ÚTMUTATÓ a 2010. évi „b” típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához, a Tny. 97. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez Általános tudnivalók A 2010. évi jövedelemre vonatkozó adatokat a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására nyugellátáshoz soron kívül kell közölni. A 2010. évi adatok közlésére szolgáló Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot (a továbbiakban: NYENYI) az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság a Tny. 97. § (3) bekezdés a) pontja alapján a nyugellátások és nyugdíjszerő rendszeres pénzellátások megállapításához történı adatszolgáltatásra rendszeresítette. A regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság kérésére a foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott személyekrıl, továbbá a Tbj. 56/A § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselıjének vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatottnak, valamint a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosítottnak „b” típusú, az egyéni vállalkozónak a saját biztosításával összefüggı adatokról „E” típusú, a mezıgazdasági ıstermelınek pedig „M” típusú NYENYI lapot kell kiállítania. 2010. április 1-jével az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerősített befizetésérıl szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk.tv.) hatályát vesztette. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatásra – annak megszőnéséig – az Alk.tv. 2010. március 31. napján hatályos elıírásait kell alkalmazni. 2010. április 1-jétıl az egyszerősített módon létesíthetı munkaviszonyokra vonatkozó rendelkezéseket az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.), 2010. augusztus 1-tıl pedig a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) tartalmazza. A rovatok kitöltése A „Rögzítési kódszám” rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tölti ki. A „Lapszám” rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot – illetve pótlapot – állítottak ki. A rovat elsı felébe a biztosított 1-tıl induló lapsorszáma kerül, a „/” után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. A foglalkoztató és a biztosított adatait a folytató lapokon is ki kell tölteni. I. A foglalkoztató adatai Az „Adószáma”, „Neve”, „Székhelye” rovatokba a foglalkoztató megfelelı adatait kell értelemszerően beírni.
Az „Adóazonosító jel” rovatot annak a foglalkoztatónak minısülı természetes személynek kell kitölteni, aki a Tbj. 5. § alapján biztosítottnak minısülı személyt foglalkoztat. A foglalkoztató névváltozása, illetıleg jogutódlása esetén a jogelıd adószámát, nevét, címét, tevékenységének kezdetét, végét és a jogutódlás idıpontját a „IX. Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni. II. A biztosított adatai A „Neme” rovatok közül a megfelelıt „X” jellel kell jelölni. A biztosított „Állampolgársága”, „TAJ száma”, „Neve”, „Születési neve”, „Elızı neve”, „Anyja neve”, „Születési helye”, „Születési ideje” rovatokat a foglalkoztató a biztosított személyi igazolványa vagy egyéb hivatalos okmánya alapján köteles a NYENYI lapra felvezetni. Az „Állampolgársága” rovatot az 1. számú mellékletben szereplı kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A „Neve” mezınél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (dr., ifj., özv. stb.). Egynél több elızı név esetén a második és további elızı neveket a „IX. Megjegyzés” rovatban kell feltüntetni. A NYENYI lapon a biztosított TAJ számának, nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, valamint állampolgárságának feltüntetése kötelezı. Az „Alkalmazás minısége” rovatban a foglalkoztatás (szolgálati idı szerzése) kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint. Megnevezés
Kód
Munkaviszony (országgyőlési képviselı, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony)
20
hivatásos nevelıszülıi jogviszony fegyveres szervek hivatásos vagy szerzıdéses állományú tagja, önkéntes tartalékos katona (fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, fegyveres szervek szerzıdéses állományú tagja, katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona)
80
prémiumévek programban résztvevı személy különleges foglalkoztatási állományban lévı személy
68 69
szövetkezeti tag, munkaviszony
15
szövetkezeti tag, vállalk. jellegő jogviszony tan. szerz. al. szakképzı. isk. tan. f. tanuló ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony kieg. tev. folyt. nem minısülı egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó (munkaviszony mellett)
16 46 44 21 26
egyéni vállalkozó (közép- vagy felsıfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató) egyéni vállalkozó (társas vállalkozási tagság mellett) kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kieg. tev. folyt. nem minısülı társas vállalk.
