A FENNTARTHATÓSÁGRA OKTATÁS-NEVELÉS GYAKORLATA - EGRI PÉLDÁK -

EGYÜTT AZ ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT

A FENNTARTHATÓSÁGRA OKTATÁS-NEVELÉS GYAKORLATA -

EGRI PÉLDÁK

-

A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete és a Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület konferenciájának előadásai

Eger, 2007

EGYÜTT AZ ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT

Szerkesztette: Dr. Kárász Imre

A FENNTARTHATÓSÁGRA OKTATÁS-NEVELÉS GYAKORLATA -

EGRI PÉLDÁK

-

A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete és a Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület konferenciájának előadásai

Eger, 2007

Szerkesztette: DR. KÁRÁSZ IMRE egyetemi tanár

Készült a Nemzeti Civil Alap , az Eger M.J.V. Helyi Civil Alap és az Eger M. J. V. Önkormányzata Környezetvédelmi és Urbanisztikai Bizottságának támogatásával

Kiadja a Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület 3300. Eger, Sánc u. 42. Nyomdai munkák: B.V.B. Nyomda és Kiadó Kft. 3300 Eger, Fadrusz u. 4. Tel.:36/58-413; 36/323-149

Előszó Napjaink jövőt építő munkájának legszükségesebb eleme a környezettudatosság. Olyan magatartás, amely az embereket egyéni és közösségi szinten egyaránt felelős viselkedésre készteti a természeti és épített környezet élhető állapotban való fenntartása érdekében. A fenntarthatóság az ember jövőjének kulcsfogalma. Beszélünk is róla elég sokat, de közben mindenki mindenhol és minden téren fenntarthatatlan módon él. Az anyagi haszonelvűség fogságában az emberek döntő többsége a jólétet a fogyasztás növekedésében látja, és miközben a jólétet óhajtja, és azért hajszolja magát, fokozatosan megszünteti a jóllét alapvető feltételeit maga körül. Nem furcsa szójáték ez. A Larousse lexikon szerint a „jólét” a jómód, gondtalan anyagi helyzet, boldogulás, a „jóllét” pedig az az állapot, hogy valaki jól van, jól érzi magát, egészséges. Nagy különbség van a kettő között! Lehetünk-e tartósan jól kipufogógázokkal teli levegőben, kemikália maradványokkal teli élelmiszerekkel a gyomrunkban vagy a hangunkat folyamatosan elnyomó utcai zajban? Nem. S aki megteheti, hogy folyamatosan elmenekül az ilyen helyekről jobbakra, az is akaratlanul viszi magával a jóllétet lassan felélő életmódját. Jóllét nem képzelhető el tiszta levegő, friss víz és egészséges táplálék nélkül. Tudomásul kell vennünk, hogy a Föld által biztosított források végesek és csak úgy tudunk tartósan fennmaradni, ha környezetünket élhető állapotban megtartjuk, azaz fenntartható módon élünk. Ezt a kényszert mindenkiben tudatosítani kell, és meg kell tanulnunk fenntarthatóan élni, környezet kímélő magatartással viszonyulni egymáshoz és a természethez egyaránt. Ez a célja a környezeti nevelésnek, amit éppen ezért egyre gyakrabban a fenntarthatóságra oktatásnak-nevelésnek nevezünk. A tennivalókra hívta fel a figyelmet az ENSZ is 2003-ban, amikor meghirdette „2005-2014 a fenntarthatóságra oktatás évtizede” programját. A Tűzliliom Egyesület elsők között csatlakozott e programhoz és 2005-től annak jegyében munkálkodik. A környezeti nevelés olyan folyamat, amely során az emberek (életkoruktól függetlenül, de életkori sajátosságaik keretein belül) megismerik környezetüket és megtanulnak tudatosan gondoskodni annak fenntarthatóságáról. Megvalósításában kitüntetett szerepe van a közoktatási intézményeknek az óvodától az egyetemig, sőt azon túl is. Ennek tudatosítására szerveztük meg a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületével közösen a Fenntarthatóságra oktatás gyakorlata – egri példák című rendezvényt, ahol az ország különböző vidékeiről érkezett résztvevőknek megmutattuk, hogy miként próbáljuk felkészíteni a gyerekeket, ifjakat és felnőtteket egyaránt a fenntartható életmódra. Kiadványunk a rendezvény előadó ülésén elhangzottakat teszi közzé. Azokat a helyi példákat, amelyek segíthetnek másoknak, elsősorban az óvodáknak, az iskoláknak és más közoktatási intézményeknek a fenntarthatóságra felkészítés útján való elindulásban vagy ötleteket adnak a hatékonyabb megvalósításhoz. Reméljük, hogy haszonnal forgatják kiadványunkat. Eger, 2007. december 03. Dr. Kárász Imre szerkesztő

Tartalom

Előszó ………………………………………………………………..3 A konferencia programja ……………………………………………..5 Vida Gábor: Fenntarthatóság – az emberiség dilemmája……………7 Bíróné Farkas Zsuzsanna, Krinszkiné Dulai Judit: Környezeti attitüdök az óvodában – egri példák……………………………14 Kárász Imréné : Egy követendő példa – zöld iskola a város szívében ………………………………………………………...24 Kárász Imre: Lehetőségek és korlátok a felsőoktatásban – a környezeti képzés reformja ……………………………………… 34 Bárdos Ferenc: Civil szervezetek a fenntarthatóságért …………... 44 A konferencia résztvevői ……………………………………………54 Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete…………………55 Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület ……………57 Életfa Környezetvédő Szövetség ……………………………………59

A FENNTARTHATÓSÁGRA OKTATÁS GYAKORLATA Természeti és kulturális értékek a Bükk kapujában országos rendezvény programja Eger, 2007. szeptember 21-23. Szeptember 21.(péntek) 12.00-15.00 Regisztráció (EKF Líceum, Eger, Eszterházy tér 1.) 15.00-15.20 A rendezvény megnyitása, köszöntések Helye: EKF Líceum, Oratorium Artium Pyrkerianum Köszöntőt mondanak: Dr. Fodor Gábor miniszter (KvVM) Dr. Hauser Zoltán rektor (EKF) Duska József igazgató (BNP) Pallagí László vezérigazgató (Egererdő Zrt.) 15.20-17.20 A fenntarthatóságra oktatás gyakorlata –a bölcsőtől a koporsóig (Előadóülés) Levezető elnök: Dr. Tóth Albert elnök (TKTE) 1./ Fenntarthatóság – az emberiség dilemmája Előadó: Dr. Vida Gábor akadémikus, a TKTE tiszteletbeli elnöke 2./Környezeti attitűdök az óvodában – egri példák Előadó: Bíróné Farkas Zsuzsanna - Krinszkiné Dulai Judit vezető óvónők 3./Egy követendő példa - zöld iskola a város szívében Előadó: Dr. Kárász Imréné középiskolai oktatási szakértő 4./ Lehetőségek és korlátok a felsőoktatásban – a környezeti képzés reformja Előadó: Dr. Kárász Imre tszv. egyetemi tanár 5./ Civil szervezetek a fenntarthatóságért Előadó: Bárdos Ferenc, az Egri Civil Ház vezetője 17.20-17.50 Juhász Nagy Pál Emlékérem kitüntetések átadása (Vida Gábor akadémikus, kuratórium elnök) 18.00-19.00 Fogadás (Líceum I. emelet) 19.00-20.00 Varázstorony megtekintése (Líceum) Bemutatja: Dr.Vida József főiskolai tanár 20.00-21.00 Eger esti fényben (fakultatív programként séta az egri kivilágított belvárosban) A bikavér íze ( fakultatív kötetlen beszélgetés a szálláshelyen

Szeptember 22. (szombat) 7.00-8.00 Reggeli a szálláshelyen 8.00-12.00 Környezeti nevelési színterek tanulmányozása 1./ Látogatás a város ökoiskolájába, a Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumba ( a környezeti oktatás-nevelés feltételrendszerének pl. növény- és madárismereti park, zöld folyosó megtekintése, az iskola környezeti programjának bemutatása). Házigazda: Dr. Kárász Imréné pedagógiai kabinetvezető 2./ Látogatás az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karára (Almagyardomb)(Környezettani Intézet , Állattani Múzeum megtekintése, a környezeti képzés bemutatása). Házigazda: Dr. Kárász Imre intézetigazgató 12.00 -13.00 Ebéd (EKF Hallgatói Klub) 13.00 - 13.20 Utazás Eger-Felnémetre 13.20 - 13.30 Séta a templom-dombra – bekapcsolódás a „Felnémeti szüret” rendezvénybe 13.30 - 14.00 Szüreti koszorú szentelés 14.00.-.16.00 Szüreti felvonulás (hagyományőrző együttesek műsora az egyes megállóknál) 16.00 – 18.30 visszautazás a szálláshelyre és felkészülés a bálra 19.00-hajnalig Szüreti bál (vacsora, műsor, tombola, táncmulatság) Szeptember 23. (vasárnap) 7.00 – 7.50 Reggeli a szálláshelyen 8.00 –14.00 Terepi programok 8.00 - 8.30 Utazás Felsőtárkányba a Bükki NP Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontba 8.30 -10.30 Bemutató program a BNP oktatási tevékenységéről (előadás (30’), kiállítás megtekintése (30’), a Kő-közi tanösvény vagy a Kőzettani tóparti bemutató ösvény bejárása /60’/) Programvezetők: Baráz Csaba és Czitor Gabriella BNP munkatársak 10.40-13.40 Kirándulás erdei kisvasuttal aVöröskő-völgyi Stimecz-házhoz és erdei tanösvényhez 13.40-14.00 Visszatérés a szálláshelyre 14.00Ebéd, hazautazás

Előadások

Vida Gábor Magyar Tudományos Akadémia Fenntarthatóság – az emberiség sorsdöntő dilemmája Manapság mindenki fenntarthatóságról beszél, miközben szinte mindenütt és mindenben fenntarthatatlan módon élünk, pusztítjuk a minket is fenntartó természeti környezetünket. Az ellentmondás oka abban rejlik, hogy legtöbben nem gondolkodnak el azon, hogy mit is értünk e fogalom alatt. Ezért lehetséges az, hogy felelős vezetőink olykor még „fenntartható növekedésről” is beszélnek, megfeledkezve arról a nyilvánvaló tényről, hogy egy véges Föld véges bioszférájában élünk, melyben a növekedés csak átmenetileg lehetséges, azaz fenntarthatatlan. Természetesen lényeges kérdés, hogy milyen időkeretben beszélünk fenntarthatóságról. Tetszőlegesen hosszú ideig valószínűleg semmi sem tartható fenn. Földünk történetéről is tudjuk, hogy milliárd éves időskálán keletkezett és majd el is fog pusztulni. A köznapi gondolkodásban a fenntarthatóságot persze sokkal rövidebb időtartományban szokás értelmezni, ahogyan ezt a híres Bruntland (1987) bizottság is tette a „Közös jövőnk” című jelentésben (1987, magyarul 1988). E meghatározásban a „jövő generációi” a mintegy száz éves időszakot jelenthet. A fenntarthatóság meghatározását a fejlődés ugyancsak bizonytalan fogalmával párosítva olvashatjuk: „Sustainable development is development that meets the needs of the present without compromising the ability of future generations to meet their own needs.” Számos más definíció és pontosító törekvés is ismert. A fenntarthatóság jövőjéről szerkesztett kötetben (Keiner 2006) Herman Daly ad erről kitűnő összefoglalót. Fontos meglátás, hogy a fenntarthatóságot Földünk eltartóképességének figyelembevételével kell látnunk. Ez különösen egyértelmű az ökológiai lábnyom fogalmának ismerete óta (Wackernagel és Rees 1996, magyarul 2001). Ez alatt azt az ökológiailag produktív földterületet értjük, amelyen képesek vagyunk folyamatosan megtermelni fogyasztási javainkat, és amely képes feldolgozni (reciklizálni) szennyanyagainkat. A lábnyom vonatkozhat egy emberre, egy településre, egy országra vagy akár az egész emberiségre. A lábnyom pontos méretének meghatározása igen bonyolult és még sok tekintetben vitatható ugyan, de teljesen biztos, hogy már most nagyobb lábon élünk, mint amit bioszféránk tartósan elvisel. Ennek bizonyítéka többek között a geológiai időskálán rendkívül gyors globális felmelegedés is. A hosszabbtávú fenntartható fejlődés legszebb példáját Földünk bioszférája szolgáltatja. E bonyolult rendszerben a Nap folyamatos energiasugárzására alapozva fenntartható anyagciklusok jöttek létre, melyek mozgatásában sokmillió élőlény-faj (baktérium, gomba, növény, állat) rugalmas táplálékhálózatokba szerveződve, állandó fejlődésben képes volt a külső zavarások (napenergia növekedése, aszteroid becsapódás, stb.) kivédésére is. A bioszféra rendszerének tanulmányozása fontos ismereteket adhat a „fenntartható fejlődés” alapelveiről. Valószínű például, hogy napjaink rohamosan csökkenő biodiverzitása hatással lesz a globális fenntarthatóságra. E folyamatot súlyosbítja az a körülmény, hogy az élővilág a mai állapotban már nem tud megfelelően alkalmazkodni a gyors globális klímaváltozáshoz. Fosszilizálódott virágpollen elemzésekből tudjuk, hogy a legutóbbi néhány tízezer év klímaváltozásai során legtöbb növényfaj 1-2 km/év sebességgel tudott elmozdulni. A legfrissebb becslések szerint viszont 2050-re globálisan 4 Celsius-fokos felmelegedésre számíthatunk, amihez a fajok 10 km/év sebességű vándorlására lenne szükség a korábbi klimatikus feltételek megtalálására. A

növényfajok zöme és a röpképtelen kisebb állatok erre a kihívásra csak kipusztulással tudnak válaszolni. A mezőgazdasági és a beépített területekkel akadályozott vándorlás további kipusztulást eredményez. Ahol erre mód van, nagyobb tengerszint feletti magasság elérésével is kivédhető a melegedés. Eszerint viszont 2050-re 500 méterrel kellene feljebb jutni (W.Thuller a Nature 2007. augusztus 2.-i számában). Sokan úgy vélik, hogy a természet pusztulása egy elfogadható áldozat a társadalmi haladás és az emberiség jólétének növelése érdekében. A megdöbbentő tény ezzel szemben az, hogy gazdasági növekedésünk kísérő jelenségeként fokozódó feszültség, társadalmi fenntarthatatlanság jött létre. Ennek oka az emberek relatív boldogságérzése. Hiába nő az átlagos jólét (GDP/fő), ha ennek szórása igen nagy. (Képzeljünk el egy népességet, ahol „átlag” egy bécsi szelet jut mindenkinek ebédre, így elégedettséget várnánk. Ha azonban az átlag mögött az emberek egyik fele két szeletet kap, míg a másik fél egyet sem, aligha lesz elégedett a népesség.) A statisztikai adatok ijesztő számokat és még ijesztőbb tendenciákat mutatnak. A világ össznépességének leggazdagabb 20 %-a 1970-ben 30-szor nagyobb jövedelemmel rendelkezett, mint a legszegényebb 20 %. Napjainkra ez a joggal vérlázítónak tekinthető különbség 75-szörösre növekedett (von Weizsäcker 2006)! Társadalmi vonatkozásban ez aligha mutat a fenntarthatóság irányába. A társadalmi konfliktusokat a környezeti problémák is fokozhatják (Homer-Dixon 2004, Boda 2004). Természeti erőforrásaink fogyása, szennyezőanyagaink, hulladékaink növekvő mennyisége, az emberiség összlétszámának még mindig tartó növekedése igényeink fokozódásával párosulva egyre nehezebben kezelhető problémát jelent. Mindezt jól illusztrálja a már említett ökológiai lábnyomunk, mely az emberiség egészére számítva már 30 %-al haladja meg a földi fenntarthatóságot (Wackernagel 2006). Még nagyobb probléma, hogy az egyes országok között igen jelentős különbség adódik a lábnyom méretét illetően. Ha pl. valamilyen csoda folytán sikerülne a világ összes országának az amerikai életmódra „felzárkózni”, legalább 6 másik Földre lenne szükség a fenntarthatóság megvalósításához. (Az aktuális helyzet olvasható a WWF Living Planet Report-jában az Interneten.) Valóban, ilyen felzárkózásra törekszik ma a világ legtöbb országa, de a versenyhelyzetből adódóan a mezőny egyre jobban széthúzódik, s a véges földi lehetőségek ismeretében a leszakadó „fejlődő világ” egyre reménytelenebb helyzetbe kerül, s éltető környezetünk pusztulásával az egész emberiség a vesztébe rohan! A múltbeli és jelenlegi intő példák sokaságát néhány pozitív esettel együtt Diamond (2005) hamarosan magyarul is olvasható nagyszerű könyve mutatja be. Vajon gondolkodunk-e azon, hogy anyagi jólétünk további növelése ma már csak a lemaradottabbak rovására történhet, s ha embertársainkkal szolidaritást vállalunk a fejlett világ (minket is beleértve) visszazárkózására lenne inkább szükség! Ha a katasztrófát komolyan el akarjuk kerülni az emberiségnek alaposabban szembe kellene néznie önmagával. Nem szabad elvakulnunk a technikai haladás ragyogásától! Vegyük észre az aggasztó jeleket: - Természeti környezetünk pusztul, természeti tőkénket feléljük, az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatások fogynak, romlanak (lásd: Millennium Ecosystem Assessment a világhálón); - Növekszik a szakadék a gazdag és a szegény között országokon belül és országok között egyaránt; - Növekszik a relatív boldogtalanság és az elégedetlenség. Mindezek hátterében az a hiba áll, mint erre többek között Costanza (2006) mutatott rá egy könyvismertetés kapcsán, hogy elfelejtettük: a gazdaság növelése nem cél, hanem eszköz. Az igazi cél az emberiség egészének jelen és jövőbéli jólétének fokozása kellene, hogy legyen. A jelenlegi globális gazdaságpolitikában nem ez valósul meg. Egyre többen döbbennek rá, hogy a világ rossz irányba halad. A nevezetes Római Klub jelentése óta számos tudós hívja fel erre a figyelmet (Meadows 2005). Mégis minden halad

