ÚTMUTATÓ a 2004. évi „b” típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához
Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97. §-a és a végrehajtásáról rendelkező 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. R.) 86-89. §-ai írják elő. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a foglalkoztató és egyéb szerv valamint az egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefüggő adatairól a tárgyévet követő év április 30. napjáig köteles teljesíteni. A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottról a „b” típusú nyilvántartó lapot, az egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefüggő adatokról az „E” típusú nyilvántartó lapot köteles kiállítani. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a alapján foglalkoztatónak minősül a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából:
a bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat; tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó; társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás; a munkanélküli ellátásban részesülő biztosítottnak minősülő személy - ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülőt is - esetén a munkanélküli ellátást folyósító szerv; a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv; a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága - ideértve a Magyar Államkincstár Fővárosi Igazgatóságát is - számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága; a Munka Törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó; a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-ában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartólappal kapcsolatos adatszolgáltatást a kirendelő foglalkoztató teljesíti. Az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartó lapot – a kölcsönvevő által a Tny.R.-ben meghatározott adatok közlése mellett – a kölcsönbeadó vezeti. Nyilvántartó lapot kell kiállítani: A Tbj. 5. §-ában felsorolt biztosítottakról:
a munkaviszonyban, (ideértve az országgyűlési képviselőt is) közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjairól, a fegyveres erők szerződéses állományú tagjairól, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katonákról, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatásuk teljes vagy részmunkaidőben történik; a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóról; a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személyről, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára arról a személyről, akinek a munkanélküli járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik; a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóról (saját biztosítási jogviszonyáról az „E” jelű lap kiállítása szükséges); a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóról; a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személyről, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet – ide nem értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit – választott tisztségviselője; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét; az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyről, szerzetesrend tagjáról.
2
Nyilvántartó lapot kell kiállítani továbbá:
a Tbj. 26. § (1) bekezdésében és a Tny.R. 86 § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokban részesülő személyekről.
A Tbj. 34. §-ában foglaltak alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, valamint a gyermekgondozási segély folyósítása nélkül gyermeknevelési idő elismerésére megállapodást kötő személyekkel kapcsolatos adatszolgáltatást a megállapodást megkötő nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek teljesítik. Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani a saját jogú nyugdíjas - ide nem értve a rögzített nyugdíjjal rendelkező - foglalkoztatottról. A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett:
a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) valamint f)-g) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott biztosítottakról a foglalkoztató, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetőleg a központosított illetmény-számfejtési szervek; a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóról a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó; a Tbj. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyről a támogatást, illetve díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személyről az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató, annak hiányában a segélyt, illetve a díjat folyósító szerv;
a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti munkanélküli ellátásban részesülő személyről az ellátást megállapító és folyósító szerv; a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti egyházi személyről, a szerzetesrend tagjáról az illetékes egyház központi szerve;
a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefüggő adatairól, a Tny. 97. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint (saját biztosítási jogviszonyáról az „E” jelű lap kiállítása szükséges);
a biztosítás megszűnését követően táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személyről az ellátást megállapító és folyósító egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetve a központosított illetmény-számfejtési szervek, ha az ellátást megállapították és folyósították; 3
a tartalékos katonák biztosítási jogviszonyban töltött idejéről, a részükre kifizetett illetményről és a levont járulékokról az állományilletékes katonai szervezet pénzügyi szolgálata, az adatszolgáltatást a HM erre kijelölt központi szerve teljesíti.
A rovatok kitöltése A „Rögzítési kódszám” rovatot (kirendeltség) tölti ki.
az
illetékes
nyugdíjbiztosítási
igazgatóság
A „Lapszám” rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot állítottak ki. A rovat első felébe a biztosított 1-től induló lapsorszáma kerül, a „/” után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. A foglalkoztató és a biztosított adatait a folytatólapokon is ki kell tölteni. I. A foglalkoztató adatai A „NYENYI kódja” mezőbe a regisztrálás során kapott visszaigazoló lapon szereplő NYENYI kódot kell feltüntetni. Az „Adószáma”, „Neve”, „Székhelye”, rovatokba a foglalkoztató megfelelő adatait kell értelemszerűen beírni. A „Társadalombiztosítási törzsszáma” rovatba a megyei egészségbiztosítási pénztárak által 1999. január 1-ét megelőzően kiadott társadalombiztosítási törzsszámot, a „Folyószámlaszáma (járulékazonosítója)” rovatba az APEH járulékigazgatóságok által 1999. évben kiadott folyószámlaszámot kell beírni, amennyiben a foglalkoztató rendelkezik ilyen azonosítóval. Az „Adóazonosító jel” rovatot annak a foglalkoztatónak minősülő természetes személynek kell kitölteni, aki a Tbj. 5. § alapján biztosítottnak minősülő személyt foglalkoztat. A foglalkoztató névváltozása, illetőleg jogutódlása esetén a jogelőd adószámát, nevét, címét, tevékenységének kezdetét, végét és a jogutódlás időpontját a „Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni. A foglalkoztatónál az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor működő társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhelyre vonatkozó adatot a „Társadalombiztosítási Kifizetőhely”, illetőleg „Családtámogatási Kifizetőhely” utáni „Igen” vagy „Nem” rovatban X jellel kell közölni. Ha az év folyamán a kifizetőhely jellegében változás történt (pl. megszűnt) e tényt illetve a változás időpontját is közölni kell a „Megjegyzés” rovatban. II. A biztosított adatai A „Neme” rovatok közül a megfelelőt X jellel kell jelölni.
4
A biztosított „Állampolgársága”, „TAJ száma”, „Neve”, „Születési neve”, „Előző neve”, „Anyja neve”, „Születési helye”, „Születési ideje”, rovatokat a foglalkoztató a biztosított személyi igazolványából vagy egyéb hivatalos okmányából köteles a nyilvántartó lapra felvezetni. Az „Állampolgársága” rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A „Neve” mezőnél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (pl.. dr., ifj., özv. stb.). Egynél több előző név esetén a második és további előző neveket a „Megjegyzés” rovatban kell feltüntetni. A nyilvántartó lapon a biztosított TAJ számának, nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének feltüntetése kötelező. Az „Alkalmazás minősége” rovatban a foglalkoztatás (szolgálati idő szerzés) kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint: Kódszám munkaviszony munkaviszony 20 országgyűlési képviselő országgy. képviselő 19 közalkalmazotti jogviszony közalk. jogv. 71 közszolgálati jogviszony közszolg. jogv. 72 bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony bírósági, (ügyészségi) szolg. 73 jogv. igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony ig.ügyi alk.szolg. visz. 70 hivatásos nevelőszülői jogviszony hiv. nevelősz. jogv. 80 fegyveres szervek, hivatásos állományú tagja fegyveres szerv.hiv.áll.tagja 90 fegyveres szervek szerződéses állományú tagja fegyveres szerv.szerz. 89 áll.tagja katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona tart. kat. szolg. teljesítő 88 szövetkezeti tag, munkaviszony szöv.tag, munkaviszony 15 szövetkezeti tag, vállalkozási jellegű szöv.tag, váll.jell.jogv. 16 jogviszony tanulószerződés alapján szakképző iskolai tan. szerz. al. szakk. isk. 46 tanulmányokat folytató tanuló tanuló keresetpótló juttatásban, munkanélküli adóköt. munkanélküli 25 járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban ellátásban részesülő részesülő személy nyugdíj előtti munkanélküli segélyben adóment. munkanélküli 42 részesülő személy ellátásban részesülő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem társas vállalkozó 30 minősülő társas vállalkozó társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett) társas váll.társas váll.mellett 34 társas vállalkozó (munkaviszony mellett) társas vállalkozó. mv. 35 mellett társas vállalkozó (közép-vagy felsőfokú társas váll.nappali.tag.tan. 37 oktatási intézmény nappali tagozatán folyt. tanulmányokat folytató) társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) társ.váll.egyéni váll.mellett 39 Teljes megnevezés
Rövidített megnevezés
5
bedolgozó megbízási jogviszony felhasználási szerződésen alapuló megbízási jogviszony vállalkozási jellegű jogviszony segítő családtag választott tisztségviselő társadalmi megbízatású polgármester gyermeknevelési támogatás ápolási díj egyházi személy, szerzetes rend tagja biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás AM könyvvel fogl. (eü.pénzbeli ell.)
bedolgozó megbízási jogv. felhaszn.szerz. al. megb. jogv. vállalk. jell. jogv. segítő családtag választott tisztségviselő társ. megb. polgármester GYET ápolási díj egyházi személy bizt. megsz. köv. pénzbeli ellátás AM könyvvel fogl. (eü.pénz.ell.)
47 41 65 75 24 76 77 92 94 91 97 98
A kitöltés során a rövidítések és a kódszámok együttes használata kötelező. III. Biztosításban töltött idő A „Biztosításban töltött idő tól-ig" rovatba a 2004. évre vonatkozó biztosítás időtartamát kell beírni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyilvántartó lap éves összesítésű adatok közlésére készült, ezért a biztosításban töltött idő, jövedelem, járulék és egyéb adatokat havi bontásban feltüntetni TILOS! Az „Arányos szolgálati idő naptári napjainak száma” rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati időt a nyilvántartó lap kiállítására kötelezett számítja ki a Tny.R. 56. §-ában leírtak szerint. A „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege” rovatba kell beírni a biztosításban töltött idő rovat „tól-ig" időszakában elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összegét. Ha a biztosított részére a naptári év folyamán nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizetnek ki, azt a „Nyugdíjjárulék-köteles jutalom” rovatban egy összegben kell közölni. A nyugdíjjárulék alapja a Tbj. törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 6
CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke után a biztosított nyugdíjjárulékot nem fizet. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom együttes összege nem lehet több a járulékfizetési felső határnál. A járulékfizetési felső határ összege 2004. évben napi 14 500 Ft, évi 5.307.000 Ft. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesített, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom rovatok adatainak együttes összege képezi a „Nyugdíjjárulék összege” rovat alapját. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 8,5 százaléka, b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 0,5 százaléka. Figyelem! Magánnyugdíjpénztári tagdíjat a nyilvántartó lapon nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot a nyilvántartó lap nem tartalmaz. A „Nyugdíjbiztosítási járulék” alapja rovatba írandó összeg azonos a Tbj.-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A Tbj. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem: 1. az Szja. tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke (ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást), valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj; 2. a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személy esetén az 1. pont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj.
7
A Tbj. 21. § alapján nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját: a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; b) az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének ka)-kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is]; c) a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott díj - de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese -, feltéve, hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében történik, és feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés abban az intézményben történik, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll; d) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 2004. január 1-jétől változatlanul 18 százalék. Abban az esetben, ha a biztosított a tárgyév során GYES-ben, vagy GYED-ben részesült, az említett ellátások időtartamát a „Biztosításban töltött idő tól-ig” rovatban külön soron kell feltüntetni. Az ilyen soroknál a GYES vagy GYED összegét a „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege” rovatban, a levont nyugdíjjárulékot a „Nyugdíjjárulék összege” rovatokban kell közölni. A „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és összege” rovatokat ebben az esetben üresen kell hagyni. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyév során teljes munkaidősről részmunkaidősre, vagy részmunkaidősről teljes munkaidősre változik, akkor a III. rovatokban a biztosításban töltött időt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön soron kell közölni a teljes és a részmunkaidős időszakokra vonatkozóan. IV. A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli munkabérrel ellátatlan időszakok időtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését az alábbiak szerint: Teljes megnevezés táppénz
Rövidített megnevezés Kódszám tp. 11 8
baleseti táppénz terhességi-gyermekágyi segély igazolatlan távollét ügyvéd, szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága szünetel előzetes letartóztatás szabadságvesztés munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény, távolléti díj fizetése nélkül) sorkatonai (polgári) szolgálat katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona 1 fizetés nélküli szabadság fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás gyermekgondozási díj gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás 2 ápolási díj 3
bal. tp. thgys. igazolatlan távollét ügyv. kam. tags. szün.
12 21 73 51
előz. letart. szab.vesztés mvégz. köt. alóli ment.
41 42 46
sorkat.(polgári) szolg. tart. kat. szolg. teljesítő fiz. n. szab. fiz. n. szab. gyerm. áp.
31 30 71 69
GYED GYES GYET ápolási díj
22 23 24 25
1
Figyelem! A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona esetében nem csökkenthető a járulékfizetési felső határ! 2, 3 Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani!
A kódszám és a rövidített megnevezés együttes használata kötelező. (Például: tól-ig: 01 01 – 06 30, kód: 11, jogcíme: tp.) A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdődött és annak megszűnését követő időre történő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek „A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme” rovatokban közölnie kell. Az előző évről áthúzódó ellátások esetében a „A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme” rovatokat abban az esetben is ki kell tölteni, ha a biztosított jogviszonya az előző évben megszűnt. Ilyen esetben az „Alkalmazás minősége” rovatban a „Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás”-kódját (97) és rövidített megnevezését (bizt. megsz. köv. pénzbeli ellátás) kell feltüntetni. V. Munkakör, foglalkozás E rovatokban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és időtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) az adott munkakörre megadott jelzőszámot kell feltüntetni. Munkakör változás esetén az új munkakört, a változás időpontját és a FEOR számot a rovat következő sorába kell beírni. 9
Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak időtartamát, kódját és munkaköri megnevezését az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel (168/1997. (X.6.) kormányrendelet 1. számú melléklete), a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. VI. Munkaidő A rovatokba a biztosított munkaszerződés (munkamegállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következők szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, a munkaórák számát a „Heti teljes” rovatba, a teljes munkaidejű foglalkoztatás tartamát pedig a „Dátum tól-ig” rovatba kell beírni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, akkor a „Heti rész” rovatba a munkaórák számát, a „Dátum tól-ig” rovatba pedig a részmunkaidőben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a „Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfő, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok előre nincsenek meghatározva, a „Megjegyzés” rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva illetve nem mérhető, akkor a VI. rovatot nem kell kitölteni, azonban a „Megjegyzés” rovatban e tényt közölni kell. VII. Egészségügyi dolgozók kiegészítő szolgálati ideje A Tny. 43/A. § (1) bekezdése előírja, hogy a Tny. 43. § (1) bekezdése szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként 10
vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő, – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát. Az „Egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje” rovatban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés időtartamát munkaórában kell feltüntetni. VIII. Magánnyugdíjpénztár A magánnyugdíjpénztár „Megnevezése” rovatban a magánnyugdíjpénztár nevét, az „Azonosítója” rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. A „Tagsági viszony kezdete” rovatba a belépés tényleges dátumát (pl. 2001 03 14) kell beírni. A „Tagsági viszony megszűnése rovatot” csak akkor kell kitölteni, ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága a „Biztosításban töltött idő tól-ig" rovatban feltüntetett biztosítási idő alatt, vagy a biztosításban töltött idő megszűnésével egyidejűleg szűnik meg. Nem kell feltüntetni a 2004-es tárgyéven kívül eső magánnyugdíjpénztári tagságot, tehát amikor a magánnyugdíjpénztári tagság 2004. január 1-je előtt megszűnt, vagy 2004. december 31-e után keletkezett. Ha a foglalkoztatónak a nyilvántartó lap leadását követően jut tudomására az, hogy a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága az előző (adatszolgáltatással lezárt) évben megszűnt, úgy köteles a leadott okmány módosítását végrehajtani. Figyelem! Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a nyilvántartó lapon nem szabad feltüntetni! A társas vállalkozóról a nyilvántartó lapot az alábbiak figyelembe vételével kell kiállítani. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig; egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. 11
Az „Arányos szolgálati idő naptári napjainak száma” rovatot a biztosított társas vállalkozó esetén kitölteni nem kell. A nyugdíjbiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Ha a járulékfizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. A nyugdíjjárulék alapja megegyezik a nyugdíjbiztosítási járulék alapjával – ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatást – azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. Ha a biztosított társas vállalkozónak személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelme az adott időszakban nem volt és emiatt a járulék megfizetésére a minimálbér alapul vételével került sor, a nyilvántartó lap „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege” rovatában ezt az összeget kell feltüntetni. A Tbj. 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó és a Tbj. 24. §-ban meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartalma alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja – , sorkatonai (polgári), tartalékos katonai szolgálatot teljesít, fogva tartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagsága szünetel. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartalmán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az előzőek szerinti minimálbér harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. A társas vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától a tárgyhónapig számított minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem összege kevesebb a minimálbér alapján számított összegnél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
12
Ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A „Munkakör, foglalkozás” rovatba a társasági szerződésben feltüntetett munkakört kell beírni.
Egyéb tudnivalók A Tny.R. 86. § (2) bekezdése alapján a Tbj 5. §-a (1)-(2) bekezdésében említett biztosított foglalkoztatójának az (1) bekezdés alapján nyilvántartó lapot nem kell kiállítania, e tényről a tárgyévet követő év április 30-áig a nemlegesség okának megjelölésével értesíti a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. Abban az esetben, ha a biztosított a foglalkoztatónál egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, a nyilvántartólapot jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani. A foglalkoztató köteles kiállítani a nyilvántartó lapot arról a biztosítotti jogviszonyról is, melyben azért nem kerül sor nyugdíjjárulék levonására, mert a biztosított a foglalkoztató előtt igazolta, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre (a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíjjárulékot. Egyházi személy, szerzetesrend tagja esetén azt a Tbj. 26. § (3) bekezdésében meghatározott összeget kell feltüntetni, amely alapján az egyház az adott személy után a nyugdíjjárulékot, illetve a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizette. A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetőleg a végelszámoló teljesíti. A nyilvántartó lap kiállítása és beküldése A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztatónak a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) által a kötelezett részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal kell előállítania, és az adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón kell teljesítenie. Az egyéni vállalkozó, továbbá az öt főnél kevesebb biztosítottról történő adatszolgáltatás esetén a foglalkoztató az előírt nyomtatványon is teljesítheti az adatszolgáltatást, de teljesítettnek számít az adatszolgáltatás akkor is, ha az említett egyéni vállalkozó vagy foglalkoztató, illetőleg képviselőik által személyesen közölt hiteles adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél számítógépes adathordozón rögzítésre kerülnek.
13
A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett a számítógépes programot, illetőleg a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített, a foglalkoztató cégszerű aláírásával, illetve az egyéni vállalkozó aláírásával ellátott "Adatlap" kitöltésével és leadásával a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon (kirendeltségen) igényelheti, amiről visszaigazolást kap. A nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kell zárnia, és a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben a jegyzék, valamint az adathordozó átvételekor a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) által kiadott igazoló lap kíséretében, a tárgyévet követő év április 30-ig a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni. A nyilvántartó lapokról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - sorszám, - biztosított neve, - biztosított anyja neve, - születési dátum, - TAJ-szám. A jegyzéket a munkáltatónak cégszerű aláírással kell záradékolnia. A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni, ha a biztosított a nyugdíj (a megváltozott munkaképességűeket megillető rendszeres pénzellátás) megállapítására igényt terjeszt elő, a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő, a nyugdíjigényt elbíráló szerv azt kéri. A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztató megszűnésekor 30 napon belül kell teljesíteni a Tbj. 47. § (1) bekezdésében előirt adatszolgáltatást. A Tny. R. 88. § (3) bekezdése alapján az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség akkor is az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatót, egyéb szervet vagy személyt terheli, ha az adatszolgáltatást szerződés (megállapodás) alapján más szerv, személy teljesíti. Ebben az esetben az adatszolgáltatást számítógépes adathordozón kell teljesíteni. A nyilvántartó lapot, továbbá a jegyzéket ebben az esetben is az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatónak kell cégszerű aláírásával ellátnia, illetve záradékolnia. A mágneses adathordozón történő adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók A mágneses adathordozón történő adatszolgáltatáshoz szükséges programot a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) térítésmentesen bocsátja a kötelezett rendelkezésére.
14
A program alkalmas a „b” és az „E” típusú nyilvántartó lapok adatainak közvetlen felrögzítésére, valamint más számítógépes rendszerben (pl.: bérszámfejtési rendszer) tárolt adatok megadott formátum szerinti ellenőrzött átvételére. A programmal kinyomtatható nyilvántartó lapokat az adatszolgáltatáskor nem kell az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére megküldeni. Ehelyett a program által mágneses adathordozón előállított adatokat kell beküldeni, a szintén a program által két példányban kinyomtatott – a jogszabályban leírtaknak megfelelő tartalmú – jegyzékkel együtt. Ezt a jegyzéket a foglalkoztatónak cégszerű aláírással kell hitelesítenie. Soron kívüli adatszolgáltatás esetében a program kinyomtatja a biztosított nyilvántartó lapját. A biztosított adatai azonban megmaradnak a foglalkoztató gépén lévő adatbázisban, és az év végi adatszolgáltatás ezeket az adatokat is tartalmazni fogja. A program az adatszolgáltatás során az adatokat kódolva, tömörítve és ellenőrző kódokkal ellátva írja a mágneses adathordozóra. Más formátumban, más program által készített, vagy a program használata után manipulált adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nem fogadnak el! Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy jelen „Útmutató” a 2004. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási rendelkezéseknek megfelelően készült. Az „Útmutató” kiadása utáni jogszabályi változások esetén kérjük a lap kitöltésénél a változásokat is figyelembe venni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos problémákkal, kérdésekkel kérjük, hogy közvetlenül a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyilvántartási szakegységéhez szíveskedjen fordulni, ahol munkatársaink a felmerült kérdésekre választ adnak, a problémák megoldásában segítenek. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Tny.R. 88. § (1) bekezdés alapján, az igazgatási szervek lehetőséget biztosítanak a személyesen közölt, hiteles adatok számítógépes adathordozón történő rögzítésére, amelyhez a szakügyintézők – szükség esetén – segítséget nyújtanak. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az a kötelezett, aki a törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni. Budapest, 2004. szeptember
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 15
