A GYERIVIEK VALLASA. KIStRLET A KATECHETIKA MODSZERTANANAK VALLASLELEKTANI MEGALAPOZASARA,
THEOLOGIAI MAGANTANARI DOLGOZATIIII IRTA:
IMRE LAJOS ref. Ielkesz.
NYOMATOTT ROTH ANTAI, KoNYVN'YOMDAJABAN HODMEZOVASARHELYEN, 1912.
Bevezetes. 1. Alaproga[mak, a argy A kerdes, melynek targyalesaba bocsatkozunk, egyike a 5legnehezebbeknek. A neherseg ket oldalr61 emelkedik elebank. Egyik reszreil abban nyilvanul, hogy a tudornanyok, melyeknek korebe vag, mai napig nem reszestiltek kidolgO- • 2Asban. Mindkett6 ele a felreerteseknek es , feiremagyar44-soknak egesz follege allonelyet meg siiriibbelett idok folyaman az anathema, melyet az egyhai mindazokra szort, akik 13ele mertek vagni az ismeretlen kutatasaba. A vallds filozofidja es lelektana ilyen neven igen fiatal disciplinaja a filoZo.fianak, mint theologia, evszazakon keresztfil hevert a hiyalasos theologusok kezeben. A ket tudomany elvalasa Kant es Hume idejeben es initiativajara tOrtent,' kik a theologia :bizonyit6 erejet ketsegbevontak. Ennek eredmenye az Jett, bogy a vallAsfilozofiat mint ki110 tudomanyt teljesenkivettek a theologusok egyhazi tigykezelese alol s mint kiatko:zOtt disciplina termeSzetszertileg gyors fejlOdesnek indult, Kant megtisztitotta a vallest a dogrnAtol es megadta az utat arra, hogy kije101heto Jegyen a- vallasfilozofta igazi feladata, : ramutatvan, bogy a vallasnak bar a tUdomanytol hatarozotlan eivalik, az eszszel osszhangzatban kell allania. A XVW. 5Zazad elejen a materializmus és .biologizmus a vallasfilo;zofiara is hatassal volt. 'Prekvese arra iranyult, bogy a vallas .keletkezeset kutassa. Az , elmeleteket nem resZletezzuk, Ibiszen celunk most csak a disciplina fejlo'clesenek fo yona-sait adni, csak konstataljuk azt, bogy a biologizmus metafizikajOak .e .kiserletei teljes 'caNdel ,vegzcidtek. A sikertelen kiserletekheil azonbari - ket eredmeny mégi4, anaradt ,.AZt .Orgette,.,bogy .a ,.valla-sos -eszme
4 fejl6desenek tOrtenetevel tisztaba kell jonni, és egy medszer az empirizmus. Anibar ma mar a tudomany elfordult a biologiai kiserletezesekt61, itt is beteljesillt, hogy a medszer Well a filozoflai iranyt, melynek sztilotte. Igy vezetett föl a, vallasfilozoftaba medszerfil a empirizmus. A materializmus nak azonban egy masik eredmenye is volt: a torteneti kutatas teren, itt a vallasos tudat torteneti jelentkezesenek vizsgalatara vezetett. Igy alakult a vallasfilozofla ket resze : a, lelektani, mely az egyes vallasos tudatat vizsgalja, a sociologiai, mely a neppsychologia alapjan a vallasos tudat fenomenologiajat irja le, Ezzel a vallasfilozofia egesz köre ki, is niertilt. Ez volt az eset mindaddig, mig a realismussal és empiristikus metafizikaval szemben fOl nem emelte szavat Bohm, Karoly, kinek follepese a vallasfilozofia uj szempontjat vezette be. Ez a szempont az axiologiai szempont volt. Nala a vallas filozofiaja nem csak psychologiailag kutatja föl és. irja le a vallasos tudat jelensegeit, hanem axiologiailag meg-szabja és eloirja. A psychologiai normatio fOlOtt az axiologiai normally= ertekeli a jelensegeket. Igy b6yfilt meg a vallasfilozofia az axiologiai szemponttal, mely egyuttal egesz kiiret meg is hatarozza. A vallasfilozofia tehat ertektudomany, mely a jelensegeket leirja és ertekeli, vagyis azok ertekessegi sorat megallapilla. Ennek az erteksornak vizsgalata lehet egyedtili feladata a dogmatikanak is. 1) A masik tudomany, melynek korebe munkank vag, a, a kalechetika, vagyis a vallasos neveles tudomanya. A ne? hersegek, melyek e disciplina targyalasa ele silrOsodnek, ma sem oszlottak el. A gyakorlati theologiat a Schleiermacher inauguralta vallasos reneszansz uj problernakkal latta ugyan. el, de rendszeres alapjait fol nem kereste és rendszeret meg nem alaporta. A felosztasi alap meg mindig vagy otletszeril, vagy dogmatikus, maga a gyakorlati theologia feladatanak meghatarozasa ingatag. A katechetikanal ezek a nehersegek csak fokozodnak. Az egyhazi gyakorlat sokszor meghatarozza az elvet, a velemenyek nagyban killOnboznek, a dogmatiimus az egesz gyakorlati theologiat katechetikaban oldotta 1)
Bohm K. A 11 tudomanyok encyklopecliaja c. elOadasa. 1907.
5 :fa mert hitteteleket akart tanitani, a pietizmus az egesz katechetikAt igehirdetesbe. Meg sokkal nagyobb felreArtesek Allanak a katechetika mOdszertandnak kerdeseben. A theologiai tudomanyoktol megszokott nagykepfiseggel es feluletesseggel dogmatikus tOtelek betanitasnt szorgaltnazza a régi emleztetesi modszerrel, és epugy, a theologidban szokasos vildgflijdalommal kesereg sikertelensege folOtt. Valoban az erthodoxia kathechezisere is nyugodtan el lehet mondani, amit Paulsen mond kat& emlezteto tanitojdrol: »Pestallozzi ,nyilvdnvaloan meg nem lepett annak a szemindriumnak a IdtkOrebe, hol tanitonk miiveszetet tanulta« 1) A dogmatikus vallastanilds cs6djet az egyenek vallasossdganak s vele az egyhdz refijuk val6 hatdsdnak lassu, de biztos csOkkenese nautatja. Egyediili megvAltds ez ep oly veszelyes, mint helytelen AllapottO1 csak akkor kOvetkezik be, ha a katechetikdt, mint a pedagogia egyik reszet fogjuk föl. 2) Evvel azonban jar az, hogy a katechesist, mely eddig valldstanitds neven és jelleggel szerepelt, a vallilsos neveles tudomanydnak tekintjfik. Evvel elertilk nem azt, amit nemelyek szeretnenek, bogy a valldst kivesszfik az intellectus kiirebol es az erzes (Niebergall) vagy az akarat (Pfennigsdorf) primatusat folotte biztositjuk, mert hiszen lesz alkalmunk kimutatni az intelligentia szerepet akkor, mikor a vallas hely& az emberi szellemben kijeloljuk , hanem elerjiik evvel azt, bogy a neveles -egesz rendszerebe beiktattuk, vagyis az emberi szellem fej15desenek rendjebe ondllo, de az egyseges fejlcidesbe beletagfactorrd tettak. amire a dogmatikus katechesis hidba torekedett, azt a modern valldsos neveles meg fogja tenni : nevelni komoly, igazdn nemes, mert igazdn valldsos szemelyisegeket. Van azonban egy masik kOvetkezmenye is a dolognak. Ha a katechelikilt, mint a valldsos nevelesrof szolo tudomilnyt a pedagogia, mint az filtaldnos neveles tudomAnya egy resz6nek fogjuk f(51, akkor, 'nivel a pedagogia ertektu1) F. Paulsen Aus meinem Leben. Jena 1910. 89. lap. 2) Darum bekommt das-Each der prakt Theologie nicht eher arallen Wert, .als his es sein ganze Anlage.der der Piidagogik annahert. Niebergall: Die Bedeu.tung der Rel. psycho!. Tilbingen 1909. 411. I.
6 dOmany, a katechetika is az lesz. TOrvenyeit nem a psychologiai nOrmatiO, haneni az axiologia Onerteke fogja meghatarozni, nem az empirizmus szorszalhasogatasai, banem a szemelyiseg szabad, de felel6ssegteljes vilaga lesz az Ove. • A pedagogia modszere a katechetika niOdszeret is meg fogja hatarozni. Hogy ma is mar milyen nagy erre a hajlam. habar meg a katechetika helve a nevelesben (pedagogiaban),, nines veglegesen kijelolve, mutatja az, bogy az( experimen, talis pedagogia terhoditasa a katechetikat sem hagyta erin, tes nelktil. A gyermek vallasanak vizsgalata ugyan meg: igen csak a kezdemenyezes jegyeben tOrtenik, de a lelektan. kiserleti milvelese utat talalt a szeminariumokba és kezi, kOnyvekbe is. Kabisch i) megirja a vallastanitas mOdszeret — lelektani alapon, Niebergall 2) az igehirdetesk, a »religidseVolkskunde« pedig a lelkipasztor gytilekezeti gondviselesero ad fontos adatokat. A DReligious Education Associations, kezdernenyezesere Esiakamerika ktilonbOzo egyetemein va, sarnapi iskolak tanitOi szamara kurzusok tartattak a vall&,sos neveles tortenetet és mOdszeret ismertetendok. Philosophiaban Cs pedagogiaban kulon kurzusokat ajanlott 161 14. egyetern és collegium, tnegtartottak 19 eloadast, a vallasosneveles torteneter6I és inodszerer61 specialis elOadas volt a. mutt &ben 8, of egyetemen. Az egyestilet gondoskodik gyermeklelektani és pedagogiai kezikonyvek beszerzeser61 és kiadasarOl s azt minden kepesito vizsgalatan kOveteli. 3) Ne szOljunk most arrOl, bogy mennyiben jogosult a katechetildit mOdszertanilag a kiserleti psychologiara alapitni, err61 mfivfmk alapvet6 resze fog ertekezni, most csak any-nyit, bogy a katechetika idryydt lehetetlen psychologiai viis7 galatokkal megliatarozni, inert ez az axiologia dontese ala tartozik. A pedagOgia Cs igy a katechetika modszere ftigghet psycholOgiatol, mint segedtudomanytol, mert feltetelezi azoknak teljes ismeretet, akiknek a vallasos kultur= kincset atadjuk, Miutan tisztaba hortuk a ket, itt szerep16 tudomauy:1) R. Kabisch : Wie lehren wir Religion. Gottingen 1912.
Niebergall: Wie predigen wir dein modernen Menschen. I—II. 1906, 3) Report of „Teacher training cornission" of Rel. Ed. Ass. Religious Edu--
'cation VII.. ovf.' 1. szam..
7 kOret es targyat, eloszlattuk az els6 neherseget, mellyel lalkortunk és a melyet a ket tudomany targyanak es mOd.:, szerenek megallapitasa korul talalt zavarokban lattunk. Mivel pedig a vizsgalodas e ket emlitett disciplina tertileten foly le, az alapveto resznek tisztaba kell hozni a yanks helget az emberi szellemben, valamint azt a modszert, melyet a kat-, echetika alkalmaz : a ggermeklelektan alapelveit, hogy a szempontokat megkapva, az els6 reszben psychologiai uton keressiik a gyermek vallasanak jelentkezeset, a masodikban levonjuk kovetkezmenyeit a katechetika mOdszertanara.
2. A
modszer kerdese.
Van azonban egy masik neherseg, mely az elobbiekben emlitest nem nyert, ez a modszer nehersege. A kordes, mely itt elottfink all ez : hogyan lehet most mar e ket itt leirt tudomanyt viszonyba hozni, vagyis : nil a viszony a vallasfilozofia illetOleg vallas-lelektan es katechetika kozott ? E16szo? ki kell terjeszteni a kerdest igy mi a viszony a psychologia és pedagogia kozOtt ? A psychologia leirO tudomany. Lenyege az, hogy a jelensegeket, melyeket szellemi eletUnk fOlmutat, regisztralja es rendszerbe szedi. Alegallapit ugyan kiilonbsegeket normalis es abnormis functiOk kozOtt, de ez a normatiO teljesseggel nem fugg a megallapito egyentOl. A megfigyelo en szatnara csak a Orgy van, mellyel foglalkozik, sajat maganak e mukodeset nem 'logy kritika ala nem veti, de meg sem figyeli. Normally tOrvenyei ennel, fogva csak leiro jellegiek, mukodese a sajat maga foie nem emelkedett en mfikodese. A pedagogia vele szemben nor, rnativ tudornany. Nem arrOl dont, hogyan tortenik, vagy hogyan tOrtent a neveles, hanem hogyan ken tOrtennie. Az en itt mar sajat maganak cselekveset, gondolkozasat, erzeset, egyszOval egesz mukodeset szembesiti magaval nemcsak, dp iteletet is mond folotte annak ertekessegi foka szerint. peclagogia tehat fokozatban magasabb, mint a psychologia, Toyabha : mi a pedagogia alapkerdese ? Eloirni azti milyen legyen egy oiler-Oka szemelyiseg. A psychologia pedig az egyennek kfils6 jelentkezeseit irja le, akar a regi
8 spekulativ, akdr a »modern fiziologiai« lelektan. Tehat a psychologia csak egyik resze lehet a pedagogianak. Most inelyik resze ? Termeszetszerfileg egyik segedtudomdnya. A pedagogiat teljesseggel nem erinti a fiziologiai lelektan ertekezese a testi fejllidesrol vagy az asszociacio gyorsasdgdrOl. Ez a pedagogia elvi reszebe nem tartozik, ennelfogva normativ jelleggel rd nem is birhat. A maga erteket teljesen ezen kivtil es enelktil, sajat magabOr allapitja meg és ezert igen helyesen tette a gyermektanulmanyi mozgalom, hogy direkte nem koveteli a maga igen is Ickes eredmenyeinek és probdIgatasainak a pedagogia felseges termeibe valO bevitelet (igaz, hogy indirecte annal inkabb teszi). A kiserleti lelektan tehat mai allasaban igen kevessel, csakis a mOdszerrel jdrulhat hozza a pedagogia tiirekveseihez. Hogy mennyiben jdrul hozzd tenyleg es hogyan kell a psychologianak alakulni, hogy a mai kovetelmenyeknek megfeleljen, alabb lesz alkalmunk kimutatni. Ha most igy a psychologia a pedagogidban csak a modszer kerdesehez jogosult hozzaszOlani, megkaptuk a vallaspsychologia és katechetika kozOtti viszonyt is. A vallas psychologidja tehat, ugy az egyeni lelektan, mint a vallosos tudat socialis jelentkezese, nem gyakorolhat dOnt6 befolydst a katechetika targyanak megallapitlisara. Hogy a katechetika ertekfogalmat hol kell keresni, az ttirgyunkhoz, mely tisztan mOdszeri jelent6segil, nem tartozik. Ezzel egyiitt meghatarozhatjuk a modszert is, melyet a kovetkezokben kovetni fogunk. Itt hdrom pontban foglalhatjuk ossze mondandoinkat : I. Nem szabad azzal altatni magunkat, hogy eredmenyeink a valldsos neveles targyara vonatkozolag &Onto fontossAguak lesznek. Fentebb ennek okait kifejtettiik, most csak ujolag figyelmeztetni akarunk rd. A vallasos neveles tdrgyat csak axiologiai és vallds-filozofiai vizsgtilatok fogjdk kimutatni. Ellenkezoleg azonban vegrehajtott munkank teljes alapjat kell, hogy adja a vallasos neveles methodikai elvenek es mOdszerenek. 2. Le kelt yezetni a vallasos tudat fejlod6set, alaptenyeit vagyis meg kell hatarozni a vallds helyOt az emberi szellemben. 3. Meg kell vizsgalnunk a gyermek lelektanat, annak, alapvonasait es ki kelt mutatni a gyermek vallasos fejl6desenek menetet.
9 Amit tehat a targy koreben megallapitottunk, azt itt a iargyalas modszerenek vizsgalatanal ujra feltalaltuk, eldbb a targyat, most a modszert. Ezek alapjan oszlik munkank haTom reszre : az els6 a vallasos tudatot, a gyermek lelkenek vizsgalatat ttizte ki celul, a masik a gyermek vallasat uton vizsgalja, a harmadik megkiserli megalkotni ezek nyoman a katechetika modszertananak alapelveit.
I. Alapveto, resz. I. A vallas az emberi szellemben. A vallas lelektana. A vallas szerepenek megallapitasa az emberi szellemben és a tOrtenelem folyaman, olyan sok tobbe-kevesbbe sikeriilt kiserletezes és velemenyezes targya volt, bogy azo,kat tortenetileg sorba venni a rendelkezesfinkre allO hely nem engedi meg. Szaksegesnek latszik azonban, bogy mégis Tovid atnezetet adjunk azokrOl az elmeletekr61. melyek ma .a felreertesek legf6bb okozOi és azutan terjiink at a nieghaOrozas feladatara. A kiserletezes a kerdes megoldasara ket uton haladt, Az egyik ut a psychologia Lija, Nova a biologismust is sza, mitjuk. A masik a torteneti ut, melyhez tartozik a »sociolo,gia« neven isniert modszer, mely a torteneti adatoknak ey elore fe]vett szempont ala helyezeseben nyilvanul. Az orthodox kijelentesi elineleteket itt mell6zziik. a) A els6 mOdszer jellemvonasa az, hogy a vallas jelentkezeset 6s lenyegeneh megallapitasat az egyeni lelektan utjan• akarja fOlkutatui. Mivel pedig ez irany meg a XVII. szazadba visszam ulik, mar ott megtalaljuk annak legels6 (tudomAnyos) .kepviseletet a racionalismusban. A racionalismus, melt', mint tudjuk, a vallas Illosophiajaban el6szor helyezkedett -szembe a dogma. tikus kijelentei-tannal, ezert megerdemli legnagyobb becstilestinket. A vallas lenyeget. intaektualis munkab.an talalta és megalapitotta Wolf, Reimarus, Mendelsohn vezelesevel a eszfolvilagosodast Cs eszhitet. Az eszfolvilagosodas kiilso ellenmondasa a tOrtenet meg nem Orteseben rejlett. 1)Az orthodoxiaval hnrmonizal abban, bogy az orthodoxia szerint Minden, ami az 6 velemenyevel ellenkezik : hitellen-• . •
10 seg, az Aufklarung szerint : babona. A fejlodest a tOrtenelemben egyik sem kepes felfogni, az Aufklarung a vilagot ket. reszre osztja.: -Wolf elotti és Wolf mtani korra.0) Ez azonban az egyik baj. A masik a hamis • psychologiaban rejlett. A racionalismus helyesen domboritotta ki intellektus jelentOseget, de nem tartotta szem bogy az: ember egyseg, akinek az intellektus egyik, bar alapvetei fanotioja. A »tehetsegek tanao, melyet csak Herbart semmisitett meg, itt arra vezetett, bogy. az egyik »tehelseget« a tobbiek felett kiemeljek. Mégis, a dolog fOlfogasa tekinteteben egyoldalu elmeletek kozOtt a racionalizmus kOzelitette meg. legjobban a helyes Mat. A racionalizmus bukasaval az erzelemfilozofia foglalta el a begemoniat. A wallas eredetere és helyere Vonatkozo velemenyek. inauguratora volt ez iranyban Schleiermacher,. kit .erzelemfilozofiaja mystikussa és pantheistava ton. A vaI-las, mint erzelem, az emberiseg vagy motivurna, mely azt evszazadokon at emeli és nemesiti. A szemelyes vallasoSsa7g elve az universummal vale) kapcsolal, mely az embert az Egyetemes egy hullamcsapasava teszi. Ujabb iranyok • kOzatt Niebergall vallja ezt az elvet. Az 0 gondolatmenete a kOvetkezo : a lelektan bizonyitja, bogy a hianyt, mely onfentartasunkban (anyagi vagy szellemi) beallott, egy erzes adja tudlid az ontudainak, Az erzes emellett azonban a potlOkepek reflexe is, amennyiben »az epen jelenlevo, vagy az alland6 osztOnnek (hianynak) megfelel,« Aztan igy szal »Sie. (die' Getable) bilden das Primare, den untersten Grand im Menschen.: Nicht burner kommen sie an die Hobe des Bewusztseins; hinauf. Nur besonders zur Beflexion and zur Selbstschau. befahigte .Menschen wissen, was einem treibt.« 2) Ez azonban: meglebeteisen elhamarkodott allitas. Hiszen maga mOndja= ket lappal eldbb : »in den Gat:tiller, der Lust und Unlust. werden wir,uns unserer Triebe bewuszt«, majd : »so tut sich in ihnen (in den Getahlen) die Triebe im BewasztSeirt kund.« 3) Az ellentrnondas nyilvanvalO. Ha az erzes es az, erzelmek azok, melyek tudatossa teszik az Oszton allapotat,, 1) Kuno Fischer : Geschichte (12.t. neueren Philosophic. It. k.' XXI. fj 2) Niebergall; Wie predigen wir . . . Tubingen. 1909. I. k. 74. 1. 3) 72. lap.
U.
oc.
11 akkor erzes, tudat nelkill nem lehet. MegtOrtenhetik ugyan, hogy egyik oszton ktitve van, de az OsztemkOtes egy erOsebbkOttetes miatt lefoglalt ontudatnak tudomasara nem jut, (pl. az a hires eset a katonArel, aki nem veszi eszre a hare heveben nehez ebet), de az erzes lenyege ep az, hogy magamat tudom, ennelfogva tudatlan erzesrOI beszelni contradactio. in adjecto. De folytassuk tovAbb a: lelektani utat, ahogy bergall elkepzeli. Mivel az erzelmek egyuttal a potlekepek. (»die (Ater«) reflexei is, annyiban ezek kOzvetitik a eselekvest. Maga szavaival: »es gibt keine anderen Triebfedern in allem mensehlichen Handeln, als jene drei Arlen von Gefithlen (Lust—Unlust ; Spannung—LOsung ; Erregung— Beruhigung) die von Gtitern erweckt werden oder auf Gfiter hinzielen.« Az egesz lelektani folyamat pedig szerinte ez »der Intellekt ist die Diener, der die Ginter dem Bewusztsein kundgibt, und, nachdem bier die Gefilble ausgelost sind and als Bedurfniss erscheinen, den besten Weg auswahlt, um Be.. difrfniss und Gut zUsammenzubringen. ') A neherseg itt tehat meg szaporodik es pedig az erzelem tulbeesnlese miatt, Mi tudesit benntinket a hianyrolt Az erzelem. Mi mutatja a petlekepet Mi szabja meg a potlo. kepek koziitti vAlasztastA Megint csak az erzelem. Az intel, lektus megelegsZik annyival, bogy a petlei kepeket tudtul adja az Ontudatnak és mikor minden megtortent, kivalasztja az utat, hogy a szukseget :és pOtlekepet Osszehozza. Bizony ez eleg szegenyes hivatds és Niebergall psychologiai rend, szerenek itt az alaphibaja, Innen van ; hogy az ertekeles lyamatAt nem tudja megallapitani és• bAr legfobb erteknek felAllitja a »religios-sittliebe Personlichkeitot, de annak nyeget nem kepes megbatArozni, ugy, bogy a vallAsos erte– kelesre kenytelen peldAt fOlvenni, Pali, aki typuskent folve het& 2) Az idealrel, tehAt a legfebb :jOrel pedig igy nyilat4kozni : »A mi idealunk az Istennel vale kozosSeg alapjan riytigszik. Benne -telnek meg az Istennek tetszo elet csatoroal ibennyei vizekkel, itt elesedik a lelkiismeret, gazdagodik meg a sziv, fmomodik az' izleS, itt szabAlyortatik: az erkoleSi Tlibingen. '1909. I. k. 77. lap. : Wie predigen Tab. 1909. (414. 1.> Niebergall: Die Bedeutung der R. psychologie
1 Niebergall 2)
12 •e'let e harom uralkodo tenyez6je« 4). Niebergall val6sziniileg sejthette is, bogy valahol melyebben fekszik az alapja annak az ertekelesnek, melyet 6 tudatlanul ugyan, de teljes biztossaggal es genialitassal veghezvitt. Az individnalis psychologusok koziil a harmadik irany kepviseli azt az allaspontot, mely a vallast, mint akarati jelenseget akarja folfogni. Talan mindharom kozott ez a legnagyobb nehersegek sziiloje. Lassuk egyik harcias kepvise16jet Pfennigsdorfban, aki eles dialektikajaval a modern positiv theologiai irany harcosaihoz tartozik. Tiltakozik eloszOr is az ellen, bogy az akaratot akar intellektualisztikus, akar sensualisztikus uton magyarazzak, erzelniekbol, vagy izommozgasokb61 vezessek le, valamint az ellen, hogy az akara.tot tegyok a lelki elet alapelerneve, hanem hangsulyozza »a tudatos vallasos akarat analysiset. « 2). MOdszere »analitikus fogalomanalysisa (analytische Begriffsanalyse). Lassuk mire halad a inOdszerrel. Mindamellett, bogy vallasos akaratrol beszel, az akarat fogalmat new tartja szuksegesnek megbatarozni. A vallasos akarat, melyet Delia torekvesnek (Streben) pis nevez, sajatossaga, szerinte az, »bogy nincsenek pusztan. kovetelo (blosz fordernde) ertelemben torvenyei, hanem e16-sziir is és mindenek fOlOtt azokat az iranyado 616 eroket és impulsusokat ismeri el, amelyekben a mindenhatO szeretet mfikOdik.« 3) Az akarat (Streben) motivuma : »a tenyleges ,ellentet a tenyleges vallasos kin és a kepzelt vallasos elvhozo kOzOtt.« 4) Most az a kerdes, mi a motivuniok, vagyis a p6t16 kepek erteksoranak meroje. Erre Pfennigsdorf igy felel és ez egyuttal egesz ertekelmeletenek jellemzese is : rendes lairiilmenvek kozOtt »ertekeseknek tekintiink olyan gondolatokat, klmenyeket, cselekedeteket, melyek etverzettel vannak Ossze., kotve. Az elvezet az ertekadO tenyez6 . . . Egeszen maskepe.n van azonban a vallasos szemelyiseg-ertekkel (PetsonWert). Mig az allapotertekek (Zustandswerte) mint az erzelmek, ,erejuk, elenksegiik az alkalom szerint yaltozik, -a szemelyi7 segerteket sajat eniink allando tulajdonsagai jelzik (dauernde Eigenschaften unseres Ichs)„,kz ertekaolo e szenielyisegerte1) Niebergall : Wie predigen wir ( 149. 1.) 2) E. Pfennigsdorf : Der religiose Willa. Lpz.- 1910. (4, lap) 3) U. o. 74, lap. 4) U, o. 84. 1.
13 keknel az akarat, az elvezet csak kisere elv (Begleitslust), Ilyen ertekek : hit Istenben, htiseg, szeretet, remenyseg, bedotat, szentseg.« 1) Ennek nyoman sorol fol egy csome normat a vallasos akarat szamara, kortiltik csak egy parat : A vallasos szemelyisegertek elebb teendo mint vallasos allapotertek, a vallasos ertek elebb teend6, mint az erkolcsi ertek stb. Else pillanatra nyilvanvab5, hogy itt a »vallasos akarat« jelenteseget set lenyeget sem kaptuk meg. Mert Pfennigsdorf ugyan j151 latja, bogy mik az »akarat« jellemz6 vonasai, de nem tudja meghatarozni, mi a specialisan »vallftsos« akarat, aminthogy ilyen nincs is. Ha volna, akkor ennek masnak kellene tenni, mint az, amit akaratnak nevezunk s akkor ep ugy el kellene ismerni a vallasos erzes onallOs5gAt. Az, hogy a bmindenhate szeretettel« hozza kapcsolatba, csak azt bizonyitja, hogy nagy hajlama van a metafizikara, de ebbe' meg semmit a targy feI61 nem tudunk. Meg nagyobbak a nehersegek az akarat motivatioja és az ertek kOrtil. A fent idezett sorokbel ugy latszik, bogy Pfennigsdorf ketfele erteket kalonbeztet meg : az allapot es a szemelyiseg erteket, elsenek ertekfogalma . az elvezet, masodikanal az eitekadO az akarat. De van-e jogunk e megktilenbeztetesre ? Bizonyara az »allapotok amiket Pfennigsdorf felsorol : gondolatok, elmenyek (Erlebnisse), cselekedetek — eltekintve att(51, bogy allapotoknak is helytelenill neveztetnek — a sajdt gondola.taink és cselekedeteink. Amennyiben elvezetet okoznak, azt jelzik, hogy a sajdt hianyunk petlasara tortent proicialtatasuk, sajdt magunknak okortak gyarapodast, vagyis kielegedest. A szemelyisegt61 tehat el nem vAlasztliata. Vagy Mott mar Pfenningsdorf olyan gondolatot vagy cselekedetet, mely ne egy szemely gondolata, vagy cselekedete lett volna ? A megkillOnbaztetes tehat helytelen.. Arnellett azonban a »Personwert« ertekjelzeje sem iillhat meg. Mit ert Pfennigsdorf »Istenben vale' bizalom«, vagy »szentseg«, mint ertekjelzo alatt?. Es folent, milyen joggal degradalja az erktilcsi erteket a vallasos ertek al6, ezekkel a szavakkal: »A vallasos akarat Isten, az erkOlcsi az erkolcsi 1)
Pfennigsdorf : I. in. 133-134. 11.
14 torveny. eleit bajol meg, annak a szabads4g, ennek . a kenyszer a jellemvonasa. Az erkOlcsi akarat celja e vilagb6I vales'
15 lotta, mert kimutatta, bogy az allandesog csak illuzio, de maga a kategoriakat, bar belatta, bogy sajat subjectiv formaink és nem objectiv eszkozok, megtartotta. A metafizikanak most az a kolelessege, bogy a régi eszkozoket elvetve egy uj mOdszert statualjon, ez az intuitio. Az intuitio modszere az absolutumot egy egysegnek és mozgasnak fogja f61. Ez a killso és mégis kOzvetlenill adott valosag, a valtozas mindannyiszor, valahanyszor az ertelern analys516 hatasa rea kiterjed, egy mozzanatat mutatja es kelti az allandOsag illusiojat. Ilyen mozzanatok azok, melyeket az iment felsoroltunk. Mivel azonban a filozofianak e virtualis fillomasok csak csaledasszarnba mennek és mivel neki feladata epen az, bogy az emberi hatarait tullepje« alapul csak a metafizikat, mOdszerill a »kiegeszit5 integralis tapasztalatot« intuitiot veheti. A felreertes tehat, melyet Szasz Bela elkOvetett ott van, ahol a hit mezejeill az id6t, a tudomanyeul a teret jeloli meg. Hiszen az id5 ep olyan schema, mint a ler, viszont Bergson igy : »nem a mozgas, hanern a mozdulatlansag (ter, ido) az illusio, mellyel a mozge letet leszOgezzfik. Mindket kate.goria : ter és ido csak schema, mely,Iyel a valtozas egyes mozzanatait jelezzak.« Epily zavar van Szasz azon allitasa korril, hogy a ludas a jelent vizsgalja, 'a hit szeme a joveibe nez, Erre Bergson, emlitettem munkaja elejen, rogton kimondja, hogy Daz intuitio targya az en,.a mely tart, tehdt a levesben lev5 en, szemben az analysissel (tudomany) melynek a ktilvilag, vagyis az en, ami A levesben lev5 en pedig csakis a jelent jelolheti, a jiivot semmi esetre. Kiilonben Bergson szelleme az ilyen ido kateigoriaknak intuitiora valO alkaltnazasa ellen ereSsen tiltakoznek. Bergson filosoflai nezeteit targyalni itt nines helyiink, ,csak az alkalmazasra nehany szOt : Szasz Bela velemenylink szerint helytelentil kapcsolja Ossze a Freud-fele psychoanaly-sist Bergson intuitiejaval. Hiszen Bergson volt a.legnagyobb -,ellensege annak, hogy analytikus =m6dszerrel, vagy ..kiserleAezessel filozoflat tizziink, hat meg az ellen milyen er6sen _kikelt volna, hogy psychoanilitikus uton az 6 filozofiajat igazolni prebaljuk. Epigy lehetetlenseg bergsoni alapon .az experimentalis psychologia partjara szeg6dni. Hiszen a kiserletezes epen egy korlatolt.faja .az , analysisnek, hol a dOnt6
16 szot mindig a kategoriok mondjak ki. A kiserletezes es analytika totaliter ellensege a Bergson intui tio elmeletenek. Ami azokban a vallas itt kozolt elmeleteben 1 egnagyobb• zavart ,okozza, a »tudattalan«, helyesebben a tudatalatti elemek ffilenyenek hangsulyozasa. A kerdes mar Hartmann eta kozkedveltsegnek &vend, a kfirillte lev6 zavar annyira megnott, hogy megkisereljfik tisztazni legalabb is azokban a kfivetkezmenyekben, melyek targyunkra tartoznak. El6szor is meg kell allapitnunk, bogy csak kepek es kfizttik lev6, kapcsolatok lehetnek nemtudatosak. Pfennigsdorf ugyan ismer nem tudatos vallasos tfirekvest, mert azt mondja : »intensives religioses Streben kann als solches unbewuszt, d. h.. ungewaszt bleiben, sofern der Zweck dieses Strebens nicht bewuszt zu sein braucht.« 1) Majd masutt : »wir sind unsselbst manchmal nicht klar fiber das was wir wollen, trotzdem wir etwas wollen.« Vilogos, hogy itt tevedes all font. Akarat cel nelkfil keptelenseg, hiszen az akarat mar a hiany pOthisanak megvalasztasa, vagy epen vegrehajtasa. Az »unbe wuszt = unterbewuszt« és »ungewuszt = unbemerkt» megkfilOnbortetese pedig helytelen, mert »bemerkt« csak akkor lehet valami, ha a figyelem reairanyul s akkor mar »bewuszt is. Az erzes nemtudatossogarol mar szoltunk. Marad tehat egyedfil a kepek és kapcsoratok tudatalattisaga. Vizsgaljuk meg ezt a tudatalattisagot. Mi a Up ? Ez ugy all el& bogy az osztfin resszerfi kfitese a jelent6 Oszton Altai az. Ontudat el6tt megjelenittetik. A .kepben tehat a hiany jelentese lesz tudatossa. Ha az fisztOnkotes kep alakjabau nem jelenik meg, akkor new is lehet tudatos, mert »a lie') csak .az ontudatra nezve kep, ezen vonatkozas nelkfil egyaltalan new ismerhet6.« A nemtudatos kep gondolata a fiziologiai lelektan szfilfitte, mely a kepet valami idegallomanybeli elvaltozasbol akarta kimagyarazni. A megfeitesre az utat itt az emlekezet mutatja. Az emlekezet az a tulajdonsaga a kepeknek, hogy a lelekben ugyanazon alakjukban megmaradnak. Most az tortenik, hogy valahanyszor hiany all be, az fintudat ezen hiany petlasara egesz sorat inditja meg a kapcsolatoknak, sokszor abbel a celbel, -hogy az eredeti ingert 1) 3)
Pfennigsdorf I. m. 53. 1. 2) U. o. 237, 1. Bain K. Ember es vilega. II. k. 78. 1.