tovább ugyanabban a megszokott mederben, s ehhez jó szándékú kutatók és szakemberek tömege asszisztál. Specialista szemléletükből adódóan nem veszik észre, hogy jobbító törekvéseik újabb, gyakran még súlyosabb problémákhoz vezetnek. Érvényesül a közmondás: a pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve. A jó szándék nem elég. Az összefüggések ismerete elengedhetetlen a fenntarthatóság megvalósításában. Csökkentenünk kell őkológiai lábnyomunkat, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát. A csökkentés elvileg három területen valósítható meg: létszám, fogyasztás és technológia. Ugyanezt fogalmazza meg az Ehrlich formula, mely szerint a környezet terhelése, az impakt (I), három tényező szorzatából adódik: I = PAT, ahol P (populáció) a létszám, A (appropriation) a népesség átlagos fogyasztása, és T (technológia) a fogyasztási termékek előállítási terhelése. E három tényező együttes figyelembe vételével tudunk csak lábnyomcsökkentést elérni. Nincs kedvező hatás pl. akkor, ha felére csökkentjük a gépkocsik üzemanyag fogyasztását hatékonyabb energiaátvitel révén (1/2T), de közben a gépkocsik száma megháromszorozódik (3A). A környezetvédelem világszerte szinte kizárólag a T csökkentése révén remél eredményt elérni. Külön iparággá nő e tevékenység, s mivel a gazdasági növekedés kényszere itt is kötelező, a fogyasztás növelését gerjesztve válik hatástalanná vagy rombolóvá, mint azt az előbbi gépkocsi példán szemléltettük. Számos technológiai „megoldás” valójában újabb problémák forrása lett, vagy jobb esetben elódázza a megoldást. Napjaink egyik legnagyobb kihívása, a légköri szén-dioxid csökkentési törekvések esetében is bőven találunk erre példát. Ideiglenes megoldás az erdőtelepítés után a fában megkötött szén is, mivel ez előbb utóbb ismét visszajut a levegőbe. Valamivel hosszabb időt nyerhetünk a talajban humusz vagy más formában megkötött szénnel, melyet újabban faszénként is javasolnak (ld. J. Lehmann cikke a Nature 2007 május 10.-i számában). A természet ezt a fosszilis tüzelőanyagaink képzésével és karbonátos kőzetek kialakításával tette meg, persze nem egy-két év alatt. Még vadabb elképzelések szerint egyesek „bolygó mérnökösködéssel” (geo-engineering) képzelik Földünk melegedését megállítani, például a sztratoszférába juttatandó kén-dioxiddal vagy bolygónk és a Nap közé fellőtt fényvisszaverő részecskékkel (O. Morton cikke ugyanebben a Nature számban). Mindeközben az I értéke a fenti Ehrlich formula szerint tovább nő, mivel a szorzat másik két tagja erőteljesen növekszik. Biztató jelek vannak ugyan a P (népesség) növekedésének mérséklődésére (jelenleg 6,8 milliárd ember él a Földön, s becslések szerint 2030ban 8 milliárddal tetőzünk), de a fogyasztás mérséklése (az A csökkentése) szinte szóba sem jön. E nélkül pedig nincs igazi fenntarthatóság! A nagy kérdés, a nagy dilemma ami az emberiség előtt áll az, hogy képesek vagyunk-e egy gyökeres változásra. Manapság reklámok milliói igyekeznek minket rábeszélni újabb, sokszor szükségtelen vásárlásokra, s kataszrófaként fogjuk fel, ha a gazdasági növekedés nem gyorsul. Gazdasági szakembereink zöme még ma is a múlt századi helyzetben gondolkodik, amikor a növekedés korlátjai még alig jelentkeztek. Józanabb közgazdászok (az un. ökológiai közgazdaságtan képviselői) azonban rámutatnak arra a tényre, hogy a véges földi ökológiai rendszeren belül működő gazdaság, mint alrendszer korlátozott. Egy bizonyos határon túl már nem lehetséges a növekedés. Erre utaló jelek már most is vannak. Elemzők (pl. a Stern jelentés) figyelmeztetnek arra, hogy a globális klímaváltozás milyen komoly negatív hatással lehet a világ gazdaságára. Sokan még ma is kétkedve fogadják a környezeti kihívások jeleit. Intő példának érdemes újra elolvasni azt a vitát, amelyet Amerikában a TV nyilvánossága előtt rendeztek, majd könyv formájában ki is adtak 1994-ben (magyarul Myers és Simon 2004). Julian Simon neves közgazdász itt és akkor többek között azt állította, hogy a fajok kipusztulása csak vaklárma, a népességnövekedés pedig csak előnyös (több vásárló), stb. A globális felmelegedésről pedig így nyilatkozik: „Én azt hiszem, hogy az általános felmelegedés is csak egy múló harsány főcímtéma, és tíz év múlva már az ehhez hasonló könyvekben alig érdemel majd említést.” A tíz év 2004-ben telt le, amikor már politikusok és tudósok ezrei tanácskoznak világszerte az

emberiség egyik legkomolyabb fenyegetettségének elkerülési lehetőségeiről, tegyük hozzá, nem sok sikerrel. Mi az oka ennek a tehetetlenségnek? Két fő ok nyilvánvaló. Egyrészt döntéshozóinknak nem érdeke (rövid távon) a változtatás, így a fenntarthatóságról legfeljebb csak beszélnek, vagy annak csupán az un. „puha” értelmezésében cselekszenek. Másrészt mindenkinek, így első helyen magunknak kellene megváltoznunk, egoista szempontból kedvezőtlen irányban. Néhány példa egy fenntartható világ felé történő változáshoz: növekedés versengés anyagi gazdagság „puha” fenntarthatóság üzleti érdek dominanciája profit orientáció önzés fogyasztói társadalom eldobható termékek legfőbb érték a gazdaság a haladás mércéje: GDP növekedés neoliberális közgazdaság soha sincs elég az élet küzdelem

helyett helyett helyett helyett helyett helyett helyett helyett helyett helyett helyett helyett helyett helyett

egyensúly, együttműködés, mentális gazdagság, kemény fenntarthatóság, etikai, intellektuális, esztétikai prioritás, közjóléti orientáció, önzetlenség, fenntartható társadalom, újra hasznosítható, legfőbb érték az ember, jobb mutatók (pl. ISEW, GPI), ökológiai közgazdaság, mértékletesség, az élet szép.

Bár e listát átnézve bizonyára többen ezt csak egy álmodozó naiv lélek termékének tekintik, de ahogy John Lennon egyik dala mondja: „You may say I`m a dreamer, but I`m not the only one.” Valóban egyre több könyv, szakcikk íródik ebben a szellemben, s társadalmi mozgalmak szerveződnek ehhez hasonló célokkal. Egy magyarul is olvasható javaslat például a Kovász című folyóiratban (Interneten is olvasható) jelent meg (Lux 2006). Hármas feladat áll tehát előttünk egyre nehezebb megvalósítással: - Meg kell ismernünk az emberiség létfeltételeit (fenntarthatóságunkat) fenyegető környezeti – társadalmi – gazdasági folyamatokat, és meg kell érteni ezek összefüggéseit; - Tovább kell adni minél szélesebb körben ezeket az ismereteket; - Magunknak is a fenntarthatóság elvei szerint kell élnünk, szolidaritást vállalva minden embertársunkkal. A természet- és környezetvédő tanároknak reális esélyük van mindhárom feladat megvalósítására.

Irodalom: Boda Zs.(2004): Globális ökopolitika. Helikon Kiadó Bruntland,G.H. (1987): Our Common Future. Oxford Univ. Press Diamond, J.(2005): Collapse – How societies choose to fail or survive. Penguin B Homer-Dixon, T.F.(2004): Környezet, szűkösség, erőszak. Typotex Kiadó Keiner, M.(Ed.)(2006): The future of sustainability. Springer Meadows, D., Randers, J. és Meadows, D.(2005): A növekedés határai harminc év multán. Kossuth Kiadó Myers, N. és Simon, J. L. (2004): Mi a helyes válasz, ha a Föld jövője a tét? Typotex Kiadó Lehmann, J. (2007): A handful of carbon. Nature 447. p.143-l44. Lux, K.(2006): A profitérdekeltség kudarca. Kovász 10. p.1-8.

Morton, O. (2007): Is this what it takes to save the world? Nature 447. p.132-136. Wackernagel, M. és Rees, W.E. (2001): Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány von Weizsäcker, E.U. (2006): ’Factor four’ and Sustainable Development in the Age of Globalization. In: Keiner ld. fentebb, p.179-192.

Bíróné Farkas Zsuzsanna – Krinszkiné Dulai Judit Bervavölgyi Óvoda, Eger

Környezeti attitűdök az óvodában - egri példák „Piciny kezekkel a Földért” Ezzel a jelmondattal hirdette meg óvodánk a földnapi játékos vetélkedőt Eger városában a nagycsoportos gyermekek számára. Úgy gondolom megkapó és kifejező ez a mondat, hiszen a gyermekeknek, a felnőtteknek egyaránt üzenetet hordoz. Érzékelteti a gyermekekkel, hogy valamit tenni kell, a felnőtt számára pedig jelzi, hogy a környezetvédő, természetszerető ember személyiségének kialakítását már óvodáskorban el kell kezdeni. Az óvodás életszakasz különösen alkalmas arra, hogy vonzóvá tegyük a természetet, kialakítsuk azokat a szokásokat, amelyek alapjai lehetnek a természet és az ember közötti harmónia helyreállításának, a korszerű környezeti kultúra kialakításának. A Bervavölgyi Óvoda környezeti adottságai Óvodánk zöld övezetben, a város északi részén, távol a város zajától, a Bervavölgyben található. Az óvoda négycsoportos, a gyermekek jelenlegi létszáma 85 fő. Helyi programunkat a Komplex Preventív Óvodai Program alapján készítettük el, melynek fontos területe, vezérfonala a környezeti nevelés. Célunk a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartásmódok kialakítása, a környezeti kultúra iránti igény megalapozása. Feladatunknak tartjuk a környezeti problémák iránti érzékenység kialakítását, a helyes értékrendszer megalapozását a későbbi évek környezettudatos életvitelének kialakulásához. A környezeti nevelés feladatainak megoldása során az életkori jellegzetességeken túl figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat és lehetőségeket, amelyeket annak köszönhetünk, hogy óvodánk falusias környezettel, erdővel, mezővel, patakkal határos. A könnyen elérhető zöld környezet jó lehetőséget teremt a közvetlen tapasztalatszerzésre, az élménygyűjtésre és megfigyelésekre. A helyszíni megfigyelések keretében természetes környezetben dolgozzuk fel a falusi növény- és állattartást. Az erdei kirándulásokat az évszakváltás hatásainak nyomon követésére, a különböző alakú madárfészkek felfedezésére használjuk fel. Ilyenkor együtt

hallgatjuk a madarak énekét, kutatjuk az erdőben az állatok nyomait. Gyakoroljuk a természetjárás helyes módját, a szabadban való mozgás, beszéd, játék és étkezés kulturált formáit, külön figyelmet fordítva a rendre és a tisztaságra. Az óvoda udvara is sok lehetőséget kínál az ismeretszerzésre. Gyermekeink tevékenyen részt vesznek a sziklakert, a konyhakert és az udvar növényeinek gondozásában. Virágmagokat ültetünk, palántázunk. Hagyomány, hogy ősszel és tavasszal az óvoda dolgozói, a szülők, a gyermekek közös munkával teszik rendbe az udvart. Összegyűjtik az avart, a száraz ágakat, gereblyézik a füves területet, összeszedik a szemetet. A Bükki Nemzeti Park támogatásával folyamatosan pótoljuk az elöregedett, kiszáradt fákat. Minden csoportunk szobájában természetsarkot alakítottunk ki, ahol az évszaknak megfelelő gyümölcsök, zöldségfélék, virágok, valamint csíráztatással és rügyeztetéssel nevelt növények láthatók. Ezek segítségével beszélünk a napfény, a víz, a levegő és a talaj tulajdonságairól. Télen a madárvédelem kerül előtérbe, ilyenkor madáretetőket helyezünk el az udvar fáin. Gyakori vendégeink a fekete rigók, cinegék, pacsirták. Családok bevonásával gyűjtünk papírt, megfigyeljük és beszélgetünk a szelektív hulladékgyűjtésről. Számon tartjuk a természetes környezetvédelem jeles napjait és arra törekszünk, hogy ezek élményszerűvé váljanak a gyermekek számára. A tanulási folyamatot komplex módon tervezzük és szervezzük, az elsajátítandó ismereteket pedig az éppen időszerű környezeti témák köré csoportosítjuk. Nagyon sok spontán lehetőség adódik a tevékenységek folyamatában. A játék, mint alapvető tevékenység kimeríthetetlen lehetőségeket rejt magában: - gyakorló játék során utánozzák a gyermekek az állatok hangját, természeti jelenségeket, fák, cserjék között futnak, falevelekkel, termésekkel játszanak, rakosgatják azokat, s közben tapasztalatokat szereznek, ismeretekhez jutnak - szerepjátékukban megtalálható a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, piknikezés, állatkert építés, közlekedés, család, melynek során a felnőttek szerepét, tevékenységét, viselkedését utánozzák. - konstrukciós játék, barkácsolás során felhasználjuk az összegyűjtött faleveleket, kérgeket, ágakat, terméseket. - mozgásos szabályjátékok során állatok mozgását utánozzák - a növény, állat dominó, a memória játék, az élő és élettelen környezetet jeleníti meg A környezeti témákhoz kapcsolt irodalmi, ének kezdeményezések során gyakran választjuk a növényekhez, állatokhoz, természethez fűződő mondókák, versek, mesék, dalok bemutatását, tanulását. A mesék általában a természet szépségéről, az élőlények szeretnivalóságáról szólnak.

