a gimnáziumok 3. évfolyama számára

a gimnáziumok 3. évfolyama számára

1

a gimnáziumok 3. évfolyama számára Erich Mistrík, Zoltán Janikovič

szerzők - autori: prof. PhDr. Erich Mistrík, CSc., Mgr. art. Zoltán Janikovič, PhD. © fordította - preložila: Laukó Zsuzsanna lektorálták - lektorovali: prof. PhDr. Marta Žilková, PhD. prof. Ladislav Čarný, akad. mal. illusztrációk, sémák és fényképek - ilustrácie, schémy a fotografie: a szerző archívuma és a 140. és 143. oldalon felsorolt források fényképek - ilustračné fotografie: © Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný (borító) grafikai korrektúra és prepress - grafická úprava a prepress: © Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný, Ing. Jaromír Moškoř nyelvi korrektúra - jazyková korektúra: Krcsmériné Gyurkovics Mária A kiadványt a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma Művészet és kultúra a gimnáziumok 3. évfolyama számára néven 2012. március 27-én a 2012-1573/14876:3-919 határozati számon tankönyvvé nyilvánította. Az engedélyezési záradék 5 évig érvényes. A tankönyvhöz tartozik egy CD, melyen kibővített tananyag, filmrészletek, zene és egyéb anyagok találhatók. A CD tartalma az oktatók és a diákok számára készült a tankönyv szöveges részében lévő tananyag kiegészítésére és illusztrálására. A CD megrendeléséről a www.va1.sk honlapon találhatnak információkat. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-1573/14876:3-919 zo dňa 27. marca 2012 ako učebnicu umenia a kultúry pre 3. ročník gymnázií. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. K učebnici je spracované CD, na ktorom sa nachádza doplňujúce učivo, ukážky z filmov, hudba a ďalšie materiály. Obsah CD slúži pre vyučujúcich a žiakov na rozšírenie a ilustrovanie učiva obsiahnutého v textovej časti učebnice. Informácie o objednaní CD nájdete na adrese www.va1.sk Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľov práv.

Első kiadás - Prvé vydanie, 2012 Kiadó - Vydalo: Združenie EDUCO © 2012, Prievidza Nyomda - Tlač: Patria I., spol. s r.o., Prievidza ISBN 978-80-89431-20-5

Művészet és kultúra

Tankönyv a gimnáziumok 3. évfolyama számára

Erich Mistrík, Zoltán Janikovič

Kiadó: Združenie EDUCO ©2012

TARTALOM



Kulcs a tankönyv használatához

9

1. A giccs

11

2. A műalkotások 

25

A boldogság illúziója

A mű mint a művész megnyilatkozása A mű mint a szépség keresése A mű mint szimbólum A mű mint isten megjelenítése Az aura nélküli mű A mű mint örömforrás

3. Működés a kultúrában 

12

26 39 58 68 78 91

105



Média a kultúrában A művészet piaca Visszaélés a művészettel

106 115 120



Befejezés

126



A szerzők ajánlása pedagógusoknak

128



Mellékletek 130 Irányzatok és stílusok az európai kultúrtörténetben 130 Összefoglaló könyvajánlás a művészet és kultúra  138 történetéhez

KULCS A TANKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ A tananyag szövege, kérdések és fogalmak1.

kulcsszavak

Szerző, a kép címe, keletkezésének ideje

Feladatok és kérdések

Munkánkkal és titkos vágyainkkal kapcsolatos reflexió

Kiegészítő képek

Irodalmi művekből vett idézetek

A tananyag kifejtése és a főbb fogalmak magyarázata.

További gondolatébresztő kérdések iskolába és iskolán kívülre.

Alkotó, személyiségek

… A fejezetek közötti képek gondolkodásra ösztönöznek …

Mellékletek 1

A speciális szakkifejezések magyarázata.

Nézd meg a DVD-n!

9

Psalle modulamina, Regensburg (Regensburg), 9. sz.

10

Oskar Rózsa (*1974)

1. A GICCS

11

A BOLDOGSÁG ILLÚZIÓJA Cél: bizonyítékokat keresünk arra, hogy miért tartunk bizonyos tárgyakat giccsnek. Mit értünk giccsen?

Rachef (i.e. 2500 körül), fáraó, aki a nagy szfinxet építtette.

Veldon Simpson, építész, aki szfinxet épített Las Vegasban (Las Vegas).

12

Az ilyen művek reprezentálják a giccsről alkotott általános elképzelésünket. Néhány dolgot már tudunk a giccsről: tudjuk, hogy a törpe mindig mosolyog, kicsi és a kertben áll. Tudjuk, hogy olykor a bányászoknak segít. Tudjuk, hogy a porcelán szarvasok és őzek mindig futnak valahová, miközben a szekrényben állnak. Tudjuk, hogy az angyalok a szépség, a költészet és a fantázia világából való misztikus lények. Miért nem képzeljük magunk elé a giccs szó hallatán a híres egyiptomi nagy szfinxet? Mi van, ha az is egy giccs?

Gíza (Gíza), Egyiptom (Egypt), kb. i.e. 2500

Las Vegas (Las Vegas), USA (USA), 1993

Kinek tetszik jobban az első és kinek a második szfinx? Gondolkodjunk el azon, miért tartjuk az egyiket vagy másikat szebbnek? Próbáljuk meg ös�szehasonlítani ennek a két szobornak a jellemzőit! Így olyan bizonyítékokat szerzünk, melyekkel alátámaszthatjuk döntésünket - az esztétikai értékelésünket.

Szfinx és piramis Egyiptomban (Egypt)

Szfinx és piramis az USA-ban (USA)

Igazi történelmi emlék. I. e. 2500 körül jött létre, hogy őrizze az utat a piramishoz és a Nílushoz (Níl) közeli templomkomplexum között.

Új építmény, mely utánozza a történelmi építményeket. A 20. sz. végén jött létre (4500 évvel később, mint az egyiptomi), hogy őrizze a hotel bejáratát.

Őrizte a halott fáraót és a szertartásokat, melyeket a gyászmise templomban tartottak.

Azért jött létre, hogy már messziről érdeklődést keltsen, hogy a gazdag turistáknak és a kaszinó játékosainak olyan érzésük legyen, hogy egy kivételes helyen vannak. És azért is, hogy a hotelt minden más hoteltől megkülönböztesse.

Az oroszlántestű, emberfejű lény eredete az ókori Egyiptomba (Egypt) nyúlik vissza.

Az ilyen teremtménynek nincsenek gyökerei az USA (USA) kultúrájában.

A szfinxek az ókori egyiptomiak vallási kép- Az USA (USA) kultúrájában nem jött létre zelőerejének részei voltak. Szent teremtsemmi szfinxhez hasonló. ményként tisztelték. A szfinx képe Egyiptomban (Egypt) a különböző korokban különböző istenségeket reprezentált – a bebalzsamozók istenét (sakál), a nap istenét (sas), az istenített fáraót stb.

Las Vegasban (Las Vegas) semmi mást nem kell ábrázolnia, mint az egyiptomi nagy szfinxet.

Saját természetes kontextusában található, ahol kapcsolatot teremt az ókori egyiptomiak életmódjával - az ünnepségek és szertartások része.

Egy emlék utánzata, melyet új kontextusba vittek át. Nem kötődik az USA-ban (USA) élő emberek életmódjához.

Színei régen lekoptak, egyhangúvá vált.

Színes, tarka.

Az arca eredetileg barnássárga vagy vöröses színű volt.

esztétikai értékelés

Miért híres város Las Vegas (Las Vegas)?

Keressük meg a térképen, milyen messze vannak egymástól ezek a szfinxek!

Sokkal halványabb, világoskék árnyalattal.

13

Egy Prágában (Praha) élő szlovák író sok könyvet írt az ókori Egyiptomról (Egypt) Ki volt ő?

Komolyan megrongálódott. A természetes erózió, az arab képrombolás (ikonoklazmus) és a napóleoni ágyúzás tette tönkre.

Új, tehát ép.

„Élettelen”, nem rendeznek mellette vallási szertartásokat. Már csak egy halott emlék és turista látványosság.

„Élő”, egy élő város része. A hotelba való belépést szolgálja és turista látványosság.

Neve az ókori görög mitológiából származik. Az egyiptomiak másként nevezték, pontos nevét ma nem ismerjük.

Az első pillanattól kezdve szfinxnek hívták.

Az ókori Egyiptom (Egypt) kultúrájának és gazdaságának erejét mutatja.

Az USA (USA) kultúrájának és gazdaságának erejét mutatja.

Egy piramis alakú sír előtt fekszik.

Egy piramis alakú hotel és kaszinó épülete előtt áll.

Tutanhamon sírja a Királyok völgyében (Údolie kráľov) található, közel az egyiptomi Luxorhoz (Luxor), mely Gízától (Gíza) (ahol a nagy szfinx található) légvonalban kb. 500 km.

A hotel belsejében többek között Tutanhamon fáraó sírjának teljes mása is megtalálható.

Kahira (Káhira) mellett, Gízában (Gíza) található, nem Luxorban (Luxor).

Las Vegasban (Las Vegas) a Luxor Hotel előtt áll.

A piramisok a világ legnagyobb építményei, a nagy szfinx több ezer évig a legnagyobb szobor volt a világon - hossza kb. 45 m, a feje 4 m széles.

2010-ben ez volt a világ harmadik legnagyobb hotelje. A szfinx kb. két emelettel magasabb, mint az egyiptomi.

Az egyiptomi piramisokban folyosók vannak, melyek a fáraók sírjaihoz vezetnek. Ezeken a szűk és kicsi tereken kívül a piramisokat kőhalmok töltik ki.

A hotel belsejében található a világ legnagyobb átriuma, több emelet magas építményekkel, erkélyes hotelfolyosókkal és különböző egyiptomi látványosságokkal.

Találunk még más különbségeket is? Nézzünk körül alaposan az interneten, ahol mindkét szfinxről és piramisról sok részletet találunk. A Las Vegas-i szfinxnek nagy sikere van, sok embernek tetszik. Lehet, hogy sokaknak közülünk is. Miért vonz bennünket? Nézzünk meg további összefüggéseket! Abban az időben, amikor Egyiptomban (Egypt) szfinxeket építettek, a világon pl. ilyen szobrokat alkottak:

Szobor a Kiklád – szigetekről (Kykladské ostrovy) kb. i.e. 2600, magassága 63 cm

Szobor Észak – Kaukázusból (severný Kaukaz) kb. i.e. 2500, magassága 8 cm

14

Amikor a szfinxet építették az USA-ban, a világban pl. ilyen szobrok épültek:

Louise Nevelson (1899-1988)

Louise Nevelson: A lemetszett árnyék. 1982, 300 x 360 cm

Gina Pane, Assisi Szent Ferenc, háromszor, stigmákkal. 1987, 170 x 178 cm

Az egyiptomi szfinx építése idején (i.e. 2500 körül), az emberek Egyiptomban (Egypt) képesek voltak alapvető sebészeti beavatkozásokra, KözépÁzsiában (stredná Ázia) megzabolázták a lovat; i.e. 3000 körül Babilonban (Babylón) betömték a lyukas fogakat, i.e. 2700 körül a kínaiak selymet gyártottak, i. e. 2300 körül szintén a kínaiak először figyeltek meg egy üstököst. Az amerikai szfinx építése idején (a 20. sz. kilencvenes éveiben), Franciaország (Francúzsko) és Nagy-Britannia (Veľká Británia) közösen nyitotta meg az alagutat a La Manche csatorna (kanál La Manche) alatt (1987), az USA-ban (USA) először indították útjára a Columbia űrsiklót (1991), gyorsan fejlődött az internet, 1996-ban Japánban (Japonsko) elkezdték árulni a CD hordozókat és Skóciában (Škótsko) megszületett a Dolly nevű juh mint az első klónozott emlős. Megmaradt a kérdés – nekünk melyik szfinx tetszik jobban? Mi történik, ha egyik sem vagy éppen mindkettő tetszik? Ki és minek alapján dönti el, hogy melyik álláspont a helyes? Térjünk vissza a múlt tanévben tárgyalt művészeti alkotásokhoz. Láthattuk, hogy a művészeti alkotás több réteget hordoz - az anyagot, a témát és jelentést. Láthattuk, hogyan változtak a zeneművek századfordulókon keresztül, láthattuk, hogyan változott meg Seherezádé története a színházi vagy televíziós változatban. Emlékezzünk vissza az okokra! Próbáljunk meg hasonlóan gondolkodni a szfinx esetében is! Azt is állíthatjuk, hogy az amerikaiak a nagy szfinxet átvitték Egyiptomból (Egypt) az USA-ba. Milyen a külső megjelenése ennek a két szfinxnek? Az egyiptomi szfinxen látni az évszázadok hatását. Az amerikai sima, sugárzó, tiszta.

• •

Mit vesztett és mit nyert a szfinx az USA-ba (USA) történt átvitellel? Elvesztette kulturális, vallási és történelmi összefüggéseit. Új színt kapott és csatlakozott a szerencsejáték ipar központjához.

• •

Gina Pane (1939-1990)

Gyorsabban múlik az idő ma, mint a múltban? Mi alapján érzékeljük az időt – csakis az órán keresztül?

Dolly

döntés

külső megjelenés

15

összefüggés a korral

Hogyan függ össze a két szfinx korának művészeti alkotásaival? Az egyiptomi szfinx azok közé a mitológiai és vallási tárgyú szobrok közé sorolható, melyek az adott korban jöttek létre. Az amerikai sehogy sem függ össze saját kora művészeti alkotásaival. A mai szobrok elsősorban a szabad fantázia vagy a művész emócióinak kifejezői.

• •

Hogyan függnek össze a szfinxek saját koruk megismerésével és technológiai találmányaival? Amikor egy egyszerű egyiptomi szfinxet építettek, az emberek egész egyszerű technológiai találmányokat alkalmaztak (összehasonlítva a jelenlegivel). A forma lemásolása az amerikai szfinxben éles ellentétben áll az emberiség tudományos és technológiai állapotával.

• •

kifejezés

Mit fejez ki a két szfinx?

• A z egyiptomi komoly, szigorú és misztikus, tekintete valahová a sem-

mibe réved. Nem kínál nekünk örömet, hanem figyelmeztet az emberi élet mélyebb dolgaira. Az amerikai szintén komoly, de mintha kedvesen hívna magához. Finom, de élénk színei azt érzékeltetik, hogy társaságában kellemesen fogjuk érezni magunkat.

• jelentések

Milyen jelentésük van a szfinxeknek? Az egyiptomi elvezet bennünket az egyiptomi istenek és uralkodók világába. Emlékeztet a világ múlandóságára és a halál utáni örök életre, melyben az egyiptomiak hittek. Az amerikai a szórakozás és a játék világába vezet bennünket. Figyelmeztet arra, hogy a világ tele van szép és kellemes szituációval.

• •

érzések

Hogyan érezhetjük magunkat a szfinxek közelében?

• A z egyiptominál elsősorban magunkba mélyedünk és keressük a válaszokat az élet és halál örök emberi kérdéseire. • A z amerikai mellett örülünk az életnek. Kérdezzünk fordítva is! Az egyiptomi szfinxnél érezhetjük-e azt, hogy az élet tele van szép és kellemes szituációval? Kedvesen hívogat magához? Az amerikai szfinxnél elgondolkodunk az élet és halál örök emberi kérdéseiről? Szigorú és misztikus?

• • öröm

optimizmus

16

Ha hinnénk a halál utáni örök életben, és azt örömtelinek ítélnénk meg, az egyiptomi szfinx előtt örömet lelnénk a világban, kellemesen éreznénk magunkat mellette. Örülhetnénk az évezredek jelenlétének, annak, hogy Rachef fáraó ilyen emléket hagyott hátra, hogy a szfinx elhívhat a gyászmise templomába vezető útra. Az ókori Egyiptom (Egypt) összetett vallási és kulturális kontextusa, mely jelen van Gízában (Gíza), hordozza az élet sötét, nehéz és kellemetlen oldalát, de az örömteli, optimista, reményteljes oldalát is.

Azt gondolhatjuk, hogy azért gyönyörű, mert igen gazdag, sokoldalú jelentéssel bír. Gondolhatjuk, hogy fennkölt, mert nagyon komoly témát testesít meg, olyat, mint az elmélkedés az élet és halál határáról. Teret nyit különböző gondolatainknak, elképzeléseinknek és érzéseinknek. A szfinx mintha azt mondaná: „Emlékezzetek a halálra, ne feledjétek, hogy minden tettetek meg lesz jutalmazva vagy meg lesz büntetve. Ha örültök az életnek, ne feledjétek, hogy már sírtatok vagy sírni fogtok.” Mindezt nem kínálja nekünk a szfinx automatikusan és könnyen, ezt meg kell keresnünk benne úgy, hogy hosszasan nézzük az arcát, megtudunk néhány dolgot a történetéről és szerepéről, érzékeljük természetes környezetében stb. Az amerikai szfinx előtt nehezünkre esik az életről és halálról elmélkedni. Az élet sötét oldalai ott egyáltalán nincsenek jelen, a szobrot úgy alkották meg, hogy ne is emlékeztessen bennünket az élet komoly oldalára. Csak egy egyszerű kellemes életérzést kínál. Mellette csak arra gondolhatunk, hogy kellemes, mert jelentései szegényesek és egyoldalúak – csak a kellemesre és örömtelire irányulnak. Nem nyit teret gondolatainknak és képzelőerőnknek. Arra kényszerít, hogy örüljünk az életnek. Ez az öröm azonban nem mély, mert nem a megelőző szenvedésből fakad. Ez egy pillanatnyi öröm. A szfinx mintha azt mondaná: „Nézzétek, milyen színes vagyok, ámuljatok el nagyságomon, örüljetek az életnek. A sírás és fájdalom nem létezik, nálam csak élvezetet és örömet találtok.” Mindezt nem kell bonyolult módon keresgélni a szfinxben, ez első látásra, rögtön egyértelmű. Az amerikai szfinx olyan alkotás, mely giccsként funkcionál. Csak az életből áradó felszínes örömet kínálja, mely nem bánat és fájdalom árán született, csakis kellemes alakját erőlteti ránk. Emellett természetellenesen kényszerítették környezetébe, mesterségesen és hibásan másolja az ókori szobrot, olyan funkciókat képvisel, melyekkel az eredeti semmiképp nem rendelkezhetett. A másolás és a régi műalkotások felhasználása az alkotómunkában rendszeres és a mai kultúrában gyakran előfordul. A művészek azonban arra törekszenek, hogy új értelmet adjanak az eredeti műalkotásoknak, bár olykor nevetségessé is akarják tenni őket (ahogy ezt az első évfolyamon láthattuk M. Bančej versének olvasása közben). A giccs azonban elkülöníti a művet eredeti kontextusától illetve más összefüggésektől, csak egyetlen funkciót tulajdonít neki – arra kényszeríti a nézőt, a hallgatót, az olvasót, hogy örüljön és boldog legyen. A giccs az örömteli világról való elképzelését erőlteti ránk, nem biztosít teret az embernek, hogy saját elképzeléseit kialakítsa. A giccs felszínes és más jelentéseket kínál, mint a műalkotás, mely sokféle és teljesen más módon értelmezhető. Figyeljük meg, hogy a giccset a műalkotástól nem csak a létrehozott mű struktúrája alapján különböztetjük meg! Figyelembe vesszük azokat az ös�szefüggéseket is, melyekben a tárgy vagy mű létrejött és létezik. A zenében is így jelenik meg a giccs? Egyértelműen meghatározható, hogy mikor hallgatunk még művészi zenét, és mely szerzemények sorolha-

sokoldalúság

keresés

kellemes egyoldalúság

első látásra funkció

másolat

erőltetés felszínesség

17

zenei interpretáció zenei anyag a művészet felhasználása

élettér

tók már a giccs közé? Kihasználhatjuk úgy a művészetet, hogy giccs váljon belőle? A zenetörténetben keressük közösen eredeti szerzői kompozíciók utánzatait, és próbáljuk meg applikálni a két szfinx előző összehasonlítását! Elmélkedésünket három részre osztjuk: 1. Azonos tematika eltérő zenei interpretációja. 2. A zenei anyag új formába való átdolgozása. 3. A zeneművészet felhasználása. Keressük meg és hallgassuk meg a barokk zeneszerző, Antonio Vivaldi (1678-1741) Négy évszak című művét, majd próbáljuk a szfinxhez hasonlóan értékelni: 1. A barokk2 The English Concert zenekar, melynek művészeti vezetője Trevor Pinnock, hegedűszólistája Simon Standag, eredeti hangszerek vagy másolataik felhasználásával hűen megőrzi a mű eredetiségét. 2. A brit hegedűművész, Vanessa Mae (*1978) modern előadásmódja felveti a kérdést, hogy mi is történt A. Vivaldi zenéjével: hogyan változott meg a mű kifejezőereje, hogyan közelít a mai népszerű zenéhez? 3. A zene különböző célokra való felhasználása, mint pl. kávéházakban, a hotelok liftjeiben, a repülőterek halljában, a zeneműveket egy melléktermékké alakítja, pedig nem ebből a célból komponálták őket. A mindennapi életterünk részévé változtatja. Nézzük meg, miben különbözik ugyanannak a műnek háromféle előadása:

Antonio Vivaldi

Vanessa Mae

A mű interpretációi a 21. században

Antonio Vivaldi

Kamarazenekarok

Népszerű művészek

Tömeges felhasználás

Barokk környezetben alkotott.

Törekvés a barokk környezet megőrzésére.

Nem törekszenek a barokk környezet megőrzésére.

Barokk környezet nélkül.

Emocionálisan elkötelezett- saját szonettjei alapján alkotott.

Emocionális erő- Emocionális erő- Emocionális re való törekvés. re való törekvés. erő nélkül.

Eredeti hangzású előadásmód.

Igen, olykor ere- Igen, de gyakran deti hangszerek a legújabb techfelhasználásával. nika eszközeinek segítségével beleavatkozik a zene tartalmába.

Igen, de gyakran a legújabb technika segítségével.

Kifejezi a barokk kort és a kor virtuozitását3 a zenei szerkezetben és hangszerjátékban.

A kifejezésmódjára való törekvés.

Nem respektálja a barokk kor virtuozitását.

Nem respektálja a barokk kor virtuozitását.

 tankönyv mellékleteiben megtaláljuk jellemzését azoknak a stílusoknak és stílusA korszakoknak, melyekkel a tankönyvben találkozunk. 3 A latin virtus = érték, értékes szóból. A virtuozitás a művészi technika legnehezebb feladatainak bravúros megoldása. 2

18

A Négy évszak c. zenemű 1725-ből

KIFEJTÉS A giccs keletkezése A történészek a mai napig nem tudtak megegyezni abban, hogy mikor is keletkezett a giccs. Az a nézet a leggyakoribb, hogy a giccs a 19. század első felében jött létre Németországban (Nemecko), és tömegesen a 19. század második felében terjedt el. A 19. század elején az ipari forradalom hatására többek között megnőtt a társadalmi középréteghez tartozók száma is. Nem voltak elég gazdagok ahhoz, hogy a legjobb minőségű és a legjobb mesterek által készített használati tárgyakat szerezzék be – azok nagyon drágák voltak. Azonban nem voltak teljesen szegények, sokan közülük jól szituált, gazdagabb emberek benyomását akarták kelteni. Ezért fontosnak tartották, hogy háztartásaik úgy hassanak, mint a gazdag, megbecsült embereké. Otthonukat a gazdagokéhoz hasonló tárgyakkal szerették volna berendezni. A manufaktúrák és az ipari tömeggyártás egyidejű fejlődésével lehetővé vált az egyforma tárgyak nagy mennyiségű gyártása. Már nem volt szükség arra, hogy egy mesterember egyenként készítsen el pl. minden széket, hiszen a nagyipar százával gyártotta őket. A középréteg így tudta beszerezni azt a bútort, mely úgy hatott, mint a legjobb mesterek által faragott, gazdagon díszített antik bútor – pedig ezek csak az ipar által gyártott darabok voltak. Ha falaikat híres festők képeivel akarták díszíteni (ahogy az a nemesi házaknál szokás volt), vehettek egy ügyes festő által készített reprodukciót. A giccs a jó minőségű, drága anyagból készült értékes tárgyak olcsó utánzataként jött létre – valaki külsőre megegyező tárgyakat készített olcsó anyagokból, melyek úgy festettek, mintha drágák lettek volna. Az anyagra nyomott mintának hasonlítania kellett a drága hímzéshez, az iparilag megmunkált fának faragottnak kellett tűnnie, az üvegből öntött figuráknak a kristályból készültet kellett utánoznia stb. A giccs virágzása a 20. századra tehető, amikor már lehetőség nyílt a tömeges gyártására. A nagy mennyiség olcsóbbá teszi a termelést, ezért ilyen termékek megvásárlását sokkal több ember engedheti meg magának. A technológia fejlődése szélesítette a lehetőségek körét, ezért manapság tucat-számra készülnek a régi mesterek nagy méretű képeinek másolatai, kellemes dallamok készülnek a keverőpultok segítségével, a gipszszobrok utánozzák a márványból készült szobrokat. A tömegkultúra a giccset saját alaptermékének tekinti (pl. vizuális effektek a dalversenyeken, melyek azonban nem minőségi művek). A giccs ma begyűrűzött az emberi alkotások minden területére4. A giccses tárgy nem függ szorosan össze saját korával, ugyanolyan hatása lehet más helyen, más emberek között, más helyzetekben. Úgy alkották meg, hogy a különböző régiók különféle embereiben 4

 örmöcbányán (Kremnica) található a Giccsmúzeum. További információkat találK tok a www.gyc.sk honlapon.

társadalmi réteg

nagy mennyiség

utánzás

tömegkultúra

19

ugyanazt az érzést váltsa ki. A giccses termékek vonzóak, megértésükhöz nincs szükség pszichikai erőfeszítésre. Néhány 19. sz. előtt keletkezett tárgyat ma giccsnek tartunk, bár nem tisztázott, hogy létezett-e giccs a 19. sz. előtt is. Igazság szerint nem, és máig sem erősítették meg, hogy a múltban élő emberek, bármit is úgy ítéltek volna meg, mint mi a giccset. Csak az a biztos, hogy a 19. századtól a mai napig létezik.

A giccs megnyilvánulásai A giccs alapvető jellemzője, hogy valami értékesebbnek tűnik, mint amilyen a valóságban. A tárgy tulajdonosa, a néző/hallgató/olvasó kultúrembernek tűnik, mert tulajdonosa és értője egy kulturális tárgynak – de valójában csak egy utánzat értője és tulajdonosa. Hasonlítsuk össze a giccs és műalkotás tulajdonságait: Giccses tárgy

Műalkotás

Standard és hiteles kifejezőeszközök.

Új kifejezőeszközök állandó megalkotása.

A művészet anyagát és formáit utánozza, élősködik rajtuk.

Új anyagokat és formákat keres.

Sematikus világnézetet kínál.

Mindig új és szokatlan világnézetet kínál.

Külső megjelenése szakmailag megfelelő.

Külső megjelenése egységben kell hogy legyen a jelentésekkel, a szakmai megfelelőség csak ebben a kontextusban működik.

Meggyalázza az anyagot, pl. a porcelánnak úgy kell kinéznie, mint a fának.

Respektálja az anyag természetét.

Nem mutatja meg, és nem ismeri el a világ Provokál bennünket, hogy új ismereteket új oldalait. hozzunk létre a világról. Hazudik, a boldogság illúziójával áltat bennünket. Eltakarja szemeink elől a boldogtalanságot.

Őszinte, az illúziók arra szolgálnak, hogy felfedjék az igazságot, még ha fájó is.

A világot örök életű idillként mutatja be, melyben a rossz nem létezik.

A jó és rossz harcával teli, állandóan változó világ nyugtalanító képét mutatja.

Tetteti, hogy érti a világot és az embereket.

Rámutat arra, hogy a világot és az embereket nehéz megérteni.

Olyan alkotás, hogy világnézetével kényte- Még ha nagyon szuggesztív is, ránk bízza, lenek vagyunk egyetérteni. hogy milyen véleményt alakítunk ki. Manipulál bennünket.

Fejleszti önállóságunkat.

Felszínes humort kínál.

Sok iróniát kínál.

Nincs benne tragédia. Ha mégis, akkor csak Sok tragédiát kínál. mint hősi idill.

20

Képei szegényesek.

Szokatlan képek sokaságát közli.

Szereti az emocionálisan fajsúlyos témákat.

Olyan témákat is feldolgoz, melyek nem hordoznak emocionálisan erős töltést.

Az ábrázolt világ könnyen felismerhető.

Olykor eltakarja azt, amit ábrázol.

5

A gondolatokat és érzéseket közvetlenül és egyértelműen fejezi ki.

A gondolatokat és érzéseket képiesen fejezi ki.

Bármikor elkészíthetjük másolatait és semmi sem változik.

A másolatok már nem úgy hatnak, mint az eredeti. (A fényképek és a művészet elektronikus formáinak világában nem érvényesül).

Meg akarja szépíteni a világot.

Gondolatilag és érzelmileg gazdagabbá akarja tenni az ember világát.

A giccs érzékelése

A művészet érzékelése

A dolgok felszínén tart.

A mélységekbe vezet bennünket.

Ránk erőlteti magát.

Ha a hatása intenzív is, nem erőlteti ránk magát.

Csak világosan megadott témát kínál.

Újabb jelentéseket hoz felszínre.

Megnyugtat, standard igazságainkat és biztonságérzetünket erősíti.

Nyugtalanná tesz és provokál bennünket, lerombolja biztonságérzetünket.

Illúziókat kínál önmagunkról.

Segíti önismeretünket.

Életünk sztereotip korlátai között tart bennünket.

Korlátaink áttörésére biztat.

Megerősíti a létező értékeket.

Szétrombolja a megszokott értékhierarchiát.

Szentimentális, felszínes meghatottságot vált ki - gyönyörködünk abban, hogy valamit érzünk.

Mély emóciókat, sőt katarzist5 vált ki, melyek olykor kellemetlenek.

Mindenki számára azonnal elérhető.

Bizonyos igyekezetet kell kifejtenünk, hogy elérhető legyen számunkra.

Mindenkire egyformán, minden változás nélkül hatást gyakorolhat.

Hatása emberről emberre változik, egy emberen belül is változik.

Válaszokat kínál kérdéseinkre.

Kérdéseket kínál, a válaszokat nekünk kell megkeresnünk.

Csak az ábrázolt témára összpontosítjuk figyelmünket, és nem az ábrázolás módjára.

Figyelmünket az ábrázolt témára összpontosítjuk, magára a műre (mely a téma ábrázolási módja), és a létrejövő jelentésekre.

Találkoztunk vele a 2. évfolyamon.

21

A giccs megjelenési formái Az utóbbi kétszáz évben a giccs a művészet és kultúra minden területén megjelent – a képzőművészetben, az irodalomban, a berendezési tárgyakban, az agitációban, a vallásban és másutt. Nézzünk meg különböző példákat a kultúra három területéről – graffiti, költészet és vallás! Keressünk bizonyítékokat a giccsességük ellen vagy mellett!

A gyönyörű és szeretett haza, a termékeny földek és gyárak hazája... Az áruló les rá, de hiába, ő megvédte és megvédi magát.

22

23

Zsluticei kancionál, Prága (Praha), 1558

24

Leopold Stokowski (1882-1977)

2. A MŰALKOTÁSOK

25

A MŰ MINT A MŰVÉSZ MEGNYILATKOZÁSA Olvassuk el Irving Stone Van Gogh élete c. regényét! A szerző ebben szuggesztíven írja le Vincent van Gogh életét.

Cél: néhányat kiválasztunk a műalkotásba rejtett művészi elképzelésekből és emóciókból.

Vincent van Gogh: Csillagos éj, 1889 Vincent van Gogh

A holland származású Vincent van Gogh (1853-1890), aki hosszú ideig élt Franciaországban (Francúzsko), Csillagos éj című festményét San Remo (San Remo) városka pszichiátriai intézetében festette gyógykezelése idején. Figyelmesen nézzük meg a festményt! Lehet, hogy eszünkben jutnak ezek (vagy más) kérdések:

• A kép melyik része a legfontosabb? • M i történik az égbolton? Miért olyan tekervényesek a felhők? Miért Nostradamus San Remo-ban (Saint-Rémo) született (1503-1566).

tárgyilagosság Miért keltenek Nostradamus négysorosai a mai napig annyi érdeklődést?

26

világít a Hold (Mesiac) olyan intenzív narancssárga fénnyel? Miért világítanak úgy a csillagok, mint az elemlámpák? Hogyan függ össze az égbolttal a kép előterében lévő fa (ciprus) formája? Milyen a kapcsolat a városka és az égbolt között? Miben különböznek? Mit tudunk meg San Remo-ról (Saint-Rémo)? Mit tudunk meg a ciprusokról? Mit érezhetett Van Gogh a kép festése közben? Hogyan éreznénk magunkat ebben a városkában? Hogyan éreznénk magunkat egy ilyen égbolt alatt? Milyen érzést váltana ki belőlünk ez a ciprus? Hogyan hat ránk az égboltba fúródó hegyes torony? Milyen érzéseket vált ki bennünk a hold éles fénye? Mit árul el nekünk a kép az égboltról, a csillagokról és a felhőkről?

• • • • • •

Foglaljuk össze válaszainkat: A kép nem a városka és az éjszaka tárgyilagos képét mutatja nekünk. Inkább nyugtalanságot, mozgást, mély emóciókat vált ki belőlünk. A kép előterében látható ciprus is a múlandóság érzését erősíti bennünk. Csak a földet az égbolttal összekötő templom tornya áll egyetlen biztos pontként. Vincent van Gogh nem azt festette le, amit maga előtt látott. Az csak arra szolgált, hogy saját fájó, beteg lelkét lefesthesse.

A norvég expresszionista festő, (V. van Goghot e művészeti irányzat elődjének tekintik) Edward Munch (1863-1944) így írt arról, hogyan jött létre a Sikoly című festménye: „Két barátommal sétáltam egy úton – naplemente volt – hirtelen az égbolt vérvörösre változott – fáradtnak éreztem magam, megálltam, és a korlátnak dőltem – a fjord és a város sötétkék fellege felett vér és tűznyelvek tornyosultak. A barátaim továbbsétáltak, én pedig ott álltam reszketve az aggodalomtól, és egy végtelen sikoltást éreztem, mely végigfutott a természeten.”

Edward Munch

Edvard Munch: Sikoly, 1910

Mit változtatnánk meg vagy alakítanánk át a képen, hogy az vidám benyomást keltsen? A német expresszionista költő, Gustav Sack (1885-1916) írt egy verset, melynek a címe szintén Sikoly, bár egyáltalán nem gondolt Munch képére. Figyeljük meg a hasonló érzés különböző kifejezését:

az érzés kifejezése

SIKOLY (Gustav Sack) E bajokból, mely nehezek, mint a kő, haragból, mely ordítást és kenyeret kérő, e holtak városának lármájából, mely egyre szaporodik bennem, reményem, mely szilárd fém, egyre nő és kiáltások formájában erősödő, tengerekhez árad, a távolba, fel a magasba, a rémes magányhoz, szennyből, a tömegtől hemzsegő városokból, a határtalan égbe, a magasságokba.

Figyeljétek meg, milyen eltérő érzéseket vált ki a festmény és a kép! Ugyanazt a döbbenetet és szörnyűséget érezzük, mint Munch festményében? Miből fakad a sikoly a képen és miből a versben? Hová vezet a sikoly a képen és hová a versben?

Gustav Sack

(1914) Nézzük meg egy másik módját annak, hogyan látja a művész a valóságot maga körül!

a művész lát

27

Auguste Rodin

Claude Debussy

elképzelés fantázia érzések világlátás

Az előző festményektől eltérően e szobor esetében, úgy érezzük, hogy Auguste Rodin (1840-1917) ténylegesen azt modellezte meg, amit maga előtt látott - egy idős nőt. Ez azonban nem az öregség tárgyilagos megjelenítése. Ez egy idős nő a szobrász szemével ábrázolva - fizikai és pszichikai értelemben meggyötörten, reményvesztetten, örömök nélkül, elhagyottan és magányosan. A teste élethűnek látszik. A szobrász azonban úgy formázta meg, hogy a róla visszaverődő fény adja meg végső alakját. Mindez teszi A. Rodint az impresszionizmus szobrászává. Ez a stílus a zenében is Auguste Rodin: megjelent – környezetünkben bizonyára Öreg kurtizán6, 1910 megtaláljuk a francia zeneszerző, Claude Debussy (1862-1918) az Egy faun délutánja című művét, melyet 1894-ben komponált. Hallgassuk meg, hogyan hangzik az impresszionizmus! A művészeti alkotások e formái főleg arra szolgálnak, hogy a művész kifejezhesse érzéseit, elképzeléseit, fantáziáját, a világról alkotott képét. Hasonló alkotói módszer volt jellemző a romantika művészeire is: AZ ÉLET POHARA Mihail Jurjevics Lermontov

S mi elbűvölt, mind eltűnik Mintegy varázsütésre.

Az élet habzó italát Isszuk aranypohárból Szemünk bekötve, mit se lát, Mégis elönt a mámor.

Elnyílt szemünk ámulva: hisz Nincs semmi a pohárba! Mit ittunk: álom volt s az is Valaki másnak álma… (1831)

Halál előtt lehull rövid Percig szemünk kötése Mihail Jurjevics Lermontov

Ján Botto

JÁNOSÍK HALÁLA (részlet) Ján Botto Ég a tábortűz, ég a Király-hegyen. Ki rakta vajon? – a tizenkét sólyom. A tizenkét sólyom, akik szép fehérek, Több ilyet nem láttak az emberi szemek! 6

28

Képes Géza fordítása A tizenkét sólyom, Tátrának sólymai, Mintha egy anyának volnának fiai; Egy anyáé, ki tejben fürösztötte őket, Arany pólyakötőbe pólyázta be őket. Ezek ám a fiúk, mint oltár gyertyái, Ha a réten járnak, minden megcsillámlik. (1858)

 latin courtis = udvar, a francia court = udvar és a courtiser = udvarol szóból. A A kurtizán szó szerint egy várakozó nőt jelent, aki arra vár, hogy valaki felfigyeljen rá és udvaroljon neki - tehát prostituált.