17: elterelje. Az Alomkepek ep az ilyen kapcsolatok rendszertelennek latszO sorat mutatjAk, hOlott azonban mindegyiknek az ontudat hatasa volt el6idez6 oka. 1) Nemtudatos maga a a kapcsolOdAs lefolytisa, nemtudatosak a kapcsolatok a ref- lexeknel es ilyen ertelemben lehet nemtuclatos kapcsolatokred beszelni. Mindezen fejtegetesekb61 vilAgos ket dolog : 1. Ami a lelekben nem ontudatosan folyik le csak azok a kapcsolOdasok, melyeknek utjAn az ontudat a hiany petlasAra • a potkikepeket eloallitja és a reflexek. Ilyenek pl. az Alomkepeknel tortentek, hol egy erzeki inger, tehCit a hiAny, mondjuk valamely testresz fAjdalma, a petlokepek egesz so rat inditja meg az ontudat Ezek termeszetesen alpetlekok, de ketsegtelenfil szilksegszertlek. Kovetkezik azonban ebbe], hogy bAr a nemtudatos kapcsolatoknak fontos szerepe van az Ontet eleteben, a valedi pOtlokepet mégis csak az ontudat itelo es elhatdrozo ereje fogja megtalalni, oda pedig a jelentd etszton mfikodese szfikseges, 2. NyilvAnvalo az is, hogy a kepek tartatinukban a tudatossAg vagy nemtudatossfig Altai nem nyernek és nem veszithetnek. Ami pedig a kapcsolatok erejet illeti, itt er6fokokat megAllapitni lehetetlen, a vAltozAs csak formai, vagyis az ontudattal valt5 viszonyban beszelhettink tudatos és nemtudatos kepekrol. Mindezeket tekintetbe veve, helytelennek kell tartanunk azt, ha valaki az egesz lelektant — sot egesz katechetikAt — a nemtudatos kultusain akarna folepiteni, hiszen ez vegeredmenyben annyit jelent, mint az egesz szellemi mitkodest reflexekke alakitni at. Pedig az ember lenyeget es szellemiseget ep az intellectus, tehAt a tudatos miikodes alkotja. Igy' jutunk vissza a nemtudatos utjan a modern »1' homme— machinea elvere. b) Mintan most vegigvizsgAltuk az elrneleteket, melyek a vallAs hely& az emberi szellemben meghatArozni' probaltak es lAttuk, hogy ugy az egyes lelki functiekba vale helyezes, mint a metafizikai intuitio es nem tuda-: tossAg elve ki nem elegitett, At kell ternunk azoknak 'azelveknek rOvid ismertetesere, melyek a vallas socialis jelentkezeseb61 akarjak annak lenyeget levezetni, Tulajdonkeppen 1) Bohm K. Ember es vilaga, IL k. 149,1. v. O. Bohm: Tapasztalati lelektan. Bp. 1904. 19. 36-43. 11.
2
18 egy és ugyanaz a modszer, mellyel dolgoznak, csak az irany kettO : a sociologiai evolutio tana és a neppsychologia. Az evvel kapcsolatos kiserleti lelektani kutatOsok ertekerol majd alabb lesz szo, most a ket irony modszerere a kovetkezei megjegyzeseket : 1. A biologiai evolucionismus nem kepes megadni a jelensegek magyarazatat. Felsorolja ugyan reszletesen az egyes jelensegeket, azokat tokeletesssegi sorozatukban egymas mellé 011itja, de a magyardze elvet, a fejlodest rajtuk kivill Olio factorbol helyezi bele. Az egesz fejlodestan csak felfogcisi forma, mellyel a sorozat egyes tagjainak egymOshoz vale viszonyAt fOlfogjuk. Ezt a kOvetkezo hOrom telly bizonyitja : a) a kOzbeeso, eddig meg nem talAlt factorokat az evolucionismus praesupponAlni kenytelen, b) holott az okozatrel az okra nem biztos a kovetkeztetes; c) egyes jeleusegeket biologiai uton keptelen kimutatni. 1) 2. A nepsychologiai vizsgAlatoknal az adatok hiztossOgAt az imponderabiliak egesz halmaza veszelyezteti, milyenek a megfigyeles hianyossaga, subjectiv magyarAzatok és a hamis psychologia. Az eIso're es mOsodikra eleg emlekeztetni a Lang tevedesere az ausztrOliai oslakok, a Lubhockera a Szamoasziget lakoinak vallOsa korul, 1') a harmadikra eleg megemliteni Wundtot, aki az egesz mythologia alapniotivumOul a fantdziat veszi Mindezek kozill egy is eleg, bogy az egesz vizsgalat bizonyossagOt illuzeriussa tegye. 3. A val.las biologiai, vagy akOr lelektani vizsgalata legjobb esetben is csak a vallas jelentkezeseit de nem annak lenyeget tudnO kideriteni. A vallAs axiologiai jelenseg, mint ilyenre epugy semmi normativ jelleggel nem birna a psychologia, mint nem bir az ethikAra, vagy logikara. Ha igy az eddigi vizsgOlatunk sikerre nem vezetett és kimutattuk, bogy a vallAs hely& sem az egyoldalu lelektan, sem az ethnograflai es neplelektani kiserletek nem tabiltak meg, most keresni kell azt, ahogyan mi meghatArozhatjuk a vallas lelektani es axiologiai belyzetet. 1) Pl. Ranschburg a vallasos orzelmeket. V. ii. A gyermeki elme c. miive Bp. 1908. V. r. 1 fi, 2) Taylor: Die Anfange der Kultur. Lpz. 1873. 412-417. 11. 3) Wundt; Volkerpsychologie. II. !cot. Mythos u. Religion. III. T. 2. §. mythoskepzes lelektana.
19 c) A tudorminy, melynek segitsegevel ezt felkutatni pneumatologia nevet visel. Nem fizologia es nem is lelektan, mert mindkett6 a test és lelek azon régi dualismu-san alapul, melyt61 a tudom5ny maig sem tudott szabadulni. Az ember azonban egyseg és pedig mint egyseg : szellemiseg. Az emberi szellem alaptulajdonsaga, bogy sajat magdt 511itja ,(setzt sich), nyilvdnitja, kihelyezi (proicidlja). Ennelfogva mindent, ami a mi vildgunkat alkotja, sajal eniink nuldsdnak, projectiojdnak ismerank fOl. Az egesz vil5g azert valOsdg, mert a mienk, Az igy onmagdt megvalOsito ent „nevezziik onteinek. Az ontetnek ket alaptenye van. 1. KOzvetlenill tudok magamrol (en). 2. Tudom, hogy velem szemben van valami, ami new en (etas). Vagyis, az en, azaltal, !logy magdrOl tud, megkillemborteti magat a nem ental és igy az en — nemen szembehelyezese, melyet szeinleletnek neveziAnk, alapja az ontudatos gondolkoddsnak. Az ontet, mint egyseg, dgtetekre oszlik, melyek a kivezet6 rendszer egyes reszeit alkotjAk ezek az iisztonOk, a nekik megfeleI6 vegkeszillekekkel, Ilyen osztOnok a kovetkezO'k : eltet6, mozgato, kepeze" es nemi oszton. A kepez6" oszton azon 5gtetekbol All, melyek a kfilvilagot akarj5k utan- • kepezni es all az erzeki osztonOkbol (erzekszervek), ertelmi, vagy jelento Osztonb61 és az ontudat osztonebol, Az ontet bsztoneinek az ontudat Witt val6 megjeleneset kepnek nevezzilk. A kep tehat csak az ontudat el6tt kep, mivel pedig az oszton = nemen = tarty, az ontudat = en = alany, a kep az alany és a targy egysege. Minden oszton ad kiilonfele kepet. Ami a tobbi osztOnoknel a kep, a jelent5 osztOnnel az a jelentes. A jelentes tehat a jelento oszton reactioja a kep, mint inger ellen. Az ontudat makodese hdrom stadiumban nyilvdnul : 1) az en dllitdsa, mely objectiv, 2) az en visszaragaddsa, mely subjectiv mozzanat, 3) az en Osszefoglalasa (en — nemen = en). Az ontet megvalositasa a cselekves. Az ontet megvalosuldsdt onfenntartdsnak nevezzfik, mely a hicing-kielegerles slap kategoridiban folyik le, A hidny az ,oszton termeszetevel ellentetes Allapot, ezt nevezzak az oszton A hiAny lehet pozitiv, ha az oszton direkt kotese Altai keletkezik (ast), vagy negativ, mikor az osz, ton t6tlensege okozza (tultaplalkozas, plethoria.) Hogyan po-
20 toija az ontudat a hidnyt ? Ugy, bogy a hianyban bennevan a potlek. A pozitiv hiAny potlekAbol negativ hinny, nek potlekabol ismet pozitiv hiAny lesz. PL a jelent6 *sztOnnel : homAlyos gondolkozAs pozitiv, gondolathiAny negativ hinny. A zavaros gondolkozAsbol lesz a potlo kep : helyes• gondolat megoldAsa. Ez Atlendol tetlensegge, ami kivAltja a kerdest. Ezek a kapcsolatok r ha szertelenek, tovabb folynak, mig az ontudat az igazi potlekot megkapta. Az OsztOniik azonban a kielegedes megnyerese vegett egymassal, kapcsolOdnak is, pl. a jelento oszton minden mas osztOnbe atsugArzik, a jelent6 oszton hianya a kerdesek egesz halmazat inditja meg, melyek a jelentesek szanatalan sorAn mennek keresztfil. Minden ilyen esetben az Ontudat tudja, hogy az u‘j:' egysegben, melyet a jelent6 oszton folvonultat, benne van. a pOtlokep s ezert azt ugy fogja fol, mint onfentartasara ravezetot s ez a cel fogalma. Mivel azonban ezalatt a kep, valtozik, a jelentes szinten, ami az ontudat valtozosat iuvolvalja, az Ontudat keresi a vAltozas forrasAt es megtaldlja ezt a kepben. Igy a kep lesz a vAltozas oka. Igy az egesz vilagot az Ontudat ugy fogja fol, mint onfentartasAnak celjat és. vAltozasAnak okAt és a kapcsolatok egesz soran At, hol megAllva hol ismet nekiindulva rohan vegig a sajat, kielegedeset keresend6. De mi az oka, bogy az ontudat azonnal nem kepesrnegtalfdni a potlokepet ? Az, hogy a poll& viragos ismerete nelkal AtsugArzik az egyes OsztOnokbe és ideiglenes segitseget a11it. Ez az ideiglenes segitseg az cilpotlek. Minden oszton:.. koreben OriAsi szama lehet6 az Alpotlekoknak. Csak a jelent6 oszton koreben nezve ilyen a bipothesis. Mindegyiknek jellemvonAsa, bogy az ontudat osztonet kielegiti, de a vesztes OsztOnt nem. A tortenelem hosszu sorAt mutatja föl ezeknek a surrogatumoknak, melyekkel az' emberiseg a haborg6, ontudatot elegitette ki — egy-egy pillanatra: A helyes pOtlek megtalAlasa maga utAn vonja az .oszton. kielegiteset, melyet megvalkisnak neveziink. Az ontudatot azonban valami vezeti arra, hogy tudatAba. , jusson az oszton kOtottsege. Egyebkent csak reflexmozdula tokrol lebetne szo. Ez az utmutatO az erzes. Az, osztonkOtesek alkalmAval ez az erzes mint fajdalom, kielegedesbei
21 mint elvezet jelenik meg. Ennelfogva az erzes mindig Ontu- ,datos. Az ontudat az erzes 61tal tudt6ra jutott osztankOtes 4hitlny) p6tIris6ra potlOkepsorozatot indit meg, mindaddig, mig a helyes pOtlokepet meg nem talalta. Ezt az ontudat azaltal cselekszi, hogy a kapcsolatokat sajat magatol szembehelyezi magaval, vagyis /tel. Nyilvdrival6 te116t, bogy az iteles, mint ontudatos lelki milvelet felette 611 :az Ontudatlannak. Az itelesben az en sajat maga egy reszenek, :alkot6s6nak ismeri fOl az egesz vil6got, annak onjelenteseben, cel- és okviszony6ban. Foltetele, bogy az en sajat mamegkOlonbortesse és mégis egynek ismerje fill a maga vilagaval es igy sajat maganak, alkatanak, celyinak tudatara eljusson. Az en eme kifejleset nevezzuk gondolkozdsnak, mely igy ontudatos, szabad ; celszeril es 61ta16nos. Mivel pedig az ontet celja a kielegedes, ez a kielegedes kettos, az oszton és az ontudat kielegedese. Ezt az allapotot .egyszOval nevezzilk szeretetnek. Az onfentartas celja tehat az i'antetnek, az onfentartfts sikeret a szeretet jelzi. Az Onfentaregyuttal a jelentesekre is kiterjedven, e jelentesek szellemisegilnk alkotOreszeive lesznek és igy hozzank tartoznak mindazok, akik kOrrilOttfink e1nek es akik ontetfinknek .szfiksegkepeni reszei, F6jdalmuk a mi fajdalmunk, Oromiik a mi Oromiink. MegvalosulAs6t el6segiti az akarat, mely a ‘v6gyat birja csirAjAul. Az akarat az ontet egysegere ttor, et pedig a szeretet. Igy a szeretet Altai lesz az akarat szabad. »Az ontet eilja teh6t : szabads6g, melynek celja a sieretet, ,szeretet, melynek form6ja a szabads6g.« Ha most vegigtekintunk az elmondottakon, megtal6lhmfjuk benne a vallas alapjait, Az onfentart6s Osztorii nyilNAnul6sai az ontudatban megalkotj6k a vildgkepet az ok és ,cel form6jaban. MiVel azonban minden Ietez6nek - nemtridatos szOksegszeruseggel okot, inert minden hinny szam6ra pOtle-; (kot keresOnk, a Vallas els6 nyilv6nulas6ban az ontudat, Nagyis a jelentd "Oszton a bi6ny potlas6ra p6t16 kepeket indit meg, Innen a . vil6g teremtesere, ember keletkezesere VonatdcOz6 mythosok tomege, melyeknek megfeleld erzeleni a felelem és retteges, a. cselekves pedig a kultrisz. Az al4pka1) BOhm g.: Az -embet es vilaga, II. k. 362. 1. Egyakent az -egesz le.t•e7 .zetes alapjai ott ihegtalalhatok. •
22 tegoriak kes6bb is megmaradnak, Az ontudat folyton keresi a pOtlekot, surrogatumokat allit, mig az ontudatos embermagara nem eszmelt és meg nem tal6Ita az elet celjtit az< onfentartasban, .okait sajat magaban s rajutott a szeretet er7 tekenek nagy gondolatara. Tortenetileg ezt a keresztyenseg: és a protestantizmus mutatja f61. Az ontologiai kOrben talalunk tehat ket fokot, Mindkettonek alaptorvenyet fentebb Ortuk föl, a valasztO pontot a kett6 kOzott az iteles teszi. Az els6 az erzeki kepeket za. varos osszevisszasagban mutatja, majd lassankent a fantazia, ravezet azok jelentesere, melyet a folebred6 ontudat egy egysegnek ismer fol. Mivel pedig a proicialt eel és ok fogaIom a vallasban istenfogalom neven szerepel, az istenfogalork tisztastiga a vallasos tudat tisztasagat mutatja. A polytheismus oka a jelentesek és .erzeki kepek osszeol.Niadasa és rendszertelensege, a monotheismus egyseges celfogalmat és okkeresest tetelez föl s mint ilyen a rendez6 ertelem jelenletere. mutat. A folyamat a gOrOg mythologitthan szemlelhet6, kfilonosen, hol a termeszeti eredetii istenek lassankent jelentest (erkolesi) kaptak, majd Zeusban az egesz Olympus csaknetn, egyedfili uralkodojat ismerte el. d) A rendez6 és megerto ertelern azonban nem a leg: inagasabb tenye az embernek. Az ember nemesak megalkotja viltIgkepet, nemcsak fOlismeri magat, mint ennek alkotOjaI és okat, hanem sajat magat és vilagat meg is iteli, meri Mekeli. Ha nem tenne, vagy megalkotott vilagkepenek es. istenfogalmanak lenne nema bamuloja es irnadOja (dogma tismus), vagy sajat erzeltneinek elvezese vinne extasikus jongasba (tnysticismus, pietismus), vagy megMlapitott szabalyokat kovetne barorni OntudatlansAggal (methodismus, for nialisinus). -Az ertekeleSsel lep be:a wallas az axiologia terere. Az elebb lattuk, hogyan alkotja, isrrieri es era meg az en, onalkotta pthigdt. Most eszrevesszuk azt, bogy az en ezen !eve' kenyseget inegfigyeli, magaval szembe helyezi . eS ez a projectio raviszi erejenek tudattira: Ez tudat neki oromet okoz s ez a stOetet,.mert az en szerea magat az erejeert. Majd Iatj azt,- hog ezen munka elernozditotta Onferitartgsdt`es most stereti - Ina& atert; inert eeljat elerte. Vegre ininclezt onrna-, gera yonatkortatja , es a maga centralis functiojahoz hason-
23 litja (Met es bennak a sajat valosagat ismerven föl,. inegbecsfili eket es szet'eti azert, mert az ovei. Igy lest, az ertekeles harom fokon haromfele. Az else a hedonismus, mikor az en azert szereti mfivet, mert elvezetet okoz ; m6sodik az Wit/mug, melynek elve a haszon, harmadik az absolut ertek, melynek dive az ontudatos esz. A vallasban ez a harom ertekelesi fok is nyilva'nul. A -hedonismus a tulviltigi elvezet orOmeit becsali legtobbre, vagyis a yallast, mint elyhozot ertekeli, melyekre eleg peldat lehet felhozni a methodismus es orthodox pietizmus »chiliastikus orjongesei»-bel. Az utilismus egy tarsadalmi kategoriat alkot, melynek egyedtili rendelkezest és egyedilli hasznot -tulajdonit (a katholicismus), az absolut &fades a vallasban sajat szellemisegenek allitasat latja s ezert szereti. Az Ontudatos, ertekele esz adja meg az erteket mindennek, minden »ranezve, altala, benne« van, amint Pal apostol gyonyorilen kifejti : »a tisztaknak minden tiszta.« 1) A szeretet tehat nem onertek, csak jelzeje annak, bogy az Onertek jelen van, A haszon, a socialis kategoria sem enertek, de az absolute ertekes szoniara letezesi forma, heurisztikus ely. A yalUis ertekesseget csakis a legfelsobb fokrol lehet megallapitani és ezt &tette a régi theologia azon kivans6ga alatt, hogy a vall4S jogosults(igat megallapitani csak vallasos ember van hiyatva. Errol az allAspontrol yisscatekintve a vallasos fejledesre, taltilunk harom fazist, melyek az emberi Ontet fejledesevel; vagyis az ember Ontudatra jutAsaval coordinaltan jelentkez, nek : erzekiseg, erzelem és en uralmanak -kora, A legtekele:. tesebb vallas az utolse, az intelligencia fokan 611. Most igy az Onertelth en harom iran.yban vetedik szet : ertelmi, sor cialis es maveszi iranyba, Mindharomnak alapja. egy . és ugyanaz: »az en onkifejlese harom kilionbozo hangnem4 ben.« 2): Az else. yiszony, melyet az ontettel az- idealis en k&pez : a megertes viszonya, a . niegertettnek • atalakitasa,:.:eZt adjak a logika tervenyei. •Azttin az ismeretet proicialjuk, Mas valosagaba, tehat atvisszuk hatasunk masba es az ..osszts valet alakitjuk az.. elika terVenyei szerint,.Ez a megismert •1y L Kor, 8 : 10: 23-33 2) Bohm: I, m. III. r. 32. 1. •i' .•
24 megmivelt terillet ujra lehet alapja a megismeresnek és ki-alakitasnak, tehat ez a megismeres szemlelese is abrazolasa, kepezi az esztetikai fokot. ') Ennek a haromnak ertekjelzoje : igaz, jo, szep. Melyiket valasztja a vallas ? A vallas ertekjelzoje a szentseges, melyrol latjuk, hogy mind a harom &fel summitasa, A vallasnak tehat onallo ertekjelzoje nines, .hanem mindharom ertek tokeletessege egyben, A tokeletesseg fogalma pedig abbol az axiologiai tenybol indul ki, hogy az egy functio jelentese, melyet logikai formaban fixirortunk, -kifejeztiink. Mivel pedig az ontudatos munkanal az actualis letet potencialissal merjilk, a potencialis let pedig mindig .er6sebb, mint az aktualis : az ideal, a tOkeletesseg, tulszarnyalja a valot. Igy a vallas ertekjelz6je azt a cat és eredmenyt adja, mely a fejl6des iranyitoja kell, hogy legyen. Mikor pedig itt vegig pillantottuk a vallas és a szellemiseg viSzonyat, latjuk, bogy az Ontudatos en az, mely vilagkepet megalkotja, az idealt felismeri, ebb51 az kovetkezik, hogy vallasanak Cs idealjanak hordozdja sajat maga. Minden egyes ember maga alkotja meg a vilagat, vallasos vilagnezetet és sajat maga szabja meg az utat a kielegedes, megvaltas, vallasos nyelven iidvosseg fele. A benne repo orOk torvenyeket valOsitja meg, bizonyossagukat sajat magaban hordja ; és evvel axiologiailag és ontologiailag igazolva lattuk a kalvini protestantismus OrOk tOrvenyet : minden ember praedestindlva van az iidvossegre, melynek bizonyossagat, mint idealt, melynek utjatol yak) elterest, mint bunt és bfintetest sajat magaban hordozza. A theologia egyeduli feladata lehet a szentseges ertekjerzOjenek, tehat az igaz, jo és step ertekei summitasdnak einevezese, Mint tOrteneti theologia ennek socialis megnyilvanulasat, mint lelektani kutatas, ennek pneumatologiai leirasat, mint dogmatila ennek axiologiai nieghatarozasat adja, vagyis eloirja,' hogy mit kell hinni. A tortenelem folyaman a vizsgalatot negyfelekep yegezte es ebben a theologiai iranyok killOnbozesenek okaira jutunk rd : 1) az istenfogalmat objective fogta föl, vagyis az erzeki vonasokat a jelentes kutatasa nelkul fogadta el, mad= 1-)
V. o. Barn, I, m. 47. 1. 2) V. o. Bohm. u. o. 63-65. 11.
25 szere a naiv elismeres volt, ezt nevezhetjtik dogmatismus, vagy erzeki realismus iranyanak ; 2) mikor a Orgy maradt objectiv, de a modszer kritikai, ez a racionalismus, vagy érrealismus irt1nya, hibtija, bogy az iteles targyak és nem jelentesek fOlott tortenik ; 3) ha subjectivtil fogadta el a targyat, azaz annak jelenteset ismerte f61, de naivul elfogadta, ez a fantazia foka, mikor az ember az ertekel6 esz nelkill mystikumba stilyedt, ez a pietismus; s vegre 4) a viltigkep jelenteset az ertekelo en fogja megerteni és meghecsfilni, ez lesz a subjectiv idealismus theologi6ja, az axiologiai theologia. Az else foknak a naturalismus, masodiknak a deismus, harmadiknak a pantheismus, negyediknek a modern theis:mus (nem schleiermacheri) istenfogalma felel ni?g.
2. A gyermelelektan alapelemei. a) A gyermekpsychologia egeszen uj tudomany. Alapja 6s iutora a termeszettudomanyi kutatas volt, mely biologiai és sociologoiai alapon kezdette meg az adatgyujtest. Az utObbi161 a sociolgia és tfirsadalmi statika és dynamika, el6bbibol tobbek kOzott a gyermeklelektan buszke tudomanya szuletett meg. Elsa; miveloi orvosok es tanitOk voltak, kik hamarjAban ket iranytit teremtettek meg : a psychologiait, mely lelektani uton haladt és kulonosen nemet milvelOkre talAlt, a masik az, »melyben jobban ervenyestilnek a termeszettu.domanyi és knlonosen az elettani szempontok.0) Sajnos azonban ez a tudomany is szuksegszertien jutott a kiserleti lelektan és biologiai metafizikazAs kOrmei kOze. Ma mar Oriasi irodalma van és meresz remenyeket 14161, bogy 6 fogja megallapitani a neveles modszeret, mint egyik heves mive16je mondja : »a kiserleti vizsgalat mOdszeret . . . kepesek lesztink a tanitas es neveles kerdeseinek megold6stira a legjobb sikerrel (mit bestem Erfolg) ertekesiteni.« 2) Sajnos, a .gyermeklelektan, melynek ertelmeben Lay mar ki is . adta neveleStan kezikOnyvet, nem valtotta be e jo remenyeke4 soot a methodus nehersegei minden nappal jobban kittinnek.. 1)Nagy Laszlo : A gyermektanulmanyozas mai allappta. Bp. 1907. 10. 1. 2) Lay : Experimentelle Padagogik. II. Aufl. 1912. Lpz. 1. I.
26 Legnevesebb miiveloje : Meumann, maga bevallja : »az egesz. pedagogikanak systematikus el6adasat a pedagogiai kerdesek empirikus és kiserleti kezelese eddigi eredmenyeire alapitani elhamarkodottnak tartom ; kutatasunk hianyai, melyek az. elottnnk fekv6 eloadasokban kimeletlentil fel vannak tarva, meg igenis nagyszamuak és az empirikus munka es kiserleti kutatas szellemenek ellentmond Inas tudomanyok tertileteirot vett kOlcsOnzesekkel, gyanitasokkal és hvpothesisekkei tolteni ki azt.« ') Ugy latszik igaza van Groosnak, bogy a gyermektanulmanyozasra »mint ujonnan fOlfedezett eldoradOba, hivottak es hivatlanok egyforman roadtak magukat, mindegyik feny16 kincseket akart nyerni es sokan fordultak. vissza, akiknel a nelkftlezhetellen ismeretek és a szuksegeseszkozOk hianyortak, tires kezekkel, vagy mi meg rosszabb, feny16, de semmiter6 lelemenyekke1.0) Csak egesz termeszetesnek talaljuk, ha a magyar gyermektanulmanyozOk azok kOzott vannak, akik Meumann fentemlitett mondosat mar lethargianak es bizalmatlansagnak tartjak. Legalabb is erre mutat a kiserletezes Oriasi mely nalunk ma mar valOsagos maniava nOtte ki magat. A mozgalom arra mutat, bogy a »gyermektanulmanyozas« mint olyan, az osszes tudomanyok helyet akarja elfoglalni. Az kOvetkeztethet6 abh61 a h6vb61, rnellyel a tObbi tudomanyokkal magat viszonyba helyezi. »A gyertnektanulmanvozas mondja a mozgalom egyik illusztris vezetCje — a filozofia evezredes sancai koze vonja a fejlOdes elven& erejet.« Igy a ket gondolat : »magyar neplelek fejlOdesenek és nyilvanulasainak kutatasa és a magyar gyermek lelektani fejl6desenek s a magyar neplelekhe vain beleolvadastinak ismerete« szolgal a magyar fidozoaa emelesere. 3) New gonduljuk, liogy a filozofia nagyon ra volna szorulva epen a »magyar gyermek lelektani fejlodesenek 6s a magyar neple-: lekhe val6 heolvadasanak ismeretere,« valamint azt sem,. bogy a filozofia »a magyar neplelek fejl6desenek es nyilvanulasanak kutatasaban« hirna a targyat. 1)Meurnana:Vorlesungen zur Einriihrung in die exp. Pad. Lpz. 1912. VoTwor 2) Karl Groos : Das Seelenleben des Kindes. Berlin. 1911. III. Aufl. 3). Nagy L, A gyermektanulinanyozas. 4 1,
2T A nepsychologizal 6 es kiserletezo mania pedig kozben bilszken lenezi a régi jo psychologiat. Az uj psychologia, mondja Pekar — az inductio »mint a tobbi termeelve szettudomanyoke« melyhez az anyagot a kiserletek nverjuk. Igy a legfo'bb eszkaz a kiserlet, mint a fizikaban. a Galllei elve : mindent merni.1) Termeszetes azonban, hogyaz ifju tudomany nem maradt ellenvetes nelkul. Elsa kOzOtt volt, akik ellene szOt emeltek, Mhnsterberg s avval a kijelentessel lepte meg a vilagot, hogy a gyermeklelektann tulajdonkep csak az altalanos lelektan segedtudornanya,. Hogy azonban ez mennyire nem volt meltO a »gyermektanulmanyozas« nagy nevehez, mutatja Nagy LaszlO megjegyzese, hogy »efolott a gyermektanulmanyozOk csakhaniar napirendre tertek« és ma mar az Oriasi munkassag tenyei, cafoljak meg Munsterberget. Nezzak azonban a $.1,yertnektanulmanyozas targyat és. mOdszeret. A tudomany feladatat Nagy Laszlo igy hatarozza meg : feladata, hogy »a gyermek fizikuma es psychikuma fejlodesenek fokozatait megallapitsa« és »a felnolt typusaval. szemben a gyermektypust« megszabja. Ugyanis ugy all a do log, bogy a fejlodes a gyermeknel gyorsabban foly le, mint_ a felneittnel. A typusrol pedig azt allapithatjuk meg, hogy a. terrneszeti nepekrol vett tapasztalat szerint a fejlodes egy helyen megall és socialis kozrehatas nelkid tovabb nem. folyhat. A gyertneknel tehat kutatni kell azt a hatart, ahot a fejlodes megszhnik s ahol a gyermek »a maga erejebor, nem, csakis socialis kozrehatas altal juthat elobb,« mely mesterseges kozrehatas a neveles. 3) Ne is emlitsuk azt a ko mikus eredmenyt, ami e tetelb61 kovetkezik. Hiszen ha a. termeszeti nepeknel a fejl5des megall, akkor socialis kozrehatasrO1 nem lehet szo, inert ep az egyesek alkotjak a societast, ott uj hatasokrOl nagy egy szemelyiseg utjan beszelhetank és az akkor a typus megtoresere adna preceden4, nagy csoda utjan, mely ellen bizonyara a szerzo maga tiltakoznek. 1)Pekar : A kiserleti psychologia a ped. szolgalataban. (Magyar Pedagogiri XII. evf. 353 - 54. 11. 2)Nagy L. I. m. 7. 1. 3)Nagy Laszlo : I. m. 14. 1.
28 Iregyfik azonban a gyermektanulm5nyoz5s tdrgyAt kozelebbr61 szemugyre. Ez teh5t a gyermek fizikuma és psychikuma, fejl6deseben. Igen, de a gyermek fizikum5nak fej16-klese az anatomiaba, tehat a termeszetrajzba tartozik és igy kfilon tudomdnynak nem nevezhet6. A gyermeki psycher61 pedig, mint ktilon targyrol beszelni puszta metafizika, ez beletartozik a lelekrol szOlO amaz 51tal5nos tudom5nyba, melyet lelektan neven ismerrink. A gyermeki lelek nem lehet actualiter mils, mint a feln6tt lelke, inert akkor az Atmenet esak csoda anal tortenhetnek. Mire kenyszeriti teh5t ez az eset a gyermektanultn5nyozast ? Arra, bogy a gyermeki psyche megfigyeleseben eltekintsen az 5Italanos lelektantol .es a fiziologia fele forduljon, osztonszerilleg erezven, hogy itt tObb teret ta151 a kutatasra és tab remenyt az erednienyre, mint atnott. Azt hiszem, ebbol nyilvAnvalo, bogy a gyermeklelektannak ugy az 51tal5nos lelektani, mint a fiziogiai oldalrol sz5mos neherseg all utjAban, ez alol valo menektIles tOrekvese horta letre a kiserleti lelektan alkalmazdsAt a gyermektanulmAnyozasra. Mindezekkel tal5n sikerillt kimutatni, bogy a gyermeklanulmanyozas tArgya nem a felnOttel teljesen ellenkezd, vagy legalabb tole krilOnboz6 gyermek, hanem az emberi szellem, vagy basznalva az elobbi fejezetben haszn5lt kifejezest, az emberi ontet, amint magdt kifejti. Hogy ennek fiziologiai es psychologiai oldala egyarcint van, mar az invent kifejtettuk, viszont azt is, hogy egyiket sem lehet a masiktol ktilOn511Olent t5rgyalni s itt egyforman helyet foglal a testi fejl6des, mint a szel!emi, melynek fokozatainak kimutattisa és jellemzese feladatunk lesz. Igy az isolaciOt gyermek és feln6tt kozOtt megszOntettirk, inert Oppenheininak azt a kijelenteset, hogy »a gyermek nem a felnOtt kedveert 616, hanem iinniagaert lev6 individuum« 1) laikus fr5zisnal egyebnek .nem tekinthetjak. El6bb azonban a mOdszerre nezve lAssuk a gyermektanulm5nyozas és kiserleti psychologia ellen folmert116 nehezsegeket. ElszOrtan mar emlitett kifog5sainkat most kelt rendszerbe szedni, melyet a mOdszer vazIatos ismertetesevel koitink ossze. 1. Az uj psychologia modszere az empiria, a Idezi Nagy L. 1. m. 42. 1.
29. tapasztalat, melynek eszkoze az- inductio, tehat a régi 'psyhologia introspectiv mOdszere helyett a kills6 tapasztalatot lepteti fol, mivel az sohsem juthat ki az elfogultsagbol, hiszen, a sajat magunk megfigyelese mindig reszrehajlo. 1) Azt a filozofiai ironyt, rnely mOdszereal az empiriat jeloli meg, realismusnak nevezzuk. A realismus ellenmondasait itt reszle-tezni nem tartjuk helyen, egyszerfien utaijuk az olvasot Bain. Karoly e hirgyu fejtegeteseire 2). Az absolut objectiv targyadequat megismerese a psychologiaban arra a szOksegszern: eredinenyre vezetett, bogy a kutato sajat subjectiv velem& nyet helyezte bele a vizsgalt gyermek lelkebe. KillOnosen: eszlelheto ez a suggestibilitas és a szellemi mukodes meresenel, 2. Az empiria mOdszere magaban hordja a petitioprincipiit a kovetkezOk utjan : a) A lelki jelensegeket fiziologiai eszkozokkel meri. Mosso a faradsagot meri ergografja. utj6n, mely az egyik ujj osszehuz6 izmainak munkAjM mu- • tatja ki. Ugy okoskodik, hogy a faradAs chemiai folyamat, u. i, az izom albuminja a belelegzett oxigen hatasa alatt felbomlik, szensav és tejsav keletkezik, melyek a test knlonbozo reszeibe vitetnek. Mivel pedig a faradas kozpontja az agy,. a szellemi és testi munka egyforman ott hoz letre valtozasokat s igy a testi és szellemi munka egyforman merheto 3). Ugyan-• ilyen fiziologiai meresek a faradsagra, emlokezetre, sot a, szellemi kopessegre is tortentek. Itt azonban az a kerdes kimutathatO-e valamivel az, hogy a fiziologiai jelensegek.. teljesen fedik a psychikaiakat? NyilvanvalO, bogy nem, mert epen csak az elobbiekre van mertekfmk. Mosso fentemlitett elmeletenek fiziologiai igazsaga ide nem tartozik, egy bizo— nyos, hogy ha a legkisebb elteres is talaltatik a kett5 kozOtt, az az egesz kiserleti lelektan cseidjet jelenti. Van azonban ezeknel a mereseknel meg egy dolog. Honnan ertjiik meg nieresek eredmenyet ? Honnan tudjuk meg mi a faradsag, szellemi munka, emlekezet stb. Bizonyara nem a - meresek deritik ki, azok csak ennek momentan allapotat jelzik. Hanem megtudjuk onnan, hogy sajat magunkbol megismerjak. 1)Pekar : I. m, 352. -1. . •• 2) V. 6... Bohm : Ember es vilaga. I. k. Dialektika és ugyanatt61: A filozo, Rai iranyok killorthOzOsege és A realismus alapellermtondasai c. erteltezeseket : a.. 1. Fil. SZemleben. Saframy L.: A szellemi munkakepesseg ... Magyar Pedagogic XXII, evf..
