A fasciolosis járványtana és előrejelzése hazánk viszonyai között

Parasit, hung. 14. 1981-1982

A fasciolosis járványtana és előrejelzése hazánk viszonyai között Dr. K O B U L E J

Tibor

Állatorvostudományi

Egyetem

Általános

Állattani

é s Parazitológiai

Tanszéke,

Budapest

"The epidemiology andforecasting o f fasciolosis i n Hungary"- Kobulej, T . - Parasit, 14: 17-34.

ABSTRACT. summer arily

Severe

outbreaks

o f fasciolosis

i n Hungary

show close

Forecasting

microhabitats

minimum

number

Fasciola hepatica infection

rate

during the summer,

o f 100 snails under

existence

the local veterinarians

to check

a dissecting

o f 2-5%

prim-

o f the disease i s based upon t h e t r a c i n g o f m i c r o -

habitats on the pasture i n July andAugust. I n case o f permanent

an

relationship with the

r a i n f a l l and m u l t i p l i c a t i o n o fthe intermediate host, i.e. Lymnaea truncatula

i n the microhabitats.

lated

hung.

1981-82.

their

rate

microscope

i n the snails

permits

of densely

a r e advised

popu­

to collect

a

o f infection w i t h developing stages o f

i n the e a r l y andm i d - A u g u s t . I n case o f forecasting

o f severe chronic

d u r i n g the w i n t e r w h e r e a s higher r a t e o f infected snails r e s u l t s

fasciolosis

in acute fasciolosis i n sheep

during September and October.

A f a s c i o l o s i s hazánk k é r ő d z ő i n e k endémiásan j e l e n t k e z ő , l y o s a n károsítja át

a

tanszék

mételykór zési

e g y i k kutatási

járványtanára

rendszert

kimunkáltuk fasciolicid

programját

képezte,

dolgozzon

jóvoltából

a

eredményeiről

a fasciolosis

tában v a n n a k ez

pontos

arra

a fasciolosis

helyi

kell

rendszert

k ö z r e m ű k ö d é s é v e l a g y a k o r l a t i g e n hatékony

a k a r értesült: m i n d e n megyében,

állatorvostanhallgatók parazitológiai jelzéseiből

tanszék

gazdagodott.

adások egész sorában ismertettük a kollégákkal, lesz

h o g y fényt d e r í t s e n a m á j ­

k i . A kutatási p r o g r a m e r e d m é n y e s e n z á r u l t , m e r t a z e l ő r e j e l z é s i

anyagok egész sorával

tárgyévben m i l y e n

a m e l y n e k az v o l t a célja,

é s a hatékony v é d e k e z é s céljából l e h e t ő l e g egyszerű', de m e g b í z h a t ó e l ő r e j e l ­

és gyógyszergyáraink

A kutatási p r o g r a m

gyakorlat

időszakos h e l m i n t h o s i s a , a m e l y esetenként sú­

állattenyésztésünket. E z é r t a bántalom tanulmányozása m é g a 6 0 - a s években több éven

járványtani oktatási

ahol a fasciolosis endemiás,

hogyan lehet azt megállapítani, helyzete

programjának

elő­

hogy az adott legelőn a

és az idevonatkozó i s m e r e t e k m á r régen az e g y i k tételét képezik. M i n d e z e k ellenére a

következtetnünk, hogy kevés a z o k n a k a kollégáknak a száma, a k i k

h a z a i j á r v á n y t a n á v a l é s a l k a l m a z n i tudják e l ő r e j e l z é s i r e n d s z e r ü n k e t .

tisz­ Pedig

előrejelzést tesz lehetővé és egyszerűségénél fogva elsősorban a gyakorló állatorvosok

tudják hatékonyan a l k a l m a z n i .

A h e l y z e t ilyetén alakulásának kétségtelenül m i v a g y u n k a z o k a , m e r t e kutatások csupán e g y k i s ről

jelent m e g közlemény

próbálásának az e r e d m é n y e i r ő l (7, 9, 1 1 , 1 3 , 1 5 , 3 3 ) . E z t e s z i indokolttá, hogy m o s t m i n d e n kiterjedően

foglaljuk

írásba

részé­

(10, 1 2 ) ; n e m ugy, m i n t a különféle f a s c i o l i c i d s z e r e k előállításának é s k i ­ sokévi megfigyeléseinket. Tesszük e z t azért

l e z á r á s a óta m e g f i g y e l t e s e m é n y e k

egyrészt

részletre

i s , m e r t a j e l z e t t kutatások

i g a z o l t a k bennünket, m á s r é s z t pontosították t á r e y b e l i i s ­

mereteinket. A f a s c i o l o s i s elleni t e r v s z e r í T é s egyben racionális küzdelem igénye az 50-es évek derekán amidőn rek

jelentkezett,

v é g é r v é n y e s e n v i l á g o s s á vált, h o g y a bántalom leküzdése m é g a z i g e n hatékony f a s c i o l i c i d

segítségével

i s c s a k abban az esetben vezethet kielégítő e r e d m é n y r e ,

ha azok alkalmazásakor

sze­ iga-

zodunk

a

májmételykór

járványtanához.

Ekkor

i n d u l t a k m e g hazánkban

azok az eló'kísérletek (5, 8),

a m e l y e k a későbbi kutatást m e g a l a p o z t á k . A n g l i á b a n e b b e n az időben m á r javában f o l y t a k a m á j m é t e l y ­ kórral kapcsolatos

kutatások

és

az é v t i z e d v é g é n m e g i s j e l e n t az e l s ő m u n k a

A n g l e s e y területére kidolgozták az " M t " f a s c i o l o s i s e l ő r e j e l z é s i Az

M t rendszer

nedvesség -

az

(27), amelynek

szerzői

rendszert.

é l ő s k ö d ő és köztigazdáinak életbenmaradását

befolyásoló legfontosabb tényező -

ebből kivonják a p á r o l g á s o k o z t a v e s z t e s é g e t ( t r a n s z s p i r á c i ó P e n m a n s z e r i n t ) , hozzáadnak ötöt és s z o r o z z á k a z e g é s z e t a hónap c s a p a d é k o s n a p j a i n a k a s z á m á v a l . A k é p l e t í g y n é z k i : ( R - P + 5 ) n ; K a havi csapadékmennyiséget, a P a havi transzspirációs értéket, jainak

a számát

jelű legyen. gyakorlati

a

alakulásának a f i g y e l e m m e l kísérésén a l a p s z i k : m é r i k a csapadék mennyiségét (inchben),

jelenti. A konstanst

Erősen csapadékos megfigyelések

az n p e d i g a hónap c s a p a d é k o s

nap­

("5") azért alkalmazzák, hogy a n y e r t mutató m i n d i g pozitív

hónapban

alapján

meg­

ahol az

az egyenlet

kiderült,

hogy

alapján

n y e r t mutató

az é l ő s k ö d ő fennmaradása

elő­

nagyon magas lehet,

de a

m á r a 100-as értéknél is

biztosított, e z é r t az ennél m a g a s a b b é r t é k e k e t i s 1 0 0 - n a k v e s z i k . A z ( R - P + 5 ) n képlet a z o n b a n c s a k j ú ­ niustól s z e p t e m b e r végéig tartó időszakra é r v é n y e s , m e r t a hőmérsékleti v i s z o n y o k hasonlósága

miatt

az élősködő külső fejlődésének az e r é l y é b e n n i n c s e n különbség. Májusban é s októberben a z o n b a n a k ö r ­ nyezet alacsony hőmérséklete miatt

(s i g y a z é l ő s k ö d ő f e j l ő d é s e j e l e n t ő s m e g l a s s ú b b o d á s á n a k

nyaként) az u n . M t i n d e x kiszámitására s z o l g á l ó képletet módosítani k e l l : ^ Angliai tapasztalati megfigyelések szerint a n y a g a (peték)

tavasszal,

ill.

í

5

0

-

6

3

folyomá­

maximummal).

két F a s c i o l a - f e r t ő z é s i hullám l é t e z i k : a) a nyári -

amelynek

a nyár folyamán került a l e g e l ő r e és az ebből k i a l a k u l t m e t a c e r c a r i á k k a l

a gazdaállatok késő nyáron, ősszel, i l l . tok

^T^"

az ő s z folyamán l e g e l ő r e került,

télen fertőződnek a legelőn; b) a téli - a m i k o r i s a gazdaálla­

o t t fejlődésnek indult,

áttelelt, m a j d fejlődésüket t a v a s s z a l ,

ill.

nyár elején befejező metacercariákkal fertőződnek. A z M t i n d e x s e g í t s é g é v e l a két i n v á z i ó s s z e z o n j e l l e g é n e k a z e l ő r e j e l z é s e v á l i k l e h e t ő v é .

E z úgy t ö r t é ­

n i k , hogy a vázolt képletnek az e g y e s hónapokra vonatkozó a d a t a i t (május-október) összeadják és az í g y nyert

mutató

jelzi,

hogy a várható nyári, i l l .

téli invázió eredményeként m i l y e n m é r t é k ű

fasciolosis-

járvány várható. T a p a s z t a l a t i m e g f i g y e l é s , hogy A n g l e s e y (Wales észak-nyugati r é s z e ) területén mutató

alatt

é r t é k fölött

semmi

vagy

csak jelentéktelen veszteség várható,

súlyos f a s c i o l o s i s o k o z t a v e s z t e s é g g e l k e l l s z á m o l n i . E n n e k alapján m e g h a t á r o z h a t ó ,

m i l y e n legeltetési p r o g r a m m a l , (irtás) lehet megelőzni a bajt

Hamarosan bebizonyosodott, böző

területeire

Az

angliai

m i k o r r a ütemezett terápiás beavatkozással, i l l .

hogy

a k é p l e t alapján k i s z á m í t o t t mutató g y a k o r l a t i é r t é k é t A n g l i a külön­

meg

kell

határozni.

V a n n a k Angliának olyan területei

számítani. t a p a s z t a l a t o k alapján

alkalmazhatóságát

Franciaországban

másutt i s a z z a l

index kiszámitására 100-nak,

Mivel

(21), ahol p l . a

n i n c s e n s z á m o t t e v ő v e s z t e s é g , 4 0 0 - 4 5 0 között k ö z e p e s , és 4 5 0 fölött súlyos v e s z t e ­

(22, 1 6 ) , Hollandiában (24),

Svédországban (19) i s m e g i n d u l t a k a hasonló m e g f i g y e l é s e k ,

nem

hogy

csigák elleni akcióval

(26, 2 3 ) .

empirikusan

400-as érték alatt ségre lehet

300-as

300-400-as érték között közepes, 400

az " M t " e l ő r e j e l z é s i

spiráció adatainak

a

eljárás

a megszorítással, hogy a m e t r i k u s rendszerben a nedvességi (Mt)

szolgáló képlet a következőképpen módosul: ®

hanem 85-nek kell

Olaszországban (25),

a m e l y e k e r e d m é n y e i i g a z o l t á k az

"äs^*

^

s

a

kritikus

n

a

v

*

értéket

venni.

r e n d s z e r elég nehézkes (nincsen m i n d i g lehetőség p l . a potenciális t r a n s z ­

b e s z e r z é s é r e ) és

az

igény inkább a z , h o g y n e m e g y e g é s z t e r ü l e t r e ,

hanem egy

f a r m r a nyerjünk e l ő r e j e l z é s i a d a t o k a t , u g y a n c s a k Angliában kimunkálták az un . S t o r m o n t " w e t d a y " e l ő ­ rejelzési r e n d s z e r t (30, 31). Ez azon alapszik,

hogy az u n . "nedves napok" száma,

amidőn 1 m m vagy

annál több c s a p a d é k h u l l o t t , s z i n t é n a l k a l m a s p a r a m é t e r t nyújt az e l ő r e j e l z é s r e . E n n e k l é n y e g e a z , h o g y egy

adott területen

ványtanát, losistól het

(vagy

farmon),

ahol

ismerik

a z évek során t a p a s z t a l t a k alapján a f a s c i o l o s i s

ugyancsak e m p i r i k u s alapon megállapítják, hogy a sok, mérsékelt i l l . g y a k o r l a t i l a g

kármentes

jár­

fascio-

években m e n n y i v o l t az u n . n e d v e s n a p . E n n e k alapján e g y g y a k o r l a t i táblázatot l e ­

felállítani, a m e l y s z e r i n t

előrejelezhető a fasciolosis veszélyének a mértéke, s ennek révén m e g -

s z e r v e z h e t ő e k a szükséges lépések. A z e l ő r e j e l z é s m i n d i g e g y s t a n d a r d év a d a t a i h o z viszonyítva t ö r t é ­ nik.

