A faji sajá sajátossá tosságok… gok… A tejá tejágazat ökonó konómiai jellemzé jellemzése
Agrá Agrárgazdasá rgazdaságtan ÁGAZATI ELEMZÉ ELEMZÉSEK
Késın érı állatfaj. Hosszú Hosszú generá generáció ciós intervallum. Egyet ellı ellı állatfaj. Tömegtakarmá megtakarmány fogyasztó fogyasztó ágazat. Ingadozó Ingadozó termelé termelés – éven belü belüli ciklus. Napi termelé termelés Speciá Speciális termé termék – sajá sajátos kitermelé kitermelés és nehé nehéz kezelhetı kezelhetıség
…és …és a belı belılük fakadó fakadó ökonó konómiai sajá sajátossá tosságok
A világ tejtermelése
Hosszú Hosszú improduktí improduktív idı idıszak. Magas beruhá beruházási igé igény. Hosszú Hosszú megté megtérülési idı idı. Hozamé Hozamérzé rzékenysé kenység. Nehezen viseli el az ökoló kológiai és ökonó konómiai változá ltozásokat – hosszú hosszú táv! Tej: korlá korlátozott szá szállí llítható thatóság és eltartható eltarthatóság. Elsı Elsıdleges cé cél a belsı belsı fogyasztá fogyasztás fedezé fedezése. A ciklusos termelé termelés miatt minden évben tejfelesleg ké képzı pzıdik – levezeté levezetés problé problémája.
A világ tejtermelésének változása
A tejtermelés módjai
1998-2002 közötti éves átlagos változás Óriási változatosság Gazdaságok mérete
Dél-Ázsia
Termelési módok
Nyugat- Európa
Ágazati politika tekintetében
Óceánia
USA
Kelet-Európa
1
A vilá világ tejelı tejelı tehé tehénállomá llományá nyának megoszlá megoszlása 20002000-ben 3%
18%
Európai Unió
10%
FÁK
9%
KKE
4%
Dél-Amerika Észak- és Közép-Amerika 14% 33%
Ázsia Afrika
9%
Óceánia
A tejtermelé tejtermelés megoszlá megoszlása régió giónké nként (millió (millió t) Világ EU FÁK KKE Észak- és Közép-Amerika Dél-Amerika Ázsia Óceánia
A vilá világ tejtermelé tejtermelésének megoszlá megoszlása 20032003-ban
1997 471,8 121,7 63,6 32,1 90,7 42,5 77,2 20,4
1998 478,6 121,8 63,1 32,8 91,8 43,5 80,4 21,2
1999 483,4 122,8 61,7 32,5 94,7 44,5 81,2 21,4
2000 489,8 122,1 60,6 31,7 97,6 46,3 83,3 23,5
2001 494,6 121,4 61,9 32,0 98,1 47,0 85,4 24,6
A tejtermelé tejtermelés fajonké fajonkénti megoszlá megoszlása (millió (millió t)
21% EU-25: 24% (2014: 19%)
Egyéb 27%
India 14%
Törökország 2% Ausztrália 2%
USA 13%
Új-Zéland 2% Lengyelország 2%
1996 469 122,3 67,2 31,8 89,2 41,7 75,1 19,1
Ukrajna 2%
Brazília 4%
Pakisztán 5%
1996 469,6 57,0 11,8 8,3 1,3
Tehéntej Bivalytej Kecsketej Juhtej Egyéb tej
1997 471,8 59,7 12,1 8,2 1,3
1998 478,6 63,4 12,1 8,0 1,3
1999 483,4 65,8 12,2 8,1 1,3
2000 489,8 68,0 12,4 8,0 1,3
2001 494,6 69,1 12,5 7,8 1,3
Oroszország 6%
A vilá világ tejtermelé tejtermelésével kapcsolatos megá megállapí llapítások
Az EU és az USA tejtermelé tejtermelése millió tonna
Csö Csökkenı kkenı szarvasmarha lé létszá tszám, ezen belü belül meghatá meghatározó rozó mérté rtékben csö csökkenı kkenı tejelı tejelıtehé tehén lé létszá tszám. Növekvı vekvı fajlagos hozamok, vá változatos ké kép Növekvı vekvı tejtermelé tejtermelés
150 140 130 120 110 100 90 80 70
év 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
EU-25 - Európai Bizottság 2003
EU-15 - Európai Bizottság 2003
USA - OECD 2004
USA - FAPRI 2004
forrá forrás: AKII
2
