Szám: 3-41/2010
Melléklet: 1. Jelenléti ív 2. Nyilatkozat az EDRS-rıl 3. Költségvetési táblázat JEGYZİKÖNYV a „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács ülésérıl Gyır, 2010. szeptember 16. (Megyeháza, 10 óra)
Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint. Dr. Szakács Imre elnök köszöntötte a Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács (SzTFT) tagjait és a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács (MTT) tagjait, valamint a két testület együttes ülésének elıadóit, továbbá minden meghívottat és érdeklıdıt. Külön üdvözölte Duna Stratégiáért felelıs Barsiné Pataky Etelka kormánybiztost. A Térségi Fejlesztési Tanács legutóbbi munkaterv szerinti ülését 2010. február 11-én tartotta. Ismertette a Térségi Fejlesztési Tanácsban várható személyi változásokat: A parlamenti választások után levélben kérte az új kormányzati struktúra szerint TFT-tagsággal érintett • Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint és a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jogutódját, • Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter egyik jogutódját, valamint • Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter másik jogutódját, hogy a Tanácsba tagként küldendı delegáltjaikat mielıbb nevezzék meg. A visszaérkezett válaszok szerint Gerlach Viktor lesz a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselıje, Matolcsy György miniszter delegáltjaként. Két tárcánál a kijelölés folyamatban van. Így még nem ismert pontosan, hogy kik lesznek az NFM és a VM delegáltjai: azaz a Tanácsban • ki fogja képviselni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve • kik fogják képviselni a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési államtitkárságát, valamint környezetés természetvédelmi államtitkárságát. Megállapította, hogy a mai tanácsülésen a VM környezet- és természetvédelmi államtitkárát – kizárólag megfigyelıi mandátummal – Németh Balázs Attila képviseli. Már ismert további változás, hogy Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács új elnöke (az államtitkárrá elılépett dr. Völner Pál utódaként). Rögzítette, hogy az ülésen Popovics György tanácstagot Simon Géza, Borkai Zsolt tanácstagot Főke Péter, Szabó Miklós tanácstagot Botos Gábor helyettesíti. A hatályos SzMSz szerint 11 (az írásosa elıterjesztésben javasolt módosítás után 12) fıs Tanács tagjai közül jelen van 9 személy, a testület határozatképes. Nincs jelen 2 tanácstag, az NFM képviselıje, valamint és a VM két államtitkárának egy-egy delegáltja. Napirend elfogadása Dr. Szakács Imre: A munkaszervezet a megtárgyalni javasolt 7 írásos elıterjesztést elektronikus úton eljuttatta a Tanács tagjaihoz, az állandó meghívottakhoz és a térség minden polgármesteréhez. További témajavaslat nem volt, a Tanács egyhangú szavazással (9 igen) elfogadta a napirendet: 1. EU Duna Régió Stratégia 2. Európai területi együttmőködési csoportosulások (EGTC-k) alapítása a megyében 3. Tájékoztató a térség kiemelt jelentıségő vízügyi fejlesztéseirıl 4. Tájékoztató az elızı tanácsülés óta eltelt idıszak fontosabb eseményeirıl 5. A Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása 6. A Tanács 2010. évi mőködési költségvetésének módosítása 7. Szúnyoggyérítés támogatása és értékelése Az ülés elıtt kiosztott két elıterjesztés kiegészítés kapcsolódik mindkét testületi ülés 3. és 4. napirendi pontjához. Az egyik kiosztott anyag pedig (amelyik a Duna-ügyekkel kapcsolatos információkat szedi csokorba) kapcsolódik az 1. számú, az „EU Duna Régió Stratégia” címő napirendi ponthoz is. 1
1. napirendi pont EU Duna Régió Stratégia (tájékoztató) Dr. Szakács Imre ismertette az elsı napirendi pont írásos tájékoztatójának tartalomjegyzékét. A dokumentum 4 részbıl áll: az elmúlt idıszak fontosabb fejleményeinek ismertetése, a Duna Stratégia ügyében történtek összefoglalása, a lejárt határidejő határozatok teljesítése, valamint egyebekrıl röviden. A tájékoztatóhoz 9 db, a meghívóval együtt kiküldött melléklet kapcsolódik. Az ülés elıtt kiosztott anyagként további dokumentumokat kaptak a megjelentek. Barsiné Pataky Etelka megköszönte a meghívást, a lehetıséget, hogy a Dunával közvetlenül érintett térségben személyes tájékoztatót tarthat. Bemutatta munkatársát, Nádasi Györgyöt, aki eddig Brüsszelben dolgozva segítette hazánk egyik EP-s képviselıjének tevékenységét Az írásos tájékoztatót kiegészítve a következıket hangsúlyozta: A nyílt konzultációs idıszak júniusban lezárult. A júliusban elfogadott akcióterv 11 prioritási területet rögzít, a melyek végleges tartalma várhatóan december közepén kerül a biztosok elé elfogadásra. A 2011 elsı félévi magyar elnökség feladata lesz, hogy a – 14 országot, köztük 8 tagállamot érintı – Duna stratégiát az összes tagállammal egyeztesse. Nem lesz egyszerő feladat a 27 EU országgal áprilisig megegyezésre jutni az ERDS tartalmát illetıen, majd júniusban elfogadtatni a végleges dokumentumot. Nagy kérdés még a finanszírozás. 