ÚTMUTATÓ a 2007. évi „b” típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához
Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97. §-a és a végrehajtásáról rendelkezı 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tny. R.) 86-89. §-ai írják elı. Adatszolgáltatási kötelezettséget a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minısülı egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı és a Tbj. 56/A §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselıje vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a tárgyévet követı év április 30. napjáig köteles teljesíteni. A Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. § (7) bekezdésében meghatározott felszolgáló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követı év augusztus 31. napjáig köteles teljesíteni. (2007. évre vonatkozó adatokat tehát 2008. április 30., illetve augusztus 31. napjáig kell közölni.) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott személyekrıl, továbbá a Tbj. 56/A §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselıje vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott, valamint a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított „b” típusú, az egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefüggı adatokról „E” típusú, a Tbj. 26. § (7) bekezdésében meghatározott felszolgáló „P” típusú, a mezıgazdasági ıstermelı pedig „M” típusú nyilvántartó lapot köteles kiállítani. Amennyiben a nyugdíjjárulék és/vagy a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése nem (vagy nem kizárólag) a Tbj. szabályai alapján történtek, vagy ezzel kapcsolatban járulékkedvezmény igénybevételére (járulék visszaigénylésére) került sor, továbbá ha a biztosított felszolgálási díjban részesült, a biztosítottra vonatkozóan a „b” típusú NYENYI lapon kívül a „P” típusú NYENYI Pótlapot is ki kell tölteni. Ebben az esetben kérjük a „P” típusú NYENYI Pótlap kitöltési útmutatóját is áttanulmányozni. Tájékoztatjuk, hogy a 2007. január 1-jétıl hatályos jogszabályi elıírások alapján, a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az Art. 7. §-a (1)-(2) és (6) bekezdésének alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselıje is teljesítheti. A meghatalmazás, képviselet igazolása esetén a vonatkozó bizonylatok kitöltésére, aláírására, az adatszolgáltatás teljesítésére a nyilvántartásra kötelezett meghatalmazottja, illetve képviselıje is jogosult.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §a alapján foglalkoztatónak minısül a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából: • bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képezı jövedelmet juttat; • tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerzıdést kötı gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó; • társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás; • az álláskeresési támogatásban részesülı biztosítottnak minısülı személy esetén az ellátást folyósító szerv; • a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülı személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv; • a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár; • a Munka Törvénykönyve harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó; • a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végzı illetményszámfejtı hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából; • a mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatását folyósító szerv, • munka-rehabilitáció keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-ában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartólappal kapcsolatos adatszolgáltatást a kirendelı foglalkoztató teljesíti. Az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartó lapot – a kölcsönvevı által a TnyR-ben meghatározott adatok közlése mellett – a kölcsönbeadó vezeti.
Nyilvántartó lapot kell kiállítani: A Tbj. 5. §-ában felsorolt biztosítottakról: •
a munkaviszonyban (ideértve az országgyőlési képviselıt és az európai parlamenti képviselıt is), közalkalmazotti, illetıleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelıszülıi jogviszonyban álló személyrıl, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjáról, a Magyar Honvédség és a Határırség szerzıdéses állományú tagjáról, a katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos
2
•
• •
• • •
•
•
• •
katonáról, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyrıl, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatásuk teljes vagy részmunkaidıben történik; a szövetkezet tagjáról – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közremőködik; a tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanulóról; az álláskeresési támogatásban részesülı személyrıl, továbbá az ellátások igénybevételének idıtartamára arról a személyrıl, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik; a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı egyéni vállalkozóról (saját biztosítási jogviszonyáról az „E” jelő lap kiállítása szükséges); a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı társas vállalkozóról; a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (különösen a bedolgozói, megbízási szerzıdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási jogviszonyban, segítı családtagként) személyesen munkát végzı személyrıl – a külön törvényben meghatározott közérdekő önkéntes tevékenységet végzı személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységébıl származó, tárgyhavi járulékalapot képezı jövedelme eléri a tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetıleg naptári napokra annak harmincad részét; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzı személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselıje, gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselıje, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselıje (tisztségviselıje), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képezı jövedelemnek minısülı tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetıleg naptári napokra annak harmincad részét; természetes személyrıl, ha járulékalapot képezı jövedelmet külföldi illetékességő jogi vagy természetes személytıl, illetıleg külföldi illetékességő más személytıl szerez; az egyházi szolgálatot teljesítı egyházi személyrıl, szerzetesrend tagjáról, mezıgazdasági ıstermelırıl (saját biztosítási jogviszonyáról az „M” jelő lap kiállítása szükséges);
Nyilvántartó lapot kell kiállítani továbbá: • a Tbj. 26. § (1) bekezdésében és a TnyR. 86 § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokban részesülı személyekrıl. • saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személyekrıl és a kiegészítı tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozóról.
