A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem

A Gödöll -Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a term földvédelem __________________________________________________________________________

A Gödöll -Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a term földvédelem Szabó Lajos – Tóthné Surányi Klára*

Bevezetés Az agroökológiai potenciál a természeti környezet, az adott növényfaj biológiai teljesít képessége és az alkalmazott termesztéstechnológia kölcsönhatásának ered je (LÁNG I. et al. 1983). Egy terület agroökológiai potenciáljának védelme szerves része az ott folyó földhasználatnak és integrált környezetvédelemnek. E szemlélet fontos részét jelenti a talajok védelme, hiszen az ország mez gazdaságilag m velt területének 32,8%-a erózió által veszélyeztetett, s ez mintegy 2,3 millió hektár. Az évi talajveszteség megközelíti a 80 millió tonnát (DORGAI L. – LACKÓ I. 1987). Ezek az adatok alapvet en indokolják, hogy a talajpusztulás általános elveinek és a talaj védelmének kidolgozása mellett a regionális kérdésekkel nagyobb mértékben foglalkozzunk (KERÉNYI A.1995). Mindez messzemen en érvényes a Gödöll -Monori dombság térségére is a természeti és a közgazdasági viszonyok miatt egyaránt (BERÉNYI I. 1977). Dolgozatunkban a fenti táj természeti viszonyainak rövid elemzése alapján néhány, a talajvédelemhez és a környezeti terheléshez kapcsolódó szempontot mutatunk be, egyben javaslatot teszünk e problémák csökkentésére. Anyag és módszer Az elmúlt évtizedekben a Gödöll -Monori dombság térségér l számos, a természeti és a közgazdasági viszonyokat elemz munka készült. E munkákat, mint alapadatokat felhasználva geológiai és talajtani felvételezéseket végeztünk. A meglév adatsorokat mintegy 200 talajszelvény feltárásával talajtani és agrokémiai vizsgálatokkal egészítettük ki. A vizsgálatokat a hazai szabványok szerint végeztük (BUZÁS I. 1988). Meghatároztuk továbbá a talajok környezetvédelmi kapacitás értékét (HARGITAI L. 1981) szerint, mely módszer a talajok szervesanyag tartalmát (H %), a szerves anyag min ségét jellemz stabilitási szám (Q), továbbá a humuszréteg vastagságát (D cm-ben) vonja be értékelésébe, mint olyan paraméterrendszert, amely a talajok terhelhet sége szempontjából kitüntetett jelent ség . *

Szabó L. egyetemi tanár, SZIE, Gazdaság és Társadalomtud. Kar, Agrár- és Reg. Gazd. Intézet, Gödöll Tóthné Surányi K. c.egyetemi docens, SZIE Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tsz., Bp.

229

Szabó Lajos – Tóthné Surányi Klára __________________________________________________________________________

Az általános környezetvédelmi kapacitás = EPC /G Environmental Production Capacity számítása a következ módon történik : EPC/G = H. Q. D A táj természeti viszonyainak jellemzése A táj földrajzi elhelyezkedése A Gödöll -Monori dombság mint önálló tájegység kett s arculatú. A Gödöll i dombság 130-344 m tfsz. enyhén DK felé lejt önálló dombvidék, míg a MonoriIrsai-dombság 110-225 m tfsz. közötti hullámos síkságba átmen , az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A tájegység északi és középs része élénk morfológiájú, er sen tagolt. Összefügg nagyobb erd területek és kisebb erd foltok tarkítják a felszínt. A déli rész ellenben gyengén tagolt felszín , fokozatosan alacsonyodó térszíne az Alföld síkjába olvad. Az ÉNy-DK irányú hátságokkal, buckasorokkal, keskeny gerincekkel és a közéjük hatoló sekély völgyekkel jellemzett táj már síkvidéki arculatú (STEFANOVITS P. 1963). A geológiai viszonyok rövid jellemzése A dombvidék északi határához viszonylag közel, a triász mészk és dolomit uralja a térszint (Vác–Romhány–Cs vár), ezzel szemben a dombság fels harmadába es Gödöll környékén ezt a geológiai képz dményt mintegy 2000 méter mélységben lehet csupán megtalálni. Az édesvízi mészk rétegek területünkön 30-310 m tfsz magasságban helyezkednek el. A magasabbra került térszínek lepusztultak, és a denudációs termékek pedig az alacsonyabb szinteken halmozódtak fel. A terület felszínén vagy mélyben felhalmozódott hatalmas folyami homokrétegsor a pliocén végi feltölt dési folyamatok eredménye. A homok DK-re a negyedkori képz dmények alatt mindenütt megtalálható. A homokkitöltés eltér magasságú szintekben helyezkedik el, u.i. a szerkezeti mozgások nyomán rögökre darabolódott és ezek különböz magasságokra emelkedtek fel. A homok eredetére nézve nincs egységes álláspont, kialakulásában közrejátszhatott az s-Duna és az sGaram, továbbá az s-Ipoly is. Mogyoród–Csömör–Kerepes–Kistarcsa környékén nagy vastagságú kavicshomokösszlet képviseli a levantei durvatörmelékes képz dményeket. Az ún. „keresztrétegzett” homok és homokk széles kiterjedés a dombság területén, amely a körzetben morfológia, tájképformáló és talajképz dési szempontból egyaránt igen jelent s.