A tejágazat világpiaci kilátásai 2007-2013 között
Az EU tejá tejágazata
A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bıvülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az idıszak elején nınek, majd csökkennek. Mérsékelt növekedés a termelésben
Emlé Emlékeztetı keztetı: A CAP szabá szabályozá lyozás Kvó Kvótarendszer 20152015-ig (2008(2008-ban kvó kvótanö tanövelé velés!) Ártá Jö rtámogatá mogatás Jövedelemtá vedelemtámogatá mogatás Intervenció 20% Intervenciós ár Jövedelemtá vedelemtámogatá mogatás 20042004-2007 kö között a törté rténelmi kvó kvótajogosultsá tajogosultság alapjá alapján (kg) Jövedelemtá vedelemtámogatá mogatás 2007 decoupled crossülethez kö gazdákodó kodóhoz/ter hoz/terü kötött cross-compliance gazdá fenntartható fenntartható fejlı fejlıdés környezet
termé termékminı kminıség
állatjó llatjólét
Az EUEU-15 tejá tejágazatá gazatának fı fıbb jellemzı jellemzıi
18 %%-át adja a mezı mezıgazdasá gazdaság bruttó bruttó termelé termelési érté rtékének. Mintegy 20 millió millió tejelı tejelı tehé tehén. ~120 milliá milliárd literes tejkvó tejkvóta (ennek +15%+15%-val rendelkeznek az új tagá tagállamok). 6200 kg/é kg/év/tehé v/tehén fajlagos hozam. 300 kg átlagos fejenké fejenkénti éves tejtej- és tejtermé tejtermék fogyasztá fogyasztás. Egysé Egységes piaci szabá szabályozá lyozás. Fı termelı termelık: Franciaorszá Franciaország, Né Németorszá metország, Egyesü Egyesült Kirá Királysá lyság.
3
A kvó kvótarendszer
Az EUEU-25 tejtermelé tejtermelése
A teljes kvó kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt 25%25%-át Né Németorszá metország, 20%20%-át Franciaorszá Franciaország adja. Lengyelorszá Lengyelország egymaga adja a 20042004-ben csatlakozott 10 tagá tagállam tejtermelé tejtermelésének tö több mint felé felét.(a 4. helyet foglalja el a tagá tagállamok sorrendjé sorrendjében) Magyarorszá Magyarország 2 milliá milliárd liter kö körüli tejtermelé tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagá tagállam között.
Az EUEU-25 tejtermelé tejtermelése a csatlakozá csatlakozáskor (2004!)
A tej minı minısége
Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a tej 98 %-a megfelel az EU higiéniai szabványainak, ezzel szemben Lengyelországban ez az arány csupán 50 %. Az EU minıségi, higiéniai követelményeinek nem megfelelı lengyel tej és tejtermék a 2006 végéig tartó átmeneti idıszakban csak a belsı piacon volt értékesíthetı.
A kibıvített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 100 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetıleg kétharmadát teszi ki.
Az EUEU-15 tejtej- és tejtermé tejtermék piaca (2003): Feldolgozó Feldolgozói érté rtékesí kesítés 116 millió millió tonna, import 5 millió millió tonna Export piaci áron 1%
Export támogatással 11%
Intervenciós készlet 1% Belföldi felhasználás támogatással 8%
Belföldi felhasználás piaci áron 79%
forrá forrás: AKII
4
A termelé termelés szerkezete
Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-ot tesznek ki. A farmok átlagos tehénlétszáma 29. EU-10-ben a tejtermelés koncentrációja még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénállomány mindössze 3 egyed.