Michail Jurjevics Lermontov (1814-1841) valóban az italról és a pohárról ír? Esetleg valami egészen másról? Mire szolgál a pohár képe – nem csak egy eszköz érzelmének kifejezésére? Milyen érzelemnek? Milyen érzést vált ki belőlünk az álmot rejtő aranypohár képe? Próbáljuk meg elképzelni, milyen élethelyzet késztette a költőt a vers megírására? Ján Botto (1829-1881) valódi Király-hegyen (Kráľová hoľa) élő fiatalembereket ábrázol? Mit fejez ki a sólymok képe? Milyen érzéseket vált ki belőlünk a termetes, pompás, erős, megismételhetetlen sólymok képe? Idézzük fel, mit tanultunk J. Botto verseiről más tantárgyakban? Milyen elképzelés vagy élethelyzet ösztönözhette egy ilyen költemény megírására? Tizenkét erős fiatalember képe vagy valami más? A 20. század művészei közül is sokan alkotnak hasonló módon:

FORDÍTOTT ARÁNYBAN A TÁVOLSÁGOK NÉGYZETEIVEL (részlet) Kenneth Rexroth Egyedül fekszem egy idegen ágyban, egy idegen házban, és a reggel könyörtelenebbül, mint bármilyen éjfél, ontja az ablakon át fényét – a cseresznyefa ágain hervadó virágok, mögöttük a juhar aranyló, fenséges cicomája, mögöttük a végtelen tiszta áprilisi égbolt és egy fehér kócos felhő és középen mindezek mögött az elkerülhetetlen üres távolsága a magánynak. (1979)

késztetés

Kenneth Rexroth

A HITVÁNYSÁG HATÁSA Brendan Kennelly „Semmi nincs itt”, mondta, „semmi, ami erőt adna neki „szeretni vagy megbocsátani.”

Brendan Kennelly

„Mit ébreszt fel benned ez a hitványság?” „Kedvet az élethez.” (1995)

Kenneth Rexroth (1905-1982) azt írja le, amit lát, mégis a versben minden a magányosság kifejezésére irányul. Brendan Kennelly (*1936) az előző művekkel ellentétben már nem is ír a körülötte lévő valóságról. Már csak az érzések maradtak. Hallgassuk meg Solvejg dalát Edvard Hagerup Grieg (1843-1907) norvég zeneszerző szvitjéből! E zenemű története része Peer Gynt történetének, aki a norvég drámaíró, Henrik Ibsen (1828-1906) drámájának alakja. Peer Gynt gyermekkori nagy szerelme, Solvejg énekli. Csak öregkorukban találkoznak, mert Peer Gynt egész életében a világot járta, hogy megtalálja a boldogságot és a tudást. Csak élete alkonyán jött rá, hogy a legnagyobb boldogság otthon várja - Solvejg, akit fiatal korában elhagyott.

Edward Hagerup Grieg

Henrik Ibsen

29

REFLEXIÓ

Hogyan élnénk át ma egy ilyen szerelmet?

magyarázat

Ezek a művek az ember lelki világát veszik célba, mintha a művészek saját érzéseiket akarnák kifejezni, vagy hasonló érzéseket szeretnének bennünk kelteni. A 20. században annyira egyéni látásmódjukra hagyatkoznak, hogy csak nehezen tudunk a műalkotásokban eligazodni. Gyakran szorulunk a művészek magyarázatára, akik nyilatkozataikban és különféle teóriáikban írják le alkotásaik motívumait, műveik értelmét, funkcióját stb. Nézzük meg Kazimir Malevics (1878-1935) orosz festő szuprematikus festményét, olvassuk el Yves Bonnefoy (*1923) francia költő szürrealista versét, és hallgassuk meg egy ingyenes DVD-ről, a Chappaqua dzsessz-szvitet, melyet Ornette Coleman (*1930) és zenekara játszik. AZ IGAZSÁG (Yves Bonnefoy)

Kazimir Malevics

Így, akár a halálig, összeforrt arcok, a szív nehézkes ütései az újra felfedezett testre, melyen haldokolsz, a teljes igazság, a legyengült kezed számára meghagyott testre. Ornette Coleman

Kazimir Malevics: Szuprematizmus 58, 1913

Yves Bonnefoy

30

A vér szaga lesz az a boldogság, melyet kerestél, rövid boldogság, mely a téli kertben világít. A Nap megfordul és egy heves agóniában megvilágítja a helyet, ahol minden csupasz volt. (1953)

E művek közül melyekhez nem illenek azok a kérdések, melyeket van Gogh művénél tettünk fel? Miért? Jobb lenne másmilyen kérdéseket feltenni ezekhez a művekhez? Milyeneket? Hallgassuk meg DVD-ről Arnold Schönberg (1874-1951) osztrák zeneszerző Zongoraszvitjét (op. 25)! A zeneszerző arról ismert, hogy szakított az elmúlt századok európai zenéjére jellemző hagyományokkal, és létrehozta az atonális rendszert, mely tizenkét hangból álló kromatikus skálát használt. (Az ismeretlen szakszavakat keressük meg a wikipédiában vagy más enciklopédiákban!) Milyen kérdéseket tehetünk fel a fülünknek szokatlan zene hallgatásakor? (Kérdezzük meg annak az okát is, hogy miért szokatlan számunkra!) Időnként a művészek ugyanazokhoz a motívumokhoz térnek vissza, mintha mindig elégedetlenek lennének azzal, amit már elmondtak. Ekkor nagyon gazdag élményt nyújtanak számunkra.

A következő oldalon található portrék Lydia Delektorskayát ábrázolják, aki 1932-től modellje, titkárnője és barátnője volt a francia fauvista festőnek, Henri Matisse-nak (1869-1954). A szibériai árvának, Lydia Nikolajevna Delektorskayának (1910-1998) hosszú, aranysárga haja, kék szeme, világos bőre, határozott metszésű, klasszikus arcvonása volt. A nála sok évvel idősebb festő nagyon közeli, plátói kapcsolatot alakított ki vele. Lydia egy nagyon gáláns, tisztességes, békés kapcsolatról beszélt. Nyugtalan gyermekkora után megtalálta Matisse-ban a belső békét. Öregkorában, egészen élete utolsó percéig gondoskodott róla – emlegette, hogy közvetlen a halála előtt megfestette portréját. A magyar-francia fotóművész Brassaї (1899-1984) 1939-ben lefényképezte őket munka közben a műteremben:

Arnold Schönberg

Henri Matisse

Lydia Nikolajevna Delektorskaya

Brassaї (Halász Gyula)

Milyen kérdések merülnek fel bennünk a portrék nézése közben?

1935

1935

1939

31

1947

viszony kifejezés érzés tapasztalat

1948

1952

A fényképekről és a festményekről eszünkbe jutó gondolataink valószínűleg elárulják, hogy H. Matisse milyennek látta Lydia Delectorskayát, és hogyan fejezte ki hozzá fűződő viszonyát. Elöljáróban olvassuk el a festészetről alkotott saját véleményét: „A színek fő feladata, hogy minél kifejezőbbek legyenek.” „Az általam használt színek kiválasztása egyáltalán nem tudományos teórián alapszik; megfigyelésből, érzésből, érzékenységem tapasztalataiból fakad.” „Arra törekszem, hogy a legegyszerűbben használjam az érzéseimnek megfelelő színeket. Az elképzelt színárnyalatok bizonyos aránya arra késztet, hogy változtassak a formákon, alakokon vagy alakítsam át a kompozíciót.” „Az egészből nem a csendélet vagy a táj érdekel a legjobban, hanem az arc. Ez teszi leginkább lehetővé egy már-már vallási izgalom kifejezését, mely életre kelt engem.”

• M iért másmilyen Lydia a portrékon, mint a valóságban? • M it fejeznek ki a festmények színei? Mit jelentenek a rajzokon látható finom illetve vastag vonalak? Milyen szándéka volt H. Matisse-nak a valóságnak ellentmondó színekkel? Törekedett-e H. Matisse arra, hogy megragadja Lydia valódi külsejét? Lydia hasonlít önmagára? Fontos, hogy hasonlítson vagy sem? Hogyan fejezte ki Lydiáról alkotott elképzelését? Mit árulnak el ezek a portrék a festő és munkatársnője viszonyáról?

• • Tóth Krisztina

Az ezekhez hasonló kérdések gyakran kimondatlanok maradnak, mégis van sejtésünk róluk – mint pl. Tóth Krisztina (*1967) magyar írónő 2006-ban kiadott Egy boszorka van című novellájában: „Teljesen el is felejtkeztem magáról a hírről, amelynek hozója vagyok, s ami miatt most, ugye, dohányoznom se kellene. Elővettem a mobilt, még egyszer, utoljára felhívtam a számunkat. A szerelmemet. Foglalt. Hívtam a mobilját, még mindig ki volt kapcsolva. Álltam és fáztam, leszakadt útköz-

32

ben a vászontáskám füle, megindultam lassan a ház felé. A hátsó szobában égett a villany. Zörgettem a bejárati ajtón, arcomat az üveghez nyomva lestem befelé. Csak sokára jött ki, fürkészte, ki áll kint a sötétben az ajtó előtt. Villanyt gyújtott, meztelen, ismerős testét csak egy derekára csavart törölköző takarta. Álltunk némán, a hirtelen csöndben hallani lehetett, hogy lihegek. „Hát te? – kérdezte. Nem bírtam szólni, láttam, hogy a belső szobából előkászálódik valaki, és a bejárathoz jön. Szőke nő toporgott köntösben, elöl kilátszott a nagy melle. Megállt mögötte, majdnem egyforma magasnak tűntek, sőt a fejemben a tudatomról levált, továbbra is működő kamera még azt is rögzítette, hogy a nőnek ki van lakkozva a lábkörme. Az egész olyan volt, mint valami valószínűtlen film, amiben történetesen mi játsszuk a főszerepet, csak hirtelen elfelejtettük a szövegünket, úgyhogy ezt a részt ki fogják vágni, meg fogják ismételni, ez a rész most itt nem érvényes. A nő szorosan mögé lépett és halkan, álmosan megkérdezte: „Ez ki?” „Rosszkor jöttél – szólalt meg végre, még mindig az ajtót fogva.”

• M ilyen érzést vált ki belőlünk a nő helyzete, aki eljött a kedveséhez, hogy elmondja neki, ikreket vár tőle? • H ogyan oldanánk meg ezt a helyzetet? Írjuk le, hogyan folytatnánk a novellát!

A reneszánsz commedia dell’arte7, mely a 16. század közepén Itáliában alakult ki, szintén az érzések kifejezésére, az alkotók, de legfőképp a színészek elképzeléseire összpontosít. Az előadók azonban sok dolgot nem mondtak ki közvetlenül. Nem használtak kötött forgatókönyvet, és nem jelenítettek meg pontosan leírt helyzeteket. A színészeknek csak az előadás rövid cselekményvázlata, a fő karakterek vagy szereplők álltak rendelkezésükre. A játék lényege az volt, hogy rögtönzéssel, improvizációval8 lekössék a nézők figyelmét. A tipikus figurák igen kedveltté váltak, és így elnépiesedtek, pl. Colombina, Pulcinella. Figyeljük meg ezt a két kedvelt alakot a francia művész, Jacques Callot (1592-1635) megjelenítésében:

Jacques Callot: Balli di Sfesania, 1622  z elnevezés az eredeti név, az improvizáció művészetének komédiája, rövidítéséből A jött létre (commeddia dell’arte dell’improvvisazione.) 8 A latin in + provisus = v + sejteni, előre látni. Jelentése: rögtönzés, előzetes felkészülés nélküli előadás.

improvizáció

Jacques Callot

7

33

Ma szintén nem szokatlan, hogy egy színházi előadást a színészekkel együtt rendeznek egy előzetes koncepció alapján, mely nem tartalmaz mindent részletesen. (Mint pl. a Projekt. Lakodalom c. előadás, melyet közösen hoztak létre a színészek egy zsolnai (Žilina-Záriečie) megállóban, Mariana Ďurčeková és Ján Luterán eredeti koncepciója alapján; vagy a Soliluquy a Debris company színházi közösség előadásában, Jozef Vlček koncepciója alapján - nézzünk meg egy részletet a DVD-n.)

Projekt. Lakodalom

Soliloquy

KIFEJTÉS A művész szándéka

a művész szándéka a néző élménye

Minden eddigi kérdés arra biztatott bennünket, hogy egyrészt keressünk valamit, amit a művész mintha megtestesített volna a műalkotásban – másrészt keressük azt, ahogyan ezek a művek hatnak ránk, nézésükkor milyen érzések és elképzelések merülnek fel bennünk. A művészek, főként az elmúlt évszázadokban, szívesen és gyakran fejezték ki gondolataikat, elképzeléseiket, érzéseiket és fantáziájukat. Mintha azt szerették volna, hogy mi is átérezzük azt, amit ők. Lehet, hogy ezért gyakran megkérdezzük: „Mit akart a művész ezzel kifejezni?” Ennél a kérdésnél élményünk meg is szűnik. Ugyanis a művész szándékára kérdezünk rá, nem az élményre, nem is akarjuk a műalkotás értékét megállapítani. Próbáljuk meg feltenni ezt a kérdést az ebben a fejezetben szereplő művekkel kapcsolatban és gondolkodjunk el válaszainkon: Figyeljük meg, hogy erre a kérdésre különböző válaszokat adunk. Miért?

• A z egyes művek különböző embereknél másmilyen érzéseket váltottak ki. • A magunk módján érzékeltük őket. • V olt, akinek az egyik mű tetszett, a másik meg nem - és milyen gyakran különböztünk ebben. • K özülünk többen néhány alkotáson csodálkoztak és nevettek, de vol34

tak olyanok is, akik egy másik műalkotáson nevettek.

• A z érzékelésünket és érzéseinket eltérő szavakkal fejeztük ki. • N éha egyetértettünk valamiben, máskor egyáltalán nem. • M egállapítottuk, hogy a zeneműveknél különösen nehéz válaszolni erre a kérdésre.

Mintha a művészek különböző törekvései egészen sikertelenek lennének – törekvésük pszichéjük kifejezésére vagy bizonyos érzések előhívására. Idézzük fel, hogyan gondolkodtunk az esztétikai érzékelésről és az esztétikai élményekről az elmúlt években. Akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy az élmény individuális és megismételhetetlen. Rájöttünk arra, hogy függ a műalkotástól, tapasztalatainktól és az erkölcsi szituációtól. Ezért különböznek úgy válaszaink arra a kérdésre, hogy „mit akart a művész kifejezni“. Oly nagymértékben különböznek, hogy teljesen fölösleges megkérdezni, mit akart mondani a művész. Igazából nem az a lényeges, mit akart kifejezni, hanem hogy mit választunk ki az ő művéből. A művészet mai üzenetére nézve nem olyan nagyon fontos az, mit fektettek bele a művészek –fontosabb, hogy miként szólít meg bennünket a műalkotás, milyen felkészültek vagyunk, milyen tapasztalatokkal rendelkezünk, hogyan érzékelünk és érzünk, milyen a fantáziánk. Ez akkor is igaz, ha a művészek valóban ki akarták fejezni saját, eredeti és individuális világlátásukat.

kifejezés

esztétikai érzékelés esztétikai élmény megismételhetetlenség tapasztalat szituáció választék

35

Eredetiség eredetiség újdonság reagálás a kultúrára kifejezőeszközök esztétikai normák esztétikai élmények külső nyomás játék

Az elmúlt évszázadoktól a művészek arra törekszenek, hogy eredeti módon fejezzék ki érzéseiket, elképzeléseiket, vagy eredeti módon dolgozzanak fel egy műalkotást. Az eredetiség nem egy akármilyen, bolondos vagy szokatlan ötlet eredményeként jön létre. Az eredeti mű megszületésének elengedhetetlen feltétele, hogy új mű szülessen. És ahhoz, hogy ne csak új, hanem eredeti is legyen, több feltételnek találkoznia kell. Eredeti mű akkor születik, ha a művész reagál az őt körül vevő világban és kultúrában fellelhető jóra vagy rosszra; ha korának megfelelő színvonalon érvényesíti a műben művészi képességeit; ha kihasználja korának kifejezőeszközeit; ha alkotása valami újat hoz a kultúrába, s ezzel megváltoztatja a társadalom normáit; ha műve esztétikai élményt nyújt; ha az egész folyamat alatt a művész nem érzi az esetleges külső nyomást (gazdasági, ideológiai, politikai vagy egyéb), s így az alkotás játékká válik. Így például a commedia dell’arte-ban létrejött művek gyakran egyes színészek ötleteinek szabad játékává váltak; gyakran reagáltak koruk konkrét politikai vagy erkölcsi eseményeire és szituációira; színészetük kifejezőeszközei mindig az elődöktől és kollégáktól tanultakból indultak ki; az emberről és megformálásáról új elképzeléseket kínáltak; gyakran nevetést vagy töprengést és sok élményt váltottak ki a nézőben. Műveik gyakran eredetiek voltak. Nézzük meg a következő oldalon található sémát (megtaláljuk a DVD-n, kép formátumban, hogy nagyítható legyen)! Sematikus formában tükrözi az eredetiség főbb összefüggéseit. Gondoljuk át a vázlat egyes pontjait, és keressünk ilyeneket a körülöttünk lévő kortárs művészetben (akár az általunk hallgatott zenében vagy az utcai festményekben)!

36

37

Kotta a guqinon való játékhoz, Kína (Čína), 1425

guqin

Diana Krall (*1964)

38

A MŰ MINT A SZÉPSÉG KERESÉSE Cél: a műalkotások segítségével átérezzük az emberi szépséget. A szép emberi test kiművelésének mai eszközei: a fitness, edzőtermek, egészséges táplálkozás, ökológiai életstílus, vegetáriánus életmód, a stressz csökkentése, jogging, turizmus, úszás és más rekreációs sportok. Ma a médiumok az ilyen testalkatot mutatják be szépnek. Hasonlítsuk össze a görög Thesszália (Tesália) származó szobrocskával! A szobrocska i.e. 3000-ből való, tehát kb. 1000 évvel azelőttről, amikor a területre az első görög törzsek megérkeztek:

Miért van közöttük ilyen nagy különbség? Napjainkban más elképzelésünk van a szépségről, mint valaha a görögök elődeinek? Vagy a különböző korok és területek művészeiben, régen is és ma is, másmilyen elképzelés él a szép alakról?

elképzelés a szépségről

Nézzük meg a következő képeket, melyek a világ különböző tájáról származnak: milyen férfi szépséget kínálnak nekünk?

39

Donatello (1386-1466)

Johan Tobias Sergel (1740-1814) Kouros9, Görögország (Grécko), i.e.585 körül

Fiatal férfi szobra, Huaxtec, Mexikó (Huaxtec, Mexiko), 1500 körül

Donatello: Dávid, Itália (Taliansko), 1435

Harihara10, Kambodzsa (Kambodža), 7. sz.

Az előd, Cook-szigetek (Cookove ostrovy), 18. sz.

Ádám, Franciaország (Francúzsko), 1260.

Johann Tobias Sergel: Diomedes, Svédország (Švédsko), 1777.

 ouros = görögül fiatal férfi. Fiatal isten ábrázolása, melyet a sírba helyeztek és a K szépségideált reprezentálta. 10 Harihara = hindu isten, mely Visnu és Siva istenek jegyeit ötvözi. 9

40

Apollón, Görögország (Grécko), i.e.325.

Bertel Thorvaldsen (1768-1844)

Fadrusz János: Apolló Ámorral, Szlovákia (Slovensko), 1803

Bertel Thorvaldsen: Jázon, Dánia (Dánsko), 1891

Auguste Rodin: Bronzkor, Franciaország (Francúzsko), századforduló, 19.-20. sz.

Zando törzs, Szudán (Sudán), 20. sz. első fele

Alberto Giacometti (1901-1966)

Constantin Brâncuşi: Fiatal férfi torzója, Franciaország (Francúzsko), 1932

Alberto Giacometti: Integető férfi, Franciaország (Francúzsko), 1947

Ján Kulich: Szlovák Nemzeti Felkelés-(SNP) emlékmű Szlovákia (Slovensko), 1974

Constantin Brâncuşi (1876-1957)

Összehasonlítva ezeket a képeket a fejezet elején látható férfival vagy Homer Simpson alakjával, sok kérdés merül fel bennünk:

41

• M elyek azok a szobrok, amelyek idealizálják, tehát megszépítik a férfi-

alakot? Van-e olyan közöttük, mely bemutatja az alak ideális formáit? Melyek ezek? Milyen ideált kínálnak nekünk? Ezek „férfias” alakok vagy „nőiesek”? Milyen jegyei vannak a „férfias” alaknak? Mikor „nőies” egy férfi? Mit jelent a „férfiasság” és „nőiesség” kategóriája? Milyen emberi ideálokat és elképzeléseket fejez ki ez a két szó? Mit fejeznek ki a szobrok az ábrázolt férfiak szexualitásáról? Vannak-e a szobrok között olyanok, amelyek csúnya, meggyötört férfit mintáznak meg? Megfigyelhető-e egynéhány szobron az egyensúlyra való törekvés a test egyes részei között? A valóságban kinek van közülünk harmonikus alakja? Hangsúlyosabbak-e a szobrokon a férfi test valamely részei? Ha találtunk ilyeneket, melyek voltak ezek? Találunk-e olyan szobrokat, melyeknél fontos, hogy megfigyeljük a test felépítését, és melyeknél nem annyira? Ezek esetében mi a fontos? Melyek azok a szobrok, amelyek inkább a művész elképzeléseinek és érzéseinek kifejezésére szolgálnak, mint a férfi test szépségének megjelenítésére? Mely szobroknál figyelhetjük meg a fény és árnyék játékát a szobor felszínén? Milyen érzéseket vált ki belőlünk? Megpróbál-e valamelyik szobor hőst csinálni modelljéből? Hogyan jelenik meg a férfi ilyen heroizációja11? Hasonlítsuk össze a szobrok testtartását! Miért így állnak? Hogyan viselkednének ezek a férfiak, ha a szobrokat mozgásba hoznánk? Hasonlítsuk össze ezeket a szobrokat modern folyóiratok, különböző médiumok férfifotóival, az interneten található ún. celebek12 fotóival! Nevezhetnénk-e a szobrok közül valamelyiket celebnek? Mi a közös a szobrok és a populáris kultúra hősei - Homér Simpson, Superman, Lara Kraft között? Találunk-e a populáris kultúrában ezekhez a szobrokhoz hasonló alakokat? Miért szaladgál Homer Simpson meztelenül?

ideál

•

„férfiasság“ „nőiesség“

• • •

szexualitás csúnya egyensúly

• •

hangsúly testfelépítés

•

kifejezés megjelenítés

• • • •

a fény és árnyék játéka heroizáció viselkedés ún. celebritás

• •

Ha röviden jellemeznünk kellene az egyes szobrokat, mit tartanánk a legfontosabbnak? Próbáljuk meg kiegészíteni a következő jellemzéseket és keressük meg, hogyan jelennek meg az egyes szobrokon: A görög kouros: merev, átszellemült, kifinomult, önmagába tekintő.

•

A görög héros = hős szóból. Heroizálni azt jelenti, valakiből hőst csinálni, van amikor jogosan, van, amikor nem. 12 Az angol celebrity = híresség, híres ember, mely a latin celebráre = gyakran járni, gyakran látogatni szavakból ered. Celeb az az ember, aki gyakran lép fel a médiában, ezzel emberek milliói előtt ismertté válik. Emellett nem kell semmi jelentős dolgot véghez vinnie. A celebritás szó másik jelentése: „a celebek attól ismertek, hogy ismertek”. Meg tudnánk magyarázni ezt a definíciót? 11

42

• A z antik görög Apollón: harcoló hős. Az alak ábrázolásai az erőt, energiát és dinamikát hangsúlyozzák. • A kambodzsai hindu Harihara: átszellemült, a férfias alak különös kiemelése nélkül. • A gótikus Ádám: átszellemült, fizikailag gyengébb teremtmény. • M exikói fiatal férfi: merev gesztus, a test rejtélyes szimbólumaival. • D onatello reneszánsz Dávidja: fiú, és nem férfi alak, nem a harciasságot hangsúlyozza, hanem a békés győzelmet. • A z előd a Cook-szigetekről (Cookove ostrovy): teste aszimmetrikus, részei mintákkal fedettek. • S ergel klasszicista Diomedese: egy nyugodt hős szimmetrikus, harmonikus, kiegyensúlyozott alakja. • F adrusz klasszicista Apollója: a fizikai erő (bár nem nagy) és az átszellemült, nyugodt szépség kombinációja, melyet kiemel a kifinomult tartás és a test formája. Thorvaldsen neoklasszicista Jázonja: a hős sematikus ábrázolása, a nagy erő és az energikusság hangsúlyozása nélkül. Rodin impresszionista műve a Bronz-kor: a fény és árnyék játéka a szobor felületén, élvhajhász testtartás. Szudáni szobrocska: sematikus formák, a testtartás mágikus jelentésű. Hangsúlyozott a termékenység. Brancusi: Fiatal férfi torzója: a test absztrakt formákra leredukált. Giacometti sovány férfija: az exisztencialista borzalom kihangsúlyozása. Kulich partizánja, a szocialista realizmus idejéből: sikertelen sémája az elszántságnak és a kitartásnak.

• • • • • •

A fiatalember hátának részlete Huaxtecből (Huaxtec) – törpe felemelt fejjel

A szudáni férfi szobrocska női párja.

REFLEXIÓ

Nézzünk magunkba: mely tulajdonságainkat fejlesztjük a fentiek közül akkor, ha fitnessbe járunk? Amikor sok időt töltünk a számítógép előtt? Ha sokat és gyakran járunk a szabadba? Ha sokat olvasunk? Ha valóban gyönyörűek szeretnénk lenni – azt hogyan érhetjük el? Hol és hogyan alakul ki? Hogyan lehet az ilyen szépséget megtartani? A szobrok közül melyek akarják az emberi testet a természet szép alkotásaként bemutatni13? Melyek akarnak valami mást jelezni? Ha az emberi szépséget mutatják – milyen szépséget? Mi a jellemzője ennek a szépségnek? E szobrok felfedték és megmutatták nekünk az emberi szépség sokféle formáját. Bár csak az emberről mesélnek, de az emberi testen és cselekedeteken keresztül a világban található szépség sok formáját felfedezhetjük: 13

 z interneten és az enciklopédiákban olyan műalkotások százait találjátok meg, A melyek a női test szépségét ábrázolják. Nagyon sok megmintázott női aktot találunk és nagyon kevés női művészt. Ezzel szemben ritkábban találunk férfi aktot, de a művészek többsége férfi lesz. Miért van ez így? A yotube.com-on és más weboldalakon is találtok rövid videókat Nők a művészetben címmel (Women in art,Female in art), Gyerekek a művészetben (Children in art), Férfiak a művészetben (Men in art, Male in art).

Alberto Giacometti: Nagy fej, 1955

a természet szépsége az ember szépsége világban található szépség

43

Az ember szépségét mint az emberi test formáinak szépségét. Sok szobor ábrázol harmonikusan megformázott testet.

forma belső szépség

Az ember belső szépségét. Több szobor utal az emberi lélek gazdagságára.

jóság

Szépséget mint emberi jóságot. Néhány szobor az ember kiváló tetteit mintázza meg. Szépséget mint transzcendens14 világot. Egyes szobrok az istenségeket és istenek erejét ábrázolják.

transzcendens kellemes

Szépséget mint valami kellemes látványnak a végeredményét. Élvezettel nézzük némelyik szobor eleganciáját. Szépséget mint meghatározó élményt. Némelyik szobor emlékeket, gondolatokat, mély emóciót idéz fel bennünk, mély nyomokat hagy érzéseinkben.

élmény tudás

Szépséget mint tudást. Sok szobor új dolgokat mesél nekünk távoli tájakról, korokról, a történelemről és emberi tettekről. Szépséget mint ideált. Több szobor az ideális viselkedést mutatja meg számunkra.

ideál magasztosság

Szépséget mint nyugalmat, egyensúlyt és magasztosságot. Néhány alak belső nyugalmat, megbékélést kínál, méltóságteljes felülemelkedést a mindennapok apró-cseprő gondjain. Nézzünk meg olyan irodalmi műveket, melyek alkotói hasonló módon vélekedtek a szépségről – keresték, megénekelték, olvasóiknak kínálták. Olvassuk el a különböző művekből származó idézeteket! Óegyiptomi vers Az én kedvesemnek nincs párja, A nagy vigasztalónő a világon mindennél gyönyörűbb. mondókái néven vált Ragyog, mint az újévi csillag egy gyönyörű év kezdetén. ismertté, i. e 12. sz. Kitűnik finom arcbőrével, Néz fénylő szemeivel És mikor beszél, szavai édesek Minden fölösleges szó nélkül. 14

44

A latin transcendo = felülmúl, átlép, átmegy. Transzcendens az, ami érzék feletti, természetfeletti, földönkívüli, ami átlépi a földi és emberi időt és teret, ami felülmúlja az emberi ismeretek és felfogás lehetőségeit. Az isteni erők világa, a világűr titokzatossága, a mágia és mítoszok világa.

A karcsú tarkó fölött, a telt keblek fölött hullámzik sötétkék hajzata. A keze szebb az aranynál, és tenyere, mint a lótusz kelyhe. Te is férfiszépség, hamarosan találsz ősz hajszálakat, találsz a testeden ráncokat, megtapintod gyűrött arcbőrödet: ezért ápold lelkedet, hogy túlélje a hazug szépséget, mert csak ő fog elkísérni a szomorú sírig.

Publius Ovidius Naso (i.e. 43.- i.sz.18.): Test és lélek. A szerelem művészete c. gyűjteményből. i. e. 1. - i.sz. 1.

kosárral, szép kosárkával, ásóval, szép kis ásóval, gyógyfüveket szed a szűz kié lehet ő? elárulja nekem? a beláthatatlan dicső Jamato vidékén az egyedüli úr éppen én vagyok, fennkölt uralkodó vagyok én nos nekem talán elárulhatná nevét.

Júrjaku császár: a Man´jóšú gyűjteményből, 5. sz. közepe

Teljes öltözetüket arany szőtte át. A fejüket borostyánszerű pánt díszítette, cipőik mintha tiszta kristályból lettek volna... Megfigyelhettem más felmagasztaltat is. Ruházatuk szebb volt a hajnali égboltnál és fényesebb a nap fényénél, legfőképp a legfinomabb ékszerekkel voltak díszítve... Ezek a felmagasztosultak fejükön ékszerekkel díszített koronát hordtak legnemesebb jácintból, és lábukon a cipő a legértékesebb drágakövekkel volt díszítve.

Bingeni Boldog Hildegard (1098-1179): Liber vitae meritorum, 1163

Szavai emberi hangnál szebben szóltak, lépései szárnyak suhogásának tűntek, majd angyali szárnyaláshoz hasonlítottak.

Francesco Petrarca (1304-1374): LXI. szonett a Szonettek Laurához c. gyűjteményből. 1330 körül

Égi tüneményt s élő Napot láttam benneés ha csalódtam is, nem bánom: hisz az íj már régen nem rezeg, s a seb még mindig éget.

45

Szerelmed szépsége nem hatott meg téged, a kedvesség sem kényszerített arra, hogy a tested darabjává fogadjad őte hiábavalóság neked sosem tetszett. Inkább az égi erények15, mikkel meg lett áldva, hit, szeretet, csendesség, illő engedelmesség, alázat, és nyilvánvalóan bizonyított hűsége, vonták körbe szívedet, mint egy szerelmi lánc.

Matej Bel (1684-1749): D. Herrmann a M. A. Leidenfrost esküvőjére, 1726

A szépséget kislány hol szerezted, kislány hol szerezted? Rózsás orcádat hol vetted, hol vetted? Fekete szemöldököd, szemed, Tetszik a beszéded, gyönyörű vagy egészen, hőn szeretett kedvesem.

Ján Kollár (1793-1852): Nemzeti dalok c. gyűjteményéből, 1834

Tükröt vetek feléd, óh Lány, hogy benne lássák, szemeid zengni lágy ifjuságod varázsát, szépséged rajzolom eléd, hol a gyermekkor az értt bájjal frigyre16 lép.

Charles Baudelaire (1821-1867): A szép hajó a Romlás virágai c. antológiából, 1857

Ha jársz, s szelet söpör bő szoknyád könnyü szárnya, olyan vagy, mintha szép hajó tengerre szállna, mely dúsan vitorlázva ring egy lusta, lassu és édes ütem szerint. Ha én szeretni foglak festened kell magadat kékíteni, fehéríteni17 úgy fogsz nekem tetszeni.

Vitězslav Nezval (1900-1958): Szeretőm ízlése. A Retúrjegy c. kötetből, 1933

Ki mondja meg miért festették ki a harcosok pajzsaikat.

Milan Rúfus (1928-2009): A szépség. A harangok c. ciklusból, 1968

Ki mondja meg a szépségnek, mily mélyen van bennünk? – Oly mélyen, oly mélyen, hogy a halált mint a kakassal, veled űzzük el.

erény = erkölcsi tisztaság frigy = legkorábbi jelentése: fegyverszünet, béke, békekötés 17 kékíteni = kékítővel világosítani a fehérneműt, fehéríteni=színteleníteni a fehérneműt 15 16

46

Az istenbe az ördögbe te arról nem tehetsz gyönyörű vagy istenien ördögien. Gyönyörű vagy mint a tenger mint a Föld mielőtt az emberek sokasodni kezdtek és mégis nő vagy Gyönyörű vagy mint a szél melyet nem láthatunk gyönyörű mint az este mint a sápadt hajnalpír gyönyörű vagy és nem vagy egyedül gyönyörű vagy a szépségek közepén de a szépségek sorában nem vagy csillag a gyönyörű nők egyike vagy az enyém vagy és mégsem tartozol hozzám de lakatlan sziget vagy az egyetlen ahol veled élhetnék.

Jacques Prévert (1900-1977): Szépség. Az éjszaka napja, 1980

A képzőművészetben és az irodalomban alighanem könnyebb dolgunk volt, mint amilyen a zenében lesz. Úgy tűnik, hogy eddig csak néztük a körülöttünk lévő embereket, és megfigyeltük, hogy a művészek hogyan írják le vagy fejezik ki az emberek szépségét. A zenében semmi ilyet nem találunk. A zene absztrakt művészet – kifejezőelemei kevésbé konkrétak, kevésbé kötődnek a való világ tényeihez, mint a képzőművészet és az irodalom kifejezőeszközei. Gyakran állítják azt, hogy a zene tökéletesíti és feldolgozza a természet hangjait. Ebben az esetben a zenében közvetlen utalásokat kellene találnunk a madárcsicsergésre, a víz csobogására, a szél zúgására stb. Biztosan hallottunk ilyen szerzeményeket is - vissza tudunk emlékezni valamelyikre? Hallgassunk bele abba a zenébe, mely szinte egész nap szól a rádióból, az mp3-ból, a CD-ről, a számítógépekről - hol és mikor állíthatjuk, hogy ezek a hangok a természet tökéletes hangjai? Hallgassuk meg a mellékelt DVD-ről a tücsök hangját – ez nem zene, hanem a természet gyönyörű hangja. A zene az ember műve, az ember szándékos tevékenysége, ugyanúgy, mint a többi művészet. Ha azonban megkülönböztetjük a természet hangjaitól, ez azt jelenti, hogy a zene közvetlenül nem függ össze a természet hangjaival. Ez azt jelenti, hogy a muzsikusok nem keresnek a természetben olyan szépséget, melyet hallgatóik felé szeretnének közvetíteni? Azt jelenti, hogy sohasem keresnek inspirációt a természetben? Hallgassunk bele természet ihlette zeneművekbe is! A mellékelt DVD-n a következő zeneművek részleteit találhatjuk meg: Antonio Vivaldi: Négy évszak (1725). Joseph Haydn (1732-1809): Évszakok (1801). Ludwig van Beethoven (1770-1827): VI. Pastorale szimfónia, (1808), részei: Vidám érzések ébredése a falura érkezéskor, Patakparti jelenet, Vidám paraszti mulatság, Mennydörgés, zivatar, Vidám és hálás érzések a vihar után.

Miért volt a múltban olyan kevés írónő? Olvassuk el pl. Virginia Woolf a Saját szoba c. értekezését!

absztrakt művészet

Tücsök

inspiráció

• • •

Joseph Haydn

47

• B edřich Smetana (1824-1884): Hazám (1874?) Visegrád (Vyšehrad), Ludwig van Beethoven

Bedřich Smetana

Richard Strauss

Moldva (Vltava), Sárka, A cseh erdőkön és mezőkön, Tábor (Tábor), Blaník (Blaník). Richard Strauss (1864-1949): Alpesi szimfónia (1915). Tibor Frešo (1918-1987): Bogárka született (1979).

• •

Mit fogunk megfigyelni a szemelvényeken? Keressük meg bennük a természet hangjait, melyeket különböző zenei módszerekkel komponáltak, különböző hangszereken adtak elő! Próbáljuk meg kiegészíteni a következő jellemzéseket és keressük meg, hogyan jelennek meg az egyes művekben: Vivaldi évszakai: Hallunk-e vihart vagy szélzúgást? Milyen hangok fejezik ki ezeket? Haydn évszakai: Feltehetjük ugyanezt a kérdést? Beethoven szimfóniája: Halljuk-e a hegyi forrás vizének hangját? Smetana: Hazám: Most is feltehetjük ugyanezt a kérdést? Frešo bogárkája: Hogyan neveznénk azokat a hangokat, melyeket ebben a műben hallunk? Milyen a felépítésük ezeknek a műveknek - milyen a struktúrájuk? Melyik részben találunk utalást a természet hangjaira? És azok a részek, ahol a természet hangjait egyáltalán nem találjuk meg - milyen érzéseket keltenek bennünk? Lehet ugyanolyan szép a háborgó folyó hangja és a háború borzalmait idéző zene? Ha igen, keressünk állításunkra bizonyítékokat! Ha nem akkor miben rejlik mégis szépségük? Elmondhatjuk ezekről a művekről, hogy át akarják vinni a hallgatóra a zeneszerző természet által kiváltott érzéseit? Vagy ilyen érzéseket akarnak kiváltani? Vagy csak a természet hangjainak szépségét hozzák el nekünk? (Az ilyen zenét programzenének neveznénk.) Vagy a természet előtti alázat érzését akarják kiváltani belőlünk?