230


A fels pliocénba tartozó agyag-homok-iszap rétegek váltakozásával jellemzett rétegcsoport a dombvidék K-i és középs szakaszán helyezkedik el, és Gödöll t l a Tápió völgyéig követhet . A Göd ll -Monori dombság területén a pleisztocén rétegek igen jelent s elterjedés ek. Az id sebb pleisztocén rétegeket f leg agyag, homok, homokos-agyag, iszap képviseli, a fiatalabbak közül jelent s a lösz és a finom homokos üledék (PÉCSI M. 1959). A terület nagy része lösszel fedett, s csupán az északi és nyugati magasabb felszíneken találhatunk kiterjedt homokrétegeket. A dombság lösztakarójának anyaga, mivel a feküt adó homok viszonylag közel van, általában magas homoktartalmú. A morfológiai viszonyok alakulása A dombvidék több hátságból tev dik össze, amely peremek mentén az eróziós, korróziós folyamatok aszimmetrikus keresztirányú völgyeket dolgoztak ki. A kiemelt rögök minden esetben DK irányba d lnek, amelyek mellett másodlagosak az É-K, D-Ny irányú szerkezeti vonalak. A löszös háton kialakult völgyek csaknem mindegyikében jellemz vonás a völgykeresztmetszet aszimmetriája, ami az eróziós folyamatok kialakulása szempontjából meghatározóak (SZABÓ L. 1974). A felszín formakincse A terület els kiemelkedése a pliocén és a pleisztocén korok határán ÉNy-DK-i törésvonalak mentén történt meg el ször és egyenetlenül. Kés bb erre mer legesen ÉK-DNy-i törésvonalak sakktáblaszer en feltörték a tájat, ez utóbbi mozgás ma is tart. Tájunk mai felszíni képe a pleisztocén folyamán alakult ki. A törésvonalak mentén völgyek alakultak ki és a felszín egyenetlenül megemelkedett. Az erózió és ezáltal a terület vízrendszerei ezeket az irányokat követik. A völgyek nagy részét a vet dések jelzik, így alakult ki a Pándi és a Kállai völgy is. A Rákos-Tápió völgy, a Galga-Zagyva völgye, a Monor-Ceglédi árok párhuzamos vet dések között zökkent le, ezek ún. tektonikus árkok. Bár a deráziós völgyek alaposan felszabdalták a területet, mégis nagy fennsíkok vannak, amelyek DK irányban 3-4 fokkal lejtenek. A terület ÉNy-i részén a lösz már a múltban teljesen leerodálódott és a fennsíkok tetején futóhomok található. Ezzel szemben Maglód-Valkó vonalától DKre az alap-homok már csak a mélyebb bevágódásokban kerül a felszínre. Itt a lösztáblák felszíne enyhén hullámos, egyes helyeken a löszt futóhomok is takarja. Az eltér geológiai viszonyok következtében a lejt viszonyok számottev eltérést mutatnak, ez megjelenik az eltér lejt profilok kialakulásában is. Mindez dönt módon befolyásolja a talajeróziós folyamatokat. 231


