány tekintetében jelentősen megterhelt iskola a többihez képest is minden mutatóban minden évfolyamon gyengébb eredményt ért el. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű iskolák kognitív feladatokban elért eredményei között nagyobb különbség volt, mint a hátrányos helyzetű iskolák és a normál sztenderd között (3-6. táblázat). Alig volt olyan mutató akármelyik évfolyamon, amiben az iskolák közül a legjobbat érték volna el a halmozottan hátrányos iskolák, viszont majdnem mindegyik mutatóban minden évfolyamon a három kiválasztott iskola közül került ki a leggyengébb eredmény. Az egyes mutatókban elért átlagok tekintetében is minden esetben a kutatásra kiválasztott, halmozottan hátrányos hátterű iskolák tanulói teljesítettek rosszabbul. A legtöbb vizsgált területen szignifikánsan, vagyis statisztikailag is jelentősen rosszabb eredményt értek el, mint a H2O Progtam többi hátrányos helyzetű tanulókat tanító iskolái. Különösen nagy gond, hogy a figurális elvonatkoztatás feladatban, tehát a gondolkodás nem szavakhoz kötött módjának vizsgálatában is minden évfolyamon a statisztikailag is jelentősen gyengébb eredményt mutatták a HH iskolák. Semmivel sem csökkent a lemaradásuk. A különbség akkora, hogy a H iskolákban a negyedik évfolyamon jobb eredményeket érnek el, mint a HH iskolák nyolcadik évfolyamán. A nyelvi elvonatkoztatást kívánó főfogalom feladatban várható volt a halmozottan hátrányos iskolák jelentős lemaradása, és ezt az adatok meg is erősítik. A képemlékezet feladatban megint csak jelentősen alulteljesítettek a halmozottan hátrányos iskolák. A kontroll iskolák harmadik osztályosainak eredményeit érik el nyolcadik osztályban. A vizuális, auditív és fonológiai feldolgozás tekintetében is jelentősen alulmaradtak a kiválasztott iskolák a kontrollként szereplőkkel szemben. A helyesírás feladatban már a részképességbeli gyengeségek miatt is értető, hogy messze elmaradtak. Csak a számolási feladatokban mutatkozott kevésbé szignifikáns különbség, de így is minden évfolyamon gyengébbek voltak. A nagyobb figyelmet és szekvencialitást kívánó "Számolás visszafelé hármasával" 14

feladatban pedig ismét minden évfolyamon szignifikánsan gyengébb a vizsgálati csoportunk. A lényegében homogén módon, minden feladatban jelentkező lemaradást csak a Számismétlés próbában nem tapasztaltuk. Úgy tűnik, hogy az auditív emlékezet feladat nem megfelelően diszkriminatív, és a plafon hatás miatt nem tesz különbséget. A csoportos felvételben ugyanis csak hat számjegy megjegyzéséig megy fel a feladat, és nincsen a számsoroknak fordított irányban történő visszaadása. Egy másik torzító hatás, ami megtöri a kutatásra kiválasztott iskolák egyöntetű képességbeli jelentős hátrányát a nyolcadikosok eredményei. Ezen az évfolyamon nem minden mutatóban jelentősen gyengébb a vizsgálati csoport. Ez azonban nem azért van, mert jobbak lennének a nyolcadikosok, hanem azért mert egyöntetűen gyengébbek, minden általunk itt vizsgált iskolában. A kontroll iskolák nyolcadikosai lényegében a hetedikesekkel azonos eredményeket értek el, míg a vizsgálati csoportunk nem ilyen mértékben hagyta el magát az általános iskola végére. Azonban még így sem lettek jobbak egyetlen egy mutatóban sem, az összkép változatlan maradt. A vizsgálatba beválasztott halmozottan hátrányos hátterű iskolák képességszintje azonban nem homogén. Igen nagy különbségek mutatkoznak az egyes mutatókban. Tehát kissé eltérő képességprofillal rendelkeznek, és évfolyamonként változó ez. Lényegében a halmozott hátrány mértékének megfelelőek a képességbeli problémák. Így a legrosszabb eredményeket a hencidai tanulók érték el. A legtöbb mutatóban a leggyengébb eredményt hozták. Néhányszor a bükkaranyosiak teljesítettek a legrosszabbul, de több esetben versenyben vannak a budapesti Czabán iskolával. A pontszámok aránya lényegében megegyezik a halmozott hátrány arányával. Összefoglalva: Az H2O iskolák Kognitív Profil Teszttel mért eredményei erős összefüggésben vannak az iskolákba járó tanulók halmozott hátrányával. Míg a hátrányos helyzet alapján történő sorba rendezés nem korrelál a képességteszt eredményeivel, addig a halmozott hátrány igen. Az értelmi képességet jelző elvonatkoztatási feladatokban minden évfolyamon kiugróan, statisztikailag is gyengébben teljesítettek a halmozottan hátrányos iskolák tanulói, mint a kontroll iskolák tanulói. Ez az adat önmagában egyértelműen elkülöníti a halmozott hátrányt, mint a kognitív fejlődésben jelentős akadályt. Emellett azonban a többi képességeket megalapozó területek tekintetében is nagy elmaradásokat tapasztalunk a kiválasztott iskolákban. 15

A Kognitív Profil Teszt eredményei: 3-5. évfolyam, értelmi képességek és szekvenciális-szimultán feldolgozás

3. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 3. Átlag 3. HH Átlag 3. H Standard 7-9, 3.évf. 4. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 4. Átlag 4. HH Átlag 4. H Standard 7-9, 4.évf. 5. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 5. Átlag 5. HH Átlag 5. H Standard 9-12, 5.évf.

Átlag

Nem

Figura

életkor

1=fiú,

Értelmi képesség

Főfog

Szám ism.

Kép Sor

9,91 9,92 9,30 9,60 9,07 9,00 9,20 9,43 9,71 9,22

1,82 1,40 1,47 1,29 1,39 1,37 1,70 1,49 1,56 1,44

6,82 6,60 9,27 7,33 11,00 9,37 10,60 8,71 7,56 9,57 12

4,55 8,60 8,59 6,05 13,78 7,95 10,20 8,53 7,25 9,49 14

5,73 4,60 5,14 4,18 5,67 4,79 5,10 5,03 5,15 4,93 6

1,64 4,60 5,14 3,98 5,11 3,95 4,00 4,06 3,79 4,26 5

2,82 2,00 8,18 4,78 5,61 5,95 9,00 5,48 4,33 6,33 6

10,58 10,80 10,39 10,34 9,89 10,64 10,73 10,48 10,59 10,40

1,38 1,56 1,39 1,45 1,58 1,50 1,38 1,46 1,44 1,48

6,85 10,67 11,71 11,73 12,00 9,45 15,00 11,06 9,74 12,05 13

4,92 13,44 13,21 16,95 8,47 9,36 13,38 11,39 10,53 12,04 17

5,38 4,33 5,32 4,95 5,00 4,16 5,13 4,90 5,01 4,81 6

3,54 4,00 4,04 4,32 3,00 3,75 4,25 3,84 3,86 3,83 5

2,15 3,22 7,18 6,68 6,47 6,81 8,88 5,91 4,18 7,21 7

11,94 11,56 11,75 11,14 11,00 11,41 11,19 11,43 11,75 11,18

1,43 1,40 1,46 1,43 1,48 1,50 1,38 1,44 1,43 1,45

6,71 12,40 8,69 14,14 12,83 10,60 10,13 10,79 9,27 11,92 14

1,43 4,00 5,67 8,29 7,43 6,07 12,25 6,45 3,70 8,51 13

4,43 4,20 4,96 5,14 5,26 4,87 5,50 4,91 4,53 5,19 6

2,14 3,80 4,27 4,14 7,00 5,47 5,13 4,56 3,40 5,43 6

1,86 4,00 8,08 8,29 8,70 7,07 7,13 6,44 4,65 7,79 7

Szekvencialitás

Kép Pár

Szimult.

Kékkel jelölt az összes iskola közös évfolyam átlaga, majd a halmozottan hátrányos (HH), és külön a csak főképpen hátrányos (H) helyzetű iskolák. Sárgával jelölt az adott mutatóban leggyengébb eredmény, rózsaszín a legjobb.

16

A Kognitív Profil Teszt eredményei: 6-8. évfolyam, értelmi képességek és szekvenciális-szimultán feldolgozás Kékkel jelölt az összes iskola közös évfolyam átlaga, majd a halmozottan hátrányos (HH), és 6. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 6. Átlag 6. HH Átlag 6. H Standard 9-12, 6. évf. 7. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 7. Átlag 7. HH Átlag 7. H Standard+12, 7. évf. 8.évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 8. Átlag 8. HH Átlag 8. H Standard+12, 8. évf.

Átlag

Nem

Figura

életkor

1=fiú,

Értelmi képesség

Főfog

Szám ism.

Kép Sor

12,89 12,78 12,66 12,33 12,00 12,42 12,41 12,50 12,78 12,29

1,60 1,50 1,30 1,47 1,57 1,44 1,86 1,53 1,47 1,58

5,90 14,33 10,63 13,27 12,35 9,01 14,43 11,42 10,29 12,26 14

0,90 6,33 8,18 8,40 9,78 5,17 8,71 6,78 5,14 8,02 14

4,80 5,00 5,56 5,80 5,61 5,06 5,57 5,34 5,12 5,51 6

2,40 4,83 4,67 4,87 6,57 4,17 6,79 4,90 3,97 5,60 6

2,20 5,00 8,32 8,67 8,13 6,04 9,00 6,77 5,17 7,96 7

13,96 13,78 13,50 13,23 13,00 13,57 14,23 13,61 13,75 13,51

1,58 1,67 1,39 1,55 1,55 1,35 1,45 1,50 1,55 1,47

7,83 10,83 11,72 14,32 14,55 10,52 15,45 12,17 10,13 13,71 16,00

0,00 5,00 7,94 9,09 9,64 6,56 13,00 7,32 4,31 9,57 11,00

4,50 5,83 5,67 5,64 5,91 5,51 5,82 5,55 5,33 5,72 6,00

2,33 5,17 6,61 6,09 6,82 5,32 6,55 5,56 4,70 6,19 6,00

2,33 2,83 7,67 8,36 8,64 6,93 7,82 6,37 4,28 7,94 7,00

15,03 15,24 14,67 14,07 14,00 14,94 14,40 14,62 14,98 14,35

1,44 1,40 1,49 1,46 1,58 1,33 1,43 1,45 1,45 1,45

7,89 11,27 10,93 14,85 13,17 10,08 11,86 11,43 10,03 12,49 16

0,33 6,07 7,78 10,31 10,00 6,31 9,43 7,18 4,73 9,01 11

5,00 4,80 5,50 6,00 5,75 5,58 5,43 5,44 5,10 5,69 6

2,11 4,33 6,01 6,19 6,33 5,73 8,43 5,59 4,15 6,67 6

1,89 2,93 8,78 8,73 7,58 7,35 1,71 5,57 4,54 6,34 7

Szekvencialitás

Kép Pár

Szimult.

külön a csak főképpen hátrányos (H) helyzetű iskolák. Sárgával jelölt az adott mutatóban leggyengébb eredmény, rózsaszín a legjobb.

17

A Kognitív Profil Teszt eredményei: 3-5. évfolyam, auditív és vizuális feldolgozás, valamint az iskolai készségek Kékkel jelölt az összes iskola közös évfolyam átlaga, majd a halmozottan hátrányos (HH), és 3. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 3. Átlag 3. HH Átlag 3. H Standard 7-9, 3.évf. 4. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 4. Átlag 4. HH Átlag 4. H Standard 7-9, 4.évf. 5. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 5. Átlag 5. HH Átlag 5. H Standard 9-12, 5.évf.

Hangdiff

Alakrajz

Auditív

Vizual.