2013-ig mindenképpen csak nemzeti források jöhetnek szóba, de várhatóan 2014-tıl sem lesz külön EU költségvetési sora a Dunának. A mai álláspont szerint nagy valószínőséggel mindenki a saját pénzét fogja költeni, de – mivel több országot érintı programról van szó – az államok közötti megállapodásra szükség lesz. Az ERDS nem csupán a Dunára koncentrál, a program szélesebb területre vonatkozik (nálunk pl. Tisza-völgy is beleértendı). Magyarország számára legfontosabb prioritási területek az árvízvédelem (amelyet a románokkal) és a vízminıség.(amelyet esetleg a szlovákokkal közösen képviselhetne hazánk). Az utóbbit a magyar álláspont szerint szerencsés lenne a vízmennyiséggel együtt tárgyalni. Természetesen az egyéb területek (pl. energia, turizmus) hasonlóképen fontosak. A 11 prioritáshoz illeszkedve majdnem 40 projektet továbbítottunk Brüsszelbe. A kormánybiztos számít arra, hogy a helyi és területi kérdéseket az érintettek jelezni fogják. A helyiek részérıl már eddig is használható, jó anyagok érkeztek, amelyek rögzítik a térség legfontosabb problémáit (árvízszint emelkedik, kis- és középvízszint süllyed, hordalékhiány, ökológiai és hajózási gondok). Készül a hajózás fejlesztésének lehetıségeit vizsgáló dokumentum (a megbízó kizárólag zöld megoldások kidolgozását várja és elıírja a zöld korridort kísérı holtágak rehabilitációját is). Az árvíz és aszály mellett egyidejőleg vizsgálandó és kezelendı a belvíz is. Dr. Szakács Imre: A Szigetközben (és Csallóközben) hosszú ideje rendezetlen, megoldásra váró probléma összetett, amelynek feloldásához empátiára és diplomáciai érzékre lesz szükség. Térségünk speciális gondjait és a megoldási (pl.: a víz megosztására és megtartására vonatkozó) javaslatainkat már többször megfogalmaztuk. Tóth István emlékeztetett arra, hogy miért jött létre ez a Térségi Fejlesztési Tanács. A szlovákok által példátlan lépés, az önkényesen elterelt Duna „eredményeként” a térség immár évtizedek óta tartósan ökológiai, gazdasági, vízi közlekedési, stb. hátrányban van. A rendezetlen magyar-szlovák vita láttán és a dodonai hágai ítélet után a helyiek kezdeményezése nyomán megalakult Tanács egyfajta lehetıség és fórum, amely ösztönözni és segíteni kívánja a probléma halmaz megoldásában a döntéshozókat. Az ERDS kapcsán sürgeti, hogy a készülı magyar „szıttesbe” mindenképen kerüljön be a „Szigetköz-szála”. Negyedmillió ember képviseletében sürgeti, hogy az elterelés óta halott határfolyóval kezdeni kell valamit. A nemzetközi hajóút a Csallóközben kialakított felvíz-csatorna lett, de a hágai ítélet szerint a Duna Rajka és Szap közötti, felhagyott 40 km-es szakaszán is biztosítani kell(ene) a kishajó forgalmat. Példaként említette, hogy amíg az elterelés elıtt az erdészet vízi úton szállította a kitermelt fát, addig azóta a 60-80 tonnás jármőveik a Szigetköz útjait rongálják. A térség összes szereplıje érti ezeket a problémákat és a megoldási javaslatokat ki is dolgozta. Sajnálatos, hogy ezeket a kezdeményezéseinket – jól ismert budapesti szervezetek nyomására – a mindenkori magyar döntéshozók figyelmen kívül hagyták. Kérte a kormánymegbízott asszonyt, hogy támogassa a szigetköziek által felvázolt jövıképet. Aktuális problémaként említette a közelmúltban történt, a magyar településekkel kellı idıben nem egyeztetett egyoldalú szlovák lépést. A bısi karbantartási munkák miatt váratlanul a szokásosnál lényegesen nagyobb vizet engedtek ránk a szomszédok. A felháborító eljárás „eredményeként” okozott (út-, ökológiai-, zöld-, vad-, turisztikai-, stb.) károkat megbecsülni lehetetlen és „természetesen” a kárigényt sem tudjuk érvényesíteni. 2
Barsiné Pataky Etelka: A felvetett problémákat megértve egyrészt türelmet kér: miután azokat mélységében még nem ismeri, mindenképpen tájékozódni kíván. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a felvetések egy részében ı nem illetékes, mert megbízatása kizárólag a készülı ERDS-re korlátozódik. A Duna-stratégia elfogadása után a most ismertetett helyzetekben érintettek együttmőködése kötelezı lesz. Az EU által elfogadandó programnak szabályoznia kell majd az elvárható kötelezettségek (pl. az elırejelzés, a katasztrófavédelemi együttmőködés) ellenırzését és számonkérését. Bıs-Nagymaros ügye nem része az ERDS-nek, a kérdés felelıse a VM államtitkára. Azzal mindenképpen egyetért, hogy a térségben élık véleményét a döntéshozók vegyék figyelembe. Széles Sándor hangsúlyozta, hogy a Szigetközt válasszuk le Bıs-Nagymarosról. Álláspontunk szerint azok a dokumentumok, amelyeket a térségben élı szakemberek és az itt mőködı szervezetek – egyébként EU-s támogatással és a szlovák partnerekkel egyeztetve – kidolgoztak konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a legégetıbb problémák kezelésére. Nem elhanyagolható tény, hogy ezekkel a javaslatokkal egyetértett az összes (kistérségi, megyei, térségi és regionális) fejlesztési tanács, a