I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE. A Sajó völgye

I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA



SAJÓ MENTE

A Sajó völgye A Sajó Gömör megye keleti részének meghatározó folyója, évmilliók alatt egy csodálatosan szép völgyet alakított ki észak-déli irányban. A táj nemcsak festői, hanem rengeteg természeti és ásványi kincset is rejt magában. A Sajó északon a Gömör-Szepesi-érchegységben ered Dobsinától nem messze, a Sztolica nevű csúcs alatt, mintegy 1300 méteres tengerszint feletti magasságban. A folyót övező hegyek északon ércekben gazdagok, Rozsnyótól délre viszont már mészkősziklák között tör magának utat a Sajó. A magyar államhatárt 92 kilométer után éri el, Gömört pedig Putnoknál hagyja el. A Sajót tápláló Dobsina-, Csermosnya-, Csetnek-, Murány- és Turóc-patakok hosszú, keskeny, észak-déli irányú völgyeket alakítottak ki a tájban. A vidék települései túlnyomórészt ezekben a völgyekben keletkeztek. A Sajó-völgyi lakosok sokféle nép utódai. Északon szlovákok éltek, akik elsősorban állattenyésztéssel foglakoztak. A honfoglaláskor érkező Hanva nemzetség a Sajó középső folyásánál telepedett le. Ők növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglakoztak. A tatárjárás után németeket telepítettek ide, akik a hegyek mélyén rejtőző aranyat, ezüstöt, rezet, vasat bányászták. Ők alapították a völgy északi városait: Dobsinát és Rozsnyót. A zsidóság megjelenése a kereskedelem fellendülését hozta magával, a cigányság pedig sok híres prímást adott a vidéknek. Közülük is kiemelkedett a gömöri születésű Czinka Panna. Országszerte híres volt a rozsnyói mézesipar és a vászonfehérítők. A vásárokra északról érkezők fából készült eszközöket, juhsajtot hoztak, délről pedig gyümölcsöt, gabonaféléket vittek haza. A török veszedelem idején egész falvak néptelenedtek el, sok közülük többé nem is népesedett újra. A XVII. századra a reformáció elért szinte minden településre. A szlovákok elsősorban az evangélikus hitre tértek át, a magyarok reformátusok lettek. Az erős ellenreformáció során a Sajó mente református prédikátorait is bíróság elé állították, halálra ítélték vagy gályarabságra küldték. A katolikus egyház a reformáció ellensúlyozására Mária-Terézia idején Rozsnyón püspökséget alapított. A Rákóczi-féle szabadságharc idején Rozsnyó fontos eseményeknek volt a színhelye, a fejedelem nemcsak itt, de több településen is megfordult. A völgy történetére két nemesi család volt nagy hatással. A XIII. századtól a Bebek család bírt nagy jelentőséggel, akik a monda szerint királyi engedéllyel hét „juhakolt” építettek a vidéken: Torna, Krasznahorka, Berzéte, Szádvár, Csetnek, Sólyomkő és Pelsőc várait. A Bebek család kihalása után a XVI. századtól kezdve az Andrássy család lett a vidék gazdaságának meghatározója. A XIX. századra Magyarország egyik legfejlettebb iparvidékét hozták itt létre számos bányával és vasolvasztóval. Emellett a lakosság földműveléssel, mészégetéssel és szénégetéssel is foglalkozott. A XX. század elején a vasipar hanyatlása miatt sokan kivándoroltak Amerikába, de a két világháború időszaka is kemény próbák elé állította az embereket. A második világháború után fejlődésnek indult az ipar, ami környezetszennyezést hozott magával. A Sajó élővilága szinte kipusztult, amit a folyószabályozás is befolyásolt. Az élővilág a folyóba a szigorú környezetvédelmi szabályok meghozatala után (1989) tért vissza. A táj szépségét külföldön is elismerik: a Sajó középső folyásának magasba emelkedő részeit - a Szlovák-karszt az Aggteleki Nemzeti Parkkal együtt - 1995-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

84


Dobsina (Dobšiná, Dobschau)

Földrajzi elhelyezkedése: A város a Szlovák-érchegység délkeleti lejtőin, a Dobsinai-patak völgyében fekszik, északi határát a Szlovák Paradicsom érinti. Tengerszint feletti magassága 468 m. Lakossága: 5112 fő. Történelme: A város neve a szláv Dobsa személynévből ered és „Dobsa birtoka” jelentésű. A település a Dobsina-patak két oldalán erdőirtással keletkezett 1326-ban, szász bányászok alapították. 1417-ben Zsigmond királytól vásártartási jogot kapott. A település a XV. századtól a Bebek család csetneki uradalmához tartozott. A család kihalása után több ura volt a Thökölyektől egészen a Rákócziakig. A husziták támadásain kívül a várost a törökök is veszélyeztették, felgyújtották, lakosságát elhurcolták. 1556-tól a füleki török közigazgatásnak fizetett adót. A XVIII. században Mária Terézia szabad királyi város címet ajándékozott a településnek, bár ezt hamarosan el is vesztette. A hegyek gazdag érceiből a város gyorsan meggazdagodott. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, majd később vasat, rezet, kobaltot és higanyt bányásztak. A XVII. században Dobsina a környék vasiparának központja lett, ahol nemcsak közönséges vas, hanem acél is készült. Már Mátyás király híres Fekete serege is az itt készült fegyverekkel volt ellátva, de a fegyvergyártás a Thökölyek és a Rákócziak idején is fontos volt. A bányászat és a kohászat a XIX. század végén szűnt meg.