Vizuális tevékenységeken belül változatos technikák alkalmazásával örökítik meg a környezeti témákhoz kapcsolódó élményeiket, a természet felhasználható kincseiből kreatív alkotások készülnek. A matematikai játékok során a természet tárgyaival végezhetnek csoportosításokat, összehasonlítást, gyakorolhatják a számolást. Lehetőségeink szerint tudatosan törekszünk a természetes agyagok megjelenítésére, használatára. Pl. gyurma helyett agyagot vagy só-liszt gyurmát használunk, a dekoráláshoz pedig újrahasznosított karton, parafa, szalma, termések, kavics az alapanyagunk. Az óvodás korú gyermek környezetvédelmi szemlélet formálásában alapvető jelentőségű a felnőtt modell, azaz az óvodapedagógus személyisége, és egyben környezeti kultúrája. Az óvó néni viselkedése, a környezeti vonatkozású cselekvései, a gyermek számára olyan minták, amelyeket mélyen bevésnek és követnek. Éppen ezért legfontosabbnak tartjuk a példamutatást, a környezeti neveléssel kapcsolatos ismereteink folyamatos szinten tartását. (továbbképzés, önképzés) Környezetvédelmi munkacsoport irányítja és segíti óvodánk környezetvédelmi tevékenységét. Intézményünk 2000-től a Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület bázisóvodájaként látja el feladatait, de jó kapcsolatot ápol a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal is. 2007-től pedig az Életfa Környezetvédő Szövetség Vörösbegy csoportját gyarapítja. Az óvodáskorban szerzett tapasztalatok meghatározó jelentőségűek a gyermekek személyiségfejlesztésében. Az óvodai környezeti nevelés, maga az óvodai élet, nem lehet közömbös, meghatározza, hogy milyen hatások érik óvodásainkat a természet megismerésének kapcsán. Egy könyvből szeretnék idézni befejezésként, ami jól kifejezi az óvoda fontosságát, vitathatatlan szerepét, a gyermekek személyiségének fejlődésében. Robert Fulghum Tűnődések hétköznapi dolgokról c. könyvében így ír: „Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló!

Élj mértékkel! Minden nap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg társad kezét és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát! Piciny kezekkel a Földért Idén különösen nagy fába vágtuk a fejszénket. Piciny kezekkel a Földért címmel környezetvédelmi vetélkedőt szerveztünk a város összes óvodája nagycsoportosainak. A felkészülésre két hónapnyi időt hagytunk. Jó érzéssel tapasztaltuk, hogy – a felhívásnak köszönhetően – a gondjaikra bízott apróságok a szokásosnál sokkal több ismerethez, tapasztalathoz és élményhez jutottak ebben az időszakban. Április 26-án három-három tagú csapatok érkeztek hozzánk a város tizenkilenc óvodája nagycsoportosainak képviseletében. Összesen ötvenhét gyermeket és harminc pedagógust fogadtunk. Ennyi ember egy időben talán még sosem volt az óvodánkban. A találkozón részt vevő csapatok olyan tárgyat hoztak magukkal, amely hasznos, illetve káros a Föld számára. A verseny két részből állt. Előbb elméleti, gondolkodtató feladatok sorjáztak, amelyek a 6-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodtak, és az ebben az életkorban elsajátítható ismeretekre épültek. Bemelegítésként találós kérdésekkel kezdtünk, amelyeknek a megoldásához kapcsolódva énekeket és verseket mondtak a gyermekek. Az év madarát, a mezei verebet puzzle kirakásával ismerhették fel. Az egyik feladatlapról „nem odaillő” részletet (kakukktojást) kellett kiválasztani, míg a másikon képek segítségével bizonyos fajok élőhelyeit kellett megtalálni. Ezt követően ügyességi, gyorsasági és sorversenyek zajlottak le. Ezek összeállításakor ügyeltünk arra, hogy a versenyzés közben szerzett ismeretek játékos formában rögzüljenek. Az óvoda hatalmas udvara és a jó idő sokat segített céljaink elérésében. A verseny részvevőit a feladatoknak megfelelően berendezett helyszínek várták. A szelektív hulladékgyűjtést akadálypályával nehezítettük. Ezután egy „tavat” kellett megtisztítani a szeméttől, és az a csapat győzött, amelyiknek a zsákjában a legtöbb szemét gyűlt össze. A sorverseny szabályai szerint zajlott az a játék is, amelyben a versenyző csapatok a „gyárak által szennyezett” vízből halfogó háló segítségével tiszta vizű „tóba” menekítették a halacskákat. A mozgásos feladatsort a kukackereső játék zárta. A csapatoknak különböző színű kukacokat kellett megtalálniuk az udvaron. Itt a gyorsaságon túl a feszültségoldás is szerepet kapott, hiszen így az egész délelőtti program egy önfeledt játékkal ért véget. A verseny zárásaként hagyományteremtő szándékkal elültettük az év fáját – a szelídgesztenyét.

A játékos vetélkedőhöz rajzpályázat is kapcsolódott. A rajzokat a vetélkedőtől függetlenül értékeltük és mutattuk be kiállítás formájában. A verseny lebonyolításában, a feladatok értékelésében szakmai zsűri segítette munkánkat. Ennek vezetője dr. Kárász Imre egyetemi tanár, a Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület elnöke, tagja pedig Czitor Gabriella, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság környezeti nevelője, valamint Tóth Péterné, az Életfa Környezetvédő Szövetség képviselője volt. Támogatóink jóvoltából minden részt vevő kisgyermek értékes ajándékokkal térhetett haza. A csapatok az élmények mellé hasznos könyveket és más kiadványokat tartalmazó csomagokat kaptak, míg az első három helyezett a TermészetBÚVÁR egyéves előfizetésével is gazdagabb lett. Az idei verseny győztese, az egri Epreskert úti Óvoda Szorgos méhecskék csapata lett. Mi, óvónők egy hatalmas élménnyel lettünk gazdagabbak és azzal felismeréssel, hogy a mi nevelőközösségünk nem ismer lehetetlent. A kollektíva összefogása színvonalas, precíz munkája nagy sikert eredményezett. Terveink szerint lesz folytatás! Már a jövő évi vetélkedőt tervezzük. Egy megyei pályázatnak köszönhetően az idei verseny teljes költségvetése sikerült biztosítani, így van alapunk a jövőre is. Konrad Lorenz intelme cseng a fülünkbe: „ A legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élőlényekkel…….. ez az oka annak , hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belőle él. ” A mi feladatunk pedig, hogy a gyermekeket ráneveljük hogyan kell a környezetrombolást elkerülni. Mentsük meg a reményt! Felhasznált irodalom Bíróné Farkas Zs. – Krinszkiné Dulai J. (2007): Piciny kezekkel a Földért. Természetbúvár, 62. évf. 5. sz. p. 36-37. Fulghum R. (1994): Már az óvodában megtanultam mindent amit tudni érdemes. Tűnődések hétköznapi dolgokról. Park Kiadó1, Budapest Lorenz K. (1995): Mentsétek meg a reményt. Aqua Kiadó, Budapest

Piciny kezekkel a Földért vetélkedő

Kárász Imréné Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (Eger)

Egy követendő példa – zöld iskola a város szívében Közel harminc éve kezdtem tanítani az egri Egészségügyi Szak- és Szakközépiskolában. Azóta nem változtattam munkahelyet, letűnt munkakönyvemben mégis négy másik munkahely név is szerepel. Talán ez a személyes epizód is jól jelzi, hogy az utóbbi évtizedek a 43 éves múltra visszatekintő iskolánk, -- amely most a Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nevet viseli --, életében is jelentős változásokat hoztak. Közülük az a legnagyobb, hogy a racionalizálási elvek alapján történő iskola összevonás a mi intézményünket sem kerülte el. 2000-ben összevonták iskolánkat a megszűnésre ítélt Lenkey János Katonai Kollégiummal Az addig a belváros közepén lévő, egészségügyi alapképzést folytató iskolánk így átkerült egy belvároson kívüli, de nagy udvarral és több hektáros, részben parkszerű szabad területtel rendelkező honvédségi intézménybe. A katonai képzés az átmenetileg meglehetősen kétarcúvá vált iskolában kimenőrendszerben megszűnt, így a 2003/2004. tanévtől kezdve iskolánk fő profilja ismét kizárólagosan az egészségügyi és szociális szakmákra felkészítő szakközép- és szakiskolai valamint a gimnáziumi képzés lett. Tanulóink az iskola jellegének megfelelően megfogalmazott Pedagógiai Programja szerint, meghatározóan személyiségfejlesztést, kommunikációs készségfejlesztést, empátiát, toleranciát, valamint környezetkultúrát tanulnak, illetve képzésükben az ilyen irányú nevelési területek és kompetenciák élveznek prioritást. Intézményünkben a 2006/2007. tanévben 645 tanuló tanult háromféle képzési formában (gimnázium, szakközépiskola és szakképző iskola), nappali és esti tagozaton. Az alapképzésben 14 osztály (ebből 4 gimnáziumi 8 szakközépiskolai és 2 szakiskolai), a nappali tagozatos szakképzésben 5 osztály, az esti tagozatos szakképzésben pedig 7 osztály indult. A képzés jellegének és struktúrájának megfelelően a 46 tagú tantestület összetétele rendkívül heterogén és egyben sokszínű. Iskolazöldítő munkánk eredményeként 2005-ben került fel kapunkra a „Zöld iskola a város szívében” tábla, ami már a belépéskor figyelmeztet bennünket teendőinkre környezetünkért. Előadásomban a hozzá vezető utat vázolom fel. .

A környezeti nevelés program „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására” (IUCN, 1970). A környezeti nevelés fogalma az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül. Az l970-es években sokan elsősorban a biológiai-ökológiai-természetvédelmi nevelést értettek rajta, ma már megjelentek a humán és társadalmi szempontok is a fogalom értelmezésében. (Környezet- és természetvédelmi lexikon, 2002). Mai értelemben „a környezeti nevelés olyan

folyamat, amely során az emberek -- életkoruktól függetlenül, de életkori sajátosságaik keretein belül -- megismerik környezetüket és megtanulnak tudatosan gondoskodni annak fenntarthatóságáról”(Kárász, 2006). Iskolánk képzési folyamatában a személyiségfejlesztéshez jól kapcsolódik, sőt attól elválaszthatatlan a környezeti nevelés. A kedvező infrastukturális környezeti adottságok, pályázati vállalásaink, lelkes hozzáállásunk és a szívós munkával kialakított külső támogatottságunk következtében iskolánkban sokoldalú környezeti nevelés folyik. Nevelési koncepciónkat a Pedagógiai Program mellékletét képező Környezeti nevelési program tartalmazza. Kidolgozásakor a törvényi háttér mellett messzemenően igyekeztünk figyelembe venni az iskola kedvező környezeti adottságait, a képzési profiból és annak tantestületi vonzatából adódó lehetőségeket. A környezeti nevelés főbb területei a következők: Környezeti nevelés a tanórákon 1./ Szaktantárgyi órák keretében Iskolánkban szakterülettől és képzési szinttől függetlenül minden diák tanul környezettani ismereteket. A Kerettanterv szerint tanuló diákjaink 9. osztályos korukban a környezetkultúra című tantárgyat tanulják, amelyben többek között foglalkoznak: - a település nevezetességeivel, hagyományaival /múzeumlátogatás, városnézés/, - a természeti környezettel és hatásaival, - a társadalmi környezettel és hatásaival, - különböző tájegységek népművészetével, népviseletekkel, - lakáskultúrával, - kertkultúrával, - népi játékokkal, tárgyakkal, - ajándékkészítéssel / hímzés, agyagozás, gyöngyfűzés, üvegfestés/, - az egészséget befolyásoló tényezőkkel. Ezen órák jelentős mértékben megalapozhatják és részben szintetizálhatják az általános iskolából hozott és az itt, ezzel párhuzamosan más tantárgyakban szerzett környezeti ismereteket. 2./ Osztályfőnöki órák keretében Minden évfolyamon szerepel az osztályfőnöki órák tematikájában a környezeti, esztétikai és az egészséges életmódra nevelés. Itt nem csak beszélgetnek e témákról, hanem kimunkálják mindazokat a gyakorlati teendőket és színtereket, amit tevőlegesen is megvalósítanak. Ilyenek például: -- Az osztályok alkalmanként részt vesznek /kapával, gereblyével, lapáttal és seprűvel/ az iskola udvarának, kertjének szépítésében. -- Minden évben - a DÖK kezdeményezésére – meghirdetjük a tanterem dekoráló versenyt, ahol tanulóink kiélhetik fantáziájukat, élősarkot, zöldfalat és faliújságot készítenek, melyet a diák- és iskolavezetés értékel. -- A diákok a szabadidő felelős tanár és az osztályfőnökök szervezésében az egészséges életmódhoz kapcsolódó filmet tekintenek meg, melyet osztályfőnöki órák keretén elemeznek. /pl. Kanyaron túl c. film/ -- Drogprevenciós programokat szervezünk minden évben, szakelőadók és kortárs csoportok bevonásával. -- Az osztálykirándulások programjába lehetőség szerint nemzeti parkok és főleg Heves megyei természetvédelmi területek látogatását is betervezzük. Így eljutottunk már az

Aggteleki NP, a Bükki NP, a Fertő-Hanság NP, a Kiskunsági NP, és a Hortobágyi NP területére. Sajnos az utóbbi időben kevesebb osztálykirándulásra került sor.

1. kép: Szakkörösökkel az Aggteleki Nemzeti Parkban 3./ Egyéb tantárgyi órák keretén belül Valamennyi tantárgy oktatása során lehetőséget teremtünk a környezettudatos szemlélet alakítására, bővítésére, de intézményünkben nyomatékosan ez inkább a biológia, a kémia, a fizika, a földrajz, a magyar irodalom és a rajz tantárgyak tanítása során valósul meg. Alapvetően a szaktanárok felkészülésén és attitűdjén múlik a hatékonyság. A tanórák egy részét tantermen kívül, az iskola kertjében tartjuk meg. E formát a tanulók szeretik, jobb kedvvel és a közvetlen szemlélődés segítségével gyorsabban tesznek szert fajismeretre és közben személyes felfedezések eredményeként közelebb is kerülnek a természethez . Tanórán kívüli környezeti nevelés 1./ Emlékpark kialakítása Az új területre költözés után projekt módszerrel, lelkes diákok és felnőttek közreműködésével létrehoztuk a névadónkra emlékeztető parkot. Közepére felállítottuk Kossuth Zsuzsa

szobrát, amit azóta minden Zsuzsanna napkor megkoszorúzunk. A ballagási ünnepségünk alkalmával pedig, már hagyományosan minden ballagó diák ide teszi le az egy szál virágát a névadóhoz kapcsolódó tisztelete jeléül. 2./ Szakköri tevékenység Az iskolában biológia-természetkutató szakkör működik, amelynek foglalkozásain az érdeklődő tanulók szakmai ismereteket gyűjtenek, versenyekre készülnek, mikroszkópizálnak és kísérleteznek. A Föld napi eseményekhez kapcsolódva terepi kiránduláson vehetnek részt, a Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület szervezésében, amelynek bázisiskolája is vagyunk. A környezeti nevelés fontos részeként tradicionálisan nagy gondot fordítunk az egészséges életmódra nevelésre. .A vöröskeresztes tanárelnök vezetésével elsősegélynyújtó szakkörünk is működik, amelyen az életben adódó szituációkat oldanak meg, miközben különböző versenyekre is felkészülnek. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Szervezetének is bázisiskolája vagyunk. 3./ Tanulmányi és egyéb versenyek Rendszeresen részt veszünk helyi, regionális és országos tanulmányi, sport és egyéb versenyeken. Több alkalommal értek el tanítványaink kiváló megyei és országos eredményeket. Legutóbb a 2006/2007. tanévben a Kitaibel Pál Országos Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny megyei fordulóján a szakközépiskolás 10. osztályosok kategóriájában I. helyezést értünk el, így bejutottunk az országos ill. nemzetközi döntőbe. Szentpéteri Éva a nemzetközi mezőnyben a kiselőadások kategóriájában első helyezést ért el, az összesí-tésben pedig a VI. helyen végzett és különdíjban is részesült. A felkészítő tanár Dr. Kárász Imréné volt. A környezetismereti tanulmányi verseny mellett a 11. és l2. osztályos tanulóink OKTV versenyeken szokták tudásukat megméretni, változó eredménnyel. A vöröskeresztes tanárelnök, Székács Ferencné vezetésével az elsősegélynyújtó szakkör tagjai is rendszeresen sikeresen szerepelnek városi, megyei és országos versenyeken. Az idei tanévben -- már többedszer -- megnyertük az ifjúsági véradók versenyét is. 4./ Környezetvédelmi vetélkedők Diákjainkat szervezőként és résztvevőként is mozgósítva évről-évre vetélkedőket szervezünk és bonyolítunk le. A Föld nap- Zöld nap már hagyományos nevezetes nap az iskolában, amelyen minden program főleg a környezetünkről szól. Ennek keretében játékos környezetvédelmi vetélkedőre kerül sor, ahol a nemzeti parkok és élőlények jellemzőin túl, keresztrejtvény fejtésére, környezeti témájú alkotások készítésére, növény és állatfajok meghatározására is sor kerül. Az igen jó hangulatú, játékos, de sok információt hordozó vetélkedőnek minden résztvevő nyertese. A díjakat szponzoraink adományozzák a legeredményesebb versenyzőknek. Ugyancsak hagyományosan, évente az Életreform Népfőiskolával közösen az egészséges életmódot propagáló vetélkedőt szervezünk, amelyre a városból több általános és középiskola is jelentkezik. Az értékelésben az ANTSZ munkatársai is segítenek, a nyertesek pedig „egészséges” jutalomban részesülnek. Az elmúlt évben az egészséges táplálkozás témában szervezett „Foodteszt” városi vetélkedőn is sikeresek voltak tanítványaink.