Szavak

Álszavak

15,45 16,00 16,95 16,51 17,78 17,68 19,40 17,11 16,14 17,84 18

5,18 2,00 5,86 8,03 6,83 3,74 6,40 5,44 4,35 6,25 7

2,55 3,20 7,64 4,23 7,78 7,21 7,90 5,79 4,46 6,78 7

2,18 2,40 6,64 3,23 6,28 6,21 7,30 4,89 3,74 5,75 6

4,64 5,80 6,00 5,14 7,33 2,63 7,70 5,61 5,48 5,70 8

7,73 7,60 7,50 8,50 9,06 5,58 9,00 7,85 7,61 8,03 9

3,64 2,60 5,36 4,32 5,33 6,21 9,30 5,25 3,87 6,29 8

16,54 17,44 15,96 18,82 18,63 17,25 18,63 17,61 16,65 18,33 18

5,15 2,11 8,96 7,73 5,21 7,98 7,25 6,34 5,41 7,04 8

4,77 6,67 8,71 8,41 9,00 7,08 9,13 7,68 6,72 8,40 8

3,54 4,67 5,71 6,68 7,58 4,66 7,25 5,73 4,64 6,54 7

6,08 5,67 8,11 8,05 4,58 5,86 8,25 6,66 6,62 6,68 9

7,92 7,44 9,61 9,59 6,63 9,24 9,63 8,58 8,32 8,77 10

3,77 6,11 7,14 7,95 4,58 6,43 7,75 6,25 5,67 6,68 9

14,86 16,60 17,63 17,64 18,96 15,00 18,63 17,04 16,36 17,56 19

4,00 3,40 3,67 7,18 4,74 8,07 10,50 5,94 3,69 7,62 8

4,43 5,20 6,26 8,43 9,09 7,67 7,88 6,99 5,29 8,26 9

3,57 3,80 5,35 6,14 8,09 5,47 5,25 5,38 4,24 6,24 8

3,57 5,40 4,38 6,57 6,43 5,67 8,50 5,79 4,45 6,79 8

5,43 6,80 6,79 8,00 8,70 6,20 8,13 7,15 6,34 7,76 9

3,43 3,60 6,95 6,64 5,74 7,00 9,25 6,09 4,66 7,16 10

Helyesírás Fonológia

Számolás1 Számolás2 Számol rev

Számolási készség

külön a csak főképpen hátrányos (H) helyzetű iskolák. Sárgával jelölt az adott mutatóban leggyengébb eredmény, rózsaszín a legjobb.

18

A Kognitív Profil Teszt eredményei: 6-8. évfolyam, auditív és vizuális feldolgozás, valamint az iskolai készségek

6. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 6. Átlag 6. HH Átlag 6. H Standard 9-12, 6. évf. 7. évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 7. Átlag 7. HH Átlag 7. H Standard+12, 7. évf. 8.évfolyam Hencida Bükkaranyos Czabán Vörösmarty Galgamácsa Szentmártonkáta Rezi Átlag H2O 8. Átlag 8. HH Átlag 8. H Standard+12, 8. évf.

Hangdiff

Alakrajz

Auditív

Vizual.

Szavak

Álszavak

13,20 19,17 18,22 19,20 17,83 12,59 19,86 17,15 16,86 17,37 20

3,70 2,83 5,01 8,43 4,61 8,25 7,43 5,75 3,85 7,18 9

6,90 6,50 8,51 9,00 9,04 7,12 9,36 8,06 7,30 8,63 10

5,00 3,67 6,92 6,87 8,22 4,77 9,07 6,36 5,20 7,23 8

3,60 5,83 5,80 6,20 7,13 4,67 6,93 5,74 5,08 6,23 9

6,30 7,67 8,05 7,80 9,00 7,26 9,00 7,87 7,34 8,27 10

4,00 8,17 7,80 8,60 8,00 7,24 8,29 7,44 6,65 8,03 10

10,67 17,5 17,22 15,64 19,36 15,00 19,27 16,38 15,13 17,32 20,00

7,33 4,33 5,11 8,23 6,55 8,28 5,27 6,44 5,59 7,08 10,00

9,25 6,50 8,33 9,55 9,36 7,85 8,36 8,46 8,03 8,78 10,00

6,92 3,33 7,22 7,73 8,73 5,62 6,91 6,64 5,82 7,25 9,00

5,50 6,67 6,44 7,14 6,09 5,43 8,18 6,49 6,20 6,71 10,00

6,33 7,33 8,78 9,18 9,00 7,91 8,91 8,21 7,48 8,75 10,00

3,50 8,33 8,72 9,09 9,00 7,32 7,73 7,67 6,85 8,28 10,00

16,00 18,13 17,88 17,81 18,92 15,81 17,57 17,44 17,34 17,53 20

12,00 3,20 7,04 8,06 5,75 8,57 6,57 7,31 7,41 7,24 11

7,89 6,13 8,69 9,50 9,25 8,06 8,14 8,24 7,57 8,74 10

5,78 3,93 7,93 6,42 8,25 5,51 8,57 6,63 5,88 7,19 9

5,78 5,80 5,68 7,65 6,08 5,37 6,71 6,15 5,75 6,46 10

5,78 7,50 8,28 9,08 8,75 7,77 9,14 8,04 7,19 8,68 10

3,89 6,60 8,72 9,04 7,25 8,19 7,14 7,26 6,40 7,90 10

Helyesírás Fonológia

Számolás1 Számolás2 Számol rev

Számolási készség

Kékkel jelölt az összes iskola közös évfolyam átlaga, majd a halmozottan hátrányos (HH), és külön a csak főképpen hátrányos (H) helyzetű iskolák. Sárgával jelölt az adott mutatóban leggyengébb eredmény, rózsaszín a legjobb.

19

6. A kérdőívek eredményeinek ismertetése A válaszadók két kérdőív esetén a szülők, egy kérdéssor esetén maguk a diákok. Összesen 396 szülő töltötte ki a kérdőíveket. Ebből 144 szülő gyermeke a halmozottan hátrányos helyzetű vizsgálati iskolákba jár. A kontroll csoportba tartozó iskolákból 252-en töltötték ki az első, és 205-en a második kérdőívet. A szentmártonkátai szülők a második kérdőívet nem kapták meg. Mindkét kérdőív esetében voltak kérdések, amelyekre nem mindenki válaszolt. A válaszadó szülők száma és százalékos aránya iskolánként és összesítve

HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolából H iskolából Ttest

férfi

nő

N

15 13 9 7 11 7 9 6 77

39 32 36 38 48 38 43 45 319

54 45 45 45 59 45 52 51 396

19 26 16 0,0486

81 74 84 0,0666

100 144 252 0,5797

A kitöltők kisebb arányban férfiak (19%), a jelentős többség nő nemű (81%). A vizsgálati csoportba tartozó iskoláknál valamivel kiegyensúlyozottabb a válaszadók férfi-nő aránya (26-74%), a kontroll csoportban viszont ennek megfelelően nagyobb az eltérés (16-84% ). A statisztikai elemzés szerint nem jelent ez a kis különbség torzítást az adatokban. A férfiak és nők válaszai között nincs lényeges különbség.

20

Az első szülői kérdőív eredményei A válaszadás lehetőségei: egyáltalán nem (1), nem nagyon (2),igen, eléggé (3), teljes mértékben igen (4). A kérdésekre adott válaszok eredményeit kérdésenként táblázatos formában közöljük, rövid elemzéssel minden esetben. Az adatok elemzése az utolsó fejezetben történik. 1. Ismeri gyermeke iskolai tanulását?

HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

Átlag

0 0 0 0 0 0 1 0 1

7 2 3 2 8 2 4 1 29

27 25 24 29 39 29 26 25 224

20 18 18 14 12 14 21 24 141

3,24 3,36 3,33 3,27 3,07 3,27 3,29 3,46 3,28

0 0 0

7 8 7

57 53 59

36 39 34

3,28 3,31 3,27

A válaszokból kiderül, hogy a legtöbb szülő úgy érzi, ismeri gyermeke tanulását. Lényegében semmilyen különbség nincs ebben az iskolák között. 2. Elégedett gyermeke iskolai teljesítményével?


1

2

3

4

Átlag

0 0 0 1 1 1 0 0 3

7 9 8 13 28 13 19 15 112

27 30 18 23 19 23 21 24 185

20 6 19 9 10 9 11 11 95

3,24 2,93 3,24 2,87 2,66 2,87 2,84 2,92 2,94

1 0 1

28 17 35

47 52 44

24 31 20

2,95 3,14 2,83

21

A halmozottan hátrányos hátterű iskolákba járó tanulókkal egyértelműen elégedettebbek a szüleik. Senki nem választott 1-est, és a három vizsgálati iskola érte el a legmagasabb pontot. Ebből két iskolában kiemelkedően magas a teljes elégedettség választása. Az eredmény értelmezhető a szülők kevésbé nagy elvárásaként, vagy valóban érzik, hogy most az iskolában a gyerekek jobban fejlődnek. A többi eredmény fényében biztosabb a válasz. 3. Elégedett gyermeke iskolájával?


1

2

3

4

Átlag

0 0 0 0 0 0 0 1 1

1 4 8 7 6 7 10 12 55

18 31 22 28 35 28 28 36 226

35 9 15 11 18 11 13 2 114

3,63 3,11 3,16 3,09 3,20 3,09 3,06 2,76 3,14

0 0 0

14 9 17

57 49 62

29 41 22

3,14 3,30 3,04

Ebben a kérdésben Hencida érte el a legmagasabb pontszámot. Megjegyzendő, hogy ott volt a legtöbb segítség a kérdőívek kitöltésében, így sokan nem egyedül válaszoltak. Ennek is lehet hatása az eredményekre, mert egyébként nagyon egyformák a pontszámok, bár elégedettebbek a halmozottan hátrányos hátterű iskolákkal a szülők. Tápióbicskén még csak most indult a program, elképzelhető, hogy ott emiatt gyengébb az elégedettség. A többi iskolában meglepően magas az elégedettség, ha nem is éri el a hencidai szintet, de az "igen eléggé" válasz szint már az iskola munkájának elismerését jelzi.

22

4. Ismeri a gyermeke iskolájában folyó új tanítási módszereket?


1

2

3

4

Átlag

0 1 1 0 1 0 1 0 4

14 5 16 19 13 19 25 9 120

22 31 19 23 38 23 19 36 211

18 8 9 4 7 4 7 6 63

3,07 3,02 2,8 2,67 2,86 2,67 2,62 2,94 2,84

1 1 1

30 24 34

53 50 55

16 24 11

2,83 2,97 2,75

A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a szülők megfelelően tájékozottak, és csak nagyon kevesen vannak, akik egyáltalán nem tudnak az iskolába bevezetett új módszerekről. Ez azt mutatja, hogy a tájékoztatás megfelelően működik, bár nyilván lehet még további információkkal a szülők tájékozottságát növelni. 5. Elégedett Ön az új tanítási módszerekkel? HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

Átlag

0 1 1 0 2 0 0 1 5

4 1 6 8 7 8 10 12 56

28 33 24 30 36 30 25 35 241

22 10 10 6 12 6 14 3 83

3,33 3,16 3,05 2,95 3,02 2,95 3,08 2,78 3,04

1 1 1

14 8 18

61 59 62

21 29 16

3,04 3,18 2,96

A szülők elégedettsége tekintetében a vizsgálati iskolák jobban teljesítenek. A hencidai kitöltési helyzetet is figyelembe véve is adódik pozitív különbség a halmozottan hátrányos iskolákban. A bükkaranyosi szülők igen jó véleménnyel vannak. A többi iskolában egyenletes a vélemény. Majdnem mindenhol közelít az eredmény az "igen eléggé" szinthez, de igazán a két halmozottan hátrányos hátterű kis iskola eredményes. 23

6. Beszél gyermeke Önnek az új tanítási módszerről?


1

2

3

4

Átlag

0 2 8 4 2 4 2 3 25

9 14 17 16 25 16 20 19 136

25 23 17 18 25 18 24 23 173

20 5 3 8 7 8 6 6 63

3,20 2,70 2,33 2,65 2,63 2,65 2,65 2,63 2,69

6 7 6

34 28 38

44 45 43

16 19 14

2,68 2,75 2,64

Ha a hencidai adattól eltekintünk, az eredmények reálisaknak tekinthetők. A gyereknek általában nem kedvenc témája az iskola. Ha az ilyen életkorú gyerekek beszélnek a szüleikkel valamiről, nem jellemző, hogy az iskolai tanításról legyen szó. Ezért ez az eredmény, amely a "nem nagyon" szintnél valamivel magasabb, a módszer bevezetésére való általános figyelmet jelzi. 7. Gyermeke örül az új tanítási módszereknek?