A termelé termelés szerkezete
EU-15 megközelítıleg 20 millió egyedes tejelıtehén-állományának csupán egynegyedével (4,8 millió egyed) rendelkezik az EU-10, ahol a tehéntartó gazdaságok száma (1,5 millió) mégis több mint kétszeresével haladja meg az EU-15 tagországaiban található tehenészetek (730 ezer) számát.
Tejá Tejátvé tvételi árak (2002/2003) euró euró/100 kg
Az 1-2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3%-át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32%-ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25%-át 50-99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel 20%-ot képviselnek az üzemek közt
Belgium: 29,6 Dánia: 31,9 Egyesü Egyesült Kirá Királysá lyság: 24,424,4-26,2 Finnorszá Finnország: 36,1 Hollandia: 30,530,5-30,6 Írorszá rország: 28,328,3-28,6 Németorszá metország: 27,427,429,4
Olaszorszá Olaszország: 39,3 Své Svédorszá dország: 32,0 Unió Uniós átlag: 30,6 Magyarorszá Magyarország: 28,3 (2008 április: ~33) Lengyelorszá Lengyelország: 25,0 Egyesü Egyesült Államok: 24,8 Új-Zéland: 14,8
5
A CAP új reformja (Single (Single Farm Payment) Payment) és vá várható rható hatá hatása az EU tejá tejágazatá gazatára
A mó módosí dosított kvó kvótata-rendszer 2014/152014/15-ig fennmarad. Aszimmetrikus árcsö rcsökkenté kkentés (a vaj intervenció intervenciós árát 4 év alatt összesen 25%25%-kal, a sová sovány tejpor árát 3 év alatt 15%kal csö csökkentik. A tejtermelé tejtermeléssel összefü sszefüggı ggı kifizeté kifizetéseket 20082008-tól kötelezı telezıen kell alkalmazni, de lehetsé lehetséges a korá korábbi alkalmazá alkalmazás is. A vaj intervenció intervenciós mennyisé mennyiségét is csö csökkentik, 4 év alatt 70.000 tonná tonnáról 30.000 tonná tonnára. A tej irá irányá nyárát megszü megszüntetik. A kompenzá kompenzáció ció rögzí gzített: 11,81 euró euró/t 20042004-ben, 23,65 euró euró/t 20052005-ben. 20062006-tól 35,5 euró euró/t. Görögorszá gország kvó kvótája megnı megnı 120.000 tonná tonnával.
A CAP új reformja (Single (Single Farm Payment) Payment) és vá várható rható hatá hatása az EU tejá tejágazatá gazatára (egy lehetsé lehetséges szkená szkenárió rió)
A tejá tejárak csö csökkené kkenése, mely a termelı termelıi árat a termelé termelés átlagos önkö nköltsé ltsége alá alá csö csökkentené kkentené 20102010-re, tá támogatá mogatások hiá hiányá nyában szá számottevı mottevıen csö csökkentené kkentené a termelé termelés volumené volumenét. A kisebb, kevé kevésbé sbé haté hatékony gazdasá gazdaságok ké kénytelenek lesznek felhagyni a termelé termeléssel, kvó kvótájukat a nagyobb gazdasá gazdaságok szerzik meg. Ugyanazt a tejmennyisé tejmennyiséget kevesebb gazdasá gazdaság termeli meg. A kvó kvótát megszerzı megszerzı gazdasá gazdaságok az állomá llománylé nylétszá tszám növelé velésével nö növelik termelé termelésüket – a 150 tehé tehénné nnél tö többet tartó tartó gazdasá gazdaságok a kibocsá kibocsátást szá szándé ndékozik nö növelni. A nö növekvı vekvı termelé termelékenysé kenység eredmé eredményeké nyeként az EU termelé termelési szintje nem vá változik, a belsı belsı fogyasztá fogyasztást mintegy 15%15%-kal tová továbbra is meghaladja majd. A vilá világpiacon nem csö csökken az EU feleslegek okozta feszü feszültsé ltség.
Belsı Belsı kereslet vá várható rhatóan nı nı a sajt és egyé egyéb magasabb hozzá hozzáadott érté rtékő tejtermé tejtermékek irá iránt. Az ömlesztett tejtermé tejtermékek termelé termelése a támogatá mogatás és a piaci árcsö rcsökkené kkenés következté vetkeztében vá várható rhatóan visszaesik. Az export teljesí teljesítmé tmény vá várható rhatóan visszaesik.