30 megertjfik. A magyarazat és megismeres elvet csak sajat nagarnbOl. vehetern, sehounan mashonnan. Igy a kiserleti rIelektm szfiksegkenen visz vissza a belso megfigyeles - modszerehez, melyet labai alO1 kirugott. b) Az inductio lemiege, az .dlialdnositds maga megbizhatatlan. Pfennigsdorf helyesen jegyzi meg ellene, bogy az adatok egyoldalnak, a kerciesekDek maguknak a suggestiv voltat kikerillni csak nem lehetet-seg '). Az eredmeny a legszelesebb korre kiterjesztett . vizsga.1at és a legnagyobb szamu adatok OsszegyOjlese mellett is igen ketes, Inas, ugyanolyan nagysagu adatszam megcafol7 :hatja. James es Starbuck rnethodusa ep ebben taidlja nagy areherseget. Starbuck olyanokon vegezte vizsgalatait, - akik a inegteresnek valamelyes jelenseget Ateltek, azert kimondhatja: »a megteres az ifjukort jellemz6 jelenseg« 2), amit bizonyo-san lerontana. ha ugyan azt a kerdest meg nem tertekhez intezi. Az altalanositas tehat elhamarkodott, vagy belytelen .lehet. De most az a kerdes, az ilyen kerdesekre honnan - veszi a megfigyelt egyeu a feleletet ? Nyilvan sajat magabOl, 'belso megfigyeles 'Ajar). Tehdt az inductio itt belso megkozvetve. Most tegyiik f01, bogy va:figyelessel dolgozik laki vizsgalnd a szellemi tehetseget tisztan abnormis gyermekeken es meg akarna allapitni a szellemi tehetseg absolut ,normajlit ilyen mOcion. Miert tiltakoznank ellene masert, minthogy ezek nem normalisok. De honnan vesszuk mi a normal, mellyel a kiserletek eredmenyet megmerjrik ? Ujra -csak sajat magunk belso meg figge!esebol. Igy utal az inductio tehetetlensege itt is az introspectio legyalazott modszerere 3). c) Vegre itt vannak az imponderabilidk egesz sergei, Mindenki, .aki gyakorlatilag tanitassal foglalkozott, jol tudja, mit jelen7 tenek ezek a lebirhatatlan tenyez6k a gyermek figyelmere, .emlekezetere, suggesbilitasara stb. Ilyen imponderabile a prae..formalt dispositio, mely egyes egyeneknel Oridsilag befolydsolja a szellemi mukodeseket. Blazek meresei soran mar -eszrevette ezeket és ket elsO teteleben kimondja, hogy »1. a es
Pfennigsdorf i. .m. 13. 1. 2) Starbuck ; Religions psychologie. Lpz. 1909. I. k. 29. 1. 3) A kerdesben egesz yilagosan lat Mumann, ki szerint: „Die Selbstbeoist das Mittel urn die Beobachtungen die wir an anderen Mensehen ;bachutng .machen, richtig zu deuten".Vorlesungen zur Einfiihrung in die experimentelle ..Padagogik. 1911. (24. 1.)
31firadasi gorbe alakj5ra tulnyomO hatAsa a gyermek egyenisegenek van ; 2., quantitativ hatasa fugg a thriar egyenisege-, t61 és a foglalkoz5s min6seget61.« ') KalonOsen er6sen jelentkeznek az egyes imponderabilek a suggestihilitas mngallapit5sara vonatkoze kiserleteknel. Es, bogy a helytelen kiserle-tek itt milyen helytelen eredmenyeket provolailhatnak, mutatja a Peldir kiserlete, 2) melyet a kovetkezokep ad elo : az -oszt5lyban el6achis kOzben hirtelen fe1511t es senkire sem nezve, hatfirozott hangon kiAltotta »alljon fol«. Es az eredmeny felAllott egg tanule. Hogy az az egy Ora alatti beszelgetesben, yitsz5sban biinosnek erezte magAt, vagy ep alvasabol folriadt — egeszen bizonyosnak Litszik, de ebbol az ,egesz oszthly suggestibilit5sAra kovetkeztetest vonni keptelenseg. Mindennapi tapasztalat az id6jArAs hattlsa a ,- 5yermekekre, ezekhez hozz5 kell venni a renclkivuli esemenyeket, (magam tapasztaltam, bogy egy napfogyatkoziis és egy utcai zavargAs alatt a legnagyobb er6feszitessel voltam csak kepes a gyermekek figyelmet fentartani), azt a hangulatot, mellyel a gyermekek az iskolaa jOnnek és ez tal5n a legfontosabb, hiszen az idol a kiserlethez jOl kiv5laszthatjuk, de a gvermekeknek egyforma hangulatot • teljesseggel keptelenek vagyunk adni. Mindezek csak igen jelentektelen szAintlt adj5k azoknak a leirhatatlan nehozsegeknek, melyekkel a kiserletez6 medszer tal5lkozik. A baj azonban az, hogy a legkisebb ilyen az egesz kiserlet erteket megronthatja. Mivel pedig ezeket sz5montartani is lehetetlen, nem bogy elkerfilni .6ket lehet6 volna, a kiserletez6 folytonos bizonytalans5gban van kiserleteinek helyes volta es eredmenyeinek precisitasa fe161. A meresek eredmenyeiben a killonbozeiseg és bizonytalans5g epen ezeknek a szambavehetetlen elemeknek a hatAsa. 3. Legnagyobb baj azonban, mely a kiserleti lelektant buszken hirdetett 61151160..061 megfosztja, az, hogy az egesz ugynevezett deducfilt lelektan tulajdonkepen a Herbart dogmatikus lelektandnak praesupposiciojdn alapul. Legvilagosabban kitiinik ez az herdekludesff kori.11 forgo zavarokhol. Herbart 1) Idezi : SafrAny ; I. m. 287. 1. 2) Pekar : I. m. 65. 1.
32 maga 1) megkiilonborteti a figyelemt61 (Aufmerken), melyet, az erdekl6des (Interesse) els6 esetenek tart. A figyelem On— kenytes és onkenytelen, az Onkenytelen figyelemben »liegt das Interesse, welehes wir beabsietigen.« Az erdekl("ides lelektana azuttin a legcsodalatosabb hajt6sokat mutatja. Osterman azt yeti, hogy az erdeklOdes: ertekeles es vezetoje az. erzelem. Ez pedig azert, mert a trgyak ertekviszonyainak tudatAra new az erzelem, de az erzelem hozza az ontudatot. »A magasabb ertekerzelmekben vannak a magasabb ertek-emlekezetek, ertekmegismeresek és ertekiteletek,« `2) Csak az, aki figyelemmel olvasta az ertekeles lenyeger(il szolo fejte-geteseket, tisztara behltja, hogy Ostermann e mondlisa•szavakkal yak) jAteknal nem egyeb. Nagy Uiszlo szorgalmaskutaUisokkal vizsgalta a gyermek erdekl6desenek lelektanAt. MegAllapitja, bogy az erdekl6des alapja az erzelem és pedig »az ingerek nyomAn follepo lelki mozgalom Ontudatra val6 hatAsa,« Igy a formai erzelmek kOZott foglal helyet az er-dekllides erzelme. Viszonyban 611 az erzelemmel, mert »a kepzetkapesolatok es kepzetek altala vilagoss6gra es ervenyestilesre torekesznek.« Az erdekl6des ertelmi jelensege a fegyelem ergs koneentrAcioja. Ez az ervenyestilesre valO tomozgasok Altai tortenik s igy az erdeklodes rekves erzelme ingerli az akaratot. 3) Nagy IZ.iszIO megkillOnbOztet. erzeki, subjektiv, objektiv, allando es logikai erdekl6dest. Mindezekb6I azonban az erdeklodes psychologillja egy hajszMnyival sem lesz vil6gosabb. A meghatarozasok honAIyossligat nOveli az, hogy helytelen fnIzisok es terminus teehnikusok zavartatnak ossze, mint a fenti peldaban »a lelki mozgalom,« »erdeklodes erzelme« majd a niunkaban a »kepzetfolyam,« »erzelemfolyam« stb. Pedig az erdeki5des egyaltalAban nem valami titokzatos valOs5g, egyszeriten a figye-lemnek az az alakja, mikor a jelentesre „irAnyul. Ezert helyteleniil talalja a kiserleti psychologia eredetet az erzelemben, mert a figyelem mindig erzesmentes. A mellette megjelen6 elverzet mindig az en levekenyseget, vagyis a szegzes sikerail& jelzo erzes, Onkenytelen figyelemrol pedig sz6 sem Herbart: Umriss pedagogischer Vorlesungen. Reclam. 44-45, 11. 2) Idezi Nagy Laszlo: A gyermek erdeldodesenek lelektana. (13p. 1908. 13.1. 3) Nagy L. I. m. 15-17. 11.
33 lehet. Ebb61 magyarazhat6 meg sok olyan jelenseg, melyeket Nagy az ordekl6desbol igyekszik kimagyardzni, bogy a gyermeknel a testi allapot mindig kozvetlen, a szellemi mindig kOzvetve ebreszt erdekl6dest, (amennyiben t. i, Onfentar-, tasunkra vonatkozik,) hogy a felelem az erdekl6desre ak dalyozO (mert az erzes nem ferhet ossze a figyelemmel) stb. Es az alapfogalom tisztozdsanak hidnya viszi a socialiO, aesthetikai, logikai erdekl6des metafizikdjaba. Meg egy dolog bizonyitja a kiserleti psychologia prae 7 suppondlt voltdt s ez a kOvetkez6 mindazok a kiserletek, melyeket vegez, csak az egyes lelki tevekenysegeknek jelent kezesere és nem lenyegere vonatkoznak. Pl. Meghatarozza a :gyermek emlekezetet, figyelmet stb., de a figyelmet, emlekezetet, mint psychologiai tenyt, nem, Honnan veszik hdt ezeket, mert bizonyos, hogy valahonnan venni kell ? A fentebbi pelddbol Eittuk : a sokat ,lecsepftlt, metafizikus Herbart-fele psychologidbol. 1) Es meg ez a lelektan hirdeti, bogy nem dogmatikus, mikor a dogmatikus lelektant praesupponalja kutatasaihoz, hogy azutdn nagy diadallal hirdesse a megtaldit igazsfigokat. Mindebb61 vildgos, bogy a kiserleti lelek tan mOdszere reszben elore foltetelezett elvek igazoldsat nyujtja, reszben pedig maga is a beis6 megfigyelest veszi alapul s igy mindket alapon a deductiO es nem az inutjdt kOveti. b) Miutan igy a gyerrnektanulmAnyozds tdrgyanak és modszerenek tarthatatlansdgitt kimutatni sikerult, ism& a pneumatologidhoz kell fordulnunk és tale Ur-Mink utbaigazitdst a gyermek szellemi fejlOdesenek megertesehez. A pneurnatologia elveit a kOvetkez6 kettobe foglalhatjuk oszsze : 1. Az ember egyseg. Ha tehat az ember szellemi jelensegeit vizsgfiljuk, mindig tekintettel kell lenni a fiziologiaiakra is. A kett6 nem dualismuson, nem is parallellismuson alapul, hanem egy kozos és egyertelmii jelenseg. Pl. a tilrelmetlenseg affectusa fiziologialag a nyugtalansag, izzadds stb. jelensegeit provokkja ; viszont az ehseg, mint fiziologiai hianyerzet a hinny potldsara szilkseges potlekkepek sordt vonultatja fill az ontudat elOtt, De ep oly bizonyos, hogy en 1) Vagy a Wundteb61 (Meumann, Lay, Pekar), ami azonban a te.nyen nem valtortat. 3
34 ehezem és en nyugtalankodom, mint hogy en turelmetlenkedem és en hatarozok az ehseget csillapitO eszkOzok kOzott. 2. Modszere a belsd megfigyeles. A kiserleti lelektan ez ellen emelt kifogdsaival szemben mar be igyekezttink bizonyitani, hogy sajat maga is a »kiserletezes« és »tapasztalat« alarca alatt ugyanevvel az eszkOzzel dolgozik. Ennek alapja pedig a megertes lelektanaban van, mely azt tanitja,-hogy mindent a sajdt magunk functiOi nyomAn ismerank es ertunk meg. 1) Aki pedig sajat magat new tudja megfigyelni es megerteni, az csak egeszen termeszetes, ha a kiserletek ingatag eredmenyeihez fordul utbaigazitosert. PrObilljuk most a gyermek szelletni fejleidesenek alapvondsait osszealkotni. Ahoz, amint az el6z6 fejezetben a wallas szerepet a szellemisegfmkben kifejtettuk, most meg egy jarul, tudniillik itt az egesz gyermek, tehdt testi es lelki fejlodesebe akarunk betekintest nyuitani. Megjegyezzuk azonban, bogy a fejl6des gondolatat — a fentebb mondottak ertelmeben csak felfogtisi formAnak tekintendjiik. Az Ontet kifejleset (onproiectiojtit) a pete fejl6deseben szemleljfik. lit az Ontet egyes agteteinek megfeleloleg az egyes osztonok fejleidnek ki, kOzponti szervuk az idegrendszer. Minden oszton fejl6deset erekszerveinek fejl6dese kiseri, szekhelye az agy megfeleI6 reszeiben van. 'Az osztOnfik a vetkezok, idegrendszeri localisatiojukkal egytitt : 1) eltet6 oszton, az emeszt6 es verkepz6 rendszerrel, szekhelye a gerincoszlop mellett ehez tapado idegducokban es a nyultagyban (lelekzese) van (sympathikus idegrendszer); 2) mozgatO oszton kOzpontjai az ellenkez6 oldali agykereg ducaiban ; 3) a kepez6 osztonOk kortil a lattise es hallitse a keregalatti ducok, a masik hdrom erzeki OsztOne a thalami optici, sinus rhomboidalis, lobi olfactorii, A jelento osztOne a beszed centrumaval egytitt a nagy agyvelei sziirke allomanya. Az ontudat osztOnenek kozpontjM meg ezideig new talaltdk meg, Ranschburg ezt egeszen ki is hagyja vizsgalataibol, csak egy megjegyzest tesz : »regi tapasztalatok idejen val6 felujitaSa, az uj erzekletekkel valo egybevetese, kombinalasa (associacio), mozgdsunk ehez val6 alkalmazasa, kifejtese, vagy elnyo-, 1) Bohm : I. m. III. resz. Axiologia (76. 1:) IV. r. Logikai ertek tana 1912. (116. 1.)
35 rmasa az, amit szellemi, ertelmi mukodesnek neVeztink«. fEz azonban teljesseggel nem eleg, inert evvel az ontudat ,tenye és rntikodese kimagyarazva nines. Az OsztOnOk tOrekvese arra iranyul, hogy az Ontetet megvalositsa (proiectio) és ebben a tekintethen az Ontudat ,osztone is a tObbiek kOze sorozando, Mivel pedig az ontet .celja az onfentartos, a projectio a hinny-kielegedes alapfor,maiban megy vegbe (1. fent). Az osztOnok milkOdese elsoben is a rellexekben nyilvanul, Ameddig az ontudat osztone es rnegfelelo centruma kifejlodve n'ncs, a reflexmozdulatok az furalkodOk. A gyermek reflexeinek gyakorisaga az Ontudat gyongesegebril magyarazhato. Az oszton a hianyt vagy sajat magabOl elegiti ki (a potlekot sajat Magabol veszi) vagy :kenytelen más ejsztanOkb(51 nyerni és ugy all el6 az osztOTiOk egymasra hatasa. Mivel legelsd és legeisibb oszton az ,eltet6 oszton, a gyermeknel ez nyilvanul elso eveiben a maga tetjes agresszivitosaval. Ezert akar mindent a szajaba venni. Itt azonban a potlOkepek is kezdenek mar szerepet jatszani. Az elso honapok osallatiassaght koveti az ontudat OsZ, tOnenek f011epese. Az Ontudat miikOdese legels6sorban is .abban nyilvanul, hogy a gyermek megkillonbOzteti magat a largyted. Mivel pedig ennek alapja .az, hogy mayirol tud, a ,gyermek Ontudata itt ebred fol. Ennek elokeszito jelerisegeit Preyer a gyermek sajat. testere vonatkozO ismereteibOl -szarmaztatja és abbe'', hogy a gyermek a sajat mozgasai irant bamulatra ragadtatik. Preyer azonban helyesen laivet7 kezteti, .hogy ebbdl a gyermek nem arra a kovetkezteteste jut, hogy ez a kez az enyein, hanem azt eri el, hogy a tagok rnegszokotta lesznek, ami azt jelenti, hogy azokat a gyerinek, mint Ontetenek egyes reszeit folismeri. Preyer sajat flan tapasztalta, hogy meg 21 honapos koraban, ha hangot halloft, nem a tilkorben, hanem a hang. iranyaban kereste ere-detet, Hasonlo — .bar nem &MI6 bizonyitek az »en« sZo ..hasznalata. Preyer emlit egy 2 eves és 9 honapos gyerriue ket, aki allandOan xich du « szavakat haSznalt a sajat megJelkilesere, ugyanennel 32-33. hoban jott elo az Den« sz6. 2 ). 1) Ranschburg: A gyermeki elme ep es rendellenes makodese. Bp. 1908. 26. L 2) Preyer : .Die Seele de Kindes. Lpz. 1884. 19, fj,
36 Az ontudat osztone a ma's .osztonOkkel a jelento altar kapcsolodik. Lattuk, bogy a reflex sora ez: hiany — moz dulat. A mozdulatokban a hiany kapcsolatok Altai szerez ervenyt magauak. E reflex-kapcsolatok koze lassankent ekel6dik a potlokep. POtlokep azonban csak ugy lehetseges„ ha a hiany jelenteset a gyermek megerti. A sorozat talk ez : a hiany kepe mint jelentes megjelenik az ontudatnak, mely potlOkepet allit föl és ennek eleresere valo tOrekveset mozdulatban effectualja. Igy a kapesolat fentall a hiany jelentese kozott Cs a pOtbakep kOzOtt az Ontudatban. Ez azonban meg e fokon csak annyit jelent, bogy az ontudat tud a hiany minoseger61 es proicial potlOkepet inegszuntetesere, A jelentes itt mar atvaltortatta a kepeket jelento ke--pekke ep azert ekel6dhetettt bele a p011okep a hiany es mozdulat kOze. A gyermek eleteben ez a kor a gyors és kiterjedt kapcsolatok kora. Az elteto OsztOn kOteseinek, Chsegnek es szomjusagnak megsztintetese • minden eszkort fOlhasznal, az erzeki osztOnOk teren az osZtonzi a latnivagylisra, kivancsisagra, a jelent6 osztonnel a szamtalan ker, desre, egyszoval egesz vilag kepenek erzeki sikban valo meg, alkotasara. Szernmeltartva, bogy az Onzes celja Cs eredmenye az onfentartas, e kapcsolatokat akkOr nevezhetjilk sikeresnek, ha az Onfentartast elomozditjak. A kapcsolatok nemtudatos szfiksegszeriiseggel folynak Cs ha az erzeki adatok nem teljesek, az ontudat ujabb és ujabb erzeki kepeket allit elk mert azt az 6rhlteknel és gyermekeknel tapasztaljuk, mikorpl. a jatekban a hianyzo adatokat kiegeszitik. Ez az a tevekenyseg, amit kozonsegesen a fantazianak szoktunk tulajdonitani. Ezen folyamat alatt azonban az ontudat folytonosankivetiti a pOtlOkepet es igy all el6 a hallucinaciOk és viziOk. azon gyakorisaga, melyet a gyermeknel szemlelhettink. A.sikertelen kapcsolatok helyett az .ontudat azonnal masokat ADA melyekben egy 'pfflanatra megnyugszik ugyan, de a.. vesztes osztOn ujabb nyugtalansaga ujabb keresesre ragadja. A jelent6 OsztOn ilyen kotottsegeb61 a gyermeknek talansaga, kiszamithatatlansaga szarrnazik, ,melyeknek megerteset megkonnyiti eleittunk az a mar fent ismertetet t jelenseg, bogy a pozitiv hiany kieleged.ese negativ Anyra vezet. Igy kerdez a gyermek egymasutan, amit a
37
laikus oktalan kiyancsisagnak tart, elfelejtven, bogy az a gyermeknel ep oly szilksegszeru, alter a mindennapi eledel. A helytelen kapcsolatok, melyek Altai a vesztes eszten eleg,,edest nem nyer, nagyobb esetekben pusztulasra vezetnek. Lassankent az entudat azonban mind nagyobb szerepet foglal el a szellem fejlodeseben. Most mei' kialakult az egesz erzeki vilogkep, a gyermek bir a jelentesek temegevel es a - tergyakat heromfele viszonyban letja sajat mageval : Onjelen tesfikben, abban a viszonyban, amiben Onfenta.rteseval van. mak (eel) es azok egyes tevekenysegeit sajat tevekenysegevel azonositva a maga valtozosenak forreset azokban resi (ok). Igy fejlik ki az entudat harmadik tevekenysege; a sajet magerel vale tudes (en ellitesa) és a targyakrel vale ludas (en visszaragadesa) mellett és felett esszefOglalja a kettOt s a kfilvilegot (nemen), mint sajet maglinak projekciejet ismeri fel. Ennek 'jelentkezeset az egyes kelpekkel szemben : figyelemnek nevezzi k. tehet, bogy figyelem entUdat nelki11 lebetellen, inert a figyelemben ep az 'enttidat az, ami szegzi a kepet. Ha a figyelmez6 ontudat nem a kepet, haneni szembesitO ent és a tergyat szembesiti (tehet a schema ez en : (en : kep)) és ellitja, bogy az en és a Orgy viszonyban vannak : ezt nevezzuk itelesnek. Ebb61 szinten vilogos, hogy az iteles addig, new tortenhe.tik meg, naig az entbdat fej16 deseben el new erte a kepesseget az (en.--n,nernen) iisszefoglalesera. »Az iteles fokai a kevetkez6k, melyek egyuttal fel 7. tetekk is 1. az en azonossagenak gondolata, sajet magunk leterol vale bizonyosseg, mely letrejen az ennek sajet magaval vale szembesitese Altai (en==-en), 2. Az en Megkiilen7. bezteti magot a nernent61 (en : nen nemen). 3. Az en es nemen esszefoglalesa es kulenbsege, az erzeki benyomasok es jelenteseik (Onjelentes, ok-, celjelentes),« Ebb61 megert:het juk , mi Ii megfejtese an nak a sokat esepelt kerdesnek, biszi-e a gyermek a tandermeseket ? Azt hiszem erre az el7 -mondottak alapjan egyelore konnyen megfelelhetiMk. A gyer. . imekrol nem lehet ellitni sem azt, bogy hiszi, sem azt, bogy em hiszi ezeket, mert mind a kett6 itelest tetelez fel, mely pedig a gyermeknel nines meg ezen a fokon. A gyermek 1)
Bbhm : I. m. II. R. Szellemtan, (259. 1.)
38 vi1Aga itt teljesen erzeki, ami jelentesre eljutott, az csak im.1Altan jelentkezik, cselekedetei nagy reszt reflexszerilek, erzesei (az erzes lenyeget fent kifejtettiik), kepekhez (erzeki erzelmek) s nem jelentesekhez (ertelmi erzelmek) kOtvek. Nyilvanvalo, bogy logikai, aesthetikai, vallAsi, erkolcsi erzeb. mekrdl e fokon csak igen csiraszerft Allapotban lebet szO, Affektusai gyorsan valtoznak, a depressziv es explosiv affektusok (elbArnulAsbAl turelmetlenseg, megszeppenesbol harag), nagyon gyorsan vAltakoznak. A gyermek egesz vilaga a kis kertvegi patakig tart, a hAztitj minden faja es bokra ha barAtja, sot neha bajtarsa is. Az 616 es elettelen egyformAn lekOti figyelmet, az elet legnagyobb tragediAi csak bAmulasat, vagy turelmetlenseget keltik fOl, ha nemelyiknek jelenteset folfogja is, e sokszinii mozaikot egysegbe rendezni nem birja. A nagy csond, vagy rendkivuli esem6ny lenyOgOzi es sirasra. inditja, de ezek a kapcsolatok ideiglenesek, kozOnyosek leyen, csakhamar eltunnek s a gyermek kacagva jatszik anyja, szemfedojevel is. Mikor a kovetkez6 evek tAgul6 latkOre ketsegbeejt, kOzdelmei lesujtanak, sokszor vAgyunk vissza a. felelOsseg és kotelessegnelkilli gyermekkor e bAjos napjaiba. Azonban telik az ido es a 13-14 eves fin es 'early nagy vAltozason megy kereszttil. A centralis belyet itt egy uj oszton foglalja el : a nemi asztOn. Ezzel egyidejuleg lep• fOl az a lelki tevekenyseg, melyet fantazicfnak nevezfink. Az egyes, elszigetelten AllO ielentesek most tontorfilni es egysegbe Allani kezdenek. A gyermek kiterjeszti figyelmet egesz vilAgkepere es meg akarja erteni annak minden egyes szecskejet. ElOszOr is rnegerti a maga functioit s amely az elOtt homalyos kep gyanant volt ontudataban s amelynek homAlyos kepet a jatekban proiciAlta, most lassankent egeszen vilAgos lesz el6tte. Megerti a fa lombjainak susogasAt, inert bele sajAt fajdalmait es OrOmeit proiciatja. Maganyos. .VisszavonultsAgaban szivesen tolti idejet olvasAssal, melyet teremt6 fantaziaja megelevenit. De a munkAt, melyet igy yegez, maga nem tudja megitelni, az alkotO kepzelet elragacija, Orzekeny lelke a kOlvilAg niellett mennyei vilagot alkot ma-. gAnak. Ez a vilAg a csoda es tunderies feny vilaga. 11616kepessege nem engedi a massziv csodak vilagaba hullni, a, csodAk kozul a valOsziniibbeket keresi, azokat is megvizs-
39 galja és kiviteliikre mOdokat keres. Egyik kiralynak, a masik h6snek kepzeli ,magat, a harmadik hires orvosnak, e fantazia tuleros tevekenysege teszi ezt a kort a hosmondak es tOrteneti elbeszelesek korava, melyek megelevenednek elOtte. Ezt lehet a gyermek h6skoranak hivni, mint ahogy a keresztes haboruk korat a keresztyenseg Mskoranak nevezi Guizot. Minel er6sebb a fegyelem, mely ezt a itizadoz6 és almodozO kis elmet kivii1r61 szoritja, annal erosebb a kalandvagy a 116sse letel utan, amint azt Mark Twain gyonyorilen festi Tams urfi kalandjaiban, A torteneti igazsag, vagy az erkolcsi ertek csak ugy szep el6tte, ha valami hos vagy kiraly van a hata mogott. Herczeg Ferenc kitan6en jellemzi e kort egyik kis elbeszeleseben (»Jancsi edesanyja«) ahol leirja, hogyan jatszik a fiu a kis pasztorleanykaval kiralyosdit és hogyan valtortatja meg a Hunyadi Laszlo lefejeztetesenek szomoru tortenetet a h6s megszabadittatasara csak azert, bogy a leany mar-mar kicsordulo kOnnyeit folszaritsa. Az itt vazoltakbel latszik, bogy az ilyen gyermek ker.desei sem azok, mint az elobbi fokon alloke. Sok kerdesre sajat maga adja meg a valaszt, a mastol kapott feleleteket megbiralja s csak akkor fogadja el, ha helyeseknek talalja Oket. A gyermek ketelkedese, hitetlenkedese mindjart ennek a foknak jelenletere enged kOvetkeztetni. A gyermek jatekai is Ontudatosabbak. Most mar tisztan all elotte a benyomasok vilaga ok- es celszeriisegeben, e fokon kezdodik a hasznossagi celra szolgalo jatekok el6allitasa, amelyekhez Rees, szarnolas, kombinacio szukseges (sakk). Az OsztOnOk pOthisara mind jobban es jobban behat az ontudat gatlO miikodese. A rellexek ritkabbak lesznek, a pOtlekok okozott hasznuk vagy legalabb okozott elvezetiik anal valogatasnak vettetnek ala (endaimonismus). Arni pedig az egeszen vegighuzodik : a nemi iisztOn vetel6 ereje. A vizsgalatok azt bizonyitjak, hogy ez leanyoknal 13-14, fiuknal 15 eves korban lep fol. Jelentkezeset nagy mertekben alakitja az, bogy az onfentartasnak, mint celnak folfogasaval itt ismerkedik meg a gyermek a szeretet igazi erejevel is. Korabban kOrnyezetevel valo megelegedesben es nyugalomban nyilvanult, most elementaris er6vei csap ki, suggestiv hatalinaval magahoz vonz mindent és a
40 gyermek el6tt, ha arra a korulmenyek kedvez6k, az egesz vilagot a rokonszenv tilnderi fatyolaba burkolja. Mivel pedig onfentartasaba egesz—valo és kepzelt—vilaga beletartozik, azok legaprebb reszenek vesztet ugy siratja, mint valO veszteseget. Es ketsegkivul az is, A mi vilagunk az, amit magunk alkotunk, a felvilfigositas es modernizalas sok harcosa sohasem tudja elkepzelni, inert sohasem elle M, mit jelent e hajos vilag szetrobbanasa. A szeretet a maga ragyogasaval a nemi osztOnt is at meg athatja, Nem fektelenfil \rad az ki, hanem atszovi a gyermek egesz valojat. A leanykat, akiert rajong, kiralynove teszi almodozasaiban es ez az osztOnt megnemesiti, bar el nem hallgattatja. Ez a kelt& vilag hany liatal embernek talti be az eletet, valOban durva asztal mellett gOrnyed, vad OsztOneit gondolkoclas nelkal elegiti ki s a mellelt banataban amelle a trOn melte roskad kepzelete utmelyre remenyei kiralyn6jet filtette, A szeretet es az ideal az, ami e gyOtr6 és megsemmisit6 kett6ssegb61 egy val6Ji vilagba tudja vinni és a helyes vezetesnek e korban arra kell iranyulnia, hogy az osztOn ne sajat magabol kapja pOtlekfit, hanem az allatisag durva osztoneit a joert es igazeft tuzebe olvassza at és nemesitse meg. A fqnlazia koranak szilksegkepen a nemes intelligencia fokara kelt atvezetnie. A jelentes egysege azonban mindig jobban kialakul. A 18. evben mar egy sajat ertelmesen rendezett vilag folOtt uralkodik, ,a fantazia kepei mind lialvanyabbak lesznek, nehany ev mulva a ket vilag Osszeesik, kOzpontja elesen elvalik s ez a megerto es rendezo en. Ezert nevezhetjak ezt a fokot a fantazia es ertelmi tendencia koranak. Most a valtozas lassu bar, dOnt6 es melyseges. Az agy-ban uj sejtretegek fejl6dnek a corticalis centrumok felett es a megalkotott vilag és alkoto ertelem objectumind sZembesittetven a szemle16 es ertekel6 ertelemmel, az esszel (Vernunft). Igy alkot maganak most egy mundus intellegibilist, melyet inegert mint sajat alkotasat ertekel is. Az ertekeles fokait mar megallapitottuk fent, most raviden any., hogy az elvezet szerinti ertekeles visszaviszi az ontu, datot az als6 fokra, minthogy a gyermek ertekelese 4. evig mindig absolute hedonismus is. Ez 416461 kezdve a jelentetek s tisztazodasaval kezdOdik a szarnit6 'hedOnismuS és eudai-
41 monismus kora, de a 10. evig folytonosan ez az uralkodO, killOnOsen a sajat erejenek erzete (torok-magyar haboruk). A jatekban &into tenyez6 a tetszes, melynek torvenye ez: tetszest vCilt ki a sajat eronkkel egyen16, vagy annid nagyobb ero, nemtetszest a mienknel kisebb er6 szi11, Innen magyarCizhato, bogy a gyermek szivesen van mitsok, mAla nagyObbak, ellenben kevesbbe szivesen a gyOngebbek tkirsasagaban .(fiu megveti a lanyokat)„9. jateknak ez adja a gyermek elatt tetsz6 voltAt es ez az az »er6folOsleg« mellyel Spencer megakarta magyartizni azt. A fiukat és leanyokat ez vAlasztja el egymlist61, niig a sexualis Oszton kozos utakra,. tereli 6ket. A leanyoknal a .sexualis osztOn centralis helyet foglal el s igy naluk az absolut hedonisnius kora tovrIbb is tart. Erre valodi jellemzest Zola : 'DPascal orvos6«,ban olvashatunk. A 14-15 ' Eves leant/ meg a legtObb dolgot elverteke szerint iteli meg, ami nemely eselben .egesz eletenek aralkod6 eszmejevelik. Lzek azok, akik mar az iskohlban kivalnak ingerlekenysegfikkel s bogy beteges osztonfiket csak reszben ideiglenesen kielegitsek, tanitojak hunteteset vonjiik magukra, mert sexualis elvezetukei ez is fokozza. A termeszetes at azonban a faattizia kepein at a haszon ertehebeZ veZet, jelensege az altruismus és_ a kalandoss(4, finkmil az utObbi, lelinvoknAl az elabi tuinvom6, a sexualis osztonok prevaleWlsa what, mely arra viszi oket, bogy. a letinybar6fsligok piltanatnyi, de e pillanatban kielegit6 stirrogatunAhoz fordulnak. Az altruismus viszi a letinyokat a kisebbek becezgetesere, kalandossog a fiukat a szervezkedesre. Az utilisinus igazi jelensege, a sztunit6s, ink:Thb maga , sabb es fejlettebb formakban jelentkezik. »Az utile folott all a nobile,« A nemessegi ertekeles meghat6 pelddj(lt 16tjuk a gyef- mekeknel az' 6nerzet kifejleseben, melyet egy egesz kOzossegre is kiterjesztenek. Az osztaly becsulete, mely nem tur meg foltot, kOveteli ar, igazsagot, a j6s:igot, az illemet. Az onertek fokki a gyeernek vagy itju mast is Szemelyisegnek tart, onertekit szemelyisegnek, es ezt az onerteket 6 maga is fen:: akarja tartani benne. Magnin tapasztaltatn egy polgari leanyiskola negy novende -lienel, bogy ezek ez iskola ket rosz magaviselett1 tanulojAt vett& kezelesfik ala es igyekeztek megjavitni. Az ered-
42 menyrril termeszetesen nem allhatnak jot. Mindezek az on.ertek fejl6desenek csirai, melyek biztos jelet adjak az illet6 gyermek biztos itelesenek és magas ertekelesi fokanak. fejl6cles legmagasabb pontja, az ertekeles nemessege, egyuttal a fejlodes celja 6s eredmenye is, mely a pilanatnyi bo.I.dogsag, vagy a. nyagi haszon folOtt a limes, 6rtekes—keresztyeri elneverssel szent—szem6lyiseg orokkevalo diadalat hirdeti. Ls, a neveles celja ilyen szeinelyisgg tenni mindazo, kat, akik hatasa ala keralnek. Foglaljuk most ossze roviden az emberi szellem fej16deset. Latjuk, fogy horom folorszakra osztjuk : erzeki ten-. dencia korara, hol a fiziologiai functiok viszik a foszerepet„ a jelentesek lassan kifejleidnek, de egyenhent, ertekelese a hedonismus. 1VIasodik az erielmi tendencia, fantazia kora,. mely a vilag egysegenek niegertesere tor és alaphangja a sexualis osztone, ertekelese az utilismus, A harmadik es legmagasabb az onmagat és tevekenysegeit szemle16 esz tendenciaja, melyre, a legtisztabb nemesseg fokara, a fajdalmak utjan mind kozelebb jut az ember és belatja, »hogy a szellem, a legnagyobb meltosag,.nemesseg a legmegtisztelobb predikattim.«.. 9 A keresztyenseg nieltOkepen tette ezt az egesz vilagfejleides -csucsara, mikor a szemelyiseg absolut erteket az istenflusog gondolataval fejezte ki és joggal mutatott ra a protestantizmus, és mutattak az emberiseg annyi h6sei, mint az egyedUli utra, melyen az ember megtalalhatja onmagat, szemben a tevelygesek es kiserletezesek oktalan osvenyeivel, melyekkel az emberiseg igazat adott AngusOnus mondasanak, »et eunt homilies admirari alta montium„ et ingentes fluctus maris, et latissimos lapsits fluminurn, et, gyros siderum, et relinquunt seipsos.4 c) Meg egy dolgot kell itt tisztaba hozni : a jellem es vele a typuSok ktilOnbozOseget, A régi psychologia jellem. alatt valami mysticuruot &tett, a Herbart lelektana pedig a. kepzetek egyszerii talalkozasi és keresztezOdesi helyet. A mi felfogasunk szerint, melyet eleiszor HOhin Karoly• fejtet.t ki, az ontudat kOzvetlentil adott terry, melyet magyarozni es kutatni meg eddig semmi -eredni6nnyel sem jart, Az ontudat 1) Bohm : Axiologia 35. §. 2) Bain : Logikai ertek tana. 1153. I.)
