A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41-42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető neve.
Főnév
köznév
tulajdonnév
1. konkrét név 2. elvont név 3. gyűjtőnév 4. anyagnév 1. személynév 2. állatnév 3. cím 4. földrajzi név 5. intézménynév 6. márkanév 7. égitestek 8. díjak
A főnév jelei: a többes szám jele: -k a birtokjel: -é a birtokos személyjelek: -m, -d stb. a többesjel: -i A főnév ragjai: a tárgy ragja: -t a birtokos jelző ragja: -nak, -nek, -n határozóragok: -ba, -be, -ban, -ben -ért, -hoz, -ig, -kor stb.
Ugyanaz a szó több szófaji csoportba is tartozhat. Hogy mikor melyikbe soroljuk, azt mindig a szó mondatbeli szerepe határozza meg.
A
tulajdonneveket
nagybetűvel,
a
közneveket
kisbetűvel kezdjük. Kivétel a levél megszólítása, amelyben a közneveket is nagy kezdőbetűvel írjuk (a mellékneveket, kötőszókat azonban nem!). Pl.:
Drága jó Édesanyám! Tisztelt Kovács Úr! Kedves Kovács Néni!
Köznevek, ezért kisbetűvel kezdjük őket: 1. ünnepek, hónapok, napok karácsony, szilveszter, húsvét, anyák napja, január, szerda
2. háborúk, csaták, forradalmak 1. világháború, mohácsi csata, az 1848-as forradalom és szabadságharc 3. népek, nemzetek magyar, francia, osztrák
4. égtájak észak, délkelet, északnyugat (de rövidítve É, DK, ÉNy!) 5. rokonság anya, apu, nagymama, keresztapa
6. tantárgyak biológia, matematika, magyar nyelv
1. A családnevek helyesírását a hagyomány elve szabja meg. Horváth, Kiss, Kossuth 2. Elválasztásuk kiejtésüknek megfelelő. Kossuth (kos-sut) Kos-suth Sebeőköt (se-bő-köt) Se-beő-köt 3. Betűrendbe betűnként soroljuk őket. Eötvös, Erdős, Véggel, Véghgel
4. Ha a családnév régies betűre végződik, a –val, -vel rag v-je a kiejtett hanghoz hasonul.
Horváthtal, Madáchcsal, Móriczcal 5. Ha a személynév kettőzött mássalhangzóra végző-
dik, a rag hasonult alakját kötőjellel kapcsoljuk. Kiss-sel, Papp-pal, Széll-lel, Mariann-nal
1. Minden szavukat nagybetűvel kezdjük - a kötőszavakat
kivéve. Móra Ferenc Általános és Középiskola, Szent István Úti Óvoda, Déli Pályaudvar, Csillag Étterem
1. A címeknek csak az első szava nagybetűs. Egri csillagok, Az ásító inas, A három testőr
2. Az időszaki kiadványok címében minden szó nagy kezdőbetűs – a kötőszavakat kivéve. Élet és Tudomány, Nők Lapja
A melléknév élőlények, élettelen és gondolati dolgok tulajdonságát kifejező szófaj. tk.56-58.
1. A melléknév végén az ú, ű és az ó, ő mindig hosszú. domború, egyszerű, olcsó, bő 2. Ha a melléknév s-re végződik, és hozzá az –an, -en rag járul, az s-et nem szabad megkettőzni. szívesen, udvariasan 3. A középfok jele: bb. A felsőfok leg- szócskáját mindig egybeírjuk a melléknévvel. Elválasztáskor összetett szó előtagjának tekintjük. fehérebb, legszebb, leg-é-de-sebb
1. A melléknév leggyakoribb képzői: -i, -beli 2. Egybeírt földrajzi névből képzett mellékneveket pécsi, budapesti, magyarországi
kisbetűvel
3. Különírt földrajzi névből képzett mellékneveket nagybetűvel Somogy megyei, Ifjúság körúti kivéve kisbetűvel: államnevek lengyel köztársaságbeli
4. Kötőjellel írt földrajzi névből képzett mellékneveket kisbetűvel fekete-tengeri, észak-somogyi kivéve nagybetűvel: ha az előtag önmagában is tulajdonnév Aral-tavi, Kab-hegyi
1. Intézménynevekből képzett melléknevek végig kisbetűvel, kivéve a tulajdonnévi tagokat (önmagukban is tulajdonnevek) magyar nemzeti múzeumi Madách színházbeli
kisbetűvel, ha egyszavas kossuthi, adys, petőfis nagybetűvel-kötőjellel, ha többszavas Mikszáth Kálmán-i, Ady Endré-s
A számnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok mennyiségét, sorban elfoglalt helyét kifejező szó. Fajtái: határozott: tőszámnév (kettő, három) sorszámnév (hatodik, harmadik) törtszámnév (hatod, harmad) osztó számnév (egy-egy, hat-hat)
határozatlan (sok, tengernyi, öt-hat) tk.59.
lakcímben: tőszámnév kerület emelet
sorszámnév
osztály többséget jelentő szavak után egyes szám
A névmás főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő szófaj. Használatával a szövegben elkerülhetők a felesleges szóismétlések. tk.67Fajtái: ♣ főnévi névmások (személyes, visszaható, kölcsönös, birtokos) ♣
főnévi, melléknévi, számnévi névmások (mutató, kérdő, vonatkozó,
általános, határozatlan)
A vonatkozó névmás:
A
Az általános névmás:
BÁR AKÁR MIND SE
A határozatlan névmás:
VALA
+ KÉRDŐ NÉVMÁS
+ KÉRDŐ NÉVMÁS
+ KÉRDŐ NÉVMÁS
1.
aki: csak személyre vonatkozik. a fiú, aki lemaradt a buszról
2.
ami: főnévvel pontosan meg nem nevezett dologra vonatkozik. Azt vedd ki, amit vacsorára eszel!
3.
amely: főnévvel megnevezett dologra, valamint csoportra vonatkozik Azt a kenyeret választom, amelyet te is. az a társaság, amelybe együtt járunk…
tk.76.
1.
ez, az: ragos alakjaikban teljes hasonulás történik. ezzel, arról, ennek
2.
se, sem: egybeírjuk az utótaggal. semekkora, semmilyen, semmiféle
3.
ly: a névmásokban előforduló j hangot kivétel nélkül ly betűvel írjuk. ilyen, milyen, bármelyik