1

2

3

4

Átlag

0 2 2 0 4 0 2 1 11

3 2 5 10 11 10 3 6 50

31 31 23 26 35 26 36 34 242

20 10 11 6 9 6 11 7 80

3,31 3,09 3,05 2,90 2,83 2,90 3,08 2,98 3,02

3 3 3

13 7 16

61 59 62

20 28 15

3,02 3,15 2,94

24

Ez a kérdés lényegében megerősíti az előző kérdésre adott válaszokat. A szülők úgy látják, hogy a gyerekek elfogadják az új módszereket, több, mint 80%-ban pozitív választ adtak. Valószínűleg ezért fordul elő, ahogy az előbbi kérdésben kiderült, hogy beszélnek is az iskolai tanításról. A vizsgálati csoportok itt is a magasabb pontszámokat adták, mindegyik 3 pont fölött teljesített. 8. Javult gyermekének a teljesítménye az új módszerek bevezetésével?


1

2

3

4

Átlag

0 2 2 2 2 2 1 0 11

9 5 18 15 28 15 25 19 134

28 24 12 17 21 17 18 23 160

17 14 11 9 8 9 8 5 81

3,15 3,11 2,74 2,77 2,59 2,77 2,63 2,70 2,81

3 3 3

34 22 40

40 44 38

20 29 15

2,81 3,00 2,69

Az erre a kérdésre adott válaszok szignifikáns különbséget hoztak. Különösen a két leghátrányosabb helyzetű kis iskolában a szülők jelentősen nagyobbnak ítélik meg a tanulók teljesítményjavulását, mint a többi iskolában, ahol egyenletesen mérsékelt javulást jeleznek.

25

A második kérdőív eredményei A második kérdőív a H2O programról való tájékozottságot vizsgálja. Korábban nem egy iskolában gondot okozott, hogy a szülők, bár tudtak a programról, de a részletei tekintetében, céljaiban és fejlesztési pontjai kérdésében nem volt megfelelő az információ. A szentmártonkátai adatok hiányoznak, ezt a kérdőívet 349-en töltötték ki. A válaszok: nem tudtam róla: 0 pont, hallottam róla: 1 pont, tudom: 2 pont. Tehát az 1 pont feletti válaszok már az átlagosnál nagyobb a H2O programmal kapcsolatos tudatos tudást jelentenek. I. A H2O Program minden gyereknek segít, hogy sikeresebb legyen a tanulásban és az életben egyaránt. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskoláK%

0 0 8 14 13 1 18 5 59

1 20 18 13 16 24 18 21 130

17 15 18

37 35 39

2 34 19 18 15 36 13 25 160 46 49 43

1,63 1,24 1,09 1,05 1,57 0,90 1,39 1,29 1,27 1,32 1,23

Nincs különbség az iskolák között. Nem teljes meggyőződéssel, de egyértelműen valamennyire birtokában vannak az információnak. Sokan azt gondolják, hogy a H2O programja csak a hátrányos helyzetűeket segíti, pedig éppen az a lényege, hogy a beilleszkedést azáltal teszi hatékonnyá, hogy mindenkinek lehetősége van újszerűen, aktívan tanulni, a társas helyzetek nevelő hatása által is fejlődni. Ezt többé-kevésbé sikerült közvetíteni a szülők felé, talán az egy rezi iskola van lemaradásban.

26

II. A H2O program a nyelvi készségeket fejleszti.

HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskoláK%

0 3 9 19 17 10 17 11 58

1 26 20 13 12 20 19 21 91

2 25 16 13 16 30 13 19 100

1,41 1,16 0,87 0,98 1,33 0,92 1,16 1,17

25 22 27

38 41 35

38 38 38

1,12 1,14 1,10

Az eredmények nagyon szóródnak. Végeredményben egyöntetűen "többékevésbé" szinten lévő ismeretet jeleznek, ami ilyen szakmai kérdés tekintetében meglehetős informáltságot tükröz. III. A H2O program a társas készségeket fejleszti.


0 1 6 13 16 0 16 4 36

1 22 13 12 13 13 14 14 73

2 31 26 20 16 48 19 33 141

1,56 1,44 1,16 1,00 1,79 1,06 1,57 1,42

16 14 18

29 33 26

55 53 57

1,37 1,39 1,35

Nincs lényeges különbség a kétféle iskola között. A szülők a fentihez hasonló tájékozottságot mutatnak. Kiemelkedik Galgamácsa, ahol a többi iskolához képest jelentősen tudatosabbak a szülők.

27

IV: A H2O program gondolkodásra tanítja a gyerekeket.


0 0 5 13 14 2 12 4 34

1 21 13 14 16 13 22 11 77

2 33 27 18 15 46 15 36 139

1,61 1,49 1,11 1,02 1,72 1,06 1,63 1,42

14 13 16

32 33 30

54 54 55

1,38 1,40 1,36

Egy olyan általános kifejezés, mint a "gondolkodásra tanítja" sem hozott sem kisebb, sem nagyobb pontokat. Lényegében a korábbiak ismétlődnek. A szülőknek valamivel több, mint a fele állítja, hogy tudott erről. V. A H2O program az iskola és a család kapcsolatát erősíti.


0 1 11 19 19 10 23 16 60

1 21 15 10 14 18 15 13 78

2 32 19 16 12 33 12 22 112

1,57 1,18 0,93 0,84 1,38 0,78 1,12 1,21

28 22 33

30 32 29

42 47 39

1,11 1,23 1,03

Meglepő, hogy ebben a kérdésben még a többinél is kevesebb pontot szereztek az iskolák a szülőktől. Galgamácsa itt is az élen van Hencida mögött. Három iskola azonban nem érte el az egy pontot sem. A szülők 28%-a nem tudta, hogy a programban az iskola-család kapcsolat mennyire lényeges.

28

VI. A H2O program az együttműködésre épít.


0 3 5 16 18 3 17 4 45

1 20 14 9 11 13 14 12 67

2 31 26 20 16 45 18 35 138

1,52 1,47 1,09 0,96 1,69 1,02 1,61 1,37

19 17 20

27 30 24

55 53 56

1,34 1,36 1,32

A szülőknek több, mint a fele ismeri a H2O programnak ezt az aspektusát, de nagyjából az ötöde egyáltalán nem tudott erről. Nem adódtak különbségek a csoportok között. Az együttműködés az egyik kulcsa a programnak, tehát lényeges, hogy a szülők többsége tisztában legyen az alkalmazott módszereknek ezzel az aspektusával. Úgy tűnik, ez meg is valósul, de még van mit tenni. VII. A H2O program a hátrányos helyzetűek lemaradását csökkenti. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskoláK%

0 2 12 17 16 7 22 5 54

1 20 15 14 12 13 17 13 74

2 32 18 14 17 41 10 33 122

1,56 1,13 0,93 1,02 1,56 0,76 1,55 1,27

23 22 24

30 34 27

47 44 49

1,22 1,21 1,22

Vegyes eredményt kaptunk, a szülők egy viszonylag nagy része nem is tud a programnak erről az oldaláról, miközben sokan kifejezetten úgy ismerik a programot, amely a hátrányos helyzetűek lemaradását csökkenti.

29

VIII. A H2O program segíti a tehetség kibontakoztatását.


0 4 7 14 14 2 21 9 41

1 20 12 14 16 22 15 16 84

2 30 26 17 15 37 13 26 125

1,48 1,42 1,07 1,02 1,57 0,84 1,33 1,34

20 17 22

33 32 34

47 51 44

1,25 1,32 1,19

Ez a kérdés is vegyes eredményt hozott, az eredmény nem különbözik lényegesen az előzőtől. Minthogy a programnak a tehetséggondozó oldala kevésbé hangsúlyos, érdekes, hogy a nagyon hangsúlyos hátrányos helyzet aspektusával szinte teljesen megegyező, sőt a vizsgálati iskolák esetében még magasabb pontszámot is nyert a szülők tájékozottságában. IX. A H2O program szponzorok segítségével jött létre és működik. HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskoláK%

0 18 11 19 20 13 26 20 81

1 20 18 12 11 16 13 9 77

2 16 16 14 14 32 11 22 92

0,96 1,11 0,89 0,87 1,31 0,70 1,04 1,04

36 33 39

28 35 24

36 32 39

0,98 0,99 0,98

A szponzorok szerepével kapcsolatos kérdésben a legnagyobb a válaszok szóródása. Lényegében egyenletesen oszlik el a válaszlehetőségek között mindegyik iskola. A H2O program hátteréről nagyon alacsony az iskolák informáltsága, és ez független a hátrány mértékétől és az iskola nagyságától is. 30

A diákok válaszai A diákok egy tíz pontból álló kérdőívet töltöttek ki. A kérdőív a Hejőkeresztúron alkalmazott tanulói elégedettségi kérdőívre támaszkodik. Összesen 511 tanuló töltötte ki a kérdőíveket, ennek 30%-a (154 fő) a halmozottan hátrányos helyzet szempontjából erősen érintett iskolákból való, a 70% (357 fő) kontroll csoport, vagyis hátrányos, de kevésbé halmozottan hátrányos hátterű iskolákból való. A válaszadó diákok száma Iskola HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma

N 58 35 61 81 85 92 41 58 511

A diák kérdőív eredményei megerősíthetik vagy gyengíthetik a szülők által adott véleményeket. Ugyanabban a kérdéskörben egy más nézőpontból kapunk válaszokat.

31

1. A tehetséges tanulók fejlődését és a lemaradó tanulókat egyaránt segíti az iskola. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

0 0 2 6 0 13 0 7 28

5 5 10 7 5 11 1 4

5 6 27 19 18 22 14 11

10 5 11 25 33 22 11 18

37 18 11 24 29 24 15 18

48 9 13 8

122 24 25 24

135 26 17 31

176 34 43 31

5 11 40

4,31 3,94 3,31 3,67 4,01 3,36 3,98 3,62 3,74 3,77 3,85 3,73

Pozitív irányban jelenik meg a válaszok többsége. Négy iskolában egyetlen egy diák sem válaszolta, hogy egyáltalán nem igaz ez az állítás. A diákok meglehetősen jól látják a program lényegét. A legtöbben, 34%-ban azt válaszolták, hogy teljes mértékben igaz. A vizsgálati iskolákban ez 43%. Magasabb pontszámot adtak a kérdésre ezek a diákok. 2. Ha igénylem, kapok segítséget a feladatok megoldásához. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

0 0 1 1 1 3 0 0 6

1 1 10 8 6 12 7 8 53

5 2 13 20 10 19 5 4 78

10 12 18 26 27 29 15 18 155

42 19 19 26 41 29 14 28 218

1 1 1

10 8 11

15 13 16

30 26 32

43 52 39

32

4,6 4,31 3,72 3,84 4,19 3,75 3,88 4,14 4,02 4,05 4,21 3,96

Nagyon magas pontszámot kapott ez a kérdés is. A vizsgálati iskolák itt is kiemelkedtek, különösen a két kis iskola. Ezekben az iskolákban a gyerekeknek több, mint a fele teljesen egyetért az állítással, és csak kevesebb, mint 10% nem ért egyet. 3. A továbbtanulásom szempontjából is jó kezekben vagyok ebben az iskolában. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

1 3 9 4 2 11 2 2 34

2 3 14 7 3 12 3 9 53

9 6 12 21 9 19 12 14 102

14 2 11 21 26 27 14 11 126

32 21 14 28 43 23 10 22 193

7 8 6

10 12 10

20 18 21

25 18 28

38 44 35

4,28 4,00 3,07 3,77 4,16 3,42 3,66 3,72 3,75 3,76 3,78 3,75

Valamivel kevesebben, de erre a kérdésre is nagyon pozitívan válaszoltak a diákok. Többségük teljesen igaznak tartja az állítást. Az eloszlás az előző kérdésekéhez hasonló. 4. A tanároknak sikerült felkelteni az érdeklődésemet több dolog iránt. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

0 3 3 15 4 13 5 6 49

3 0 10 13 18 17 9 6 76

3 4 20 16 23 16 11 4 97

8 11 16 23 18 26 9 22 133

44 17 11 14 22 19 7 20 154

10 4 12

15 8 18

19 18 3320

26 23 27

30 47 23

4,60 4,11 3,31 3,10 3,42 3,20 3,10 3,76 3,51 3,58 4,01 3,31

Ebben a kérdésben szignifikánsan magasabb értékeket adtak a halmozottan hátrányos helyzetű iskolákba járó tanulók. A két kis iskola, ahol igen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, az össze iskola közül a legmagasabb pontszámot adta. Ezekben az iskolákban a diákok nagy többsége egy igen fontos területen, az érdeklődés tekintetében előrelépett. 5. Jól érzem magam ebben az iskolában. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