• • • • • • • •

Tibor Frešo

programzene kortársi minőség közvetlen utalás bemutatás tulajdonság kifejezése ábrázolni kifejezni előhívni

48

Próbáljuk meg az egyes zeneműveket – keletkezésük ideje szerint – hozzárendelni az ebben a fejezetben található szobrokhoz és irodalmi művekhez! Találunk-e a zeneművekben olyan sajátosságokat, melyek hasonlóak az adott kor más művészeti ágainak sajátosságaihoz, tehát találunk-e közös kortársi minőséget? Hasonlítsuk össze az egyes művészeti ágakat koruknak kontextusában, keressük meg közös kifejezőeszközeiket! Például: az impresszionizmusban - Claude Monet, Auguste Rodin, Claude Debussy, Marcel Proust. Milyen művészeti ágak alkotói ezek a művészek? Igazság szerint egy érdekes dolgot megfigyeltünk: a zenével kapcsolatban sokkal nehezebben találunk közvetlen utalásokat a körülöttünk lévő világ tényeire. A szobrok és a versek közvetlenül bemutatják a körülöttünk lévő emberek és tárgyak formáját, színét, mozgását. A zenében inkább érezzük a minket körülvevő emberek, dolgok, tények jellegének, tulajdonságának kifejezését. A zene felhívja a figyelmünket a művészet egyik fontos tulajdonságára: a művészet célja nem a világ ábrázolása, hanem jellegének kifejezése, a

művészetről alkotott látásmódunk kifejezése, a nézőben, olvasóban, hallgatóban bizonyos érzések vagy elképzelések előhívása. Ha szobrokat nézünk vagy verset olvasunk, nem tudatosítjuk ezt oly mértékben, mint amikor zenét hallgatunk, amelyben nem találjuk meg a világ közvetlen leírását. A művészet mint a szépség keresése: a szobrok és a versek mintha azt jeleznék, hogy a művészek meg akarják találni a szépséget a világban, és azt közvetíteni a nézők felé. A zeneművek azonban megmutatták, hogy a művészek elsősorban a világ szépségét akarják kifejezni, és bizonyos érzéseket és elképzeléseket kiváltani a nézőben, hallgatóban. Lehet, hogy jobb lenne így fogalmazni: A művészet nem keresi a szépséget, hanem kifejezi. Ezt szemléletesebben megmutatja a filmvászon néhány hőse. Nézzük meg figyelmesen a következő alakokat, és válaszoljunk a kérdésekre: azt mutatják, hogy milyen szép az emberi test, vagy a belső szépségre akarják felhívni a figyelmet? Az emberi szépséget saját emberi mivoltában mutatják meg, vagy az élet transzcendens összefüggéseit keresik? Kellemes látványt nyújtanak, vagy tudásunkat akarják fejleszteni? Ideálokat, fenséges dolgot, követésre méltót mutatnak be nekünk? Az előző művekkel (szobrok, versek, zeneművek) való összehasonlításkor is háttérbe szorul a külső szépség. Mindig érzékeljük és értékeljük, de valami más válik fontossá - a hősiesség, a jóság, az embert felülmúló értékek, az ismeret, magasztosság. A forma külső szépsége ugyan ezt közvetíti felénk, de már nem alapvető.

Oldřich Nový a Krisztián c. filmben rendező M. Frič, 1939

Charlie Chaplin a Csa- Paľo Bielik a Jánosík c. vargó c. filmben, rende- filmben, rend. M.Frič, ző Ch. Chaplin, 1916 1935

a forma szépsége

Audrey Hepburn a Reggeli Tiffanynál c. filmben, rendező B. Edwards,1962

Carrie-Anne Moss a Mátrix c. filmben, rend. a Wachowski testvérek, 1999

Lucy Lawless a Xéna, a harcos hercegnő c. sorozatban 1995-2001

49

Teenage mutant ninja turtles. Tini Nindzsa Teknőcök 1990

Kenny McCormick a South Park c. sorozatból, 1997-től

Hasonló következtetést vonhatunk le, ha a mellékelt DVD-ről meghallgatunk három részletet a James Bond című filmből: az alapdallamot, mely 1962-ben, a róla szóló első filmben, a Dr. No-ban született; egy dalt az Aranyszem (Golden Eye) c. filmből 1995-ből; egy dalt a Halj meg máskor (Die another day) c. filmből 2002-ből (a másodikat Tina Turner énekli, a harmadikat Madonna). Mindhárom dal ugyanarról a hősről szól - mégis mind másképp. Nem James Bond formális jegyeiben keresik a szépséget (udvarias viselkedés, gálánsság stb.), hanem a karakteres tulajdonságaira, sorsára, más emberekkel való kapcsolataira stb. hívják fel a figyelmet.

forma kompozíció korszak

szituáció érzékelés nézetek

50

Ha meg akarjuk keresni azt az eljárást, melyekkel a szobrászok, költők, írók és zeneszerzők kifejezték elképzeléseiket a szépségről, megtehetjük ezt a művekről való szisztematikus eszmefuttatás segítségével. Ehhez a megfelelő lépések a következők: 1. A műalkotások konkrét formáinak és kompozícióinak keresésével kezdjük. Megfigyeljük, milyen a kidolgozásuk, milyen részekből állnak, milyen a struktúrájuk, milyen viszonyban vannak az egyes részek egymással stb. (Emlékezzünk vissza az első évfolyam A művészi és esztétikai formák világa vagy a második évfolyam A művészi alkotások struktúrája és A jelentés megértésének módjai c. fejezetekre!) 2. A keresést a műalkotás és korának összefüggéseivel folytatjuk, elgondolkodunk azon, hogyan éltek az emberek az adott korban. (Emlékezzünk vissza az első évfolyam Életstílus c. fejezetére!) 3. Azután megvizsgáljuk az adott kor társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági helyzetét. Megkeressük, hogy az emberek hogyan érzékelték korukat, mit gondoltak önmagukról, másokról vagy más országokról. 4. Mindez elvezet bennünket egy összefoglaló általános nézethez arról, hogy a művészet hogyan érzékeli és keresi a szépséget az emberben vagy a világban. Kiindultunk bizonyos individuális tényekből, bizonyos műalkotásokból, majd fokozatosan megismertük keletkezésük környezetét és szituációját, megismertük azokat az összefüggéseket, melyek befolyásolták a művek létrejöttét - hogy végül általánosíthassuk ismereteinket és elmondhassuk: a művészek az adott korban ilyenformán keresték a szépséget.

Ugyanilyen módon a művészek felfigyeltek arra is, hogy a különböző korok mit tekintettek csúnyának. Nézzünk meg néhány példát: Nézzük meg a Bettina Rheims (* 1952) által készített fényképet! Keressük meg a könyvtárban Maldoror énekeit (1869-ből) Isidor Comta de Lautréamonttól (1846-1870)! Keressük meg Charles Baudelair (1821-1867) a Romlás virágai (1855) c. kötetéből a Dög című verset! Vagy a Mélyen az erdőben című dal részletét Nick Cave-től (* 1957). A férgek ijesztően hullámoznak mikor a bőrébe mondják M-R-I mikor a hasába mondják HALOTT, mikor a vállaiba HALÁL. Igen, utolsó éjjel csókolt, de ez előbb volt, mielőtt eljött hozzá a HALÁL.

csúnya

Bettina Rheims

Nick Cave Bettina Rheims: Majdnem nő, 2008

Nézzünk meg DVD-n egy részletet Holger Hiller és Karl Bonnie videoklipjéből, melyet 1988-ban Ohi ho bang bang-nak neveztek el - figyeljük meg, hogyan dolgoznak azokkal a hangokkal és képekkel, melyeket általában csúnyának tartanak! Az építészet és a színház sem kerülhette el a világ szörnyű és csúf alakjainak ábrázolását - mint pl. az atellanai antik római bohózat18 alakja (nevét az antik római városról Atelláról (Atellan) kapta) vagy az autuni katedrális alakja. Maszk egy atellai bohózatból, i.e.1. sz.

Gislebertus: A lélek megmérettetése az Utolsó ítélet idején, Autuni katedrális, (Autun), Franciaország (Francúzsko), 1130 körül

A művészet minden korban kereste a szépség visszáját is, az ellentétét vagy olyan formákat és helyzeteket, melyekben egyáltalán nem beszélhetünk semmilyen esztétikai érték megjelenéséről. Keressünk még a tankönyvben olyan műveket, melyeket csúnyának tartunk! Véleményeink eltérnek? Miért? 18

 latin farsum = vicc szóból. A bohózat olyan színpadi vagy irodalmi műfaj, mely A a helyzetkomikumra helyezi a fő hangsúlyt, valamit kigúnyol, jellemzője az erős túlzás.

51

KIFEJTÉS A szépség érzékszervek emóciók fantázia gondolkodás harmónia ábrázolás idealizáció élmény erkölcs hit magasztos kicsúcsosodás érzékelés irónia Szépség Jóság Igazság fény jövő játék provokáció a szépség relativitása

52

Minden korszak mást-mást tartott és tart szépnek. Mindenkor azt keresik, hogy mi van ennek az intenzív érzésnek, melyet a szépség élményének hívunk, a hátterében. Az érzékelés szintjén az egyik érzékszervünk ingerlésével kezdődik, de nagyon gyorsan áthelyeződik a fantáziánkba és érzéseinkbe. A szépség nemcsak egy kellemes érzés, annál mélyebb, mert behatol világnézetünkbe és gyakran a legmélyebb érzéseinkbe is. Annak ellenére, hogy gyakran összekapcsolódik a formális tökéletességgel, nem marad e mellett, hanem mindig hordoz érzéseket, elképzeléseket és gondolkodásra késztet. Szépségnek tartották a harmóniát és a jelenségek részeinek tökéletes összhangját (pl. az antik világban). Máskor az emberek azokat a képeket és alkotásokat tartották szépnek, melyek hűen ábrázolták a természetet és az őket körülvevő világot vagy azokat, melyek idealizálták a természetet (pl. a reneszánszban). Más korszakban pedig azokat a dolgokat ítélték szépnek, melyek erős emocionális élményt kínáltak (pl. a romantikában) és mély erkölcsi vagy egyéb emberi elveket fejeztek ki (pl. a realizmusban). Szépnek nevezték az istenek képeit is, csupán azért, mert hűen ábrázolták az adott hitet (pl. a hindu művészetben). Azok a műalkotások is szépek lehettek, amelyekben a művész megjelenítette erőteljes érzéseit vagy a magasztos eszméket is (pl. a romantikában). Az élethelyzetek koncentrált kifejezése a műben (pl. kínai művészet) vagy az emberi erő kicsúcsosodását ábrázoló műalkotás (pl. a klasszicizmusban) is vehető szépségnek; mint ahogy a törekvés a művész érzékelésének pontos ábrázolására is (pl. az impresszionizmusban). Néha szépnek tartjuk, ami nevetséges és ironikus (pl. a posztmodern művészetben). Vagy Szépségnek csak azt nevezhetjük, mely magában hordozza a nagy Jóságot és a nagy Igazságot (pl. az antik korban), vagy azt, mely magával hozza a fényt és a lelki világosságot (pl. a gótikában). Vagy azt, ami kifejezi a jövőt, melyben hisz az ember (mint a szocialista realizmusban). Néha jelentheti számunkra a szépséget az, ha csak játszunk. A múltban az emberek pozitív élményekhez kötötték a szépséget. A 20. sz. művészetéből származó tapasztalatainkból már tudjuk, hogy a szépség kellemetlen érzéseket és élményeket is hordozhat magában – amikor provokál minket, nyugtalanít, ha a műalkotás az élet karikatúrája, vagy ha figyelmeztet az élet negatív oldalaira. A szépség nagyon relatív, a különböző korokban, a különböző társadalmi rétegeknél és a különböző helyeken az emberek egészen más szépséget ismernek el és csodálnak – néha egészen ellentéteset. Az egyes emberek is változtatják a szépségről alkotott elképzeléseiket.

A szépségideál Szépségideált állítani ma már meg sem próbálunk. Nagyon erősen függ az egyéni ízléstől, álláspontunktól és tapasztalatainktól. Az ízlés területen-

ként és korszakonként változik. A múltban az emberek gyakran keresték, hogy mi lehet a szépség betetőzője. Különféle kritériumokat és szabályokat hoztak létre, melyek alapján műalkotásokat „kellett” alkotni – az esztétikai kánonokat: pl. William Hogarth (1697-1764), angol festő megindokolta, hogy a műalkotás akkor lesz gyönyörű, ha kompozíciójában megjelenik a „szép vonal” (a könyvéből vett ábrán ez a 4. sz. vonal, mely egy kúp köré tekeredő vonalat ábrázol).

kánon

William Hogarth

Nicolas Boileau (1636-1711), francia író azt kérte, hogy az írók a nyelv használatakor tartózkodjanak az extrém kifejezésektől, fennkölten írjanak magasztos témákról és ne használják az egyszerű beszédstílust: Kerüljétek el az ilyen meddő beszédet, s ne legyen terhetek a sok mihaszna részlet. A kelletén fölül nem kell a szó nekünk: nyomban elveti azt jóllakott szellemünk. Sosem tud írni az, ki nem ismer fegyelmet. A rossz félelme még nagyobb rosszra vezethet. Egy verssor gyönge volt,”hát érdessé teszed. Hosszadalmas helyett homályossá leszek. Ez kerüli a díszt, múzsáján ruha sincs hát. Az fél, hogy lent ragad, s felhőkben vész el inkább. Szeressen mindig a közönség? Akarod? Változatos legyen, ha írsz, a modorod. Egyhangú stílusod nem szül, csupán unalmat; ha szemre csillog is, előbb-utóbb elaltat. A közönség olyan szerzőtől viszolyog, aki örökösen csak egy hangon morog. A kánonok gyakran arra ösztönözték a művészeket, hogy bizonyos mintákat és gondolatokat ismételjenek. Következésképpen a szépség ellen fordultak, mert elpusztították az élő alkotást. Olykor az esztétikai kánonok érvényre juttatták erejüket, főleg az autoritatív rendszerekben. Ennek eredményeként olyan művek jönnek létre, melyek nem nyújtanak élményt, csak közvetlenül valamilyen ideológiát propagálnak. Értelmük tehát nem a szépség felfedezése. Arra törekszenek, hogy meggyőzzék a nézőt egy bizonyos ideológia helyességéről. Ha mégis törekszenek a szépség megjelenítésére, csak azért teszik, hogy a vizuális vagy hangzó harmónián, ritmuson vagy a kellemes dallamon és hangsúlyos színeken keresztül vonzzák a nézőt saját világnézetükhöz, hogy alárendeljék az autoritatív hatalomnak. Agitálnak ennek az erőnek az érdekében. Hasonlítsuk össze ezeket a fényképeket:

Nicolas Boileau

propaganda

agitáció

53

Mit jenet a rövidítés NSDAP?

Ernst Vollbehr (1876-1960): A NSDAP kongresszusa Nürnbergben (Norimberk),1933

Náci tömegmegmozdulás fotója

Mindhárom képen rengeteg ember látható, mégis másfajta érzéseket és különböző kérdéseket váltanak ki. Milyeneket? Miért? Beszélhetünk ezekben az esetekben a művészetről mint a szépség kifejezőjéről?

Pierre Mania

Pierre Mania: Kórház barakk Buchenwaldban (Buchenwald), 1943

A szépség területei

művészi szépség

emberi alkotások szépsége az ember szépsége a természet szépsége

54

A szépség minden ismertetőjegye és tulajdonsága, mint ahogy az emberre gyakorolt hatása is, négy nagy területhez kapcsolható. Művészi szépség. Ez az a szépség, melyet a műalkotások kifejeznek, ábrázolnak vagy emócióinkból akarnak kiprovokálni. Valamikor a művészetet tartották az egyedüli fő területnek, ahol megjelenik a szépség. Ma megengedett az olyan művészi alkotások létezése is, melyek nem szépek, nem is hordoznak szépséget, vagyis a csúnya alkotások léte. Az emberi alkotások szépsége. Ezek olyan emberi alkotások, melyek megfelelnek a tökéletes vagy harmonikus formáról alkotott elképzeléseinknek, felhasználhatóságuk célszerűségének. Ugyanakkor érezzük bennük alkotójuk alkotó törekvését. Az ember szépsége. Ez az esztétikai szempontból pozitív emberi tulajdonságok összessége. Emellett megkülönböztetjük az alak, arc és az összkép formai szépségét a belső szépségtől. A belső szépséget a gazdag lelki élet vagy a szilárd erkölcsi normák és hasonlók alkotják. A természet szépsége. Ez mindazoknak a tulajdonságoknak az összessége, melyek pozitív esztétikai élményeket váltanak ki belőlünk. Ha éppen nem egy ember által céltudatosan kialakított képződményről van szó (mint pl. az ún. franciakertek), akkor a természet nem rendelkezik a szépség je-

gyeivel az ember közreműködése nélkül. Az ember csak belevetíti elképzeléseit, és a természetben megtalálja elképzeléseinek tükröződését.

Fagyos téli napokon úgy melegítették ezt a templomot, hogy pár órán keresztül néhány század katona menetelt benne.

Az emberi alkotások szépsége: Látkép a csilláron keresztül a Suomenlinna (Suomenlinna) erődítmény kupolájába Helsinki (Helsinki) mellett (rekonstrukció 20. sz.)

A természet szépsége: Látkép az ún. franciakertre a Tavaly Marienbadban (Marienbad) c. filmben. (rendező Alain Resnais, Franciország, (Francúzsko),1961)

55

56

Gregorián korál – Graduale Aboense, 14. – 15. sz.

Leonard Bernstein (1918-1990)

57

A MŰ MINT SZIMBÓLUM Cél: megnézzük, hogy milyen titkokat rejtenek a műalkotások. közvetett kifejezésmód

A műalkotások legtöbbször nem közvetlenül üzennek nekünk. Ez nem jelenti azt, hogy hazudnak. Inkább többet akarnak elmondani annál, amit közvetlenül látunk, olvasunk vagy hallunk. A tárgyak közvetetten beszélnek. Próbáljuk meg körülírni, hogy mit látunk közvetlenül ezeken a képeken, miről olvasunk a szövegben vagy hallunk a DVD-n található zeneművekben. Mit ábrázolnak? Mit látunk, mit olvasunk, mit hallunk? Miért állnak ezen az oszlopon az oroszlánok háttal egymásnak? Miért van egy kocsikerék alattuk? Miért állnak egy hullámzó virágon? Mit jelent a kerék mellett látható bika és a ló (a másik képen egy ló részletét látjuk, és egyértelmű a kerekek ismétlődése is).

Ha ezt a kompozíciót felfoghatatlannak véljük, könnyen elfordulunk a szobortól. Mit kell tehát tennünk? Információkat kell gyűjtenünk róla. Lapozzuk fel az enciklopédiákat, nyissuk ki az Encyclopaedia Beliana-t, a wikipédiát, az Enciklopédia Britannica-t vagy a Larousse enciklopédiát, keressünk újabb utalásokat az interneten - ezeket a címszavakat keressük: Asóka, Asóka oszlopai, Sarnath, India (India), India nemzeti jelképe, India zászlaja, buddhizmus, csakra, dharmacsakra. Némelyik többet segít, némelyik kevesebbet, de azért szerzünk információkat erről az oroszlános oszlopról. Megértjük miért, mikor és minek jött létre, és milyen szerepe van ma. talányok

58

Hasonló talányokat kínál az irodalom is: Ó ti, akik lehetővé teszitek a tökéletes lelkeknek, hogy belépjenek Osiris házába, hagyjátok, hogy velük együtt az én lelkem is belépjen, hogy halljon, (ugyanúgy) ahogy ti hallotok,

hogy lásson, (ugyanúgy) ahogy ti láttok, hogy felálljon, (ugyanúgy) ahogy ti felálltok, és hogy leüljön, (ugyanúgy) ahogy ti leültök Osiris Házában! Ó ti, akik adjátok a kenyeret és a sört a tökéletes lelkeknek Osiris házában, adjatok kenyeret és sört az én lelkemnek is, ahogy magatoknak! Ó ti, akik megnyitjátok az utakat és az ösvényeket a tökéletes lelkeknek, Osiris házában, Pontosan úgy nyissátok meg az utakat és az ösvényeket az én lelkemnek, hogy békében beléphessen Osiris házába és békében ki is jöhessen! Senki sincs, ki óvná vagy védené: egyedül, megdicsőülve, lép be és lép ki, s a hangja hitelt érdemlő. Mit Osiris elrendelt, a házában meg is valósul. Eljöttem hozzátok, hogy olyan tökéletessé váljak, mint ti. Nincs rajtam semmi rossz, tehát a mérlegeken nincs semmilyen bűnöm. Ki Osiris? Hol van a háza, milyen ez a ház, hogy olyan fontos békében bemenni és kijönni onnan? Milyen hatalommal rendelkezik Osiris? Ki segítsen a „léleknek”, miért és miben? Miért akar valaki tökéletessé válni? Miért könyörög a lelkéért és milyen mérlegekről van itt szó? Amíg nem találjuk meg ezekre a kérdésekre a választ, nehezen értjük meg a szöveget. Forduljunk segítségért megint a különféle enciklopédiákhoz és az internethez! Most a következő címszavak segítenek nekünk: Osiris (görög változatban Ozirisz), Holtak könyve, ókori Egyiptom (Egypt), Két Igazság terme, Holtak Birodalma, Thot, Ré19. Lehet, hogy valamit elárul a kép is, mely az ókori kézírásokat kísérte.

Osiris

megértés

A további információk20 megszerzése után biztosan megtudjuk, ki és miért kéri lelke elfogadását? Megtudjuk, mit jelentettek a mérlegek, melyek segítségével Thot megállapíthatta, hogy a halott ember életében becsületes volt-e. Keresgéljünk hasonlóképpen a zenében is! Hallgassuk meg a mellékelt DVD-ről Igor Sztravinszkij (1882-1971) 1917-ben befejezett Tavaszi áldozat  z ókori Egyiptom (Egypt) isteneiről sokat megtudhatunk pl. Vojtech Zamarovsky: A Istenek és hősök a görög-római mondavilágban c. mitológiai szótárából. 20 A latin in+forma = ba, be+forma = formát adni valaminek. 19

59

c. művének bevezető részét! A részlet címe: A Föld (Zem) imádása. Először meglepődünk, mert a mű bevezető része nem nagyon hasonlít ahhoz, amit hallgatóként megszoktunk. Hallgassuk figyelmesen, és figyeljük meg azokat az érzéseket, melyeket a zene kivált belőlünk! Igor Sztravinszkij

Biztosan megkérdezzük majd: mit jelent a tavaszi áldozat? Van ennek valami köze a húsvéthoz? Vagy a kiszebaba vízbe dobásához? Miért vannak tragikus és vidám motívumok is a zeneműben? Miért hat ránk rémisztően, de emellett optimistán? Nézzünk bele újra az enciklopédiákba és a zenetörténet kézikönyvébe! Megtudjuk, hogy I. Sztravinszkij a zeneművet a párizsi Orosz Balett számára komponálta, melynek vezetője Szergej Gyagilev (1872-1929) volt, és azt is, hogy a jelenetet a balett számára egy másik orosz művész, Nyikolaj Rerich (1874-1947) ajánlotta. Azt is megtudhatjuk, hogy az Orosz Balett Párizsban (Paríž) a 20. sz. elején híres társulat volt. Sőt arról is találunk információt, hogy a Tavaszi áldozat premierje nagy botrányba fulladt.

Szergej Gyagilev

rituálé mítosz természetfölötti lények

A szerzőt egy fantáziakép inspirálta, melyben a vének egy fiatal lányt áldoznak fel a tavasz istenének21. Keressük meg a kézikönyvekben vagy az interneten az egész balett tartalmát! Keressünk információkat a régi szláv szokásokról, mítoszokról, rituálékról, és győződjünk meg róla, hogy megtalálható-e bennük az áldozás, a vén bölcsek, a tavasz, a tavasz felszentelésének motívuma? Milyen természetfölötti lények képeivel találkozunk? Milyen rituálékkal22? Keressünk valakit, akinél megtalálható a teljes zenemű és hallgassuk meg! Keressük meg a zene által kiváltott érzésekben az egyes motívumokat! A zenemű végén megtaláljuk az áldozatról szóló részt. Áldozati táncnak nevezzük – figyelmesen hallgassuk meg, és írjuk le, milyen érzést váltott ki bennünk!

Nyikolaj Rerich: Díszletterv a Tavaszi áldozathoz, 1913

Nyikolaj Rerich

„Egyszer álmomban váratlanul megláttam a nagy pogány kultusz képét – az öreg bölcsek félkörben ülnek és a fiatal lány haláltáncát nézik, akit feláldoztak tavasz istenének, hogy megszerezzék előszeretetét.” (http://sk.wikipedia.org/wiki/ Svätenie_jari). 22 A latin ritualis=szertartásos. A rituálé egy meghonosodott szertartás, melyet különböző ünnepeken hajtanak végre. 21

60

Milyen szertartásokat végeznek a tavasz érkezésekor a különböző kultúrákban? Kutassunk! Mely kultúrákban élnek még a következő szertartások, milyen vallási képzethez vagy történelmi eseményhez fűződnek? Jellemezzük ezeket a rituálékat! Némelyiket eljátszhatnánk közvetlenül az osztályban. Fontoljuk meg, melyek felelnek meg a közép-európai szokásoknak és normáknak! Némelyiket valószínűleg elfogadhatatlannak tartanánk. Miért? Érveljünk az internet segítségével mellette vagy ellene, hogy a következő rituálék közül melyikkel értenénk egyet és melyikkel nem: A szlovák Moréna vízbe fojtása. A hindu holi. A japán setsubun. A keresztény húsvét. (Miért vesszőzik és locsolják meg a fiúk ezen az ünnepen a lányokat?) A germán istennő Ostara ünnepe.

vallási képzetek

szokások normák

A zsidó pesach. Az iráni Noruz. Kybele istennő antik ünnepei. A Nap Kígyó visszatérésének maya ünnepei. A kelta Imbolg fesztivál. Lehet, hogy más dolgokat is találunk.

REFLEXIÓ

Hogyan éreztük magunkat, amikor részt vettünk egy másik országból származó szertartáson? Mi volt kellemes számunkra és mi nem? Minden rituáléban és műalkotásban sok szimbólum23 található. A szimbólum egy konkrét kép, mely egy általános gondolatot vagy érzést helyettesít. Szimbólum pl. a buddha csakra = kerék vagy az egyiptomi Thot isten kezében lévő mérlegek. Szimbólum pl. Charlie Chaplin (1889-1977) képe is, melyen az Aranyláz (1925) c. filmben megpróbálja megenni a megfőzött cipőt. Szimbólum az OM jel is, melyet a hinduizmusban, buddhizmusban és a dzsainizmusban használnak. Milyen általános gondolatokat vagy érzéseket kell kifejeznie ennek a két szimbólumnak?

23

 http://www.ancient-symbols.com/ oldalon sok szimbólumot és jelentésük magyaA rázatát találjuk az egész világból.

szimbólum

61

kultúra kép leírás

Keressünk a népköltészetben és a kínai mitológiában a kígyóhoz kapcsolódó mítoszokat! Figyeljük meg a különbségeket és az azonosságokat!

szimbolizáció

Jerzy Grotowski

A művészek egy bizonyos kultúrán belül szimbólumokat hoznak létre. Az ebben a kultúrában élők ismerik saját szimbólumaikat, így az emberek megértik a művész küldetését. A művész nem is fejezheti ki magát másképpen, mint szimbólumok segítségével – ha a művész csak tárgyszerűen írná le elképzeléseit, megszűnne a művészet. Nem lennének benne képek, csak a gondolatok szó szerinti leírása. Ez pedig már nem lenne művészet, csak beszámoló.

Kígyó formájú töltés. Mississippi kultúra, Ohio (Ohio) kb. 1000-1100.

Szaúd-Arábia (Abú Saúd) Ubajd Alláh ibn Bachtisú, Főnix, 1299

Általában milyen tulajdonsággal ruházzuk fel a kígyókat? Mi mindent szimbolizálhatnak nálunk? Vajon miért alkotott ez a kultúra kígyó alakú töltést? Mit szimbolizál a főnix? Találunk az interneten másféle főnix ábrázolásokat is? Miben különböznek? Vajon miért?

Stanisław Wyspiański: Akropolisz, 1904, Jerzy Grotowski rendezésében 1962

A lengyel rendező, Jerzy Grotowski (1933-1999) sok szimbólumot használt színházában. Keressünk a Youtube-on néhány rövid részletet az előadásaiból!

62

KIFEJTÉS Kép Kép akkor keletkezik, ha valamilyen jelenség (tárgy, szituáció, szó stb.) új jelentést kap. Az új jelentést az alkotó adja neki, vagy az érzékelés során eszerint értelmezhetjük. Ezért változhatnak olykor a kép jelentései, de gyakran elég hasonlóak lehetnek, mert az alkotó valamilyen módon korlátozta a néző képzelőerejét. Pl. Sládkovič Marína c. költeményét úgy is felfoghatjuk, mint a lányhoz kötődő szerelem képét, vagy a Szlovákiához (Slovensko) kötődő hazaszeretetét vagy mint a természet tiszteletének képét - de sohasem fogjuk tudni háborúellenes versként felfogni. Képeket találunk különböző emberi cselekedetekben is - pl. a húsvéti vesszőzés a hosszú tél utáni megtisztulás képe, bár a felszínen csak a fiúkat látjuk korbáccsal a kezükben, melyekkel vesszőzik a lányokat. A képek mindig konkrét dolgok, tettek vagy az emberi cselekedetek megnyilvánulásai, melyeknek más a jelentésük, mint amit közvetlenül látunk. A művészet mindig a képek segítségével fejezi ki önmagát.

jelentés

cselekedet

A szimbólum24 A szimbólum egy olyan kép, melyben egy konkrét jelenség egy általános elképzelést vagy általános gondolatot fejez ki. A Moravanyban (Moravany) talált őskori női szobrocska nem csak a nő vagy a termékenység ábrázolása. Általános gondolatot fejez ki a nő tiszteletéről, az élet születésének tiszteletéről. A keresztény kereszt nem csak a Római Birodalomban (Rímska ríša) alkalmazott kivégzések egyik formájának képe. Olyan szimbólum, mely ös�szesíti az egész keresztény tanítást a megváltásról. A szimbólumok nem természetes módon jönnek létre, hanem mindig az emberek közötti megegyezés eredményeként, vagy a fokozatosan keletkező tradíciók eredményeként, melyben az ismétlődő jelenséghez általános gondolat társul. Pl. a piros, fehér és zöld sáv a magyar zászlón fokozatosan jött létre és csak az elmúlt kétszáz évben Magyarország (Maďarsko) nemzeti és országzászlója a politikai és más elvárások miatt többször is megváltozott. A fehér, kék és piros sáv a szlovák zászlón ún. össz-szláv színek, melyeket a szláv országokban használnak – tehát a megkülönböztetésükre ezt a kombinációt ki kellett egészíteni az országok címerével.

Szlovákia (Slovensko) 24

Oroszország (Россия, Rusko)

Szlovénia (Slovenija, Slovinsko)

általános gondolat

megegyezés tradíció

Szerbia Horvátország (Србијa, Srbsko) (Hrvatska, Chorvátsko)

 görög symballein = összerakni, összehasonlítani szóból. A symbollon szó a görög A nyelvben két félre osztott tárgyat jelentett, melyeket a hasonlóság vizsgálatánál vagy valamilyen egyezség igazolásánál stb. egymás mellé tettek, és mindkettő a másik eredetiségének bizonyítékául szolgált.

63

Csehország (Česko)

Magyarország (Maďarsko)

Macedónia (Македонија, Macedónsko)

Lengyelország (Polska, Poľsko)

Bosznia-Hercegovina (Bosna i Hercegovina)

Albánia Bulgária Ukrajna Ausztria Montenegró (Crna (България, Bulharsko) (Україна, Ukrajina) (Österreich, Rakúsko) Gora, Čierna Hora) (Shqipëria, Albánsko)

Pierre Degeyter

Keressünk az interneten információt az 1989-es pekingi Mennyei béke terén történt tüntetésekről! Milyen szerepet játszott akkor az Internacionálé? kulturális tradíció archetípus

A szimbólumok gyakran a művészeti stílusok kombinálásával jönnek létre. Például a nemzeti himnuszoknál a zenéből, képzőművészetből és irodalomból. Az alapötleteket és szimbólumokat gyakran a történelemből merítik, lehetnek megzenésített irodalmi művek és gyakran közvetlen megrendelésre jöttek létre. Erre példa az Internacionálé, mely a kommunista (szociáldemokrata) mozgalmak szimbóluma. A zenéjét a francia Pierre Degeyter (1848-1932) szerezte, szövegét a francia költő, Eugene Pottier (1816-1887) írta. A szimbólum nemcsak a gondolat racionális kifejezése. Többnyire szoros kapcsolatban van az emocionális tartalommal, gyakran kapcsolódik mítoszokhoz vagy konkrét történelmi eseményekhez. A művészet sok szimbólumot használ. Európában (Európa) a szimbólumok nagy tárháza a Biblia és a keresztény szimbólumok, ezért a Biblia ismerete nélkül gyakran nem értjük meg az európai művészetet. Ugyanígy pl. a hindu kultúra hagyományainak ismerete nélkül nem érthetjük a hindu táncosnők gesztusait, a Korán ismerete nélkül az iszlám művészet sok szimbólumát stb. Egy adott közösség esetleg régió kulturális hagyományai a szimbólumok keletkezésének és létének hátterét adják, mint ahogy megértésüknek alapját is. A svájci pszichológus, Carl Gustav Jung (1875-1961) szerint létezik a kollektív tudattalanban sok szimbólum, melyeket az emberek gyakran nem is vesznek észre, de amelyek hatással vannak az emberek világról alkotott elképzelésére és befolyásolják cselekedeteiket. Archetípusoknak nevezte el őket. Ilyenek pl.: az öreg bölcs, anima és animus25, gyermek, hős, manó. Ezek és ehhez hasonló szimbólumok gyakran ismétlődnek a művészetekben is.

Carl Gustav Jung 25

64

Anima és animus női és férfi őskép.

A szimbólum hasonlít a művészetek által használt egyéb képekhez, és gyakran használjuk őket a mindennapi életben is - allegória, metafora, metonímia, embléma26 stb. Ezek mindegyike a jel27 különböző fajtája és alakja. Adam Schaff (1913-2006), lengyel filozófus a jelek fő csoportjait különböztette meg: Természetes jelek a természeti jelenségek, melyet az emberek más természeti jelenségek ismertetőjeleinek fognak fel. Valóságos jelek a mesterséges jelek is, vagyis ez közvetlenül az emberi tevékenység során jön létre - vagy jelként jön létre,vagy egy emberi alkotásnak az ember bizonyos értelmet tulajdonít. A szójelek az emberi kommunikáció százéves kulturális tradíciójának eredményei. Ezek összetett rendszerek, melyek csak komplexen működnek, és nem lehet belőlük kiszakítani egyes jeleket. Minden nyelvben és minden kijelentésben fontos, hogy a nyelv és a szituáció ös�szefüggjön. Saját jelek azok, melyek többé-kevésbé az emberek közötti megállapodás eredményei, mint pl. a közlekedési jelek - ezek azonban csak szignálként működnek, melyeknek az a szerepe, hogy az emberekből valamilyen cselekedetet váltsanak ki (pl. a piros lámpa megállítja őket). A helyettesítő jelek nem váltanak ki cselekedeteket, hanem az emberek gondolatait, elképzeléseit, érzéseit helyettesítik és fejezik ki. Közöttük különleges helyzete van a szimbólumoknak, melyek általános gondolatokat helyettesítenek (pl. az anyaság, igazság stb.)

• •

allegória metafora metonímia embléma jel

• •

Adam Schaff

•

Aurelius Augustinus

Charles Sanders Pierce

 z emblémákkal foglalkozó tudomány az emblematika. Megalapítójának Andrea A Alciato-t (1492-1550), az Emblemata liber(1531) c. könyv íróját tartják. 27 A szemiotika a jelek tudománya. Gyökerei egészen Aurelius Augustinus (354-430) teológusig nyúlnak vissza, a modern szemiotika megalapítójának Charles Sanders Pierce (1839-1914) filozófust tartják. A jelek érzékelését, a férfi és nő különbségének összefüggéseit Julia Kristeva (*1941) kultúrteoretikus elemzi. 26

Julia Kristeva

65

66

Johann Sebastian Bach, mai kottaírás

Freddie Mercury (1946-1991)

67

A MŰ MINT ISTEN MEGJELENÍTÉSE Cél: megfigyeljük, hogyan keresték és hogyan fejezték ki isteneiket a művészet segítségével az emberek.

Allah (= Isten) az araboknál

Emberi előd alakja, Húsvét-sziget (Veľkonočný ostrov), 19. sz.

isten, istenek Isten szellemek

Qutab Minaret28 Delhi (Dillí), 11.-14. sz.

A törzsi előd háncsszobra 40 cm magas, feladata a rossz szellemek elűzése volt. A sziget lakói a természet romboló erői ellen kértek tőle segítséget. A 75 m magas oszlopba belevésett Koránból származó versek Allahot dicsőítették. Mivel Isten ábrázolása tilos volt, csak szövegeken keresztül tudtak hozzá elérni. Ez a mozaik29 a fenyegető Krisztust ábrázolja. A kereszténység szerint ő a közvetítő Isten és az ember között – egyszer eljön és ítélkezni fog felettünk. A keresztények könyörületességért könyörögnek hozzá.

JHVH – az Isten szó lejegyzésének egyik módja a judaizmusban Krisztus, a mindenek Ura, Görögország (Grécko), 1100 28 29

68

Az arab manārah = majá. A minaret a mecset mellett álló magas, karcsú torony. A korai latin museum = múzeum, valami szolid és tartós. A szó fokozatosan megjelent a mozaik mai jelentésében is, mely apró kövekből vagy üvegből összerakott dekorációt, vagyis erős és tartós dekorációt jelent.

Ez az installáció30 olyan tárgyak sokaságából áll, melyek T.  Hirschhornak (*1957) R.  Carver írót juttatják eszébe. Ez a művésznek szentelt ironikus oltár. Thomas Hirschhorn: Raymond Carver oltára, Philadelphia (Philadelphia), 1999

Keressünk ezekben a műalkotásokban megnyilatkozásokat az isteni erőkről, az isteni bölcsességről, és hasonlítsuk össze az istenek képességeit, cselekedeteit! Próbáljuk meg kifejezni azokat a kapcsolattípusokat, amelyek valószínűleg kialakultak az emberek és ezek között az istenek között. A sumér istennő, Inanna (az akkád vallásban Istarnak nevezték) belépett az alvilágba, hogy legyőzze a rossz erejét. Hét kapun kelt át, mindegyiknél levette egyik ruhadarabját, hogy az utolsó kapun teljesen meztelenül lépjen be – csak saját erejével felruházva és semmi mással. A Földön (Zem) eközben megállt az élet, ezért az alvilág úrnője, Ereskigal, kénytelen volt Istart megnedvesíteni az élet vizével és elengedni őt. Démétér, a termékenység, az aratás és a földművelés istennője az ókori Görögországban (Grécko) is belépett az alvilágba, hogy megkeresse lányát Perszephonét, akit az alvilág ura, Hadész rabolt el. Amíg a föld alatt Inanna, i.e.2000 volt, a Földön (Zem) megállt az élet. Zeusz31 segítségével sikerült azonban kieszközölnie, hogy lánya visszatérhessen a Földre (Zem). Az ő sikeres útját hosszú évszázadokig játszották Eleusziszban (Eleusin) az ún. eleusziszi misztériumok32 idején.

