Szám: 4-77/2009
Melléklet: Jelenléti ív
JEGYZİKÖNYV a „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 2009. október 30-án Dunakilitin, a duzzasztómő kezelıépületében tartott ülésérıl Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint (Melléklet) Széles Sándor, a Tanács alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy ∗ két tanácstag (dr. Szakács Imre és dr. Völner Pál) nincs jelen, ∗ két tanácstag (Borkai Zsolt és Csöbönyei Imre) meghatalmazottjaik útján képviseltetik magukat, ∗ a tanácstagokat helyettesítı személyek (Barabás Réka és Csányi Józsefné) írásos megbízással érkeztek, ∗ a 11 tag közül jelen van 9 fı, azaz a Tanács határozatképes.
Napirend elfogadása A munkaszervezet a megtárgyalni javasolt 4 írásos elıterjesztést elektronikus úton (e-mailen és a honlapon keresztül) eljuttatta a Tanács tagjaihoz, az állandó meghívottakhoz és a térség minden polgármesteréhez. Észrevétel nem volt, a Tanács egyhangú szavazással (9 igen) elfogadta a napirendet: 1. Tanácsülések közötti események és intézkedések 2. Dunakiliti duzzasztó jövıbeni hasznosításának lehetıségei 3. Turisztikai helyzetkép és jövıkép a Szigetközben 4. Szigetköz erdıfejlesztési terve 1. napirendi pont:
A Tanácsülések közötti események és intézkedések Széles Sándor röviden ismertette az írásos tájékoztatót, amely a következı részekbıl áll: fontosabb intézkedések és események a két ülés között (32 téma címszavakban), Szigetköz Kerekasztal (2 db melléklettel), a Tanács lejárt határidejő határozatainak végrehajtása, Duna projekt, Mosoni-Duna hidak, egyéb témák. Ez utóbbi tájékoztat a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezésrıl, az Európai Duna Stratégiáról, a Nemzetközi Duna-napról, a turizmusról és a fenntartható mobilitásról a Duna régióban, valamint a tagdíjakról. Az írásos elıterjesztéshez csatoltan 5 db mellékletet is tanulmányozhattak a Tanács tagjai. Tóth Tiborné dr.: Országgyőlési képviselıként kerültem a Tanácsba. Eltökélt szándékom volt a Szigetköz ügyének legjobb tudása szerinti segítése. Közben olyan szövetségesek keresése, akik pártpolitikától függetlenül, a szigetközi emberek érdekét képviselve, a szakmai (vízügyi, környezetvédelmi, ökológiai) érdekeket képviselve próbálnak együttmőködni: kimozdulni abból a politikai csapdából, amelybe Szigetköz került, a közel 20 évvel ezelıtti események, a Duna elfeledése kapcsán. Ez a rendkívül széles spektrumú munka részemrıl a vége felé közeledik. Úgy gondoltam, hogy Szigetközi Fejlesztési Tanácson belül is egy
1
praktikus érdekképviseleti szempontot próbálok érvényesíteni. Nagyon jól emlékezhetnek a tanácstagok azokra a levelekre, amelyekben kezdeményeztem, hogy összefogással, a hazai közvélemény tájékoztatásával és európai uniós tájékoztatással próbáljuk meg jelezni a problémáinkat. Ugyanis ezek a mi életfeltételeinket meghatározó megoldatlan ügyek, ha innen pár km-re elmenve már nem is látszik akkorának. A Tanács munkáját egyéni kezdeményezésekkel, szakmai infrastruktúrával, valamint politikai támogatáskereséssel próbáltam meg segíteni. 2007 októberében Brüsszelben egy egyéni út szervezésével felvettem a kapcsolatot a Duna európai uniós biztosával. Munkámban kiváló partnerre találtam az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságban. Szeretném megköszönni az ı közremőködésüket, hiszen nagyon egy irányba dolgozunk mind a mai napig is. A késıbbiekben általuk kivitelezendı két nagy szigetközi projektben a miniszteri biztosi tisztet is megkaptam. A brüsszeli egyéni út kapcsán 2008. október 29- én került sor az elsı Szigetköz Kerekasztal rendezvényre. Szinte a lehetetlenre vállalkozott ez a rendezvény: összehozni a civil, a szakmai szervezetet és az érdekképviseleti szerveket, velük egy asztalhoz leültetni a politikát. Mindezt azért, hogy valamiféle közös megállapodással tudjuk továbbvinni a közös ügyeinket. Itt egy állásfoglalás tervezet készült, ahol a szervezı munka volt az enyém. Az itt élı emberek véleményét jelenített meg ez a tervezet. A szakemberek véleményét is kikértem, a civil szervezetek véleményét is, és akkor állt össze az a nyolc pontos javaslat, amelyet önök megkaptak a napirendi pontokhoz csatolva. A Szigetköz Kerekasztal tervezete bizonyos zöld szervezetek részérıl nem találkozott egyetértéssel, a javaslat-tervezet azért szerepel így, mert az elsı kerekasztal-megbeszélésen az állásfoglalást nem lehetett megszavaztatni az ottani szituáció miatt. Egy zöldszervezet tiltakozása végigkísérte a Szigetköz Kerekasztal munkáját. Dr. Nagy Andor, az Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke éppúgy támadásoknak lett kitéve és éppúgy kompromisszumokra kényszerült, mint annak idején az állásfoglalás javaslattal én magam is. Mégis úgy gondolom, hogy ezek a sajnálatos fejlemények sem csökkentettél a munka jelentıségét. E munka segítésére önöket itt és most ismételten kérem. A budapesti kerekasztal tehát a politika köztudatába is bevitte ezt az állásfoglalás-javaslatot, hisz maga a környezetvédelmi miniszter, Szabó Imre jelenlétével megtisztelte a kerekasztalt. Nagy segítségemre volt a SZÖSZ elnöke Szokoli Sándor úr, aki a fórumot vezette. Főzfa Zoltán részletes tájékoztatása pedig a szakmát „képviselte” ezen a megbeszélésen. Részünkrıl Szigetköz ügyének markáns képviselete történt meg 2009. október 6-án Brüsszelben, a Duna konferencián. Szomorúan vettük tudomásul, hogy ugyanitt Magyarország hivatalos képviselete meglehetısen hiányos volt. Ezen a konferencián részt vett közvetlen munkatársam, Beke Károly, aki vidékfejlesztési koordinátorként dolgozott október 1-jéig. Bejelentem, hogy 2010 áprilisában, az országgyőlési képviselı választásokon ezt a munkát is neki szeretném átadni (neki, aki hivatalos MSZP jelölti pozíciót megkapta). 2009. június 10-én, az Duna Menti Városok Regionális Tanácsában képviseltetve is voltunk: örömmel jelentem, hogy ebben a testületbe teljes jogú tagként Dunakiliti polgármestere is belépett és képviseli a térségünket. 2009. május 19-én rendeztük meg Mosonmagyaróváron azt a Szigetköz Kerekasztalt, ahol minden egyes térségbeli lakosnak lehetısége volt a tájékoztatók meghallgatására és a kérdésfelvetésre. Természetesen a polgármestereket, szakmai civil szervezeteket egyaránt vártunk. A hallgatóság nagyon színes volt: azon még budapesti zöldszervezeti képviselık részt vettek. Úgy gondolom, hogy ez is eredményesnek mondható. Rengeteg aláírást győjtöttünk ott is a résztvevık körében. Akkor indítottunk el egy médiaakciót, amely mind az írott sajtó (pl. Kisalföld) hasábjain terjeszti és csatlakozókat keres az állásfoglalás-tervezethez, mind pedig rádió és tv riportokkal próbálja népszerősíteni a lakosság körében, hogy kapcsolódjanak ehhez az ajánláshoz.. A Duna-napon, 2009. július 25én nagyon sok aláírás született, és rendkívül fontosnak ítélem, hogy a szlovák partnerrel közvetlenül is sikerült szót váltani (Jencsik úrral), továbbá az elızı szlovák környezetvédelmi miniszter is aláírta a dokumentumot. A rendezvényen megjelent Peter Weller európai
2