4 1 3 9 2 9 5 8 41

4 5 8 23 10 14 5 14 83

5 4 13 17 16 21 9 7 92

15 8 14 14 24 23 9 9 116

30 17 22 17 33 25 13 20 177

8 5 9

16 11 18

18 14 20

23 24 22

35 45 30

4,09 4,00 3,67 3,05 3,89 3,45 3,49 3,33 3,59 3,62 3,92 3,44

A gyerekek nagy része válaszolta, hogy teljesen igaz az állítás. Megint a vizsgálati csoportban szereplő két kis iskola diákjai adták a legmagasabb pontokat. A pontok azt mutatják, hogy a diákok számára az iskola megfelelő helyet nyújt, ahol talán nem csak a kudarc és a szorongás jut a tanulóknak. 6. Tetszenek az iskola szabadidős programjai. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

0 6 1 7 7 5 3 4 33

1 7 7 9 12 8 6 4 54

4 2 12 13 9 15 6 5 66

14 2 25 21 25 32 12 9 140

39 18 16 31 32 32 14 35 217

6 5 7

11 10 11

34 12

13

27 27 28

42 47 40

13

4,57 3,54 3,79 3,74 3,74 3,85 3,68 4,10 3,88 3,88 3,97 3,82

Ebben a kérdésben magas pontszámot értek el az iskolák. A pontszámok nagyon szórnak, vagyis iskolánként és iskolákon belül is sokféle válasz érkezett. Kiemelhető Tápióbicske, ahol viszont nagyon egyértelmű a pozitív válasz. A diákoknak jóval több, mint a fele teljesen egyetért az állítással. Ez az iskolájuk igen nagy elismerése. Bár a hencidai iskolában is magas pontot adtak erre a kérdésre a diákok, annyira nem egyöntetű a véleményük, mint a tápióbicskeieknek. 7. Személyes törődést kapok az iskolában. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

2 4 10 10 11 17 2 8 64

3 2 12 19 15 17 8 7 83

10 8 14 15 26 21 13 5 112

15 9 12 17 18 25 11 20 127

28 12 13 20 15 12 7 18 125

13 10 13

16 11 18

22 21 22

25 23 25

24 34 20

4,10 3,66 3,10 3,22 3,13 2,98 3,32 3,57 3,32 3,38 3,62 3,24

Ez az állítás a többihez képest kissé alacsonyabb pontszámot kapott. A gyerekek válaszai igen szórtak. A személyes törődést a két vizsgálati csoportba tartozó kis iskola diákjai érzik a legjobban. 8. Kellően szigorúnak tartom az iskola fegyelemelvárását. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

3 3 7 16 8 4 5 5 51

9 1 14 9 9 11 6 8 67

4 4 20 20 16 21 12 19 116

3 7 9 11 30 30 9 12 111

38 20 11 25 22 25 9 13 163

10 8 11

13 16 12

23 35 18 25

22 12 26

32 45 26

4,05 4,14 3,05 3,25 3,58 3,63 3,27 3,29 3,51 3,53 3,75 3,40

Ismét egy kérdés, amelyben szórtabbak a diákok válaszai. A két kis iskola megint magasabb pontszámot ért el, itt a bükkaranyosi diákok pontozták magasabbra az állítást. 9. Számíthatok az osztálytársaimra, ha szükség van rá, figyelünk egymásra. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

4 1 4 10 6 5 1 5 36

6 3 10 17 10 10 5 6 67

8 5 12 25 22 24 6 10 112

20 11 13 10 24 24 11 9 122

20 15 20 19 23 29 18 27 171

7 6 8

13 12 13

22 16 24

24 29 22

33 36 32

3,79 4,03 3,48 3,14 3,56 3,67 3,98 3,76 3,62 3,68 3,77 3,62

Erre az állításra is magas pontszámot adtak a diákok, de igen sokan vannak, akik közepesnek ítélik az állítás igazságát. A vizsgálati csoport megint két részre oszlik. A kis iskolák a legmagasabb pontszámot adták, míg a Czabán az összes iskola közül a legalacsonyabbat. 10. Diáktársaim megfelelő módon viselkednek az iskolában. ISKOLA HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA GALGAMÁCSA REZI TÁPIÓBICSKE Szumma Szumma% HH iskolák% H iskolák%

1

2

3

4

5

8 5 10 24 14 17 1 10 89

5 7 14 22 22 22 5 12 109

18 18 26 23 30 24 21 13 173

13 3 7 7 14 13 10 17 84

14 2 4 4 5 14 3 6 52

17 15 18

21 17 23

34 40 31

16 15 17

10 13 9

36

3,34 2,71 2,69 2,28 2,69 2,77 3,15 2,95 2,78 2,82 2,92 2,77

Az összes kérdés közül ez kapta a legalacsonyabb pontszámot. A diákok nem elégedettek társaik fegyelmével. Ebben a tekintetben az iskolák meglehetősen egyöntetűek. Minden iskola diákjai erre a kérdésre adták a legalacsonyabb pontszámot. Ez az egyetlen állítás, amely esetében a válaszok zöme a részben igaz, illetve ritkán van így tartományba esik. A vizsgálati csoportok is hasonlóan szórtan, de viszonylag alacsony pontszámot értek el. 6.1. Az eredmények összegzése A kérdőívek állításaira adott szülői és diák válaszok sok tekintetben megerősítik egymást. Mind eloszlásban, mind pontszámban hasonló vélekedéseket fogalmaztak meg az iskolákról. Az iskolák összesített eredményei és a szumma átlag az egyes kérdőívekben (Szentmártonkáta 2. számú szülői kérdőíve nem került kitöltésre, ezért az adatai hiányosak) ISKOLA 1.kérdőív 2.kérdőív Szülői összes HENCIDA 3,27 1,48 4,75 BÜKKARANYOS 3,06 1,29 4,35 CZABÁN 2,96 1,01 3,98 REZI 2,91 0,89 3,80 TÁPIÓBICSKE 2,90 1,38 4,27 GALGAMÁCSA 2,90 1,55 4,44 VÖRÖSMARTY 2,90 0,97 3,87 SZENTMÁRTONKÁTA 2,86 Szumma 2,97 1,28 4,25

Diák kérdőív Összesítés

4,17 3,85 3,32 3,55 3,62 3,41 3,30 3,64 3,57

8,92 8,20 7,30 7,35 7,90 7,85 7,17 7,82

Az iskolájában folyó munkáról a három vizsgálati csoport kapta a szülőktől a legtöbb pontot. Hencida és Bükkaranyos magasan, a Czabán iskola éppen hogy megelőzte a kevesebb halmozott hátránnyal küzdő iskolákat. A H2O Program ismeretére kérdező 2. szülői kérdőív eredményei már nem ilyen egyértelműek, a pontszámok alapján kettéoszlottak az iskolák. Három iskola, köztük a vizsgálati csoportba tartozó Czabán jelentősen lemarad a többi iskola mögött.

37

Az iskoláknak a pontszámok szerinti sorrendje az egyes kérdőívek eredményeiben 1.kérdőív HENCIDA BÜKKARANYOS CZABÁN REZI TÁPIÓBICSKE GALGAMÁCSA VÖRÖSMARTY SZENTMÁRTONKÁTA

2.kérdőív GALGAMÁCSA HENCIDA TÁPIÓBICSKE BÜKKARANYOS CZABÁN VÖRÖSMARTY REZI

Szülői összes

HENCIDA GALGAMÁCSA BÜKKARANYOS TÁPIÓBICSKE CZABÁN VÖRÖSMARTY REZI

Összesítés HENCIDA HENCIDA BÜKKARANYOS BÜKKARANYOS SZENTMÁRTONKÁTA TÁPIÓBICSKE TÁPIÓBICSKE GALGAMÁCSA REZI REZI GALGAMÁCSA CZABÁN CZABÁN VÖRÖSMARTY VÖRÖSMARTY Diák kérdőív

A diákok a két halmozottan hátrányos helyzetű kis iskolában adták a legmagasabb pontokat. Jelentősen megelőzték a következő három iskolát (Szentmártonkáta, Tápióbicske és Rezi). A Czabán iskola a diákok elégedettsége és az iskola módszereinek ismerete terén az utolsó hármasba került. A diákok a budapesti iskolákban a legkritikusabbak. Az összesítésben Hencida és Bükkaranyos magasan a többi iskola elé került, mindkét helyen nyolc pont feletti az összes pontszám. A budapesti iskolák kerültek a sor végére. (Szentmártonkáta nem került be ebbe az elemzésbe.) Az 1. számú szülői kérdőívben a legmagasabb a válaszpontszámot a szülők arra az állításra adták, hogy ismerik gyermekük tanulását. Második helyre került az iskolával való elégedettségük. Viszont nem jellemző, hogy gyermekük az iskolai új tanítási módszerekről beszélne, és gyermekük iskolai teljesítményében sem látnak kifejezett javulást. A 2. szülői kérdőívből kiderül, hogy a H2O programjáról leginkább azt tudják a szülők, hogy a társas készségeket fejleszti, és gondolkodásra tanít. Legkevésbé a szponzorálásról vannak ismereteik, emellett a nyelvi készségek fejlesztéséről tudnak még valamivel kevesebbet. A diákok a legmagasabbra értékelték az iskolájukban, hogy ha szükséges, kapnak segítséget, valamint a szabadidős foglalkozásokkal igen elégedettek. A legnagyobb gondot társaik viselkedése okozza számukra. Az eredmények általános összegzése után a halmozottan hátrányos helyzetű iskolákat egyenként is megvizsgáljuk.

38

6.2. A HENCIDAI iskola A leghátrányosabb és leghalmozottabban hátrányos iskola a H2O Program iskolái közül, ahol a kognitív teljesítmények terén a diákok a leggyengébb eredményeket érték el. Az iskolában a hátrányos helyzetűek aránya 99% feletti, a halmozottan hátrányosak 90% felett vannak. A nyolc iskola közül program kezdetén mért képességvizsgálatban a 72 kognitív mutatóból 41-ben, a mutatók több, mint felében a leggyengébb pontszámot hozták a hencidai tanulók, és csak két mutatóban voltak a legjobbak, az egyik a 3. évfolyam számismétlés feladata, a másik a 8. évfolyam alakrajzolás feladata. A jelen vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a program által Hencidán indult meg leginkább az iskola belső fejlődése. Mind a szülők (tekintetbe véve a kérdőív felvételének módját is), mind a gyerekek az összes többi iskola közül a legpozitívabban nyilatkoztak az iskoláról és az ott folyó munkáról. Az összesítésben Hencida szerezte a legtöbb pontot a kérdőívek majdnem mindegyik mutatójában. Csak a H2O programjának ismeretében csúszott a második helyre. Az 1. számú szülői kérdőívben a legmagasabb pontszámot a hencidai szülők az iskolával való elégedettségre, a legkisebbet az iskolában folyó tanítási módszerek ismeretére adták. Ezek a többi H2O iskolára nézve is tipikus válaszok. A hencidaiak ezen felül az új tanítási módszerekkel is elégedettek. Hencida adatai az 1. szülői kérdőív alapján

1. Ismeri gyermeke iskolai tanulását? 2. Elégedett gyermeke iskolai teljesítményével? 3. Elégedett gyermeke iskolájával? 4. Ismeri az új módszereket? 5. Elégedett Ön az új tanítási módszerekkel? 6. Beszél gyermeke az új tanítási módszerről? 7. Gyermeke örül az új tanítási módszereknek? 8. Javult gyermekének a teljesítménye? Összesen:

1 0 0 0 0 0 0 0 0

1. kérdőív 2 3 7 27 7 27 1 18 14 22 4 28 9 25 3 31 9 28

4 20 20 35 18 22 20 20 17

Hencida összes átlag átlag 3,24 3,28 3,24 2,94 3,63 3,14 3,07 2,84 3,33 3,04 3,20 2,69 3,31 3,02 3,15 2,81 3,27 2,97

Kevésbé tipikus, de más iskoláknál is megjelenik, hogy a szülők elégedettek a gyermekek teljesítményével. Hencidán ráadásul a szülők úgy látják, hogy a gyerekek örülnek az új módszereknek. 39

A 2. kérdőívre adott hencidai szülői válaszok összegzése

A H2O program minden gyereknek segít, A H2O program a nyelvi készségeket fejleszti. A H2O program a társas készségeket fejleszti. A H2O program gondolkodásra tanítja a gyerekeket. A H2O program az iskola és a család kapcsolatát erősíti. A H2O program az együttműködésre épít. A H2O program a hátrányosak lemaradását csökkenti. A H2O program segíti a tehetség kibontakoztatását. A H2O program szponzorok segítségével jött létre. Összesen:

0 0 3 1 0 1 3 2 4 18

2. kérdőív 1 20 26 22 21 21 20 20 20 20

2 34 25 31 33 32 31 32 30 16

Hencida összes átlag átlag 1,63 1,29 1,41 1,17 1,56 1,42 1,61 1,42 1,57 1,21 1,52 1,37 1,56 1,27 1,48 1,34 0,96 1,04 1,48 1,28

A 2. számú kérdőívből kiderült, hogy a szülők leginkább úgy ismerik a H2O programot, amely minden gyereknek segít, hogy sikeresebb legyen, illetve, hogy gondolkodni tanít. Ahogy a többi iskolában, itt is a H2O program szponzori hátteréről tudnak a legkevesebbet. Ez a válasz nagyon alacsony pontszámot kapott. A hencidai diákok a legmagasabb ponttal jelölték, hogy ha szükség van rá, kapnak segítséget az iskolától, és hogy az iskola több mindenre felkeltette érdeklődésüket, valamint a szabadidős programokkal is elégedettek. Az összesített mutatóban az érdeklődés felkeltése nem szerepelt az első helyeken, tehát ez Hencidára jellemző változás. A diákok megerősítik a szülők válaszait ezeken a területeken. A negatívabb oldalon kiderül, hogy legkevésbé diáktársaikkal elégedettek a hencidai tanulók. A legkevesebb pontot a két utolsó állítás kapta. Nem érzik nagyon, hogy számíthatnak az osztálytársaikra, illetve úgy gondolják, hogy diáktársaik nem igazán megfelelő módon viselkednek az iskolában. Ez utóbbi általánosan jellemző az iskolákra. Az viszont, hogy nem számíthatnak társaikra, kevésbé jelenik meg általánosan. Így ez hencidai problémaként azonosítható.

40

A hencidai diákok válaszainak összesítése

1. A tehetséges tanulók fejlődését és a lemaradók 2. Ha igénylem, kapok segítséget 3. A továbbtanulásom szempontjából is jó 4. A tanároknak sikerült felkelteni az érdeklődésemet 5. Jól érzem magam ebben az iskolában. 6. Tetszenek az iskola szabadidős programjai 7. Személyes törődést kapok az iskolában. 8. Kellően szigorúnak tartom az iskolát 9. Számíthatok az osztálytársaimra 10. Diáktársaim megfelelő módon viselkednek Összesen:

A diákok válaszai 2 3 4 5 5 10 1 5 10 2 9 14 3 3 8 4 5 15 1 4 14 3 10 15 9 4 3 6 8 20 5 18 13

1 0 0 1 0 4 0 2 3 4 8

5 37 42 32 44 30 39 28 38 20 14

Hencida összes átlag átlag 4,31 3,74 4,6 4,02 4,28 3,75 4,60 3,51 4,09 3,59 4,57 3,88 4,10 3,32 4,05 3,51 3,79 3,62 3,34 2,78 4,17 3,57

A hencidai iskola a H2O program egyik nagy kihívása, és nagy lehetősége. Igen mostoha körülmények között működő intézmény, ahol lelkes pedagógusok és igen energikus igazgató végzi a munkát. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy mind a szülők, mind a diákok felől elismert és támogatást nyert az új módszerek bevezetése. 6.3 A BÜKKARANYOSI iskola A bükkaranyosi iskola rendkívül kicsi, tanulóinak száma 68, és a tanulók majdnem háromnegyede hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányosak a hátrányos helyzetűek 86%-át teszik, vagyis a tanulók kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű. A képességmérésen nagyon gyenge eredményeket értek el az iskola tanuló. A 72 kognitív mutatóból a nyolc H2O iskolát tekintve átlagosan, ha az iskolák tanulóinak képességszintje nem térne el jelentősen, vagyis egyenletesen oszlanának el a mutatók, 9 leggyengébb és 9 legerősebb pozíció lenne. A bükkaranyosiak 16 mutatóban értéke el a leggyengébb eredményt, és sokszor a második leggyengébb pozíciót szerezték meg. Egyetlen egy legjobb pozíciót sem értek el a kognitív képességek mérésén. A kérdőívek adatai alapján a bükkaranyosi szülők támogatóan és érdeklődve fordulnak az iskola munkája felé. Az 1. kérdőív eredménye szerint az iskola a második helyet érte el a szülői pontok alapján. A legpozitívabban a szülők gyermekük iskolai tanulásának ismeretéről nyilatkoztak. Utána az új módszerekkel és az iskolával való elégedettség következik. Más iskoláknál is a 41

pozitív oldalon van az elégedettség, de az új módszerekkel való elégedettségben magasabb szintet mutatnak a bükkaranyosiak. Bükkaranyosnak az 1. szülői kérdőívben elért eredményei


1 0 0 0 1 1 2 2 2

1. kérdőív 2 3 2 25 9 30 4 31 5 31 1 33 14 23 2 31 5 24

4 18 6 9 8 10 5 10 14

Bükk átlag 3,36 2,93 3,11 3,02 3,16 2,70 3,09 3,11 3,06

összes átlag 3,28 2,94 3,14 2,84 3,04 2,69 3,02 2,81 2,97

A legkevesebb pontot, ahogy sok más iskola is a bükkaranyosiak is abban a kérdésben kapták, hogy a gyerek beszél-e otthon az iskolai tanításról. Általánosan jellemző a kérdőívek eredménye alapján, hogy a gyerekek viszonylag kevéssé beszélnek a tanításról, még akkor is, ha újdonság. A második legalacsonyabb pont a gyerekek teljesítményével való elégedettség kérdésre érkezett. Ez nem tipikus, bár a többi H2O iskola átlagát tekintve hasonló pontot adott, de a többi kérdésre adott pontszámokhoz viszonyítva a bükkaranyosiak kevesebbre pontozták a gyermekük teljesítményével való elégedettséget. Úgy tűnik, a bükkaranyosi szülők elvárják már a gyerekeiktől a jobb teljesítményt. Az a tény, hogy az 1. szülői kérdőív utolsó pontjára, a "javult-e a gyermek tanulmányi eredménye" kérdésre viszonylag magas pontot adtak, jelzi, hogy nem az iskolával elégedetlenek (erre a kérdésre is az átlagosnál magasabb pontot adtak), hanem a gyerekek felé magasabb a szülők elvárása. A 2. szülői kérdőív eredményeivel csak a negyedikek lettek a bükkaranyosiak, vagyis a H2O program ismerete terén az átlag szinten vannak. Ahogy a legtöbb H2O iskolában, a bükkaranyosi iskolában is a szülők előtt a módszernek a gondolkodási képességek, társas készségek fejlesztése és az együttműködésre való támaszkodása ismert.

42

A 2. szülői kérdőív bükkaranyosi adatai A H2O program minden gyereknek segít, A H2O program a nyelvi készségeket fejleszti. A H2O program a társas készségeket fejleszti. A H2O program gondolkodásra tanítja a gyerekeket. A H2O program az iskola és a család kapcsolatát erősíti. A H2O program az együttműködésre épít. A H2O program a hátrányos helyzetűek lemaradását csökkenti. A H2O program segíti a tehetség kibontakoztatását. A H2O program szponzorok segítségével jött létre és működik. Összesen?

0 8 9 6 5 11 5 12 7 11

2. kérdőív 1 18 20 13 13 15 14 15 12 18

2 19 16 26 27 19 26 18 26 16

Bükk átlag 1,24 1,16 1,44 1,49 1,18 1,47 1,13 1,42 1,11 1,29

összes átlag 1,29 1,17 1,42 1,42 1,21 1,37 1,27 1,34 1,04 1,28

A legkevésbé a szponzorokról van ismeretük a bükkaranyosi szülőknek is, mint ahogy a többi iskolában is tapasztalhattuk ezt a kérdőívek adatai alapján. Emellett a programnak a hátrányos helyzetűek lemaradásának csökkentése aspektusát és a család-iskola kapcsolatát sem igazán érzik hangsúlyosnak a programban, ahogy a többi iskolára is jellemző. Ebben a kérdőívben a szülők válaszai a H2O Program többi iskolájából érkező válaszokhoz nagyon hasonlóan alakult, nem mutatkozott egyéni sajátosság. A diákok válaszai megerősítik a szülők válaszait. Igen magas pontokat adnak az iskolának és a programnak. A diákok úgy érzik, megkapják a szükséges segítséget, megfelelően szigorúnak, érdeklődést felkeltőnek írják le az iskolát a válaszaik által. Viszont itt is gond a tanulók viselkedése. Saját átlagjuk alatti pontszámot kapott az erre utaló utolsó állítás. Ebben, és az iskola szabadidős tevékenységeinek tetszésében adtak a többi iskolához képest is alacsonyabb pontszámot.

43

A bükkaranyosi diákok válaszainak összegzése



1 0 0 3 3 1 6 4 3 1 5

5 18 19 21 17 17 18 12 20 15 2

Bükk átlag 3,94 4,31 4,00 4,11 4,00 3,54 3,66 4,14 4,03 2,71 3,85

összes átlag 3,74 4,02 3,75 3,51 3,59 3,88 3,32 3,51 3,62 2,78 3,57

A bükkaranyosi iskola rendkívül kicsi, és rendkívül sok nehézséggel küzd. A program sok tekintetben kiváló lehetőség a problémákkal történő megküzdésben. Ezt az iskola használja is, és a szülők, diákok elismerik a próbálkozásokat. Az új tanítási módszerekkel javult a teljesítménye a gyerekeknek.

6.4. A CZABÁN iskola A harmadik vizsgálati iskola a másik kettőhöz képest nagyon eltérő helyzetű és összetételű. Mint fővárosi iskola eleve jelentősen más a helyzete, más problémákkal és lehetőségekkel bír. Nem olyan kis iskola, mint a hencidai és bükkaranyosi. Tanulói létszámában jóval meghaladja a másik két iskolai összlétszámát is a Czabán iskola. A résztvevő tanárok is jelentősen többen vannak, nagyobb az egy tanulóra jutó képzésben részt vett pedagógusok aránya. A hátrányos helyzet tekintetében a másik budapesti iskola, a Vörösmarty előbbre van, de a halmozottan hátrányos diákok aránya a Czabán iskolában 50%, míg a Vörösmarti iskolában ez nem éri el a 40%-ot. Így egyértelműen az előbbi iskola felelt meg, mint a harmadik halmozottan hátrányos hátterű iskola. Mindazonáltal a legtöbb mutató alapján a Czabán iskola eltér a másik két vizsgálati iskolától. A kutatásban sajátos kontrollként is használható. Köztes 44

helyzetű a hencidai és bükkaranyosi kettőshöz közelebb áll, mint a többi iskola, de sok tekintetben eltér, és a többi H2O iskolához hasonlít. A képességvizsgálat eredményei alapján a Czabán iskola a középmezőnyben van, nagyjából az iskolák átlagát teljesíti, vagy egy kicsit gyengébben. Egy mutatóban ért el legrosszabb eredményt az iskolák közül, a negyedik évfolyam auditív differenciálás feladatában, tehát nem kardinális területen. A 72-ből 4 mutatóban volt legjobb. Ezek a vizuális emlékezet különböző területei, tehát szintén nem különösebben lényeges előnyök. A képesség terén a Czabán iskola a legtöbb mutatóban nem éri el a sztenderd szintet, de a H2O iskolák átlagának megfelel. A Czabán iskola az 1. szülői kérdőívben is a középmezőnyben van. A legtöbb kérdésben az átlaggal szinte megegyezők a pontszámai. A legmagasabb pontot az első kérdés kapta, ugyanazon a szinten, ahogyan a H2O iskolák átlaga van, de alacsonyabban a másik két vizsgálati iskolánál. A második legmagasabb pontszámot a gyermekük iskolai teljesítményére adták a szülők. Ebben eltérnek az átlagtól. A vizsgálati iskolákból a hencidai adatokkal egyezik ez a czabáni adat. A Czabán iskola 1. szülői kérdőívben elért eredményei


1 0 0 0 1 1 8 2 2

1. kérdőív 2 3 3 24 8 18 8 22 16 19 6 24 17 17 5 23 18 12

4 18 19 15 9 10 3 11 11

Czabán összes átlag átlag 3,33 3,28 3,24 2,94 3,16 3,14 2,80 2,84 3,05 3,04 2,33 2,69 3,05 3,02 2,74 2,81 2,96 2,97