SAJÓ MENTE

A városban különböző céhek voltak: kovács, varga, tímár, mészáros, csizmadia, szabó stb. 1686-tól 1875-ig Dobsinán papírgyár működött, Czieser János alapította a várostól keletre fekvő Hottersgundvölgyben. A papírt a debreceni nyomdába szállították.

Az evangélikus templom

A település látványosságai:  Evangélikus templom; a róla szóló legrégibb emlékek a XIV. századból valók. A gótikus templom falait értékes freskók díszítik, melyeken Hildegard von Bingen, német szent látható. A motívumot a várost alapító német bányászok hozták magukkal. A reformáció korszakától kezdve a templom máig az evangélikus egyház birtoka. Sekrestyéjében a török betörést idéző emléktábla van elhelyezve. Templomtornyát óra ékesíti, a harangokat az első világháborút követően öntötték. 

 

Római katolikus templom Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelve, 1792-ben épült empire stílusban. Neoreneszánsz városháza, 1870-ben épült. Klasszicista stílusú lakóházak a történelmi városközpontban.

A város híres szülöttei:  Mikulik József; jogász, történész, legelső munkája egy Dobsináról és a dobsinai jégbarlangról szóló német nyelvű ismertetés volt, majd megírta A bánya és a vasipar története Dobsinán című művét. A Magyar kisvárosi élet című történelmi tanulmányában Rozsnyó történetét dolgozta fel 1526-tól 1715-ig. 



Pákh Mihály evangélikus püspök dobsinai német származású volt, akit a szabadságharc melletti kiállásáért meghurcoltak. Lux Gyula pedagógus, oktatásszervező, nyelvész, aki nagy szakértelemmel kutatta Dobsina, valamint népe, a gömöri németség eredetét, múltját. E témákban született tanulmányai és könyvei ma is nagy jelentőségűek.

A városháza 85








SAJÓ MENTE

Szontágh Pál megalapította a maszinkói papírgyárat, majd a csetneki rézhámor fejlesztését vezette. Szlávik Mátyás lelkész.

Tudod-e, hogy:  1944-től a városban katonakórház mőködött. Főorvosa MUDr. Viliam Chorváth volt. Ugyanebben az évben végezték ki a város főterén Adler Károlyt, a Petőfi Sándor partizáncsoport vezetőjét is. A második világháború után Dobsina magyar és német lakosait kitelepítették. 1945. június 18-án 265, a kitelepítés után visszatérni szándékozó német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái mészárolták le.  1896-ban Dobsinán drótkötélpálya épült, ami Fülöp Cóburg herceg tulajdonában volt. A pálya vas-

A város látképe



A bányászat emlékszobájának kiállítása Dobsinán

ércet, faszenet, nyersvasat szállított Dobsinából Sztracenára, ill. a Gölnicvölgybe. A csillék egyenként 200 kg terhet bírtak el, naponta 1700 q anyagot szállítottak. Bánrévétől Dobsináig haladt a 70 km hosszú ipari vasút, mely a Sajó-völgy vaskohói és ipari telepeiről szállította az ércet. Dobsina címere különbözik a régitől, viszont ez is a város alapítóinak foglalkozását szimbolizálja. A piros pajzsban két bányászkalapács van elhelyezve, nyelük egymást keresztezi. A két kalapács mellett bal és jobb oldalon is egyegy ezüst csillag látható, alattuk pedig egy ezüst hold. Dobsinai bányászok fáklyabotja

FELADATOK: 1. A XVIII. század vége felé a bányászat fellendült. Kutasd fel, milyen nevű bányák működtek a városban! Járj utána, kinek volt ez köszönhető. Mit fedezett fel? Mi a kékleny? 2. Minden év pünkösd másnapján a bányászok megtartották a vájnár ünnepet. Kutasd fel, hogyan zajlottak ezek az ünnepségek! Tervezz meg egy vájnár ünnepet a hagyományok �gyelembe vételével. 3. 1872-ben a bányászok bérének levonásából megalakult a Bányásztársláda. Kutasd fel, mi volt a célja. 4. Kutasd fel és készítsd el Dobsina régi címerét! Mi látható rajta? Hogy függ össze a város nevét magyarázó mondával? A mondát játsszátok el! 5. Járj utána, melyik magyar költő látogatott gyakran Dobsinára a Rosinger-házba. 6. 1853-ban Dobsina egyike volt azoknak a városoknak, ahol megpróbáltak a dolgozók kisgyermekein segíteni. Hogyan? Mit alapítottak? Mit tudsz a történetéről? 7. Milyen telepek tartoztak még Dobsina külterületeihez? Keresd meg a térképen ezeket, saját készítésű térképeden te is jelöld be! Saját szimbólummal jelöld ki, mivel foglalkoztak itt a lakosok! 8. Gyűjts további információkat a város híres személyiségeiről! 9. Ki a maróni üveghölgy? Járj utána a történetnek. 86


Sajóréde (Rejdová)