P l . É s z a k - Í r o r s z á g v i s z o n y a i között a "standard é v " a z t j e l e n t i ,

havonta

12 n e d v e s

nap van. Ilyen

standard

évben csak

körülírt,

h o g y júniustól s z e p t e m b e r v é g é i g

különlegesen nedves területen,

vagy

csupán egy-két f a r m o n f o r d u l e l ő h e v e n y v a g y félheveny j u h - f a s c i o l o s i s , nos a j u h o k között. E n n e k a r e n d s z e r n e k a hiányossága, sát,

ill.

az idült f a s c i o l o s i s

általá­

hogy nem veszi tekintetbe a hőmérséklet

s í g y , ha a június jóval hűvösebb a sokévi átlagnál,

hatá­

a k k o r a kevés c s i g a m i a t t a r e n d s z e r e s e t l e g

i n d o k o l a t l a n u l n a g y o n súlyos h e l y z e t e t j e l e z e l ő r e . A s t a n d a r d év csapadékos ra

megállapítható,

vetőleges hasonló,

képet

s

n a p j a i n a k a s z á m a t a p a s z t a l a t i m e g f i g y e l é s e k alapján A n g l i a b á r m e l y

ehhez hasonlítva az e l ő r e j e l z é s b e n n y e r t csapadékos

kapunk

arról,

hogy a

v a g y annál súlyosabb,

ill.

fasciolosis

invázió és

pontjá­

n a p o k s z á m a alapján

hozzá­

annak következménye a standardhoz lesz

enyhébb l e s z .

U j a b b a n Angliában m á r m a t e m a t i k a i m o d e l l e k s e g í t s é g é v e l (2, 35) próbálják a f a s c i o l o s i s t e l ő r e j e l e z n i . Ezek

a parazitás

betegségek előrejelzésének a jövőbeli

módszerei;

a programozás nehézségei

miatt

azonban j e l e n l e g g y a k o r l a t i alkalmazhatóságuk

korlátozott.

A szomszédos

az 5 0 - e s é v e k f o l y a m á n f o l y t a k t e r v s z e r ű m e g f i g y e l é s e k

Csehszlovákiában

szintén

már

különféle h e l m i n t h o s i s o k - köztük a f a s c i o l o s i s - j á r v á n y t a n á n a k f e l d e r í t é s é r e . núsága s z e r i n t már

a

Fasciola hepatica

júniusban k e z d ő d i k

Szovjetunióban

Moszkva

hasonló kísérletek terepen,

(egyedi

esetek),

környékén

a

a tömeges inváziókra

(34), v a l a m i n t

a

E m e g f i g y e l é s e k (3) t a ­

Szlovákia v i s z o n y a i között áttelelnek,

az i n v á z i ó

azonban c s a k szeptembertől kerül

Kárpátok északkeleti és k e l e t i előterében

elkerített helyen vizsgálták a mételypeték embryonálódását,

fasciola lárvák kialakulását. A s z e r z e t t tapasztalatok s z e r i n t a kétféle

ez

142-152 napot

matikus viszonyok szakában

vett

igénybe, m i g az elsőrendűekben

akár 400 napig i s elhúzódhatott

biotópok-

a mikrokli-

különbözősége m i a t t . A v é g l e g e s g a z d a f e r t ő z ő d é s e i t t i s a l e g e l t e t é s i idény m i n d e n

létrejöhet,

mert

a partheniták és a m e t a c e r c a r i á k

z i ó r a n y á r utóján - k o r a ő s s z e l k e r ü l

SAJÁT

mert

valamint

(másodrendű

és elsőrendű) biotópokban a fejlődés üteme jelentős mértékben eltér egymástól: a másodrendű ban

sor.

folytak

(29, 36, 37, 3 8 ) . E z e k közül a M o s z k v a környéki é r d e m e l elsősorban f i g y e l m e t ,

jól m e g j e l ö l t csigákkal,

a köztigazdában

fejlődési alakjai

áttelelhetnek a l e g e l ő n , de t ö m e g e s invá­

sor.

MEGFIGYELÉSEK

A L y m n a e a t r u n c a t u l a biotópjainak s z e r e p e a f a s c i o l o s i s

Előkísérleteinkben

(8), amelyeket

arra

hogy

törekedtünk,

az 5 0 - e s é v e k

jártasságot szerezzünk a

kialakulásában

derekán

az

a k k o r i E n c s i járás területén

L . t r u n c a t u l a biotópjaiban

folytattunk,

zajló élet megítélésében,

tájékozódjunk e g y i k v a g y m á s i k biotópnak a f a s c i o l o s i s járványtanában várható s z e r e p é r ő l . U g y a n i s a b ­ ból a t é n y b ő l , m e l y s z e r i n t hazánk b ő v e l k e d i k u g y a n a f a s c i o l o s i s e n d e m i á s t e r ü l e t e i b e n ,

tömeges,

n i k a i tünetekben j e l e n t k e z ő k ö z ö n s é g e s m á j m é t e l y o k o z t a m e g b e t e g e d é s a z o n b a n c s a k esetenként elő,

arra

lehetett

következtetni

(14), hogy

csak bizonyos

csiga-biotópok kialakulása teszi lehetővé -

peték és lárvaalakok t ö m e g e s pusztulása m i a t t - e g é s z j u h - és s z a r v a s m a r h a - á l l o m á n y o k sére elegendő mennyiségű cercaria A

szott

a

csiga-biotópoknak

szerepük

szerint,

(6), a k i p l . 25 különféle V e l ü n k e g y i d ő b e n (8) másodrendű

és

az

hanem

a

megbetegíté-

létrejöttét.

L . t r u n c a t u l a biotópjainak az osztályozásával számos s z e r z ő foglalkozott

Munkáikban

kli­

fordul

a megkülönböztetése topográfiájuk,

(39, 6, 2 0 , 3 4 , 1 7 , 3 6 , 1 ) .

általában n e m a f a s c i o l o s i s járványtanában ját­

v a g y e l h e l y e z ő d é s ü k alapján

történik.

Van olyan

szerző

L . t r u n c a t u l a tenyészhelyet különböztet m e g . ha n e m is járványtani

elsőrendű

s z e m p o n t b ó l - m á r m á s s z e r z ő i s (34) különbséget t e s z a

csiga-tenyészhelyek között, kihangsúlyozván,

hogy az előbbiekben jóval

g y o r s a b b a n z a j l i k l e a k ó r o k o z ó e m b r y o g o n i á j a é s p a r t he n o g o n i á j a . Vizsgálataink során meggyőződtünk arról, ban

az

stacioner

és

s z e m p o n t b ó l az

L . truncatulának -

hazánk­

a s z e k u n d e r v . t e m p o r e r biotópokat. E z e k közül m i n d i g a s z e k u n d e r vagy t e m p o r e r b i o -

tópok kialakulása, és gelőn)

h o g y járványtani

F . h e p a t i c a kizárólagos köztigazdájának - kétféle biotópjait kell megkülönböztetni: a p r i m e r v . fennállásának

t a r t a m a fogja meghatározni,

m i l y e n lesz a legelőre járó juh-,

hogy az adott endemiás területen

(le­

i l l e t v e s z a r v a s m a r h a - á l l o m án y F a s c i o l a - f e r t ő z ö t t s é g é n e k e x -

tenzitása és intenzitása, következésképpen, daságot.

Tehát

nak arról,

m i l y e n f a s c i o l o s i s o k o z t a k á r f o g j a sújtani a k é r d é s e s

e z e k b e n a s z e k u n d e r v a g y t e m p o r e r biotópokban megfigyelhető j e l e n s é g e k

hogy a tárgyévben

a fasciolosis

endemiás

gaz­

informálhat­

területén miképpen a l a k u l m a j d a bántalom

jár­

ványtana . A kétféle biotóp megkülönböztetésének

fontos kritériuma,

körülményeit. A p r i m e r vagy stacioner csiga-biotóp,

hogy megismerjük jellemzőit és kialakulásuk

a m i n t az a nevéből i s kitűnik,

állandóan

t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t , r e n d s z e r i n t n a g y vízfelületű c s i g a t e n y é s z h e l y . E b b e n a biotópban az tula

amifibotikus életmódot folytat;

nyirkos

helyeken

tenyészik,

a biotóp szélét népesíti

petecsomóit

is ide rakja

e g é s z e n c s e k é l y , néhány c m m é l y vízben tartózkodik némi

sodrása

iszap-padok,

i s v a n . Kedvenc tartózkodási

b e . K ö z v e t l e n ü l a v í z s z i n t fölött l é v ő ,

l e (1. a z 1 . á b r á t ) . és

meglévő, L . trunca­

kerüli

még

A c s i g a tartósabban c s a k az

azokat a részeket,

ahol a víznek

már

helyét képezik a z o k a sekély p a r t i vizekből kiemelkedő k i s

a m e l y e k e n a c s i g a kedvenc táplálékát képező zöld m o s z a t o k - p l . a S c e n e d e s m u s o b t u s i u -

sculus - is elszaporodtak.

1.

ábra.

E g y g o n d o z o t t árok

(vízfolyás,

patak) ű r s z e l v é n y e két

v.

Az

elsőrendű

vagy

vizek (csermely,

stacioner

patak,

folyó)

stacioner

biotópok l e h e t n e k egyaránt.

L . truncatula petecsomóval

(elsőrendű

csigatenyészhely

á l l ó v i z e k (halastó,

természetes

tó, víztároló) és

Ez a biocönozis - sok tagja (mikrobák, gombák,

folyó

egysejtű nö­

vényi és állati é l ő l é n y e k , a m e t a z o o n fajok közül különféle f é r g e k , ízeltlábúak l á r v á i és i m á g ó i ,

gerin­

c e s e k m i n t p l . a kétéltűek,

ténye­

zők hatására. E z

alatt

gorú határok között Az

L . truncatula

cioner

az értendő,

hogy a számos

v a n a b i o t i k u s és az a b i o t i k u s

faj populációinak az e g y e d sűrűs égét e t é n y e z ő k

szi­

tartják.

populációinak

biotóp azon

Catenaria-fajok,

h a l a k ) e l l e n é r e - e g y e n s ú l y i állapotban

az e g y e d s u r ű s é g é t

élőlényei, amelyek

szabályozó biotikus tényezők közé t a r t o z n a k a sta­

e c s i g a f a j petéit fogyasztják (gombák és a m o s z a t o k közül p l . a

i l l . a C h l o r e l l a v u l g a r i s ) , vagy magában

pinotti), r a j t a élősködnek

( p l . piócák fiatal egyedei,

s z a p o r o d n a k (a p a t o g é n

Bacterium

a kétszárnyú Sciomyzidae-lárvák), vagy

a csigában

éppenség-

gel

e

csigát táplálékként fogyasztják (halak,

populációt halak

prédájává

szárazság az

a h i r t e l e n jött z i v a t a r válnak

l e s z az e r e d m é n y e ,

elsőrendű

körül

a vízszint süllyedése m i a t t kiszárad

hogy a stacioner

fogunk számit.