43 proiectioja nyoman a ktilvilagot, vagyis a nement, magat61 megkillonborteti,, de megkulonborteti sajat magat is. E. rnegkfilonbortetesnek alapjat a jelentesek kepezik, melyek az Ontudatban bizonyos egyes vonasok, mint centrum korill. csoportosulnak. Ezek a vonasok mintegy beves6dtek (charasso = beves, character == beveso, yeses a penzekben) meghatarozzak az Ontudat magaviseletet az egyes motivumokkal (kapcsolatokkal) szemben, azaz alkotjak a jellemet. A jellem szabadsaga az ontudat erejenek szabadsagat jelenti. A typusok nem kevesbbe zavaros vitatargyai az ujkori psychologianak. Nagy Laszlo 1) erdekleidesi typusokat keres. és talal is harmat : subjektiv, objectiv és activ typust. Ostwald hires romantikus-klasszikus megkfilonborteteset mindenki annyira ismeri, bogy lelektani megalapozasukat OstwaldtO1 senki sem is kovetelte. Mindezek azonban metafizika. es nem alapulnak mason, mint otletszern meglailonbortetesen. A typusok meghatarozasat a jellem lenyegeb61 levezetveszinteu Bohm adta meg, ki megkaltinbortet : 1. sensualis, 2.. intellectualis typust. A sensucdis typushoz tartoznak harom csoportban azok, akiknel gyomor (gastrikus), b) mozgas (kinetikus), c) nemz6 szery (sexualis) van tulsulyban ; az in tellektualis typus alapelve az ertekeles, ide tartoznak : a) sensualistak, fantasztak, c) gondolkodOk. Az egyes typusok. hatarai gyakran ehnosodhatnak egyes cselekedetekre, de ez.. a typus allandOstigara hefolyast nem gyakorol. A typus fokai a fent emlitett reflexio fokokkal allanak osszefiiggesben s mint ilyenek egyuttal folszallO ertekelesi sort is kepeznek. MielOtt a gyermek lelektanarOl szOlo fejezettinket lezarn6k, egy dologra kell roviclen kiterjeszkednunk. . Ez pedig az. a kerdes : mi erteke van a gyermeklelektanban a kiserletek• nek és adatoknak Tevecles volna minden jogosultsagot meg— tagadni tOlfik, de az elmondottak alapjan ezt arra kell korlatoznunk, hogy altalanos eredmenyeket nem, is varhatunk, A kiserleteknek, jogosultsaguk van annyiban, amennyiben egygyermek allapotarol akar .tajekozast nyujtani, termeszetesen, mindentitt szem elott tartva, bogy eredmenyei csak a pneuinatologia magyarazasa mellett allhatnak meg és nem- hagyva tekinteten kivfil az imponderabiliakat sem. Igy meresek: 1) Nagy L.: A gyermek erdekl6dese. (155. 1.
44 alapjan megallapithatjuk a gyermek fantaziejat, azt, bogy mit tartott meg egy el6remondott elbeszelesb61, melyek stak olvaStnanyai, milyen vallasos kepzeteket vagy iSnieret nnyagot hozott magaVal egy vagy mas tergykorbol, de ezek nyoman sem a fantaziera, sem a gyermek fantaZiajara altalaban nem kovetkeztethetunk, egyes-egyedul annak az egy .gyerrneknek a fantaziejara stb 1) Ilyen met2gondolassal és a 'keno ovatossaggal a kiserletek lebetnek igen fontos eszkOzOk a nevel6, de nem a kiserleti psychologia kezebeft. 3. A gyermek és yallasa. Az elvegzett munkelatok titan most mar konnyti lesz .a vanes lelektanat es a gyermek lelektanat egymassal .Osszekotni es keresni a gyermek vallesanak megnyilvanulas5t. Az emberi szellem fejlodesenek nyonian, vele egybebangzOan, lattuk, hogyan fejloclik ki a vallasos tudat, majd . megyizsgaltuk Magat a szellem fejlOdeset legels6 kezdeteit61 ;legmagasabb clegalabb is eddig legmagasabb) fokaig. Lattuk, . bogy a vallas az emberi szellem nyilvanulasanak tenye, mely .annak egesz organizmuseval viszonyban ell. Errol az allespontrOl megfelellietank ket kerdesre, mely ;erre vonatkozOlag fOlmerUlt, Az elsd kercles : van -e a gyermeknek vallasa A felelet erre ez : vallas, mint hittetelek rendszece, vagy mint vilagnezet, a gyermekben nem keresitet6. A vallas a szellem onnyilvenitasa, tehat e szellem fejlesevei, efejl6dik és tisztul. Ranschburg 2) azt veli, bogy »bizonyos vallesos szilkseglet nemely gyermeknel 6116116mi is nyilat-: kozik,u ami azonban igen tag allites. A kerdes maga dog.matikai oldalrol volt sok vitatkozas tergya, a Intheranizmus ,es kalvinizmus azon kidOnbsegeben nyert kifejezest, bogy Luther szerint az emberi termeszet teljesen romlott s esak :isteni csoda kepes meginclitesara, mig Malvin hivei azt valrex lottak, bogy .azs emberben maradt csireja jOnak, melyet Isten megragadva, az embed ticIvOssegre vezetheti. Allaspon1) Ilyen meresei az intelligentia meghatarozasara vannak Itinet-,-Sinion— :Bobertagnak, melyek az altalam ismeitek "kort a 1Cgjpbbak, 4tschrift ange7 wandte Psychotogie 1911. IX. 2) Ranschburg I. m. V. Ijt 1. §.
45, tunk erre is teljes vilagossagot derit és bebizonyitja a ter. meszetfolOtti megteres dogmajanak tarthatatlan voltat. Van azonban ugyane kerdesnek masik oldala, melyet ma a ternieszetvizsgala es biologusok szoktak hirdetni. A kerdes igy hangzik: kelt-e, hogy egy folvildgosult embernekvalldsa legyen A feleletet Ostwald, kinek szemelyisege ez idezett munkajaban lebilincsel benntinket, igy adja meg:. »lehrt uns die Erfahrung, das die wissenschaftlich hochstgestiegenen Personlichkeiten im allgemeinen der Kirche, mei-stens der Religion nicht bedurfen.« 1 ) Ugyanez az Ostwald ugyanezen munkojaban dicshinmuszt zengedez a jotekonysagrol es egymas iranti megbecsiilesreil. 2) Csakhogy Ostwald.. elfelejti, hogy az ertelmi vilagkep, a maga eel- es okszertisegeben nelkalozhetetlen az eszes enre nezve is, hiszen ezt. szemleli, mint sajat alkotasat, ehez pedig a legfobb eel és_ legfabb ok fogalma hozatartozik. A symbolumok es kultikus. cselekmenyek, valarnint az egyhaz csak fejlemeny, melyet Ostwald perhorrcscalhat, de ne felejtse el, hogy a legnagyobb vallasos szernelyisegek new egyhozhoz és symbolumokhoz kOtOttek es new azoktO1 tett& ftiggove a vallas lenyeget. Aztan meg egyet: a szeretet és jOtekonysag csak akkor a legnagyobb ertek, ha egy onertekft szemelyisegbol indul ki és onertekti szemelyisegre iranyul. Az ertekek legnagyobb fokat pedig szentsegnek, vagy tokeletessegnek nevezzUk és ez mar ipso facto vallasos. Amint Ostwald a szemelyiseg nemesseget tfizi ki maga.ele legnagyobb erteknek és new a socialis hasznot, vagy elismerest, azonnal vallasos lest, ha new is kepesiti erre valamelyik egyhaz bizonyitvanya s ha uem is veti ala rnagat vak, babonas hittel dogmainak és in-: tezkedeseinek. Az pedig, hogy valaki mindezek ellen termeszettudornanyi hyothesisekkel vagy biologizalo metafizikaval tiltakozik, csak azt bizonyitja, hogy a legfelsobb fokra nem. jutott el, de bizonyara sem a. ymak, sem az igaznak, sem a szentsegesnek absolut ertekt kisebbitni nem fogja. . A masodik.kerdes a' valldsos tgpusokra vonatkozik, Beszelhetiink-e vallasos typusokrol? Az ero'ziik alapjan itt is1) Ostwald: Monistische Sonntagspredigten. Lpz. 1911, 31. 1. 2) Ostwald I. In. 14. Pregigt.
46 -csak igy vallasos typusokat csak a fejl6desi fokok szerint kulOnbOztetank .meg, mivel pedig a sensualis - typus vilagnezetr61 nem beszelhet, az intellektualis typus harom fokozata szerint lehet szo : sensualistak, fantastak és gondolkod6k VallaSar61, ez utobbi a legnemesebb ertelernben vett eszvallas. Ez adja meg a legkozelebbi targyalas felosztasi is : a vallas nyilatkozatait az emberi szellem ha4-om mfikodesi terilleten keresheijilk : az ertelmi teren, mint a vilagkep alkotasat, majd ennek az alkoto ertelemmel egyfitt az eszszel val6 szembesitteteset, a vallas erzelnd megnyilvanulasat, mely az elobbit kiseri, kutatva kapcsolatukat a lo-gikai, erkOlcsi s aesthetikai erzelmekkel, vegre a vallas pro,jectiOjat cselekedetekbe, melyeknek egyik nagy reszet teszik a kultikus cselekmenyek. Mindezeket a harom fejlodesi fokon : az erzeki, ertelmi és esztendencia fokan kell UM. A psychologiai resz ennek alapos kifejteset teszi fel.adatava.
II. Psychologiai resz. I. A valid's, mint ertelmi- mukodes. E fejezet feladata a gyermek vallitsanak jelentkezeseit 'vizsgalni és pedig most itt az ertelmi makodes teren. Az ala.pvet6 resz vegevel dolgozatunk polemikus tendenciaja is eltunt, most most itt a pozitiv megallapito resz kovetkezik. Az elObbiekben talan sikerillt kimutatnunk, hogy a vallas egyetemes szellemi jelenseg, mely az ertelmi vilagkep megalkotasaval, vagyis a eel- es okviszony fOlfogasaval lesz tudatossa. Ez az egyetemes jelenseg a szellemi elet barorn nagy mukodesi kOreben foglal helyet, az intellektus, az erzes '.és az akarat vagy cselekves koreben. A harmadik kört, Mel16zve minden vitat az akarat lenyeger61, melyet Biihm Ka-rely- fejtegetesei nyonian immar eldOntottnek mondhatunk 1), .egyszerilen a cselekves korenek nevezzuk, mert az akarat1)
A kifejtest teljesen megadta Bohm : Ember es viliga II. r. 62. §.
47 folyamatanak &into pontjat : az elhatfirozast, vagy valasztast az intellektus muiikai kOze osztjuk be, igy itt tiszton a megvalesulasrol szelhatunk. A szellemi miikodest harom fejlesi fokozatra osztottunk, az erzeki .kepek inegalkotasa, erzeki vilagkeppe alakitasa és a jelentesek megertese az erzeki tendencidk koraba tartoznak A jelentesek lassu, de fokozatosan teljesse lev6 belatasa, melyet a fantazia segit elO, vegre az egesznek egy ertelmi vilagk:_cppe cel es okviszony utjan valO tOmOritese a niasodik, ertelmi tendenciak fokat kepezik, harmadik és utolsO fokot az esz fOlalemelkedo, szembesito és ertekel6 munkaja, az esztendencia kora kepezi. E fejl6d6 szellemiseghez kepest. lesz a gyermek vallasa is e harom kOrben keresend6. Erre iranyule munkank az intellektus fejlesenek vezerelveit fogja kOvetni, egyes adatok és kiserleti eredmenyek csak annyiban lesznek ra hatassal, amennyiben a levezetett tenyeket .ralni és megvilagitni kepesek lesznek. a) Az erzeki tendencia kora. Mar az iment emlitetbik, .bogy e legalse fokon vallasrol szO nem lehet. Mivel azonban .az erteltni vilagkep megalkotasanak fOltetele az erzeki vilagkep, itt keresniink kell azokat a pontokat, melyekhez ez kapcsolOdik. Ebben a korban az erzeki benyomasok az uralkodOk. A gyerrnek erzekszervei utjan megismeri a vilag rea halo egyes tenyeit, azok reszer61 reactiOt tapasztal, melyek tudataba erzeki kepek neven jutnak be. Ezek a benyomasok, melyeket az erzeki (kepez6) OsztOnOk szallitnak, kapcsolodnak az eltet6 es mozgato oszton adataival s innen van az a jelenseg, melyet sokan a gyermek ok vagy celtudatossaganak szoktak betudni, az ujjak szopasa, vagy kes6bbi korban .a Preyer Altai emlitett eset, bogy a gyermek szeket hoz el6, .ha valamit el akar erni, bezart ajtohoz kulcsot keres stb. ') .Mindezekben a megfontolt celszerusegnek semmi vonasa nem .nyilatkozik. Az egyes erzeki kepek adatai mind bovulnek, az agy megfelelo sejtretegei a gyermek nOvekedesevel er(isebbek es terjedelmesebbek lesznek, mig az en maga mellett latja ij Preyer : I. m. 16. §.
48 az egesz erzeki vilagot, mint »nement« s ez idOben all be az Ontudatos elet kezdete, az en szetvalasa enre es nemenre. Mar emlitettuk, bogy ezt nagyjaban az »én« szo hasznalata jelzi, tudomanyos nyelven ezt az id6pontot a gyermek on, tudatra jutasanak nevezik. Ez a kor azonban meg mindig az erzeki tendenciak kora. A gyermek csodalva szemleli a vilagot, mely kOrillte fOltarul. Erzekein tul nem keres semmit, mert nem is. kereshet. A vallasos kepzeteket, melyeket neki adnak meggondolatlanul es dogmatikusan, talan elfogadja, de meg nem erti. Elotte egy egeszen mas vilag van, mely ezekkel teljesen idegen. A bibliai boldog artatlansag kora ez, Lassankent azonban a jelentd osztOn is mfikodni kezd• Az erzeki tendenciak kora igen rOvid, de fontos és hosszu az atmenet, mely utana kOvetkezik. Az egyes kepek jelentesei mindinkabb kezdenek kibontakozni szemei elott. Mihelyt valamely Orgy jelentest kap, vele megelevenedik, A. vallastOrtenelemben igy keletkezett a lelek fogalma, mely a test functiOinak hotnalyos Onjelentese. Ls itt lep be a nepek eletebe a halal jelenteisege. A megsemmisult erzeki kep (test) helyett, a lelek szaksegkepen keres uj erzeki kepet jelentesnek, akar valamely nOveny, allat , vagy ember alakjaban. Itt latjuk foltUnni az aminisinusnak és manismusnak killOnfele jelensegeit. A termeszeti tfinemenyek szamara demonokban projicial jelentest, igy keletkeznek a szellemek oriasi seregei, melyek mar celszerusegi viszonyba allitva j6, vagy rossz szellemek. Ezeknek a szellemeknek istnet erzeki alakokat (Wit, ezek a fetischek, A gyermek lelkeben hasontokep tapasztalhato ez a folyamat. A jelenteseknek erzeki kepeket proicial, minden targy, melyet ismer, el és rnozog, minden a mesek biIvos-bajos hangjan szol hozza. Ruskin gyonyorUen jellemzi ez a kort, a kOvetkez6 peldazatban A WI- tenet ket kis leanyrol szol , akik nagyon szerettek egy?'!,' 3mast. Mikor a nagyobbik elment, a kisebbik nagyon szo morn és nyugtalan volt, minden sarokban kereste kis jatsz6-tarsal s mikor hallotta, bogy a tengeren tulra ment, kOrill1) Erdekes adatokat kozol err61 Wundt: Volkerpsychologie. Mythos u. Religion I. r. IV. fj. 3. §-a.
49 nezett a szobaban, ahol egy dersa viz allott, a harom eves csoppseg odafutoti, kinyujtotta kezet a viz fole s ujra és ujra kitiltott : »6h mely, mely tenger, ktildd vissza hozzam kis pajtasomat,« Es helyesen jegyzi meg ra. Ruskin : »ime itt egy kis pogany. A gorog mythologic egesz szive ki van ebben fejezve ; a szemelyes Letez6 a maga elemi erejevel, az ima megindito hatasa, jelenlete, inellyel ott van mindenritt es alkotja a szent elem hullamtOreseit,« 1) A jelento osztOn azonban mindig jobban er6sodik s vele megkezd6dik az a csodas mesekorszak a gyermek eleteben, mely a gyermekkor legszebb idejet jelenti. A megdobbent6re és felelmetesre a vasorru baba 6s hetfejti sarkany, a kellemesre és megnyugtatOra a rokonszenves hosok egesz soranak kepet allitja föl. Ebb61 lehet szarmaztatni a personificatiokat, melyek a nepmesekben és gyermek jatekaiban elofordulnak. A jelento osztOn erns mfikodeset mutatja a gyermek mesealkotasa. Sajnalatomra csak egy ilyen gyermek-alkotta mesevel rendelkezem, melyet G. L 5 eves fiunal figyeltern meg. A kortilbeltil fel Oraig tart6 mese lenyeges vonasai a kovetkez6k : »Egyszer volt egy kiraly s annak egy lova. Nem kapvan hozza kocsist, sajat maga takaritotta, Egy ilyen takaritas alkalmaval a 16 egyik patkOja leesett s a kirtily vele egytitt a folyOba built. A patko hurta lefele, a viz ala, de a kiraly eltorte a patkOt és mivel a fel patko mar nem hurta annyira, kijutott a partra. Ezalatt azonban a 16 mar nem volt ott, mert azt egy tolvaj ellopta. A kiraly azonban utolerte e tolvajt f.es 6 tilt a 16ra, a tolvaj pedig a kiraly hats mOge. Egyszer azonban a 16 hats6 patk6ja nagyot koppan, a tolvaj leesik. A kiraly hazavitte a lovat, de a 10 megharagudott, mert a kiraly nem adott neki egy arany koronat (apja suggestiojara kijavitotta : zabot). JOU egy szegeny koldus ; mert busulsz to 16? Hat, mert nem kaptam zabot. Ad neki es elviszi a lovat. Mennek, hat latjak, bogy a Cser6baton 2) ott lovoldo'z agyub61 a kisbiro. Nekimennek a folyOnak, atusszak, Ott a 16 azt mondja a szegeny embernek : Hadd alljak a golyOkkal szembe. Ugy is lett és a golyok 1) Ruskin: Ethics of the dust. London. Dent. 1907. 166. 1. 2) Hegy, Poroszlo kozseg mellett (Heves m.) ahova a gyermek vaio. 4
50 (ujabb javitas, de onkenyt : nem ogyuval, hanem revolverrel lovOldOztek), mert minden puskagclyo fahal van, nem artanak a nagy, vaskos lonak. Aztan nagy csata lett, a -16 az egesz sereget Osszerugdalta, ugy, bogy mindenki meghalt. Jolt a szegeny ember, koporsoba tett& az elesetteket, a 16 szazankent hazavitte, eltemettek a homokba, a lo meg letaposta a fOldet. Aztan hazamentek s maig is elnek, ha meg nem haltak.« (Megjegyezzfik, hogy a gyermek otthon sok meset hall, de meseskonyvet nem olvas). Az elmondott meset az ordekes jelensegek egesz halmaza tette kozlesre melWO. Ilyen a causalis nexus tulnyornO keresese, mely a jelento oszton ergs milkodeset rnutatja ; tovabba a mese zilaltsaga, mely a jelentesegyseg fejletlensegere vall, vegre az a killOnos korillmeny, hogy a celszeruseg viszonya alig erzik meg, aminek oka az ertelmi vilagkep fejletlensege. Hogy azonban egyes reszei aprolekosak, kapcsolatai minden otletszerusegilk mellett is indokoltak, a mese ket onall6 reszre oszthato, mely reszek egy-egy egyseget alkotnak, mind h korra vall. A gyermek vallasa tehat ebben a korban tisztan a meseszerfi dolgokra szoritkozik (bibliai tOrtenetek), melyek lassankent az ok és cel viszonyaban rendezkednek majd a masodik fokon. Reaja erOszakolt istenfogalmat a mesa Oreg kiralyanak vagy hetfeja sarkanyanak mintajara alkotja, kfilonbsege a j6 vagy rossz motivurnoktol fugg, melyek az istenfogalommal kapcsolathan allanak. Hadd alljon itt egy par megfigyeles az ekoru gyermekek istenfogalmar61. Gottfried Keller az aranyozott szelkakast, majd az olvasOkOnyveben abrazolt nagy \Toros tigrist kepzelte istennek. UgyanO igy nyilatkozik : »Isten nekem egy szintelen, unalmas szemely volt, aki engem mindenfele tepelOdesekkel és killonlegessegekkel bosszantott, ugy, bogy ezeket . . . sohasem tudtam elfelejteni . .« 1) Az eget annak - a boldog mesevilagnak nyoman kepzeli el, amelybe annyit kalandoz. ROsegger utan Kabisch felsorol nehany kerdest és velemenyt, melyet a gyermekek nyilvanitottak : »Tancolnak es - muzsikalnak é az angyalkak az egben ? Ugy-e ott annyi mezeskalacs es mgr.siir van, amennyi csak kell ? Az egben var anyAm engem. Kabisch utan (wie Ithren wir Religion. Giitt. 1910.) 71. I.
51 (Vilagosan el6re suggeralt). Ha en az egbe jutok, lefekszem a szenaba és alszorn. Ha Isten ott az eghen van, nem elhetank valami vigan, mindig imadkoznunk kell,« stb. 1) Valo'ban, ha ezt nevezziik a gyermek vallasanak, tnindebb61 nvilvan lathato, bogy ez egy par mesemotivumnal alig tab. Az ertelem fejleidesevel mind vilagosabbak lesznek a gyermek el6tt a dolgok jelentesei, ezek tOmorebb egysegbe allanak és kezd kialakulni a gyermek el6tt az ok és alviszony halozata. rtz azonban mar nagy reszben a gyermek iskolaba lepese idejeben tOrtenik, eloszOr tehat azt kell vizsmilyen hatasa van az iskolanak a gyermeki szellem fejlesere. Erre vonatkozOlag Meumann tett igen ertekes megfigyeleseket. Helyesen latja ennek nagy jelentoseget a gyermek szemleletenek biztosabba teteleben, a kozOs munkaban, a testi suly Cs 7agytekervenyek fejleideseben és a figyelem ,elesecleseben. KtilOnOsen az utobhiban, rnely mar atmenet az itelesre. A nyelv fejleidese mindennek csak kOvetkezmenyet ,mutatja, 2) Az iteles eddig is eleifordult, de inkabb Ontudatlan, vagy legalobb is nem gatolt kapcsolatok formaiban, mig most a tudato4 szegzes milveletevel a megfontolt iteles köre kOvetkezik, Ennek bizonyitekai a kerdesek, a gyermek fokozottahb okkeresese, melyek gyakran nieglepik a vele foglalkoz5t. Kabisch egy .9 '.eves gyermektol hallott ketked6 nyilatkozatot az Otezer ember megvenclegeleser61 szolo bibliai 15rtenet igazsagara vonatkozOlag, 3) rnagam egy 10 eves leany, kat61 a paradicsomi kigy5 besz616-1t4esseger61. Ugyanez a .gyermek Kain 64 Abel torteneteben azt kerdezte : kit61 felt Kain, mikor az egesz vilagon csak ketten vo]tak kortile Adam és Eva. Egy ugyanilyen id5s, igen eleseszii leanyka a Viiros tengeren val6 atkelest a tenger apalyaval akarta meg, magyarazni. Mindezek mar nem csak az okkeresest, hanem az itelet biziossagat is bizonyitjak, Ezen az atmeneti fokon meg egy dologrol kell szolapunk : a gyermek beletaglal6dasarOl a csaladi kOrbe. A leg.els6 nyilvanulasok, melyeket ilyen szamba szoktak venni, meg csak osztoni jelensegek. A gyermek anyjahoz 1) Kabisch utin (wie lehren wir Religion. Gott. 1910). 72-3. 1. 2) Meumann: Vorlesungen. 104-109. 11. — 8) Kabisch I. In. 89.1.
52 gaszkodeset az etel kepenek anyjaval val.() kapcsolata okozza. Kesobb ugyan, az erzeki vilagkep kifejlesevel erOsebb lesz aY kapocs, de Ontudatra csak a jelentesek kialakulasaval jou, Ming jobban gazdagodik a jelentesek vilega, annel szorosabban magehoz tartozoknak talalja a gyermek azokat, akik korfilte vannak. Az apro gyermek Ontudatlanul ragaszkodik hozzajuk, a 4-5 eves flier szeretni kezdi Oka. E kOlcsOnhateson alapulo szeretet korfilveszi egesz kis vile& s igy fejlodik ki az otthon fogalma, melynek az invent erintett socialis koret a harmadik fejezet lesz hivatva targyalni. 1) Itt csak az otthon fogalmarol annyit, bogy mégis e korbanminden vallesos kepzet ebben tale]. alapot, A gyermek Jezust, a gondos anyat, Mariat, sajat csaladi kOrenek viszonyaib61, erti és szereti meg. Az Isten fogalma azonban meg mindig idegen marad tole, megertese az ertelmi vilegkep kialakulesaval tortenik. b) Az ertelmi tendencia kora az elObb ismertetett (Arnenetek utau a 13-14 eves korba lep fol. Az etmenet olyan, valtozatos, a korhater olyan labilis, hogy hatarozott idopontot megellapitani lehetetlenseg, Csak hozzevetolegesen tehetjuk erre a korra, mikor a sexualis oszton fOlebredesevel uj motivumot és eras fejlOdest mutat föl. Az elObbi jelensegek csak elOkeszites jellegevel birnak és vezolhatok a kOvetkezokben. Ezt a kort az elobbitol a fantazia fokozott tevekenysege killOnbOiteti meg. A fantezia segitsegevel kutatja a gyermek a dolgok jelenteset és erti meg azokat. Ez uralkodik a 10-13 eves gyermek vallesaban is. A vallesos fogalmak megerteserOl sz6 sem lehet. 1903-4-ben Ziegler és Engelsperger vegeztek ily irenyu vizsgalatot a muncheni elemi iskolas gyermekeken, mikor a vallasos fogalmak is sz6nyegre kerultek, az eredmeny a kOvetkez6 : »vallasos es erkOlcsi kepzetek keves szamuak, az elObbiek egeszen erzekiek és antropomorfok, Isten, tevekenysege, viszonya a vileggal és az emberekkel a gyermekek el6tt ismer& viszonyok durva mesolatai . . . Nemelyek azt gondoltak, hogy az eg egy sor nagy szoba, ahol Isten mindig fel s ale jar, 1) Az otthonra iranyule gyermekemlekek szep leirasat 1. Paulsen : Aus. aneinem Leben , . . 54. 1.
53 feltamadast ugy hiszik, hogy angyalok viszik el a halottat, vagy, mint egy .gyermek kepzeli, a lelkek folcsusznak Pohlman vizs(kraxeln) a hegyekre egesz a felh6kig stb. galatait 6-14 eves gyermekeken vegezte ugy, hogy 10 csoport sz6t adott föl kifejtes gyanant. A vallasos csoportban a kovetkez6k voltak : imadsag, bun, megvaltas, hit, meghalas (Sterben), eg, foltamadas. A gyermekek nagyobb resze meg sem ertette a dolgot, vagy ha yalamit hallott mar rola, a maga kepzeleletevel kiszinezte. 2) Altalaban ugy latszik, minden ilyen vizsgalatnal ugyanez a botranyos ertelmetlenseg uralg, Inely a gyermek fejlettsegi fokanak kovetelmenyeit suveren goggel lenez6 vallasoktatas kOvetkezmenye. A Flournoy egyik inegfigyelt egyene mutatja azokat a harcokat, melyeket a »jOg Isten reszer61 tapasztalt szenvedesek es csapasok kivaltanak a naiv, hiv6 lelekb61. 3) Magam is tettem kiserleteket a gyermekek iskolaba hazulrOl és a szill6i hazbol hozott vallasos kepzeteinek es azok hasznalatanak kikutatasara. A polgari leanyiskola negy osztalyaban, tovabba a fels6 leanyiskola V—VI. (Osszevont) osztalyaban negy-negy kerdest adtam fOl az Oran; a felelet (minden kerdesre 6-10 percnyi id6) szinten az Oran volt felirandO. A negy kerdes hivatasa a kOvetkez6 volt : Megallapitni I. hogy milyen vallasos Orokseget bozott hazulrol ; H. milyeneket nyert eddigi tanulasa alatt ; III. hogyan tudja a vallasos tartalmat egy irdsmilben feltalalni. IV. hogyan kepes gyakorlati alkalmazasara mutatni ra. Az also ket osztalyban ezek nagyreszt az erzelmi jelensegekre iranyultak, a vallasos fogalmak és distinctiOk a harom magasabb osztalyban talaltak helyet. Csak egy par kerdest. Az els6 .osztalyban a masodik kerdes igy hangzott : mit kivan t6Rink Isten ? A legjobb felelet, egy igen ertehnes gyors felfogasu leanykae volt: »tiszteljdk szuleinket. Ha imadkozunk, szivbd] imadkozzunk.« A tObbi feleletek a legkOlOnfelebb tonusban, j6forman megegyeznek : pl. szefogadast, engedelsnesseget, szeretetet (J. I.); hogy j6 legyek (H. 11.); benne ingyjdnk es tiszteljuk (R. J.) ; tartsuk meg parancsolatait 1) meumann : Id. m. 361. L 2) Meumann i, m. 373. 1. 3) Flournoy; Religionspsychologie. Lpz. Eckardt. 1911. 27. 1.
54 E.); Mat és szeretetet (S. J.); szeressilk szuleinket, ne zugolodjunk (S. E.); hogy lelkiismeretank tiszta legyen (B.14 A tobbi felelet az engedelmesseg, sz6fogadas, stb. ugyanazon motivumait mutatja. A milsodik osztAlyban a mAsodik kerdes : mit izent Isten Jezus Altai az embereknek ? A beerkezett 43 felelet kOztil legtObb (20), objectiv oldalarol fogta fol a kerdest s a felelet ez : »hogy nem bosszuallO ur, hanern, mennyei atya,« A subjektiv iranyu feleletekbol 9 egyszertien, odaydigja »legyfink Kik.« A szeretet motivumat kiemeli : 7; kevesebben adtak kovetkezO feleleteket »imadjuk Istent« (2); »legytink becstiletesek és a szegenyeken segitstinka (1); vegre az objectiv és subjectiv iranyu feleleteket egybefoglalta (egyik nyilvtinvalOan ktIls6 suggestiOra): (3). A harmadik osztAly negyedik kerdese: hogyan engedelmeskedhetunk igazan Istennek ? A feleletek (Osszes sztima 38) igy oszlanak meg : OltalOnos frtizissal (parancsok megtartasa, »hogy jOk lesziink« stb.) vegez 10. A tobbi feleletek a kOvetkezok : »hogy jot cselekszunka (5); »csapa'sok ellen nem zugolodtinka (4); alazatossAg, tiszta sziv, benne yak> bizalom (4); felebarati szeretettel (3); jo cselekedet es szeretet (2), szeretet és bizaloin (2); imAdkozas és munka (1); vegre a legjellemzobb felelet igy hangzik : »hogy mikor valami rosszat akarunk tenni, hogy azt ne tegyilk és olyan &zest erzunk, mintha beszelne 'sten nektink . . és ha annalc a rossznak veget szakitjuk, egeszen konnyebbnek erezzilk magunkat.e (G. J.) Nem felelt : 6. A negy edik osztAly mitsodik kerdese micsoda jellemvon6s az Jezusban, amiert hasonlOnak kelt lenntink hozza ? A feleletek (osszesen 44) kozill Isten és emberek szeretete (9); Isten irAnti engedelmesseg, vallAsossAg (9); Isten szeretet (8); szeretet (kozelebbi meghatOrozAs nelkill iranyAra, az odavetettseg nyilvonvalei jelevel) (7); jOsAg, szeretet, OnfelAldozas, engedelniesseg (4); vallasosseig (csak odavetve) (2); szeretet az emberek irant (2), tOkeletesseg és onzetlen szeretet (2); engedelmesseg, bizalom (1). Az V—VI. Osztiilyban (fels6bb leanyiskola) els6- kerdes ; mit nevezunk tid7tissegnek és hogyan lehet resztink abban. A 14 felelet kortil tulvilagi boldogsAgot ert alatta 4 ; >5ha a magunkebelyett Isten akarat6t kovetjtik és resztink lehet benne, ha Isten parancsait megtartjuk, e fOldemq (1); egy odavetett
55 zis : »orOk j6sog« (6); helyesen megindokolt szep feleletet terjesztett be 3; a legjobb felelet igy hangzik »ildvosseg, nek nevezziik szerintem a lelek azon allapotat, amikor jol elvegzett munka utan bizonyos mennyei nyugalom szall meg és nagyon boldognak erezziik magunkat. Resztink lehet benne akkor, ha kOtelessegtinket teljesitjtik es lelkiismerettink nyugalmat megszerezzilk.0 (P, M.) Nem foglalkortunk volna olyan hosszan e dologgal, ha nem ilusztraciojat kerestiik volna benne annak, amit ez atmeneti kor fejl6d6 vallasos tudatar61 mondottunk. Tulnyom6 reszben a kapott vallasos kifejezeseket frazis gyanant talaljuk meg, a vallasos kepzetek szegenyseget kovetkezmenyeiknek itt vizsgalt bizonytalansaga elegge mutatja. Ami meglep6 elteres itt mutatkozik Pohlman és Ziegler vizsgalataib6I azt reszint a korkidonbseg, reszint a kerdesek fogalmazasa magyarazza meg, melyek a dogmatikus szinezetet tavolrol is kerfilni akartak. A fejlddd ertelem vegre eljut arra a pontra, hol a vild, got ertelmi alkatriban egysegnek fogja föl és szemleli. F61, fogasi formaja a cel es okviszony, eldbbi az onfentartasra, masik az ontudat valtozasaira iranyul. Az egesz vilagot egy nagy halozat osztja reszekre es mindennek szempontjat az hatarozza meg, hol foglal helyet ez egyetemes vilagoSszefog gesben. Az objektiv celok és okok e vilaga (alert sajat magara valo vonatkozasukat legtObbsthr alig sejti a gyermek) mint kiftirkeszhetetlen titokzatossag all el6tte, melybe a fantazia segitsegevel kalandozik .el, és talalja meg a helyes WM. Ezert hivatkozhatnak a gyermekek parancsolatohra, tory& nyekre, az erenyek leggibbikere : az engedelmesSegre, inert ebben a vilagban szamukra és el6ttfik objectiv col és objec tiv parancs rejlik. Mivel pedig itt a gyermek okkeresese leger6sebb foliat eri el, szfiksegkepen jut egy vegs6 ok és vegsO eel, Isten fogalmara. Lehet, hogy maga talan masnak nevezi, lenyege : - a megalkuvast nem torn parancs es te-, kintely, szemben az elnyomottsaggal, melyet erez, elkertilhetetlent11 erezteti .vele hatalmat. Megis, ez. a vilag nein a ret, teges és rabszolgasag vilaga,..bar nem is a teijes bizalome. Ha a gyermek szilleit61 vagy tanitoit61 a bilinteto es bosszua116 hatalom kepzetet nyerte, alkot maganak egy ma'sikat,
56 melyben ez a relativ ftigges nyer csodas kifejezest. A »kett6s en«-nek ezt a kfilOnos jelenseget igen gyakran szemlelhetjat klasszikus leirasat Kabisehnal talaljuk, ki Vogel utan rajzolja ezt az Istennel szemben allo, daeolo és elidegened6 Aliapotot 1), A vilagosszefugges e megertese tehat az Isten fogalmanak keletkezeset vonja maga titan, a mestersegesen adott és a gyermek lelket61 elter6 Istenfogalom, mint lattuk, okvetlen reactiot sztil. A fantazia e fokanak a szeretet leven uralkod6 eleme, azt is meghatarozhatjuk, hogy a gyermek Istenfogalmanak a bOles (oki) és jó (eel) tulajdonsagokat fogja adni. E foknak vall5sos mineisegere dont6 befolyast a seualis oszton ad. A ket nemnel ez khlonfelekep nyilvanul, el6re megallapithatOlag a leanynal intenzibben, mint a fitinAl. Lassuk ennek a vallas ertelmi jelentkezeseire gyakorolt befolyasat. Ez a it& ev kfilonOs valtoz6sokat hoz a gyermek szellemi vilagaba.2) Az uj oszton eloszOr csak mint sejtelem jelentkezik, majd mind erosebben koveteli jogait, olyan elementaris erovel, mely a gyermek egesz lenyet megrazza. Ljj kapcsolatok keletkeznek es veszik igenybe az idegptilyakat, melyek ennelfogva neha tulsagosan el vannak foglalva es ezt meg is sinylik. Az uj kapcsolatok emelik a gyermek szellemi kepessegeit, de a folytonosan tarts:5 osztOnkOtes egesz Ontudatat lefoglalja, innen a , gyermek rosszasaga, akaratossaga, figyelmetlensege. Vannak, akiket egeszen elfoglalva tart ez oszton ereje, zavaros arja az ontudat tiszta thkret is elhomalyositja, rnegkOti az en egesz erejet és az oszton barmi (iron val6 kielegitesenek alacsony celjaba allitja. Szerenesere ezek nem a tObbseget kepviselik, de a veszedelmes eletkor elmultaval ezek is '-':isszanyerik az ontudat tisztasagat s az indulatok harca az ontudat gy6zelmevel vegzodik. Ezt a jelenseget, mint rnegterest, a masodik fejezetben fogjuk targyalni, A rendes folyamat egeszen mas uton halad. A sexualis oszton felforgatja ugyan a gyermek egesz vilAgat, fantaziaja elesebben keresi es teljesebben erti meg a vilog jelenteset, tenyeit, de 45 maga mar magasabb allasponton van, hogysem lestilyedne oda, ahova az elobb rajzolt ut vezet, A kapcsolatok elenk1) Kabisch. i. m. 79-80. 11. 2) Meumana m, 110-112. 11.
