Szám: 3-57/2008
Melléklet:1. Jelenléti ív 2. Korábban kidolgozott fejlesztési dokumentációk listája
JEGYZİKÖNYV „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács ülésérıl
Az ülés helye és idıpontja: Gyır (Megyeháza, Díszterem), 2008. június 24. Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint (1. sz. melléklet) Dr. Szakács Imre köszöntötte a Tanács tagjait, minden meghívottat és érdeklıdıt. Megállapította, hogy Borkai Zsolt és Széles Sándor meghatalmazottjaik útján képviseltetik magukat. A 9 tag közül jelen van 8 fı, a Tanács határozatképes. Jelezte, hogy Tóth Tiborné dr.-t (akit Tamás Lırincné képviselt az ülésen) szavazati jogú tagjai közé fogadhatja a Tanács, ugyanis már a májusi ülés elıtt megérkezett az ıt delegáló FVM tagdíjfizetés-vállalási nyilatkozata. A tagfelvételrıl is intézkedı SZMSZ módosításához azonban az összes tag jelenléte szükséges, és egyelıre dr. Völner Pál, a KomáromEsztergom Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke (a Térségi Tanács alelnöke) hiányzik. A megtárgyalni javasolt 3 téma írásos elıterjesztései elektronikus úton eljutottak a Tanács tagjaihoz, az állandó meghívottakhoz és a térség minden polgármesteréhez.
A napirend elfogadása A Tanács egyhangú szavazással (8 igen) elfogadta a napirendet: 1. „Felsı-Duna menti bőnmegelızési és közbiztonsági program” - pályázat a megvalósításhoz (a 2008. TFRC központi keretébıl igényelhetı vissza nem térítendı támogatás elnyerése reményében) 2. A Térségi Fejlesztési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása 3. A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációja
1. napirendi pont „Felsı-Duna menti bőnmegelızési és közbiztonsági program” - pályázat a megvalósításhoz (a 2008. TFRC központi keretébıl igényelhetı vissza nem térítendı támogatás elnyerése reményében) Dr. Szakács Imre: A Tanács tagjai az írásos elıterjesztést és mellékleteit elektronikus úton megkapták. Székely Imre: A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) értesítette a Térségi Fejlesztési Tanács (TFT) elnökét a központi TRFC kínálta lehetıségrıl. Az összesen 300 millió Ft-os keretre az ország 7 TFT-je, és köztük a „Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács pályázhat. A Tanács munkaszervezete a tárgyi témában június 12-én és 16-án figyelemfelhívó körleveleket küldött a mőködési terület településeinek, majd június 20-án egyeztetı tanácskozást tartott a pályázati szándékukat jelzı önkormányzatokkal és a rendırség képviselıivel. A megjelentek – az egyes kisprojektek „megvalósítói” – dolgozzák ki a pályázati csomag részanyagait. Az NFGM felhívásában szereplı 3 választható támogatási jogcím közül mindegyik társpályázó-jelölt a „bőnmegelızést, a közbiztonság javítását szolgáló projektek” témakörben készíti el saját kisprojektjét. A Tanács által benyújtható pályázati anyag pedig ezekbıl az egyedi kisprojektekbıl állítható össze programmá. Az elıterjesztés a tanácsülést megelızı napig már beérkezett kisprojektek alapján készült. Nem kizárt, hogy a június 30ai beadási határidıig még további kisprojekteket kapunk (ezeket a benyújtandó végleges pályázatba beépítjük). A pályázatban nyilatkozni kell a térségre vonatkozó átfogó területfejlesztési koncepcióról és programról. Tekintettel arra, hogy az alig másfél éve alakult TFT ilyen dokumentumot még nem dolgozott ki, indokolt számba venni azokat az eddig elkészült „anyagokat”, amelyeket a Tanács tevékenysége során irányadónak (és a jövıben hivatkozási alapnak) tekinthet. További észrevétel nem volt, a Tanács egyhangú szavazással (8 igen) a következı döntést hozta: 1
