a gimnáziumok 3. évfolyama számára

a gimnáziumok 3. évfolyama számára

1

a gimnáziumok 3. évfolyama számára Erich Mistrík, Zoltán Janikovič

szerzők - autori: prof. PhDr. Erich Mistrík, CSc., Mgr. art. Zoltán Janikovič, PhD. © fordította - preložila: Laukó Zsuzsanna lektorálták - lektorovali: XXXXXXXXX, XXXXXXXX illusztrációk, sémák és fényképek - ilustrácie, schémy a fotografie: a szerző archívuma és a 140. és 143. oldalon felsorolt források fényképek - ilustračné fotografie: © Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný (borító) grafikai korrektúra és prepress - grafická úprava a prepress: © Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný, Ing. Jaromír Moškoř nyelvi korrektúra - jazyková korektúra: Krcsmériné Gyurkovics Mária

A kiadványt a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma a gimnáziumok 3. évfolyama számára 2010. november XX-én a CD-2009-35225/36704-1:912 határozati számon tankönyvvé nyilvánította. Az engedélyezési záradék 5 évig érvényes. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Schválilo Ministerstvo školstva Slovenskej republiky pod č. CD-XXXX-XXXXX/XXXX-1:912 zo dňa XX. novembra 2010 ako učebnicu Umenie a kultúra pre 3. ročník gymnázia. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľov práv. Első kiadás - Prvé vydanie, 2010 Kiadó - Vydalo: Združenie EDUCO © 2010, Prievidza Nyomda - Tlač: Patria I., spol. s r.o., Prievidza ISBN XXX-XX-XXXXX-XX-X

Művészet és kultúra

Tankönyv a gimnáziumok 3. évfolyama számára

Erich Mistrík, Zoltán Janikovič

Kiadó: Združenie EDUCO ©2010

TARTALOM



Kulcs a tankönyv használatához

9

1. A giccs

11

2. A műalkotások 

25

A boldogság illúziója

A mű mint a művész megnyilatkozása A mű mint a szépség keresése A mű mint szimbólum A mű mint isten megjelenítése Az aura nélküli mű A mű mint örömforrás

3. Működés a kultúrában 

12

26 39 58 68 78 91

105



Média a kultúrában A művészet piaca Visszaélés a művészettel

106 115 120



Befejezés

126



A szerzők ajánlása pedagógusoknak

128



Mellékletek 130 Irányzatok és stílusok az európai kultúrtörténetben 130 Összefoglaló könyvajánlás a művészet és kultúra  138 történetéhez

KULCS A TANKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ A tananyag szövege, kérdések és fogalmak1.

kulcsszavak

Szerző, a kép címe, keletkezésének ideje

Feladatok és kérdések

Munkánkkal és titkos vágyainkkal kapcsolatos reflexió

Kiegészítő képek

Irodalmi művekből vett idézetek

A tananyag kifejtése és a főbb fogalmak magyarázata.

További gondolatébresztő kérdések iskolába és iskolán kívülre.

Alkotó, személyiségek

… A fejezetek közötti képek gondolkodásra ösztönöznek …

Mellékletek 1

A speciális szakkifejezések magyarázata.

Nézd meg a DVD-n!

9

Psalle modulamina, Regensburg (Regensburg), 9. sz.

10

Oskar Rózsa (*1974)

1. A GICCS

11

A BOLDOGSÁG ILLÚZIÓJA Cél: Bizonyítékokat keresünk arra, hogy miért tartunk bizonyos tárgyakat giccsnek. Mit értünk giccsen?

Rachef (i.e. 2500 körül), fáraó, aki a nagy szfinxet építtette.

Veldon Simpson, építész, aki szfinxet épített Las Vegasban (Las Vegas).

12

Az ilyen művek reprezentálják a giccsről alkotott általános elképzelésünket. Néhány dolgot már tudunk a giccsről: tudjuk, hogy a törpe mindig mosolyog, kicsi és a kertben áll. Tudjuk, hogy olykor a bányászoknak segít. Tudjuk, hogy a porcelán szarvasok és őzek mindig futnak valahová, miközben a szekrényben állnak. Tudjuk, hogy az angyalok a szépség, a költészet és a fantázia világából való misztikus lények. Miért nem képzeljük magunk elé a giccs szó hallatán a híres egyiptomi nagy szfinxet? Mi van, ha az is egy giccs?

Gíza (Gíza), Egyiptom (Egypt), kb. i.e. 2500

Las Vegas (Las Vegas), USA (USA), 1993

Kinek tetszik jobban az első és kinek a második szfinx? Gondolkodjunk el azon, miért tartjuk az egyiket vagy másikat szebbnek? Próbáljuk meg ös�szehasonlítani ennek a két szobornak a jellemzőit! Így olyan bizonyítékokat szerzünk, melyekkel alátámaszthatjuk döntésünket - az esztétikai értékelésünket.

Szfinx és piramis Egyiptomban (Egypt)

Szfinx és piramis az USA-ban (USA)

Igazi történelmi emlék. I. e. 2500 körül jött létre, hogy őrizze az utat a piramishoz és a Nílushoz (Níl) közeli templomkomplexum között.

Új építmény, mely utánozza a történelmi építményeket. A 20. sz. végén jött létre (4500 évvel később, mint az egyiptomi), hogy őrizze a hotel bejáratát.

Őrizte a halott fáraót és a szertartásokat, melyeket a gyászmise templomban tartottak.

Azért jött létre, hogy már messziről érdeklődést keltsen, hogy a gazdag turistáknak és a kaszinó játékosainak olyan érzésük legyen, hogy egy kivételes helyen vannak. És azért is, hogy a hotelt minden más hoteltől megkülönböztesse.

Az oroszlántestű, emberfejű lény eredete az ókori Egyiptomba (Egypt) nyúlik vissza.

Az ilyen teremtménynek nincsenek gyökerei az USA (USA) kultúrájában.

A szfinxek az ókori egyiptomiak vallási kép- Az USA (USA) kultúrájában nem jött létre zelőerejének részei voltak. Szent teremtsemmi szfinxhez hasonló. ményként tisztelték. A szfinx képe Egyiptomban (Egypt) a különböző korokban különböző istenségeket reprezentált – a bebalzsamozók istenét (sakál), a nap istenét (sas), az istenített fáraót stb.

Las Vegasban (Las Vegas) semmi mást nem kell ábrázolnia, mint az egyiptomi nagy szfinxet.

Saját természetes kontextusában található, ahol kapcsolatot teremt az ókori egyiptomiak életmódjával - az ünnepségek és szertatások része.

Egy emlék utánzata, melyet új kontextusba vittek át. Nem kötődik az USA-ban (USA) élő emberek életmódjához.

Színei régen lekoptak, egyhangúvá vált.

Színes, tarka.

Az arca eredetileg barnássárga vagy vöröses színű volt.

esztétikai értékelés

Miért híres város Las Vegas (Las Vegas)?

Keressük meg a térképen, milyen messze vannak egymástól ezek a szfinxek!

Sokkal halványabb, világoskék árnyalattal.

13

Egy Prágában (Praha) élő szlovák író sok könyvet írt az ókori Egyiptomról (Egypt) Ki volt ő?

Komolyan megrongálódott. A természetes erózió, az arab képrombolás (ikonoklazmus) és a napóleoni ágyúzás tette tönkre.

Új, tehát ép.

„Élettelen”, nem rendeznek mellette vallási szertartásokat. Már csak egy halott emlék és turista látványosság.

„Élő”, egy élő város része. A hotelba való belépést szolgálja és turista látványosság.

Neve az ókori görög mitológiából származik. Az egyiptomiak másként nevezték, pontos nevét ma nem ismerjük.

Az első pillanattól kezdve szfinxnek hívták.

Az ókori Egyiptom (Egypt) kultúrájának és gazdaságának erejét mutatja.

Az USA (USA) kultúrájának és gazdaságának erejét mutatja.

Egy piramis alakú sír előtt fekszik.

Egy piramis alakú hotel és kaszinó épülete előtt áll.

Tutanhamon sírja a Királyok völgyében (Údolie kráľov) található, közel az egyiptomi Luxorhoz (Luxor), mely Gízától (Gíza) (ahol a nagy szfinx található) légvonalban kb. 500 km.

A hotel belsejében többek között Tutanhamon fáraó sírjának teljes mása is megtalálható.

Kahira (Káhira) mellett, Gízában (Gíza) található, nem Luxorban (Luxor).

Las Vegasban (Las Vegas) a Luxor Hotel előtt áll.

A piramisok a világ legnagyobb építményei, a nagy szfinx több ezer évig a legnagyobb szobor volt a világon - hossza kb. 45 m, a feje 4 m széles.

2010-ben ez volt a világ harmadik legnagyobb hotelje. A szfinx kb. két emelettel magasabb, mint az egyiptomi.

Az egyiptomi piramisokban folyosók vannak, melyek a fáraók sírjaihoz vezetnek. Ezeken a szűk és kicsi tereken kívül a piramisokat kőhalmok töltik ki.

A hotel belsejében található a világ legnagyobb átriuma, több emelet magas építményekkel, erkélyes hotelfolyosókkal és különböző egyiptomi látványosságokkal.

Találunk még más különbségeket is? Nézzünk körül alaposan az interneten, ahol mindkét szfinxről és piramisról sok részletet találunk. A Las Vegas-i szfinxnek nagy sikere van, sok embernek tetszik. Lehet, hogy sokaknak közülünk is. Miért vonz bennünket? Nézzünk meg további összefüggéseket! Abban az időben, amikor Egyiptomban (Egypt) szfinxeket építettek, a világon pl. ilyen szobrokat alkottak:

Szobor a Kiklád – szigetekről (Kykladské ostrovy) kb. i.e. 2600, magassága 63 cm

Szobor Észak – Kaukázusból (severný Kaukaz) kb. i.e. 2500, magassága 8 cm

14

Amikor a szfinxet építették az USA-ban, a világban pl. ilyen szobrok épültek:

Louise Nevelson (1899-1988)

Louise Nevelson: A lemetszett árnyék. 1982, 300 x 360 cm

Gina Pane, Assisi Szent Ferenc, háromszor, stigmákkal. 1987, 170 x 178 cm

Az egyiptomi szfinx építése idején (i.e. 2500 körül), az emberek Egyiptomban (Egypt) képesek voltak alapvető sebészeti beavatkozásokra, KözépÁzsiában (stredná Ázia) megzabolázták a lovat; i.e. 3000 körül Babilonban (Babylón) betömték a lyukas fogakat, i.e. 2700 körül a kínaiak selymet gyártottak, i. e. 2300 körül szintén a kínaiak először figyeltek meg egy üstököst. Az amerikai szfinx építése idején (a 20. sz. kilencvenes éveiben), Franciaország (Francúzsko) és Nagy-Britannia (Veľká Británia) közösen nyitotta meg az alagutat a La Manche csatorna (kanál La Manche) alatt (1987), az USA-ban (USA) először indították útjára a Columbia űrsiklót (1991), gyorsan fejlődött az internet, 1996-ban Japánban (Japonsko) elkezdték árulni a CD hordozókat és Skóciában (Škótsko) megszületett a Dolly nevű juh mint az első klónozott emlős. Megmaradt a kérdés – nekünk melyik szfinx tetszik jobban? Mi történik, ha egyik sem vagy éppen mindkettő tetszik? Ki és minek alapján dönti el, hogy melyik álláspont a helyes? Térjünk vissza a múlt tanévben tárgyalt művészeti alkotásokhoz. Láthattuk, hogy a művészeti alkotás több réteget hordoz - az anyagot, a témát és jelentést. Láthattuk, hogyan változtak a zeneművek századfordulókon keresztül, láthattuk, hogyan változott meg Seherezádé története a színházi vagy televíziós változatban. Emlékezzünk vissza az okokra! Próbáljunk meg hasonlóan gondolkodni a szfinx esetében is! Azt is állíthatjuk, hogy az amerikaiak a nagy szfinxet átvitték Egyiptomból (Egypt) az USA-ba. Milyen a külső megjelenése ennek a két szfinxnek? Az egyiptomi szfinxen látni az évszázadok hatását. Az amerikai sima, sugárzó, tiszta.

• •

Mit vesztett és mit nyert a szfinx az USA-ba (USA) történt átvitellel? Elvesztette kulturális, vallási és történelmi összefüggéseit. Új színt kapott és csatlakozott a szerencsejáték ipar központjához.

• •

Gina Pane (1939-1990)

Gyorsabban múlik az idő ma, mint a múltban? Mi alapján érzékeljük az időt – csakis az órán keresztül?

Dolly

döntés

külső megjelenés

15

összefüggés a korral

Hogyan függ össze a két szfinx korának művészeti alkotásaival? Az egyiptomi szfinx azok közé a mitológiai és vallási irányú szobrok közé sorolható, melyek az adott korban jöttek létre. Az amerikai sehogy sem függ össze saját kora művészeti alkotásaival. A mai szobrok elsősorban a szabad fantázia vagy a művész emócióinak kifejezői.

• •

Hogyan függnek össze a szfinxek saját koruk megismerésével és technológiai találmányaival? Amikor egy egyszerű egyiptomi szfinxet építettek, az emberek egész egyszerű technológiai találmányokat alkalmaztak (összehasonlítva a jelenlegivel). A forma lemásolása az amerikai szfinxben éles ellentétben áll az emberiség tudományos és technológiai állapotával.

• •

kifejezés

Mit fejez ki a két szfinx?

• A z egyiptomi komoly, szigorú és misztikus, tekintete valahová a sem-

mibe réved. Nem kínál nekünk örömet, de figyelmeztet az emberi élet mélyebb dolgaira. Az amerikai szintén komoly, de mintha kedvesen hívna magához. Finom, de élénk színei azt érzékeltetik, hogy társaságában kellemesen fogjuk érezni magunkat.

• jelentések

Milyen jelentésük van a szfinxeknek? Az egyiptomi elvezet bennünket az egyiptomi istenek és uralkodók világába. Emlékeztet a világ múlandóságára és a halál utáni örök életre, melyben az egyiptomiak hittek. Az amerikai a szórakozás és a játék világába vezet bennünket. Figyelmeztet arra, hogy a világ tele van szép és kellemes szituációval.

• •

érzések

Hogyan érezhetjük magunkat a szfinxek közelében?

• A z egyiptominál elsősorban magunkba mélyedünk és keressük a válaszokat az élet és halál örök emberi kérdéseire. • A z amerikai mellett örülünk az életnek. Kérdezzünk fordítva is! Az egyiptomi szfinxnél érezhetjük-e azt, hogy az élet tele van szép és kellemes szituációval? Kedvesen hívogat magához? Az amerikai szfinxnél elgondolkodunk az élet és halál örök emberi kérdéseiről? Szigorú és misztikus?

• • öröm

optimizmus

16

Ha hinnénk a halál utáni örök életben, és azt örömtelinek ítélnénk meg, az egyiptomi szfinx előtt örömet lelnénk a világban, kellemesen éreznénk magunkat mellette. Örülhetnénk az évezredek jelenlétének, annak, hogy Rachef fáraó ilyen emléket hagyott hátra, hogy a szfinx elhívhat a gyászmise templomába vezető útra. Az ókori Egyiptom (Egypt) összetett vallási és kulturális kontextusa, mely jelen van Gízában (Gíza), hordozza az élet sötét, nehéz és kellemetlen oldalát, de az örömteli, optimista, reményteljes oldalát is.