Bizottsá Bizottsági elı elırejelzé rejelzés
A sajt-termelés és -fogyasztás növekedése (meghaladja 2013-ban a 9 millió t-t) várható, míg a vajtermelés és sovány tejpor elıállítás volumene csökken. A sajtexport viszont csökkenhet, ha a 2005ben indult trendnek megfelelıen a belsı fogyasztás-növekedés meghaladja az termelés növekedését.
A csökkenı vajtermelés mellett a vajexport is csökken - ennek oka részben a kisebb világpiaci igény, illetve az ÚjZélandról és Ausztráliából generálódó egyre erısebb verseny.
6
A szarvasmarhaszarvasmarha-állomá llomány vá változá ltozása Magyarorszá Magyarországon (ezer db) 1600
Magyarorszá Magyarország tejszektora
1400 1200 1000
szarvasmarha-állomány
800
ebbıl:tehén 600 400 200 0 1990.
1992.
1994.
1996.
1998.
2000.
2002.
A szarvasmarhaszarvasmarha-állomá llomány vá változá ltozása Magyarorszá Magyarországon
forrá forrás:KSH
A szarvasmarhaszarvasmarha-állomá llomány vá változá ltozása Magyarorszá Magyarországon
1990: 1.571.000 szarvasmarha 1990: 630.000 tehé tehén 2002: 770.000 szarvasmarha 2000: 362.000 tehé tehén 2004: 345.000 tehé tehén, 723.000 szmarha 2005: 334.000 tehé tehén Fajtaszerkezet vá váltá ltás: 19721972- tejtej- és hú húshasznú shasznú specializá specializált állomá llomány a hagyomá hagyományos kettı kettıshasznosí shasznosítású fajta helyett. Részmegvaló szmegvalósulá sulás: tejhasznú tejhasznú állomá llomány kialakult, húshasznú shasznú állomá llomány elenyé elenyészı szı (mindö (mindössze 22 ezer hú hústehé stehén).
Tejszektor 2000-2008 év
Szarvasmarh a létszám 1000 db
2000.
805
Ebbıl 2 évnél idısebb tejelı tehén 1000 db 376
Tehéntej termelés Millió kg
2080,5
Tehéntej felvásárlás Millió kg
1686,2
Tehéntej felvásárlási ár €/100 kg
24,2
Tehéntej felvásárlási ár Ft/100 kg
63,0
2001.
783
355
2079,8
1674,0
26,7
68,5
2002.
770
350
2067,8
1736,0
26,7
64,8
2003.
766
362
1977,3
1636,8
28,2
71,4
2004.
723
363
1844,8
1544,9
25,9
62,9
2005.
721
347
1878,0
1495,7
24,8
64,3
2006.
700
326
1796,0
1296,8
24,4
63,8
2007.
710
322
1800,0
1434,8
28,7
72,7
2008.
695
324
863,0*
Forrás:KSH * 2008 jan-júl
7
A szarvasmarha állomá llomány és tejtermelé tejtermelés alakulá alakulása
A szarvasmarhaszarvasmarha-állomá llomány megoszlá megoszlása 2001
A szarvasmarha állomá llomány megoszlá megoszlása
70%70%-a az 50 tehé tehénné nnél tö többet tartó tartó gazdasá gazdaságokban talá található lható. 811 nagygazdasá nagygazdaság (200 tehé tehénné nnél tö többet tartó tartó, vagy napi 1000 literné liternél tö többet termelı termelı gazdasá gazdaság) és 25 ezer kistermelı kistermelı. A termelé termelés 85 %%-a a a nagygazdasá nagygazdaságokbó gokból szá származik.
A tejtermelé tejtermelés volumené volumenének vá változá ltozása Magyarorszá Magyarországon (millió (millió liter) 3000
2500
2000
1500
1000
500
0 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.