5./ Jeles napok megünneplése Környezeti nevelési programunkban és éves munkatervünkben a zöld jeles napok közül kiemelten a Föld napjának megünneplése szerepel. Ezen a napon a hagyományos Föld nap – Zöld nap iskolai rendezvénysorozattal emlékeztetünk mindenkit a környezeti problémákra.. A programban szerepel: - az Iskolarádióban megemlékezés a Föld Napjáról, - oktató jellegű környezeti kiállítás /pl. Natura 2000, Bükki NP, CITES/, - tanulói rajz pályázat és kiállítás, - környezetvédelmi játékos vetélkedő, - kirándulás Heves megye természetvédelmi területeire, - iskolai környezet szépítése - tanösvény bejárása, fakultatív választási lehetőséggel.

2. kép: Környezetvédelmi csapat vetélkedő a Föld nap – Zöld napon

A többi jeles napról az iskolarádióban vagy a faliújságon emlékezünk meg (pl. Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja). Esetenként kapcsolódunk a partnereink által rendezett eseményekhez. Ilyen volt például a Bükki NP Európai Nemzeti Parkok Napja rendezvénye vagy az Eszterházy Károly Főiskolán a Benjamin Franklin születésének 300. évfordulóján rendezett megemlékezés és kiállítás.

Ökoiskolai tevékenység Intézményünk 2005-ben megpályázta és el is nyerte a megtisztelő ÖKOISKOLA címet. A pályázatban vállalt feladatainkat igyekeztünk teljesíteni, a környezeti nevelés filozófiáját pedig a fenntartható fejlődés érdekében a nevelés – oktatás folyamatában szem előtt tartani. Mottónk: „Az ember nem mindenható ura, hanem része a természetnek és ez a FÖLD iránti kötelességekkel jár.” A cím elnyerése mozgósító erőként hatott az iskolában. A lelkes „környész mag” hatással tudott lenni a közömbös többségre, így kitartó munkával és köszönetet érdemlő pártfogói és szponzori segítséggel számos területen zöldült az iskolánk. Legfontosabb eredményeink: -- Zöld folyosó, -- Növényismereti kert, -- Madárismereti park, -- Egészségesebb és zöldebb büfé, -- Környezettudatosabb tantestület. Munkánk ellenőrzése az OKI munkatársai részéről 2006-ban megtörtént. A jól végzett munka eredményének gondoljuk, hogy a 2007. évi ÖKOISKOLA pályázatunk is eredményes lett. Ismét elnyertük a címet, amit 2010-ig viselhetünk.

3. kép: Készül a madárismereti park

Ezeknek a projekteknek a megvalósítását pályázatok is segítették. Az új szemléletet tükröző eszközparkot megtestesítő alkotásokkal, sőt a megvalósításuk módszereivel is a szemléletformálást, a környezettudatos magatartás kialakítását és fejlesztését szeretnénk erősíteni. A környezettudatosság olyan magatartásforma, amely az egyént felelős viselkedésre készteti az élhető környezet fenntarthatóságát szolgáló feladatok megvalósításában és a természeti értékek megőrzésében.

Információáramlás, információbővítés, tanárok továbbképzése Iskolánkban rendelkezésre áll a jól felszerelt könyvtár a különböző napi-, heti-, és havilapokkal, ahol a diákok és tanárok egyaránt kedvükre böngészhetnek a tájékoztató- és szakirodalomban. Az Internetes hálózat kellő kitekintést és információgyűjtést tesz lehetővé az érdeklődőknek, az iskolarádió és az iskolaújság öko-oldalai pedig a belső információáramlást biztosítják.. A közös gondolkodáshoz és az innovációs képesség fejlesztéséhez elengedhetetlenül fontos a tantestület tagjainak egyéni és csoportos továbbképzése. Igazgatónk és az iskolavezetés egyaránt szorgalmazza és biztosítja a feltételeket is a rendszeres továbbképzéshez. Ennek eredménye, hogy az utóbbi három évben ….. kolléga új szakképzettséget is biztosító, … pedig más kompetenciaszélesítő továbbképzésen szerzett oklevelet vagy tanúsítványt. Tantestületi környezeti továbbképző előadásokra is többször sor került. Fontos tapasztalatszerző továbbképzésnek tartjuk a jelenlegihez hasonló, terepi programokkal bővített környezetvédő szervezetek által szervezett programokat is, amelyeken általában néhány kollégánk részt vesz. Ilyenek az Ökoiskola Hálózat, a KOKOSZ, a TKTE, a Tűzliliom Egyesület és az Életfa Környezetvédő Szövetség változatos rendezvényei. Időnként felkérést kapunk tapasztalataink bemutatására, így magunk is tartunk továbbképző előadásokat, bemutató foglalkozásokat a város vagy a megye érdeklődő pedagógusai részére. Ilyenek voltak pl. a Bólyai Nyári Egyetemen (Kirulyfürdő, 2001), a Közép- és Kelet Európai Regionális Környezetvédelmi Központ és a Tűzliliom Egyesület felkérésére a Zöld Útipakk felkészítő tanfolyamokon (Eger és Jászberény, 2003) és a Heves Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett tanár továbbképzési programokban (Eger, Felsőtárkány 2006) való előadói és foglalkozás vezetési munka.

Környezeti nevelést segítő kapcsolataink Az elmúlt évek során igyekeztünk kapcsolatot teremteni olyan intézményekkel, vállalatokkal és társadalmi szervezetekkel, amelyek partnerként segítenek bennünket nevelési céljaink megvalósításában. --A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a jeles napok megünneplésekor oktató jellegű kiállítást bocsájt rendelkezésünkre, valamint előadás tartásával jutalom és tájékoztató kiadványok juttatásával színesíti programjainkat --A Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület szinte napi támogatást nyújt terveink megvalósításában. Közös pályázattal támogatta a növényismereti kert megvalósítását, érdeklődő diákjaink részére terepi programokon való részvételt biztosított és a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplést is támogatja szakmai anyagok rendelkezésre bocsájtásával,

és személyes szakmai segítségnyújtással. Évek óta előfizeti szakkörünk részére a Természetbúvár folyóiratot is. --Az Egererdő ZRT-vel az elmúlt 2005-ben kötöttünk együttműködési szerződést. Programjainkban kölcsönösen támogatjuk egymást. Segítettek a madárpark oktatótábla oszlopainak elkészítésében és azok felállításában, az iskolai pihenőpark padjainak, valamint a kültéri virágtartók kivitelezésében. Diákjaink pedig az általuk szervezett programokba kapcsolódnak be, mint pl. az Eger-patak szeméttelenítése, óvodások tanösvényi kirándulásának segítése. -- Tantestületünk összekötő tanárok révén kapcsolatot ápol országos szervezetekkel is, mint pl. a Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete (TKTE), a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és az Országos Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az iskolavezetés és a tantestület ma már elkötelezett a környezettudatos szemlélet alakítására, propagálására. Az iskolavezetés pedig nevelési értekezletek, társ iskolai együttműködési programok , tantestületi kirándulások alkalmával törekszik a környezettudatos szemlélet további fejlesztésére. Célunk, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, problémamegoldó gondolkodásmódjuk fejlődését és azt, hogy tetteikben is felelős, a természetet szerető emberekké váljanak. Valljuk a Pedagógiai programunkban szereplő Szent-Györgyi Albert gondolatot, mely szerint: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

Felhasznált irodalom Elliott J. (1999): Az iskolai környezeti nevelés fejlesztéséről. In: A környezeti nevelés Európában. Körlánc-Infogroup, Budapest, p. 133-215. Kárász I. (2006): Környezettudatos magatartás – fenntartható fejlődés. Előadás kézirat, Eger Kárász I.-né (2003): Környezeti nevelés az egri Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban. In: Terepgyakorlatok, erdei iskolák szerepe a középiskolai környezeti nevelésben. KOKOSZ, Budapest, p. 8-12. Kárász I.-né (2007): Környezeti nevelés a Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban. Per Naturam Hírlevél, TKTE, Budapest, p. 27-37. Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja (1999). Kézirat, Eger Láng I.(főszerk.)(2002): Környezet- és természetvédelmi lexikon I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 626-627.

Kárász Imre Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék

Lehetőségek és korlátok a felsőoktatásban – a környezeti képzés reformja Hogyan tudja az emberiség a környezetét „élhető” állapotban megtartani? Az ezredforduló számos kérdése közül ez a legfontosabb, hiszen csak az erre adandó, azonnali tettekre késztető válasz esetén van értelme bármilyen más hosszabb távú célokra. A válasz meglehetősen nehéz, a megoldásnak sok-sok összetevője van, amelyek közül meggyőződésem szerint a legfontosabb elem így fogalmazható meg: a tudatos környezetkímélő magatartás kialakításával. Csak akkor élheti túl az emberiség a gazdasági növekedés fetisizmusa miatt ma már globális környezeti degradációt, ha nemcsak ráébred helyzetének súlyosságára, hanem a lehető leggyorsabban tudatosítja a megoldási lehetőségeket és kényszert is. Ennek leghatékonyabb módja az oktatás. Az oktatás, amely Magyarországon most jutott el arra a pontra, hogy a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt szélesebb terepet biztosítson a környezeti tudatformáláshoz, általánosabban a fenntarthatóság tartalmi követelményeinek megismertetéséhez, tudatosításához és talán a fenntartható környezetet biztosító cselekvési kultúra kikényszerítéséhez. 2004-től minden általános és középiskolának rendelkeznie kell az intézményi nevelési program részeként környezeti nevelési programmal. Az addigi ajánlott, nem kötelező környezeti oktatás-nevelést tehát felváltotta a törvény szerinti kötelezőség. Ez azonban önmagában kevés. Csak akkor változhat a hatékonyság, ha kellő helyi innováció, szándék és elkötelezettség is társul hozzá. A felsőoktatásban a környezettani és környezetvédelmi szakképzés – a környezeti mérnökképzés kivételével – 1992-ben a környezetvédelem főiskolai szintű tanárszakkal indult, amely 1993-tól az egyetemi szintű környezettan tanárszakkal, majd később a környezettudomány nem tanári szakkal bővült. A felsőoktatásban folyó képzés európai egységesítése jegyében elfogadott ún. bolognai nyilatkozat kapcsán, jelenleg folyik a magyar felsőoktatás szerkezetének nagymérvű átalakítása, mondhatni reformja, ami természetesen a környezeti képzésre is vonatkozik. Ennek részeként 2004-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság elfogadta a környezettan alapképzési szak (BSc), ebben az évben pedig az un. mester szakok (MSc, MA) alapítási dokumentumait. Utóbbiak között szerepel a tanár szak, amely a környezeti tudatformás szempontjából kulcsfontosságú. Az Eszterházy Károly Főiskolán tavaly megkezdtük a környezettan BSc képzést (Kárász 2004, 2006), a múlt hónapban pedig benyújtottuk a tanár MSc/MA szak szakindítási kérelmet, benne a környezettan-tanár szakterületet is. Előadásomban e képzésekről adok a közérdeklődés szintjén részletes tájékoztatást. A környezeti képzés célja A reform során megfogalmazott célok alapjaiban nem változtak így továbbra is célunk: 1./ A környezetvédelem kihívásaira megfelelő választ adni tudó, a problémákat kezelni képes környezeti szakemberek képzése a gazdaságban, köz- és szakigazgatásban (pl. önkormányzatok, nemzeti parkok, környezetvédelmi szakhatóságok) megjelenő környezet- és természetvédelmi feladatok ellátásra.

2./ Olyan pedagógusok képzése, akik széleskörű ismeretekkel rendelkeznek korunk környezeti problémáiról és rendelkeznek mindazokkal a kompetenciákkal, amelyek biztosíthatják az eredményes környezeti tudatformálást és a környezettudatos életvitelre felkészítést minden korcsopornál.

A képzés szerkezete A hagyományos, folyamatosan megszűnő képzéstől eltérően az új, lineáris képzés három szintet tartalmaz. Az első szintje a környezettan alapképzési szak (Bachelor, BSc/BA), amelyen hat féléves tanulmányi idő alatt alkalmazott környezetkutató szakképzettség szerezhető. Az e szakon végzettek mintegy 35-40 %-a folytathatja államilag finanszírozott formában tanulmányait a négy-öt féléves mester szintű (MSc/MA) szakaszban, ahol vagy okleveles környezetkutató szakképesítést vagy környezettan-tanári képesítést szerezhetnek. A képzés harmadik szintje a doktori képzés, ahol a környezettan szakon végzettek kb. 10 %-a doktori (PhD) fokozatot érhet el, amely elsősorban a kutatói és felsőoktatási oktatói-kutatói tevékenységhez szükséges. A környezettani képzés első két szintjének szerkezetét, mobilizációs és kimeneti lehetőségeit szemlélteti az 1. ábra. A képzés főbb tudományi területei A természettudományi terület differenciálódása két évszázada folyik, a jelenleg elfogadott hét alapszak mindegyike széleskörű, a többitől elkülönült ismeretanyaggal rendelkezik. A környezettudományi szak néhány évvel ezelőtt alakult ki és jellegéből adódóan merített a klasszikus természettudományos területek mindegyikéből. Így a képzés kötelező törzsanyagában egyaránt szerepelnek a környezetbiológiai/ökológiai, a környezet-földtudományi, a környezetfizikai és környezetkémiai szakismereti modulok, a specifikációt lehetővé tevő szakirányokban pedig ( pél-dául ilyen a terepi környész, a technika, a környezet analitikus, a természetvédelem, a vegyész, a meteorológus, a geológus, a geofizikus, a geográfus, az ökológus vagy a tanár felkészítő szakirány) a differenciált felkészülést biztosító modulrészcsoportok. Mindez erőteljes egyedi jelleget ad a környezettudomány alapképzési szaknak, minden más szaktól legalább 50%-kal eltér. A természettudomány képzési területen a környezettudományban ez az első alapképzési (BSc) szak. A szak eredményes elvégzéséhez minimálisan 1800 tanóra (kontaktóra) és ezzel 180 kredit teljesítése szükséges. A képzés négy főbb tanulmányi területet tartalmaz: 1. Törzsanyag (kötelező ismeretkörök): 80-105 kredit - alapozó modulcsoport (20-35 kredit) - szakmai törzsanyag modulcsoport (60-85 kredit) 2. Differenciált szakmai anyag: 50-75 kredit - környezettudományi szakismeretek - (kötelezően választható vagy szakirányú modul - részcsoportok) 3. Egyéb, szabadon választható ismeretek: 5-10 kreditpont 4. Szakdolgozat: 10 kreditpont A szak törzsanyaga a környezettudomány műveléséhez szükséges más tudományok alapjait, a környezettudomány alapjelenségeit és törvényeit, a környezet- és természetvédelem, valamint a környezettudományi megfigyelési rendszerek kiépítésének alapjait, a terepi és laboratóriumi méré-sekhez szükséges készségek kialakítását szolgáló tárgyakat, továbbá az ezek

elsajátításához szükséges további, magasabb szintű rokon természettudományi ismereteket tartalmazza. A törzsanyag alapismeretek modulcsoportja a szakismeretek megértéséhez szükséges fizikai, ké-miai (általános, szervetlen és szerves), biológiai (növény- és állatismeret), földtani, természetföld-rajzi, környezettani, matematikai (analízis, statisztika) és informatikai alapismerteket tartalmazza. Az alapismereti modulcsoport társadalomismereti tantárgyakat is tartalmaz, amelyek segítenek abban, hogy a képzésben résztvevők tudják a környezet – társadalom - gazdaság hármast egyetlen valós rendszerként értelmezni. A képzés gerincét jelentő szakmai törzsanyag az alábbi modulokat foglalja magába: 1. környezettudományi alapismeretek modul (25–50 kredit) a) a természet szervetlen és szerves anyagai és ezek folyamatai az egyes érintett földövekben környezeti szervetlen, szerves és biokémia, levegő-, víz- és földkémia, ásványtan, környezeti fizika, meteorológia, geoinformációs rendszerek, talajtan, hidrológia, b) az élő anyag és folyamatai, kölcsönhatásai általános ökológia, fizika az élővilágban, alkalmazott ökológia, tájökológia, mikrobiológia, hidrobiológia, biogeográfia. 2. környezet- és természetvédelmi alapismeretek modul (15–25 kredit) környezettechnológia, környezet-gazdaságtan, környezet-egészségtan, globális környezeti problémák, társadalmi beágyazottság (jog, kommunikáció, gazdasági, társadalmi vetületek, környezettudatosság, fenntarthatóság), természetvédelem 3. környezettudományi monitorozási alapok modul (15–20 kredit) (alkalmazásközpontú gyakorlatorientált megközelítéssel) A komplex rendszer (élettelen és élő, szilárd, cseppfolyós és légnemű) mintavételezése széles (nm – km) méretskálán; az alkalmazott méréstechnikák alapjai; a mérési adatok interpretációja; a méréstechnikák és értelmezések korlátai; Környezetminősítés, állapotértékelés, fizikai, kémiai, biológiai és földtudományi mérések ill. vizsgálati módszerek 4. egyéb természettudományi szakismeretek modul (5–20 kredit) (alkalmazás központú gyakorlatorientált tárgycsoport kiválasztással) Az indító felsőoktatási intézmény profiljának, hagyományainak, valamint a munkaerőpiac mindenkori igényeinek megfelelő, a környezettudomány megfelelő szintű elsajátításához szükséges további természettudományi szakismeretek.