Éghajlati viszonyok Amíg a geomorfológia alapvet en a talajképz k zetek durvább, függ leges elmozdulását, a bels tektonikus er k révén alakítják ki, addig a részletesebb finomabb formakincset az erózió alakítja. Ez utóbb nagymértékben függ a csapadék mennyiségét l és eloszlásától, intenzitásától. Az 50 éves csapadék adatok azt bizonyítják, hogy a térség legcsapadékosabb része a Gödöll –Bag–Kistarcsa–Budapest–Rákospalota–Isaszeg–Pécel által határolt terület. Ezzel szemben a legszárazabb vidék a Monor–Zsámbok–Veresegyháza által határolt térség. Az adatok azt bizonyítják, hogy a csapadék mennyisége illetve eloszlása nagy eltérést mutat. Az ún. „nagy csapadékok” szinte minden évben nyár elején jelennek meg: Ez különösen azért okoz gondot, mert az ún. „veszélyes” id szakban júniusban csekély a talaj fedettsége szántóföldi kultúrák (kukorica, cukorrépa)esetében és igen jelent s eróziós károk alakulhatnak ki. A talajviszonyok jellemzése Az Északi-középhegység jellemz erd talaj-takarója a Gödöll -Monori dombvidék területével kelet irányba húzódó félszigetként mélyen beékel dik az Alföld csernozjom övezetébe (STEFANOVITS, 1963). A talajtakaró kialakulásában a változatos geológiai viszonyokon kívül meghatározó szerepe van az eredeti erd s illetve erd s-sztyepp növényi formációnak, a változatos lejt és ehhez kapcsolódó hidrológiai viszonyoknak. Nagy felületet foglal el a 12%-nál meredekebb lejtés terület, s ezen túlmen en számolni kell a 25%-nál nagyobb lejtés területek számottev jelenlétével, s t növekedésével, amely az eróziós károk jelent s forrásául szolgál. Ez utóbbit azért kell megemlíteni, mert napjainkban ezek a területek már nem erd vel borítottak, hanem mez gazdasági m velés alatt állnak, s így az erózió okozta kár fokozottan jelentkezik. A dombság területén nagy felületet foglal el a barnaföld illetve a talajképz k zetnek megfelel en a rozsdabarna erd talaj, keletebbre már a csernozjom dinamika, s ennek megfelel en már a csernozjom barna erd talaj, majd a csernozjom talaj az uralkodó. Ahol a dombságot jellemz homokos fizikai talajféleség a meghatározó, ott a homoktalajok egész láncolata lelhet fel. Így a futóhomoktól a homokos kialakult csernozjom talajig, s t a rozsdabarna erd talaj is elkülöníthet . A mélyebb fekvés területeken hidromorf talajok alakultak ki, így a réti talaj – amely sok esetben homokos alapk zeten helyezkedik el –, s t foltonként a t zegképz dés is megfigyelhet . A változatos geológiai viszonyok, a változatos szemcseösszetétel, az igen változatos domborzati viszonyok következménye, a fenti talajtípusok mozaikos 232


elhelyezkedése, ami a terület hasznosítását, a talajvédelmi tevékenységet igen sok vonatkozásban megnehezíti. A térség talaj, lejt és m velési ág viszonyainak jellemzése szempontjából sok hasznos információt kapunk (MAROSI S. – SOMOGYI S. 1990) által szerkesztett kistáj kataszter értékelése alapján (1, 2. táblázat). A Gödöll i dombság területe 550 km2, a Monori-Irsai dombság pedig 250 km2. 1. táblázat. A két kistáj területének m velési ágak szerinti megoszlása (%) M velési ág Belterület Szántó Kert Sz l Rét-legel Erd Vízfelszín Ártér, elhagyott terület

Gödöll i dombság 11,78 49,34 2,66 3,84 1,95 30,33 0,08 0,03

Monori Irsai dombság 5,16 73,27 4,25 6,13 2,90 8,33 0,03 0,02

Az adatsorból kit nik, hogy az erd terület az országos átlagot messze meghaladó részarányt mutat a Gödöll i-dombság térségében, ami igen örvendetes, különösen a talaj és lejt viszonyok ismeretének tükrében. A kistájak talajtípusainak m velési ágak szerinti megoszlása ugyancsak tanulságos. 2. táblázat. Monori-Irsai- és a Gödöll i-dombság m velési ágankénti megoszlása Monori-Irsai-dombság m velési ágankénti megoszlása Rét-legel Talajtípus % Szántó Sz l Gyüm. Földeskopár 2 100 Humuszkarbonát 6 35 65 Barnaföld 1 60 30 Csernozjom barna erd talaj 56 60 10 5 Mészlepedékes csernozjom 23 2 95 3 Réti csernozjom 1 Réti talaj 11 50 20 -

Erd 10 20 100 10

Telep. 5 20

Gödöll i-dombság m velési ágankénti megoszlása Rét-legel Talajtípus % Szántó Sz l Gyüm. Földeskopár 1 Humuszkarbonát 1 2 90 Barnaföld 76 8 24 6 4 Csernozjom barna erd talaj 20 2 82 1 Réti talaj 2 60 7

Erd 100 8 48 9 16

Telep. 10 6 17

Kiegészíti ezt az adatsort a talajtípusok elterjedésének vizsgálata. Az adatokból kit nik, hogy az els három talajtípus meghatározó a térség talajviszonyainak kialakításában.