képviselı szintén aláírta azt. 2009. október20-án, a közelmúltban az országgyőlés Környezetvédelmi Bizottsága elé vitte ezt az anyagot: ez pedig már szigorúan a politika színtere. Képviseltetve voltak a civil szervezetek, köztük a legnagyobb civil szervezet, a SZITE. A víz-keretirányelvnek lehetıségei között a SZITE-javaslat képviseli egyedül a magyar szakmai álláspontot, élvezve a Vízügyi Igazgatóság támogatását is. Itt tehát a civil szervezeteket ez a legnagyobb szervezet képviselte. A SZÖSZ elnöke is jelen volt a bizottság ülésén. Megbízásomból Janák Emil úr volt jelen, de a SZÖSZ alelnöke, Tamási Lırincné, valamint Beke Károly országgyőlési képviselıjelölt is képviselte a térségünket. A Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az állásfoglalás tervezetet. Úgy gondolom, hogy ez a megtárgyalás lehetıséget nyújt majd arra, hogy valamilyen szinten az országgyőlés elé kerülhessen ez az állásfoglalás. Az országgyőlés elé kerülés módját dr. Szabó Imre miniszter úr fogja meghatározni. Egyébként dr. Nagy Andor bizottsági elnök és helyettese Oross Sándor jelenlétével sok rendezvényünket erısítette. Valamilyen módón ennek írásbeli nyoma kell, hogy maradjon. Rendkívül fontos ennek a dokumentumnak a teljes vertikumon való végigfutása. A Fenntartható Fejlesztés Tanács elé is vittük ezt az állásfoglalás tervezetet, Hegyi Gyula úr, aki eddig Európai Parlamenti képviselıként segítette a munka menedzselését Szigetköz ügyének az elızıekbe, most a Külügyminisztériummal dunai nagyköveként a Magyar Duna Stratégiát tervezték. A Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Tanácsa meghallgatta Láng professzort, az Akadémiai Bizottságtól. A KvVM-ben Láng István fıosztályvezetı úr az, aki erıteljesen képviseli álláspontunkat. Elindult egy olyan folyamat amely a 8 pontos állásfoglalásnak a magyarországi Dunai stratégiba történı beépülését eredményezheti. A budapesti DunaLog konferencián Beke Károly képviselete a térségünket, és koncepciókat (nagyon szépen beszél angolul, brüsszeli ott-tartózkodása idején is karakteresen képviselte Szigetköz ügyét). Magam nem tudtam részt venni ezen, de nagyon fontos volt Beke úr részvétele. Dunakiliti ezen a 3. DunaLog konferencián lépettbe a Duna Menti Városok Szervezetébe. 2009. oltóber 24-én került a Regionális Fejlesztési Tanács elé ez a javaslat, és a RFT hivatalosan támogatta a SZITE-megoldást. Úgy tudom Balogh József úr tájékoztatása alapján, hogy csak két apró módosítás született ebben a állásfoglalás tervezetben. Az állásfoglalás-tervezet már több százezret túllépı támogatást szerzett szórólapokon és internetes hozzáférésen, továbbá félszáz civil és szakmai szervezet csatlakozott hozzá (agy a SZITE is). Jómagam az országgyőlésben az állásfoglalás tervezethez 140 képviselı aláírását megszereztem. Érdekes, hogy minden volt környezetvédelmi miniszter is aláírta. A jelenlegi miniszterek aláírását nem kérhettem, hisz ez egyfajta elkötelezettséget is jelentene teljes egészében. Úgy gondolom, hogy ez a kormány dolga és nem a mi dolgunk. De a frakcióvezetık közül is nagyon sokan aláírták ezt a tervezetet. Ami nagyon meglepı volt számomra, hogy dr. Szakács Imre képviselıtársamat is kértem, hogy legyen szíven állásfoglalást támogatókat győjteni. Egyetlen aláírással hozta vissza, az pedig az övé. Medgyasszay László képviselıtársamat szintén személyesen kértem, hogy olvassa el az állásfoglalás tervezetet és írja alá (hisz köztudott, hogy Alsó-Szigetköz vízpótló rendszerének támogatása milyen fontos), azonban ı a mai napig nem írta alá azt. Mindenesetre a 140 képviselıi aláírás bizonyítja, hogy az egyéni képviselıi támogatottsága meg van az állásfoglalás-tervezetnek. Így ha majd visszakerül a Parlament elé valamilyen formában, legalább ez a 140 képviselı, de szerintem sokkal többen mellette fognak szavazni, megerısítve a mi állásfoglalás-tervezetünket. Bízom benne, hogy a SZTFT, és az itt ülök is támogatni fogják ezt az eredeti szövegő nyilatkozatot (mivel ezt mind az egyének, min a civil és szakmai szervezete, mind az országgyőlési képviselık elfogadták és aláírták, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Tanács elé is így került). Ez a rengeteg aláírás és háttérmunka az eredeti változathoz kapcsolódik. A RFT belenyúlt és módosította szövegez, én azt gondolom, hogy ez is egy elfogadható lehetıség. A továbbítás folyamán hozzá tudom főzni, hogy ez a szervezet csak 2-3 apró módosítást fogadott el. Szerencsés lenne, ha a SZTFT az eredeti változatot egy
3
támogató nyilatkozattal megerısítve bocsátaná útjára. Az RFT ülésén Széles Sándor úr és Székely Imre úr javaslataira történt a módosítás. Még egyszer szeretném javasolni az eredeti nyilatkozatot. A Szigetközi Fejlesztési Tanács támogató nyilatkozata talán egy kicsit erıteljesebb érdekérvényesítést biztosíthatnak ennek a dolognak. A jövıképrıl annyit: a Duna Stratégia ügyében az Európai Unió és a Régiók Bizottsága felé lépéseket tettem ezzel az állásfoglalás-javaslattal. Itt két lehetıségünk is van: dr. Szakács Imre a Régiók Bizottságának a tagja, és ez is egy lehetıség, emellett a Fenntartható Fejlesztés Bizottsága felé való továbbításra is van lehetıség. Az Európai Parlament új felállásában a Környezetvédelmi Bizottság több tagjával állunk kapcsolatban, tehát az afelé való lépés elıkészítése megtörtént. Lérem, hogy az eredeti állásfoglalást erısítsék meg. Széles Sándor megköszönte Tóth Tiborné dr. részletes beszámolóját, amelyben tájékoztatott, hogy mi mindent tett az elmúlt években a Szigetköz érdekében. Megállapította, hogy a Szigetköz ügyében sajnos nem történt érdemi elırelépés. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a helyben élık közös gondolkodása megmaradt. Friss fejleményrıl tájékoztatott az ülés elıtt kiosztott 6. számú melléklet: a Nyugat-dunántúli regionális Fejlesztési Tanács október 28-án tartott ülésén tárgyalt a Szigetköz problémáiról. A testület megállapította, hogy a térségünket érintı kérdéseket – mind hazai és mind EU-s szinten – a Bıs-Nagymaros kérdéstıl elkülönítetten szükséges kezelni. Az RFT a most kiosztott lapon olvasható határozati javaslatot fogadta el. A Tóth Tiborné dr. által kiemelt személyek (Tamás Lırincné és Szokoli Sándor) mellett továbbiakat indokolt említeni, így például Babos Attilát, aki hasonlóképen sokat tett a Szigetköz érdekében. A képviselıasszony által közel egy éve elıterjesztett állásfoglalás feltétlenül pontosításra szorul, illetve több szempontból már nem aktuális, ezért számos megállapítása elhagyható. Ilyen például az, hogy 2004-tıl van a térségnek a Kormány által elfogadott fejlesztési koncepciója. Tóth Tiborné dr. kiemelte szerepét a Szigetközt érintı, összesen 11 milliárd Ft-os KEOP-os projektek indítása, valamint a hasonlóan nagyléptékő gönyői projekt elıkészítése terén. Ezek a pénzek ugyanis veszélyben voltak, ezért feltétlenül komoly elırelépésként értékelendı a megmentésük, illetve a térségben tartásuk. Reagálva a Széles Sándor által elmondottakra, megvizsgálandó tartaná azt is, hogy a 2004-es fejlesztési koncepció felett vajon nem járt-e el már az idı. Ami pedig a Szigetköz Kerekasztal állásfoglalását illeti, azt meglátása szerint még a jelenlegi Parlament elé kell terjeszteni. Szentkuti Károly megjegyezte, hogy ı személy szerint távolodik a politikától. Az elmúlt idıszakot értékelve megállapította, hogy dr. Papp János képviselı úr inkább rontott a térség pozícióján, míg Tóth Tiborné dr. tevékenysége, kitartó lobbizása ráirányította a döntéshozók figyelmét a Szigetközre. Személy szerint elfogadhatónak tartja mindkét „változatot”: a Kerekasztal alapszövegét és az RFT által módosítottat is. Széles Sándor megjegyezte, hogy Szentkuti Károlynak kár volt minısítenie a térség korábbi parlamenti képviselıjét. Hangsúlyozta, hogy az RFT is úgy látta, hogy eléje terjesztett alapszöveget pontosítania kellett. Összegezve az elhangzottakat megállapította, hogy a Tanács elé most lényegében két állásfoglalás került: az egyik a Szigetközi Kerekasztal által egy évvel ezelıtt megismert és azóta sokak által aláírt dokumentum, a másik ennek a Regionális Fejlesztési Tanács által aktualizált változata. Az elsı elfogadását Tóth Tiborné dr. szóbeli elıterjesztésében kezdeményezte elfogadni, a második az RFT friss megkeresése alapján került a testület elé.