3
2007. április 1-jétıl a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, továbbá a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelem, illetve a vállalkozói kivét (átalányadó alapja) után nyugdíjjárulékot is fizet, továbbá választhatja a nyugdíjjárulék megfizetését a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti idıszakra is. Ennek értelmében a korábban hatályban volt elıírások megváltoztak, és a saját jogú nyugdíjban részesülı alkalmazottról, kiegészítı tevékenységet folytató társas (és egyéni) vállalkozóról is nyilvántartó lapot kell kiállítani. Ez alól kivétel a saját jogú nyugdíjas mezıgazdasági ıstermelı, illetıleg az az özvegyi nyugdíjban részesülı mezıgazdasági ıstermelı, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A közölt adatok ellenırzésének, a nyugdíjbiztosítás nyilvántartási rendszerébe történı pontos felvitelének érdekében a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, továbbá a kiegészítı tevékenységet folytató társas (és egyéni) vállalkozó esetében a nyilvántartó lap megjegyzés mezıjében a „nyugdíjas” megjelölést, valamint az ellátás kezdı idıpontját fel kell tüntetni (pl. nyugdíjas 2007. 05. 25-tıl). Elektronikus úton történı adatszolgáltatás esetén a NYENYI program felhasználói kézikönyvében leírtaknak megfelelıen a vonatkozó helyen kell megjelölni a nyugdíjas státusz tényét. Nem köteles nyilvántartó lapot kiállítani a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti felszolgáló, ha a személyi jövedelemadóbevallásában járulékalapot képezı jövedelem, illetve borravaló hiányában nyugdíjbiztosítási-, nyugdíjjárulék-bevallást, illetve befizetést nem teljesített.
A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett: • a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) valamint f)-g) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott biztosítottakról a foglalkoztató, a kincstár illetékes területi szerve, illetıleg a központosított illetmény-számfejtési szervek; • a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanulóról a szerzıdést kötı gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó; • a Tbj. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülı személyrıl a támogatást, illetve díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülı személyrıl az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató, annak hiányában a segélyt, illetve a díjat folyósító szerv, a munka-rehabilitációs díjban részesülı személyrıl a díjat folyósító szociális intézmény; • a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti munkanélküli ellátásban részesülı személyrıl az ellátást megállapító és folyósító szerv; • a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti egyházi személyrıl, a szerzetesrend tagjáról az illetékes egyház központi szerve; • a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéni vállalkozó, valamint a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontjában említett mezıgazdasági ıstermelı a saját biztosításával összefüggı adatairól, a Tny. 97. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint, továbbá a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni 4
• • • •
• •
vállalkozó (saját biztosítási jogviszonyáról az egyéni vállalkozó esetében az „E” jelő lap, a mezıgazdasági ıstermelı esetében az „M” jelő lap kiállítása szükséges); a társas vállalkozás – a biztosítottakon túl – a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozóról; a Tbj. 5. §-ának (3) bekezdésében említett biztosított a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában bevallott és megfizetett nyugdíjbiztosítási-, és nyugdíjjárulék alapjára, összegére vonatkozó adatokról; a Tbj. 56/A §-ban meghatározott képviseletben eljárva az Art. 7. §-ában meghatározott képviselı, ennek hiányában a munkavállaló (foglalkoztatott); a biztosítás megszőnését követıen táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülı személyrıl az ellátást megállapító és folyósító, jogszabályban meghatározott, területileg illetékes egészségbiztosítási pénztár, a társadalombiztosítási kifizetıhelyet mőködtetı foglalkoztató, a kincstár illetékes területi szerve, illetve a központosított illetményszámfejtési szervek, ha az ellátást megállapították és folyósították; a mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatása esetén a támogatást folyósító mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv; a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után – a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában bevallott – fizetett nyugdíjbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokról (esetükben a „P” típusú nyilvántartólap kiállítása szükséges).
A rovatok kitöltése A „Rögzítési kódszám” rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tölti ki. A „Lapszám” rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot – illetve pótlapot – állítottak ki. A rovat elsı felébe a biztosított 1-tıl induló lapsorszáma kerül, a „/” után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. A foglalkoztató és a biztosított adatait a folytató lapokon is ki kell tölteni.