Thomas Hirschhorn

isteni erők

Inanna akkádi ékírással Teleszterion romjainak makettje, szentélyek a misztériumok számára Eleusziszben, Görögország (Eleusin, Grécko).  latin in + stallum = ban, ben + sátor, bódé, kabin szavakból. Az installáció a korA társ képzőművészet formája, mely az építészet vagy természet által biztosított tér és a művészeti és nem művészeti tárgyak kombinációja. 31 Zeusz = görög főisten. 32 A görög mystes = bevezet, odavezet. A misztériumok titkos vallási rituálék voltak az ókori Görögországban (Grécko), melyek segítségével a kezdők megpillanthatták az isteni igazságot. A középkorban ezek színházi előadások voltak, ahol Jézus Krisztus életének jeleneteit mutatták be. 30

Zeusz görögül

69

rituálé

Varázsló a Trois Frères-i barlangban (Trois fréres), Franciaország (Francúzsko), kb. i.e. 13 000.

Vallási játékokat és előadásokat hosszú évszázadokon át játszottak, bár Európában (Európa) keresztény tartalmat kaptak. Még a késő középkorban is a keresztény templomokban liturgikus drámákat játszottak, melyekben bibliai, szent emberek életéről szóló vagy más vallási történeteket jelenítettek meg. A mellékelt DVD-ről nézzünk meg egy részletet az Ordo virtutum (Az erények rendje) újszerű színreviteléből, melyet 1151 körül írt Hildegard von Bingen (1098-1179)! A részletben az Erények haragszanak az ördögre, és néhányan Istenhez fohászkodva mutatkoznak be. Milyen tulajdonságokkal ruházták fel az emberek a keresztény Istent, hogy támogathassa az Erényeket az ördög kísértéseivel szemben folytatott harcban? Az emberi közösségek rituáléinak és különböző szertartásainak kezdeteitől a zene összefonódott a vallással. Az esőidézés, az eredményes vadászat megáldása, a jó termés iránti fohász, a szerencsétlenség elűzése és más hasonló kívánságok a táncon kívül mindig összekapcsolódtak a zenével is. Más művészetekhez hasonlóan a zene is elkísérte az emberiséget az őskortól napjainkig. Ezt bizonyítják pl. a legrégebbi zenei kezdeményezések – a rajz, amely igazság szerint egy varázslót ábrázol hárfával, vagy az ógermán arany vadászkürtök, melyek tulajdonképpen fúvós hangszerként szolgáltak. A zene jelentőségét két történelmi tény is bizonyítja: már az antik Görögországban (Grécko) kialakult egy jelentős zeneelmélet, melyet ethosz33 elméletének neveztek el; a zene fejlődésének ösztönzése a kor legfelső hatalmi struktúráiból jött – I. Nagy Gergely pápa (540-604) kezdeményezésére lényegesen megreformálódtak a keresztény egyház liturgikus énekei, melyeket később gregorián énekeknek34 neveztek el.

I. Nagy Gergely Germán hangszerek - arany vadászkürtök Gallehusból (Gallehus), kb. i.e. 400.

liturgia imádság

Hallgassuk meg a Legyen meghallgatva imádságom című óbolgár liturgikus éneket, Boris Hristov (1914-1993), bolgár énekes előadásában! Olvassuk el az első versszakokat, mely az Ószövetség 140. zsoltára! Az első és második versszak (itt fordított sorrendben van) ócirill betűkkel leírva is látható. 33 34

70

A görög ethos = hangulat, jellemző, szokás. Az első évfolyamon találkoztunk vele.

Mi a cirillika? Melyik mai írás alakult ki belőle?

Szólok hozzád, Istenem, légy segítségemre, halld meg hangomat, mikor szólok hozzád. Imám jusson el hozzád, mint a tömjén, felemelt kezem, mint esti áldozat!

Boris Hristov

Milyen segítséget remél Istentől ez az ének? Miért kell az Istennek meghallania az imádkozó hangját? Arról, hogyan képzeli a keresztény Istent Dante Alighieri, 1321-ben az Isteni színjáték első énekének harmadik részében - a Paradicsomban ír. A Mindent Mozgatónak glóriája a Mindenségen áthat, és világol, itt hőbb, ott halkabb fényt hintvén a tájra. (Babits Mihály) Milyennek írnánk le azt a hatalmat, mellyel tulajdonképpen e verssorok alapján rendelkezik a keresztény Isten? A művészet segít a vallások létében. Az érzéseket nem egyszerű szavakkal kifejezni, ezért a művészet ideális kifejezőeszközzé vált- pl. azzal, hogy a képek történeteket ábrázolnak az istenekről és világukról vagy azzal, hogy emóciókat vált ki (erre leginkább a zene képes). Néhány kutató szerint a zenét értékelhetjük az általa kiváltott hatás alapján is. Léteznek olyan vélemények, hogy:

• A gregorián korál megnyugtat és meditációra ösztönöz. • A barokk zene (pl. J. S. Bach, G. F. Händel, A. Corelli, J. S. Kusser, G. Muffat, • • • •

H. I. Biber, J. H. Schmelzer, J. Šimrák, S. Caprikornus) rendet és stabilitást hordoz és fejleszti a képzelőerőt. A romantikus zene (pl. F. Schubert, P. I. Csajkovszkij, F. Chopin, R. Wagner, G. Verdi, G. Mahler, B. Smetana, E. Suchoň, J. Cikker) erősíti az empátiát és a szerelem érzését. Az impresszionista zene (pl. C. Debussy, M. Ravel, O. Respighi) stresszoldóként hat, segíti a kontaktust a tudatalattival, serkenti a kellemes érzéseket és stimulálja a képzelőerőt. Az ambiente (pl. B. Eno, J. Cage, Tangerine Dream) szélesíti az idő-tér érzékelést, megőrzi a pszichikai komfortot. Heavy metal (pl. Iron Maiden, Makar Csudra) ingerli az idegrendszerünket.

Pjotr Iljics Csajkovszkij

Eugen Suchoň

Maurice Ravel

71

• G ospel és spirituálé (pl. M. Jackson, E. Stupka) a nyugalom és a felszabadultság érzését adják.

Tangerine Dream

A zene olykor az embert transzcendens világba vezeti - pl. J. S. Bach, W. A. Mozart vagy J. Haydn némely műve. W. A. Mozart mondta: „Isten beszél, én írok”. Gyors egymásutánban hallgassunk meg három művet: Motörhead: Ace of spades 1980-ból; Johann Sebastian Bach (1685-1750) kb.1723-ból származó Jesu, meine Freude című kórusmotettáját; Gustav Mahler (1860-1911) X. Fisz-dúr szimfóniájából az Adagio-t, 1911-ből. Milyen érzéseket váltanak ki belőlünk?

REFLEXIÓ

Mahalia Jackson

Motörhead

Nehéz vagy könnyű volt körülírni a művek hallgatása közben keletkezett érzéseket? Miért okozott ez számunkra nehézséget? Mikor volt könnyű? Meg tudjuk különböztetni, mit váltott ki bennünk a zene és hogyan éreztük magunkat a zenehallgatás előtt? Keressük meg a János evangéliumában, az Újszövetségben (a Biblia része) azokat a részeket, melyek Jézus Krisztus utolsó napjairól szólnak! Olvassuk el, beszéljük át a történetet, és figyeljük meg a különbséget az egyszerűen elmondott történet és az evangéliumban leírt történet módja között! Azután hallgassuk meg a mellékelt DVD-ről a János passió egy részletét, melyet 1724-ben J. S. Bach komponált! Milyen jellembeli tulajdonságokkal ruházza föl Jézus Krisztust? Milyen hatalma van? Hogyan használja ezt ki? Rudolf Dilong (1905-1986) 1983-ban írt egy verset, mely a Bibliában említett Utolsó ítéletre emlékeztet.

Gustav Mahler

Miért kezdték a reneszánsz korban a Bibliát latinról a nemzetek nyelveire lefordítani? Mikor fordították le először szlovák nyelvre?

72

Ne aggassuk magunkra érdemeink jutalmait. Krisztus a kereszten nem viselt egy ruhadarabot sem a kitüntetései számára. Isten bírósága nem félretett dolog.

Mit kéne elítélnie a keresztény Istennek? Hogyan függne vagy nem függne össze az ő bírósága az érdemekkel, melyekért az emberek kitüntetéseket kaptak? Hogyan fogná fel Isten ezeket a kitüntetéseket? Milyen Istent, milyen tulajdonságokkal jelenített meg R. Dilong?

Rudolf Dilong

Figyeljük meg a két szobor eltérő kifejezésmódját: Brancusi Buddhájának tekintete titokzatos, a fején az indiai szent virágot - a lótuszt formázó királyi korona jele, a mellkas ritmusa kemény, a törzse kígyószerűen felcsavarodott, a lábait valamilyen organikus forma alkotja. A nyak valamilyen afrikai kultúrát idéz. A szobor a korok, világnézetek, ideálok és kultúrák kombinációja. A koreai Buddha magába mélyedve, nyugodtan ül. A fején szintén korona van, de tartásából felszabadultság és mély nyugalom árad.

Mit jelent a Biblia ökomenikus fordítása?

Di-lặc Maitreya vietnámi nyelven

Constantin Brancusi: Királyok királya (eredeti címe Buddha szelleme), 1938

Maitreya, a jövő Buddhája, Korea (Kórea), kb. 600

Min gondolkodik ez a két Buddha? Mit élnek át, mi az elképzelésük? Keressük meg az interneten az Egyikünk (One of us) c. dalt, melyet Joan Osborne (*1962) énekel! A mellékelt DVD-n megtaláljuk a dal angol és szlovák szövegét is. Hogyan képzelnénk el azt az istent, amelyikről énekel? (Keressük meg a dalhoz a klipet is, melyben az emberek váltják egymást egy kartonból készült fotófal mögött, melyen az arcok helye ki van vágva. Sikerül megtalálnunk Michelangelo a Sixtus-kápolnában található képének reprodukcióját is, mely alapján ez a fotófal készült?) Menjünk be bármilyen környékünkön található templomba, és az istentisztelet alatt csendben hallgassuk a zenét vagy az éneket! Figyeljük meg, hogy a pap milyen énekelve olvas! Képzeljük el Isten arcát, amelyhez fordul és próbáljuk meg csak úgy önmagunk számára kifejezni: elképzelésünk szerint miről árulkodik ez az arc? Hasonlítsuk össze az ebben a fejezetben található istenségek arcát: mit olvashatunk ki belőlük? Mit gondolhatnak? Ha beszélni tudnának, mi lenne az első mondat, amit mondanának nekünk? Milyen emberi érzés sugárzik belőlük? Milyen tulajdonságok jellemezték ezeket az isteni lényeket az emberek képzeletében?

Maitreya kínai nyelven

Joan Osborne

Keressük meg a térképen azokat az országokat, ahol ezek az istenségek létrejöttek!

73

Az istenségeknek lehetnek emberi érzései? Keressünk az irodalomban vagy az interneten isteneket, akik úgy éreznek, mint az emberek! Mi alapján állapítjuk meg, hogy éreznek-e valamit? Mit érezhetnek? mágia

Ré isten hieroglifákban

Dionysios Areopagita (fiktív portré)

REFLEXIÓ

Próbáljunk meg úgy viselkedni, mint ezek az isteni lények. Sikerül-e? Miért van az, hogy egyszer sikerül, egyszer nem? Mit érzünk, mikor arcunkon hasonló mimika látszik, mint az övékén? Milyen érzést kell kiváltanunk gondolatainkban ahhoz, hogy hasonló kifejezés üljön ki arcunkra? Valószínűleg közülünk sokaknak nincs kedve ilyen grimaszokat vágni. Próbáljunk meg csak önmagunk számára - anélkül, hogy másoknak elmondanánk - válaszolni, miért? Mi gátol a grimaszolásban? A félelem, hogy nem tudjuk megcsinálni? A szégyen? Kínos vagy nevetséges számunkra? Vagy feleslegesnek tűnik? Minden válasznál igyekezzünk megkeresni az okokat és indokokat is! Nem muszáj ezt hangosan kimondanunk, elég, ha önmagunk számára megtaláljuk a választ. Isten ábrázolását és megjelenítését sok kultúra művészetében mágikus célokra használták - befolyásolni akarták az isteneket, hogy az embereket megóvják a szerencsétlenségektől, hogy esőt, bő termést hozzanak stb. Olvassuk el a következő óegyiptomi szöveget, melyben a megboldogult, aki a holtak birodalmába érkezik, megpróbálja elkergetni a gonosz kígyót, Apóphiszt35! Az ilyen varázsigék az ún. Holtak könyvének részei voltak és biztosítaniuk kellett, hogy a megboldogult minden gondoskodást megkapjon a holtak birodalmában, hogy minden nap hajózhasson az égbolton Rével, a Nap (Slnko) istenével. Csak így volt számára biztosítva az örök élet. A gonosz kígyóra zúdított harag és elpusztításának leírása biztosította, hogy ez valóban így történik majd. A műalkotás az isteni erők befolyásolására szolgált. Fordulj vissza! Ess el, és légy megbilincselve, Apóphisz, Ré főellensége! Gyorsan köpj a vizekbe Nun36 oda, ahol az apád téged széthasíttatott! Tűnj el Ré születési helyéről, te, aki reszketsz előtte, mert én vagyok Ré, aki előtt reszketsz! (…) Fordítsd el az arcod te, akit Ré gyűlöl, hogy önmagadat nézd, te torz fejű, vágott arcú, ki eltűnsz az út szélén! Levágott fejed a földön hever, csontjaid összetörve és fel vagy darabolva.

Apóphisz = óriáskígyó, mely a holtak birodalmában élt és Ré napisten főellensége volt, ártott minden jónak és értékesnek. Minden reggel akadályozta Ré naphajóját abban, hogy az égboltra ússzon. 36 Nun = az ősvizek egyiptomi istene, melyekből létrejött a világ. 35

74

Kép, mely a Holtak könyvében kísérte ezt a szöveget.

Azokat az okokat, hogy miért ábrázolta az ember az isteneket és az isteni erőket, miért kereste az ember istenének megjelenítését a művészetekben, megválaszolta egy ismeretlen pap, aki Dionysios Areopagita-nak nevezte magát (5. sz). Művében A mennyei hierarchiában így ír: Isten „az érzékszervekkel érzékelhető képek segítségével a Szentírásban leírta az égi értelmet, hogy az érzékelhető dolgok segítségével felemeljen az intelligibilis37 dolgokhoz, és a szentül létrehozott szimbólumoktól a mennyei hierarchiák egyszerű tetőpontjára.” Meg tudjuk magyarázni ezt a mondatot? Hogyan függ össze a művészeti alkotásokkal? Ha tanácstalanok vagyunk, a magyarázathoz segítségként használjuk a szimbólum vagy kép szavakat. Ha mégsem boldogulunk, kérjünk segítséget az iskolánkban filozófiát oktató tanároktól.

KIFEJTÉS Vallási művészet A vallási művészet kifejezés azokat a művészeti alkotásokat jelzi, melyeket a vallási kultusz inspirál. Segítségükkel az emberek ünnepelni és befolyásolni akarták és akarják az istenségeket. Céljuk az istenség megjelenítése az emberek számára, az istenség tulajdonságainak és hatalmának kifejezése, mellyel közelebb hozza az istenségeket az emberekhez. Az ilyen művek a kontempláció38, az erkölcsi tanok eszközei voltak és ma is azok, figyelmeztetnek a rossz cselekedetek megelőzésére, felhívják az emberek figyelmét a jutalmazás és büntetés alapelvére, ideákat ábrázolnak és fejeznek ki a vallási írásokból, az embert a mindennapi életből átviszik a természetfeletti világba. A vallási szertartások közvetlen részeivé válnak. A vallási szertartások gyakran arra irányultak, hogy az istenek és isteni erők a természetben az ember hasznára cselekedjenek - mágikus funkciójuk volt. Minden emberi kultúrában megtalálhatók a hasonló műalkotások. Minden művészeti műfaj a vallási művészet része. Ezek a művek gyakran közvetlenül ábrázolták az istenségeket és más természetfeletti lényeket (halott elődöket, angyalokat, az alvilág sötét erőit stb.) Sok kultúrában megtiltották az istenségek ábrázolását abból a meggyőződésből, hogy nem ábrázolható (pl. az iszlámban). Esetenként az emberek meg voltak győződve arról, hogy a kép előtt hajlonganának és nem maga az istenség előtt. Az istenséget ábrázoló kép előtti hajlongást bálványimádatnak nevezték el, mert az ember az isten helyett csak a képét, a bálványképet tisztelte meg – az istent a képével helyettesítette. (A bálványimádást pl. az iszlámban, a judaizmusban és másutt elítélik.) Abból a meggyőződésből, hogy az istenséget nem lehet ábrázolni, különböző kultúrákban kifejlődtek a képrombolás (ikonoklazmus) különböző formái - az istenséget ábrázoló képek rombolása és a képeket megalkotó emberek meggyilkolása. 37 38

 latin intellegibilis = csak ésszel felfogható szóból. A A latin contemplatio = elmélkedés, töprengés szóból. A com+ templum szavakból származik, ami szabad fordításban annyit jelent: a templomban az elmélkedésre szánt térben lévő közösség.

kultusz ünneplés befolyás kontempláció mágikus funkció

természetfeletti lények bálványimádat bálvány képrombolás

75

tudatalatti információk

Az istenek megjelenítésére törekvő művészet többek között felhasználhatja a művészet egy érdekes lehetőségét, a tudatalatti információkat. Hasonló módon hat a reklám is. Tudatalatti információk akkor keletkeznek, amikor az alkotásba beleszőnek egy nagyon kicsi vagy rövid idejű szakaszt, melynek határozott üzenete van. A hallgató vagy a néző ezt az üzenetet nem tudatosítja magában, mégis hat a tudattalanjára. A nagy vállalatok végrehajtottak egy kísérletet a reklámmal. A filmbe beletettek néhány tudatalatti információt valamilyen italról; ennek eredményeképpen a moziból kijövő emberek nagy többsége megvette ezt az italt a mozi környékén39.

Hubert Cailleau: Színpadkép misztériumjátékokhoz Vallenciennes-ben (Vallenciennes),1547 Noitarumpu, lapp sámándob

Judas Priest 39

76

1990-ben egy bírósági per folyt le a Judas Pries együttes tagjaival. Azzal vádolták őket, hogy az egyik dalukban tudatalatti jelzésükkel kiváltották két fiú öngyilkosságát. A bíróság felmentette őket.

Hans-Christoph Steiner, A Magány c. mű grafikus képe, 2006

Rafael Sotomayor (*1979)

77

AZ AURA NÉLKÜLI MŰ Cél: figyeljük meg, hogy néhány műalkotás elveszítette auráját40!

Samuel Beckett

Estragon: G  yönyörű vidék. (Megfordul, a színpad széléig megy, s a közönségre tekint) Mosolygó táj. (Vladimirhoz fordul) Menjünk innét! Vladimir: Nem mehetünk. Estragon: Miért? Vladimir: Godot-ra várunk. Estragon: Persze. (Szünet) Bizonyos vagy benne, hogy itt van? Vladimir: Micsoda? Estragon: Az a hely, ahol várakoznunk kell. Vladimir: Azt mondta, a fa előtt várjuk. (Szemügyre veszi a fát) Látsz más fát is? Estragon: Milyen fa ez? Vladimir: A  zt hiszem, szomorúfűz. Estragon: É s miért nincs levele? Vladimir: K  iszáradt. Estragon: Vége a szomorúságnak. Vladimir: H  a csak nem az évszak az oka. Estragon: S zerintem ez inkább cserje. Vladimir: B  okor. Estragon: C  serje. Vladimir: B  o... (Meggondolja) Csak nem arra célzol, hogy rossz helyen várakozunk? Estragon: M  ár itt kellene lennie. Vladimir: N  em mondta biztosra, hogy jön. Estragon: É s ha nem jön? Vladimir: A  kkor holnap megint eljövünk. Estragon: É s holnapután is. Vladimir: E setleg. Estragon: É s így tovább. Vladimir: A  zaz, hogy... Estragon: A  míg el nem jön. Vladimir: K  önyörtelen vagy. Estragon: Tegnap is itt voltunk. Vladimir: A  h, dehogy, becsapod magad. Estragon: M  it is csináltunk tegnap? Vladimir: H  ogy tegnap mit csináltunk? Estragon: Igen, mit? Vladimir: H  át... (Megsértődik) Kételkedni, azt aztán tudsz. Estragon: M  iért? Szerintem tegnap is itt voltunk. Vladimir: ( körbehordozza a tekintetét) A környék ismerős? 40

78

A latin aura = szellő, légkör, mely a görög aēr = levegő szóból ered. Aura egy speciális atmoszféra vagy valami fontosat, különlegeset körülvevő fény. Az aura felhívja a figyelmünket arra, hogy különlegeset látunk. A szót a glória megnevezésére is alkalmazzák.

Estragon: Vladimir: Estragon: Vladimir: Estragon: Vladimir: Estragon: Vladimir: Estragon: Vladimir: Estragon: Vladimir: Estragon: Vladimir: Estragon: Vladimir: Estragon: Vladimir:

Azt nem állítom. És akkor? Ettől még... No de mégis... ez a fa... (A közönség felé fordul) s ez a tőzegláp. Bizonyos vagy benne, hogy ma estére mondta? Mit? Hogy várjuk. Szombatot mondott.(Szünet) Úgy rémlik. Meló után. Feljegyeztem valahová. (Kotorászik mindenféle mocsokkal dagadtra tömött zsebeiben.) És melyik szombatot mondta? És szombat van-e ma? Nem inkább vasárnap? Vagy hétfő? Vagy péntek? (izgatottan néz körül, mintha a tájban felfedezhetné az időpontot) Nem! Lehetetlen! Vagy csütörtök. Mit tegyünk? Ha tegnap hiába jött el, ma semmi esetre se fog jönni. De hiszen te azt állítod, hogy tegnap este itt voltunk. Én is tévedhetek. (Szünet) Hallgassunk egy kicsit. Jó? (erőtlenül) Nem bánom.

Ilyen reménytelenül beszélgetnek az ír drámaíró, Samuel Beckett (1906-1989) főszereplői a Godot-ra várva című darabban, melyet 1949-ben írt. Állítólag egy német festőművész, Caspar David Friedrich (1774-1840) képe inspirálta.

A Godot-ra várva c. darabot Szlovákiában (Slovensko) először 1968-ban játszották a pozsonyi (Bratislava) Színház a Korzón-ban. Kérdezzük meg az idősebbektől, miért szüntették meg ezt a színházat!

Caspar David Friedrich

Caspar David Friedrich: Két Holdat néző férfi, 1830

Beckett színdarabja így végződik: Vladimir: Megyünk? Estragon: Menjünk. Nem mozdulnak. Tulajdonképpen mit csinál ez a két reménytelenül várakozó férfi, akik nem is tudják, hogy valamilyen Godot nevű ember valóban eljön-e? Mi az értelme beszélgetésüknek? Miért nem mozdulnak meg a darab végén sem? Mi történhetett az elolvasott párbeszéd és a darab befejezése között? Milyennek képzelnénk el a lezajlott párbeszéd helyszínét – hasonlítana C. D. Friedrich képéhez vagy másmilyent is el tudnánk képzelni?

79

elgondolkodás kivételesség

Legutóbb mikor és miért gondolkodtunk el komolyan az életről? Miről töprengtünk akkor?

Kamil Zbruž

Keressünk az interneten Karl May-ról, Winnetou és Old Shatterhand alakjának megalkotójáról szóló oldalakat!

Figyeljük meg, hogy a darab - az ún. abszurd41 dráma részlete - nagyon komolyan elgondolkodtat az életről. Szerzője úgy írta meg, hogy elvezessen olyan szituációkba, melyek ugyan összefüggnek életünkkel, mégis valamiben kivételesek. Ez a különleges, abszurd világ. Hasonlóan néz ki C. D. Friedrich képe is – segítségével egy olyan szokatlan világba lépünk, mely elgondolkodtat az életről. Ilyen hozzáállással gyakran találkozunk a művészetben, és már láttunk ilyet az előző fejezetekben is. A kortárs művészek gyakran olyan műveket alkotnak, melyek nem késztetnek ilyen komoly elmélkedésre. Nem is akarnak különleges vagy kivételes világokat mutogatni nekünk. Olvassunk el egy vázlatot egy másik drámából, Kamil Zbruž (*1964) A részeg imidzs - az alsó 10 000 magazinja c. könyvéből, melyet a költő 1993-ban adott ki. Winnetou és Sam Hawkens (közkedvelt televíziós show) Winnetou: Itt szakad az eső. Sam Hawkens: A vizes esők és más látogatók gyakori vendégek itt. Winnetou: Itt csak szakad, szakad. Sam Hawkens: Egyszerűen zuhog, és ennyi. Winnetou: Kész. Sam Hawkens: Az esőcseppek bombázzák a kutyaólat. Winnetou: Hát aztán: ez a vizek eredete! Sam Hawkens: Ez világos, világosabb nem lesz! Winnetou: A mai program a vizes eső. Sam Hawkens: Mi? Tegnap nem voltak vizesek? Winnetou: Éppenhogy. De hisz tudja, a mondatot könnyű elfelejteni, és még mi itt az esőről tárgyalunk, addig más látogató jön. Sam Hawkens: A Szultán is. Winnetou: Például a Szultán. Sam Hawkens: Nem fogja fel, hogy a vizes eső bombázza a tetőt a fülei fölött, melyek folyton őrt állnak, amíg a csontot megműveli. Winnetou: Akkor ő nem más látogató. Ő ide való! Sam Hawkens: Még hogy Szultán nem lesz más látogató?! De hiszen tudjuk kolléga úr, hogy a vizes esőknek, Szultánnak és más látogatóknak gyakori vendégeknek muszáj lenniük! Winnetou: Egy pillanat! Ez éppen, hogy pont a Szultánra vonatkozik, mert éppen ő, mint házbeli, a leggyakoribb vendég, gyakoribb, mint én. Sam Hawkens: De egy pillanat! Nem lehet gyakoribb nálam, mert én itt lakom… bár ő is itt lakik – ezt el kell ismernem. Winnetou: De akkor miért nem beszélt soha a vizes esőkről, melyeknek, ahogy remélem is, más látogatókkal együtt már itt kellene lenniük?! Világos…? Sam Hawkens: Itt ömlik. Winnetou: Világosabb nem lesz. 41

80

A latin ab + surdus = ért + süketség szóból. Az absurdus szó latin jelentése: kellemetlen hangzású, nehézkes, értelmetlen. Az abszurd az, aminek nincs értelme, ami kívül esik a valóságon.

Keressük meg a két idézet azonos és eltérő jegyeit: Karl May (1842-1912) regényeiben Winnetou a szegények megmentője volt és harcolt az indiánok jogaiért. Sam Hawkens egy ügyetlen vadász volt, nevetséges parókával a fején. Mit csinál Winnetou és Sam Hawkens ebben a részletben? Mi az értelme a részlet párbeszédének? Winnetou ebben a részletben egy mély erkölcsi elvekkel bíró harcos, amelyekért életét is feláldozná? A részletben Sam Hawkens vadász? Hogyan változna meg a részlet értelme, ha K. Zbruž nem nevezné televíziós show-nak? Próbáljuk meg először Estragon és Vladimir, majd Winnetou és Sam Hawkens érzéseit kifejezni mimikával! Kik lesznek mulatságosabbak? Miért? Melyik párbeszéd volt komikusabb és melyik komolyabb? Miért? Kiből vagy miből csinál viccet42 a második részlet? Mivel érte el K. Zbruž a komikusságot Winnetou és Sam Hawkens párbeszédében? Pavel Hrúz (1941-2008), szlovák prózaíró 1967-ben az Okkultizmus c. művébe beépítette az itt látható táblázatot. Nézzük meg figyelmesen és gondolkodjunk el azon, hogy mit határozott el a könyv hőse! Keressük meg Hrúz könyvét és olvassuk el benne azt a fejezetet, amelyhez ezt a táblázatot rendelte! Hiszünk ennek a hősnek? Valóra váltja szándékát? Mire valók az ilyen elhatározások? Mire jó számára ez a táblázat? Mit tudott meg magáról az ilyen ember? (Mit jelenthet a táblázatban a Nemes cselekedet?) Nem érezzük azt, hogy itt P. Hrúz csúfot űz komoly dolgokkal? Miért nevet ott a kortárs művészet, ahol komoly dolgokról van szó? A mellékelt DVD-ről hallgassunk meg egy részletet Brian Eno (*1948), angol zenész művéből A repülőterek zenéjéből, melyet 1978-ban komponált. A zene valójában a repülőterek halljának háttérzenéje volt, hogy az utasokat ne fárasszák a repülőtér üzemeltetése során keletkező kellemetlen zajok. (Hasonlítsuk össze ezt a háttérzenét a Művészet kihasználása c. fejezetben található háttérzenével.) B. Eno, aki azt vallja magáról, hogy semmilyen zenei műveltsége nincs, zenéjét ambientnek nevezte el. Figyeljétek meg ugyanannak a motívumnak az állandó ismétlődését, a mű lassú tempóját, az éneket, mely egybeolvad a hangszerek hangjával! 42

 magyar szinonima szótár azt írja, hogy a vicc szó helyet pl. ezeket a szavakat is A használhatjuk: anekdota, tréfa, móka, poén, hecc, bolondság, élc, adoma. Más kifejezést is találunk? Melyiket használnánk legszívesebben? Érezzük ezekben a szavakban a leheletnyi eltéréseket? Próbáljuk meg körülírni ezeket az eltéréseket!

Karl May

komikusság

Pavel Hrúz

Keressünk a tegnapi napban szórakozást, huncutságot, csibészséget, tréfát, viccet... – azután olyan komoly helyzeteket, melyeket átéltünk…

Brian Eno

81

Idézzük fel az 1. évfolyamból a Viktorka, miért? c. verset, mely gúnyt űzött Nemcová: Nagymama és Krasko: Esteledik c. művéből!

határok

Nézzük meg azt a módot is, mellyel B. Eno megírta zeneművét és hasonlítsuk össze a szokásos, általunk ismert kottaírással (keressünk a tankönyvben számunkra ismerős kottaírást ábrázoló képet):

Tulajdonképpen mit alkotott B. Eno? Zeneművet vagy háttérzenét? Mit kínált számunkra P. Hrúz - komoly elmélkedést az életcélokról vagy kötetlen szórakozást? Mit kínált nekünk K. Zbruž - K. May regényeinek kicsúfolását vagy komoly elmélkedést az időjárásról? Nézzük meg például a dadaista művészek alkotásait is! Nehéz eldöntenünk – ugyanis a kortárs művészek egyik célja, hogy gondolkodásra késztessenek bennünket arról, hogy hol kezdődik és hol végződik a nevetséges, hol van a határa a tragikusnak, mi az, ami még komoly és min lehet már nevetni. Végül is gyakran nem is tudjuk, hogy ez művészet-e vagy valami más. Ma már minden úgy összezavarodott, hogy már a divatot is gyakran műalkotásnak tekintjük. Emellett pedig nem is tudjuk eldönteni, hogy mindez hová tartozik – európai? Afrikai? Amerikai? Kínai vagy milyen? Nézzük meg Rifat Özbek (*1953), török-brit divattervező műveit!

Rifat Özbek

multikulturalitás

Figyeljük meg a ruhákon található motívumok sokaságát – a bal oldali képen egy európai miniszoknya, afrikai motívumok, a középső és jobb oldali képen indián madártollak, a középső képen afrikai karkötők, a jobb oldalin brit cilinder, egy hagyományos török palást utánzata és az amerikai éjszakai bárok kacér színvilága. Az egyes országok motívumainak ilyenfajta keveredése a mai multikulturális43 műveltség megnyilvánulása, melyben a motívumok, a gondolatok, a szimbólumok, álláspontok, hit, művészet és divat oly mértékben keverednek és kapcsolódnak össze, hogy olykor már nem is tudjuk megállapítani, hogy honnan származnak és hol keveredtek össze. 43

82

A latin multi+cultura = sok + kultúra szavakból. A multikulturális egy olyan világ, melyben egymás mellett és együtt több kultúra létezik. Kölcsönösen hatnak egymásra, néha problémát okoznak, ezért a különböző kultúrákból érkező emberek keresik az utat a békés egymás mellett élésre.

Más megközelítésből kínál hasonló érzéseket John Ashbery (*1927), amerikai költő 1985-ben kiadott Hullám c. verse: Csak így határol el bennünket a szerelem és ezért mindenki számára egyformának tűnünk, akik átélik a következményeket és nem is sejtik, hogy megváltoztunk, hogy drámaian mások vagyunk, mint egy új nap, mely mindennek ellenére nem lehet egyforma azokkal a napokkal, melyekkel már leszámoltunk, és ezzel újra kezdtük értelem nélkül körbe-körbe, túlságosan megsüketülve, hogy bármit elvigyünk az eddigi hibákból – és ebben van a különbség! Mit idéz elő bennünk a vers? Hérakleitosz (i.e. 540-480), görög filozófus kifejtette azt a gondolatot, hogy „minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan”. Ez a vers is az állandó változásról szól. De mi változik valójában - a világ vagy mi magunk? Mi történik velünk, ha a napok folytonossága süketté tesz bennünket? Nem vesszük észre a bennünk lezajló változást? Hogyan lehetséges, hogy egyesek számára változatlanok vagyunk, de mi tudjuk, hogy megváltoztunk? Mindannyian biztosan érzékeljük olykor, hogy a mai világ olyan gyorsan változik, hogy ezt nem is tudjuk érzékelni. Mintha mindez olyan gyorsan keveredne, összekapcsolódna és elválna, hogy már csak egy, különböző részekből álló, összetett világot érzékelünk. Nincs időnk megállni, visszanézni és elgondolkodni azon, hogy minden milyen gyorsan változik. Ha nincs idő megállni, nincs idő elgondolkodni azon, hogy mi történt, minek volt értéke, mi értékes számunkra, ilyen helyzetben nincs értelme mélyen elgondolkodtató műalkotásokat létrehozni, és hosszú elmélkedésre ösztönözni a nézőt az életről és a világról. Ebben a helyzetben a kortárs művészi alkotás legtöbbször már nem a nagy mű bonyolult megalkotása, hanem csak egy művészi gesztus: Hallgassuk meg a youtubon a 4´ 33´´ (= négy perc, 33 másodperc) c. művet, melyet 1952-ben az amerikai zeneszerző, John Cage (1912-1992) komponált. Ez alatt a négy perc alatt a zenekar vagy más zenész csendben ül és a hallgatók a környező zajokat hallgatják. (Ha tudunk angolul, keressük meg az interneten Cage mondanivalóját a csendről és a hangokról.) Olvassunk részleteket Antoin Artaud (1896-1948), francia színházi rendező1936-ban írt Le a mesterművekkel c. írásából: Az egyik oka a fojtó légkörnek, amelyben az elmúlás és visszatérés lehetősége nélkül élünk (…) annak tiszteletben tartásán alapszik, amit leírtak, megformáztak vagy lefestettek, és ami formát öltött (…). A múlt mesterművei jók a múlt számára: nem jók nekünk. Jogunk van azt elmondani, amit már valaki elmondott, s azt is, amit még nem mondtak el, bár oly módon, mely sajátunk, számunkra közvetlen, egyenes, megfelel érzéseink mai átélésének, és melyet mindenki megért. Gyengeelméjűség a tömegnek felróni, hogy nincs érzéke a fennköltségre, amikor fennkölten összekeverjük az ő formális kinyilvánításuk valamelyikével,

John Ashbery

minden mozgásban van

változás

gesztus

John Cage

Antonin Artaud

83

melyek végül is mind halott kinyilvánítások. Ha például a mai tömeg már nem érti Oidipusz44 királyt, megengedem magamnak azt a megállapítást, hogy ez Oidipusz király hibája és nem a tömegé. (…)

Július Koller mint U.F.O.-nauta

provokáció

komolyság nevetés egyetértés elutasítás gesztus happening akcióművészet antiművészet

Tűnődjünk el a szlovák képzőművész, Július Koller (1939-2007) képén látható élő kérdőjelen! Mit provokál ki belőlünk ez a műalkotás? Milyen kérdéseket ébreszt bennünk? El tudunk-e mellette gondolkodni a kompozícióról? A motívumokról? A mély erkölcsi jelentésekről? Istenről vagy más természetfeletti lényekről? Keressük, hogyan fejezte ki az alkotó mély és alapvető elképzeléseit a világról? Keressük az alkotás segítségéJúlius Koller: vel a szépséget? - Ezt mind megtettük Univerzális futurológiai kérdés, a tankönyvben található többi mű ese1978 tében. A 4´ 33´´ zenemű hallgatása közben egész idő alatt komolyak vagyunk vagy nevetésre sarkall? Miért? Artaud írását olvasva egyetértünk-e az íróval a mesterművek elutasításáról? Miért értünk vele egyet néhányan és néhányan miért utasítjuk el a szemléletét? Próbáljuk megmagyarázni álláspontunkat! Amikor látjuk, hogy J. Koller hogyan játszadozik az UFO rövidítéssel, eszünkbe jut más verziója is az UFO-nak? Keressük meg ezeket az interneten és alakítsunk ki saját verziókat is! Milyen gesztusok rejtőznek ezekben a művekben? Keressük meg a művészettörténettel foglalkozó irodalomban a happening szakkifejezést! Mi ez? Milyen formái vannak az akcióművészetnek? A határok eme keveredése és elvesztése beletorkollik a mai ún. antiművészetbe. Az antiművészet egyik formája Joseph Kossuth (*1945), amerikai képzőművész e műve is.

Joseph Kossuth: Öt szó a vörös neonban, 196545

megkérdőjelezés nyugtalanítás

J. Cage műve, a 4´33´´ is az antiművészet megnyilvánulása, mely céltudatosan megkérdőjelezi a művészetről alkotott meghonosodott elképzelésünket. Arra kényszerít – hogy ne fogadjunk el automatikusan mindent, amit kínálnak nekünk, hanem hogy a dolgokról saját véleményt alkossunk. Akkor is, ha ez néha nyugtalanít bennünket, hisz elveszítjük a biztosat – meg voltunk győződve arról, hogy tudjuk mi a művészet, és egyszeriben ez 44 45

84

Szophoklész (i.e.496-405) görög drámaíró színműve. Ha nem tudunk angolul: a vörös háttérben a következő szavak olvashatók angolul: „ ÖT SZÓ A VÖRÖS NEONBAN.”