4
Ez utóbbi – módosító indítványként értelmezett – javaslatot a Tanács 8 igen és 1 nem szavazattal elfogadta: 10/2009. (X. 30.) SzTFT számú határozat (1) A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács megállapítja, hogy Szigetköz problematikáját mind hazai, mind az Európai Unió szintjén a BısNagymaros kérdéstıl elkülönítetten szükséges kezelni. (2) A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács támogatja, hogy (a Víz Keretirányelv elıírásai szerinti és a Gyır-Moson-Sopron Megyei Vízgyőjtıgazdálkodási Tervezési Bizottság döntés alapján) az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv elfogadásánál is vegyék figyelembe a SZITE által kidolgozott mőszaki megoldást a Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja, a jó ökológiai potenciál megteremtése érdekében. (3) A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács kezdeményezi, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya – a jelenlegi nemzetközi és jogi lehetıségek között – tegyen lépéseket a Duna és a Dunakiliti duzzasztómő hasznosítására. Ennek kiemelt céljai lehetnek: a) az árvízvédelmi levezetı képesség növelése, b) a jelenlegi mőködtetéssel összeköthetı energiatermelés megindítása (minta: a Rábán a Nick-i megoldás), c) a vízi turizmus és kishajós idegenforgalom, ezáltal a térségi és hazai idegenforgalom segítése. (4) A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács (a szigetközi lakosság életminıségének javítása érdekében és a „Szigetköz –Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács koordinációjában, illetve közremőködésével) kezdeményezi, hogy a) a szubszidiaritás elvének megfelelıen érvényesíteni kell mind a lakossági, mind a civil és szakmai szervezeti, mind a fejlesztéspolitikai helyi igényeket, programokat és kidolgozott megoldásokat; b) az országos szakmai és fejlesztéspolitikai törekvések messzemenıen támogassák a Szigetköz rehabilitációját és fejlesztését; c) az Európai Unió szintjén összehangolt törekvések történjenek az évtizedek óta megoldatlan szigetközi problémák feloldása érdekében. (5) A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács álláspontja szerint legyen kiemelt cél az egymástól elszakított ökoszisztémák kapcsolatának helyreállítása, a fımeder és a kétoldali mellékágrendszerek közös, átjárható és dinamikus vízrendszerének rehabilitációja. (6) A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács álláspontja szerint a Szigetköz problémájának széleskörő, közös összefogással (civil és szakmai szervezetek, közigazgatási és politikai szereplık, hazai és EU-s résztvevık) történı kezelése, a megoldási folyamat elindítása mintaértékő lehet a Dunával kapcsolatos rendezési folyamatban. (7) A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács felkéri elnökét, hogy fenti álláspontjáról és kezdeményezéseirıl tájékoztassa a Szigetköz Kerekasztalt, a Miniszterelnöki Hivatalt, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot (mint az Európai Duna Stratégia megalkotásában magyarországi koordinációt ellátó szervezetet). Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: folyamatos
5
Széles Sándor – visszatérve a tárgyi napirendi pont írásos elıterjesztés egyik pontjához – szavazást rendelt el a testület korábbi határozatainak teljesítésérıl szóló beszámoló kapcsán. A Tanács egyhangú (9 igen) szavazással a következı határozatot hozta: 11/2009. (X. 30.) SzTFT számú határozat A Szigetköz – Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács a lejárt határidejő határozatokról szóló beszámolót elfogadja. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: folyamatos Széles Sándor: Az írásos elıterjesztés arról tájékoztat, hogy a Kunsziget és Dunaszeg közötti út mőtárgya, a Mosoni-Dunán átívelı „Bolgányi-híd” kritikus állapotban van. Dunaszeg polgármestere errıl értesítette – többek között – az RFT elnökét, az MTT és TFT elnökét, valamint a térség országgyőlési képviselıjét. Dunaszeg Község Önkormányzata – az erısen megrongálódott híd lezárását megelızendı legsürgısebb beavatkozások elvégzéséhez – támogatási kérelmet nyújtott be a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz. Az RFT a 2009. szeptember 30-án tartott ülésén úgy határozott, hogy 3.811.838 Ft támogatás nyújtását javasolta a központi vis-maior keretbıl. A dunaszegi polgármester újabb levelében arról tájékoztatta a Térségi Fejlesztési Tanács elnökét, hogy a híd felújításához elnyert vis maior támogatáson túl 2,5 millió Ft saját forrást kell biztosítania, és kérte, hogy a testület ehhez az önrészhez járuljon hozzá. Babos Attila hangsúlyozta, hogy az RFT – a régiós keret kimerülése miatt – egyelıre csak kezdeményezni tudta, hogy a szaktárca az országos tartalék keretbıl biztosítsa az igényelt vis maior támogatást. A most elıterjesztett határozati javaslat módosítását indítványozva kérte, hogy az elnöki elıterjesztés szerint juttatandó 250 eFt TFT-támogatást a Tanács csak a központi vis maior keretbıl remélt forrás elnyerése esetén folyósítsa. A TFT a támogatás kilátásba helyezésével is jelzi, hogy a térségi szempontból jelentıs híd felújítása fontos, egyúttal ösztönzi a mihamarabbi pozitív kormányzati döntés meghozatalát. Széles Sándor elıször az elhangzott módosító javaslatról rendelt el szavazást. Ezt a Tanács egyhangú (9 igen) szavazattal elfogadta. További észrevétel, hozzászólás nem volt, a Tanács egyhangúlag (9 igen) meghozta döntését: 12/2009. (X. 30.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. tájékozódott a Mosoni-Dunán átívelı, térségi jelentıségő „Bolgányi-híd” állapotáról és a tervezett felújításáról; 2. 250.000 Ft-tal kész hozzájárulni a megrongálódott híd lezárását megelızendı legsürgısebb beavatkozások elvégzéséhez (azaz kapcsolódik Dunaszeg Község Önkormányzatának vis maior pályázatához: annak kötelezı önrészéhez vissza nem térítendı támogatást nyújtva); 3. megbízza elnökét, hogy a 2. pont szerinti támogatási összeget a remélt pozitív minisztériumi döntést követıen utalja át az önkormányzat bankszámlájára. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: folyamatos
6
Széles Sándor: Szeptember 24-én Gyırben tartotta alakuló ülését az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Gyır-Moson-Sopron megyei Vízgyőjtı-gazdálkodási Tervezési Bizottsága, mely egyértelmően a SZITE javaslata mellett tette le a voksot. A tárgyi napirendi ponthoz kapcsolódó írásos elıterjesztés – a bizottság álláspontjával azonosulva és egyben megerısítve a TFT egy korábbi határozatát – kezdeményezi, hogy a Tanács ismét állást foglaljon a kérdésben. Észrevétel, hozzászólás nem volt, a Tanács egyhangúlag (9 igen) meghozta döntését: 13/2009. (X. 30.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács • megismerte a Szigetköz alegység kéziratos vízgyőjtı-gazdálkodási tervét és azt támogatásra javasolja az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsnak; • egyetért a megyei Vízgyőjtı-gazdálkodási Tervezési Bizottsága álláspontjával, amely az elfogadás feltételeként rögzítette, hogy fenn kell tartani a vízminıségi vizsgálatokat és azok eredményeit figyelembe kell venni; • kezdeményezi, hogy amennyiben a KvVM által koordinált tervezés (SEA*-hoz kialakítandó magyar javaslat) a Szigetközre vonatkozóan olyan megállapítást tesz, ami az intézkedéseket érinti, azokat az ÉDUKÖVIZIG sürgıséggel tárja a Tanács elé véleményezésre. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: folyamatos (SEA*: a máig lezáratlan magyar-szlovák „vízlépcsıvita” rendezését célzó egyeztetések; az angol elnevezés rövidítése) 2. napirendi pont:
Dunakiliti duzzasztó jövıbeni hasznosításának lehetıségei Széles Sándor köszöntötte az ÉDUKÖVIZIG igazgatóját, Janák Emil urat, és felkérte elıadásának a megtartására. Janák Emil házigazdaként örömmel ad otthont a mai rendezvénynek. Emlékeztetett arra, hogy utoljára a Duna-elterelés idején volt ugyanitt ennyi településvezetı. Akkortájt a vízügyi szakma elkövetette azt a nagy hibát, hogy megpróbálta elmagyarázni: valami miért jó a térségnek. Ezzel azt a benyomást keltette, mintha a vízügynek az általuk szorgalmazott megoldáshoz valami önös érdeke főzıdne. Valójában a területhasználóknak, helyben lakóknak vannak érdekeik, a vízügynek feladatai vannak. Azóta nagyot változott az ágazat kommunikációja és a helyzetértékelés is. Megjegyezte, hogy elıadása után el kell mennie, és a házigazda funkcióit késıbbiekben Tatai Róbert úr fogja átvenni. A mai elıadásra szóló felkérés nagyon jókor jött, mert az EU Víz-keretirányelve kapcsán nem lehet tovább hallgatni. Szükséges, hogy a Szigetközre vonatkozóan valamilyen mőszaki intézkedés megjelenjen a vízgyőjtı-gazdálkodási tervben. A SZITE javaslat a meglévı status quo-t tudomásul veszi. A dunakiliti mőtárgy jövıjérıl pedig lehet és kell is beszélni. Jelenleg van egy parlamenti határozat, amely kvázi tiltja a vízlépcsı létesítményeinek üzembe helyezését. Vetítettképes elıadásában a következı témaköröket tárgyalta: Dunakiliti duzzasztómő és hajózsilip hasznosítási, fejlesztési lehetıségei (a két létesítmény bemutatása, funkciója és kiépítése, valamint a fejlesztési lehetıségek).