10/2008. (VI. 24.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács (a térségre vonatkozó átfogó területfejlesztési koncepció és program elkészültéig és elfogadásáig) tevékenysége során 1. a mőködési területére korábban kidolgozott (a csatolt listán - a jegyzıkönyv 2. sz. mellékletében - szereplı) fejlesztési dokumentációkat tekinti irányadónak, továbbá 2. messzemenıen figyelembe veszi - az alapító Gyır-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék, - az érintett kistérségek (Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Komárom-bábolnai Többcélú Kistérségi Társulás) és - az érintett régiók (Nyugat-dunántúli RFT, Közép-dunántúli RFT) területfejlesztési koncepcióit és fejlesztési programjait. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal (elfogadás), folyamatos (végrehajtás) Székely Imre: A TRFC-felhívással felkínált forrás elnyerésének egyik feltétele, hogy a Tanács a kiválasztott támogatási jogcím (bőnmegelızés-közbiztonság) vonatkozásában elkészítse „kiemelt térségi jelentıségő programját”. A június 30áig beadandó pályázati anyag egy átfogó, a Tanács egész mőködési területre kierjedı rendırségi intézkedési kisprojektbıl, továbbá várhatóan 8 települési önkormányzat ehhez kapcsolódó kisprojektjeibıl fog összeállni. Errıl a dokumentumról, azaz a térség bőnmegelızési, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági programjáról kellene ma véleményt nyilvánítani. Dr. Szakács Imre: Miután a Tanács tagjai megismerték az írásos elıterjesztésben bemutatott pályázati anyag alapjául szolgáló programot, és (amennyiben nincs kifogás annak tartalmát illetıen) azt a testület elfogadhatja. Észrevétel nem volt, a Tanács egyhangú szavazással (8 igen) a következı döntést hozta: 11/2008. (VI. 24.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. elfogadja az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) felhívása nyomán kidolgozott „FelsıDuna menti bőnmegelızési és közbiztonsági program” címő dokumentumot, 2. megbízza elnökét, hogy • az 1.) pontban jóváhagyott kiemelt térségi jelentıségő program alapján és • az ezen összehangolt program keretében kisprojekteket megvalósító partnerek (a 8 települési önkormányzat és a megyei rendır-fıkapitányság) közremőködésével összeállított pályázati csomagot (a program-adatlapot, valamint a kisprojekt adatlapokat) az NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárához nyújtsa be. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal (elfogadás), folyamatos (végrehajtás) Székely Imre: A június 20-ai egyeztetésen elhangzott, hogy szerencsés lenne, ha a bőnmegelızési és közbiztonsági program keretében - a lokális hatású, egyedi önkormányzati projektek mellett - készülı (az egész térséget átfogó) projektet a Tanács pénzügyileg is támogatná. A résztvevık kezdeményezték, hogy a gesztor Térségi Fejlesztési Tanács 400.000 Ft-tal segítse a társpályázó megyei rendır-fıkapitányság mintegy 10 millió Ft-os eszközbeszerzési (pl. mobil traffipax) és képzési elemekbıl álló kisprojektjének megvalósulását. Dr. Szakács Imre: A napirendi pont elıterjesztıjeként egyetért a javaslattal, amelynek elfogadása esetén kiegészíthetı a rendırség által vállalt saját forrás és a társpályázó fıkapitányság igazolhatja a 20% kötelezı önrészt. Észrevétel nem volt, a Tanács egyhangú szavazással (8 igen) a következı döntést hozta: 12/2008. (VI. 24.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. 400.000 Ft-tal tervezi támogatni az általa (mint gesztor által) benyújtandó és a partnerei közremőködésével megvalósítandó „Felsı-Duna menti bőnmegelızési és közbiztonsági program” elnevezéső pályázati csomagot; 2. sikeres pályázat esetén az 1.) pontban meghatározott összeget átutalja a - térség egészét átfogó programelemet megvalósító - megyei rendır-fıkapitányság részére. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal (elfogadás), folyamatos (végrehajtás) 2
2. napirendi pont: A Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása Dr. Szakács Imre: Tekintettel arra, hogy nincs minden tanácstag jelen, a mai ülésen sem lehet módosítani az SZMSZ-t, a téma megtárgyalását ismét elnapolja.