A legalacsonyabb pontszámot a többi iskolához hasonlóan arra adták a szülők, hogy a gyerek beszél-e az új tanítási módszerekről. Ebben viszont még az átlagnál is alacsonyabb pontszámot, a többi vizsgálati csoportétól pedig jelentősen alacsonyabbat. Az új tanítási módszerek ismerete és az elégedettség ezekkel a módszerekkel átlagos pontszámot ért el a Czabánban, de a vizsgálati 45

csoportok eredményéhez képest nagyon alacsony érték. Ugyanígy arra a kérdésre, mennyire örül gyermekük az új módszereknek, és hogy javult-e a teljesítménye, megint a vizsgálati csoportokhoz képest a czabáni szülők sokkal alacsonyabb pontot adtak. Ez utóbbiban még az átlagot is alulmúlták. Úgy tűnik, a czabáni szülők sok tekintetben nem fogadták még el a programot. A 2. szülői kérdőív eredményeinek vonala követi a többi H2O iskoláét, de nagyjából 0,20-dal alacsonyabb szinten. Sok tekintetben eltér a másik két vizsgálati iskolától, és inkább a többi H2O iskolához hasonlít. Igen keveset tudnak a szülők a programról. A szponzori háttérnél is kevésbé ismerik, a H2O program egyik sarkalatos szemléleti elemét, a társas készségek fejlesztését. Kevéssé tudják, hogy a program az együttműködésre épít. Összesítésben a czabáni szülők válaszai a 2. kérdőívre A H2O program minden gyereknek segít, A H2O program a nyelvi készségeket fejleszti. A H2O program a társas készségeket fejleszti. A H2O program gondolkodásra tanítja a gyerekeket. A H2O program az iskola és a család kapcsolatát erősíti. A H2O program az együttműködésre épít. A H2O program a hátrányosak lemaradását csökkenti. A H2O program segíti a tehetség kibontakoztatását. A H2O program szponzorok segítségével jött létre. Összesen:

0 14 19 13 13 19 16 17 14 19

2. kérdőív 1 13 13 12 14 10 9 14 14 12

2 18 13 20 18 16 20 14 17 14

Czabán összes átlag átlag 1,09 1,29 0,87 1,17 1,16 1,42 1,11 1,42 0,93 1,21 1,09 1,37 0,93 1,27 1,07 1,34 0,89 1,04 1,01 1,28

A leginkább azt tudják a programról, hogy a gondolkodást fejleszti, valamint az iskola és család kapcsolatát látják lényeges elemnek, de ezt is messze a többi iskolánál kevesebb meggyőződéssel. A Czabán iskola diákjai a kérdőívre adott válaszaik alapján a szülők szemléletét leképezik. Nagyjából a többi H2O iskola mintázatát adják válaszaikkal, de alacsonyabb pontszámmal. Ebből egyedüli kivétel a "jól érzem maga ebben az iskolában", amire az átlagnál magasabb pontszámot adtak. Magas pontszámot adtak a czabáni tanulók, ahogyan általában a H2O tanulók a szabadidős programok kedvelése és a szükség esetén segítséget ad az iskola állításokra.

46

A többi iskolánál sokkal alacsonyabbra értékelték a továbbtanulásban a lehetőségeket, amelyeket az iskola jelent, valamint az iskola kellő szigorát. Úgy tűnik, a czabáni tanulók nagyobb fegyelmet szeretnének, minthogy a diáktársak viselkedésével sem elégedettek. A czabáni diákok válaszainak összegzése



1 2 1 9 3 3 1 10 7 4 10

5 11 19 14 11 22 16 13 11 20 4

Czabán összes átlag átlag 3,31 3,74 3,72 4,02 3,07 3,75 3,31 3,51 3,67 3,59 3,79 3,88 3,10 3,32 3,05 3,51 3,48 3,62 2,69 2,78 3,32 3,57

Úgy érzik, a társaikra kevésbé számíthatnak, mint az átlag H2O iskolában, de nem annyival alacsonyabb az erre az állításra adott pontszám, mint a fegyelem problémái esetén. A czabáni iskola eredményei a H2O programnak laza megjelenését jelzik. Mind a szülők, mind a diákok inkább pozitívan látják a változásokat, de még nagyon kevés területen, kevés ismerettel és el nem köteleződve fogadják az eseményeket.

6.5. A vizsgálati iskolák a kérdőívek tükrében Három különböző iskola háromféle háttérrel, de nem egyforma mértékben különbözik egymástól. A hencidai és bükkaranyosi kis iskolák homogénebb képet mutatnak. A budapesti Czabán iskola eltérő helyzetben van hozzájuk képest, és így az eredmények is eltérőek. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a képességvizsgálatok eredményeivel együtt jár. A halmozottan is leghátrányosabb Hencida adta a képességteszten a leggyengébb eredményt majdnem minden mutatóban. A bükkaranyosiak halmozott hátránya is messze meghaladja a H2O Program többi 47

hátrányos helyzetű iskolájában dokumentált helyzetet. A bükkaranyosiak amellett, hogy Hencida után a legtöbb leggyengébb pozíciót érték el, több helyen a második leggyengébbek lettek, minthogy a hencidai tanulók érték el a leggyengébb eredményt. Egyetlen egy legjobb pozíciót sem szereztek. A Czabán iskola, bár szintén nagy arányban vannak a diákjai között halmozottan hátrányosak, azáltal, hogy nem olyan mértékű az arány, mint a másik két iskolában, és nem egy kis faluban, hanem a fővárosban van az iskola, sokkal jobb eredményeket értek el a kognitív feladatokban, mint a másik két vizsgálati csoport. Csak a sztenderdhez képest vannak meglehetősen általános lemaradásban, valamint a H2O iskolák között is csak a középmezőnyben tartanak. A H2O programba egyszerre került be a három iskola és a kontroll iskolák. A program anyagának átvételében az iskolák, ha nem is egyformán, de közel egyformán haladtak. A hátrányosabb iskolák nem voltak hatékonyabbak a tanórák szervezésében, a tanmenetek készítésében, mint a többiek. Mégis, a kérdőíves vizsgálatok azt mutatják, hogy ezeknek az iskoláknak a tanításban résztvevőm partnerei, a diákok és a szülők, jelentősen jobban értékelik a helyzet változását, mint a többi iskola. A leghátrányosabb Hencida és Bükkaranyos esetében a szülők az átlagosnál messze elégedettebbek a program nyújtotta lehetőségekkel. Jobban látják a javulást is, így inkább partnerek a változtatásban. A diákok maguk is egyetértenek azokkal az állításokkal, amelyek a program céljai felé mutatnak, a diákoknak több segítséget nyújtani, az érdeklődésüket felkelteni, a továbbtanulásban segíteni. Általában az együttműködést erősítő, a társas helyzetek és a gondolkodás fejlesztését célzó tanítás és szabadidős tevékenységek tudatosulnak bennük. A Czabán iskolában a háttér nem ilyen erős, inkább kivárósnak írható le. Nincsenek a szülők és a diákok a program ellen, de kifejezetten hiányzik az elköteleződés. Keveset tudnak a programról, és így nem tudatosulnak annak lehetőségei. Talán a nagyvárosi passzivitás, az egymásrautaltság érzésének hiánya, a külső megoldásokra hagyatkozást erősíti. Így a Czabán iskola helyzete egészen más, és pedagógusai, diákjai valamint azok szülei is a másik két vizsgálati iskolától nagyon eltérően reagálnak az új helyzetre, ugyanakkor a többi iskola átlagánál több pontot kaptak a szülőktől. A diákok viszont nem érzik még ennyire sem magukénak a programot.

48

7. Következtetések és feladatok A kérdőívek által nyert adatok számos igen lényeges információt tártak fel, amelyeknek elemzése segít a további feladatok megtervezésében. A főbb kérdéskörök a kognitív fejlődés elősegítése és ennek a célnak a tudatosítása, valamint a nyelvi fejlesztés szerepe ebben a folyamatban. A másik kérdéskör ehhez kapcsolódik, az együttműködés kulcsszerepének fenntartása. A harmadik probléma terület a program kommunikációja a partnerek felé. A pedagógusok, diákok és a szülők megfelelő tájékoztatásának hatása sok tekintetben a program hatását meghatározza. 7.1 Kognitív fejlesztés Az egyik lényeges, és az ellátás szempontjából mindenképpen hangsúlyos probléma, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű iskolák kognitív feladatokban elért eredményei jobban elmaradnak a hátrányos helyzetű iskolák eredményeitől, mint ezeké az átlagos iskolákétól. Vagyis gondolkodási képességeiket tekintve minőségi különbség van a halmozottan hátrányos helyzetű iskolák és a hátrányos helyzetű iskolák között. Ezért a hejőkeresztúri iskolában bevált módszerek nagyobb hatással lehetnek a halmozottabban hátrányos iskolákra, mint a kevésbé halmozottan hátrányosakra. Egy program, amely kifejezetten a gondolkodás fejlesztését célozza, nagyon gyors sikereket hozhat. Így a stratégiai-táblás játékok sarkalatos eleme a modellnek. Lényegében a gyors sikerek egyik záloga ez lehet. A gyors sikerekre nagy szükség van, hogy a programban résztvevő minden szereplő - igazgató, tantestület, diákok és szülők - higgyenek a programban. Akár kis erőfeszítéseket is csak akkor tudnak hozni, ha tapasztalják a megtérülést. A szociokulturális hátrány egyik legnagyobb terhe a tanult tehetetlenség, annak az érzése, hogy hiába minden erőfeszítés, nem lehet a bajból kijutni, nem lesz semmi jobb. A táblás játékokkal történő gondolkodásfejlesztéssel jól indított a H2O Program. A diákok és a szülők is észlelték ezt az oldalát, és valószínűleg hamarosan az eredményit is észre veszik.

49

7.2 Nyelvi fejlesztés A gondolkodás fejlesztésének másik alapja a nyelvi készségek fejlesztése. Ez lenne a kulcs a felzárkózáshoz. A nyelvi készségekre épül az emberi gondolkodás, így fejlődésében is nagy szerepe van. A hejőkeresztúri modell nagy mértékben arra épít, hogy a gyerekek verbálisan aktivizálódjanak, és a pedagógus háttérbe lépjen. A szociokulturális hátrány egyik problémája a korlátozott verbalitás. Emiatt ezekben az iskolákban a pedagógus magyarázatai majdhogy nem teljesen fölöslegesek, mert a diákok alig értik. Lépésről lépésre felépítendő a nyelvi készség a gyerekekben. Ez azonban hosszabb távon valósul meg, mert ehhez a pedagógusok attitűdbeli változása szükséges. Ezt a változást építi a hosszas felkészítési és követési idő, amely során a pedagógusok a korábbiaktól eltérő módszereket alkalmaznak, és lényegében ezáltal megváltozik a tanításhoz való viszonyulásuk. A kérdőívek alapján egyértelműen kiderült, hogy a nyelvi fejlesztést, mint a program egyik fontos elemét kevésbé tudatosították a szülők és a diákok. Ennek éppen a lassúság az oka. Szükség van tehát egy gyors nyelvi fejlesztésre a programban. Ezt kínálhatja a Tabello módszer, amely audiovizuálisan, aktívan fejleszti a nyelvhasználatot. Egyelőre az idegen nyelv tanításában indult meg alkalmazása sikerrel. Az anyanyelvi fejlesztésben éppen ilyen sikeres lehetne, ha a tananyag rendelkezésre állna, és ha a technikai és személyi infrastruktúra kialakításra kerülne. Vagyis szükséges az technikai eszközök és az elektronikus tananyag kidolgozása mellett ezek alkalmazási módjának átadása a pedagógusok számára.