36 38 43 30
2
90
Megnevezés
Kód
társas vállalkozó (munkaviszony mellett) társas vállalkozó (közép- vagy felsıfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató) társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett)
35 37 39
társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett)
34
kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó
53
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (bedolgozó, megbízási jogviszony, egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási jogviszony, felhasználási szerzıdésen alapuló megbízási jogviszony, segítı családtag, választott tisztségviselı, társadalmi megbízatású polgármester)
41
egyházi személy, szerzetesrend tagja
91
mezıgazdasági ıstermelı
78
mezıgazdasági ıstermelı jogviszony mellett
79
egyszerősített foglalkoztatás ((természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munka, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı munkáltató által, mezıgazdasági, idegenforgalmi (turisztikai) idénymunka, alkalmi munka)* más foglalkoztatónál fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett járulékköteles jövedelemben részesülı
60* 82
adóköteles munkanélküli ellátásban részesülı személy
25
adómentes munkanélküli ellátásban részesülı személy munka-rehabilitációs díjban részesülı gyermeknevelési támogatás
42 81 92
ápolási díj
94
biztosítás megszőnését követı pénzbeli ellátás AM könyvvel fogl. (eü. pénzbeli ell.) mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatása
97 98 50
gyermekgondozási díj
83
gyermekgondozási segély prémium évek programban résztvevı személy utáni járulék-kiegészítés rehabilitációs járadékban részesülı személy A kitöltés során a kódszámok használata kötelezı.
93 48 58
* Figyelem! A megjelölt kategória (kód) 2010. április 1-jétıl július 31-ig természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munka, illetve kiemelkedı közhasznú szervezetnek minısülı munkáltató által, mezıgazdasági, illetve idegenforgalmi idénymunka, továbbá alkalmi munka esetén válaszható. 2010. augusztus 1-jétıl ezt a kategóriát (kódot) mezıgazdasági, illetve turisztikai idénymunka, továbbá alkalmi munka esetén lehet kiválasztani! III. Biztosításban töltött idı Figyelem! A járulékkedvezmény igénybevétele esetén a biztosított biztosításban töltött idejére vonatkozó adatokat nem a „b” típusú NYENYI lap III. rovatában, hanem a „P” típusú Pótlap P/II. rovatában és a kedvezménynek megfelelı (P/III. ,P/V-VI.) rovatában kell közölni. Ez alól
3
kivétel az ekho-t választott biztosítottra vonatkozó adatok, mivel esetükben a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség is fennáll, így az általános járulékfizetésre vonatkozó adatokat a „b” típusú lap III. rovatában – az ekho-ra vonatkozó adatokat pedig a „P” típusú lap P/II. és P/IV. rovataiban – kell közölni. 2010. április 1-jétıl július 31-ig az egyszerősített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy után a biztosításban töltött idıre, valamint a Tbj. szerinti járulékfizetésre vonatkozó adatokat a „b” típusú lap III. rovatában kell közölni. Ez alól kivétel az Eftv. 7. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott személy, esetében az Eftv. 8. §-a alapján a járulékkedvezményre vonatkozó adatokat a „P/II.” típusú lapon kell közölni. 2010. augusztus 1-jétıl az egyszerősített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy után a biztosításban töltött idıre vonatkozó adatokat nem a „b” típusú lap III. rovatában, hanem a „P/II. Pótlap II. rovatában kell közölni. Ez alól kivétel, ha a munkáltató közteherrel terhelt munkára az Efo.tv. 1. § (2)-(4) bekezdésében és a 2. § 1-3. pontjaiban meghatározott létszám-, illetve idıkorlát túllépésével létesít, illetve tart fenn egyszerősített foglalkoztatási munkaviszonyt. Attól a naptól, amikortól a meghatározott feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira az Efo.tv. 8. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit nem alkalmazhatja. Az alkalmi munkára irányuló egyszerősített foglalkoztatás esetén az egyszerősített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó fıállású személyt nem foglalkoztató munkavállaló esetén az 1 fıt, 1 fıtıl 5 fıig terjedı munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 fıt, 6-tıl 20-ig terjedı munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 fıt, 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százalékát. Mezıgazdasági, illetve turisztikai idénymunka esetén azonos felek között a határozott idıre szóló munkaszerzıdés idıtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 naptári napot. Alkalmi munka esetén a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követı, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthetı határozott idıre szóló munkaviszony. Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesített egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes idıtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. A meghatározott feltételek megsértése esetén a munkáltató járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. szerint áll fenn, amely a jogsértés feltárásának idıpontjától addig az idıpontig tart, amíg a foglalkoztató a kedvezményeket jogosulatlanul vette igénybe. A 2010. április 1-jétıl július 31-ig terjedı, valamint a 2010. augusztus 1-jét követı idıszakra vonatkozó adatokat megbontva, külön soron kell közölni. Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetıleg egyezményben részes másik államban biztosított és igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet. Ezen személy nyugellátásra nem szerez jogosultságot, ezért róla NYENYI lapot kiállítani nem kell.