3. napirendi pont: A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációja Dr. Szakács Imre A Tanács már több korábbi ülésén rögzítette, hogy a tárgyi projektcsomag kulcsfontosságú a szigetközi problémahalmaz oldásában, továbbá különösen fontos Gyır és az Alsó-Szigetköz jövıje szempontjából, valamint szorosan összefügg (a hírek szerint „zöld utat” kapott, azaz KEOP-támogatást elnyert fejlesztéssel) a MosoniDuna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációjával is. Székely Imre vázolta az elızményeket. A 2007. decemberi tanácsülés után két minisztertıl is levélben kértük a „MosoniDuna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációja” megvalósításának mielıbbi indítását. Felsmann Balázs a GKM és Kóthay László a KvVM szakállamtitkáraitól ellentmondásos válaszlevelek érkeztek. Mindkét tárca a másik illetékességét hangsúlyozta. A Tanács ekkor újabb kezdeményezéssel élt, és az elnöke 2008. február 22-én levéllel fordult a miniszterelnökhöz: Mivel válasz a 2008. májusi ülésig nem érkezett, az akkor elıterjesztett határozati javaslat szerint egy sürgetı levelet kellett volna írni a miniszterelnöknek. A 2008. májusi ülésen azonban az elıterjesztéssel szemben (Janák Emil az elégedetlenkedıket megnyugtató hírei és Tóth Tiborné dr. türelmet kérı és további információkat ígérı hozzászólása után) a Tanács úgy határozott, hogy „…amennyiben 2008. június 15-ig sem érkezik válasz, az elnök forduljon a GKM-jogutód Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetıjéhez, Bajnai Gordon miniszterhez...”. A májusi jegyzıkönyv készítése során – az új „GKM” pontos nevének a Tanács határozatába történı beírásakor – szembesültünk azzal, hogy a GKM-nek nem csak az ülésen említett Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, hanem a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium is jogutódja. Friss fejlemény, hogy megérkezett a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) válaszlevele, mégpedig június 15-e (azaz a Tanács májusi határozatban rögzített határnap) elıtt, ezért a minisztereknek nem ment újabb levél. A MeH válasza azonban az új tárcák közül csak a NFGM-et említi, de szót sem ejt a GKM másik jogutódjáról, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumról. Érthetetlen az utóbbi szaktárca mellızése, mert a válaszlevél egyébként az alapvetıen „közlekedési” jellegő kikötıi projektcsomag keretébe helyezi a torkolati mőtárgy megvalósítását. Dr. Szakács Imre: A MeH válaszlevele nem fogadható el azért sem, mert nem reagál a miniszterelnöknek még februárban írt levelünkben szereplı kérésre, amely sürgette a - szigetközi problémahalmaz oldásában kulcsfontosságú tárgyi projektért felelıs tárca kijelölését és a fejlesztés mielıbbi megvalósítást elıkészítı egyeztetések összehívását. A Tanács – többek között – pontosan azért alakult, hogy a térséget érintı jelentıs kérdésekben igyekezzen minden információt beszerezni és ezeket mérlegelve az álláspontját kifejteni. Az elıterjesztés határozati javaslattal zárul. Az ülés elıtt kiosztott anyagként kézhez kapták a megjelentek „A Torkolati mőtárgy terv-változatainak összehasonlítása értékelemzés módszerével” címő, 2005-ös jelentés tartalomjegyzékét és vezetıi összefoglalóját. Jogos igény, ha Tanács a „Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációja” kapcsán tájékozódni kíván a – még csak a tervezésielıkészítési szakaszban lévı – fejlesztés elızményeirıl, továbbá ha meg akarja ismerni a lehetséges változatokról eddig kidolgozott dokumentumokat. Ez az írásos elıterjesztés-kiegészítés is határozati javaslattal zárul. Székely Imre vázolta az elıterjesztés-kiegészítés elızményeit. A májusi tanácsülésen személyesen tolmácsolta Vének község kérdését, hogy a tervezett létesítmény alkalmas lesz-e a közúti forgalom átvezetésére. Janák Emil igazgató úr akkor – többek között - elmondta, hogy „..nem fog készülni árvízkapu, csak egy természet-közeli vízszint-rehabilitációs mőtárgy hajózsilippel (amelynek azonban az átjárhatósága nem megoldható). Minden uniós pályázatnál követelmény a gazdaságosság vizsgálata. A nagy árvízkapu építésével szemben csak egy haszon jelentkezik, hogy valamivel ritkábban úsznának el a gyıri csónakházak. Egy plusz 8-9 Mrd Ft beruházással szemben néhány 10 milliós kár elmaradását lehetne csak bemutatni, mely így az egész projektet elbuktatná.”
