Dr. Henczi Lajos
A gazdálkodó szervezetek részvételi lehetősége a felsőoktatásban. Melyiket válasszuk: a kooperatív vagy duális modellt? Egyre gyakrabban kapok olyan kérdéseket, kéréseket, amelyek arra irányulnak, hogy egy vállalat milyen úton, s módon kapcsolódhatna be a felsőoktatásban folyó képzésbe, ezen belül is a gyakorlati képzésbe. Cikkem megírását a gazdálkodó szervezetek egyre szaporábbá váló érdeklődései inspirálták, amelyekkel kapcsolatban rögtön le kell szögeznem, hogy alapvetően két út áll az innovatív, a felsőoktatásban folyó képzés, illetve gyakorlati képzés iránt érdeklődők számára: a szoft jellegű, az együttműködőknek nagyfokú szabadságot biztosító, államilag nem szabályozott és nem támogatott, a partneri megállapodás kondícióin alapuló kooperatív modell, illetve a hard jellemzőkkel bíró, államilag szabályozott és támogatott duális modell. 1. Kooperatív modell A gazdálkodó szervezetek és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés kooperatív formája globális trendnek tekinthető. Már Magyarországon sem számít ritkaságnak, merésznek vagy forradalminak – az együttműködés kereteit és tartalmát szabadon alakítható, gyakorlatilag állami szabályozástól mentes – kooperatív együttműködés, amelynek megvannak a jó gyakorlatai, például a gyakornoki képzés, az ösztöndíjak, a tehetséggondozó programok, a közösen finanszírozott kutatásfejlesztési projektek vagy – az együttesen összeállított tematika alapján folyó – képzések formájában. Az innovatív vállalatoknál ma már evidenciának számít, hogy kiépítsék és működtessék – például a társadalmi felelősségvállalás keretében – a szakmába vágó felsőoktatási intézményekkel a tudás és a praxis kölcsönös átadását biztosító közlekedési csatornákat. Könnyű belátni, hogy az ilyen típusú együttműködések nyerő-nyerő pozíciót hoznak létre mindkét érintett fél számára. Több területen a kormányzat is ösztönzi az efféle együttműködéséket. Például az oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzésére és támogatására – az ún. GINOP projekt keretein belül – a tervek szerint közel 3 milliárd forintnyi támogatást kíván fordítani a magyar Kormány. A gazdálkodó szervezetek gyakran hangoztatják, hogy a képzést sikeresen teljesítők is alacsony szintű gyakorlati tudással hagyják el a képzőintézmények kapuit. A vállalatok pedig a jelenleginél gyakorlatorientáltabb és korszerűbb tudást várnak el a frissen végzettektől, különösen a tudás- és informatika intenzív iparágakban és szolgáltatásokban, ahol alapvetően a rendelkezésre álló humánerőforrás minősége és mennyisége határozza meg a versenypozíciókat. A műszaki, az informatika, az agrár, a természettudomány vagy a gazdaságtudományok terén zajló rendkívül intenzív fejlődés követésére csak akkor lesznek képesek az oktatási intézmények, ha ebben maguk a vállalatok is részt vesznek eszközökkel, laboratóriumokkal, oktatókkal és kutatási-fejlesztési, projektekkel. Ha bizakodóan tekintünk az egyre szaporodó vállalati erőfeszítésekre, akkor – jó kormányzati döntésekkel és más modernizációs folyamatokkal párosulva – elvezethetnek a gyakorlatorientáltabb és korszerűbb tudást adó képzési rendszerek kialakulásához a felsőoktatásban.