233


A vizsgálati adatok bemutatása és értékelése A talajtulajdonságok, a talaj termékenységének kialakulásában a változatos geológiai és az eltér növénytársuláson kívül meghatározó szerepe van a lejt viszonyoknak és ehhez szorosan kapcsolódó eróziós folyamatoknak. A térségben túlsúlyban vannak a viszonylag enyhe lejt k, a 3-17%-os, de számottev a 17-30%-os lejt kategóriába es területek elterjedése is. El fordulnak, bár jóval kisebb arányban és els sorban a lejt k domború profilján a 30-36%-os, meredek lejtés területek is. A Gödöll -Monori dombság D-DK-i részét a közel sík, enyhén hullámos, feltalajtól karbonátos, mély humuszréteggel, vályogos fizikai talajféleséggel rendelkez mészlepedékes csernozjom fedi (2. táblázat). E talajok fizikai és kémiai sajátosságai igen kedvez ek, s ez érvényes a humuszállapotra is. Mély humuszréteggel, magas humusztartalommal és jó min ség humuszanyagokkal rendelkezik a térség. Mindez kifejezésre jut az igen kedvez környezetvédelmi kapacitás (EPC) értékben is, ehhez társul a 10-12 C/N arány, ami a kedvez nitrogén feltáródásra utal. Amennyiben azonban a közel sík felszínt enyhe, mindössze 5% körüli lejt k megszakítják a kedvez fizikai, kémiai és biológiai környezet ellenére a humuszréteg és a humusztartalom és ezzel együtt a talajok terhelhet sége, az EPCG érték is számottev en csökken (3. táblázat). Geológiai és talajtani szempontból külön egységet képvisel a VácszentlászlóZsámboki boltozat, amely az erd talajok közé beékel dött és egy csernozjom talajfolt alakult ki. E mikro-körzetben a kedvez fizikai, kémiai feltételek, és az erd s-sztyepp növényzet hatására igen jó min ség , termékeny csernozjom talaj alakult ki. A környezetvédelmi kapacitás értéke megközelíti a csernozjom talaj értékét. A C/N arány is kedvez , tehát jó a N szolgáltató-képesség. Hasonló talajtulajdonságok alakultak ki a Zsámbok–Dány térségében is, bár ebben az esetben már a csernozjom barna erd talaj dinamikáját jellemz paraméterek a meghatározók. Viszonylag nagy területet foglal el e tájon belül a csernozjom barna erd talaj. Jellemz körzete Zsámbok–Dány–Monor–Gomba magasabb térszín területe. E vályogos fizikai talajféleséggel rendelkez , közel sík területen igen kedvez a humuszállapot, az összes N tartalom és a C/N arány is. Mindez a csernozjom talajokhoz közelálló környezetvédelmi kapacitásra, azaz e talajok kedvez terhelhet ségére mutat. E térségben ugyanakkor már jelent s eróziós károkkal kell számolni, aminek bizonyítéka, hogy az egyes lejt elemen a platón mért értéknek mindössze 12-15% a környezetvédelmi kapacitás értéke. A lejt középs szakaszában, ahol számottev az erózió, a környezetvédelmi kapacitás értéke az eróziótól mentes szakaszhoz képest csupán 10%, ami els sorban a humuszréteg vastagságának igen jelent s csökkenéséb l adódik.

234

A Gödöll -Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a term földvédelem __________________________________________________________________________ 3. táblázat. A Gödöll -Monori dombság néhány jellemz állapota

talajtípusának Humusz és N

Stab.Koeff. K

EPCG

C/N

Szerves anyag t/ha *

Ceglédbercel Vácszentlászló Zsámbok

3,67 3,29

1.523 1.826

10-14 11-13

300400 300

Zsámbok-Dány Monor-Gomba

2,85 2,29 1,89 2,40

1.515 1.101 141 684

6-7 10-14 9-10 6-7

200 300 100200

Pécel-Gyömr

1,90 1,05 1,40

540 258 66

7-8 6-8 5-6

100200

Gyömr -Monor

2,18 1,28 0,37

165 129 107

8-10 6-7 3-5

50100

Gyengén humuszos homok Futóhomok

Dunakeszi

1,45

120

7-9

50

Fót

0,58

10

6

0-50

Humuszkarbonát

Pánd

0,16

0-10

5

0-50

Somlyó

0,80 0,65 0,55

800 180 50

-

0-50

Talajtípus és lejt viszonyok Mészlep. csernozjom Közel sík Enyhén hullámos Csernozjom barna erd talaj Közel sík Enyhén hullámos Lejt közép Lejt alja Barnaföld Közel sík Közepesen erodált Er sen erodált Rozsdabarna erd talaj Közel sík Kissé hullámos Lejt s