Azt gondolhatjuk, hogy azért gyönyörű, mert igen gazdag, sokoldalú jelentéssel bír. Gondolhatjuk, hogy fennkölt, mert nagyon komoly témát testesít meg, olyat, mint az elmélkedés az élet és halál határáról. Teret nyit különböző gondolatainknak, elképzeléseinknek és érzéseinknek. A szfinx mintha azt mondaná: „Emlékezzetek a halálra, ne feledjétek, hogy minden tettetek meg lesz jutalmazva vagy meg lesz büntetve. Ha örültök az életnek, ne feledjétek, hogy már sírtatok vagy sírni fogtok.” Mindezt nem kínálja nekünk a szfinx automatikusan és könnyen, ezt meg kell keresnünk benne úgy, hogy hosszasan nézzük az arcát, megtudunk néhány dolgot a történetéről és szerepéről, érzékeljük természetes környezetében stb. Az amerikai szfinx előtt nehezünkre esik az életről és halálról elmélkedni. Az élet sötét oldalai ott egyáltalán nincsenek jelen, a szobrot úgy alkották meg, hogy ne is emlékeztessen bennünket az élet komoly oldalára. Csak egy egyszerű kellemes életérzést kínál. Mellette csak arra gondolhatunk, hogy kellemes, mert jelentései szegényesek és egyoldalúak – csak a kellemesre és örömtelire irányulnak. Nem nyit teret gondolatainknak és képzelőerőnknek. Arra kényszerít, hogy örüljünk az életnek. Ez az öröm azonban nem mély, mert nem a megelőző szenvedésből fakad. Ez egy pillanatnyi öröm. A szfinx mintha azt mondaná: „Nézzétek, milyen színes vagyok, ámuljatok el nagyságomon, örüljetek az életnek. A sírás és fájdalom nem létezik, nálam csak élvezetet és örömet találtok.” Mindezt nem kell bonyolult módon keresgélni a szfinxben, ez első látásra, rögtön egyértelmű. Az amerikai szfinx olyan alkotás, mely giccsként funkcionál. Csak az életből áradó felszínes örömet kínálja, mely nem bánat és fájdalom árán született, csakis kellemes alakját erőlteti ránk. Emellett természetellenesen kényszerítették környezetébe, mesterségesen és hibásan másolja az ókori szobrot, olyan funkciókat képvisel, melyekkel az eredeti semmiképp nem rendelkezhetett. A másolás és a régi műalkotások felhasználása az alkotómunkában rendszeres és a mai kultúrában gyakran előfordul. A művészek azonban arra törekszenek, hogy új értelmet adjanak az eredeti műalkotásoknak, bár olykor nevetségessé is akarják tenni őket (ahogy ezt az első évfolyamon láthattuk M. Bančej versének olvasása közben). A giccs azonban elkülöníti a művet eredeti kontextusától illetve más összefüggésektől, csak egyetlen funkciót tulajdonít neki – arra kényszeríti a nézőt, a hallgatót, az olvasót, hogy örüljön és boldog legyen. A giccs az örömteli világról való elképzelését erőlteti ránk, nem biztosít teret az embernek, hogy saját elképzeléseit kialakítsa. A giccs felszínes és más jelentéseket kínál, mint a műalkotás, mely sokféle és teljesen más módon értelmezhető. Figyeljük meg, hogy a giccset a műalkotástól nem csak a létrehozott mű struktúrája alapján különböztetjük meg! Figyelembe vesszük azokat az ös�szefüggéseket is, melyekben a tárgy vagy mű létrejött és létezik. A zenében is így jelenik meg a giccs? Egyértelműen meghatározható, hogy mikor hallgatunk még művészi zenét, és mely szerzemények sorolha-

sokoldalúság

keresés

kellemes egyoldalúság

első látásra funkció

másolat

erőltetés felszínesség

17

zenei interpretáció zenei anyag a művészet felhasználása

élettér

tók már a giccs közé? Kihasználhatjuk úgy a művészetet, hogy giccs váljon belőle? A zenetörténetben keressük közösen eredeti szerzői kompozíciók utánzatait, és próbáljuk meg applikálni a két szfinx előző összehasonlítását! Elmélkedésünket három részre osztjuk: 1. Azonos tematika eltérő zenei interpretációja. 2. A zenei anyag új formába való átdolgozása. 3. A zeneművészet felhasználása. Keressük meg és hallgassuk meg a barokk zeneszerző, Antonio Vivaldi (1678-1741) Négy évszak című művét, majd próbáljuk a szfinxhez hasonlóan értékelni: 1. A barokk2 The English Concert zenekar, melynek művészeti vezetője Trevor Pinnock, hegedűszólistája Simon Standag, eredeti hangszerek vagy másolataik felhasználásával hűen megőrzi a mű eredetiségét. 2. A brit hegedűművész, Vanessa Mae (*1978) modern előadásmódja felveti a kérdést, hogy mi is történt A. Vivaldi zenéjével: hogyan változott meg a mű kifejezőereje, hogyan közelít a mai népszerű zenéhez? 3. A zene különböző célokra való felhasználása, mint pl. kávéházakban, a hotelok liftjeiben, a repülőterek halljában, a zeneműveket egy melléktermékké alakítja, pedig nem ebből a célból komponálták őket. A mindennapi életterünk részévé változtatja. Nézzük meg, miben különbözik ugyanannak a műnek háromféle előadása:

Antonio Vivaldi

A Négy évszak c. zenemű 1725-ből

A mű interpretációi a 21. században

Antonio Vivaldi

Kamarazenekarok

Népszerű művészek

Tömeges felhasználás

Barokk környezetben alkotott.

Törekvés a barokk környezet megőrzésére.

Nem törekszenek a barokk környezet megőrzésére.

Barokk környezet nélküli.

Emocionálisan elkötelezett- saját szonettjei alapján alkotott.

Az emocionális erőre való törekvés.

Az emocionális erőre való törekvés.

Emocionális erő nélkül.

Eredeti hangzású előadásmód.

Igen, olykor ere- Igen, de gyakran deti hangszerek a legújabb techfelhasználásával. nika eszközeinek segítségével beleavatkozik a zene tartalmába.

Igen, de gyakran a legújabb technika segítségével.

Kifejezi a barokk kort és a kor virtuozitását3 a zenei szerkezetben és hangszerjátékban.

A kifejezésmódjára való törekvés.

Nem respektálja a barokk kor virtuozitását.

Vanessa Mae

 tankönyv mellékleteiben megtaláljuk jellemzését azoknak a stílusoknak és stílusA korszakoknak, melyekkel a tankönyvben találkozunk. 3 A latin virtus = érték, értékes szóból. A virtuozitás a művészi technika legnehezebb feladatainak bravúros megoldása. 2

18

Nem respektálja a barokk kor virtuozitását.

KIFEJTÉS A giccs keletkezése A történészek a mai napig nem tudtak megegyezni abban, hogy mikor is keletkezett a giccs. Az a nézet a leggyakoribb, hogy a giccs a 19. század első felében jött létre Németországban (Nemecko), és tömegesen a 19. század második felében terjedt el. A 19. század elején az ipari forradalom hatására többek között megnőtt a társadalmi középréteghez tartozók száma is. Nem voltak elég gazdagok ahhoz, hogy a legjobb minőségű és a legjobb mesterek által készített használati tárgyakat szerezzék be – azok nagyon drágák voltak. Azonban nem voltak teljesen szegények, sokan közülük jól szituált, gazdagabb emberek benyomását akarták kelteni. Ezért fontosnak tartották, hogy háztartásaik úgy hassanak, mint a gazdag, megbecsült embereké. Otthonukat a gazdagokéhoz hasonló tárgyakkal szerették volna berendezni. A manufaktúrák és az ipari tömeggyártás egyidejű fejlődésével lehetővé vált az egyforma tárgyak nagy mennyiségű gyártása. Már nem volt szükség arra, hogy egy mesterember egyenként készítsen el pl. minden széket, hiszen a nagyipar százával gyártotta őket. A középréteg így tudta beszerezni azt a bútort, mely úgy hatott, mint a legjobb mesterek által faragott, gazdagon díszített antik bútor – pedig ezek csak az ipar által gyártott darabok voltak. Ha falaikat híres festők képeivel akarták díszíteni (ahogy az a nemesi házaknál szokás volt), vehettek egy ügyes festő által készített reprodukciót. A giccs a jó minőségű, drága anyagból készült értékes tárgyak olcsó utánzataként jött létre – valaki külsőre megegyező tárgyakat készített olcsó anyagokból, melyek úgy festettek, mintha drágák lettek volna. Az anyagra nyomott mintának hasonlítania kellett a drága hímzéshez, az iparilag megmunkált fának faragottnak kellett tűnnie, az üvegből öntött figuráknak a kristályból készültet kellett utánoznia stb. A giccs virágzása a 20. századra tehető, amikor már lehetőség nyílt a tömeges gyártására. A nagy mennyiség olcsóbbá teszi a termelést, ezért ilyen termékek megvásárlását sokkal több ember engedheti meg magának. A technológia fejlődése szélesítette a lehetőségek körét, ezért manapság tucat számra készülnek a régi mesterek nagy méretű képeinek másolatai, kellemes dallamok kerülnek elő a keverőpultokról, a gipszszobrok utánozzák a márványból készült szobrokat. A tömegkultúra a giccset saját alaptermékének tekinti (pl. vizuális effektek a dalversenyeken, melyek azonban nem minőségi művek). A giccs ma begyűrűzött az emberi alkotások minden területére4. A giccses tárgy nem függ szorosan össze saját korával, ugyanolyan hatása lehet más helyen, más emberek között, más helyzetekben. Úgy alkották meg, hogy a különböző régiók különféle embereiben ugyanazt az 4

 örmöcbányán (Kremnice) található a Giccsmúzeum. További információkat találK tok a www.gyc.sk honlapon.

társadalmi réteg

nagy mennyiség

utánzás

tömegkultúra

19

érzést váltsa ki. A giccses termékek vonzóak, megértésükhöz nincs szükség pszichikai erőfeszítésre. Néhány tárgyat, mely a 19. sz. előtt keletkezett, ma giccsnek tartunk, bár nem tisztázott, hogy létezett-e giccs a 19. sz. előtt is. Igazság szerint nem, és máig sem erősítették meg, hogy a múltban élő emberek, bármit is úgy ítéltek volna meg, mint mi a giccset. Csak az a biztos, hogy a 19. századtól a mai napig létezik.

A giccs megnyilvánulásai A giccs alapvető jellemzője, hogy valami értékesebbnek tűnik, mint amilyen a valóságban. A tárgy tulajdonosa, a néző/hallgató/olvasó kultúrembernek tűnik, mert tulajdonosa és értője egy kulturális tárgynak – de valójában csak egy utánzat értői és tulajdonosai. Hasonlítsuk össze a giccs és műalkotás tulajdonságait: Giccses tárgy

Műalkotás

Standard és hiteles kifejezőeszközök.

Új kifejezőeszközök állandó megalkotása.

A művészet anyagát és formáit utánozza, élősködik rajtuk.

Új anyagokat és formákat keres.

Sematikus világnézetet kínál.

Mindig új és szokatlan világnézetet kínál.

Külső megjelenése szakmailag megfelelő.

Külső megjelenése egységben kell hogy legyen a jelentésekkel, a szakmai megfelelőség csak ebben a kontextusban működik.

Meggyalázza az anyagot, pl. a porcelánnak úgy kell kinéznie, mint a fának.

Respektálja az anyag természetét.

Nem mutatja meg, és nem ismeri el a világ Provokál bennünket, hogy új ismereteket új oldalait. hozzunk létre a világról. Hazudik, a boldogság illúziójával áltat bennünket. Eltakarja szemeink elől a boldogtalanságot.

Őszinte, az illúziók arra szolgálnak, hogy felfedjék az igazságot, még ha fájó is.

A világot örök életű idillként mutatja be, melyben a rossz nem létezik.

A jó és rossz harcával teli, állandóan változó világ nyugtalanító képét mutatja.

Tetteti, hogy érti a világot és az embereket.

Rámutat arra, hogy a világot és az embereket nehéz megérteni.

Olyan alkotás, hogy világnézetével kényte- Még ha nagyon szuggesztív is, ránk hagylenek vagyunk egyetérteni. ja, hogy milyen véleményt alakítunk ki. Manipulál bennünket.

Fejleszti önállóságunkat.

Felszínes humort kínál.

Sok iróniát kínál.

Nincs benne tragédia. Ha mégis, akkor csak Sok tragédiát kínál. mint hősi idill.

20

Képei szegényesek.

Szokatlan képek sokaságát közli.

Szereti az emocionálisan fajsúlyos témákat.

Olyan témákat is feldolgoz, melyek nem hordoznak emocionálisan erős töltést.

Az ábrázolt világ könnyen felismerhető.

Olykor eltakarja azt, amit ábrázol.

5

A gondolatokat és érzéseket közvetlenül és egyértelműen fejezi ki.

A gondolatokat és érzéseket képiesen fejezi ki.

Bármikor elkészíthetjük másolatait és semmi sem változik.

A másolatok már nem úgy hatnak, mint az eredeti. (A fényképek és a művészet elektronikus formáinak világában nem érvényesül).

Meg akarja szépíteni a világot.

Gondolatilag és érzelmileg gazdagabbá akarja tenni az ember világát.

A giccs érzékelése

A művészet érzékelése

A dolgok felszínén tart.

A mélységekbe vezet bennünket.

Ránk erőlteti magát.

Ha a hatása intenzív is, nem erőlteti ránk magát.

Csak világosan megadott témát kínál.

Újabb jelentéseket hoz felszínre.

Megnyugtat, standard igazságainkat és biztonságérzetünket erősíti.

Nyugtalanná tesz és provokál bennünket, lerombolja biztonságérzetünket.

Illúziókat kínál önmagunkról.

Segíti önismeretünket.

Életünk sztereotip korlátai között tart bennünket.

Korlátaink áttörésére biztat.

Megerősíti a létező értékeket.

Szétrombolja a megszokott értékhierarchiát.

Szentimentális, felszínes meghatottságot vált ki - gyönyörködünk abban, hogy valamit érzünk.

Mély emóciókat, sőt katarzist5 vált ki, melyek olykor kellemetlenek.

Mindenki számára azonnal elérhető.

Bizonyos igyekezetet kell kifejtenünk, hogy elérhető legyen számunkra.

Mindenkire egyformán, minden változás nélkül hatást gyakorolhat.

Hatása emberről emberre változik, egy emberen belül is változik.

Válaszokat kínál kérdéseinkre.

Kérdéseket kínál, a válaszokat nekünk kell megkeresnünk.

Csak az ábrázolt témára összpontosítjuk figyelmünket, és nem az ábrázolás módjára.

Figyelmünket az ábrázolt témára összpontosítjuk, magára a műre (mely a téma ábrázolási módja), és a létrejövő jelentésekre.

Találkoztunk vele a 2. évfolyamon.

21

A giccs megjelenési formái Az utóbbi kétszáz évben a giccs a művészet és kultúra minden területén megjelent – a képzőművészetben, az irodalomban, a berendezési tárgyakban, az agitációban, a vallásban és másutt. Nézzünk meg különböző példákat a kultúra három területéről – graffiti, költészet és vallás! Keressünk bizonyítékokat a giccsességük ellen vagy mellett!

A gyönyörű és szeretett haza, a termékeny földek és gyárak hazája... Az áruló les rá, de hiába, ő megvédte és megvédi magát.

22

23

Zsluticei kancionál, Prága (Praha), 1558

24

Leopold Stokowski (1882-1977)

2. A MŰALKOTÁSOK

25

A MŰ MINT A MŰVÉSZ MEGNYILATKOZÁSA Olvassuk el Irving Stone Van Gogh élete c. regényét! A szerző ebben szuggesztíven írja le Vincent van Gogh életét.

Cél: Néhányat kiválasztunk a műalkotásba rejtett művészi elképzelésekből és emóciókból.

Vincent van Gogh: Csillagos éj, 1889 Vincent van Gogh

A holland származású Vincent van Gogh (1853-1890), aki hosszú ideig élt Franciaországban (Francúzsko), Csillagos éj című festményét San Remo (Saint-Rémo) városka pszichiátriai intézetében festette gyógykezelése idején. Figyelmesen nézzük meg a festményt! Lehet, hogy eszünkben jutnak ezek (vagy más) kérdések:

• A kép melyik része a legfontosabb? • M i történik az égbolton? Miért olyan tekervényesek a felhők? Miért Nostradamus San Remo-ban (Saint-Rémo) született (1503-1566).

tárgyilagosság Miért keltenek Nostradamus négysorosai a mai napig annyi érdeklődést?

26

világít a Hold (Mesiac) olyan intenzív narancssárga fénnyel? Miért világítanak úgy a csillagok, mint az elemlámpák? Hogyan függ össze az égbolttal a kép előterében lévő fa (ciprus) formája? Milyen a kapcsolat a városka és az égbolt között? Miben különböznek? Mit tudunk meg San Remo-ról (Saint-Rémo)? Mit tudunk meg a ciprusokról? Mit érezhetett Van Gogh a kép festése közben? Hogyan éreznénk magunkat ebben a városkában? Hogyan éreznénk magunkat egy ilyen égbolt alatt? Milyen érzést váltana ki belőlünk ez a ciprus? Hogyan hat ránk az égboltba fúródó hegyes torony? Milyen érzéseket vált ki bennünk a hold éles fénye? Mit árul el nekünk a kép az égboltról, a csillagokról és a felhőkről?

• • • • • •

Foglaljuk össze válaszainkat: A kép nem a városka és az éjszaka tárgyilagos képét mutatja nekünk. Inkább nyugtalanságot, mozgást, mély emóciókat vált ki belőlünk. A kép előterében látható ciprus is a múlandóság érzését erősíti bennünk. Csak a földet az égbolttal összekötő templom tornya áll egyetlen biztos pontként. Vincent van Gogh nem azt festette le, amit maga előtt látott. Az csak arra szolgált, hogy saját fájó, beteg lelkét lefesthesse.

A norvég expresszionista festő, (V. van Goghot e művészeti irányzat elődjének tekintik) Edward Munch (1863-1944) így írt arról, hogyan jött létre a Sikoly című festménye: „Két barátommal sétáltam egy úton – naplemente volt – hirtelen az égbolt vérvörösre változott – fáradtnak éreztem magam, megálltam, és a korlátnak dőltem – a fjord és a város sötétkék fellege felett vér és tűznyelvek tornyosultak. A barátaim továbbsétáltak, én pedig ott álltam reszketve az aggodalomtól, és egy végtelen sikoltást éreztem, mely végigfutott a természeten.”