Henczi-Lajos-Dualis-kepzes
1/8
Dr. Henczi Lajos
A kooperatív modell lényegét tehát a következőképpen lehet megragadni: felsőoktatási intézmények a gazdálkodó szervezetek között folyó (gyakorlatilag állami szabályozástól és állami támogatástól mentes), gazdag együttműködési portfóliót felmutató, kreatív, az elméleti és gyakorlati oktatásra egyaránt kiterjedő, többnyire írásos EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS alapján szervezett, a munkaadók által preferált kompetenciák fejlesztésére irányuló, a gyakorlati szakemberek – elméleti és gyakorlati – képzésbe történő bekapcsolódását is biztosító együttműködés. A kooperatív felsőoktatási modell során nem az állam által kialakított, jogszabályban kihirdetett képzési és kimeneti követelményekre alapozott programok szigorú, következetes végrehajtásán van a hangsúly, hanem olyan programok létrehozásán és megvalósításán, amelyeket az elméleti tudományok és a gyakorlat képviselői együttesen alakítanak ki. A kooperatív modell szinte bármilyen portfólióval rendelkező felsőoktatási intézmény és vállalat között – tudatos előkészítés után – bevezethető és alkalmazható. Csak a törekvéseikben szinergiát mutató partnereken múlik, hogy mikor kezdenek hozzá a kooperációhoz. A modell megvalósításához nincs szükség semmilyen állami hozzájárulásra SEM. Sok országban folyik – hosszú évtizedek óta – a kooperatív modell alapján folytatott együttműködés a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. Sőt! Az Egyesült Államokban például az ilyen együttműködések jelentik sok-sok intézmény egzisztenciális létalapját. Régóta tudjuk, hogy az oktatás jelentős mértékben a gazdasági szféra tükörképe is. Ezért gyakorlatilag minden felsőoktatási intézménynek szüksége van az elméletben és a gyakorlatban is otthonosan mozgó szakemberekre/szakértőkre, akik a jóváhagyott képzési program mellett képesek – ún. rejtett tantervként – a munkaerőpiac által igényelt kompetenciák, ezen belül elsődlegesen a professzió gyakorlásához szükséges szakmai és szociális kompetenciák kialakítására és fejlesztésére. Egyre több magyar vállalat ismeri fel, hogy van dolguk a felsőoktatásban, amiből természetesen nekik is megvan a maguk „haszna”. Ez a fajta – és követendőnek beállítható – tisztességes magatartás minden bizonnyal elősegíti egy gazdálkodó szervezet hosszú távú fenntarthatóságát, erősíti hitelességét, reputációját és az iránta megnyilvánuló bizalmat, a munkatársak megtartó képességét, s hozzájárul a munkaerő-utánpótláshoz, a tehetségek vonzásához, s a partneri kapcsolatok javításához és gazdagításához. 2. Duális modell A felsőoktatásban is alkalmazott duális képzés keretében, ahol a diákok amellett, hogy nappali tagozatos hallgatóként a főiskolán, egyetemen folytatják elméleti tanulmányaikat, egy vállalatnál – tanterv szerint folytatott – gyakorlati képzésen vesznek részt. A duális képzésnek nagy előnye, hogy a vállalatok már az egyetemi, főiskolai évek alatt saját „képükre" formálhatják a hallgatók tudását. A duális képzésben a tanulásért is fizetés jár. A havi juttatást ugyanis nemcsak a gyakorlati hetek alatt, hanem 12 hónapon keresztül kapja a hallgató, tehát az ún. intézményi szakaszban is, amikor az a „munkája" hogy rendszeresen bejárjon a
Henczi-Lajos-Dualis-kepzes
2/8
Dr. Henczi Lajos
