A „ritka faj” kritériumai
A kihalás veszélyei
Az alábbiak közül legalább egynek teljesülni kell: • szűk földrajzi elterjedés • mindig kis populációméret • élőhely-specifikusság • fontos a taxon filogenetikai elszigeltségének értékelése is
A kihalással veszélyét növelő faji jellegzetességek • • • • • • • • • • • • • • •
nagyon kis área egy vagy kevés populáció kis populációméret csökkenő pop. méret kis egyedsűrűség nagy territórium igény nagy testméret rosszul terjedő fajok vándorló fajok kis genetikai változatosság speciális élőhelyigény zavartalan élőhelyek K-stratégista fajai ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képező fajok az embertől elszigetelten kialakult fajok korlátozás nélkül hasznosított fajok
A kihalás okai
A fajok természetvédelmi értékelése • különböző szemléletű, megalapozottságú és használhatóságú kategóriák • IUCN: szubjektív kategóriák
– kipusztult, vadon kipusztult, különösen veszélyeztetett, veszélyeztetett, sebezhető, védelemfüggő, veszélyeztetettség közeli, legkevésbé aggasztó helyzetű, hiányosan ismert, be nem sorolt
• listák
– vörös: a veszélyeztetett kategóriákba tartozó fajokat tartalmazza – kék: védelemben részesülő, korábban veszélyeztetett, de javuló helyzetű fajok (a sikeres védelmi módszerekkel együtt) – rózsaszín: a vörös „előszobája” a veszélyeztetettség közelébe került fajok – fekete: adventív fajok
• értékelés biológiai adatok alapján: Báldi, A., Csorba, G. és Korsós, Z. (1995) Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
A kihalás okai
1
Az élőhelyek pusztulása, leromlása és fragmentálódása • • • •
a veszélyeztetettség legfontosabb oka az emberi pop. exponenciálisan növ. luxusfogyasztás társadalmi egyenlőtlenségek, gazdag és szegény országok (pl. az esőerdők pusztulása) • gazdasági „fejlődés”, profittermelés (pl. hazai gyepek, cserjések) • az emberi „földkisajátítás” • (Európa területének csak 15%-a maradt t-k eredeti állapotban)
Élőhelyromlás, szennyezések • emberi hatásra bekövetkező élőhelyromlás pl.:
– a kaszálás ill. a legeltetés elmaradása → egyes fajok felszaporodása, mások eltűnése – avargyűjtés → tápanyag visszaforgatás elmaradása → az erdő talajának elszegényedése, erodálódása, savanyodása – „erdőgazdálkodás”
• → öreg, korhadó fák hiánya → odúlakók, lebontó szervezetek csökkenése • → a cserjeszint csökkentése → vadállományromlása az erdő „túllegelése” → a természetes újulat megakadályozása
– környeztszennyezés
• ált. lassú, kevésbé látványos (kivéve pl. olaj-, ciánszennyezés, égő olajkutak az öbölháborúban) • az ökol. rendszerek pufferelő hatása elfedi • ennek kimerülésekor hirtelen változások • a szennyező anyagok felhalmozódhatnak pl. DDT, ólom a vadkacsás tavakon
– a felszín átformálása – a N-forgalom megváltoztatása, a bejutó N növelése → eutrofizáció a vizekben – a légkör szénforgalmának megvált.
• a XXI. sz közepére a CO2 tart megduplázódik → üvegházhatás nő → globális klímaváltozás
Élőhely fragmentálódás • egy nagy összefüggő élőhely (biotóp) mérete csökken és feldarabolódik
– kisméretű élőhelyfoltok (fragmentumok) szétszórt hálózata alakul ki – akadályok (pl. átalakult v. leromlott élőhelyek) jelenek meg – ezek területe lehet kicsi, de a hatásuk nagy (pl. utak, csatornák) – a fragmentumok kerület-terület aránya nő – a fragmentumok közepe lényegesen közelebb lesz a széléhez – klasszikus pop. din. modellek helyett metapopulációs modellek – determinisztikus vagy sztochasztikus folyamatok helyett gyakran előre nem jelezhető változások
– a termőtalaj leromlása, elszegényedése
Az utak élőhely fragementáló hatása (Trombulak & Frissel 2000)
• az útépítés mortalitás fokozó hatása
– Magyarországon 135 500 km út 36 265 ha-t borít (Pallag 2000) – ezen az élővilág nagy része kipusztul – mekkora a tényleges hatászóna?
• a gázolások mortalitás fokozó hatása – – – –
az USA-ban naponta 1 millió gerincest ütnek el hazai helyzet? gerinctelenek pl. rovarok? demográfiai hatások a békákon, de a jávorszarvason, a hiúzon, a farkason és a gyöngybagolyon is – genetikai elválás – átjárók ill. mentőakciók segíthetnek • hatékonyság?
