A FINN OKTATÁSPOLITIKA – A SIKERHEZ VEZETŐ ÚT?
Jari Vilén Nagykövet Szekszárd, 2012. december 13.
A FINN OKTATÁSPOLITIKA ALAPELVEI • A finn oktatás- és tudománypolitika a minőségre, az esélyegyenlőségre és a nemzetköziségre helyezi a hangsúlyt. • Támogatja a finn jóléti társadalom versenyképességét. A fenntartható gazdaságfejlesztés adja a jövőben is a nemzet kulturális, szociális és gazdasági jólétének alapját. • A finn oktatás- és tudománypolitika irányelvei megegyeznek a az EU Lisszaboni Stratégiájának elveivel.
A FINN OKTATÁSPOLITIKA ALAPELVEI • Finnországban az alkotmány rögzíti az oktatáshoz és kultúrához való alapvető jogot. • Az állami szerveknek biztosítaniuk kell minden finn polgár számára az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, a tanköteles kor után is, illetve az önfejlesztés lehetőségét, anyagi helyzettől függetlenül. • A törvény előírja a kötelező oktatást, illetve az általános iskolát megelőző neveléshez és az alapfokú oktatáshoz való jogot. Az oktatás legtöbb további szintje is ingyen a diákok rendelkezésére áll, beleértve az egyetemeken folyó posztgraduális oktatást is.
A FINN OKTATÁSPOLITIKA ALAPELVEI • A parlament hozza meg az oktatással és kutatással kapcsolatos törvényeket és határozza meg az oktatás- és tudománypolitika alapvető vonásait. • A Kormány, illetve annak részeként az Oktatásügyi Minisztérium felelős az oktatás- és tudománypolitika kidolgozásáért, illetve végrehajtásáért. • Az Oktatásügyi Minisztérium felelős az állami költségvetésből finanszírozott oktatásért. • A Kormány fogadja el az oktatás és kutatás fejlesztési tervét.
A finn felnőtt lakosság (15 év és idősebbek) iskolázottsági szintje 1970 óta, a 2010-es szint becslés 28
2010
33 24
2000
18
1990
12
1980 1970
7
0
39
34
32
42 Tertiary
Secondary
50
25
63
14 20
Basic
79 40
60
80
100
Az iskolákon belüli, illetve iskolák közötti szórás a diákok tudományos teljesítménye alapján a 2006-os PISA ciklusban
A finn 15 éves iskolások teljesítménye a matematika területén három OECD PISA felmérésben 2000 és 2006 között, kiválasztott OECD országokban
Diákok teljesítménye a PISA tudományos skálán, illetve egy diákra jutó kiadás USD-ben, vásárlóerő-paritáson számolva Performance on the PISA mathematics scale 600
550
Korea Czech Republic Ireland
Slovak Republic
500
Poland
Hungary
Finland
Netherlands Japan Canada Belgium Sw itzerland Australia Iceland Denmark Sw eden Germany Austria France Norw ay Spain United States Portugal
450
Italy
Greece
400 Mexico
R2 = 0,15
350 0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
80000
Cumulative expenditure (US$ converted using PPPs)
90000
100000
Mi az, ami átvehető a finn oktatás gyakorlatából más rendszerekbe, illetve országokban? • A Finn Út: – A tanárok alaposan felkészültek az oktatás minden szintjén – Az alapfokú oktatás kötelező és ingyenes – Társadalmi-kulturális tényezők: a társadalom értéknek tartja az oktatást – Kapcsolódások a többi közpolitikai területhez. – Az össznemzeti szinten kidolgozott tanterv – A diákok tanulásának és jólétének egyénre szabott támogatása – Az oktatás szervezetrendszere – Az oktatási rendszer egyenlő oktatási lehetőségeket kínál mindenk – Finnország a világ egyik legversenyképesebb és egyik legkevésbé korrupt országa
A Jyrki Katainen’ miniszterelnök vezette kormány programjának prioritásai • A szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés visszaszorítása • Az állami kiadások konszolidációja • A fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség elősegítése • Az az oktatás-, tudomány- és kultúrpolitika célja garantálni mindenki számára – etnikai hovatartozásra, háttérre és anyagi helyzetre való tekintet nélkül – a kultúrához és az ingyenes minőségi oktatáshoz való egyenlő lehetőségeket és jogokat, valamint a teljes jogú állampolgárság megszerzését.