100 cm^-ként

2-3

beállt

a t a l a j ) pusztíthatja e l . M i n d e n n e k

biotópokban m e g l e h e t ő s e n s z e r é n y e g y e d s ű r ű s é g ű

találkozni. Megfigyeléseink

csigatenyészhelyeken

egyedsurüségnek

L . truncatula

a h o l a z o k könnyen a

v a g y i s z a p p a l t e m e t i be a pe tec s o m ókat), v a g y e n n e k ellentéte a h i r t e l e n

(a p e t e c s o m ó k

tula-populációkkal

k a c s a f é l é k ) . A z a b i o t i k u s tényezők közül az

(a l e z ú d u l ó v í z e l s o d o r j a a c s i g á k a t o l y a n h e l y r e ,

tanúsága s z e r i n t

L . trunca­

hazánk v i s z o n y a i között, h a az

L . t r u n c a t u l a e g y e d e t találunk, az m á r

tekintélyes

A z i l y e n csigamennyiség kevés ahhoz, h o g y az endemiás területen

veszteség­

g e l j á r ó F a s c i o l a - i n v á z i ó h o z elegendő c e r c a r i á t produkáljon. A z i l y e n g y é r csigatömeg esetenként pán

az egészen enyhe

fertőzöttség fenntartásához szükséges f e r t ő z ő a n y a g o t képes produkálni,

biotópok s z e r e p e a f a s c i o l o s i s járványtanában A másodrendű

elhanyagolható.

vagy t e m p o r e r csigatenyészhelyek k i s területű,

szásának eredményeként létrejött, szabályozó tényezők. M i v e l

kedvező körülmények véletlen

körülmények véletlen találkozásának

a képződményei,

bennük a c s i g a ó r i á s i t ö m e g b e n e l s z a p o r o d i k . A m á s o d r e n d ű

p o r e r c s i g a t e n y é s z h e l y e k e n 1 0 0 c m ^ - n y i területen n e m 2 - 3 , h a n e m több t u c a t dul

elő, m e r t

hiányoznak

azok

összeját­

rövidéletű biotópok. I t t n e m érvényesülnek a biocönozis egyensúlyát

ezek olyan

k e d v e z n e k az L . t r u n c a t u l a n a k ,

csu­

tehát e

a

biotikus

és

abiotikus tényezők,

amelyek

vagy

tem­

L . truncatula-egyed

for­

a m e l y e k a tulszaporodásának gátat

s z a b n á n a k . E z e k e n a z é l ő h e l y e k e n n y á r o n n é g y - ö t h e t e n k é n t új g e n e r á c i ó k e l e t k e z i k é s e n n e k m i n d e n k i ­ f e j l e t t e g y e d e három hetenként m i n t e g y 4 0 0 petét

termel.

?. ábra. E g y gondozatlan m e d e r b e n folyó patak űrszelvénye elsőrendű

(a) é s m á s o d r e n d ű

(b)

csigatenyészhelyekkel

A csiga ció),

egyedeinek

ill.

illetve időben,

a tél

az

élettartama 1 2 - 1 5 hónapra tehető. A s z á r a z s á g o t r o s s z u l tűri; a nyár

(hibernáció) viszontagságait

a hótakaró reggel

alatt)

az

apró

észre lehet venni mozgó

A másodrendű

fennállása befagyott

csak bizonyos körülmények

(iszap,

amelybe

(esztivá-

befurakodhat,

e s e t é n v é s z e l i át. T a v a s s z a l m á r korán aktív. M á r c i u s b a n , tócsák

vékony jegén, a m e l y a nap hatására h a m a r e l o l v a d ,

napos sokszor

példányait.

avagy t e m p o r e r csigatenyészhely keletkezésében

az

elsőrendű

biotóp

fontos

szerepet

játszik: ebből válik le v a g y ebből sugárzik k i . Egy gondozatlan elsőrendű van

árokban

folyó

patak

tenyészhelyről. A patakot

szélén

a másodrendű

szegélyező minden

c s i g a t e n y é s z h e l y e k e g é s z s o r a válhat l e az

mélyedés (pl. tehén-lábnyom),

amelyben

és e z t földsánc v á l a s z t j a e l az e l s ő r e n d ű tenyészhely v í z t ü k r é t ő l , potenciálisan m á s o d r e n d ű

víz

csiga-

t e n y é s z h e l l y é a l a k u l h a t (1. a 2 . á b r á t ) .

A z elsőrendű biotópról levált mikrobiotópok c s a k abban az eset­

b e n l e s z n e k az I j ^ t r ^ m c a t u l a m á s o d r e n d ű b i o t ó p j a i v á , ha e n n e k a k ö r ü l m é n y e k k e d v e z n e k . P l . h a f e l t é ­ telezzük,

h o g y az i g y l e v á l t biotópban r e k e d t e g y a p r ó h a l , a m e l y o t t h a m a r o s a n e l p u s z t u l é s

nak indul, dús,

akkor

ez n e m válik a törpe i s z a p c s i g a másodrendű

tisztavizííbiotópokat kedveli.

K e l e t k e z h e t n e k óriási tömegben másodrendű kot

rothadás-

biotópjává, m e r t a c s i g a c s a k az o x i g é n ­

szegélyező legelőn i s . Ebben

tottak

csigatenyészhelyek p l . egy gondozott m e d e r b e n folyó pata­

az e s e t b e n a z e l s ő r e n d ű c s i g a t e n y é s z h e l y r ő l v a l a m i l y e n m ó d o n

a csigák ( h i r t e l e n zápor m i a t t a p a t a k v i z e kilépett a m e d r é b ő l és csigákat s o d o r t k i az

kiju­

elsőren­

dű b i o t ó p b ó l ) a k ö r n y e z ő l e g e l ő r e . H a a p a t a k m e d r e t s z e g é l y e z ő l e g e l ő s z i n t j e a l a c s o n y a b b a p a t a k szintjénél,

a k k o r a közlekedő edények törvénye értelmében

az adott legelőn apró hellyé

válhatnak

legelőn

mikrobiotópokat,

vagy

annál

tenyészhelyek

ábra.

(1. a

valamivel 4 - 5 . ábrát).

ez

törpe

iszapcsiga-tenyészszegélyező

s i g y a l e h u l l o t t e s ő t a r t j a fent bennük a

e s e t b e n óriási töm égben a l a k u l h a t n a k k i 1-2 c m m é l y , kilúgozott m é l y e d é s e k - másodrendű törpe

Ezekben m i n d a csigák fejlődésének, m i n d a z

E g y g o n d o z o t t árokban folyó p a t a k ű r s z e l v é n y e , a m e l y t ő l j o b b r a ,

bryogoniájának, a

a nyár,

nagyobb lapos

helyeződő legelőrészen

adott

a m e l y e k megannyi másodrendű

majd

cercariák

a parthenogoniának

F . hepatica-peték

rendű

csigatenyészhelynek. A m i n t e g y

alján

az

vályú

oldalát

L.

lehetséges. Volt

s igy minden

is csak i t t célszerű

eset,

amikor

10 m hosszú,

dús z ö l d - m o s z a t s z ő n y e g b o r í t o t t a .

a juhok

ábra.

s i g y felkutatásuk esetenként

legelőbeli

csak

itatóvályúja b i z o n y u l t m á s o d ­

a l u l 3 0 c m s z é l e s é s m i n t e g y 35 c m m a g a s v á l y ú

legelt. A z augusztus derekán vizsgált csigák

Vízállásos legelő másodrendű

területeit

folyamodni.

félig k o r h a d t f a -

E z e n m i n d e n tenyérnyi területen 5-10 j ó l m e g t e r m e t t

theniták. I l y e n m á s o d r e n d ű biotópok t e r m é s z e t e s e n ,

4.-5.

feltétel

A fasciolosis előrejelzésében ezekre a jelensé­

i t a t á s után m i n d i g m a r a d t 1 0 - 1 2 c m - n y i m é l y s é g ű v í z . A j ó l á t i t a t ó d o t t , m á r

truncatula-példány

em-

a vízszintnél alacsonyabban

maximálisan kedveznek a körülmények,

A másodrendű csigatenyészhelyek változatos formában j e l e n t k e z n e k , munkával

tehénláb-

iszapcsiga-

g e k r e kell támaszkodni. M i v e l a másodrendű csigatenyészhelyek r e n d s z e r i n t a legelő körülírt

körültekintő

ellátni szüksé­

másodrendű csigatenyészhelyek alakultak k i

óriási tömegének a kialakulásához.

foglalják e l , szükség esetén csigaírtáshoz

víz­

következtében

Másodrendű csigatenyészhelyek keletkezhetnek a patakot

de csapadékos

vízszintet. A legelő területén

nyomnyi

3.

3. ábrát).

a talaj hajszálcsövessége

a b b a n az e s e t b e n i s , ha a p a t a k a v í z s z i n t a l a c s o n y á l l á s a m i a t t n e m t u d j a u g y a n v i z z e l

a potenciális ges

tócsák keletkezhetnek,

(1. a

és

35%-ában v o l t a k

c s a k kivételes e s e t e k b e n jönnek

csigatenyészhelyekkel

kilúgozott területekkel)

(a m a g a s

F . hepatica-parlétre.

fű k ö z ö t t k i s e b b - n a g y o b b

Egy másik legelőt

érdekes megfigyelést

árok vette

körül. A z árok

ábrát). A legelőt hídon l e h e t e t t sére

a

meredek a

hogy a l e g e l ő r ő l magába gyűjtse a m a g a s talajvizet

telt

(1. a fi.

D u n a t ö l t é s é h e z v e z e t ő földút v á l a s z t o t t a két, n a g y j á b ó l e g y e n l ő r é s z r e é s e g y f a ­ az

i t t legelő

1952. szeptember partján

partja lapos, jeléül meg

feladata az volt,

száraz lábbal megközelíteni. A l e g e l ő s z e m l é t a m e g y e i állategészségügyi s z e r v e k k é r é ­

végeztük, m e r t

A szemlére árok

G y ő r m e g y é b e n e g y D u n a - m e n t i l e g e i o n tettünk. A m i n t e g y 30 h a - n y i

a Dunától m a g a s töltés választott e l és két o l d a l r ó l 2 m s z é l e s , m i n t e g y 40 c m m é l y v í z z e l

(elsőrendű

annak,

szarvasmarha-állományban

végén került

hogy

csigatenyészhely) itt-ott

a tehenek

h e v e n y f a s c i o l o s i s t állapítottak m e g .

s o r . A s z e m l e során egy része

a k ö v e t k e z ő k e t konstatáltuk: a v i z e s

c s i g á k v o l t a k . A fahíd környékén az

árok

n e m a hídon, h a n e m a z árkon átgázolva közelíti

l e g e l ő t . I t t az e l s ő r e n d ű c s i g a t e n y é s z h e l y e n n e m találtunk c s i g á k a t , m e r t a z o k a t az árkon

át­

g á z o l ó marhák beletaposták a talajba.