főiskolai, egyetemi elméleti órákra, megírja a dolgozatokat és elkészítse a beadandó feladatokat. A duális modell szerint folyó felsőoktatási képzést a törvény (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) a következőképpen határozza meg: duális képzés a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik (108. § 1b.). Az állam jogszabályi normába foglalta, hogy duális képzést: milyen területen (pl. műszaki); milyen szinten (alap- és mesterképzési szakon); milyen módon (a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanterv alapján); milyen képzési formában (csak teljes idejű képzésként); milyen tartalmi elemekre (pl. a képzés módszereire) milyen időszakra (a teljes képzési időszakra) lehet/kell megszervezni. Azonnal látható a duális és kooperatív modell közötti lényeges különbség: amíg a kooperatív modell tartalma és kerete lénygében véve az együttműködő partnerek által szabadon alakítható, addig a duális modell államilag determinált jellemzőkkel rendelkezik. 3. Hogyan lehet egy vállalat a duális modell résztvevője Annak a vállalatnak, amelyik – stratégiájával összhangban – kialakította a duális felsőfokú képzésben való részvételével elérendő célkitűzéseit, meg kell felelnie a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendeletben a gyakorlóhelyekkel kapcsolatos általános feltételeknek. Megfelelés esetén szinte bármely szervezetből lehet együttműködő partner a duális modellben, legyen szó gazdálkodó szervezetről, alapítványról, egyéb költségvetési szervről, egészségügyi intézményről, egyéni vállalkozóról, egyházi jogi személyről, kutatóintézetről vagy szövetkezetről. Annak a szervezetnek, amelyik megfelel a jogszabályi feltételeknek és úgy dönt, hogy részt kíván venni a duális képzésben, és szeretne hallgatókat fogadni, az alábbiak szerint kell eljárnia: ELSŐ LÉPÉS Körültekintő tájékozódást követően fel kell venni a kapcsolatot azzal a felsőoktatási intézménnyel, amellyel EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST szándékozik kötni. (A megállapodási/együttműködési szándék irányulhat már meglévő duális képzésre, de a partnerek kezdeményezhetik új duális képzés indítását az adott intézmény már akkreditált szakán.) MÁSODIK LÉPÉS
Henczi-Lajos-Dualis-kepzes
3/8
Dr. Henczi Lajos
A duális partnerek – a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. § (1) alapján – a teljes képzési időre együttműködési megállapodást kötnek, amelynek kötelező elemei a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet 16.§-ban: "A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről" c. pontban rögzítettek. A megállapodás feltételeiben, illetve annak felbontási lehetőségéről az intézménynek és a vállalatnak kell megegyeznie. Az intézménynek és a gazdálkodó szervezetnek kell dönteni arról, hogy megújítja-e az együttműködést egy újabb időszakra. HARMADIK LÉPÉS A duális képzésben részt vevő szervezetnek rendelkeznie kell a gyakorlati képzésre vonatkozó képzési tervvel, melynek alapvető kritériuma, hogy építsen a felsőoktatási intézmény tantervére, a hallgató tudásának, készségeinek, kompetenciáinak félévrőlfélévre történő fejlesztésére. Az EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS megkötése mellett tehát a vállalatnak el kell készítenie – az intézmény tantervéhez illeszkedő – gyakorlati időszak képzési programját (a vállalati képzési programot/tantervet). A vállalat szakemberei ebbe beépíthetik mindazokat az ismeretek és kompetenciák kialakítását, illetve fejlesztését, amit egyébként hiányolnak a frissen végzett hallgatóktól. A vállalati képzési program részeként a gyakorlati képzőhelynek ki kell dolgoznia a hallgató értékelésére vonatkozó értékelési kritériumokat is. A duális képzéshez csatlakozó cégek tehát lehetőséget kapnak arra, hogy a saját igényeik szerint képezzék leendő munkatársaikat. A vállalatnál eltöltött időszak képzési tartalma négy komponensből tevődik össze: elméleti ismeretekből; a hallgatók tapasztalatainak bővítését célzó gyakorlatokból (konkrét „üzemi/vállalati” gyakorlati feladatokból; önálló projekt jellegű munkákból; kompetencia- és készségfejlesztésekből (pl. vezetési készség, kommunikációs gyakorlat, projektvezetés). A vállalati képzési szakasz időtartama nem lehet tetszőleges, mert – a duális képzésre vonatkozó alapelvek szerint – a hallgató