3
Az ÉDUKÖVIZIG igazgatója tehát a közúti átjárhatóság lehetıségére vonatkozó kérdésre a májusi tanácsülésen konkrétan nem (pontosabban csak egy rövid megjegyzéssel) válaszolt: „az átjárhatósága nem megoldható”. A májusi ülés utáni tájékozódódás eredményét foglalja össze a kiosztott elıterjesztés-kiegészítés, amelynek lényege a következı: 2004. júniusában elkészült a „Mosoni-Duna torkolati szakaszán a vízszintek rehabilitációja” címő döntés-elıkészítı mőszaki tanulmány. Ezt a dokumentációt 2005. novemberében egy szakértıi team értékelte. A 9 változatot összevetı vizsgálati anyag vezetıi összefoglalóját a Tanács tagjai megkapták, és itt olvasható, hogy „… az ún. B2/b változat a legértékesebb, azaz a legkedvezıbb. Ebben egy vízszintszabályozó mő van betervezve egy 8x30 m hasznos alapterülető hajózsilippel, és a kistérségi kapcsolatot egy egysávos közúti útpálya biztosítja, beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést is.” Dr. Szakács Imre: A határozati javaslat szerint a Tanács támogatja - a Mosoni-Duna torkolati mőtárgya lehetséges
változatainak vizsgálata során rögzített - települési és kistérségi igényt, hogy korlátozott közúti közlekedésre alkalmas létesítmény épüljön. Babos Attila: Maximálisan támogatja ezt az elképzelést, és alátámasztja, hogy a dokumentumok alapján is igazolhatóan annakidején így történt. Olyan mőtárgyról van szó, ami nem csak a vízzel kapcsolatos, hanem a települések érdekeit is maximálisan szolgálja, fıleg egy zsáktelepülés esetén. Jakusné Ságer Anna: Nemcsak Vének, hanem Kisbajcs és Nagybajcs településeket is érinti a tervezett projekt. Alapvetı problémánk, hogy a gönyői kikötıvel kapcsolatos építkezés összes káros hatását mi kaptuk. Véneken mőködtetünk egy révet, hogy a turisták és munkát keresık is át tudjanak kelni. A rév mőködtetése az önkormányzatnak évrıl-évre egyre nagyobb terhet jelent. Az önkormányzat úgy tudja ezt finanszírozni, hogy évente pályázatot nyújtunk be és nyernünk is kell. Ha a jövıben legalább egy-nyomsávos úton át lehetne közlekedni a túlsó partra, akkor ezt ki lehetne váltani. Akkor a multik (például a Nokia Komáromban) foglalkoztatná az embereket. Jelenleg ez ugyanis nem lehetséges, mert az átszállítás a révvel az év minden napján ez nem garantálható (pl. az árvízi készültség miatt, vagy akkor, amikor jégzajlás van). Az elıterjesztés szerinti javaslatot annak idején több önkormányzattal együtt mi is írásban kezdeményeztük. Vének ma zsáktelepülés, ezt a problémát is megoldaná ez a beruházás. Sütheö László: Csak most értesült az elıterjesztésrıl. Az eredeti meghívó nem tartalmazta ezt a napirendi pontot. Az elıterjesztés részeként szerepel egy dokumentáció. Valóban készült egy értékelemzés, mely több mőszaki megoldás költségeit ismerve próbálta mellé tenni – de költségek nélkül – azokat a hasznokat és érdekeket, amelyek az egyes megoldások mellett szólnak. Ha pályázunk Európai Uniós pénzekre, akkor azt biztos egy olyan részletes költséghaszon elemzésnek kell alátámasztani, amely igazolja bármelyik mőszaki megoldás létjogosultságát: megtérülnek-e azok a beruházások, amik a térség érdekeit szolgálják. A vízszintemelés egyik lehetséges módja a gumigátas megoldás, ez az ökológiai rehabilitációt teljesíti. Egy pályázatnál igazolni kell a járulékos költségek megtérülését, amik