Földrajzi elhelyezkedése: A település a Szlovák-érchegység délkelti részén, a Sajó felső folyásának völgyében fekszik. Lakossága: 738 fő. Történelme: A falu keletkezésére kétféle magyarázat is létezik. Az első szerint a XVI. század első felében a vlach jog alapján keletkezett, a másik szerint viszont már a XIV. században létezett. Az eredeti település egy km-rel lejjebb feküdt a mostanitól, Rybnicának nevezték. Erről tanúskodik ma Rejdova egyik dűlőneve, a Rybník is. A település a csetneki Bebek család birtoka, majd a XVII. századtól a krasznahorkai uradalomhoz tartozott. Az 1707-es években még földesurai között találjuk Bercsényi Zsigmondot, a Nemessányiakat, a Rokfalusiakat, a Kirinyieket, a Pogány családot. Lakói szövéssel, állattartással, faárukészítéssel és erdei munkával foglalkoztak. A XVIII. században négy fűrésztelep is működött a településen. Sajórédén már a XIX. században is működött egyházi iskola, ami a század végére az állam fennhatósága alá került. Ma a faluban egy teljes szervezettségű alapiskola, valamint óvoda működik. A település látványossága:  Evangélikus templom, amit 1682-ben bővítettek, tornya 1794-ben épült, berendezése XVIII. századi.

Sajórédei fiatalok viseletben



SAJÓ MENTE

Tudod-e, hogy:  Sajóréde patakának neve Mlynná, talán azért, mert a régebbi időkben a patak számos malmot hajtott.  A Sajó Sajórédétől nem meszsze ered a SztolicaAz evangélikus templom hegy Kotly elnevezésű részén. A név valószínűleg a Sajó forrásának zubogásából ered.  A városhoz közeli falvakban már a XIX. század végén megtörtént az ún. kivetkezés, amikor a népi viseletet felváltotta a városi ruha. Az erdőben meghúzódó pásztorfalvakban viszont sokáig megmaradt, így Sajórédén is. Az itteni viselet hasonlított a gócsi, oláhpataki, felsősajói viselethez. Tipikus volt a lányok hajviselete is, fejüket koszorú díszítette, s ehhez kötődött a fül mellett két oldalon betekert két hajtincs, az ukle. A férjes asszonyok vastűkkel rögzített kontyot viseltek, amit kikának neveztek.  A község a Gömöri Folklórfesztivál helyszíne.

FELADATOK: 1. Tanulmányozd a település címerét, a szimbólumok alapján következtess a falu múltjára, kulturális, természeti értékeire. 2. Látogasd meg a sajórédei tájházat. Hasonlítsd össze a környéken található tájházakkal, régi lakóházakkal. Figyeld meg a berendezését is, valamint az itt található szerszámokat, eszközöket! Rajzold le, vagy más technikával készítsd el őket! Készíts munkáidból kiállítást! 3. Hallgass sajórédei népdalokat, �gyelj az ún. sajórédei tercelésre. Szerinted mit jelent ez a szó? 4. Keress sajórédei recepteket! Készítsd is el valamelyiket! 5. Állapítsd meg, milyen alapanyagból készítették házaikat Sajórédén az emberek! Milyen színre festették azokat és miért. 87


Felsősajó (Vyšná Slaná, Ober-Salz)

Földrajzi elhelyezkedése: A település a Szlovák-érchegység délkeleti részén, a Sajó felső folyásánál fekszik. Lakossága: 529 fő. Történelme: A község a XIV. század első felében keletkezett az 1320-ban Kun Miklósnak adományozott területen. 1362-ben Sayowfey néven említik először, ekkor német bányászok lakták. Nevének eredete valószínűleg hasonló az Alsósajóéhoz, hiszen ez a falu is a sóút mentén fekszik. A só Az evangélikus templom felső lerakodási helye lehetett itt, Alsósajón pedig az alsó.



SAJÓ MENTE

A település látványossága:  Barokk kúria, amit a Sebők család épített 1700 körül. A település híres személyiségei:  Itt született 1751. november 11-én Szepesi Mihály evangélikus esperes, egyházi író.  Itt látta meg a napvilágot Steigel Mihály evangélikus lelkész, egyházi író 1769. február 20-án.  A településen tanítóskodott két éven keresztül Fraňo Kráľ szlovák író is, akinek itt játszódik Az eltorlaszolt út című regénye. Tudod-e, hogy:  Mi a felsősajói gulyki? A megreszelt burgonyát keverjük össze a füstölt és a nyers hússal, fokhagymával, tojással, egy marék simaliszttel, egy marék prézlivel, ízesítsük sóval és borssal. A masszából formáljunk apró golyócskákat, melyeket főzzünk ki sós vízben. Sült szalonnával és a zsírjával pedig locsoljuk meg a már megfőtt gombócokat.

A falu birtokosai közé tartozott a Bebek család, az Andrássyak, Fejérváry Zsigmond, Nagybányai Gáspár, Sztehlo András, Szontágh Gáspár, Andrássy Károly és István, Langhoffer József és Stankovits Samu. A település eredeti lakossága német volt, de letelepedtek itt szlovákok és vlachok is. A bányászat nagyon fontos volt a falu életében, hiszen ezüstöt, rezet, vasat bányásztak, később pedig fel is dolgozták. 1804-ben a falu területén a vasérc feldolgozására nagyolvasztó épült. A falu lakói közül sokan foglalkoztak még földműveléssel, szénégetéssel, erdei munkákkal, pásztorkodással. Az első világháború keményen sújtotta a falu lakosait. Elviselhetetlen volt a szegénység, ezért többen kivándoroltak Amerikába. A második világháború alatt heves partizánharcok folytak a környéken. Ma a vidéki turizmus fejlesztésén dolgoznak az itt lakók, télen a helyi síközpont várja a síelni vágyókat.