gazdálkodó szervezetnél eltöltött ideje el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább 80%-át. Ezt az arányt a teljes képzési időszakra vonatkozóan kell értelmezni, azzal a megkötéssel, hogy minden (indokolt esetben kettő) elméleti szakaszt egy gyakorlati szakasznak kell követnie. NEGYEDIK LÉPÉS Az EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST, a vállalati tantervet és a szakindításról szóló szenátusi határozatot az intézmény eljuttatja az illetékes hivatalhoz (Szakmai Gyakorlatok és Duális Képzések Osztály). ÖTÖDIK LÉPÉS A duális partnerszervezet regisztrálása a 2016/2017-es tanévtől kezdődően eltér a korábbi évek gyakorlatától. Míg korábban a DUKE felületen (http://duke.dualisdiploma.hu/hu/index) a partner vállalatnak kellett regisztráltatnia saját magát, a jelenleg érvényes szabályok szerint a felsőoktatási intézmény – a képzések nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó eljárásban – kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál a képzéshez kapcsolódó duális szakmai gyakorlóhely
Henczi-Lajos-Dualis-kepzes
4/8
Dr. Henczi Lajos
nyilvántartásba vételét. (Az együttműködési megállapodásban található adatok egyeztetése után a HIVATAL hibás vagy hiányzó adatok esetén hiánypótlást kérhet.) HATODIK LÉPÉS A vállalat, mint duális partnerszervezet tényleges részvételéről a duális képzésben a Duális Képzési Tanács (DKT) hoz döntést, melyet megelőzően – a képzési területenként létrehozott – bizottságok minősítik a duális képzésben részt vevő szervezeteket. A DKT a későbbiekben folyamatos – kétévi gyakorisággal végrehajtott – minőségi ellenőrzést végez a gyakorlati képzés megvalósulásáról. HETEDIK LÉPÉS A DKT döntését követően a duális képzésben résztvevő vállaltot/partnerszervezetet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi. A leendő hallgatók számára a duális képzési formában induló szakokról és partnerszervezetekről – többek között – a www.dualisdiploma.hu oldalon nyújtanak tájékoztatást. A nyilvántartásba vételt követően a vállalat adataiban bekövetkező változásokat, illetve a vállalat esetleges visszalépési szándékát minden esetben jelezni szükséges az adott intézmény felé, melyről az Oktatási Hivatalt írásban is köteles tájékoztatni a vállalat. NYOLCADIK LÉPÉS A vállalatok saját kiválasztási rendjük alapján elvégzik a hallgatók előzetes kiválasztását, amelyet segít az adott felsőoktatási intézmény. Minden vállalat a saját kiválasztási módszerei szerint dönt arról, kit vesz fel. (Az is lehet, hogy már az előzetesen beküldött dokumentumok alapján szűrik a jelentkezőket, tehát az sem biztos, hogy behívják a jelentkezőt a céghez egy személyes találkozásra.) KILENCEDIK LÉPÉS A kiválasztott és sikeresen felvételizett hallgatóval a vállalat a 230/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 5. fejezet 17. §-a alapján hallgatói szerződést köt. 4. A duális modell működésének releváns elemei 4. 1. A felsőoktatási duális képzés megszervezésének módja A felsőoktatásban a duális képzést – a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint – teljes idejű képzésként kell megszervezni. A teljes idejű képzés félévenként legalább kettőszáz tanórából áll. A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, s munkanapokon kell megvalósítani. 4. 2. Munkaszerződés kell A hallgató munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. A hallgatónak kettős jogviszonya lesz: egyrészt az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, másrészt
Henczi-Lajos-Dualis-kepzes
5/8
Dr. Henczi Lajos