Az ágazat jellemzı jellemzıi
A mezı mezıgazdasá gazdaság bruttó bruttó termelé termelési érté rtékének 13%13%-át, az állattenyé llattenyészté sztés bruttó bruttó termelé termelési érté rtékének 30%30%-át adja. Az 1990. évhez ké képest 20022002-ben a bruttó bruttó termelé termelési volumenindex mindö mindössze annak 66%66%a. A fajlagos tejhozam soká sokáig alatta maradt az EU átlagnak (5722 liter) – 19881988-ban mé még 111%111%-a volt az EGK átlagnak, 20052005-ben azonban má már ismé ismét meghaladta azt (6300 kg) A megtermelt tej 98%98%-a extra minı minıségő.
A 2 milliárd liter körüli tejtermelés mintegy 400 millió literrel meghaladja a belsı igényt. A hazainál olcsóbb import tejtermékek megjelenésére kell számítani az EU piacán belül. A termelés visszafogásán kívül megoldást jelenthet a belsı fogyasztás növekedése, mivel az egy fıre jutó fogyasztás 160 kilogrammra csökkent
8
Az ágazat jellemzı jellemzıi – a tej ára
Az ágazat jellemzı jellemzıi – a tej ára
19931993-ig a tej ható hatósági áras termé termék volt (maximá (maximális árat hatá határoztak meg rá rá – a haté hatékonyan mő mőködı vállalkozó llalkozó ráfordí fordításaira és a mő mőködéshez szü szüksé kséges nyeresé nyereségre fedezetet biztosí biztosítson. 19931993-tól bevezetté bevezették a garantá garantált árat: ez jö jövedelmet legfeljebb az átlagosná tlagosnál lé lényegesen haté hatékonyabb termelı termelık szá számára tartalmazott – mérté rtékét az adott évre kalkulá kalkulált átlagos termelé termelési kö költsé ltség 90%90%-a kö körül hatá határoztá rozták meg, 19981998-tól az átlagos termelé termelési szí színvonalon termelı termelık önkö nköltsé ltségének 70%70%-át el nem érı minimum árké rként rö rögzí gzítetté tették, melyhez kvó kvóta is társult.
A tej felvá felvásárlá rlási árának vá változá ltozása (Ft/l)
Az ágazat jellemzı jellemzıi –a tej ára
74,1
80 70
60,7
61,4
60
71,5
57,5
50 Ft/kg
80
2003. évi XVI. tö törvé rvény (Agrá (Agrárpiaci Rendtartá Rendtartás) Alapá Alapár, irá irányá nyár, minimumá minimumár és intervenció intervenciós felvá felvásárlá rlási ár. 2004. januá januártó rtól az állami szabá szabályozá lyozás kivonult az ágazatbó gazatból – eltő eltőnt az irá irányá nyár, megsző megszőnt a termelı termelıi tá támogatá mogatás megá megállapodá llapodás vé végül 2004. februá február 2525-én a Kormá Kormánnyal.
A tej felvá felvásárlá rlási átlagá tlagára nemzetkö nemzetközi összehasonlí sszehasonlításban, 2004 má március
Irá Irányá nyár: az áringadozá ringadozások kö középpontjá ppontját jelentı jelentı árcentrum. Intervenció Intervenciós ár: az irá irányá nyár alapjá alapján jogszabá jogszabályban megá megállapí llapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár elé elér, vagy meghalad, az agrá agrárpiaci rendtartá rendtartás eszkö eszközei alkalmazá alkalmazásra kerü kerülnek.
70 60 50 40 30 20 10 0 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2004.