vízgyőjtı-gazdálkodási tanács, továbbá a megyei közgyőlés is. Az ezen testületek támogató határozataival megerısített javaslatcsomaggal azonban érdemben senki nem foglalkozott. A térségben tehát teljes az egység a megoldási javaslatot illetıen. Hasonlóképpen egységes annak megítélése is, hogy a szlovák fél – visszaélve kiszolgáltatott helyzetünkkel, immár nem elıször – a közelmúlt havária helyzetét embertelenül oldotta meg (a magyar településekre váratlanul, a szokásosnál lényegesen nagyobb vizet zúdított). Megértve a kormánybiztos asszony korlátozott mozgásterét, mégis arra kéri, hogy a most ismertetett ügyek megoldásában vállaljon közvetítı szerepet. Barsiné Pataky Etelka megígérte, hogy odafigyel a térségbıl érkezı minden jelzésre. Kéri, hogy rövid feljegyzés formájában is rögzítsék számára az elhangzottakat. A Dunán történı szállítást szorgalmazó felvetésre reagálva jelezte, hogy a mostani gyakorlat miatt keletkezı útkárok kapcsán a Belügyminisztérium lehet az illetékes. Dr. Szakács Imre: A belvíz beleértendı-e az ERDS-be? Babos Attila: Egyetértve az elıtte szólókkal, konkrét kérdése van. Miután egységes a szigetközi önkormányzatok és kistérségek, valamint a megye és régió, továbbá az itteni és szlovák szakemberek álláspontja a helyiek által kidolgozott SZITE javaslatot illetıen, a kormánybiztos asszony támogathatónak tartja-e ezt a dokumentumot? Barsiné Pataky Etelka: A válasza az elnök kérdésére: igen, a belvíz is bele tartozik a Duna-stratégiába. A SZITE javaslatot sajnos még nem ismeri. Fontos, hogy mindenekelıtt az országon belül alakuljon ki egységes álláspont. Az már nagy dolog, hogy a Szigetközön belül a vizesek, környezetvédık, önkormányzatok, stb. már egységesek. Azt azonban nem vállalhatja, hogy ı hozza létre az egységet a szigetközi és a természetvédelmi szervezetek között, ı az európai ERDS-ért felelıs. Amit fel tud ajánlani a következı: Erısek vagyunk a természetvédelem területén, melyet a bajor fél koordinál. Igény esetén ezeket a szakértıket is el tudjuk hozni a Szigetközbe. Meg tud tehát minden olyan támogatást adni, amely erısítheti Szigetköz pozícióját. Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozza, hogy Magyarországnak elemi érdeke, hogy az országon belül legyen egységes álláspont, amelynek megteremtése a hazai belpolitika illetékeseinek a feladata. Örömmel venné, ha a SZITE-javaslatot megkaphatná, annál is inkább mert nekik komoly javaslataik vannak a természetvédelem terén. Szerencsés lenne ha az MTT és a TFT például nyilatkozat formájában támogatását fejezné ki, jelezve egyetértését azokkal a prioritásokkal, amelyekben Magyarország koordinátori szerepet kíván vállalni. Dr. Szakács Imre: A kormánybiztos által említett, a Brüsszelbe kiküldött magyar anyagban szereplı 40-es projektlista tartalmaz-e olyan konkrét fejlesztési javaslatokat, amelyek Szigetközt és térségét érintik. Barsiné Pataky Etelka: A projektlista tartalmaz több, az egész országot (így azon belül ezt a térséget is) érintı, átfogó témát. Ilyen például a Kelet-Berlintıl Bulgáriáig egységes panel technológia, vagy például a megújuló energiák ügye. Az ilyen, mindenütt alkalmazható módszerek elterjedése támogatja a helyi vállalkozásokat, a térségek népességmegtartó képességét, stb. Konkrétan utalt a Pannonhalmán uniós támogatással létesített 1 megawattos - akár 100 lakóház kiszolgálására is alkalmas - biomassza erımőre, amely mintaként szolgálhat az egész Duna-medence számára. 3
Dr. Szakács Imre megköszönte a kormánybiztos tájékoztatóját. Felkérte Széles Sándort, hogy a két testület (MTT, MTT) által közösen tárgyalandó 3 téma megvitatása után, még a mai ülésen terjessze elı szavazásra a kormánybiztos asszony által kért támogató nyilatkozat szövegét.
2. napirendi pont Európai területi együttmőködési csoportosulások (EGTC-k) alapítása a megyében Dr. Szakács Imre: Az írásos anyagokat Gyırbıl és Kapuvárról megkaptuk, majd azokat továbbítottuk a Tanács tagjainak. Köszöntötte Sárkány Pétert, a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetıjét, akitıl részletes írásos anyagot kaptunk az alakuló gyıri székhelyő „Arrabona” EGTC-rıl. Üdvözölte Hutflesz Mihály, Régiófókusz Kft. igazgatóját, aki – a rövid írásos anyag kiegészítéseként – elıadással készült. (Tóth István távozott, a Tanács 8 fıvel folytatta munkáját.) Hutflesz Mihály bemutatta pozsonyi munkatársát, Vitárius Lajost, aki a szlovák oldali tevékenységet koordinálta, majd vetítettképes tájékoztatót tartott a kapuvári székhelyő „Pro Comitatu” Korlátolt Felelısségő Csoportosulás létrehozásáról. Ismertette a megalakult Csoportosulás alapelveit illetve keretfeltételeit, valamint az elıkészítı munka mérföldköveit. Bemutatta a Csoportosulás tagjait: szlovák részrıl Dunaszerdahely, Bıs, Ekecs és Nagymegyer, magyar részrıl Kapuvár, Bısárkány, Beled. és Szany vesznek részt az új EGTC munkájában. A bejegyzés elıtt álló Csoportosulás mőködését szabályozó jogi háttér ismertetése után