7
Dunakiliti duzzasztómő a Duna folyam 1843 fkm szelvényében található a mőtárgy, melynek építése 1984-1989 között zajlott. Jelenlegi funkciója: • felvíz-szintek szabályozásával a szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer vízpótlásának dinamikus szabályozása (1995 évben megépült fenék-küszöbbel egy rendszerben) • árvíz és jéglevezetés • kishajózás és vízi turizmus lehetıségeinek biztosítása • felvízi bögéjében kialakult pufferkapacitással vízminıségi havaria ellensúlyozása Energiatermelési lehetıség: • A mőtárgy két fı részbıl áll: a duzzasztómővi részbıl és a hajózsilipbıl • Magyar Állam tulajdonában, ÉDUKÖVIZIG vagyonkezelésében áll Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer üzemeltetése • Táblaállítással felvízszintek dinamikus szabályozása • Üzemállapotok dévényi szelvénybe érkezı vízhozam függvénye Dunakiliti duzzasztómő hajózsilip • Üzembe helyezése célszerő • Jelentıs mőszaki, hajózási, adminisztratív, építészeti és kezelıszemélyzeti hiányosságok • Elvégzendı feladatok többek között: elzáró kapuk javítása, modern irányítástechnika kiépítése, hajózási jelek kihelyezése, hidraulikarendszer és betonszerkezet felújítása stb. • 2009. évben Igazgatóságunk saját forrásaiból közvetlen balesetveszélyt elhárító, és a minimális mőködési feltételek megteremtését elısegítı beruházást végez Kis(gép)hajós közlekedés áthaladás lehetıségei 1. Biztonságosan üzemelı hajózsilipen keresztül (hajózsilip beruházás) 2. Megfelelı infrastruktúrával átemelés parton (infrastruktúra kiépítése) Evezıs közlekedés áthaladás lehetıségei 1. Biztonságosan üzemelı hajózsilipen keresztül (hajózsilip beruházás) 2. Megfelelı infrastruktúrával átemelés parton (rampák átépítése, kotrás) Vízenergia hasznosítás lehetısége: Az 1995. évben megépült fenékküszöb segítségével megemelt felvíz-szintek következtében kialakult potenciál lehetıséget ad vízenergiahasznosításra a mőtárgyon. A duzzasztómővön jelenleg energiatermelés nem zajlik, de annak kiépítésére és üzemeltetésére teljes körő mőszaki koncepcióval és elvi vízjogi engedéllyel rendelkezı befektetıcsoportok nyújtottak be ajánlatot. Jelenleg 3 konkrét ajánlattevıvel folynak tárgyalások a megvalósításról. Széles Sándor megköszönte az elıadást és megjegyezte, hogy az elsı alakalom, hogy az igazgató úr több dolgot nevén nevezett. Köztudott, hogy Szigetközben a szélenergia hasznosítás hatóságilag tilos, azonban a vízenergia hasznosításának lehetısége megvolna. A rendelkezésünkre álló nagy vízmennyiség a hidrogén meghajtású jármővek üzembe helyezésében óriási szerepet játszhatna. Az igazgató úr elmondása szerint mindez megvalósulhatna, ha a vízenergia hasznosítással egy komplex energetikai rendszer létrejönne. Ezzel a térség egy pozitív energiamérleggel kerülhet ki az energia felhasználás terén. Radnóti Gergely Mennyi pénzre lenne szükség a duzzasztó – igazgató úr által vázolt – „minimális üzemő” indításához? Janák Emil: Az ÉDUKÖVIZIG által erre a célra szánt 20 millió Ft, továbbá a pályázati úton remélt 40 millió Ft segítségével ez megoldható lenne.
8
Szabó Miklós: A duzzasztót folyamatos energiatermelése alkalmas állapotba kellene hozni. A lényegében kész Dunakiliti mővet – mint elektromos energiát termelı létesítményt – nem kihasználni bőn. Tudjuk, hogy nem paksi léptékő energiáról van szó, de ezt a keveset is indokolt hasznosítani. Babos Attila: Nagyon jó lehetıség van a kezünkben, amit nem kihasználni vétek, azonban egyes zöld szervezetek presztizsbıl is támadhatják az elképzeléseket. Világosan be kell mutatni, hogy az az nergiatermelési lehetıségek ténylegesen komolyak-e? Tóth Tiborné dr.: A külsı pályázók helyett állami megoldás elképzelhetı-e az energiahasznosításra? Kalincsák Péter: Milyen volumenő energiatermelésrıl van szó? Tóásó Gyula: Hogyan lehet elérni, hogy a természetvédelmi szempontok elırébbvalók legyenek, mint egy nyereségorientált társaságnak az érdeke? Janák Emil: A duzzasztómő állami kézben van, az állami emberek pedig – ha munkájuk nem tetszik – bármikor kirúghatóak. Mi mőködtetjük a vízmegosztást, ez a tevékenység nem kerülhet máshová. A Rábán megvalósult nicki példa is azt mutatja, hogy aki energiát akar termelni, annak a duzzasztótól független létesítményt kell építenie. A vízszint biztosítása és a vízkormányzás a vízügy kezében marad. Innentıl kezdve minden garantált. Csak azt javasolja: az állam bízzon végre a saját alkalmazottjaiban. Ami az energiatermelés lehetıségét illeti, egyszerőbb hagyni, hogy azt külsı vállalkozás csinálja. Egy vizsgálat szerint 300 millió Ft-ért beépíthetı egy turbina. Az egyik pillérben megvan egy 50 m3/s teljesítményő turbina helye. Energia fogadóállomás újbóli kiépítése szükséges. A nicki példát alapul véve: a maximum 40 m3/s vízhozamra számítva 1,5 MW a teljesítmény, amely kb. 5000 lakos energiaellátását biztosíthatja. Dunakilitinél ennél nagyobb teljesítmény érhetı el, mert ez 50 m3/s teljesítményő lehet. Ennél több víz is érkezhet, de ez állandóan megvan. Nicknél az éves átlag 10 m3/s, itt azonban 50 m3/s is adott. Ez egy kistérségben már érdemi energiatermelés lenne. Az elvi vízjogi engedélyt megkapta a terv, jó esély van arra, hogy elıbb-utóbb (a nem kisszámú ellenzıi vélemények dacára) végre valamiképp hasznosítható lesz a duzzasztó. Horváth Balázs: Az Öreg-Dunán magasabb vízszintet kellene biztosítani hosszútávon. Ellenkezı esetben a Dunakiliti duzzasztónál – a kis vízszintkülönbség miatt – csekély energiatermelési lehetıség adódik. Janák Emil: A fımeder süllyedése kétségkívül problémákat vet fel. A torkolati mőtárgy megvalósításával azonban az 1950-es évek vízszintje biztosítható lesz. Az energiatermeléshez szükséges nagyobb vízszintkülönbséggel számolhatunk. Szokoli Sándor: Örömmel hallja ezeket az információkat, amelyek szerint jó esély van a Dunakiliti mő energiatermelési és turisztikai hasznosítására. Több szempontból kedvezı változást hozna a létesítmény üzembe helyezése: a vízpótló-rendszer biztonságosabb mőködtetését, az állam számára folyamatos bevételi forrásokat, a terület természetvédelmi és turisztikai hasznosítását eredményezné. Kiválóan összekapcsolódhatna itt a víz és kerékpáros turizmus. Széles Sándor megköszönte a tájékoztatót és a hozzászólásokat. Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy a Tanács támogatja az ÉDUKÖVIZIG által vázolt duzzasztó