hallgatói munkaszerződéssel a képzésben részt vevő vállalat munkavállalója lesz. A hallgatói munkaszerződés a képzés teljes idejére szól, amelyet szeptember 30-ig, keresztféléves képzés esetén február 28-ig kell megkötni. A hallgatói munkaszerződés lejár a diploma kézhez vételével, ezt követően sem a cégnek, sem a frissdiplomásnak nincsenek egymással szemben kötelezettségei (amennyiben a hallgatói munkaszerződésben erről nem rendelkeztek másképp). 4. 3. A hallgató munkabért kap Munkavállalóként a duális hallgatónak havi juttatás jár, amelynek mértékét törvény szabja meg. A vállalat a képzés teljes idejére, 12 hónapra minden évben, összesen 3 vagy 3,5 évre köteles díjazásban részesíteni a hallgatót mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt. A cégnek legkevesebb a minimálbér 15%-át kell fizetnie hetente, s ez adó- és járulékmentes. (A maximum bér mértéke nincsen meghatározva.) Ezen felül a vállalat adhat egyéb béren kívüli juttatásokat is, ill. saját követelményrendszere szerint, például a tanulmányi eredménytől függően emelheti is a pénzbeli díjazás összegét. A havi juttatások a tanulmányi idő alatt minden hónapban járnak a hallgatónak. A hallgatói jogviszony keretében fizetett összeg adó- és járulékkedvezményekkel jár, így arányaiban a normál minimálbérnél is alacsonyabb fizetési kötelezettséget jelent a vállalatok számára. A munkaviszonyban álló hallgatók – a vonatkozó törvények alapján – biztosítottá is válnak. A képzésben részt vevő gazdasági szervezeteknek a szakképzési hozzájárulásról szóló hatályos rendelkezése biztosítja annak a lehetőségét, hogy a bruttó kötelezettsége mértékéig a hivatkozott gyakorlati képzésre megállapított normatívát csökkentő tételként elszámolja. A 280/ 2011. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza a gyakorlati képzés szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásának számítását. 4. 4. Formális képzés zajlik a munkahelyen A duális képzés esetében a közreműködő vállalat előre meghatározott módon, a felsőoktatási intézmény tantervéhez és tananyagához szorosan illeszkedve, formálisan is oktatja a hallgatókat a képzés során. A duális képzési modell segítségével olyan munkaerő kerül ki a felsőoktatásból, amely azonnal, hosszú továbbképzés, és további anyagi ráfordítás nélkül képes belépni a munka világába. Ezáltal gyors és hatékony eszköz a minőségi munkaerőhiány kezelésére. 4. 5. A képzés szakaszai A duális képzés – nevéből is fakadóan – két szakaszból áll, mivel a felsőoktatási intézmény és a duális képzésben részt vevő vállalat/intézmény „osztozik” a képzés feladatain és a képzési időn. INTÉZMÉNYI SZAKASZ A duális képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a „hagyományos” – nappali munkarendű – hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél.
Henczi-Lajos-Dualis-kepzes
6/8
Dr. Henczi Lajos
VÁLLALATI SZAKASZ Az intézményi szakaszt követően – szorgalmi időszak lezárultával – a hallgató a vállalatnál vesz részt képzésben, miközben a vizsgáikat is teljesítik azokból a tárgyakból, amelyeket nem tudtak a szorgalmi időszak alatt elővizsgával vagy ún. megajánlott jeggyel teljesíteni. A vállalatnak lehetővé kell tennie, hogy a hallgató részt tudjon venni a vizsgáin, vagyis úgy kell a feladatait beosztani a cégnél, hogy a vizsga időpontjában meg tudjon jelenni a felsőoktatási intézményben. Ha erre a szakaszra a vállalat jól fel akar készülni, akkor – többek között – szüksége lesz oktatókra, mentorokra, akik megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését is támogatni. 4. 6. A duális képzési rendszer nyitott A duális képzési rendszer nyitott. A 2017/2018-as tanévben induló duális képzéshez azonban már lezárult a felsőoktatási intézmények és partnerszervezetek jelentkezési időszaka. (A 2016/2017-es tanévben 24 felsőoktatási intézmény 41 alapképzési és 11 mesterképzési szakán, összesen 593 partnerszervezetnél lehetett duális képzésre jelentkezni.) 4. 