50

7.3 Együttműködés A nyelvi fejlesztés legjobb terepe a társas helyzetek. Az együttműködés kíván a legtöbb nyelvhasználatot. Az embert az együttműködés, az együttműködést a precíz kommunikáció teszi hatékonnyá. Ezért lényegében a beszéd tette sikeressé az embert, mert a nyelvi kifejezés magas szintje igen pontos információcserére tesz alkalmassá. A H2O minden ízében együttműködés hangsúlyos. Maga a Program működtetésének felépülése is a sokféle hozzáértés, sokféle feladatvégzés együttese. A komplex instrukciós program előírja az együttműködésre építő tanítást. A generációk között párbeszéd a családokkal való együttműködést célozza. A kérdőívek eredményeinek alapján ezt az iskolák érzik, és tudatosodik is a résztvevőkben. Mind a diákok, mind a szülők látják a programnak ez irányú törekvését, és egyetértően fogadják. Azáltal, hogy a H2O Program egyetemes értékeket igyekszik a hátrányos helyzetű iskolák működésébe bevinni, nem egyszerűen és kizárólag a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását igyekszik erősíteni, hanem általánosan emelni a tanítás eszközeivel a kognitív megküzdés szintjét. Egyszerűbben ez annyit jelent, hogy a kultúra eszközeivel nem csak a hátrányos helyzetűek, de mindenki nagyobb fejlődési potenciálhoz jut. A kérdőívek eredményeinek fényében jól látszik, hogy ezen a téren nagy a bizonytalanság mind a szülők, mind a diákok fejében. Sokan még azzal sincsenek teljesen tisztában, hogy a H2O Program a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását segíti, nem hogy olyan magasabb összefüggéseket észlelnének, hogy olyan módszerről van szó, amelyek mindenki számára lehetőséget adnak a fejlődésre. Tehát a lemaradás megelőzés és csökkentése mellett a tehetséggondozás is megvalósul a Program nyomán. Erre jó példa a hejőkeresztúri iskola, ahol a sokéves munka eredményeként már országos bajnokságokat nyernek a halmozottan hátrányos helyzetű diákok.

51

7.4 A Program kommunikációja A vizsgálati iskolák közül a két kis iskola, amelyek a leghátrányosabbak halmozottan is, a kérdőívekre adott válaszok alapján többé-kevésbé sikeresen de közvetítette ezt a szemléletet. A szülők és a diákok is ezekben az iskolákban magasabb pontokat adtak az erre vonatkozó kérdésekre. Úgy tűnik, a nagyon hátrányos helyzetben már a kis lépések, kis módszertani fejlődések is rendkívül látványos eredményeket hoznak, ha megfelelő irányban, megfelelő eszközökkel haladóak. Mind Hencidán, mind Bükkaranyoson a rendkívüli gyenge kognitív vizsgálati eredmények mutatják, hogy a szokásos módszerekkel nemhogy csökkent volna, de még nőtt is a tanulók lemaradása. Ilyen helyzetben nagy előrelépés történt a H2O Program megjelenésével, és a diákok belső potenciálja megmutatkozhatott, vagyis a tehetséges gyerekek gyorsabban fejlődhettek, és azonosíthatókká váltak. Ez a hatás kell, hogy a többi iskolában is kialakulhasson. A diákokat és a szülőket maguk az iskolák képesek a legjobban a program lényeges aspektusairól informálni. A kis iskolák valószínűleg azért is olyan sikeresek a diákok és a szülők programhoz való viszonyának kedvező alakítására, mert személyesebben tudnak kapcsolatot tartani. 7.5. Illusztrációk a kérdőívekben írt megjegyzésekből Az adatok és a statisztika sokszor elvonja a figyelmet a lényeges apróságokról. A számadatok és a következtetések illusztrálása érdekében álljon itt a szülők és a diákok írásban megfogalmazott véleménye. A teljes mintát használjuk, így átfogó képet adnak a szöveges megjegyzések a szülők és diákok véleményéről a gyűjtemény. Lényegében négyféle megjegyzést kaptunk a szülőktől. Ezeket tekinthetjük a szülők hozzáállásának, szempontrendszerének. Viszonylag kevés szöveges megjegyzést írtak, de kiderül, hogy alapvetően pozitív a viszonyulásuk, ahogyan a számok is mutatják. Ugyanakkor kevéssé ismerik a programot, ahogy a számok és a megjegyzések is jelzik. Egy megjegyzésből kiderül, hogy a konkrét fejlesztő eszközöket szívesen látják, értik hatását. A negyedik blokk a fegyelem problémájával foglalkozik. Ez az egyik kardinális témakör.

52

A szülők alapvetően elégedettek a programmal: 

Minden gyermekem itt tanult, odabízom a tanárokra (Hencida)

 

A tanárokra bízom a gyermeket, úgy tanítanak, hogy jó legyen (Hencida) Nagyon meg vagyok elégedve az iskolával, a tanárok nagyon lelkesen tanítanak. (Czabán) A gyermekeim kitűnő tanulók és nagyon szeretnek iskolába járni. (Czabán) Nagyon örülök annak, hogy a gyerekek jól érzik magukat az iskolába és szeretnek menni (Czabán) Az iskolában a tanárok nagyon segítőkészek és együttműködőek. (Czabán) Én, mint szülő nagyon meg vagyok elégedve az osztályf-kel és Aninénivel is, plusz az iskolával is!! (Czabán) Én úgy érzem és látom, hogy az iskola egyre jobban gyerek központú. És a pedagógusok munkájával és hozzáállásával is nagyon meg vagyok elégedve. (Rezi) We are very happy with the education, Claudia is …..at school but we would like to meet the teacher more often if is could be ….. With the English teacher (Rezi) Nagyon hálás vagyok az iskolának a tanároknak a különleges odafigyelésért, nevelésért a gyerekekkel való foglalkozásért. Köszönöm (Szentmártonkáta) Egyenlőre mindenről tájékozódom mert mi mindent megbeszélünk egymással, ennek nagyon örülök és megvagyok elelégedve, köszönöm (Szentmártonkáta) Elégedett vagyok a fegyelem betartatásával, a tanárok figyelnek vigyáznak az értékekre, nem tapasztaltam rongálást gyermekem tulajdonaiban. Sok a fejlesztési program.(Szentmártonkáta) Meg vagyok elégedve a tantestület munkájával és az egész iskolai foglalkozássokkal pozitívan értékelem a kip órákat, így a gyerekek egymástól is sokat tanulnak.(Szentmártonkáta) Nagyon jó iskolának tartom. Az iskola jellege, szelleme nagyon fontos, de ezt elsősorban Szandra n és Zsuzsa n-nek köszönhetjük. Ha önök nem vinnék tovább ezt a tudást, nem jutna el a gyerekekhez. Az önök iskolája, tanítása eljut minden hátrányos, nehezen tanuló kisdiák kisfejébe. Én csak millió köszönetet tudok mondani Önöknek, teljes megelégedettséggel. Köszönöm szépen! (Vörösmarty) Nagyon meg vagyok elégedve a gyermekem iskolájával, pedagógusaival és a tanítási módszerrel. A gyermekem nagyon szeret iskolába járni élvezi a tanítást és a tanulást is. Tele van élményekkel és boldogan mesél az iskolai életről.(Vörösmarty)

        







A szülők kevéssé ismerik a programot:    

Sajnos nem ismerem, vagy legalább is nem tudok róla, de én elégedett vagyok a tanítónénikkel és a munkájukkal. (Czabán) Többet szeretnék tudni a tanulmányi feladatairól és a tanítási módszerekről. (Czabán) Hogyha nem ismerem az új tanítási módszert, hogy válaszoljak 5-8-ig a kérdésekre? (Czabán) A napköziben való házi feladat írása és szóbeli tanulással egyáltalán nem vagyok elégedett! (Rezi)

53





 





   

Szívesen venném a jövőben ha a módszerek bevezetése előtt kérnék a véleményemet! Az egész iskolát megmozgató programuk sajnos nem a kicsiknek szólnak, ezért nem szívesen engedem el, sőt nem engedem el rá lsd: állatkerti kirándulás! (Tápióbicske) Nem tartom jó ötletnek, hogy akkor is csoportban ülnek a gyerekek az órán, ha nincs csoportos foglalkozás! NAGYON zavarják egymást, nem tudnak figyelni kellőképpen. A táblát nézni, onnan másolni forgolódással lehet sok esetben! (Tápióbicske) Legyen lehetőség angolból is korrepetálásra (Szentmártonkáta) jobb volna a gyermekeknek ha korrepetálásra járnának mint fejlesztőre. És a mostani 7-8 osztályos tanulóknak miért van megengedve a műköröm és a szemfesték ez ellen is kéne tenni, mert ez egyházi iskola(Szentmártonkáta) Amennyiben lehetséges lenne beragasztani a tájékoztatóba az öltözködésről a házirendet, legalább is egy részét. Nem szeretnék beülni és végigolvasni az egészet, de fontosnak tartom, hogy betartsa a gyermekem. Nagyon örülök, hogy indulnak pályázatokon, kapnak gyümölcslét, néha gyümölcsöt. remélem sikerül "ha lesz" iskolatej programba bekerülni. Szeretem a tanárok és a szülök közötti közvetlen (közvetett) de folyamatos kommunkikációt, eredményes munkát. (Szentmártonkáta) A módszereket csak elméletben ismerem. Konkrét megjegyzésem róla nincs. A gyerek nem beszél szinte semmit az iskoláról. Órarendet nem kaptunk, így rákérdezni sem tudok. (Vörösmarty) Gyermekem most elsőosztályos nem tudom eldönteni, hogy a hagyományos tanulási módszerrel vagy az új módszerrel haladna-e jobban.(Vörösmarty) Labasuli megszüntetése, illetve átszervezése a gyerekek biztonsága érdekében!!! (Galgamácsa) A csoportos munka dolgozatoknál elvonja a figyelmet! (Galgamácsa) Nagyobb szigorúságot kérnék. Nem kell megkülönböztetni a gyerekeket egymástól hovatartozása miatt. Különböző gyerekek vannak. Egyenlőséget be kell tartani.(Galgamácsa)

A konkrét, érthető módszerek 

Egy héten legalább 2. kör kellene angolt tanítani,. Táblajátékból is egy héten kétszer, hogy jobban fejlesszék ügyességüket a gyerekek. (Czabán)

A fegyelem nem megfelelő 

A sok rossz neveletlen gyereken kéne változtatni! A gyermekeim teljesítménye nem változott, így is jó tanulók, mert foglalkozok velük. (Czabán)



Több odafigyelés gyerekek tanulás szempontjából és a magatartásukra több odafigyelést igényelnének. (Bükkaranyos)



A gyerekeket kicsit szigorúbban is lehetne fogni. Oda kellene figyelni arra, hogy a diákok milyen szókincseket használnak egymással és a tanárokkal. Odafigyelni, hogy egymás cuccait nem rongáljuk, piszkáljuk eldugjuk és ellopjuk. És ne az az elv működjön, hogy mindenki egyért és egy mindenkiért. hanem válalja mindenki a saját

54

felelősségét azért amit elrontott, mondott vagy tett. Ha ezek nem megvalósíthatóak és nem lehet a hibákból tanulni, akkor sajnos az iskola nem fejlődött. (Szentmártonkáta) 

Jobban oda kellene figyelni a gyermekek fegyelmezésére, főleg a szünetekben. (Szentmártonkáta)



A felsősöket jobban ellenőrízzék szünetben mert a kicsik előtt cigiznek a wc-ben és nagyon csúnyán beszélnek. Meg még egy-két kiülőt lehetne készíteni az udvarra. És a tanszobásoknál az 5. 6. osztályt egybevonni a 7-8 osztályt külön terembe helyezni.(Szentmártonkáta)

A diákok véleményei jobban szóródnak, mint a szülőké, és több konstruktív, konkrét javaslatuk van. Nagyon sok olyan megjegyzés érkezett, amely a diákok szemszögéből mutatja a problémákat, de nem konkrétan a programra vonatkozó konstruktív válasz. Mindazonáltal rendkívül fontos mindegyik hozzászólás, mert ezek az apró vagy átfogó területek, amelyeket a diákok jeleznek, visszahatnak a programra, ezért figyelembe kell venni őket. Ahogy a szülők, a diákok megjegyzései is gyakran a fegyelem problémájáról szólnak. Ezt itt is egy külön blokkba gyűjtöttük. Művészet kell 

jók a rajzórák is, mert vannak tehetséges gyerekek is. (Hencida)



több jó zene (Tápióbicske)

Mozgás kell



Hát, hogy ne legyen kosárpalánk, helyette legyen foci kapu hálóból a salakpályán. (Bükkaranyos) Miért nincs tornaterem, mert egy kis testmozgás jól jönne mindenkinek. (Bükkaranyos) Igen, hogy sportok ne legyenek kötelezőek!(Galgamácsa)



Legyen kosáredzés és szerintem börtön az iskolában! :/(Galgamácsa)

 