Edward Munch

Edvard Munch: Sikoly, 1910

Mit változtatnánk meg vagy alakítanánk át a képen, hogy az vidám benyomást keltsen? A német expresszionista költő, Gustav Sack (1885-1916) írt egy verset, melynek a címe szintén Sikoly, bár egyáltalán nem gondolt Munch képére. Figyeljük meg a hasonló érzés különböző kifejezésmódját:

az érzés kifejezésmódja

SIKOLY (Gustav Sack) E bajokból, mely nehezek, mint a kő, haragból, mely ordítást és kenyeret kérő, e holtak városának lármájából, mely egyre szaporodik bennem, reményem, mely szilárd fém, egyre nő és kiáltások formájában erősödő, tengerekhez árad, a távolba, fel a magasba, a rémes magányhoz, szennyből, a tömegtől hemzsegő városokból, a határtalan égbe, a magasságokba.

Figyeljétek meg, milyen eltérő érzéseket vált ki a festmény és a kép! Ugyanazt a döbbenetet és szörnyűséget érezzük, mint Munch festményében? Miből fakad a sikoly a képen és miből a versben? Hová vezet a sikoly a képen és hová a versben?

Gustav Sack

(1914) Nézzük meg egy másik módját annak, hogyan látja a művész a valóságot maga körül!

a művész lát

27

Auguste Rodin

Claude Debussy

elképzelés fantázia érzések világlátás

Az előző festményektől eltérően e szobor esetében, úgy érezzük, hogy Auguste Rodin (1840-1917) ténylegesen azt modellezte meg, amit maga előtt látott - egy idős nőt. Ez azonban nem az öregség tárgyilagos megjelenítése. Ez egy idős nő a szobrász szemével ábrázolva - fizikai és pszichikai értelemben meggyötörten, reményvesztetten, örömök nélkül, elhagyottan és magányosan. A teste élethűnek látszik. A szobrász azonban úgy formázta meg, hogy a róla visszaverődő fény adja meg végső alakját. Mindez teszi A. Rodint az impresszionizmus szobrászává. Ez a stílus a zenében is Auguste Rodin: megjelent – környezetünkben bizonyára Öreg kurtizán6, 1910 megtaláljuk a francia zeneszerző, Claude Debussy (1862-1918) az Egy faun délutánja című művét, melyet 1894-ben komponált. Hallgassuk meg, hogyan hangzik az impresszionizmus! A művészeti alkotások e formái főleg arra szolgálnak, hogy a művész kifejezhesse érzéseit, elképzeléseit, fantáziáját, a világról alkotott képét. Hasonló alkotói módszer volt jellemző a romantika művészeire is: AZ ÉLET POHARA Mihail Jurjevics Lermontov

S mi elbűvölt, mind eltűnik Mintegy varázsütésre.

Az élet habzó italát Isszuk aranypohárból Szemünk bekötve, mit se lát, Mégis elönt a mámor.

Elnyílt szemünk ámulva: hisz Nincs semmi a pohárba! Mit ittunk: álom volt s az is Valaki másnak álma… (1831)

Halál előtt lehull rövid Percig szemünk kötése Mihail Jurjevics Lermontov

Ján Botto

JÁNOSÍK HALÁLA (részlet) Ján Botto Ég a tábortűz, ég a Király-hegyen. Ki rakta vajon? – a tizenkét sólyom. A tizenkét sólyom, akik szép fehérek, Több ilyet nem láttak az emberi szemek! 6

28

Képes Géza fordítása A tizenkét sólyom, Tátrának sólymai, Mintha egy anyának volnának fiai; Egy anyáé, ki tejben fürösztötte őket, Arany pólyakötőbe pólyázta be őket. Ezek ám a fiúk, mint oltár gyertyái, Ha a réten járnak, minden megcsillámlik. (1858)

 latin courtis = udvar, a francia court = udvar és a courtiser = udvarol szóból. A A kurtizán szó szerint egy várakozó nőt jelent, aki arra vár, hogy valaki felfigyeljen rá és udvaroljon neki - tehát prostituált.

Michail Jurjevics Lermontov (1814-1841) valóban az italról és a pohárról ír? Esetleg valami egészen másról? Mire szolgál a pohár képe – nem csak egy eszköz érzelmének kifejezésére? Milyen érzelemnek? Milyen érzést vált ki bennünk az álmot rejtő aranypohár képe? Próbáljuk meg elképzelni, milyen élethelyzet késztette a költőt a vers megírására? Ján Botto (1829-1881) valódi Király-hegyen (Kráľová hoľa) élő fiatalembereket ábrázol? Mit fejez ki a sólymok képe? Milyen érzéseket vált ki bennünk a termetes, pompás, erős, megismételhetetlen sólymok képe? Idézzük fel, mit tanultunk J. Botto verseiről más tantárgyakban? Milyen elképzelés vagy élethelyzet ösztönözhette egy ilyen költemény megírásához? Tizenkét erős fiatalember képe vagy valami más? A 20. század művészei közül is sokan alkotnak hasonló módon:

FORDÍTOTT ARÁNYBAN A TÁVOLSÁGOK NÉGYZETEIVEL (részlet) Kenneth Rexroth Egyedül fekszem egy idegen ágyban, egy idegen házban, és a reggel könyörtelenebbül, mint bármilyen éjfél, ontja az ablakon át fényét – a cseresznyefa ágain hervadó virágok, mögöttük a juhar aranyló, fenséges cicomája, mögöttük a végtelen tiszta áprilisi égbolt és egy fehér kócos felhő és középen mindezek mögött az elkerülhetetlen üres távolsága a magánynak. (1979)

késztetés

Kenneth Rexroth

A HITVÁNYSÁG HATÁSA Brendan Kennelly „Semmi nincs itt”, mondta, „semmi, ami erőt adna neki „szeretni vagy megbocsátani.”

Brendan Kennelly

„Mit ébreszt fel benned ez a hitványság?” „Kedvet az élethez.” (1995)

Kenneth Rexroth (1905-1982) azt írja le, amit lát, mégis a versben minden a magányosság kifejezésére irányul. Brendan Kennelly (*1936) az előző művekkel ellentétben már nem is ír a körülötte lévő valóságról. Már csak az érzések maradtak. Hallgassuk meg Solvejg dalát Edvard Hagerup Grieg (1843-1907) norvég zeneszerző szvitjéből! E zenemű története része Peer Gynt történetének, aki a norvég drámaíró, Henrik Ibsen (1828-1906) drámájának alakja. Peer Gynt gyermekkori nagy szerelme, Solvejg énekli. Csak öregkorukban találkoznak, mert Peer Gynt egész életében a világot járta, hogy megtalálja a boldogságot és a tudást. Csak élete alkonyán jött rá, hogy a legnagyobb boldogság otthon várja - Solvejg, akit fiatal korában elhagyott.

Edward Hagerup Grieg

Henrik Ibsen

29

REFLEXIÓ

Hogyan élnénk át ma egy ilyen szerelmet?

magyarázat

Ezek a művek az ember lelki világát veszik célba, mintha a művészek saját érzéseiket akarnák kifejezni, vagy hasonló érzéseket szeretnének bennünk kelteni. A 20. században annyira egyéni látásmódjukra hagyatkoznak, hogy csak nehezen tudunk a műalkotásokban eligazodni. Gyakran szorulunk a művészek magyarázatára, akik nyilatkozataikban és különféle teóriáikban írják le alkotásaik motívumait, műveik értelmét, funkcióját stb. Nézzük meg Kazimir Malevics (1878-1935) orosz festő szuprematikus festményét, olvassuk el Yves Bonnefoy (*1923) francia költő szürrealista versét, és hallgassuk meg egy ingyenes DVD-ről, a Chappaqua dzsessz-szvitet, melyet Ornette Coleman (*1930) és zenekara játszik. AZ IGAZSÁG (Yves Bonnefoy)

Kazimir Malevics

Így, akár a halálig, összeforrt arcok, a szív nehézkes ütései az újra felfedezett testre, melyen haldokolsz, a teljes igazság, a legyengült kezed számára meghagyott testre. Ornette Coleman

Kazimir Malevics: Szuprematizmus 58, 1913

Yves Bonnefoy

30

A vér szaga lesz az a boldogság, melyet kerestél, rövid boldogság, mely a téli kertben világít. A Nap megfordul és egy heves agóniában megvilágítja a helyet, ahol minden csupasz volt. (1953)

E művek közül melyekhez nem illenek azok a kérdések, melyeket van Gogh művénél tettünk fel? Miért? Jobb lenne másmilyen kérdéseket feltenni ezekhez a művekhez? Milyeneket? Hallgassuk meg DVD-ről Arnold Schönberg (1874-1951) osztrák zeneszerző Zongoraszvitjét (op. 25)! A zeneszerző arról ismert, hogy szakított az elmúlt századok európai zenéjére jellemző hagyományokkal, és létrehozta az atonális rendszert, mely tizenkét hangból álló kromatikus skálát használt. (Az ismeretlen szakszavakat keressük meg a wikipédiában vagy más enciklopédiákban!) Milyen kérdéseket tehetünk fel a fülünknek szokatlan zene hallgatásakor? (Kérdezzük meg annak az okát is, hogy miért szokatlan számunkra!) Időnként a művészek ugyanazokhoz a motívumokhoz térnek vissza, mintha mindig elégedetlenek lennének azzal, amit már elmondtak. Ekkor nagyon gazdag élményt nyújtanak számunkra.

A következő oldalon található portrék Lydia Delektorskayát ábrázolják, aki 1932-től modellje, titkárnője és barátnője volt a francia fauvista festőnek, Henri Matisse-nak (1869-1954). A szibériai árvának, Lydia Nikolajevna Delektorskayának (1910-1998) hosszú, aranysárga haja, kék szeme, világos bőre, határozott metszésű, klasszikus arcvonása volt. A nála sok évvel idősebb festő nagyon közeli, plátói kapcsolatot alakított ki vele. Lydia egy nagyon gáláns, tisztességes, békés kapcsolatról beszélt. Nyugtalan gyermekkora után megtalálta Matisse-ban a belső békét. Öregkorában, egészen élete utolsó percéig gondoskodott róla – emlegette, hogy közvetlen a halála előtt megfestette portréját. A magyar-francia fotóművész Brassaї (1899-1984) 1939-ben lefényképezte őket munka közben a műteremben:

Arnold Schönberg

Henri Matisse

Lydia Nikolajevna Delektorskaya

Brassaї (Halász Gyula)

Milyen kérdések merülnek fel bennünk a portrék nézése közben?

1935

1935

1939

31

1947

viszony kifejezés érzés tapasztalat

1948

1952

A fényképekről és a festményekről eszünkbe jutó gondolataink valószínűleg elárulják, hogy H. Matisse milyennek látta Lydia Delectorskayát, és hogyan fejezte ki hozzá fűződő viszonyát. Elöljáróban olvassuk el a festészetről alkotott saját véleményét: „A színek fő feladata, hogy minél kifejezőbbek legyenek.” „Az általam használt színek kiválasztása egyáltalán nem tudományos teórián alapszik; megfigyelésből, érzésből, érzékenységem tapasztalataiból fakad.” „Arra törekszem, hogy a legegyszerűbben használjam az érzéseimnek megfelelő színeket. Az elképzelt színárnyalatok bizonyos aránya, arra késztet, hogy változtassak a formákon, alakokon vagy alakítsam át a kompozíciót.” „Az egészből nem a csendélet, vagy a táj érdekel a legjobban, hanem az arc. Ez teszi leginkább lehetővé egy már-már vallási izgalom kifejezését, mely életre kelt engem.”

• M iért másmilyen Lydia a portrékon, mint a valóságban? • M it fejeznek ki a festmények színei? Mit jelentenek a rajzokon látható finom illetve vastag vonalak? Milyen szándéka volt H. Matisse-nak a valóságnak ellentmondó színekkel? Törekedett-e H. Matisse arra, hogy megragadja Lydia valódi külsejét? Lydia hasonlít önmagára? Fontos, hogy hasonlítson vagy sem? Hogyan fejezte ki Lydiáról alkotott elképzelését? Mit árulnak el ezek a portrék a festő és munkatársnője viszonyáról?

• • Tóth Krisztina

Az ezekhez hasonló kérdések gyakran kimondatlanok maradnak, mégis van sejtésünk róluk – mint pl. Tóth Krisztina (*1967) magyar írónő 2006-ban kiadott Egy boszorka van című novellájában: „Teljesen el is felejtkeztem magáról a hírről, amelynek hozója vagyok, s ami miatt most, ugye, dohányoznom se kellene. Elővettem a mobilt, még egyszer, utoljára felhívtam a számunkat. A szerelmemet. Foglalt. Hívtam a mobilját, még mindig ki volt kapcsolva. Álltam és fáztam, leszakadt útköz-

32

ben a vászontáskám füle, megindultam lassan a ház felé. A hátsó szobában égett a villany. Zörgettem a bejárati ajtón, arcomat az üveghez nyomva lestem befelé. Csak sokára jött ki, fürkészte, ki áll kint a sötétben az ajtó előtt. Villanyt gyújtott, meztelen, ismerős testét csak egy derekára csavart törölköző takarta. Álltunk némán, a hirtelen csöndben hallani lehetett, hogy lihegek. „Hát te? – kérdezte. Nem bírtam szólni, láttam, hogy a belső szobából előkászálódik valaki, és a bejárathoz jön. Szőke nő toporgott köntösben, elöl kilátszott a nagy melle. Megállt mögötte, majdnem egyforma magasnak tűntek, sőt a fejemben a tudatomról levált, továbbra is működő kamera még azt is rögzítette, hogy a nőnek ki van lakkozva a lábkörme. Az egész olyan volt, mint valami valószínűtlen film, amiben történetesen mi játsszuk a főszerepet, csak hirtelen elfelejtettük a szövegünket, úgyhogy ezt a részt ki fogják vágni, meg fogják ismételni, ez a rész most itt nem érvényes. A nő szorosan mögé lépett és halkan, álmosan megkérdezte: „Ez ki?” „Rosszkor jöttél – szólalt meg végre, még mindig az ajtót fogva.”

• M ilyen érzést vált ki belőlünk a nő helyzete, aki eljött a kedveséhez, hogy elmondja neki, ikreket vár tőle? • H ogyan oldanánk meg ezt a helyzetet? Írjuk le, hogyan folytatnánk a novellát!

A reneszánsz commedia dell’arte7, mely a 16. század közepén Itáliában alakult ki, szintén az érzések kifejezésére, az alkotók, de legfőképp a színészek elképzeléseire összpontosít. Az előadók azonban sok dolgot nem mondtak ki közvetlenül. Nem használtak kötött forgatókönyvet, és nem jelenítettek meg pontosan leírt helyzeteket. A színészeknek csak az előadás rövid cselekményvázlata, a fő karakterek vagy szereplők álltak rendelkezésükre. A játék lényege az volt, hogy rögtönzéssel, improvizációval8 lekössék a nézők figyelmét. A tipikus figurák igen kedveltté váltak, és így elnépiesedtek, pl. Colombina, Pulcinella. Figyeljük meg ezt a két kedvelt alakot a francia művész, Jacques Callot (1592-1635) megjelenítésében:

Jacques Callot: Balli di Sfesania, 1622  z elnevezés az eredeti név, az improvizáció művészetének komédiája, rövidítéséből A jött létre (commeddia dell’arte dell’improvvisazione.) 8 A latin in + provisus = v + sejteni, előre látni. Jelentése: rögtönzés, előzetes felkészülés nélküli előadás.

improvizáció

Jacques Callot

7

33

Ma szintén nem szokatlan, hogy egy színházi előadást a színészekkel együtt rendeznek egy előzetes koncepció alapján, mely nem tartalmaz mindent részletesen. (Mint pl. a Projekt. Lakodalom c. előadás, melyet közösen hoztak létre a színészek egy zsolnai (Žilina-Záriečie) megállóban, Mariana Ďurčeková és Ján Luterán eredeti koncepciója alapján; vagy a Soliluquy a Debris company színházi közösség előadásában, Jozef Vlček koncepciója alapján - nézzünk meg egy részletet a DVD-n.)

Projekt. Lakodalom

Soliloquy

KIFEJTÉS A művész szándéka

a művész szándéka a néző élménye

Minden eddigi kérdés arra biztatott bennünket, hogy egyrészt keressünk valamit, amit a művész mintha megtestesített volna a műalkotásban – másrészt keressük azt, ahogyan ezek a művek hatnak ránk, nézésükkor milyen érzések és elképzelések merülnek fel bennünk. A művészek, főként az elmúlt évszázadokban, szívesen és gyakran fejezték ki gondolataikat, elképzeléseiket, érzéseiket és fantáziájukat. Mintha azt szerették volna, hogy mi is átérezzük azt, amit ők. Lehet, hogy ezért gyakran megkérdezzük: „Mit akart a művész ezzel kifejezni?” Ennél a kérdésnél élményünk meg is szűnik. Ugyanis a művész szándékára kérdezünk rá, nem az élményre, nem is akarjuk a műalkotás értékét megállapítani. Próbáljuk meg feltenni ezt a kérdést az ebben a fejezetben szereplő művekkel kapcsolatban és gondolkodjunk el válaszainkon: Figyeljük meg, hogy erre a kérdésre különböző válaszokat adunk. Miért?