2005. má március Ft/kg
80
70
65,82
72,05
70,45 62,18
60
41,8
43,5
66,33 57,28 48,63
50
Magyarország Cseh Köztársaság
40
Szlovákia Lengyelország
40
30
Románia Ausztria
20
30
10
Németország
20
0 Magyarország
Cseh Köztársaság
Szlovákia
Lengyelország
Románia
Ausztria
Németország
10
0
Magyarország
Szlovákia
Románia
Németország
9
A nagyobb tejfeldolgozó tejfeldolgozók piaci részesedé szesedése nettó nettó árbevé rbevétel szerint, %
Felvá Felvásárlá rlási árak és takarmá takarmányá nyárak alakulá alakulása
20
részesedés (%)
16
1998
2001
2002
12 8 4
Veszprémtej
Pannontej
Tolnatej
Parmalat
Danone
Sole
Nutricia
0
cég neve
forrá forrás: KSH
Ágazati hí hírek, 2004
Ágazati hí hírek, 2005
20052005-ben Né Németorszá metországban 7000 termelı termelı hagyott fel a tevé tevékenysé kenységgel. Ausztria: a tejá tejátvé tvételi ár: 2626-28 eurocent, eurocent, a gazdá gazdák szerint a kö költsé ltségeket 40 eurocent fedezné fedezné. NagyNagy-Britannia: a termelı termelık 70%70%-ának nincs nyeresé é ge. nyeres
EU: Vá Válsá lságban a tejtermelé tejtermelés a nagy kereskedelmi lá láncok az önkö nköltsé ltség alatti áron érté rtékesí kesítik termé termékeiket. Árversenyt a feldolgozó feldolgozók kö között, akik egyre kevesebbet fizetnek a tejá tejátvé tvételé telért. pl. Real üzletlá zletlánc Né Németorszá metország: 33 eurocenté eurocentért kínálta a tej literjé literjét (kb (kb 80 Ft). Az átlagos kereskedelmi ár 58 cent, a termelı termelıtıl 28 centé centért veszi át a feldolgozó feldolgozó
Magyarorszá Magyarország
2005 elsı elsı két hó hónapjá napjában az elı elızı év azonos idı idıszaká szakához ké képest 30 millió millió literrel csö csökkent a feldolgozott tej mennyisé mennyisége Magyarorszá Magyarországon. 20042004-ben má már 120 millió millió literrel kevesebb tejet dolgoztak fel, mint 1 évvel korá korábban. Az alacsony átvé tvételi árak miatt a termelı termelık 2/32/3-a tartó tartósan vesztesé veszteséges. Az átlagos literenké literenkénti átvé tvételi ár 2006 elejé elején 65 Ft kö körül alakul, nyá nyár kö közepé zepére csö csökkené kkenés várható rható.
10
Önkö nköltsé ltség és bevé bevétel (tá (társas vállalkozá llalkozások) 2007 vé végén 2008 elejé elején mé még literenké literenként 95 forint kö körül volt a tej felvá felvásárlá rlási ára, addig 20092009-ben 5555-60 forintot kapnak a tej literjéé rt. Az önkö literjéért. nköltsé ltség pedig literenké literenként elé eléri - termelı termelıtıl fü függı ggıen - a 7575-85 forintot. Ezé Ezért megkezdı megkezdıdött az állatok levá levágása, így jö jövıre aká akár 30 szá százalé zalékkal is kevesebb lehet a tejelı tejelı tehé tehén Magyarorszá Magyarországon, mint most.
100 80 60
1000 Ft/t
40 20 0 2000
I. hó II. hó
Extra Menny. ezer kg
Osztályon kívüli Átlagár Menny. Ft/l ezer kg
121945 62,01 1921 112671 61,87 1226
Összesen
Átlagár Menny. Ft/l ezer kg
Átlagár Ft/l
40,60 123867 61,68 44,62 113897 61,69
A tejtermelé tejtermelés kö költsé ltségará garányos jövedelmezı vedelmezıségének alakulá alakulása a tá társas vállalkozá llalkozásokban (Ft) 30
2002
2004
2005
Nemzeti kiegészítõ támogatás
Önköltség
A fıbb tejtermékek feldolgozói értékesítési átlagára 2004-ben
A nyerstej termelı termelıi ára 20042004-ben
2004
2001
Termelés értéke
2004
Polytej, 2,8% zsírtart. 1liter
Dobozos tej 2,8% Dobozos tartóstej Érlelt keménysajt 2,8 %zsírtart. 1liter zsírtart. 1liter
I. hó II. hó
113,60 111,24
132,14 122,52
136,95 124,34
1246,66 1232,25
A tejtermelé tejtermelés kö költsé ltségará garányos jövedelmezı vedelmezıségének alakulá alakulása az integrá á lt á rutermelı ı kisgazdasá integr rutermel kisgazdaságokban (Ft) 60
25 50
20 40
15 30
10
20
5
10
0
-5 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.