1. ábra: A környezettani képzés szerkezete (Lakatos Gy. alapján Kárász /2004/ módosításával)

A szak törzsanyagára épülő differenciált szakmai anyag modulcsoport a szakindítás során két, egymást kiegészítő formában indítható. 1. Alapesetben szakirány nélküli képzés valósul meg. Ennek szervezése során szempont, hogy a hallgató a megadott négy szakterület (környezetbiológia/ökológia, környezetföldtudomány, környezetfizika, környezetkémia) közül minél többről, de legalább kettőről gyűjtsön kreditpontokat. E feltételt a megadott kredit-tartományok biztosítják. Ennek révén az intézményeknek lehetőségük nyílik kisebb (20–30 kreditpontos) irányított modulok/modul-részcsoportok szervezésére is. 2. A fenti alapeset mellett, annak kreditpont kerete terhére, az intézmények több speciális szakirányú modul illesztésével szakirányokat szervezhetnek. Ezen szakirányok vagy valamely gyakorlati ismeret mélyebb elsajátítását nyújtják azok számára, akik az alapdiplomával tervezik befejezni tanulmányaikat, vagy valamely mester szintű szakra készítenek fel. A szakirányok minimális kreditpont száma 50, kétszakos tanári felkészítő szakiránynál 60 ( 50 szakmai +10 pszichológia-pedagógia). A képzés szakirányai A szak alapítói sokféle szakirányt tartanak megvalósíthatónak. Intézményenként más-más szakirányt tarthatnak megvalósíthatónak. Egerben az akadémiai képzés mellezz a tanári felkészítő szakirány és két kiemelten gyakorlatorientált szakirány – a terepi környész és a technika - az eddig engedélyezett szakirányok. A környezettudomány már megalapított mester szintű (MSc) szak, amelyekre a jelzett szakirányokon felkészülhetnek a jelöltek. A tanár MA szakra kétféle szinten készülhetnek fel. A környezettan BSc szakos végzettség jogosít a környezettan-tanár szakterület első helyen (főszakként) történő elvégzésére. Akik az 50+10 kredites környezettani tanári felkészítő modul elvégzésével jelentkeznek tanár MA szakra, azoknak a környezettan-tanár szakterület csak második vagy további szak lehet. Fentiekből következik, hogy szaktanári képesítés csak mester szinten szerezhető. Véleményem szerint ez jó a pedagógusképzésnek és a pedagógusoknak is, mert lehetővé teszi, hogy csak a jól felkészült és elkötelezett hallgatók kerüljenek a pedagógusképző szakaszba. A képesítési követelmények szerint a tanár MA szak öt félév alatt végezhető el. Az ötödik félév egy összefüggő féléves iskolai oktatási gyakorlat (rezidens-rendszer) és csak ennek teljesítése után tehető pedagógusi záróvizsga. Így a pedagógusok felkészültsége és presztizse egyaránt növekedhet, azaz némileg felértékelődik a pedagógus pálya. Az alapképzési szinten fő cél a piacképes felkészítés, hiszen a végzettek mintegy fele kénytelen lesz közvetlenül munkába állni. Az innovatív tudás egyik legfőbb megszerzési módja a gyakorlati képzés. A környezettan alapszakon az alábbi gyakorlatok segítik a felkészítést: - laboratóriumi gyakorlatok; - külső információs gyakorlatok és üzemlátogatások; - terepgyakorlatok és tanulmányi kirándulások; - külföldi gyakorlatok és tanulmányutak. Az elméleti és gyakorlati képzés elvárt aránya 55 (75) % – 25 (45) %. A környezettan BSc szakképzetségben elvárt kompetenciák, elhelyezkedési esélyek és lehetőségek A környezettani alapoklevél megszerzése igazolja, hogy az alkalmazott környezetkutató általános és bizonyos szakspecifikus kompetenciákkal rendelkezik, ismeri és alkalmazza ezeket.

E kompetenciák egy része (különösen az általános kompetenciák közül) már a felsőoktatásba való bekerüléskor is meglehet (pl. nyelvtudás, általános műveltség, jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), más kompetenciákat a felsőoktatási alapképzés erősít, karakteresebbé tesz (pl. tanulási készség, kritikus és önkritikus látásmód), megint másokat, így a pl. a szakmaspecifikus kompetenciák jelentős részét a hallgatók a felsőoktatásban szerzik meg. Fontos kiemelni, hogy az alapszintre megadott kompetenciák nem választhatók el élesen a mester szint kompetenciáitól. Az alapszint elvégzése során az alábbi speciális környezettudományi szakterületi kompetenciák alkalmazói szintű megszerzése a cél: - Képesség a környezettudományban szerepet játszó anyagi minőségek és jelenségek tulajdonságainak felismerésére, azonosítására, valamint ezek környezettudományi módszerekkel való jellemzésére. - Képesség a környezeti mintákban lévő alkotók eloszlásának és szerkezetének elemzésére a nm–km mérettartományban, térben és időben egyaránt. - Az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatok megértése, valamint ezen folyamatok rendszerben való kezelése. - Képesség a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés munkafolyamat sorozaton keresztül, alkalmazói szinten. - Tudatosság a napjainkban feltáródó környezeti folyamatokkal kapcsolatban, és annak megértése, hogy a földi erőforrásokat egyszerre kell kiaknázni és megőrizni. • A környezettudományra jellemző elméletek, paradigmák, elképzelések és elvek ismerete és alkalmazása a gyakorlat szintjén. • Képesség (a rendszerint hiányos adatokból álló) különböző típusú észlelések begyűjtésére, valamint ezek alapján alkalmazói szinten hipotézisek felállítására és ellenőrzésére. • A minőség fontosságának megértése a környezettudományi kutatásokban. • Alkalmazói szintű kutatások tervezése, szervezése, lebonyolítása és kutatási beszámolók elké-szítése, beleértve az átvett adatok felhasználását is. • Adatgyűjtés, adatrögzítés és -feldolgozás a megfelelő technikák alkalmazásával terepen és labo-ratóriumban. • Terepi és laboratóriumi vizsgálatok kivitelezése felelősségteljes és biztonságos módon, megfele-lő figyelmet fordítva a kockázatbecslésre, hozzáférési jogokra, a megfelelő egészségügyi és biz-tonsági szabályozásokra, és érzékenységgel a kutatásoknak a környezetre és a megrendelőkre gyakorolt hatására. • Adatok előkészítése/begyűjtése, értelmezése és bemutatása, megfelelő minőségi és mennyiségi technikák és eljárási/programcsomagok felhasználásával alkalmazói szinten. • A mintavétel meghatározó jelentőségének felismerése; a mintavételi hibák valamint a terepi és laboratóriumi adatgyűjtés, adatrögzítés és adatfeldolgozás során fellépő bizonytalanságok megfelelő kezelése. • Megfelelő szakmai alap a tanulmányok mester szinten történő folytatására, elsősorban a környezetkutató és a környezettan-X kétszakos tanári képzésekben, de a környezettudománnyal rokon más mester szakokon is. • Tanári kompetenciák: Elsajátítandó tanári kompetenciák (a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. sz. mellékletének 7. pontja alapján): 1./ a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;

2./ tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre; 3./ a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni; 4./ a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni; 5./ az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére; 6./ a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására; 7./ a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; 8./ szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra; 9./ szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.) Sajátos kompetenciák a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 11.1.1. pontja alapján: A környezettan-tanár: 1,/ rendelkezzen komplex látásmóddal, ami magában foglalja a természeti, az épített, a társadalmi és a gazdasági környezetet, valamint a lokális, a regionális és a globális szemléletű környezeti gondolkodást; 2./ képes legyen egy téma, kérdéskör integrált és interdiszciplináris szemléletű átlátására, és a gondolkodásmód átadására; rendelkezzen környezeti intelligenciával, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, valamint a környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezésének képességével; 3./ rendelkezzék a tudatos és értékelvű gondolkodás képességével, a jövő iránt való elkötelezett magatartás, és a fenntartható fejlődés iránti felelősséggel; ismerje és alkalmazza nevelő-oktató munkájában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának interaktív, képességfejlesztő módszereit;

4./ képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatos magatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványai között; legyen képes az iskolai környezeti nevelési programok elkészítésére és a tantestület bevonásával történő megvalósítására.

E kompetenciák birtokában a környezetkutatók és környezettan-tanárok jó eséllyel veszik fel a versenyt a munkaerőpiacon. Az elhelyezkedési lehetőségeket a 2. ábrán foglaltam össze. ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

BSc és MSc

MSc • KÖZOKTATÁSBAN Általános iskolában:

• SZAKIGAZGATÁSBAN Nemzeti parkok környezetvédelmi felügyelőségek, vízügyi igazgatóságok

* Környezettan-tanárként - természetismeret - környezetünk - egyéb környezeti tantárgyak * szabadidő szervezőként Középiskolában: * Környezettan-tanárként a környezeti szakoktatást végző iskolában - ökológia - természetvédelem - környezetvédelem - környezettan - környezet-egészségtan * szabadidő szervezőként

- környezeti szakemberként - szakértőként • KÖZIGAZGATÁSBAN Önkormányzatoknál - környezetvédelmi előadóként - környezetvédelmi referensként • TÁRSADALMI SZERVEZETEKNÉL - szakmai munkatársként - szakértőként - erdei iskolai pedagógusként • GAZDASÁGBAN - környezetvédelmi szakemberként - szakértőként

TÁRSADALMI SZERVEZETEKNÉL ÉS GAZDASÁGBAN * erdei iskolai pedagógusként

2. ábra: Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek

A környezettan képzés specifikumai az Eszterházy Károly Főiskolán Az egri főiskola természettudományi kara 2006-ban megkapta a környezettan BSc szakon a szakindítási engedélyt nappali és levelező tagozaton egyaránt. A Magyar Akkreditációs Bizottság minden kérvényezett szakirányon, így az un. akadémiai (szakirány nélküli), a terepi környész, a technika és a tanári felkészítő szakirányon elindult a képzés mindkét tagozaton. Ezek közül terepi környész képzés csak Egerben van, a technika szakirányon Egerben, Nyíregyházán és Szegeden tanulhatnak az érdeklődők. A szakirányok és a tanári felkészülés tanegységeit és tervezett tantermi hálóját a mellékelt táblázatok tartalmazzák. Egerben a környezettan alapszakon tanulók részére a szakirányú képesítés mellett biztosítani akarjuk négy különböző un. kiegészítő kompetencia megszerzését is:

1. Gombaismereti szakértő (60+60 óra) 2. Gyógynövénytermesztő (30+30 óra) 3. Túravezető (60+80 óra) 4. Polgári természetőr (30+30 óra) E szakterületeken a tantervi szakmai tananyag és gyakorlat mintegy 80-90 %-ban biztosítja a felkészülést. A hivatalos kompetenciákat jelző okiratok megszerzésére azonban csak a minőséget garantáló külső vizsgabizottság előtti megmérettetés (vizsga) alapján van mód, amelyhez vizsga előkészítő tanfolyamot és vizsgát szervezünk költségtérítéses formában. Ezen kompetenciák jelentősen segíthetik a végzettek elhelyezkedését vagy akár egyéni vállalkozóként való működését is. Biztos vagyok abban, hogy a 2006-ban indult új képzés nagy lépést jelent a társadalom kollektív környezeti tudatának befolyásolásában is. Reményeim szerint a környezettan szakon végzettek megkapják arra is a lehetőséget, hogy a tudásukat alkalmazhassák. Sajnos nincsenek kétségeim arról, hogy a környezetvédelem és környezetgazdálkodás terén sok teendő lesz. Bízom abban, hogy a teendők sok olyan munkahelyet is jelentenek, amelyeken a környészek mindannyiunk javára eredményesen dolgozhatnak.

Irodalom Kárász I. (2004): Környezeti oktatás a fenntarthatóságért – a környezeti képzés reformja. METESZ Heves Megyei Szervezete Tudományos Közlemények 7., p. 86-91. Kárász I. (2006): Gyakorlatorientált környezettani képzés Egerben. V. Felsőoktatási Környezettani Képzési Ankét előadásai, Szeged.

Környezettan BSc – Terepi környész szakirány ajánlott tantervi háló Modulcsop. I. Alapismeretek (Alapozó tárgyak)

Modul

Tárgy

/ résztárgy = tantárgyelem

Természettudományi és informatikai alapismeretek

Infotechnológia Matematika (kalkulus) Fizikai alapismeretek Kémiai alapismeretek Biológiai alapismeretek Földtudományi alapismeretek Környezettani alapismeretek Nem terméMinőségbiztosítás szettudomá- EU ismeretek nyi alapisme- Közgazdasági alapismeretek retek

II. Szakmai törzstárgyak

Környezettudományi ismeretek

Környezetés természetvédelmi ismeretek

Környezettudományi monitorozás III. Differenciált szakmai ismeretek tárgyai (Terepi környész szakirány

1. 2. 3. 4. félév félév félév félév Tantervi kreditkeret 0+2 0+2 2+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0

Környezetanalitika Környezetvizsgáló módszerek Biomonitoring és környezetállapot értékelés

6. félév

2+0 2+0 2+0

Környezeti fizika Környezeti kémia Környezeti földtudomány (geomorfológia) Éghajlattan 2+0 Ökológia Hidrobiológia Mikrobiológia Terepgyakorlat (5 nap)

Környezetegészségtan Természetvédelem Környezettechnológia Környezetvédelem A fenntarthatóság Környezetvédelmi jog és igazgatás Terepgyakorlat (3 nap)

5. félév

Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+2 2+2 2+2 2+2 2+0 2+0

Óraszám Ea+gyak.