4
A „Biztosításban töltött idı tól-ig" rovatba a 2010. évre vonatkozó biztosítás idıtartamát kell beírni. Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítási jogviszony idıtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell közölni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az NYENYI lap összesített adatok közlésére szolgál, ezért a biztosításban töltött idı, jövedelem, járulék és egyéb adatokat havi bontásban feltüntetni TILOS! Abban az esetben, ha a nyugellátás megállapítására 2010. évben úgy került sor, hogy az érintett személy biztosítási jogviszonya folyamatosan fennállt (tehát nem szőnt meg a jogviszony az ellátás folyósításának kezdı idıpontját megelızı nappal), akkor a „Biztosításban töltött idı tólig” rovatban a nyugdíjazást megelızı biztosítási jogviszonyát, továbbá a nyugdíjasként fennállt biztosítási jogviszonyát külön sorban kell közölni. Amennyiben a nyugdíjazást megelızı nappal a biztosítottnak megszőnt a biztosítási jogviszonya, de nyugdíjasként ugyanannál a foglalkoztatónál – például rövid megszakítást követıen – ismételten jogviszonyt létesít, akkor a jogviszonyokra vonatkozó adatszolgáltatást külön lapon kell közölni. Az „Arányos szolgálati idı naptári napjainak száma” rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Mt. értelmében teljes munkaidıben, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képezı keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idı és a biztosítási idı aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képezı kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati idıt a NYENYI lap kiállítására kötelezett számítja ki a TnyR. 56. §-ában leírtak szerint. A „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege” rovatba kell beírni a biztosításban töltött idı rovat „tól-ig" idıszakában elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és jutalom együttes összegét. A nyugdíjjárulék alapja a Tbj-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapját képezı jövedelem azzal, hogy a járulékalapot képezı természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után a biztosított nyugdíjjárulékot nem fizet. Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a Tbj. 20. § (2)-(3) bekezdéseinek elıírásai alapján a Tbj. 5.§ (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese – részmunkaidı esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha viszont a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a bejelentést megteszi, a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képezı (tényleges) jövedelem után kell megfizetni. Ha a biztosított járulékalapot képezı jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeres összegét és a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a bejelentési jogával nem él, a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelı (a tényleges jövedelem és a minimálbér kétszerese közötti összegre esı) járuléktöbbletet a foglalkoztató
5
viseli. Ez utóbbi esetben – tekintettel arra, hogy nyugdíjjárulék megfizetése történt – a biztosított nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeként a minimálbér kétszeres összegét kell szerepeltetni. A minimálbér kétszeres összege utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget a külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti, vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel a külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. A Tbj. 20. §-a és 24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a minimálbér kétszeres összegének számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az idıtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt (így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, baleseti táppénzben részesült, továbbá a fizetés, díjazás nélküli idıszakot). A minimálbér kétszeres összegét csökkenteni kell ezen idıszakok naptári napjainak száma és a minimálbér kétszeres összegének egy naptári napra jutó összegének szorzatával. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom együttes összege nem lehet több a járulékfizetési felsı határnál. A járulékfizetési felsı határ összege 2010. évben napi 20.420.- Ft, évi 7.453.300.- Ft. A járulékfizetési felsı határt évente január 1-jétıl, év közben kezdıdı jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felsı határt a jogviszony idıtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felsı határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az idıtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, illetve a fizetés, díjazás nélküli idıszakot. A megállapított járulékfizetési felsı határt idıközben csökkenteni kell az említett idıszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felsı határ szorzatával. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felsı határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonya a nyugdíj megállapítását követıen is fennáll, illetve társas vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdıdıen újra meg kell állapítani a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom rovatok adatainak együttes összege képezi a „Nyugdíjjárulék összege” rovat alapját. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 9,5 százaléka, b) a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 1,5 százaléka, Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján a Tbj. 19. § (7) bekezdése értelmében a 2010. november 1-je és december 31-e közötti idıszakban esedékes, a magánnyugdíj-pénztári tag után fizetendı nyugdíjjárulék mértéke is 9,5 százalék.