egy esetleges hídépítésnél elıfordulnak. Dr. Szakács Imre utalt a Területi Vízgazdálkodási Tanács legutóbbi ülésére, ahol elhangzott, hogy sajnos a Dunaprojektet is szőkíteni kell. Például az Esztergomot érintı projektet ki kellett venni a pályázatból, hogy költséghatékonyabb legyen. Szentkuti Károly: Nem tartja helyesnek, hogy mindenkivel levelezgetünk. Kicsit piszkálódásnak érezné az újabb levelezést. Már korábban jött egy világos válaszlevél még a Kóthay államtitkártól, aki leírta, hogy azzal a torkolati mőtárggyal mi a hiba. Most ki a felelıs? A levelezéssel tehát nem ért egyet, de azt támogassuk, hogy legyen átjárhatósági lehetıség, ugyanakkor azt azért jó lenne tudni, hogy mi mennyibe kerül. Dr. Szakács Imre: Van egy másik olvasata is a történetnek. Tény, hogy a térség települései összefogtak és létrehoztak egy fejlesztési tanácsot. Jogosan elvárható ezek után, hogy a Tanács által tisztességesen megfogalmazott konkrét kérdéseire és kezdeményezéseire korrekt és konkrét választ kapjunk, és megtudhassuk például, hogy ennek a projektnek ki a felelıse.
4
Szabó Miklós: Látom abban nincs vita, hogy jó lenne, ha a közlekedés is megoldott lenne ezen a mőtárgyon, nyilván ennek költségigénye is van. Ez a 32 település egyértelmően arra szövetkezett, hogy a sajátos problémáinak és igényeinek hangot adhasson, az érdekeit érvényesíthesse. A térségnek mindehhez azonban információkra, a feltett kérdéseire adott világos válaszokra van szüksége. Csak így tudhatjuk meg, hogy egy-egy ügyben milyen irányba kell lobbizásokat folytatnunk. Dr. Szakács Imre: Amennyiben további észrevétel nincs, határozathozatal következik. A napirendi pont keretében két határozati javaslatról kell döntenünk. Elıször a tervezett torkolati mőtárggyal kapcsolatos februári levélben feltett kérdéseinkre júniusban érkezett válasz elfogadhatóságáról, illetve a javasolt további lépésekrıl szavazunk. A Tanács 7 igen és 1 tartózkodással a következı döntést hozta: 13/2008. (VI. 24.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. sajnálattal állapítja meg, hogy a – Tanács elnökének a „Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszintrehabilitációja” címő projektcsomag mielıbbi megvalósításáért felelıs minisztérium kijelölését és a szükséges források biztosítását sürgetı – februári levelére • csak júniusban érkezett válasz, • és ez a válasz nem reagál a Tanács több felvetésére és fontos kezdeményezésére; 2. rögzíti álláspontját, hogy a „Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációja” címő tervezett projektcsomag • kulcsfontosságú a szigetközi problémahalmaz oldásában • különösen fontos Gyır és az Alsó- Szigetköz jövıje szempontjából, továbbá • szorosan összefügg (a hírek szerint támogatást elnyert fejlesztés) a Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációjával is; 3. megbízza elnökét, hogy a haladéktalan intézkedést igénylı – a 2/2008. (II. 22.) SzTFT számú határozatban rögzített – javaslataival ismét forduljon a miniszterelnökhöz; 4. felkéri elnökét, hogy – miután a miniszterelnök kijelöli majd a projektért felelıs tárcát – kezdeményezzen a kormányfı által nevesített (legilletékesebb) minisztérium államtitkárával a személyes kapcsolatfelvételt és konzultációt. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal Dr. Szakács Imre: Másodszor a torkolati mőtárgyra vonatkozóan kidolgozott, a szakértık által 2005-ben legjobbnak értékelt változat támogatásáról szavazunk. A javaslat szerint azt kezdeményezi a Tanács, hogy a beruházás keretében korlátozott közúti közlekedésre is alkalmas létesítmény épüljön. A Tanács egyhangúlag (8 igen) a következı döntést hozta: 14/2008. (VI. 24.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. támogatja a Mosoni-Duna tervezett torkolati mőtárgya kialakítására kidolgozott változatok 2005. évi összehasonlító vizsgálata során rögzített települési és kistérségi igényt, hogy korlátozott közúti, valamint gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas létesítmény épüljön; 2. egyetért a hivatkozott értékelemzés következtetésével, miszerint „… az ún. B2/b változat a legértékesebb, azaz a legkedvezıbb. Ebben egy vízszintszabályozó mő van betervezve egy 8x30 m hasznos alapterülető hajózsilippel, és a kistérségi kapcsolatot egy egysávos közúti útpálya biztosítja, beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést is.” 3. megbízza elnökét, hogy a Tanács (a határozat 1. és 2. pontja szerint elfogadott) álláspontjáról tájékoztassa a tervezett mőtárgy megvalósítását elıkészítı szervezeteket. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal 5
4. napirendi pont: Egyebek (szúnyoggyérítés) Tóth István: A Szigetközben minden ideiglenes. Meddig? 16 éve a Dunát elterelték, mi azóta együtt élünk ezzel a problémával. megállt a rehabilitáció. Már senki nem beszél rehabilitációról, csak arról, hogy pályázhatunk és adjuk be a pályázatot. Akiket mi képviselünk, azoknak az érdekében semmi nem történik. A közlekedési infrastruktúránk az szép lassan megszőnik, a kerékpárutakból nem lett semmi sem. Meg kell nézni a szlovákiai példát, hogyan hozta helyre a kormány a természeti rombolást. Ne fogadjuk el, hogy nincsen rehabilitáció. Erıltetni kell ısztıl, hogy a rehabilitáció érdekében történjen valami és szerepeljen egy összeg az ország költségvetésében erre a célra. A szúnyogirtásra az Önkormányzati Minisztériumban nincsen pénz, nem tudnak róla. Elfogadhatatlan, hogy nem tudnak intézkedni. Olyan megoldás született, hogy a Turizmus Rt. ad majd pénzt, de aláírt szerzıdés nincs. A lakosság követeli a médiában, hogy intézkedjünk. Botrányosnak tartom, hogy a gyıri kistérségben nem egységes a szúnyogirtás: Nagybajcs, Kisbajcs és Vének kimaradtak. A települések írtak levelet, de sajnos nem tudunk segíteni. Azt szeretném kérni és javasolni, hogy a jövıt illetıen legyenek a megyében vagy a régiónál pénzeszközök a szúnyoggyérítésre. Dr. Szakács Imre: 16 év alatt történtek fejlesztések is a Szigetközben. A szennyvízcsatornázás megoldása például egy ilyen program volt. Nem sikerült viszont rendezni a Duna-elterelés körüli problémákat. A szúnyogirtás nehézségeirıl tájékoztató és segítséget kérı levelet ismertettem az alig egy órája ülésezett az MTT-vel. Sajnálatos, hogy az MTT-nek nincsen már hatásköre és forrása erre a célra. A megyei szint elsorvasztásának jól látható kormányzati akarata a még meglévı szerény decentralizált fejlesztési forrásokat a régiókhoz tette át. A RFT-nél lévı hazai forrásokkal azonban a három-megyényi területet eredményesen lehetetlen kezelni, és ebben a nagy régióban a Szigetköz problémái elvesznek. A hírek