A finn ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS • A 2012. évben a költségvetés teljes összege 52,5 milliárd euró volt • Ennek mintegy 13%-a volt az Oktatásügyi Minisztérium költségvetése (6,7 milliárd euró) • Az alapfokú oktatás területén a települések feladata az iskolarendszerű képzés megszervezése. Vannak az országban magánkézben lévő és állami alapfokú oktatási intézmények is. • Az állam és a települések közötti költségmegosztás 2012-2015 között: Állam: mintegy 40 % Települések : mintegy 60 %
A finn oktatási rendszer
ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS •
A hatéves gyermekek számára napközi otthonokban vagy az iskolákban
•
A gyermek számára nem kötelező; a helyi önkormányzatnak ingyenesen kell biztosítania
•
A gyermeknek alanyi joga napközibe járni
ÁLTALÁNOS (ÁTFOGÓ) ISKOLA • • • • • • • •
Kilenc éves átfogó iskola (7-15 éves tanulóknak) Az 1970-es években hozták létre az általános és „köztes” iskolákból Önkormányzati iskolarendszer; néhány magániskola (mintegy 2 %) Mintegy 2942 általános iskola 2010-ben (amelyből 129 különleges nevelést biztosító iskola) Kötelező állami normatíva a működési költségekhez (mintegy 40%) A tankönyvek, szövegkönyvek, étkezés, az egészségügyi ellátás és az iskolába és onnan haza történő utazás ingyenes Nagy városi iskolák; kis falusi iskolák Külön iskolák a svéd anyanyelvű lakosság számára (270 iskola = az összes általános iskola 9,2%-a)
ALAPFOKÚ OKTATÁS •
Az országos célkitűzés és az alapfokú oktatás óraszámai (2002 augusztus 1.): – – – –
•
A helyi oktatásügyi hatóság és az iskola állítja össze a tantervet a nemzeti alaptanterv alapján: –
•
Rugalmasság helyi szinten; az összesített óraszám mindenütt ugyanaz További órák a következő területeken: anya nyelv és irodalom; matematika; történelem; illetve állampolgári ismeretek Egészségügyi oktatás mint önálló új tantárgy Legalább 13 választott tantárgy a 7., 8. és 9. osztályban
nemzeti alaptanterv az alapfokú oktatás 1-9. osztálya számára (Országos Oktatásügyi Tanács 2004):
Helyi, országos és nemzetközi értékelés
A minimális éves óraszám heti bontásban Finnországban (Alapfokú Oktatás) 4 5 6 1 2 3 Subject Mother tongue and literature 14 14 A-language 8 -----------B-language -----------------------------------Mathematics 6 12 Environmental and natural studies Environmental Studies Biology and Geography 3 9 Physics and Chemistry 2 Health Education Religion/Ethics 6 History and Social Studies 3 -----------------------Music Arts and practical 4Visual arts 430 subjects 26 4Craft,Technical work,Textile work Physical Education 8Home Economics -----------------------------------Educational and vocat. guidance - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Optional subjects Minimum number of hours 19 19 23 23 24 24 Voluntary A-language (6) ------------
8
7
9
14 8 6 14 7 7 3
31 11 10
5 7 34710-
56 3
30
Total 42 16 6 32
2 (13) 30 (6)
30
3 2 13 222 (12)
Az alapfokú oktatásban résztvevő tanulók száma Finnországban, 2009-2018
Az középfokú oktatás alsó és felső tagozatában tanulók száma 205000
200000
195000
190000
185000
180000
175000
170000 2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
13 - 15
2017
2018 16 - 18
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
Alapfokú oktatási intézmények Finnországban, 1990-2010
3900 3700 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 1990
2005
Csak 1-6. osztályt biztosító iskollák
2006
2007
2008
2009
2010
A tudományos készség mutatója, 2000-2009 Forrás : OECD PISA 2009
570
550
530
510
490
470
2000
2003
2006
2009
Matematika, 2000-2009 Forrás : OECD PISA 2009
590 570 550 530 2000 510
2003 2006
490 470 450
2009
Az olvasási készség 2000-2009 Forrás : OECD PISA 2009 560 550 540 530 520 510 500 490 480 470 460
2000
2003
2006
2009
PISA 2009 Olvasási készség Forrás: OECD PISA 2009
Shanghai (China) Korea Finland Hong Kong (China) Singapore Canada New Zealand Japan Australia Netherlands Belgium Norway Estonia Switzerland Poland Liechtenstein Sweden Germany
2000
2003
2006
525 546
534 543 510
556 547 536
534 529 522 528 507 505
528 522 498 525 513 507 500
494 479 483 516 484
499 497 525 514 491
527 521 498 513 507 501 484 501 499 508 510 507 495
2009 556 539 536 533 526 524 521 520 515 508 506 503 501 501 500 499 497 497