• A z egyes művek különböző embereknél másmilyen érzéseket váltottak ki. • A magunk módján érzékeltük őket. • V olt, akinek az egyik mű tetszett, a másik meg nem - és milyen gyakran különböztünk ebben. • K özülünk többen néhány alkotáson csodálkoztak és nevettek, de vol34

tak olyanok is, akik más műalkotáson nevettek.

• A z érzékelésünket és érzéseinket eltérő szavakkal fejeztük ki. • N éha egyetértettünk valamiben, máskor egyáltalán nem. • M egállapítottuk, hogy a zeneműveknél különösen nehéz válaszolni erre a kérdésre.

Mintha a művészek különböző törekvései egészen sikertelenek lennének – törekvésük pszichéjük kifejezésére vagy bizonyos érzések előhívására. Idézzük fel, hogyan gondolkodtunk az esztétikai érzékelésről és az esztétikai élményekről az elmúlt években. Akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy az élmény individuális és megismételhetetlen. Rájöttünk arra, hogy függ a műalkotástól, tapasztalatainktól és az erkölcsi szituációtól. Ezért különböznek úgy válaszaink arra a kérdésre, hogy „mit akart a művész kifejezni“. Oly nagymértékben különböznek, hogy teljesen fölösleges megkérdezni, mit akart mondani a művész. Igazából nem az a lényeges, mit akart kifejezni, hanem hogy mit választunk ki az ő művéből. A művészet mai üzenetére nézve nem olyan nagyon fontos az, mit fektettek bele a művészek –fontosabb, hogy miként szólít meg bennünket a műalkotás, milyen felkészültek vagyunk, milyen tapasztalatokkal rendelkezünk, hogyan érzékelünk és érzünk, milyen a fantáziánk. Ez akkor is igaz, ha a művészek valóban ki akarták fejezni saját, eredeti és individuális világlátásukat.

kifejezés

esztétikai érzékelés esztétikai élmény megismételhetetlenség tapasztalat szituáció választék

35

Eredetiség eredetiség újdonság reagálás a kultúrára kifejezőeszközök esztétikai normák esztétikai élmények külső nyomás játék

Az elmúlt évszázadoktól a művészek arra törekszenek, hogy eredeti módon fejezzék ki érzéseiket, elképzeléseiket, vagy eredeti módon dolgozzanak fel egy műalkotást. Az eredetiség nem egy akármilyen, bolondos vagy szokatlan ötlet eredményeként jön létre. Az eredeti mű megszületésének elengedhetetlen feltétele, hogy új mű szülessen. És ahhoz, hogy ne csak új, hanem eredeti is legyen, több feltételnek találkoznia kell. Eredeti mű akkor születik, ha a művész reagál az őt körül vevő világban és kultúrában fellelhető jóra vagy rosszra; ha korának megfelelő színvonalon érvényesíti a műben művészi képességeit; ha kihasználja korának kifejezőeszközeit; ha alkotása valami újat hoz a kultúrába, s ezzel megváltoztatja a társadalom normáit; ha műve esztétikai élményt nyújt; ha az egész folyamat alatt a művész nem érzi az esetleges külső nyomást (gazdasági, ideológiai, politikai vagy egyéb), s így az alkotás játékká válik. Így például a commedia dell’arte-ban létrejött művek gyakran egyes színészek ötleteinek szabad játékává váltak; gyakran reagáltak koruk konkrét politikai vagy erkölcsi eseményeire és szituációira; színészetük kifejezőeszközei mindig az elődöktől és kollégáktól tanultakból indultak ki; az emberről és megformálásáról új elképzeléseket kínáltak; gyakran nevetést vagy töprengést és sok élményt váltottak ki a nézőben. Műveik gyakran eredetiek voltak. Nézzük meg a következő oldalon található sémát (megtaláljuk a DVD-n, kép formátumban, hogy nagyítható legyen)! Sematikus formában tükrözi az eredetiség főbb összefüggéseit. Gondoljuk át a vázlat egyes pontjait, és keressünk ilyeneket a körülöttünk lévő kortárs művészetben (akár az általunk hallgatott zenében vagy az utcai festményekben)!

36

37

Kotta a guqinon való játékhoz Kína (Čína), 1425

guqin

Diana Krall (*1964)

38

A MŰ MINT A SZÉPSÉG KERESÉSE Cél: A műalkotások segítségével átérezzük az emberi szépséget. A szép emberi test kiművelésének mai eszközei: a fitness, edzőtermek, egészséges táplálkozás, ökológiai életstílus, vegetáriánus életmód, a stressz csökkentése, jogging, turizmus, úszás és más rekreációs sportok. Ma a médiumok az ilyen testalkatot mutatják be szépnek. Hasonlítsuk össze a görög Tesszáliából (Tesália) származó szobrocskával! A szobrocska i.e. 3000-ből való, tehát kb. 1000 évvel azelőttről, amikor a területre az első görög törzsek megérkeztek:

Miért van közöttük ilyen nagy különbség? Napjainkban más elképzelésünk van a szépségről, mint valaha a görögök elődeinek? Vagy a különböző korok és területek művészeiben, régen is és ma is, másmilyen elképzelés él a szép alakról?

elképzelés a szépségről

Nézzük meg a következő képeket, melyek a világ különböző tájáról származnak: milyen férfi szépséget kínálnak nekünk?

39

Donatello (1386-1466)

Johan Tobias Sergel (1740-1814) Kouros9, Görögország (Grécko), i.e.585 körül

Fiatal férfi szobra, Huaxtec, Mexikó (Huaxtec, Mexico), 1500 körül

Donatello: Dávid, Itália (Taliansko), 1435

Harihara10, Kambodzsa (Kambodža), 7. sz.

Az előd, Cook-szigetek (Cookove ostrovy), 18. sz.

Ádám, Franciaország (Francúzsko), 1260.

Johann Tobias Sergel: Diomedes, Svédország (Švédsko), 1777.

 ouros = görögül fiatal férfi. Fiatal isten ábrázolása, melyet a sírba helyeztek és a K szépségideált reprezentálta. 10 Harihara = hindu isten, mely Visnu és Siva istenek jegyeit ötvözi. 9

40

Apollón, Görögország (Grécko), i.e.325.

Bertel Thorvaldsen (1768-1844)

Fadrusz János: Apolló Ámorral, Szlovákia (Slovensko), 1803

Bertel Thorvaldsen: Jázon, Dánia (Dánsko), 1891

Auguste Rodin: Bronzkor, Franciaország (Francúzsko), századforduló, 19.-20. sz.

Zando törzs, Szudán (Sudán), 20. sz. első fele

Alberto Giacometti (1901-1966)

Constantin Brâncuşi: Fiatal férfi torzója, Franciaország (Francúzsko), 1932

Alberto Giacometti: Integető férfi, Franciaország (Francúzsko), 1947

Ján Kulich: Szlovák Nemzeti Felkelés-(SNP) emlékmű Szlovákia (Slovensko), 1974

Constantin Brâncuşi (1876-1957)

Összehasonlítva ezeket a képeket a fejezet elején látható férfival vagy Homer Simpson alakjával, sok kérdés merül fel bennünk:

41

• M elyek azok a szobrok, amelyek idealizálják, tehát megszépítik a férfi-

alakot? Van-e olyan közöttük, mely bemutatja az alak ideális formáit? Melyek ezek? Milyen ideált kínálnak nekünk? Ezek „férfias” alakok vagy „nőiesek”? Milyen jegyei vannak a „férfias” alaknak? Mikor „nőies” egy férfi? Mit jelent a „férfiasság” és „nőiesség” kategóriája? Milyen emberi ideálokat és elképzeléseket fejez ki ez a két szó? Mit fejeznek ki a szobrok az ábrázolt férfiak szexualitásáról? Vannak-e a szobrok között olyanok, amelyek csúnya, meggyötört férfit mintáznak meg? Megfigyelhető-e egynéhány szobron az egyensúlyra való törekvés a test egyes részei között? A valóságban kinek van közülünk harmonikus alakja? Hangsúlyosabbak-e a szobrokon a férfi test valamely részei? Ha találtunk ilyeneket, melyek voltak ezek? Találunk-e olyan szobrokat, melyeknél fontos, hogy megfigyeljük a test felépítését, és melyeknél nem annyira? Ezek esetében mi a fontos? Melyek azok a szobrok, amelyek inkább a művész elképzeléseinek és érzéseinek kifejezésére szolgálnak, mint a férfi test szépségének megjelenítésére? Mely szobroknál figyelhetjük meg a fény és árnyék játékát a szobor felszínén? Milyen érzéseket vált ki belőlünk? Megpróbál-e valamelyik szobor hőst csinálni modelljéből? Hogyan jelenik meg a férfi ilyen heroizációja11? Hasonlítsuk össze a szobrok testtartását! Miért így állnak? Hogyan viselkednének ezek a férfiak, ha a szobrokat mozgásba hoznánk? Hasonlítsuk össze ezeket a szobrokat modern folyóiratok, különböző médiumok férfifotóival, az interneten található ún. celebek12 fotóival! Elnevezhetnénk-e a szobrok közül valamelyiket celebnek? Mi a közös a szobrok és a populáris kultúra hősei - Homér Simpson, Superman, Lara Kraft között? Találunk-e a populáris kultúrában ezekhez a szobrokhoz hasonló alakokat? Miért szaladgál Homer Simpson meztelenül?

ideál

•

„férfiasság“ „nőiesség“

• • •

szexualitás csúnya egyensúly

• •

hangsúly testfelépítés

•

kifejezés megjelenítés

• • • •

a fény és árnyék játéka heroizáció viselkedés ún. celebritás

• •

Ha röviden jellemeznünk kellene az egyes szobrokat, mit tartanánk a legfontosabbnak? Próbáljuk meg kiegészíteni a következő jellemzéseket és keressük meg, hogyan jelennek meg az egyes szobrokon: A görög kouros: merev, átszellemült, kifinomult, önmagába tekintő.

•

A görög héros = hős szóból. Heroizálni azt jelenti, valakiből hőst csinálni, van amikor jogosan, van, amikor nem. 12 Az angol celebrity = híresség, híres ember, mely a latin celebráre = gyakran járni, gyakran látogatni szavakból ered. Celeb az az ember, aki gyakran lép fel a médiában, ezzel emberek milliói előtt ismertté válik. Emellett nem kell semmi jelentős dolgot véghez vinnie. A celebritás szó másik jelentése: „a celebek attól ismertek, hogy ismertek”. Meg tudnánk magyarázni ezt a definíciót? 11

42

• A z antik görög Apollón: harcoló hős. Az alak ábrázolásai az erőt, energiát és dinamikát hangsúlyozzák. • A kambodzsai hindu Harihara: átszellemült, a férfias alak különös kiemelése nélkül. • A gótikus Ádám: átszellemült, fizikailag gyengébb teremtmény. • M exikói fiatal férfi: merev gesztus, a test rejtélyes szimbólumaival. • D onatello reneszánsz Dávidja: fiú, és nem férfi alak, nem a harciasságot hangsúlyozza, hanem a békés győzelmet. • A z előd a Cook-szigetekről (Cookove ostrovy): teste aszimmetrikus, részei mintákkal fedettek. • S ergel klasszicista Diomedese: egy nyugodt hős szimmetrikus, harmonikus, kiegyensúlyozott alakja. • F adrusz klasszicista Apollója: a fizikai erő (bár nem nagy) és az átszellemült, nyugodt szépség kombinációja, melyet kiemel a kifinomult tartás és a test formája. Thorvaldsen neoklasszicista Jázonja: a hős sematikus ábrázolása, a nagy erő és az energikusság hangsúlyozása nélkül. Rodin impresszionista műve a Bronz-kor: a fény és árnyék játéka a szobor felületén, élvhajhász testtartás. Szudáni szobrocska: sematikus formák, a testtartás mágikus jelentésű. Hangsúlyozott a termékenység. Brancusi: Fiatal férfi torzója: a test absztrakt formákra leredukált. Giacometti sovány férfija: az exisztencialista borzalom kihangsúlyozása. Kulich partizánja, a szocialista realizmus idejéből: sikertelen sémája az elszántságnak és a kitartásnak.

• • • • • •

A fiatalember hátának részlete Huaxtecből (Huaxtec) – törpe felemelt fejjel

A szudáni férfi szobrocska női párja.

REFLEXIÓ

Nézzünk magunkba: mely tulajdonságainkat fejlesztjük a fentiek közül akkor, ha fitnessbe járunk? Amikor sok időt töltünk a számítógép előtt? Ha sokat és gyakran járunk a szabadba? Ha sokat olvasunk? Ha valóban gyönyörűek szeretnénk lenni – azt hogyan érhetjük el? Hol és hogyan alakul ki? Hogyan lehet az ilyen szépséget megtartani? A szobrok közül melyek akarják az emberi testet a természet szép alkotásaként bemutatni13? Melyek akarnak valami mást jelezni? Ha az emberi szépséget mutatják – milyen szépséget? Mi a jellemzője ennek a szépségnek? E szobrok felfedték és megmutatták nekünk az emberi szépség sokféle formáját. Bár csak az emberről mesélnek, de az emberi testen és cselekedeteken keresztül a világban található szépség sok formáját felfedezhetjük: 13

 z interneten és az enciklopédiákban olyan műalkotások százait találjátok meg, A melyek a női test szépségét ábrázolják. Nagyon sok megmintázott női aktot találunk és nagyon kevés női művészt. Ezzel szemben ritkábban találunk férfi aktot, de a művészek többsége férfi lesz. Miért van ez így? A yotube.com-on és más weboldalakon is találtok rövid videókat Nők a művészetben címmel (Women in art,Female in art), Gyerekek a művészetben (Children in art), Férfiak a művészetben (Men in art,Male in art).

Alberto Giacometti: Nagy fej, 1955

a természet szépsége az ember szépsége világban található szépség

43

Az ember szépségét mint az emberi test formáinak szépségét. Sok szobor ábrázol harmonikusan megformázott testet.

forma belső szépség

Az ember belső szépségét. Több szobor utal az emberi lélek gazdagságára.

jóság

Szépséget mint emberi jóságot. Néhány szobor az ember kiváló tetteit mintázza meg. Szépséget mint transzcendens14 világot. Egyes szobrok az istenségeket és istenek erejét ábrázolják.

transzcendens kellemes

Szépséget mint valami kellemes látványnak a végeredményét. Élvezettel nézzük némelyik szobor eleganciáját. Szépséget mint meghatározó élményt. Némelyik szobor emlékeket, gondolatokat, mély emóciót idéz fel bennünk, mély nyomokat hagy érzéseinkben.

élmény tudás

Szépséget mint tudást. Sok szobor új dolgokat mesél nekünk távoli tájakról, korokról, a történelemről és emberi tettekről. Szépséget mint ideált. Több szobor az ideális viselkedést mutatja meg számunkra.

ideál magasztosság

Szépséget mint nyugalmat, egyensúlyt és magasztosságot. Néhány alak belső nyugalmat, megbékélést kínál, méltóságteljes felülemelkedést a mindennapok apró-cseprő gondjain. Nézzünk meg olyan irodalmi műveket, melyek alkotói hasonló módon vélekedtek a szépségről – keresték, megénekelték, olvasóiknak kínálták. Olvassuk el a különböző művekből származó idézeteket! Óegyiptomi vers Az én kedvesemnek nincs párja, A nagy vigasztalónő a világon mindennél gyönyörűbb. mondókái néven vált Ragyog, mint az újévi csillag egy gyönyörű év kezdetén. ismertté, i. e 12. sz. Kitűnik finom arcbőrével, Néz fénylő szemeivel És mikor beszél, szavai édesek Minden fölösleges szó nélkül. 14

44

A latin transcendo = felülmúl, átlép, átmegy. Transzcendens az, ami érzék feletti, természetfeletti, földönkívüli, ami átlépi a földi és emberi időt és teret, ami felülmúlja az emberi ismeretek és felfogás lehetőségeit. Az isteni erők világa, a világűr titokzatossága, a mágia és mítoszok világa.

A karcsú tarkó fölött, a telt keblek fölött hullámzik sötétkék hajzata. A keze szebb az aranynál, és tenyere, mint a lótusz kelyhe. Te is férfiszépség, hamarosan találsz ősz hajszálakat találsz a testeden ráncokat, megtapintod gyűrött arcbőrödet: ezért ápold lelkedet, hogy túlélje a hazug szépséget, mert csak ő fog elkísérni a szomorú sírig.