Duna

6. ábra. E g y sajátságos másodrendű L .

A földúttól j o b b r a h e l y e z ő d ő l e g e l ő r é s z z s o m b é k o s v o l t ,

truncatula-tenyészhely

savanyú fűfélék borították,

a m e l y e k között h e ­

lyenként kilúgozott k i s e b b - n a g y o b b területek v o l t a k , s e z e k e t e g é s z e n sekély, o p a l e s z k á l ó v í z o s z l o p b o ­ rította. A z opaleszkálás h u m i n s a v a k jelenlétére utalt, ezek

csak

amfoter

árok

kísérte,

s i t t , természetesen,

n e m voltak csigák,

mert

v a g y e n y h é n lúgos v í z b e n t u d n a k m e g t e l e p e d n i , A földutat m i n d a két oldalán s e k é l y

amelyben

kevés

víz volt. A jobboldali

árokban

a v í z szintén opaleszkált, e z é r t benne

csigákat

nem

találtunk. A b a l o l d a l i

segély

u g y a n c s i g á k , de m e r t az á r o k r ö v i d v o l t ,

árokban a v í z n e m o p a l e s z k á l t ,

s i t t szép számban

voltak

e z e k száma n e m i n d o k o l t a a h e v e n y f a s c i o l o s i s fennállását

a

gulyában. E g y felnőtt s z a r v a s m a r h a h e v e n y fasciolosisának a kialakításához u g y a n i s n a g y o n s o k - 3 0 - 4 0 ezer - m e t a c e r c a r i a r a van szükség. Szükségesnek tartottuk

a

további

körülírt területén megtaláltuk,

kutatást az i n v á z i ó v a l ó d i f o r r á s a után. E z t v é g ü l i s a l e g e l ő n e k e g y

de o l y a n másodrendű

csigatenyészhely

képében,

amelyhez

hasonlóval

A m i n t a r r ó l m á r e m l í t é s történt, a l e g e l ő n e k j o b b o l d a l i felén v í z t ó c s á k v o l t a k .

azóta s e m találkoztunk.

A b a l felét, a m e l y v a l a m i v e l m a g a s a b b a n feküdt, n a g y o n s z é p , tömött, v a d p i l l a n g ó s o k b ó l á l l ó szűz borította.

Ennek

a

Duna

töltéséhez közelebb helyeződő részén három,

m i n t e g y 10 m hosszú,

gyep

1,5-2

m

s z é l e s e g é s z e n l a p o s , t e k n ő s z e r ű m é l y e d é s v o l t , a m e l y e k e t , h a n e m l e t t v o l n a bennük 2 - 3 c m m é l y v í z ­ tükör, aligha v e s z i é s z r e az e m b e r ,

m e r t a m é l y e d é s e k g y e p s z ő n y e g e s e m m i b e n s e m különbözött a l e ­

g e l ő f é l többi r é s z é n e k t ö m ö t t g y e p s z ő n y e g é t ő l . K ö z e l r ő l v i z s g á l v a e z e k a t e k n ő k a k ö v e t k e z ő " m e g l e p e ­ téssel" szolgáltak. A sekély vízből tecsomók; tenzitása

szinte minden

kiálló fűszálakon mindenütt h i h e t e t l e n mennyiségben csigák és p e ­

2

cm -en

csigát v a g y petecsomót l e h e t e t t látni. A csigák fertőzöttségének

hihetetlenül m a g a s - 4 2 , 5 % - o s -

Magyarország

kontinentális

klimatikus

körülményei

között a

L . t r u n c a t u l a szaporodási

két c s ú c s a v a n : a k é s ő t a v a s z i é s a k o r a ő s z i . A f a s c i o l o s i s járványtanában szerepet;

ex-

volt.

dinamikájának

hazánkban az előbbi j á t s z i k

az utóbbinak g y a k o r l a t i l a g n e m , v a g y c s a k k i v é t e l e s e s e t e k b e n j u t némi s z e r e p a m á j m é t e l y ­

kór alakításában.

T a v a s s z a l az

L . t r u n c a t u l a nagyon korán aktív. T ö m e g e s elszaporodására

e k a h a z a i k l i m a t i k u s körülmények: m á r j ó m e l e g v a n és csapadékban jó,

a m i a másodrendű

vul

a helyzet, m e r t

csigatenyészhelyek kialakulásának k e d v e z .

általában májustól

kedvező­

s i n c s e n hiány, e n n e k m e g o s z l á s a

E vonatkozásban júniusban tovább j a ­

a csapadék m e g o s z l á s a változatlanul j ó és a hőmérséklet m é g kedvezőbben a l a k u l .

N o r m á l i s m e t e o r o l ó g i a i v i s z o n y o k e s e t é n a f o r d u l a t július e l e j é n , a kánikula j e l e n t k e z é s é v e l k ö v e t k e z i k b e . A csapadék

mennyisége jelentősen

csökken

és m e g o s z l á s a

is gyökeresen megváltozik. Ha

r e n d s z e r e s e n h u l l o t t több-kevesebb csapadék, a k k o r m o s t vagy egyáltalán n e m e s i k , csapadék

n a g y o b b i d ő k ö z ö k b e n , 1-3 h e t e s k á n i k u l a i s z á r a z s á g

jelentkezik. kedveznek

Az ilyen

időnként

másrészt,

igen

hamar,

már

az

formájában

időre megszakító zivatarok nem

m e r t a h i r t e l e n lezúduló víz h a m a r

k l i m a t i k u s v i s z o n y a i r a j e l l e m z ő időjárás esetén júliusban a m á s o d r e n d ű két

a bennük l é v ő t ö r p e

p u s z t u l . A késő nyári ban

rövid

m e r t az i l y e n nyári z i v a t a r o k általában h e l y i j e l l e g ű e k .

T e h á t hazánk kontinentális nak,

után, e g y - e g y k i a d ó s z i v a t a r

tikkasztó hőséget

a másodrendű biotópok kialakulásának. E g y r é s z t azért,

kiszárad,

tópok

jelentkező, a

eddig

vagy a tömegesebb

hét a l a t t eltűnnek,

bio­

az e l s ő r e n d ű biotópok p e d i g jelentősen ö s s z e z s u g o r o d ­

iszapcsigák esztiválnak. A z e s z t i v á c i ó során a csigák túlnyomó többsége e l ­

(augusztus végi-szeptember eleji)

élet újra p e z s g é s n e k i n d u l ;

r e n d s z e r e s e b b csapadék hatására a biotópok-

a n y á r i k e d v e z ő t l e n v i s z o n y o k a t á t v é s z e l t k e v é s c s i g a új g e n e r á c i ó t

hoz l é t r e , de ez az idő r ö v i d s é g e m i a t t m á r n e m s z a p o r o d i k tovább, h a n e m a hibernációra készül. M i ­ v e l v i s z o n y a i n k között télen m i n d i g v a n e g y v a g y több o l y a n 1-2 h e t e s i d ő s z a k , ró,

de a h ő m é r s é k l e t - 5 — 1 0 ° C körül m o z o g ,

elsősorban Az

az F . h e p a t i c a p a r t h e n i t á i v a l

A G . nagyigmándi üzemegységében

juhok között. A legelőn, kerestük

amely

az

a m i k o r n i n c s e n hótaka­

L . truncatulák túlnyomó többsége e l p u s z t u l ,

fertőzöttek.

L . truncatula gyenge szárazságtuiésére

romi

a hibernáló

szolgáljon példaként a következő megfigyelésünk. A K o m á ­

1 9 6 5 . október

immár

több

elején

súlyos heveny fasciolosis j e l e n t k e z e t t a

m i n t 3 hete tartó szárazság

miatt teljesen

a másodrendű csigatenyészhelyeket. Természetesen ezek m á r régen megszűntek,

kiszikkadt, de

korábbi

h e l y e i k a kilúgozott l a p o s m é l y e d é s e k alapján f e l i s m e r h e t ő e k v o l t a k . E z e k r ő l a h e l y e k r ő l 3-5 c m m é l y ­ ségig

talajmintákat

helyről vett

vettünk é s g é z b e c s o m a g o l v a ,

gaházat találtunk,

A több m i n t

A z öt

20 é v e s m e g f i g y e l é s a l a t t

csupán

egyszer

fordult

e l ő - 1979-ről 1 9 8 0 - r a forduló télen - ,

összefüggő hótakaró borította országunk egész területét,

lehetővé tette a parthenitákkal fertőzött csigák és a betokozódott m e t a c e r c a r i á k e g y részének az

telelését. 1980 júliusának végén n y o k májában

csi­

a z o n b a n e z e k n e k csupán 3 - 4 , 2%-ában v o l t é l ő c s i g a .

hogy n o v e m b e r közepétől márciusig vastag, ez

v í z c s a p alatt k i m o s t u k belőlük a csigaházakat.

egyenként 200 c m ^ - e s talajminták mindegyikében nagyon s o k - 6 8 - 1 5 2 - L . t r u n c a t u l a

3-6 m m hosszú

egy

s át-

S o m o g y m e g y e i l e g e l ő t j á r ó felnőtt j u h o k é s e l ő s z ö r l e g e l t b á r á ­

F . hepatica

példányokat

t a l á l t u n k . I l y e n n a g y s á g ú új i n v á z i ó b e l i f i a t a l ,

k ö z ö n s é g e s m á j m é t e l y példányokkal addig októbernél korábban

soha s e m találkoztunk jeléül annak, h o g y

nálunk az állatok f e r t ő z ő d é s é r e legkorábban a u g u s z t u s v é g é n - s z e p t e m b e r elején kerül

sor.

Összefoglalásként a következő tényeket t a r t j u k szükségesnek m é g e g y s z e r kihangsúlyozni. A z a m f i b i o t i k u s L . truncatulának - hazánkban az F . h e p a t i c a k i z á r ó l a g o s köztigazdájának - a f a s c i o l o s i s járványtana

szempontjából

- amelyekben

a

csiga

kétféle biotópját különböztetjük m e g . A z elsőrendű v a g y s t a c i o n e r biotópok

populáció egyedszáma

n e m válik tömegessé - a f a s c i o l o s i s járványtanában n e m

játszanak számottevő s z e r e p e t . A másodrendű csiga szaporodásának, ban

a

másodrendű

bántalom

a körülmények kedveznek a hazánk­

c s i g a - t e n y é s z h e l y e k j á t s z a n a k döntő s z e r e p e t a f a s c i o l o s i s j á r v á n y t a n á b a n ,

ezért a

c s i g a - t e n y é s z h e l y e k kialakulásában sok, igen változatos tényező játszik s z e r e p e t .

a legfontosabbak

a csapadékmennyisége

minősége és összetétele. ga-tenyészhelyek zánkban

t e m p o r e r biotópokban

e l ő r e j e l z é s e az i t t zajló események m e g f i g y e l é s é n a l a p s z i k .

A másodrendű közül

vagy

azért i t t az L . t r u n c a t u l a populációk egyedszáma h i r t e l e n m e g n ő . Tehát

és

nyáron

és megoszlása,

Ezért előre nem lehet tudni,

főleg

fennállanak-e

2 , 5 - 3 hónapra

a párolgás erélye, a talaj

hogy h o l és m i k o r alakulnak k i másodrendű

a F a s c i o l a parthenogoniájának

van szükség.

A z előrejelzéshez szükséges megbízható információkhoz

sát é s a bennük z a j l ó e s e m é n y e k e t .