57 .sege a vilag osszeffiggesenek megerteset testi szatuara kOnynyebbe, e vilagbalozatban pedig uralkodik a cel gondolata, a legfObb torveny, melyel szemben a kOzbees6 eszkozOk csak masodrangu jelenteisegOek. A fantazia segitsegevel megalkotott vilag fenseget csak gyalazza a porias, durva oszton uralma s mikor valasztasra kertil a sor, a kora magaslatan gyermek nem habozik azt tobbre becstilni ennel. Az oszton most is megmarad, e surrogatum azonban az ontudatot teljesen kielegitette, es bar ujabban és ujabban megtorik e bele és a gyermek minden cselekvesen rajta van ez OsztOn koloritja, az ontudat 016 milkodese ervenyestil, maga megnyugszik e magasabb celokban s igy lesz a gyermek megvaltOjava a fantazia nagyszeril milkodese. A vallasos tudatban ez a valtozas szembtit16. A leanyok kevesbbe intenziv, de hosszabb ideig tartO OsztOnkOtesilk albl meg itt nem menekfilhetnek. Tudatuk elOtt homalyosan znegjelenik a pOtlek kbpe a gyermek. A leanyok elott ezert kedves a gyerMek Jezus es Maria kepe. melyek most mar nem az ottlion, hanem egy csalad kepet ebresztik fol emlekiikben. A fluknal a pubertas kora intenzivebben, bar rOvidebben nyilvanul, vallasos jelentkezesei nagyjaban ugyanazok, mint a leanyoknal. A szellemi tevekenysegek elenksege magaval hozza az erzelmek intenzivebbe tetelet, az affect usok allandOsagat, de melyseget is. A vallasos tudat szemelyessege, intenzitasa itt eri el legrohatnosabb fejlodeset. A pubertas koranak vegen mar teljesen kifejlodve all az egesz vilag ertelmi alkata az ifju elOtt. Befoglalja • ez a maga korebe sajat Magat Cs mindazokat, akik kOrtilte vannak és alkot egy nagy szolidaritast, melynek tagjai mind egy celert kfizdenek, folOttfik allando Cs megmasithatatlan tOrvenyek uralkodnak. Az ifjunak ez a kora a socialis kor, hol a societas mint allam (haza) és mint egyhaz jelentkezik. A lelkesedes, mely az ifjusag honmentei Cs nepboldogito terveibOl kiarad, rOzsas vagyak és meresz remenysegek korava :avatja ezt. Ez a fok, mint ertekelesi, fok, a tarsadalmi haszon Cs nepj6let idealjait proklamalja, c) A harmadik fok teljes tisztasagaban nem a gyermek .eletkoraba tartozik. Csak megfontolt, higgadt szemlelet vihet az onertekii vallOsossdg fokdra, a gyermek és ifju naiv, vagy
58 kritikai realizmusa sohasem jut el arra a .fokra, hogy a vilagot, mint a sajat alkotasat szemlelje és ertekelje. Van, azonban e nernessegi ertekelesnek csiraja mar a gyermekkorban. Igaz, hogy nem tudomanyosan megokolva, de gyakorlatilag és ez eleg. Ilyeneket elvetve igen koran talalunk.. A szemeremerzet es rosztol valo huz4das ugyan igen gyakran csak belenevelt »nem illik«, vagy a bantetestol valo felelem szillemenye, de a szemelyes nleltOsaganak kiemelese, mellyel a rosszat, vagy unesztetikust, mint magahoz nem meltOt lenezi, mar a nemessegi ertekeles csiroja. A gyermek igen koran megtanulja kornyezete hatasabol a jot Os rosszat megknlonbortetni, aminek gyakorlati kivitele termeszetesen az osztonok intenziv millaidese és az ontudat gatlo erejenek csekelysege miatt alig kovetkezik be ilyen gyakran. Megis gyermek igazsagerzete és hozzatehetjuk erkOlcsi erzeke az, amihez a -nemessegi ertekeles kesobb hozzaletztidik s vele a vallasos tudat eleri legmagasabb jelentkezeset, mint Kabisch igen helyesen jegyzi meg.') Lehet, bogy ,ez meg csak a Szii16i parancsban taluil kifejezest, de Pestallozzi szepen mondja »Mutter, Mutter, du zeigtest mir Gott in deinen Befehlen„ and ich fand Hui in meinem Geborsam « Hatarozottabb alakban jelenik meg az ertekeles mar a gyermek-idedlokbani melyeket ep e tulajdonsaguk miatt targyalunk itt. Lobsien, Goddard és masok kiserletei utan Meumann 2) arra az eredmenyre jut, hogy legjobban a tOrteneti szen]elyek erdeklik a gyermekeket, amit az e korbeli (1315 ev) szellemi fejlodes elobb kifejtett vonasai nyoman konynyen n•leginagyarazhatunk. Termeszetes az is, hogy a gyer mek itfajait inkabb a tOrtenetbol, mint bibliai elbeszelesekbol es le,gendakbol veszi, Kigali 12 eves leanykakon vegeztem ilyen kiserleteket, melyeket azonban nagyon befolyasoit lefolyt Erzsebet-finnepely. a 'kiserlet elOtt kb. ket bettel Ennek kOvetkezteben a kerdesre (kit szeret legjobban azok akikrol hallott Os tanult es 'Inert `1) beerkezett 43 felelet kozill 1U Erzsebet kiralynet a kovetkezo indokolasokkal : Merl szerette a niagyarokat, jo szivii és igazsagos volt, a szegenyeket segitette (7); inert szerette a hazat (1); mert Kabisch: i, m. 70. 1. — 2) Meumann
m. 620. skov. 11.
59t
6 volt a magyar nok mintakepe (nyilvan emlekbeszedmotivum) (1); mert kiralynenk volt (1). A tObbi feleletek kO.1zi11 : 15 Matyas kiralyt r mert igazsagos (11); inert igazsagosés nepszerh. (1); igazsagos és hazaszeret6 (1); . igazsagos volt es szerette az embereket (1); igazshgos volt, szerette a - nepet: es j61 kormanyorta az orszagot (1). Jezust 9'es pedig inert. j6, igaz, szeretetre melt6 (1); Inert szerette az embereket, inert szeret minket (3); inert mindig iga. zat mondott minden-kinek (2); mert megmutatta, bogy szereti az embereket, azzal,. bogy fel tudta magat oldozni a vallasert (nyil van va16a n er telmetlen) (1); Inert megvaltotta az embereket (1); inert Isteii fia volt (1). Dob6 Istvant, mert Eger varat megvedte (2);, Zrinyi Miklost. inert hos volt, szerette a hazajat és - meg is. halt erte (1); Hunyadi Janost, inert .megvedelmezte Magyar-orszagot (1); Petofi Sandort, mert szep koltemenyeket irt (1);. Bocskay Istvant, inert harcolt a vallasert es szabadsagert (1);;. »Nagymamilmat, inert 6 is gondot viselt rain(c (1); »Istent, mert szeret« (1). A tOrteneti szemelyek eloterbe nyomulasa itt szemlellieto, bogy pedig a vallastortenet 116sei annyira. hatterbe vannak szorulva, esak a dogmatikus vallastanitasna-k. tulajdonithat6, mely bel6Iiik nem 616 szetnelyt, hanem mu— miat csinal. Teny azonban, bogy ezekben bizonyos. ertekeles. mar nyilvanul. Ha igen sok, mernok mondani -a legtobb, egyszerti frazissal okolja is meg a feleletet, nemelyik felele,tenel latszik, (és itt a »kiserleti pedagogia«' elvevel ellentet— ben : a feleletek new numerantur sed ponderantur), bogy a megokolas teljes tudatossaggal tOrtent. A homillyossag itt. nagyreszben a korral jar vele. Bizonyara csak a vallasos, neveles modjatol filgg a vallas idealjat ugy allitni egy sze-, melyiseg alakjaban a gyermek ele, bogy benne a sajat esz— menyere ismerjen. A gyermeket korillvevo kornyezet erns behatasanak to lajdonitliato, bogy az erkolcsi &lades szerepel nala legintenzivebben. A fejl6d6 ertelem mind jobban foglaija -a saj:ftt, maga fOlott itelo és erteke16.en. jelleget. Az. elobb idezett. peldak kozhl latszik ez legelesebben egy 13 eves leany leten, melynek ujabb idezesere nem sajnaljuk a teret, akar-. mennyire magan viseli is az a kezdetleges fogalmazas belye7: get : lstennek ugy engedelmeskedtink igazan, Phogy amikor-
60 valami rosszat akarunk tenni, azt ne tegyilk es olyan erzest erzfink, mintha beszelne Isten nektink es ha annak a rossznak ye a& szakitjuk, egeszen konnyebben erezzilk magun6 milyen erosen csend01 ki a kOvetkez6 feleletb61 az kat « )Js erkOlcsi ertekeles hangja, mely feleletet egy lI eves leany adott (kerdes : »eletem legszomorubb napja«) : »legszomorubb napomnak nevezhetem, mikor edes apamat megsertettern. Eddig sohasem feleseltem vissza és most magam sem tudom boay, illetlenul viseltem magam vele szemben és edes apam azt mondta, hogy ezt soha sem felejti el. Egesz napot lelki fajdaIomban és megbanassal toltOttem. (M. R.) A kotelessegteljesites Cs lelkiismeret tisztasaga pedig, mint cel, mar az erkolcsi ertekeles jelenteset mutatja, melyekhez csak a »tO*Metes« fogalmanak kelp jkulnia, hogy az valhlsos legyen. A vallasos onertek alkalmadisk egesz tisztasogaban mutatja a fent megemlitett és idezett felelet, az fidvosseg kerdesere
ouch fur den Religionsunterricht Lpz. 1911. 41-80. 11,
61 tan a hetkOznapi emberektol magasabbra, az idealisig tudott emelkedni,« »Jezust az emberinel nagyobb ertelemmel biro kozOnseges embernek tartom, ki mint ilyen, az embereknek nagy haszniira Olt.« »Jezust egy erkOlcsileg utolerhetetlen embernek tartom. Ha ez egyenld az Isten lenyegevel, akkor 61, mint Istent hiszem, csodatetteit egyedn1 termeszeti ala. pon kepzelern es fogom fel, melyeket kortarsai nem ertettek meg.« Az idezett hArom felelet kozfil az idealis ertekeleshez legkozelebb all az elsd, legtavolabb, egeszen a socialisfokon All, a masodik, a harmadik kOzephelyet foglal el, de inkabb az elsohOz huz. A kOlonbseg az, hogy az utobbi az erkOlcsiben nem latja az idealist, holott az elsd felelet ireja ebben bizonyos. Evvel elertiInk a vallasos fejlodes legrnagasabb fokara, ahol az Isten ket tulajdonsoga melle, melyek a legels6 fok metafizikai tulajdonsAgait folvAltottak, csatlakozik a jó bOles, vagyis erkolcsi és logikai ertekjelzok summitAsa : a szentseges. Vele egyfitt megjelenik az aesthetikai legfdbb ertek, az Onertekessegeben szereto, azt megert6 és megalkot6. en erteke, az a »intiveszi pillantas,« melynek megnyilatkozasAt e fokon, mint imAdsAgot, Ahitatot, a kOvetkezo fejezetben fogjuk fejtegetni. Igy kaptunk hAroin kort a vallas ertelmi fejl6desenek. tArgyalasa sorAn : az erzeki tendencia foka, melynek istenfogalma metafizikai, az ertelmi tendencide, istenfogaln':a socialis és jogi, az esztendenciae, istenfogalmAnak fojellemvonAsa a boles és jó szentseg. A legfOls6 fokra tehat szuksegkepen. leteznie kell a kozeps6nek és ezert alkot a vallasos tudat. socialis kOzosseget, egyhazat, melynek valodi Onerteket azon-ban csak az idealis vallasos ertekeles fogja'meghatAroini,
2. A voila's, mint erzelem. A lelektanbel tudjuk s a megfele16' helyen e miiben is. kifejezest nyert, hogy az erzes nem mas, mint az az index,, mely az ontet sikerer61, vagy sikertelenseger61, OrOm vagy fajdalom utjan tudosit, Mivel pedig az oszton az ontudat eldtt kep gyanant jelenik meg, erzes kep nelkul (legyen az a keg,.
<62 bArmilyen lnnalyos) nem letezhetik, Ezt &tette a régi psy•chologia az alatt, bogy erzelem és kepzet ket egymIlssal egyfitt joro lelki teny. Az erzes most vagy fdjdalom, mely .arrOl Indosit, bogy egy OsztOn kOttetik, vagyis az onfentarthsban hinny allott be, vagy pedig ha a hianvt az. ontudat - petolta, ay. Az elv, vagyis a pOthis ketfele lehet : vagy olyan, amellyel az ontudat es oszton semmit sem nyer (pl. ha valaki vizbe esik es kiszabadul) ezt nevezzuk rives elvnek, vagy olyan, melyben valami tObbletet flyer az Ontudat, ez a valo elm 1) E ket a. laperzes nyomon az erzelmek i; kapjAk a kellemes, vagy kellemetlen alaptonusait. Az erzelmeket azok -szerint osztjuk fol, amire irt-inyulnak, a puszta, kepre irftnyulekat erzeki erzelmeknek, a jelento kepekre irAnyulOkat ertelmi erzelmeknek nevezzfik. Az indulatok az erzelmektol abban killonhoznek, bogy bennhk nagyobb a •vonatkozas az en jele,1 tere, vagy veszedelmere, vagy ambit Bohr kifejezi : »benntik complexumot, az en es Osztan •synthesiset kell letflunk.« 9) Az 6sindulat a megdObbenes, mely az en meghatottsfiga eredete, ha valamely OsztOn hirtelen kOttetik, Ha most a kOttetes ereje nagyobb, mint , az' en 'kihatAsa, depressziv, ha az en folytonos kottetes miatt er6sen visszahat és tul-sulyra verg6dik, explosiu indulatok keletkeznek. A kett6 egymlisba igen kOnnyen atmehet, milit majd lest alkalmunk ramutatni. Ezen attekintes ratan hozzalathatunk]a vall(sos erzes leek tanimak vizsgrilatahoz. a) A gyermek elso erzelmei kozott egeszen termeszetes, !logy a vallAsos erzelem nem foglal helyet. Itt tehAt .csak az alapOiat rakjuk le hozzA, hogy kes6bh ennek jelentkezeset megerthessilk, A gyermek elso erzesei az OsztOnok kortil az. elteto és . mozgato osztOnhoz vannak kOtve. FAjdal. mat erez, ha ehes, orOmet ha j011akott. Egeszen addig, mig ti jelento kepei nincsenek, a negy osindulat : harag uralkodik. Ranschrelmetlenkedes; megszeppenes burg tapasztalata szerint 3) a meglepetes (a 3-4 heten) jelenttezett .elerszOr, 11/2-2 ev elejen figyelt meg felelmet es dill) E lelektani jelensegek pontos leirasa megolvashatO. Bohm.: Ember es -viliga. II. r. 51. skov. §§. 2) 1. m. 301. I. L. raiz: Barn.: Tapasztalati lelektan. Bp. 19042 31. §. 3) Ranschburg:•A gyermeiti elme,' Bp. 1908, V. •fj, 1. §.
63 116t, a 2. evben feltekenyseget, irigyseget, becsvAgyat. Preyer azt veli, hogy a felelem ugy a gyermeknel, mint az aliatnAl veleszOletett. Az ijedt sirAst a 9. hehan figyel.te meg, a le-esestol valO felelmet gyet•mekeknel, kik *in tanultak. TovAbba a fekete ruhatel vain felelmet 17. hOnaphan, a sotettOl kesobb. 1 ) Az egyes indulatok a gyermeknel igen gyakran mennek At egymasba, valamint explosiv a depressivhe, amit igen .j61 megflgyelhetni a mesemondAs folyamata alatt. A kapcsolatok Altai Vegzett nnikodes, .valamint a szemlelet, az Ontudatban vagy kellemes, vagy kellemetlen erzest valt ki, a szerint, amint a kapesolos vagy szemleles milve konynyO, vagy nehez. A gyermek vallAsos erzelmeire (ha szabad itt e kifejezest hasznAlnunk) ez igen nagy befolyAssal van kfilOnOsen a jelento kepek alkotasa idejeben. A termeszeti jelensegek a gyermek.altal nehezen kapcsolliatok, ezert okoz.zak a megszeppenes, aggodas, felelem, vagy epen reninlet indulatait, melyek kesobb az alAzatossAgba mennek At. Kabisch tehat helyesen figyeli meg, bogy ezek a valla-os erzes e korbeli nyilvAnultisainak tekinthetok, melyekre a megkotott jelento OsztOn kapcsolatok utjAn keres magya.r5zatot. Egy gyerinek 3 eves koraban a mennylorgeskor keydezte : »talAn a JO Isten szive dobog Kabisch 2) csak abban teved, bogy evvel egyfitt a gyermek istenfogalmanak fejlodesk is ebbol akarja levezetni, holott az az Altala emlitett forinAban mar ktilsO adat, mint az elobbi pelda viltigosan kimutatja. 1Jp ilyen felelmet okoznak a gyermeknel a jelento -oszton heves kottetesei is, killOnosen az istenfogalom szempontjAhel, Erre a kOvetkez6 peldAt : G. S. negyeves leanyka i negyedik eveig sokat hallott Istenrol, anelk•fil, bogy btirmi, kep maga e nev jelenteset folfogta volna. Ot eves korAig sotet szobaban sem felt. OtOdik eveben egy alkalommal egy -sOtet szobaba kellett bemennie, de a kovetkezei pillanatban meg a ktiszobein remOlt reszketessel mutatott egy pontra a levegObe és mondta »latom az istent,« E perctill - kezdve •sOtethen nem volt kepes egyedtil tneglenni. Itt a jelento" Osz"; • ton ergs kotese vAltotta ki a nagy kepeket kiset5 felelmet, iEz a felelem eredetileg csak »Abschew es 'kestibb lesz- igazi 1)Preyer; Die Seele des Kindes. Lpz, 1884, 6. §. 2) Kabisch: I. in. 68-69. IL, hot sthnos pelda taialhat6.
64 tisztelette (Ehrfurcht).1) Flournoy egyik megfigyeltje mondja:In meiner Kindheit war es (das Religiose) ein Gefithl der Furcht.« 2) A »vallasos erzes« e korban tehat egyaltalaban nem vallasos. Az uralkode indulat a vallasos fogalmakkal szemben tisztan a felelem. Az teh5t, hogy a termeszeti nepek,. vagy az apro gyermek a termeszet nagy tenyeibel az Isten hatalmat latna, vagy epen szeretetet, nem miis, mint elfogult mese, mely csak predikaciOkban hasznalhatO. A gyermek a termeszet tenyeib61 semmit sem lat, legkevesbe sze,retetet, A. szeretet esiraia ugyan meg van a gyermekben, de a vilagkepre es Istenre csak akkor vonatkozik, ha majd ezek szemleletere, illetoleg folfogasara eljut. Darvin az appereipialas e lehetetlensegeb61 magyarazza a vallasos remillet eloallasot, ami azonba.V e fokon vall5sosnak csak annyiban nevezhet6, amennyiben arra a vilag-Osszefuggesre vonatkozik, melyet teljesen csak a masodik fok fog megerteni. A jelentesek tisztazodasfival, a jelent6 oszton fejlOdesevel a vallas ertelmi jelentkezese vilAgosabb s igy az erzelmek is tisztultak lesznek. A vallasos neveles hatasa a szfil5k altar kozvetittetik s igy kozvetlen hozzajuk kapesoledik is. A szi116k vallasos gyakorlatAnak 16t6sa, a sok toliik hallott, csak felig megertett .utalas istenre, a gyermeknel kiilOnboze' hatasu indulatokat valt ki. Paulsen beszeli mag5rol, bogy els6 templomba menese egyaltalan nem keltett benne vallAsos. erzelmeket. »Egy feketeruhAs ember a szOszeken elkezdett beszelni, amit new ertettem, egyhanguan, szakadozva, en eltaradtam, bologattam, ugy, bogy anyam eleg nagy bajhan volt, hogy a padon tartson.« Mennyivel mAs a karAcsonyi emlek, melyet elmond, a tanyer, teli siitemenyekkel, ajandekokkal, melyeket a jo gyermekeknek a »Kindjen« hozott. »Semmifele karksonyfa, lett volna meg olyan gazdagon földiszitve es megterbelve, nem tudott volna nagyobb hatast gyakorolni ram, mint e titokzatos bevezetes tett gyermeki kedelyemre ; meg ma is erzem azt az aggodalmas feszilltsegi:t unnepi hangulatot, melyet a sejtelmes, harangszOra emlekeztet6 hangok ream gyakoroltak.« 3) 1)Groos : Das Seelenleben des Kindes. Berlin. 1911. 321 1. 2)Flournoy: Religionspsyehologie. 8. 1. 3) Paulsen: Aus meinem Leben, 18-19. 11.
65 A jelentesek megertesenel a fantazia nitikodese a vallasos erzes fejl6desere is &onto hatasu lesz. A bibliai tOrte netek megerteset az otthoni kör megertese teszi lehetOve, ez pedig mar a jelentesek bizonyos kora egyseget fOltetelezi. A sztilok kikenyszerithet6 parancsai legtobbszOr vallasos sanctiOval indokoltatnak, vagy legalabb is alapelviik az engedelmesseg. Az istenfogalom igy lesz csaladi tekintely elveve, kOvetkezmenyei a bizalom vagy a felelem. Innen, bogy ugyanolyan koru gyermekek vallasos erzelmei teljesen mert az engedelmesseg motivuma egyik csaladban a btintetes — ez a felelmet valtja ki — masik helyen a bizalom ez az oromet és szeretetet. Csak egeszen term& szetes, hogy a fejl6desnek megfelel6 a masodik. A szigoru kotelessegteljesitesb61, (mely azonban meg korantsem erkolcsiseg, bisz tekintelyen alapul1 igy lesz itt bels6 'Ake es ez a kor igy lesz fokozatosan a szeretet kora, melyet a maga teljessegeben a masodik fok mutat fOl.
b) Az ertelmi tendencidk foka az atmenet titan a fantazia fokozott tevekenyseget mutatja. Minel nagyobb a vilagkep tisztasaga, minel nagyobb az attekintes, mellyel annak egyes reszeit egy egyseges szemlelettel foglalja ossze, annal nagyobb a teljes kielegedes : a szeretet uralma. Az otthoni kört, melynek egesz jelent6seget csak most ertette meg, a szeretet fogja korai. Mikor felismeri az egesz vilagkep jelenteset, a maga torvenyes és celszerti halOzataban, melynek alkotOja és vezet6je Isten, e retteges hely& a szeretet es bizalom teljessege foglalja el. Ezert lepi meg az enabert az ilyen koru gyermek naiv 6szintesege. Igaz, hogy ez a torveny falOtte all, rajta uralkodik, de ez nem haboritja, mert benne isteni szeretetet lat. A vilagnak ez a derillt, nyugodt szemlelete viszi a gyermeket arra, amit Kabisch mar az elobbi fokon neki tulajdonitott : bogy Isten uralmat és josagat az egesz vilagot kortilfogO legkornek tartsa, az egesz vilagot egy nagy Egyetemesnek, melynek egy hullamcsapasa : 6. Ezert van ebben a korban a gyermekre lelkesito hatassal a socialis kornyezet ez a mystica korszaka, ha az ertelmi elemet hagyja tulnyomOnak, de ez a jogi istenfogalome is, ha az ertelmi alkat prevaleal. 5
66 A sexualis oszion hatasdt a vallds erzelmi jelentkezesere killonos vizsg5lat targydva kell tenniink. Mdr az iment emlitettiik, bogy a pubertas kordban a szellemi fejlodes gyors hatasa a kapcsol6 paly5k ergs igenybevetele dltal mozdittatik ele, Ebbol kOvetkezik, hogy az affectusok vdltozasai es intenzitdsa er6s emelkedest mutatnak. Innen magyardzhat6 a serdi116 gyermekek kiszamithatatlansAga, hangulatanak gyors valtozasai, melyek a legnagyobb lelkesedest61 a legmelyebb cinizmusig a valtozatok 6riosi szAmdt mutatjdk f61. Minel jobban meg6rzi az ontudat gdflo-,erejet a kapcsolatok otletszertisege, sokszor veszedelmes gyors'as5,ga es ir5nya ellen, anndl nyugodtabban es szelidebben folyk, le ez a korszak a gyermek eleteben. A tuls5gos nyugtalansdg; aggoddsra és felelemre yak') hajlanclesdg vildgos jele annak, bogy az ontudat nyugalma nines helyre 51Iva s igy az uralkodo centralis oszton, a sexualis osztOn folytonos, taldn megsemrnisit6 harcok oka lehet. Ebben a korban egyik igen fontos jelenseg, melynek alapjait itt f61 kell kutatnunk, vall5sos nyelven a megteres nevet viseli, A megteres psychosis5ra Starbuck es James szolgAltattak ertekes adatokat, mindamellett, hogy a kerdest egyoldaluan iteltek meg es a modszert helytelenul vdlasztottak. Adataik nyomdn a kovetkez6kben erthetja meg a megteres lelektandt. 1) Starbuck eloszor is megallapitja a megteres kordt, mely szerinte a 10-25 evek jellemvondsa. Legnagyobb szama az eseteknek n6knel 13-16, ferliaknAl 16 —19 evek koze esik. A noknel teh5t kordbban jelenik meg, a ferflakndl kesobben es er6sebb hullamzasokat mutat. 2 ) Okait Starbuck ket oldalrol keresi. Lelektani oknak tartja a gyermek szellemi kepessegeinek ergs kifejl6deset, mely ep ez idoben tOrtenik, fiziologiai oknak a gyermek testi nOvekedeset és erre nezve kimondja : »a leggyorsabb testi nOvekedes periodusa alatt All be az az id6, mikor a megteres legvalOszinfibben (am wahrscheinlichsten) f011ep.« 3) 1) Starbuck: Religionspsychologie. Ford. I. Beta. Lpz. 1909. I. James— iVobbermin : Die rel. Erfahning in ihrer Mannigfaltigkeit. Lp. 1907. 2) L. a tiblizatot Starbuck i. m. 3) I. m. 40. 1.
67 .Ami a megteresnek a pubertassal valo viszonyat illeti, az a' velemenye, melyet kiserleteivel tarnogat — bogy »a meg: ,teres és pubertas idot illetoleg inkabb egymast kiegeszilik, Mintsem Osszeesnek,« anti azt jelenti, bogy a megteres perioJlusaba a pubertas kora beleesik. Igy• pl. n6knel a megteres .kora 13-16 ev, a pubertase 14, a ferfiaknal a megteres periodusa 17-18, mig a pubertase 15 6\7. 1) Eltekintve attOl, bogy az illeto kiserleti egyenek a .pubertasba lopes korat nein tudtak talán pontosan magukra vonatkozolag megallapitani, hiszen ezt jol tudjuk, ha Starbuck mind a 96 egyene ellene mond is, hogy ferfiaknal Altalaban 15, Eszakatnerikaban 16. evben lop fol, Starbuck vizsgalata megallapitotta, bogy a pubertasnak igenis van valami koze a megtereshez. Maga a megteres ketfelekepen jelenik meg. Egyik alak. jat intellektualisnak lehetne nevezni, altalanos jelleme, bogy az Melo ketelkedesebol, tudomanyos agniszticismusabol sza-: .badul -ki; masik alakjanak jelletnvonasa az ergs bunbanat, megteres Mani jelentkezese mindkettonel az orom és bol.dogsag. Starbuck maga figyelmeztet ra, bogy az altala 2) •sorolt esetekben csak 5 °/o a a megtereseknek bir altruistikus motivumokkal, hogy leggyakoribb motivum a felelem, bun- tudat, utanzas, socialis kenyszer ; Jezus, vagy Isten iranti• szeretet csak 2 °/o-nal szerepel motivum gyanant. Mivel-- mi tudjuk, bogy a tulajdonkepeni okot az Ontudat valtozasaban: kell keresnunk, nem est1nk bele abba a tevedesbe, amibe:Starbuck, aki kijelenti, bogy a nOknel a kiils6, ferfiaknal a bels6 motivumok a donteik. Ezek a motivumok bizonyara mind belso motivumok, most tehat ezeket kell felkutatni. Lassuk a megteres intellektualis fornufpit. Tudjuk, bogy ebben a korban a szellemi tevekenysegek killonos fejlodest... mutatnak. Lattuk azt is, bogy a termeszetes ut a jelentesek fi5lismerese, illetoleg proiectiOja utjan az egesz vilag egyseges jelentesenek fOlkutatasara és belatasara visz. A jelent5 oszton folytonosan kOttetik, ez az Ontudatnak folytonos faj, daltnat jelent, mely ktilonbozokepen nyilvanul egyes affeo; tusokban. Az okviszonylat attekintesenek- lehetetlensege a 1)
I. m. 43. 1. --2) I. m. 51-56. 11.
68 110061 valo felelemben mutatkozik ; egyes esemenyeket (halaleset) az ontudat nem kepes folfogni, ez rettegest okoz; a celviszonylat be nem 'Masa (pl. az eletsorsban) aggodalmat,_ bizonytalansagot szal, ezek osszehatasa depressziOt, az egyseges ertelmi vilagkep hianya Istent61 valo idegenseget, elhagyottsagot. mely az indulatok egymAssal valo kOnnyil kozlekedese miatt explozive csaphat At dacba, vakmer6segbe és. gogbe. Ezek a Starbuck altal megfigyelt praeconversionalis affectusok és 6 helyesen jegyzi meg, hogy a ferflaknal inkabb,. ertelmi iranyuak. Tablazata szerint a ferflaknal a megteres„ motivumaul leginkabb nyugtalansag, aggodalom, bizonytalansag stb. uralkodtak. 1) Minel hevesebb a depresszio, annal er6sebb explosiv indulat kovetkezik utana. Ha ugyanis. a hianyz6 egyseg helyreall, vele az en egesz alkata megrazkOdik és kitor. Olyan erOsen kapja meg az eszt az uj igazsag, hogy beleszedul és a depressziv indulatok explosivakka lesznek. Az aggodasbol igy lesz remenyseg, a bizalinatlansagbol bizalom, a felelemb61 viterseg, sot dac. Az ilyen uton megnyert uj elet azert tartalmazza ezeket a vonasokat. (Tolstoi,. Bunyan). 2) A masik megteresi forma a sexualis iisztiinhoz kapcsolodik. Mivel pedig a sexualis oszton a no szellemi aIkataban foglal el centralis helyet, ennyiben igaza van Starbucknak, bogy a buntudat a mil megteresi motivuma. Lattuk azt. is, bogy a sexualis oszton kielegitesere az ontudat potlOkepeket allit. Minel erOsebbek és intenzivebbek a kapcsolatok, mine erOsebben lep fol az osztOnkotes, annal kisebb az ontudat &le ereje s annal tab és tObb potlOkepet allit az ontudat az oszton el& A kapcsolatok gyorsasaga es ereje az idegpalyak kalOnos finomodasat és ingerlekenyseget hozza magoval, Mivel azohban az ontudat &la mfikodese mindig elenk marad, ha e &las sikerrel nem jar is, az oszton ésaz ontudat a folytonos kolcsOnhatas mellett egy dualismust eredmenyez, mely a James »kettOs en«-jeben mutatja legfejlettebb folcat. A pozitiv hinny mindig negativ hianyra, ez ism& pozitiv hianyra vezet, a nemi plethoriabol az iisztonkOtesre. Ehhez a folytonos ingadozashoz azonban meg valamiStarbucl: : I. m, G3-72. 11. -- 2) V. 6, James—Wobbermin I. m. V. fj..