Rendzina Plató erd alatt Plató Lejt közép

Mintavétel helye

* Agrotopográfiai térkép, talajadottságok

Az eróziós folyamatok másodlagos következménye a lejt aljában kialakult szedimentáció, amely az EPCG érték növekedésében is jól mérhet . Az er sen tömödött, szerkezetnélküli talajszintek azonban a kedvez humuszállapot ellenére, a kedvez tlen vízgazdálkodás miatt a termesztés számára számos problémát okoznak. Hasonló talajállapot alakult ki Pécel-Gyömr , barnafölddel fedett térségében. Itt a talajképz dési folyamatok kevésbé kedveztek a jó min ség és magas humusztartalom kialakulásának – ami a talaj fizikai és kémiai sajátosságaival szoros összefüggésben van – ezért e talajok terhelhet sége is csekélyebb. Az eróziós

235


folyamatok hatására, amit az egyes lejt elemen mért értékek alátámasztanak, az EPCG érték tovább csökkent, s mindez e talajtípus, e térség veszélyeztetettségére utal. A táj védelme és hasznosítása szempontjából külön figyelmet érdemelnek a homokos fizikai talajféleségen kialakult talajtípusok. E fizikai talajféleség pufffer képessége, terhelhet sége igen csekély. Éppen ezért ezen talajok erózió és defláció elleni védelmére különösen nagy figyelmet kell fordítani. Ezzel kapcsolatban „jó” példa Gyömr –Monor térségben kialakult rozsdabarna erd talajok, vizsgálati eredményei, amely területek bár az eróziós hatásoktól gyakorlatilag mentesek, a humuszállapot kedvez tlen. A laza, gyengén savanyú kémhatású talajon a szervesanyag képz dés feltételei korlátozottak, mennyiségi és min ségi vonatkozásban egyaránt. A kedvez tlen humuszállapot kialakulásában nagy szerepe van a talajhasználatnak. Az eredeti erd s vegetációt szántóföldi m velés váltotta fel, s ezen kívül a talajhasználatban nem érvényesítették a talajvédelmi szempontokat (kukoricatermesztés). Így az egyébként is kedvez tlen humuszállapotot az eróziós folyamatok tovább rontották, és az egyes, eróziónak különösen kitett területeken jelent sen csökkent a talaj humusztartalma s ezzel együtt a talajok terhelhet sége. Ezt bizonyítja az egyes lejt elemen végzett vizsgálat. Gyengén humuszos homoktalajon, ahol a szerves és szervetlen kolloidtartalom egyaránt szegényes, a talajok terhelhet sége csekély. Amennyiben eróziós vagy deflációs folyamatok érik ezeket a térségeket a talajok kiegyenlít képessége, puffer kapacitása még jobban csökken, ami a kedvez talajhasználatot nagymértékben veszélyezteti. Még inkább érvényes ez a futóhomok talajokra, ahol a szervesanyag-tartalom minimális, és így azok terhelhet sége is igen csekély (Fót). Hasonlóan kedvez tlen helyzet alakult ki a löszszer alapk zeten kialakult földes-kopár és humuszkarbonát talajtípus esetében. Mindkét talajtípus a térségben viszonylag nagy felületet foglal el, s t a jelenlegi talajhasználat következtében elterjedésük növekv tendenciát mutat. E talajtípusokon humuszréteg gyakorlatilag nem különíthet el, a humusztartalom igen csekély, és ez összhangban van az igen csekély EPCG értékkel. A talajhasznosítás szempontjából fokozott gondot okoz az, hogy az alapk zet magas, s t igen magas szénsavas mésztartalommal rendelkezik, és a fiziológiai mésztartalom is jelent s. A fentiek számottev en rontják a talajok vízgazdálkodását és gyakorlatilag valamennyi talajtulajdonságot, s mindez korlátozza a talajok hasznosítását. A talajhasznosítás szerepe a talajok terhelhet sége szempontjából meghatározó. Ezt bizonyítják a Somlyó hegyen végzett vizsgálataink Rendzina talajtípuson erd s vegetáció alatt, mély term és mély humuszréteg esetében számottev a talajok terhelhet sége. Az egyes lejt elemen azonban az eróziós hatások következtében ez az érték igen jelent sen csökkent a lejt viszonyoktól függ en (3. táblázat). Ez a talajtípus igen érzékeny az eróziós folyamatokra, különösen akkor, ha az erd s vegetációt legel , szántó vagy netán kiskert váltja fel. Ennek következménye 236