Az elmondottak

egy egységes séma,

hazánk m i n d e n

szerint

csi­

a befejeződéséig, amihez ha­

u g y j u t h a t u n k hozzá, ha l é p é s r ő l - l é p é s r e n y o m o n követjük a másodrendű' c s i g a t e n y é s z h e l y e k amely

Ezek

topográfiája,

alapján m o s t m á r az i s v i l á g o s ,

kialakulá­

hogy n e m létezik

legelőjét e l lehet bírálni a f a s c i o l o s i s

járványtana

szempontjából. A sok tényező és e z e k változása m i a t t , az a m i egy l e g e l ő r e e g y i k évben é r v é n y e s , a k ö ­ v e t k e z ő évben n e m b i z t o s ,

A f a s c i o l o s i s járványtana

hogy az.

hazánk v i s z o n y a i

között

A f a s c i o l o s i s járványszeríi fellépését ugyanazok a tényezők határozzák m e g , a m e l y e k a másodrendű gatenyészhelyek

kialakításában

e b b e n az állatok mozgatásának A fasciolosis

i s fontos

s z e r e p e t játszanak,

az adott terepen,

a legeltetés módjának

hazai járványtanának tanulmányozásában

és az állatsürüségnek a legelőn.

e l ő s z ö r azt k e l l e t t tisztáznunk,

petéi, fejlődési a l a k j a i a köztigazdában és végül a metacercariák ink

a bennük l é v ő

parthenitákkal és a metacercáriákat

tetjük. A z i g y n y e r t a d a t o k megbízhatóak, módon egyszerűbben is hozzá lehet j u t n i . gyüjthetünk figyeljük,

született

természetes

de a módszer körülményes.

a mesterségesen

fer­

v i s z o n y o k között t e l e l ­

E z e k h e z az a d a t o k h o z k ö z v e t e t t

E g y r é s z t u g y , h o g y tavasztól k e z d v e , midőn m á r könnyen b e -

kellő mennyiségű L . t r u n c a t u l a példányt, hogy a tárgyévben

hogy a kórokozó

hazánk v i s z o n y a i között tulélik-e t e l e ­

viszontagságait a legelőn. E z t háromféle módon lehet bizonyítani: A petéket,

tőzött csigákat

csi­

ezenkívül azonban még fontos s z e r e p j u t

v i z s g á l j u k bennük a parthenitákat, m á s r é s z t

és a fertőzött a n y j u k k a l l e g e l t bárányok ürülékében

mikor

meg­ jelen­

n e k m e g az első F . hepatic a-peték. A z így n y e r t adatok a vizsgálatok számának arányában közelítenek a valósághoz.

Mi

a z utóbbi k é t m ó d s z e r s e g í t s é g é v e l v i z s g á l t u k a k é r d é s t .

N é g y é v - 1 9 6 3 - 1 9 6 6 - f o l y a m á n (12) 27 e z e r ­

nél i s több - május derekától a u g u s z t u s v é g é i g kéthetenként g y ű j t ö t t -

L . t r u n c a t u l a példányt

vizsgáltunk

m e g . A v i z s g á l a t e r e d m é n y e alapján a r r a k e l l e t t következtetnünk, h o g y hazánk v i s z o n y a i között - a korábban

említett

okok miatt

k ö z ö t t n e m t e l e l n e k át.

Á t t e l e l é s ü k r e c s a k o l y a n s z é l s ő s é g e s téli c s a p a d é k m e n n y i s é g

a m i l y e n az 1979-ről 1 9 8 0 - r a váltó télen v o l t ,

a m i k o r n o v e m b e r derekától márciusig

hótakaró

extrém csapadékmennyiség

borította

már

- az F . h e p a t i c a petéi és parthenitái a köztigazdában legelőink v i s z o n y a i

az e g é s z o r s z á g o t . I l y e n

esetén kerül

vastag,

sor,

összefüggő

azonban nagyon r i t k a eset ha­

z á n k b a n . A m e g f i g y e l é s a d a t a i e g y é r t e l m ű e k : a több m i n t 27 e z e r m e g v i z s g á l t c s i g á b a n az e l s ő p a r t h e ­ nitákat c s a k június d e r e k á n találtuk m e g é s e z e k k i v é t e l nélkül s p o r o c y s t á k v o l t a k , j e l é ü l a n n a k , h o g y a köztigazda a t a v a s s z a l l e g e l ő r e került F . hepatica-petékből képeztek

kivételt

azok

a

csigák

kialakult m i r a c i d i u m o k k a l fertőződött. N e m

s e m , a m e l y e k e t t a v a s s z a l o l y a n l e g e l ő n gyűjtöttük,

a h o l az eló'ző év

őszén súlyos heveny f a s c i o l o s i s volt a j u h o k között. Több m i n t

10 éven

keresztül

vizsgáltuk

a t á r g y é v b e n született és fertőzött a n y j u k k a l l e g e l t

b é l s a r á t a z é r t , h o g y r e g i s z t r á l j u k az e l s ő F a s c i o l a - p e t é k m e g j e l e n é s é n e k az időpontját. 1 . táblázat

tartalmazza.

bárányok

A z a d a t o k a t az

7.

ábra.

Csapadék- és

hőmérsékleti

v i s z o n y o k alakulása

endémiát megelőző

Bonyhádon

hónapokban

az

1963. évi heveny

fasciolosis

8.

ábra. A z

1 9 6 4 . é v i bonyhádi m e t e o r o l ó g i a i v i s z o n y o k , a m i k o r i t t n e m v o l t k l i n i k a i tünetekben nyilvánuló

fasciolosis

meg­

1.

táblázat Négy fasciolosis

tekintetében endemiás legelőn ( A , B , C , D ) e l ő s z ö r l e g e l t

koprológiai vizsgálatának az e r e d m é n y e 5 0 - 5 0 m i n t a A

Év, /legelő

vm.

í.

15.

30.

v i z s g á l á t

K.10.

1959 A

_

_

_

B

-

-

-

-

-

-

C D

1960 A B C D

1961 A B C D

1962 A B C D

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

D

-

1965 A

-

-

1963

A B C D

1964 A

-

B C

B

1966

C

-

-

D

-

-

A B D

-

A

_

B

-_

C

1967

C D

1968

A B C D

1969

A B C D

1970 A B C D

2s

!

-_ -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

•-

20.

30.

X I . 10.

+ +

+

-

-+

-

+ +

+ + + + + + .+ + + + + + + + +

_

_

_

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

20.

_

-

-

X.10.

-

-

-

i d ő p o n t j a

30.

_

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

bárányok

alapján

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

+ + +

-

-_

+

-

-

-

-

-

-

-

+ +

+ + + + +

-+ + +

-

-

-

-

+ + + +

-

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

A táblázat

adatai

i s a z t tanúsítják, h o g y h a z á n k l e g e l ő i n n e m t e l e l n e k át a z F , h e p a t i c a p a r t h e n i t á i a

csigákban, m e r t abból, h o g y az e l ő s z ö r l e g e l t bárányok bélsarában az élősködő petéi legkorábban o k t ó ­ b e r v é g é n - n o v e m b e r elején j e l e n n e k m e g , a p r e p a t e n s s z a k a s z alapján

(60-67 nap) a r r a lehet következ­

t e t n i , m i s z e r i n t a bárányok fertőződésére c s a k augusztus v é g é n - s z e p t e m b e r elején kerülhetett s o r . H a a fejlődési a l a k o k v a g y betokozódott c e r c a r i á k áttelelnének, ban az

F . hepatica-peték

tuk

említett

az

a k k o r az e l ő s z ö r l e g e l t bárányok

bélsará­

korábban jelennének m e g , a m i n t a z t az ominózus 1 9 8 0 . év nyarán t a p a s z t a l ­

Somogy megyei

l e g e l ő n . E z e s e t b e n az e l ő s z ö r l e g e l t bárányok b é l s a r á v a l m á r

t e m b e r m á s o d i k felében k e z d t e k ürülni

szep­

a m é t e l y p e t é k jeléül a n n a k , hogy e g y e s állatok m á r július e l s ő

felében-derekán fertőződtek. A tárgyévben l e g e l ő r e kerülő petékből augusztus vége előtt, a m i n t azt ké­ sőbb

látni f o g j u k , hazánk k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t n e m fejlődhetnek k i az F . h e p a t i c a m e t a c e r c á r i á i . E

gálatok eredményei nyilvánvalóvá teszik, hogy hazai viszonyok között a tárgyévi májmétely forrása m i n d i g az a F a s c i o l a - p e t e t ö m e g ,

amelyet

vizs­

fertőzöttség

a fertőzött állatok s z ó m a k szét t a v a s s z a l a l e g e l ő n .

F a s c i o l a hepatica fejlődésének üteme m a g y a r o r s z á g i t e r m é s z e t e s v i s z o n y o k között Az

F . hepatica

fejlődésének ütemére

m a g y a r o r s z á g i t e r m é s z e t e s v i s z o n y o k között az

1963-1966-ban

t e r v s z e r ű i é n v i z s g á l t 27 e z e r c s i g á n n y e r t a d a t o k u t a l n a k ( 1 2 ) . E z e k s z e r i n t a z e l s ő s p o r o c y s t á k a k ö z t i g a z d á b a n c s a k június k ö z e p e táján j e l e n n e k m e g , a m i a r r a u t a l . hogy

a t a v a s z folyamán

előre.

l e g e l ő r e került Fasciola-petékben

E n n e k az a m a g y a r á z a t a ,

minimuma

a m i r a c i d i u m fejlődése nagyon lassan halad

h o g y m é g m á j u s b a n i s n a g y o n s o k az o l y a n n a p , a m i d ő n a h ő m é r s é k l e t

a 10°C alatt v a n , a m i k o r is az e m b r y o g o n i a m e g á l l (1. a 7. és 8. ábrákat).

d á u l 1 9 6 3 m á j u s á b a n 1 5 , 1 9 6 4 - b e n p e d i g u g y a n a k k o r 16 o l y a n é j s z a k a v o l t , la

higanyszá­

n e m érte e l a 10°C-t. Ilyen körülmények között a m i r a c i d i u m fejlődése n e m c s a k vontatottan,

s z a k a s z o s a n történik. nyos az

Bonyhádon p é l ­

amikor a hőmérő

idő eltelte

A hűvös

és

1964-ben

v a l a m i n t 9, 7, i l l .

csökken a hőmérséklet maximumának Bonyhádon a májusi

dálódás. E z azzal jár,

és júniusi h ő m é r s é k l e t i m i n i m u m

halad

az amplitúdója i s . P l .

átlaga 9, 7, i l l .

h o g y a május 1 . és 2 0 . között l e g e l ő r e került petékben a m i r a c i d i u m o k

m i r a c i d i u m - r a j z ás

lesz. Mivel

köztigazdára-elpusztulnak), a m e l y biztosítja

A m i l y e n mértékben

és minimumának

14,3°C,

1 5 , 8 ° C v o l t . T e h á t a h o g y h a l a d a z i d ő , úgy g y o r s u l és v á l i k e g y e n l e t e s e b b é a b a r á z ­

m á n június d e r e k á r a fejlődnek k i , így a k i r a j z á s n a k ges

hanem

után a b a r á z d á l ó d á s a h ő m é r s é k l e t e m e l k e d é s é t c s a k e g y b i z o ­

után k ö v e t i , s e z a z o k a a z e m b r y o g o n i a s z a k a s z o s s á g á n a k .

idő, olyan mértékben

1963-ban

éjszaka

egyfor­

kedvező körülmények jelentkezésekor m i n d i g töme­

a m i r a c i d i u m o k é l e t t a r t a m a r ö v i d (ha 1/2 órán belül n e m találnak

tömeges kirajzásuk

o l y a n h a s z n o s alkalmazkodási j e l e n s é g n e k fogható f e l ,

a faj fennmaradását.