érvénytelenné válik. Volt saját elképzelésünk a szépségről, és egyszeriben ez már nem érvényes. Az antiművészet megnyilvánulása Peter Macsovszky (*1966), szlovákmagyar költő 1997-ben megjelent verse is: 21 tudományos szeminárium 1. - 5. Az első öt. Az időbeli és térbeli okok miatt egy paragrasztrofban, fortifikcióban, fortefikcióban? 6. Analizálná (meghatározná) az említett időbeli és térbeli okokat. Tehát az idő és tér fortifikcióiban (fortekonstrukcióiban). 7. Ebből következne: a fortifikció és a fortefikció közti kapcsolatot (jelenleg) nem lehet heteroszexuálisnak nevezni. ( A szaporodás úgymond kizárt?) 8. A tárgya lehetne az igényesség és a kutatási területének hányadosának (a kutatás esztétikája és pragmatikája, a statikus vagy dinamikus testtartás…) 9. A kilencedik tudományos szeminárium elmaradna. 10. A távollét jelensége. Az alany jelensége, a távollét jelenségének részletes kutatása. A semmittevés jelensége. 11. Kutatási feladat: kérdések sora: mi ez, mit álcáztak (ill. álcázottnak mutattak be) a nyelv használatával és ki az, aki a nyelvet használja és mi az, ami elbújik a ki és mi az névmás mögött, s ki az, aki elbújik az ezeket a kérdéseket feltevő mögé… 12. Nem világos szándék, zavaros referátumok, elaborátumok. 13. -1 5. Szemináriumok sorozata azokról a szövegekről, melyek a tudományos szeminárium 21 versét előzték meg, az ő közvetlenségükről, ill. e szöveg tartalmára irányuló kompatibilitásáról. 16. Miben rejlik a tudományos szemináriumok tudományossága, a boncolás előgyakorlata. Az appendix említése. 17. Két könyv utóéletéről (Az utópiától való félelem, Ambit) az (európai?) költészet felélesztéséről a harmadik évezred küszöbén. (A steril felfedezése, crossover a versben, ha az a vers nem kizárólag steril.) Az utolsó 4 szemináriumot nem emlegetem.

Peter Macsovszky

Az antiművészet sokaságát találjuk a www.ubu.com webolalon. A weboldal nevét egy francia író, Alfred Jarry (1873-1907) főművéről az Übü királyról kapta, melyet 1896-ban írt.

85

John Baldessari

Nézzük meg, hogyan jelenik meg az antiművészet a filmben: a mellékelt DVD-n keressük meg René Clair (1898-1981) rendező Entr´acte című filmjét 1924-ből - nézzük meg a 9:30 - 14:50 perceket. Befejezésül még egy példa az antiművészetre: John Baldessari (*1931), amerikai képzőművész 1971-ben készült grafikája, melyen a következő szöveg ismétlődik: Már soha többé nem fogok unalmas művészetet csinálni. Újra felveti a kérdést - mi a művészet?

John Baldessari: I will not make any more boring art (Már soha többé nem fogok unalmas művészetet csinálni), 1971

KIFEJTÉS A kortárs művészet jellege

idézések eklekticizmus metanarrativitás

J. Ashbery mondta saját költészetéről: „Minden versem az élményből szerzett élményről szól.” Tehát nemcsak a nézőben akarja előidézni az élményt, de ki akarja fejezni az élményekből szerzett saját élményét is. Ez néhány réteg a szerző élményeiből, melyekre ráépülnek az olvasók élményei is. Már tulajdonképpen azt sem tudjuk, hogy melyik élmény a valódi és ki élte át. A 20. és 21. század fordulójának kultúrájában minden folyamatos és változó, gyakran nem tudjuk megkülönböztetni, hogy mi volt az eredeti és mi következett belőle. Özbek divatja is valójában egy másik divat divatja, Zbruž Winnetou és Sam Hawkens párbeszédénél is átveszi a motívumokat Karl May könyvéből, ilyen volt Bančej Viktorka, miért? című verse is. A művészek szívesen idéznek más alkotásokból, eklektikusan46 beépítik más művek elemeit a sajátjukba. Ez mesélés egy másik mesélésről, metanarrativitás47, mely a kortárs művészet egyik jellemző vonásának tekinthető. A görög ex + legein = ki + összpontosítani. Valamit eklektikusan csinálni azt jelenti, hogy idegen művekből részeket kivenni és felhasználni a saját mű részeként anélkül, hogy felfednénk a forrást. 47 A latin meta + narratus = között, együtt, ért + elbeszélés. 46

86

Az ilyen keveredés és eklekticizmus hátterében már bizalmatlanság is áll az ún. nagy események iránt. A nagy események az emberek azon elképzelései a világról, melyek segítségével az emberiség megindokolja tetteit. Nagy esemény pl. a hit a technika állandó fejlődésében; vagy hit a tudomány mindenhatóságában; vagy a megváltás gondolata; vagy elképzelés az erős vezetőről, aki az emberek érdekében mindent megold. A francia filozófus, Jean- Francois Lyotard (1924-1998) leszögezte, hogy a világ már nem hisz az ilyen nagy eseményekben - elvesztettük hitünket az emberiség állandó fejlődésében, elvesztettük hitünket abban, hogy a művészet jobbá teszi az embert, elvesztettük hitünket abban, hogy a tudomány megoldja életünk nehézségeit stb. Az ilyen világban, ahol szinte minden lehetséges, ahol már az emberiség sok mindenben nem hisz, ahol a dolgok értelmetlen kombinációk keverékévé válnak, ahol a műalkotásokat a digitális technika segítségével a végtelenségig másolhatjuk, az ilyen világban a mű elvesztette auráját. Ezt a tényt elsőként a német irodalom teoretikusa, Walter Benjamin (1892-1940) nevezte meg, amikor 1936-ban így írt a fényképről - azt szinte a végtelenségig sokszorosíthatjuk, mégis változatlan marad. Mintha a fénykép valami olyat hozott volna, mely teljesen csak később fejlődött ki. Hosszú évszázadokig a művészet ünnepnek számított. Az emberek úgy fogták fel, mint valami kivételes dolgot az életükben, a művészettel való találkozás a mindennapi gondokból való kitérő volt, mert felemelte az embert, emlékeztette az embereket a mély erkölcsi értékekre vagy más maradandó élményre. W. Benjamin szerint a művészet a 20. században mindennapi dologgá vált. Már nem várjuk el tőle az ember jelentős megváltoztatását, csak örömet és show-t. Már nem istenítjük, hanem a piacon vesszük és eladjuk. A műalkotás már nem egy egyedi és különleges darab, hanem a végtelenségig másolható. A monitor képernyőjén jobban láthatjuk, több részletét ismerhetjük meg, mintha a múzeumi tolongásban néznénk az eredetijét. A fülhallgatókból a zene jobb minőségű reprodukcióját hallgathatjuk, mint a koncertteremben, ahol kívülről beszűrődik a villamosok zaja. A televízióban láthatjuk a színészek arcának minden részletét, melyet a színházban nem – és ha tetszik, újra és újra elindítjuk a DVD-t. Egyre ritkábban van részünk a mozik nyújtotta kollektív élményben, örömben vagy félelemben - egyre gyakrabban ülünk egyedül a számítógép monitora előtt, ahol a filmet megállíthatjuk, visszatekerhetjük, felállhatunk mellőle… A mi felfogásunk is megváltozott. Gyakran már nem várunk különleges élményt egy műalkotástól, csak hétköznapi élményeink áradatában érzékeljük - fülhallgató van a fülünkön az utcán vagy ebéd közben, a televízió egész nap működik; a képek, szlogenek és a reklám zenéje minden oldalról árad felénk, még az internetről is; a könyvesboltokban a könyvek végtelen stócokban állnak, a kirándulásokról a híres művek kis kópiáit hozzuk el magunkkal (pl. Mona Lisa képét egy kulcstartón). Emlékezzünk vissza az anesztetizációra, mellyel az 1. évfolyamon a reklámok sokaságánál találkoztunk.

nagy események

Jean-François Lyotard

a mű aurája

Walter Benjamin

ünnep

hétköznapiság

anesztetizáció

87

Az alkotóművészet jellege lelkesedés kalkuláció intuíció

antiművészet provokáció gesztus sokk irónia

A műalkotásokat gyakran érzékeljük aura nélküli műveknek. Sok alkotó számára azonban az alkotóművészet mindig alkotói rajongás, lelkesedés, ünnep marad. Mások számára lehet egy rideg kalkuláció, melyben pontosan átgondolják, hogy milyen kifejezőeszközöket használjanak. Mások számára az alkotás lehet egy intuitív és gyönyörű játék a fantázia és a világ képeivel… A mód, mellyel felfogjuk és érzékeljük a műalkotásokat, gyakran nem attól függ, hogy a művész hogyan állt hozzá a mű megalkotásához. (Emlékezzünk a Mű mint a művész megnyilatkozása fejezetre!) Az aura nélküli művekre is igaz, hogy a mű a művész számára egészen mást jelenthet, mint a néző számára, de mást-mást jelenthet minden egyes néző számára is. Sok kortárs művész olyan művészeti alkotásokat kínál számunkra, melyek szándékosan megzavarják a művészetről alkotott elképzeléseinket, és arra kényszerítenek, hogy elgondolkodjunk a művészet határain. Az ilyen műveket az „antiművészet” közé soroljuk. Az antiművészet alkotói elvetik a művészetről mint valami kellemesről és magasztosról alkotott konvencionális elképzeléseket. Megmutatják, hogy a művészet provokálhat, nyugtalaníthat és rákényszeríthet a világról, magunkról vagy a művészetről való elmélkedésre. A művészeti alkotás gyakran csak egy gesztus. A kortárs művészek szeretnek sokkolni, szeretik ironizálni és nevetségessé tenni a körülöttük lévő világot, szeretnek abszurd műveket alkotni, mint amilyen pl. a 4´ 33´´ mű volt, vagy Viktor Freš (*1974) szobra és Běla Kolářová (1923-2010) vizuális versei.

Viktor Frešo

Běla Kolářová

88

Viktor Frešo: Oktató berendezés tartója, 2000

Běla Kolářová: Minta, 1965

A mellékelt DVD-ről hallgassuk meg Ernst Jandl (1925-2000), osztrák költő megzenésített verseit. Figyeljétek meg, hogyan alkalmazkodik a zene a költészethez, és fordítva, a költészet a zenéhez! Az antiművészet az euro-atlanti szektor terméke, semmilyen más kultúrában nem jött létre. Európából (Európa) és az USA-ból (USA) azonban az antiművészet termékei elterjedtek az egész világon.

A kortárs művészek szívesen használnak fel saját műveik forrásaként más művészeti alkotásokat. Ez ugyanaz a technika, mint amit minden DJ alkalmaz - a samplinggel48 nem alkotnak új műveket, csak a régi művek remake49-jét, melyeket új kontextusba helyeznek, újszerűen használnak, vágják őket, a különböző műveket úgy keverik, hogy merev határaik eltűnjenek. Nem hoznak létre új artefaktumokat, hanem a létezőkből mixelik sajátjaikat. Vagy kihasználják az apropriációt50: Már kész műalkotásokat vagy más tárgyakat vesznek kölcsön és saját terveik szerint átalakítják - másolással, kiegészítéssel, névváltoztatással stb. A művészet megszűnik csupán egyedi művek gyűjteményének lenni, a formák, jelentések, effektusok és élmények áradatává válik. Ez hasonló, mint a klubban tánc közben: nem fontos, hogy felismerjük a lejátszott dalokat. A fontos az, hogy a DJ saját lemezeiből a zene olyan áradatát hozza létre, mellyel felpörget bennünket. Ehhez bármilyen régi számokat felhasználhat, amit szabadon mixel és szerkeszt. A zene hasonló áradata alakul ki a chill out, az ambient vagy más zenei stílusnál. Hasonlóképpen alkotnak az irodalmárok, képzőművészek, filmesek és más művészek. Keressük meg az interneten az észak-amerikai argentín művész, Rirkrit Tiravanija (*1961) nevét és videóit! Vagy keressünk információkat a 24 órás Psychó c. filmről! Hitchcoc Psychójának ezt a huszonnégy órás, lassított verzióját a skót művész, Dougles Gordon (*1966) alkotta meg 1993-ban.

 z angol sample = példa, szemelvény, válogatni és megmutatni a példákat, mintákat. A Az angol remake = átdolgozni, megváltoztatni. 50 A latin appropriáre = elsajátítani, elvenni. 48

Ernst Jandl

sampling remake mix apropriáció áradat

Rirkrit Tiravanija

Douglas Gordon

49

89

Indiai kottaírás

Herbert von Karajan (1908-1989)

90

A MŰ MINT ÖRÖMFORRÁS Cél: megnézzük, hogy egy műalkotás szerezhet-e örömet. Odalépünk a műalkotáshoz. Mit várunk el tőle? Eddig úgy foglalkoztunk a művészettel, mint egy nagyon komoly jelenséggel, mely segít eligazodni a világban, ösztönzi gondolkodásunkat, érzéseinknek reflexiót kínál, figyelmeztet előítéleteinkre és sztereotípiáinkra. Nézzük át a tankönyvben található műalkotásokat és fontoljuk meg: hogyan késztetnek arra, hogy rájuk figyeljünk, hogy önmagunkba nézzünk, hogy keressük a helyünket a világban. A művészetnek mindig ilyen komolynak, megbízhatónak, mélyértelműnek, drámainak kell lennie? Hisz az élet nem mindig komoly. Valóban csak ilyen mélyértelműséget várunk el a művészettől? Próbáljuk ki, hogy a művészet lehet-e szórakoztató, szerezhet-e örömet. Szokatlannak tűnhet az elképzelés, hogy az ún. komolyzene is megnevettethet és szórakoztató is lehet. Hallgassuk meg Joseph Haydn 1772-ben komponált, fisz-moll („Búcsú”) szimfóniáját Nr. 45! Hallgassuk meg, ahogy az Adagio tétel 4. percében elérkezik a humoros befejezéshez – a zenészek egymás után hagyják el a színpadot. A mű üzenet Eszterházy Miklós herceg számára. A zenészeknek ugyanis az ő nyári rezidenciáján, Eszterházán (ma Fertőd) kellett tölteniük idejüket. Nyári tartózkodásuk azonban hosszabbra nyúlt, ezért J. Haydn szerzeményével figyelmeztette a herceget, hogy a zenészek szeretnének visszatérni családjukhoz az osztrák Eisenstadtba (Eisenstadt). Vagy olvassuk el a Strip-tease c. dráma kezdetét, melyet 1961-ben a lengyel drámaíró, Slawomir Mrozek(*1930) írt: Első úr: Hihetetlen! Második úr: Felfoghatatlan! Első úr: Éppen mentem, szokás szerint… Második úr: A legmegszokottabban. Első úr: Amikor hirtelen… Második úr: Egészen váratlanul. Első úr: (mintha csak most venné észre a második urat). Hogy került maga ide? Második úr: Inkább úgy kérdezze meg: Mi hozott ide, vagy honnan lettem elővéve? Első úr: (visszatér saját gondolataihoz). Szörnyű! Második úr: A lehető legszörnyűbb. (A második úr mintha egy kicsit gúnyt űzne az első úrból.) Első úr: Egyszerűen csak jöttem…vagyis, jobban mondva készülődtem… Második úr: Igen, ezt így találóbban mondta. Ezen kívül bizonyára valamilyen célhoz készülődött. Első úr: Honnan tudja ezt? Második úr: Ez érthető. Én is mentem, de ez korábban volt, mint ahogy a célhoz készülődtem volna. Készülődtem, hogy elérjem célomat. Első úr: A  számból vette ki a szót. Tehát igyekszem célom felé, amikor hirtelen…

elvárás komolyság szórakozás öröm

ún. komolyzene humor

Miért mondjuk Eszterházára, hogy a magyar Versailles? (Versailles) Hogyan rendeznénk be egy ilyen kastélyt?

Sławomir Mrożek

91

Második úr: Nota bene, ezt a célt önmaga határozta meg. Első úr: Helyes. És azt teljes tudatomban, kérem szépen, teljes tudatomban. Második úr: Legjobb tudása és meggyőződése alapján. Első úr: Olvas a gondolataimban. Megyek tehát a leghelyesebben kiválasztott úton, amikor hirtelen… Második úr:(bizalmasan) Ütöttek? Első úr: Ó,nem! (Ugyanolyan bizalmasan, összeesküvőn). És Önt? Második úr: Isten őrizz! Azaz-én semmit nem tudok. Csak ennyit mondhatok. Első úr: Mi volt ez? Második úr: Nehéz pontosan leírni. Pillanatoknak tűnt, hogy eltorlaszolta az utcát egy óriási elefánt. Vagy valami nyugtalanság. Bár először úgy tűnt, hogy ez árvíz, aztán meg hogy piknik. Olyan köd van ott… Első úr: Ó, helyes, ma ködös az idő, nem lehet semmit világosan látni. De így is megpróbáltam eljutni a kiválasztott útra. Második úr: Amelyet önmaga választott.

nevetés Olykor nekünk is lehetnek zavaros gondolataink. Milyen helyzetekben történik ez velünk?

Giovanni Boccaccio

92

Mondjuk el, mit vált ki bennünk a párbeszéd értelmetlensége! Bár párbeszédük a dráma folytatásában igen komoly árnyalatot kap, de ebben a bevezetésben csak két zavarodott urat látunk, akik értelmetlenül fecsegnek. Nevetünk rajtuk. Lehet, hogy nemcsak azért nevetünk, mert egy kicsit zavarodottak, hanem nevetünk a butaságukon is és azon, hogy képtelenek egy értelmes mondatot kimondani, nem képesek gondolataikat pontosan megfogalmazni. Lehet, hogy tulajdonképpen gondolataik zavarodottságán nevetünk. Mikor szórakoztunk így utoljára a körülöttünk élő embereken? Egész szituációkon is nevethetünk, mint például a Dekameron egyik történetén, melyet Giovanni Boccaccio (1313-1375), itáliai reneszánsz író 1351-ben írt.

Történt pedig, hogy mivel Isabetta erre nem ügyelt, s az egészből mit sem sejtett, egyik éjjel magához hívta az ifjút; mit is nyomban megtudtak amaz apácák kik erre leselkedtek.(...) Ezek tehát alkalmatos pillanatban, mikor már jól benne jártak az éjszakában, két csoportra oszlottak, s az egyik rész őrségben állott Isabetta cellájának ajtajában, a másik pedig nagy sietve a fejedelemasszony szobájához ment; és megkopogtatták ajtaját, s midőn a fejedelemasszony kiszólt, mondogatták néki: - Madonna, kelj fel gyorsan, mivel észrevettük, hogy egy ifjú vagyon Isabetta cellájában. Amaz éjszakán pedig a fejedelemasszony éppen valamely pappal mulatott, kit gyakorta elhozatott magához ládában. Ennek hallatára tehát attól félt, hogy az apácák nagy sietségökben meg buzgóságokban addig-addig döngetik majd ajtaját, hogy megnyílik, annak okáért sebtiben fölkelt, s úgy-ahogy felöltözködött a sötétben; s abban a hiszemben, hogy ama bizonyos ráncokba hajtogatott apácafátyolt fogja, melyet fejökön viseltek, s főkötőnek neveztek, véletlenül a papnak nadrágját kapta fel; s oly igen kapkodott, hogy a főkötő helyett nagy vigyázatlanul a nadrágot vetette fejére; akkor kisietett, s maga mögött bezárván az ajtót, szólott ekképpen: - Hol vagyon emez Istentől elrugaszkodott nőszemély? S a többiekkel együtt, kik oly tüzesen és mohón kívánták, hogy Isabettát tetten érjék, hogy észre sem vették, mi van a fejedelemasszony fején, odaért a cella ajtajához, melyet is a többieknek segítségével betört; s belépvén a cellába, ott lelték a két szerelmest egymásnak karjában. (…)

Minekutána tehát a fejedelemasszony elfoglalta helyét a kapitulumban, a többi apácák füle hallatára, kik csupán a bűnösre függesztették szemöket, kegyetlenül kezdte szidalmazni azt, ahogy nőszemélyt még soha össze nem szidtak, hogy így meg úgy, ocsmány és gyalázatos paráználkodásával beszennyezte a kolostornak szentségét, tisztességét és jó hírét, ha ennek a világban híre megyen; és szidalmait kemény fenyegetésekkel tetézte. Az ifjú apáca szégyelletében és félelmében, érezvén bűnösségét, nem tudott mit felelni, csak hallgatott,… de hogy a fejedelemasszony egyre jobban belelovalta magát, az ifjú apáca föltekintett, s meglátta, mi van a fejedelemasszonynak fején, s meglátta a madzagokat is, melyek jobbról-balról lefityegtek. Miért is nyomban kitalálta, hányadán van a dolog, és nekibátorodván szólott imigyen: - Madonna, az Isten áldjon meg, kösd meg főkötődet, s annak utána mondd nékem, amit akarsz. A fejedelemasszony nem értette a dolgot, miért is szólott: - Micsoda főkötőt, te hitvány nőszemély? Hát van még kedved mostan tréfálkozásra? Azt hiszed, oly dolog ez, melyben helye vagyon a tréfálkozásnak? Akkor az ifjú apáca szólott ismét: - Madonna, kérlek, kössed meg főkötődet, annak utána pedig mondd nékem, amit akarsz. Miért is számos apáca odatekintett a fejedelemasszony fejére, maga pedig hasonlatosképpen odanyúlt kezével, s akkor észbe vette, miért szólott ekképpen Isabetta. Akkor tehát a fejedelemasszony meggondolván, hogy maga is éppen ebben bűnös, fontolóra vette, hogy valamennyien látták, és nem lehetett takargatni a dolgot; fordított hát egyet oktatásán, és homlokegyenest ellenkezőképpen kezdett szólani, mint az elején, s ama tanulságot vonta le, hogy nincs mód védekezni a testnek ösztökéi ellen, és mondotta, hogy ki-ki szerezzen magának élvezetet, ha tud, de csak titokban, miként mind e mai napig művelték. És elbocsátván az ifjú apácát, visszafeküdt papjához, Isabetta pedig maga kedveséhez. Kit is annak utána még gyakorta elhívott magához, bosszankodására azoknak, kik irigykedtek reá. A többi apácák, kiknek nem volt kedvesök, tőlök telhetőleg nagy titokban ugyancsak szerencsét próbáltak. Olvassunk el egy párbeszédet Táňa Keleová-Vasilková (*1964), szlovák prózaíró Szivárványhíd c. könyvéből. Olga a pult mögött áll és kiszolgálja a vevőket. Elena kissé távolabb áll és friss süteményt rak ki a pultra: némelyik még meleg … és hihetetlenül illatozik. Olga szinte rosszul van… Bármit megadna az egyikért. Nem! figyelmezteti magát legbelül. Nem szabad! Ez undorító! Csak egy pillanat, hogy szétárad a nyelveden…és újabb darab háj van rajtad. „Olga, mi van veled?” szólítja meg Elena, szemében aggodalom tükröződik. „Úgy elsápadtál.” „Rosszul vagyok”, vallja be Olga. „Ez attól az éhezéstől van. Tényleg nem értem, miért nem hagyod abba. Nézzél rám - láttál már engem valaha diétázni?” „Nem, de … te nem vagy kövér.” Elena elneveti magát. „Nem? Akkor köszönöm!” Kiszolgálja a vevőt, utána odamegy Olgához. „Megfigyelted Gitkát?” suttog. „Persze…Csak úgy sugárzik”. „Azt hiszem, hogy kikezdett Tónival…” „Komolyan? Hiszen nem mondott semmit.” „Nem, de elég, ha egy kicsit figyeled őket és megérted, hogy igazam van. Úgy nézik egymást, hogy még a jég is elolvadna.” „Fiatalok, akkor miért ne…” „Megszólalt az öregasszony.” „Ha ránézek, úgy érzem magam… Csak négy évvel fiatalabb nálunk, de egészen

Táňa Keleová-Vasilková

93

máshogyan él. Nem kell semmivel törődnie, nincs felelőssége…” „Hisz az nekem sincs,” mondja Elena és széttárja a kezét. „Szabad vagyok, mint a madár.”

kimondott hozzágondolni komikus

Ľubomír Feldek

Nem szükséges semmilyen további magyarázat ahhoz, hogy ezt a párbeszédet megértsük. Mindent kimondanak benne, semmit nem kell hozzágondolni. Nem megerőltető, nem kell megfejtenünk semmilyen bonyolult szimbólumot, semmilyen összefüggést nem kell keresnünk a korral, nem gyötrődünk a párbeszéd valamilyen különleges magyarázatával. Világos, érthető, árnyaltan komikus. Nem kell a gondokra figyelnünk, szabadon elragadhat minket a két eladónő párbeszéde. Mint a Dekameronnál - nem kellett a gondokra figyelni, elragadott a helyzet abszurditása és szórakoztunk a fejedelemasszony álszentségén. A gyerekek is tudják, mi az, hogy nevetni, ha a világ egy kicsit összezavarodik. Ez történt Lubomír Feldek (*1936), szlovák író Az elveszett állatkert c. versében is, mely az 1983-ban kiadott Lókötő lábnyoma c. könyvében jelent meg: 1. Volt egy csodás állatkertem, de sajnos egy szögbe léptem. Míg a szöget húzogattam állataim - elrohantak. Míg a szögből virág vált, állatkertem köddé vált. 2. Egy kakas a Magas-Tátrába szállt. Ott egy vízszerelő az útjába állt. Vízvezetékéhez szerelte őt. Már nem kukorékol. Mint azelőtt. 3. Szerencsétlen krokodilt Puhóban elfogták. Tölgyet, bükköt és a szilt Fűrészelik a hátán.

Miroslav Cipár: illusztrációk A Lókötő lábnyoma c. könyvéből.

4. A kígyót – azt Poprádon fogták el Ágyásokat öntöznek vele a kertben.

94

5. Az eltévedt cicákat cukrász lelte Újvidéken. A nyelvüket kivágta és csokival leöntötte.

6. Az ügyetlen sün is rabságban ül. Jihlaván egy katona ma a fején hordozza. 7. Dínom-dánom dzini-dzini, a hegedűs Paganini Gdyniában szöcskét szerzett. Hegedűjén most a négy drótot tartja, melyeken ő szép dalait cincogja. Vonója a fűrészre emlékeztet. 8. Ismeritek Szenicét? Ott pediglen kismajmot fogott egy vén. - Anyó!kiált. - Majommal megyek haza! Anyóka meg serpenyőjével várta. 9. A pillangót elfogta egy fekete-tengeri flotilla. A szegény kis pávaszemnek pislogni sincs ideje!A nagytorkú kapitány nyakát díszíti vele.

Ismerünk még olyan állatokat, melyeket hasonlóképpen tárgyként használhatnánk? Mi annak az oka, hogy a gyerekek ennyire szeretnek játszani, a felnőttek pedig csak kevésbé? Játék? Lehet, hogy felmerül bennünk a gyanú, hogy így csak a gyermekművészetről vagy a kortársművészetről beszélhetünk. Azonban tekintsünk vissza a múltba! Kokin Wakašū a 10. században írt japán verseskötetében egyszerű életörömet kínál: voltaképp mikor jött el a nyár közepe? meredek lejtőn az erdők mélyén, éppen mikor a kakukk megszólalt.

játék

Kokin Wakašū verseskötetének címe japánul.

Abban az időben, amikor Európa (Európa) a középkor korszakát élte, már a japánok is nemcsak egyszerűen örülni tudtak az életnek, hanem ki is tudták fejezni ezt az érzést. Mikor tudtunk ilyen egyszerűen, minden további jelentőség nélkül örülni a nyárnak? Mit fejez ki ez a vers a nyár miatt érzett egyszerű örömön túl? Vagy olvassuk el nyugodtan Szapphó, ókori görög költőnő versben írt vallomását (kb. i. e. 620 – i. e. 6. század első fele) Hangja százszor dallamosabb, mint a líra hangja… Mit jelez számunkra ez a verssor? (Egy hosszabb versből származik, mely nem maradt fenn egészében.) Érzést? Érzékelést? Élményt? A kellemes hang élvezetét? Egy szép nő képét? Egy mély szerelem érzését? Az igaz barátság érzését? Fel tudunk még hasonló érzéseket és gondolatokat sorolni? Miben egyeznek meg? Miben térnek el az egyszerű verssor által kiváltott gondolataink? De hagyjuk abba az örökös elemzést, most csak olvassunk! Például figyeljük meg, hogy Pierre Abélard (1079-1142) filozófus, hogyan írja le tanítványa, Heloise iránt érzett szerelmét az 1132-ben született Szerencsétlenségeim története című írásában: Minek szaporítsam a szót? Először csak egy fedél alá kerültünk, majd nemsokára lélekben is egymásra találtunk. A tanulás ürügyén elmélyedtünk a szerelemben; a titkos visszavonulásra, amit a szerelem kívánt meg, a tudományok tanulmányozása kínált lehetőséget. Így a nyitott könyvek mellett több szó esett a szerelemről, mint a leckéről, több volt a csók, mint a szentencia, kezem gyakrabban érintette keblét, mint a könyveket, s az írások helyett egymás tekintetéből olvastunk. Hogy a világ gyanakvását elaltassuk, időnként megvertem, nem mérgemben, hanem szerelemből,nem haragomban, hanem gyöngédségből, s minden balzsam édességét felülmúlta az ütéseké. Mit mondhatok még? A gyönyör minden fajtáját kipróbáltatta velünk a vágy; ami szerencsétlenséget csak képes kiötleni a szerelem, az mind megadatott nekünk, s kevéssé lévén tapasztaltak az ilyesféle örömökben, annál hevesebben adtuk át magunkat nekik, annál kevésbé csömörlöttünk meg tőlük. (Turgonyi Zoltán fordítása)

Szapphó

élvezet kellemes

95

Abélard és Helois sírja a párizsi Père-Lachaise temetőben. Állítólag Napóleon Bonaparte első felesége, Josephine Bonaparte hozatta át őket. Napjainkban bizonytalan, hogy valóban itt nyugszanak-e.

Vagy olvassuk el a Szlovákiából (Slovensko) származó késő középkori szerelmes verset: Ó drága szűz, amid van, amit adsz – nem tudod egyszer.

A vers kézirata1457ből. A szlovák-latin szöveg pontos változata: O myla panna czo thy mas qod my das ne ves ras Anno 5751

Vagy inkább Juraj Bahil (1689-1760), latin-szlovák barokk író pipáról írt elégiáját 1735-ből? Inkább éhezik a pipázó ember, mint hogy pipa nélkül valahova menjen; mielőtt hát az ételnek nekilát, muszáj kipróbálnia előbb a pipát. Étkezés után a pipa újra szájban, így lehet ott minden szépben, jóban. Sőt az ivásnál is jelen kell lennie, a dohányos semmit nem ihatna nélküle! Gyakran sok bosszúság ered a pipából, verekedés, panasz van ám a javából, pipa miatt a barátok haragban élnek,

51

96

Anno 57 = 57. évben

a verekedés gyakran halállal végződhet. A dohányos annyira örül pipájának, hogy lovaglás helyett gyalog indul útnak, inkább, mint hogy pipa nélkül kelljen útra a ló helyett pipájának ad előnyt újra. Hát még! A pipások azt is mondogatják, inkább nejüket, mint pipájukat adják. A pipa fontosabb, mint a hű szerelem, a pipa és házasság viszályokat terem; a feleség dala oly szomorú gyakran ennek oka mindig a pipában van.

Vagy nézzük meg, hogyan jelenhet meg a világon egy kóbor lovag! Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616), spanyol író mutatta be nekünk 1605-ben Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha c. regényében: Egyszóval, lovagunk annyira belegabalyodott az olvasásba, hogy reggeltől estig, estétől reggelig mindig csak olvasott, s így a kevés alvás és sok olvasás úgy kiszárította agyvelejét, hogy végre elvesztette józan ítéletét. Olvasmányai árasztották el képzeletét; varázslat, párbaj, csatározás, kihívások, sebesülések, ömlengések, szerelmek, sorscsapások s több ily soha meg nem történt balgaság. Annyira fejébe vette, hogy a kitalált históriák elolvasott zagyvaléka igaz valóság, hogy számára hihetőbb történet nem is volt a világon (…) Midőn elméje így teljesen megháborodott, olyan különös gondolata támadt, hogy túltett minden eddig látott bolondságon: illendőnek és szükségesnek látta mind a saját dicsősége öregbítésére, mind a közjó érdekében, hogy beálljon kóbor lovagnak, s lóháton és fegyveresen járjon szerte a világban, kalandokat keressen, s véghezvigye mindazt, amit olvasmányai szerint a kóbor lovagok véghezvittek: megtoroljon mindennemű sérelmet, belerohanjon minden elképzelhető veszedelembe, mert ha mindent szerencsésen kiáll, örökké fennmaradó hírnévre és dicsőségre tehet szert (…) Azon kezdte most már, hogy megtisztogatta valamelyik dédősének néhány fegyverét, mely rozsdamartan, penészesen századok óta hevert valami elfelejtett zugban. Kifényesítette s rendbe szedte, amit tudott, hanem nagy bökkenő volt a dologban, nevezetesen az, hogy a lom között nem akadt lebocsátható rostélyú sisakra, csupán valami egyszerű, rostélytalan vassüvegre. E bajon azonban leleményessége akképpen segített, hogy vastag lemezpapírból olyan félsisakformát készített, amely a vassüveghez hozzátoldva, ennek egészen rostélyozott sisak alakot adott.

Miguel de Cervantes

Albín Brunovský – illusztráció a Don Quijote-hoz

97

Lehetséges, hogy örömet szerez nekünk az öreg finn hős, Vejnemöjnen éneke a Kalevala című eposzból, melyet egy finn orvos, Elias Lönnrot (18021884) az 1849-ig összegyűjtött népdalokból dolgozott fel:

Elias Lönnrot

Játszott Vejnemöjnen ujja, Harsogott a hárfa húrja, Hegy-völgy zengett, szikla rengett, Mind a szirtek mennydörögtek, Habokon kövek görögtek, A fenyérek vízben úsztak, Fenyőfák is vigadoztak, Mezőn tuskók táncot roptak. (…) Szólt a szépséges muzsika, Elhallatszik hat faluba; Nincsen olyan vad semerre, Hogy az mostan el ne jönne Hallgatni a szép muzsikát, A hárfának zengő szavát.

Erdőszerte aki vad volt, Mind a körmére leguggolt Húros hárfa hallására, Víg örömnek vallására; Légben szárnyon kik repülnek, Lábok ujjára leülnek, Vízi hal, temérdek fajta Kitelepszik mind a partra, Föld alól a férgek, nyűvek, Mind a rög fölébe gyűlnek, Ott forognak, ott figyelnek, Hogy az édes nótát hallják, Ős örömnek hárfahangját.

Kantele – finn húros hangszer

Vagy próbáljunk meg úgy mozogni, mint az inga az Inga című versben, melyet John Updike (1932-2009), amerikai költő adott ki 1969-ben a Tárgyak tánca c. kötetében.

John Updike

98

Oszip Mandelstam (1891-1938), orosz költő 1934-ben írt verse segítségével nézzünk be egy alkoholista szobájába! Élt egyszer egy polgár nem volt részeges egyáltalán, bár az absztinensek közé sem tartozott, mikor becipelt a lakásába egy orgonát. A bérlők a hangszer miatt megsértődve indultak az intézőhöz. Az magán kívül rendelkezett, s a házmester Sebastian bach-bach – a hangszert szétzúzta és a lumpnak majdnem a fogát kiverte. Nem mintha Sebastian egy részeges lenne, de a „bach” mint ütés, túl erős volt, nemde? Jobban járt egy bizonyos Hawkins egy éjszakai mulatság után Adrian Henri (1932-2000) Önéletrajz c. versében, melyet 1971-ben publikált: Hawkins még részegen vasalta nadrágját, hogy hazamehessen feleségéhez és anyósához talált a ruhaszekrényben egy régi bohócjelmezt óriási fekete piros fodrokat és bojtokat a vasalódeszka fölé hajolva egy másnapos reggelen. Vagy nézzük meg a katonai szabályzat megdönthetetlen logikáját, ahogy azt Joseph Heller (1923-1999), amerikai író a II. világháborúról szóló A 22-es csapdája c. 1961-ben megjelent regényében leírta. Yossarian kijózanodva pillantott rá, és másfelől próbált közelíteni. „Orr őrült?” „De még mennyire az” mondta Daneeka Doki. „Leszerelheted?” „De még mennyire le. De neki először kérnie kell, hogy szereljem le. Ez is benne van a szabályban” „Akkor miért nem kéri, hogy szereld le?” „Azért, mert őrült,” mondta Daneeka Doki. „Őrültnek kell lennie, ha még mindig felszáll bevetésre, amikor annyiszor csak a hajszálon múlt, hogy ott nem maradt. De mennyire leszerelhetem Orrt. Csak neki először kérnie kell, hogy szereljem le.” Csak ennyit kell tennie azért, hogy leszereljék?” „Csak ennyit. Kérje tőlem.” „És akkor leszereled?” kérdezte Yossarian. „Dehogy. Akkor már nem szerelhetem le.” „Úgy érted, hogy valami csapda rejlik itt?” „De még milyen csapda” felelte Daneeka Doki. „A 22-es csapdája. Bárki, aki ki akarja magát vonni a harcállományból, az valójában nem őrült. Csak egy csapda volt, és ez a 22-es csapdája volt, amely leszögezte, hogy bárki, aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre

Oszip Mandelstam

Adrian Henri

Joseph Heller

99

képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelését, de ha kéri a leszerelését, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető. Orr lehet őrült, ha további bevetésekre megy, és lehet egészséges, ha nem megy. Ha egészséges, akkor viszont mennie kell. Ha megy, akkor őrült, és nem kell mennie; de ha nem akar menni, akkor egészséges, és mennie kell. Yossariant mélységesen megrendítette a 22-es zárótételének abszolút egyszerűsége, és tisztelettel füttyentett.