7. Hogyan jelentkezhet egy fiatal a duális képzésre A duális jelleg a felvételinél is megnyilvánul, mert a jelentkezőknek kettős követelménynek kell megfelelniük. A felsőoktatási intézménybe a központi felvételi eljárásban, a vállalathoz pedig a céges kiválasztás révén kerülhet be a jelentkező. A duális képzésre történő jelentkezés tehát két, egymással párhuzamos fázisból áll: az általános felvételi eljárásból, amely semmiben nem különbözik a nem duális szakokra való jelentkezéstől. Tehát, ha egy fiatal duális formában szeretne tanulni, akkor rendszerint minden év február közepéig van lehetősége jelentkezni a kiválasztott felsőoktatási intézmény vagy intézmények megfelelő szakára. (Ismeretes, hogy a felvételhez a ponthatárhúzás során az adott szakra meghatározott pontszámot kell elérni. Erről a ponthatárhúzást követően, július végén kapnak értesítést a felvételizők.) az a fiatal, aki duális képzésben kíván részt venni, annak a központi felvételi jelentkezést követően jelentkeznie kell az általa választott intézmény duális képzési partnerszervezetéhez is (akár többhöz is lehet). A duális képzési formában induló szakokról a hallgatók – többek között – a felvi.hu-n tájékozódhatnak. A duális képzésben részt vevő vállalatok és szervezetek – általuk meghatározott módon és időszakban – választják ki a jelentkezőik közül azokat, akikkel a sikeres intézményi felvételi esetén aláírják a hallgatói munkaszerződést a képzés idejére. A cégek a toborzást, kiválasztást a saját bevált módszereik szerint végzik. Ha sok a jelentkező, alkalmazhatnak előszűrést is a beküldött jelentkezési anyagok vagy egy online teszt alapján. Csak akkor lehet valaki duális hallgató, ha mindkét fázist sikeresen leküzdötte.
Henczi-Lajos-Dualis-kepzes
7/8
Dr. Henczi Lajos
A vállalatok jól teszik, ha – hasonlóan a felsőoktatási intézményekhez –időben elkezdik a toborzást, hogy minél nagyobb legyen a „merítési” lehetőség, vagyis a legjobb, legalkalmasabb jelentkezőket választhassák ki. 4. 8. Hogyan lesz a jelentkezőből „duális hallgató” A vállalat köteles a jelentkezőt a kiválasztás eredményéről – a központi felvételi eljárás sorrend-módosítási határidejéig – értesíteni. A központi felvételi eljárásban általában július elejéig van lehetőségük a jelentkezőknek a felsőoktatási intézmények korábban megadott sorrendjét módosítani. A céges kiválasztás nagyban befolyásolhatja a fiatalok intézményválasztását, ezért eddig az időpontig a felvételizőknek mindenképpen értesítést kell kapniuk arról, hogy a vállalat, ahová jelentkeztek, kiválasztotta-e őket duális hallgatónak. A két folyamat eredménye általában július végén, a ponthatárhúzásnál „találkozik”. A központi felvételi eljárásban felvételt nyert és egy cég által is kiválasztott hallgató szeptemberben duális hallgatóként kezdheti meg tanulmányait. 4. 9. A duális képzésvaló vállalati részvétel befektetés A vállalatok számára hosszú távú befektetés a duális képzésben való részvétel. Már a toborzásba is energiát kell fektetniük, mert a duális képzés csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha sikeres a kiválasztás. A gyakorlati képzés során a vállalatnak gondoskodnia kell annak megszervezéséről is, hogy a képzéshez szükséges technológiai kritériumok (gépek, eszközök, berendezések, segédanyagok) rendelkezésre álljanak. Ha kellő időt, figyelmet, személyi és tárgyi erőforrásokat fordítanak a hallgatókra, bevonják őket a projektekbe és elismerik a teljesítményüket akkor olyan, a cég iránt elkötelezett munkavállalókat „nevelnek ki”, akik a diploma megszerzése után további képzés nélkül azonnal teljes értékű munkatársai lehetnek a vállalatnak. Ha a vállalat foglalkoztatni kívánja a végzett hallgatót, akkor a munkaszerződést egy új megállapodás alapján új alapokra helyezik. Megjelent. A DUÁLIS KÉPZÉS NAPI GYAKORLATA. Gyakorlati Oktatók Tanácsadója. Budapest, Raabe Klett Oktatási tanácsadó és Kiadó Kft. 2016. november, 3-5. o.
Henczi-Lajos-Dualis-kepzes
8/8