6
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Figyelem! Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat az NYENYI lapon nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot a NYENYI lap nem tartalmaz. A „Nyugdíjbiztosítási járulék” alapja rovatba írandó összeg azonos a Tbj-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A Tbj. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezı jövedelem: 1. az Szja. tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegő kifizetésbıl származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerzıdésben meghatározott díj, a hivatásos nevelıszülıi díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló; 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbér, illetıleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerzıdésben meghatározott díj, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. A Tbj. 21. § alapján nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék alapját: -
-
a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelı összege; az Szja.tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik, a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a szerzıi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzık oltalma, mintaoltalom alatt álló mő, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzıdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 2010. évben 24 százalék. A 2005. évi CLXXX. törvény 2. §-ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresı foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétıl számított legfeljebb 1 évig mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, így a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése alól is. Abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben fennállt jogviszonya egy részében a foglalkoztatótól – mint kifizetıhelytıl – GYES-ben, vagy GYED-ben részesült, az említett ellátások idıtartamát a „Biztosításban töltött idı tól-ig” rovatban külön soron kell feltüntetni. Az ilyen soroknál a GYES vagy GYED összegét a „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege” rovatban, a levont nyugdíjjárulékot a „Nyugdíjjárulék összege” rovatokban kell közölni. A „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és összege” rovatokat ebben az esetben üresen kell hagyni.
7
(Ha a biztosított a teljes idıszakban GYES-ben vagy GYED-ben részesült, természetesen a biztosításban töltött idı rovatban is csak egy sor szerepelhet.) Abban az esetben, ha a biztosított részére nem a foglalkoztató fizette ki a GYED, illetve GYES összegét, az említett ellátások idıtartamát a „Biztosításban töltött idı tól-ig” rovatban külön feltüntetni nem kell, illetve az összegére és a levont nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatokat sem kell közölni, mivel az ellátásokra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a díjat, illetve a segélyt folyósító szerv teljesíti! Amennyiben a foglalkoztató nem kifizetıhely, úgy a GYES vagy a GYED idıtartamát a IV. rovatban kérjük feltüntetni. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyév során teljes munkaidısrıl részmunkaidısre, vagy részmunkaidısrıl teljes munkaidısre változik, akkor a III. rovatban a biztosításban töltött idıt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön soron kell közölni a teljes és a részmunkaidıs idıszakokra vonatkozóan. A Tbj. 36. § (1) bekezdésének elıírásai értelmében a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén nyugdíjbiztosítási járulékot nem kell fizetni, ezért ez esetben a „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege” rovatokat nem kell kitölteni. Az ekho-t választott biztosított esetében a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, nyugdíjjárulék-köteles jutalom, nyugdíjjárulék összege és a nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatoknál azt az összeget kell feltüntetni, amelyek után a járulékfizetési kötelezettség teljesítése a Tbj. szabályai szerint történt. (Az ekho alapját és összegét a „P” típusú Pótlap P/IV. rovatában kell közölni.) IV. A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli munkabérrel ellátatlan idıszakok idıtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését a következık szerint. Teljes megnevezés Táppénz baleseti táppénz terhességi-gyermekágyi segély igazolatlan távollét katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona ügyvéd, közjegyzı, szabadalmi ügyvivı kamarai tagsága szünetel elızetes letartóztatás Szabadságvesztés munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül) fizetés nélküli szabadság fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás gyermekgondozási díj gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás 1 ápolási díj 2 1, 2
tp. bal. tp. thgys. igazolatlan távollét önk. tartalékos katona
Kódszám 11 12 21 73 30
ügyv. kam. tags. szün.