I. A foglalkoztató adatai A „NYENYI kódja” mezıbe a regisztrálás során kapott visszaigazoló lapon szereplı NYENYI kódot kell feltüntetni. Az „Adószáma”, „Neve”, „Székhelye”, rovatokba a foglalkoztató megfelelı adatait kell értelemszerően beírni. A „Társadalombiztosítási törzsszáma” rovatba a megyei egészségbiztosítási pénztárak által 1999. január 1-jét megelızıen kiadott társadalombiztosítási törzsszámot, a „Folyószámlaszáma (járulékazonosítója)” rovatba az APEH járulékigazgatóságok 5
által 1999. évben kiadott folyószámlaszámot kell beírni, amennyiben a foglalkoztató rendelkezik ilyen azonosítóval. (A társadalombiztosítási törzsszámmal kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy 2007. január 1-jétıl az Art. 16. §-ának elıírásai értelmében az OEP felé történı bejelentési kötelezettség megszőnt, így törzsszám kiadására nem kerülhet sor.) Az „Adóazonosító jel” rovatot annak a foglalkoztatónak minısülı természetes személynek kell kitölteni, aki a Tbj. 5. § alapján biztosítottnak minısülı személyt foglalkoztat. A foglalkoztató névváltozása, illetıleg jogutódlása esetén a jogelıd adószámát, nevét, címét, tevékenységének kezdetét, végét és a jogutódlás idıpontját a „Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni. A foglalkoztatónál az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor mőködı társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetıhelyre vonatkozó adatot a „Társadalombiztosítási Kifizetıhely”, illetıleg „Családtámogatási Kifizetıhely” utáni „Igen” vagy „Nem” rovatban X jellel kell közölni. Ha az év folyamán a kifizetıhely jellegében változás történt (pl. megszőnt) e tényt illetve a változás idıpontját is közölni kell a „Megjegyzés” rovatban.
II. A biztosított adatai A „Neme” rovatok közül a megfelelıt X jellel kell jelölni. A biztosított „Állampolgársága”, „TAJ száma”, „Neve”, „Születési neve”, „Elızı neve”, „Anyja neve”, „Születési helye”, „Születési ideje”, rovatokat a foglalkoztató a biztosított személyi igazolványából vagy egyéb hivatalos okmányából köteles a nyilvántartó lapra felvezetni. Az „Állampolgársága” rovatot az 1. számú mellékletben szereplı kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A „Neve” mezınél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (pl.. dr., ifj., özv. stb.). Egynél több elızı név esetén a második és további elızı neveket a „Megjegyzés” rovatban kell feltüntetni. A nyilvántartó lapon a biztosított TAJ számának, nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, valamint állampolgárságának feltüntetése kötelezı. Az „Alkalmazás minısége” rovatban a foglalkoztatás (szolgálati idı szerzés) kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint: Teljes megnevezés munkaviszony országgyőlési képviselı, európai parlamenti képviselı közalkalmazotti jogviszony
Rövidített megnevezés munkaviszony országgy. képviselı, eur. parl. kép. közalk. jogv.
Kódszám 20 19 71 6
közszolgálati jogviszony prémiumévek programban résztvevı személy különleges foglalkoztatási állományban lévı személy bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony
közszolg. jogv. prém. évek. prog.
72 68
kül. fogl. áll. sz.
69
bírósági, (ügyészségi) szolg. jogv. igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony ig. ügyi alk. szolg. visz. hivatásos nevelıszülıi jogviszony hiv. nevelısz. jogv. fegyveres szervek hivatásos állományú tagja fegyveres szerv.hiv.áll.tagja fegyveres szervek szerzıdéses állományú tagja fegyveres szerv. szerz. áll. tagja katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos önk. tartalékos katona katona szövetkezeti tag, munkaviszony szöv. tag, munkaviszony szövetkezeti tag, vállalkozási vagy megbízási szöv. tag, váll. megb. jogv. jogviszony tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tan. szerz. al. szakk. isk. tanulmányokat folytató tanuló tanuló ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony öszt. fogl. jogv. keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, vállalkozói járadékban, adóköt. munkanélküli álláskeresési járadékban, álláskeresési ellátásban részesülı segélyben, álláskeresést ösztönzı juttatásban részesülı személy nyugdíj elıtti munkanélküli segélyben adóment. munkanélküli részesülı személy ellátásban részesülı kiegészítı tevékenységet folytatónak nem társas vállalkozó minısülı társas vállalkozó társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett) társas váll.társas váll.mellett társas vállalkozó (munkaviszony mellett) társas váll. mv. mellett társas vállalkozó (közép-vagy felsıfokú társas váll.nappali.tag.tan. oktatási intézmény nappali tagozatán folyt. tanulmányokat folytató) társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) társ.váll.egyéni váll.mellett kiegészítı tevékenységet folytató társas kieges. társas váll. vállalkozó bedolgozó bedolgozó megbízási jogviszony megbízási jogv. felhasználási szerzıdésen alapuló megbízási felhaszn.szerz. al. megb. jogviszony jogv. egyéni vállalkozónak nem minısülı ev-nek nem minısülı vállalkozási jogviszony vállalk. jogv. segítı családtag segítı családtag választott tisztségviselı választott tisztségviselı társadalmi megbízatású polgármester társ. megb. polgármester gyermeknevelési támogatás GYET
73 70 80 90 89 88 15 16 46 44
25
42 30 34 35 37 39 53 47 41 65 75 24 76 77 92 7
ápolási díj munka-rehabilitációs díjban részesülı egyházi személy, szerzetes rend tagja biztosítás megszőnését követı pénzbeli ellátás AM könyvvel fogl. (eü.pénzbeli ell.)