88

Asszonyok népviseletben: Radzim éneklőcsoport

FELADATOK: 1. Milyen programot szerveznél egy felsősajói téli kirándulás alkalmából? Tervezd meg. 2. Tanulmányozd a község címerét, következtess a szimbólumokból a település múltjára.




SAJÓ MENTE

Oláhpatak (Vlachovo)

Földrajzi elhelyezkedése: A Szlovák-érchegység délkeleti részén fekszik.

Andrássy-kastély, ma iskola

Lakossága: 950 fő. Történelme: A települést 1427-ben említik először „Alahpathaka“ alakban, de a XVI. század végéig Lampertfalvának is nevezték. Az utóbbi név származhat a telepítő soltész, vagy régi temploma védőszentjének nevéből is. A település első lakosai bányászattal foglalkozó németek voltak, így az is lehet, hogy a falut tehetős dobsinai német bányavállalkozók hozták létre. 1597-ben „Oláhpataka alias Lampertsdorf “ néven említik a falut. A XVI. század végétől a Lampertfalva név a forrásokból eltűnt, a község neve ezután csak Oláhpatak. A falu területén már a XV. század elején vasat bányásztak, vashámor is működött itt. A török pusztítása Oláhpatakot sem kímélte meg. A Dobsina felé vonuló törökök 1566-ban a falut majdnem teljesen elpusztították. Ez a település is a kettős adózás terheit viselő falvak közé tartozott. 1610-ben, valamint rá száz évre nagy pestisjárvány pusztított, melynek számos lakos esett áldozatul. Pótlásukra a falu birtokosai új lakosokat telepítettek. A bányászokon kívül, hasonlóan a többi Sajó-völgyi faluhoz, pásztorkodó vlachok is éltek itt. A falu a XVI. századig a Csetneky család birtoka volt, később a krasznahorkai váruradalom részeként az Andrássyaké lett. A község nyugati részén állt az Andrássyak gazdasága. Uradalmuk területén ekkor három halastó is volt. A XIX. század elején vasolvasztó és vashámor működött a község területén. 1843-ban gróf Andrássy Károly nagyolvasztót építtetett, amely a XX. század végéig üzemelt.


A falu híres személyiségei:  Itt született gr. Andrássy Gyula, Zemplén vármegye 1848-as főispánja, 1867 és 1871 között miniszterelnök és honvédelmi miniszter, 1871 és 1879 között külügyminiszter.



A helybéliek szerint Oláhpatakon látta meg a napvilágot Andrássy Manó is, akit „vasgróf ” néven is emlegetnek.

A település látványosságai:  Gótikus eredetű templom, ami mai formáját a XVII. században kapta. Erődfal övezi.  Andrássy-kastély, a XVIII. században épült, a XIX. században klasszicista stílusban átépítették.  Károly-kohó, 1870-ből származó ipari műemlék, nagyolvasztója még ma is működőképes.

Andrássy Károly kohója: Károly-kohó

FELADATOK: 1. Járj utána, miért nevezték „szép akasztott embernek” Andrássy Gyulát! Készítsd el munkásságát, életútját! 2. Kutasd fel, milyen kapcsolat volt Andrássy Gyula és Andrássy Károly, a Károly-kohó alapítója között! 3. Járj utána, miért nevezték „vasgrófnak” Andrássy Manót. Melyik regénye főszereplőjét mintázta meg Jókai Mór a vasgrófról? Keresd meg a térképen, milyen országokban járt Andrássy Manó és mi örökítette meg az utakat. 4. A Soltész gyakori vezetéknév Gömörben. Állapítsd meg, miből alakult ki, kik voltak a soltészok. 5. Tanulmányozd a község címerét és következtess a szimbólumok alapján a település múltjára, értékeire. 89


Gócs (Gočovo)

Földrajzi elhelyezkedése: A település a Szlovák-érchegység délkeleti részén fekszik, ahol a Gócsi-patak a Sajóba ömlik.



SAJÓ MENTE

dött. Kerekeket, deszkát, faszenet, csipkét készítettek, a takácsmesterség is fontos volt a faluban. 1774-ben vashámor kezdte meg itt működését, melynek tulajdonosa Snobel András volt. A település híres szülötte:  Jur Hronec szlovák matematikus, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja volt.

Lakossága: 390 fő. Történelme: A községet a XIV. században alapították. Első írásos említése 1427-ből „Bowch“ alakban történt, mely aztán Gocžov, Gócso alakban is előfordult. Nevét Golecs, vagy Golcs nevű alapítójáról kaphatta. A falu első birtokosa a Bebek család volt, a tatárok elleni harcban való helytállásukért kapták a falut, ami később a krasznahorkai vár tartozéka lett. Területén főként vasat és ezüstöt bányásztak. Az ásványkincsekben gazdag falu a törököket is vonzotta. 1570-ben rajtaütöttek a községen, lakosságát részben elpusztították, részben elűzték. Régi lakói már nem tértek vissza többé, ezért a Szepességből és a környező településekről érkezettekkel telepítették azt újra. A falu első lakói bányászok és pásztorok voltak, de az itt élők erdei munkákkal, vaskohászattal, kézművességgel, fuvarozással is foglalkoztak. A háziipar is fejlő-


FELADATOK: 1. Gyűjts minél több információt Hronec akadémikusról! Járj utána, viseli-e nevét valamelyik gömöri iskola! 2. Járj utána a település címere szimbólumának.