Publius Ovidius Naso (i.e. 43.- i.sz.18.): Test és lélek. A szerelem művészete c. gyűjteményből. i. e. 1. - i.sz. 1.

kosárral, szép kosárkával, ásóval, szép kis ásóval, gyógyfüveket szed a szűz kié lehet ő? elárulja nekem? a beláthatatlan dicső Jamato vidékén az egyedüli úr éppen én vagyok, fennkölt uralkodó vagyok én nos nekem talán elárulhatná nevét.

Júrjaku császár: a Man´jóšú gyűjteményből, 5. sz. közepe

Teljes öltözetüket arany szőtte át. A fejüket borostyánszerű pánt díszítette, cipőik mintha tiszta kristályból lettek volna... Megfigyelhettem más felmagasztaltat is. Ruházatuk szebb volt a hajnali égboltnál és fényesebb a nap fényénél, legfőképp a legfinomabb ékszerekkel voltak díszítve... Ezeka felmagasztosultak fejükön ékszerekkel díszített koronát hordtak legnemesebb jácintból, és lábukon a cipő a legértékesebb drágakövekkel volt díszítve.

Bingeni Boldog Hildegard (1098-1179): Liber vitae meritorum, 1163

Szavai emberi hangnál szebben szóltak, lépései szárnyak suhogásának tűntek, majd angyali szárnyaláshoz hasonlítottak.

Francesco Petrarca (1304-1374): LXI. szonett a Szonettek Laurához c. gyűjteményből. 1330 körül

Égi tüneményt s élő Napot láttam benneés ha csalódtam is, nem bánom: hisz az íj már régen nem rezeg, s a seb még mindig éget.

45

Szerelmed szépsége nem hatott meg téged, a kedvesség sem kényszerített arra, hogy a tested darabjává fogadjad őte hiábavalóság neked sosem tetszett. Inkább az égi erények15, mikkel meg lett áldva, hit, szeretet, csendesség, illő engedelmesség, alázat, és nyilvánvalóan bizonyított hűsége, vonták körbe szívedet, mint egy szerelmi lánc.

Matej Bel (1684-1749): D. Herrmann a M. A. Leidenfrost esküvőjére, 1726

A szépséget kislány hol szerezted, kislány hol szerezted? Rózsás orcádat hol vetted, hol vetted? Fekete szemöldököd, szemed, Tetszik a beszéded, gyönyörű vagy egészen, hőn szeretett kedvesem.

Ján Kollár (1793-1852): Nemzeti dalok c. gyűjteményéből, 1834

Tükröt vetek feléd, óh Lány, hogy benne lássák, szemeid zengni lágy ifjuságod varázsát, szépséged rajzolom eléd, hol a gyermekkor az értt bájjal frigyre16 lép.

Charles Baudelaire (1821-1867): A szép hajó a Romlás virágai c. antológiából, 1857

Ha jársz, s szelet söpör bő szoknyád könnyü szárnya, olyan vagy, mintha szép hajó tengerre szállna, mely dúsan vitorlázva ring egy lusta, lassu és édes ütem szerint. Ha én szeretni foglak festened kell magadat kékíteni, fehéríteni17 úgy fogsz nekem tetszeni.

Vitězslav Nezval (1900-1958): Szeretőm ízlése. A Retúrjegy c. kötetből, 1933

Ki mondja meg miért festették ki a harcosok pajzsaikat.

Milan Rúfus (1928-2009): A szépség. A harangok c. ciklusból, 1968

Ki mondja meg a szépségnek, mily mélyen van bennünk? – Oly mélyen, oly mélyen, hogy a halált mint a kakassal, veled űzzük el.

erény = erkölcsi tisztaság frigy = legkorábbi jelentése: fegyverszünet, béke, békekötés 17 kékíteni = kékítővel világosítani a fehérneműt, fehéríteni=színteleníteni a fehérneműt 15 16

46

Az istenbe az ördögbe te arról nem tehetsz gyönyörű vagy istenien ördögien. Gyönyörű vagy mint a tenger mint a Föld mielőtt az emberek sokasodni kezdtek és mégis nő vagy Gyönyörű vagy mint a szél melyet nem láthatunk gyönyörű mint az este mint a sápadt hajnalpír gyönyörű vagy és nem vagy egyedül gyönyörű vagy a szépségek közepén de a szépségek sorában nem vagy csillag a gyönyörű nők egyike vagy az enyém vagy és mégsem tartozol hozzám de lakatlan sziget vagy az egyetlen ahol veled élhetnék.

Jacques Prévert (1900-1977): Szépség. Az éjszaka napja, 1980

A képzőművészetben és az irodalomban alighanem könnyebb dolgunk volt, mint amilyen a zenében lesz. Úgy tűnik, hogy eddig csak néztük a körülöttünk lévő embereket, és megfigyeltük, hogy a művészek hogyan írják le vagy fejezik ki az emberek szépségét. A zenében semmi ilyet nem találunk. A zene absztrakt művészet – kifejezőelemei kevésbé konkrétak, kevésbé kötődnek a való világ tényeihez, mint a képzőművészet és az irodalom kifejezőeszközei. Gyakran állítják azt, hogy a zene tökéletesíti és feldolgozza a természet hangjait. Ebben az esetben a zenében közvetlen utalásokat kellene találnunk a madárcsicsergésre, a víz csobogására, a szél zúgására stb. Biztosan hallottunk ilyen szerzeményeket is - vissza tudunk emlékezni valamelyikre? Hallgassunk bele abba a zenébe, mely szinte egész nap szól a rádióból, az mp3-ból, a CD-ről, a számítógépekről - hol és mikor állíthatjuk, hogy ezek a hangok a természet tökéletes hangjai? Hallgassuk meg a mellékelt DVD-ről a tücsök hangját – ez nem zene, hanem a természet gyönyörű hangja. A zene az ember műve, az ember szándékos tevékenysége, ugyanúgy, mint a többi művészet. Ha azonban megkülönböztetjük a természet hangjaitól, ez azt jelenti, hogy a zene közvetlenül nem függ össze a természet hangjaival. Ez azt jelenti, hogy a muzsikusok nem keresnek a természetben olyan szépséget, melyet hallgatóik felé szeretnének közvetíteni? Azt jelenti, hogy sohasem keresnek inspirációt a természetben? Hallgassunk bele természet ihlette zeneművekbe is! A mellékelt DVD-n a következő zeneművek részleteit találhatjuk meg: Antonio Vivaldi: A négy évszak (1725). Joseph Haydn (1732-1809): Évszakok (1801). Ludwig van Beethoven (1770-1827): VI. Pastorale szimfónia, (1808), részei: Vidám érzések ébredése a falura érkezéskor, Patakparti jelenet, Vidám paraszti mulatság, Mennydörgés, zivatar, Vidám és hálás érzések a vihar után.

Miért volt a múltban olyan kevés írónő? Olvassuk el pl. Virginia Woolf a Saját szoba c. értekezését!

absztrakt művészet

Tücsök

inspiráció

• • •

Joseph Haydn

47

• B edřich Smetana (1824-1884): Hazám (1874?) Visegrád (Vyšehrad), Ludwig van Beethoven

Bedřich Smetana

Richard Strauss

Moldva (Vltava), Sárka, A cseh erdőkön és mezőkön, Tábor (Tábor), Blaník (Blaník). Richard Strauss (1864-1949): Alpesi szimfónia (1915). Tibor Frešo (1918-1987): Bogárka született (1979).

• •

Mit fogunk megfigyelni a szemelvényeken? Keressük meg bennük a természet hangjait, melyeket különböző zenei módszerekkel komponáltak, különböző hangszereken adtak elő! Próbáljuk meg kiegészíteni a következő jellemzéseket és keressük meg, hogyan jelennek meg az egyes művekben: Vivaldi évszakai: Hallunk-e vihart vagy szélzúgást? Milyen hangok fejezik ki ezeket? Haydn évszakai: Feltehetjük ugyanezt a kérdést? Beethoven szimfóniája: Halljuk-e a hegyi forrás vizének hangját? Smetana: Hazám: Most is feltehetjük ugyanezt a kérdést? Frešo bogárkája: Hogyan neveznénk azokat a hangokat, melyeket ebben a műben hallunk? Milyen a felépítésük ezeknek a műveknek - milyen a struktúrájuk? Melyik részben találunk utalást a természet hangjaira? És azok a részek, ahol a természet hangjait egyáltalán nem találjuk meg - milyen érzéseket keltenek bennünk? Lehet ugyanolyan szép a háborgó folyó hangja és a háború borzalmait idéző zene? Ha igen, keressünk állításunkra bizonyítékokat! Ha nem akkor miben rejlik mégis szépségük? Elmondhatjuk ezekről a művekről, hogy át akarják vinni a hallgatóra a zeneszerző természet által kiváltott érzéseit? Vagy ilyen érzéseket akarnak kiváltani? Vagy csak a természet hangjainak szépségét hozzák el nekünk? (Az ilyen zenét programzenének neveznénk.) Vagy a természet előtti alázat érzését akarják kiváltani belőlünk?

• • • • • • • •

Tibor Frešo

programzene kortársi minőség közvetlen utalás bemutatás tulajdonság kifejezése ábrázolni kifejezni előhívni

48

Próbáljuk meg az egyes zeneműveket – keletkezésük ideje szerint – hozzárendelni az ebben a fejezetben található szobrokhoz és irodalmi művekhez! Találunk-e a zeneművekben olyan sajátosságokat, melyek hasonlóak az adott kor más művészeti ágainak sajátosságaihoz, tehát találunk-e közös kortársi minőséget? Hasonlítsuk össze az egyes művészeti ágakat koruknak kontextusában, keressük meg közös kifejezőeszközeiket! Például: az impresszionizmusban - Claude Monet, Auguste Rodin, Claude Debussy, Marcel Proust. Milyen művészeti ágak alkotói ezek a művészek? Igazság szerint egy érdekes dolgot megfigyeltünk: a zenével kapcsolatban sokkal nehezebben találunk közvetlen utalásokat a körülöttünk lévő világ tényeire. A szobrok és a versek közvetlenül bemutatják a körülöttünk lévő emberek és tárgyak formáját, színét, mozgását. A zenében inkább érezzük a minket körülvevő emberek, dolgok, tények jellegének, tulajdonságának kifejezését. A zene felhívja a figyelmünket a művészet egyik fontos tulajdonságára: a művészet célja nem a világ ábrázolása, hanem jellegének kifejezése, a

művészetről alkotott látásmódunk kifejezése, a nézőben, olvasóban, hallgatóban bizonyos érzések vagy elképzelések előhívása. Ha szobrokat nézünk vagy verset olvasunk, nem tudatosítjuk ezt oly mértékben, mint amikor zenét hallgatunk, amelyben nem találjuk meg a világ közvetlen leírását. A művészet mint a szépség keresése: a szobrok és a versek mintha azt jeleznék, hogy a művészek meg akarják találni a szépséget a világban, és azt közvetíteni a nézők felé. A zeneművek azonban megmutatták, hogy a művészek elsősorban a világ szépségét akarják kifejezni, és bizonyos érzéseket és elképzeléseket kiváltani a nézőben, hallgatóban. Lehet, hogy jobb lenne így fogalmazni: A művészet nem keresi a szépséget, hanem kifejezi. Ezt szemléletesebben megmutatja a filmvászon néhány hőse: Nézzük meg figyelmesen a következő alakokat, és válaszoljunk a kérdésekre: azt mutatják, hogy milyen szép az emberi test, vagy a belső szépségre akarják felhívni a figyelmet? Az emberi szépséget saját emberi mivoltában mutatják meg, vagy az élet transzcendens összefüggéseit keresik? Kellemes látványt nyújtanak, vagy tudásunkat akarják fejleszteni? Ideálokat, fenséges dolgot, követésre méltót mutatnak be nekünk? Az előző művekkel (szobrok, versek, zeneművek) való összehasonlításkor is háttérbe szorul a külső szépség. Mindig érzékeljük és értékeljük, de valami más válik fontossá - a hősiesség, a jóság, az embert felülmúló értékek, az ismeret, magasztosság. A forma külső szépsége ugyan ezt közvetíti felénk, de már nem alapvető.

Oldřich Nový a Krisztián c. filmben rendező M. Frič, 1939

Charlie Chaplin a Csa- Paľo Bielik a Jánosík c. vargó c. filmben, rende- filmben, rend. M.Frič, ző Ch. Chaplin, 1916 1935

a forma szépsége

Audrey Hepburn a Reggeli Tiffanynál c. filmben, rendező B. Edwards,1962

Carrie-Anne Moss a Mátrix c. filmben, rend. a Wachowski testvérek, 1999

Lucy Lawless a Xéna, a harcos hercegnő c. sorozatban 1995-2001

49

Teenage mutant ninja turtles. Tini Nindzsa Teknőcök 1990

Kenny McCormick a South Park c. sorozatból, 1997-től

Hasonló következtetést vonhatunk le, ha a mellékelt DVD-ről meghallgatunk három részletet a James Bond című filmből: az alapdallamot, mely 1962-ben, a róla szóló első filmben, a Dr. No-ban született; egy dalt az Aranyszem (Golden Eye) c. filmből 1995-ből; egy dalt a Halj meg máskor (Die another day) c. filmből 2002-ből (a másodikat Tina Turner énekli, a harmadikat Madonna). Mindhárom dal ugyanarról a hősről szól - mégis mind másképp. Nem James Bond formális jegyeiben keresik a szépséget (udvarias viselkedés, gálánsság stb.), hanem a karakteres tulajdonságaira, sorsára, más emberekkel való kapcsolataira stb. hívják fel a figyelmet.

forma kompozíció korszak

szituáció érzékelés nézetek

50

Ha meg akarjuk keresni azt az eljárást, melyekkel a szobrászok, költők, írók és zeneszerzők kifejezték elképzeléseiket a szépségről, megtehetjük ezt a művekről való szisztematikus eszmefuttatás segítségével. Ehhez a megfelelő lépések a következők: 1. A műalkotások konkrét formáinak és kompozícióinak keresésével kezdjük. Megfigyeljük, milyen a kidolgozásuk, milyen részekből állnak, milyen a struktúrájuk, milyen viszonyban vannak az egyes részek egymással stb. (Emlékezzünk vissza az első évfolyam A művészi és esztétikai formák világa vagy a második évfolyam A művészi alkotások struktúrája és A jelentés megértésének módjai c. fejezetekre!) 2. A keresést a műalkotás és korának összefüggéseivel folytatjuk, elgondolkodunk azon, hogyan éltek az emberek az adott korban. (Emlékezzünk vissza az első évfolyam Életstílus c. fejezetére!) 3. Azután megvizsgáljuk az adott kor társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági helyzetét. Megkeressük, hogy az emberek hogyan érzékelték korukat, mit gondoltak önmagukról, másokról vagy más országokról. 4. Mindez elvezet bennünket egy összefoglaló általános nézethez arról, hogy a művészet hogyan érzékeli és keresi a szépséget az emberben vagy a világban. Kiindultunk bizonyos individuális tényekből, bizonyos műalkotásokból, majd fokozatosan megismertük keletkezésük környezetét és szituációját, megismertük azokat az összefüggéseket, melyek befolyásolták a művek létrejöttét - hogy végül általánosíthassuk ismereteinket és elmondhassuk: a művészek az adott korban ilyenformán keresték a szépséget.

Ugyanilyen módon a művészek felfigyeltek arra is, hogy a különböző korok mit tekintettek csúnyának. Nézzünk meg néhány példát: Nézzük meg a Bettina Rheims (* 1952) által készített fényképet! Keressük meg a könyvtárban Maldoror énekeit (1869-ből) Isidor Comta de Lautréamonttól (1846-1870)! Keressük meg Charles Baudelair (1821-1867) a Romlás virágai (1855) c. kötetéből a Dög című verset! Vagy a Mélyen az erdőben című dal részletét Nick Cave-től (* 1957). A férgek ijesztően hullámoznak mikor a bőrébe mondják M-R-I mikor a hasába mondják HALOTT, mikor a vállaiba HALÁL. Igen, utolsó éjjel csókolt, de ez előbb volt, mielőtt eljött hozzá a HALÁL.

csúnya

Bettina Rheims

Nick Cave Bettina Rheims: Majdnem nő, 2008

Nézzünk meg DVD-n egy részletet Holger Hiller és Karl Bonnie videoklipjéből, melyet 1988-ban Ohi ho bang bang-nak neveztek el - figyeljük meg, hogyan dolgoznak azokkal a hangokkal és képekkel, melyeket általában csúnyának tartanak! Az építészet és a színház sem kerülhette el a világ szörnyű és csúf alakjainak ábrázolását - mint pl. az atellanai antik római bohózat18 alakja (nevét az antik római városról Atelláról (Atellan) kapta) vagy az autuni katedrális alakja. Maszk egy atellai bohózatból, i.e.1. sz.