69 :Jamul. A belenevelt szokas, vagy az erkolcsi itelet bizonyos csirdja az ontudatban iteletet mond a sajat viselkedese folOtt es el is iteli azt. BArmilyen ergs azonban az ontudat milkOdese, a kapcsolatok ereje, melyek joforman Ontudatlanul ,Allnak el6, egesz egyeniseget ez oszton Altai hatarOzza meg, ezt kiseri az ontudatban a f5jdalorn, ami valldsos nyelven megjelenik mint bun. A bun tehAt az ontudat ertekel6 es irAnyit6 munkAjAval valO ellentetbe jutds, az dltala kivAltott fAjdalom az ontudat osztonenek kottetese : a biintudat. Az ontudat munkdjanak sikertelensege kapcsolOdhatik celkepzettel is és iranyulhat az onfentartdsra, hasznossagi ertekfokon mint .aggodas a betegsegtdl, idealis ertekelesi fokon, mint az en 2aemessegenek elvesztese, vallAsos nyelven : blintetes. A sexualis oszton ilyen tultengese hozhat elo mas affektusokat is, mint .aggOdast, rettegest, Istent61 valO elhagyotts5got stb., valamint .a sexualis oszton mellett mas oszton is lephet fol. Itt csak a ket alaptypust vizsgAltuk. Tobb eset tanuskodik rola, hogy ilyen esemenyekkel viziok, hallucinaciok és illuziok is *mak egyutt, melyek azt bizonyitjAk, bogy a sexualis oszton ingerlesenek magas fokdn a tobbi osztOnOkbe, killonosen a .kepez6 osztonbe atsugarzik. Ez vezet at bennfinket arra, hogyan tortenik most a megteres ? Tudjuk, bogy az ontudat ez egesz folyamat alatt clepresszioban van. Azt is tudjuk, bogy az indulatok konnyen lendOlnek at egymAsba, igy egy igen csekely motivumra, mely eredhet kills6 hatasb61, vagy a sexualis oszton kimerilltsegeb61, vagy a jelent6 osztonbob az ontudatban az explosiv indulatok ervenyesidnek, vagyis az ontudat tulsulyra jut. Ezek a motivumok mind megegyeznek egyben, az explosio utjan ep az ellenkezOre lenditik at az Ontet allapotdt, az iisztonabol az Ontudatra helyezik at a sulyt. Az aggoddsbOl igy remenys6g lesz, mely ha celkepzetre, az Onfentartdsra vonatkozik : bunbocsdnat, ha a nemessegi ertekeles erejenek Nisszanyeresere : keggelem. Mivel pedig az dtlendides igen :nagy, a depresszi6 utAn az explosio is nagy lesz, az Istent6l walo elhagyottsdg affectusA1361 lesz az Istennel valO egyseg ,affectusa ildviisseg. Nem kell azonban -azt gondolni, hogy ez a hat valldsos fogalom. melynek lelektani alapjdt itt ismertetta, csakis e
70 fokon és csakis ilyen lefolyashan szerepel. Levezetestiket azert hagytuk mostanara, mert az ellentetek jobban folmutattak azok lenyeget. Az ontudat harca a nemessegi &lades ervenyesiteseert ugyanaz, amit a régi theologusok dogmatikusan, bun és kegyelem harcanak neveztek és amint az en nemessegenek tudatara ebredve kiszabadul a Idle idegen kOrnyezetbol, hogy azt sajat magaenak ismerve uralkodjek azon es. sajat maga OrokkevalO ertekevel szentelje meg, ugy fejtette ki a régi theologia az ildvozait ember uralmat e vilag fololl es vallotta azt, hogy csak az Istentol nyert ertek tesz: igazan draga.va e vilagon mindent. A lelektani tapasztalat tehat, melyrOl azok szomot adtak, a mi eredinenyankkel egyezd, a - dogmatikus kifejezesekrol es meghatarozasokrot nem felelfmk. A megteres e ket formajanak lelektana igazolja tehat Starbuck megfigyeleset, bogy az az ifjukor sajatsaga, NeM. termeszetfolotti jelenseg, vagy csoda, hanem lelektani factorok kozremilkodesevel letrejott, bar komplikalt processes. Meg egy dolog van itt megemliteni valo, aini a megteres-jelensegevel gyakran osszeffigg : az extasis. Az extasis viszo, nyat a sexualis osztOnnel mar igen sokan kimutattak, erdekes adatokat kOzol rola ujabban Konowaloff, aki annyiban. ad ujat, bogy az extasis, sexualis gerjedelmek es fajdalomkergetes (algomania) kozotti viszonyra vet erdekes ,Konowaloff azt veli, hogy a sexualis kielegedes helyere a. vallasos felindulas kepes lepni. Ezek a szektak ugyanis azt lapasztaltak, hogy a kielegedessel a prOfetalas, jOvole latas. és mas ilyen »adomanyok« elmaradnak es ez magyarazza meg ellenszenvilket a hazassag ellen. Az extasis jelentoseget pedig abban latja, hogy az extasisban affectusok uralkodnak, rnelyekhez szilksegcs a tudatter megszaitese„4 modern ember tudatIere nagyon tag, ezert csak nagy veszelyben onfel7 aldozO. 44 extasis -ep ebben a tudatszukulesben rejld egygondolatot ragadja meg es ervenyesill Az extasis egy-egy ilyen nagy gondolat ervenyesitesevel viszi elobb at ernberi'.Segel. Effelejti azonban Segaloff, bogy az emberiseg ernelke.71) D. Konowaloff : Exiase im russischen mystischen Sectierertum. '1998. Magam sajnos csak' ismertetesInn ismerem e kittin6 munkat. Ism. : Segaloff. Zeitschrift far PsychOtherapie, Band. III. Heft. 5,
71 clesere nem a yak indulatok kellenek, hanem az ertekelo ontudatos en, a rnystikus rajongok vajmi kevessel vitt& el6re az emberiseg tigyet, sokkal inkabb a mtlyeszi pillantassel rendelkezo, attekint6 kepesseggel biro geniusok. Evvel le is zarhatjuk az ertelmi tendencia korerOl vale mondandOink soret. Lattuk hogy itt az egyetemes vilegkeppel es lstenfogalornmal egyutt a bizalorn, boldogsdg erzelme uralkodik, mely a socialis kOrben mint szeretetkazdsseg jelenik meg. A gyermek belemertil a viltigba, mely az bye, ha nem is uralkodik rajta, de benne elvegyill. A belso beke, mely megszellja, a yilegtol es IstentCl yalo fuggeset szeretetteljes yiszonnya alakitja, felelernme ez csak akkor Wink, ha ellentetbe kerb]. az &let valo tOrvenyeiyel es erezni kezdi rabsegat. A tekintelynek megnyugtato szernyai alatt sokaig szunnyad az ifju, a forma es tarsadalmi kenyszer, vagy egy, hazi rabszolgaseg nytiget, a dogunik nyirbelO erejet nem erzi, rnignem ftilhasad szemera a hajnal, mely sajet ertekenek es szabaclseganak napfolkeltet jelzi. c) Mint mesutt, itt is nagy gondot kell forditanunk az atmenet megertesere. Az atmenet szemlelesere legelesebh mintet a megteres masodik formeja nyujtja. Az oszton liarnaval szemben ervenyesfilni igyekv6 Ontudattal itt mind jobban a nemessegi erte'keles hajlandosega lep fol, mely a sajat meltOseganak tudatat szembehelyezi a tenyleges allapottal s ezeltal a kett6 kozott engesztelhetetlen harcot provoke). A hare egy folytonos ingadozas a ket ireny kozOtt, mig vagy lassankent; vagy egyszerre az Ontudat tulsulyra jut s az uj ireny meghatarozott eleteirve lesz. Az elobbi fejezelben tuk, milyen sokaig inedirzi meg az ifju az elobbi fokot, milyen nehezen jut re arra, hogy mindent sajet alkotesenak formekban, hanem sajat maga. tekintsen s erteket ne ban keresse. Emlitettak regebben azt is, hogy ezt a yaltozest a vilagtortenelemben gyakorlatilag a keresztyenseg, domenyos yonatkozesaban a protestantizmus mutatja föl, a Illozoliaban Kant. Innen erthet6, hogy a keresztyenseg es a protestantizmus egykoru ellenfelei el6tt yeszedelmes zatnak tfint fol, mely a libertinizmust es az egyen fekevest tett szabadsagat hirdeti. Bizonyera az uj .perspektiva, mely .6t1 az ifju szeme elkt feltarttl igen gyekrtin meg` is"
72 nem talAlvan meg az ontudatos ertekeles idealis norm6jat, de nem is elegedven meg a régi vilagkeppel, melytol filggetlenseget erzi, fires oppozicioba siilyed egyreszr51, masreszrol az ertekeles elvet a socialis formak ingatag jelensegeiben keresi. Korunk az ilyen csalodott forradalmar és megis rabszolgai termeszetek csodds vegyilleket mutatja. Ec 6tmeneti kor azonban szerencsere nem szokott hosszu lenni, a tArsadalmi tekintelytol megszabadult ertelem nemcsak elvil6ga es sajat maga fofoglalja itelo szeket — mint esz lott, de ennek onertekere is reajut. Egyideig talán meg meresznek tartja a lepest, nehezen Aldozza fOl a bizalom és belenyugvas vil5gat a szabads6g és on(illo felelOsseg kockazatos eredmenyeiert, vissza-vissza vagyik a »pozitivumok« utAn, de az attekintes biztosabb lesz, jobban es jobban kiemelkedik elotte sajat szellernisegenek orokkevalo erteke és kibontakozik elOtte az egesz vil6g, mint a sajat szeretett alkotasa s az ertekek vilAga, mint kOtetezo eel és eszmeny es e ket megdOnthetellen vilAg centruma : sajat idealis szelleme. Nem rabszolgiija tobbe e vilAgnak, hanem ura, sajat maga Ora ertekek hordoz6ja, melyek megvalosibisitban szabad, de felelossegteljes elete lefolyik. Ennek nyoman lesz vallasa is szellemive és onertekiive. vallas e legmagasabb fokan uralkod6 esztneny01 a j6 és A igaz tokeletes nyilvnnulAsa : a szentseg van kitfizve. Mivel pedig sajat maga ertekeli a villigot, 5 alkalmazza az ertekjelzoket a sajat alkotas6ra, annyiban lesz e vilag szent, amenynyiben sajat maga az. Ezt akarta Pal apostol kifejezni e sokat mond6 elvvel: a tisztAknak minden tiszta. Nem csak yak bizalom a vil6g celj6ban es okAban : Istenben, hanem e szent szemelyiseg OrOk tOrvenyeinek vegrehajtasa viirvAn egyiittmunkAlkodOs vele A sajat vilaga tole kapja erteIlk, minel magasabbra hAgott maga ez ertekek megvalositasi fokain, annAl ertekesebb lesz a vilAg. GyOnyOrt1 peldaja ennek Jezus, aki elott azert lehetett a szemelyes nemesseg a legnagyobb mertek, mert kepes volt elmondani, hogy o egynek erzi magat Istennel. Ezt az erzelmet tartjuk a legmagasabb vallasos erzelemnek es neve vallitsos nyelven : fidvdsseg. Mivel pedig ez senkitol mastol, egyedill sajat magat61 fiigg s erre az idealis ertekelesi fokra mindenki kepes el-
73 jutni, ez van kifejezve a kalvinizmus dogmajaban, mely kimondja, bogy minden ember predestinalva van az iidvessegre es mindenki sajet magaban talalja annak bizonysagat. Ez az udvosseg egyuttal bizalom, mely a legfobb ertek briik hivatasaba van vetve, masokra nezve szeretet, me r vilegaba, mint onertekii lenyek tartoznak bele, A vallasos t'rzelem e ket jelentkezesenek egybeolvadesa a legmagasabb aesthetikai szemleles formajaban khitat, kifejezese : az imadscig. Az a gyermek, aki idealjaul a lelkiismeret tisztasagat es ernbertarsai szeretetet testi, mar csirajaban birja e legfels6bb fokot. Teljes kifejtese es a gyermek elett valedi szineben, legfebb ertekill vale felmutatasa ep a vallasos neveles otelessege.
3. A vallas, mint cselekves. Mar fent volt alkalmunk emliteni, 1) bogy e fejezetben miert a »cselekves« szet hasznaljuk az itt enkenyt kinalkoze -»akarat« helyett es megindokoltuk ezt avval, bogy az akarat 'bonyolult lelektani folyamat, melynek dent6 pontja utan csak a vegrehajtas kovetkezik. Mivel pedig a dentest az intellectus vegzi, itt csakis e dentes vegrehajtesarel lehet sze, ami pedig a cselekves formajaban all elottenk. Az ontudat dentese mindig az onfentartas iranyaban tortenven, mondbatja 13Ohm Ka'roly, 2) bogy az entudat elott a mi vilagunk cselekvd vil6gnak tenik fel. A cselekves, tehat az entet megvalesulAsa, a) Az else' fokon a reflexek az uralkodek. Mivel minden cselekves hitinyerzetet, minden hinny esztenketest teteIez fel, a cselekves mindig egy eszten ketteteset jelenti. A leggyakrabban ketett esztenek az eltet6 és mozgate, kesobb a kepz5 osztoo (erzeki esztenek). Ezert van, bogy a gyermek egesz vilega e fokon az eves, ivas es mozgas. Ameddig az entudat esztene nines kifejl6dve, a sor egyik pontp a hinny, masikat a kielegedes mozdulata jelzi, Innen, bogy a I) L. „A valid's, mint ertelmi miikodes" c. fejezetet. 2) Bohm K. I. m. II. r. 101. 1,
74 gyermek mozgOsai er6sek, impulsivek és ebben igaza van, Goethenek »kezdetben volt a tett.« Preyer megkillOnbortet impulsiv mozgOsokat, mint pl. a kez és lob rOngatosa, reflexek, instinctiv (fogas), imitativ és expressly mozgasokat„. Az impulsiv mozgasok a masodik ev vegeig tartanak ; a reflexek kortil nemelyek mar a sztiletest61 kezdve jelentkeznek (a szem zarO izmainak Osszehuzodeisa), masok kesobben (a, fels6 szemizmok osszevonasa felnezesnel a 4. Hien). Az instinctiv mozgasok »61'61{611 emlekezet utjan keletkeznek,« de vannak kes6bbi keletkezesfiek is, pl. a fogas actusa, rnelyet targy titan nyulas alakjaban a 17-19. befell: figyelt meg. UtanzO mozglisokat legeloszOr a 7. hOnapban mint kiserleteket az utOnza'sra eszlelt, a 10. hoban szerinte mar az egyszertibb mozgdsok utanzasa kOnnyen megy vegbe. Az expressiv mozgasok kozill a mosolygdst a 4. liken, a csOkot 1 eves korban tapasztalta. ') Mindezekbdl ldtszik — nem bocsatkozva a Preyer elnevezeseinek vizsgalatAba, hogy a legels6 nyilyOnulasok az Ontudat kilszobe alatt jonnek letre. Meg mikor a pOtlOkep beekel6dik a hinny es mozdulat koze, meg akkor sem lehet szo megfontolt cselekvesr61, Nagyot valtozik azonban a helyzet, mikor a hidny és pOtlek jelentese, a jelentd oszton fejlodesevel follep, Most mar e jelentesek kezdenek kibontakozni az ontudat elOtt„. mely a hianyra potlekepeket keres. Az elteto es mozgato oszton azonban atsugarzik a tobbi OsztonOkon s igy centralis MeghatdrozOjuk marad. A kapcsolatok ilyen elevenseget mutatja azt a valdstOrtenelmi hogy a valldsos kultusz egyik fontos alkatresze az eves, mint a mexikOiak theophagia-ja, vagy a kannibillok lakomai, hol az embereves sos cselekvenynek minOsithet6. HasonlOkep nagy szerepet foglal el a mozgatO oszton a valldsos tancokban, ugrandozaSokban. Bizonyara a Wundt-fele mythoskepz6 fantdzia, ezeknel csak masodrendn és kesobbi motivumul szerepelhet. A gyermeknel az egyeS OsztOnok Atsugarzasa a jelent& osztOnbe egesz vilagosan szemlelheto a frite/c egyes mom hataiban, A jatek lelektanonak fOlderitesere fontos vizsgAlatai vannak Groosnak, ki elSonek ismerte föl a jEitek Onceljat, • 1) Preyer: I. m. 9-13. §§. 2) Groos : I. m. 61-88. 11.
75, Szerinte a jatek az OsztonOk begyakorlasa »unabsichtliche Selbstausbildung,« Groos helyesen erezte a Spencer elmeletenek nehersegeit és helyesen Latta be, hogy itt a gyermek sajat functiOi szerepelnek. A dolog ugyanis ugy all, hogy a jatekban a gyermek sajat functiOinak jelenteset ismeri fol. Mivel pedig minden megismeres uttinkepzes, azert a jatek fontos vonosa az utcinzeis. Az utanzlis jelent6sege ep itt van az alkoto munkdra vonatkozolag, Igy a jatekban a gyermek sajat functiOit proicidlja és szemleli. A gyermek e korban new rendelkezven vilagos vallasos kepzetekkel, mint erzelmei, ugy cselekvesei is nagyreszt homalyosak, A jelent6 osztOn kottetese a legkulonbozobbpotlokepeket proicialja, melyek vagy OrOmet, vagy fajdalmat, legtobbszor epen az utObbit szulik, Teljes kielegedest new talalva, a vallasos felelem reflexeket hoz eld, melyek a remegesben, sotettol vale* irtozasban nyilvonnInak, vagy utat keres az ontudat percnyi inegnyugtatasara. Igy jOnnek letre a vallastOrtenetben az dIdazatok, a gyermeknel az alkudozds ezerfele faja. Mindmegannyi surrogattim es altaluk. nyeri e fok a theurgikus jelleget. KOzben azonban a gyermek tenyleg vallasos eselektne— nyeket vegez szfil6inek hatasara. Az igy, kOrnyezet anal nyujtott potlOkepeket nevezzuk hagyomangnak, a kOrnyezet altal praeformalt cselekvesi formakat szokdsnak. A csaladi. szokas hatalma a gyermek fOlOtt bdmulatos. A pOtlekepek neha ep ennek a nyoman annyira beekelocinek a gyermekbe„ bogy vilagos erthetetlensegnk dacara is meghatarozzak cserlekveset. Ilyen a gyermek templombajardsa, imadkozasa, rni 7 kor sok esetben egeszen ertelmetlen, vagy legalabb Mtala, new &tett imadsag-forma megtartasdhoz gOrcsosen ragasz,kodik. A fantdzia segitsegevel azonban a jelentesek egysegei kezdenek kialakulni, Mar emlitettiik, bogy az else* jelentes, -egyseg, mely leghamarabb kialakul, a csalad es az oh/ion' jelentese. Ezen a fokon jelentkezik a sztil6k irant a bizalom, és szeretet, eredmenye az engedelmesseg, b) A mdsodik fokon ez a kör meg jobban megszilardul. es mindjobban kitagul. A gyermek beletaglalodik az otthoni,
76 kOrbe, ha a hatas kedvez6, vagy lelkeben egeszen ely6lik attol, ha kedvezotlen. Mivel pedig a csaladi kör egyuttal a vallas kozOssege is, a beletaglalOdas a kultuszkOzossegben valO reszvetelt, az elidegenedes annak megveteset vonja maga utrm. A valliistortenelemben ezt a fokot a nemzeti vagy nepvallas fokanak ismerjuk. A neki adott cselekvesi formakat most a gyerfnek elfogadja, mint sajat magaeit, ezzel egyfitt a forma uralma kOszOnt be. Az egesz kornak ez adja meg alaphangulat6t, mely a vallAsos cselekves szempontj6b61 a formalisms. A kotelesseg, mint ktils6 parancs, dont6 befoly6st igenyel. Ezt a parancsot azonban nem a sajAt belso kovetelmenye, csak a societas tekintelye sanction6lja, mely egyuttal az engedelmesked6knek teljes megnyugyast is iger .es ad. Maskent all azonban a dolog, ha a fantAzia ergs mukodese utjan a gyermek vilAgkepe a kett6sseg vonAsat mulatja f612 Ha az otthoni hatalomsz6 nem kepes megnyugtatni es az ontudat, mely killsOleg ezeknek a ktilso kenyszerit6 faktoroknak hatalmaba van adva, bels6leg annitl izgatottabban keresi a peitlakepet, az igazit, mellyel hianyat potolhatja. A gyermek ilyenkor ingerlekeny, ketelked6. Ennek egy peldkjat mutatja Flournoy kerdOivere bejott felelet, melynek iroja elmondja, bogy gyermekkoraban beleoltottAk az Isten jOsagAnak a gondolatat. Mivel tovabb haladt az eletben, anniil jobban latta a szenveolOseket és er6sebben tamadt fel a ketelkedese : lehets6ges-e Isten josagat a szenvedesekkel osszhangba hozni. Sok ketelkedes és kfizdelem uthn egyezett meg abban, bogy Isten atya ugyan, de tavollev6 (abwesender) atya és »eM abwesender Vater. darum nicht -weniger ein Vater ist.« 1) A surrogatum itt megszuntette a jelento oszton kOtese Altai provokAlt hianyt. HasonlO esetet mutat föl ugyancsak Flournoy egyik szemelye. »Az Isten, akihez en imadkortam, irja, a konvencionAlis volt, akit a bibliaban talLltam.« 15 eves korat61 kezdve azonban a Melkedes korszaka all be, egyreszr61 ingadozott isten tulajdons6gainak es jellemvomIsainak megalkotAs6nal, mtlsreszt istentelennek (»gottlos«) tunt volna fol barmit is a hagyomAnyo1)
Flournoy : I. m. 27-28. 11.
7T san tanitott anyagb61 elhagyni. Tanusaga szerint az els6, urvacsora 16 eves koraban volt ra dOnt6 hatassal : »Kehl Raisonnement, keine Moralidee, keine Idee sonst mischte sich in dieses Gefuhl, das sich in schlichten Worte fassen liisszt : Gott ist.« 1) Nyilvanval6an a masodik kor itt erte el az ir6 fejl6deseben csucspontjal. Az igy egyenileg megalkotott vilagkep es istenfogalom masokat is =Oba foglalva alkotja meg, bizonyos form& kozOtt a kultusz-kozosseget es a szeretet szolidaritasat. Mivel azonban legnagyobbreszt e cselekedetek a szokas és a hagyomany preformalo hatasanak vannak kiteve s social6 erejiik ugy is igen nagy, lesz bel6leegy bizonyos kör és kepeznek e preformalt cselekvesi m6dok kfilonbseget a socialis kategoriak kozOtt. Ez adja az egyhdzak killonbseget, melyeknek letindoka tehat e fokon bizonyos hagyomanyok és szokasok killonbOz6segeben rejlik. Innen, 'logy egyhazak csakis e masodik fokon, az ertelmi tendenciak fokan keletkezhetnek es itt ki1lOnbseguk a vilagkep es istenfogalom kUlonbsegen, gyakorlatilag bizonyos formak killonbsegen nyugszik. Az esztendencia fokan anyuyira szuksegesek az egyhazak, amennyiben az ertelmi vilagkep szukseges az onertelth en szamara, de ertekessegiik tobbe nem a socialis erteken nyugszik, hanem az egyen onerteken. Egyhazak, melyekben tomegek uralkodnak, e masodik foku ertekeles jelenletet mutatjak, hol a cel a tomeg boldogsaga és haszna, egyedilli ficivozito pedig a szertartas formalismusa. A gyermek e fokon taglalodik bele az egyhazba, mint socialis kozossegbe. Lelkesedese a kozOgy irant itt valik munkava, activ szeretette mindazokkal szemben, akik vele egyek. A vallas mint socialis tenyez6 a gyermek lelkeben itt lesz &into factorra. Segiti pedig erre a sexualis Onion. Jelent6sege Merl a vallas ertelmi és erzelmi oldalara van, itt kfilonOsen a kapcsolo palyak gyakorlasaval hat. Itt azonban azert fontos, mert a sexualis oszton az, melynek — az eltett; osztonnel egyiltt — legnagyobb 'az atsugarzasi sikja. KillOnosen fontos rank nezve az az esete, mely open a vallasos cselekvenyek 1)
Flournoy : I. m. 56-57. 11,
-sexualis vonasat emeli ki. A vallasos erzelem es sexualis osztOn kapcsolatar61 mar a mult fejezetben szoltunk, most ennek a vallasos cselekvesre vale) hatasat kelt megfigyeini. A sexualis osztOn kOtese a leghevesebb es leger6sebb kinerzetet kePes letrehozni. Az Ontudat ennek megfelel5leg azonnal kivetiti a 13v6tiOkepeket. Ezek kozott vallasos jellegfieket mar a vallastortenetben talalunk. Itt jelenik meg — mint annak eltajulasa — a babiloni Melytta- és gorOg Afrodite-kultusz, maga az Afrodite szuleteser61 sz615 monda a sexualis osztonnek a jelento Osztonbe vale atsugarzasat mutatja. Hevesebb ingerles eseten igy vetiti ki az ontudat a vallasos cselekvenyeket: imadsagot, eneklest, socialis korben vale egyliazepit6 inunkassagot, melyeket ma olyan huzgalommal vegeznek a nemes szivii ferfiak es ii6k. Van azonban meg egy eszkOz erre, melynek alapja az a lelektani torveny, hogy ha ket, egy erosebb és egy gyongebb hianyerzet jut az Ontudatba, az Ontudat mindig az er6sebb inger pOtle kepeit vetiti ki. Igy szerepelhet egy eresebb osztOnkotes, pl. a mozgat6 vagy eltet6 osztOn kotese pOtlokep gyanant s jon letre ar. onkinzas .ezerfele faja, bojt, testsanyargatas, ascetismus. Ezek beteges jelentkezeseir61 nem beszelank, csak annyit jegyzunk meg, ami az eddig mondottakb61 vilagosan kovetkezik, bogy e rettenetes helyzetb61 a szabadulas nem masutt, csakis az Ontudat osztOnenek er6siteseben rejlik, mert ennek van kepessege egyedul fOleinelkedni az osztOnok foie es sajat maga ertekenek tudatara eljutni, c) Ez azonban az esztendencia fokan tortenik meg. Az elObbiekbol lattuk, bogy a cselekedet mindig logikai kOvetkezmenye a vallas illetO fokanak. Arrol tehat abrandozni -sem lehet, bogy valaha a vallasos kultuszt kiktiszObOljnk az emberiseg cselekedetei kozul. Sokkal melyebben van annak a forrasa, mintsem bogy felilletes tudhkossaggal el lehetne szakitni eredetet61. Amint az ifju az ertekeles legmagasabb fokara eljutott, .vele az istenfogalom a szent ertekjelzot megkapta, a kultusz szellemiv.e lesz. Amint az elobbi foknak jellemz6je a formalismus volt, mely el6re megallapitott korben hatarozza meg a kultusz lefolyasat, itt jelleinvonasa a szdbadscig. Ami a jó, igaz és szep ertekjelz6jet birja, azt mind befoglalja, ami nem., azt elutasitja, inert az nein lehet valla-'
79 -sos. A •szabads5g pedig az ontudat erejenek korlatlan nyil v5nulasat jelenti ! A birsadalmi teren igy uralkodnak az er kolcsi ertek torvenyei, melyek fe101elik a kultura egesz 1(6ret, igy lesz a vall5s erkolcsi jelentOsegave. Ennek a »maga, sabb erkolcsiseg«-nek nyomait mar a gyermeknel vizsgalhatjuk szeretetteljessegeben, szolg5latrakesz, derith bizalma,ban, de sokkal ink5bb az ifju vagy ferfl nemes, Onzetlen, komoly munkfilkod5sa teren. Az onfelaldozo nemes erkolcsisegnek Orokszep peld5j5t rajzolta meg Dickens az »Old cu• riosity shop« Nellje es a »Dombey and Son« Florentinje alakjAban, A legmagasabb aesthetikai szeinlelet pedig igy nyer itt ervenyestilest az egesz vilhg osszefoglalO attekinteseben, egy olyan prespektivaan, mely az Met kiizdelmei, az -osztonok harca es fAjdalmak dr(in az Ontudat nemes tisztas5g5t, nyugodt bolcsesseget mutatja a legnagyobb viszontags5gok kozott is. Az ilyen vall5snak, melynek alapelvet a keresztyenseg alapelve /listen szellem,« fejezi ki, kultusza egg Ref, mely e szellemiseg szentsegenek meg-valOsit5s5ban folyik le s amely jele.nletevel, szemelyise.0161 ki5rado nemessegevel von maga ut5n és osztonOz kovetesre. Ez a vall5sos fok, melynek utolerhetetlen peld5jat iezusban 15tjuk, ep e hat5sAnAl fogva kotelez, tehat revel.
III. Kateshetikai resz. I. A vallasos neveles elve.1) a) Vallks es neveles. Mieldtt a vall5sos neveles modszerlanzira levonnAnk alapveto kovetkezteteseinket, szuksegesnek latszik e ket fogalom tisztaba hoz5sa es egymlishoz valO viszonyuk meg511apit5sa, A vallas lenyegere vonatkozOlag a kerdes megoldasdt Bohm Karoly allAspontja mutatja föl teljes biztoss5ggal, kinek meggy6z6deset niunk5nk is kovete. Az eddig elmondottakbol tehat vil5gos, bogy a vallas lenyeOben az emberi szellemnek egy tenye, mely az emberi szel1) E kerdeshez 1. Schneller : Pedagogiai clolgozatok Bp. I. k. Makkay S. : Sevezetes a szernelyiscig pedagogike.jaba. Kolozsvar. 1912.
80 lem fejlesevel maga is fejledik, legmagasabb s igy idealis fokat a harmadik fokon, mint axiologiai terry, nyeri el, Alapjai tehat legbensebb kapcsolatban vannak az emberi szellern, OnfentartAsAnak alapjaival. 1) NyilvAnval6 tehat ebb61 az is, hogy minden onertekii szemelyiseg ipso facto vallasos is. Most mi a neveles ? Ha nem egyszerti modszer akar lenni, csak axiologiai tudomAny kell, hogy legyen. Celja, hogy az embert erre az onerteldi szemelyiseg fokara emelje, LAttuk, hogy a termeszetes fejledes maga emeli fOl az embert az erzeki és ertelmi tendencia fokAn At az esztendencia fokanak magaslataira, ebbel kovetkezik, hogy a termeszet es miiveltseg evszAzados kulonbsege, set ellentete megszOnik abban a pillanatban, miden az ember »termeszetes« fejledeset az intelligencia fejleszteseben és uralomra juttatasaban talAljuk. Akiknek »az ember termeszetes Allapota« az erzeki tendencia fpka, mint Holbachnak, vagy az ertelmi tendenciAe, mint az utilistnusnak, valoban lehetetlenseg is a milveltseg es fermeszet kozOtti kfilonbsegeket elenyesztetni. De akik az ember magasabb szellemiseget, isteni hivatAsAt predikaljak, azok a kulturaban es tudomanyokbArn csak ujabb haladast latnak az ern ber Ora ideAlja fele. Ez a haladAs pedig ket uton jOhet 'etre. Vagy az egyen maga az, aki a fejledest vezeti és kormanyozza, vagy a kornyezet akarja emelni a hatasa alatt levet. Else esetben beszelunk Onnevelesrel, masik esetherr koznevelesrel. Ha azonban a ket ut fOlteteIeit megvizsg,Aljuk, lehetetlen eszre nem venniink, hogy a kettenek egy kozos alapja van : a fejled6 es magasabbra jute szemelyiseg, mert ennek hozzAjarulasa nelkul nevelest vegezni teljes lehetetlenseg. Igy az onneveles és kozneveles egy elvre megy viszsza : a magat nevel6 szemelyisegre. Ez a szemelyiseg pedig az erzeki es ertelmi tendenciak fokain At az idealis ertekeles foka fele halad. Lattuk azt is, hogy ez az individum, vagy szemelyiseg sajat maga alkotja meg a/maga vilAgat es sajat maga alakitja kOrnyezetet is. Ez a kornyezet ismet individumokb6I 1) A kerdes ilyen megoldasit Wahrmund is megkisereite nehany ev elOtt nagy port folvert munkdjaban : „az igazi vanes . gyokereben nem más, mint az ember onfentartitsi osztOne ." Kifejteset azonban nem adja. L. Kath.. Weltanschauung u. freie Wissenschaft. 44. 1,
81 611, kiket egymassal hatas-fonatok kotnek ossZe. Minden egyesnek a masikhoz hason16 torekvese van, az .6rtekeles., legmagasabb fokara eljutni. Igy az individualis és socialis: neveles kerdese is, mint mindegyik, arra az alapgondolatra megy vissza : onertekti szemelyisegeket nevelni. mert ezek alakitjak a tarsadalmat. Most Osszekotjuk a ket eredrnenyt, melyet kaptunk a vallas es neveles fogalmanak kifejtesevel. A neveles celja onertekil szemelyisegeket nevelni, az onertekti szemelyiseg. vallasos szemelyiseg s igy a vallas és neveles viszonya ez minden neveles, mely a legmagasabb fokra akar vinni, egg— nital valldsos 'neveles és minden valkis, mely az alsObb fokokon hem all meg, hanem erre a legmagasabbra torekszik, egy— niial neveles is, Es hadd jegyezzuk meg itt, hogy a Harvard egyetem ethica tanaranak mar 1906-ban meg volt ez a nagy attekintesre van() gondolata. Peabody ekkor megjelent mun-, kajaban 1) azt a tetelt allitja es bizonyitja, hogy neveles val-kis, vallas == neveles. E gondolatat a kovetkezokep fejti ki »A neveles celja, mondja, nem informaciO, hanem inspi-• ratio. Nem tenyek, tablazatok, szabalyok, hanem betekintes (insight), kezdemenyezes (initiative), megragadas, nOvekves,' jellem és er6'.« Termeszettudomany, classzikus tanulmanyok,technikai tigyesseg, new avval indokoljak nevnld hatasnkat,... hogy regiek, vagy ujak, hanem avval, hogy felkoltik (awaken) a tanul6 elmejet (mind). *A vallas pedig szinten nem »abnormis esemenyekben, vulkanikus kitOresekben« birja. alapjat, hanem »a fejl6des es neveles csondes haladasaban, bar new surlOdasok, visszaesesek, knzdelmek nelkid, de a kiterjeszkedes, haladas és fejl6des altalanos . mozgasa utjan.« »A vallas elso celja az, hogy kivonjon a fejletlen elet zavaros indnkai es ktizd6 vagyai kozfil egy ontudatos megszentelddesbe, mely a kepessegnek, ellenallasnak, kezdemenyezesnek és erdnek uj tudatava valik«. Ezert tanitja Bush= nell: »a .keresztyen elet a bolcsdvel kezdodik meg.« 1) Fr. G. Peabody : The religion of an educated man. Haverford Lectures. Ny, 1906. '2) Peabody : I. in. 7-27. 11. Az egesz kifejtest 1. I. fj. Religion as educatlon.
82 A vallas és neveles szazadokon at ellenseges td.rekvesell igy koti Ossze most ez a nagy gondolat egy eel és egy modszer kOzossegebe. b) A vallcisos neveles alapproblemdi. Mivel minden neveles vallasos neveles, itt ezt a kifejezest azert kell hasznalflunk, bogy kijeliiljiik vele azt a specialis oldalt, melyet a neveles munkajabOl szemiigyre veszfink. A vallasos neveles celja az Onertekii, nemes szemelyiseg leven, a neveles tananak el6szOr meg kell hatarozni e szemelyiseg vonasait. Mar kifejtettilk s itt csak ismetelhetjak, bogy ennek kifejtese és meghatarozasa az axiologia kiirebe tartozik. A nevelestan tehat axiologiai tudomany es nem, mint ma is sokan gondoljAk, modszer. A vallasos pedagogianak egyik alapkerdeSe lesz tehat kijelolni a vallasos szemelyiseg jellemvonasait. Ezeket pedig ugy allapitja meg, bogy reajut sajat ertekessegenek tudatara es ennek a mertekevel meri mas functiOk erteket. Az ertekeles mereije az onertek, vagy idealis ertek, melyet mas szemelyisegekre alkalmaz. Mivel pedig a meres alapelve szerint minden, ami a mi functionknal erosebb, vagy vele egyezik, tetszik, minden. ami annal kissebb, nemtetszest szul, a nagy vallasos szemelyisegek kOvetesre inditanak benniinket, idealoknak tekintetnek. Ezen az uton tbzi ki a katechetika a vallasos neveles celjat, vagy eszmenyet. Lz a katechetika elvi, vagy eelkitiizo resze. A vallasos neveles celjat tehat a katechetika a szemelyisegb61, mint axiologiai jelensegbol vonja le, tehat nem termeszet-, vagy emberfolOtti celt tuz ki, mely elerhetetlen, hanem olyant, melyre az emberi szellem fejlddese legmagasabb pontjan ugyan, de eljuthat, s6t, mi tObb, el is kell jutnia. Most a masik kerdes milyen uton jut oda ? A gyermek vallasos fejlodesenek menet& megrajzolvan, lattuk azt a ket fokot is, melyen keresztiil haladt. Ha tehat a gyermeket a vallasos fejlddes legmagasabb fokara el akarjuk vezetni, ezen a ket fokon At kell vinnunk, vagyis igyekeznfink kell rajta, hogy ezen a ket fokon at, mine]. biztosabban — de new mined hamarabb — a legfelsdre eljusson. Ezek a fokok tehat sziikseg7 kepeni allomasok, olyan actualis pontok, melyekben a magasabb fok potenciaja .mar ntegvau. Ennek a potencianak kifejtesere, tehat a gyermek vallasos fejl6desere utat mutatni„
83, fez a katechetika alapproblemaja, a modszer kerdese. A .katechetika masik mOdszertananak legfontosabb kerdese , tehat : isrnerni a gyermek vallasos fejlOdesenek fokait, azt a rtartalmat, mely minden egyes fokon megnyilvanul, tehat az ,erzeki tendencia fokan, az ertelmi tendencia és az esz tendencia fokan allo egyen vallasat. Ebb61 a kerdesbol ket felndat szarmazik : els6, mely leirja, milyen ezen a fokon a gyermek vallasa, masodik, mely eloirja, hogyan kell a magasabb fokra felemelni. Igy lesz a kathechetika mOdszertananak ket resze : egy leirO resz, mely a gyermek fejl6desi .fokait irja le és az egyes fokokon nyilvanul6 vallasos szellemi jelensegeket jellemzi, a masik, egy eloiro, mely ennek alapjan utat mutat arra, hogyan kell a vallasos neveles vagy anyagat a gyermeknek atadni, illetoleg arra vezetni, bogy ezt atelje, utankepezze, megvalOsitsa. Az el6bbiek utan azt is meghatarozhatjuk, ami lesz ez az ut. Mivel ezek a fokok szilksegkepeni fokok, a legmagasabbhoz a legalacsonyabb01 a kOzeps6 fokon at vezet az ut, tehat az erzeki tendencia fokan az egyseges ertelmi vilagkep cel és okviszonyaban, az ertelmi tendencia fokan az onertekii intellegibilis charakter ,lohnutatasa és jellemzese A fejlodes fokozatossaga adja meg a modszer fokozatossagat, mely fokozat legmagasabb .pontjan azonban ott kell allania mindig a nevel6 nemes, idealis, onerteka szemelyisegenek. NyilvanvalO els6 bogy a modszer eloirasa mas mint a eel eloirasa Amott axiologiai, &MAW)" eldiras, melynek alapelveit az, onmagaban ertekes, ontudatos en adja, itt az alapelveket a ,f.j16des folyamatabOl meritjak s ezert nevezzilk oket psycho.logiai non-natio tOrvenyeknek. Roviden osszefoglalva tehat a vallasos nevelesnek ket alapelve van. Egyik meghatarozza a cat, vagy a vallasos neveles anyagat : az Onertekti vallasos szemelyiseg alapvona-salt. A masik meghatarozza a modszert, a vallasos neveles rutjat : a fejlddd vallasos szemelyiseg kifejlesenek modjat és eszkOzet. Mivel pedig a fejl6d6 vallasos szemelyiseg vegs6 pontjat az onertekil enhen talaljuk, az onertekh szemelyiseg pedig fep a fejlodes nyornan lesz azza, a eel és a modszer egymast kiegeszitik, a modszer jelzi az utat a celhoz, a eel pedig eredmenyet és diadalat a mOdszernek.