Alsósajó (Nižná Slaná, Nieder-Salz)

Földrajzi elhelyezkedése: A Szlovák-érchegység délkeleti lejtőinél fekszik. Lakossága: 1195 fő. Történelme: A települést 1320 és 1363 között alapította az Ákos 90

Murányka-vár tornyának még ma is kivehető körvonala


nemzetség. Első írásos említése 1363-ban „Sayow“ néven történt. 1423-ban „Alsosayo“, majd „Also Saio“ néven szerepel az írott forrásokban. Giskra huszitái a XV. század közepén kisebb erősséget, Kismurány várát építették ide, mely 1459-ben Hunyadi Mátyás hadjárata során megsemmisült. A vár romjait a környék építkezéseihez hordták el. 1873-ban még látható volt mély kútja és néhány csekély faldüledéke. A Murányka-hegy központi dombján még ma is jól kivehető az egykor itt állt, 8 m átmérőjű torony körvonala. A tornyot feltehetően palánk- vagy cölöpfal vehette körül valaha, ennek azonban látható nyoma nem maradt. A falu a XV. században a Csetneky család, a XVII. és a XIX. század között pedig az Andrássy család tulajdona volt, többek között Andrássy Manóé. Lakói bányászattal, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Német lakói az évszázadok során fokozatosan elszlovákosodtak, 1594-ben protestáns hitre tértek. A török hadjáratok idején a falut kirabolták, de pusztított itt a kolera is. A Wesselényi-féle összeesküvés idején a falu Wesselényi oldalára állt. A XIX. század elején három vasolvasztó, három hámor, a század végétől vasgyár működött a községben, bányáiban vasat és higanyt bányásztak. Andrássy Manónak három bányája volt itt. 1867-ben felépítette az Etelka-kohót. Később Andrássy Géza eladta ezeket a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-nek.



SAJÓ MENTE

Alsósajó az első világháború után a Csehszlovák Köztársaság része lett, 1938-1945 között Magyarországhoz tartozott. A település látványosságai:  Az evangélikus templom, aminek elődjét a XIV. században építették gótikus stílusban. A templom többszöri átépítése után mára csak az ablakok és az előtér freskói maradtak fenn. Tornyát 1594-ben építették. Oltárképe 1869-ben készült.  1867-ben épített nagyolvasztója a vasércbánya területén áll. 1907-ig működött, amikor gazdasági okokból leállították.  Az evangélikus plébánia 1825-ben épült.  Az Andrássy-kúria még a múlt század második felének közepén is állt; a bányászati központ keletkezése után nyomtalanul elpusztult.


FELADATOK: 1. 2. 3. 4. 5.

Kutasd fel a Murányka-vár mondáját. Keress régi rajzokat, hogyan nézhetett ki valaha e kis vár. Miért volt fontos az urbárium? Mit tudsz róla, kutass utána. Készíts el az alsósajói Siderit-bánya logóját. A település címeréből következtess a múltra. Olvass a címer szimbólumaiból. Alsósajón híres „czinóbberbánya“ is volt. Mi a cinóber, minek a bányászata során kerül a felszínre és mire használják.

Feketepatak (Kobeliarovo, Schwarzen-Seifen)

Földrajzi elhelyezkedése: A Fekete-patak völgyében elterülő kis község a Szlovák-érchegység délkeleti lejtőin fekszik. Lakossága: 448 fő.

Történelme: 1466-ban „Fekethepathak“ néven említik először a Bebek család birtokaként. 1551-ben „Kobelar“, 1773ban „Kobelarow“-ra változott a neve. Mivel temploma a XIV. századból való, valószínű, hogy a település is korábban alakult ki. A XV. században Feketepatak szomszédos települése Fülöpfalva lehetett, ami azonban elpusztult. A települést a Bebek család Csetneki ága uralta, majd a XVII. századtól az Andrássy család birtoka lett. A falu urai között megtaláljuk a Rokfalusy és a Parvy családot. A falu határában rezet, vasat, bizmutot és cinket bányásztak. 91




SAJÓ MENTE

Lakói állattenyésztéssel, szénégetéssel foglalkoztak, illetve a közeli bányákban, a XIX. században az AlsóSajóvölgy vasműben dolgoztak. A község koragótikus temploma a XIV. század elején épült, 1664-ben és a XIX. században átépítették. A hozzá tartozó plébánia XVIII. századi építmény. Feketepatakon 1707-ben evangélikus iskola működött, ami mára fokozatosan felszámolódott. Ma a faluban csak óvoda van. A település híres szülötte:  Pavel Jozef Šafárik (1795-1861) szlovák költő, nyelvtudós, archeológus. Szülőháza emlékmúzeum, ami halálának 100. évfordulójára nyílt meg.

Pavol Jozef Šafárik szülőháza

FELADATOK: 1. Állapítsd meg, hol tanult P.J. Šafárik? Melyik város viselte a nevét 1992-ig? 2. Mire használják a bizmutot? Gyűjts minél több információt erről a fémről! 3. A település címerének szimbólumaiból következtess múltjára és értékeire.