Gislebertus: A lélek megmérettetése az Utolsó ítélet idején, Autuni katedrális, (Autun), Franciaország (Francúzsko), 1130 körül

A művészet minden korban kereste a szépség visszáját is, az ellentétét vagy olyan formákat és helyzeteket, melyekben egyáltalán nem beszélhetünk semmilyen esztétikai érték megjelenéséről. Keressünk még a tankönyvben olyan műveket, melyeket csúnyának tartunk! Véleményeink eltérnek? Miért? 18

 latin farsum = vicc szóból. A bohózat olyan színpadi vagy irodalmi műfaj, mely A a helyzetkomikumra helyezi a fő hangsúlyt, valamit kigúnyol, jellemzője az erős túlzás.

51

KIFEJTÉS A szépség érzékszervek emóciók fantázia gondolkodás harmónia ábrázolás idealizáció élmény erkölcs hit magasztos kicsúcsosodás érzékelés irónia Szépség Jóság Igazság fény jövő játék provokáció a szépség relativitása

52

Minden korszak mást-mást tartott és tart szépnek. Mindenkor azt keresik, hogy mi van ennek az intenzív érzésnek, melyet a szépség élményének hívunk, a hátterében. Az érzékelés szintjén az egyik érzékszervünk ingerlésével kezdődik, de nagyon gyorsan áthelyeződik a fantáziánkba és érzéseinkbe. A szépség nemcsak egy kellemes érzés, annál mélyebb, mert behatol világnézetünkbe és gyakran a legmélyebb érzéseinkbe is. Annak ellenére, hogy gyakran összekapcsolódik a formális tökéletességgel, nem marad e mellett, hanem mindig hordoz érzéseket, elképzeléseket és gondolkodásra késztet. Szépségnek tartották a harmóniát és a jelenségek részeinek tökéletes összhangját (pl. az antik világban). Máskor az emberek azokat a képeket és alkotásokat tartották szépnek, melyek hűen ábrázolták a természetet és az őket körülvevő világot vagy azokat, melyek idealizálták a természetet (pl. a reneszánszban). Más korszakban pedig azokat a dolgokat ítélték szépnek, melyek erős emocionális élményt kínáltak (pl. a romantikában) és mély erkölcsi vagy egyéb emberi elveket fejeztek ki (pl. a realizmusban). Szépnek nevezték az istenek képeit is, csupán azért, mert hűen ábrázolták az adott hitet (pl. a hindu művészetben). Azok a műalkotások is szépek lehettek, amelyekben a művész megjelenítette erőteljes érzéseit vagy a magasztos eszméket is (pl. a romantikában). Az élethelyzetek koncentrált kifejezése a műben (pl. kínai művészet) vagy az emberi erő kicsúcsosodását ábrázoló műalkotás (pl. a klasszicizmusban) is lehetett szépségnek; mint ahogy a törekvés a művész érzékelésének pontos ábrázolására is (pl. az impresszionizmusban). Néha szépnek tartjuk, ami nevetséges és ironikus (pl. a posztmodern művészetben). Vagy Szépségnek csak azt nevezhetjük, mely magában hordozza a nagy Jóságot és a nagy Igazságot (pl. az antik korban), vagy azt, mely magával hozza a fényt és a lelki világosságot (pl. a gótikában). Vagy azt, ami kifejezi a jövőt, melyben hisz az ember (mint a szocialista realizmusban). Néha jelentheti számunkra a szépséget az, ha csak játszunk. A múltban az emberek pozitív élményekhez kötötték a szépséget. A 20. sz. művészetéből származó tapasztalatainkból már tudjuk, hogy a szépség kellemetlen érzéseket és élményeket is hordozhat magában – amikor provokál minket, nyugtalanít, ha a műalkotás az élet karikatúrája, vagy ha figyelmeztet az élet negatív oldalaira. A szépség nagyon relatív, a különböző korokban, a különböző társadalmi rétegeknél és a különböző helyeken az emberek egészen más szépséget ismernek el és csodálnak – néha egészen ellentéteset. Az egyes emberek is változtatják a szépségről alkotott elképzeléseiket.

A szépségideál Szépségideált állítani ma már meg sem próbálunk. Nagyon erősen függ az egyéni ízléstől, álláspontunktól és tapasztalatainktól. Az ízlés területen-

ként és korszakonként változik. A múltban az emberek gyakran keresték, hogy mi lehet a szépség betetőzője. Különféle kritériumokat és szabályokat hoztak létre, melyek alapján műalkotásokat „kellett” alkotni – az esztétikai kánonokat: pl. William Hogarth (1697-1764), angol festő megindokolta, hogy a műalkotás akkor lesz gyönyörű, ha kompozíciójában megjelenik a „szép vonal” (a könyvéből vett ábrán ez a 4. sz. vonal, mely egy kúp köré tekeredő vonalat ábrázol).

kánon

William Hogarth

Nicolas Boileau (1636-1711), francia író azt kérte, hogy az írók a nyelv használatakor tartózkodjanak az extrém kifejezésektől, fennkölten írjanak magasztos témákról és ne használják az egyszerű beszédstílust: Akármilyen a tárgy, ha fölséges, ha kedves, igazodjék a rím a józan értelemhez. Úgy látszik, egyik a másikával perel, de szolga csak a rím, és engednie kell. Ha valaki kemény munkával jár utána, a szellem csakhamar könnyedén jut nyomára; az ész-szabta igát készséggel fölveszi, s nincs ártalmára az, sőt dúsabbá teszi. Ha viszont nem törődsz vele, fejedre lázad, s akkor az értelem bottal üti nyomát csak. Ezért szeressük a józan észt. Érdemet s fényt írásműveink csak tőle nyerjenek. Annak gondolata, kit őrült hév tüzel föl, messze rugaszkodik a józan értelemtől; gyalázat, azt hiszi, úgy gondolkodnia szörnyű verseiben, mint más emberfia. A kánonok gyakran arra ösztönözték a művészeket, hogy bizonyos mintákat és gondolatokat ismételjenek. Következésképpen a szépség ellen fordultak, mert elpusztították az élő alkotást. Olykor az esztétikai kánonok érvényre juttatták erejüket, főleg az autoritatív rendszerekben. Ennek eredményeként olyan művek jönnek létre, melyek nem nyújtanak élményt, csak közvetlenül valamilyen ideológiát propagálnak. Értelmük tehát nem a szépség felfedezése. Arra törekszenek, hogy meggyőzzék a nézőt egy bizonyos ideológia helyességéről. Ha mégis törekszenek a szépség megjelenítésére, csak azért teszik, hogy a vizuális vagy hangzó harmónián, ritmuson vagy a kellemes dallamon és hangsúlyos színeken keresztül vonzzák a nézőt saját világnézetükhöz, hogy alárendeljék az autoritatív hatalomnak. Agitálnak ennek az erőnek az érdekében. Hasonlítsuk össze ezeket a fényképeket:

Nicolas Boileau

propaganda

agitáció

53

Mit jenet a rövidítés NSDAP?

Ernst Vollbehr (1876-1960): A NSDAP kongresszusa Nünbergben (Norimberk),1933

Náci tömegmegmozdulás fotója

Mindhárom képen rengeteg ember látható, mégis másfajta érzéseket és különböző kérdéseket váltanak ki. Milyeneket? Miért? Beszélhetünk ezekben az esetekben a művészetről mint a szépség kifejezőjéről?

Pierre Mania

Pierre Mania: Kórház barakk Buchenwaldban (Buchenwald), 1943

A szépség területei

művészi szépség

emberi alkotások szépsége az ember szépsége a természet szépsége

54

A szépség minden ismertetőjegye és tulajdonsága, mint ahogy az emberre gyakorolt hatása is, négy nagy területhez kapcsolható. Művészi szépség. Ez az a szépség, melyet a műalkotások kifejeznek, ábrázolnak vagy emócióinkból akarnak kiprovokálni. Valamikor a művészetet tartották az egyedüli fő területnek, ahol megjelenik a szépség. Ma megengedett az olyan művészi alkotások létezése is, melyek nem szépek, nem is hordoznak szépséget, vagyis a csúnya alkotások léte. Az emberi alkotások szépsége. Ezek olyan emberi alkotások, melyek megfelelnek a tökéletes vagy harmonikus formáról alkotott elképzeléseinknek, felhasználhatóságuk célszerűségének. Ugyanakkor érezzük bennük alkotójuk alkotó törekvését. Az ember szépsége. Ez az esztétikai szempontból pozitív emberi tulajdonságok összessége Emellett megkülönböztetjük az alak, arc és az összkép formai szépségét a belső szépségtől. A belső szépséget a gazdag lelki élet vagy a szilárd erkölcsi normák és hasonlók alkotják. A természet szépsége. Ez mindazoknak a tulajdonságoknak az összessége, melyek pozitív esztétikai élményeket váltanak ki belőlünk. Ha éppen nem egy ember által céltudatosan kialakított képződményről van szó (mint pl. az ún. franciakertek), akkor a természet nem rendelkezik a szépség je-

gyeivel az ember közreműködése nélkül. Az ember csak belevetíti elképzeléseit, és a természetben megtalálja elképzeléseinek tükröződését.

Fagyos téli napokon úgy melegítették ezt a templomot, hogy pár órán keresztül néhány század katona menetelt benne.

Az emberi alkotások szépsége: Látkép a csilláron keresztül a Suomenlinna (Suomenlina) erődítmény kupolájába Helsinki (Helsinki) mellett (rekonstrukció 20. sz.)

A természet szépsége: Látkép az ún. francia-kertre a Tavaly Marienbadban (Marienbad) c. filmben. (rendező Alain Resnais, Franciország, (Francúzsko),1961)

55

56

Gregorián korál – Graduale Aboense, 14. – 15. sz.

Leonard Bernstein (1918-1990)

57

A MŰ MINT SZIMBÓLUM Cél: Megnézzük, hogy milyen titkokat rejtenek a műalkotások. közvetett kifejezésmód

A műalkotások legtöbbször nem közvetlenül üzennek nekünk. Ez nem jelenti azt, hogy hazudnak. Inkább többet akarnak elmondani annál, amit közvetlenül látunk, olvasunk vagy hallunk. A tárgyak közvetetten beszélnek. Próbáljuk meg körülírni, hogy mit látunk közvetlenül ezeken a képeken, miről olvasunk a szövegben vagy hallunk a DVD-n található zeneművekben. Mit ábrázolnak? Mit látunk, mit olvasunk, mit hallunk? Miért állnak ezen az oszlopon az oroszlánok háttal egymásnak? Miért van egy kocsikerék alattuk? Miért állnak egy hullámzó virágon? Mit jelent mellett a kerék mellett látható bika és a ló (a másik képen egy ló részletét látjuk, és egyértelmű a kerekek ismétlődése is).

Ha ezt a kompozíciót felfoghatatlannak véljük, könnyen elfordulunk a szobortól. Mit kell tehát tennünk? Információkat kell gyűjtenünk róla. Lapozzuk fel az enciklopédiákat, nyissuk ki az Encyclopaedia Beliana-t, a wikipédiát, az Enciklopédia Britannica-t vagy a Larousse enciklopédiát, keressünk újabb utalásokat az interneten - ezeket a címszavakat keressük: Asóka, Asóka oszlopai, Sarnath, India (India), India nemzeti jelképe, India zászlaja, buddhizmus, csakra, dharmacsakra. Némelyik többet segít, némelyik kevesebbet, de azért szerzünk információkat erről az oroszlános oszlopról. Megértjük miért, mikor és minek jött létre, és milyen szerepe van ma. talányok

58

Hasonló talányokat kínál az irodalom is: Ó ti, akik lehetővé teszitek a tökéletes lelkeknek, hogy belépjenek Osiris házába, hagyjátok, hogy velük együtt az én lelkem is belépjen, hogy halljon, (ugyanúgy) ahogy ti hallotok,

hogy lásson, (ugyanúgy) ahogy ti láttok, hogy felálljon, (ugyanúgy) ahogy ti felálltok, és hogy leüljön, (ugyanúgy) ahogy ti leültök Osiris Házában! Ó ti, akik adjátok a kenyeret és a sört a tökéletes lelkeknek Osiris házában, adjatok kenyeret és sört az én lelkemnek is, ahogy magatoknak! Ó ti, akik megnyitjátok az utakat és az ösvényeket a tökéletes lelkeknek, Osiris házában, Pontosan úgy nyissátok meg az utakat és az ösvényeket az én lelkemnek, hogy békében beléphessen Osiris házába és békében ki is jöhessen! Senki sincs, ki óvná vagy védené: egyedül, megdicsőülve, lép be és lép ki, s a hangja hitelt érdemlő. Mit Osiris elrendelt, a házában meg is valósul. Eljöttem hozzátok, hogy olyan tökéletessé váljak, mint ti. Nincs rajtam semmi rossz, tehát a mérlegeken nincs semmilyen bűnöm. Ki Osiris? Hol van a háza, milyen ez a ház, hogy olyan fontos békében bemenni és kijönni onnan? Milyen hatalommal rendelkezik Osiris? Ki segítsen a „léleknek”, miért és miben? Miért akar valaki tökéletessé válni? Miért könyörög a lelkéért és milyen mérlegekről van itt szó? Amíg nem találjuk meg ezekre a kérdésekre a választ, nehezen értjük meg a szöveget. Forduljunk segítségért megint a különféle enciklopédiákhoz és az internethez! Most a következő címszavak segítenek nekünk: Osiris (görög változatban Ozirisz), Holtak könyve, ókori Egyiptom (Egypt), Két Igazság terme, Holtak Birodalma, Thot, Ré19. Lehet, hogy valamit elárul a kép is, mely az ókori kézírásokat kísérte.

Osiris

megértés

A további információk20 megszerzése után biztosan megtudjuk, ki és miért kéri lelke elfogadását? Megtudjuk, mit jelentettek a mérlegek, melyek segítségével Thot megállapíthatta, hogy a halott ember életében becsületes volt-e. Keresgéljünk hasonlóképpen a zenében is! Hallgassuk meg a mellékelt DVD-ről Igor Sztravinszkij (1882-1971) 1917-ben befejezett Tavaszi áldozat  z ókori Egyiptom (Egypt) isteneiről sokat megtudhatunk pl. Vojtech Zamarovsky: A Istenek és hősök a görög-római mondavilágban c. mitológiai szótárából. 20 A latin in+forma = ba, be+forma = formát adni valaminek. 19

59

c. művének bevezető részét! A részlet címe: A Föld (Zem) imádása. Először meglepődünk, mert a mű bevezető része nem nagyon hasonlít ahhoz, amit hallgatóként megszoktunk. Hallgassuk figyelmesen, és figyeljük meg azokat az érzéseket, melyeket a zene kivált belőlünk! Igor Sztravinszkij

Biztosan megkérdezzük majd: mit jelent a tavaszi áldozat? Van ennek valami köze a húsvéthoz? Vagy a kiszebaba vízbe dobásához? Miért vannak tragikus és vidám motívumok is a zeneműben? Miért hat ránk rémisztően, de emellett optimistán? Nézzünk bele újra az enciklopédiákba és a zenetörténet kézikönyvébe! Megtudjuk, hogy I. Sztravinszkij a zeneművet a párizsi Orosz Balett számára komponálta, melynek vezetője Szergej Gyagilev (1872-1929) volt, és azt is, hogy a jelenetet a balett számára egy másik orosz művész, Nyikolaj Rerich (1874-1947) ajánlotta. Azt is megtudhatjuk, hogy az Orosz Balett Párizsban (Paríž) a 20. sz. elején híres társulat volt. Sőt arról is találunk információt, hogy a Tavaszi áldozat premierje nagy botrányba fulladt.

Szergej Gyagilev

rituálé mítosz természetfölötti lények

A szerzőt egy fantáziakép inspirálta, melyben a vének egy fiatal lányt áldoznak fel a tavasz istenének21. Keressük meg a kézikönyvekben vagy az interneten az egész balett tartalmát! Keressünk információkat a régi szláv szokásokról, mítoszokról, rituálékról, és győződjünk meg róla, hogy megtalálható-e bennük az áldozás, a vén bölcsek, a tavasz, a tavasz felszentelésének motívuma? Milyen természetfölötti lények képeivel találkozunk? Milyen rituálékkal22? Keressünk valakit, akinél megtalálható a teljes zenemű és hallgassuk meg! Keressük meg a zene által kiváltott érzésekben az egyes motívumokat! A zenemű végén megtaláljuk az áldozatról szóló részt. Áldozati táncnak nevezzük – figyelmesen hallgassuk meg, és írjuk le, milyen érzést váltott ki bennünk!

