A finn kormány pótköltségvetése 2009 januárban a finn gazdaság helyzetével kapcsolatos előrejelzések tovább rosszabbodtak. A Bérből és Fizetésből Élők Szövetsége Kutatási Intézete 2009. február 3-án már 3,7 %-os GDP csökkenést prognosztizált 2009-re és 0,7%-ot 2010-re. A kormányzati kommunikáció középpontjában a foglalkoztatottság szintjének megőrzése, valamint a finn vállalatok hitelfelvételének segítése állt. A Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium 2008. december végi felmérése szerint addig kb. 46 ezer fő kényszerszabadságoltatására került sor közel 4 100 cégnél. Ez mintegy 10 000 fővel több az egy hónappal korábban regisztrált számnál. Regionálisan leginkább a főváros környéke, illetve Dél-Finnország érintett, elsősorban a faipar, a fémfeldolgozás, a gépgyártás, illetve a kiskereskedelem területén. A lista azonban folyamatosan bővül. Naponta jelennek meg hírek újabb leépítésekről és kényszerszabadságolásokról. A finn ipar exportjában pár hónap alatt 20%-ot meghaladó visszaesés következett be. A folyamat tovább rosszabbodik, mert a rubel igen jelentős gyengülése nagyon nehéz helyzetbe hozta az oroszországi exportra termelő vállalatokat. A Finn Vámhivatal legújabb, január végi adatai szerint a listákat mindig is vezető Oroszországot mind az exportban, mind az importban már megelőzte Németország. Az Iparszövetség konjunktúra barométere rég nem látott borúlátásról ad számot csaknem valamennyi ágazatban. A megrendelés állomány novemberben az előző évi hasonló időszakhoz képest különösen a fém-, a textil- és a faiparban jelentősen visszaesett. A pótköltségvetés címszavai A finn kormány 2009. január 30-án egy újabb, 2 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagról döntött. A kormányzati elképzelések szerint a mostani és a korábbi gazdaságélénkítő intézkedések következtében a GDP 2009-ben és 2010-ben összesen kb. 1 %-kal növekedhet, munkahely-teremtési hatása kb. 25 000 új munkahely lesz. Az EU adatai szerint a finn gazdaságélénkítő csomag az EU 27-ek körében a 3. legnagyobb, mindösszesen a GDP 1,7 %-át kitevő, összegszerűen pedig kb. 3 milliárd Euró nagyságú. Az egyik deklarált célkitűzés a konjunktúra visszaesése következtében bekövetkezett munkahelyvesztések hatásainak csökkentése. Másik deklarált cél az oktatás és a kutatás erősítése. Növelik a szakoktatásra és a K+F tevékenységre fordítható keretösszegeket. Munkahelyteremtés: Építés, útépítés, nyugdíjjárulék elengedés Felgyorsítják az építkezések, felújítások menetrendjét, előre hoznak bizonyos útépítéseket, elengedik a munkaadó által fizetendő nyugdíjjárulékot. Ezek összhatása, beleszámítva az előrehozott útépítési beruházások kb. 4 300 új munkahelyet teremtő hatását is elérhetik a 30 000 emberévet. Az építőipar a pótköltségvetés összegéből kb. 1,3 milliárd eurót kaphat. Ebből 700 millió az útés kikötőépítés, 600 millió pedig az épületépítés részesedése. Munkahelyteremtő hatásában utóbbi mintegy 10 000, előbbi kb. 8 000 emberévnyi új munkahelyet jelenthet. Ez a hatás folyó év
vége, illetve a következő év eleje környékén teljesedhet ki. Út és vasútépítések Az úthálózat karbantartására 50 millió euró többletet fordítanak. Ezt az összeget hidak felújítására, a főváros környéki tömegközlekedés fejlesztésére és egyéb hasonló célokra fordíthatják. Mintegy 400 millió eurót fordítanak későbbre betervezett út és vasútépítési tervek megvalósításának előbbre hozatalára. Repülőterek, szélessávú Internet, vízépítési munkák Több finnországi repülőtér, köztük a helsinki és az oului repülőterek felújítási, bővítési munkálataira 16 millió többletkiadást hagytak jóvá. Mintegy 198 milliós nagyságrendű, a 2009-2015 év közötti időszakban megvalósítandó szélessávú Internetes hálózatfejlesztés gyorsított beindítására 66 millió eurót irányoztak elő. Ettől a programtól kb. 3 000 emberév új munkahely születését remélik. Több millió euróval segítik felgyorsítani egy 24,4 millió eurós víz- és szennyvízprogram mielőbbi beindítását. Új lakások építése és felújítási munkák A kormány 125 millió eurót tartalékol arra, hogy abból a bérlakások és lakásszövetkezetek a 2009. február 1 – december 31. közötti időszakban 10 %-os állami támogatást vehessenek igénybe felújítási munkákhoz. A feltételezett felhasználás 2009-ben 37 