Henckó (Henckovce, Hentzendorf)

Földrajzi elhelyezkedése: A település a Szlovák-érchegység délkeleti lejtőin, a Sajó felső folyásának völgyében fekszik. Lakossága: 433 fő. Történelme: A községet a XV. század második felében a vlach jog szerint alapították, 1470-ben „Henczko“ alakban említik először az írásos emlékek.

A település a XVI. századig a Bebek család, majd az Andrássyak birtoka volt Krasznahorka várának tartozékaként. A Bebek család német bányászokat telepített a községbe. A bányászat hanyatlása után szláv lakosok A katolikus templom harangja érkeztek, akik pásztorkodással, zsindelykészítéssel, szénégetéssel és fuvarozással foglalkoztak. 1760-ban a település birtokának hatoda az egri káptalané volt, amit két évvel később Gömöry János vett zálogba. A XVIII. században vasolvasztó működött a településen, majd helyén 1852-ben új nagyolvasztót építettek, aminek tulajdonosa Sárkány Károly rozsnyói kereskedő volt.

Az evangélikus templom 92

1900-ban a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben csaknem az egész község leégett.




A település látványosságai:  Koragótikus, egyhajós katolikus templom, a XIII. században épült, Mindenszentek tiszteletére lett felszentelve, kőfallal A római katolikus templom van körülvéve. Evangélikus templom, 1798-ból való, klasszicista stílusban épült.





SAJÓ MENTE

Sárkány-kúria, a XVIII. században épült, többszöri átalakítása folytán alig lelhető fel benne az egykori úrilak.

A település híres szülötte:  A községben született 1803-ban Vdovčík (Dovec) Mihály gömöri betyár, aki már 1820-ban a környéken fosztogatott. 1822-ben elfogták, halálra ítélték. Büntetését később 10 évi fogságra enyhítették, de fogságából rövidesen megszökött. 1832-ben vérdíjat tűztek ki fejére, s még abban az évben elfogták feketepataki búvóhelyén. Henckón végezték ki.

FELADATOK: 1. Kutass utána, mi van ráírva a katolikus templom harangjára, állapítsd meg, hol öntötték és ki ajándékozta a falunak. 2. Járj utána, hogyan került a falu címerébe Szent István. 3. Látogass el a község honlapjára, nagyon sokat megtudhatsz a település történelméről, műemlékeiről. Tarts róla beszámolót osztálytársaidnak.

Nagyveszverés (Gemerská Poloma)

Földrajzi elhelyezkedése: A település a Szlovák-érchegység délkeleti lejtőinél fekszik, ahol a Szulovai-patak a Sajóba ömlik. Lakossága: 2023 fő. Történelme: Veszverés első írásos említése 1282-ben „Vezuerez“ néven történt, azonban 1470-ben már megjelenik Kisveszverés is a forrásokban „Also Wezweres“ alakban. Nagyveszverést a XIV. század elején telepítették be. 1556-ban „Polomka“, később „Polom“, „Nagwezwereos“, „Velyka Polon“, „Nagy Polom aliter Superior Veszveres“ néven említik. A név változásából kikövetkeztethető, hogy a kezdetben magyar faluba a XVI. században szlovákok érkeztek. A falu a Bebek család tulajdonát képezte, később az Andrássyak birtokába került. 1650 körül a Szontágh családnak is voltak itt bányái. 1757-ben Gömöry János birtoka is az Andrássyak tulajdonába került.

A település lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással, szénégetéssel és főleg fuvarozással foglalkoztak. Ennek bizonyítéka a falutól nem meszsze található egykori útmenti vendéglő és kocsicsarnok. A vendéglőben a fuvarosok szállást kaptak, a lovakat ellátták és felfrissültek a további útra.


Veszverés lakossága szlovák anyanyelvű, evangélikus és római katolikus vallású. Kis- és Nagyveszverés 1958-ban egyesült Gemerská Poloma néven. A település híres szülöttei:  Peter Kellner Hostinský, szlovák költő, újságíró.  Madách Péter, orvos és fizikus. 93




Tudod-e, hogy:  A falu határában, Szulován található vadászkastély gróf Andrássy Géza kedvenc tartózdokási helye volt. Amikor 1881-ben Amerikában járt, aligátorokra, grizlimedvére, szarvasra, böSzent József templom lényre és más vadállatokra vadászott. Ennek emlékére 1901-ben Szulován is ilyen vadászatot rendezett. Felállították az amerikai sátrakat, amerikai öltözetet viseltek, a gróf pedig igazi mexikóit, széles karimájú kalappal együtt. Vadászat közben baleset érte, a puskája elsült, átlyukasztotta a kalap peremét, neki azonban nem történt semmi baja. A falu címerének története szorosan összefonódik a falu nevének eredetével. A helyi monda szerint a