84 c) Valldsos neveles es valldstanitds. A neveles es tani,-, tas kalonbseget kell eloszor elclOnteni, hogy a vallastanitasnak a vallasos neveleshez valo viszonyar61 szOlhassunk. kett6 egymashoz tartozasat legvilagosabban Herbart latta be, akinek erre vonatkoz6 hires mondasat ma is sokan idezik »nem ismerek olyan tanitast, mely egyszersmind nem lenne neveles is,« ') Herbartnak ez a kijelentese sajat lelektanan alapult ugyan föl, de allaspontunkon is teljesen elfogadhato. Az egyezes oka az, hogy a nevelesben Herbart is az intelligencia kepzesere volt legnagyobb tekintettel, ombar az intelligencia es akarat fogahnat metafizikai spekulaciok zavartak meg a kepcsoportok és egyes kepzetek talalkozdsarOl. Mivel a neveles és tanitas celja egy : az Onerteka szemelyiseg kialakitasa, ebben a kettd kozott egy kOzos alapot talaltunk. Mondanunk sem kell, eddigi fejtegetesankkel homlokegyenest ellenkeznek, ha azt vallanank, hogy e telt ismeretanyaggal val6 tulhalmozas, tehat az ismeret szaporitasa altal erjak el: Mert igen helyesen mondja Peabody: »a neveles new csak oktatas (instruction), vagy tudomanygyajtes, hanem a tanul6 elmejenek folemelese (building up of the scholars mind), az elme Ontudatra hozasa, az intellectualis elet szaletese. A neveles minOseget nem a neveles targya hatarozza meg, hanem az a hatas, melyet a targy a tanul6 elnaejeregyakorol.« 2) Vagyis, new a folhahnozott anyag tOmege, hanein a gyermek elmejenek fejlodese jellemzi a helyes neveles munkajat, 6 maga egy masik munkajaban szepen utal arra, hogy a tudas jellemvonasa ep az az attekinto pillantas, amellyel tudasa targyai folOtt rendelkezik-, azokat egysegben latja, 3) Evvel a gondolattal mi is talalkortunk mar fejtegeteseink soran es lattuk, ,hogy ez az Onerteke tudatara jutott en aesthetikai szemlelete, melyet vallasos nyelven imad-sagnak neveztank. A neveles eredmenye tehat new egy »elo lexicon,«mint Peabody nevezi, hanem a nemes szernelyiseg, kinek jelleme epugy logikai, tehat igaz, mint ethikai, tehat JO esHerbart : Allgemeine Padagogik. Lpz. Reclam. 21. 1. : „(ich) keinen. Unterricht anerkenne, der nicht erzieht," 2) Peabody. I, in. 7. 1. 3) Peabody: Mornings in the College Chapel. E. Series. London & Ny,. 1907. 2. 1.
aesthetikai, tehAt szep, mert mind e h5rom ertekjelz6 az Onertekil szemelyiseget jelzi »115rom killOnboz6 hangnem7ben.« Ha tehAt a neveles anyaga ez, a tanititse sem lehet nias, mert ezek kOzill egyet sem szabad kfilon targyaul tennie, ha nem akar felszegill vonulni fare. A tudom5ny, mely new etbikai is egyuttal, az ethika, mely nem igaz, vagyis .tudom5nyos is, a mult balvAnyaihoz tartoznak, itt egy egyseges szemelyisegreil van szo. Miben talidjuk tehAt a neveles es tanit5s korti kblonbseget ? A tArgyban new, ez vil5goS. Ugy lOtszik a mOdszerhen és itt egyedill abban, hogy a tanitAs a neveles anyagAnak szobeli kozlese. Azt veljuk tehal, bogy a neveles es tanitAs kOzott a kOvetkez6 viszony all fenn : az az eljArAs, mely egy elo paddban, a neveld szeme..lyisegeben mutatja fOl az idealt a gyerinek el6tt, neveles, az, amely e pelda egyes vonAsait a beszed segitsegevel kOzli es ismerteti meg vele, tanitAs nevet visel. Igy ez igazolja azt .4 ;Olen is, hogy a tanitAs new kepzelhet6 el at-laical, bogy ne neveles legyen, de a neveles new sztiksegkepen kell, hogy legyen tanitAs is. Rs itt emlekeztettink arra, a. mit e mu .elejen mondottunk volt, bogy a herharti irAny, mely a nevelest csakis tanitAss5 tette; epoly hibas volt, mint a mai 0)socialpedagogika,« mely a tanitast perhorrescalja a nevelessel szemben. A ketto helve egymAssal szemben biztositva van. A nevelestan, mint ertek-tudom5ny, all az els6 helyen; ennek egyik eszkoze a didaktika, csak a psychologiai norinatio torvenyeivel rendelkezik, Most eldOnthet6 a vallAsos neveles és vallAstanitas .szonya is. A vallAstanitAs tehat egyik resze csak a vallAsos nevelesnek, melyet azonban ertekesse new az egylillzi. hittetelek, vagy enekszOvegek és bibliai versek bemagolAsa test, baneni egyes egyedul az, hogy eminenter neveles s mint ilyen az; tektudom5ny egyik kisegit6 es kiegeszito resze. Mi teh5t a kOvetkez6kben csakis a vallasos neveleS modsze. ter61 beszeltink, a valhistanitas, tekintet nelkiil arra, bogy sztil6k vegzik-e, vagy az iskola, vagy az egyhaz, ep ebberi hirja leghatalmasabb erejet, sot mi tab, . $plts6gAt.
86 2. A vallasos neveles modszere. A vallasos neveles modszertani fef elveit a kovetkez5harom pontban fixirozhatjuk az elmondottak utan : 1) Szern nem elOtt kell tartani a vallasos neveles celjat, mely gyozziik eleget hangsulyozni — nem dogmarendszer, haneni egy nemes, onertekft szemelyiseg. Meg kell tehat keresni eszemelyiseg megvalosulasi formait. (Jellemvonasainak megAllapitasa a katechetika axiologiai reszenek feladata volt.) 2) Tekintetbe kelt venni a harom abstractio fokot, ennek kOvetelmenyeit a vallasos neveles szempontjabOl. (A fokok vallAsos tudatanak jellemzeset a psychologiai resz vegezte.), — 3) Az alsobb fokrol a felseibbre fokonkent kell vezetni a gyermeket, magatol ertetodoleg a legmagasabb fok folytonosszemrneltartAsAval. A vallasos neveles mOdszertanat ez a harom elv ki is meriti s ezek szerint a katechetika methodikaja a kOvetkezo harom reszre oszlik : 1) A valkisos neveles anyaganak rendszere; 2) beosztdsa; 3) fOldolgozdsa. Az els& resz kotelessege folmutatni a vallasos neveles anyagat mint egy egyseges rendszert. Ez a resz kepezi az Atmenetet az axiologiai reszrol a modszertani reszre. A masodik resz feladata, hogy a gyermek fejl6desenek egyes fokaihoz merten e rendszerezett anyagbol megtalalja minden kornak a maga, nevelesi anyagat. Vegre a harmadik resz utat mutat arrra, hogyan kell e tananyagot ugy nyujtani a gyermeknek, hogy annak vallasos fejleideset eleimozditsa és emelje. Magatol erteto"dik, bogy a kOvetkezokben e harom resznek nem kidolgozasat, csak rendszeres attekinteset adhatjuk, a) A valldsos neveles anyagdmk rendszere. A vallasos fejl6des és igy a vallasos neveles celja tehat a nemes, onertan szemelyiseg. Mar e fok alapvonasainak kifejtese alkalmaval tobbszor celortunk ra, hogy erre a fejlodesi fokozatra, az emberiseg a keresztyenseg f011epesevel jutott el. Mivel pedig a keresztyenseg alapiteija, Mins és utana a reformatorok voltak azok, akikben ez elv legtokeletesebben megva16sult, exert minden olyan vallasos nevelest, mely celjaul eredmenyeill ezt a szemelyiseget tekinti, ipso facto keresz-tyennek kell neveznunk. Az e16zo fejezetben lattuk, hogy Minden neveles ep lenyegenel fogva vallasos neveles, most
.87
hitjuk, hogy minden vallasos neveles idealiter keresztyen neveles. A keresztyenseg torteneteben ugyan volt ido s eset ma is van eleg, hogy ezt az onerteket »socialis, tfin6 formAktel« akarjak fuggove tenni, vagy az ingatag és szukkeblii emberek, csak az erzeki tendencia fokan ertheto, metafizikai rajongasnak alAja helyezik, de ebbol nem 16tszik semmi mils, mint hogy az illeto egyhaz, vagy tArsasag meg most sem kezdi megerteni a keresztyenseg lenyeget és meg mindig a killso forma rabsagaban marad, semmiesetre sem latszik azonban az, bogy a keresztyenseg alapitojAnak ez epigonjai csak egy pillanatra is ketsegbe vonhattak volna annak orok jelent6seget, Ezt az elvet azonban nem csak egy szemelyiseg alakjaban szemlelhetjfik, hanem kOvetoinek és hiveinek ezreiben is, akik ugyanennek az elvnek tobbe-kevesbbe hii megvalosulAsAt mutatjak. Ez az ertekelesi fok sz6zados viharok és evezredes tarsadalmi alakulasok soran, lassan, de biztosan tort uralomra és ujjaalkotta az egesz vilagot avval, hogy fivezette az embert ontudatanak és szemelyisegenek 61.0kere. Igy ervenyesillt ez a tudomanyban, hol a tudAs onertekere vezette rá az embereket, igy a tArsadalmi viszonyokban, az erkOlcsi kOvetelmenyekben, ho] megtanitotta nekik erkOlcsi torveny orok erteket, igy a keresztyen miiveszetben, hol az idealis, Onmagaert ertekes aesthesist proklamalta. Ha azonban az evezredes fejl6desen vegig tekintunk, killOnOs dolgot veszfink eszre. Elsoben is latjuk, hogy a Je, zus follepesenek koraban és haltilakor csak nagyon kevesen voltak, akik csak meg is sejthettek e reform korszak alkoto és vilagmegujito jelenOseget. Az emberiseg, killonosen az a nepfaj, melynek kebeleben Jezus elt, az erzeki tendencia atmenetenek fokat elle. LAttuk pedig a gyermek fejleidesenek vizsgAlatanal azt a lelektani tenyt, hogy a gyermek a jelentesek szamAra erzeki kepeket proicial. Epen igy tortent ekkor is. Jezus hiaba akarta megertetni, 1;i• kepekkel is, mondanivalojat, a nep lantazifija kills6 adatokat keresett es igy indult meg Jezus szemelyisege koriil a mythologizalAs es dogmaalkotas. A Jezus szemelye, eletenek esemenyei, niondasai és peldhatai korfil igv alakult meg egy egesz mondakor , mely -a III. szAzad elso feleig az -UjszOvetsegben
S8 van letev'e. Ez tartalmazza a Jezus eletehez legkOzelebb es6 idols valleisos vil5gnezetet s ep ezert a Jezus eletenek els6 -foku forrAOul szolgalhat, termeszetesen a kell6 szempot alatt. Mivel azonban maga Jezus egy tOrtenelmi nep kebeleben szuletett es n6tt fel, killso korfilmenyeinek megertesere elsdfoku forrrisul az Oszovetseg lesz megjelolhet6. Mindkett6ben a mythologikus elem eminens helyet foglal el. A dogma es a mythologikus rnondAk tehat kifejeze:sei annak az igazsrlgnak, melyet az a nep Jezusr61 hitt. Felfogirsi formilk, melyeknek segitsegevel akkor &tett& meg és fejeztek ki a Jezus eletenek igazsagat. A lelektani torvenyek vas sztiksegszerrisegevel azonban folyt towibb e folyamat, mig vegre kialakult az egesz keresztyen hitrendszer, ami telvit nem egyeb, mint a Jezus Altai hirdetett elv symbolumainak rendszeres kifejezese, Osszegyiljtven mind ama v(iltozasokat, melyeket a kor emberei a régi es uj vilagnezet kozOtt taltIltak. Magatel ertetedik tehat, bogy az egesz hitrendszernek csakis az ad erteket, amit kifejez ; a Jezus szemelyisegenek idealis dive nelkfil az egesz csak holt formula, mint ahogy az lesz az egesz gorog, zside, vagy hindu mythologia, ha elvessztik bel6le a benne rej16 szellemi jelentest. Mégis, volt idd a keresztyenseg tortenelmehen, mikor 6p e form6k uralkodtak, El6bbi fejtegeteseink alapjan elOre is megmondhatjuk, hogy ez a kor az ertelmi tendencia kora volt. Amint a gyermek a fantrIzia kifejl6desevel megalkotja a maga ertelmi vilagkepet, melyben az ok- es celszeruseg brilezata foglal el dOnt6 helyet és ez a vibigkep befoglalja egesz kOrnyezetet es alakit egy nagy solidaritast, epugy a keresztytenseg ez ertelmi viltIgkepenek kifejlodese, ravezetett sztiksegszerri kOvetkezetesseggel az egyhdz alakulasara. Ez az egyhaz socialis kategoria, mely eloszOr egyhefoglalta mind, Atirsaazokat, akiknek vilrignezehik megegyezett, azutrin dalmi formak szokasos conservativismusaval el sem akarta ismerni, hogy lebet• sze rnAs vilagkeprol es ,m(is megvalesu, I.Osr61. Nivel pedig ez a villigkep nem volt kizarolagos, ,azz4 tette az egylikz es IriztosiOsara ep a dogmarendszert. Oita fol. Igy lett az egyhaz a socialis, ertekeles elvenek bir 7 tokosavklés igy alakitotta ki, a formAkat, inelyekhez alkalniazr ,az elohhi fokon a. ,synll)olkunokb; kodni
89 fuladt most e socialis elvbe a Jezus magasztos szemelye. A forrnak pedig nemcsak a hittetelek, hanem a kultikus formak is voltak, melyeknek socialis jelent6sege amazokeval vetekedett. Lattuk azonban a psychologiai reszben azt is, hogy ez a kor egyuttal a socialis forma és kOzosseg eszweje irant, lelkesedes kora is. Ez a lelkesedes volt a kezdemenyezoje a lovagkornak, a teritesi harcoknak, vegre es legfokepen a keresztes haboruknak es ezt a kort meltan nevezi Guizot »a keresztyenseg hoskoranak.« A rideg dogmatizmusnak es balaltmegveto lelkesedesnek ez a kora talany marad mind t azok el6tt, akik new tudnak bebatolni a kuls6 esemenyek rejtett motivumai koze, melyekbol ezen ragyogO és wegiS sOtet kor embereinek lelke sz6ve van. Ha azonban Osszehasonlitjuk ezt a kort avval a fokkal, melyen Jezus allott, be hell latnunk, bogy csak egy alsobb fok ahoz, barmennyire igaz is az, bogy benne azon kor emberei a sajat bitfiket : Jezus szemelyisegenek Ora erteker61 valo felfogasukat mutattak. Az el6bbi kor a JezusrOl szOlO mondak alkotasanak kora volt, ez a Jezus altal proklawalt elv tarsadalmi kialakitnsa, a socialis ertekeles fokan. Onmagaban erteke nines, csak annyiban ertekes, bogy benne a szemelyiseg clue akart, bar sikertelenfil, ervenyesalni. Azoknak a nemes lelkeknek tehk, akik az »utile« elvenel tobbre vagytak, meg varniok kellett egy ideig. Ez a varakozas a reformdcidban, illetelleg az azt Szit6 renaissanceban teljesillt be. Mar a keresztyenseg kezdete Ota voltak olyan ferflak, kik annak lenyeget folfogva az idealis ertekeles ervenyesiteseert kazdtek. Az els6 korban Cmlitsfik ezek kOzal Pal apostolt, a masodikban Augustinust. Ezeknek szavat vagy tulkialtotta a tobbseg, vagy ha nem birt veltik, kivetette abbol a kozOssegbol, melyben eltelZ heresisek és szektfik kebeleben azonban folyton elt ez a gon-, ,dolat, wig a renaisance maveszeiben a tudomanyt es I-Wive= szetet, a reformaciO hoseiben, a tarsadalmi viszonyok kiiret embealakitotta at. A reformacioval tehat ujbOl fOljutott riseg az idealizmus ertekelesi fokara es vele egyatt megkapta az elvet, melvr61 az eddigieket ertekelhette Az idealis szernt pontjarOl visszatekintett az erzeki tendenciak fokara es a
90 mythosok es dogmAk ttimkelegeb61 kibontotta a Jezus szemelyisegenek nemes alakiat. Az ertelmi tendencia socialiszavaraiban meglatta a kuzdelmeket, ez elv ervenyestileseert az egyhazban, e fejl6clesi fok nagyszerti eptileteben meglatta a letformat, melyben az idealis szemelyiseg megvalOsul ; az. egyhaz nagy torekveseben, hcgy minden nepet es egyent a maga trenja korul csoportositson, megtalAlta a jelenteset annak a nagy solidaritosnak, mely a nemes szemelyisegeket egy nagy socialis korbe, a kultura és erkolcs aegise alatt egybegyiljti. Elismerj0k, hogy ez a protestantizmusnak és. renaissancenak talán tulidealizalt rajza, de tillitjuk, bogy a protestantizmusban ezeknek nemcsak lehet6sege van meg, de erre vale ktiteleztetese is rejlik. Igy hatitrozza meg a protestantizmus az elobbi fejlodesi fokok erteket az ontudatos, onmagaban nettles szetnelyiseg ertekelvevel, Foglaljuk most ossze roviden a vallAsos neveles anyagtInak rendszeret. Vizsgaltuk, bogy a vallasos neveles celja hogyan ,valesult meg egyes korokban és hittunk harom fokot. Az erzeki tendencia fokan a Jezus szemelyerol es eletenek esemenyeirol indul meg a mythologizalas e kor a csodas tOrtenetek es mythosok kora. Az ertelmi tendencia teljes kifejlodeseben a keresztyenseg a socialis korbe lep be,. egyhazat alkot, hitrendszert kepez ki és csodalatratnelt6 lelkesedessel yeti bele magat ennek propagalfisaba socialis kategoriak (ollarn, szerzetrendek), intezmenyek (iskol6k) és.egye-nek altal (tudomanyos teren.) A harmadik az Onertek toka,. hol rajut a keresztyenseg lenyegenek, az onmagaban ertekes. szemelyisegnek tudatara, innen nezi,- sot ertekeli a symbolumokat a benntik repo jelentes, thsadaltni intezmenyeket a benntik megnytivanulti elv szerint. Mindez tehat nemcsak a keresztyensegnek, hanem az emberisegnek tortenete, az et-tekel6 en folytonos fejleidesenek menete. mely a vallasos-. neveles anyaganak leghelyesebb rendszeret is Iritszik adni epen azert, Inert a gyermek fejl6d6 szellemisegevel meg-egyezik,1) 1) Orommel emlitem meg, hogy a nevelesben nyilvanul6 harom fokot me.rVarga linos is ismeri iEgyet. es el..oktatastan. Pest. 1857.) „erzeki, erzekszelIemi es tiszta szellemi" fokoknak nevezven, de csak a nepiskolaban eryenyesiti
91 b) Az anyag beoszidsa. A vallasos neveles anyaganak beosztasa a legnagyobb valtozatossagot mutatja, Ma az egyes egyhazkerbletek lenyegtelen mOdositasat leszamitva, a harmasbeosztast koveti a tanterv, harom fokon : az elemi oktatas. fokon, a kOzepiskola also és fels6 osztalyaiban, torteneti, fogalmi és egyhaztorteneti beosztast ad. Dr. Kiss Aron talan, az egesz protestans irodalomban e nemil egyetlen, munkajaban ') of fokot keres a nepiskolai vallastanitas teren. Az else fok az elokesziio, mely a szaloi haz vallasos neve16munkajahoz csatlakozik, anyaga tortenetek a bibliabol és. hazai tOrtenelemb61. Celja : »Isten ismeretere vezetes,« magaban foglalja az I—II. osztalyt. Masodik a bibliai fok (III.. oszt.), nielybe 6- és ujszOvetsegi tortenetek, az egyhaz meg-alakulasa, bibliaismertetes, bibliaolvasas tartoznak. A kale7 chizmusi fokot azert helyezi ide, mert sok gyermek az otOdik osztaly utiin elhagyja az iskolot, targya hittan (IV. o.) es -erkolcstan (V. o.) Egyldztortenelmi fok feloleli az egyhaz.. elterjeaset, fejlodeset, viszontagsagait (VI. o.) Vegre a konfirmdciO foka, melyben a vallas eddig targyalt igazSagait. ossze kell foglalni, megb6vitve az egyes felekezetek kOzOtti. kfilonbsegek magyarazataval. Nemetorszagban a vallastanitds reformja erdekeben, foly6 hare ma ugyan Inas jelszavak kOrfil forog, de az alkalmat mégis megadta arra, bogy a protestans katechetika legnevesebb bajnokai nyilatkozzanak ez iigyben is. Mindnytijam, megegyeznek abban, bogy a dogmatikus :emleztet6 vallastanitast uj anyag és uj mOdszer van hivatva fOlvaltani es ez. az anyag torteneti kelt, hogy legyen, Pfleiderer ezt avval indokoija, hogy a gyermek vallasos fejl6dese roviditett ismetlese (abgekurzte Wiederholung) a faj fejlOdesenek s igyaz emberiseg vallasos nevelesenek kell ismetlOdnie a gyermek vallasos neveleseben is. ,Maga horom fokozatot taial Az els6 fokon osszefuggestelen meseket, esetleg bibliai torteneteket tanitna, apologia, vagy magyarazat nelkpl. A 10zeps6 fokon az o- es ujszovetseg osszeftigg6 tOrtenetet adja, a harmadikon az egyhazt6rtenetet egyes eletrajzok alakjabanz a reformaciOtol. Mindez az iskolai vallastanitas anyaga. Az 1) Dr. Kiss Aron: A prot. nepiskolai vallastanitits modszere. Bpest1-903. 7. 1.
-egyhazi vallastanitas' elOkeszitese. a konfirmaci6, melyet 6 • az elobbiek utan, kesobbre helyezne, kiegeszitese a tovabbkepze iskolakban (Forthildungsschule), hol a vallas fejlodeset, ma's vallasok tOrtenetet és a keresztyen protestantizmus apologiajat adatna elo. 1) A tOrteneti felfogast mindannyian ,hangsulyozzak. Natorp ktilOnOsen kierneli. 2) A hit- és erkOlcstan tanitasat killonasen Rein es Heuck perhorreskaljak. Rein komprehenziv tervvel all el& mely a nepiskolai es felsObb intezeti vallastanitas egesz rendszeret feloleli. Az anyagot ibliai tOrterietek és a vallasos kolteszet termekeib61 meriti. Anyagbeosztasa a kovetkezo : Alapveto fokon: (Grundschule): ev. Nemet nepmesek ; II. év. Robinson tOrtenete ; III. ev. Thriringiai mondak ; IV. é. Niebelungenlied Gudrun. Nepiskola Plain: V. e. Patriarchak, MOzes, Kiralyok ; VI. C. ProfetizJezus Mete. VII, é, Jezus elete, az Osapostolok. VIII. C. Pal apostol, egyhaztortenet Lutherig, Tovabbkepzo iskola: Luthertel m7 ig, socialis és evangeliumi mozgahnak. A konlirmaciet a tovabbkepz6 iskola vegere, tehat 15-16. evre akarja helyezni. Magasabb iskolakban IX. —XII. ev : Luther, Speller, Francke, Zinzendorf, Wesley, Reimarus,- Lessing jersuitarend eltOrlese, Rousseau, francia forradalom, angol .missze, Schleiertnacher, socialis és tudonianyos fehrjulds.9 A magasabb iskolakban a vallastanitasra krilOnOs dot forditana. k, Igen fontos e tekintetben az a rnunkalat, meJyet H. Richert vezetesevel Niebergall, Rothstein es KOster vegeztek, mely kimerito anyagat tartalmazza az e fokon .gyalandoknak. 4) Anyagheosztasa feloleli az o- es ujszovetseg tOrtenetet fobb szemelyisegekben, a keresztyen egyhaz tOr= lenetenek fObb mozzanatait, niajd a hit es erkOlcstan tar,gyalasi mOdjat. Az anyag osszeallitasa es a fobb szempon.tok kiemelese valeban mesteri. csak a felsobb iskolakra akarja sayHeuck meg Open ' itt vallastorteneti jelleggel „rani a vallas tanitasat 1) Pfleiderer: Thesen iiber den R. U. in der Schule. Rein : Stimmen zur Re form des R. W. Heft. I. 2) Nator ; Leitsatze zutn Religions —Unterricht. Rein; u. o. Heft. Ii. 3) Rein : Leitsatze zur Reform des R. .11. Rein ; u. o., Heft. II. III. V. 4) H. Richert : Handbuch far den Religionsunterricht . . Lpz. 1911. 3) Heuck : Thesen aber'den R. U. an hoheren Schuler). Rein u. o. Heft. III.
93 ohajtja ellatni. Igy negy osztalyban a kOvetkezo beosztast adja : 1) (5-szovetseg istenfogahnanak tOrtenete; 2) Jezus 3) Pal és Janos ; 4) A keresztyen egyhaz tOrtenete. Mind— ezeknel hangsulyozza a tudomanyos targyalast. 5) Latjuk, hogy az utolse pont kivetelevel a Richert allaspontjan van. Thrandorf a tanitO es tanitenokepz6 intezetekben a kovetkezd beosztast javallja : I. ev : Izrael tOrtenete ; II. Jezus tOrtenete ; III. jezus szenvedese mennybemeneteleig, az apostolok cse-1 lekedetei, Pal. IV, Az apostolok irasai , apostoli kor, Janos.: evangeliuma, egyhaztOrtenet a reformacioig. V. Beformacio, pietizmus, egyhazi enek tortenete ; VI. Ujkori egyhaztOrtenet, Lessing, Schleiermacher, socialis mozgalmak, 1) A vita hul-, lamai meg most sem csendesedtek el es az 1911-ben alakult »Bond far Reform des Religionsunterriehtes« aegise alatt es gyulesein folyik tovabb. Az eldbb felsorolt igen becses adatokat egy szempont alatt kell megvilagitani. Ez a szempont pedig a vallasos ne- veles es vallas tanitas viszonyanak kerdese. Erre vonatkozolag mar kimutattuk, hogy a keno lenyegeben . ugyanaz,. Anyag, illetve eel szempontjabel pedig teljesen fedik egyegymast. Amennyiben tehat a vallastanitas,. neveles, annvi-: ban beletartozik a vallasos neveles anyagat és medszeret. 1) Thrandorf : Die rel. Erziehung in Lehrer- u. Lehrerinne nseminarien. Rein,: u. - o. Heft. II. 2) A vitat ismertetni nem tartozik targyunkhoz, nem terhetiink: ki azonban el(51e, bogy as titkozOpontok kozill a reank vonatkozot roviden tisztaba ne hozzuk. A bremai tanitok 1005-ben kibocsatott emlekirata ket fontos dolgot stirget : 1) Kimondja, bogy a vallas nem tanithatO ezert az also foku iskolakban tanitasa eltorlend(11. 2) A felsii fokon koveteli interconfessionalis vallastanitas beallitasat. As eredetileg egyhazpolitikai vitAba tudomanyos kerdeseket vegyitettek s igy all ott elo" es a ket kerdes, mint tudomanyos allaspont (Rein, Heuck, Vogt, stb.) Reukauf a
Rein fdzeteiben keizolt ertekezesevel vallasfilozofiai, pedagogiai Os iskolapolitikai oldalrel kiserelte meg a megvilagitast, mely azonban nem nyugtatta meg a szabadgondolkozo tanitosagot. A dresdeni gyillesen, a„Bund fiir Reform des R. U.'s" else nagy gynlesen is ttibben hozzaszoltak a dologhoz (Niebergall, Spanuth etc.) A mi allaspontunkral as else kerdes tanithate-e a vallas ? — azt hisz— sziik el van dontve. Mindaddig, mig Herbartra hivatkozunk, mint Rein teszi es a; vallasrol, mint „Gemiltsverfassungrel „Sadie der Gemilt"-rel beszeliink, vagy ugy hatarozzuk meg, hogy az „az ember belse viszonya Istennel, mely folott az elet és nem az iskola hatziroz" (Heuck), a felreerteseknek vege nem lesz. Flog szo- moru, ha kenytelenek vagyunk elismerni, bogy az clot és as iskola nalunk ellentetben allanak egymassal. A masik kerdes, as iskolai interconfessionalis vallastanitas, nyilvan keptelenSeg mindazok cleft, akik tudjak, hogy a vans ep a., socialis korben nyeri egyik fontos nyilvanulasi teret,
-94 -- targyale
megallapitasok a16, amennyiben nem akar neveles enni, hanem dogmatikus tetelek beadasa, annyiban foltetlenul Masik kerdes, ami ebbol folyik az, mi hatarozza meg bat a vallAsos neveles anyaganak beosztasat ? Az elObb mondottakb61 logikusan kOvetkezik, hogy egyesegyedtil a gyermek vallasos fejl6dese. Mivel pedig ez a tOrtenelemben is jelentkezik, ep azert helyes a Paulsen és 'Pfleiderer velemenye, kihez Bassermann is csatlakozik, hogy .az anyag beosztasaban a tOrteneti szempont legyen az iranyado. MindOssze is abban tevedtek, hogy tekinteten kivill hagytak azt a tenyt, bogy ez a fejl&les az onertekil szetilelyisegliez vezet, mely. e rnagaslatrol szemleli és ertekeli a torteneti fejl6des produktumait. E szemelyiseg nelkill pedig az egesz »fejlOdes« vak és celtalan. Ha az elOzei reszben kozOlteket, a vallasos neveles anyaganak rendszeret, a gyermek fej15desevel, mint vezet momentummal osszekOtjtik, kapjuk az anyag velemenytink szerint helyes — beosztasat. 1. Az erzeki tendencia fokara, valamint az atmenetre, mely a magasabb fokhoz visz, esnek a mondak és mythosok. Ez a kor a niesek kora, igy ide tartoznak az o szovetseg megfele16 elbeszelesei, az uj-szOvetseg mondakore, Rein mesei, nepmondak, Robinson stb. Ne felejtsfik azonban, hogy a vallasos neveles Rcelja mindig szem elott tartando es eztsemmifele medszerert nem szabad felaldozni. Ennelfogva ezek a mesa csak annyiban ertekesek, amennyiben ezt az -Onertekti szemelyiseget mutatjak fal, akar a maga egysegeben, mint a bibliai tortenetek Jezusban, akar egyes -sokban, mint a mesa, hol a batorsag, jotekonysag, szeretet stb. testestilnek meg azok hoseiben. Ha most itt az anyagot rendbe kell allitni, azok ertekessegi fokat igy hatarozzuk :meg : a) a mesa.; b) O-szovetsegi tOrtenetek, mert ezekben minden vallasos szempont ala van helyezve es ez mar ut az atmenet fele a masodik fokra, 1) c) az uj sztivetsegi tOr-, 1) Az O-sz6yetsegi és uj-sziiyetsegi tortonetek kivalasztasa igen fontos. Itillenosen az O-szovetsegiek Mott szigoru kritikat kell gyakorolni, melynek eredmenyeill egy szerneltronyes biblia keszitese és haszrialata elengedhetatlen foltetel.