Az utak élőhely fragementáló hatása (Trombulak & Frissel 2000)
• az állatok viselkedésének megváltozása – akadály
• mozgáskörzet megváltozása • vándorlás, kóborlás korlátozása • fontos forrásokhoz való hozzáférés korlátozása
– menekülési reakció megváltozása – az út forrásainak vonzó hatása
• szállításkor elhullatott termény vonzza a rágcsálókat és a növényevőket, ez vonzza a ragadozókat → elütések • az út menti növényzet fészkelőhelyet nyújt (pl. fácán) → elütések • az út menti kerítésoszlopok, fák beszállóhelyek a ragadozó madaraknak → elütések + nő a predáció az út mentén
2
Az utak élőhely fragementáló hatása
Szegélyhatások
(Trombulak & Frissel 2000)
• a fizikai környezet megváltozása – – – – –
zaj, fény a talajszerkezete a vízmozgás a mikroklíma a felszín minősége megváltozik → vonzó és risztó hatások is
• a kémiai környezet megváltozása
– szennyezések (pl. nehézfémek, légszennyezés, só, ózon stb.)
• az idegenhonos fajok terjedésének segítése (ökológiai folyosó)
– az út menti élőhely kedvező lehet – a honos fajokra hátrányos hatások csökkentik ezek versenyképességét – a spontán vagy emberi segítséggel történő terjedés (pl. akác)
• az emberi élőhelyhasználat, -pusztítás felerősödése – területek feltárása
• a szegélyben a folt belsejétől eltérő viszonyok uralkodnak – mikroklimatikus változások (fény, hőmérséklet, páratartalom, szélerősség) → erdőszegélyek, mezővédő erdősávok szerepe, széldöntések (Börzsöny, Tátra) – tüzek gyakoribbak – hatás a fajösszetételre és a fajok életképességére – átmeneti zónák szomszédos foltok fajai keverednek → lehetőség az invázióra – külső ragadozók és növényevők behatolása (pl. vadkár erdő melletti mg. területeken) – fertőzésveszély (pl. RHD Bugacpusztán) – emberi zavarások
• változatos lépték
– a szegélyhatás a szegélytől akár 15-200 m-re is érzékelhető
• ökológiailag külön kezelendők (ekoton) • lehetnek a legértékesebb részek, de lehetnek a leromlás helyei is
Túlhasznosítás • az élőhelypusztítás és romlás után a harmadik veszélyeztető tényező
– a veszélyeztetett és ritka gerincesek egyharmadánál fő ok
• a helyi közösségek szabályai a piac megjelenésével eltűnnek
– fakitermelés, vadászat, halászat, „akváriumipar”, diszállat kereskedelem, szuvenírek stb.
• maximális fenntartható hozam (MFH) elve: csak a növekmény hasznosítható, a törzsállomány nem csökkenhet – problémái: a meghatározás módszerei
• a vadászati erőfeszítés változása alapján, DE nincsenek biol. adatok • valós demográfia alapján, DE milyen pontossággal mérhetők • a legegyszerűbb logisztikus modellben MFH=K/2, DE a pop sajátosságai (pl. hosszú élet) ez lehet K/5 is • → kudarcok és túlhasznosítás az alkalmazáskor (pl. tengeri halászat) → az MFH csak felső határ lehet
3
A kihalás okai
Túlhasznosítás • nehéz szabályozni, különösen a mozgékony vándorló fajok esetében (ld. Bonni Konvenció) • folyamatos, megbízható monitoring és gyors beavatkozás kell • szelektív vadászat ill. hasznosítás (pl. csak a nagyobb idős példányok), DE evolúciós változások az erős szelekció miatt, pl. korai ivarérés, kisebb testtömeg stb. • „melléktermékként” történő károsodást: pl. szelektív fakitermelésnél a maradó egyedek sérülése, a vadállomány zavarása, a véletlen hálóba akadás → csökkenteni kell • a helyi közösségek érdekeltségének megteremtése a fenntartható hasznosításban, pl. CAMPFIRE program
Idegenhonos fajok (exóták) és betegségek • földrajzi izoláció → különböző evol. utak, kül. fajok és kapcsolatok • ember utazásai → kül. helyről származó fajok összekeverése – szándékos betelepítés ill. véletlen behurcolás
• gyarmatosítás (a gyarmat „otthonosabbá tétele”) • kertészet, mg., erdészet (haszon- ill. dísznövények elvadulva kártékonyak) • véletlen behurcolás (gyomok, patkányok, rovarok, kórokozók) • biológiai védekezés: idegenhonos faj megfékezése saját kártevőjének betelepítésével → a kártevő „kibővítheti az étrendjét” a honos fajokra is (vö. realizált niche-fundamentális niche probléma)
• különösen nagy veszély a szigetek endemikus fajaira • a legsúlyosabb, legnehezebben kezelhető veszély
4
A sikeres invázió okai • hiányzó ragadozók és paraziták (üregi nyúl Ausztráliában, gyapjaslepke Amerikában) • hatékonyabb élőhely-kihasználás a bolygatott területeken • a közvélemény (pl. állatvédők, vadászok) ellenállása az exóták kiirtásával szemben • őshonos fajok urbanizációja → az area kiterjesztése, más fajok kiszrítása • hibridizálódás a közeli rokon őshonos fajokkal (pl. vadmacska-házi macska) • GMO • az invázió sikere függ – a támadó tulajdonságaitól – a megtámadott társulás biológiai ellenállóképességétől („biotic resistance”: fajgazdagság és bolygatás) DE: ellentmondó kísérleti eredmények
• Biol. Sokféleség Egyezmény 8. cikkely:
– invázió megakadályozása – exóták megfékezése akár teljes kiirtása
5