SAJÓ MENTE

településen hatalmas zivatar tombolt, a lakók házait az erős, viharos szél elsodorta, a jószágaikat elpusztította. Akik túlélték a vihart, elhagyták eredeti lakóhelyüket és egy kicsit délebbre kerestek menedéket. A mindent elsöprő, pusztító, tördelő vihar emlékére nevezték az új települést Polomának, s ennek a viharnak a következményeiként kerültek az eltördelt, megtépázott fák Veszverés címerébe. Gróf Andrássy Károly a helyi templomban van eltemetve. Katonai pályára lépett, mint százados Donstadtnál, mint ezredes Landshuttnál tüntette ki magát. Ezért kapta címerébe a „Fidelitate et Fortitudine“ szavakat. A falu mellett vezetett a régi sóút, mely összekötötte a lengyelországi sóbányákat Magyarországgal, de Európa más fontos pontjaival is. A falunak van egy katolikus és egy evangélikus temploma. Az evangélikus templomot az imaház átalakításával hozták létre 1784-ben II. József türelmi rendelete alapján. A katolikus templom barokk-klasszicista stílusú, 1802-ben épült, Szent József tiszteletére van felszentelve. A tornyot dupla harangos barokk tető fedi. Ebben a templomban nyugszik gróf Andrássy József és fia, Károly.

FELADATOK: 1. Járj utána, ki volt Madách Péter. Életéről, munkásságáról készíts feljegyzéseket. 2. Veszverés egyik tipikus étele a záverleki. Állapítsd meg, miből és hogyan készül, készítsd el te is! 3. Kutass gróf Andrássy Károly élete és munkássága után. Tudj meg róla minél többet. Ismereteidet oszd meg barátaiddal is. 4. Mi a címe Mikszáth Kálmán elbeszélésének, melyet Szontágh Pál és feleségéről írt? Készítsd el a Szontágh família címerét! 5. Járj utána, mit jelent az Andrássy Károly címerében található latin felirat. Miért kerülhetett gróf Andrássy Károly képe alá? 6. Nézz utána, mi van felírva az egyik harangra. 7. Pető� felvidéki utazása során megállt Veszverésen is. Járj utána a történetnek, mit tapasztalt itt.

Betlér (Betliar)

Földrajzi elhelyezkedése: A település a Szepes-Gömöri-érchegység délnyugati részén, a Sajó-folyó völgyében Rozsnyótól 5 kilométerre fekszik, határában ömlik a Betléri-patak a Sajóba. 94

Lakossága: 1012 fő. Történelme: A települést először 1330-ban említik Bethler néven, ami lehet, egykori birtokosának nevét őrzi. Eredetileg bányásztelepülés volt, ahol aranyat, rezet, később pedig vasércet is fejtettek. A csetneki Bebek család birtokolta, majd az Andrássy családé, tehát a krasznahorkai vár tartozéka lett. A török pusztítások és a XVIII. századi pestisjárvány nem kímélte a lakosságot, ráadásul Betlér többször volt színhelye a császáriak fosztogatásának.


A betléri kastély épülete

1781-ben állították fel az első olvasztókemencét, majd 1844-ben Nádasdy Tamás vashengerműje is dolgozni kezdett.

A falu a XIX. század végén újra az Andrássyak kezére került, amikor Andrássy Manó visszavásárolta a birtokot a kastéllyal együtt, ami egészen 1945-ig az Andrássy család birtokában maradt. A faluban a bányászokon kívül pásztorok is éltek. A lakosság teknő és ún. tekenőkocsik gyártásával foglalkozott, melyek az ércek fuvarozására, szállítására szolgáltak. A lakosság fontos megélhetési forrása a mezőgazdaság, kézművesség (ács, kőműves, asztalos, bognár, takács) és a különféle erdei munkák voltak. A falut római katolikus és evangélikus felekezetű, többnyire szlovák anyanyelvű lakosok lakják mind a mai napig. A reformáció idején a német ajkú bányászok ragaszkodtak Luther tanításaihoz. 1786-ban felépíthették evangélikus templomukat, betartva II. József rendeletét, ami szerint a templom torony nélkül épült fel. 1834-ben kapott hasáb alakú tornyot, amit a XX. században újítottak fel. Betlért 1918-ban a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. A település látványosságai:  A betléri kastély, melyet Andrássy István építtetett egy régebbi kastély alapjaira a XVIII. század elején. A XVIII. század végén klasszicista stílusban átépítették. A kastély körül 70 hektáros, egzotikus fákkal és bokrokkal beültetett parkot létesítettek több klasszicista, romantikus építménnyel, ahol még egykor állatkert is volt. A kastély az 1880-

SAJÓ MENTE

A kastély parkjában található könyvtár épülete

A település első lakosai bányászok voltak.

1824-ben gróf Nádasdy Tamás, majd a Pálffy és a Grovestins családok voltak a birtokosai.





as újabb átépítés miatt elvesztette klasszicista jellegét, vadászkastély és nagyúri lakhely lett belőle. A kastély máig őrzi az Andrássyak fényűző életmódját bemutató berendezést, bútorzatot, trófeákat. A település katolikus temploma a XIV. század első feléből való, gótikus stílusban épült. Az 1970-es években felújították, kibővítették.

