Szám: 2-107/2007
Melléklet: Jelenléti ív
JEGYZİKÖNYV „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács ülésérıl Az ülés helye és idıpontja: Gyır (Megyeháza, Díszterem), 2007. szeptember 28. Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint (1. számú melléklet). Dr. Szakács Imre elnök üdvözölte a Tanács tagjait és a meghívást elfogadó minden megjelentet. Megállapította, hogy Vágóné Horváth Éva dr. Völner Pált, Németh Zoltán Borkai Zsoltot helyettesíti, és mindkét személy meghatalmazással érkezett. Az ülés kezdetén Tóth István és Szabó Miklós hiányzott a tagok közül, így a testület 7 szavazati joggal határozatképes volt. A Tanács tagjai elektronikus úton elızetesen megkapták az 1., 2., 3., 5., 6. és 7. megtárgyalandó témák elıterjesztéseit. A 4. téma szóbeli elıterjesztés lesz. A tagok az ülés elıtt megkapták az 1. napirendi pont 6. és 8. mellékleteihez tartozó határozati javaslatok átdolgozott változatát. Gratulált Ács polgármesterének (a Tanács tagjának), hogy a település már „hivatalosan” is város. A Tanács mőködési területén így már 3 város van, amely így gazdagabb és erısebb lett. Csöbönyei Imre megköszönte az elnök szavait. Hangsúlyozta, hogy a Tanács támogató nyilatkozata és az a sokrétő kapcsolatrendszer, amelyet a Tanács mőködése jelent, egyaránt segítették Ácsot a városi cím elnyerésében. A Tanács egyhangú szavazással (7 igen) elfogadta a napirendet: 1. Tájékoztató a két ülés közötti eseményekrıl és intézkedésekrıl. 2. Kistérségi vízrendezési programok és jelentıségük. 3. A térség jövıjével kapcsolatos kormányzati elképzelések (az illetékes tárcák fejlesztési terveinek ismertetése). 4. LIFE III. Szigetköz projekt (szóbeli tájékoztató és prezentáció) 5. Az NFT II. egyes operatív programjainak kiemelt projektjei és aktuális pályázati felhívásai 6. Magyarország-Szlovákia Területi Együttmőködési Program
1. napirendi pont: Tájékoztató a két ülés közötti idıszak fontosabb eseményeirıl és intézkedéseirıl Dr. Szakács Imre: A meghívó mellékleteként kiküldött írásos beszámoló tájékoztat a két ülés közötti fontosabb intézkedésekrıl és eseményekrıl, a korábbi határozatok végrehajtásáról, a Környezet és Energia Operatív Program kiemelt projektjeirıl, továbbá a 2006-2008-as „Dunai Együttmőködési Folyamat” értékelésérıl, végül beszámol a 4. bizottság munkájáról. Szentkuti Károly az Idegenforgalmi Bizottság ülésérıl készült emlékeztetıbıl kiemelte, hogy a Tanács mőködési területét alkotó kistérségek fejlesztési dokumentumait (és azokon belül a turisztikaiakat) eltérı mélységben és szerkezetben készítették. Sokfélék és sokszintőek, és ezek nincsenek összedolgozva. Nincs tehát egységes idegenforgalmi koncepciója az egész Szigetköznek, a pályázatok pedig a kapuban vannak, amelyekre komolyan készülni kell. A mosonmagyaróvári kistérség anyagából idézve elgondolkodtatónak tartja, hogy az önkormányzatok 88,5 %-a nem tartja versenyképesnek az idegenforgalmat, azaz települések döntı többsége gondolja úgy: ebbıl a területbıl nem nagyon lehet forrást kihozni (a kivétel Lipót, Kisbodak és Mosonmagyaróvár volt). Összefoglalva: a turisztika terén sok minden van és lehet a térségben, de az egész nincs igazán összerakva egységes fejlesztési programmá. A bizottság határozati javaslatának egyes elemei csak késıbb lehetnek aktuálisak (a régiós pályázatokra vonatkozó legkorábban 2009-tıl, a horgászati kezdeményezés pedig 2013-tıl). Támogatja a többi bizottság javaslatait is. A Vidékfejlesztési Bizottságban a 1
lejárt engedélyezési tervek „támogatásához” kapcsolódva megjegyezte: arra lát esélyt, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja projektjének pályázati önrészét a Kormány biztosítja (és ez sem kevés). (Tóth István, valamint – Szabó Miklós képviseletében – Sólyom Tibor megérkezett, a Tanács 9 fıvel folytatta munkáját.) Dr. Szakács Imre: A többi bizottságnak is vannak határozati javaslatai, amint az a kiküldött emlékeztetıkben olvasható. Ezeken kívül pedig Darnózseli község polgármesterének is van egy (út- és kerékpárút-építés összehangolást szorgalmazó) kezdeményezése, amelyet a Tanács támogat, és a kiosztott írásos anyagban határozati javaslat formájában elıterjesztett. Szentkuti Károllyal annyiban vitatkozott, hogy álláspontja szerint semmiképp sem lenne szerencsés felülrıl diktálni a településeknek (és felülrıl rájuk kényszeríteni azt a jót, amivel esetleg ık nem kívánnak azonosulni). Az alulról építkezı megoldások, kezdeményezések felkarolását és kisebb-nagyobb csoportba szervezését inkább üdvözölné. Az RFT-nek címzett javaslatokat természetesen továbbítani kell, de arra semmi garancia nincs, hogy ettıl a Szigetköz - Felsı-Duna mente pályázatai révbe is érnek. Az RFT-ben ugyanis a miniszteri delegáltak többségben vannak, és számos példa volt már arra, hogy a „területrıl” érkezett (szakmai érvekkel alátámasztott) javaslatot – indoklás nélkül – egyszerően leszavazták. További észrevétel nem volt. A Tanács egyhangú szavazással (9 igen) elfogadta az Idegenforgalmi Bizottság javaslatát: 27/2007. (IX. 28.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. kezdeményezi, hogy • a Nyugat-dunántúli Operatív Program Szigetközt érintı idegenforgalmi pályázatainak véleményezésébe, pontozásába képviselıjét vonják be; • legalább 1 tagja (vagy delegáltja) mindig vegyen részt a Szigetközt érintı kormányközi tárgyalásokon (helyi érdekérvényesítı képesség megteremtése érdekében); • a számos turisztikai elemet tartalmazó „Mosoni-Duna rehabilitációja” - a Környezet és Energia Operatív Programba illeszkedı projekt - pályázati önrészét biztosítsa a Kormány vagy a szaktárca; • a Mosoni-Duna kiszámítható vízszintjét megteremtı torkolati mőtárgy mielıbb megvalósuljon; • a Duna és a Mosoni-Duna - a 2013-ban esedékes „újraszabályozást” követıen - horgászati haszonbérletbe kerüljön; 2. megbízza elnökét, hogy az 1. pontban felsorolt javaslatait továbbítsa • az illetékes miniszterekhez (KvVM, GKM, ÖTM), • az érintett irányító hatóságok (NyDOP, KEOP) vezetıihez, • a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez • és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal és folyamatos
Dr. Szakács Imre: A Vidékfejlesztési Bizottság javasolja, hogy a Tanács csatlakozzon a „Szigetköz – Mosonisík” Leader Csoporthoz. Széles Sándor személyi javaslatot tett: Székely Imre, a munkaszervezet vezetıje (távolléte esetén pedig munkatársai: Németh Szabolcs vagy Rab János) képviselje a Tanácsot a Leader Csoportban. A Tanács egyhangú szavazással (9 igen) meghozta döntését: 28/2007. (IX. 28.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács • üdvözli a „Szigetköz – Mosoni-sík” Leader Csoport megalakulását, 2
• •
lehetıségeihez mérten támogatni kívánja annak tevékenységét, az együttmőködés elmélyítése érdekében kinyilvánítja a Leader Csoporthoz történı csatlakozási szándékát, • és – amennyiben a Leader Csoporttól befogadó értesítés érkezik – oda képviselıjeként Székely Imrét (távolléte esetén pedig munkatársait: Németh Szabolcsot vagy Rab Jánost) delegálja. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal és folyamatos A Tanács egyhangú szavazással (9 igen) elfogadta a Fejlesztési és Kommunikációs Bizottság javaslatát: 29/2007. (IX 28.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács felkéri elnökét, tájékozódjon, • hogy a Mosoni-Duna rehabilitációjának továbbtervezésére (az OBSERVATOR Kultúrmérnöki Kft. és a Hullámvonal Kft. által készített tervdokumentációk alapján) 2005-ben kiadott, 16 települést érintı elvi vízjogi engedély birtokában az érintettek közül melyek rendelkeznek már vízjogi engedéllyel is; • hogy a projektcsomag mely elemeivel lehetne azonnal indulni a Környezet és Energia Operatív Program várhatóan rövidesen kiírandó pályázatain, • illetve milyen munkarészek/engedélyek hiánya akadályozza a többi projektelem pályáztatását. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal és folyamatos A Tanács egyhangú szavazással (9 igen) elfogadta Fazekas Zoltán, Darnózseli község polgármesterének a községen átvezetı út induló burkolat-felújítási munkái és a pályázatra elıkészített kerékpárút-építés összekapcsolása mellett érvelı levelében részletezett kezdeményezését: 30/2007. (IX 28.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács egyetért a – Bécs-Pozsony-Budapest turisztikai tengely fejlesztésének elısegítését és az ott nagy számban közlekedı uniós (köztük hazai) polgárok biztonságának növelését szolgáló – Darnózseli községben elıkészített fejlesztések mielıbbi megvalósításával, ezért 1. kezdeményezi az 1401 jelő út Darnózseli átkelési szakaszának komplex átépítését (amelynek eredményeként a rövidesen induló útkorszerősítéssel együtt elkészülhet az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút Gyır és Mosonmagyaróvár között hiányzó – 1,8 km hosszú, baleset-megelızési szempontból legjelentısebb – szakasza); 2. támogatja a település és a közlekedési szakemberek közös álláspontját, miszerint a szükségtelen és drága megoldások (kétoldali kerékpársáv vagy 3 m széles kerékpárút) helyett az optimális és legolcsóbb megoldást nyújtó 2 m széles kerékpárút épüljön; 3. kéri a (már megvalósult szakaszokhoz illeszkedı) 2 m széles kerékpárút engedélyezéséhez és kivitelezéséhez szükséges jogszabály alóli felmentés soron kívüli megadását; 4. megbízza elnökét, hogy az 1-3. pont szerint támogatott javaslatait továbbítsa a gazdasági és közlekedési miniszternek. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal és folyamatos