ápolási díj adóment.munka-rehab. díjas egyházi személy bizt. megsz. köv. pénzbeli ellátás AM könyvvel fogl.(eü.pénz.ell.)
más foglalkoztatónál fennálló (főzıdı) jogviszonyra tekintettel kifizetett járulékköteles más fogl. kifiz. jöv. jövedelemben részesülı mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti mg. termelık nye. támogatása támogatása A kitöltés során a rövidítések és a kódszámok együttes használata kötelezı.
94 81 91 97 98 82 50
III. Biztosításban töltött idı Figyelem! A járulékkedvezmény igénybevétele esetén a biztosított biztosításban töltött idejére vonatkozó adatokat nem a „b” típusú NYENYI lap III. rovatában, hanem a „P” típusú NYENYI Pótlap P/II. rovatban és a kedvezménynek megfelelı (P/III., P/V-P/VI.) rovatban kell közölni. Ez alól kivétel az ekho-t választott biztosítottra vonatkozó adatok, mivel esetükben a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség is fennáll, így az általános járulékfizetésre vonatkozó adatokat a „b” típusú NYENYI lap III. rovatában – az ekho-ra vonatkozó adatokat pedig a „P” típusú lap P/II. és P/IV. rovataiban – kell közölni. A „Biztosításban töltött idı tól-ig" rovatba a 2007. évre vonatkozó biztosítás idıtartamát kell beírni. Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítási jogviszony idıtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának, elszámolásának) napját kell közölni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyilvántartó lap éves összesítéső adatok közlésére készült, ezért a biztosításban töltött idı, jövedelem, járulék és egyéb adatokat havi bontásban feltüntetni TILOS! Abban az esetben, ha a nyugellátás megállapítására úgy került sor, hogy az érintett személy biztosítási jogviszonya folyamatosan fennállt (tehát nem szőnt meg a jogviszony az ellátás folyósításának kezdı idıpontját megelızı nappal), akkor a „Biztosításban töltött idı tól-ig” rovatot az alábbiak szerint kérjük kitölteni. Amennyiben az ellátás megállapítására 2007. április 1-je elıtt került sor és a saját jogú nyugdíjban részesülı személy a 8,5%-os nyugdíjjárulék megfizetését nem vállalta, akkor 2007. évre vonatkozóan a nyugdíjazást megelızı biztosítási jogviszonyát, továbbá a március 31-ét követıen nyugdíjasként fennállt biztosítási jogviszonyát külön sorban kell közölni. 8
Amennyiben az ellátás megállapítására 2007. április 1-je elıtt került sor és a saját jogú nyugdíjban részesülı személy a 8,5%-os nyugdíjjárulék megfizetését vállalta, akkor 2007. évre vonatkozóan a nyugdíjazást megelızı biztosítási jogviszonyát, továbbá a nyugdíjazás napjától fennállt biztosítási jogviszonyát külön sorban kell közölni. Ugyanígy kell a rovatokat kitölteni, ha a nyugellátás megállapítására 2007. március 31-ét követıen került sor. Az „Arányos szolgálati idı naptári napjainak száma” rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Mt. értelmében teljes munkaidıben, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulékalapot képezı keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idı és a biztosítási idı aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képezı kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati idıt a nyilvántartó lap kiállítására kötelezett számítja ki a TnyR. 56. §-ában leírtak szerint. A „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege” rovatba kell beírni a biztosításban töltött idı rovat „tól-ig" idıszakában elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összegét. A felszolgálási díjra vonatkozó adatokat külön, a „P” jelő pótlap P/VII. rovatában kérjük közölni! A jövedelem összegében, a nyugdíjjárulék és a nyugdíjbiztosítási járulék rovatokban a felszolgálási díj összegét szerepeltetni nem kell. Ha a biztosított részére a naptári év folyamán nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizetnek ki, azt a „Nyugdíjjárulék-köteles jutalom” rovatban egy összegben kell közölni. A nyugdíjjárulék alapja a Tbj-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapját képezı jövedelem azzal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke után a biztosított nyugdíjjárulékot nem fizet. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Tbj. 20. § (2)-(3) bekezdéseinek 2007. január 1jétıl hatályos elıírásai alapján a Tbj. 5.§ (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 131.000 forint minimum járulékalap – részmunkaidı esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha viszont a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a bejelentést megteszi, a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képezı (tényleges) jövedelem után kell megfizetni. Ha a biztosított járulékalapot képezı jövedelme nem éri el a fentiekben leírt minimum járulékalap összegét és a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a bejelentési jogával nem él, a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelı (a tényleges jövedelem és a minimum 9
járulékalap közötti összeg utáni) járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. Ez utóbbi esetben – tekintettel arra, hogy nyugdíjjárulék megfizetése történt – a biztosított nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeként a minimum járulékalapot kell szerepeltetni. A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget a külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti, vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel a külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. A Tbj. 20. §-a és 24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a havi minimum járulékalap számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az idıtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt (így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, baleseti táppénzben részesült, továbbá a fizetés, díjazás nélküli idıszakot). A minimum járulékalapot csökkenteni kell ezen idıszakok naptári napjainak száma és a minimum járulékalap egy naptári napra jutó összegének szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony hó közben kezdıdött vagy szőnt meg. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom együttes összege nem lehet több a járulékfizetési felsı határnál. A járulékfizetési felsı határ összege 2007. évben napi 18.490.- Ft, évi 6.748.850.- Ft. A járulékfizetési felsı határt évente január 1-jétıl, év közben kezdıdı jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az idıtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli idıszakot. A megállapított járulékfizetési felsı határt idıközben csökkenteni kell az említett idıszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felsı határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdıdött vagy szőnt meg. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom rovatok adatainak együttes összege képezi a „Nyugdíjjárulék összege” rovat alapját. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 8,5 százaléka, b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 0,5 százaléka, Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó magánnyugdíjpénztári tagsága esetén is 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
10
Figyelem! Magánnyugdíjpénztári tagdíjat a nyilvántartó lapon nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot a nyilvántartó lap nem tartalmaz. A „Nyugdíjbiztosítási járulék” alapja rovatba írandó összeg azonos a Tbj-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A Tbj. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezı jövedelem: 1. az Szja. tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységbıl származó bevételnek azon része, amelyet az adóelıleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja. tv.-ben szabályozott kis összegő kifizetésbıl származó jövedelmet is, továbbá az Szja. tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az Szja. tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást), az Szja. tv. 71.§a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerzıdésben meghatározott díj, a hivatásos nevelıszülıi díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Járulékalapot képezı jövedelem a felszolgálási díj is, az erre vonatkozó adatokat külön, a „P” típusú NYENYI pótlap P/VII. rovatában kérjük közölni. 2. az 1. pont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbér, illetıleg szerzıdésben meghatározott díj. A Tbj. 21. § alapján nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját: - a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelı összege; - az Szja. tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja. tv. 7. § (1) bekezdésének ka)-kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minısül az Szja. tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is]; - a szerzıi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzık oltalma, mintaoltalom alatt álló mő, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzıdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 2007. január 1-jétıl 21 százalék. A 2005. évi CLXXX. törvény 2.§-ának (2) bekezdése alapján legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskeresı foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás 11
megkezdésétıl számított legfeljebb 1 évig mentesül a Tbj. 19.§-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, így a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése alól is. Abban az esetben, ha a biztosított a tárgyév során GYES-ben, vagy GYED-ben részesült, az említett ellátások idıtartamát a „Biztosításban töltött idı tól-ig” rovatban külön soron kell feltüntetni. Az ilyen soroknál a GYES vagy GYED összegét a „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege” rovatban, a levont nyugdíjjárulékot a „Nyugdíjjárulék összege” rovatokban kell közölni. A „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és összege” rovatokat ebben az esetben üresen kell hagyni. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyév során teljes munkaidısrıl részmunkaidısre, vagy részmunkaidısrıl teljes munkaidısre változik, akkor a III. rovatokban a biztosításban töltött idıt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön soron kell közölni a teljes és a részmunkaidıs idıszakokra vonatkozóan. Amennyiben a „Biztosításban töltött idı tól-ig” rovatban közölt adat a nyugellátás megállapítása miatt került megbontásra, úgy a „Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege”, a „Nyugdíjjárulék összege” rovatokban, továbbá a „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és összege” rovatokban közölt adatokat szintén megbontva kell szerepeltetni. A Tbj. 36.§ (1) bekezdésének elıírásai értelmében a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén nyugdíjbiztosítási járulékot nem kell fizetni, ezért ez esetben a „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege” rovatokat kitölteni nem kell. Az ekho-t választott biztosított esetében a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, nyugdíjjárulék-köteles jutalom, nyugdíjjárulék összege és a nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatoknál azt az összeget kell feltüntetni, amelyek után a járulékfizetési kötelezettség teljesítése a Tbj. szabályai szerint történt. (Az ekho alapját és összegét a „P” típusú NYENYI Pótlap P/IV. rovatában kell közölni.) IV. A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli munkabérrel ellátatlan idıszakok idıtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését az alábbiak szerint: Teljes megnevezés táppénz baleseti táppénz terhességi-gyermekágyi segély igazolatlan távollét
Rövidített megnevezés Kódszám tp. 11 bal. tp. 12 thgys. 21 igazolatlan távollét 73
12
katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona ügyvéd, közjegyzı, szabadalmi ügyvivı kamarai tagsága szünetel elızetes letartóztatás szabadságvesztés munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül) fizetés nélküli szabadság fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás gyermekgondozási díj gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás 1 ápolási díj 2 1, 2
önk. tartalékos katona
30
ügyv. kam. tags. szün.
51
elız. letart. szab.vesztés mvégz. köt. alóli ment.
41 42 46
fiz. n. szab. fiz. n. szab. gyerm. áp.
71 69
GYED GYES GYET ápolási díj
22 23 24 25
Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani!
A kódszám és a rövidített megnevezés együttes használata kötelezı. (Például: tól-ig: 01 01 – 06 30, kód: 11, jogcíme: tp.) A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdıdött és annak megszőnését követı idıre történı táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek „A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme” rovatokban közölnie kell. Az elızı évrıl áthúzódó ellátások esetében a „A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme” rovatokat abban az esetben is ki kell tölteni, ha a biztosított jogviszonya az elızı évben megszőnt. Ilyen esetben az „Alkalmazás minısége” rovatban a „Biztosítás megszőnését követı pénzbeli ellátás”kódját (97) és rövidített megnevezését (bizt. megsz. köv. pénzbeli ellátás) kell feltüntetni.
V. Munkakör, foglalkozás E rovatokban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és idıtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) az adott munkakörre megadott jelzıszámot kell feltüntetni. Munkakör változás esetén az új munkakört, a változás idıpontját és a FEOR számot a rovat következı sorába kell beírni.
13
Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idıszak idıtartamát, kódját és munkaköri megnevezését az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthetı korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel (168/1997. (X.6.) kormányrendelet 1. számú melléklete), a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerőségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenırizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. Tájékoztatjuk, hogy a korkedvezmény-biztosítási járulék közlésére szolgáló rovatot a nyilvántartó lap nem tartalmaz, tekintettel arra, hogy 2007. évben e fizetési kötelezettséget teljes egészében a költségvetés átvállalta. VI. Munkaidı A rovatokba a biztosított munkaszerzıdés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következık szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıt, a munkaórák számát a „Heti teljes” rovatba, a teljes munkaidejő foglalkoztatás tartamát pedig a „Dátum tól-ig” rovatba kell beírni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıt, akkor a „Heti rész” rovatba a munkaórák számát, a „Dátum tól-ig” rovatba pedig a részmunkaidıben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a „Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfı, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok elıre nincsenek meghatározva, a „Megjegyzés” rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva illetve nem mérhetı, akkor a VI. rovatot nem kell kitölteni, azonban a „Megjegyzés” rovatban e tényt közölni kell. VII. Egészségügyi dolgozók kiegészítı szolgálati ideje 14
A Tny. 43/A. § (1) bekezdése elıírja, hogy a Tny. 43. § (1) bekezdése szerint számított szolgálati idın túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítı szolgálati idıként kell figyelembe venni, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követı – napi 8 óra alapulvételével átszámított – idıtartamát. Az „Egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje” rovatban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés idıtartamát munkaórában kell feltüntetni.
VIII. Magánnyugdíjpénztár A magánnyugdíjpénztár „Megnevezése” rovatban a magánnyugdíjpénztár nevét, az „Azonosítója” rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. A „Tagsági viszony kezdete” rovatba a belépés tényleges dátumát (pl. 2001 03 14) kell beírni. A „Tagsági viszony megszőnése rovatot” csak akkor kell kitölteni, ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága a „Biztosításban töltött idı tól-ig" rovatban feltüntetett biztosítási idı alatt, vagy a biztosításban töltött idı megszőnésével egyidejőleg szőnik meg. Nem kell feltüntetni a 2007-es tárgyéven kívül esı magánnyugdíjpénztári tagságot, tehát amikor a magánnyugdíjpénztári tagság 2007. január 1-je elıtt megszőnt, vagy 2007. december 31-e után keletkezett. Ha a foglalkoztatónak a nyilvántartó lap leadását követıen jut tudomására az, hogy a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága az elızı (adatszolgáltatással lezárt) évben megszőnt, úgy köteles a leadott okmány módosítását végrehajtani. Figyelem! Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a nyilvántartó lapon nem szabad feltüntetni!
A társas vállalkozóról a nyilvántartó lapot az alábbiak figyelembe vételével kell kiállítani. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: • a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivıi társaság, szabadalmi ügyvivıi iroda tagja esetében a tényleges személyes közremőködési kötelezettség kezdete napjától annak megszőnése napjáig; • egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszőnése napjáig tart. 15
A TnyR. 87. §-ának (1) bekezdésének j) pontja alapján a társas vállalkozás – a biztosítottakon túl – a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozóról is nyilvántartó lapot köteles kiállítani. A társasági szerzıdésben meghatározott személyes közremőködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közremőködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerzıdésben meghatározott idıpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közremőködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. Az „Arányos szolgálati idı naptári napjainak száma” rovatot a biztosított társas vállalkozó esetén kitölteni nem kell. A nyugdíjbiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közremőködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezı jövedelem, de havi átlagban legalább 131.000 forint minimum járulékalap. Ha a járulékalapot képezı jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a társas vállalkozás az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentése esetén a nyugdíjbiztosítási járulékot a járulékalapot képezı jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra az elızıek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget a külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. A nyugdíjjárulék alapja megegyezik a nyugdíjbiztosítási járulék alapjával – ide nem értve az Szja. tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét – azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határig kell megfizetni. Ha a biztosított társas vállalkozónak személyes közremőködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezı jövedelme az adott idıszakban nem volt és emiatt a járulék megfizetésére a minimálbér, továbbá a Tbj-ben meghatározott esetben a minimum járulékalap alapul vételével került sor, a nyilvántartó lap „Nyugdíjjárulékköteles jövedelem összege” rovatában ezt az összeget kell feltüntetni. A Tbj. 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó és a Tbj. 24. §-ban meghatározott járulékfizetési felsı határt azzal az idıszakkal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének idıtartalma alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –, 16
-
katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként a kamarai tagsága szünetelt.
Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a Tbj. 27. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni. A járulékfizetési felsı határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott idıtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. A társas vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely rendelet 2007. január 1-jétıl hatályos elıírásai alapján a társas vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem havi átlagban eléri–e a tárgyév január hónapjától, illetıleg a tevékenység kezdetétıl a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott minimum járulékalapot, illetıleg az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem havi átlagos összege kevesebb a minimum járulékalapnál, illetıleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. Ha a társas vállalkozó egyidejőleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetıleg közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. A „Munkakör, foglalkozás” rovatba a társasági szerzıdésben feltüntetett munkakört kell beírni.
Egyéb tudnivalók A Tny.R. 86. § (2) bekezdése alapján annak a szervnek (szervezetnek), foglalkoztatónak minısülı egyéni vállalkozónak, amelynek az (1) bekezdés alapján nyilvántartó lapot kiállítania nem kell, e tényrıl a tárgyévet követı év április 30-áig – a nemlegesség okának megjelölése mellett – a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet értesítenie kell. Abban az esetben, ha a biztosított a foglalkoztatónál egyidejőleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, a nyilvántartólapot jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 21 §-ának b) pontjában foglaltak szerint, 2006. január 1. napjától a gyermekgondozási segélyben részesülı személy keresıtevékenységet a gyermek egyéves kora után idıkorlátozás nélkül folytathat. A munkavállaló fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is 17
igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Amennyiben ugyanannál a foglalkoztatónál a biztosított „felveszi” a munkát, tehát az eredeti jogviszonyában történik az alkalmazás, és e mellett igényli a GYES folyósítását, úgy azt egy biztosítási jogviszonynak kell tekintetni. Természetesen a GYES folyósításának idıtartamát ebben az esetben nem kell kiesı idıként feltüntetni, viszont a GYES összegét a nyugdíjjárulék köteles jövedelemmel összevontan kell közölni. A foglalkoztató köteles kiállítani a nyilvántartó lapot arról a biztosítotti jogviszonyról is, melyben azért nem kerül sor nyugdíjjárulék levonására, mert a biztosított a foglalkoztató elıtt igazolta, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felsı határ napi összegének naptári évre (a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíjjárulékot. Egyházi személy, szerzetesrend tagja esetén azt a Tbj. 26. § (3) bekezdésében meghatározott összeget kell feltüntetni, amely alapján az egyház az adott személy után a nyugdíjjárulékot, illetve a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizette. Ha a Tbj. 4. §-a c) pontjának 1-6. alpontjai szerinti társas vállalkozás bejegyzését jogerısen elutasították, az elıtársaságként történt mőködés idıtartamára vonatkozó adatszolgáltatást, illetve a TnyR. 86. § (2) bekezdése szerinti értesítést legkésıbb a bejegyzést elutasító végzés jogerıre emelkedését követı 15 napon belül teljesíteni kell. A TnyR. 86. § (8) bekezdése alapján, ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett idıszakban, vagy azt követıen jogutódlással megszőnik, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a jogutódot terheli. A TnyR. 89. § (6) bekezdése alapján a nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztató jogutód nélküli megszőnésekor a Tny. 97. § (2) bekezdésében elıirt adatszolgáltatást a megszőnésig teljesíteni kell. A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeit a felszámolás és a