9
hasznosítási elképzeléseket. Ezek a tervek illeszkednek a jóváhagyás elıtt álló Vízkeretirányelvhez is. (Szentkuti Károly és Barabás Réka távozott, a Tanács 7 fıvel folytatta munkáját.) 3.napirendi pont:
Turisztikai helyzetkép és jövıkép a Szigetközben Széles Sándor: Az elızı napirendi pont kapcsán hozzászólók több turisztikai vonatkozású
megállapítást is tettek, amelyek jó átvezetésként értelmezhetık a tárgyi témához. Köszöntötte Tama István igazgató urat, a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának vezetıjét. Tama István: Szigetköz igazi vonzerejét az ökológiai és társadalmi egyensúly jelenti, illetve jelentheti. A turisztikai trendek alapján elmondható, hogy azok a turisztikai termékek lesznek keresettek a jövıben, amelyek képesek valódi kikapcsolódást és megnyugvást kínálni az idelátogatókat. Vetítettképes elıadásában a következı témaköröket tárgyalta: Turisztikai helyzetkép és jövıkép a Szigetközben A térség a KSH adatok tükrében. A Regionális Turisztikai Fejlesztési Program három fı turisztikai terméket nevez meg: ∗ Egészségturizmus, ∗ Kulturális turizmus, ∗ Ökoturizmus Pályázati lehetıségek: ∗ Sajnálatos módon az idei évben nem volt a Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak lehetısége arra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan pályázatokat jelentessen meg a rendezvények támogatása és a kiadványok megjelentetésének elısegítése érdekében. ∗ A turizmusban így a Regionális Operatív Programban lehetett és lehet jelenleg is pályázni gyógyfürdık fejlesztése, a kulturális turizmus és az ökoturizmus vonzerıinek fejlesztésére, valamint a turizmus szervezeti rendszerének fejlesztésére. Turisztikai Desztináció Nenedzsment ∗ A térség benyújtotta pályázatát a TDM szervezet felállítására. ∗ A Nyugat-dunántúli turisztikai régióban a 12 elızetesen regisztrált térségbıl csak hárman döntöttek végül úgy, hogy benyújtják a pályázatot. ∗ A Regionális Turisztikai Fejlesztési Program három fı turisztikai terméket nevez meg: ∗ 12-en regisztráltak a régióban, közülük 3-an pályáztak is (Szigetköz, Sopron, Bük). Szent Márton zarándokút ∗ Szombathelyi kezdeményezésre fejlıdik Magyarországon ez az egész Európát átszelı zarándokútvonal. ∗ Ez keresztülhalad a térségen is. A Szigetközben ennek az útvonalnak a rajkai templomnál van az egyik kijelölt állomáshelye. ∗ 2016-ra, az európai Szt. Márton évre kell elkészülnie teljes infrastruktúrával az útvonalnak, hogy a kontinens egyik vezetı zarándokútvonala lehessen. EDEN program ∗ Az Európai Unió minden évben meghirdeti az úgynevezett „Kiváló Desztináció” pályázatot, melynek tematikája a jövı esztendıben a vizes térségekhez kapcsolódó turizmus lesz. ∗ Hasznos lenne, ha a Szigetköz megmérettetné magát a pályázaton.
10
Rendezvények ∗ A térség turizmusának erısítésére mindenképpen szükséges a rendezvény-kínálat erısítését. ∗ Fontos lenne, hogy egyedi, a térségre jellemzı, turistacsalogató rendezvények (például az Aranymosó fesztivál) megerısödjenek a közeljövıben. A térségben a turisztikával összefüggésben visszatérı feladat a szúnyoggyérítés. Alapvetı probléma, hogy túlságosan kevés a pénz, mert sajnos csak az idegenforgalmi ágazat áldoz erre a célra. Az üdülési csekkek használata 1997 óta sikertörténetként értékelhetı. Igazi áttörés még nem történt a szezonhosszabbítás tekintetében Széles Sándor: Sajnálatos, hogy a források szőkössége miatt a Regionális Fejlesztési Tanács kevés turisztikai projektet tud támogatni. Tóth István: Törekedni kell a minıségi turizmus elınyben részesítésére, továbbá az egyre terjedı nem kívánatos „buli-turizmus” visszaszorítására. Elfogadhatatlan az Ausztriában meg nem tőrt, példátlan zajterheléssel és felfordulással együtt járó „orgiák” megjelentek a térségünkben. Sokak véleményét tolmácsolja: ezekre nálunk sincs szükség. Köszöni a turisztikai ágazat szúnyoggyérítési támogatását, amelyet a jövıben is kér. Meggyızıdése: a tervszerő elárasztás és a „normál” árvizek után tapasztalható elképesztı szúnyoginváziót az idegenforgalom forrásain túl más ágazatok támogatásával lehetne csak visszaszorítani. Valamit mindenképpen tenni kellene, mert Kurolli professzor tanulmánya szerint a térségben 17-rıl 30 emelkedett a szúnyogfajták száma. Csaplár Zoltán: A lébényi templomra utalva javasolta, hogy a Szigetközi turisztikai ajánlatokban a kapcsolódó térségek kiemelkedı látnivalói mindig jelenjenek meg. Támogatni kellene a nyugaton teljességgel elfogadott gyakorlatot: a helyi termékek jelenjenek meg és kapjanak prioritást a vendéglátásban. Felhívta a figyelmet a vadregényes tájakon vezetı Lipót-Lickó-Lébény turisztikai tengelyre, amelynek Mosoni-Duna hídja nagyon rossz állapotban van. A közlekedési szempontból jelentıs mőtárgy helyreállítására áldozni kellene. Összefogást sürgetett a vadkempingezés felszámolása érdekében. Szabó Miklós: Jelentıs a fejlıdés a minıségi szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatban. A térségben egyre jobb az információ-szolgáltatás és egyre szervezve több a nagyrendezvény. Közülük kiemelte a VOLUTA és a „Szigetköz ízei, vármegye borai” fesztiválokat. Sürgeti a marketing tevékenység erısítését és a kiadványok számának növelését. Sajnálatos fejlemény, hogy az idegenforgalmi adó 1 Ft-jához eddig kapott 2 helyett már csak 1-et kapnak az önkormányzatok, pedig ezeket az összegeket az önkormányzatok mindig visszaforgatták az idegenforgalomba. Szokoli Sándor utalva a nemzetközi jelentıségő Szigetköz-Csallóköz kenu-maratonra, megjegyezte, hogy a Dunakiliti létesítmények üzembe-helyezésével fellendíthetı lenne a térség vízi élete. Erıteljesebb marketing tevékenységre és több pályázati lehetıségre volna szükség. Szerencsés lenne, ha víz közeli (pl. kempingek kialakítására alkalmas) területek tulajdonjogát az önkormányzatok megkaphatnák. Majtényi Tamás meglátása szerint az utbbi felvetések kezelését fogják szolgálni a TDM pályázatok. Szokoli Sándor: Sajnos a TDM-nek már a létrehozása körül is gondok vannak.