Számonkérés

0+4 2+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0

G, G K, G K K K, G K K K K K

4+4 4+4 2+2 2+0 2+2 2+0 2+0

K, G, K, G K, G, K, G K, G K K, G K K G

2+2 4+4 2+2 2+0 2+0 2+0

K, G K, G, K, G K, G K K K G

2+4 4+4 2+4

K, G, G K, G, K, G K, G

2+2 2+2 6+12 (2+2) (0+2) (2+6) (2+0) (0+2) 2+2 4+4 (2+0) (0+2) (0+2) (2+0) 2+4 2+0 4+4 2+2 2+0

K, G K, G K, G, K, G

x Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+2 2+2 2+0 2+0 2+0 x

Tantervi kreditkeret 2+2 0+2 2+2 2+2 2+4 Tantervi kreditkeret

Erdő- és vadgazdálkodás Ornitológia Természetismeret / Gyógynövényismeret / Gyomnövényismeret / Gombaismeret / Veszélyes állatok ismerete / Kőzetek és ásványok Természetjárás és túravezetés Táj- és településtan / Táj- és településföldrajz / Táj- és településértékelés / Barlangismeret / Táj- és településökológia Ökoturizmus Biogazdálkodás Erdei iskola Polgári természetőr Humán biológia

2+2 2+2 4+6 (2+0) (0+2) (2+2)

2+6 (0+2) (0+4) (2+0)

(0+2) 2+0 (2+0)

2+2 2+0

0+4 (0+2) (0+2)

2+0

(2+0) 0+4 2+0

2+2

2+2 2+0

0+2

2+0

IV. Egyéb szabadon választott Szakdolg. ÖSSZESEN:

20+8

12+16 14+14 18+10 16+14

8+8

88+70

K, G K, K, G

K, G K K, G, K, G K, G K

Kredit 20-35 4 4 2 2 4 2 2 2 2 2 26 25-50 8 8 4 2 4 2 2 2 32 15-25 4 8 4 2 2 2 1 23 15-20 6 8 6 20 50-75 4 4 18 (4) (2) (8) (2) (2) 4 8 (2) (2) (2) (2) 6 2 8 4 2 60

9 10 180

Környezettan BSc – Technika szakirány ajánlott tantervi háló Modulcsop. I. Alapismeretek (Alapozó tárgyak)

Modul

Tárgy

/ résztárgy = tantárgyelem

Természettudományi és informatikai alapismeretek

Infotechnológia Matematika (kalkulus) Fizikai alapismeretek Kémiai alapismeretek Biológiai alapismeretek Földtudományi alapismeretek Környezettani alapismeretek Nem terméMinőségbiztosítás szettudomá- EU ismeretek nyi alapisme- Közgazdasági alapismeretek retek

II. Szakmai törzstárgyak

Környezettudományi ismeretek

Környezetés természetvédelmi ismeretek

Környezettudományi monitorozás III. Differenciált szakmai ismeretek tárgyai (Technika szakirány

1. 2. 3. 4. félév félév félév félév Tantervi kreditkeret 0+2 0+2 2+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0

Környezetanalitika Környezetvizsgáló módszerek Biomonitoring és környezetállapot értékelés

Műszaki fizika Műszaki informatika Logisztika Minőségmenedzsment Műszaki ábrázolás Anyagismeret és műszaki technológia Energia és környezet Komplex tervezés Biztonságtechnika Méréstechnika Géptan Elektrotechnika és elektronika Rendszer és modell

6. félév

2+0 2+0 2+0

Környezeti fizika Környezeti kémia Környezeti földtudomány (geomorfológia) Éghajlattan 2+0 Ökológia Hidrobiológia Mikrobiológia Terepgyakorlat (5 nap)

Környezetegészségtan Természetvédelem Környezettechnológia Környezetvédelem A fenntarthatóság Környezetvédelmi jog és igazgatás Terepgyakorlat (3 nap)

5. félév

Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+2 2+2 2+2 2+2 2+0 2+0

Óraszám Ea+gyak.

Számonkérés

0+4 2+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0

G, G K, G K K K, G K K K K K

4+4 4+4 2+2 2+0 2+2 2+0 2+0

K, G, K, G K, G, K, G K, G K K, G K K G

2+2 4+4 2+2 2+0 2+0 2+0

K, G K, G, K, G K, G K K K G

2+4 4+4 2+4

K, G, G K, G, K, G K, G

6+4 0+10 2+0 2+0 2+2 4+4 2+2 2+4 2+0 0+2 2+0 2+2 2+2

K,G,K,G,K G, G, G K K K, G K, G, K, G K, G K, G K G K K, G K, G

x Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+2 2+2 2+0 2+0 2+0 x

Tantervi kreditkeret 2+2 0+2 2+2 2+2 2+4 Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+0 0+4 0+4 0+2 2+0 2+0 2+2 2+2

2+2 2+2 2+4 2+0 0+2 2+0 2+2 2+2

IV. Egyéb szabadon választott

20-35 4 4 2 2 4 2 2 2 2 2 26 25-50 8 8 4 2 4 2 2 2 32 15-25 4 8 4 2 2 2 1 23 15-20 6 8 6 20 50-75 10 10 2 2 4 8 4 6 2 2 2 4 4 60

9

V. Szakdolgozat ÖSSZESEN:

Kredit

20+8

10+18 16+16 16+12 14+12

12+4

88+70

10 180

Környezettan BSc (A) tanári szakirány ajánlott tantervi háló Modulcsop. I. Alapismeretek (Alapozó tárgyak)

II. Szakmai törzstárgyak

Modul

/ résztárgy = tantárgyelem

Természettudományi és informatikai alapismeretek

Infotechnológia Matematika (kalkulus) Fizikai alapismeretek Kémiai alapismeretek Biológiai alapismeretek Földtudományi alapismeretek Környezettani alapismeretek Nem terméMinőségbiztosítás szettudomá- EU ismeretek nyi alapisme- Közgazdasági alapismeretek retek Környezettudományi ismeretek

Környezetés természetvédelmi ismeretek

Környezettudományi monitorozás III. Differenciált szakmai ismeretek tárgyai

Tárgy

1. 2. 3. 4. félév félév félév félév Tantervi kreditkeret 0+2 0+2 2+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0

Környezetanalitika Környezetvizsgáló módszerek Biomonitoring és környezetállapot értékelés

6. félév

2+0 2+0 2+0

Környezeti fizika Környezeti kémia Környezeti földtudomány (geomorfológia) Éghajlattan 2+0 Ökológia Hidrobiológia Mikrobiológia Terepgyakorlat (5 nap)

Környezetegészségtan Természetvédelem Környezettechnológia Környezetvédelem A fenntarthatóság Környezetvédelmi jog és igazgatás Terepgyakorlat (3 nap)

5. félév

Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+2 2+2 2+2 2+2 2+0 2+0

Óraszám Ea+gyak.

Számonkérés

0+4 2+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0

G, G K, G K K K, G K K K K K

4+4 4+4 2+2 2+0 2+2 2+0 2+0

K, G, K, G K, G, K, G K, G K K, G K K G

2+2 4+4 2+2 2+0 2+0 2+0

K, G K, G, K, G K, G K K K G

2+4 4+4 2+4

K, G, G K, G, K, G K, G

x Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+2 2+2 2+0 2+0 2+0 x

Tantervi kreditkeret 2+2 0+2 2+2 2+2 2+4 Tantervi kreditkeret

50 szakmai kredit a nem tanári szakirányok differenciált tárgyaiból Pedagógiaipszichológiai tanári modul

Pszichológiai elméleti alapok A pedagógus személyiségfejlesztése A nevelés társadalmi alapjai Gondolkodók a nevelésről

2+0 0+2 2+0 2+0

2+0 0+2 2+0 2+0

Kredit 20-35 4 4 2 2 4 2 2 2 2 2 26 25-50 8 8 4 2 4 2 2 2 32 15-25 4 8 4 2 2* 2 1 23 15-20 6 8 6 20 50-75

50

K G K

K

2 2 3 3 60

IV. Egyéb szabadon választott V. Szakdolgozat

9 10 180

A) BSc szak – Környezettan (B) tanári szakirány ajánlott tantervi háló (A *-gal jelzett tantárgyak teljesítése a BSc szinten kötelező) Modulcsop. I. Alapismeretek (Alapozó tárgyak)

II. Szakmai törzstárgyak

Modul

Tárgy

/ résztárgy = tantárgyelem

Természettudományi és informatikai alapismeretek

Infotechnológia Matematika (kalkulus) Fizikai alapismeretek* Kémiai alapismeretek* Biológiai alapismeretek* Földtudományi alapismeretek* Környezettani alapismeretek* Nem terméMinőségbiztosítás szettudomá- EU ismeretek nyi alapisme- Közgazdasági alapismeretek retek Környezettudományi ismeretek

Környezetés természetvédelmi ismeretek

Környezettudományi monitorozás III. Differenciált szakmai ismeretek tárgyai

Környezeti fizika* Környezeti kémia* Környezeti földtudomány (geomorfológia)* Éghajlattan* Ökológia* Hidrobiológia* Mikrobiológia Terepgyakorlat (5 nap)

Környezetegészségtan Természetvédelem* Környezettechnológia Környezetvédelem A fenntarthatóság* Környezetvédelmi jog és igazgatás Terepgyakorlat (3 nap)

Környezetanalitika Környezetvizsgáló módszerek Biomonitoring és környezetállapot értékelés

1. 2. 3. 4. félév félév félév félév Tantervi kreditkeret 0+2 0+2 2+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0

5. félév

6. félév

2+0 2+0 2+0 Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+2 2+2 2+2 2+0 2+2 2+0 2+0

Óraszám Ea+gyak.

Számonkérés

0+4 2+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0

G, G K, G K K K, G K K K K K

4+4 4+4 2+2

K, G, K, G K, G, K, G K, G

2+0 2+2 2+0 2+0

K K, G K K G

2+2 4+4 2+2 2+0 2+0 2+0

K, G K, G, K, G K, G K K K G

2+4 4+4 2+4

K, G, G K, G, K, G K, G

x Tantervi kreditkeret 2+2 2+2 2+2 2+2 2+0 2+0 2+0 x Tantervi kreditkeret 2+2 0+2 2+2 2+2 2+4 Tantervi kreditkeret

Kredit 20-35 4 4 2* 2* 4* 2* 2* 2 2 2 26 25-50 8* 8* 4* 2* 4* 2* 2 2 32 15-25 4 8* 4 2 2* 2 1 23 15-20 6 8 6 20 50-75

60 IV. Egyéb szabadon választott V. Szakdolgozat ÖSSZESEN*:

9

12+2*

*-gal jelzett tanegységek értéke összesen 50 kredit

6+6*

6+6*

4+4*

2+0*

2+0*

32+18*

10 180

A környezettan-tanár MA szak szakmai diszciplináris egység tanterve és

a tantárgyi programok leírása A képzés szerkezete: 1. Alapozó modul: 12 kredit Csak azoknak a hallgatóknak, akik nem környezettan BSc-ből, lépnek be. A modul célja, hogy kiegészítse azoknak a hallgatóknak a szakterületi ismereteit, akik a szakra nem környezettan alapszakról, hanem az 50 kredites megalapozással kerültek be. Ezek a tantárgyak biztosítják, hogy a hallgató sikerrel teljesítse a differenciált szakmai ismeretek kreditjeit. 2. Szakmai törzstárgyak: 18 kredit Olyan kötelező tantárgyak, amelyek között a szakmódszertan is szerepel 10 kredittel. A kiemelt szerepű szakmódszertan 50 %-os részaránya kifejezi azt, hogy a leendő tanár a korábbitól szélesebb korosztállyal foglalkozhat majd. A komplex tantárgypedagógia a leendő tanár számára bemutatja a környezettan kapcsolatait más tantárgyakkal, mint például biológia, kémia, földrajz, fizika stb., illetve irodalom, történelem, művészetek stb. 3. Iskolai tanítási gyakorlat: 3 kredit (Kötelező.) 4. Differenciált szakmai ismeret: 5 vagy 17 kredit Kötelezően választható tantárgyak. Az 50 kredites megalapozással belépő hallgatóknak 5k, a környezettan alapszakról belépő hallgatóknak 17k. A modul célja a szaktudományos ismeretek bővítése. 5. Szabadon választható tantárgy: 2 kredit (Intézményi kínálatból) Az MTA doktora vagy akadémikus által tartott, intézményi kínálatból tetszőlegesen választható, intenzív módon (pl. tömbösítve) is teljesíthető tárgyak 2 kredit értékben. A szakmai ismeretek összes kreditértéke: 26 kredit, ez a 40 kreditnek 65%-a.

Teljesítendő kreditek megoszlása az előtanulmányok szerint Tantárgy blokk 180 kr környezettannal 50 kr környezettannal érkező érkező („A szakos”)( kr) („B szakos”) (kr) Alapozó törzstárgyak 0 12 Szakmai törzstárgyak, 9 9 Benne: szakmódszertan 9 9 Differenciált szakmai 17 5 ism. Iskolai tanítási gyakorlat 3 3 Szabadon választható 2 2 ÖSSZESEN 40 40

A környezettan-tanár MA szak szakterületi tantervi hálója az EKF-en Elm+G yak (heti órasz)

Tantárgyak

Értékelés (K=kollokviu m G=gyakorlati jegy)

Félév Kredit 1

2

3

4

Alapozó törzstárgyak (*) Vizek környezettana

0+2

G

2

Hulladékgazdálkodás

2+0

K

3

x

Biometriai módszerek

0+2

G

2

x

Környezeti informatika

0+2

G

2

Ökológiai rendszerek

0+2

G

3

x

2 3 3 2 2 2 2 2

x

x

x

Szakmai törzstárgyak Táj- és környezetgazdálkodás Biodiverzitás monitorozás (ea.) Fenntartható fejlődés Környezeti nevelés Tudásbázisok használata a szaktárgyban Erdei iskolai ismeretek Fenntarthatóságra nevelés Komplex tantárgypedagógia

2+0 2+0 0+2 0+2 0+2 0+2 0+2 0+2

K K G G G G G G

x x x x x x x

Iskolai gyakorlat Iskolai tanítási gyakorlat

G

3

x vagy x

Differenciált szakmai ismeretek tantárgyai Környezeti földtudomány Tájökológia Viselkedésökológia (ea.) Viselkedésökológia (gy.) Talaj- és légkörfizika Környezet és egészség (ea.) Környezet és egészség (gy.) Települési környezet Környezet és energia Ökológiai gazdálkodás Környezeti kémia Biodiverzitás monitorozás (gy.) Környezettechnológia (Szakigazgatási környezetvizsgálatok) Környezetünk anyagai Botanikai élőhely és élőlényismeret Zoológiai élőhely és élőlényismeret

2+0 2+0 2+0 0+2 2+0 2+0 0+2 0+2 2+0 2+0 0+2 0+2 0+2

K K K G K K G G K K G G G

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

2+0 0+2 0+2

K G G

2 2 2

x x x x x x x x x x x x x x x x

Szabadon választható Bármely, az intézményben meghirdetett szabadon választható tantárgy közül teljesíthető

2

Jelmagyarázat: (*) Az alapozó tárgyak helyett a környezettan (BSc) alapszakról belépők további 12 kredit differenciált szakmai ismeretet teljesítenek.

Bárdos Ferenc Életfa Környezetvédő Szövetség

Civil szervezetek a fenntarthatóságért Ha a fenntartható fejlődésről beszélünk, előtérbe kerülnek emberi vonatkozások. Az alapvető emberi jogok és a demokratikus intézményrendszer elkerülhetetlen feltétele a fenntartható fejlődésnek. Megfogalmazódik az életmód-, egészség- és értékmegőrzés kérdése. Herman Daly szerint "A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak". A Brundtland Bizottság a következő definíciót adja "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését". A fenntarthatóság feltételei Gyulai Iván (a magyarországi környezetvédő mozgalom egyik egyénisége) szakirodalmi elemzésekből kialakított értelmezése szerint:  az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, az erőforrásokból származó haszon igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása;  a folyamatos szociális jobblét megvalósítása;  a holisztikus gondolkodásmód, a szektorok közötti integráció;  az erőforrások fenntartható és az eltartó képesség szerinti használata;  a környezetminőség biztosítása. Sokszor a környezetvédők bírálják a „fenntartható fejlődés” kifejezést, mert azt csak gazdasági értelemben használják, és a fogyasztás oldaláról közelítik meg az erőforrások használatát. A fogalomhoz kapcsolódó elméletek az erőforrások állandó fogyasztását úgy tételezik fel, mintha azok mindenkor rendelkezésre állnának. Például nyilvánvaló, hogy a kőolajat és a földgázt az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogy újratermelődne, tehát fogyatkozik a készletük. Tiltakoznak a szókapcsolat olyan értelmű használata ellen, ami azt sugallja, hogy a jelenlegi gazdasági fejlődés fenntartható volna, és háttérbe szorítja a környezeti értékek megóvását. A fejlődés alatt nem az anyagi növekedést és az emberiség létszámának növekedését fogalmazzák meg, hanem az emberiség szellemi értékeinek, produktumainak fejlődését (újrafelhasználás, megújuló energiaforrások, a korlátozott erőforrások ésszerű használata, kiváltása más energiahordozókkal, stb.). A társadalmi és a természetes környezet állandóan változik, ezért csak törekedni lehet a fenntarthatóságra. Viszont jól meghatározható hogy mi az a társadalmi létforma, amellyel megközelíthető a kívánatos állapot. A fenntarthatatlan világnak a gazdasági jólét a legfőbb hajtóereje, amely kiegyensúlyozatlansága hordozza magában az értékválságot. Ha a társadalomban domináns az anyagi értékeknek a megszerzése, akkor az meg fogja határozni a különböző struktúrák kialakulását. A fenntartható fejlődés arról szól, hogy a jövő generációk iránt felelősséget visel a jelen generáció. És ennek megfelelően persze saját maga iránt is felelősséget visel. Innentől kezdve a hangsúly ezen a felelősségen van, azon, hogy mekkora ökológiai deficitet hoztunk létre (ökológiai lábnyom). A civil (önkéntes, független polgári önszerveződések) szervezetek a demokratikus folyamatokban betöltött sajátos szerepük alapján szemléletformáló, nevelő tevékenységükkel hatékonyan járulhatnak hozzá az anyagi értékeket előtérbe helyező társadalmi beidegződés és felfogás megváltoztatásához. Törekvéseik természetszerűen kapcsolódnak a környezet– és természetvédelmi nevelést végző intézmények munkájához.