3
2. Kistérségi vízrendezési programok és jelentıségük Dr. Szakács Imre köszöntötte – az éppen külföldön tartózkodó Janák Emil igazgató képviseletében érkezett – Kertész Józsefet, a Szigetközi Szakaszmérnökség vezetıjét. Kertész József: Az ÉDUKÖVIZIG írásos tájékoztató anyagát megkapták a Tanács tagjai. A tájékoztató címében szereplı tevékenységen (a vízrendezésen) túl egyéb feladatsort is el kell látniuk. Az anyag ezért tételesen bemutatja a következı területeket: • az árvízvédelmi töltés és a Mosoni-Duna közötti mentett oldali terület vízrendszerének vízpótlása, nedves élıhelyek rehabilitálása, • a mentett oldali vízpótláshoz elengedhetetlen árvízi és folyamszabályozási mővek fejlesztése, • a térség szempontjából még jelentıs árvízvédelmi fejlesztési elképzelések. Emlékeztetett arra, hogy 15 évvel ezelıtt, a Zátonyi-Duna-ág kiszáradt medre miatt felháborodott és reménytelen 200 ember elıtt kellett számot adnia arról, hogy mit lehet tenni. Akkor, a mosonmagyaróvári rendezvényen vázolta, hogy milyen megoldással, mikorra és mekkora vízszintet lehet biztosítani, de mindezt nem nagyon hitte a hallgatóság. A magyar fél által tervezett beavatkozások egy része azóta megvalósulhatott, de – ahogy 15 éve – ma is számtalan megoldatlan probléma van. Például a mőtárgyakat nem sikerült átépíteni, így azok szők keresztmetszetőek, és nagy részük rozoga állapotban van. Dunakiliti és Ásványráró között a Duna fımedre rosszabb állapotban van, mint az elterelés évében (beerdısült). Nagyon kedvezıtlen folyamatok játszódtak le az Alsó-Szigetközben és Gyır térségében, ugyanis a fımeder vízszintváltozásainak trendje aggasztó (a kisvízi szint folyamatosan csökken, miközben az árvízi szint folyamatosan nı). Ennek hatásai a Mosoni-Dunán is tapasztalhatók: kisvíznél szinte átgázolható a folyó, árvíz esetén ellenben az Öreg-Duna Kimléig is visszaduzzaszt, és a torkolatközeli településeknél egyre nagyobb az árvízveszély. Reménykeltı programmal rendelkeznek: a „Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” akcióprogramja, amelynek idei pályáztatására számítanak. A projektcsomag elemeit az elıterjesztés részletezi, mielıbbi megvalósításuk nagyon fontos lenne (például a szők keresztmetszetek „szélesítése” alapfeltétele minden további fejlesztésnek, amelyek ismét kedvezı vízi-állapotot eredményeznek a mára szárazzá vált területeken). Célul tőzték ki az alsó-szigetközi talajvíztest vízpótlásának javítását is, amely hullámtéri beavatkozást igényel Ásványráró alatt (megtámasztva így a térség talajvíztestét, és egyidejőleg újabb vízkivételi lehetıséget teremtve). Ács bel-és külterületét érinti a Concó pata, amely itt torkollik a Dunába. A Concó patak torkolatánál egy vizes élıhely fejlesztését tervezik (a Dunai mellékág szakszerő rehabilitációját, a Lovadi rét helyenkénti mélyítését, a Concó patak vízszintjének emelését bukógáttal és állandó szinten tartását). Jelentıs projektelem a Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja. Ennek keretében megépítendı a torkolathoz egy szabályozó mőtárgy, rendezendık valamennyi településnél a belterületi vízpartok. Rendelkezésre áll a Gyır város gesztorságában elkészült, 16 önkormányzatot érintı "A Mosoni-Duna RajkaVének közötti 120 km-es szakaszának rehabilitációjára vonatkozó programterv és engedélyezési tervek" címő dokumentum. Ennek figyelembe vételével készült el 2006-ban „A Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” címő kiemelt projekt javaslat. A két (vízpótlási és rehabilitációs) projektnek együtt kellene – és mielıbb – megvalósulnia. Hasonlóképpen fontos lenne – bár erre jelenleg forrást nem lát – az Öreg-Duna Rajka-Ásványráró (esetleg Vénekig tartó) szakaszának rendezése, amely két részre bontható. A Szap alatti szakaszon (ahol a medersüllyedés figyelhetı meg) elsısorban a hajózási problémák rendezése, Szap felett pedig a folyó ökológiai célú szabályozása (ez utóbbit modellkísérleteken vizsgálják, együtt kezelve az Öreg-Dunát, valamint a magyarés szlovák oldali hullámteret).
4
Dr. Szakács Imre: Az írásos tájékoztatót kibontó szóbeli kiegészítést örömmel hallgattuk. Az ismertetett szakmai elképzelések vizuálisan is megtekinthetık a falra helyezett térképen. Babos Attila köszöni a korrekt tájékoztatást, amelybıl kiemeli a következı megállapítást: a térség olyan állapotba került, hogy a kevés és a sok víz egyaránt problémát okoz. A másik gond, hogy a fejlesztési elképzelések kiválóak, de rendkívül kevés a fejlesztési forrás. Alsó-Szigetköz (elismerve, hogy „fent” nagyobbak a problémák) a rehabilitációs munkák indításakor türelmesen várt a sorára. A Duna-elterelés óta azonban már nagyon sok idı telt el, sajnos anélkül, hogy náluk a munkák megkezdıdtek volna. Így talán helyrehozhatatlan károk is keletkeztek. Példaként a méltán híres és turistacsalogató infrastruktúrával ellátott Morotva-tavat említette, amely gyakorlatilag kiszáradt, madarak nélkül maradt. Javasolja: a Tanács nyomatékkal kérje a döntéshozókat, hogy minél elıbb érkezzen forrás az alsó-szigetközi vízpótlásra. Nem megnyugtató számára, hogy a hiányzó árvízvédelmi mővek kivitelezésének kezdeteként 2009-et emlegetnek, ugyanis óriási problémákkal számolhatunk, ha 2002-es hasonló árvizek lesznek. Dr. Szakács Imre egyetértve az elhangzottakkal, jelzi, hogy minden évben megsürgetjük az illetékeseket, hogy a 2002-es nagy árvíz kapcsán tett ígéreteiket végre teljesítsék (egyelıre hasztalan). Például a mecséri és dunaszentpáli töltésszakaszok építésére vonatkozó vállalások megvalósítása nagyon idıszerő lenne, elkerülendı az ideiglenesen felépített, majd elbontott védmővek körüli huzavona és pereskedés megismétlıdését. Szentkuti Károly: A mostani nagy víz utáni (például a cikolai híd környékén tapasztalható) áldatlan állapotok felszámolása mikor kezdıdik? Tóth István: Kormányzati szintrıl hollywoodi kommunikáció valósul meg, ugyanis miközben Budapest arról tájékoztatja külföldet és a közvéleményt, hogy minden rendben van, és jó úton haladunk, a Dunaszigeten egyidejőleg rendezett konferenciára nem jön el a magyar dunai kormánybiztos, helyette a problémahalmazt kevésbé ismerı Kótai államtitkár érkezett meg (és míg szlovák dunai kormánybiztos részt vesz az egész napos program minden rendezvényén, a magyar delegációvezetı félidıben távozik). A megyei napilap tudósításából értesültünk, hogy a fıvárosban a Szigetköz „megrontói” (bocsánat az érintettektıl) ünnepelték a „kedvezı” hágai döntés 10. évfordulóját. A valóság pedig az, hogy a szlovák oldalon kiépített infrastruktúra és rendezett viszonyok láthatók, nálunk csak torzóban maradt fejlesztés és roncsolt táj. A mostani árvíz során tönkrement kıhíd és hallépcsı rendbetételéhez szükséges forrás úgy tőnik, egyelıre hiányzik. A hágai ítélet évfordulójának konferenciájára a térségbıl senkit nem hívtak meg, a tendencia tehát egyértelmő: marginalizálódunk. Legalább utólag reagálnunk kellene a fıvárosi „szakértık” optimizmusára, jelezve, hogy a Szigetközben bizony nincs rendben minden. Kérte a képviselı asszonyt és az elnök urat az elhangzottak tolmácsolására. A budapesti propaganda által sokat hangoztatott szubszidiaritás elvét végre gyakorolni kellene: hasonló konferenciáknak az érintett térség szívesen helyet ad a jövıben (ahol ütköztetni lehet a véleményeket, és valami jót kihozni a vitákból). Dr. Szakács Imre: Nem újdonság, hogy a térségben élı szakembereket nem hívnak meg róluk szóló rendezvényekre (volt rá példa, hogy debreceni és békéscsabai civil szervezetek mondtak véleményt a Szigetközrıl). Széles Sándor ismételten gratulált a vízügy szakembereinek, hogy fejlesztési programjaikat évrıl-évre készek és képesek aktualizálni, folyamatosan karbantartani. Reméli, hogy alkalmas idıben hasznosulnak, és a térség elıbbre jutását eredményezik. Balogh József 2006 októberében elhangzott, Persányi Miklós miniszter úrhoz intézett szavait idézte: a helyiek részérıl lejárt a türelmi idı, véleményüket nem veszik figyelembe, áltudósok gyakorolnak a kormányra hatást (és álláspontjukat képviselve hagyják, hogy ez a térség tönkremenjen), a kormány a mai napig nem ismertette, hogy mit szeretne a Szigetközben elérni, végeláthatatlan és semmi eredményt nem hozó tárgyalások zajlanak, Gyır a pocsolyák városa lett, a Mosoni-Duna átgázolható. Az akkori gyıri polgármester, országgyőlési képviselı szavait hallva bíztunk benne, hogy 2007 áttörést hoz. A valóság az, hogy az idei év rosszabb, mint eddig bármikor: egyetlen forint támogatás nem érkezett, csak ígéret (volt májusi és augusztusi kommunikáció, hogy legalább a Mosoni-Duna projektje elinduljon). 5