11
Széles Sándor: Szeretné, ha az elhangzottak beépülnének a 2010. évi RIB javaslatokba. Tama István: A TDM-ek csak az alakuláskor számíthatnak magas támogatási intenzitással, késıbb „önjáróvá” kell válnia a rendszernek. Egyetért azzal, hogy a térségben nem kívánatos a „buli-turizmus”. A Lipót-Lébény térségnek valóban az összefogás adhat lendület a turizmus vonatkozásában. Régen az IBUSZ foglalkozott belföldi utazások kiajánlásával, azóta sajnos elmondható, hogy belföldi utazásszervezés gyakorlatilag nem létezik. Erre a varázsszó a TDM lehetne, de addig eltelik egy pár év, mire ezt a feladatát be tudja tölteni. A ROP-os pályázati kiírások ökoturisztikai fülében van olyan pályázati lehetıség, hogy turista útvonalakat lehet összeállítani. 2010 a fesztiválok éve lesz, ehhez kéri a jelenlévık segítségét egy térségi rendezvénynaptár összeállításával. Vannak a térségben specialitások is, például a mosonmagyaróvári makett-kiállítás. Az idegenforgalmi adónál már valóban csak 1+1 Ft-os konstrukcióval számolhatnak az önkormányzatok. Szabó Miklós: Látunk a Magyar Televízióban Horvátországot népszerősítı reklámot. Az EuroSporton folyamatosan megy Romániát neves sportolók által egy-egy mondattal népszerősítı reklám. Magyarországon nem látni ilyen jellegő reklámokat. Tama István: A hazánkat népszerősítı utolsó „magyar” Tony Curtis volt. 21 országban dolgozik a Turizmus Zrt. külképviselete. Külföldi adókon a legköltséghatékonyabb megoldásokkal igyekeznek népszerősíteni az országot. Az elmúlt 2-3 évben valóban nem jelent meg a sportcsatornákon Magyarország. Széles Sándor: A szubszidiaritás elvét érvényesíteni kell. 2007 óta megjelenı EU-s pályázatok kapcsán viszont az látszik, hogy kıkemény centralizáció zajlik. Tehát egy ellentétes irányú folyamatot kell elindítani. Amíg a központból olyan emberek döntenek, akiknek fogalmuk sincs a térségben jelentkezı problémákról, addig ez a rendszer ilyen lesz. 2007 óta a helyzet rosszabb lett. Nemcsak a gazdálkodóknál rossz a helyzet, hanem az államigazgatásban is. Szombathely polgármestere például az RFT ülésén jelezte: a fordított ÁFA miatt a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság fizetésképtelenné válhat, ha az EU-s pályázatok miatt ki kell fizetnie az ÁFÁ-t. A kormány arra nem figyelt oda, hogy a saját államigazgatási szerveinek a fizetıképességét biztosítsa. Kéri, hogy az itt elhangzott véleményeket az igazgató úr továbbítsa a megfelelı fórumokra. 4.napirendi pont:
Szigetköz erdıfejlesztési terve Széles Sándor: Köszöntötte Nagy Imrét az erdıfelügyelıség igazgatóját és Kalincsák Pétert, aki az erdıfejlesztési tervet készítette. Csak 2,5 napja kaptuk meg a teljes dokumentációt, úgyhogy annak megismerése és arról való véleményalkotás most elég nehézkes. Teremtsünk alkalmat és lehetıséget a tervezınek és a megjelenteknek a bıvebb ismertetésre és a párbeszédre. Kalincsák Péter vetítettképes elıadásában a következı témaköröket tárgyalta:
12
Az erdıfejlesztési terv meghatározza az egyes tervezési térségek erdeinek gazdasági és társadalmi szerepét és szolgáltatásait, valamint ezek fejlesztését, szabályozását. Feltárja az erdei közjóléti fejlesztés és a térség erdıterület növelési lehetıségeit. Az erdık hármas szerepének hosszú távú megırzését és fejlesztését, valamint a társadalmitulajdonosi, illetve a gazdasági érdekek közötti összhang megteremtését szolgálja. Az erdıfejlesztési terv a térségi tervezés erdészeti szakági terve, segítségével az erdıgazdálkodás jobban bekapcsolódhat a társadalmi-gazdasági tevékenységbe. Az erdıfejlesztési terv készítésének célja: ∗ Meglévı erdık gazdasági és társadalmi szolgáltatásainak felmérése és értékelése. ∗ Erdei közjólét tevékenység és infrastruktúra vizsgálata, fejlesztési lehetıségek, irányok kidolgozása. ∗ Erdıterületek bıvítési lehetıségének feltárása. A terv felhasználási lehetıségei: ∗ Adatokat és tájékoztatást ad a területi tervezés számára az erdınek társadalmi, ökológiai és gazdasági szolgáltatásairól. ∗ Felhasználható területfejlesztési és –rendezési tervek, így a kistérségi fejlesztési programok és a településrendezési tervek készítése során, mint erdészeti adatszolgáltatás és ágazati programjavaslat. ∗ Erdészeti ágazat gazdálkodó szervezetei és területi hatósági szervei számára segítséget nyújt abban, hogy a gazdálkodás, az erdészeti igazgatás, az erdıtervezés során figyelembe tudják venni a regionális és a települési szintő társadalmi igényeket. A tervezési terület 18,3 %-át borítják erdık, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a térség életében. Az erdık szerepe a gazdasági értéken messze túlmutat hiszen az erdık jelenléte többek között szoros összefüggésben van az árvíz elleni védekezéssel, a térség környezeti állapotával, tájképi megjelenésével és turisztikai vonzerejével. Ebbıl adódóan az erdık kérdésköre nem csupán gazdasági kérdés, hanem nagyon fontos ökológiai és társadalmi tényezı. Az erdık sokrétő társadalmi és gazdasági szolgáltatásainak feltárása, hasznosítása és fejlesztése érdekében a Vas Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatósága (mint területileg illetékes erdészeti hatóság) kezdeményezte a Szigetköz Erdıfejlesztési Tervének elkészítését. A tervezési terület számokban: ∗ Érintett települések száma: 28 ( Gyır-Moson-Sopron megye) ∗ Tervezési terület nagysága: ~ 610 km2 (KSH.2007 január) ∗ Állandó lakosok száma: 65 932 fı ∗ Erdıtervezett terület: 11 147,8 ha ∗ Erdıállománnyal borított terület: 9208,2 ha A tervezési terület vizsgálata – Természetföldrajzi és növényföldrajzi adottságok • Domborzat, Éghajlat, Talajok • Vízrajz • Növényzet – Térségi vonatkozások • Az ország észak-nyugati sarkában, hármashatár közelében található „zöldövezet” • 2 kistérségbe tartozik a 28 község, amelyek Önkormányzatai 7 önkéntes szervezıdéssel létrejött térségfejlesztési társulás munkájában vesznek részt Tájhasználat (vízjárástól függı gazdálkodás évszázadokon át) 13
Mezıgazdasági területek • Folyamszabályozás tette lehetıvé mezıgazdaság fejlıdését, elıtte külterjes állattartás dominált • Jelenleg a tervezési területnek 62%-a mezıgazdasági használatban van, amelybıl 90% szántó Települési területek (részarány 10%) – Szigetköz Magyarország legkiterjedtebb szigetrendszere – Lakott területek „követték” a vízmozgást – Épületállomány, népesség „kicserélıdése” – OTrT – kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelt területek: Rajka, Bezenye, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Kimle, Károlyháza Erdıgazdálkodási területek Szabályozásokat megelızıen gyors szukcessziós folyamatok, állandóan változó társulások Korabeli katonai térképek szerint a XVIII. század végére a természetes erdıállomány töredéke maradt meg, elsısorban a ridegtartás következtében 1800-as évek végétıl, de fıként II. világháborút követıen nemesített fajták elterjedése, természetes társulások visszaszorulása dominál Az 1960-as években megközelítıen 14 %-os erdısültség volt jellemzı a Szigetközben Jelenleg az erdık 46%-át, az Öreg-Duna hullámterében levı állományok 68%-át nemesnyár állományok adják Környezeti állapot vizsgálata – Vizek minısége • 5 üzemelı és 6 távlati ivóvízbázis • Szennyezıdés veszélye – Talajok minısége – Levegı minısége – Élıvilág állapota • Az ország 0,6 %-át kitevı Szigetközben megtalálható az edényes flóra 47%-a és a hazai halfajok 80%-a Védett természeti értékek – 1991. óta Fertı-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság látja el a természeti értékek védelmét • Szigetközi Tájvédelmi Körzet – 1987-ben alapították, területe 9157 ha, amelybıl 1326 ha fokozottan védett – Számos hazai ritka faj (orchideák, lepkék), társulások, madarak 200 faja átvonul vagy költ • Fertı-tavi Bioszféra Rezervátum – UNESCO - 650 ha • Erdırezervátum (Lóvári-erdı) • 9 exlege védett láp • Natura 2000 (~ 20 000 ha) • Érzékeny Természeti Területek (~5 400 ha) • Egyedi Tájértékek • Helyi jelentıségő védett természeti érték (26 db) Az erdık tulajdoni- és kezelési viszonyai – 11 148 ha erdıtervezett terület • 71,9 % állami tulajdon – 80 %-ban Kisalföldi Erdıgazdaság Zrt. • 27,8 % magántulajdon
14
– 38,7 % egyéni erdıkezelı – 25 % rendezetlen (770 ha) • 0,3 % közösségi tulajdon Az erdık kormegoszlása – 65,8 %-a 30 évesnél fiatalabb – 99 % -a 80 évesnél fiatalabb Az erdık rendeltetése – Minden faállománnyal borított erdırészletnek van rendeltetése – A tervezési terület erdeinek megoszlása rendeltetés szerint: • 67 % természetvédelmi • 5 % „egyéb” védelmi (pl. gát-, partvédelem) • 28 % gazdasági • ~0 % közjóléti erdı • Az erdık növekedése és egészségi állapota • Erdı- és fagazdálkodás a Szigetközben • Az erdık közjóléti szolgáltatásai A SZIGETKÖZ ERDÉSZETI FUNKCIÓTERVE • Az erdı társadalmi és gazdasági funkcióinak értékét – azaz gazdasági és társadalmi szolgáltatásainak mértékét egyrészt az erdı állomány-összetételtıl függı jóléti hatásokat produkáló képessége - az erdıállomány érték, másrészt az erdı alatti termıhely potenciális értékétıl és az elhelyezkedésétıl, azaz a környezeti veszélyforrásoktól, vagy védendı objektumtól való távolságától függı védelmi, ökológiai vagy üdülési igényt tükrözı erdıfunkció érték együttesen határozzák meg. Levegı- és klímavédelmi funkció • Mezıvédı erdısávok • Fıbb közlekedési útvonalak menti erdıtelepítés • Duna páratöbbletének megóvása Vízvédelmi funkció: a „vizek világában” az erdı megléte a felszíni és a felszín alatti vizek megóvását önmagában szolgálja Talajvédelmi funkció Eróziós károk csökkentése - ártéren - mezıgazdasági területeken Objektumvédelmi funkció • Szigetközben kiemelt jelentıséggel bír a gát- és partvédelem • Meghatározott állományszerkezet kialakítása, speciális kezelést igényel, amely konfliktust jelenthet az erdı egyéb elvárásaival szemben Közjóléti funkció – Mindössze 3,5 ha erdıterületen jelenik meg rendeltetésként a közjóléti/üdülési cél – Országos erdészeti közjóléti nyilvántartásban 12 db létesítmény szerepel – Kb. 25 km-nyi tanösvény (FHNPI, Önk. Civil szervezetek) – Nem erdıterületen kialakított elsısorban oktatást szolgáló létesítmények • Madárlesek, Erdei iskolák, Erdei iskola és Ökopark, nyári tábor stb.) –
Az erdık általában nem „célterületei” a szigetközi turizmusnak, azonban annak nagyon sok esetben „hátterét” - környezetét adják Erdıfunkciók közötti konfliktusok – Az erdıterület 22 %-án vizsgálandó – Elsısorban Objektumvédelem és élıhelyvédelem közötti ill.
