A foglalkozási megbetegedések véleményezésének tapasztalatai Foglakozás-egészségügyi Fórum 2010. május 12. Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek számának alakulása (1996-2009)
A bejelentett foglalkozási megbetegedések megoszlása főbb kórformák szerint 2009-ben Összes: 254
7 9 4 11 Légzőrendszeri Fertőző
38
106
Bőr Egyéb Ionizáló sugárzás Mérgezések (vegyi)
18
Zaj Vibráció
61
A bejelentett foglalkozási megbetegedések százalék aránya főbb kórformák szerint 2009-ben
4%
2% 3%
4%
Légzőrendszeri 15%
41%
Fertőző Bőr Egyéb Ionizáló sugárzás Mérgezések (vegyi)
7%
Zaj Vibráció
24%
A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek száma nemzetgazdasági áganként (2009)
A foglalkozási megbetegedések száma főbb kórformák szerint nők és férfiak vonatkozásában
A légzőrendszeri foglalkozási megbetegedések abszolút száma és az évenként bejelentett foglalkozási betegségek százalékban kifejezve 180
60
140 120
40
100 30 80 60
20
40 10 20
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
0 1988
0 1987
máz st es E
50
kél az áz S
160
A légzőszervi megbetegedések kórformák szerinti megoszlása 2009-ben
A szilikózis százalékos előfordulási gyakorisága a légzőszervi foglalkozási megbetegedéseken belül %
%
100
92
90
100
100
90
80 90
80
80 70
70
70
60
60
72 63
60
53 50
50
44
40
50 40
40 30 30
30
20 20
20
92
92
63 63 62
53
53 44
44
44
44
62
61 62
72
85
85
72
61
61 %
%
43 43
44
43
%
3333
26
26 33 26
10
10
10
0
0
09 20
20
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
0 8
0 2 20 00 022 1 00 20 2 2 03 003 20 200 042 4 00 20 2 5 05 006 2 20 007 062 00 8 20 2 0 009 7
20 199 00 8 19 99 20 01200
99 19
19
98
0
„Silicosis definitív diagnózist csak a „p” (punctiformis) árnyékok legalább egyik oldali 2-es sűrűsége esetén mondunk ki.” (Dr. Ungváry György: Munkaegészségtan; Medicina, 2004.)
„p” méret:
(punctiformis) a gócok átmérője 1,5 mm-nél kisebb. „2” sűrűség: számos góc, vagy irreguláris árnyék, mellettük a normális tüdőrajzolat még felismerhető
„Howewer, isolated subpleural micronodules cannot be considered as an early sign of CWP because they may be observed among smokers and ex-smokers without coal mine dust exposure.” (A. Brichet, S. Desurmont, B. Wallaert: Occupational Disorders of the Lung; Saunders, 2002.) (Mindazonáltal az izolált szubpleurális mikronodulusokat nem lehet a szénbányász pneumokoniózis korai jelének tartani, mert azok a dohányosoknál és volt dohányosoknál is előfordulnak, anélkül, hogy azok valaha is a szénbánya porexpozíciójának ki lettek volna téve.)
A szilikózis megjelenéséig eltelt expozíciós idő a Pécs környéki szén- és ércbányákban
1960 1965 1970 1975 1980 1984-86 Szénbányák
12,0
14,0 17,8 19,8 23,2 24 év
Ércbányák
10,6
12,2 12,2 15,7 18,2 17,7 év (Haber)
Azbeszt expozíció
A WHO 2007-es becslése szerint a világon 125 millió ember dolgozik ma is azbeszt expozícióban. Berry 1981-ben 655 azbesztózisos beteg elhalálozását vizsgálva úgy találta :
20% légzési elégtelenségben 30% tüdőcarcinomában 10% mesotheliomában halt meg.
Nyugat-Európában a mesothelioma előfordulási gyakorisága a 2020-30-as évek között fog tetőzni. Magyarországon 2008-ban 1 mesothelioma és 1 azbeszt okozta tüdődaganat került foglalkozási megbetegedésként bejelentésre. 2009-ben 6 azbeszt okozta mesothelioma és 1 azbeszt okozta rosszindulatú tüdődaganat került bejelentésre.
Magyarországon 2007-ben 70 mesothelioma esetet regisztráltak. (Országos Korányi TBC és Pulm. Intézet, Évkönyv)
2007-ben foglalkozási betegségként 4 mesothelioma és 1 azbeszt okozta tüdőrák került bejelentésre.
(Irodalmi adatok alapján a mesotheliomák 95%-a azbeszt expozíció következménye.) Az azbeszt okozta tüdőrák háromszor gyakoribb, mint az azbeszt okozta mesothelioma.
E u ró pa i a da t o k (J . T a k a la (IL O ): X V II.Mu n k a v é de lm i V ilá g k o n g re s s z u s 2 0 0 5 . O rla n do )
Összes rák halálozás Rák összes EU 15 EU 25 Világ
Férfiak
Nők
Munkának tulajdonítható frakció (%)
Összes munkának tulajdonítható rák halálozás
Férfiak
Nők
Férfiak
Nők
Összes
528,953
410,829
13.8
2.2
72,996
9,038
82,034
600,508
464,757
13.7
2.2
82,194
10,144
92,338
3,872,766
3,062,008
9.6
665,738
Az aszthma bronchiale rohamokban jelentkező, spontán vagy gyógyszeres beavatkozásra szűnő hörgőgörcsöt jelent.
A betegségre jellemző a légúti nyálkahártya folyamatos – tehát klinikai remisszióban is kimutatható – desquantitatív eozinofilsejtes gyulladása, amelynek specifikus és nem specifikus stimulusokkal szembeni bronchialis túlérzékenység (hiperreaktivitás) a következménye.
Asthma bronchiale morbiditás Magyarországon
Foglalkozási aszthmával bejelentett betegek száma 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
1994
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Legionella pneumophila okozta megbetegedések Pontiac láz 2-3 nap lappangás, 2-5 nap alatt gyógyul Legionella pneumonia 2-10 nap lappangási idő, Leukocitózis limfopenia
Legionella kimutatás: Tenyésztés speciális táptalajon (BCYE) Antigén kimutatás vizeletből Szerológiai módszerek (2 hét után 4-szeres titer emelkedés) (IgM 5 nap után emelkedik, IgG tartósan magas marad)
A TBC-vel, mint foglalkozási megbetegedéssel bejelentettek számának alakulása 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004 esetszám
2005
2006
2007
2008
2009
A vibráció és zaj által okozott betegségek foglalkozási eredetének véleményezése idős korban – az expozíció megszűnése után 20-30 évvel – a sorsszerű és társbetegségek miatt igen nehéz, vagy lehetetlen.
A vibráció és zajexpozíciónak kitett fiatal betegek ellenérdekeltségek miatt gyakran nem kerülnek bejelentésre.
Köszönöm a figyelmet!