A sporocystákban

az e l s ő rediák m e g j e l e n é s é t július derekán,

v a g y ennél v a l a m i v e l később

regisztrál­

t u k . T o v á b b i e g y hónap e l t e l t é v e l m e g j e l e n t e k a csigákban a c e r c a r i á k i s . E z utóbbiak r a j z á s á r a

rend­

s z e r i n t a u g u s z t u s u t o l s ó - s z e p t e m b e r e l s ő n a p j a i b a n kerül s o r . H a z á n k v i s z o n y a i között tehát a z F . h e patica

embryogoniája

és

parthenogoniája

s z o k a t l a n u l m e l e g - e z e k időtartama

3 , 5 - 4 hónapot v e s z i g é n y b e . K i v é t e l e s e s e t b e n - h a a t a v a s z

n é m i l e g lerövidülhet és i l y e n k o r a c e r c a r i á k rajzása m á r a u g u s z ­

t u s k ö z e p é n m e g i n d u l h a t . I l y e n k i v é t e l e s e s e t a z o n b a n ritkán f o r d u l e l ő . A metacercariák

élettartama a kedvezőtlen behatások ellen védő t o k ellenére n e m mondható

A z o p t i m á l i s t ú l é l é s k ö r ü l m é n y e i t a 2~i°C

hosszúnak.

é s 809? f ö l ö t t i r e l a t i v p á r a t a r t a l o m b a n j e l ö l h e t j ü k m e g . A k ö z ­

v e t l e n napfény hatására n a g y o n h a m a r - néhány óra leforgása a l a t t - e l p u s z t u l n a k . A szabályosan szénában s e m m a r a d n a k számottevő ideig életben; l e p e d n e k m e g a házinyúlban nek. Már kat,

az ősz

a maradék

(4). A metacercariák

háromhetes

pedig

legelőink körülményei között s e m s o k k a l tovább é l ­

is

súlyos

metacercariá-

a tél folyamán p u s z t u l e l , í g y az állatok t ö m e g e s f e r t ő z ő d é s é r e általában a nyár

A f a s c i o l o s i s járványtanának

lentkező,

kezelt

t á r o l á s után m á r n e m t e ­

csapadékban s z e g é n y időszak ("vénasszonyok n y a r a " ) i s m e g t i z e d e l i a

utóján - k o r a ő s s z e l e g y a r á n y l a g r ö v i d i d ő s z a k a l a t t kerül

A klinikailag

laboratóriumi

alakulása és a bántalom

manifesztálódó

fasciolosis

gazdasági

okozó

kárt

sor.

előrejelzése

hazánk endemiás területein kérődzőink időszakonként j e ­

h e l m i n t h o s i s a . Jelentkezését jellemző,

megfigyelhető jelenségek előzik m e g , ezért előrejelzése nagyon egyszerű.

a legelőn s z e m m e l jól

Megbízható adatok esetekben

bizonyítják,

hogy

az

F . h e p a t i c a petéi,

parthenitái és m e t a c e r c a r i á i

csak kivételes

( n o v e m b e r v é g é t o l m á r c i u s i g ö s s z e f ü g g ő h ó t a k a r ó a l a t t ) t e l e l n e k át h a z á n k l e g e l ő i n . M i v e l e z

n a g y o n ritkán f o r d u l e l ő , j o g g a l állíthatjuk,

hogy a tárgyévi fasciolosis forrását

pezik, amelyeket tavasszal a fertőzött végleges gazdák

a z o k a mételypeték ké­

(házi é s v a d o n é l ő k é r ő d z ő i n k ) s z ó r t a k s z é t a l e ­

gelőn . Májustól k e z d v e meteorológiai - az

körülményeink m á r

L . t r u n c a t u l a - szaporodásának,

e s i k több-kevesebb csapadék,

kedveznek m i n d a fontos s z e r e p e t játszó köztigazda

m i n d az élősködő embryogoniájának.

a m i lehetővé teszi a másodrendű

derekán m e g j e l e n n e k a csigákban

a

és a m i a legfontosabb,

esik. Nagyon m e l e g van, s így rend­

megváltozik a csapadék m e g o s z l á s a .

k i a d ó s a b b z i v a t a r k ö z ö t t m i n d h o s s z a b b a k l e s z n e k a z o k az i d ő s z a k o k , a relativ

páratartalom is alacsony.

zajló életnek.

A hirtelen

Június

sporocysták.

A k r i t i k u s időpont a kánikula b e á l l t á v a l j ú l i u s - a u g u s z t u s hónapokra kívül e r é l y e s s é v á l i k a p á r o l g á s ,

Junius végéig rendszeresen

csigatenyészhelyek kialakulását.

A z ilyen időjárás n e m kedvez a másodrendű

lehulló csapadék

a másodrendű

Egy-egy

a m i k o r s e m m i csapadék s i n c s és csigatenyészhelyekben

csigatenyészhelyektől tarkálló legelőrészen

rövid i d ő r e m e g e m e l i a v í z s z i n t e t , s í g y egy ö s s z e f ü g g ő v í z t ü k ö r r e l r e n d e l k e z ő n a g y o b b tócsa jön l é t r e . A nagy m e l e g nik ugyan

hatására, v a l a m i n t

és

a t a l a j s z e r k e z e t é t ő l f ü g g ő e n r ö v i d e b b - h o s s z a b b i d ő után e z m e g s z ű ­

i d ő l e g e s e n újból s o k - s o k m á s o d r e n d ű

csigabiötópra

esik

szét,

d e ezekben az

L . trunca­

t u l a e m b r y o n á l ó d ó , víz alá került p e t e c s o m ó i közben m á r e l p u s z t u l t a k . C s a p a d é k hiányában m a j d a m á ­ sodrendű

biotópok i s nagyon h a m a r eltűnnek.

L a z a talajon már 5 nap alatt kiszáradhatnak,

j o n néhány n a p p a l később tűnnek e l , de fennállásuk szak

s i k e r e s á t v é s z e l é s é n e k a z e s é l y e i i s attól függenek,

sodrendű

elpusztulnak;

az

a g y a g o s talajú

esztiváció kedvezőtlen v i s z o n y a i n a k hót m ú l v a

tömeges

pusztulás

a

lehet

másodrendű

túléléséhez.

idő­

hogy m i l y e n szerkezetű talajon vannak a má­

c s i g a t e n y é s z h e l y e k : a l a z a t a l a j o n , m i u t á n n e m tudják e l z á r n i m e g b í z h a t ó a n házuk

hamarosan

kötött t a l a ­

i t t s e m t a r t 8 - 1 0 napnál tovább. A nyári s z á r a z

szájadékát,

csigatenyészhelyen nagyobbak az esélyek az

Azonban

az e s z t i v á c i ó k i s é r ő j e ,

még

i l y e n körülmények között i s már

a m e l y n e k során elsősorban

a fertőzött

két csi­

gapéldányok pusztulnak e l .

Ha

a nyári

de

egyenletesen hullik

élet:

a

tagjai

kontinentális

megindult

klimatikus nyáron

is

v i s z o n y o k n e m a m e g s z o k o t t módon alakulnak,

a csapadék,

parthenogoniát

a másodrendű

semmi sem zavarja,

m i n d több c s i g a g e n e r á c i ó k e l e t k e z i k ,

m i n d n a g y o b b arányban fertőződnek az újólag m e g j e l e n ő m i r a c i d i u m o k k a l .

eredményeként

augusztus második

n e m c s a k többször,

c s i g a t e n y é s z h e l y e k e n tovább v i r á g z i k az amelyek

A z a v a r t a l a n fejlődés

felének a végén (kivételesen m e l e g t a v a s z esetén v a l a m i v e l

ban) s z e p t e m b e r elején m e g k e z d ő d i k a c e r c a r i á k tömeges rajzása, m a j d betokozódása.

koráb­

Általában s z e p ­

t e m b e r e l e j é r e tehető a v é g l e g e s g a z d a t ö m e g e s f e r t ő z ő d é s e . A g y a k o r l a t i m e g f i g y e l é s e k i s a r r ó l tanúskodnak, h o g y a f a s c i o l o s i s járványtanának ez a lefolyása: ha a végleges gazda egyedei 5-10 ezret), a végleges mételyek lag

akkor

rövid idő leforgása alatt nagyon sok metacercariát

s z e p t e m b e r második felében-októberben

gazda egyedei

mechanikailag

fokozatosan n e m károsítják

is manifesztálódó májgyulladás

fertőződnek

1-2 e z e r m e t a c e r c a r i á v a l ,

e g y s z e r r e olyan mértékben

formájában

vesznek fel (10-14 nap alatt

heveny f a s c i o l o s i s b a n betegednek m e g ; ha a májat,

a k k o r a vándorló fiatal

hogy az h e v e n y ,

200 k i f e j l e t t m é t e l y idült e p e é r g y u l l a d á s , m á j g y u l l a d á s , m a j d c i r r h o s i s o k o z ó j a l e s z , február

klinikai­

jelentkezzék, h a n e m az e p e e r e k b e n m e g t e l e p e d e t t 1 0 0 amely december­

folyamán fog k l i n i k a i tünetekben m e g n y i l v á n u l n i .

A heveny

fasciolosis

még

ilyen eset körülményeit Bonyhádon

az

egyik

tsz

juhállományokban

is

általában

ritkán f o r d u l e l ő , e z é r t tanulságos l e s z egy

elemezni. legelőjén

1963-ban súlyos,

heveny m á j m é t e l y k ó r j e l e n t k e z e t t a j u h o k között.

A l e g e l ő t e g y e l é g g é b ő v i z ű ( n y á r o n s e m k i s z á r a d ó ) p a t a k s z e l t e k e t t é . A p a t a k m i n d a két o l d a l á n

elte­

r ü l ő l e g e l ő r é s z v a l a m i v e l a l a c s o n y a b b a n feküdt a p a t a k t a v a s z i v í z s z i n t j é n é l , e z é r t j ó l l e h e t m á j u s 6 - 2 3 . között n e m h u l l o t t helyek tömege padék

csapadék,

a már

(1. a 7 . ábrát),

csekély párolgási e r é l y ) .

csigatenyész­

Utána v o l t u g y a n némi

csa­

a patak m a ­

c s i g a t e n y é s z h e l y e k n e m szűntek m e g . K é s ő b b - június 5 - 2 2 . között

a csapadékviszonyok is kedveztek a másodrendű

egy 9 napos csapadékmentes, még

körülményeknél fogva k i a l a k u l t a másodrendű

aránylag

és május 29.-június 5 . között m e g i n t csapadék nélkül t e l t e k a n a p o k ,

gas vízállása m i a t t a másodrendű már

leírt

(talajhajszálcsövesség,

csigatenyészhelyek fennállásának.

-

Ezután m e g i n t

i g e n m e l e g időszak következett. A s z e k u n d e r biotópok fennmaradását i s -

a patak m a g a s vízszintje biztosította.