a humuszréteg részleges vagy teljes letarolása, és a talaj rövid id alatt k kopár vagy köves- sziklás váztalajjá alakul át. Természetesen ez a talajtípus környezet-víz és talajvédelem szempontjából már igen csekély értékkel rendelkezik. A lejt viszonyok hatása a talajok humuszállapotára és azok terhelhet ségére Vizsgálati adataink közül három terület adatait mutatjuk be. A vizsgálatok kitértek arra, hogy az egyes lejt elemen hogyan alakult a talajok humuszállapota és ezzel együtt azok környezeti terhelése. Fót–Mogyoród térségében végzett felvételezés azt bizonyítja, hogy a gyengén savanyú kémhatású, homokos fizikai talajféleséggel rendelkez rozsdabarna erd talaj esetében a humuszállapot még az erózió mentes szakaszon a platón is igen kedvez tlen, számottev en romlik ez a helyzet az igen er sen lejt s É-i, ÉK-i kitettség területeken, els sorban az inflexiós ponton ( 4. táblázat). 4. táblázat. Néhány talajprofil lejt viszonya és humuszállapota Fót–Mogyoród–Kerepes térségében

I.

DK-i

plató inflex közép alja

8,7 9,6 7,0 2,6

Humusz réteg cm 35 38 40 38

II.

É-i


12,2 15,10,5 4,3

40 20 30 45

1,51 1,53 1,19 1,49

0,73 0,64 0,82 0,89

66 30 35 89

III.

ÉK-i


11,0 24,0 23,0 12,0

60 30 37 65

1,13 1,08 1,00 1,23

0,87 0,91 1,11 1,02

67 30 37 100

IV.

É-i


11,3 60,0 46,0 36,0

60 50 63 56

1,52 1,35 1,01 1,33

0,96 1,32 1,03 1,25

133 120 66 124

Talaj szelvény

Lejt irány

elem

I-III. Fót–Mogyoród, IV. Kerepes

237

%

Humusz % 1,09 1,45 1,26 1,15

Humusz min ség (K) 0,86 0,69 0,79 1,00

EPCG 36 55 50 51


Kerepes térségében az igen változatos domborzati viszonyok, a meredek lejt k ellenére a barnaföldön viszonylag kedvez a humuszállapot, bár egyes lejt elem esetében jelent s az eltérés. Mindez a talajhasználattal van szoros összefüggésben, hiszen a vizsgálatot erd vel hasznosított területen végeztük. Iklad térségében egy igen er sen erodált, több irányú lejt vel terhelt, változatos terepadottságú táblán végzett felvételezés adatairól számolunk be (5. táblázat). 5. táblázat. Mintaterület (Iklad) két lejt profiljának alapvizsgálati adatai és humuszállapota Mintavétel helye I. Plató

Lejt közép

Lejt alsó harmada

II. Plató

Lejt fels harmad

Lejt közép

Lejt alsó harmad

Mintav. mélys.

pH (H2O)

CaCO3 %

KA

Humusz %

Stab. szám

Stab. Koeff.

0-10 10-20 20-40

7,62 7,67 7,61 összes:

-

37 35 37

2,24 2,22 2,04

5,63 5,63 11,81

2,51 2,51 5,79

0-10 10-20 20-40

7,84 7,82 7,98 összes:

3,70 4,20 10,40

35 36 36

1,42 1,37 0,50

11,65 11,50 1,15

8,20 8,39 2,88

0-10 10-20 20-40

7,75 7,80 7,87 összes:

8,18 7,32 6,07

35 37 37

1,37 1,38 1,37

8,16 2,88 1,54

5,96 2,08 1,10

0-10 10-20 20-40

7,62 7,67 7,61 összes:

-

37 35 37

2,24 2,22 2,04

5,63 5,63 11,81

2,51 2,51 5,79

0-10 10-20 20-40

7,95 7,92 8,11 összes:

18,5 21,0 24,55

35 35 35

1,09 1,07 0,47

1,13 0,42 0,44

1,03 0,39 0,94

0-10 10-20 20-40

8,00 7,89 8,05 összes:

13,71 15,01 15,96

36 35 34

0,87 0,06 0,72

0,66 0,78 0,55

0,76 0,74 0,76

0-10 10-20 20-40

7,92 8,05 7,99 összes:

21,08 18,83 19,84

35 35 34

0,68 0,68 0,68

0,48 1,18 0,72

0,70 1,74 1,05

I. enyhe mintegy 5-7%-os lejt , II. igen er s 17-20% lejt

238

EPCG

734

332

194

734

21

22

21


A terület nagyobb részét ÉK-DNy-i lejt k teszik ki. A tengerszint feletti magassága 122-238 méter között változik. Az aránylag kis területen el forduló nagy szintkülönbség, az er s lejt k tág teret biztosítanak az eróziónak. A területen eredetileg barnaföld alakult ki, az erd vegetáció megsz ntével és a terület szántóföldi m veléssel történ hasznosításával az erózió nagyobb teret kapott, és ennek a következménye, hogy jelenleg a termelés a C szintig lepusztult, majd esetenként gyengén humuszosodott A szinten folyik. Ez a folyamat a II. jelzés táblarészen különösen jól érzékelhet , ahol a magas mésztartalmú alapk zet gyakorlatilag már a felszínen kibukkan és a humuszállapota is igen kedvez tlen.

6. táblázat. Az erodált talaj mennyisége (tonna/ha/év) Község Albertirsa Pilis Tápióbicske Úri Valkó Pécel Pánd Isaszeg S lysáp Domony Kerepes Mende Bénye Vácegres Dány Péteri Mende Gomba Káva + szedimentáció

239

Lejt % 1,7 10,5 7,0 16,0 9,0 3,5 14,8 4,4 5,2 11,4 23,0 6,1 13,2 8,0 17,6 28,5 12,3 25,5 18,5 19,4 30,6 20,3 21,6 22,5 24,5 24,0 26,5 27,7 29,6

Lejt elem homorú plató homorú inflexió plató homorú inflexió homorú plató plató inflexió homorú homorú plató domború domború homorú domború inflexió domború domború inflexió inflexió domború domború domború domború domború domború

Erodált talaj (t/ha/év) + 11,3 37,9 25,2 63,6 33,4 + 5,8 56,8 9,5 + 1,6 23,3 92,5 3,7 52,5 29,0 64,2 127,0 27,7 104,8 71,4 72,0 126,2 76,6 84,6 84,5 93,9 99,1 109,8 113,3 121,5


A talajlehordás, a talajerózió alakulása A térségben számos mérést végeztünk az egyes eróziós formák elterjedésének, mértékének meghatározására. A 6. táblázat adatai jól reprezentálják azt, hogy a térségben az országos átlagot messze meghaladó talajlehordással kell számolni. Az adatokból kit nik, hogy a talajeróziót a hajlásszögön kívül számottev en módosítja a lejt alakja, formája. Kiemelnénk az adatsorból Isaszeg és Kerepes példáját, ahol az országos átlag mintegy 5-6 szorosával kell számolni a talajerózió vonatkozásában. Ez mindenképpen azt bizonyítja, hogy a térség er sen veszélyeztetett, és a megfelel védelmi intézkedések nem t rnek halasztást. Következtetések és javaslatok A dombság területét igen változatos természeti és közgazdasági viszonyok jellemzik. E tényez ket a talajhasználat, a m velési ágak megoszlása, továbbá a tájhasznosítás vonatkozásában egyaránt széles körben kell ismerni, azért, hogy a talaj használata a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodással megtörténjen. • A változatos geológiai viszonyok és az eredeti növénytársulás meghatározó szerepe kifejezésre jut abban, hogy a térségben különböz – éghajlati és hidrológiai viszonyok hatására kialakult – talajtípusok különíthet k el. Ez az eltérés a talajok termékenységében is megjelenik. • A térség talajhasználatát dönt módon meghatározzák a lejt viszonyok, a lejt hajlásszöge, a lejt formája (domború v. homorú) továbbá, hogy egyirányú vagy összetett lejt r l van-e szó. A lejt viszonyok értékelése szempontjából fontos, hogy egyes térségben már a gyengén hullámos felszín (5-7%) a talaj termékenységet jelent sen csökkenti. Méginkább érvényes ez az er sen lejt s területekre (12-17%) ahol a talajhasználat az utóbbi évtizedekben jelent sen módosult, s ez az eróziós folyamatok növekedésével, er södésével járt. • A fizikai talajféleség a geológiai viszonyok függvényében jelent sen eltér, ez a futóhomok a kovárványos barna erd talajtól kezd d en az agyagbemosódásos barna erd talaj kialakulását tette lehet vé. • A fenti tényez k, azaz a geológiai viszonyok, a fizikai talajféleség és az eredeti növénytársulás hatására igen eltér a talajtípusok terhelhet sége és ez megmutatkozik az eróziós hatásokban, humuszállapotban, tápanyagtartalomban és tápanyagszolgáltató-képességben is. • A lejt viszonyok, illetve az egyes lejt elem eltér humuszállapota alapvet en módosítja a víz és tápanyag-gazdálkodást. Egyben jól látható, hogy a talajhasználat, ill. a m velési ág azonos geológiai és talajviszonyok mellett az eróziós folyamatokat számottev en csökkenti.