szerint jól mőködı balatoni példát érdemes lenne tanulmányozni: megtudni, hogy miként sikerül eredményeket elérniük a szúnyogirtás terén. Vannak továbbá térségünkben is szép példák arra, hogy néhány település összefog, és saját forrásból finanszírozzák az irtást. Szabó Miklós: A kistérség levélben megkereste Balogh József RFT-elnököt, és válaszul (egyelıre) szóban már egy 10 millió Ft-os ígérvényt kaptunk. Az ÖM ezt az összeget a Turizmus Rt-nek átadja, és ezt szúnyogirtásra felhasználhatjuk, de errıl írásos dokumentáció még nem érkezett. Megkeresett a gyıri kistérség területfejlesztésért felelıs alelnöke Huszár Imre, Nagybajcs polgármestere. Álláspontunk szerint a jövıben az Alsó-és Felsı-Szigetköz települései együttesen próbáljanak meg a szúnyogirtásra pénzt szeretni. Dr. Szakács Imre: A legjobb megoldás az volna, ha valamilyen módon abba a költségbe, amit az évenkénti tervszerő, megállapodás szerinti elárasztásra elkülönítenek, lenne egy szúnyoggyérítési költségelem. Tehát annyival megemelnék az erre fordítandó összeget, amivel a szúnyogirtást is meg lehetne oldani. Szentkuti Károly: Nem tetszik, amit Tóth István polgármester úr a szúnyogirtás körül kommunikál. A Szigetközt már nagyon sok kár érte, de – egyébként Elnök úr utalt rá – jöttek pénzek is ide, összesen 40 milliárd Ft. A legtöbb az ártott a Szigetköznek, hogy belekiabáltuk a világba, hogy „szárazköz”. Most ugyanezt játsszuk el: mondván, hogy katasztrófahelyzet van, mert elleptek minket a szúnyogok. Ez egy nagyon rossz hírverés idegenforgalmi szempontból. Végig kellene gondolni, hogy miket mondunk a sajtónak. Nem egységes az álláspont e tekintetben. Ugyanis ha azt akarjuk, hogy mesterséges árasztásokkal természetes vizeket állítsunk elı Szigetközben (mert ezt a természet és a környezet kívánja), akkor ennek velejárója, hogy több szúnyogunk lesz. Ezt tudomásul kell venni. Másrészt a Fertı-Hanság Nemzeti Parknak a véleménye ezzel kapcsolatosan egész más. Körültekintıbben kellene tehát ebben az ügyben eljárni: indokolt például a vízügyi és a környezetvédelmi szakemberekkel is egyeztetni. A szomszédban pedig más a hozzáállás, mert ha ott permetezik a szúnyogokat, akkor feljelentést tesznek az osztrákok, tiltakozva a szúnyogok pusztítása ellen a saját területükön. Mint az Idegenforgalmi bizottság elnöke jelzem, hogy nem kell mindjárt farkast kiabálni, mert aztán egyszer tényleg jön. Azt gondolom, hogy aki a Szigetközbe jön vízitúrázni, az számoljon vele, hogy a természetben olyan hatások érik, mint például a szúnyogcsípés. A lakott területen belül kell nézni a csípésszámot, nem pedig az ártérben. Dr. Szakács Imre: Ez sajnos nem olyan egyszerő, mert például, ha jön egy széllökés, akkor pillanatok alatt az irtott területre sodorhatja a szúnyogokat az ártérbıl. Sütheö László: A szlovák partnerrel valóban elıre meghatározott terv szerint végezzük az árasztást, de az elárasztással kapcsolatos többletköltségek – pl. mőtárgyak helyreállítása – nincsenek benne a vízpótló rendszer üzemeltetési költségeiben. 6