szólt az önkormányzati határozatokról és a szervezeti struktúráról. Vázolta a Csoportosulás tervezett tevékenységeit: • Település, régió fejlesztés (Egzisztencia Életminıség) • Ökológia, természetvédelem (Fenntarthatóság) • Emberi erıforrások (Korszerő tudásbázis) • Identitás erısítése (Összetartozás Kohézió) Végül szólt az EGTC-ben konkrét munkát végzı szereplıkrıl (vállalkozások, szakértık, polgárok, önkormányzatok, civilek, intézmények) Dr. Szakács Imre: A mai tanácsülés 4. napirendi pontja – a fentieken túl – még 2 további tervezett EGTC-rıl tájékoztat. A „CETC-ROUTE 65” nevő 6 ország 14 régióját felölelı együttmőködés tagrégiói is európai területi együttmőködési csoportosulás (EGTC) létrehozását készítik elı. A tervezett „Rába-Duna-Vág” Európai Területi Együttmőködési Csoportosulás négymegyés EGTC lenne ( a magyar Gyır-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye, valamint a szlovákiai Nyitrai Önkormányzati Kerület és a Nagyszombati Önkormányzati Kerület alakítaná meg). Az utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az elkészült szándéknyilatkozat-tervezetrıl a 4 megye közgyőlése rövidesen tárgyal, köztük a Gyır-Moson-Sopron Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 17-én. 3. napirendi pont Tájékoztató a térség kiemelt jelentıségő vízügyi fejlesztéseirıl Dr. Szakács Imre: Az írásos tájékoztatót megkaptuk és azt továbbítottuk a Tanács tagjainak. Köszöntötte Pannonhalmi Miklóst, az ÉDUKÖVIZIG igazgatóhelyettesét, aki az írásos anyag kiegészítéseként elıadással készült. Pannonhalmi Miklós bemutatta munkatársát, Németh Józsefet, aki több projektjük vezetı tervezıje. Megköszönte a lehetıséget, hogy beszámolhat a térségben zajló és elıkészített fontosabb projektekrıl. Elsıként elıadása tartalomjegyzékét ismertette: • Kiemelt problémák a Duna mentén • Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése • Mosoni-Duna Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja • Mosoni-Duna torkolati mő építése a vízszintemelés érdekében • Gyır-Gönyő Országos Közforgalmú Kikötı építése 4
• Nagy-Pándzsa vízgyőjtı revitalizációja • Árvízvédelmi projektek • Vízbázisvédelem KEOP Ács Lovadi rét Elmondta, hogy az Európai Unió Víz Keretirányelve célokat fogalmaz meg és alkalmazandó módszereket ír elı. A vízfolyások, víztestek oly mértékben változtak meg, hogy a fenntartható fejlıdésnek megfelelı fenntartható vízhasználatok igényeinek biztosítása érdekében szükségessé vált teljes, vagy részleges helyreállításuk. Az elkészült vízgyőjtı-gazdálkodási tervek (VGT-k) gyakorlatilag intézkedési programok,végrehajtási határidıkkel. Kiemelt problémák a Duna mentén: • A görgetett hordalék-mennyiség és a hordalékmozgató erı megváltozott aránya miatt fellépı medersüllyedés hatására csökkenı kis- és középvízszintek, a felszín alatti víztıl függı ökoszisztémák károsodása (Duna, Mosoni-Duna, Alsó-Szigetköz) • A Duna és a mellékágrendszer nem megfelelı kapcsolata, valamint • hossz- és keresztirányú átjárhatóságának hiánya (Bagaméri-ág, Bagaméri kanyar) Ismertette a tervezett, elvégzendı intézkedéseket: 1. Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése, KEOP 2.2.1 A projekt becsült költsége: 6.000.- millió Ft. Az elıkészítésének költsége: 359.- millió Ft Hullámtér - A referencia idıszak 1950-es évek vízállapotának megközelítése - Mellékágak vízdinamikája - Vízcsere biztosítása Élıhelyek javítása - Mentett oldali kapcsolat kialakítása Mentett oldal - Alsó-szigetközi többcélú belvízrendszer rekonstrukciója, vízszintszabályozó vízkormányzó létesítmények építése, - Zöld és kék folyosók létrehozásával a részvízgyőjtık, a mentett oldali vízrendszer és a M-D közötti kapcsolat kialakítása, átjárhatóság - A természetvédelmi szempontból értékes ágak, nedves rétek vízpótlása. - Felsı-szigetközben a megnövekedett vízigények kielégítése 2. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja KEOP 2.2.1 Becsült költség: 5.9 milliárd Ft. Elıkészítés: 291.5 millió • folyó-rehabilitáció a társadalmi igények figyelembe vételével • az ökológiai átjárhatóság megvalósítása és nyílt ártér kialakítása Általános célok: • a vízrendszer minıségi, - mennyiségi állapotának javítása és az ökológiai potenciál növelése, • vízvédelmi mővek kialakítása/átalakítása, • vízvédelmi tevékenységek végrehajtása, • a vizes élıhelyek rekonstrukciója, • árvízi és belvízi biztonság megırzése. Társadalmi célok: • Városkép javítása a folyó belterületi szakaszainak mederrendezésével, • A belterületi szakaszokon a strandfürdızés, valamint a vízi és ökoturizmus fellendítése feltételeinek megteremtése • A vízi turizmusra korlátot és balesetveszélyt jelentı vízi növényzet és vízbe dılt fák eltávolítása. Környezetvédelmi és ökológiai célok: • A víztestek állapotának javítása • A hasznos térfogat növelése • Különbözı típusú vízi életterek optimális kihasználásának megteremtése valamennyi hidrológiai helyzetben. • Kis és középvizes idıszakokban is a vízi élılények szabad vándorlásának biztosítása. A projekt fı részei 1. BELTERÜLETI SZAKASZOK REHABILITÁCIÓJA Rajka, Dunakiliti, Feketerdı, Halászi, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Kimle, Hédervár, Mecsér, Dunaszentpál, 5
Kunsziget, Dunaszeg, Gyırladamér, Gyırzámoly, Gyır, Vének (16 önkormányzat) 2. MOSONI –DUNA ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ Holtágak rehabilitációja 5 db Vizes élıhelyek rehabilitációja 5 db Szigetek mellékágainak rehabilitációja 12 db 3. LAJTA FOLYÓ ALSÓ SZAKASZÁNAK REHABILITÁCIÓJA Lajta folyó partrendezése - érintett helyszínek száma: 3 Lajta mosonmagyaróvári duzzasztójának felújítása Lajta mosonmagyaróvári duzzasztója ökológiai átjárhatóságának biztosítása (hallépcsı) MOSONMAGYARÓVÁR BELTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI • Belterületi szakaszokon az árvízi, hordalék és jéglevezetési feltételek javítása • Mosonmagyaróvári duzzasztó városképi és vízpótlási célú rekonstrukciója, az ökológiai és turisztikai átjárhatóság biztosítása • Partrendezések, burkolat átalakítások és építések a lakosság igényeinek figyelembe vételével GYİR BELTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLOK (tervezési szempontok) • a vízpart esztétikai hatása mind a jelenlegi hidrológiai helyzetben, mind pedig a torkolati vízszintemelést követıen kedvezıbben alakuljon • a feliszapolódási hajlam a lehetıségek szerint csökkenjen • javuljon a vízpartok megközelítése, minél hosszabb szakaszon az év jelentıs részében a vízszélhez közeli többcélú padka legyen kialakítható • ahol árvízvédelmi szempontok, a hidak állékonysága vagy egyéb okok miatt nem indokolt a meglévı burkolatok részleges visszabontásával minél nagyobb vízparti zöldterület alakuljon ki. 3. Mosoni-Duna torkolati mő építése a vízszintemelés érdekében • Gyır-Gönyő Országos Közforgalmú Kikötı építése (a Mosoni-Duna torkolatáthelyezés és torkolati mőtárgy létesítésével együtt) • Gyır-Gönyő OKK építése (MD torkolatáthelyezés, vízszintrehabilitáció) • Gyır-Gönyő OKK építése (kikötıbıvítés) • Gyır-Gönyő OKK építése (összekötı út a 19-es és az 1. sz. fıút között) További jelentısebb projektek Nagy-Pándzsa vízgyőjtı revitalizációja NYDOP-4.2.1./A-2008-0002 Projekt szakaszok • Nagy-Pándzsa meder rekonstrukciója - Rabkerti tó iszapkotrása, part és depóniák rendezése, mőtárgy felújítás - Nagy-Pándzsa meder, part és depónia rendezése a 1+500-6+715 szelvények között, mőtárgyak építése, vízhozam-mérı mőtárgy felújítása - Nagy-Pándzsa mederrendezése a 6+715-24+651 és a 25+624-27+594 szelvények között - Nagy-Pándzsa meder bıvítése Ravazd belterületén 24+651-25+624 szelvények között - Hordalékfogó mővek létesítése Écs és Ravazd községek területén - 500 l/s kapacitású mobil szivattyú beszerzése Kiviteli munkák kezdete: 2009. november 25-én. Kiviteli munkák befejezése: 2010. május 15. /2010. november 31./ Kivitelezı: Pándzsa Vízépítı Konzorcium • Vezseny-ér meder rekonstrukciója és Mindszentpusztai árvíztározó építése - Vezseny-ér mederrendezése a 0+000 – 15+000 szelvények között - Mindszentpusztai árvíztározó építése Munkák megindítása: 2009. november vége. Befejezés: 2010. november 31. A projekt lezárása: 2011. január 31. Beruházási költség: 1 037 millió Ft Árvízvédelmi projektek Az elızetes árvízi kockázatbecslés alapján megindított árvízvédelmi fejlesztések Duna projekt (Mosoni-Duna menti védvonalak fejlesztése) 6
Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Árvízi levezetı-képesség javítása a dunai mellékágak rehabilitációjával Gönyő-térségi komplex vízgazdálkodási fejlesztés Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése Duna projekt elemei az ÉDUKÖVIZIG mőködési területén Tervszám Cím E–ÉDU-01.05–FÉ-1 Duna projekt, 01.05 védelmi szakasz, új fıvédvonal építés E–ÉDU-01.07–FÉ-2 Duna projekt, 01.07 védelmi szakasz, új fıvédvonal építés
Helyszín Mosoni-Duna bal part, Dunaszentpál Mosoni-Duna jobb part, Mecsér
E–ÉDU-01.11–FÉ-3 Duna projekt, 01.011 védelmi szakasz, Mosoni-Duna jobb fıvédvonal fejlesztés Gyır Likócs városrész
part,
E–ÉDU-01.11–MÉ-4 01.11 védelmi szakasz Gyır Iparcsatorna Mosoni-Duna jobb part, Iparcsatorna torkolatában árvízkapu létesítése torkolat E–ÉDU-01.05–FF-5 Duna projekt, 01.05 védelmi szakasz, Mosoni-Duna bal part, fıvédvonal fejlesztés Gyır - Dunaszentpál E–ÉDU-01.07–FF-6 Duna projekt, 01.07 védelmi szakasz, Mosoni-Duna fıvédvonal fejlesztés Gyır - Mecsér
jobb
part,