51
elız. letart. szab.vesztés
41 42
mvégz. köt. alóli ment.
46
fiz. n. szab. fiz. n. szab. gyerm. áp. GYED GYES GYET ápolási díj
71 69 22 23 24 25
Rövidített megnevezés
Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani!
8
A kódszámot és a rövidített megnevezés együttesen kell feltüntetni. (Például: tól-ig: 01 01 – 06 30, kód: 11, jogcíme: tp.) A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdıdött és annak megszőnését követı idıre történı táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek „A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme” rovatokban közölnie kell. Az elızı évrıl áthúzódó ellátások esetében a „A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme” rovatokat abban az esetben is ki kell tölteni, ha a biztosított jogviszonya az elızı évben megszőnt. Ilyen esetben az „Alkalmazás minısége” rovatban a „Biztosítás megszőnését követı pénzbeli ellátás”-kódját (97) kell feltüntetni. Az Eftv. 7. § (2) bekezdése (természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munka, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı munkáltató által, mezıgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunka vagy alkalmi munka), valamint az Efo.tv. 7. § (2) bekezdése (mezıgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka) alapján az egyszerősített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személyek esetén a rovatot kitölteni TILOS! V. Munkakör, foglalkozás E rovatokban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és idıtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) az adott munkakörre megadott jelzıszámot kell feltüntetni. Munkakörváltozás esetén az új munkakört, a változás idıpontját és a FEOR számot a rovat következı sorába kell beírni. Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idıszak idıtartamát, kódját és munkaköri megnevezését az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthetı korkedvezményesnek, ha a munkakör a 2006. december 31-ig hatályban volt és 2010. december 31-ig alkalmazni rendelt korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben [a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete] szerepel, a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény ágazati hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerőségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenırizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a szolgálati idı elismerési kérelem, illetıleg a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. A „Korkedvezményre jogosító munkakör” rovat kitöltése esetén a „Korkedvezménybiztosítási járulék alapjának, megállapított és befizetett összegének” közlése is szükséges. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke a társadalombiztosítási járulék alapjának 13%-a azzal, hogy 2010. évben a foglalkoztatónak a korkedvezmény-biztosítási járulék összegének 75%-át kell megfizetnie. (A központi költségvetés e fizetési kötelezettséget 2010. évben 25 %-os mértékben átvállalta.)