15
– Közjólét és élıhelyvédelem közötti Konfliktusok feloldása – prioritási sorrend, övezeti besorolás meghatározása Szigetköz erdeinek funkcióövezeti besorolása • Erdıfunkció övezetek – Általános jellemzése – Az egyes övezetek szabályozásának javaslata, az „összegyőjtött” • Erdészeti • Természetvédelmi • Vízgazdálkodási elıírások alapján • Az erdık immateriális értéke – Új erdıtelepítésének költségébıl indul ki – Az idıs erdı koránál, elhelyezkedésénél, összetételénél stb. fogva nagyobb értéket képvisel – Az eszmei érték meghaladja a gazdasági értéket • Az erdık gazdasági értéke – Termıhely (föld) és faanyag értékének összege – NYME Erdımérnöki Kar Erdıvagyongazdálkodási Intézet által kidolgozott módszer KÖZJÓLÉTI-TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI PROGRAM • Erdei turisztikai formák – ökoturizmus – Gyalogos természetjárás – Kerékpáros turizmus – Lovas turizmus – Vadászturizmus – Horgászturizmus • Erdészeti közjóléti tevékenység a Szigetközben – Országos erdészeti közjóléti nyilvántartás létesítményei, 12 db (pl. Krisztinaberek, Diósi erdei iskola, Hédervári sétaerdı) – Megváltozott támogatási rendszer • Közjóléti turisztikai feltárás – Tanösvények (Holt-Duna Tanösvény, Morotva-tó, Mikota-tö., Szigetközi Ökoturisztikai Bemutató Útvonal) – Turista jelzések – Erdıt érintı kerékpározható nyomvonalak • Erdıállományok közjóléti turisztikai szempontú vizsgálata Szigetköz turizmusának fejlesztési irányelvei – Szigetköz térségének területfejlesztési koncepciója alapján • Vizi határátkelıhelyek megnyitása • Vizi utak, vizi turizmus, „vizi fogadók” fejlesztése • Kerékpárút, lovastúra útvonalak fejlesztése • Falusi turizmus fejlesztése • Konferencia-, és termálturizmus fejlesztése • Erdei turizmus fejlesztésének irányelvei – Erdei közjóléti létesítmények • Meglevı létesítmények fenntartása, fejlesztése • Frekventált helyeken újak létrehozása – Vizi turizmus támogatása • Kikötık, kempingek környezetének kezelése (erdıkezelés) – Gyalogos turizmus fejlesztése
16
•
Tanösvények, turistanyomvonalak a lakott terület közelében, látnivalók felfőzése (falusi turizmushoz kapcsolódóan) – Kerékpáros turizmus fejlesztése • EUROVELO – Lovastúra úthálózat fejlesztése • nyomvonal-hálózat kialakítása az érintettek bevonásával • Közjóléti fejlesztési program megvalósításának feltételei – Érintettek összehangolt együttmőködése • Területfejlesztési Tanácsok, Területfejlesztési Társulások • Önkormányzatok • Erdészeti Hatóság • Erdıgazdaságok • Nemzeti Park • Tulajdonosok • Társadalmi szervezetek – Támogatási rendszer kidolgozása, mőködtetése • Az erdıgazdálkodó nem érdekelt a közjóléti szerepvállalásban – A kialakított közjóléti turisztikai rendszer propagálása ERDİTELEPÍTÉSI PROGRAM Erdıterület növelésérıl általában • Környezetfejlesztési célok • Gazdasági célok • Társadalmi célok Erdıtelepítés természetvédelmi irányelvei (Magántulajdonosok tájékoztatása általánosságban) • Erdıtelepítésre alkalmas területek a Szigetközben – Minimális az erdıtelepítésre figyelembe vehetı terület • Védett területek nagy hányada • Kiváló mezıgazdasági terület „az ország éléskamrája” – Erdıtelepítés igénye nem számottevı a földtulajdonosok részérıl – Ezekbıl adódóan Erdıtelepítési Program nem állítható össze a Szigetközben, nincsenek programszintő erdıterület növelési lehetıségek • Önerdısülı területek (nem erdı) – Csatornák menti területek • Vízfelület árnyalása, pufferzóna „Víz keretirányelv” – Öreg-Duna medre • Intenzív szukcessziós folyamat • Mederérdesség növekedése • „Megoldatlan” kezelés – Dunakiliti víztározó • „Szőz terület” • LEHETİSÉG: Vízgazdálkodás –Természetvédelem –Kutatás Közjólét - Gazdálkodás együttes megjelenésének mintaterülete (Tóth Tiborné dr. és Szabó Miklós távozott, a Tanács 5 fıvel folytatta munkáját.) Nagy Imre: Az erdészeti igazgatás tájban és emberben gondolkodik, ezért is vállalták a most ismertetett terv kidolgozását, amely nem alapfeladatuk. A szombathelyi igazgatóság 3 megyére kiterjedı mőködése során ügyfélként kapcsolatokat tart a tulajdonosokkal, a gazdálkodókkal és az önkormányzatokkal. Mint államigazgatási szervnek nincs érdeke, csak
17
feladatai vannak, amelyek közül az egyik legfontosabb a parciális érdekek összehangolása. A tárgyi tervezési munka során lehettek kommunikációs problémák, de kezdettıl törekedtek a nyitottságra és az érintettek észrevételeinek figyelembevételére. Felhívta a figyelmet a Duna Tv-ben sugárzott „Szövetségben a fák világával” címő sorozatra. Jelentıs változás a munkájukban, hogy míg korábban kicsi, napjainkra már egyre nagyobb területi egységekben történik az erdıfejlesztési koncepciók kialakítása és a munka végrehajtása. Széles Sándor: İszintén köszöni az elvégzett munkát. Szimpatikus volta a téma felvezetése és tárgyalása. Szeretné, ha az elkezdett munkát széleskörő egyeztetési folyamat követné. Az aggodalom tárgya az volt, hogy a tapasztalatok szerint, ha elkészült egy ilyen vagy ehhez hasonló volumenő terv és abban nem kerültek bele a helyiek elképzelései, akkor azt pontosan a helyiek ellen használták fel. Köszöni a jó szándékot. Kéri, hogy ne tekintsék lezártnak a dokumentumot és a még beérkezı vélemények figyelembe vételével történjen annak véglegesítése. Nagy Imre: Kezdjük érteni egymást. Ennek a tervnek nincs jogi hatása, ez egy segédanyag, egy silabusz. Semmilyen jogi következménye nincsen. Széles Sándor: Az országgyőlési határozat sem joganyag, ennek ellenére számtalan szervezet és személy tekinti hivatkozási alapnak. A második Gyurcsány- és elsı Bajnai-kormány ideje alatt a Szigetközbe egyetlen forint támogatás nem érkezett. Ígéretek és szerzıdések vannak, de forint nem érkezett. Ezzel szemben budapesti központtal rendelkezı „zöld” szervezetek 2008. dec. 27-ei Kormányhatározat alapján kaptak 350 millió Ft-os támogatást, amit nem ennek a térségnek az érdekei szerint használnak fel. Bízik abban, hogy Tóth Tiborné dr. képviselı asszony a fennmaradó mandátumi idejében talán meg tudja akadályozni a hasonló eseteket. Fontos, hogy bármilyen dokumentáció – ami szakigazgatási szervektıl érkezik – ne teremthessen olyan konfliktus helyzeteket, amit évek óta igyekszik a térség