Becsült beruházási költség: 12,474 milliárd Ft Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Marcal jobb parti védvonal fejlesztése Bornát-ér jobb parti védvonal fejlesztése Bornát-ér bal parti védvonal fejlesztése A meglévı védvonal árvízvédelmi elıírásoknak megfelelı fejlesztése figyelembe véve a jelenlegi mértékadó árvízszintet Keresztezı mőtárgyak felújítása, átépítése Magasépítési létesítmények felújítása Hírközlés fejlesztése A projekt becsült költsége: 4.040.- millió Ft. A projekt elıkészítésének költsége: 187,47.- millió Ft A projektjavaslat elfogadásra került, a támogatási szerzıdés aláírásának idıpontja 2008. október 3. A második fordulós pályázat elbírálásának várható határideje 2011. május Vízbázisvédelem KEOP 104 millió Ács, Lovadi rét Távlati vízbázis védelme KEOP - Geofizikai és - Szennyezıforrás feltárások, - Kútfúrás, - Vizsgálatok - Dokumentáció Az elıadó végül szólt az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 2007/60/EK irányelvérıl (az árvízkockázatok értékelésérıl és kezelésérıl) 1. Általános rendelkezések 2. Elızetes árvízkockázati értékelés (2011. december 22.) 3. Árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek (2013. december 22.) 4. Árvízkockázat kezelési tervek (2015. december 22.9 5. A 2000/60/EK irányelvvel való összehangolás, a nyilvánosság tájékoztatása és konzultáció 6. Végrehajtási intézkedések és módosítások 7. Átmeneti intézkedések 8. Felülvizsgálatok, jelentések és záró rendelkezések Dr. Szakács Imre megköszönte az ÉDUKÖVIZIG igazgatóhelyettesének beszámolóját. 7
1. napirendi pont lezárása EU Duna Régió Stratégia (nyilatkozat elıterjesztése) Dr. Szakács Imre: Emlékeztetett arra, hogy a kormánybiztos tájékoztatót követıen felkérte Széles Sándort, hogy a két testület (MTT, MTT) által közösen tárgyalandó 3 téma megvitatása után, még a mai ülésen terjessze elı szavazásra a kormánybiztos asszony által kért támogató nyilatkozat szövegét. Széles Sándor ismertette a két testület számára elfogadásra ajánlott nyilatkozat szövegét: Nyilatkozat az Európai Duna Régió Stratégiáról A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. megismerte a kidolgozás alatt álló Európai Duna Régió Stratégiával (EDRS) kapcsolatos aktuális dokumentumokat: • „Magyarország hozzájárulása a Duna Stratégia fejlesztéséhez” (2010. június 21.) • „EU Bizottság EDRS Akcióterv összefoglaló” (2010. július); 2. a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanáccsal közösen tartott, 2010. szeptember 16-ai ülésén meghallgatta Barsiné Pataki Etelka kormánybiztos EDRS-sel kapcsolatos tájékoztatóját; 3. egyetért a kormánybiztosi tájékoztatóban ismertetett, a magyar álláspont szerint fontos prioritási területekkel; 4. támogatja azt a törekevést, hogy hazánk következı tématerületeken kapjon koordinátori feladatokat: • „Vízminıség fenntartása és javítása”, • „Természeti és ember okozta kockázatok kezelése” (ár- és belvíz, aszály, stb.); 5. kezdeményezi, hogy Magyarország vállalkozzon „Az energiarendszerek integrációja, energiahatékonyság és megújuló energiák használata” címő tématerület koordinátori feladatainak ellátására is; 6. üdvözli, hogy „Magyarország hozzájárulása a Duna Stratégia fejlesztéséhez” címő munkaanyagba bekerült a – Gyır-Moson-Sopron megyét is érintı – Central European Transport Corridor (CETC-Route 65) projekt szükségességét rögzítı megállapítás. Észrevétel nem volt, a testület egyhangúlag (8 igen) meghozta döntését: 5/2010. (IX. 16.) SzTFT számú határozat 1. A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács – miután megismerte a kidolgozás alatt álló Európai Duna Régió Stratégiával (EDRS) kapcsolatos aktuális dokumentumokat, valamint meghallgatta a stratégiáért felelıs kormánybiztos tájékoztatóját – nyilatkozatot fogadott el az ERDS-rıl (2. sz. melléklet). 2. A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács megbízza elnökét, hogy az elfogadott nyilatkozatot továbbítsa a kormánybiztosnak. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal
4. napirendi pont Tájékoztató az elızı tanácsülés óta eltelt idıszak fontosabb eseményeirıl és intézkedéseirıl Dr. Szakács Imre ismertette az írásos tájékoztató tartalmát, amely beszámolt az elmúlt idıszak néhány fontosabb eseményérıl és rendezvényérıl (33 téma), valamint a korábbi MTT határozatok végrehajtásáról (5db). Bıvebben szólt a „TRANSDANUBIA - Turizmus és fenntartható mobilitás a Duna régiójában” címő témáról. Errıl egyébként a Tanács egyszer már tárgyalt a 2010. február 11-ei ülésén. Friss fejlemény, hogy a tárgyi pályázat osztrák vezetı partnere 2010 augusztusában ismét megkereste potenciális projektpartnereit és a projektben költségeket nem vállaló stratégiai partnereit (a megfigyelıket). A Tanács elnökének 2010. januári szándéknyilatkozata szerint ez utóbbi kategóriába tartozna a „Szigetköz – Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács is. A vezetı partnertıl kapott friss dokumentáció szerint 8 Duna menti ország összesen 22 szervezete jelezte részvételét a „TRANSDANUBIA - Turizmus és fenntartható mobilitás a Duna régiójában” címő projektben. A Tanács elnöke 2010. szeptember 2-án aláírta a pályázat benyújtásához szükséges (a Szigetköz TFT projektben való „megfigyelıi/stratégiai partneri” részvételét rögzítı) dokumentumokat. Észrevétel, kérdés nem volt, a testület egyhangúlag (8 igen) meghozta döntését: 8