millió lesz. A kormány a 2009-2010-ben lakásépítések kamattámogatására fordítandó keretét 250 millió euróval mindösszesen 1.170 millióra emeli. Remények szerint ezzel évente 2000 új lakás megépítését lehet támogatni. Emelik az állami tulajdonú épületek kezelését végző Senatti vállalat költségvetését is. Iskolák, múzeumok, börtönök felújítása, újak építése is többlettámogatást kap. Segítséget kapnak az önkormányzatok óvoda, bölcsőde valamint öregek otthona felújítási programjai is. A közszolgálati munkaadók nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét elengedik Ezzel az önkormányzatok kiadásait évi 248 millió euróval csökkentik. Az építőipari tevékenység növelésének segítése mellett ez a másik olyan eszköz, amivel a válság negatív hatásait csökkenteni igyekeznek. Ettől a kormány mintegy 10 000 új munkahelyet remél. Az intézkedést nem csupán átmenetileg, hanem hosszabb távon szeretnék bevezetni. 2009. április 1-től 0,8 %kal csökkenne, 2010. január 1-től pedig teljesen meg is szűnne a járulékfizetés. A munkavállalók, és a munkaadók bérhez kötött un. munkanyugdíj-járulékát a jelenlegihez képest 2011 és 2014 között évente 0,2 %-kal növelik. Az un. nyugdíjjárulék eltörlése csökkenti a foglalkoztatás költségeit a recessziós időszakban főképpen az exportiparban. Ez azonban nem egy általános munkaadói adókönnyítés. Az enyhítés közvetlenül a munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódik. Az a vállalat, amelyik elbocsátásokat hajt végre az elbocsátottak után nem részesülhet a kedvezményben. Az önkormányzatok nagy munkaadók és ezért a legnagyobb nyugdíjjárulék befizetők. Fizetési kötelezettségük 2009-ben 78 millió euróval csökken. A következő évtől azonban az így kapott
kedvezmény összege az évi 248 millió eurót is eléri majd. A jövőben az állam vállalja át ennek terheit. Ez a döntés egy újabb lépés abban az irányban, hogy a munka adóztatása irányából elmozduljanak a környezetet károsító fogyasztás nagyobb mértékű megadóztatása irányába. Az egyik oldalon elfogadott könnyítések hatását a gazdaság energia- és környezeti adóinak emelésével kompenzálják. Oktatás, kutatás és fejlesztés A növekvő munkanélküliség enyhítését célozza az is, hogy 2 150 hellyel bővítik a szakoktatás alap- és továbbképzésének és a szakfőiskolai diplomához vezető felnőttképzésnek a helyeit. Az un. munkaszerződéses oktatási formát megnyitják a magasan képzettek előtt is. A szakmunkásképzés keretösszegét 3 millió euróval emelik meg, ami 750 fős diákszám növekedést tesz lehetővé. Ezzel elsősorban a fiatalok foglalkoztatási helyzetét szeretnék javítani, illetve leszakadásukat megelőzni. Javulhat egyúttal a felnőttoktatás helyzete is. A szakmai továbbképzést 4 millió eurós emeléssel javítják, ami 400 diákévvel növelheti a keretet 2009-2011 között. A többletet elsősorban a szakmával még nem rendelkezők, illetve az elavult szakmájú emberek képzésére kívánják fordítani. Az önkormányzatok és a magánszakiskolák támogatási keretét 3 millió euróval emelik, amitől a 2009-2011 közötti időszakban 1000 új képzési hely születését várják a felnőttoktatásban. Cél: piacképessé tenni az elavult tudást. A kutatás-fejlesztés támogatása A Tekes (Technológiafejlesztési és Innovációs Ügynökség, a finn NKTH) révén a vállalkozások K+F+I tevékenységének támogatására fordítható kötelezettségvállalás keretösszegét 10 millió euróval, a tevékenység folytatásának, a színvonal megőrzésének támogatását pedig 2 millió euróval növelik. Az Állami Műszaki Kutató Intézet, a VTT és az egyetemek KFI tevékenységének támogatására ugyancsak 10 millió eurós kötelezettségvállalási, illetve 2 milliós támogatási keretet kapott, a vállalati K+F tevékenység hiteltámogatására pedig további 5 millió eurót fordíthat a Tekes. A munkahelyváltás és munkaerőképzés is több támogatást kap A kényszerszabadságoltak foglalkoztatási, oktatási és speciális intézkedéseket követelő témái köre 7 milliós többlettámogatást kap. A munkaerőképzés is 10 milliós többletet kap. Az új vállalkozások beindítását segítő un. startkeret ugyancsak emelkedik 5 millió euróval. Az új munkahelyet teremtő beruházások is 5 milliós kötelezettségvállalási emelést és 1,5 milliós támogatási keretnövekedést kapnak. A keretösszegeket az egyetemi végzettségűek szakmai továbbképzésére is lehet a jövőben fordítani. Egyéb Egy sor egyéb, egyedi jellegű intézkedés is támogatást kapott a pótköltségvetésben. Ilyenek pl. az egyedi honvédelmi beszerzési keret egyszeri 10 millió euróval, a tengeri olajszennyeződések elhárítására épített hajó felújítása 7 millió euróval, a sodankylä-i meteorológiai állomás