Az 1. napirendi pont keretében elfogadott határozatból is látszik, hogy a Mosoni-Duna projekt több elemének elvi építési engedélye lejárt, ezért jó lenne tudni, mi a teendı a pályázat benyújtásáig. Összefoglalva: valóban csak hollywoodi kommunikáció folyik, és ha nem állunk a sarkunkra (ahogy Balogh József tavaly javasolta), akkor nem fog történni semmi. Álláspontjainkat egyeztetni és határozottan képviselni kell, hogy végre eredményt érhessünk el. A kormány úgy látszik, nem kíváncsi a véleményünkre, ezért a problémáinkat más módon kell megfogalmazni, és ha kell, közvetlenül Brüsszelhez fordulni. Konkrét határozati javaslatát a 3. napirendi ponthoz kapcsolódóan tervezi ismertetni. Emellett a következı ülésig indokolt lenne a polgármestertársai által felvetettekrıl egyeztetni, és egy másik határozati javaslattal elıterjeszteni álláspontjukat. Babos Attila kezdeményezi, hogy ezzel az egyeztetéssel ne várjunk a következı ülésig, hanem már ma szülessen meg az a határozati javaslat. Tóth Tiborné dr.: Az ülés végén tervezett tájékoztató blokkját most szeretné ismertetni, amely a kidolgozandó határozati javaslatot is befolyásolhatja. A szigetközi pályázatok elıkészítése ügyében sokan és sokat tettünk. Szakértıinek (Láng István és Janák Emil) társaságában júliusban sikerült egyeztetnie a miniszter úrral és szakértıivel (köztük Erdei György dunai kormánybiztossal). Ezt követıen a miniszter járt a térségben, egy SZDSZ-es rendezvényen, így errıl Szentkuti Károly többet tud mondani. Az eredetileg mai napra tervezett miniszteri látogatást, továbbá az EU Parlamenti interpellációját – szakértıinek javaslatára – ıszre halasztották. A július 4-én kapott információ (nem lesznek kiemelt projektek, csak pályázatok a KEOP-nál) után meghallgatást kért és kapott Bajnai Gordon (már miniszter) úrnál és dr. Molnár Csaba RFT-elnöknél, kezdeményezve a kialakult helyzet rendezését. Egyöntető válaszuk szerint a KvVM-nél a két projekt változatlanul él, „névre szóló” pályázat lesz kiírva novemberben. A projektek az eredetihez képest némi fejlesztési elemeket is tartalmazhatnak a helyi igényeknek megfelelıen. Közvetítésének köszönhetıen Ásványráróval sikerült egy kompromisszumos megoldást kötni, amely az új projektbe már beépíthetı lenne. Felvette a kapcsolatot az Európa Parlament Környezetvédelmi munkacsoportjával, és konzultációs lehetıséget kapott, hogy két szakértıjével együtt októberben kiutazhatnak (tájékozódni és tájékoztatni). Kereshetnek olyan lehetıségeket, amely az ÚMFT projektpénzein kívüli forrásokra vonatkozhatnak. Kivihetik egyúttal a dunaszigeti Interreg-konferencia és modellkísérlet jó hírét. Maga is tapasztalta az új szlovák dunai kormánybiztossal történt egyeztetés reménykeltı nyitottságát. A ma délutáni SZITE konzultáción a modellkísérletekre alapozott fejlesztési koncepció bizonyára szóba kerül. A még csak készülı projekt munkaközi állapotban van, de annyi már most látszik, hogy a szlovák-magyar együttmőködés részeként is értelmezhetı. Folyamatosan kapcsolatot tart Balogh József úrral is, akivel közös sajtótájékoztatót terveznek, és ha majd eljön az ideje, a nyilvánosság elé tárják információikat az elkövetkezendı egy hónapon belül. Kéri Szentkuti Károlyt, a KvVM delegáltját, hogy tájékoztassa ıt a miniszter álláspontjáról. İ pedig miután megérkezik Brüsszelbıl, tájékoztatni fogja a minisztert. Dr. Szakács Imre felidézte a dunakiliti irányító épületben, az 1993-as elsı felháborodás nyomán Gyurkó miniszter által tartott „eligazító” értekezletet. Azóta a döntési pozícióban lévı miniszterek és vezetıtársaik mind jártak a Szigetközben, és már számtalan ígéretet hallottunk tılük. Igazán komoly fejlesztés – a valóban megvalósult csatornázási programon kívül – azonban nem történt a térségben. A vízpótlásra ugyan voltak különbözı kísérletek, és kétség kívül vannak részeredmények, de a Duna „elvesztését” követı lakossági sokkot és környezeti katasztrófát érdemben oldó beavatkozás máig nem történt. 15 év elteltével végre valóban tenni kellene valamit. Nagyon sajnálja például, hogy tavaly nem sikerült elfogadtatni a parlamentben azt a – közös, pártállástól függetlenül a térség minden képviselıje által aláírt – kezdeményezést, amely 2007-ben megırizte volna a Szigetköz önálló költségvetési sorát, és azt a néhány száz millió forintot, amelyrıl a térség szereplıi dönthettek volna. Az MSZP-SZDSZ többség „nem” szavazatai idén azt a kevés hazai forrást is elvették tılünk, amely a megelızı években ide érkezhetett. 2007-ben pedig – az ígéretek ellenére – uniós forrás sem érkezett. A 2008-as kilátásokról még korai beszélni, mert a kormány csak ezekben a napokban terjeszti a parlament elé a költségvetési törvény tervezetét. Kíváncsian várja, hogy lesz-e forrás Szigetközre (például önálló sor, továbbá hazai önrész az EU-pénzek lehívásához). 6
Szentkuti Károly: Ami a sajtóban megjelenik, azt nem kell mindig készpénznek venni, a leírtaknak gyakran nem sok köze van a valósághoz. A szennyvíz-programon kívül történtek további kulcsfontosságú fejlesztések is a térségben. A fenékküszöb akkor másfél milliárdos beruházása feltétlenül ilyen volt (nélküle valóban katasztrófa történt volna). Egyébként pedig 16 év alatt összességében 36 milliárd forint kormányzati fejlesztési forrás érkezett a Szigetközbe. Tudja, hogy ez nem oldott meg mindent, de próbáljunk reálisak lenni, és a tényeket rögzítsük. A szakminiszterrel aug. 25-én találkozott, és a tanácskozás lényege megjelent a sajtóban, és most röviden összefoglalta: • A KEOP-ban a „Mosoni-Duna rehabilitációja” kiemelt figyelmet élvez a minisztériumban (meghívásos pályázat lesz, azzal az ígérettel, hogy a kormány az önrészt biztosítani fogja). Ezt a miniszteri ígéretet természetesen számon kell kérni. • A miniszter kíváncsi volt, hogy a „Szigetköz-projekt” kapcsán van-e kiérlelt, szakmai-politikai szempontból egységes (az országos szervekkel is egyeztetett) álláspontja a térségnek. Amennyiben van (lesz) ilyen konszenzusos elképzelés a Szigetközrıl, hogy mit kellene csinálni, akkor arról kellene tárgyalni (amelyet a miniszteri ígéret szerint a tárca átgondol, és várhatóan támogat). • A miniszteri kérdésre csak „nem tudom, hogy van-e ilyen konszenzus, amit mindenki fel tud vállalni” választ adhatta. A megoldásról többféle elképzelés van, illetve formálódnak újak is (például a modellkísérlet alapján). Álláspontja szerint a Szigetköz „szereplıinek” fel kellene mutatni egy egységes koncepciót, amely többség által elfogadható. Ha van ilyen, szeretné látni, ha nincs, sürgısen ki kellene dolgozni. A dunaszigeti konferencián nem volt ott, de a Tóth Istvántól elhangzott kritikát nem tudja elfogadni, ugyanis Kótai szakállamtitkár úr személyében elég magas szinten képviseltette magát a minisztérium. Természetesen örülni kell annak, hogy a szlovák kormánybiztos itt járt, de az elmúlt években tapasztaltak alapján túl sokat nem remélhetünk (elıfordult már ugyanis, hogy szépeket hallottunk szomszédainktól, de gyakorlati elırelépés nem történt). Sajnálatos ugyanakkor, hogy jelenleg rendkívül rossz a magyar-szlovák viszony, és félı, hogy ez a konkrét projektekre is rossz hatással lesz. Széles Sándor: Az egységes szakmai koncepciót az elmúlt években sikerült megalkotni. Az Országos Területfejlesztési Hivatal irányításával, több szervezet bevonásával elvégzett tervezési munka és több éves egyeztetési folyamat eredményeként tavaly elkészült a „Szigetköz - Mosoni-Duna Területfejlesztési Koncepció” (a 165 oldalas dokumentumot egyébként a Tanács tagjai az 1. napirendi pont 3. számú mellékleteként megkapták). Ezt a dokumentációt 2006 decemberében Budapesten megvitató tanácskozás résztvevıi elfogadták, és arra kérték Lamperth Mónika akkori területfejlesztési minisztert, hogy mint a térség fejlesztési alapdokumentumát terjessze a kormány elé, kezdeményezve, hogy ami ebbıl megvalósítható, az legyen a kormányprogram része. Tudomása szerint a kormányprogramba ebbıl semmi nem került be, de az tény, hogy van egy jó dokumentációnk (amelyet most lehet, hogy aktualizálni kell, esetleg kiegészíteni konkrétumokkal – idıpontokkal, kötelezettségekkel, felelısökkel). Örül