Nyikolaj Rerich: Díszletterv a Tavaszi áldozathoz, 1913

Nyikolaj Rerich

„Egyszer álmomban váratlanul megláttam a nagy pogány kultusz képét – az öreg bölcsek félkörben ülnek és a fiatal lány haláltáncát nézik, akit feláldoztak tavasz istenének, hogy megszerezzék előszeretetét.” (http://sk.wikipedia.org/wiki/ Svätenie_jari). 22 A latin ritualis=szertartásos. A rituálé egy meghonosodott szertartás, melyet különböző ünnepeken hajtanak végre. 21

60

Milyen szertartásokat végeznek a tavasz érkezésekor a különböző kultúrákban? Kutassunk! Mely kultúrákban élnek még a következő szertartások, milyen vallási képzethez vagy történelmi eseményhez fűződnek? Jellemezzük ezeket a rituálékat! Némelyiket eljátszhatnánk közvetlenül az osztályban. Fontoljuk meg, melyek felelnek meg a közép-európai szokásoknak és normáknak! Némelyiket valószínűleg elfogadhatatlannak tartanánk. Miért? Érveljünk az internet segítségével mellette vagy ellene, hogy a következő rituálék közül melyikkel értenénk egyet és melyikkel nem: A szlovák Moréna vízbe fojtása. A hindu holi. A japán setsubun. A keresztény húsvét. (Miért vesszőzik és locsolják meg a fiúk ezen az ünnepen a lányokat?) A germán istennő Ostara ünnepe.

vallási képzetek

szokások normák

A zsidó pesach. Az iráni Noruz. Kybele istennő antik ünnepei. A Nap Kígyó visszatérésének maya ünnepei. A kelta Imbolg fesztivál. Lehet, hogy más dolgokat is találunk.

REFLEXIÓ

Hogyan éreztük magunkat, amikor részt vettünk egy másik országból származó szertartáson? Mi volt kellemes számunkra és mi nem? Minden rituáléban és műalkotásban sok szimbólum23 található. A szimbólum egy konkrét kép, mely egy általános gondolatot vagy érzést helyettesít. Szimbólum pl. a buddha csakra = kerék vagy az egyiptomi Thot isten kezében lévő mérlegek. Szimbólum pl. Charlie Chaplin (1889-1977) képe is, melyen az Aranyláz (1925) c. filmben megpróbálja megenni a megfőzött cipőt. Szimbólum az OM jel is, melyet a hinduizmusban, buddhizmusban és a dzsainizmusban használnak. Milyen általános gondolatokat vagy érzéseket kell kifejeznie ennek a két szimbólumnak?

23

 http://www.ancient-symbols.com/ oldalon sok szimbólumot és jelentésük magyaA rázatát találjuk az egész világból.

szimbólum

61

kultúra kép leírás

Keressünk a népköltészetben és a kínai mitológiában a kígyóhoz kapcsolódó mítoszokat! Figyeljük meg a különbségeket és az azonosságokat!

szimbolizáció

Jerzy Grotowski

A művészek egy bizonyos kultúrán belül szimbólumokat hoznak létre. Az ebben a kultúrában élők ismerik saját szimbólumaikat, így az emberek megértik a művész küldetését. A művész nem is fejezheti ki magát másképpen, mint szimbólumok segítségével – ha a művész csak tárgyszerűen írná le elképzeléseit, megszűnne a művészet. Nem lennének benne képek, csak a gondolatok szó szerinti leírása. Ez pedig már nem lenne művészet, csak beszámoló.

Kígyó formájú töltés. Mississippi kultúra, Ohio (Ohio) kb. 1000-1100.

Szaúd-Arábia (Abú Saúd) Ubajd Alláh ibn Bachtisú, Főnix, 1299

Általában milyen tulajdonsággal ruházzuk fel a kígyókat? Mi mindent szimbolizálhatnak nálunk? Vajon miért alkotott ez a kultúra kígyó alakú töltést? Mit szimbolizál a főnix? Találunk az interneten másféle főnix ábrázolásokat is? Miben különböznek? Vajon miért?

Stanisław Wyspiański: Akropolisz, 1904, Jerzy Grotowski rendezésében 1962

A lengyel rendező, Jerzy Grotowski (1933-1999) sok szimbólumot használt színházában. Keressünk a Youtube-on néhány rövid részletet az előadásaiból!

62

KIFEJTÉS Kép Kép akkor keletkezik, ha valamilyen jelenség (tárgy, szituáció, szó stb.) új jelentést kap. Az új jelentést az alkotó adja neki, vagy az érzékelés során eszerint értelmezhetjük. Ezért változhatnak olykor a kép jelentései, de gyakran elég hasonlóak lehetnek, mert az alkotó valamilyen módon korlátozta a néző képzelőerejét. Pl. Sládkovič Marína c. költeményét úgy is felfoghatjuk, mint a lányhoz kötődő szerelem képét, vagy a Szlovákiához (Slovensko) kötődő hazaszeretetét vagy mint a természet tiszteletének képét - de sohasem fogjuk tudni háborúellenes versként felfogni. Képeket találunk különböző emberi cselekedetekben is - pl. a húsvéti vesszőzés a hosszú tél utáni megtisztulás képe, bár a felszínen csak a fiúkat látjuk korbáccsal a kezükben, melyekkel vesszőzik a lányokat. A képek mindig konkrét dolgok, tettek vagy az emberi cselekedetek megnyilvánulásai, melyeknek más a jelentésük, mint amit közvetlenül látunk. A művészet mindig a képek segítségével fejezi ki önmagát.

jelentés

cselekedet

A szimbólum24 A szimbólum egy olyan kép, melyben egy konkrét jelenség egy általános elképzelést vagy általános gondolatot fejez ki. A Morvában (Moravany) talált őskori női szobrocska nem csak a nő vagy a termékenység ábrázolása. Általános gondolatot fejez ki a nő tiszteletéről, az élet születésének tiszteletéről. A keresztény kereszt nem csak a Római Birodalomban (Rímska ríša) alkalmazott kivégzések egyik formájának képe. Olyan szimbólum, mely ös�szesíti az egész keresztény tanítást a megváltásról. A szimbólumok nem természetes módon jönnek létre, hanem mindig az emberek közötti megegyezés eredményeként, vagy a fokozatosan keletkező tradíciók eredményeként, melyben az ismétlődő jelenséghez általános gondolat társul. Pl. a piros, fehér és zöld sáv a magyar zászlón fokozatosan jött létre és csak az elmúlt kétszáz évben Magyarország (Maďarsko) nemzeti és országzászlója a politikai és más elvárások miatt többször változott. A fehér, kék és piros sáv a szlovák zászlón ún. össz-szláv színek, melyeket a szláv országokban használnak – tehát a megkülönböztetésükre ezt a kombinációt ki kellett egészíteni az országok címerével.

Szlovákia (Slovensko) 24

Oroszország (Россия, Rusko)

Szlovénia (Slovenija, Slovinsko)

általános gondolat

megegyezés tradíció

Szerbia Horvátország (Србијa, Srbsko) (Hrvatska, Chorvátsko)

 görög symballein = összerakni, összehasonlítani szóból. A symbollon szó a görög A nyelvben két félre osztott tárgyat jelentett, melyeket a hasonlóság vizsgálatánál vagy valamilyen egyezség igazolásánál stb. egymás mellé tettek, és mindkettő a másik eredetiségének bizonyítékául szolgált.

63

Csehország (Česko)

Magyarország (Maďarsko)

Macedónia (Македонија, Macedónsko)

Lengyelország (Polska, Poľsko)

Bosznia-Hercegovina (Bosna i Hercegovina)

Albánia Bulgária Ukrajna Ausztria Montenegró (Crna (България, Bulharsko) (Україна, Ukrajina) (Österreich, Rakúsko) Gora, Čierna Hora) (Shqipëria, Albánsko)

Pierre Degeyter

Keressünk az interneten információt az 1989-es pekingi Mennyei béke terén történt tüntetésekről! Milyen szerepet játszott akkor az Internacionálé? kulturális tradíció archetípus

A szimbólumok gyakran a művészeti stílusok kombinálásával jönnek létre. Például a nemzeti himnuszoknál a zenéből, képzőművészetből és irodalomból. Az alapötleteket és szimbólumokat gyakran a történelemből merítik, lehetnek megzenésített irodalmi művek és gyakran közvetlen megrendelésre jöttek létre. Erre példa az Internacionálé, mely a kommunista (szociáldemokrata) mozgalmak szimbóluma. A zenéjét a francia Pierre Degeyter (1848-1932) szerezte, szövegét a francia költő, Eugene Pottier (1816-1887) írta. A szimbólum nemcsak a gondolat racionális kifejezése. Többnyire szoros kapcsolatban van az emocionális tartalommal, gyakran kapcsolódik mítoszokhoz vagy konkrét történelmi eseményekhez. A művészet sok szimbólumot használ. Európában (Európa) a szimbólumok nagy tárháza a Biblia és a keresztény szimbólumok, ezért a Biblia ismerete nélkül gyakran nem értjük meg az európai művészetet. Ugyanígy pl. a hindu kultúra hagyományainak ismerete nélkül nem érthetjük a hindu táncosnők gesztusait, a Korán ismerete nélkül az iszlám művészet sok szimbólumát stb. Egy adott közösség esetleg régió kulturális hagyományai a szimbólumok keletkezésének és létének hátterét adják, mint ahogy megértésüknek alapját is. A svájci pszichológus, Carl Gustav Jung (1875-1961) szerint létezik a kollektív tudattalanban sok szimbólum, melyeket az emberek gyakran nem is vesznek észre, de amelyek hatással vannak az emberek világról alkotott elképzelésére és befolyásolják cselekedeteiket. Archetípusoknak nevezte el őket. Ilyenek pl.: az öreg bölcs, anima és animus25, gyermek, hős, manó. Ezek és ehhez hasonló szimbólumok gyakran ismétlődnek a művészetekben is.

Carl Gustav Jung 25

64

Anima és animus női és férfi őskép.

A szimbólum hasonlít a művészetek által használt egyéb képekhez, és gyakran használjuk őket a mindennapi életben is - allegória, metafora, metonímia, embléma26 stb. Ezek mindegyike a jel27 különböző fajtája és alakja. Adam Schaff (1913-2006), lengyel filozófus a jelek fő csoportjait különböztette meg: Természetes jelek a természeti jelenségek, melyet az emberek más természeti jelenségek ismertetőjeleinek fognak fel. Valóságos jelek a mesterséges jelek is, vagyis ez közvetlenül az emberi tevékenység során jön létre - vagy jelként jön létre,vagy egy emberi alkotásnak az ember bizonyos értelmet tulajdonít. A szójelek az emberi kommunikáció százéves kulturális tradíciójának eredményei. Ezek összetett rendszerek, melyek csak komplexen működnek, és nem lehet belőlük kiszakítani egyes jeleket. Minden nyelvben és minden kijelentésben fontos, hogy a nyelv és a szituáció ös�szefüggjön. Saját jelek azok, melyek többé-kevésbé az emberek közötti megállapodás eredményei, mint pl. a közlekedési jelek - ezek azonban csak szignálként működnek, melyeknek az a szerepe, hogy az emberekből valamilyen cselekedetet váltsanak ki (pl. a piros lámpa megállítja őket). A helyettesítő jelek nem váltanak ki cselekedeteket, hanem az emberek gondolatait, elképzeléseit, érzéseit helyettesítik és fejezik ki. Közöttük különleges helyzete van a szimbólumoknak, melyek általános gondolatokat helyettesítenek (pl. az anyaság, igazság stb.)

• •

allegória metafora metonímia embléma jel

• •

Adam Schaff

•

Aurelius Augustini

Charles Sanders Pierce

 z emblémákkal foglalkozó tudomány az emblematika. Megalapítójának Andrea A Alciato-t (1492-1550), az Emblemata liber(1531) c. könyv íróját tartják. 27 A szemiotika a jelek tudománya. Gyökerei egészen Aurelii Augustíni (354-430) teológusig nyúlnak vissza, a modern szemiotika megalapítójának Charles Sanders Pierce (1839-1914) filozófust tartják. A jelek érzékelését, a férfi és nő különbségének összefüggéseit Julia Kristeva (*1941) kultúrteoretikus elemzi. 26

Julia Kristeva

65

66

Johann Sebastian Bach, mai kottaírás

Freddie Mercury (1946-1991)

67

A MŰ MINT ISTEN MEGJELENÍTÉSE Cél: Megfigyeljük, hogyan keresték és hogyan fejezték ki isteneiket a művészet segítségével az emberek.

Allah (= Isten) az araboknál

Emberi előd alakja,Húsvét-sziget (Veľkonočný ostrov), 19. sz.

isten, istenek Isten szellemek

Qutab Minaret28 Delhi (Dillí), 11.-14. sz.

A törzsi előd háncsszobra 40 cm magas, feladata a rossz szellemek elűzése volt. A sziget lakói a természet romboló erői ellen kértek tőle segítséget. A 75 m magas oszlopba belevésett Koránból származó versek Allahot dicsőítették. Mivel Isten ábrázolása tilos volt, csak szövegeken keresztül tudtak hozzá elérni. Ez a mozaik29 a fenyegető Krisztust ábrázolja. A kereszténység szerint ő a közvetítő Isten és az ember között – egyszer eljön és ítélkezni fog felettünk. A keresztények könyörületességért könyörögnek hozzá.

JHVH – az Isten szó lejegyzésének egyik módja a judaizmusban Krisztus, a mindenek Ura, Görögország (Grécko), 1100 28 29

68

Az arab manārah = majá. A minaret a mecset mellett álló magas, karcsú torony. A korai latin museum = múzeum, valami szolid és tartós. A szó fokozatosan megjelent a mozaik mai jelentésében is, mely apró kövekből vagy üvegből összerakott dekorációt, vagyis erős és tartós dekorációt jelent.

Ez az installáció30 olyan tárgyak sokaságából áll, melyek T.  Hirschhornak (*1957) R.  Carver írót juttatják eszébe. Ez a művésznek szentelt ironikus oltár. Thomas Hirschhorn: Raymond Carver oltára, Philadelphia (Philadelphia), 1999

Keressünk ezekben a műalkotásokban megnyilatkozásokat az isteni erőkről, az isteni bölcsességről, és hasonlítsuk össze az istenek képességeit, cselekedeteit! Próbáljuk meg kifejezni azokat a kapcsolattípusokat, amelyek valószínűleg kialakultak az emberek és ezek között az istenek között. A sumér istennő, Inanna (az akkád vallásban Istarnak nevezték) belépett az alvilágba, hogy legyőzze a rossz erejét. Hét kapun kelt át, mindegyiknél levette egyik ruhadarabját, hogy az utolsó kapun teljesen meztelenül lépjen be – csak saját erejével felruházva és semmi mással. A Földön (Zem) eközben megállt az élet, ezért az alvilág úrnője, Ereskigal, kénytelen volt Istart megnedvesíteni az élet vizével és elengedni őt. Démétér, a termékenység, az aratás és a földművelés istennője az ókori Görögországban (Grécko) is belépett az Alvilágba, hogy megkeresse lányát Perszephonét, akit az alvilág ura, Hadész rabolt el. Amíg a föld alatt Inanna, i.e.2000 volt, a Földön (Zem) megállt az élet. Zeusz31 segítségével sikerült azonban kieszközölnie, hogy lánya visszatérhessen a Földre (Zem). Az ő sikeres útját hosszú évszázadokig játszották Eleusziszban (Eleusin) az ún. eleusziszi misztériumok32 idején.

Thomas Hirschhorn

isteni erők

Inanna akkádi ékírással Teleszterion romjainak makettje, szentélyek a misztériumok számára Eleusziszben, Görögország (Eleusin, Grécko).  latin in + stallum = ban, ben + sátor, bódé, kabin szavakból. Az installáció a korA társ képzőművészet formája, mely az építészet vagy természet által biztosított tér és a művészeti és nem művészeti tárgyak kombinációja. 31 Zeusz = görög főisten. 32 A görög mystes = bevezet, odavezet. A misztériumok titkos vallási rituálék voltak az ókori Görögországban (Grécko), melyek segítségével a kezdők megpillanthatták az isteni igazságot. A középkorban ezek színházi előadások voltak, ahol Jézus Krisztus életének jeleneteit mutatták be. 30

Zeusz görögül

69

rituálé

Varázsló a Trois Frères-i barlangban (Trois fréres), Franciaország (Francúzsko), kb. i.e. 13 000.