kiszőrni. Köszöni a beszámolót. Tóásó Gyula: Az anyag szerint 28% a magánerdık aránya. A terv 6%-nyi közjóléti erdı kijelölését, illetve kialakítását irányozza elı. Figyelemmel arra, hogy jelenleg csupán 0,3% a közösségi tulajdon, nagy kérdés, hogy a közjóléti erdık 6%-os aránya miként fog „kialakulni”. Csányi Józsefné: Mátrafüredi élményeirıl beszél. Végre hallani lehet ilyenekrıl, hogy erdı, táj természet. Amire egyre nagyobb igény jelentkezik. Szigetköznek is ez a varázsa. Az emberek alig várják, hogy kimozdulhassanak a természetbe. Ha a környezı települések ebbıl a turizmusból remélnek hasznot, mindent meg kell tenni ennek érdekében és foglalkozni kell az erdıkvel és magával a témával. Csaplár Zoltán: Vannak rossz tulajdonosok, míg mi gondosan kezeljük. Mária Terézia ideje óta van erdımővelési erdıtörvény és aszerint kell végezni a dolgokat. Mindenki érdeke, hogy az magántulajdonban lévı erdı is rendben legyen. Arra kért mindenkit, hogy mindenki a „jó gazda” gondosságával kezelje a problémát, és kölcsönösen nyújtsunk egymásnak segítséget. Babos Attila: Az elmúlt ülés óta eltelt 2 hónap kevés kommunikációt hozott, feltétlenül szükséges lenne egyeztetni az önkormányzatokkal, mert a jól kidolgozott erdıfejlesztési terv nagy segítséget jelenthetne a térségnek.
18
Tatai Róbert: A vizek biztonságos levezetésének biztosításának fontos szempont legyen. A be-erdısült területeken gondot okozhatnak az esetenként 8-10.000 m3-es vízhozamok. Az erdık ugyanis a gyors levezetést akadályozzák. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés során egyébként jó volt a kapcsolat az erdészeti ágazattal. Nagy Imre a polgármesteri hozzászólásokra reagálva hangsúlyozta, hogy az erdészet részérıl voltak kommunikációs problémák. Annak ellenére fontos része a tervnek a közjóléti elem, hogy összességében a kifejezetten ilyen besorolású erdık aránya elenyészı (0,3%). Indokolt tiszta tulajdoni viszonyokat teremteni, és világosan definiálni azt, hogy a terület gazdái mit akarnak. Az erdészet közjóléti tevékenységére példaként hozta fel, hogy a turisták által hátrahagyott szemét összeszedésére 1 milliárd Ft-ot fordítottak. Az úttörı jelentıségő szigetközi tervezés indítását követıen a Sokoró-tréségi tervezés is megindult. Sajnálatos, hogy a 22 véleményezésre kért önkormányzat közül csak 2 jelzett vissza (közülük az egyiknek nem volt észrevétele, a másik sem volt érdemi hozzászólás). Várják a www.aesz.hu honlapon tanulmányozható dokumentumokkal kapcsolatos esetleges észrevételeket. (Csányi Józsefné és Tóth István távozott, a Tanács 3 fı részvételével folytatta munkáját.) Horváth Balázs: A körzeti erdıtervezés és a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés összehangolása idıszerő és indokolt. Szokoli Sándor: Valóban tájban és emberben kell gondolkodni. Mindnyájunk érdeke, hogy a közjóléti erdık aránya növekedjen. A hasznosításról szóló döntéseket a szubszidiaritás elvének megfelelıen minél alsóbb szinten kell meghozni. Széles Sándor: Felhívta a figyelmet a megyei önkormányzat és a Nyugat-magyarországi Egyetem szervezésében november 4-én, a gyıri Megyeházán tartandó klímavédelmi konferenciára. Radnóti Gergely: Az EU a már elfogadott Balti Stratégiához hasonlóan Európai Duna Stratégiát is készít. Hazánknak elemi érdeke, hogy az elkövetkezendı 1 év során, a magyar elnökséget megelızı idıszakban markánsan megfogalmazza elvárásait. Javasolja, hogy a Tanács vállaljon szerepet az éppen aktuális projektgyőjtési és projektgenerálási munkában. A Tanács koordinálja a térségbıl érkezı igényeket (hasonlóan ahhoz a munkához, amelyet a térség szereplıi a LIFE projekt keretében már végeztek). Uniós szinten 150 db projekt lesz. A stratégia egyébként nyilvános, a dokumentáció tanulmányozható a www.nfgm.gov.hu oldalon. Széles Sándor: Emlékeztetett a Dunával kapcsolatos, Ulmban rendezett konferenciára, amelyem személyesen részt vett és ahol a Magyar Állam sajnos nem képviseltette magát. A konferencián egyébként a vízi közlekedés fejlesztését nevesítették elsı számú prioritásként, miközben a jövıben a természetvédelmi és egyéb szempontoknak lényegesen kisebb súlyt szánnak. Csaplár Zoltán: Mecséren 2009-ben ismét árvíz volt. Az önkormányzat a vízügy által elrendelt védekezés keretében jelentıs gépi munka elvégzésére adott megbízást. Forrás hiányában azonban az elvégzett tevékenység ellenértékét kifizetni máig nem tudta, mert a megpályázott vis maior támogatás lehívásához 30%-nyi önrészt kellene felmutatnia. Ez az összeg azonban a forráshiányos önkormányzatnak nem áll a rendelkezésére. Sajnálatos, hogy
19
az évek óta megvalósítani tervezett töltésépítés a mai napig nem kezdıdött meg. A térségi jelentıségő fejlesztést megalapozó rendezési tervmódosítások finanszírozása is gondot okoz. A majd ártérbe kerülı földek nyilván elértéktelenednek. Ugyancsak térségi jelentıségő probléma a lickópusztai híd rossz állapota. Indokolt lenne mielıbbi felújítása, hisz a mecséri állami közúton lévı Moson-Duna híd rövidesen aktuális korszerősítése esetén Lickópuszta lehetne a kijelölt terelıút. Kezdeményezi, hogy a felsorolt problémák megoldásában a Tanács segítse az önkormányzatot. Széles Sándor: Indokolt megvizsgálni azt, hogy a töltésépítések miatti rendezési tervmódosítást lehetne-e a Mosoni-Duna projektbıl finanszírozni. A mecséri és dunaszentpáli töltésépítés elhúzódása, csúszása a térség számára egyébként elfogadhatatlan. Mielıbbi megvalósítását sürgetni fogjuk a KvVM-nél. A híddal kapcsolatos megoldásra váró problémák részletes bemutatását írásban indokolt összefoglalni, ennek összeállítására kéri a mecséri polgármestert. Tatai Róbert ÉDUKÖVÍZIG szakaszmérnök-helyettes: A következı héten kerül sor a Mosoni-Duna rehabilitációjának településekkel történı tervegyeztetésére.
Széles Sándor megköszönte a megjelenteknek a tanácsülésen való részvételt és az aktivitást, majd az ülést bezárta. Gyır, 2009. november 16.
A jegyzıkönyvet készítette:
A jegyzıkönyv hiteléül:
Székely Imre
Széles Sándor
20
JELENLÉTI
ÍV
A „SZIGETKÖZ – FELSİ-DUNA MENTE” TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS Dunakiliti, 2009. október 30-án 10 órakor kezdıdött ülésének résztvevıirıl
21