annak, hogy Balogh képviselı urat aggasztja a Szigetköz sorsa, de emlékszik arra is, hogy tavaly – miután a térség képviselıi közösen adták be indítványukat – „tévedésbıl” mégsem sikerült megszavazni a költségvetési törvény módosító javaslatait. Itt az alkalom kormányoldali képviselıink számára a pontosításra és a módosításra. A következı napirendi pontnál tervezett benyújtani egy határozati javaslatot, de az eddig elhangzott összes hozzászólással annyira összecseng az, hogy felesleges várni annak elıterjesztésével. Ezután felolvasta a határozati javaslata szövegét: A Szigetköz – Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács (Szigetköz TfT) 1. kezdeményezi, hogy • a 2008. évi költségvetési törvényben – a korábbi évekhez hasonlóan – a Területfejlesztés fejezet önálló során szerepjen „Szigetköz és térsége rehabilitációja, Mosoni-Duna komplex területfejlesztése” címő országos jelentıségő területfejlesztési program, legalább 230 millió Ft összeggel; • ezen keretösszeget, és annak felosztását rendelje a Szigetköz TfT döntési kompetenciájába; • a már tag Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mellett további tárcák (legalább a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Földmővelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Önkormányzati 7
és Területfejlesztési Minisztérium) szavazati jogú tagként kapcsolódjanak be a Szigetköz TfT munkájába; 2. megbízza elnökét, hogy az 1. pontban részletezett kezdeményezésekkel forduljon a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a csatlakozásra felkért tárcák vezetıihez. Reméli, hogy a Tanács ezt a javaslatot határozat formájában elfogadja, továbbá, hogy az országgyőlési képviselık támogatni fogják ezt a kezdeményezést. Bízik benne, hogy a költségvetési törvényrıl képviselıink ennek ismeretében fognak szavazni (és idén nem lesznek hibás, rosszul megnyomott gombok), azaz nem csak aggódnak, hanem tesznek is a Szigetközért. Dr. Szakács Imre: Széles Sándor indítványát, a hozzátartozó szöveges indoklással együtt lefénymásoljuk, és kiosztjuk, hogy a Tanács tagjai írásban is láthassák, és tanulmányozhassák azt. A szavazásra pedig a 3. napirendi pont keretében kerülne sor, ahogy a kezdeményezı tanácstag eredetileg tervezte. Annál is inkább indokolt a szavazás halasztása, mert a Vízügyi Igazgatóság tájékoztatójáról tárgyalunk. Kertész József Szentkuti Károlynak válaszolva jelezte, hogy Dunasziget térségében hétfın megkezdik az árvíz okozta károk helyreállítását. Megjegyezte, hogy a hullámtéri és a mentett oldali vízpótló rendszer üzemelése az árvíz alatt végig biztonságos volt. Olyan léptékő kár így nem keletkezett, ami azonnali beavatkozást igényelt volna. A legszükségesebb beavatkozásokat (a kıhíd, Denkpál koronája, Duna parti út helyreállítását) tehát jövı héten kezdik. A további munkák listáját és ütemtervét jóváhagyásra beterjesztették, reméli, hogy az ısz folyamán ezeket is sikerül elvégezniük. Dr. Szakács Imre az írásos anyagot és Kertész József korrekt helyzetértékelését megköszönve, szavazást rendelt el. A Tanács tagjai egyhangúlag (9 igen) elfogadták a tájékoztatást: 31/2007. (IX 28.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács az ÉDUKÖVIZIG kistérségi vízrendezési programokról szóló – tényszerő és részletes – tájékoztatóját elfogadta. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal
3. A térség jövıjével kapcsolatos kormányzati elképzelések (az illetékes tárcák fejlesztési terveinek ismertetése) Dr. Szakács Imre: Az írásos tájékoztató készítésére felkért Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mindegyike megküldte dokumentumait. Köszöntötte a KvVM, ÖTM és GKM megjelent képviselıit, akik jelezték, hogy szóban is kiegészítik a tanácstagok által megismert írásos tájékoztatókat. Dr. Deseı Éva vezetı tanácsos, KvVM Vízrendezési Osztály: Kezdettıl nyomon követi a vizes projekteket, ezeket mélységében ismeri, a többirıl nem kíván beszélni. Úgy látja, hogy a probléma nem olyan nagy, ahogy itt a területen élık érzik. Tavaly a „Szigetköz” és a „Mosoni-Duna, Lajta” projektek egyaránt bekerültek a Vizeink jó kezelése címő csomagba, a KEOP vízvédelmi operatív programjába, ahol úgynevezett kiemeltként indultak. Ismerik az elıkészítı tanulmányokat, amelyek a Vízügy és az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit tartalmazzák. Tudni kell, hogy sajnos nem az egész vízvédelmi projekt maradt a KEOP-ban, ugyanis a térségi részeket leválasztották a ROP-ba. A Szigetköz projekt esetében számos olyan projektelem van, amely nem része közvetlenül a vízvédelemnek. A kiírandó pályázat tervezete társadalmi egyeztetésre várhatóan október 6-án vagy 7-én felkerül az NFÜ honlapjára. Az NFÜ-t talán sikerült meggyızni arról, hogy a Szigetköz olyan 8
összetett vízrendszer, amelyet együtt kell kezelni. Amennyiben az állami feladatú vízrendezéshez mégis kapcsolhatók az önkormányzati projektelemek, akkor mindenképpen megállapodást kell kötni, tisztázva a késıbbi fenntartást-üzemeltetést. A Mosoni-Duna projekttel e tekintetben kevesebb gond lesz. A dolgok jelenlegi állása szerint kiemelt projektek nem lesznek, de a kétfordulós meghívásos pályázat konkrét projektekrıl szól, amelyek között szerepel a térséget érintı két projekt. Ezeket ugyanis a tárca szakmailag maximálisan indokolt, támogatandó fejlesztéseknek tekinti. Az egyetlen bizonytalanságot pedig nem szabad elhallgatni: tekintettel arra, hogy komplex fejlesztési programról szólnak, lehet, hogy le kell választani róluk azokat a részeket, ami tisztán turisztikai, településfejlesztési projektelem. Az október elejétıl november elejéig tartó társadalmi vitába kapcsolódjanak bele (nézzék az NFÜ honlapját, véleményezzék az oda feltett dokumentumot, hogy minél jobb legyen a végleges, november folyamán kiírandó pályázat). Dr. Szakács Imre: Annak természetesen örülünk, hogy a vizes projekt részek támogatását garantálják, de a térség a komplex fejlesztésben érdekelt. Dr. Deseı Éva: Mi is így gondoltuk, de lehet, hogy a jelen akcióterv tanulóidıszakában ez még nem mőködhet így, majd a második akcióterv során. A térséget érintı két projekt a meghívásos pályázatok között lesz, a meghívást a VÍZIG fogja kapni, ugyanis a kedvezményezett kizárólag központi államigazgatási szerv lehet (vagy a VKKI). Most folynak az egyeztetések, hogy a projektek mely elemei maradhatnak a pályázati dokumentációba (és mely elemek azok, amelyek a „közös” tervbe, és kevésbé fontosak például a vízpótlás szempontjából). A VÍZIG elküldte a projektelemek listáját az NFÜ-nek, ahol majd indokolni és keresztkérdésekre válaszolni kell (hogy a pályázati szakasz után csak azok a projektrészek kaphassák meg a támogatást, amelyeket késıbb Brüsszel sem tud majd megkérdıjelezni). Különösen nagy feladat lesz az NFÜ-t meggyızni arról, hogy a „Szigetköz” projekt minél több eleme elsısorban vízvédelmi érdeket szolgál. Széles Sándor: Ezek szerint tehát azok az elvégzendı feladatok, amelyek a térségben élık számára a legfontosabbak, és a károk kompenzációja lenne, azok nem férnek bele a támogatható meghívásos pályázatba, mert azok kizárólag az állami vízfolyásokhoz kapcsolódnak. Dr. Deseı Éva: Elvileg igen, de itt felmentést kértek, hogy ne a kezelıtıl és a tulajdonostól függjön a projektelem támogathatósága. A javaslat elfogadása esetén lehetséges megoldás, hogy szerzıdést kötnek a vízfolyások kezelıivel, mert azoknak vállalniuk kell az EU által elvárt (úgy tudja, hogy legalább 5 éves) idıszak fenntartási költségeit. A meghívásos pályázatot mindenképp a VÍZIG vezeti, és partnerként részt vesznek a projektben a területi szereplık (társulatok, önkormányzatok). Széles Sándor: Feltételezve, hogy elkészülnek a különbözı tulajdonú vízfolyások rehabilitációs munkái, ezekre épülhetnek-e (és hogyan) más által generált területfejlesztési projektek. Dr. Deseı Éva: A hogyan mindenképpen vizsgálandó, de elvileg nincs akadálya. Széles Sándor: Önkormányzati beruházás esetén is – az elszenvedett károk kompenzációjaként – számíthatunk-e a képviselıasszony által említett 100%-os támogatásra. Dr. Deseı Éva: Elvileg igen. Attól függ, hogy milyen céllal épül. Rögzítve vannak már a prioritások. A jelen akciótervben újabb kívánságlistát nem nagyon lehet figyelembe venni. Az NFÜ által megszőrt támogatható célok mindegyikének vízvédelmi jellegőnek kell lenni, csak ezek lesznek engedélyezhetık. Például van egy víztest, egy ágrendszer a Szigetközben, amelynek állapota miatt aggódunk, csak ennek megoldása támogatható (újabb ötletekkel hiába jönnek, sem az összeg, sem a területi lehatárolás nem változhat, az összeg még csökkenhet is). Széles Sándor: Csak az elızetes véleményezéshez benyújtott anyag tartalmáról beszélt.