0 1990.
1991.
1992.
1993.
1994.
1995.
1996.
1997.
1998.
1999.
2000.
2001.
11
Belfö Belföldi érté rtékesí kesítés termé termékcsoportonké kcsoportonkénti részará szaránya, tejegyené tejegyenérté rtékben (2002)
A tejelı tejelı tehé tehén-állomá llomány megoszlá megoszlása az önkö nköltsé ltség nagysá nagysága szerint, % (2003) százalék
Savanyított tejkészítmény 10%
Egyéb 7%
100 80 68 Ft/l
Fogyasztói tej 37%
60 40
54 Ft/l
61 %
20 20 %
80 Ft/l Sajt és túró 46%
18 %
0 Átlagosnál jobb
Átlag környezete
Forrá Forrás: AKII
Átlagosnál rosszabb
Tejegyené Tejegyenérté rték
A tejtej- és tejtermé tejtermékek fogyasztá fogyasztása
A feldolgozá feldolgozás sorá során elı elıállí llított tejtermé tejtermékhez felhaszná felhasznált folyadé folyadéktej mennyisé mennyiségét kifejezı kifejezı mérté rtékegysé kegység, általá ltalában meghatá meghatározott tejzsí tejzsír (esetleg fehé fehérje) alapon szá számítva.
A hazai tejá tejágazat SWOT elemzé elemzése
A hazai tejá tejágazat SWOT elemzé elemzése Lehetı Lehetıségek
Erı Erıssé sségek:
Gyengeségek
Javuló Javuló haté hatékonysá konyság, nagyü nagyüzemi tejtermelé tejtermelés. Versenyké Versenyképes alapanyagá alapanyagár, hazai árelı relıny. Erı Erısödı vállalati koncentrá koncentráció ció. Megfelelı Megfelelıen erı erıs vertiká vertikális koordiná koordináció ció és integrá integráció ció. Már magas kü külfö lföldi tulajdon meglé megléte.
Gyenge életképességő kisüzemek. Túlkínálat a termelésben, feleslegek. Kihasználatlan kapacitások a feldolgozásban. Termelık közötti alacsony horizontális koordináció. Csökkenı hazai exporttámogatás.
Jelentı Jelentısen visszaesett fogyasztá fogyasztás: 19901990ben mé még 200 liter/fı liter/fı/év, jelenleg 165 liter/fı liter/fı/év, ebbı ebbıl 3030-35 liter import alapanyagbó alapanyagból ké készü szült - EU 300 kg/fı kg/fı/éve átlagfogyasztá tlagfogyasztás Franciaorszá Franciaországban évente átlagosan 18kg/fı 18kg/fı a joghurtfogyasztá joghurtfogyasztás, Magyarorszá Magyarországon 5 pohá pohár(!)/fı r(!)/fı. A fogyasztá fogyasztás nö növelé velése reá reális cé cél?
Megnyí Megnyílt, kiszá kiszámítható tható, nagy, fizetı fizetıképes belsı belsı EU piac. Kvó Kvótával biztosí biztosított termelé termelés. Feldolgozott termé termékek kereslete nı nı. Ár-konvergencia az EU szintre. EUEU-s vá vámvé mvédelem. Következetes szabá szabályly- és törvé rvényalkalmazá nyalkalmazás. Növekvı vekvı EU exporttá exporttámogatá mogatás.
Veszé Veszélyek
Külpiaci nyomás, túlkínálat, olcsó, minıségi import. Tartósan alacsony hazai fogyasztás, telített nemzetközi fogyasztási szint. Változó exporttámogatási rendszer, hazai int.rendszer fejletlensége. Sokkoló piaci verseny. Külföldi vállalatok jobb marketinglehetıségei, kapcsolatrendszerei, háttere.