6/2010. (IX. 16.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. megerısíti az elnöke által 2010. szeptember 2-án aláírt pályázati dokumentumokat, amelyek rögzítik, hogy a TFT megfigyelıként kíván részt venni a „Turizmus és fenntartható mobilitás a Duna régiójában (TRANSDANUBIA)” címő, a Délkelet-Európai Transznacionális Együttmőködési Program keretében megvalósítandó projektben; 2. megbízza munkaszervezetét, hogy – sikeres pályázat esetén – a TRANSDANUBIA projekt kidolgozása és megvalósítása során képviselje a térség álláspontját és érdekeit, továbbá rendszeresen tájékoztassa a TFT-t a projekt elırehaladásáról. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Székely Imre, a munkaszervezet vezetıje Határidı: azonnal (elfogadás) folyamatos (teljesítés)
5. napirendi pont A Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása Dr. Szakács Imre: elmondta, hogy a területfejlesztési törvény módosítása nyomán 2010. szeptember 1-tıl a „regionális” helyett ismét „megyei” közigazgatási hivatalok mőködnek hazánkban. Emiatt, továbbá a parlamenti választások után kialakított új kormányzati struktúra miatt változik az SZMSZ. A TFT-be delegált minisztériumi képviselık megbízatását az áprilisi választásokat követıen felálló új tárcák vezetıi visszavonták. A Tanács elnöke 2010. május 31-én, majd augusztus 6-án kelt leveleivel felkérte az új minisztereket (VM, NFM, NgM), hogy a Tanácsba tagként küldendı delegáltjaikat mielıbb nevezzék meg és azok elérhetıségérıl (e-mail, telefon, cím) tájékoztassák a munkaszervezetet. Az SzMSz-módosítás elfogadásához a Tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában a Szervezeti és Mőködési Szabályzat a Tanács 30 napon belül megismételt ülésén a Tanács tagjai minısített többségének támogató szavazatával elfogadható az akkor ismét elıterjesztendı írásos anyag. Miután észrevétel nem volt, az elnök – az RFT-nél alkalmazott eljárásrendnek megfelelıen – szavazást rendelt el a kiküldött írásos módosítási javaslatról. Megjegyezte, hogy a csonka testület jelen lévı tagjainak döntése csupán az egyetértés kifejezését jelenti, az SZMSZ-módosítás ez alapján még nem hajtható végre. 7/2010. (IX. 16.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács egyetért – az elıterjesztésben részletezett változtatások (törlések és kiegészítések) szerinti javaslattal – a Szervezeti és Mőködési Szabályzatának tervezett módosításával. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal (tervezet elfogadása) következı tanácsülés (tervezet ismételt elıterjesztése)
6. napirendi pont: A Tanács 2010. évi mőködési költségvetésének módosítása Dr. Szakács Imre: A Tanács a vonatkozó jogszabályok és az SzMSz alapján kétlépcsıs eljárással fogadta el 2010. évi költségvetését. A januári tanácsülés után érkezett meg a fejlesztési miniszter 2010. február 26-án kelt értesítése, miszerint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) – a remélt és betervezett 2 millió Ft helyett – 2010-ben 3 millió Ft támogatást biztosít a Tanácsnak. A miniszter írásos ígéretét megerısítı 14/2010. (IV.) 13.) NFGM rendelet alapján a felek májusban aláírták támogatási szerzıdést, amely ezt a megemelt összeget rögzíteti. Az éves támogatási összeg 2010. augusztus 27-én megérkezett a Tanács számlájára. Ezúton is köszönjük a tagokat delegáló minisztériumoknak, az önkormányzatoknak és a fejlesztési szervezeteknek, hogy tagdíjukat, illetve a 25 Ft-os fejkvótát befizették. Az eredetileg vállalt és a Tanács által elfogadottnál magasabb állami támogatás miatt indokolt a különbözettel megemelni a 2010-es költségvetése releváns bevételi és kiadási elıirányzatait (a kormányzati hozzájárulás, a bevételek mindösszesen, a tartalék és a kiadások mindösszesen sorokat). Észrevétel nem volt, a testület egyhangúlag (8 igen) meghozta döntését: 9
8/2010. (IX. 16.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács a 3/2010. (II. 11.) SzTFT számú határozattal elfogadott 2010. évi mőködési költségvetésnek bevételi és kiadási fıösszegét 20.596 eFt-ra módosítja, a mellékelt táblázatban rögzítettek szerint. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal (elfogadás) folyamatos (teljesítés)
7. napirendi pont: Szúnyoggyérítési tevékenység támogatása és értékelése Dr. Szakács Imre: A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás elnöke 2010. május 5-én kelt levelében azt kérte, hogy a TFT lehetıség szerint az idei évben is támogassa a szigetközi szúnyoggyérítési munkálatokat; továbbá a TFT nyomatékosítsa a kistérség azon kérését, mely szerint Szigetközben csak a kémiai szúnyoggyérítés adhat hathatós segítséget és ennek támogatási aránya 30% helyett 50%-os legyen. A Tanács elnökeként a május 21-én kelt válaszlevélben a következık szerepeltek: Tekintettel arra, hogy a testület következı ülésére majd csak az új tárca-delegáltak kinevezését követıen kerülhet sor, egyelıre csupán a várható elnöki elıterjesztés tartalmáról tudom tájékoztatni. A tanácsülésen ez évre is 500.000 Ft-os hozzájárulás biztosítását kezdeményezı javaslattal fogok élni. A