9
Dr. Deseı Éva: Itt nem releváns (más projekteknél igen), de jelzi, hogy ami jövedelemtermelı, az nem kaphat 100%-os támogatást. A KEOP szigetközi vízvédelmi intézkedései azonban nem ilyenek (más a helyzet, ahol komplex, például szennyvíztisztítást is tartalmazó vízvédelem kap támogatást). Széles Sándor: Az Alsó-Szigetközt érintı torkolati mőtárgy megvalósításának támogathatóságával mi a helyzet. Ez a duzzasztás ugyanis Gyırnek számos problémáját megoldaná. Bár ez egy másik (ugyancsak kiemeltnek remélt) projekt, de nem mellékes, hogy egyidejő kivitelezésük indokolt, mert egymásra épülnek. Dr. Deseı Éva: A felhívás november elején megjelenik, a pályázatok beadását decemberre tervezik, a döntés akár már januárban megszülethet, majd az elsı negyedévben szerzıdéskötések és beruházás-indítások is történhetnek. A források rendelkezésre állnak, az önrészt az állam biztosítja (nem a tárcák, hanem) az NFÜ részére. Ajtay Szilárd (GKM): Az írásos összeállítás kiegészítéseként röviden reagált, illetve válaszolt a Tanács munkaszervezetétıl elızetesen megkapott észrevételekre és kérdésekre. Mintegy 50 milliárd forintos kerékpárút-építési program indul a következı 7 évben az országban. Az eddigiekhez képest (amikor évente legfeljebb 0,5 milliárd forint jutott bicikliutakra) nagyságrendekkel több forrásra figyelemmel mindenkit biztat, hogy pályázzon. Az EUROVELO-s pályázatra jogosultak a Duna menti települések. Emellett még lesz forrás a KÖZOP-ban és a ROP-ban, valamint az útpénztárban is. Az M1 autópálya „elfelejtett” (Mosonmagyaróvár keleti/déli) csomópontjára és az M15 másik pályájának megépítésére vonatkozóan nincsenek jó hírei: a 2013-ig terjedı idıszakban egyiket sem tervezik megvalósítani. Az M15 forgalma kétség kívül megnıtt az utóbbi években, figyelik ennek alakulását, és várható, hogy a következı tervciklusban kiépül a másik pálya is (amelyet Pozsony nagyon szorgalmaz). A Gyır-Gönyő nemzetközi kikötı, kombinált közlekedési csomópont és logisztikai központ továbbfejlesztésének támogathatóságáról tudni kell, hogy mindez megpályázható lesz a KÖZOP keretében. Az M81 javasolt új Duna-hídja Medvénél (Szlovákia/Nagyszombat irányába) a GKM által nem támogatott fejlesztési elképzelés. A szaktárca álláspontja szerint nem szabad sem Medvénél, sem Gyır-Gönyő térségében új Duna-hídban gondolkodni. A Mosoni-Dunán átívelı önkormányzati kezeléső (egykor kisvasúti) hidak felújítása tárgyában munkatársaitól nem kapott információt. Jelezte, hogy a határközeli utak újjáépítésére és dunai kompok üzembe állítására vonatkozó javaslatok közül egyedül a Rajka-Dunacsúny útszakasz élvez prioritást, a minisztérium szerint a többi a halasztható kategóriába tartozik. Ezek megvalósítása elsısorban helyi kezdeményezéssel, Interreg-es és ROP-os források bevonásával képzelhetı el. Mosoni-Duna hajózóúti- és kikötıfejlesztésének alapfeltétele a kiszámítható, biztonságos vízszintet nyújtó torkolati mőtárgy mielıbbi megépítése. A gyıri „kitérıvel” szervezendı szárnyashajó-forgalomra vonatkozó javaslat piaci kategória, nem minisztériumi hatáskör. Az úthálózat fejlesztésére vonatkozó tárca-terveket az írásos elıterjesztés tartalmazza. A következı 7 év legfontosabb beruházásai részben a fıúti rehabilitációk, továbbá az M86 Csorna-Szombathely, az M85 GyırCsorna között és Sopron térségében. A mellékúti felújítások elsı ütemben az 1401-es szigetközi út két, továbbá a Tét-Lébény út három rövid szakaszát érintik. Megváltozott az élet, újabban nem országos, hanem régiós hatáskörben születnek meg ezek a döntések: az RFT-k és a területi-szakmai szervek közösen határozzák meg a támogatandó projekteket. A minisztérium csupán a pályázatok és a kiválasztás kritériumrendszerének kidolgozásába szól bele, illetve ellenırzi azt. A Szigetközben a legfontosabb közlekedésfejlesztési projekt Halászi új Mosoni-Duna hídja lenne. Sajnos itt csapdahelyzet alakult ki, a tárca most úgy látja, hogy eltúlzott volt új hidat és elkerülı utat ígérni. Az idı múlásával egyre kevésbé reális ennek megvalósítása, ugyanis a központi költségvetésben megszőnt az a forráshely, amelybıl „meríteni” lehetne. A Regionális Fejlesztési Tanácshoz utalt ROP-forrásokra kellene támaszkodni, annak kerete azonban nem olyan nagy, hogy a 3,5 milliárd forintos halászi fejlesztést finanszírozni tudná. Szakemberekkel tárgyalva úgy látja, hogy reálisabb – olcsóbb, hamarabb megvalósítható – lenne a meglévı híd átépítését megcélozni. 10
A Gyırt északról elkerülı út nagytávú cél, egy két évvel ezelıtti átfogó vizsgálat, amely rangsorolta az ország tervezett fejlesztéseit, azt javasolta, hogy a projektet annak északnyugati szegmensének megvalósításával kell indítani 2013 és 2020 között. A hatályos Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata folyamatban van, és a közlekedési szakma álláspontja szerint Komáromtól nyugatra új hidat a távlati célok között sem kell szerepeltetni. Széles Sándor: A tájékoztató után úgy érzi magát, mint aki kaparós sorsjegyet kapott, lekaparta, „nem nyert”, és ott van mellette, hogy „Szigetköz”. Az önkormányzati belterületi utak tekintetében 2009-tıl mi várható? A kerékpárút-építési pályázatok 20 vagy 50%-os önrészét a legatyásodott önkormányzatok aligha tudják elıteremteni. Így pedig nemhogy 50 milliárdért, de még csak 1 milliárd forintért sem fog kerékpárút épülni. Fog-e változni a kötelezı önrész arányára vonatkozó szabály 2009-tıl? Ha jól érti, a legkritikusabb (halászi) Mosoni-Duna híd rendbetételére 2013-ig nem lesz pénz. Ez esetben nyílván az összes többi felújítása sem jöhet szóba. Megjegyzi, hogy az RFT az egész Szigetközben mindössze 4 km út felújításához tudott forrást biztosítani. A nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerek pályázatának önrészérıl milyen információja van? Tóth István: Évek óta visszatérı probléma. A Szigetközben történt katasztrófát nem a térség okozta, viszont az itt élık szenvedik el, immár több, mint 15 éve. Hangsúlyozta, hogy ezt a tényt tudatosítani kell, mert úgy tőnik, a döntéshozók ezt elfelejtették. Ebbıl következik, hogy az itt élıknek jár a kárpótlás. A kormányzat részérıl viszont azt akarják nekünk beadagolni, hogy pályázhatunk. Nem akarunk pályázni, mert ami jár, az jár. A hidakkal kapcsolatosan elhangzott GKM álláspontra reagálva megkérdezte: amíg nem szakad le a híd (ami egyébként megszervezhetı egy eltévedt túlsúlyos és túlméretes jármővel...), addig nem is számíthatunk az egyébként tönkrement mőtárgyak rendbetételére, vagy a rég megígért új híd felépítésére? Értsék meg, hogy a hidak nélkül nem tud fejlıdni a folyókkal körülvett Szigetköz, mert nélkülük lehetetlen a közlekedés. Óriás teherautókkal szállítják ki a kavicsot és a fát a térségbıl, és a fuvarozók mindenre úgy kaptak engedélyt, hogy kénytelen súlykorlátozott hidakon át közlekedni. A tengelynyomás pedig akkora, hogy a jármővek egyszerően széttapossák – a nem erre a forgalomnagyságra méretezett – úthálózatot. Mindezek után pedig most azt halljuk, hogy egyrészt ne is reménykedjünk, az indokolt fejlesztések forráshiány miatt még nem aktuálisak, illetve ahol pedig van pénz, oda bátran pályázzunk (természetesen a kötelezı önrész biztosítása mellett). A Brüsszelbe készülı képviselıasszony figyelmébe is ajánlva megállapította, hogy az Unió – mint laza államszövetség – legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg („nesze semmi, fogd meg jól”). Hogy ez mennyire így van, ékesen bizonyítják a minisztériumok jelenlévı elıadóitól hallottak: erre sincs pénz, arra sincs pénz. Ha elterelték a Dunát a tisztelt urak, akik most Budapesten konferenciáznak, nézzenek körül Szlovákiában is. Láthatják, hogy a szlovák kormány rehabilitálta, helyreállította a Duna menti területeket. Magyarországon pedig a kormányok lényegében nem sokat tettek. Az elmúlt években kapott 200-300-500 millió forintokon veszekedtek a térség önkormányzatai és szakemberei. Ezekbıl a nem nagy összegekbıl valamit (csatornát vagy hidat) mindig építettünk, amit a minisztériumból valaki felavatott. Eddig tehát, ha nem is látványosan, de történt némi elırelépés. Ezzel szemben most azt halljuk, hogy pályázzunk, vagy pályázhatunk. A kormányaink tehetetlensége és ügyetlensége eredményeként tönkretett térségnek eleve járna a rehabilitációs támogatás. Nincsen pénz a balesetveszélyes utakra és az életveszélyes hidakra, a megoldás helyett annak elodázását tapasztaljuk. Itt a polgármesterek nem festhetnek délibábot, mert másnap kiderül, hogy nem úgy van. Pesten még arról szól a kommunikáció, hogy lerajzolják a papagájt, és kifestik. Koncepcióink vannak vízrendezésre, tájrendezésre, közlekedésfejlesztésre. Már milliárdokat költöttek el szakértıkre, mindenre van már tervünk, csak a megvalósításra nincs pénzünk. Az a kérése, hogy konkrét fejlesztések történjenek: vas, acél, aszfalt kellene már, beruházások, amelyeknek eredménye itt marad. A tervek és a légvárak építése után valami kézzel foghatót is alkotni kéne végre, ami utánunk megmarad. A változás még nem fejlıdés. Amikor 3 cm-es aszfalt kerül egy utcára, az még nem fejlıdés. Fejlıdés az, amikor újat építünk, újat alkotunk.
11
Dr. Szakács Imre: A dunaszigeti polgármester úr szavaiból az évtizedes helyben járás elkeseredettsége szólt. Történnek új építések is az országban, igaz, másutt, elég csak a látványos méregdrága köröshegyi völgy hídra gondolni. Ajtay Szilárd: Tény, hogy amire koncentrál a kormányzat, ott szép fejlıdés tapasztalható. Például 4-5 év alatt megkétszerezıdött az autópálya-hálózat hossza. Ahol pedig (például a Szigetközben) nincs tranzitútvonal vagy -forgalom, ott nincs látványos fejlıdés az úthálózat tekintetében. Arról pedig, hogy a mellékúthálózat fejlesztési programból mindössze 4 km burkolat-felújítás jut a Szigetközre, a Regionális Fejlesztési Tanács döntött (a három megye közlekedési szakértıi véleményére támaszkodva). Oda kell figyelni, mert 2008-ban várható, hogy az azt követı két év ROP-os akciótervében elkülönített összeg terhére ismét döntések születnek a mellékúthálózaton elvégzendı munkákról. Még ez év ıszén lesz egy 5 milliárd forintos útfelújítási program, elsısorban mellékutakat célozva, aminek finanszírozása az útpénztárból (költségvetési forrásból) történik. E hirtelen jött pénz felosztásához az RFT-ket kérték fel, hogy döntsenek, melyik felújítási témák prioritások. Ez alapján lett a közbeszerzés meghirdetve, és hamarosan kezdıdnek a munkák. Megjegyezte, hogy ebben az utóbbi körben egyáltalán nem volt szigetközi felújítás. A jövıben erre oda kell figyelni, mert ilyen források ezután is várhatók. A Mosoni-Duna híddal kapcsolatosan megismételte, hogy szerinte csapdahelyzet van: annak idején túldimenzionált, rosszul meghatározott célt jelöltek ki, az az idı pedig, hogy az új hídra és útra a 3,5 milliárd forint egyszerre rendelkezésre álljon, nem akar eljönni. Nem a realitások medrében mozog a történet, talán felül kellene vizsgálni az alapkoncepciót és a célt (és egy léptékváltással megoldhatóvá tenni a problémát). Amennyiben rendkívüli esemény történne, és a hidat le kellene zárni, akkor – a vészhelyzetekre vonatkozó forgatókönyv szerint – lenne költségvetési forrás. Az önkormányzati belterületi utaknál az 1+1 forintos támogatási konstrukció a felújításokra az állami költségvetésbıl mőködni fog (valószínőleg 2009-ben is). Emellett az adott régiótól függ, hogy a saját operatív programjába beállítja-e ezt a célt, és milyen forrásallokációval, mekkora önrész elıírásával biztosítanak forrást önkormányzati utak felújítására, esetleg fejlesztésére. A kerékpárutakkal kapcsolatos, az önrészre vonatkozó felvetéseket tolmácsolni fogja. Rövidesen ki fog derülni, hogy mekkora az önkormányzatok teherbíró-képessége, és tudják-e vállalni az elıírt önrészt. Van egy kerékpáros kormánybiztos kolléga a minisztériumban, akivel közvetlenül is lehet konzultálni a felvetett problémákról. A tárca honlapján egyébként részletes tájékoztatás olvasható a kerékpárút-építésekrıl. A halászi és a többi hídra vonatkozóan megjegyezte, hogy amennyiben nagyon rossz állapotba kerülnek, akkor fel lesznek újítva. Országosan ugyanis van forrás, most ısszel is megindultak bizonyos hídfelújítások (bár errıl részleteket nem tud, ezért a Közlekedési Koordinációs Központ hidászait javasolja megkeresni). A hulladékgazdálkodással kapcsolatos felvetést továbbítja az illetékeseknek. Tóth Tiborné dr.: A szigetközi utak felújításának kérdését minden fórumon – ahol parlamenti képviselıként megfordul – felveti. Helytelennek tartja ugyanis a csak a fıutakra koncentráló fejlesztéspolitikát, amely az egész Szigetközt kihagyja a programból. Az infrastruktúra fejlesztése nélkül hiába készítjük el a turisztika és más ágazatok koncepcióit. A Térségi Fejlesztési Tanács is megfogalmazhatna egy állásfoglalást, hogy az utak felújítása prioritásként szerepeljen a jövıben. Megjegyezte, hogy a régiónál – ahol Széles Sándor képviseli a térséget – nem volt elég erıs az érdekérvényesítés: amikor az RFT elé került az útfelújítások támogatása, a Vas megyei lobbi (együttmőködve, összetartva) sikeresebb volt, tessék megnézni az útlistát. Felháborítónak tartja, hogy a csupán egysávos halászi híddal, vagy az azt kiváltó új híddal kapcsolatosan nem történik semmi. Amennyiben nem áll rendelkezésre az új út és mőtárgy kivitelezéséhez szükséges 3,5 milliárd forint, akkor a meglévı hidat kell sürgısen megerısíteni. A tervezett brüsszeli utat nagyon fontosnak tartja, mert kiutazásuk egy szerves folyamat része: minden lehetséges fórumon jelezni kívánja a Szigetköz problémáit, és a jövıben is megragad minden alkalmat, hogy keresse-követelje azok megoldását. Az FVM gondozásában továbbfejlesztés alatt álló Leader programot „megcélozta” a Szigetköz-Mosoni-sík helyi közösség, amelyet maximálisan támogat (miként tette ezt a komplex projektcsomagot kínáló elsı Leader közösség esetében is). Két milliárd forintos összeg elosztásáról lehet itt szó, amelyben a helyi önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek kompetensek (a szubszidiaritás uniós alapelvének megfelelıen). 12
Ajtay Szilárd: Kérdésként hangzott el, hogy a kiemelt turisztikai potenciál tényét mennyiben veszik figyelembe a források elosztásánál. Látni kell, hogy még a Balaton térségének fejlesztése sem jelenik meg önálló programként a 7 éves támogatási ciklusban. Az adott RFT-k döntik azt el, hogy milyen súllyal veszik figyelembe a turisztikai potenciált az általuk nyújtott támogatások elbírálásánál. Az útfelújítási források megyék közti úthálózat-arányos felosztására tettek javaslatot a közlekedési szakértık, amit az RFT a konkrét döntések meghozatalakor figyelembe is vett. Dr. Szakács Imre: Tekintettel arra, hogy Szentkuti Károlynak rövidesen el kell mennie, szavazást rendelt el az elızı napirendi pont során ismertetett és azóta írásban is kiosztott határozati javaslatról. A Tanács tagjai egyhangúlag (9 igen) a következı döntést hozták: 32/2007. (IX. 28.) SzTFT számú határozat A Szigetköz – Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács (Szigetköz TfT) 1. kezdeményezi, hogy • a 2008. évi költségvetési törvényben – a korábbi évekhez hasonlóan – a Területfejlesztés fejezet önálló során szerepeljen „Szigetköz és térsége rehabilitációja, Mosoni-Duna komplex területfejlesztése” címő országos jelentıségő területfejlesztési program, legalább 230 millió Ft összeggel; • ezen keretösszeget, és annak felosztását rendelje a Szigetköz TfT döntési kompetenciájába; • a már tag Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mellett további tárcák (legalább a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Földmővelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szavazati jogú tagként kapcsolódjanak be a Szigetköz TfT munkájába; 2. megbízza elnökét, hogy az 1. pontban részletezett kezdeményezésekkel forduljon a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a csatlakozásra felkért tárcák vezetıihez. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal (Szentkuti Károly távozott, a Tanács 8 fıvel folytatta munkáját.) Dr. Szakács Imre: A kerékpárút fejlesztés 5 milliárd forintja kapcsán megjegyezte, hogy a hét régió különbözı mértékben tartja fontosnak ezt a területet, ezért eltérıek az egyes RFT-k által e célra elkülönített keretek nagyságrendje. A képviselıasszony megjegyzésére (miszerint az RFT-ben nem lenne elég erıs a megye delegáltjainak, köztük Széles Sándor érdekérvényesítése) válaszolva hangsúlyozta, hogy dr. Molnár Csaba, a régió elnöke maga is gyıri, a pénzügyminiszter képviselıje pedig Balogh József ex-polgármester. Van tehát szép számmal kormányoldali erıs ember is az RFT-ben, akik elvileg tudnának több pénzt hozni térségünknek, ezért nem tartja helyénvalónak – a régiós tanácsban ellenzékben és kisebbségben lévı – Széles Sándoron számon kérni az ide érkezı fejlesztési források csekély voltát. A 21 tagú RFT-ben ugyanis abszolút többségben van a kormányoldal, ezért a jobboldali önkormányzati tagok hiába „erılködnek”, a tapasztalat szerint leszavazzák kezdeményezéseiket. Tóth István nem kérdıjelezte meg a brüsszeli út jelentıségét, megjegyzése csupán arra világított rá, hogy vérmes reményeink nem lehetnek, optimális esetben legfeljebb – az ellenérdekő felet semmire nem kötelezı – ajánlással lehet onnan hazatérni. Felmutatta a Népszabadság mai számának egész oldalas hirdetését, amely lehozta a Leader programban szereplı települések listáját, ami legalább 3,5 millió forintjába került az adófizetı polgároknak. A felesleges kommunikáció és önreklám helyett a kormány inkább adta volna ezt az összeget a listán olvasható települések bármelyikének. Tóth Péter: Az ország vezetıinek üzeni, hogy azt a kevés pénzt, ami van, gazdasági szemmel próbálják meg elosztani. Pozitív példaként említette, hogy Lipót községnek (így az országot is gazdagítva) az idei év 5 millió forinttal több idegenforgalmi bevételt hoz a tavalyinál. A kétség kívül fontos közlekedésfejlesztési projektek megvalósításának ütemezésével gondok vannak. Például a Horvátország irányába nagy erıvel épülı autópályával a hazai turistákat kitereljük az országból, ugyanakkor a Szigetközben a legszükségesebb útjavítások és -fejlesztések is elmaradnak (elriasztva a térségbe érkezı magyar és külföldi vendégeket). 13
Babos Attila: Kénytelen cáfolni a KvVM-tıl érkezett fıtanácsos asszony megjegyzését, ugyanis – állításával ellentétben – az itt élık úgy tapasztalják, hogy igenis nagy a baj a Szigetközben. Akkor mondhatnánk, hogy nem állunk olyan rosszul, ha a kidolgozott projektcsomag legalább felét megépítettük volna már. Egyébként úgy van az egész „dologgal”, mint katona a szabadsággal (szabadságos katona az, aki azt szokta mondani: akkor tudom biztosan, hogy el voltam szabadságon, mikor visszajöttem). A GKM képviselıje által említett kifejezést magyarul mondja: területelviség. Lenne megoldás. Például a 4-es metrónak szánt összeg ideadásával kiváló elkerülı utakat tudtak volna építeni, így a (Duna-elterelés okozta katasztrófával megvert) térség legalább az egyre elviselhetetlenebb tranzitforgalom káros hatásaitól mentesülhetne. Horváth Gábor: Vitatkozva a GKM-mel, határozottan állítja, hogy jelentıs tranzitforgalom van a Szigetközben (az itteni utakon közlekedı tehergépjármővek legalább 80%-a csak áthalad a térségen, például a külföldre irányuló kavics- és gabonaszállítások). A sötétedés után dolgozó polgárırök szerint már éjjel sem lehet biztonságban közlekedni az utakon, mert egyre több nagy kamion a zsúfolt nappali forgalom helyett a torlódásmentes, gyorsabb éjszakait választja. A tönkrement utak és hidak rendbetétele és az indokolt fejlesztések elvégzése tovább nem halasztható. Katasztrofális a folyó vízszint-ingadozása, ugyanis az adott államok – a szlovák és a felsıbb szakaszok vízlépcsıi mőködtetésével – úgy „gazdálkodnak” a Duna vízével, hogy mi vagy alig kapunk belıle, vagy árvíz esetén ránk engedik a számukra felesleges víztömeget. Az ingadozás egyre szélsıségesebb és kiszámíthatatlanabb. Amennyiben semmit nem teszünk, elıbb vagy utóbb nagy baj (akár töltésszakadás, települések elúszása) történhet. Radnóti Gergely környezetvédelmi és területfejlesztési referens, ÖTM Területfejlesztési Fıosztály: A tárcának nincs saját operatív programja. Örömmel olvasta a tanácsülés anyagaiban, hogy a KEOP keretében megvalósulhat a Mosoni-Duna és Lajta vízgazdálkodási rehabilitációja, valamint az Alsó-Szigetköz vízpótlása. Amennyiben ezek a projektek 2008-2009-ben befejezıdnek, akkor remélhetıleg végre lesz víz az AlsóSzigetközben, ami az elmúlt 15 év helyben járása után nagy eredmény lenne. Az elhangzott két problémacsoportra reagálva jelezte, hogy a vízgazdálkodási-vízpótlási ügyek rendezése fontosabb a közlekedési típusú gondok orvoslásánál. A megvalósítás elıtt álló fejlesztési projektcsomag elıkészítésében nagy szerepe volt annak a 2-3 éves munkának, amelyet az önkormányzati vezetıkkel közösen végeztek el a Rajka-Vének szakasz rehabilitációjának tervezése során (valamint a kisebb léptékő munkák tervezésekor). Ezeknek az volt a célja, hogy amikor megnyílnak az EU-s források, az önkormányzatok képesek legyenek pályázni. Tolmácsolta a minisztérium álláspontját: figyelemmel a költségvetés nehéz helyzetére, bizonyosan nem lesz lehetıségük különutas eljárásokra és külön források felhasználására. Kizárólag az ÚMFT és az egyes OP-k keretei nyújtotta támogatásokra számíthat mindenki. Az elmúlt 15 évben jó esetben évi pár száz millió forintot tudtak a Szigetköz számára betervezni a költségvetésbe. A jövıben pedig a rendszer úgy fog mőködni, hogy az érintetteket (VÍZIG-et, önkormányzatokat, egyéb érdekelteket) rá kell bírni, hogy pályázzanak. A Szigetköz - Mosoni-Duna fejlesztési koncepciója (amit az ülés elıtt a tagok elektronikus úton megkaptak) 3 éves munka eredménye. Közel sem tökéletes dokumentum, de kiindulási alapnak mindenképpen jó. Sajnos – mivel a Szigetköz nem kiemelt térség és nem is megye vagy kistérség – a dokumentum nem kötelezı érvényő, és nem is kellett jogszabállyal elfogadni (nem került a kormány vagy a parlament elé). Ennek ellenére „nyomatni” kell ezt az anyagot, ha szükséges, aktualizálandó. Tudatosítani kell a döntéshozókban, hogy létezik ez a koncepció, amelyre hivatkozva már lehet fejlesztéseket generálni. Meglepıdve hallotta a KvVM által delegált tanácstag szavait: a települések 80%-a nem gondolja potenciális lehetıségnek a turizmust. Ezt a pesszimizmust az Alsó-Szigetközben (ahol nem sok minden történt) valahogy megértené, de a vízpótlás nyomán „újraélesztett” felsı-szigetközi térséget érintı vizsgálatban ilyet olvasni elszomorító. Az ÖTM tavalytól a megbízotti hálózaton keresztül kommunikál a kistérségekkel, elkészíttette a kistérségi cselekvési terveket, rögzítve bennük az érintett településcsoport legfontosabb fejlesztési elképzeléseit, azok ütemezését és a lehetséges pályázati lehetıségeket. 14
A költségvetési tervezésrıl: Az elmúlt 3 évben már nyilvánvaló volt, hogy a hazai támogatások rendszere alapvetıen átalakul. Jól példázta ezt a Szigetköz, hiszen a rendelkezésre bocsátott összeg egyre csökkent, idén már csak a korábbi évek kötelezettségvállalásait tartalmazta. Nem biztat azzal, hogy a – még oly fontos – Szigetköz önálló költségvetési sort vagy címet kapna. Úgy látja, hogy a tárcák minden fejlesztést igyekeznek beszorítani az ÚMFT keretei közé. A megmaradó hazai támogatások átalakulnak, azok kizárólag az EU-s források kiegészítésére szolgálnak. Az önkormányzatokat e tekintetben helyzetbe hozhatja az „Önerı Alap”. A hazai támogatási rendszerek jövıjérıl kevés az információja. A képviselıasszony tervezett brüsszeli útja kapcsán megjegyezte: az EU egyes szervezetei felé történı törekvést nem látja reménytelen vállalkozásnak. Jó példaként említi a Széles Sándor irányításával megvalósuló LIFE projektet. Az ilyen partizánakciók a hagyományos utakat és kormányzati szerveket megkerülve hozott forrásokat a Szigetközbe. Annál is indokoltabbak ezek a különutas lépések, mert a kormányzati szándék a Szigetközzel kapcsolatban – finoman fogalmazva – nem egészen kikristályosodott. A turisztikai koncepciójánál említett 80%-os érdektelenség okairól bıvebbet szeretne tudni. Dr. Szakács Imre: A kistérségi megbízottakkal szemben volt egyfajta bizalmatlanság. Tudjuk, hogy általában helyi szocialista politikusok kerültek ebbe a pozícióba. Miután pedig a kiskunhalasi kistérségi megbízott kétes ügyei napvilágra jutottak, a bizalmatlanság tovább fokozódott. Jelenleg csak a KvVM delegáltja tagja a Tanácsnak, örömmel venné, ha jövıre több minisztérium is tagként csatlakozna a testülethez. Széles Sándor: A mosonmagyaróvári kistérség turisztikai koncepciójában szereplı 80%-os érdektelenséget pontatlanul idézte Szentkuti Károly. A dokumentum szerint: az önkormányzatok jelenleg úgy érzik, hogy a turisztikából most ilyen arányban tudnának valami hasznot kihozni. Azaz jelenleg az érintett térségnek csak három települése látja úgy, hogy bevétele van az idegenforgalomból. A jövıképünk nem ez. Pontosan azért készült a koncepció, hogy a természeti értékeket úgy tudjuk „bevonni” mindenbe, hogy abból az összes településnek (önkormányzatoknak, vállalkozóknak) bevételei legyenek. Köszöni, hogy Radnóti úr évek óta a térség mellett áll, és reméli, hogy elkötelezettsége a jövıben is töretlen marad. Radnóti Gergely: A térség ragadjon meg minden eszközt és kapcsolatot, amely az érdekérvényesítés eredményességét segítheti. Képviselıiken, az RFT tagjain, stb. keresztül, akár közvetlenül is keressék meg azokat a csatornákat, amelyek – az ÚMFT keretein belül vagy azokon kívül – sikerre vihetik a tervezett fejlesztéseket (ha kell, partizánakciókon keresztül).