240


A változatos geomorfológiai viszonyok következtében kialakult eróziós károk megfékezésének/csökkentésének több lehet sége van: • Adott körülmények között kiemelt szempont a lejt viszonyokhoz alkalmazkodó m velési ág megválasztása. Fontos tényez , hogy a viszonylag kedvez erd sültség (30-33%) ellenére további erd telepítés, véd erd k, fasorok kialakítása nemcsak az eróziós folyamatok megfékezése, hanem a környezeti szennyezés okozta károk csökkentése szempontjából is kedvez hatású volna. Különösen érvényes ez az M/3 és a 30-as út nagy terheltsége, nagy forgalma és ebb l adódó károk csökkentésére. • Fontos szempont a megfelel táblaméret kialakítása. Korábban a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelel en a lejt viszonyok figyelembevétele nélkül igen nagy (30-100 ha) táblákat alakítottak ki. Ez az eróziós folyamatokat növelte. Nehezíti az erózió elleni védekezést a lejt viszonyok változatos megjelenése ami a táblán, táblarészen belül is az eróziós károk forrása. Ezen eróziós hatások csökkentése részben a táblaméretek lejt viszonyokhoz történ alakítása, s ezen belül, szükség szerint egyes táblák/táblarészek m velési ág változtatása javasolt. • Egyes térségben (Kerepes, Mogyoród, Fót, Gödöll ) a belterület ill. kisparcellák kialakítása különösen jelent s eróziós forrás. E „nadrágszíj” parcellák melyek m velése többségében lejt irányban történik, fokozott eróziós károkhoz vezet. • Szükséges a térség, a táj általános és részletes területrendezése, vonatkozik ez a táblák méretére, azok kialakítására, megfelel véd erd sávok létesítésére, esetenként m velési ág változtatásra, különösen érvényes ez az erd telepítésre. Irodalom BERÉNYI I. (1977): A földhasznosítás átalakulása és ennek környezetvédelmi kérdései a Gödöll -Monori dombságon. Földrajzi Értesít XXXVI. évf. 3-4. pp. 337-348 BUZÁS I. (1988): Talaj- és agrokémiai módszerkönyv 2. Mez gazdasági Kiadó, Budapest. DORGAI L. – LACKÓ I. (1987): A hegy- és dombvidéki gazdálkodás ökonómiája. Mez gazdasági Kiadó, Budapest. GEREI L. (1970): Talajtani és Agrokémiai vizsgálati módszerek. Debrecen, Szabadság Lapnyomda. HARGITAI L. (1981): Új fogalom bevezetése és meghatározása a talajok környezetvédelmi kapacitásának jellemzésére. Kert. Egy. Közl. Vol. XLV. pp. 113-117 KERÉNYI, A. (1995): Általános környezetvédelem. IMESOFT Mozaik Okt. Stúdió, Szeged. LÁNG I. – CSETE L. – HARNOS ZS. (1983): A magyar mez gazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mez gazdasági Kiadó, Budapest. MAROSI S. – SOMOGYI S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere. I. II. MTA Földrajztud. Kut. Int. Budapest. PÉCSI M. (1959): A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszíni alaktana. Mez gazdasági Kiadó, Budapest. STEFANOVITS P. (1963): Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest. SZABÓ L. (1974): A Gödöll -Monori dombvidék természeti földrajzi viszonyai. Gödöll , Kézirat.

241

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem

Recommend Documents