Virginia Woolf

Vagy hallgassunk bele, hogy milyen az óra hangja Virginia Woolf (18821941) Mrs. Dalloway című regényében, melyet 1925-ben írt: A Harley Street órái ezen a júniusi napon meghunyászkodásra intettek, a tekintély elvét hangsúlyozták, és kórusban zengve mutattak rá a helyes mérték roppant előnyeire, míg az idő hegye olyan kicsi lett már csak, hogy egy Oxford Street-i cég bejárata fölé kiakasztott óra olyasféleképpen adta tudtul, mintha Rigby és Lowndes uraknak a legnagyobb örömet jelentené, hogy akár ingyen is szolgálhatnak e felvilágosítással: fél kettő. A végén varázsoljunk egy kis nyugalmat Tatjana Lehenová (*1961), szlovák költőnő a Válogatott társaság c. versével, melyet 1989-ben A kiválasztott cég c. kötetében jelentetett meg:

Tatjana Lehenová

Dick Francis

John Ronald Reuel Tolkien

Howard Phillips Lovecraft

100

Kedvet kaptam egy kis társasági estéhez; csakis válogatott társasággal. Cédulákat aggatok az ajtóra: Ne zavarjanak! Nem vagyunk itthon, alszunk és festünk! Mindenki előtt zárva!

Máris örülök, hogyan gyújtom meg a gyertyát, egész halkra kapcsolom a zenét, töltök egy pohár vörösbort és egy könyvvel, ami csak úgy hanyagul volt a kezem ügyében, beszélgetni kezdek a meghívottakkal – magamba fordulva.

Van még kedvünk olvasni valamit? Talán nem? Akkor búcsúzzunk el ezektől a művektől, és mélyedjünk el Dick Francis (1920-2010) detektív történeteibe, melyek gyakran a lovak körül zajlanak és a rejtélyt amatőr, önjelölt detektívek oldják meg. Vagy mélyedjünk bele Középfölde titokzatos eseményeibe John Ronald Reuel Tolkien (1892-1973) regényében? Vagy inkább rettegjünk Stephen King (*1947) horrorjaitól vagy Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) sötét történeteitől? Esetleg kellemesebb lesz az Agatha Christie (1890-1976) detektívregényeiből ismert Hercule Poirot nyugodt intellektuális rálátása a kegyetlen gyilkosokra és tolvajokra? Vagy inkább figyelemmel kísérjük az első űrturista, Kétvirág és az őt követő Poggyász sorsát, ahogyan azt Terry Prachet (*1948) 1983-tól a Korongvilág c. fantasy-alkotásaiban ír le? És feltűnik… Hatalmas A‘Tuin, a teknőc közeledik, lassan úszik a csillagközi áramlatok között, hidrogénzúzmara rakódott roppant végtagjaira, gigászi és ősi teknõjén meteoritok ütötte lyukak tátonganak. Óceánnyi szemeit, melyeket csipa és az űr pora fátyoloz, határozottan célja felé szegezi. Városoknál is hatalmasabb agyában földrajzi lassúsággal keringenek a gondolatok, ahogy a cipelt súlyon töpreng.

A súly nagy részét persze Berilia, Tubul, Nagy T‘phon és Jerakeen a négy óriás elefánt viseli. Az ő széles, csillagfény barnította hátukon nyugszik a hatalmas Korongvilág, melynek peremérõl körös-körül vízesések zuhognak alá, míg odafent a Mennyek kantakék kupolája feszül.

Terence David John Pratchett

1408 Film S. King novellája alapján

T. Pratchett: A hatalmas A´Tuin és a Korongvilág

David Suchet mint Hercule Poirot

Vagy egyáltalán ne is olvassunk! Ha nem akarunk olvasni, akkor ne olvassunk! Mert az olvasó elsődleges joga:

Agatha Christie

A nem olvasás joga Daniel Pennac (*1944), francia író és gimnáziumi tanár megfogalmazta az OLVASÓ TÍZ ALAPVETŐ JOGÁT:

az olvasó jogai

1. A nem-olvasás joga. Tudjuk az olvasás „teszi emberré az embert” , ez egészen igaz (…) De óvakodjunk minden általánosítástól, eszünkbe ne jusson azzal érvelni, hogy aki nem olvas az vagy vadbarom, vagy egészen hülye. Ha az olvasás jogát erkölcsi kötelességnek nevezzük ki… 2. Az oldalak átugrásának joga. Ha a Moby Dicket olvasnák, de elbátortalanodnak Melville-nek a bálnavadászat technikájáról szóló fejtegetéseitől, ne hagyják abba az olvasást, ugorják át az unalmas részeket, csak Achabbal törődjenek, hiszen az ő élete és halála az érdekes. 3. A könyv végig-nem olvasásának joga. Ezer és egy oka van, hogy letegyük a könyvet, mielőtt befejeznénk: úgy érezzük, mintha már olvastuk volna, nem köt le a cselekmény, abszolút nem értünk egyet a szerzővel, irritál a stílus, vagy az, hogy nincs stílusa, nincs, ami indokolná, hogy tovább haladjunk… Felesleges a maradék kilencszázkilencven okot felsorolni. Bár megemlíthetjük köztük, hogy fáj a lyukas fogunk, összevesztünk a főnökünkkel, vagy hogy olyan érzelmi zűrbe keveredtünk, hogy a könyvekben nem találhatunk rá vigaszt.

Daniel Pennac

101

Mit jelentenek a generációs emberi jogok? Melyik csoportba sorolnánk az olvasó jogát?

Kiesik a könyv a kezünkből? Hadd essék! 4. Az újraolvasás joga. Főleg érdek nélkül olvasunk újra, az ismétlés, a rátalálás, az újrafelfedezés öröméért. A próbatétel kedvéért. „Mégegyszer”, mondja hajdani gyermek-énünk… S felnőttkorunkban újraolvassuk a könyveket, mert minden alkalommal elbűvöl az állandóság, mindannyiszor újabb és újabb csodákra bukkanunk. 5. A bármit olvasás joga. Van tehát „jó” és „rossz” regény. És gyakrabban találkozunk az utóbbival. Amikor eljött az ideje, hogy kezembe kerüljenek, úgy emlékszem, „baromira jó”-nak találtam a ponyvákat. Szerencsém volt: nem gúnyolódtak rajtam, nem szörnyülködtek, nem néztek hülyének. 6. A „bovaryzmus52” joga. Nagyjából ez a „bovaryzmus”, az érzéseink közvetlen és kizárólagos kielégítése: a képzelet kitágul, az idegek vibrálnak, a szív hevesen dobog, az adrenalinszint magasra szökik, az agy (pillanatnyilag) be- és kiszámíthatatlan, tévesen kapcsol: a hétköznapi is regényes, és fordítva. Csodálatos, elkápráztató, elvarázsolt helyzet. 7. A bárhol olvasás joga. Én bizony állítom, ülj le pedagógus, Gogolt mind olvastam – alattam a trónus. (Gedényiné Gaál Zsuzsanna fordítása) 8. A böngészés joga. Engedjük meg magunknak, hogy csak úgy, a könyvespolc előtt bámészkodva találomra levegyünk egy könyvet. Bárhol kinyithatjuk és belemerülhetünk egy percre, mert éppenséggel nincs több időnk. 9. A hangosan-olvasás joga. Az iskola tiltotta a hangos olvasást. Csöndben kellett olvasni, akkoriban erre a módszerre esküdtek. A szemtől egyenesen az agyig. Gyorsírás fejben. Gyorsaság, hatékonyság. Minden tizedik sor után tesztelték, megértettük-e, amit olvastunk. Elemzés és magyarázat, magyarázat és elemzés. A legtöbb srác majd belehalt a drukkolásba. És ez még csak a kezdet volt. Ha tudni akarod,én mindig jól feleltem, mindig jó jegyet kaptam, de amint hazaértem, mindent újraolvastam hangosan. Miért? Mert gyönyörűséget okozott. Ha hangosan kimondtam a szavakat, életre keltek. 52

102

Gustave Flaubert (1821-1880) Bovaryné c. regénye nyomán, melyet 1857-ben publikált. Emma Bovary a képzelet és fantázia világába menekült, hogy megszökjön az élet hétköznapisága elől.

10. A hallgatás joga. Kevés felnőtt adott nekem olvasnivalót, s akik adtak, mindig átengedték az elsőbbséget a könyvnek, és soha nem kérdezték, megértettem-e, amit olvastam. Velük, természetesen, beszéltem az olvasmányaimról. Érvényre juttattuk valaha valamelyiket ezekből a jogokból? Biztosan nemcsak az irodalomban, hanem más művészeti ágban is érvényesek.

REFLEXIÓ

Mely szemelvények voltak szórakoztatóak ebben a fejezetben? Melyeket olvastuk vagy hallgattuk érdeklődéssel és melyeket unalommal? Melyeket utasítottuk el? Meg tudjuk mondani, hogy miért? Mit olvasnánk ennél a fejezetnél szívesebben tankönyvünkben? Ha körülnézünk, megállapíthatjuk, hogy naponta örömet találunk a művészetben:

• A mikor jól érezzük magunkat a klubban, vagy egy jó zenére táncolunk (de nem engedünk az alkohol vagy a drog csábításának). • A mikor örömmel töltenek el az épületek falára festett szép képek, és nem gondolunk arra, hogy valaki kárt tett idegenek vagyonában. • A mikor nevetünk Simpsonék vagy a Sout Park történeteinek abszur-

művészet a mindennapokban

ditásán, melyek tulajdonképpen a környezetünk kritikus szemléletére tanítanak. Amikor elnyelnek minket a fantasy történetek, és nem próbáljuk meg őket összehasonlítani a legújabb tudományos ismeretekkel. Amikor belenézünk a komiksz manga alakjainak nagy, fénylő szemébe. Amikor fantáziánk szárnyalni kezd az RPG vagy a 3D játékok világában és elfelejtjük, hogy „csak” a nulla és egy kódjaiban mozgunk. Amikor harapnivalót veszünk az utcai sátorban, melyre egy mosolygó szakács képét festették, és egy pillanatra el is felejtjük éhségünket.

• • • •

103

Vladimír Bokes: A csend formája, 1977

Kurt Cobain (1967-1994)

104

3. MŰKÖDÉS A KULTÚRÁBAN

105

MÉDIA A KULTÚRÁBAN Cél: elgondolkozunk azon, hogy mire jó a média. Hányan ismernénk az őskori női szobrocskákat, ha nem volna televízió? Milyen más forrásból szereztünk róluk információkat?

média reklám bulvár

Hogyan különböztetjük meg a bulvárt a komoly médiától? Milyen kritériumokat találunk erre? információk a médiából a nő képe paródia

Az elmúlt évfolyamokból ismerjük az őskori női szobrocskát Moravanyból (Moravany). Más történelem előtti szobrocskához hasonlóan ez is voltaképpen a nő mint szülőanya iránti tisztelet, az általános életöröm és a termékenység kifejezőeszköze volt. A női formák hangsúlyozásával azokat az értékeket akarták alkotói kiemelni, melyeket a nőknél leginkább becsültek. A nők mai megítélését erősen befolyásolja a média és a reklám. Nézzük meg, hogy manapság hogyan mutatják be a nőt a televízióban, az interneten vagy a képes folyóiratokban, mit tisztel a nőben a média, mely tulajdonságai kerülnek előtérbe, mi a fontos és mi nem. Milyen női tulajdonságokat mutatnak be? Munkaképességét? Szépségét? Alakját? Anyaságát? Alkotóképességét? Kérdezzünk tovább és keressünk konkrét példákat a médiában! Alkossunk csoportokat, minden csoport válas�szon egy médiumot, melyet egy hónapon keresztül figyelemmel fog kísérni! Egyik csoport egy televíziós csatornát vagy rádióállomást követ majd, mások figyelemmel kísérnek egy-egy napilapot, hetilapot (bulvárt és „komolyat“) stb. Az adott médiumban látottak alapján állítsunk össze egy egyszerű portfóliót a nőről! Egy hónap múlva minden csoport bemutatja saját portfólióját. A többi csoport a prezentáció alapján kikövetkezteti, hogy az adott médium tiszteli-e a nőket. Ha igen, hogyan teszik ezt? Ha nem, akkor hogyan kellene (lehetne) kifejezni tiszteletüket a nők iránt? Milyen információkat nyújtott a nőkről az általunk kiválasztott médium? Miben különbözik a nők tulajdonságairól kialakított médiakép azoktól az elképzelésektől, melyeket a Moravanyban (Moravany) talált szobrocska kínál? Soroljuk fel a fő különbségeket! Most pedig hasonlítsuk össze a Morvában (Moravany) talált szobrocskát egy jelenlegi paródiával53: Milyen a szobrocska öltözete? Mit jelent ma egy ilyen öltözék? Mit kell hangsúlyoznia? Hogyan használják ki ezt a viseletet a képes folyóiratok? Hogyan a kozmetikai készítmények reklámjai? Hogyan a fogyasztószerek reklámjai? Hogyan a fehérnemű reklámok? Keressünk példákat hasonló reklámokra és alakítsuk át őket úgy, hogy szerepelhessen bennük ez a Mai Vénusz! 53

106

A görög pro + oide szavakból = mellett, oldalt, közeli kapcsolatban + dal. A paródia egy olyan műalkotás, mely egy másik alkotást tesz nevetségessé azáltal, hogy kiemeli vagy megváltoztatja egyes részeit.

Kristína Vargová: Mai Vénusz, 2010

Térjünk vissza egyszerű portfólióinkhoz és hasonlítsuk össze ezt a képet a médiában talált képekkel! Tételezzük fel és fogalmazzuk meg: mit írna az általunk kiválasztott médium erről a Mai Vénuszról? Alkalmazzuk válaszainkat a Barbie különböző változataira:

Kállai András

Strand Barbie

Kállai András: Kövér Barbie 2006

Fulla a Közel-Keletről (Blízky Východ)

Mit közöl ez a három kép a nőről és a férfihoz fűződő viszonyáról? Milyen szépségideált közvetít a Barbie baba? Mit mond a szépségről alkotott elképzelésünkről a roma-magyar képzőművész, Kállai András (*1982)? Mit mond a szépségről a muszlim országok Fulla babája, amely Szíriában (Sýria) született Barbie helyettesítésére? A szépségről szóló fejezet szobrainál megkérdeztük, mit közölnek a szobrok a férfiak szexualitásáról. Mit mond ez a három Barbie a női szexualitásról? Az interneten megtalálható az indiai Barbie, az indonéz, a marokkói,

Miért járnak a muszlim országokban a nők gyakran elfátyolozva? Honnan szerezzük ezeket az információkat?

107

Mi a véleményük az európai országoknak a nők elfátyolozásáról?

tapasztalat világkép

az állapotos Barbie... milyen más verziókat találunk még? Mit üzennek az egyes babák országukról és a mi világról alkotott felfogásunkról? Mit hallottunk minderről a médiában? Emlékezzünk vissza a médiáról folytatott beszélgetéseinkre az előző évfolyamon: lehet, hogy saját televíziót hoztunk létre, lehet, hogy beszéltünk arról, hogy az alkotó hogyan válhat híressé, lehet, hogy beszéltünk a valóságshow-ról, a Nagy Testvérről és sok minden másról. A nőről alkotott jelenlegi képünket el tudjuk képzelni ezek nélkül a hatások nélkül? Felejtsünk most el mindent, amit a médiából tudtunk meg a nőkről, és csak saját elképzelésünkre összpontosítsunk! Milyennek képzeljük el mi az ideális nőt? Mi marad számunkra? Mit közölnek kizárólag személyes tapasztalataink az ideális nőről? Milyen képet alkottak osztályunkban saját tapasztalataik alapján a lányok és milyet a fiúk? De mérlegeljünk őszintén – a média befolyásolása nélkül! Keressünk konkrét példákat arra, hogy a múlt hét folyamán mikor befolyásolt minket ténylegesen a média, miben változtatta meg a világról alkotott elképzelésünket, világképünket!

REFLEXIÓ

Legyünk őszinték magunkhoz! Hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, amikor körülöttünk a médiában csak karcsú, tökéletes alakú lányokat, nőket vagy erős, kisportolt fiúkat és férfiakat látunk? Mit tehetünk azért, hogy a testünket olyannak szeressük, amilyen?

Honnan tudhatnánk meg, hogyan függ össze a 13-as szám Júdás alakjával?

A média azonban nemcsak a mi világnézetünket változtatja meg. A média egészen másféle képet - a világról alkotott saját képét közli. Olvassuk el az ír költő, Brendan Kennelly (*1936) versét, mely az 1991-ben kiadott Júdás könyve c. verseskötetében jelent meg: Az idő Az őrültségek, a szív fájdalmának, a fekete mágia, a hazugság hatalmának, a városokat romba döntő ég haragjának ellenére tartsunk szünetet a reklámban.

Brendan Kennelly

108

Mi a reklám szerepe ebben a rövid versben? Mi a fontosabb – a világkép vagy a reklám? Mit rejt magában, és mit hordoz a világkép és a reklám?

Világkép

Reklám

Emberi fájdalmak. Bemutatja ezeket a Fekete mágia, vers, a műalkotás, a vagyis a rossz. könyv. Hazugság és hatalom. Az istenek és a természet haragja. Városok és emberi alkotások eleste és megsemmisítése.

Pénz és haszon.

Megteremti ezeket.

Mit árul el ez a mai világról? Mire fordítjuk az időnket? Miért kell a világ értelmének és boldogtalanságának ábrázolását és átélését megszakítani? Hogyan alakul ki az emberi értékek hierarchiája abban az ellentmondásban, hogy a haszon megszűnteti az emberi boldogtalanság ábrázolását és átélését? Keressük meg Erich Fromm (1900-1980), német-amerikai pszichológus és filozófus Birtokolni vagy létezni c. könyvét, melyet 1976-ban írt, és olvassuk el azokat a tanulmányokat, melyek arról szólnak, hogy mi fontosabb az ember számára - a szerencse vagy a boldogság; az információ vagy az ismeret; a szerelem vagy a szeretet; hogy legyen munkája vagy dolgozzon… Mindebben hol a pénz helye? Ti hová helyeznétek a pénzt? Hová helyezte Kennelly versében az alkotó? Ha a pénz annyire fontos, hogy még a frommi „létezést” is legyőzi, biztosan megértjük, miért kell a világképnek meghátrálnia a reklám elől. Már nem fontos, hogy mit gondolunk a világról, hogyan érzékeljük, hogyan értünk meg másokat – a fontos az, hogy pénzt keressünk.- Így működik a média. Olyan világképet kínál nekünk, mely igen eltér a mi hagyományos erkölcsi normáinktól. A hagyományos nevelés azt mondja, hogy fontos az emberek közötti kapcsolat, a világ megismerése és az alkotóképesség. Az iskola is valami hasonlóra tanít. A média azonban azt mondja, hogy a pénz a fontos - és az a dicsőség, amely hozzá vezet. Azért, hogy az ember híres legyen, nem kell kimagasló alkotói teljesítményt nyújtania. A fontos csak az, hogy gyakran látható legyen a médiában. Térjünk vissza a tankönyvünk más fejezeteiben megemlített ún. celebekhez, és hasonló példa alapján fogalmazzuk meg, hogyan lehet valakiből celeb. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy van olyan 8 éves fiú vagy lánytestvérünk, barátunk, barátnőnk, aki nagyon szeretne énekes lenni. Sok néző előtt akar szerepelni a színpadon, azt szeretné, ha a televízió felvenné őt, interjút akar adni és szeretné látni magát egy magazin címlapfotóján. Mit kell tennie ahhoz, hogy vágya teljesüljön? Segítsünk neki! Tervezzük meg testvéreink vagy barátaink számára, hogy hogyan szerezhet hírnevet magának egy fiatal a világban! Gondolkodjunk logikusan: általános információkat fogunk gyűjteni arról, hogy ez a folyamat a valóságban hogyan zajlik, és megtervezzük boldogulásuk folyamatát. Figyeljük a televíziót, a képes folyóiratokat, az internetet, tehát bármilyen informácóforrást, hogy számukra tervet készíthessünk:

értékek hierarchiája

Erich Fromm

erkölcs kapcsolatok megismerés alkotóképesség pénz dicsőség celebritás

információk

109

Hogyan váljunk celebbé? Ezek a terv egyes lépései. Olvassuk el, majd osszuk fel a feladatokat az osztályban! Amit el akarnak érni

Amit tudniuk kell

Meg kell tanulniuk énekelni – ha nem is jól, de legalább elfogadhatóan. Tudniuk kell mozogni a színpadon.

Milyen iskolák és intézmények foglalkoznak ének- és tánctanítással környékünkön?

Azt szeretnék, hogy a környezetükben élő emberek megismerjék őket.

Jelentkeznek az ifjú tehetségek versenyére: Hol lehetséges ez településünkön? Melyik médium kínál hasonló lehetőséget?

Kulturális rendezvényeken lépnek fel.

Mit érnek el a településen való fellépéssel? Mit érnek el a tömegmédiában való szerepléssel?

Eléggé ismertek szeretnének lenni ahhoz, hogy a környéken mindenki tudjon róluk, és bárki megtalálhassa őket a

Kialakítják profiljukat a következő portálokon,

segítségével. a fellépeseikről készült videókat feltöltik a -ra. Vagy plakátokat készítenek saját profiljukkal, és kirakják városukban/településükön. Csak a közeli ismerősök szólítják meg őket folyamatosan, ez kevés. Sokkal nagyobb körben kell ismertté válniuk.

Jelentkeznek a

versenyre, vagy a mi kulturális központunkban meghirdetett versenyre. Mit készítenek elő a meghallgatásra? Mivel nyerik meg a zsűrit? Hogyan készülnek fel a valódi fellépésre? Milyen emberekkel találkoznak? Mi lesz a foglalkozásuk? Mi mindent kérnek majd tőlük? Milyen megállapodást írnak alá a verseny rendezőivel (a médiával, a kultúrházzal)? (Írjunk egy megállapodást az osztályban, melyet a verseny szervezőinek akarunk bemutatni! Aztán egy olyan megállapodást, amilyet valószínűleg a szervezők kötnének a testvérünkkel. Hasonlítsuk össze őket! Keressünk a környezetünkben egy jogászt és kérjük meg, hogy írjon egy olyan megállapodást, amilyet a valóságban valószínűleg kapnának.) Ki és hogyan szólítja meg őket a jövőbeni közös munka érdekében? Hogyan köti őket a megállapodás, melyet a verseny elején írtak alá?

110

Testvérünk, barátunk megnyerte a versenyt. Hogyan tovább? Nyilván meg kell jelentetniük első CD-jüket.

Ki adja ki az első CD-t? Mi mindent kell ezért megtenniük?

Kezdődnek a rendszeres fellépések. Hosszú ideig népszerűek akarnak maradni.

Ki készíti elő fellépéseik programját? Ki és hogyan reklámozza őket, ki csinálja a marketinget54? (Gondoljuk át legalább a minőségi marketing első öt lépését!) Milyen jogokkal rendelkezik ebben testvérünk?

Hogyan lesz ismert a CD-jük? Mit kell tenni azért, hogy árusítsák?

Alakítsunk ki három csoportot az osztályban, és dolgozzunk ki testvérünk, barátunk számára három tervet: 1. Az első csoport használja ki az internet és minden más média (főleg a tömegmédia, pl. a televízió, rádió) összes olyan lehetőségét, melyet ma ismerünk és használhatunk! Sok múlik majd azon, hogy melyik tömegmédiával fogunk együtt dolgozni. 2. A második csoport ugyanezt a helyzetet tervezze meg úgy, mintha nem létezne média és nem lenne megszólítható! Tehát elkészíti a Hogyan váljunk celebbé tervet média közreműködése nélkül. Nem léteznek billboardok sem, reklámot csak a nyomtatott napilapokban, a hetilapokban és a képes folyóiratokban terjesztenek, esetleg mobiltelefonokon. Mi mindent kell testvérünknek, barátunknak megtennie akkor, ha nem propagálja őket médium? Ne felejtsük el, hogy már nem szólíthatják meg egyszerre a nézők tömegeit a médiumon keresztül, hanem csak egyéneket a nyomdán és a monitoron keresztül (bár lehet az sok egyén). Tömegmédia nélkül sok függ attól, hogyan tudunk dolgozni az internettel, hogyan használjuk ki a szociális hálózatot, blogokat, weboldalakat stb. 3. A harmadik csoport ugyanezt a szituációt úgy tervezi meg, mintha nem létezne sem a média, sem az internet, sem a mobiltelefonok. Nem áll rendelkezésére a média, a billboard, az internet, csak a vonalas telefonok. Tehát elkészíti a Hogyan váljunk celebbé tervet internet nélkül. Mi mindent kell testvérünknek, barátunknak végrehajtania akkor, ha hírnevüket internet nélkül akarják megszerezni? Ne felejtsük el, hogy az embereket csak közvetlenül vagy a nyomtatott szó segítségével szólíthatják meg! A végén minden csoport vázolja fel, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy testvérünk, barátunk hírneve megmaradjon az elért színvonalon, ehhez csak azokat az eszközöket használhatjuk, ami az egyes csoportnak a rendelkezésére állt. Minden tervnek tartalmaznia kell a lépések menetét, a felhasznált eszközöket, az egyes lépések feltételezett eredményeit és az ütemtervet. Készítsük el a három terv bemutatóját és ismertessük az osztállyal! A bemutatás formáját magunk válasszuk ki – számítógépes prezentáció, drámajáték, projekt stb. Beszéljük meg a három terv előnyeit és hátrányait! 54

 latin mercātus = piac szóból. A marketing technikák és eszközök gyűjteménye, melyek A valamely termék eladását segítik - felmérik az emberek igényeit, felkészítik őket az új termékre, reklámot csinálnak neki és az eladás érdekében különböző akciókat szerveznek.

111

Beszéljük meg az egyes tervekben a celebbé válás gyorsaságát! Hasonlítsuk össze, hogy miben különbözött és hogyan változott fokozatosan a gyerekekről alkotott médiakép a sikerhez vezető úton az egyes tervekben! Elemezzük a nézőkre gyakorolt hatásának lehetőségeit! Figyeljük meg a sikerhez vezető út rizikóit! A beszélgetés végén keressük meg a tervekben a választ a következő kérdésekre: Milyen érdemeket szereztek sikerük elérésében maguk a gyerekek? Milyen érdeme van a médiumnak, mely bemutatja őket a nyilvánosságnak? Mi az érdeme a verseny szervezőinek és a prezentációknak? Hogyan segítene a gyerekeknek az internet? Mi az érdeme a marketingnek és a reklámnak?

REFLEXIÓ

Ha lehetőségünk lenne választani, melyik utat választanánk a három kö-

zül? Ezeket az utakat felhasználhatnánk saját álmaink megvalósítására is? Mit tanácsolnánk a gyerekeknek akkor, ha nem lennének sikeresek?

KIFEJTÉS A média és az elektronika világa információk képek audiovizuális

Paul Virilio

új vonzó csapda

112

A francia filozófus, Paul Virilio (*1932) szerint korunkban uralkodnak felettünk a média által létrehozott információk és képek. Ha valami nem jelenik meg a médiában, annak az emberek nem tulajdonítanak jelentőséget, ha megjelenik, akkor nagy nyilvánosságot kap. Ezért, aki meghatározza azt, hogy mi jelenhet meg a médiában, uralhatja a világot. Világunkban nem kerülhetjük ki az audiovizuális képekkel való állandó kapcsolatot. Mindenütt jelen vannak, és úgy hatnak, mintha az új gondolatok nem is képzeletünk szüleményei lennének, hanem gyakran a médiából, az audiovizuális képek világából vennénk őket. Nem különböztetjük meg, hogy mi az, ami nem általunk jött létre, és mi a saját alkotásunk – mert már nem tudjuk megmondani, hogy azt a bizonyos „újat” egyszerűen nem a médiából sajátítottuk-e el. A média olyan erős, hogy világát elkezdtük sajátunknak tekinteni. Egy ilyen világban a médiaképek segítségével gyorsan megszületik valami (pl. hírnév, gazdagság, siker). De a világ az ilyet gyorsan el is felejti, mert új képek jelennek meg. A médiának és a tömegmédiának folyton új képeket kell produkálnia, hogy vonzza a nézőket. Mivel a képek mindenütt jelen vannak, ezért a médiának állandóan versenyeznie kell újabb és vonzóbb képekkel, hogy a nézők észrevegyék azokat. Ha az emberek felfigyelnek a médium által kínált képekre, a reklámot is megnézik, melyet ez a médium kínál. Ez az egyes közösségeket arra ösztönzi, hogy ennek a médiumnak a reklámjába több pénzt fektessenek be; ami végső soron a médium haszna.

Tulajdonképpen ez egy csapda: körülöttünk mindenütt egyre csábítóbb audiovizuális képek jelennek meg. Vonzónak találjuk ezeket, ezért az őket kísérő reklámokat is megnézzük. A reklám a médiába még több pénzt fektet, ezért a médium még vonzóbb képeket hozhat létre – melyek még jobban vonzanak bennünket, még több reklámot nézünk meg, ezért a reklám még több pénzt fektet be a médiába… A képekkel való manipuláció lehetővé teszi, hogy a média megváltoztassa a világlátásunkat, hogy eltérítse identitásunkat. Arra ösztökélnek, hogy elfelejtsük a tegnapot és arra ösztönöznek, hogy figyeljünk a mára, hogy azt holnap rögtön le is rombolják. Az ilyen módszerek biztosítják számunkra a legújabb és a sokoldalú információk állandó utánpótlását. A körülöttünk lévő áruk, képek és gondolatok óriási kínálata véletlenszerű kombinációkban váltakoznak. Az jár jól, aki ügyes, több pénze van, ezért kedvezőbb információt kínálhat. A világ egyre gyorsabb, mert a pénzszerzés érdekében mindig újabb terméket kell kínálnia. P. Virilio szerint a változás gyorsasága ma sokkal fontosabb, mint egy szilárdan meghatározott hely stabilitása. Ezért nem az a fontos, hogy az ember összetett, mély jelentésekkel bíró termékeket gyártson, hanem hogy gyorsabb legyen a többieknél. Wolfgang Welsch (*1946), német esztéta és filozófus arról beszél, hogy a média produktumainak, az információknak és az ember egyéb termékeinek nagyon könnyű az exisztenciája. Nem kis tömegűek, de könnyen változtatják természetüket. Ez a lét könnyűsége55 - ma léteznek, holnap nem, holnapután újra megjelennek, de más formában, aztán újra átváltoznak vagy eltűnnek. Az ilyen állandó és gyors változásokat teszi lehetővé számunkra az elektronikus média és a virtuális56 valósággal teli világ.

Mi a legnagyobb hasznunk a médiából? változások identitás információk véletlen gyorsaság hely

Wolfgang Welsch

a lét könnyűsége virtuális valóság

 lenni szóból – a lét minden, ami létezik. A lét fogalmát a filozófiában minden A létező megnevezésére használják. 56 Az angol virtual = lehetséges, vélt, feltételezett, látszólagos szóból; és a latin virtus = erő, tehetség, érték szóból. A virtuális valóság fogalma tágabb értelemben az elektronikus média által létrehozott valóságot jelenti, tehát nem a „valós világot”. Szűkebb értelemben ez a valóság speciális modellje, melyet számítógéppel hoztak létre, egy speciális szemüvegen keresztül nézhető és csak speciális segédeszközökkel lehet megjeleníteni. Az embernél egy háromdimenziós valóság érzetét kelti, és a megfelelő időben a megfelelő reakciókat váltja ki az emberből. Főleg számítógépes játékoknál és különböző szimulátorokban alkalmazzák a pilóták és más speciális foglalkozásúak kiképzésénél. 55

A cseh-francia író Milan Kundera (*1929) 1984-ben kiadott egy regényt A lét elviselhetetlen könnyűsége címen.

113

Johann Sebastian Bach kézírása

DJ Afrika Bambaataa (Kevin Donovan, *1960)

114

A MŰVÉSZET PIACA Cél: szponzorálni fogjuk a művészeket, áruljuk és vásároljuk a művészetet. Próbáljuk meg létrehozni mai és múltbeli híres művészek és szponzoraik biográfiáját. Feladatunk az lesz, hogy az internetről, az enciklopédiákból, a napi sajtóból, a szépirodalomból stb. információkat gyűjtünk róluk és csoportosítjuk azokat. Szerkesszük meg: 1. Először a legfontosabb életrajzi adatokat. 2. Majd összpontosítunk azokra az információkra, melyek a műalkotások eladására és vételére vonatkoznak: a. Milyen módszerekkel árulták a műalkotásokat a gyűjtők és a kereskedők? b. Hogyan szponzorálták a művészeket a gazdag és tekintélyes mecénások? c. Hogyan kapcsolódtak be a művészettel való kereskedelembe?

gyűjtő kereskedő szponzor

57

Készítsünk prezentációt58 prezentációs szoftveren, papíralapon, esetleg dramatizáció formájában! A prezentációkban tetszés szerint mutassunk be egy művészt, szponzort vagy a művészetek nagykereskedőjét! Először a kultúra és művészet szponzoraira irányítsuk figyelmünket: Peggy Guggenheim (1898-1979) – amerikai műgyűjtő, a kortárs művészetek múzeumának megalapítója. Charles Saatchi (*1943) – nagy reklámcég társalapítója, jelentős műgyűjtő, egy nagy galéria megalapítója Londonban (Londýn). II. Gyula (1443-1513) – pápa, aki nagy építkezéseket támogatott Rómában (Rím) és szponzorálta a Sixtus-kápolna Michelangelo freskóival való díszítését. A Mediciek csaknem 300 évig irányították a gazdaság és a kultúra fellendülését Firenzében (Florencia): pl. Cosimo de´ Medici (1389-1464) - Pater patrie (A haza atyja) vagy unokája Lorenzo de´ Medici (1449-1492), közkeletű nevén Lorenzo il Magnifico. A művészek és filozófusok között olyan pártfogoltjai voltak, mint Leonardo da Vinci, Sandro Botticelli, Michelangelo Buonarotti, Marsilio Finico… Csin Si Huang-ti (i. e. 259- i. e. 210) – kínai császár, aki sok változást kezdeményezett Kína (Čína) kulturális és művészeti fejlődésében. II. Ramszesz (kb. i. e. 1300 – i.e. 1210) – egyiptomi fáraó, aki számos épületet építtetett Egyiptomban (Egypt).

mecénás

Peggy Guggenheim

Charles Saatchi

II.Gyula

Còsimo de‘ Medici

Prezentáljuk munkánk eredményeit! Majd tegyük ugyanezt a művészek életrajzával is - szerezzünk minél  z angol sponzor szóból = az, aki mástól átveszi a felelősséget. A szó a latin A spondeo = ígérni szóból ered. 58 Munkánk eredményének prezentálási módjairól az 1. évfolyamon beszéltünk. 57

Lorenzo de‘ Medici

115

Csin Si Huang-ti

II. Ramszesz múmiájának feje

Allen Ginsberg

Selma Ottilia Lagerlöf

Johann Nepomuk Hummel

Trubadúr

116

több információt életükről, keressük meg, hogyan tartották el magukat művészetükkel, honnan volt olyan jövedelmük, amelyből élhettek, hogyan árulták műveiket, ki szponzorálta őket, milyen problémákkal találkoztak a művészetek piacán. Vincent van Gogh (1853-1890) – szegény holland-francia festő, akinek képei a mai napig dollármilliókért kelnek el. Allen Ginsberg (1926-1997) – amerikai költő, akit az Üvöltés c. verse miatt a bíróság elé idéztek. Selma Ottilia Lagerlöf (1858-1940) – svéd írónő. Figyeljük meg jól, hogy ki és mi segítette az írásban! Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) – szlovák-osztrák zeneszerző, aki 1803-1811-ig koncertmesterként tevékenykedett Eszterházy Miklós grófnál Kismartonban (Eisenstadt). Sorsát összehasonlíthatjuk azzal is, hogy rövid idő alatt Európában (Európa), három személyiség: Franz Joseph Haydn (1732-1809), Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) és Ludwig van Beethoven (1770-1827) életének időszakában hogyan változott meg a zenészek helyzete. Michelangelo Buonarotti (1475-1564) – itáliai reneszánsz festőművész, költő, szobrász, építész. Trubadúrok, jokulátorok, zsonglőrök, minnesangok, lantosok, trouvèreek – ezek a 11-15. században Európában (Európa) utazgató, különböző küldetéssel rendelkező, különböző rétegből származó vándorművészek elnevezései. Voltak köztük zenészek, énekesek, költők, színészek, komédiások, bűvészek, hősszerelmesek. Hogyan éltek meg művészetükből? Kalidasa (i.e. 4. vagy i.e. 5. sz.) – indiai drámaíró és költő. Keressünk legendákat arról, hogy ki és hogyan támogatta anyagilag művészetét! Prezentáljuk munkánk eredményeit! Beszéljük meg az egyes művészek helyzete közti különbségeket, keressük meg a helyzetükből származó előnyöket és hátrányokat! Melyik ismétlődhetne meg ugyanúgy ma is, a média és internet világában? Hogyan változna meg életük a média és internet idején, egy demokratikus társadalomban, az Európai Unióban (Európska únia)? Hogyan állapítanánk meg, milyen az operaszínház helyzete Szlovákia (Slovensko) művészeti piacán? Milyen eredményre jutnánk más európai országokkal összehasonlítva? Ki helyettesíti ma a művészet régi mecénásait? Kire támaszkodhatnak korunk művészei Szlovákiában (Slovensko):

• K i szponzorálja az opera- és koncertművészeket? • K i a képzőművészeket? Miből él az alternatív művészet? • K i támogatja a színművészeket? Miből élnek a nagyszínházak? Miből a kis,műkedvelő színházak? • K i szponzorálja a szlovák filmgyártást? • K i támogatja a zenekarokat? Hol találhatunk hasonló információkat?

REFLEXIÓ

Hogyan hasonlítottuk össze a szerzett információkat? Hogyan osztályoztuk őket? Milyen kritériumokat választottunk csoportosításukhoz? Hogyan ellenőriztük az információk pontosságát? Hogyan állapítottuk meg, hogy a forrás hiteles-e? Mi alapján határoztunk arról, hogy az információt elvetjük vagy beépítjük a prezentációba? Hogyan döntöttük el, hogy az információ elavult-e? Mikor láttuk, hogy már elég információnk van?

Miért nevezünk néhány színházat „kőszínháznak“?

Mikor szabad és mikor tilos valamit letölteni az internetről? Miért? Mit mond erről a szlovák és az európai szerzői jog?

117

Milyen zenei fesztiválokat rendeznek Szlovákiában (Slovensko)? Milyen filmfesztiválokat rendeznek Szlovákiában (Slovensko)? Milyen aukciósházak vannak Szlovákiában (Slovensko)? Milyen reális előnyök származnak Szlovákiában (Slovensko) a művészet szponzorálásából?