95 - tenetek,
melyek a legfelse fokot azert foglalja el, mert.ben,.. niik az ertelmi tendencia kfiszobere vane egyetemes vil5g-. szemlelet egy eel- és okhalezat és egy onertekii szemelyiseg nyilv5nul. Ezek kepezik az else fokot, mely a gyermek 13-14. eleteveig terjed. A mesek korszaka pedig (mely me, sek kozal az allatmeseket (Aesopus, FAy, Lamartine) legal a nepmeseket egyetemesebb szemleletanel fogva legmagasabb fokra helyezztik) kezdedik a jelentesek megertesevel, a 3-4. evben. Alapelvtinkhoz hiven nem tettfink lonbseget a szfiloi h5z és az iskola vallasos nevelese kozott, meet azt valljuk, bogy a kette new egymeis mellett, sem egymlissal szemben, hanem egymasban foglal helyet. A tananyag reszletes beosztasa a kOvetkeze lehet a) mesa kora: A gyermek iskolaba menetele elect szilleire van egyediil bizva vallasos neveles dolg5ban. A harmadik es negyedik evben a gyermek apre tOrtenetkeket szeret hallani, melyet legtobbnyire allatmesek legyenek. A negyedik es etodik evben (a pontos ineghattlrozas a gyermek fejledesetel ftigg) a neprnesek legyenek taphilekai, Nova a hesmond5k, nepregek is tartoznak. Mindezekben new az u. n. »erkelcsi tanusag« a 1'6, inert lattuk, hogy a gyermek ez irant orzeketlen, hanem egy szemelyiseg, akiben ez megnyilvAnul. b) Az , o szoveisegi fok else evben meg 5tmenetet kepez az elebbitel, igy olyan elbeszelesek v5lasztandOk, melyek nepmessei tal5lom MOzes tOrtenetet, a zsidok egyptomi és pusztai kalandjait, David, Jozsef igen szepen foldolgozhatO tOrtenetet, Jakob és Ezsaut stb. Mindezek a biblia sorrendjeben (a tovabbiakra tekintettel), de osszeffigges Welkin mindegyikben egy szemelyiseg kidomboritdsaval adandok elo. Evvel ele van keszitve az ut az lstenfogalomra. Most nem kell elfelejteni, bogy a vallAsoss5g e korban meg, nem ugyanannyi, mint Isten leterel vale meggyozedes és talan leghelyesebb volna eddig nem is szOlni neki Istenrel. Csak, ha majd az egyes jelenteseker egysegbe igyekszik foglalni, akkor prObtilja az eddig hallott szemelyisegeket is egy szemelyisegnek- kepzelni el. Az 6-szovetsegi fok masodik kora mar az egyseges vilagszemlelethez kesziti die az utat., lit vehetek fel a vil4 terernteserel, Adam es Eva tOrteneterel, a zsidok pusztai szervezkedeserel stb. -sz616 elbeszelesek, mindegyik-
96 nek vallasos theologiai hatterevel, mely a sajat -eletenek esemenyeivel hozando osszefuggesbe. A harmadik fok a profetakat, kirAlyokat targyalja, .melyeknek egyseges szempontot kell biztositania az O-szOvetsegi ' fok egesz anyaga folott. c) Az nj-szOvetsegi fokot (minden theologiai magyarazgatas vagy prefecia-fejtegetes nelki11) a Jezus eletevel kezdjak, mert itt mar a gyermek eleg kepesseggel bir arra, bogy egy ember elettortenetenek tab esemenyeit Attekintoen osszefoglalja. Ha evek szerinti fe1osztAsr61 van szO, ezt a szinten tor= teneti reszt az els6 evre helyeznenk. 1 ) A Jezus eletet kellene targyalni itt a Peter vallomasAig, vagyis a passio kezdeteig. A masodik fok az elobbi fok vAzlatos ismetlese utAn a Je7:11Sparabolait es beszedeit, de a sajat eletenek tukreben, tOrgyalna, a harmadik kor a Jezus eletet egeszen, ismetelve a ket elObbit is, feldolgozna, ki1lOnOs tekintettel azonban elete vegere, megemlitven az apostolok milkOdeset, lievezetesul a A kovetkei6 korszakhoz. Ez a haroni kor, az erzeki tendencia fokot es Atmenetet kepviseli, nevezheto a bibliai tOrtenetek folainak. 2. Az Jrtelmi tendencia kora a gyermek socialis katego rifiba val6 beletaglalodasanak korszaka. A 13-15 eves korra esik, de az Atmenet, mely utana tart a 16-17 eveket is magaban foglalja. Itt ket fokot kultinbortetiink meg. Az elsd fok a gyermek hoskora, itt a neveles anyagat kepezi a bevezetes a tortenelembe. Ezen a fokon adjuk a keresztyen egyhaz tOrtenetet a retormacioig, jellemrajzok alakjaban. Targyaul szolgalhatnak PA1, JAnos, Augustinus, Origenes, VII. Gergely, Abelard, assisi Ferenc, pAduai Antal, velfik kapcso latban a szerzetrendek, keresztes haboruk, reformtOrekvesek. E kor celja, hogy a gyermek lassa a vallAsos kozOsseget, mint egyseget, de lassa a szemelyisegek utjan. E celbol az eretneksegek tortenetet sem tartjuk elvetend6knek; Athanasiust ep ugy meg kell erteni, mint Ariust, ha ertekelni akarjuk. De mindenatt ki kell domboritni, hogy az egyhaz megvalosulasi forma, kozosseg, melynek &telt& a szemelyisegek teItt ugyan iskolai beosztast nem tartunk szem elott, de megjegyezzilk, hogy ez a fok nagyjaban a nepiskola hat osztalyitnak felel meg, az 6-szovetsegi az 17111., az ujszovetsegi a IV—VI. osztalyok tananyaget•kepezne. 2) A kOzseg és egyhaZ tortenetebOl vett episodok bevonasa kituno gon-' dolat (Rein), melyet ep e .fokon tanulunk meg igazan irtekelni.
97 szik, Erezze a gyermek, hogy egy nagy kozossegben el, melyben 5 egy ertekes tag. Itt az ideje a gyermek bevonasimak a gyalekezeti kOzOssegbe, mely a csalddi, vagy nyilvdnos istentiszteleten vegeztetik. A nidsodik, a socialis kor, az elabiek dttekintesevel kezdi, tdrgya azonban itt mar az egesz keresztyen egyhaz, mint egyseg, mert itt a gyermek egyseges vildgszemlelettel rendelkezik. A tovabbiakban az egyhdz tortenete a reformaciotol, az egyhaz szervezete, jelent(isege, sacramentumai. (A keresztseg és urvacsora minden teleologiai es dogmatikus vonas nelkul mar az elso fok harmadik fokozataban el5fordultak, mint bibliai tortenetek). A relormacio tOrtenete alkalmas dtmenet a harmadik fokra. E mdsodik fok, mint az egyhaz fitelesenek és megertesenek kora, a konfirmdciO kora is, mint azt Paulsen és mdsok helyesen akarkik erre a korra, tehat a 15-16. ewe tenni. 3. Az esztendencia kordra, mint ldttuk, a reformaciO vezet rd. Ez tanit meg arra, hogy az egyhdz nem a legfelsobb forum és keresni kell azt, ami meg ennel is tObb, Most e fokon az elobbieket at kell dolgozni op e valldsos szemelyiseg szempontja alatt. MindenOtt Idttuk ugyan, bogy a nevel6 ezt Atadta, de tudjuk azt is, bogy sena az els6, sem a masodik fokon ennek atelesere a gyermeknek eleg kepessege nem volt. Itt tehdt ez ket, .egyen15 fontossdgu és egyenl6 . inagaslaton 6116 fokozatra oszlik : 1. Az elso fokon atadott bibliai elbeszelesekb51 ossze kell .allitni a vallasos onertekii szemelyiseg jellemzeset. Ezen osszedllitds kozben az ifju mar ertekel, utban van a legmagasabb fok megvalOsuldsa fele. Az onertekii valldsos szemelyseg idedlja Jezus, akihez merjiik a bibliai tOrtenetek alakjait es akit a tortenetekbol magunknak megrajzolunk. De ez az onertekii szemelyiseg nines egy nephez kOtve és igy ereje athat a szdzadokon, melyek megel5ztek s osszefoglalja az egesz validstOrtenelmet a keresztyenseg ertekel5 szempontja alatt. Igy e fokon targyaljuk a vallds tortenetet, melynek eredmenyekep megdllapitjuk a Jezus szemelyisegenek Ora vonasait, ez a keresztgen hittan. 2. Az egyhaztortenelemben is megtaldljuk ezt ra Szemelyiseget, 'Baja viszonyba allitjuk of sap" kOrnyezetiinkkel, hazank es kultArdnk mOveltsegi mozgalmaival, tudomanyos eredmenyeivel és ujra oda jutunk ahoz a szemelyiseghez, aki nemcsak re 7
98 gen elt, de ma is, mint cel 511 eleittiink es ez a eel es ketelezes adja a keresztVn erkolcsian torvenyeit. Igy a vallasos neveles anyaganak beosztasiinal kaptunk barom fokot : bibliai fortenetek, eggha'ztortenet és erkolcsi szemelyiseg fok5t, melyek kezill az elsOben a vilag jelentesei a maguk sokfelesegeben, a magodikban egy ertelmi vilagkep .alkataban szemleltetnek, melyet mindkettot egy szemelyiseg alkot és ert meg, a harmadik fokon ez a szemelyiseg saj5t inagat iteli és sap mag5nak tfiz ki idealt. c) A vallasos neveles anyaganak foldolgozdsa. Ebben a fejezetben a rendszerezett és az elebbiben beosztott anyag Atachisarel lesz szo. Magatal ertetedik, bogy itt nem terjeszkedhetank ki azoknak az eszkozoknek es niodolenak teljes felsorolasara, melyekkel a paedagogia es didaktika dolgozik, mivel azonban minden neveles idealiter vallasos neveles, a kovetkezekben . nagyjaban foglaltatnak azok legfontoiabb Itiivetelmenyei is. Mig a pedagogia nem volt m5s, mint egyes szabalyok .gyiljternenye, melyek a neveles modjait szabtak meg, lehetett otletszerti szabalyokat adni. De mivel mi kimutattuk, • bogy a neveles egesz tudomanyat egy elvbel — a gyermek szellemi fejledesebol — kell levezetnfink, itt azon kell igyekezni, hogy ezeket a szabolyokat mind e feelvvel hozzuk kapcsolatba s igy legyen a nevelestan, illetve katechetika specialis modszertana is rendszer, melynek minden egyes tagja ep az egeszben elfoglalt helyzetetel nyeri jogosultsa:gat es erejet. 1. Az anyag helyes foldolgozasanak és atadasanak föl1etele a gyermek ismerete. Mar a gyermek lelektananak kifejtesenel Milk, hogy erre a kiserleti pedagogia iranyorta a figyelmfinket nagyobb mertekben, mint valaha. Lattuk azonban azt is, bogy 'minden halaja mellett, melyet iranta e .fontos gondolat eleterbe allitastiert erez, a pedagogia meg sem kovetheti az utat, melyet az kijelol. Akkor kifejtettilk, bogy a gyermek megertesenek eszkozetil a kiserIetezes hejyebe a pneumatologia Iep, mely egyedill tajekortat bennilnIet a szellemi fejledes, vagy jobban mondva a szellem onkifejlesenek kategoriairol. Nem vitattuk azonban, hogy a Iiserletezesnek' meg van a maga gyakorlati erteke a peda-
99 lgogia .modszereben. Most ehez azt frizzilk hozzA, hogy a kiserletezes, vagy megfigyeles vezet rA bennanket mindegyik gyermek egyeni vonasainak megismeresere. A nevel6 tehat csak akkor vegezhet okszera munkk, ha minden egyes gyermeket ismer, Ezert tisztaban kell lenni a gyermek fejlodesenek egyes mozzanataival Altalaban, ezeket az adatokat szolgaltatja a pneumatologia. Ismernie kell,, hogy milyen foko&on halad At a gyermek es mi az egyes fokok jellemvonasa. Ez Altatimos tajekozadas mellett minden gyermekr61 kulon .,ertesalest kell szerezrne. Killonosen nehez helyzetben van az iskola, mely ma a csaladt61 csaknern teljesen elszakadt. A nevel6nek pedig ismernie kell a gyermek csaladi kortilmenyeit, az otthoni neveles rnodszeret, a gyermek viszonyat a csalad tagjaival, a csalad szokasait, tradicibit, mere ezek azok, amelyek a gyermek megertesere rAvezetnek. Vegre es mind,ezek mellett ismernie kell a gyermek kepessegeit. Es itt van a kiserletezes neminemii erteke. Kiserletileg megallapithat6 a gyermek intelligenciaja, illet6leg reflexiO-foka, kapcsala, tainak gyorsasaga, fantaziaja, kezilgyessege, ismeretkore targyak, vagy fogaimak terfileter61 stb. Mindezek igen fontos ,eszkozei a gyermek megismeresenek, de csakis a pneumatologia vezetesevel. Ez vezet rá egy masik dologra : a neJrnek killonbsegenek megertesere, Errol mar a régi pedagogia is olyan reszleteS fejtegeteseket kozOlt, hogy reszletesebben kiterni ra feleslegesnek tartjuk. Mindassze is annyit jegyziink meg, hogy a kti1onbseg megertesere es meltanylasara sohasem szabad elfelejteni azt, hogy ezek a, ktilonbsegek mind a fejl6des egy aktusanak, a sexualis OsztOnnek Waredesebol es ervenyesilleseb61 szarmaznak s hogy ez Osztein -centralis helye ebben a korban a gyermek egesz fejleideset iranyitja. Mindezek a vizsgalatok legtObbszar kulan id6t nem vesznek igenybe, a ilgyelmes es ertelmes‘ nevel6, bizonyos gyakorlat utan, a rendes Ordkon a gyermek feleletelb61 meg ,kepes alkotni a kivant kepet, minek elonye az, hogy a renkivilli vizsgalatok nem fogjak a gyerrneket zavarni es hogy a folytonos megfigyeles a c.saledasokat es felreismereseket a lehet6 legcsekelyebb szazalekra szallitja. Mert, egy igazi neyelonek nem lehet nagyobb tragikuma, mint ha vagy lsmerik felre tanitvanyai, vagy 5 isrneri (eke. azokat.
100 Ez elobb mondottak mind az iskolai neveles kerdeserevonatkoznak s most attertink az .altalanos mod ismertetesere„ 2. A fokozatos feldolgozds mar a sztiloi hazhan kezd6-dik s igy fejtegeteseink ismet nem fognak kfilembseget tenni a csaladi és iskolai vallasos neveles kOzott. Ha t, is a gyer-, meket ismerjiik, az anyag atadasa a gyermek fejladesenek fokozatosshgat tartja szem elott. Lassuk a hdrom fokot egy nods Man. a) Az erZeki tendencia, vagvis bibliai ti5rtenetek fokon gyermek a jelensegeket a fantaziaja segitsegevel egysegbemelyek el6szOr csak mint egyes egysegek jelentkeznek, majd az egesz erzeki vilagkep egyseget alkotjak, Ugyanekkora jelentesek is kezdenek kialakulni (az atmeneti korban) ap-rObb egysegekre. A modszer ebben az oletszakban a szemleltetes,., es kizarOlag az. Mesek, bibliai tOrtenetek eleven elheszelese;_ melyekben a nevel6 elemet ne a hozzajuk ffizott kegyes elmelkedesek, hanem a bennfik szerep16 szemelyiseg 'adja,. Meg kell bennfik csendulnie annak a hangnak, mely az otthon és a csalddi Icor solidaritasat hangsulyozza, a szilloknek. kell korfilvenni a gyermeket, aki Oromest taglalodik be ekOzossegbe. Csaknem kizarolag az otthoni -kor az, ami a gyermeket lefoglalja és arni ep ennellogva megszabja az el-heszelesek hangjat is. Pestallozzi gyOnyortien it le az anyanevel6 hatasat egy peldaban és szepen festi, hogyan lehet a , gyermeket mar ilyen koraban a szeretet magaslatara ragadni. Az anya gyermekeinek egyedilli vezere és az iskola, ha iga. Zan be akarja tolteni hivatasat, ezt a szerepet kell, bogy' felvegye. Amivel pedig az ilyen koru gyermek szivehez lehet ferk6zni, a mese. Zurhellen—Pfleiderer meltan teszi minden anya kOtelessegeve, hogy »meselni, csak meselni« liOnyve ebben a tekintetben kitfin5, egesz halmazat tartalmazza a j& tanacsoknak és minden e fokon milkOd6 nevel6 szamara ep evvel nelkillOzhetetlenne valik, 2) A gyermek Jeztisr61 szob5tOrteneteket, sot az egesz gondolatot, hogy ezt tegyuk a Ines& kozpontiaba; egyaltalan nein talalom olyan »Szerenesetlen es tulmilvesziesked& gondolatnak, mint Kabisch 1) Pestallozzi: Lienhardt u. Gertrud. Reclam. 49-50: 11. 2) Zurhellen—Pfleiderer : Wie erzlihlen wir den Kindern die bibl. Geschichten3) Kabisch : \Vie lehren wir Religion. Gott. 1910. 71, I.
lot :az indokol6st pedig, hogy a gyermek Jezushoz valo viszonyoban -a gyermekb61 hiAnyzik a »vallas os erzete, a hodolat, a sajat maga kicsinysegenek erzete,0 alig taltilhatjuk helyesnek. Minek rontsuk a gyermek vilagAt olyan keppel Istenr61, melyet appereipiAlni nein kepes, mely csak felelmet okoz neki. Iliszen a h6dolatban a szentseges irant lelektaMlag is tobb a bizalom és szeretet, mint a felelem. A felelem pedig kiz(irja a szeretetet. Vagy azt veli Kabisch, hogy a gyermek, aki elejet61 kezdve rettegni kezdett az Istent61; fog engedelmeskedni valaha mAskent, mint felelembol ? Minek haszn6ljuk a dogmatikus vallastanitas istenfogalinat, mely zsidova nevel elOszor, inkAbb, mint azt, amely egyszerre keresztyenne teszi a gyermeket. Ezek niellett a gyermek Jezus gondolatanak olyan elayei vannak, melyek a gyermek vallasos fejlodeset elomozditja, ha iigyesen kezeljuk és vissza nem elilnk vele. Az 6- és ujszOyetsegi tortenetek elmondas6ban is a -szemelyiseg a f6. Mint lattuk, nein tortenelmet, hanem meseket adunk, minden dogmatikus melleklet vagy garnirozas nelki 1, tisztan meseket, melyek azonban mind, vagy pozitivei .vagy negative egy nemes és onerteki1 szemelyiseget foglalnak idedlkent magukban. Zurhellen—Pfleiderer idezett veben szamos ilyen elbeszeles van, melyek felhaszmilhat6s6g -dolgAban elso ilyennemu dolgok koze szamithatOk. Ezen a fokon jelenik meg a gyermek kezeben e16szor a biblia. Ennek szemelvenyes kiaclAsar61 gondoskodni kell .ees pedig olyan modon, hogy a gyermek olcsOn megszerezbesse. A biblia itt, mint mindeniitt, csakis azert es ,annyi-, ban ertekes, amennyiben az elbeszelt torteneteknek magv6t, mintegy textusfit benne megtalqiuk. Legjobb az elbeszeles elejen es vegen az ott leirt tortenetet felolvastatni, vegen iisszefoglalni a benne szerepl6k jellemet, mely egyuttal a tortenet tanustigdt is adja. 1) A szerepl6, jellemet a gyermek Miinkepzi, hogy megertse es ez ut5nkepzes az, ami annak xievel6 hatasat jelent Mint tananyag es ismerethalinaz, ,elbeszelesek szamitasha send. jonnek. 1) A tOrtenet hangulataval egyezo versek vagy enekszOvegek megtanitass ellen semmi kifogast sem emeliink.
102 Ami a killsd elrendezest illeti, indokolatlannak latjuk azt a heves ellenszenvet, mellyel nemelyek (Rein, Retikauf) a koncentrikus korOk mOdszere ellen viseltetnek. Ear olyan tragikusan folfogni a dolgot, bogy az »megoli az erdek16desk( (Rein) es megijedni attOl, bogy »a gyermek ketszerharomszor ugyanazt az anyagot hallja a (Reukauf). Ebben semmi sines, hiszen szazszor is elhallgatja ugvanazt a mese, ha erdekesen beszelik el, egyeblrent pedig a koncentrikus kora mOdszere meg nem is ugyanaz egy tortenet ket: haromszori elmondasaval. Alapgondolatat az anyag beoszta sarol szolo fejtegeteseinknel magunk is atvettnk és helyesnek tartjuk. b) Az ertelnd tendencio foka az egyhdztortenelnd fok. Jel-lemvonasa, bogy a gyermek mar kindtt a mesek vilagabol és a realis tortenet irant kezd lelkesedni. Buzgalnianak targya most mar nem az otthon, legalabb is nem csak az, hanern: a sztildfdld, a haza. A kOzosseg, melynek tagjaul erzi magat kitagult, a csaladi istentiszteletbol gyrilekezeti istentisztelet tagjava lesz, vilagszemlelete attekintd, de ep ez alazatossagra, Inas oldalrOl szeretetre viszi. A valtakozo hangulatokbOl lando lelkesedes lesz, mely ep oly onmegtagad6 a vakmerdsegig, mint lelkes, a tornbolasig. Ez a kor ideje, hogy a gyermek az egyhazba beletaglalodjek. Jean Paul - eddig lyesen ovott a temploni latogatasatol es kovetelt gyermekistentiszteleteket, most a gyermeknek reszt kell vennie a a kultuszkOziissegben és szeretetkOzossegben egyarant. At iSkolai neveles anyaga ezert itt az egybaztortenelem. A mod: szer szemlelteto, de most mar nem szabad elzorkOzni attol,. hogy a gyermek Witt yamutassunk az eszmek harcara, a tarte- nelmi szemelyisegek belsd vii igara, annak igazsagara, vagy tevedeseire. Ebben segit benniinket a logikai erzek, mely a gyermekhen most fdliamacIt. A csaladi neveles legyen szere-tetteljes, inert ez a kor nehez barcok kora es ebben as gyerrneknek segitsegre van szilksege — de legyen szigoru,, merit evvel a gyermeket sajat maga iranti szigorusagira es. onfegyelmezesre szoktatja, mire vajrni nagy sziiksege van mindenek folOtt legyen Ovatos, hogy a bizalmat es,,szeretetet veszitse. Az Isten fOgalinabati ki keit elirelni a belscv 1)
Jean Paul : Levana. Reclam. 69. 1.
103 bekesseget es nyugalmat, az ontudat erejet, mindenek folott a szetnelyiseg erkolesi erteket es nemesseget. Talán a vildgirodalomban nines más koltemeny. mely olyan szepen kifejezne ezt a hangulatot, mint Goethe dala, melyet Pestallozzi annyira szeretett, hogy ketszer is idezte »Lienhardt und Gertrud«-jaba n : ,.Du der von dem Himmel bist, Alles Leid und Schmerzen stillest, Den, der doppelt elend 1st, Doppelt mit Erquickung fullest — Ach, ich bin des Treibens mtide, \Vas soli alles Sehmerz und Lust ?! Stiszer Friede . . Komm, ach komm in meine Brust!"
A socialis kategoridk eldterbe nyomuldstibol kOvetkezik, bogy itt a neveles eszkOzei is ehez alkalmazkodnak. A gyermek itt erzekeny, ktilOntisen az egyesidetek es kiilonbozo kololr irdnt, mint bogy a tortenelein azt . mutatja, hogy az olyan mozgalmak, melyek kezdeteikben legerdsebben takortak az »egyestilet« szerintiik haszontalan es hitibavalo gondolata ellen, kesdbb maguk is bizonyos szervezettseget alkotnak. A valldsos nevelesre irdnyuld azon mozgalom tehat, mely egyestiletek alakittisaval akar eredmenyre jutni, itt teljesen jogosult. Mivel pedig a gyermek ebben a korbaq leginkdbb a haza fogalmdnak suggestiv hatiisa alatt all, ep az evvel kapesolodo mozgalmak felelnek meg legjobban a gyermek fejlddesi fokdnak. Mindig szem elott-tartandd azanban az, bogy ezekben a szemelyiseg nevelese a eel s igy a legfontosabb irdnyadd elv is. Innen szdrmazik az a tilirekves, bogy az egyesidetben uralkodd kozszellem egy szemelyisegben Lilal idealt maganak s igy az ilven, egyestiletek mindig jobban megfelelnek a gyermek fejlddesi foldinak es Jenne, szetenek, mint azok, melyek nevtelentil titznek ki maguknak egy cell. Ne feledjuk, bogy meg new vagyunk a leg, magasabb fokon s a szemleltetes ep olyan dont6 elve a modszerunknek mint. a fogalom, mit szendeltet, Itt , meg Mindig uralkodik a Kant intese : fogalmilk szemleletek nelkul oresek, vagy legaldbb is nehezen megerthetdk. Vegre ennek a kornak iharmadik fokan az - ifjn eld4 tisztdn all egesz vildga. Magtit a soeialis kOr .a tObbit vel egyenrangu fontosstigu tagjanak erzi, meitanyolja annak
104 hagyornanyait, elfogadja szokAsait, de most mAr nem vakon es kuls6leg, hanem ontudatosan, megertven annak fejleideset. A neveles, miben reszesfilt, az anyag, mit e neveles alatt kapott. kitAgitotta lAtokoret s igy elerkezett reA nezve az id6, mid6n ontudatosan, komolyan sorakozhat azok kOze, kik vele egy celra : a szemelyiseg nemes ertekere tOrnek es akikkel ep azert a bels6 rokonszenv es szeretet Ontudatos kOtelekei fuzik Ossze. A mi velemenyiink szerint itt a 16-17. evben lenne a kohfirmdcio ideje. Hogy a legtobb gyermek elObb elhagyja iskolait, hogy nehez osszeszedni 6ket, mindez legkevesbe sem ok arra, hogy e fontos cselekvenyt jOval idonek el6tte hatnarjAban vegrehajtsuk s igy egesz eredmenyet kockAztassuk. Flogy hogyan lehet elintezni ezt gyakorlatilag, ez reAnk nem tartozik, akAr egyesilleti nevelessel, akAr vasArnapi kurzusokkal (a nemet Fortbildungsschule), mindez gyakorlati, a kivitelre vonatkozo kerdes, mely e megallapitAsok ertekeb61 aligha vonna le. A 'terv, melyet eddig kifejtettunk es a gondolat, hogy a konfirmAciOt ide veljfik helyezend5nek, bizonvara ki fogja vAltani az aggodalmat, hogyan lehet a gyermeket konfirmAlni addig, mig az egyhAz hitelveivel- tisztAban nines. Hiszen mindeddiil, a hittetelekt-61 es katerol egy szOt sem hallottunk. LAssuk a feleletet roviden erre a kerdesre is. Mik azok a bizonyos hitelvek, melyeknek olyan turelrnetlen surgetesevel egyhAzi korokben talAlkozunk ? A kite ezt hArom ffireszbe szokta foglalni: a tizparancsolat, a hiSzekegy es az Uri inilids5g. A tizparancsolatban az egesz o szOvetseg alapjat és magyarAzatat leli. Alapjat, inert a kultikus torvenyekkel ezen alapult az egesz zsidO tarsadalom, MagyarAzatAt, inert az egesz zsido tOrtenelem- ezeknek a torVenyek kOvetese, vagy nem kovetese alA van Allitva, a profetak pedig ennek szellemi ervenyesiteset kOvetelik. De azt mindenki elismeri , hogy ezek a tOrvenyek a kAteban Jezus szempontja alA helyezve tArgyalandOk. Viszont nekunk az ellen nines kifogAsunk, hogy a tOrveny kiadAsAnak tortenete és maga -a dekalog, mint elbeszeles, a tObbi tOrtenetek Boraban reszt vehessen : kienieltuk azonban mi is az onertekii gzemelyiseg hangsulyozAsAnak fontossAgAt. Ilyen mOdon nem latjuk be, miert -ne adtuk volna a tizparancsolatot, talAn nem
105 az egyhaz tekintelye alatt, nem is az Isten bunteto karjara hivatkozva, de ugy, ahogy a gyermeknek• adni kell. Azt pe,dig nem gondoljuk, hogy ep az elhagyott ket gondolat volna a legfontosabb momentum. A masik resz, a hiszekegy, Jezusszazadok folyaman kialakult nezetek killonbsegenek kifejezese, A masodik fokon, sot meg a bibliai tortenetek ujtestamentomi fokan at, mig a konfirmaciOig eljut, a gyermek epen megkapja azt, amit a hiszekegyben kifejeztek. Sot az anyagbeosztasnal erintetttik is, hogy a harcok el61 nem akarjuk elzarni, de koveteljuk, hogy ezekben .a szellemi mozgalmakat és ne »az ordog praktikait« mutassuk fel nekik. Es mirol szol a hiszekegy . ? Istenr61 ? a gyermek megismerte es megertette 6t a bibliai tortenetekben a Jezus yezetese alatt. Jezusr61 `? A gyermek talalkozott vele a Genezaret partjan, hol Jezus megmutatta neki sajdt magat, halala ratan latta a vilagot, melyet alkotott, a harcokban és maglyak langja kozOtt megmutatta neki a tortenelem. A Szentlelekrol ? A gyermek latja a szellemet, mely egy nagy solidaritasban, uralkodik es gy6z, erzi, hogyan vonja 61 a j6 emberek e kOzossegehe — ezt megismerteti vele az elet. Kell-e jobb tanito mester ennel a haromnal ?I Ami az tiri imat illeti, azt veljuk, jobban ismeri az, aki a tOrtenelem annyi hoset, legfOkep magat Jezust latta lthzdeni és imadkozni, mint aki csak a kateb61, vagy a zsoltaros kOnyv utolS6 lapjarol olvassa le. A sacramentumok itt mar egyhazi jelentesilkben targyaltatnak az egyhaz szokasai és symbolumai kozott. Evw...1 a modszerrel legalabb el volna erve annyi, hogy nem .a konfirmaci6 elolt egy bettel kellene a gyermekekkel bemagoltatni, mi is az az egyhaz, melynek .6k most tagjaiva lesznek. 9 c) Az eszteadencia fokat az Ottertail vallososthg foka jellemzi. Ezen a fokon fiiggetleniti magat az en,- hogy 'sajat 1) Ami a kontirmaciora elOkeszites kerde,set illeti, targyunk nem terjeszke dik ki red. Alindarnellett nein tartjuk lehetetlennek, hogy egy rovid iisszefoglale. keszittessek az eddigi anyagb61, mely a konfirmaciai tanitas targyat kepezhetne. A rnagunk szempontifibeil azonban az egesz konfirmaciad tanitast eeltevesztett doiognak tartjuk. A kontirmaciOra no tananyag, hanem neveles keszitserr e16, a kri= teriufn ne egy konyv tudasa, hanem erre a fokra felemelkedett erkolcsi jellent iegyen A vizsga pedig ilyen dologban a legszerenesetlenebb talalmany.
106 vilaganak ismerje fOl mindazt, mit eddig alkotott, Az o- esujszOvetsegi mondakOrbol most thnik föl elolte a Jails• alakja a maga teljes nagysagaban, amikor azt ertekelni, is kezdi és fejtegeti annak jeliemvonasait. Megerti, hogy azok, amiket el6relato neveloi akkor nekie adtak, nem mesevolt, hanem igazsag, melynek formaja lehet mulando, de tartalma orok, mert egy nagy szemelyiseg erteket inutatja. Ha azokban a mesekben mindig a szemelyiseg kietnelesere volt forditva a gond es new az esemenyek igazsagara, latni fogja, bogy ezek mind hogyan lesznek kiegeszit6 reszei egy szemelyisegnek és hogyan vezetnek mind erre : Istenre, aki mar - elotte nem a mesa Osdi alakja, hanem 616, inert halo• es kotelez6 realitas. Az az ertek pedig, melyet 6 Istenben. mind foltalal, hogyan lett valosagga a nazareti acs flaban, aki most — bar minden tertneszetfolotti és dogmatikus kijelentestan nelkul — el6tte valoban isten 1160 len. Az a szemelyiseg, mely Jezusban el6tte all, bizonyara az emberi. felet idealja, mely utan szazadok epedtek, melyert eft es lift-dOtt az emberiseg, Igy jutunk ra a vallastOrtenelemre, mely olmutatja — ha egyuttal a vallas ertekelese is akar tenni,. aminek kell lennie — a keresztyen ertekeles absolut vollat. és evvel adja a keresztyen hillant. TargyalasmOdja szigoruan, tudomanyos. A valhistOrtenelmet oncilloan és eredeti forrasmunkdk titan kell tanulmanyortatni, az o-szovetsegi és uj-szo-vetsegi reszt pedig a bibliabOl meritjak. Itt jut az ifju kezebe masodszor a biblia, most mar nem szemelvenyes, hanem teljes kiadasban, iteletere bizva az egeszet, mert tudjuk,. hogy ki kepes valasztani belole azt, ami igaz. Ezen a fokon. allandOan felszinen tartando a Jezus szemelyisege, jellemvonasai, mert ezek atelese kepezi az eysz dolog celjat és, ertelmet. Az Onertekti va-llasossag e fokarol azonban visszatekint az ifju a vallasos szellem kOzossegi nyilvanula Ara is. Az egybaztortenelmet és polgari tortenetet latja, mint_ eszmek hateat, mint a nemesseg ervenyesfilesi tOrekveset. Tehat szemleli a keresztyenseget, mint socializalO hatalmat._ Vegig -vezetkik a protestantizmus torteneten, az orthodoxia,_ pietizmus, racionalizmus korai, megismerletjuk vele Schleieo, machert,.11aeckelt;.NietzSehet, a -materializmust. Mindezt szi,goru tudimianyos- inodszerrel es elfogulatlan kritikaval, viii
107rozzuk a keresztyenseg yiszonyat a socialiS kerdessel,. femi. • nizmussal, munkaskerdessel szemben, de mindig ugy, bogy-termeszetszerfileg iteljen 6 maga avval az elvvel, melvet m egkapott. Az 6skeresztyenseg és Jezus kortinak kerdesei--ben ismet kezebe adjuk a biblifit, keresse meg az adatokat is, az ertekelo elvet is. Es mikor igy mindezeken vegigte-kintfink, akkor az ifju meg fogja ertei,i, mit kovetel tole azw elv, melynek birtokosa, a nemes szemelyiseg, a nemzettel,... egyhazzal valO viszonyfiban, hogyan kell viselkednie embertarsaival szemben es ez lesz a keresztyen erkolestan legiga-zibb alapvetese. Igy neveljak igaz keresztyenne és igaz protestanssa a, gyermeket. Lehet, hogy nem hodol vakon az egyhaznak nem nyugszik bele abba, hogy lelkiismerete folott az legyea a legfelsebb forum, de ha protestans egyhazrol van szo, az. egyhfiziiak ez celja nem is lehet. A mi meggy6z6destink sze-rint az•egyhfiz csak letforma, csak eszkoz, melynek erteket. csak a szemelyiseg adja. De ez a szemelyiseg csak addig: maradhat annak. kereten belill, mig az .szabadstigat és Oiler-teket socialis formfiknak neni akarja alaja rendelni.
Befejezestil hadd jegyezzunk meg ennyit Biztosra vesz— szak, hogy amit mondtunk, nem falai kedvez6 fogadtatasra azok elott, akik a hagyomanyos formfik es szokasok biztos WSvarabOl idegenkedve nezik azt, aki sajat magdban bizik és, nem 6si omladekaiban. Talan tulsagos sok a régi hagyomany, mit megbolygattunk, a balvany, melyeknek ledonteseben„ segedkezet nyujtonk. Mi tiszteljtik ez.6si szentsegeket ; tudjuk. bogy annak megvalOsitasar61, amit itt tervezttink, ma meg: aligha lehet szo, hiszen kevesbe radikfilis reformok is lepattantak mar egyhazunkat ved6 sziklatombokr61, de ezek Lott nem is vitatkozunk. Bizonyosnak latszik elOttiink azonban, hogy a vallasos neveles kerdeset maskent, mint az Al—
108 lalunk — bdr gyongen kepviselt uton, rnegoldani nem lehet és hogy a dogmak tomkelegeben, evezredek fegyver.csiirgese és szoharcai kozott is, egyetlen egy van mire epithetank, a sajdt magunk ontudata es egyetlen egy van, mit kitilzhetunk celul, az az onertekti, nemes, idealis szernelyi-seg, akinek alakjdt a vallds és tudomany egykep legmagasabbnak ismerte el.
109
Tartalom: Bevezetes. Lag,
1. Alapfogalmak, a tarp, kOre 2. A medszer kerdese
a-
7
I. Alapyeto resz. 1. A vallas az emberi szellemben ; a yalllas lelektana. . a) Psychologiai kiserletek b) Sociologiai kiserletek . c) A kerdes megoldasa' ontologiai then d) A vallas, mint ertekeles 2. A gyermeklelektan alapelemei. a) gyerrnektanulmanyozas mai allasa b) A gyerniek lelektana c) Jellem es typusok 3. A'gyermek és yallAsa
II.
9
17 19 22.
2533 42 44-
Psychologiai resz.
1. A vallas, mint ertelmi mtlkodes . . . . . , . a) Erzeki tendencia, mint metafizikai fok . , . b) Ertelmi tendencia, mint socialis és jogi fok . c) Esztendencia, mint subjektiv idealis fok 2. A vallas, mint erzelem a) Erzeki tendencia, mint a felelem foka . . . b) tztelmi tendencia, mint a szeretet foka . c) Esztendencia, mint az iidyOsseg foka . . .
. 46 . 47 52. 57 61 , 62 . 65. 71
410 :3. A vallas, mint cselekves. a) Exzeki tendencia, mint theurgikus fok . . b) f:rtelmi tendencia, mint formalizmus . . c) Esztendencia, mint a szabadsfig foka
Lap
. 73 . 75 . 78
III. Katechetikai resz. 11. A vallasos neveles neveles elve. a) Vallas es neveles b) A valkisos neveles alapproblemAi c) VallAsos neveles és vallAstanitlis .2. A valltlsos neveles modszere. a) A vallAsos neveles anyagimak rendszere b) Az anyag beosztAs1 c) Az anyag feldolgozasa; befejezes ,.
79 82 84 .
86 90 98
A baszneilt mtiveklep gybb reszben 'a munka megfele16 Invatkozasainal aUifitle'fOlsorolva.
Ertelemzavaro sajtOhibak: 5. L 2. jz. sein helyett : seine. 11. 1. felt:111'61 15. sor. der h.: die. 24. 1. alulrO1 9. sor. elnevezese h.: elemzese, Meuman. 30. 1. 3. jegyzet. Mumann ..95. 1. fehilr516. sor. Lamartine h.: La Fontaine olv.