levelében megfogalmazott másik kérést szintén a testület elé kívánom terjeszteni: javasolva, hogy a Tanács foglaljon állást a 70%-os elvárt önerı mérséklésének kezdeményezése mellett. Ez utóbbi javaslatomat indokolt lenne „hivatalos” írásos szakvéleménnyel alátámasztani, amely világosan bemutatja a kémiai és biológiai gyérítések Szigetközben tapasztalt erısen eltérı hatásfokát. Megérkezett a Studeo Mérnöki és Gazdasági Tanácsadó Kft. csípıszúnyog gyérítés ügyében készített szakvéleménye és javaslata,amelynek legfontosabb megállapítása szerint a Szigetközben „a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel, az anyagi korlátokat figyelembe véve nem lehetséges biológiai csípıszúnyog lárvagyérítést hatékonyan végrehajtani.” Botos Gábor: Egyértelmő tapasztalat, hogy a Szigetközben egyedül a kémiai szúnyoggyérítés hatásos. Az ehhez „párosított” 30 %-os központi támogatás azonban nagyon kevés. Sajnos a felkínált 6 millió Ft-os támogatást nem tudták igénybe venni, mert 11 millió Ft-ot kellett volna önrészként hozzá tenni. Annak ellenére, hogy több település emiatt egyáltalán nem tudta vállalni ezt a konstrukciót, összességében mintegy 6.500 ha-on történt kétszeri szúnyoggyérítés. Néhány önkormányzat még tartozik a koordinációt vállaló és a finanszírozást megelılegezı kistérség felé, továbbá a Turizmus Zrt. sem fizette ki a második gyérítéshez megítélt támogatási összeget, ezért nagyon jól jön és köszönettel vesszük a TFT támogatását. Gerlach Viktor elmondta, hogy a differenciált támogatási intenzitás azért került így megállapításra, mert a környezetvédelmi tárcával egyetértésben azt szeretnék elérni, hogy inkább a biológiai gyérítés kapjon nagyobb hangsúlyt, ugyanis az úgynevezett lárvatenyésztı telepek elsıdlegesen természetvédelmi oltalom alatt vagy Natura 2000-es területeken helyezkednek el. Dr. Szakács Imre szerint akit agyoncsipkednek a szúnyogok, azt nem érdekli, hogy természetvédelmi területen teszik, vagy sem, úgyhogy ezen a téren komoly viták várhatók. Tudjuk, hogy más területeken (pl Balaton) a biológiai gyérítés hatékony. Nálunk azonban a sok mellékág és ezer tocsogó miatt más a helyzet, a tapasztalat és a szakértı vélemény szerint nyilvánvaló, hogy itt a kémiai eljárás az egyedül üdvözítı. Amelyet egyébként túlnyomó részt a belterületeken alkalmazunk, tehát a természetvédelmi szempontok is érvényesülnek, hiszen a lényegesen nagyobb külterületi részeken nem történik beavatkozás a szúnyogok életébe. További észrevétel, kérdés nem volt, a testület egyhangúlag (8 igen) meghozta döntését: 9/2010. (IX. 16.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. sajnálattal állapítja meg, hogy a Szigetköz térsége a csípıszúnyogok elleni védekezéshez idén a tavalyinál kisebb támogatást kapott a Magyar Turizmus Zrt-tıl; 10
2. 500.000 Ft-tal hozzájárul a Szigetköz térségének 2010. évi szúnyoggyérítési programjához, amelynek összehangolását a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás végezte; 3. kezdeményezi a döntéshozóknál, hogy a jövıbeni szúnyoggyérítések támogatására szánt központi forrás odaítélésekor a Szigetközbıl érkezı igények esetében – mivel a sokéves tapasztalat és a szakértıi vélemény szerint itt a biológiai szúnyoggyérítést hatékonyan végrehajtani gyakorlatilag lehetetlen – a térségben leghatékonyabb kémiai szúnyoggyérítés részesülhessen magasabb arányú támogatásban. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal Dr. Szakács Imre megköszönte a tanácstagok és vendégek részvételét, majd bezárta az ülést.
Gyır, 2010. szeptember 22.
A jegyzıkönyvet készítette:
A jegyzıkönyv hiteléül:
Székely Imre
dr. Szakács Imre
11
1.sz. melléklet
12
2.sz. melléklet
13
3.sz. melléklet
A „Szigetköz - Felsı Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 2010. évi költségvetésének módosítása adatok eFt-ban Bevételek Tagdíjak kormányzati
Kiadások
5.000
Támogatásértékő mőködési kiadás
4.000
4.000
Tagdíjak önkormányzati költségvetési szervektıl
5.241
5.241
Személyi juttatások
1.850
1.850
Tagdíjak non-profit szervezetektıl (fejlesztési tanácsoktól)
1.750
1.750
Munkaadókat terhelı járulékok
500
500
180
180
Üzemeltetési szolgáltatások
1.500
1.500
Munkaszervezeti szolgáltatások
6.300
6.300
5.266
6.266
19.596
20.596
Készletbeszerzés Kiszáml.termékek és szolg. ÁFÁ-ja
-
-
Központi költségvetési támogatás
-
-
8.605
8.605
19.596
20.596
Pénzmaradvány* Bevételek összesen
Eredeti Módosított elıirányzat elıirányzat
4.000
költségvetési szervtıl
Mőködési célú támogatásértékü bevétel
Eredeti Módosított elıirányzat elıirányzat
Dologi kiadások**
Tartalék Kiadások összesen
*: Az eredeti elıirányzat februári elfogadásakor a tavalyi pénzmaradványból 1.000 eFt kiutalatlan támogatás volt. Az összeg 2010. március 9-én megérkezett. **: A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Gazdasági-Mőszaki Ellátó Szervezetével és a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanáccsal kötött megállapodások alapján
14