9
Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes idıszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon idıszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez. A „Korkedvezmény-biztosítási járulék megállapított összegénél” a teljes összeget (a társadalombiztosítási járulék alapjának a 13%-át), a „Korkedvezmény-biztosítási járulék befizetett összegénél” pedig kizárólag a foglalkoztató által fizetett mértékő járulék összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesítést kapott, úgy az érintett idıszakra vonatkozóan (a mentesítésrıl szóló határozat jogerıre emelkedésének napjától) korkedvezményre irányuló adatok kitöltésére nem kerülhet sor. Ebben az esetben az V/A. rovatban közölni kell a „Mentesítés kezdı idıpontját” és a „Mentesítésrıl szóló határozat számát”. Abban az esetben azonban, ha az érintett idıszakra vonatkozóan a foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítést jogerısen visszavonták, a mentesítés visszavonásáról szóló határozat jogerıre emelkedésének napjától a korkedvezményre irányuló adatokat közölni kell. Ebben az esetben az V/A. rovatban fel kell tüntetni a „Mentesítés visszavonásának idıpontját”, valamint a „Mentesítés visszavonásáról szóló határozat számát”. VI. Munkaidı A rovatokba a biztosított munkaszerzıdés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következık szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıt, a munkaórák számát a „Heti teljes” rovatba, a teljes munkaidejő foglalkoztatás tartamát pedig a „Dátum tól-ig” rovatba kell beírni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıt, akkor a „Heti rész” rovatba a munkaórák számát, a „Dátum tól-ig” rovatba pedig a részmunkaidıben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a „IX. Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfı, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok elıre nincsenek meghatározva, a „IX. Megjegyzés” rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva, illetve nem mérhetı, a VI. rovatot nem kell kitölteni, a „IX. Megjegyzés” rovatban azonban e tényt közölni kell. VII. Egészségügyi dolgozók kiegészítı szolgálati ideje A Tny. 43/A. § (1) bekezdése elıírja, hogy a Tny. 43. § (1) bekezdése szerint számított szolgálati idın túl az egészségügyi dolgozók esetében a heti 48 órát meghaladó önként vállalt
10
többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követı, napi 8 óra alapulvételével átszámított idıtartamát kiegészítı szolgálati idıként kell figyelembe venni. Az „Egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje” rovatban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés idıtartamát munkaórában kell feltüntetni.
VIII. Magánnyugdíj-pénztár A magánnyugdíj-pénztár „Megnevezése” rovatban a magánnyugdíj-pénztár nevét, az „Azonosítója” rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. A „Tagsági viszony megszőnése rovatot” csak akkor kell kitölteni, ha a biztosított magánnyugdíj-pénztári tagsága a „Biztosításban töltött idı tól-ig" rovatban feltüntetett biztosítási idı alatt, vagy a biztosításban töltött idı megszőnésével egyidejőleg szőnik meg. Nem kell feltüntetni a 2010-es tárgyéven kívül esı magánnyugdíj-pénztári tagságot, tehát amikor a magánnyugdíj-pénztári tagság 2010. január 1-je elıtt megszőnt, vagy 2010. december 31-e után keletkezett. Ha a foglalkoztatónak a NYENYI lap leadását követıen jut tudomására az, hogy a biztosított magánnyugdíj-pénztári tagsága az elızı (adatszolgáltatással lezárt) évben megszőnt, úgy köteles a leadott okmány módosítását végrehajtani. Figyelem! Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a NYENYI lapon nem szabad feltüntetni! A társas vállalkozóról a NYENYI lapot az alábbiak figyelembevételével kell kiállítani. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: •
a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi társaság, szabadalmi ügyvivıi iroda tagja esetében a tényleges személyes közremőködési kötelezettség kezdete napjától annak megszőnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszőnésének napjáig; • egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszőnése napjáig tart.
A TnyR. 87. § (1) bekezdésének j) pontja alapján a társas vállalkozás – a biztosítottakon túl – a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozóról is NYENYI lapot köteles kiállítani. A társasági szerzıdésben meghatározott személyes közremőködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közremőködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerzıdésben meghatározott idıpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közremőködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. Az „Arányos szolgálati idı naptári napjainak száma” rovatot a biztosított társas vállalkozó esetén nem kell kitölteni.
11
A nyugdíjbiztosítási járulék alapja a társas vállalkozó esetében a részére a személyes közremőködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képezı jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemzı keresete. Ha a járulékalapot képezı jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemzı keresetet, a társas vállalkozás az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentése esetén a nyugdíjbiztosítási járulékot a járulékalapot képezı jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra az elızıek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. A tevékenységre jellemzı kereset utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget a külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. A nyugdíjjárulék alapja megegyezik a nyugdíjbiztosítási járulék alapjával – ide nem értve az Szja. tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét – azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határig kell megfizetni. Ha a biztosított társas vállalkozónak személyes közremőködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezı jövedelme az adott idıszakban nem volt és emiatt a járulék megfizetésére a minimálbér, továbbá a Tbj-ben meghatározott esetben a tevékenységre jellemzı kereset alapulvételével került sor, a NYENYI lap „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege” rovatában ezt az összeget kell feltüntetni. A Tbj. 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó és a Tbj. 24. §-ban meghatározott járulékfizetési felsı határt azzal az idıszakkal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének idıtartalma alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –, katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként a kamarai tagsága szünetelt. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a Tbj. 27. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni. A járulékfizetési felsı határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott idıtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. A társas vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely rendelet elıírásai alapján a társas vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetıleg a tevékenység kezdetétıl a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységre jellemzı keresetet, illetıleg az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem havi átlagos összege kevesebb a tevékenységre jellemzı keresetnél, illetve a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
12
Ha a társas vállalkozó egyidejőleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetıleg közép- vagy felsıoktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat, a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. A Tbj. 31.§ (4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidı-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidıben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegırzı támogatásban részesül. A „Munkakör, foglalkozás” rovatba a társasági szerzıdésben feltüntetett munkakört kell beírni. Egyéb tudnivalók Abban az esetben, ha a biztosított a foglalkoztatónál egyidejőleg több biztosítással járó jogviszonyban állt, a NYENYI lapot jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-ának b) pontjában foglaltak szerint 2006. január 1. napjától a gyermekgondozási segélyben részesülı személy keresıtevékenységet a gyermek egyéves kora után idıkorlátozás nélkül folytathat. A munkavállaló fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Amennyiben ugyanannál a foglalkoztatónál a biztosított „felveszi” a munkát, tehát az eredeti jogviszonyában történik az alkalmazás, és e mellett igényli a GYES folyósítását, úgy azt egy biztosítási jogviszonynak kell tekintetni. Természetesen a GYES folyósításának idıtartamát ebben az esetben nem kell kiesı idıként feltüntetni, viszont a GYES összegét – amennyiben a foglalkoztató kifizetıhely – a nyugdíjjárulék-köteles jövedelemmel összevontan kell közölni. Egyházi személy, szerzetesrend tagja esetén azt a Tbj. 26. § (3) bekezdésében meghatározott összeget kell feltüntetni, amely alapján az egyház az adott személy után a nyugdíjjárulékot, illetve a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizette. Ha a Tbj. 4. §-a c) pontjának 1-6. alpontjai szerinti társas vállalkozás bejegyzését jogerısen elutasították, vagy a bejegyzési kérelmet visszavonták, az elıtársaságként történt mőködés idıtartamára vonatkozó adatszolgáltatást, illetve a TnyR. 86. § (2) bekezdés szerinti értesítést legkésıbb a bejegyzést elutasító végzés, illetve a bejegyzési kérelem visszavonása miatt kiadott megszüntetı végzés jogerıre emelkedését követı 15 napon belül kell teljesíteni, illetve megküldeni. Ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett idıszakban, vagy azt követıen jogutódlással megszőnik, a TnyR. 86. § (8) bekezdése alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a jogutódot terheli. A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét a felszámolás és a végelszámolás kezdı idıpontjától a felszámoló, illetıleg a végelszámoló teljesíti. Az elektronikus ügyintézés keretében Ügyfélkapun keresztül történı adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók Az ONYF a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkezı személyeknek lehetıséget biztosít a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történı teljesítésére.
13
A nyilvántartásra kötelezett a 2010. évre rendszeresített programot az ONYF internetes honlapjáról töltheti le. Az adatközlés teljesítése a program által elıállított állománynak a kormányzati portálon (www.magyarország.hu) történı feltöltésével valósul meg. A program alkalmas a „b”, az „E”, az „M” és a „P” típusú NYENYI lapok adatainak közvetlen felrögzítésére, valamint más számítógépes rendszerben (pl.: bérszámfejtési rendszer) tárolt adatok megadott formátum szerinti ellenırzött átvételére. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban részletesebb információt az ONYF honlapján, a www.onyf.hu internetes elérhetıségi címen találhat. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történı, jogszabályban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az elıírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedı, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedı mulasztási bírságot köteles fizetni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelısség – így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérı adatok szolgáltatása – abban az esetben is az adatszolgáltatásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján – az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával – meghatalmazottja, illetve képviselıje teljesíti.
Budapest, 2010. november
Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság
14