4. Tájékoztató LIFE III. Szigetköz-projekt Széles Sándor: A 3 éves munka eredményeként a végéhez közeledı LIFE III. Szigetköz-projekt lényegét összefoglaló kiadványt a Tanács tagjai megkapták. Az „Integrált döntés-elıkészítı eszköz megalkotása és bevezetése a fenntartható víz- és területgazdálkodás érdekében, szlovák-magyar együttmőködés keretében (2004-2007)” címő, az Európai Unió közvetlen támogatásával megvalósuló projekt kidolgozásában öt partner dolgozott együtt. A több részbıl álló fejlesztési csomag legeredményesebb, az itt élık számára kézzel fogható haszonnal együtt járó eleme egy pilot projekt volt: megvalósulhatott az Alsó-Szigetköz vízpótlása szempontjából fontos Parlagnyilasi-csatorna. Végre élıvíz juthatott az alsó-szigetközi mentett oldali területek egy részébe. A gyakorlatban sikerült igazolni, hogy a természet rehabilitációja lehetséges, az ökológiai potenciál rövid idı alatt megújulhatott, a vizes élıhelyekre jellemzı állatok visszaköltözhettek, és növények ismét megjelenhettek (cáfolva azokat az állításokat, amelyeket fıvárosi személyek bizonygattak, miszerint „ami egyszer elmúlt, az vissza nem hozható”). Van jelentısége tehát annak a munkának, amit az itt élık végeznek. Közép-Európa egyik legnagyobb LIFE projektje valósul meg, amelyen keresztül Brüsszel közvetlenül is értesülhet az eredményeinkrıl. Bizonyítani tudták azt is, hogy a szlovák féllel együtt lehet mőködni (például a VUVH-tól 15
olyan mérési adatokat kaptunk, amelyek a szlovák álláspontot nem mindenben támasztják alá). A Környezetvédelmi Bizottság érdeklıdését is felkeltette a projekt. Amennyiben a civil diplomácia eszközeit okosan és határozottan használjuk, továbbá a magyar kormány is támogatja az itt élık elképzeléseit, jó esély van eredményeket elérni. A 2006-ban megalakult Térségi Fejlesztési Tanács már kezdeményezte, hogy a kormány a Szigetköz ügyét válassza le a Bıs-Nagymaros problémacsomagról, támogassa a térség megújítását szolgáló fejlesztéseket (amelyeket mindeddig csak ígértek). A szlovák álláspont szerint az árvíz és a jég levezetésén túl támogathatók a magyar kezdeményezések. Sajnálatosan a magyar kormány ezekben a kérdésekben nem hajlandó nyilatkozni. Persányi miniszter úr a LIFE projekt két rendezvényén is jelen volt, Sólyom köztársasági elnök úr is járt már a térségben (és mást tapasztalt itt, mint amit az útra felkészítı Hajósi Adrienntıl hallott, sikerült ıt meggyızni, hogy amirıl beszélünk, van alapja és jogosultsága). Sajnálatos friss hír ugyanakkor, hogy Fodor miniszter úr nem vesz részt az október végi LIFE-konferencián. A Szigetköz problematikáját tehát a szakminisztérium és a kormányzat el kívánja magától rúgni. Ezt nem szabadna megengednünk: a Térségi Fejlesztési Tanács álljon a sarkára, és közösen küzdjünk, mert úgy tőnik, csak magunkra számíthatunk. Szeretettel hívta meg a megjelenteket a projekt október végén - a gyıri Hotel Konferenciában - tartandó záró rendezvényére (ahol még bizonytalan, hogy a két ország kormánya milyen szinten képviselteti magát). A konferencián a vízügyi, biológiai, társadalmi kutatásokról és hatásokról lesz szó. Az utóbbi kapcsán kiemelte a Szigetközre egyre jellemzıbb szuburbanizációs jelenséget, annak káros következményeit (például a falusi lótartással kapcsolatos abszurd vitákat). Babos Attila: Ékes bizonyítéka ez a projekt annak, hogy közös gondolkodással hova lehet eljutni. Köszöni, hogy a lényegében felsı-szigetközi projekt támogatta az Alsó-Szigetköz számára nagy jelentıségő Parlagnyilasi-csatorna megvalósítását. Dr. Szakács Imre: A LIFE-konferenciára már jelezte részvételi szándékát a szomszédos Nagyszombat megye alelnöke, Kvarda József úr, várja a meghívót. Radnóti Gergely: Az országra vonatkozóan 20 milliárd forintos keretösszegbıl gazdálkodó Svájci Alap kínálta lehetıségre hívta fel a figyelmet. Ennek irányító hatósága az NFÜ lesz. Az Alap támogatási területei közül példaként megemlítette az önkormányzati környezeti infrastruktúrafejlesztést, a hulladékgazdálkodást, a környezeti monitoringot és a határon átnyúló kezdeményezéseket. A pályázati rendszerben mőködtetett forrás a várhatóan év végén közzéteendı felhívások nyomán nyílik meg. Javasolja figyelemmel kísérni a Svájci Alap támogatási lehetıségeit, mert a megjelenı célok meglehetısen flexibilisek lesznek (elképzelhetı a kiíráshoz 100%-ban nem illeszkedı, egyébként tartalmas projektcél támogatása is).
5. Tájékoztató az NFT II. egyes operatív programjainak kiemelt projektjeirıl és aktuális pályázati felhívásairól
6. Magyarország-Szlovákia Európai Területi Együttmőködési Program 2007-2013 (várható támogatások) Dr. Szakács Imre kezdeményezte, hogy az 5. és a 6. napirendi pontot együtt tárgyalja a Tanács. Felhívta a figyelmet az írásos anyagban olvasható táblázatra, amely a már meghirdetett és a közeljövıben kiírandó pályázati felhívások menetrendjét részletezi. Székely Imre: Október elsı napjaiban várható a ROP-os turisztikai pályázati kiírások közzététele. A szeptember 13-án Halásziban rendezett magyar-szlovák partnerségi találkozó során (és azt követıen) a 16
résztvevık több lehetséges közös projekt elıkészítésérıl tartottak konkrét egyeztetéseket. Például Somorjáról is érkezett egy megkeresés, amely több tématerületet is megjelöl (ezek némelyike alkalmas lehet a magyar oldali kistérségek számára is).
Egyebek Székely Imre: A munkaterv szerint még két ülése lenne a Tanácsnak. Az október 25-ére tervezett ülésre „elıirányzott” napirendi pontok több témáját a mai tanácsülés már megtárgyalta. A bizottsági üléseken több javaslat is elhangzott, a többség azt javasolta, hogy legyen egy kvázi ülés, amelyen a dunaszigeti modellkísérletet tekintenék meg a Tanács tagjai, és legyen egy rendes ülés (valamikor decemberben, amikor már nagyjából látni a 2008-as év pénzügyi lehetıségeit is). Dr. Szakács Imre: A dunaszigeti modellkísérlet pontos dátumát a Láng Istvánnal történt egyeztetést követıen jelezzük, a következı rendes tanácsülés pedig december 14-én lesz. Kalincsák Péter: A balatonfüredi zöldövezeti tervezıosztály képviseletében részt vett azon a megyeházi egyeztetésen, ahol a Szigetköz három polgármestere vázolta az erdıkkel és az ott folyó munkálatokkal, valamint a jövı tervezésével kapcsolatos álláspontját. Az MGSZH kezdeményezésére készül a Szigetköz erdıfejlesztési terve, amelyhez hasonló az országban eddig csak kettı készült. A Rajkától Vénekig terjedı 16 000 ha erdıt érintı tervezési területen a meglévı erdıket funkciójuk szerint védelmi, védett, gazdasági és közjóléti kategóriákba sorolja. Emellett a további erdıtelepítési lehetıségek felkutatása történik, illetve kijelölik a közjóléti-turisztikai hasznosítású erdırészeket. Adatgyőjtési és kapcsolat-felvételi munkafázisban vannak, az erdészeti hatóság és a természetvédelem szakembereinek véleményét és hozzájárulását kérik. Megpróbálják lefordítani az erdıtörvény civil szférára vonatkozó részeit, hogy az önkormányzatok milyen szinten tudnak beleszólni az erdıterületek jövıbeni kezelésébe. Kapcsolatba lépnek az erdık tulajdonosaival, foglalkoznak az erdıterületek növelésének és a potenciális energiaerdık kijelölésének lehetıségével. A részlettervek megvitatása során számítanak az önkormányzatok aktív közremőködésére, hisz ık tudják leginkább közvetíteni a települések érdekeit. Energiaerdık telepítésénél elıírható a lakott területtıl való minimális távolság (gondolva a nıivarú klónokra, a különbözı egészségügyi és természetvédelmi hatásokra). Dr. Szakács Imre – miután további észrevétel nem volt – az ülést berekesztette.
Gyır, 2007. október 4.
A jegyzıkönyvet készítette:
A jegyzıkönyv hiteléül:
Székely Imre
dr. Szakács Imre
17
18