A harmadik évezred elején jelentős változások indultak el az iskolák fenntartható fejlődéssel kapcsolatos felfogásában is. A fenntartható fejlődés iskoláinak minőségi kritériumait kialakítók szándéka szerint (Mayer–Mogensen 2005) a Re-schooling jövőkép legfőbb jellemzői:  az oktatás magas szintű állami elismertsége és finanszírozása;  nagyobb fokú szervezeti és szakmai sokféleség, kisebb társadalmi egyenlőtlenség;  az iskolák és a közösségek a társadalmi tőke képződésének központjaivá válnak. Hálózatépítés és partneri együttműködés számos szinten történhet: létrejöhetnek helyi, szomszédos iskolák közötti hálózatok, az iskolák és a fenntartható fejlődés pedagógiája területén zajló oktatásfejlesztésben aktív nem kormányzati és kormányzati szervezetek (egyetemek, tanárképzésben jártas központok vagy egyesületek) közötti hálózatok vagy nemzetközi partnerekkel alkotott hálózatok. Iskolai szinten a diákok és a tanárok egyaránt aktívak a hálózatok és a partneri együttműködések létrehozásában és fenntartásában. Az iskolák reaktív és proaktív módon egyaránt nyernek a hálózatépítés következtében, azaz az iskolák úgy fejlesztik saját intézményükben a tanítást és tanulást, hogy más oktatási intézmények tapasztalataiból tanulnak, és olyan hálózatokat és partnerségeket kezdeményeznek és támogatnak, melyekben tapasztalatokat hoznak létre és adnak tovább. Ebben a perspektívában a hálózat minden partnert feljogosító, dinamikus jellegű lesz, szinergiát hoz létre a partnerségben. Ez kihívást is jelent, olyan gazdasági forrásokat és kereteket kell nyújtani, melyek lehetővé teszik, hogy az iskolák létre tudjanak hozni, és fenn tudjanak tartani hálózatokat és partnerségeket. A vonzó jövőkép ellenére a környezeti nevelés az értékelés tekintetében még igen kevéssé épült be az iskolák életébe. A minőségfejlesztő szemlélet csak lassan terjed a környezeti nevelésben. Egyértelmű, hogy ha az iskolán kívüli partnerekkel való kapcsolattartás folyamatos, az iskola mindennapi gyakorlatának részévé válik, akkor többletforrásokat igényel. Az együttműködés megvalósításának is vannak többletköltségei, ha iskolán kívüli helyszínről van szó, ilyenek például az utazás és a biztonságot garantáló kíséret költségei, de sok esetben felmerülnek egyéb kiadások is. Magyarországon az elmúlt időszakban a környezettel és természettel kapcsolatos értékrendek kialakításában oroszlánrész vállaló, jelentős tevékenységet kifejtő civil szervezetek jöttek létre, és hatékony munkát végeznek a fenntartható fejlődés eszmerendszerének elfogadtatása érdekében. A legjelentősebbek a következők:  a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület;  a Környezet – és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége;  a Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete;  az Erdei Iskola Egyesület;  a Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért;  a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom;  és nem utolsósorban az országos és regionális, helyi környezet– és természetvédelmi szervezetek, akik tevékenységük egyik alapvető részeként folytatnak a neveléssel és szemléletformálással kapcsolatos tevékenységet. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület a környezeti nevelést feladatuknak vallók - s rajtuk keresztül a magyar társadalom - ismereteinek, környezeti tudatosságának és felelősségének fejlesztését, gondolkodásnak és életmódjának környezetbaráttá alakítását tűzte ki fő céljául. Segíti a környezeti nevelők munkáját, bátorítja és szervezi a közöttük lévő együttműködést. A környezeti neveléshez szükséges ismereteket és módszereket gyűjt és terjeszt. Nagy gondot fordít az emberi kapcsolatokra, a környezeti nevelők személyes

hatékonyságának növelésére, kapcsolatteremtő képességük fejlesztésére és az ökológiai fenntarthatósághoz szükséges készségek felismerésére és gyakoroltatására. A Környezet – és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége segíti a környezeti tudatosság és érzékenység fejlődését és a környezet-harmonikus magatartás megerősítését, képviseli az oktatóközpontok hálózatát, koordinálja a szövetség tevékenységét. Információkat szerez és áramoltat az oktatóközpontok segítése érdekében, hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokat alakít ki. A Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete a rendszerváltás után azzal a céllal alakult, hogy felkészítse a tanárokat a környezeti, a humán krízis által kiváltott innovációs helyzetre. Fő gondolatként kiemelték, „hogy a nevelés megújításának lehetősége és kényszere a természet-, a környezet-, az embertisztelő magatartás kialakításában együtt van jelen”. Első tiszteletbeli elnökük, Juhász-Nagy Pál pedagógiai hitvallását követik, amely a következő "életünk, ez a személyes crédó, csupán a hit, az érzések, és a tudás világának jobb összekapcsolásával lehet csak reménybelileg is teljes. Az ökológiai kultúra nem is más, mint a mítosz (kíváncsiság, képzelet, hit), a művészet (érzelem), a tudomány (értelem) eredményeinek jobb összekapcsolása, hogy a munka világában (kreativitás, cselekvés) a természeti, társadalmi értékek ne sérüljenek". Az Erdei Iskola Egyesület szervezetileg egyesíti azokat a nevelési-oktatási intézményeket, amelyek működésük szerves részeként a szorgalmi időben, természeti környezetben, rendszeresen megismerési és nevelési folyamatokat valósítanak meg. Tevékenységükre jellemző, hogy az adott természeti környezetet a megismerés és a cselekvési kultúra elsajátítása terepének tekintik, a környezet megismerésére és annak aktív védelmére nevelnek. Elősegítik a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges értékrend, gondolkodásmód, viselkedés kialakítását; a természeti környezet mellett bekapcsolják a megismerési folyamatba az adott település társadalmi sajátosságait, az emberalkotta tárgyi környezetet (ipart, mezőgazdaságot, a művészeti alkotásokat. Szervezett keretet biztosítanak a természetvédelemmel, a környezeti neveléssel, a fenntartható fejlődést népszerűsítő illetve a helyi természeti és emberalkotta kultúrák védelmével és ápolásával foglakozó egyesületeknek, szervezeteknek. A Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért elsődleges célja a helyi közösségek bevonásával történő tanterv- és programfejlesztés, amelyek a helyi környezeti értékek megóvására, a nehézségek és problémák megelőzésére, megoldására irányulnak. Megalakulásától kezdődően a helyi környezeti nevelési programok elkészítéséhez, megvalósításához és értékeléséhez nyújt módszertani és szakmai segítséget, helyi munkacsoportjai köré közoktatási intézmények kapcsolódtak. Havonta megjelenő hírlevelük, a „Hírmondó”, amely a hálózatépítés hatékony eszközévé vált, kiegészülve honlapjukkal és elektronikus hírlevelükkel. A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom célja a gyermekek és fiatalok környezeti szemléletformálása, természetszeretetre, környezetvédelemre, valamint kulturális örökségünk védelmére történő nevelése. Sajátossága, hogy a tudomány és művészet egyenrangúságát hirdeti. A zöldszíves csoportokat lelkes pedagógusok irányítják az életkori sajátosságoknak megfelelően, az óvodai, az általános és a középiskolai szinteken. Programja alkalmazkodik az iskolai tanévhez. Az általános feladaton túl – miszerint minden zöldszíves csoport feladata, hogy fogadjon örökbe egy természeti értéket – két fő feladat hatja át az éves munkát. Az egyik természettudományi, a másik kulturális feladat. A zöldszíves tanárok számára szakmai,

módszertani továbbképzéseket tartanak, s a zöldszíves óvodapedagógusokat külön országos találkozó és továbbképzés várja. A nyári szünidőben gyermekcsoportoknak környezeti nevelési táborokat szerveznek. Az országos és regionális, helyi környezet– és természetvédelmi szervezetek halmazába tartozik például a regionális szinten szerveződött Életfa Környezetvédő Szövetség is, amely 1993-óta folyamatos munkát végez a szemléletformálás és nevelés területén. Alapszabályában és hosszú távú programjában rögzített célkitűzések szerint az elmúlt időszakban kialakult összetett programját a következő korcsoportokra irányulóan végezte: - Vörösbegy Természetbúvár Közösség (óvodások) - Juhar Ág (általános iskolások) - Környezetvédők Ifjúsági Köre (középiskolások) A felsőoktatásban tanuló ifjúság sem maradt ki, azok környezeti tevékenységének szervezését és tudatformálását főleg az önálló társadalmi egyesületként, de az Életfa Szövetség tagjaként is működő Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóköpont Egyesület végzi. Szemléletformálási nevelési tevékenysége az alábbi településekre terjedt ki: Vörösbegy: Eger, Füzesabony, Nagytálya, Gyöngyöshalász, Felsőtárkány, Hatvan. Tizenkilenc óvoda kapcsolódott a hálózathoz. Juhár Ág – Ózd, Feldebrő, Felsőtárkány, Gyöngyös, Eger, Erdőtelek, Tarnaméra, Gyöngyöshalász, Abasár, Novaj, Füzesabony, Ostoros, Zagyvarékas, Bélapátfalva, Szolnok. Húsz iskolai csoport vesz részt a környezeti nevelési hálózatban. Vörösbegy Természetbúvár Közösség Az óvodáskorú gyermekre irányuló tevékenység céljai: 1. Elősegíteni és ösztönözni az óvodákat arra, hogy kiemelten foglalkozzanak a környezet és természet iránti helyes magatartási, viselkedési normák kialakításával; 2 . Szakmai, technikai és módszertani segítséget nyújtani a gyerekek neveléséhez; 3. Közös programok, ötletek és tapasztalatcserék szervezésével a nem vagyok egyedül érzés kialakítása és az egymásnak hasznos tapasztalatok átadása; 4. Személyes kommunikációval, tájékoztató levelek kiadásával elősegíteni a folyamatos környezet- és természetvédelmi nevelőmunkát. Juhar Ág A komplex program célja, hogy a programba bevont gyermekek személyiségfejlődéséhez hozzájárulva kialakítsa a felnőttkori környezetkultúra alapelemeit. A szövetség környezet- és természetvédelem iránt elkötelezett pedagógiai képesítéssel rendelkező tagjainak munkáját fogja össze, és az általuk alakított gyermekcsoportok működését segíti elő, tevékenységükhöz módszertani és gyakorlati segítséget nyújt.

A Juhar Ág szimbólumai a fűzöld színű juharlevél és ezüstjuhar nyaklánc. A szimbólumokat a gyerekek a végzett munkájuk alapján kaphatják meg. A juharlevél segítségével pontokat gyűjthetnek, amelyet különböző környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos könyvekre, kitűzőkre, matricákra, és túrázással kapcsolatos használati tárgyakra válthatnak be. Az ezüstjuhar nyakláncot a kiemelkedő munkát végző nyolcadikos vagy hetedikes tanulók kaphatják meg (ezüstből készült juharlevél, közepében zöld szívet ábrázoló achát kő). A csoportvezetők elismerése is a nyaklánc adományozásával valósul meg. A szimbólumok segítségével jelentős hangulati, szemléletformálási eredmény érhető el. A program témakörei az iskolai tananyagra és önálló ismeretszerzésre épülnek, alsó tagozatban a közvetlen környezetet megismerők, felső tagozatban egyre bővülő tartalmúak.

A Juhar Ág a környezet- és természetvédelmi szemléletformálás érdekében a következő munkaformákat működteti, amelyeket a csoportvezetőkkel kialakított módszertani találkozókon folyamatosan továbbfejleszt:  módszertani találkozók a gyakorlati tapasztalatok átadása és az együttes akciók előkészítése érdekében;  az évente két alkalommal kiadott több hónapos munkát igénylő feladatsorok megoldása és értékelése;  természetismereti akadályverseny a Madarak Fák Napja alkalmából;  különböző környezet és természetvédelmi tárgyú versenyek (pl: gombaismereti verseny, gyógynövényismereti vetélkedő, stb.);

 részvétel a szövetség által indított programokban. (környezetvédelmi veszélytérkép, őrjáratok, „Tiszta Hevesért” akció, Kis-tó program, karsztvíz védelem stb.). Környezetvédők Ifjúsági Köre Az ifjúsági csoport 1991-ben alakult meg. A Szövetség által szervezett rendezvények lelkes rendezői az ifjúsági csoport tagjai közül kerültek ki. Ilyen volt a Föld Napja, a Madarak, Fák Napja, a Madárkarácsony, a környezet- és természetvédelmi vetélkedők, stb. Jelentős munkát végeztek a különböző projektekben, és elősegítették az óvodai és általános iskolai területen tervezett programok megvalósítását.

Irodalom Láng István: Környezetvédelem - fenntartható fejlődés. Mindentudás Egyeteme, Budapest, 2002. Soren Breiting, Michela Mayer and Finn Mogensen: Quality Criteria for ESD-Schools. School Development through Environmental Education (SEED), Vienna, 2005. Havas Péter – Varga Attila: A fenntartható fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle, Budapest, 2005/12. NFFS Workshop. Környezetvédő civil szervezetek képviselőinek tanácskozása, Budapest, 2007. Szemléletformálási és nevelési programrendszer. Életfa Környezetvédő Szövetség, Eger, 2007. Elektronikus források: http://www.c3.hu/~zsziv/2oldal.htm http://www.mkne.hu http://www.kokosz.hu http://www.ttk.pte.hu/TKTE/ http://www.erdiskegy.hu http://korlanc.uw.hu.

Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület 3304 Eger, Sánc u. 42.; Tel./fax: 36/419-884; 36/520400/4168; E-mail: [email protected] A Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület 1998. tavaszán jött létre azzal a céllal, hogy folytatva az 1986. óta az egri tanárképző főiskolán működő Egri Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont szemléletformáló tevékenységét, jogilag szélesebb alapot biztosítson a hatékony környezetvédelmi munkához. Egyesületünk alapító tagja a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének (KOKOSZ) és tagja az Életfa Környezetvédő Szövetségnek. Igen széleskörű tevékenységet folytatunk, amelyben akciók, tanösvény üzemeltetés, terepgyakorlati bázishely működtetés, pedagógusok környezeti továbbképzése, kiállítások, konferenciák, versenyek szervezése és bonyolítása egyaránt szerepel. Elsődleges célunk a főiskolai hallgatók és az észak-magyarországi régióban élők környezettudatos magatartásának kialakítása és fejlesztése, továbbá szervezett mozgástér biztosítása részükre a környezetvédelmi tevékenységhez. A környezetvédelem számos területén rendelkezünk szakemberekkel. Regionális közhasznú szervezetként működünk. Tagjaink és aktív támogatóink száma mintegy száz fő, a bázishelyeink tanulóinak és dolgozóinak együttes száma több ezer fő. Tagjaink alkotják a KÖRLÁNC környezeti nevelési országos egyesület Egri munkacsoportját, FALCO ifjúsági csoportunk és a Tűzliliom Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontunk az Eszterházy Károly Főiskolán tevékenykedik, további 6 bázishelyünk a térség óvodáiban, általános és középiskolában működik. Elkészítettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére az „Iránytű a terepi környezeti nevelés szervezéséhez és megvalósításához” című kiadványt. 2001-2002-ben felmértük Heves megye helyi jelentőségű természetvédelmi objektumainak állapotát. Kiadtuk 2002-ben a „Heves megyei természetvédelmi kalauz” és 2003-ban a „Természetismereti tanösvények Észak-Magyarországon” című könyveket és eljuttattuk az Észak-Magyarország régió minden iskolájába. Környezeti Információs Tárunkban több száz könyv, CD, videofilm és egyéb segédeszközök, továbbá a EE-TIPS környezeti kiskönyvtár áll a térség pedagógusai és érdeklődői rendelkezésére. Meteorológiai mérőállomás, természetismereti tanösvény (Nagy-Eged hegy), tereptanulmányi bázishely (Tiszafüreden), környezetelemzési laboratórium szolgálja a magas színvonalú munkát. Az elmúlt években számos nemzetközi és hazai országos rendezvényt szerveztünk (pl. Brinding Environmental Education Transatlantic, 1998; KOKOSZ országos találkozó, 1998, 2005; Multimedia and Environment, 2000; X. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia, 2006), meghirdetői és a kezdetektől (1994) bonyolítói vagyunk a Kaán Károly Természet- és Környezetismereti Országos Versenynek. Hagyományos rendezvényünk évente a Föld Napjához igazodó Főiskolai Környezetvédelmi Napok. Munkánkat a KOKOSZ Enikő-díjjal ismerte el. Futó programjaink közül kiemelhető a 2005-ben indított „Együtt az élhető környezetért” tíz éves programterv, amely több régióban működő civil szervezetek és alapítványok kooperatív munkája eredményeként évente mintegy 25 változatos, valamennyi korosztályt aktivizáló programot tartalmaz.

PRO NATURA DÍJAS TERMÉSZET-ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ TANÁROK EGYESÜLETE (TKTE) Kiemelkedően közhasznú szervezet Budapest, 1039. Aradi u. 20 Telefon/fax : 2408495 e-mail : [email protected], honlap : www.ttk.pte.hu/TKTE/, szla. szám : 11703006-20035293 A Természet-és Környezetvédő Tanárok Egyesülete 1991 október19-én alakult, olyan tanárokból, akik első évfolyamát adták az országban az ELTE Természettudományi Karán elsőként indult környezetvédelmi tanártovábbképzésnek. A kiemelkedően közhasznú TKTE (a köztudatban „tanári egyesület”) tagsága (370 fő) átfogja az iskolarendszer egészét az óvodától a felsőoktatásig, az óvodapedagógustól a tanáron, az oktatáskutatón a szakértőn át az akadémikusig. Az Egyesület Pro Natura díjas, de több (20 fő) Pro Natura, Környezetünkért, Pro Régió, Kossuth és Állami díjas, a Kultúra Lovagja díjas tagja van.

Eredményeink, referenciák  



 



 



A nagyszámú szerző gárdával írt „ Ökológiai kultúra - Ökológiai nevelés „ című kiadványsorozat 11 kötete, 110 000 példány, amelynek 90 %-a a tanároknál van. A 15 év alatt mintegy 34 rendezvényt, konferenciát, terepgyakorlatot szerveztünk a környezeti nevelés és elméleti és gyakorlati kérdéseinek tisztázására és érdekei érvényesítésére, a társadalom környezeti szemléletének formálására. Kiemeljük a Magyar Tudományos Akadémiával együtt szervezett a Tudomány Világkonferenciájának a ”Művészek, tudósok, tanárok a Kozmoszért, az emberért” kísérő rendezvénysorozatát; az iskolák környezeti nevelési programja elkészítésének segítését, úgy, hogy az önkormányzatokat is bevontuk ebbe, a település környezetvédelmi programjához csatlakozva.. Környezetpedagógiai szakértői kapacitásával a kormányokon átívelően részt vett az oktatási/nevelési dokumentumok módosítási vitáiban, a környezeti szemlélet érvényesítésében. Részt vettünk a Nemzeti Környezetvédelmi Program véleményezésében, az OM és KvVM által koordinált „Útmutató az általános és középiskolai környezeti nevelés helyi tervezéséhez” kiadvány megírásában, amely a Kerettanterv melléklete, később a környezeti nevelési program minták kidolgozásában. Tartottunk tanártovábbképzést 5 akkreditált témában itthon 21 alkalommal (350 fő), két akkreditált témában határon túl (ebből 6 határon túli, három itthoni helyszínnel) 7 alkalommal (185 fő). Ebből 17 alkalommal „Az óvoda/iskola környezeti nevelési programja” tanártovábbképzés ment, amely eredményeként készültek el iskolák, óvodák környezeti nevelési programjai, települések helyi érték tanulmányai és minden esetben bekapcsolódott az önkormányzat is a továbbképzésbe. Ezt a munkát az utóbbi 5 szűk esztendőben is erőn felül végeztük. A környezeti nevelés érvényesítésében saját környezetében minden tag, egyesületi ügyekben 100120 fő aktív. Legnagyobb eredménynek tartjuk, hogy a rendszerváltás óta sikerült részt vennünk az oktatás jó értelmű korszerűsítésében, a környezeti értékek érvényesítésében az oktatási dokumentumokban, a Juhász-Nagy Pál-i pedagógiai paradigma alapján. Gazdája vagy társszervezője egyesületünk több természet-, környezetismereti versenynek, tagságunk regionális helyi érték feltáró és megismerő vetélkedője, versenye, környezeti nevelési tevékenysége (tanórán, táborban, erdei iskolában) szintén része egyesületünk munkájának. Partnerei vagyunk a környezetvédelmi szakmai szervezeteknek, a Környezetvédelmi és Vízügyi, ill. az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, tagjaink egyesületeinek, közösségeinek. Egyesületünk a kitűzött céljait fennállása óta minden évben egyre nehezedő körülmények között, de elérte, szolgáltatásai kisugárzó hatással évente 70-80000 főt ért el.

Az Egyesület tagjai kiemelkedő tevékenységét : Juhász-Nagy Pál Emlékéremmel vagy Per Naturam díjjal ismeri el. Tevékenységünk az óvoda/iskolarendszer szerint is artikulált, ezt tükrözi az elnökségi összetétel is.

ÉLETFA KÖRNYEZETVÉDŐ SZÖVETSÉG Az Életfa Környezetvédő Szövetség 1989 óta folyamatosan működik. Elősegíti az állampolgárok, különféle szervezeteik és az önkormányzatok közötti együttműködést, kommunikációt. Hozzájárul egy dinamikus, a kormányzati, önkormányzati és profitorientált szektorral harmonikusan együttműködő, sajátos szerepét vállaló nonprofit szektor kialakulásához, működéséhez, fejlődéséhez. E cél szerinti országos tevékenysége a tudomány, kutatás, nevelés, kultúra, oktatás, ismeretterjesztés, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, és környezetvédelem körében a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányul. Több komplex programrendszert működtet Lakóhelykultúra, Természetvédelem, és Szemléletformálás-kommunikáció címmel. Szakmai kiadványai az elmúlt időszakban, széles körben terjedtek. (Kis tó program tanulmánykötetei, Szőlészet és borászat környezetvédelmi kérdései, Gépkocsi a családban és a szervizben, „Első Lépések” stb.) Szervezetünk 1994-ben a környezetvédelmi minisztertől Környezetünkért Emlékplakettet, 1998-ban Pro Natura Emlékplakettet kapott. Taglétszáma 2006. év végén 4257 fő, akik mintegy 44 helyi szervezetben segítik elő a célkitűzések megvalósítását. Tevékenységét mintegy 50 szakértő segíti. A szervezet típusa speciális projektorientált, nonprofit jellemzőket mutató mátrix. Emellett a szövetség informális, decentralizált jegyeket mutat, amelyben meghatározó szerepe van a szervezeti kultúrának. A koordináció személyorientált, a konfiguráció adhokratív. A központi iroda öt munkatársat foglalkoztat. A könyvelést a Gratis Bt. végzi. A web. mester egyéni vállalkozóként látja el feladatait. Három főt részmunkaidőben megbízás alapján foglalkoztatunk nyilvántartási, ügyeleti és takarítási feladattal. Szakképesítés szerint: egy fő környezetgazdálkodási agrármérnök, egy fő mezőgazdasági menedzser agrármérnök, egy fő közgazdász, két fő személyügyi menedzser, két fő középfokú ügyintézői képesítésű. A szervezet működteti – Eger Megyei Jogú Város és az SZMM megkötött szerződés alapján - az Egri Nonprofit Információs Szolgáltató Központot és Civil Házat. A szervezet korszerű irodatechnikával rendelkezik, mintegy 15 számítógép (asztali és hordozható), nagy teljesítményű szerver, belső hálózat, digitális fénymásoló, lézernyomtatók, scanner, telefax, négy telefonvonal, állandó szélessávú Internetkapcsolat, projektor, diavetítő, írásvetítő, digitális fényképezőgépek, videólejátszók, televízió, terepi vízvizsgálati műszerek, állnak rendelkezésre. Eger belvárosában mintegy három irodában működik. Tiszanánán telephelye van. Életfa Környezetvédő Szövetség jelenleg futó programjai az Országos Kis-tó, a Regionális Zöld Telefon Szolgálat, a Környezetvédelmi oktatás-előadássorozat, Juhar Ág, a Vörösbegy, a KIK, Partnerség, Együttműködés és projektmenedzsment, Regionális tanácsadási program, Nemzetközi konferencia, tanulmányút, Tiszta Egerért, KÖRTE és Civil Ház, Kis-tó Oktatóközpont. Több nemzetközi és hazai szervezettel, hálózattal élő kapcsolatot tartunk és célorientált együttműködést valósítunk meg (pl.: KÖT, HUMUSZ, Energia Klub, MOTT Alapítvány, Inforce, MTVSZ, NIOK, CISZOK stb.). Több program megvalósításánál működtünk és működünk együtt a proHáló hálózattal, amely alapításában részt vettünk és tevékenységébe aktívan bekapcsolódtunk. Rendszeresen részt veszünk a környezet- és természetvédő szervezetek országos találkozóin. A Nonprofit Információs Szolgáltató Központ aktívan közreműködik az NCA rendszerének működtetésével kapcsolatos szervezési és kommunikációs feladatok megoldásában (ESZA Kht. megállapodás). Szervezetünk állandó meghívottja a Heves Megyei Közgyűlésnek, szerepel az Országgyűlés civil szervezeti listáján. Főbb támogatóink a MOTT Alapítvány, Környezetvédelemi és Vízügyi Minisztérium, SZMM, NCA, SZJA 1%, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Heves Megye Önkormányzata.

A FENNTARTHATÓSÁGRA OKTATÁS GYAKORLATA Természeti és kulturális értékek a Bükk kapujában TKTE országos rendezvény résztvevői (Eger, 2007. szeptember 21-23.)

TKTE tagok: 1. Bazsó Bertalan (Kazincbarcika) 2. Bazsó Bertalanné (Kazincbarcika) 3. Balogh Terézia (Szentes) 4. Bérczi Szaniszló 5. Bódis Bertalan (Nagyoroszi) 6. Böszörményi Józsefné (Pocsaj) 7. Budainé Dr. Kálóczi Ildikó (Debrecen) 8. Csabalik Zsuzsanna (Miskolc) 9. Deákné Demjén Ilona (Vámospércs) 10. Dr. Gulyás Pálné (Budapest) 11. Dr. Grónás Tiborné (Tóalmás) 12. Dr.Gyulainé Szendi Éva (Miskolc) 13. Faragóné Szénásy Emese (Halásztelek) 14. Hajnal Lászlóné (Felsőtelekes) 15. Hegyi Sándor Dr. (Pécs) 16. Horváth Balázs (Szeged) 17. Horváth Béla dr. (Szekszárd) 18. Dr. Horváthné Papp Ibolya (Szekszárd) 19. Dr. Juhász Nagy Pálné 20. Juhászné Sáros Márta (Szolnok) 21. Kádas László (Budapest) 22. Kertész György Dr. (Budapest) 23. Dr. Kertészné Szabó Erzsébet (Jászberény) 24. Kiss Balázs (Budapest) 25. Kiss Balázsné (Budapest) 26. Dr Krizsán Józsefné (Mezőtúr) 27. Dr. Lakatos Gyula (Debrecen) 28. Lengyel Zoltán (Budapest) 29. Mascher Jenő (Sopron) 30. Papp Lajosné (Izsófalva) 31. Pigler Edit (Érd) 32. Rátkai János (Budapest) 33. Rátkainé Fehér Ágnes (Budapest) 34. Sári Edit (Mezőcsát) 35. Sas István (Jászberény) 36. Suhaj Csilla (Jászberény) 37. Dr. Tátrainé Gulyás Gabriella (Izsófalva) 38. Dr. Tóth Albert (Kisújszállás) 39. Varga Szilárdné (Érd) 40. Vass Tamás (Szentes) 41. Veszelovszky Endréné (Vámospércs)

42. Dr. Vida Gábor (Budapest) 43. Dr. Vidáné Győrváry Borbála (Budapest) 44. Pintye Ildikó (Kaposvár) 45. Dr. Kárász Imréné (Eger) 46. Dr. Kárász Imre (Eger) Szervezők, közreműködők, támogatók: 47. Bíróné Farkas Zsuzsanna (Eger, Tűzliliom Egyesület) 48. Krinszkiné Dulai Judit (Eger, Tűzliliom Egyesület) 49. Bárdos Ferenc (Eger, Életfa Környezetvédő Szövetség) 50. Dr. Fodor Gábor ( Budapest, KvVM) 51. Bazsáné Dr. Szabó Marianne ( Budapest, KvVM) 52. Dr. Vida József ( Eger, EKF) 53. Dr. Hauser Zoltán (Eger, EKF) 54. Dr. Liptai Kálmán (Eger, EKF) 55. Duska József (Eger, BNP Ig.) 56. Pallagi László (Eger, Egererdő Zrt.) 57. Iványiné Tóth Mária (Eger, Polgármesteri Hivatal) 58. Takács Zoltán (Eger, Felnémet Kultúrájáért Alapítvány) 59. Baráz Csaba (Eger, Bükki NP) 60. Szabóné Czitor Gabriella (Eger, Bükki NP) 61. Matúzné Nagy Ildikó (Eger, Kossuth Zsuzsa Gimn.) 62. Dulainé Murányi Judit (Eger, Tűzliliom Egyesület) 63. Antal Györgyné (Eger, EKF Környezettud. Tsz.) 64. Misik Tamás (Eger, EKF, Környezettud. Tsz.) 65. Leskó Gabriella (Eger, EKF Környezettud. Tsz.) 66. Nagy Judit (Eger, EKF Környezettud. Tsz) 67. Bartók Dóra (Eger, EKF) 68. Dr. Újfaludi László (EKF Környezettani Intézet) 69. Dr. Rácz László (EKF Környezettani Intézet) 70. Szmutkó Zsuzsanna (Budapest, KvVM) 71. Jónás Zoltán (EKF kult. ig.) 72. Farkas Gáborné (Eger, Tűzliliom Egyesület) 73. Háda Krisztina (Eger, Kossuth Zs. Gimn.) 74. Kerekné Fábri Eufrozina (Eger, Kossuth Zs. Gimn.) 75. Urbán Pál (Egererdő Nyrt., Eger) 76. Csákvári Antal (Eger M.J.V. Önkormányzata) 77. Katona Ildikó (Eger, Környezettudományi Tsz.) 78. Újvárossy Antal (Aggteleki Nemzeti Park)

A konferencia védnökei és támogatói A RENDEZVÉNY VÉDNÖKEI: Dr. Fodor Gábor miniszter (KvVM) Dr. Hauser Zoltán rektor (EKF) Duska József igazgató (BNP) Pallagi László vezérigazgató (Egererdő Zrt.) A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Eszterházy Károly Főiskola Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület Nemzeti Civil Alap Eger M. J. V. Polgármesteri Hivatala Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Egererdő Zrt. EKF Környezettudományi Tanszék Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Életfa Környezetvédő Szövetség Bervavölgyi Óvoda Felnémet Kultúrájáért Alapítvány Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Turinform Egri Iroda Szikla Bt.

Szervező bizottság Dr. Kárász Imre Dr. Kárász Imréné Dulainé Murányi Judit Dr. Gulyás Pálné

Jegyzetek:

Jegyzetek: