A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka – Budapest) régészeti szempontból
Jövőkép a Duna mentén, Rajka–Budapest workshop – 2014. május 30.
Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium – Örökségvédelmi Főosztály
A régészeti örökség védelme Kötv. 7/A. § A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.
régészeti érdekű területek
régészeti lelőhelyek védetté nyilvánított lh.
Magyarország területe
régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, a Kötv. által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri határozattal vagy a Kötv. alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított, kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába sorolt kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhely
budapesti régészeti lelőhelyek 1.053 (92.055 ingatlan) nyilvántartott régészeti lelőhelyek 56.446
ismert régészeti lelőhelyek kb. 140.000 (becsült)
régészeti lelőhelyek ?
A folyó összeköt és elválaszt, megtart és elsodor A Duna partja minden történelmi korban kitűnő megtelepedési lehetőséget biztosított, mint szállítási útvonal és mint termékeny, földművelésre alkalmas földterület. Adottságai hadászati szempontból is kiemelkedőek, ezért több erődített lelőhely is található a Duna mentén (földvárak, római kori táborok, középkori várak).
A kerékpárút hosszából kifolyólag feltehetően sok lelőhelyet fog érinteni. Ezek állapota és kiterjedése azonban különböző, így pontos számukat csak a nyomvonal kijelölése, és az előzetes régészeti dokumentáció elkészülte után lehet meghatározni.
Világörökségi várományos helyszínek A limes az egykori Római Birodalom határvonalát jelenti. A rómaiak területenként eltérő megoldásokat alkalmaztak határaik védelmére, Britanniában mesterségesen épített falakkal zárták le a határt, Pannoniában a Duna mentén épült táborok és őrtornyok láncolatával védték. Ennek a rendszernek az elemei részben már az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek (Antoninus- és Hadrianus-fal, felső-germaniai-raetiai limes), más elemei pedig országonként külön-külön csatlakozhatnak ehhez a címhez. Magyarország 2009-ben világörökségi várományosi listára jelölte a római limes hazai szakaszát. A világörökségi cím sikeres elnyeréséhez a lelőhelyeknek a hazai jogszabályoknak megfelelő védelemben kell részesülniük (régészeti vagy műemléki védelem). A világörökség elsődleges célja az emlékek megőrzése. A világörökségi cím turisztikai vonzerőt jelent, amely hozzájárulhat a maradványok megőrzéséhez, így a kerékpárút és a bemutatható lelőhelyek összekapcsolása hasznos cél.
Előzetes régészeti dokumentáció célja: régészeti érintettség tisztázása és elvégzendő régészeti feladatok meghatározása (költség- és idővonzattal) módszere: műszeres lelőhely-felderítés, terepbejárás, próbafeltárás kötelező: • a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (2004. évi LXVII. tv), valamint nagyberuházásnak minősülő gát- és tározóépítés esetén; • a NIF Zrt. által kezelt beruházás esetén; • ha a beruházás földmunkáival érintett régészeti lelőhely területe meghaladja az 1000 m2-t; • ha a Magyar Nemzeti Múzeum megállapítja, hogy a próbafeltárástól a beruházást megelőző feltárás tervezhetősége szempontjából új adat várható, kivéve: • a 2 méternél keskenyebb nyomvonal jellegű építményekre irányuló beruházásokat, valamint • a természetes és mesterséges vízfolyások medrének módosítását
Földmunka engedélyezése régészeti lelőhelyen
hatósági engedélyhez kötött tevékenység földmunkája nyilvántartott régészeti lelőhelyen járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal hatóságként vagy szakhatóságként (Ket.-es eljárásban)
örökségvédelmi feltételek
elkerülés megelőző feltárás elfedés
Érzékeny pont lehet Pilismarót és Dömös. Itt az őrtornyok (7+3 db) a Duna partján helyezkednek el, ellenben a főút beljebb, nyugat felé, a hegylábnál fut. Amennyiben a kerékpárút a Duna gátján fut, az elkerülés nem szükséges, hiszen a gát már elfedte (és védi) az őrtornyokat. A gátat megszakítja két, öböllé alakított korábbi kavicsbánya, így a kerékpárút feltehetően teljesen elkerüli az őrtornyokat.
A kerékpárút már megvalósult szakasza, amely északról érintkezik a világörökségi várományos lelőhely területével (Esztergom – Szentgyörgymező)
Pilismarót, Malom-patak: Az ingatlan-nyilvántartási térkép szerint a földút átmegy a lelőhelyen, a valóságban megkerüli azt.
Neszmély: a lelőhely Duna parti (vasút) ingatlant érint, pedig a lelőhely legalább 30 mrel magasabban, egy hegytetőn található. Így a hegy lábánál futó kerékpárút építése akkor sem érinti, ha azonos ingatlanon fekszenek.
ÁROP pályázat Budapest, III. KERÜLET, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával konzorcionális együttműködésben Cél: • a Duna-menti örökségi helyszínek hálózati szervezése, • kiállítások, konferenciák szervezése, • stratégiai dokumentum megfogalmazása A Duna Stratégia kormánybiztossága nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy a projekt eredményeit az ún. turisztikai-kulturálisközlekedési „metaprojekt” tervezésében fel fogja használni.
Köszönöm figyelmüket!