A július aránylag s z á r a z és n a g y o n m e l e g v o l t

(csak 48 m m

csapadék hullott gas m a r a d t

és

e n n e k i s 3 / 4 r é s z é t két kiadós z i v a t a r a d t a ) , de a p a t a k v í z s z i n t j e m é g m i n d i g m a ­

(nyilvánvalóan a másutt h u l l o t t csapadék m i a t t ) ,

szűntek m e g . A u g u s z t u s b a n így másodrendű

sok - 190,3 m m -

így a másodrendű

csapadék hullott,

csigatenyészhelyek nem

a m i hazánk v i s z o n y a i r a n e m j e l l e m z ő ,

c s i g a t e n y é s z h e l y e k e n az élet a továbbiakban s e m szűnt m e g .

1 9 6 4 - b e n u g y a n e z e n a l e g e l ő n n e m v o l t m é t e l y k ó r , j ó l l e h e t több csapadék h u l l o t t , m i n t az 1 9 6 3 . é v justól

augusztusig terjedő időszakában

(1. a 8. ábrát). Május 2 0 - i g ideális v o l t a csigák

a c s a p a d é k m e g o s z l á s a . Utána k ö v e t k e z e t t e g y 17 n a p o s i d ő s z a k , a m i k o r c s a k 0 , 7 m m c s a p a d é k és

a hőmérő higanyszála is május

volt

(kis gyűjtőterületén

sehol

végén m á r 25°C fölé e m e l k e d e t t ,

má­

szempontjából

a patak vízszintje viszont

s e m v o l t helyi csapadék); következmény - a másodrendű

hullott

alacsony

csigatenyész­

h e l y e k e n megszűnt az élet. Junius 8-tól 2 5 - i g a csapadékviszonyok kedvezőek, júniusra j e l l e m z ő e k v o l ­ t a k , i g y új m á s o d r e n d ű

csigatenyészhelyek alakultak k i .Ezek fejlődése n e m volt ugyan zavartalan,

26-ával igen m e l e g időjárás köszöntött be, de a másodrendű 1 0 , 4 m m csapadékot oszlása

nagyon

hozó z i v a t a r

biztatóan

alakult,

biztosította

fennmaradásukat.

a másodrendű

c s i g á k . Július m á s o d i k felében m i n d e n f e l b o r u l t , csapadék hullott kiadós

zivatar

alakjában

jött. Ezután

Július e l s ő felében a csapadék

csigatenyészhelyeken e r ő s szaporodásnak

meg­

indultak a

j ó l l e h e t a k k o r (23-án é s 2 4 - é n ) é p p e n s é g g e l 2 4 , 6 m m

és e n n e k 93%-át 23-án e g y z i v a t a r s z á l l í t o t t a .

másodrendű biotópok fennmaradásának.

mert

biotópok n e m száradtak k i , m e r t 29-én e g y

A u g u s z t u s 1-én

és

2-án

Ilyen csapadékmegoszlás n e m kedvez a 26 m m c s a p a d é k ,

e n n e k i s 669c-a e g y

m e g i n t e g y 16 n a p o s ( a u g . 1 0 - i g ) n e m túlságosan m e l e g , de

annál

szárazabb időszak következett n e m e g é s z e n 4, 5 m m - e s csapadékmennyiséggel az időszak közepére eső két n a p o n

(aug. 9-én és 1 0 - é n ) . A másodrendű

nagy v í z m e n n y i s é g lezúdulása

után

biotópok n a g y többsége eltűnt, m e r t a p a t a k v í z s z i n t j e a

n e m volt m a g a s a b b a környező legelőnél. Augusztus 19-én

e g y 1 0 , 9 m m csapadékot s z á l l í t ó z i v a t a r jött. A z ezután k ö v e t k e z ő 11 n a p a l a t t

e g y m e l e g s z á r a z s z a k a s z következett, a m e l y n e k elején (22-én és 23-án) 4 m m csapadék

A bonyhádi

legelő

2 évi

meteorológiai

viszonyainak

az

megint

(aug. 19. és 3 0 . között)

e l e m z é s e j ó példa a r r a ,

hullott.

hogy c s a k a lehullott

csapadék m e n n y i s é g é b ő l hazánk v i s z o n y a i között n e m l e h e t biztonságosan következtetni a m á j m é t e l y k ó r járványtani helyzetének jövőbeli a l a k u l á s á r a . A csapadék m e g o s z l á s a v i s z o n t különösen a p a r t h e n o g o n i a k r i t i k u s időszakában, azaz augusztusban, meghatározó lehet a f a s c i o l o s i s járványtanára. tuk

a bonyhádi

legelőn, hiszen

(316,8 m m ) csapadék kailag

Ezt tapasztal­

1963-ban a heveny fasciolosis évében, éppenséggel valamivel kevesebb

h u l l o t t az érintett négy hónapban, m i n t 1 9 6 4 - b e n

(333, 2 m m ) , a m i k o r m é g

m a n i f e s z t á l ó d ó idült f a s c i o l o s i s s e m j e l e n t k e z e t t a k é r d é s e s l e g e l ő t j á r ó j u h o k k ö z ö t t . A

viszonyaira

kidolgozott

előrejelzési rendszer

kiküszöböli ezt a bizonytalanságot,

mert a

klini­ hazánk

másodrendű

csigatenyészhelyen lezajló események közvetlen megfigyelésén alapszik.

Az

e l ő r e j e l z é s t a legfőképpen érdekelt,

a kérdéses

állatállományt ellátó állatorvos v é g z i . Májusban

júniusban 2 - 3 a l k a l o m m a l tájékozódik a legelőn a másodrendű hogy

az

előrejelzéshez

szükséges

adatok

biotópok e l h e l y e z ő d é s e felől.

és

Ez a r r a jó,

g y ű j t é s é n e k a z i d e j é n ne k e l l j e n s o k á i g k u t a t n i a utánuk. A z

e l ő r e j e l z é s h e z szükséges adatok gyűjtése a u g u s z t u s b a n történik. E z t k é t s z e r ajánlatos v é g e z n i : a u g u s z ­ t u s e l s ő hetében és a u g u s z t u s 1 5 - e táján. A z á l l a t o r v o s ténykedése abból á l l , h o g y m i n d a két m a l a másodrendű össze, majd

alkalom­

c s i g a t e n y é s z h e l y e k e n l e h e t ő l e g m i n é l több (legalább 1 0 0 ) L . t r u n c a t u l a példányt gyújt

otthon,

P e t r i csészében levő vízben egyenként szétnyomja őket,

hogy meggyőződjék az F .

h e p a t i c a parthenitájnak a j e l e n l é t é r ő l . E z e k e t s z t e r e o m i k r o s z k ó p s e g í t s é g é v e l könnyen f e l l e h e t

ismer­

n i . * T a p a s z t a l t állatorvos az a u g u s z t u s 1 5 - e körül v é g z e t t vizsgálat s o r á n a kirajzás

jelleg­

zetesen mozgó F.hepatica cercariákat ban

esetleg

cercáriái

jelenlévő

sötét a l a p fölött s z a b a d s z e m m e l i s f e l tudja i s m e r n i . A c s i g á k ­

P á r a m phi s torn um-partheniták

n e m fehérek,

hanem sárga,

eló'tt á l l ó ,

narancs-sárga

megkülönböztetése vagy

n e m okoz gondot, m e r t

vöröses-sárga

s z í n ű e k é s két p i g m e n t

azok folt

látható bennük.

Az

Á l l a t e g é s z s é g ü g y i Intézet

követhetjük

a törpe

használatos

kompresszórium

A felső l e m e z hepatica

alaplemezére

felhelyezésekor

egymáson. A csavarokkal F.

parazitológiai osztályán

b e v e z e t e t t m ó d s z e r s z e r i n t az alábbi

eljárást

iszapcsigák cercaria-fertőzöttségének megfigyelésére: A trichinella vizsgálathoz a

csigákat

rögzített

1 0 - 1 2 L . truncatulát e g y e n l e t e s t á v o l s á g r a helyeztünk e l . úgy n y o m j u k szét,

hogy a l e m e z e k e t enyhén

elcsúsztatjuk

l e m e z t f é n y m i k r o s z k ó p a l a t t 6 0 x - o s nagyítás m e l l e t t v i z s g á l v a az

r e d i á k és élénken m o z g ó c e r c a r i á k könnyen f e l i s m e r h e t ő k .

A csigák fertőzöttségének extenzitásából az állatorvos a h e l y z e t súlyosságára i s t u d következtetni. H a a c s i g á k n a k több m i n t 5 ^ - á b a n talál p a r t h e n i t á k a t , a k k o r s z e p t e m b e r v é g é n - o k t ó b e r b e n s z á m í t h a t a l e g e ­ l ő r e j á r ó j u h o k között a heveny 2-5%,

akkor

fasciolosis jelentkezésére. Amennyiben a csigák extenz-fertőzöttsége

az állomány, ha tovább i s a k é r d é s e s

l e g e l ő n f o g l e g e l n i , a tél f o l y a m á n idült

fasciolosis-

ban fog s z e n v e d n i .

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jelen

dolgozat

köszönet illeti dr.

a d a t a i n a k g y ű j t é s é b e n Önzetlen s e g í t s é g e t nyújtott a s z e r z ő n e k s z á m o s k o l l é g a . E z é r t

először is

H O R V Á T H Lászlót,

továbbá dort,

a volt

E n c s i j á r á s á l l a t o r v o s a i t - néhai d r . F E N E S

dr. KICZENKO Alexejt,

Pált,

d r . F R E Y Gyulát,

v a l a m i n t néhai d r . M Á R K U S L e ó j á r á s i

főállatorvost,

d r . G Y Ü R Ü Ferencné ügyintézőt, d r . B Á N K U T I J ó z s e f járási főállatorvost, d r . G A B N A I

néhai

TÁCZKY

d r . H O L L Ó Sándort, d i . J Á S Z B E R É N Y I Ernő m e g y e i

István járási

szakállatorvost,

valamint

Sán­

dr. SZO-

főállatorvost.

ÖSSZEFOGLALÁS

Magyarországon a fasciolosis z ó bántalom alakjában

időszakonként j e l e n t k e z ő h e l m i n t h o s i s , a m e l y súlyos gazdasági kárt o k o ­

a k k o r j e l e n t k e z i k , h a a n y á r i c s a p a d é k m e n n y i s é g e és e l o s z l á s a k e d v e z

rendű ( t e m p o r e r ) L i m n a e a truncatula-biotópok A fasciolosis mány és

e l ő r e j e l z é s e hazánkban a z o n a l a p s z i k ,

h o g y az i l l e t é k e s á l l a t o r v o s a gondjára bízott á l l o ­

l e g e l ő j é t időnként m e g v i z s g á l j a , v a n n a k - e o t t m á s o d r e n d ű

a u g u s z t u s b a n i s m e g s z a k í t á s nélkül fennállnak,

demi

előrejelzés:

legalább

kétszer,

a másod­

kialakulásának.

lehetőleg

csigatenyészhelyek. Ha ezek

júliusban

k ö v e t k e z i k a u g u s z t u s e l s ő felében és derekán az

m i n é l több

( m i n i m u m 100-100)

L .truncatula

ér­

példányt

gyűjt ö s s z e é s binokuláris s z t e r e o m i k r o s z k ó p alatt m e g g y ő z ő d i k fertőzöttségük extenzitásáról. A m e n y nyiben

a csigák 2-5%-ában v a n n a k F a s c i o l a - f e jlődési a l a k o k ,

telykór

fellépésére

számíthat,

ha a

a k k o r a tél f o l y a m á n s ú l y o s idült m á j m é ­

csigák fertőzöttsége ennél m a g a s a b b , a k k o r a kérdéses

l e g e l ő juhállományban szeptemberben-októberben

területen

heveny fasciolosis fog fellépni.

IRODALOM

1.