végelszámolás kezdı idıpontjától a felszámoló, illetıleg a végelszámoló teljesíti. A nyilvántartó lap kiállítása és beküldése A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett a regisztrációs lemezt, illetıleg a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített, a foglalkoztató cégszerő aláírásával, illetve az egyéni vállalkozó aláírásával ellátott "Adatlap" kitöltésével és leadásával a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon igényelheti, amirıl igazolást kap. A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztatónak a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság által rendszeresített számítógépes programmal kell elıállítania. A területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság által a kötelezett részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátott regisztrációs lemez, valamint a NYENYI program alkalmazásával az adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón kell teljesítenie. Az öt fınél kevesebb biztosítottról történı adatszolgáltatás esetén a foglalkoztató az elıírt nyomtatványon is 18
teljesítheti az adatszolgáltatást, de teljesítettnek számít az adatszolgáltatás akkor is, ha az említett egyéni vállalkozó vagy foglalkoztató, illetıleg képviselıik által személyesen közölt hiteles adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél számítógépes adathordozón rögzítésre kerülnek. A nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kell zárnia, és a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben a jegyzék, valamint az adathordozó átvételekor a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiadott igazoló lap kíséretében, a tárgyévet követı év április 30-ig a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére meg kell küldeni. A nyilvántartó lapokról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - sorszám, - biztosított neve, - biztosított anyja neve, - születési dátum, - TAJ-szám. A jegyzéket a munkáltatónak cégszerő aláírással kell záradékolnia. A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére meg kell küldeni, ha - a biztosított a nyugdíj (a megváltozott munkaképességőeket megilletı rendszeres pénzellátás) megállapítására igényt terjeszt elı, - a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elı, - a nyugdíjigényt elbíráló szerv azt kéri. A mágneses adathordozón történı adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók A 2007. évi adatszolgáltatás teljesítéséhez DOS alapú NYENYI program kiadására nem kerül sor. A mágneses adathordozón történı adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges regisztrációs lemezt az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) térítésmentesen bocsátja a kötelezett rendelkezésére. Az adatszolgáltatás a regisztrációs lemez és a Windows alapú (NYE07W) program felhasználásával teljesíthetı. A NYE07W.EXE program letölthetı az ONYF honlapjáról a www.onyf.hu címen, a „Nyomtatványok, programok letöltése>Programok letöltése>WINDOWS alapú 2007. évi NYENYI program (NYE07W)” elérési útvonalon. Amennyiben a 2007. évi WINDOWS alapú NYENYI program letöltésével, használatával kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság nyilvántartási rendszergazdájához szíveskedjen fordulni, aki segít a felmerült problémák megoldásában. A program alkalmas a „b”, az „E”, az „M” és a „P” típusú nyilvántartó lapok adatainak közvetlen felrögzítésére, valamint más számítógépes rendszerben (pl.: bérszámfejtési rendszer) tárolt adatok megadott formátum szerinti ellenırzött átvételére. 19
A programmal kinyomtatható nyilvántartó lapokat az adatszolgáltatáskor nem kell az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére megküldeni. Ehelyett a program által mágneses adathordozón elıállított adatokat kell beküldeni, a szintén a program által két példányban kinyomtatott – a jogszabályban leírtaknak megfelelı tartalmú – jegyzékkel együtt. Ezt a jegyzéket a foglalkoztatónak cégszerő aláírással kell hitelesítenie. Soron kívüli adatszolgáltatás esetében a program kinyomtatja a biztosított nyilvántartó lapját. A biztosított adatai azonban megmaradnak a foglalkoztató gépén lévı adatbázisban, és az év végi adatszolgáltatás ezeket az adatokat is tartalmazni fogja. A program az adatszolgáltatás során az adatokat kódolva, tömörítve és ellenırzı kódokkal ellátva írja a mágneses adathordozóra. Más formátumban, más program által készített, vagy a program használata után manipulált adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nem fogadnak el! Az elektronikus ügyintézés keretében adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók:
Ügyfélkapun
keresztül
történı
A Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkezı személyek részére lehetıséget biztosítunk a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történı teljesítésére. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban bıvebb információt a www.onyf.hu internetes honlapon találhat.
Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy jelen „Útmutató” a 2007. január 1-jétıl hatályos társadalombiztosítási rendelkezéseknek megfelelıen készült. Az „Útmutató” kiadása utáni jogszabályi változások esetén kérjük a lap kitöltésénél a változásokat is figyelembe venni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos problémákkal, kérdésekkel kérjük, hogy közvetlenül a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság nyilvántartási szakegységéhez szíveskedjen fordulni, ahol munkatársaink a felmerült kérdésekre választ adnak, a problémák megoldásában segítenek. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Tny.R. 88. § (1) bekezdés alapján, az igazgatási szervek lehetıséget biztosítanak a személyesen közölt, hiteles adatok számítógépes adathordozón történı rögzítésére, amelyhez a szakügyintézık – szükség esetén – segítséget nyújtanak.
20
Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történı, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetıleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az elıírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedı, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedı mulasztási bírságot köteles fizetni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelısség – így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérı adatok szolgáltatása – akkor is a nyilvántartása kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján – az Art. 7. §-a (1)-(2) és (6) bekezdés alkalmazásával – meghatalmazottja, illetve képviselıje teljesíti.
Budapest, 2007. február
Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság
21