118

Krjuki, dal orosz notációval, 1884

Bob Dylan (*1941)

119

VISSZAÉLÉS A MŰVÉSZETTEL Cél: megtudjuk, hogyan lehet felhasználni a művészetet az emberek manipulálására. kommersz hatalom recipiens figyelem

kommunikáció interakció

A művészet felhasználása kereskedelmi és hatalmi célokból mai világunkban olyan gyakori jelenség, hogy legtöbbször észre sem vesszük. Ez elsősorban a zenére, a képzőművészetre és a filmművészetre vonatkozik, de másfélére is. Egy zajokkal, sürgés-forgással és képekkel telített környezetben élünk. Azonban nem azért vannak körülöttünk, hogy alaposan megfigyeljük őket. A zeneművészet és a zajok adják a háttérzenét, a képzőművészet pedig többnyire a reklám eszköze. Ha meg akarjuk érteni az alkotás művészi üzenetét, figyelmes hallgatóvá, olvasóvá vagy nézővé (recipienssé59) kell válnunk. A művel csak akkor kommunikálhatunk és érezhetjük át minőségi üzenetét, ha alaposan megfigyeljük. A pontos megfigyelést interakciónak60 nevezzük. A művészetet azonban úgy is fel lehet használni, hogy semmilyen interakcióhoz nem vezet bennünket – így a művészet minőségi üzenete elvész. A zene mint háttérzene (bevásárlóközpont, lift, ünnepek) Menjünk el egy közeli bevásárlóközpontba és összpontosítsunk a minket körülvevő ingerekre! Mi minden hat ránk egy bevásárlóközpontban? A modern építészet. A kirakatokban lévő áru. Az emberek mozgása. A bevásárló terek dekorációja. A környezet moraja. A reklámhirdetések. A biztonsági szolgálat figyelmeztetései. A kávéház zaja (edénycsörömpölés, a kávéfőző hangja...). Az emberek hangja (gyereksírás, nevetés, kiáltások...) Az üzletekben lévő pénztárgépek zaja. A klímaberendezés zúgása. Mi még?

• • • • • • • • • • • •

A mindennapi hatások egyike a a hangszórókból áradó zene is. A zenét központilag sugározzák az egész bevásárlóközpont területén, más-más zenét hallunk az egyes üzletekben, mást a reklám kivetítőkön, zenét hallunk a kávéházban, a garázsban, az étteremben… A latin recipere = visszakapni szóból. Recipiens az, aki valamit figyel, ebben az esetben a műalkotás nézője, hallgatója vagy olvasója. 60 A latin inter = valami között, középen + az actio = cselekvés, tevékenység szavakból. Az interakció olyan tevékenység, mely két tényező között jön létre. Ebben az esetben a mű hatása és az azt figyelő ember között. 59

120

• H allunk még a bevásárlóközpontokban másfajta háttérzenét is? • M iért hangszórókból szól a zene a bevásárlóközpontokban? • M it válogatunk ki az ilyen zenéből? Milyen hatást gyakorol ránk? Mi-

lyen üzenetet közvetít felénk? Azt, amelyiket a szerző a komponálás közben elképzelt vagy egy másikat? Milyen dalok szólnak az üzletekben október végétől karácsonyig? Mi a szerepe ebben az időszakban a zenének? Térjünk vissza A repülőterek zenéjéhez is, melyről az Aura nélküli mű című fejezetben olvastunk, és gondolkodjunk el azon, hogy zenehallgatás közben hogyan tükröződik rajtunk a zene eltérő célja? Ott ez olyan zenét jelent, mely megfelel az ottani zenehallgatási célnak, itt pedig egy olyan zenerészlet, mely más céllal jött létre.

• •

Műalkotás a reklámban A reklám a kereskedelmi termékek prezentálására szolgál, az a szerepe, hogy bemutassa az árut és a vásárlókban felkeltse azt az érzést, hogy szüksége van arra az árura. A reklám hatékonysága érdekében gyakran köti össze különböző művészeti ágak elemeit. Várjuk meg a televízióban vagy a moziban a filmvetítés előtti reklámszpotokat61 - csukjuk be a szemünket és csak hallgassunk, de csak a zenére koncentráljunk! Ismerős zene részleteit halljuk? Komolyzenei részleteket hallunk? E tapasztalat után nézzünk meg nyitott szemmel más reklámszpotokat és gondolkodjunk: milyen zene szól a háttérben? Hogyan figyelnénk a reklámozott termékre e zene nélkül?

háttérzene művészi üzenet

a zene szerepe/célja

reklám

reklámszpot

Milyen céljai vannak ebben az esetben a zenének? Informál a reklámozott termékről? Figyelemfelkeltő szerepe van? Valamilyen érzést vált ki belőlünk? Vásárolni hívogat az áruházba? Manipulál bennünket? Zenei élményt nyújt számunkra? Kellemes hangulatot kínál? Kiemeli a termék fontosságát? Meg akarja erősíteni pillanatnyi hangulatunkat? Mi a szándéka még velünk?

• • • • • • • • • •

A reklám elvei alapján a reklámnak három fő célja van: felkelteni az ember érdeklődését, lekötni a figyelmét; tájékoztatni a kínálatról, a termékről; vásárlásra ösztönözni.

• • • 61

A középkori holland spotte = csepp, pont, kis paca szóból. A szpot egy rövid videofilm központi gondolattal.

a reklám céljai

121

felhasználás visszaélés

Hogyan segíti a zene a reklám céljainak elérését? Segíthet a zene a termékről szóló információk elmélyítésében? Ösztönözheti a hallgatót vagy nézőt az üzlet látogatására és a vásárlásra? Miért hallgatunk zenét – az mp3 lejátszóról, televízióban, tánc közben a klubban, koncerten – milyen élményeket várunk el tőle? Miben különbözik ez a zene a reklámban alkalmazott zenétől? Miben különböznek az általuk kiváltott élményeink? Megállapíthatjuk, hogy a reklámzenék egész másképpen hatnak ránk, mint az egyéb eseményeken elhangzó teljes művek. Azt mondhatjuk, hogy a zenét nem zenei élményként, hanem más célokra használják fel, visszaélnek vele. A zene így annak a törekvésnek válik áldozatává, hogy a kínált terméket minél nagyobb mennyiségben tudják eladni. Felhasználnak egy közismert művet (egy közismert szerzemény részletét), ezzel a reklám valami minőségi formát kap. Nézzük meg a reklámot, melyben az alkotó egy kép keretét használta fel:

Miért láthatók a fürdőruhák keretben, és miért hirdeti a billboard62, hogy a kínálat eredeti? Mit kell kifejezniük a képkereteknek a fürdőruhákról? Hogyan élt vissza a reklám alkotója az értékes műalkotásról bennünk kialakult képpel?

előkelőség pompa

Zene a nyilvános toalettekben A működtetők az igényesebb hotelekben a műalkotások segítségével is az előkelőség és a pompa atmoszféráját akarják megteremteni. Ezt teszik a zene segítségével a bejáratoknál, az éttermekben, de a liftekben és a toalettekben is. Keressük meg Johann Sebastian Bach d-moll versenyét két hegedűre BWV.1043. – képzeljünk el mellé egy WC-t. Keressük meg a Queen együttes We will rock you c. dalát – és képzeljük mellé egy futballstadion atmoszféráját! Milyen érzéseket keltenek bennünk ezek a kombinációk?

62

122

Az angol bill + board = plakát + deszka szavakból. Billboard egy nagy panel a plakátok elhelyezésére.

REFLEXIÓ

Gondolkodjunk el zenehallgatási szokásainkon: leginkább milyen szituációkban hallgatunk zenét? Milyen helyiségeket tartunk megfelelőnek ehhez? Érezzük azt néha, hogy az adott helyzetben már nem is a zene a lényeg, hanem valami más? Mikor hallgatjuk a zenét csak háttérzeneként? Miért tesszük ezt? Művészet a totalitárius rezsimben Az orosz festő, Viktor Ivanovics Govorkov (1906-1974) plakátján Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) a volt Szovjetunióban nagy vízgazdálkodási építményeket tervez. A plakát címe „Legyőzzük a szárazságot is!” a bálványozott Sztálin további diadaláról beszél. Viktor Ivanovics Govorkov

Viktor Ivanovics Govorkov: Legyőzzük a szárazságot is, 1949

E tervek egyike volt az Aral-tó (Aralské jazero) környéki sztyeppék és sivatagok öntözése is. A szovjet hatalom az Aral-tavat (Aralské jazero) tápláló Amu-darja (Amudarja) és Szir-darja (Syrdarja) vízkészletét annyira kiaknázta a száraz területek locsolására, hogy a tó kezdett kiszáradni. Keressünk az interneten információt az Aral-tó (Aralské jazero) fokozatos kiszáradásáról! Különösen érdekesek a sorsát dokumentáló műholdas felvételek. Próbáljuk meg megfogalmazni az ehhez hasonló festmények készítőinek részesedését a kommunista és sztálini hatalom idején! A kommunista rezsimek sok zeneszerzőt is kihasználtak, akik kénytelenek voltak gyakran börtöntől vagy haláltól fenyegetve olyan zeneműveket szerezni, melyek a kommunista pártot vagy annak ideológiáját éltették. Mi volt a felelősségük ezeknek a zeneszerzőknek? Kérdezzük meg azokat az embereket, akik a kommunista Csehszlovákiában (Československo) éltek, hogyan érzékelték akkor az emberi felelősség problematikáját! Az egyik legismertebb zenével való visszaélés a német zeneszerző, Richard Wagner (1813-1883) zenéjének hallgatása a nácik és Hitler által Németországban (Nemecko) a 20. században. Keressük meg, hogy mely műveiben zenésítette meg a német nép történelmét! Olvassunk információkat

Figyeljük meg a plakát betűit – mi a nevük? Találunk valakit, aki elolvassa nekünk oroszul? Mi az állampolgári felelősség? Milyen módon nyilváníthatja ki az ember?

Richard Wagner

123

Mi a spirituálé?

átélés kihasználás visszaélés

gazdasági célok hatalmi célok

manipuláció kiáltás csend

Etela Farkašová

124

ezekről a művekről az interneten vagy a zenetörténeti kézikönyvekben! Keressünk információkat arról, hogyan látták bennük a nácik eszméjük kifejeződését a németek felsőbbrendűségéről. A különböző egyházak is komponáltattak zenét szertartásaikhoz vagy az istenek és a hit dicsőítésére. Például Európában (Európa) az egyház számára Johann Sebastian Bach (1685-1750), Georg Friedrich Händel (1685-1759) és Dmitrij Sztyepanovics Bortnyanszkij (1751-1825) alkotott. Ismerünk ma is olyan zeneszerzőket, akik műveikkel Istent dicsőítik? Találunk a rockban is hasonló műveket? A dzsesszben? Az ambientben? A hardcorban? Ebben az esetben is beszélhetünk a művészettel való visszaélésről vagy a művészet kihasználásáról? Keressünk érveket: az egyháznak jogában áll kihasználni a művészetet? Ha igen, mi ennek az oka? Ha nem, miért nem? A művészet átélése - a művészet kihasználása- visszaélés a művészettel Térjünk vissza a tankönyv előző fejezeteihez! Elevenítsük fel, milyen céllal alkották meg és érzékelték a művészeti alkotásokat az emberek:

• K eresték és kifejezték a szépséget és kifejezték a csúnyaság érzését is. • K ifejezték érzéseiket, elképzeléseiket, gondolataikat és álláspontjukat. • K eresték és ábrázolták isteneiket, közelebb akartak kerülni hozzájuk. • M ágiával és rituálékkal akarták befolyásolni a körülöttük lévő világot és azokat az erőket, melyeket nem értettek. • P ropagálni akartak valamit és agitálni valamilyen gondolat mellett. • K ialakítottak egy sajátos szimbolikus nyelvet, aminek segítségével megértették egymást. • K ülönböző kérdéseket tettek fel egymásnak. • A művészet segítségével szórakoztak, az alkotás öröméért alkottak. • A z összetartozást akarták kifejezni. Ebben a fejezetben azonban láttunk néhány példát arra, hogy az emberek egyéb célokra is felhasználják a művészetet. A művészet gazdagsága leredukálódott, amikor az emberek saját gazdasági és hatalmi céljaikra használták fel. A visszaélésre szánt művészet alkotói nem akarnak tőlünk semmit. Csábítani akarnak bennünket valamire. A művészet alakjait és formáit manipulációra használják fel. Mintha a reklámban használt művészet folyton kiáltana felénk. A művészet azonban lehet a csend világa is. Befejezésül olvassunk el egy tanulmányt Etela Farkašová (*1943), szlovák filozófus a zaj és csend témájára írt A csend ideje c. könyvéből, melyet 2009-ben adott ki: Talán rádöbbenünk mindannyian (legalább néha) arra, hogyan jelöl meg bennünket a közösségi élet, melyet befon holmiféle írott imperatívus: minél több szót produkálni, minél több hangot, zajt, mintha ezek a teljes túlélés, a minőség

kritériumai lennének… Ez a „hangokkal való játék” elvezethet egy fontos társadalmi feladathoz, egy bizonyos kulturális programhoz, mely során a közösségi tér a szavak medrévé válik, bár mögöttük gyakran nincsenek gondolatok - más által közölt hírek. A fülsiketítő, unalmas hangok keverékének áradatává válik, melyek a saját gondolataink csíráját, az érzéseinkkel való mélyebb egyesülést is elfojtják. Nem is csoda, hogy bennünk elhal a szavak (hangok) iránti érzék, elhal a türelmes, koncentrált hallgatás, a mások és a világ iránti érdeklődés, a valódi kommunikáció képessége.

REFLEXIÓ

A mindennapokban mikor figyelünk csendben környezetünkre? Mit kínál a művészet, amikor a csendet kínálja? Az osztrák-angol filozófus, Ludwig Wittgenstein (1889-1951) ezekkel a szavakkal fejezte be Logikai-filozófiai értekezését (1921):

Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. Ludwig Wittgenstein

125

Befejezés A zene régi lejegyzéseinek különböző elnevezéseit ismerjük, pl. vonalrendszer nélküli kottaírás, neumaírás, korális notáció, kvadrátírás, gótikus stb. látni hallani érezni érzékelni grafikus lejegyzés színek mimika gesztus képzetek történetek kifejezés videoklip

126

Miben segítettek a fejezetek közötti képek? Megmutatták, hogyan válik láthatóvá a zene (néhány esetben egyúttal a zenét is meghallgathattuk DVD-ről). A zenét többnyire a fülünkkel hallgatjuk. Olykor azonban bizsergést érzünk a csontjainkban és a bőrünkön, máskor megremeg alattunk a szék vagy libabőrös lesz a testünk a zene hallatán. Amikor a zene ritmusára mozgunk, akkor egész testünkkel érzékeljük. De láthatjuk is. Napjainkban a zenészek, a zeneszerzők és az előadók egy grafikus lejegyzésen keresztül látják. Képzelőerejük segítségével meg tudják hallani azt a zenét, amit néznek. Így komponált az élete alkonyán L. van Beethoven, aki megsüketült. A zenét azonban nem mindig jegyezték le azonos módon. Tankönyvünkben találunk régi lejegyzési módokat is, melyekből hiányoznak a dinamikai jelek – és találunk kísérleteket újabb leírási módokra is, melyek elsősorban a zene folyamatosságából adódó érzések grafikus és vizuális lejegyzései. Az egyes művek hallgatásakor, pl. Gustav Mahler, osztrák zeneszerző V. szimfóniájának hallgatásakor, úgy érezhetjük, hogy a térben színeket látunk - egyszer a jobb oldalon, egyszer a bal oldalon, majd inkább a koncertterem hátsó részében, máskor közvetlen mellettünk. Esetleg a zene eltérő vizuális és más képzeteket és történetet vált ki bennünk, a végén pedig úgy érezzük, mintha álomból ébrednénk? A hallgatók a zenét a zenészek mimikáján és gesztusain keresztül látják - ezekben tükröződnek azok az érzések, melyeket a játék és éneklés során átélnek. A tankönyvben található, múlt századbeli zenészek és karmesterek arckifejezései sokat elárulnak az általuk előadott zeneműről. A zenét a klipekben is láthatjuk. Keressünk az interneten a Faithelss együttes - God is a DJ. számához különböző klipeket! Figyeljük meg a klipeken az eltérő szimbólumokat! Keressük meg a szöveget és fordítsuk le! Nézzük meg a DVD-n az amerikai zeneszerző, Samuel Barber (1910-1981) Adagio vonósokra (1938) c. darabjának klipjét! A koncert, melyet az amerikai Leonard Slatkin (*1944) vezényelt, a 2001. 09.11-én történt New York (New York) elleni támadás áldozatainak emléke előtt tisztelgett. Hogyan mutatják meg ezek a klipek a zenét?

Zenét a költészetben is felfedezhetünk, mint pl. Mila Haugová versében (*1942), melyet 2004-ben jelentetett meg A test archívuma c. kötetében. Szonáták mint a zene, mely belémhatol (Haydn) ezt a hangot biztosan mindenki ismeri ez a hang, mely azt súgja, hogy örökké itt vagy de éppen meghalni indulsz bármi a test magányában csak hanggal töltsd be a teret; a visszatérő képek forgatagában (ahogy megyek a többi gyerekkel együtt a málnáson át a Brezinán (Breziny) a harmatos fűben lassan egy sötét kígyó kúszik keresztül) semmilyen hang mintha csak a fű emelkedne a lépés rituáléjára (a többi gyerek nem vette észre, én pedig hallgattam) aztán az a kép, ahogy jön (ahogy elmegy, ahogy visszajön; mindegyik) megjegyezni

Maxi Jazz és a Sister Bliss z Faithless

Samuel Barber

a fészek identitását csak az otthon szó gyöngéd fészkében

REFLEXIÓ

Figyeljük meg önmagunkat, amikor zenét hallgatunk – hogyan viselkedik a testünk? Mintha valamit ki akarna fejezni abból a zenéből. Hogyan nyilvánul ez meg? Mila Haugová

DJ Lucca (Lucie Kvasnicová, *1979)

Rytmus (Patrik Vrbovský, *1977)

Janis Joplin (1943-1970)

Itáliai neumák, 11.-12. sz.

127

A szerzők ajánlása pedagógusoknak Tisztelt Tanárnők és Tanár Urak! A művészet és kultúra tankönyve a 3. évfolyam számára a művészet és kultúra történelmi összefüggéseivel foglalkozik. Ennek ellenére nem művészettörténet. Nem akarjuk erőltetni a művészet fejlődésének időrendi áttekintését, hanem szándékunkban állt bemutatni, hogy az egyes korokban milyen alapelvek szerint jöttek létre a műalkotások. Néhány alkotói folyamat és a művészet funkciója alapján elképzeljük a különböző korokra jellemző alkotási módokat, a művészek szándékát és a műalkotások jellemzőit. Bár a tankönyv a történelmi összefüggésekre fekteti a hangsúlyt, nem közöl sok nevet és dátumot. A tankönyv – a Nemzeti Oktatási Program céljait figyelembe véve – a diákokat a művészet átéléséhez és megértéséhez segíti hozzá. Ezért a sok kultúrtörténeti ismeretet csak kiegészítésnek tekintjük, mely segít a művészet és kultúra megértésében. Ezért nem találunk a tankönyvben sok figyelemre méltó híres szerzőt. Nem találják meg a tantárgy tantervének összes oktatási témáját sem. Minták alapján haladunk, és a diákokat néhány példa segítségével ismertetjük meg a művészettörténet alkotói alapelveivel. Feltételezzük, hogy ezzel fejleszthetjük bennük az alkotói alapelvek felismerésének képességét más művekben is. Hasonlóképpen előnyben részesítjük a tankönyv egyes fejezetében a képzőművészeti anyagot, máshol a zeneit, irodalmit, színházit stb. Ki akartuk használni a különböző művészeti ágak különlegességeit és rámutatni a hasonló alkotói alapelvekre a művészet egészében. Előfordulhat, hogy találnak a tankönyvben olyan műveket, melyek nem felelnek meg az adott osztály, az iskola vagy régió specifikus adottságainak. A tankönyv nyitott bármely más műalkotás befogadására, lényegében megbízunk azon adottságukban, hogy egy önök által talált másik mű is alkalmas lesz a tanult probléma illusztrálására és a diákok képességeinek továbbfejlesztésére. Az előző két évfolyam tankönyvével ellentétben ez a tankönyv kevesebb teret enged a diákok aktív esztétikai tevékenységének. Ugyanis a történelmi összefüggések megismerésére törekedtünk, ezért a diákok esztétikai vagy művészi tevékenysége most csak azt szolgálja, hogy az alkotómunka alapelveinek megértését elmélyítse. A hangsúly az esztétikai érzékelésen és reflexióin van. A szerzők a középiskola 3. évfolyamos diákjait olyan érettnek vélik, hogy sok információt önmaguk is képesek megkeresni, ezért a tankönyv sok helyen csak ötleteket kínál az önálló munkához (mint pl. a Barbie-ról szóló részben). A tanár ezután respektálhatja a diákok képességeit, a helyi vagy iskolai körülményeket.

128

Ne feledjük azonban, hogy a művészetnek egy bizonyos mértékig az élményen alapuló titoknak kell maradnia. Ezért minden beszélgetésnél hagyjunk teret a diákoknak élményük elmesélésére, hogy a közös megbeszélés az élményt ne tegye tönkre. A mellékletekben megtalálhatják az áttekintést a főbb európai művészeti irányzatokról. Ezt a részt nem javasoljuk hagyományos előadás formájában feldolgozni, sem számonkérni a diákoktól azt, hogy mit jegyeztek meg belőle. Csak az általános tájékoztatást és az információk kiegészítését szolgálja. A szövegben nem adjuk meg az ismeretlen nevek kiejtését, mert az a célunk, hogy a diákok az idegen nyelvekkel kapcsolatos tapasztalataikat az enciklopédiák és az internet segítségével szerezzék meg. Bízunk abban, hogy önök ebbe az irányba terelik őket. A tankönyv egyes témái és fejezetei követik a Nemzeti Oktatási Program struktúráját (ahogy az a tankönyv készítése idején érvényben volt) a következő módon: Tematikus egység a Nemzeti Oktatási Programban

A tankönyv témakörei

A tankönyv fejezetei

A kiválasztott műalkotások és a kultúra történetében, a saját régió és a nemzet kultúrájában meglévő tendenciák megismerése, elemzése, értelmezése (a hangsúly a történelmi összefüggéseken van).

1. A giccs

A boldogság illúziója

2. A műalkotások

A mű mint a művész megnyilatkozása

Ajánlatos a szlovák (magyar) nyelv és irodalom (anyanyelv) tantárgyakra építeni. Célszerű A mű mint a szépegyüttműködni a történelem, ség keresése földrajz, etikai nevelés, hitA mű mint szimbólum oktatás vagy az állampolgári ismeretek tantárgyakkal. A mű mint isten megjelenítése Az aura nélküli mű A mű mint örömforrás

Befejezés Mellékletek

Irányzatok és stílusok az európai kultúrtörténetben Összefoglaló könyvajánlás a művészet és kultúra történetéhez

Működés a kultúrában, a művészeti piac, a kultúrák közötti kapcsolatok.

3. Működés a kultúrában.

Média a kultúrában

Ajánlatos a 2. évfolyam projektmunkáját felhasználni.

A művészet piaca Visszaélés a művészettel Befejezés

129

MELLÉKLETEK Irányzatok és stílusok az európai kultúrtörténetben A következő leírások az irányzatok és stílusok megjelenési sorrendjét követik Európa (Európa) kulturális színterén.

Antik művészet Európai művészeti irányzat az i. e. 7. sz. - i. sz. 4 sz.-ig, melyet a földközitengeri térség fellendülése kísért az ókori görög városállamoktól a Nyugatrómai Birodalom (Západorímská ríša) bukásáig.

i. e. 8. sz.

Jellemzői: Az antik kor görög törzsei tudták, hogy az emberen nem uralkodhat sem a sors, sem az istenek, hanem sorsát önmaga irányítja. Városállamaikban (polisz) kidolgozták a demokrácia alapelveit. A filozófia létrehozásával megalkották a tudomány alapjait, mely a racionális és objektív valóság megismerésére irányult. Letették a később megjelenő antropocentrizmus alapjait is. A Római Birodalom (Rímska ríša) idején az antik művészet alapelvei Európa (Európa) nagy részén elterjedtek és összekapcsolódtak az állam egyéni jogrendszerével, az egységes nyelvvel és az egész birodalom politikai szervezetével. Az időszak végére az antik kultúra összekapcsolódott az egyre kiszélesedő kereszténységgel. Időtartam: Az első utalások i. e. 7. sz. körül jelentek meg, a klasszikus Görögországban (Grécko), i. e. 5 sz.-ban csúcsosodott ki, hanyatlása kb. i. e. 3. sz.-ban, a hellenizmusban kezdődött. Másodvirágzása a Római Birodalom (Rímska ríša) idején következett be, kb. időszámításunk kezdetekor és fokozatosan szűnt meg kb. i. sz. 400 után.

i. e. 4.-3. sz.

i. sz. 2.sz.

Földrajzi elhelyezkedés: A görög városállamokban indult fejlődésnek, Kis-Ázsia (Malá Ázia) partvidékén, a görög városokban csúcsosodott ki (főleg Athénban (Atény), Spártában (Sparta) és a macedón városokban). A Római Birodalom (Rímska ríša) Itália (Taliansko) különböző régióiba (főleg Rómába (Rím)) elhozta a kultúra legjavát, az antik kor végére Konstantinápolyba (Konštantinopol) és a Kelet-római Birodalomba (Východorímska ríša) is. Válogatás a kor jeles alakjaiból: Szókratész, Platón, Arisztotelész, Seneka, Cicero, Marcus Aurelius, Aischylos, Szophoklész, Arisztophanész, Pheidiasz, Polykleitosz, Hérodotosz, Archimédész, Vergilius, Ovídius, Plínius, Tertullianus, Periklész, Nagy Sándor, Caesar, Hadriánus, Diokleciánus, Nagy Konstantin. i. sz. 1. sz.

130

Román stílus A korai középkor, a 11-13. század kulturális irányzata. Fejlődése Európában (Európa) a városi civilizáció megnövekedésével, a keresztény egyház erősödésével, a latin nyelv használatával, az európai kultúra fokozatos univerzalizációjával ment végbe. Jellemzői: A kultúra központjává a kolostorok váltak, melyek megszerezték a politikai és gazdasági hatalmat is. A szentekről legendák terjedtek. A hatalmat folyamatosan átvette a formális absztrakció és a szimbólumok segítségével ábrázolt világ. A művészet a kereszténység népszerűsítésének eszköze volt. A kultúra esetlen, nehézkes, monumentális formákat öltött. Állandósult a gregorián ének, a színházakban elterjedtek a misztériumok és az egész kontinensen a trubadúrok kultúrája terjedt el. Létrejöttek az első egyetemek.

1085

Időtartam: Az első utalások a 11. századból származnak, a 12. században csúcsosodott ki és a 13. század közepe táján hanyatlott. Földrajzi elhelyezkedés: Itáliában (Taliansko) és Franciaországban (Francúzsko) jött létre és elterjedt egész Európában (Európa). Válogatás a kor jeles alakjaiból: I. Nagy Gergely, VII. Gergely, Nagy Károly, Aurelius Augustinus, Boëthius, Clairvaux-i Szent Bernát, Canterburyi Szent Anzelm, Avicenna, Konstantin és Metód, Rastislav, Svätopluk, I. István. Sok szerző anonim maradt.

1085

Gótika Európai művészeti irányzat a 12-14. században, az érett középkorban. A városok fellendülése, Európa (Európa) urbanizációja, a latin kultúra kiteljesedése és a keresztes hadjáratok idején fejlődött ki Európában (Európa). Jellemzői: A gótika súlypontja a transzcendens-keresztény Isten volt. Felé irányult a kultúra, rá hivatkozott és rá támaszkodott. Isten volt a mindenható a Földön (Zem). A kereszténység általános elterjedésével Európában (Európa) teljesen elterjedt a latin használata is, mint az intelligencia kulturális nyelve. A nyugati kereszténység elkülönült a keleti kereszténységtől. A gótika végére Európa (Európa) utolsó félreeső városai is kereszténnyé váltak. A kultúra így egyetemessé vált és a helyi sajátosságok főleg a kevésbé művelt rétegekre szorítkoztak. A gondolkodásban két fő tendencia jelent meg: igyekezet az Istennel való misztikus összeolvadásra és a Földön (Zem) fellelhető isteni lény racionális szemlélete. Virágzott a tudomány - az aritmetika, filozófia, logika és technika (főleg az építészet). Óriási katedrálisok épültek, melyek a 19. századig a világ legnagyobb építményei voltak. Egész Európában (Európa) egyetemek jöttek létre. Időtartam: A korai gótika a 12. század felétől fejlődött és 1300 körül csúcsosodott ki. A késő gótika 1500 körül fejlődött és gyakorlatilag a 16. század derekán véglegesen megszűnt. Közép- és Észak- Európában (stredná a

1325

131

severná Európa) enyhe eltolódással a 12. századtól a 16. századig, Itáliában (Taliansko) pedig már a 14. századtól hanyatlásnak indult. Földrajzi elhelyezkedés: Franciaországban (Francúzsko) indult fejlődésnek, fokozatosan terjedt el egész Dél-Európában (južná Európa) Britanniában (Británia) és a germán országokban, kevés késéssel Közép- és KeletEurópában (stredná a východná Európa). 1325

Válogatás a kor jeles alakjaiból: Jan van Eyck, Aquinói Szent Tamás, Bonaventúra, Assisi Szent Ferenc, Richard de Saint-Victor, Averroes, Roger Bacon, Eckhardt mester, Nagy Szent Albert, Scotus Szent János, Lőcsei Pál mester.

Reneszánsz Európai művészeti irányzat a 14.-16. században. Az észak-itáliai városok gyors fejlődésekor, Európa (Európa) gazdasági fellendülésekor jött létre, a természettudományok és tengeren túli felfedezések kísérték.

15. sz. első fele

Jellemzői: A középkori lelki világtól a földi világ felé fordult. Érdeklődésének középpontjában az ember állt (ezért olykor humanizmusnak és reneszánsznak is nevezik) a maga érzékiségével és életörömével. Nőtt a zseniális és sokoldalú személyiség kultusza, az individualizmus, az igyekezet az ember lelki és testi harmóniájának elérésére. Az antik kor ösztönzően hatott rá. Sokféle formában fejlődött: Itália (Taliansko) hatására előtérbe helyeződött a politikailag és lelkileg szabad individuum, megerősödött az Istenről mint összvilági alapelvről alkotott elképzelés, és a munkát az élet értelmének tartották. A német reformáció hatására széthullott az addig egységes nyugati keresztény egyház, és kifejlődött a szigorú aszketikus szorgalom ideálja. A katolicizmus spanyol megvédésének hatására megerősödött a dogmatizmus. Időtartam: az első utalások a 14. századból valók, virágzása a 15. századra, hanyatlása a 16. századra tehető. Földrajzi elhelyezkedés: az olasz városokban jelent meg, fokozatosan elterjedt egész Európában (Európa) a Balkán (Balkán) kivételével, és hatással volt Kelet-Európa (východná Európa) pravoszláv egyházaira is.

16. és 17. sz. fordulója

132

Válogatás a kor jeles alakjaiból: Dante Alighieri, Giovanni Boccaccio, Donatello, Sandro Botticelli, Filippo de Brunelleschi, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Albrecht Dürer, William Shakespeare, Christopher Marlowe, Miguel de Cervantes Saavedra, Giorgio Vasari, Rotterdami Erasmus, Nikolausz Kopernikusz, Galileo Galilei, Francis Bacon, Luther Márton, Kálvin János, Cosimo de Medici, Nicollo Machiavelli, Giovanni Pierluigi da Palestrina, Orlando di Lasso, Johannes Gutenberg, Corvin Mátyás.

Barokk Európai művészeti irányzat a 17.-18. században. Az ellenreformáció, a nagy tudományos felfedezések és a vallásháborúk idején fejlődött ki Európában (Európa). Jellemzői: a barokk stílus tele volt ellentétekkel, melyek az európai társadalmi, politikai és vallási változások zűrzavarát tükrözték. Egyesítette a mély misztikumot és a vallási áhitatot az érzéki és testi élvezetekkel, Isten odaadó szolgálását és a földi élet múlandóságának érzését az életörömökkel, a mély érzelmeket az üres gesztusokkal, a keresztény ikonográfiát63 a görög mitológia motívumaival. A művészek nagyon dinamikus és bonyolult formákat, sok díszítő elemet használtak, és szívesen éltek az illúziókeltés eszközével.

1605

Időtartam: 1600 körül kezdődött, a 18. század közepén csúcsosodott ki, ezután hanyatlásnak indult és ebben az időben belőle alakult ki a rokokó. Földrajzi elhelyezkedés: leginkább Itáliában (Taliansko) és Ausztriában (Rakúsko), legkevésbé Franciaországban (Francúzsko) terjedt el. Válogatás a kor jeles alakjaiból: Rembrandt Harmenszoon van Rijn, Peter Paul Rubens, Lorenzo Bernini, Diego Velázquez, René Descartes, Baruch Spinoza, Jan Amos Komenský, Galileo Galilei, Claudio Monteverdi, Jean Baptiste de Lully, Jean Philippe Rameau, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel, Arcangelo Corelli, Georgius Zrunek, Pedro Calderón de la Barca, Zrínyi Miklós, Tobiáš Masník, Keresztes Szent János, Avilai Szent Teréz, John Milton, Matej Bel, Hugolín Gavlovič, Daniel Sinapius Horčička, Daniel Krman, Juraj Tranovský.

1701

Klasszicizmus Európai művészeti irányzat a 18. században. A harmincéves háború zavaros éveiben, az európai békekötések idején, az empirikus és racionalisztikus tudomány fejlődésekor alakult ki. Szorosan összefüggött a felvilágosodás eszméivel. Jellemzői: az ellentétekkel teli barokk után Európa (Európa) mintha nyugalomra és állandóságra vágyott volna. A klasszicizmus embere a világot bizonyos gépezetnek tekintette, mely néha elromolhat – ilyenkor meg kell keresni a hibás alkatrészt és megjavítani azt. Szigorú szabályokat és kánonokat64 kerestek és alkottak. A színházban elkerülhetetlen követelménynek számított az idő, hely és cselekmény hármas egysége, az irodalomban az ún. magas stílus összefonódása a morális és magasztos problematikával,  latin ikon = kép, graffein = írni szavakból. Az ikonográfia a képtartalmak tudomáA nya, a művészettörténet olyan tudományos eszköze, amely a műtárgyak tartalmának értelmezésével és meghatározásával foglalkozik. Európában (Európa) főleg az antik görög és a római, keresztény ikonográfiát és sok kereszténység előtti európai népcsoport ikonográfiai elemeit használták. 64 A latin canon = szabály, előírás, modell szóból.

1799

63

1770

133

mint ahogyan az ún. alacsony stílus összefonódása az egyszerű emberek életének leírásával. Párhuzamot láttak a szép és díszes forma és a fennkölt tartalom között. A zenében a hierarchikusan tagolt és periodikus struktúrák jöttek létre. Az alkotók csodálták és utánozták az antik kultúrát, azonban gyakran mélyebb ismeretek nélkül. A keresztény vallás elvesztette a kultúrahordozó szerepét. Időtartam: az első utalások a 16. század vége felé jelentek meg, és a 18. sz. második felében csúcsosodott ki. Az építészetben és az épületek belső tereinek elrendezésében kifejlődött belőle az empirizmus. Földrajzi elhelyezkedés: egész Európában (Európa) elterjedt, a legtisztább formája Franciaországban (Francúzsko) fejlődött ki. Ez volt az első európai művészeti irányzat, mely átterjedt az amerikai kontinensre is. Válogatás a kor jeles alakjaiból: François-Marie Arouet Voltaire, Jean Jacques Rousseau, Johann Wolfgang Goethe, Nicolas Boileau, Immanuel Kant, Jean Racine, Jean-Baptiste Moliére, Mihail Vasziljevics Lomonoszov, Christoph Willibald Glück, Franz Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Gottfried Semper, Jean Dominique Ingres, Francois Mansart, Nicolas Poussin, William Hogarth, Jonathan Swift, Laurence Stern, Ján Hollý, Ján Kollár.

Romantika A 19. század első felének európai és amerikai művészeti stílusa. A francia forradalom és a felvilágosodás ideáljaiból alakult ki a 18. század végén és beteljesítette a reneszánsz antropocentrikus eszményképét.

1835

Jellemzői: a romantika előtérbe helyezte a személyiséget, az egyéniség kultuszát, mely a zseni tiszteletében csúcsosodott ki. A túlzott individualizmus összekapcsolódott a mély erkölcsösséggel és a hősi tettek dicsőítésével. Az irracionalizmus és az érzelgősség, az éjszakai táj, a búskomorság és a halál ábrázolása együtt létezett pátoszos kötelesség, a magasabb ideálok, a nemzet és a nép szolgálatával. A romantika művészei az egyszerű nép, a folklór felé fordultak és sok országban támogatták a nemzeti megújhodást. Érdeklődtek a középkori kultúra és tudomány iránt. A természetet az ember biztonságos helyének tartották. Ugyanakkor csodálattal és vágyakozva nézték a Keletet (Orient) mint a gazdagság, az előkelőség és fantázia megtestesítőjét. Érdeklődtek a múlt iránt, különösen az antik Görögországot (Grécko) dicsőítették, melyet a nagy tettek világának tartottak. Időtartam: Az első utalások a 18. század végén jelentek meg, virágkora a 19. század első felére, hanyatlása az évszázad utolsó évtizedeire tehető.

1853

134

Földrajzi elhelyezkedés: a romantika egész Európában (Európa) elterjedt és ideáljai hamar megjelentek az USA-ban (USA) is. Válogatás a kor jeles alakjaiból: Johann és Wilhelm Grimm, Heinrich Heine, William Wordsworth, George Gordon Noël Byron, François-René de Chateaubriand, Victor Hugo, Alexander Dumas, Alexander Szergejevics Pus-

kin, Mihail Jurjevics Lermontov, Adam Mickiewicz, Karel Hynek Mácha, Liszt Ferenc, Richard Wagner, Frederyk Chopin, Mihail Ivanovics Glinka, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Edward Hagerup Grieg, William Blake, Eugéne Delacroix, Ľudovít Štúr, Andrej Sládkovič, Arthur Schopenhauer.