B O R A Y , J . C . (1964): Studies on the e c o l o g y o f L y m n a e a t o m e n t o s a

the i n t e r m e d i a t e host o f Fasciola

hepatica. I . H i s t o r y , g e o g r a p h i c a l d i s t r i b u t i o n and e n v i r o n m e n t . 2.

HOPE CAWD ERY, M . J . predicting the prevalence data. 159:

In: Weather

GETTINBY,

- Austr. J. Zool.,

GRAINGER, J.N.R.

1_2.

217-230.

(1978): M a t h e m a t i c a l m o d e l s f o r

animal disease

(Ed.: T . E . GIBSON). - W M OTechnical Note,

21-38.

HOVORKA,

4.

KAKACSEVA-AVRAMOVA, hepatica.

5. K A S S A I ,

J,

(1963): H e l m i n t y a helmintohostitelské v z t a h y . - V y d . S A V . D . (1962):

KASTÁK,

Temperaturnie

pregyeli

v i z s i v a n y i j a adoleszkárij

Fasciola

- I z v . C C h L (Szófia), 7: 5 1 - 5 7 .

T. -

M Á R K U S , K . (1961): A t e r v s z e r ű m á j m é t e l y k ó r - í r t á s

rásban. - M a g y . Állatorv.

7:

-

o f l i v e r - f l u k e disease and i t s c o n t r o l f r o m b i o l o g i c a l and m e t e o r o l o g i c a l

and P a r a s i t i c

3.

6.

G.

V . (1968):

L a p . , 16:

tapasztalatai

a mátészalkai

já­

202-210.

Pastvinné v o d o j e m y a i c h funkcia v epizootologii f a s c i o l o z y . - V e t . cas. S A V ,

290-292.

7. K Á V A I , A , - K O B U L E J , T . - V A R G A , I . lák e l l e n . - M a g y . Á l l a t o r v .

(1969): H a z a i előállítású niklofolán kipróbálása f i a t a l

L a p . , 24: 98-99.

fascio-

8.

KOBULEJ,

T.

(1959):

Az encsi

járás

L y m n a e a t r u n c a t u l a biotópjainak topográfiai l e í r á s a és

ványtani é r t é k e l é s e . - K é z i r a t ; j e l e n t é s a M É M s z á m á r a , p p . 9.

KOBULEJ,

T.

(1967):

Zárójelentés

a

T r i n o i n hatásának kipróbálásáról k i f e j l e t t F a s c i o l a

példányokon. - Kézirat a Chinoinnak, pp. T.

KOBULEJ,

11.

K O B U L E J , T . - B Á N K Ú T Y , J . - O R O S Z L Á N , J . (1967): A heveny f a s c i o l o s i s leküzdése r o p h e n n e l . - M a g y . Állatorv. L a p . , 22: 2 9 2 - 2 9 5 .

12.

KOBULEJ,

(1968): F o r e c a s t i n g o f f a s c i o l o s i s i n H u n g a r y .

-Wiad.

KOBULEJ,

T. -

UDVARHELYI,

fasciolosisban. S.

parazyt.,

14:

495-497.

J.

(1976):

- M a g y . Állatorv.

A Dertil

Lap.,

i n j . ad

us. vet.

kipróbálása

szarvasmarha

L a p . , jtt: 763-766.

KOTLÁN,

15.

K O V Á C S , F . (1960): Szarvasmarhák fasciolosisának orvoslása parenterálisan adott r i d d a l . - K a n d . ért. Budapest, pp. 164.

16.

LEIMBACHER, F.

(1952): Személyes k ö z l é s .

(1973): Etude de P e f f e c t de q u e l q u e s f a c t e u r s

széntetraklo-

climatique sur l'évolution

epizoo-

t i q u e de F a s c i o l a h e p a t i c a l ' e u r u t i l i s a t i o n p o u r l a m i s e an p o i n t m é t h o d e de p r e v i s i o n de

l'inci­

d e n c e de l a f a s c i o l o s e e n F r a n c e . MIKACIC, D.

- Haliotis,

3.

MURPHY,

( E d . : Soc.

Franc.

(1960): P r i l o g i s t r a z i v a n j u epizootologije fascioloze

kovodnim puzevima). - Veter. arhiv (Zagreb, 18.

fejlő­

25: 7 8 - 8 5 .

14.

17.

hexachlo-

J A N I S C H , M . (1970): Különféle L y m n a e a - f a j o k s z e r e p e a F a s c i o l a h e p a t i c a

désében Magyarország viszonyai között. - M a g y . Állatorv. 13.

hepatica

15.

10.

T. -

jár­

40.

30:

Malacol.)

(licinke trematoda

u nasim

slad-

71-76.

J.

(1973):

A s t u d y o f the e c o l o g y o f the s n a i l L y m n a e a t r u n c a t u l a ,

O.

(1973):

Helminthological problems in Sweden.

Mueller. -

Thesis.

Belfast. 19.

NILSSON,

and horses i n Europe 20.

OLLERENSHAW,

(Eds: U R Q U H A R T ,

In: Helminth diseases of cattle,

G.M. - ARMOUR,

C.B.

(1959): T h e e c o l o g y o f the l i v e r f l u k e

C.B,

(1966):

Z . ) Glasgow,

p.

skeep

163-167.

(Fasciola hepatica).

- Vet. R e e ,

71:

957-965. 21.

OLLERENSHAW, land and W a l e s ,

22.

OLLERENSHAW, Grande

C.B.

Bretagne

France. 23.

1958-1962.

The approach - Agric.

(1970):

et

Influence

observations

C.B.

(1971):

du

sur

L a p r e v i s i o n des m a l a d i e s .

OLLERENSHAW,

to f o r e c a s t i n g the incidence o f f a s c i o l o s i s o v e r

Meteorology, 3 climat

sur

le cycle évolutif d u F a s c i o l a h e p a t i c a

OLLERENSHAW, Britain

with

Netherlands. 25.

- Proc.

Colloq. , Ramboulhet.,

Some observations

med.

vet.

(Torino),

influence on

C.B.

-

20.

o n the e p i d e m i o l o g y o f f a s c i o l o s i s i n r e l a t i o n to

the l i f e c y c l e o f F a s c i o l a h e p a t i c a

in in

Symp.

on

Lelystad Juni 1971, pp.

41-63.

(1961):

- Vet. R e e ,

A s u r v e y and a p p r a i s a l o f the m e t h o d s

used

73_: 1 1 1 3 - 1 1 2 1 .

O L L E R E N S H A W , C . B . - R O W L A N D S , W . T . (1959): A m e t h o d o f f o r e c a s t i n g t h e i n c i d e n c e o f f a s c i o ­

OLLERENSHAW,

- Vet. R e e ,

C.B.

-

POGORJELIJ,

A . I .-

SMITH,

71: 283-323. L.P.

MERENINSZKIJ,

faktorov na c h a r a k t y e r 30.

of climate

152-162.

r e l a t i o n s h i p b e t w e e n and the i n c i d e n c e o f f a s c i o l o s i s

ROWCLIFFE, S.A.

disease. - Advances in Parasitology, 29.

the

£9:

(Suppl.): 83-121.

to c o n t r o l f a s c i o l o s i s .

losis in Anglesey. 28.

The

I n : F a c t s and R e f l e c t i o n s . - P r o c .

OLLERENSHAW, by f a r m e r s

27.

(1971):

observations

en

17-37.

O L L E R E N S H A W , C . B . (1973): A c o m m e n t on the e p i d e m i o l o g y o f F a s c i o l a h e p a t i c a i n I t a l y . - A n n l s . Fac.

26.

C.B.

some

en

l ' i n f l u e n c e d u c l i m a t s u r l ' i n c i d e n c e de l a f a s c i o l o s e

the t i m i n g o f m o l l u s c i c i d e a p p l i c a t i o n s i n the c o n t r o l o f d i s e a s e . - V e t . R e e . , 24.

Eng­

(1-2): 35-54.

ROSS, J . G . 401-408.

(1969): M e t e o r o l o g i c a l f a c t o r s

and f o r e c a s t s o f h e l m i n t h i c

J_: 2 8 3 - 3 2 3 . A . I . (1962): V l y i j a n y i j e n y e k o t o r i c h

faszciolyoznoj Inwaziji-Naucsnije Trudi UNTIEV,

(1970): T h e S t o r m o n t " w e t - d a y " f o r e c a s t i n g s y s t e m

meteorologicseszkich

27_: 1 2 4 - 1 2 9 .

for fasciolosis.

- B r . vet. J . ,

126:

31.

ROSS, J . G .

(1975): A s t u d y o f the a p p l i c a t i o n o f the S t o r m o n t " w e t d a y " f l u k e f o r e c a s t i n g s y s t e m

Scotland. - B r . vet. 32.

ROSS,

J.G.

J.,

- MURPHY,

J.

(1971): A c o m b i n e d i n v e s t i g a t i o n o f the e p i d e m i o l o g y of F a s c i o l a

t i c a i n f e c t i o n s i n l a m b s and the e c o l o g y o f L y m n a e a t r u n c a t u l a . - V e t . R e e , 33.

UDVARHELYI,

J.

- KOBULEJ,

c i d hatásának kipróbálása 27: 34.

T. - TOTH,

nagyüzemi

L .

87:

(1972): H a z a i gyártású niklofolán ( D e r t i l )

szarvasmarha-állományokban. -

VASZILYEVA, i

Biol.

roly 15/5:

WILLIAMSON,

prudovika v epizootologiji faszciolyoza.

-

Izv. Akad. Nauk, armyan

M . H . -

WILSON,

159:

^ . A . (1978):

In: Weather

animal disease (Ed.: T . E . GIBSON). - W M O

39-47.

ZDUN,

V . l . (1958): P r o b i o t o p i m a l o h o s z t a v k o v i k a . - D o p o v i g y i U A S z - H N , 1/4:

37.

ZDUN,

V . l . (1959): Z m i n a

paszoviscsnich

Visznik sz-h nauki UA Sz-H N ,

3-4.

gyiljanok jak metod borotybi z faszciolyozom tvarin.

csikov

V . l . -

PANKRATOVA,

faszciolyoza

i

-

pp.50-53.

V . l . (1959): O p e r e z i m o v a n y i j i l y i c s i n o c s n i c h f o r m p e c s e n o c s n o v o s z o s z a l y s c s i k a

hepatica v m o l l y u s z k e . - Zool. ZSAGYIN,

SSR

T h e use o f m a t h e m a t i c a l m o d e l s for p r e d i c t i n g the

and P a r a s i t i c

36.

39.

Lap.,

83-88.

Technical Note,

ZDUN,

fascioli­

M a g y . Állatorv.

I . N . (1962): E m b r i ó - i p a r t y e n o g o n i j a p e c s e n o c s n o j d v u u s z t k i v p r i r o d n i c h u s z l o v i malovo

incidence of fasciolosis.

38.

hepa­

278-282.

351-414.

jach

35.

in

131_: 4 8 6 - 4 9 8 .

Z A . ANSSSR, V.Ja

virabotka

37:

(1930): I s s z l y e d o v a n y i j a po b i o l o g i j i

mjer

Fasciola

1258-59.

b o r j b i sz n y i m i .

- Rab.

mollyuszkov-peredat-

Okszkoj biol.

sztanciji,

6/3-4:

79-151.

Érkezett: 1982. május 25.

Dr. KOBULEJ, Állatorvostudományi Általános Állattani és P a r a z i t o l ó g i a i

Tanszék

L a n d l e r Jenő u . H-1078

T.

Egyetem, 2.

Budapest