Babos Attila: A szúnyogkérdésben elmentünk egy olyan rossz irányba, ami az elızı években nem volt jellemzı. Megint elkezdtünk külön Alsó- és Felsı-Szigetközrıl beszélni. Szigetköz egy van! Földrajzilag igaz a kijelentés. A hiba ott történt, hogy a szúnyogkérdéssel a Szigetközi TFT-nek kellett volna foglalkozni, nem pedig a kistérségi társulásoknak. Az lenne a kérésem, hogy ha bármilyen Szigetközzel kapcsolatos ügy van, akkor ne külön-külön foglalkozzunk vele – most tekintsünk el a szúnyogtól –, hanem az legyen közös érdek és közös ügy, mert csak így tudunk elırejutni. Tóth Péter: Szerintem korábban kellene az elárasztásokat megejteni, mivel a nagy meleg kedvez a szúnyogoknak. Szlovákok mondták viccesen: „Mi adtunk vizet!” Most mi jövünk: „Ti meg bírjátok majd ki!” Egyetértek Szenkuti Károllyal, hogy vannak olyan települések és vállalkozások, akik az idegenforgalomra alapozzák a jelenüket és a jövıjüket. Milliós károkat kaptunk egy-egy feleslegesen és felelıtlenül kimondott szóból. A hotelra ki kellett írni, hogy szinte szúnyogmentes övezet, hogy egyáltalán vendégünk legyen; és valóban mindent megteszünk helyileg, hogy szúnyogmentesek legyünk. Dr. Szakács Imre: Azt tapasztaltam, hogy aki a Szigetközben él régóta, arra nem is mennek úgy a szúnyogok. Bezzeg ha én kimentem egy rendezvényre, akkor rajtam nyüzsögtek. Szokoli Sándor: A Térségi Fejlesztési Tanácsnak valamilyen stratégiát kellene kidolgozni a szúnyogok ellen. Az élhetı környezetben, ahol többen tartózkodnak (iskola, óvoda, idegenforgalmi egység) valóban szükséges csökkenteni a szúnyogok számát. Szerencsés lenne, ha a Tanács összeszedné az eddigi tapasztalatokat (hisz például elindult már a biológiai irtás is) és kikérné a témában jártas szakértık (például a mosonmagyaróvári egyetemi professzor) véleményét, továbbá feltérképezné a más térségekben sikerrel alkalmazott irtási/gyérítési gyakorlatotokat. Miért a helyi önkormányzatoknak kell ezt a helyzetet kezelni? Hiszen az elárasztás sem elsısorban a helyi lakosság érdeke, hanem gazdasági és természetvédelmi célból történik. Ezen beavatkozások költségigény-tervezésekor ildomos lenne ennek a káros hatásnak a kivédését is beállítani egy tételként, valamilyen központi forrásból. Egy stratégiát ki lehetne dolgozni, arra vonatkozóan, hogy meg kellene vizsgálni: milyen anyagok készültek, milyen lehetıségek vannak? Van olyan terület, ahol a biológiai irtás az üdvözítıbb, mint a mechanikai irtás. Az óvári kistérségben mutattak egy szúnyog-győjtı és -irtó készüléket. El lehetne ilyeneket helyezni például iskola, óvoda, szálloda vagy kemping közelében, továbbá az ilyen intézmények környékét ily módon folyamatosan kezelni lehet. Dr. Szakács Imre: Következı ülések egyikére meghívjuk a mosonmagyaróvári szúnyog-szakértıket, valamint a források felett rendelkezı RFT és Turizmus Rt. képviselıjét. Meg kellene vizsgálni azt is, hogy közösen a 32 település egy külön pénzalapot képez – Gyırt és Mosonmagyaróvárt is bevonva – egységesen, a lakott területekre vonatkozó összehangolt irtás és gyérítés szándékával. Kamocsai Sándor: Ne az egyes települési rendezvényekhez kötıdjön az irtás, hanem amikor valóban kell, akkor gyérítsük a szúnyogokat. Szakember mondja meg az optimális idıpontot, ne pedig a települések határozzák meg, hogy mikor legyen. Dr. Szakács Imre jelezte, hogy a következı – várhatóan szeptemberi – tanácsülés tervezett idıpontjáról a tagokat rövidesen értesítést kapnak, majd az ülést berekesztette.
Gyır, 2008. június 27.
A jegyzıkönyvet készítette:
A jegyzıkönyv hiteléül:
Székely Imre
dr. Szakács Imre
7