Konstruktív megjegyzések a tanításhoz  

Kissé csökkenteni kéne a kivételezések számát szerintem. (Rezi) Nem értem, hogy miért nem lehet a facebookot használni…:-/ (Czabán)



"Több osztályban a tanárok az érdeklődést az órákon megfelelően oldják meg …… A csoport munkában mindenki részt vesz a munkában és a tanárok segítségétől." (Bükkaranyos)

55



Több kirándulást, KIPPES óra verseny (Tápióbicske)



hogy több történelem vagy mást! Legyen egyenruha! Hogy az egész iskola minden pájázatán induljunk! Hogy még a dolgozatnál fele tudás kel hogy 2-es legyen! (Tápióbicske) A napköziben egy csoportban csak egy osztály legyen!! Hoszabak legyenek a szünetek!! A napköziből tegyék ki a rossz gyerekeket!! (Tápióbicske) Ne legyen nagyon sok szabály! (Szentmártonkáta)

 



Ne legyenek ennyire szigorúak, és az órák is kissé egyformák. (Szentmártonkáta) olyan programokat kitalálni ami még nem volt (bár ezt áthúzta a kérdőív kitöltője)(Szentmártonkáta) Az egyéni feladatokat nem kéne folytatni, mert így nem teljesedik ki a csoport feladat és nem mindenki tudja az idejét megfelelően beosztani. (Szentmártonkáta) Azt nem lehet vele nagyon sok új ismereteket szerezni. (Szentmártonkáta) A KIP folyamatos csapat változóra nem mindig régit egyött dolgozni közelebb kerülni egymáshoz. (Szentmártonkáta) Jobban figyeljenek a tanárok a gyerekekre és ne ordibáljanak (Vörösmarty) Nem kéne megbuktatni senkit, mert vannak olyanok, hogy akár mennyire is akarnak tanulni, nem tudnak mert gyenge az iku nekem ez a véleményem (Vörösmarty) egy picit sokat foglalkoznak velünk (Vörösmarty)

 

kicsit játékosabbak legyenek az órák (Vörösmarty) Legyen több matek magyar gyakorlás(Galgamácsa)



hosszabb szünetek. Mindegyik teremben székek.(Galgamácsa) Több KIP-es óra Kényelmes székek.(Galgamácsa)

      



digitális

tábla,

kényelmesebb

Általános megjegyzések 

Jó iskolába járni: Barátok (Czabán)



Szeretném ha nem délben járnánk iskolában ha nem reggel. (Hencida)



Hogy ott kelljen aludni az iskolába és csak délután keljen jőni iskolába csak! (Tápióbicske) Néha lehetne délután iskola! (Tápióbicske) Eldugul mindig a wc (Rezi)

      

Miért kötelező a néptánc meg a hittan? (Rezi) 1 óránk legyen mindig. Soha ne kapjunk igazgatóit meg beírást se kapjunk! (Tápióbicske) többször kapjunk gyümölcsöt (Tápióbicske) El fog-e menni Ági tanárnő jövő évben? Mert ha igen én sírni fogok. Remélem nem megy el! (Tápióbicske) legyen több sulirádió! (Tápióbicske)

56



A tanszoba ne egy terembe legyen. (Szentmártonkáta)



kell egy büfé(Szentmártonkáta)

 

Alig várom, hogy kiszabaduljak innen! (Vörösmarty) Nem lehet az iskolába a Diablo III-at (Vörösmarty)

 

Legyen büfé… (Vörösmarty) ha többször lenne spenót és tarhonya, meg milánói makaróni (Vörösmarty)

 

A tanárok nem csak a pénz miatt dolgoznak velünk ennyire (Vörösmarty) Lehetne kicsivel jobb az étel. (Vörösmarty)



Ne kelljen tanulni, legyen zsíroskenyér (Vörösmarty)

 

Új padok és új székek, nagyobb udvar kéne. (Vörösmarty) nem kell benticipő. Lehessen repetázni az ebédlőben. Nem kell tej, legyen ivólé nekünk is. Az osztályokat zárni kell.(Galgamácsa) Ne legyen benti cipő! Lehessen repetázni az ebédlőbe! Minden szünetben zárjuk az osztályt + a .....-család miatt! (a család nevét kivettük) (Galgamácsa)



Fegyelem 

Meg kéne tiltani a verekedést! Legyen délután iskola! (Tápióbicske)





szeretném, hogy megvédjenek az osztálytársaim, megvédjenek. És azt is, hogy ne szórakozzanak velem.(Tápióbicske) Nem egységes az osztályunk nincs együttműködés. Egyik osztály tagjai piszkálják a másik osztály tagjait.(Szentmártonkáta) Jobban figyeljenek a tanárok a gyerekek viselkedésére.(Szentmártonkáta)

 

Túl szigorúak a tanárok. (Szentmártonkáta) Osztálytárs problémák: 5. (Szentmártonkáta)



Sok a műmályer bunkó ember! (Vörösmarty)



A dohányzás ugyan kezd csökkenni, de még nem szűnt meg. Be kéne tartani a házirendet. A kivételezéseket is szüntetni kéne. Az órákon néhány gyerek viselkedését NAGYON meg kéne szabályozni, mert akadályoznak a tanulásban/ tanításban is. A rongálásokra is figyelni kéne, mert rengeteg falfirka és megrongált, pad, szekrény szék van. Sok lopás is van. Jobban oda kéne figyelni a problémás gyerekekre, mert a diáktársaik és a tanárok figyelmét is elvonja. Túl sok rossz gyerek van az iskolában. Szigorítani kéne az egész iskolát. (Vörösmarty) Sokkal jobb lenne ha nem lenne itt ennyi rossz gyerek (Vörösmarty)



 

én azt javaslom nem kelene hogyni hogy fessék magukat az iskolában a lányoknak (Galgamácsa)

57

8. Az eredmények alapján megfogalmazódó feladatok Kutatási munkánk eredményeképpen számos feladat fogalmazódott meg, amelyek a H2O Program további fejlesztésében megvalósításra kerülhetnek. Csak olyan konkrét feladatokat fogalmazunk meg, amelyek a jelen körülmények alapján szükségessé váltak, valamint a jelen körülmények között kivitelezhetők. 8.1. A sikerterületek elsőbbsége A hejőkeresztúri modell több elemből álló módszercsomag. A csomag minden eleme szükséges a hatékony beavatkozáshoz, ha bármelyik része háttérbe szorul, a program nem éri el a teljes célját. A módszerek egymást erősítik, így biztosabb a siker Mindegyik programelem önmagában is hatásos eszköz a lemaradás megelőzésében és a tanító-fejlesztő munkában. Ezért még ha igazán együtt érdemes is használni, az se baj, ha bármelyik része külön beépül egy iskola életébe. Így ugyan nem fogja ugyanazt a hatást elérni, de minden lépés segíthet abban, hogy előbb vagy utóbb már a teljes csomagot használja egy iskola. A jelen kutatásnak nagy tanulsága, hogy vannak a módszercsomagnak gyorsan ható, varázs elemei. Ilyen a táblás játékok a gondolkodásfejlesztésben, és a Tabello módszer a nyelvi fejlesztésben. Ezek az eszközök igen gyors sikerekhez vezethetnek, mert rendkívül hatékonyan, a természetes tanulásra épülően fejlesztik a gyerekeket képességeik szintjéhez alkalmazkodva. A komplex instrukciós program már a pedagógusok szemléletváltását kívánja. Ez elhúzódó, és nagy belső munkát kívánó folyamat. Minden résztvevő partner, tanár, diák és szülő megerősítést nyerhet, ha megtapasztalja, hogy a fejlődés megfelelő eszközökkel elérhető, függetlenül attól, milyen háttérről érkezik valaki. Ezért nagyon hatásos megoldás a "varázs elemeket" előreküldeni, hogy a változtatás lehetősége valósággá váljon. Eközben a mélyebb változtatáshoz szükséges erőfeszítések is könnyebben megtörténnek. Az egyetlen veszély lehet, hogy az iskola így a könnyebb utat választva a siker elemeknél nem megy tovább, és a módszer lényegéhez tartozó egyéb elemek terén nem tesz erőfeszítést. Valószínűleg egy ilyen iskola akkor sem tenné meg a megfelelő erőfeszítést, ha a könnyen elérhető sikereket nem kapnák meg. A H2O programelemeinek kapcsolata, egymásra hatása és átadásának különböző lehetőségei kardinális terület, és további megfontolásokat kíván. 58

8.2. Nyelvi fejlesztés A kérdőívekre adott válaszok tanúsága szerint a nyelvi fejlesztés, mint a program fontos eleme kevéssé tudatosult. Valószínűleg ennek az az oka, hogy nem egyszerűen és világosan átlátható a hatásmechanizmus, amelyen keresztül a nyelv a gondolkodás fejlődésében rendkívüli szerepet játszik. A programban emiatt ez a kulcselem háttérbe szorulhat. Enélkül pedig nem jön létre a kívánt hatás. Az iskola re-szocializációját kívánja a program azzal, hogy a verbalitást áthelyezi a tanulókra. A pedagógus feladata megváltozik ezekben az esetekben. Ahhoz, hogy ez a folyamat kommunikálható legyen, valószínűleg több ismeretterjesztésre van szükség. Még ezzel együtt is valószínűleg az iskola változását követve fognak a szülők is véleményükben formálódni. A leggyorsabban a diákok tudnak változni szemléletükben. Ezért rajtuk mérhető majd a legbiztosabban, amikor a szemléletváltás megtörtént a pedagógusok oldalán. 8.3. Kommunikáció A Program céljainak talán legjobb kommunikációja: a kultúra eszközeivel megadni a szellemi megküzdés lehetőségeit. Ennek a szemléletnek a közvetítése azonban nem egyszerű. A kérdőívekre adott válaszok tanulsága, hogy azok a területek, amelyek konkrétan megfoghatók, jobban segítik a programhoz való elköteleződést. A gondolkodás és társas készség fejlesztés eléggé átfogó, de józan ésszel is érthető célok. Az olyan kevéssé érthető szakmai kérdés, hogy a nyelvi fejlesztéssel lehet a gondolkodást fejleszteni, kevésbé segíti a program megértését. A legjobb megoldás, ha az iskolák feladata a megfelelő információközlés. Ehhez azonban a Programnak szakmai segítséget kell adnia. A pedagógusok elkötelezettségét növeli, ha a programról megfelelő tájékoztatást kapnak, amit közvetíteniük kell a szülők felé. Ezzel a módszerrel maga a pedagógus is mélyebb megértéshez jut a program lényegét tekintve. Már a sikerek is kommunikációt jelentenek. Ezért lényegesek a "varázs eszközök". A tanítás partnereinek bizalmát növelve egyre nagyobb lehetőségek nyílnak a további változtatásokra, módszerbeli megújulásokra.

59

8.4. Az iskolák differenciált ellátása A kérdőívek eredményei mutatják, hogy nagy jelentősége van a program átvétele szempontjából a hátrányos helyzet minőségének, az iskola méretének és elhelyezkedésének, jellegének. Az egyértelműen kiderült, hogy másképpen kell kezelni a halmozottan hátrányos hátterű iskolákat, mert jelentősen eltérő a tanulói összetételük még a többi hátrányos helyzetű diákokkal teli iskolákhoz képest is. A kognitív területeken a halmozott hátrány halmozott hátrányt hoz létre. Sokszor ez akadálya lehet a program sikerének, más esetben viszont lényegében a legkisebb változtatás a számukra elérhetetlen tanításon, és a diákok és szülők elégedetté válnak. Jelen esetben ez történt. A programelemek bevezetése különböző lehet. A kontroll iskolák rendkívül heterogének. Nincs még egy olyan hasonlatosság, mint a két kis iskola a vizsgálati csoportban.

9. További kutatás További kutatást kíván a most már egyre nagyobb időszakra kiterjedő módszertani váltásnak a különböző iskolákra gyakorolt hatása, a változás sajátosságainak megismerése. További vizsgálatok szükségesek a H2O Program hatásainak többszempontú feltérképezésére is. Ebben nemcsak az egész program, hanem a program elemeinek hatását is érdemes pontosítani, és kidolgozni olyan bevezetési terveket, amelyek ezeknek az elemeknek a megfelelő időzítésével differenciáltan segíti a különböző hátterű és jellegű iskolákat a módszerek beépítésében.

60

Kutatási beszámoló. a H2O Program bevezetésének hatását vizsgáló kutatómunkáról 1

Recommend Documents