12
Az EU csatlakozá csatlakozás megá megállapodá llapodás
Közel 2 millió milliót tonná tonnás kvó kvótát kaptunk - a hazai kvó kvótát 20022002-ben 96%96%-os kihaszná kihasználtsá ltsággal teljesí teljesítettü tettük, 20032003-ban 20042004-ben és 20052005-ben a kihaszná kihasználásunk egyenletesen romlott.
A tejhiány miatt viszont 2006 augusztus óta emelkednek a felvásárlási árak is, ami az áfa emelésével összeadódva fokozza a feldolgozók nehézségeit. A képet a 2005öshöz képest gyengébb forint miatt egyre kevésbé motivált import is színesítette. Eközben több tejipari menedzser is széket váltott. Távozott a Sole-Mizo, a Friesland, a Parmalat és a Veszprémtej vezetıje is.
20062006-os tö törté rténések
~ 400 ezer liter nyerstej is elhagyhatta 2006-ban az országot Olaszország és Szlovénia irányába, mivel ennek az exportlehetıségnek a jövedelmezısége átlagosan mintegy 10 forinttal volt jobb literenként a belföldi értékesítésnél.
Az elmúlt években a magyarországi szarvasmarhaállomány folyamatosan csökkent. Ezzel együtt a tehenészeti telepek száma is mérséklıdött. Napjainkban 520 társas vállalkozás és mintegy 6000 magántermelı termel tehéntejet Magyarországon. A konszolidáció azonban nem ért véget. Az elmúlt tíz évben a tejelı tehenek száma 23 százalékkal csökkent Magyarországon, és elérte a 321 ezret. Ennek kétharmadát a társas vállalkozások tartják. A tényleges tejhasznú marhaállomány, melyre a magyarországi tejgazdaság építhet azonban csak 210 ezer egyedbıl áll. Ennek 97 százaléka Holstein-Fríz (HF) vérségő tehén.
A tejelı tehenek és a vállalkozások számának fogyása miatt nem csodálkozhatunk azon, ha az 1990-es 2787 millió literrıl a magyarországi tejtermelés 2005-re 1700 millió literre csökkent, 2006-ban pedig mindössze 1300 millió literes felvásárlást regisztrálhattunk. A tejtermelés összetétele azonban kiváló minıségre utal. Az extra minıségő tej aránya például a felvásárlásban már meghaladja a 98 százalékot. Az átlagos tejhozam Magyarországon felette van az EU átlagának, 6300 kg/tehén (Eurostat 2005). Az említett, bázisállománynak is nevezhetı 210 ezer HF-nél azonban az átlag 8600 kg.
13
A csökkenı tejfelvásárlás a tejtermékkivitel csökkenésében jelenik meg, miközben az import bıvülése fedi le a piac bıvülését. A tej- és tejtermékimport jelentısen növekedett az elmúlt években. 2005-ben több mint 254 ezer tonna tej és tejtermék érkezett az országba. A legnagyobb tételek Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Lengyelországból jöttek. Az import térnyerése ugyanakkor 2006-ban lassan folytatódhatott.
Kilá Kilátások
A tejtermékek fogyasztásának emelkedését lehet prognosztizálni, ami középtávú elırejelzés szerint, 2013-ra a fogyasztás fejenkénti évi 175-180 literes szintjét fogja eredményezni. Mindez komoly növekedésre utal, ám a fogyasztás még így is elmarad majd az 1980-as évek szintjétıl. A növekedés hajtóerıit arra vezethetjük vissza, hogy a 2007-es és a 2008-as megtorpanás után javul a lakossági fizetıképesség, a feldolgozók pedig erısödı marketingaktivitással, innovációkkal jelennek meg. A fogyasztást növeli majd az egészséges életmód iránti igény is.
A nagy farmok piaca növekszik majd leginkább. Elırejelzés szerint az elkövetkezı 2-3 évben a tejtermelık száma mintegy 3000 körüli szintre fog csökkenni, melybıl 400 lesz nagy telep. A feldolgozók száma is tovább fog csökkenni. A globális cégek szőkítik kínálatukat, csak magas feldolgozottságú termékekre fognak koncentrálni, erıs marketingtámogatással.
14