Vallási játékokat és előadásokat hosszú évszázadokon át játszottak, bár Európában (Európa) keresztény tartalmat kaptak. Még a késő középkorban is a keresztény templomokban liturgikus drámákat játszottak, melyekben bibliai, szent emberek életéről szóló vagy más vallási történeteket jelenítettek meg. A mellékelt DVD-ről nézzünk meg egy részletet az Ordo virtutum (Az erények rendje) újszerű színreviteléből, melyet 1151 körül írt Hildegard von Bingen (1098-1179). A részletben az Erények haragszanak az ördögre, és néhányan Istenhez fohászkodva mutatkoznak be. Milyen tulajdonságokkal ruházták fel az emberek a keresztény Istent, hogy támogathassa az Erényeket az ördög kísértéseivel szemben folytatott harcban? Az emberi közösségek rituáléinak és különböző szertartásainak kezdeteitől a zene összefonódott a vallással. Az esőidézés, az eredményes vadászat megáldása, a jó termés iránti fohász, a szerencsétlenség elűzése és más hasonló kívánságok a táncon kívül mindig összekapcsolódtak a zenével is. Más művészetekhez hasonlóan a zene is elkísérte az emberiséget az őskortól napjainkig. Ezt bizonyítják pl. a legrégebbi zenei kezdeményezések- a rajz, amely igazság szerint egy varázslót ábrázol hárfával, vagy az ógermán arany vadászkürtök, melyek tulajdonképpen fúvós hangszerként szolgáltak. A zene jelentőségét két történelmi tény is bizonyítja: már az antik Görögországban (Grécko) kialakult egy jelentős zeneelmélet, melyet ethosz33 elméletének neveztek el; a zene fejlődésének ösztönzése a kor legfelső hatalmi struktúráiból jött – I. Nagy Gergely pápa (540-604) kezdeményezésére lényegesen megreformálódtak a keresztény egyház liturgikus énekei, melyeket később gregorián énekeknek34 neveztek el.

I.Nagy Gergely Germán hangszerek - arany vadászkürtök Gallehusból (Gallehusu), kb. i.e. 400.

liturgia imádság

Hallgassuk meg az óbolgár liturgikus éneket, Legyen meghallgatva imádságom, Boris Hristov (1914-1993), bolgár énekes előadásában! Olvassuk el az első versszakokat, ez az Ószövetség 140. zsoltára! Az első és második versszak (itt fordított sorrendben van) ócirill betűkkel leírva is látható. 33 34

70

A görög ethos = hangulat, jellemző, szokás. Az első évfolyamon találkoztunk vele.

Mi a cirillika? Melyik mai írás alakult ki belőle?

Szólok hozzád, Istenem, légy segítségemre, halld meg hangomat, mikor szólok hozzád. Imám jusson el hozzád, mint a tömjén, felemelt kezem, mint esti áldozat!

Boris Hristov

Milyen segítséget remél Istentől ez az ének? Miért kell az Istennek meghallania az imádkozó hangját? Arról, hogyan képzeli a keresztény Istent Dante Alighieri, 1321-ben az Isteni színjáték első énekének harmadik részében - a Paradicsomban ír. A Mindent Mozgatónak glóriája a Mindenségen áthat, és világol, itt hőbb, ott halkabb fényt hintvén a tájra. (Babits Mihály) Milyennek írnánk le azt a hatalmat, mellyel tulajdonképpen e verssorok alapján rendelkezik a keresztény Isten? A művészet segít a vallások létében. Az érzéseket nem egyszerű szavakkal kifejezni, ezért a művészet ideális kifejezőeszközzé vált- pl. azzal, hogy a képek történeteket ábrázolnak az istenekről és világukról vagy azzal, hogy emóciókat vált ki (erre leginkább a zene képes). Néhány kutató szerint a zenét értékelhetjük az általa kiváltott hatás alapján is. Léteznek olyan vélemények, hogy:

• A gregorián korál megnyugtat és meditációra ösztönöz. • A barokk zene (pl. J. S. Bach, G. F. Händel, A. Corelli, J. S. Kusser, G. Muffat, • • • •

H. I. Biber, J. H. Schmelzer, J. Šimrák, S. Caprikornus) rendet és stabilitást hordoz és fejleszti a képzelőerőt. A romantikus zene (pl. F. Schubert, P. I. Csajkovszkij, F. Chopin, R. Wagner, G. Verdi, G. Mahler, B. Smetana, E. Suchoň, J. Cikker) erősíti az empátiát és a szerelem érzését. Az impresszionista zene (pl. C. Debussy, M. Ravel, O. Respighi) stresszoldóként hat, segíti a kontaktust a tudatalattival, serkenti a kellemes érzéseket és stimulálja a képzelőerőt. Az ambiente (pl. B. Eno, J. Cage, Tangerine Dream) szélesíti az idő-tér érzékelést, megőrzi a pszichikai komfortot. Heavy metal (pl. Iron Maiden, Makar Čudra) ingerli az idegrendszerünket.

Piotr Iljics Csajkovszkij

Eugen Suchoň

Maurice Ravel

71

• G ospel és spirituálé (pl. M. Jackson, E. Stupka) a nyugalom és a felszabadultság érzését adják.

Tangerine Dream

A zene olykor az embert transzcendens világba vezeti - pl. J. S. Bach, W. A. Mozart vagy J. Haydn némely műve. W. A. Mozart mondta: „Isten beszél, én írok”. Gyors egymásutánban hallgassunk meg három művet: Motörhead: Ace of spades 1980-ból; Johann Sebastian Bach (1685-1750) kb.1723-ból származó Jesu, meine Freude című kórusmotettáját; Gustav Mahler (1860-1911) X. Fisz-dúr szimfóniájából az Adagio-t, 1911-ből. Milyen érzéseket váltanak ki belőlünk?

REFLEXIÓ

Mahalia Jackson

Motörhead

Nehéz vagy könnyű volt körülírni a művek hallgatása közben keletkezett érzéseket? Miért okozott ez számunkra nehézséget? Mikor volt könnyű? Meg tudjuk különböztetni, mit váltott ki bennünk a zene és hogyan éreztük magunkat a zenehallgatás előtt? Keressük meg a János evangéliumában, az Újszövetségben (a Biblia része) azokat a részeket, melyek Jézus Krisztus utolsó napjairól szólnak! Olvassuk el, beszéljük át a történetet, és figyeljük meg a különbséget az egyszerűen elmondott történet és az evangéliumban leírt történet módja között! Azután hallgassuk meg a mellékelt DVD-ről a János passió egy részletét, melyet 1724-ben J. S. Bach komponált! Milyen jellembeli tulajdonságokkal ruházza föl Jézus Krisztust? Milyen hatalma van? Hogyan használja ezt ki? Rudolf Dilong (1905-1986) 1983-ban írt egy verset, mely a Bibliában említett Utolsó ítéletre emlékeztet.

Gustav Mahler

Miért kezdték a reneszánsz korban a Bibliát latinról a nemzetek nyelveire lefordítani? Mikor fordították le először szlovák nyelvre?

72

Ne aggassuk magunkra érdemeink jutalmait. Krisztus a kereszten nem viselt egy ruhadarabot sem a kitüntetései számára. Isten bírósága nem félretett dolog.

Mit kéne elítélnie a keresztény Istennek? Hogyan függne vagy nem függne össze az ő bírósága az érdemekkel, melyekért az emberek kitüntetéseket kaptak? Hogyan fogná fel Isten ezeket a kitüntetéseket? Milyen Istent, milyen tulajdonságokkal jelenített meg R. Dilong?

Rudolf Dilong

Figyeljük meg a két szobor eltérő kifejezésmódját: Brancusi Buddhájának tekintete titokzatos, a fején az indiai szent virágot - a lótuszt formázó királyi korona jele, a mellkas ritmusa kemény, a törzse kígyószerűen felcsavarodott, a lábait valamilyen organikus forma alkotja. A nyak valamilyen afrikai kultúrát idéz. A szobor a korok, világnézetek, ideálok és kultúrák kombinációja. A koreai Buddha magába mélyedve, nyugodtan ül. A fején szintén korona van, de tartásából felszabadultság és mély nyugalom árad.

Mit jelent a Biblia ökomenikus fordítása?

Di-lặc Maitreya vietnámi nyelven

Constantin Brancusi: Királyok királya (eredeti címe Buddha szelleme), 1938

Maitreya, a jövő Buddhája, Korea (Kórea), kb 600

Min gondolkodik ez a két Buddha? Mit élnek át, mi az elképzelésük? Keressük meg az interneten az Egyikünk (One of us) c. dalt, melyet Joan Osborne (*1962) énekel! A mellékelt DVD-n megtaláljuk a dal angol és szlovák szövegét is. Hogyan képzelnénk el az istent, amelyikről énekel? (Keressük meg a dalhoz a klipet is, melyben az emberek váltják egymást egy kartonból készült fotófal mögött, melyen az arcok helye ki van vágva. Sikerül megtalálnunk Michelangelo a Sixtus-kápolnában található képének reprodukcióját is, mely alapján ez a fotófal készült?) Menjünk be bármilyen környékünkön található templomba, és az istentisztelet alatt csendben hallgassuk a zenét vagy az éneket! Figyeljük meg, hogy a pap milyen énekelve olvas! Képzeljük el Isten arcát, amelyhez fordul és próbáljuk meg csak úgy önmagunk számára kifejezni: elképzelésünk szerint miről árulkodik ez az arc? Hasonlítsuk össze az ebben a fejezetben található istenségek arcát: mit olvashatunk ki belőlük? Mit gondolhatnak? Ha beszélni tudnának, mi lenne az első mondat, amit mondanának nekünk? Milyen emberi érzés sugárzik belőlük? Milyen tulajdonságok jellemezték ezeket az isteni lényeket az emberek képzeletében?

Maitreya kínai nyelven

Joan Osborne

Keressük meg a térképen azokat az országokat, ahol ezek az istenségek létrejöttek!

73

Az istenségeknek lehetnek emberi érzései? Keressünk az irodalomban vagy az interneten isteneket, akik úgy éreznek, mint az emberek! Mi alapján állapítjuk meg, hogy éreznek-e valamit? Mit érezhetnek? mágia

Ré isten hieroglifákban

Dionysios Areopagita (fiktív portré)

REFLEXIÓ

Próbáljunk meg úgy viselkedni, mint ezek az isteni lények. Sikerül-e? Miért van az, hogy egyszer sikerül, egyszer nem? Mit érzünk, mikor arcunkon hasonló mimika látszik, mint az övékén? Milyen érzést kell kiváltanunk gondolatainkban ahhoz, hogy hasonló kifejezés üljön ki arcunkra? Valószínűleg közülünk sokaknak nincs kedve ilyen grimaszokat vágni. Próbáljunk meg csak önmagunk számára - anélkül, hogy másoknak elmondanánk - válaszolni, miért? Mi gátol a grimaszolásban? A félelem, hogy nem tudjuk megcsinálni? A szégyen? Kínos vagy nevetséges számunkra? Vagy feleslegesnek tűnik? Minden válasznál igyekezzünk megkeresni az okokat és indokokat is! Nem muszáj ezt hangosan kimondanunk, elég, ha önmagunk számára megtaláljuk a választ. Isten ábrázolását és megjelenítését sok kultúra művészetében mágikus célokra használták - befolyásolni akarták az isteneket, hogy az embereket megóvják a szerencsétlenségektől, hogy esőt, bő termést hozzanak stb. Olvassuk el a következő óegyiptomi szöveget, melyben a megboldogult, aki a holtak birodalmába érkezik, megpróbálja elkergetni a gonosz kígyót, Apóphiszt35! Az ilyen varázsigék az ún. Holtak könyvének részei voltak és biztosítaniuk kellett, hogy a megboldogult minden gondoskodást megkapjon a holtak birodalmában, hogy minden nap hajózhasson az égbolton Rével, a Nap (Slnko) istenével. Csak így volt számára biztosítva az örök élet. A gonosz kígyóra zúdított harag és elpusztításának leírása biztosította, hogy ez valóban így történik majd. A műalkotás az isteni erők befolyásolására szolgált. Fordulj vissza! Ess el, és légy megbilincselve, Apóphisz, Ré főellensége! Gyorsan köpj a vizekbe Nun36 oda, ahol az apád téged széthasíttatott! Tűnj el Ré születési helyéről, te, aki reszketsz előtte, mert én vagyok Ré, aki előtt reszketsz! (…) Fordítsd el az arcod te, akit Ré gyűlöl, hogy önmagadat nézd, te torz fejű, vágott arcú, ki eltűnsz az út szélén! Levágott fejed a földön hever, csontjaid összetörve és fel vagy darabolva.

Apóphisz = óriáskígyó, mely a holtak birodalmában élt és Ré napisten főellensége volt, ártott minden jónak és értékesnek. Minden reggel akadályozta Ré naphajóját abban, hogy az égboltra ússzon. 36 Nun = az ősvizek egyiptomi istene, melyekből létrejött a világ. 35

74

Kép, mely a Holtak könyvében kísérte ezt a szöveget.

Azokat az okokat, hogy miért ábrázolta az ember az isteneket és az isteni erőket, miért kereste az ember istenének megjelenítését a művészetekben, megválaszolta egy ismeretlen pap, aki Dionysios Areopagita-nak nevezte magát (5. sz). Művében A mennyei hierarchiában így ír: Isten „az érzékszervekkel érzékelhető képek segítségével a Szentírásban leírta az égi értelmet, hogy az érzékelhető dolgok segítségével felemeljen az intelligibilis37 dolgokhoz, és a szentül létrehozott szimbólumoktól a mennyei hierarchiák egyszerű tetőpontjára.” Meg tudjuk magyarázni ezt a mondatot? Hogyan függ össze a művészeti alkotásokkal? Ha tanácstalanok vagyunk, a magyarázathoz segítségként használjuk a szimbólum vagy kép szavakat. Ha mégsem boldogulunk, kérjünk segítséget az iskolánkban filozófiát oktató tanároktól.

KIFEJTÉS Vallási művészet A vallási művészet kifejezés azokat a művészeti alkotásokat jelzi, melyeket a vallási kultusz inspirál. Segítségükkel az emberek ünnepelni és befolyásolni akarták és akarják az istenségeket. Céljuk az istenség megjelenítése az emberek számára, az istenség tulajdonságainak és hatalmának kifejezése, mellyel közelebb hozza az istenségeket az emberekhez. Az ilyen művek a kontempláció38, az erkölcsi tanok eszközei voltak és ma is azok, figyelmeztetnek a rossz cselekedetek megelőzésére, felhívják az emberek figyelmét a jutalmazás és büntetés alapelvére, ideákat ábrázolnak és fejeznek ki a vallási írásokból, az embert a mindennapi életből átviszik az természetfeletti világba. A vallási szertartások közvetlen részeivé válnak. A vallási szertartások gyakran arra irányultak, hogy az istenek és isteni erők a természetben az ember hasznára cselekedjenek - mágikus funkciójuk volt. Minden emberi kultúrában megtalálhatók a hasonló műalkotások. Minden művészeti műfaj a vallási művészet része. Ezek a művek gyakran közvetlenül ábrázolták az istenségeket és más természetfeletti lényeket (halott elődöket, angyalokat, az alvilág sötét erőit stb.) Sok kultúrában megtiltották az istenségek ábrázolását abból a meggyőződésből, hogy nem ábrázolható (pl. az iszlámban). Esetenként az emberek meg voltak győződve arról, hogy a kép előtt hajlonganának és nem maga az istenség előtt. Az istenséget ábrázoló kép előtti hajlongást bálványimádatnak nevezték el, mert az ember az isten helyett csak a képét, a bálványképet tisztelte meg – az istent a képével helyettesítette. (A bálványimádást pl. az iszlámban, a judaizmusban és másutt elítélik.) Abból a meggyőződésből, hogy az istenséget nem lehet ábrázolni, különböző kultúrákban kifejlődtek a képrombolás (ikonoklazmus) különböző formái - az istenséget ábrázoló képek rombolása és a képeket megalkotó emberek meggyilkolása. 37 38

 latin intellegibilis = csak ésszel felfogható szóból. A A latin contemplatio = elmélkedés, töprengés szóból. A com+ templum szavakból származik, ami szabad fordításban annyit jelent: a templomban az elmélkedésre szánt térben lévő közösség.

kultusz ünneplés befolyás kontempláció mágikus funkció

természetfeletti lények bálványimádat bálvány képrombolás

75

tudatalatti információk

Az istenek megjelenítésére törekvő művészet többek között felhasználhatja a művészet egy érdekes lehetőségét, melyek a tudatalatti információk. Hasonló módon hat a reklám is: Tudatalatti információk akkor keletkeznek, amikor az alkotásba beleszőnek egy nagyon kicsi vagy rövid idejű szakaszt, melynek határozott üzenete van. A hallgató vagy a néző ezt az üzenetet nem tudatosítja magában, mégis hat a tudattalanjára. A nagy vállalatok végrehajtottak egy kísérletet a reklámmal. A filmbe beletettek néhány tudatalatti információt valamilyen italról; ennek eredményeképpen a moziból kijövő emberek nagy többsége megvette ezt az italt a mozi környékén39.

Hubert Cailleau: Színpadkép misztériumjátékokhoz Vallenciennes-ben (Vallenciennes),1547 Noitarumpu, lapp sámándob

Judas Priest 39

76

1990-ben egy bírósági per folyt le a Judas Pries együttes tagjaival. Azzal vádolták őket, hogy az egyik dalukban tudatalatti jelzésükkel kiváltották két fiú öngyilkosságát. A bíróság felmentette őket.

Hans-Christoph Steiner, A Magány c. mű grafikus képe, 2006

Rafael Sotomayor (*1979)

77