Szecesszió Jelenleg ez az utolsó művészeti irányzat, mely a kultúra több területét is meghódította. A 19. és 20. század fordulóján keletkezett, a társadalmi elégedetlenség és az életöröm kifejezésének keveredéseként. Jellemzői: A kor alkotói a dekorativitást és a felületességet részesítették előnyben, erősen kihangsúlyozták a tárgyak esztétikai tulajdonságait. Szerették az ismétléseket, a növényi és különböző meseszerű motívumokat. Elítélték a hasznavehetetlen tárgyak ipari tömeggyártását, igyekeztek vis�szahozni a kézművességet. Összetett szimbólumokat hoztak létre, melyeket szabályszerű ritmusban ismételtek. Időtartam: Az első utalások a 19. század második felében jelentek meg, virágkora az 1900-as évekre tehető és az első világháborúig tartott. Földrajzi elhelyezkedés: Közép-Európában (stredná Európa) fejlődött ki (az osztrák Sezession), Nagy-Britanniában (Veľká Británia) és az USAban (mint Modern Style), Németországban (Nemecko) (mint Jugendstil), Franciaországban (Francúzsko), Belgiumban (Belgicko) és Hollandiában (Holandsko) (L’Art Noveau) elnevezéssel. Válogatás a kor jeles alakjaiból: Alfons Mucha, Gustav Klimt, Stanisław Wyspiański, Valentin Serov, Aubrey Beardsley, Arnold Böcklin, Dušan Jurkovič, Antoni Gaudí, Odilon Redon, Stéphane Mallarmé, Maurice Maeterlinck.

1908

1903

Modern (avantgard) Az európai művészet fejlődésének megjelölése a 19. század végén és a 20. század első felében. Szorosan összefüggött a fizika, pszichológia, matematika, metodológia és szociológia fejlődésével. Az egész korszakot az alkotóerő heves kitörése jellemezte a kultúra minden területén. Jellemzői: Európában (Európa) véget ért a nagy kulturális és művészeti irányzatok korszaka, melyek addig szinte a kultúra minden ágát átszőtték. A fejlődés a szűkebb érdeklődésű művészeti csoportok felé irányult. Az egyes, többé-kevésbé önszerveződésű csoportok úgy érezték, hogy alapvető változást hoznak a kultúrába és a társadalmi életbe. Hittek abban, hogy a művészet és a kultúra megváltoztathatja a társadalmat és helyenként dogmatikusan terjesztették nézeteiket. A kultúra rohamosan szekuralizálódott, a kereszténység végérvényesen elvesztette vezető szerepét a kultúrában. Megszűnt a keresztény ikonográfia dominanciája a kultúrában, sok alkotó elkezdte használni sajátos motívumainak rendszerét. Megerősödött a tudo-

1926

135

1926

1947

mány világra gyakorolt hatásának ideálja, és a technika az emberi boldogság kiépítésének eszközévé vált. A másik oldalon rohamosan felszabadult a fantázia, mely nyíltan áttevődött a tudományos kutatásokra is, a művészet pedig elkezdte felhasználni a technikát és a kísérleti módszereket. Olyan elképzelések terjedtek el, hogy a társadalmat irányítani lehet, és céltudatosan elvezetni a fejlődéshez és a boldogsághoz. A „művészeti alkotás önmagáért van” elvét vallották, úgy kezdték tekinteni, mint egy önös dolgot, minden további jelentés és funkció nélkül. A mű teóriája és az interpretációja a műalkotás elválaszthatatlan részévé vált. Ebben az időben azonban érvényre jutott a művészet szolgálatba állítása is, melynek szolgálnia kellett a teljes politikai rendszert. Általában az avantgard irányzatok közé sorolják az impresszionizmust, a dadaizmust, a fauvizmust, az expresszionizmust, a szuprematizmust, a konstruktivizmust, a dodekafóniát, a kubizmust, a szürrealizmust, a futurizmust, a funkcionalizmust. Hozzájuk csatlakoznak közvetlen követőik, mint az absztrakció, az op-art, a pop-art, a happening, a minimalizmus, az abszurd dráma, a konkrét költészet, az atonális zene, az új regény, a rock, az elektronikus zene, az új hullám és mások. Az avantgardon kívül, végső soron vele szemben alakult ki a szocialista realizmus (a kommunista propaganda művészete) és a náci vagy fasiszta propaganda művészete. Időtartama: Az avantgard irányzatok a 19. század nyolcvanas éveiben indultak fejlődésnek, az I. világháború előtt és alatt élték virágkorukat és a 20. század negyvenes éveiben hanyatlottak. Egészen a 20. század hatvanas éveinek végéig ill. a hetvenes évek elejéig születtek olyan irányzatok, melyek az avantgardhoz sorolhatók. Földrajzi elterjedés: Az első impulzusok főleg Franciaországból (Francúzsko) érkeztek, de az avantgard irányzatok fokozatosan fejlődtek ki és terjedtek el egész Európában (Európa), a II. világháború után a fejlődés súlypontja az USA-ba (USA) tevődött át.

1957

Válogatás a kor jeles alakjaiból: Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Kazimir Malevič, Vaszilij Kandinszkij, Salvador Dalí, Ľudovít Fulla, Albín Brunovský, Le Corbusier, Ludwig Mies van der Rohe, Dušan Jurkovič, Alfred Jarry, James Joyce, Maxim Gorkij, Alexander Solženicyn, Nathalie Sarraute, Samuel Beckett, Marguerite Duras, František Švantner, Arnold Schönberg, Anton Webern, Claude Debussy, Krzysztof Penderecki, Igor Sztravinszkij, Louis Armstrong, Beatles, Frank Zappa, Eugen Suchoň, Marián Varga, Peter Dvorský, Ľudovít Rajter, Szergej Eizenstein, Federico Fellini, Miloš Forman, Juraj Jakubisko, Sigmund Freud, Albert Einstein, Ludwig Wittgenstein, Edmund Husserl, Jean Paul Sartre, Marcel Duchamp, Andy Warhol.

Posztmodern A 20. század végi kultúra és művészet fejlődésének megjelölése, mely a világgazdaság, média és a politika globalizációjának időszaka. A tudomány fejlődésébe vetett hit elvesztésére és az ún. hidegháború következményeire reagál.

136

Jellemzői: A posztmodern a világot és az embert sokszínűnek, ellentmondásokkal telinek látja. A világhoz és a kultúrához való sokrétű és ellentétes hozzáállás már nemcsak hogy egymás mellett létezik, hanem az ember ezt a tényt teljesen elfogadja és respektálja. Flexibilisen gondolkodik, képes változtatni nézetein és identitásán. Felbomlottak az ember kulturális (de politikai, gazdasági stb.) tevékenységének értékkritériumai. Szétestek azok a világnézetek is, melyek igényt támasztottak az általános érvényekre, az ember ezekben már nem hisz, csak mítosznak vagy manipulációnak tartja őket. Azt keresi, hogy melyik hatalmi erő használja őket. Ironizálja azokat, keresi az ellentétüket vagy megalkotja hibridjeiket. Így keverednek olyan kultúrák is, melyek a földgolyó egészen más pontján alakultak ki. Folyamatosan jelennek meg új igazságok, melyeket rögtön - főleg a média segítségével - újabb igazságok váltanak fel. Az ember már nem hisz a tudomány mindenhatóságában, az ész erejében, szívesebben támaszkodik érzéseire, fantáziájára és intuícióira. A vallások új erőre kapnak, Európában (Európa) és Amerikában (Amerika) kezdenek elterjedni az ázsiai és afrikai vallások is. Időnként azt állítják, hogy „minden lehetséges” és a világ gyakran valóban így is működik – azonban valódi kulturális tevékenységnek a posztmodern világban az számít, ami autentikus, tehát az emberi kijelentéseken alapszik. A média globálisan működik, arra törekszik, hogy az egész világon az analóg kulturális tevékenységek fejlődjenek. Ugyanakkor folyton új, ellentétes áramlatok alakulnak ki, amikor a régiók, embercsoportok, szociális rétegek és népcsoportok saját identitásukat és nézeteiket igyekeznek átültetni a világba. A médiumok jelzései és képei elvesztik értéküket, mert vagy hamisak, vagy már nem ábrázolnak semmit, csak a média hátterében lévő alkotók és hatalmi struktúrák szándékát fejezik ki.

A posztmodern öltözködési stílus bemutatására nincs szükség. Nézzünk körül és lapozzuk fel az utóbbi harminc év valamelyik divatmagazinját! Kérdezzük meg szüleinket is!

Időtartam: az első utalások a 20. század hetvenes éveiben jelentek meg, teljesen a nyolcvanas években fejlődött ki. Néhány koncepció szerint posztmodern korban élünk, mások szerint a posztmodern kornak már vége van, vagy éppen most végződik. Földrajzi elhelyezkedés: Legkifejezőbben az euro-atlanti régióban jelenik meg, de globálisan az egész világon elterjedt. Végeredményben még azok a régiók is, melyek úgy tűnik, hogy a hasonló kulturális irányzatoktól (pl. Afganisztán (Afganistan)) teljesen mentesek, olykor a posztmodern sokszínűség részének tekinthetőek. Válogatás a kor jeles alakjaiból: Umberto Eco, Jacques Derrida, Jean Baudrillard, Fritjof Capra, Jean-Francois Lyotard, Hannah Arendt, Elias Canetti, Paul Feyerabend, Stephen Spielberg, Kurt Vonnegut, John Cage, Jorge Louis Borges, Nick Cave, Herman Nitsch, David Lynch, Jeff Koons, Laurence és Andrew Wachowski, Dušan Hanák, Maroš Bančej, Peter Maczovszky, Wolfgang Welsch, Thomas Pynchon, Phill Glass, Steve Reich, Julia Kristeva, Gilles Lipovetsky, Michel Foucault, Brian Eno, Henryk Górecki, Charles Ives, Orhan Pamuk, Salman Rushdie, William Gibson, Terrence Pratchett.

137

ÖSSZEFOGLALÓ KÖNYVAJÁNLÁS A MŰVÉSZET ÉS KULTÚRA TÖRTÉNETÉHEZ • ABRAHÁM, G.: Stručné dejiny hudby. Bratislava: Hudobné centrum, 2003. ISBN 80-8884-58-6 • BARTELTOVÁ, M: Hudba na Slovensku od najstarších čias do 30. rokov 19. storočia. Bratislava: PdF UK, 1996. ISBN 80-88868-11-4

• BARTOŠOVÁ, Z. – GERÁT, I. – HERUCOVÁ, M. – MEDVECKÝ, J. – VANČO, M.: Umenie na Slovensku. Stručné dejiny obrazov. Bratislava: Slovart, 2007. ISBN 978-80-8085-435-5

• BOKESOVÁ, Z. – BURLAS, L. – ELSCHEKOVÁ, A. – HRUŠOVSKÝ, I. – KRESÁNEK, J. – MOKRÝ, L. – NOVÁČEK, Z. – POLÁK, P. – RYBARIČ, R. – ŠAMKO, J. – ŠEDIVÁ, V. – ZAVARSKÝ, E.: Dejiny slovenskej hudby. Bratislava: Vydavateľstvo SAV, 1957 (bez ISBN)

• BURROWS, J.: Klasická hudba. Bratislava: Slovart, 2008. ISBN 978-80-8085-569-7 • DLUGOŠ, F.: Prierez cirkevnými dejinami. Levoča: Milan Tejbus, 2008. ISBN 978-80-89187-28-7 • FISCHER-LICHTE, E.: Dejiny drámy. Bratislava: Divadelný ústav 2003. ISBN 80-88987-47-4 • HLAVÁČ, Ľ.: Dejiny fotografie. Martin: Osveta, 1987. (bez ISBN) • HLAVÁČ, Ľ.: Dejiny slovenskej fotografie. Martin: Osveta, 1989. ISBN 80-217-0086-6 • HOLLINGSWORTHOVÁ, M.: Umenie v dejinách sveta. Bratislava: SPN-Mladé letá, 2006. ISBN 80-10-00796-X

• HRČKOVÁ, N.: Dejiny hudby. Bratislava: Orman, 2003. ISBN 80-968773-3-X • HRUŠOVSKÝ, I.: Slovenská hudba v profiloch a rozboroch. Bratislava: Štátne hudobné vydavateľstvo, 1964. (bez ISBN)

• JUDÁK, V. – ČEKOVSKÁ, E.: Prehľadné cirkevné dejiny. Bratislava: Lúč, 1996. ISBN 80-7114-187-9 • KICZKO, J. a kol.: Dejiny filozofie. Bratislava: SPN, 2006. ISBN 978-80-10-01391-3 • KOLEKTÍV: Architektúra na Slovensku. Stručné dejiny. Bratislava: Slovart, 2005. ISBN 80-8085-079-8

• KOLEKTÍV: Dejiny filozofického myslenia na Slovensku I. Bratislava: Veda, 1987. (bez ISBN) • KOLEKTÍV: Dejiny filozofie na Slovensku v XX. storočí. Bratislava: Veda, 1998. ISBN 80-85402-32-7 • KOLEKTÍV: Dejiny svetovej literatúry. Bratislava: Osveta, 1963. (bez ISBN) • KOLEKTÍV: Mytológia. Ilustrovaný sprievodca svetovými mýtmi a legendami. Bratislava: Perfekt, 2002. ISBN 80-8046-332-8

• KOLEKTÍV: Svetové dejiny umenia. A. Châtelet, B. Ph. Groslier (ed.) Praha: Agentúra Cesty, 1996. ISBN 80-7181-056-8

• KOLEKTÍV: Velikáni hudby. Bratislava: Perfekt, 1995. ISBN 80-85261-93-6 • KOLEKTÍV: Viery a vyznania. Nový sprievodca náboženstvami sveta. Bratislava: Slovart, 2000. ISBN 80-8085-132-8

• KOLEKTÍV: Život v zrkadle dejín. Bratislava: Reader´s digest výber Slovensko, 2006. ISBN 80-88983-80-0

• KOVAČEVIČOVÁ, S.: Človek a jeho svet na obrazoch od stredoveku až po prah súčasnosti. 138

Budmerice : Rak, 2006. ISBN 80-85501-35-X

• KRAJČOVIČ, R. – ŽIGO, P.: Dejiny spisovnej slovenčiny. Bratislava: Univerzita Komenského, 2006. ISBN 80-223-2158-3

• KRUPA, V. – GENZOR, J.: Jazyky sveta v priestore a čase. Bratislava: Veda, 1996. ISBN 80-224-0459-4

• KRUPA, V. – GENZOR, J.: Písma sveta. Bratislava: Obzor, 1989. ISBN 80-215-0011-5 • LEGOWICZ, J.: Prehľad dejín filozofie. Bratislava: Obzor, 1972. (bez ISBN) • MACDONALD, F. – MASON, A.: Ottova encyklopédia Kultúra ľudstva. Praha: Ottovo nakladatelství, 2009. ISBN 978-80-7360-469-1

• MACEK, V. – PAŠTÉKOVÁ, J.: Dejiny slovenskej kinematografie. Martin: Osveta, 1997. ISBN 80-217-0400-0

• MISTRÍK, M. a kol.: Slovenské divadlo v 20. storočí. Bratislava: Veda, 1999. ISBN 80-224-0577-9 • MOUSSINAC, L.: Divadlo od počiatku po naše dni. Bratislava: SVKL, 1965. (bez ISBN) • PAULINY, S.: Dejiny spisovnej slovenčiny od začiatkov po súčasnosť. Bratislava: SPN, 1983 (bez ISBN)

• PIŠÚT, M. A KOL.: Dejiny slovenskej literatúry. Bratislava: Obzor, 1984. (bez ISBN) • POLÁK, M.: Divadlo. Jeho cesta dejinami. Bratislava: Perfekt, 2009. ISBN 978-80-8046-454-7 • SEDLÁK, I. A KOL.: Dejiny slovenskej literatúry. Martin – Bratislava: Matica slovenská – Literárne a informačné centrum, 2009. ISBN 978-80-7090-937-9

• SLIVKA, M.: Slovenské ľudové divadlo. Bratislava: Divadelný ústav, 2002. ISBN 80-88987-39-3 • THIRY, K. – JANEK, M.: Dejiny výtvarného umenia a umeleckých remesiel. Bratislava: SPN – Mladé letá, 2003. ISBN 80-10-00225-9

• ZUBERCOVÁ, M. M.: Tisícročie módy. Z dejín odievania na Slovensku. Martin: Osveta, 1988. (bez ISBN)

Sok információt találhatunk az interneten, pl.:

• Építészet: http://www.architecture.sk/ • Balett: http://www.freezi.net/balet/ • Színház: http://www.theatre.sk/sk/00/; http://www.dosky.sk/ • Dizájn: http://www.designby.sk/ • Film: http://www.kinema.sk; http://www.fmg.sk/filmy • Zene: http://www.hudba.sk; http://www.hudba-music.sk, http://www.supermusic.sk • Irodalom: http://www.svetovaliteratura.hostujem.sk/ • Tánc: http://www.trsam.sk/ • Képzőművészet: http://www.arslexicon.sk/?uvod • Minden művészet, kultúra: http://sk.wikipedia.org/wiki/Kategória:Umenie; http://sk.wikipedia. org/wiki/Kategória:Spoločenské_vedy; http://sk.wikipedia.org/wiki/Kategória:Kultúra; http:// sk.wikipedia.org/wiki/Kategória:Subkultúry; http://portal.euforion.sk/

• Kultúrák közötti kapcsolatok: http://www.multikulti.sk

139

Az illusztrációként felhasznált képek és fotók forrásai Internetes források: - http://bibliotekazsm.apocz.pl/notacja%20neumat.html - http://blog.sme.sk/blog/139/174854/oskar.bmp GICCS - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/ thumb/d/d3/Sphinx_de_gizeh_de_face.JPG - http://www.eikongraphia.com/wordpress/wp-content/ Luxor.jpg - http://img.ihned.cz/attachment.php/880/15558880/ Mf12u9m6RhPWDpGBQKSAlvcEFLNJnoCs/egypt.jpg - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/62/ USA.NV.LasVegas.Luxor.02.jpg - 10,000 years of art. Londýn: Phaidon, 2009 - 10,000 years of art. Londýn: Phaidon, 2009 - 1000 sculptures of genius. Londýn: Sirocco, 2007 - 1000 sculptures of genius. Londýn: Sirocco, 2007 - http://www.agroporadenstvo.sk/zv/img/klon_1.jpg - http://www.jesuspaintings.com/pictures/big_way.jpg - http://www.zlutickykancional.cz/Obrazky/U1.jpg - http://stokowski.tripod.com/stoki.jpg A MŰ MINT ÖNKIFEJEZÉS - http://www.vangoghgallery.com/catalog/Painting/508/ Starry-Night.html - http://www.charleroisd.org/middleschool/images/ munch.png - http://www.metmuseum.org/toah/hd/rodn/ ho_11.173.3.htm - http://www.earch.cz/clanek/5176-rem-koolhaas-oma-agraficky-projev.aspx?galleryID=9763#fotogalerie - http://www.artnet.com/artwork/158006/157980/brassai-matisse-with-his-model.html - http://www.hermitagemuseum.org/html_En/11/2005/ hm11_4_179.html - http://www.artnet.com/magazineus/news/artmarketwatch/artmarketwatch5-7-08_detail.asp?picnum=3 - http://www.fineart-china.com/france/china/oilpainting-picture-24917-The%20Blue%20Eyes%20 %28mk35%29-Henri%20Matisse.html - http://petersburgcity.com/news/culture/2005/10/10/ lydia_delektorskaya/ - http://1.bp.blogspot.com/_3d90OuWYl7Y/SiOofIhr8bI/ AAAAAAAAAts/jzjPS_1rOu0/S660/Portrait+of+L.N.Delektorskaya,1947.+Matisse.BMP - http://www.artsender.com/gallery/images/Mat144-l.jpg - http://www.artnet.com/Images/magazine/features/ karlins/karlins1-17-09-13s.jpg - http://www.spamula.net/blog/i19/callot22.html - http://www.flickr.com/photos/stanica/4197488826/ sizes/l/in/photostream/ - http://www.kufrik.sk/debris/images/soliloquy/soliloquy. jpg - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/2/21/Qinnotation.png - http://www.paulnoll.com/China/Music/mus-guqin.jpg - http://www.biografiasyvidas.com/biografia/k/fotos/ krall.jpg

140

A MŰ MINT A SZÉPSÉG KERESÉSE -h  ttp://explosivemusclegrowth.com/images/ muscle%2520fitness%2520health%2520downloads.jpg -h  ttp://www.greece-athens.com/pages_images/9.jpg -1  0000 years of art. Londýn : Phaidon, 2009, s. 70 -h  ttp://www.christusrex.org/www1/vaticano/SCs-Belvedere.jpg -h  ttp://history.hanover.edu/courses/art/dond2.jpg -h  ttp://www.wga.hu/art/s/sergel/diomedes.jpg -h  ttp://www.gmb.sk/sk/exhibition/167/SID=2e0d7559d78026ac07bd84045fbc5e9f -h  ttp://www.scultura-italiana.com/Scultori_estero/immagini/Thorvaldsen% 2520-%2520Giasone%2520 col%2520Vello%2520d%27oro%2520%28Thorvaldsens%2520Museum,%2520Copenhagen%29.jpg -h  ttp://www.artinthepicture.com/artists/Auguste_Rodin/bronze.jpg -h  ttp://www.clevelandart.org/oci/ wh380/3205/3205.1937.jpg -h  ttp://www.museumsyndicate.com/images/3 /21296.jpg -h  ttp://aautar.digital-radiation.com/blog/uploaded_images/homer-naked.png -h  ttp://www.evarcha.cz/lib/exe/detail.php?id=vypravy%3Apalava-04&cache=cache&media=vypravy:palava04:oecanthus_m_zem.jpg -h  ttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/eo/f/fa/Old%C5%99ich_NOVÁK_kaj_Adina_MANDLOVÁ.jpg -h  ttp://imagecache5.art.com/p/LRG/17/1726/ B793D00Z/audrey-hepburn.jpg& -h  ttp://www.dailymail.co.uk/news/article-520648/ Nazi-propaganda-book-reveals-Charlie-Chaplin-Hitlersdeath-list -h  ttp://www.volny.cz/czfilm/Film/Janosik.htm -h  ttp://www.mooncostumes.com/image/9807 -h  ttp://forbiddenplanet.co.uk/blog/wp-content/uploads/2007/10/Lucy%20Lawless%20Xena%20samurai.jpg -h  ttp://images4.wikia.nocookie.net/muppet/images /8/82/Ninjaturtlescreatures.jpg -h  ttp://myweb.stedwards.edu/jlehman/kenny.jpg -h  ttp://www.artnet.com/artwork/426042137/799/bettina-rheims-ugne-janvier-2008-paris-just-like-a-woman. html -h  ttp://auguste.vestris.free.fr/Images/Commedia3.jpg -h  ttp://www.dhm.de/gifs/sammlungen/grafik/gr93_55. jpg -h  ttp://www.puritanhead.com/uploaded_images/zeppelin-field-797028.jpg -h  ttp://lagraphicdesign.files.wordpress.com/2009/09/ marienbad.jpg -h  ttp://en.wikipedia.org/wiki/File:Graduale_Aboense.jpg -h  ttp://static.guim.co.uk/sys-images/Music/Pix/pictures/2008/10/15/bernstein460.jpg

A MŰ MINT SZIMBÓLUM - http://fog.ccsf.cc.ca.us/~jcarpent/images/Indus%20 and%20Buddhist%20Art/Lion_capital.jpg - http://www.columbia.edu/itc/mealac/pritchett/00routesdata/bce_299_200/ashoka/lioncapital/lioncapital. html - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c1/ Riteset.jpg - http://images.thecarconnection.com/med/charliechaplin-the-gold-rush-1925_100179059_m.jpg - http://www.teatrebcn.com/2009/10/13/any_grotowski. html - http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Wtk1-fugue2page1-mm1-9.png - http://image.hotdog.hu/_data/members2/282/208282/ images/freddie%20mercury.gif A MŰVÉSZET MINT ISTEN MEGJELENÍTÉSE - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6c/ Allah.JPG - http://neferkaminanu.files.wordpress.com/2009/11/ inanna.jpg - www.gaiadancing.com/Stills/eleusis.html - http://www.artchive.com/artchive/G/greek/greek_eleusis.jpg.html - http://www.ucl.ac.uk/prehistoric/past/images/p03105. jpg - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/74/ Guldhornene.jpg - http://emuseum2.guggenheim.org/media/full/56.1449_ph_web.jpg - http://www.1st-art-gallery.com/Hubert-Cailleau/TheScenery-For-Valenciennes-Mystery-Play,-1547.html - http://en.wikipedia.org/wiki/File:Solitude.png - http://www.youtube.com/watch?v=DBLunjPu56E AZ AURA NÉLKÜLI MŰ - http://www.metmuseum.org/special/Caspar_David_ Friedrich/images/3.L.jpg - http://2.bp.blogspot.com/_M2JhDUndUZ8/SbLp-PmNp_I/AAAAAAAAA7I/NQKkRuV_a-c/s400/Eno_-_Music_for_Airports+notations.jpg - http://q.chinasspp.com/uploadimg/ZoneOtherPic/200863014440961.jpg - http://ultramaryna.pl/ai/?p=304 - http://www.ubu.com/concept/kosuth_five.html - http://www.artnet.com/AUCTIONS/Pages/Lots/19626. aspx?q=ArtistId%3D1869%26SpecialSale%3DTrue%26sortby%3Dsoonest%26scroll%3D0%26page%3D1%26view%3Dbrief - http://viktorfreso.com/work/sculptures/ - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/c/c6/Bhat_ notation1.jpg - http://www.discogs.com/image/A-283122-1144435550. jpeg A MŰ MINT AZ ÖRÖMSZERZÉS FORRÁSA - http://nibiryukov.narod.ru/nb_pinacoteca/nb_pinacoteca_sculpture/nb_sculpture_unknown_french_xix_ abelard_and_heloise_burial_detail.jpg

- http://www.runewebvitki.com/kantele.jpg - http://boing.byethost24.com/wp-content/uploads/ stephen_king_1408_poster_final3.jpg - http://infomavensdesktop.files.wordpress.com/2009/11/discworld1.jpg -h  ttp://blogs.coventrytelegraph.net/passtheremote/ poirot.jpg -h  ttp://viktoryian.files.wordpress.com/2009/04/kurtcobain.jpg MÉDIA A KULTÚRÁBAN -h  ttp://www.donsmaps.com/images11/moravanyIMG_1511.jpg -h  ttp://www.toy-tma.com/wp-content/uploads/2008/08/beach-fun-barbie.jpg -h  ttp://www.3quarksdaily.com/3quarksdaily/2007/07/ perceptions-200.html -h  ttp://www.themuslimwoman.org/entry/fulla-vs-barbie/ -h  ttp://www.kamsdetmi.info/infusions/fckfusion/images/uploads/image/hviezdy.jpg -h  ttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/68/ Bachlut1.gif -h  ttp://3.bp.blogspot.com/_bklpgocY-a0/S7UJeY_2JRI/ AAAAAAAAALU/OdEwU9D5yG0/s400/afrika-bambaataa1.jpg A MŰVÉSZET PIACA -h  ttp://artfiles.art.com/images/-/French-School/ATroubadour-Playing-Lute-from-the-Early-13th-Century-Chantefable-Aucassin-Et-Nicolette-Giclee-PrintC12066055.jpeg -h  ttp://en.wikipedia.org/wiki/File:Example_of_hooks_ and_banners_notation.PNG -h  ttp://media.photobucket.com/image/bob%20dylan/ cali_soca24/Bob-Dylan-music.jpg VISSZAÉLÉS A MŰVÉSZETTEL -h  ttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/24/ Poster36.jpg HOGYAN LÁTHATÓ A ZENE -h  ttp://fotky.drom.sk/lucca-frisco-tour-roxy-praha-c-1/ dj-lucca-4.jpg -h  ttp://www.vivo.sk/photos/32565/Rytmus-Bengoro -h  ttp://artfiles.art.com/images/-/Janis-Joplin-Photograph-C12149191.jpeg MELLÉKLETEK -h  ttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7f/ Anne_of_Denmark-1605.jpg -h  ttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/ d5/Hyacinthe_Rigaud_001.jpg -h  ttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ cc/1799-Verninac-David.jpg -h  ttp://thebsreport.files.wordpress.com/2009/05/1770_ thomas_gainsborough_the_blue_boy-wr400.jpg

141

Irodalmi forrásokból származó fényképek: - Svetové dejiny umenia. A. Chatelet, B. Ph. Groslier (ed.) Praha: Agentura Cesty, 1996, s. 634 - 1000 sculptures of genius. Londýn: Sirrocco, 2007, s. 159 - Svetové dejiny umenia. A. Chatelet, B. Ph. Groslier (ed.) Praha: Agentura Cesty, 1996, s. 757 - Lommel, A.: Prehistorické a primitívne umenie. Bratislava: Pallas, 1972, s. 92 - Trojanová, A.: Umenie čiernej Afriky. Bratislava: Pallas, 1976, s. 111 - Svetové dejiny umenia. A. Chatelet, B. Ph. Groslier (ed.) Praha: Agentura Cesty, 1996, s. 757 - Trojanová, A.: Umenie čiernej Afriky. Bratislava: Pallas, 1976, s. 111 - The Horizon book of great cathedrals. J. Jacobs (ed.) New York: Bonanza books, 1983, s. 50 - Osborne, H.: The Oxford companion to art. Oxford: Clarendon Press, 1975, s. 540 - Blatter, J. – Milton, S.: Art of the holocaust. New York: The Routledge press, 1981, s. 152 - Owusu, H.: Egyptské symboly. Olomouc: Fontána, 2003. s. 98 - Vachala, B.: Staroegyptská Kniha mrtvých. Praha: Dokořán, 2009. s. 15. - Mitchell, J.: The earth spirit. New York: Crossroad publishing company, 1975, obálka - Grube, E. J.: Islamské umenie. Bratislava: Pallas, 1973, s. 60 - Lommel, A.: Prehistorické a primitívne umenie. Bratislava: Pallas, 1972, s. 93 - The art atlas. J. Onians (ed.) New York: Abbeville Press, 2008, s. 134 - Lassus, J.: Ranokresťanské a byzantské umenie. Bratislava: Pallas, 1971, s. 124 - Umění po roce 1900. Praha: Slovart, 2007, s. 665 - 10000 years of art. Londýn: Phaidon, 2009, s. 166 - Vachala, B.: Staroegyptská Kniha mrtvých. Praha: Dokořán, 2009, s. 74 - Hrúz, P. Okultizmus. Levice: Koloman Kertész Bagala, 2005. s. 150 - Baudot, F.: Móda století. Praha: Ikar, 2001. s. 361 - Máchalová, J.: Móda 20. Století. Praha: Lidové noviny, 2003. s. 154

- E xperimentální poezie. Praha: Odeon, 1967, s. 222 - F eldek, Ľ.: Lapajova šľapaj. Bratislava: Mladé letá, 1983. s. 46 - F eldek, Ľ.: Lapajova šľapaj. Bratislava: Mladé letá, 1983. s. 47 -A  ntológia staršej slovenskej literatúry. J. Mišianik (ed.). Bratislava: VSAV, 1964. s. 82 -C  ervantes Saavedra, M. de.: Dômyselný rytier don Quijote de la Mancha. Bratislava: Mladé letá 1965. s. 191 -R  ybarič, R.: Vývoj európskeho notopisu. Bratislava: Opus, 1982, s. 212 -R  ybarič, R.: Vývoj európskeho notopisu. Bratislava: Opus, 1982, s. 39 -K  ybalová, L.: Starověk. Praha: Lidové noviny, 1998, s. 88 -K  ybalová, L.: Starověk. Praha: Lidové noviny, 1998, s. 89 -K  ybalová, L.: Starověk. Praha: Lidové noviny, 1998, s. 10 -K  ybalová, L.: Starověk. Praha: Lidové noviny, 1998, s. 133 -K  ybalová, L.: Středověk. Praha: Lidové noviny, 2001. s. 62 -K  ybalová, L.: Středověk. Praha: Lidové noviny, 2001. s. 58 -K  ybalová, L.: Středověk. Praha: Lidové noviny, 2001. s. 78 -K  ybalová, L.: Středověk. Praha: Lidové noviny, 2001. s. 91 -K  ybalová, L.: Renesance. Praha: Lidové noviny, 1996. s. 16 -K  ybalová, L.: Renesance. Praha: Lidové noviny, 1996. s. 20 -K  ybalová, L.: Od empíru k druhému rokoku. Praha: Lidové noviny, 2004, s. 149 -K  ybalová, L.: Od empíru k druhému rokoku. Praha: Lidové noviny, 2004, s. 177 -K  ybalová, L.: Doba turnýry a secese. Praha: Lidové noviny, 2006, s. 122 -K  ybalová, L.: Doba turnýry a secese. Praha: Lidové noviny, 2006, s. 148 -K  ybalová, L.: Od „zlatých dvacátých“ po Diora. Praha: Lidové noviny, 2009, s. 64 -K  ybalová, L.: Od „zlatých dvacátých“ po Diora. Praha: Lidové noviny, 2009, s. 88 -K  ybalová, L.: Od „zlatých dvacátých“ po Diora. Praha: Lidové noviny, 2009, s. 198 -M  áchalová, J.: Móda 20. století. Praha: Lidové noviny, 2003, s. 86

Fényképek: - Fénykép: Erich Mistrík, 12. o. - 3 x fotó - Fénykép : Erich Mistrík, 22. o. - Fénykép: Erich Mistrík, 41. o. - Fénykép: Erich Mistrík, 55. o. - Fénykép: Erich Mistrík, 76. o. - Baštová u., Pozsony (Bratislava), fotó: Erich Mistrík, 103. o.

142

- F ornetti sátor, Zochova u., Pozsony (Bratislava), fotó: Erich Mistrík, 103. o. - A  szobrocska alkotója, fotó: Kristína Vargová 107. o. - Avion  üzletház billboardja, Pozsony (Bratislava), Dolnozemská út, 2008. október, fotó Erich Mistrík, 122. o.

 tankönyvben előforduló helységnevek hivatalos A szlovák elnevezései: Afganisztán Albánia Amerika Amu-darja Aral-tó Atella Athén Ausztria Autun Babilon Belgium Blaník Bosznia-Hercegovina Britannia Buchenwald Bulgária Cook-szigetek Csehország Csehszlovákia Dánia Dél-Európa Delhi Egyiptom Eisenstadt Eleuszisz, Görögország Észak – Kaukázus Közép- és Észak- Európa Európa Európai Unió Firenze Föld Franciaország Gallehus Gíza Görögország Helsinki Hollandia Horvátország Huaxtec, Mexikó Húsvét-sziget India Itália Japán Kahira Kambodzsa Kelet Kelet-Európa Kelet-római Birodalom Kiklád szigetek Kína Király-hegy Királyok völgye Kis-Ázsia Kismarton

(Afganistan) (Albánsko) (Amerika) (Amudarja) (Aralské jazero) (Atellan) (Atény) (Rakúsko) (Autun) (Babylón) (Belgicko) (Blaník) (Bosna a Hercegovina) (Británia) (Buchenwald) (Bulharsko) (Cookove ostrovy) (Česko) (Československo) (Dánsko) (južná Európa) (Dillí) (Egypt) (Eisenstadt) (Eleusin, Grécko) (severný Kaukaz) (stredná a severná Európa) (Európa) (Európska únia) (Florencia) (Zem) (Francúzsko) (Gallehus) (Gíza), (Grécko) (Helsinki) (Holandsko) (Chorvátsko) (Huaxtec, Mexiko) (Veľkonočný ostrov) (India) (Taliansko) (Japonsko) (Káhira) (Kambodža) (Orient) (východná Európa) (Východorímska ríša) (Kykladské ostrovy) (Čína) (Kráľová hoľa) (Údolie kráľov) (Malá Ázia) (Eisenstadt)

Konstantinápoly Korea Körmöcbánya Közel-Kelet Közép- és Kelet- Európa Közép-Ázsia Közép-Európa La Manche csatorna Las Vegas Lengyelország London Luxor Macedónia Magyarország Marienbad Moldva Montenegró Moravany Nagy-Britannia Nap Németország New York Nürnberg Nyugat-római Birodalom Ohio Oroszország Ozirisz Párizs Philadelphia Pozsony Prága Regensburg Róma Római Birodalom San Remo Skócia Spárta Suomenlinna Svédország Szerbia Szir-darja Szíria Szlovákia Szlovénia Szudán Tábor Thesszália Trois fréres Ukrajna USA Versailles Visegrád Žilina-Záriečie

(Konštantinopol) (Kórea) (Kremnica) (Blízky Východ) (stredná a východ. Európa) (stredná Ázia) (stredná Európa) (kanál La Manche) (Las Vegas) (Poľsko) (Londýn) (Luxor) (Macedónsko) (Maďarsko) (Marienbad) (Vltava) (Čierna Hora) (Moravany) (Veľká Británia) (Slnko) (Nemecko) (New York) (Norimberk) (Západorímská ríša) (Ohio) (Rusko) (Osiris) (Paríž) (Philadelphia) (Bratislava) (Praha) (Regensburg) (Rím) (Rímska ríša) (San Remo) (Škótsko) (Sparta) (Suomenlinna) (Švédsko) (Srbsko) (Syrdarja) (Sýria) (Slovensko) (Slovinsko) (Sudán) (Tábor) (Tesália) (Trois fréres) (Ukrajina) (USA), (Versailles) (Vyšehrad) (Žilina-Záriečie)

143

Erich Mistrík és Zoltán Janikovič

Művészet és kultúra

Tankönyv a gimnáziumok 3. évfolyama számára A kiadványt a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma Művészet és kultúra a gimnáziumok 3. évfolyama számára néven 2012. március 27-én a 2012-1573/14876:3-919 határozati számon tankönyvvé nyilvánította. Az engedélyezési záradék 5 évig érvényes. A tankönyvhöz tartozik egy CD, melyen kibővített tananyag, filmrészletek, zene és egyéb anyagok találhatók. A CD tartalma az oktatók és a diákok számára készült a tankönyv szöveges részében lévő tananyag kiegészítésére és illusztrálására. A CD megrendeléséről a www.va1.sk honlapon találhatnak információkat. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-1573/14876:3-919 zo dňa 27. marca 2012 ako učebnicu umenia a kultúry pre 3. ročník gymnázií. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. K učebnici je spracované CD, na ktorom sa nachádza doplňujúce učivo, ukážky z filmov, hudba a ďalšie materiály. Obsah CD slúži pre vyučujúcich a žiakov na rozšírenie a ilustrovanie učiva obsiahnutého v textovej časti učebnice. Informácie o objednaní CD nájdete na adrese www.va1.sk Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľov práv.

Illusztrációk, sémák és fotók - ilustrácie, schémy a fotografie: a szerző archívuma és a 140-143. oldalon felsorolt egyéb források

Első kiadás - Prvé vydanie, 2012 Kiadó - Vydalo: Združenie EDUCO © 2012, Prievidza Nyomda - Tlač: Patria I., spol. s r.o., Prievidza ISBN 978-80-89431-20-5

A kiadvány megjelenését anyagilag a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma támogatta

146