infrastruktúrájának fejlesztése 3,2 millió euróval történő támogatása, stb. 2009-re hozták előre 2013-ról annak lehetőségét, hogy az EU strukturális alapjainak programjaiban való részvételre kötelezettséget vállalhassanak. Folyó évben ebből 43,5 millió eurós kötelezettségvállalási és 6 millió eurós támogatási kötelezettség keletkezik. Ezzel egyidőben a 200-2006 között fel nem használt 57 milliós keretet is felszabadítják. Emelkedik az energiatámogatás kötelezettségvállalási kerete is 8 millióval, illetve 2 millió támogatási kerettel. Ezeket az összegeket a megújuló energiaforrások munkahelyteremtő projektjeire lehet felhasználni. A termelési beruházások adóleírási kereteit átmenetileg megduplázzák A termelésben használatos új épületek, gépek és berendezések értékleírási összegeit a 2009 és 2010-es években a duplájára emelik. A beruházások adóleírási összeghatárait is megduplázzák erre az időszakra. Ezekkel az intézkedésekkel 2009-ben 65, 2010-ben 83 millió euróval csökkennek az adóbevételek. Ezen összegeket később majd vissza kívánják pótolni. Adókedvezmények kisvállalkozóknak és mezőgazdasági vállalkozóknak A kisjövedelmű vállalkozók és a mezőgazdasági vállalkozók adókönnyítéseket kapnak. A vállalkozási nyereséget és a bért össze lehet majd vonni közös adózási alapba és jövedelemadóként adózni utána. Az új adózási szabályozás azonban csak 2010-től léphet majd életbe. A földterületeknek megművelésre történő eladásából származó jövedelmet átmenetileg adómentessé teszik. Az adómentesség azokat a természetes személyek tulajdonában, vagy örökségként megjelenő földterület-átruházásokat érintené a 2010. január 1 – 2011. december 31. közötti időszakban, amelyeket aktív mezőgazdasági megművelésben használnának. Az adómentesség azonban nem kerülhet ütközésbe az EU állami támogatást szabályozó rendelkezéseivel. A pótköltségvetés hatása a költségvetésre A pótköltségvetéssel összhangban hozott intézkedések következtében az állam kiadásai 1,2 milliárd euróval növekszenek. A nyugdíjjárulékok elengedése a jövőben 833 milliós éves bevételkiesést eredményeznek. A pótköltségvetés gazdaságélénkítő lépései 912 millió euróval rontják a költségvetés egyensúlyi helyzetét. A 2009. évi keretösszegeket az élénkítő lépések mindösszesen 216 millió euróval növelik. A kormány lépései a recesszió elhárítására mindösszesen A január utolsó hetében meghozott intézkedésekkel együtt a finn kormánynak a válság enyhítése érdekében tett lépései hozzájárulnak a pénzpiacok működésének érezhető javításához. Az Európa élvonalába tartozó gazdaságélénkítést szolgáló pénzpolitika javítani fogja a rövid és középtávú bizalom erősödését. Finanszírozás A pénzpiaci lépések összesített volumene 60,5 milliárd euró. Ez magában foglalja a bankoknak
nyújtott állami garanciákat, a bankoknak nyújtott állami tőkekölcsönöket, továbbá a vállalatoknak nyújtott és az exportot segítő finanszírozási megoldásokat. Az a cél, hogy az egyébként versenyképes vállalatok egyetlen munkahelyet se adjanak fel a pénzügyi válság okozta finanszírozási problémák miatt. Élénkítés A 2009. évi költségvetés és annak pótköltségvetés extra gazdaságélénkítő hatása a GDP 1,7 %át, azaz 3 milliárd eurót tesz ki. Ez az arány a 3. legnagyobb az EU 27 tagállamai körében. A bizalom A bérből és fizetésből élők valamint a nyugdíjasok vásárlóereje részben a kormány intézkedéseinek is köszönhetően igen gyors ütemben nő. (Az új intézkedések mellett ezt segítik a korábbi évek kollektív szerződéseinek idei béremelési hatásai is!) A kormány intézkedései jelentősen tompítják a nemzetközi konjunktúra romlása okozta munkanélküliséget. Nagy figyelmet kap a munkahelyek megőrzése, de érdemben foglalkoznak a kényszerszabadságoltatottakkal, és az elbocsátottakkal is. Az eladósodás ellensúlyozására a finn kormány további, az államháztartás egyensúlyának fenntartását szolgáló további szerkezeti átalakításokat is előkészít. Jelinkó Árpád TéT-attasé Helsinki