A település híres szülötte:  Arany Adalbert László nyelvész, néprajzkutató 1909. szeptember 19-én született. A magyarság jogvédelme miatt a 2. világháború után több év kényszermunkára ítélték, uránbányában dolgozott. 1967-ben halt meg Rozsnyón. Tudod-e, hogy:  Egy monda alapján Arany A. László egykor éjjel egy koldus az Ökörhegyen betévedt a bányászokhoz. Azok enni, inni adtak neki, majd maguk között marasztalták. Míg a többiek a bányában dolgoztak, a koldus, akit maguk között németül „Bettler“-nek, azaz koldusnak szólítottak, vigyázta a települést. A monda alapján innen kapta Betlér a nevét.  A település neve mondájának másik változata: a lakosság ún. tekenőkocsik gyártásával foglalkozott; ezek az ércek fuvarozására, szállítására szolgáltak.  Betlér címere az 1656-os pecséten jelent meg először. Piros mezőben a kastélyt láthatjuk, felette egy kisebb reneszánsz pajzsban a lakosság foglalkozásának eszközeit: két csoroszlya, felette pedig egy arany liliom. 95


 





SAJÓ MENTE

A kastély Európa Nostra díjat kapott 1994-ben. Andrássy Géza Betlérben félvér ménest tartott, ő volt a golf és a lovaspóló meghonosítója Magyarországon. A kastély parkjában található a könyvtár épülete, melyet 1792-ben építettek Andrássy Lipót megbízásából. A könyvtárat később a kastélyban rendezték be.

Szent Erzsébet katolikus templom

FELADATOK: 1. Rajzold le az Andrássy család címerét! Gondolkozz el a címerben található szimbólumokon. Következtess ebből a család által képviselt értékekre, javakra. 2. Készítsd el a kastély körüli park térképét! 3. Gyurmából, agyagból vagy papírból készítsd el a parkban található épületek makettjét! 4. Készítsd el a betléri kastély történelmének változásait. Ebben segítségedre lesz az internet. 5. Ismerd meg Andrássy Géza gróf életét. Járj utána a golfjáték történetének és szabályainak. Érdelkődj, hol zajlott az első golfmeccs a történelmi Magyarországon. 6. Állapítsd meg, milyen állatokat hoztak az Andrássyak a betléri állatkertbe és honnan származtak azok. 7. Arany A. László a rozsnyói temetőben nyugszik. Keresd meg sírját! Állapítsd meg, kivel van eltemetve. Tanulmányozd néprajzkutató munkáját, állapítsd meg, mely táj néprajzával foglalkozott. 8. Ki volt az Andrássy család betléri ágának megalapítója? Mit tudsz róla? Milyen monda kötődik a személyéhez?

Rozsnyó (Rožňava, Rosenau)

Földrajzi elhelyezkedése: A Sajó és a Drázus partján, a Rozsnyói-medencében fekszik, az Ökörhegy, Kalvária, Nyerges- és Rákos-hegyek lábainál 318 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága: 19 231 fő. Történelme: Rozsnyó német bányászok által benépesített területen fekszik. Német eredetét bizonyítja a város neve, Rosenau, ahol a Rose magyarul rózsát jelent. Az első írásos emlék egy 1291-ből való adománylevél, melyben III. András király a várost Lodomér esztergomi érseknek adományozta. Ezután kisebb-nagyobb meg96

A Szent Anna tiszteletére felszentelt templom

szakításokkal továbbra is az esztergomi egyházi uradalom része volt. I. Lajos Rozsnyónak városi jogokat adott, melyeket aztán Luxemburg Zsigmond király is megerősített. 1496-ban a város II. Ulászlótól törvénykezési jogot kapott.


A XVI-XVII. században a város sokat szenvedett a töröktől; a kuruc -labanc hadakozásoknak is színhelye volt. A reformáció évszázadától a város a protestantizmust támogatta. Így nem csoda, hogy a megalkuvó vasvári béke és Az Őrtorony a protestánsok állandó zaklatása a császár ellen hangolta a lakosságot, és a rendi felkelések idején Rozsnyó a kurucok oldalán állt. 1707-ben a Nagyságos Fejedelem itt készítette el az ónodi országgyűlés programját és fogalmazta meg az országgyűlés összehívásának szükségességét. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején az osztrák támadókat a város lakói egy ügyes csellel megtévesztették, ami után a császáriak Dobsina felé vonultak. Az első világháború után a várost Csehszlovákiához csatolták. 1938-1945 között Rozsnyó újra Magyarországhoz került, 1940-ben megyei jogú város lett. 1944-ben megszállták a németek, és ugyanebben az évben megindult az első zsidó transzport Auschwitz-Birkenauba. A második világháború után egészen a kilencvenes évek elejéig a város és környékének lakossága többnyire bányászattal kereste kenyerét. Az 1989-es fordulat után a bányákat bezárták, részben, mert kimerültek, részben gazdaságossági okokra hivatkozva.



SAJÓ MENTE

a premontreiek kezébe került, akik gimnáziumot hoztak létre Rozsnyón. 



 











Szent Anna római katolikus templom, melyet az egykori ferencesrendi kolostor helyén építettek fel a XVIII. században. Evangélikus templom, 1784-ben II. József türelmi rendelete lehetővé tette az építését. Református templom, 1905-ben építették. Az Őrtorony, a város szimbóluma - az eredeti gótikus városháza része volt a főtér közepén - ma kilátótorony. A tornyot a török veszély ellen 1643-ban kezdték építeni Weiszer Márton bíró idejében, de csak 1654-ben fejezték be. A torony déli oldalára reneszánsz emléktáblát helyeztek el a bírók nevével, az építés idejének megjelölésével és a városi címerrel. Az emléktábla felett befalazott török ágyúgolyó látható. Az ispotály épülete, melyet a régi, leégett helyén 1712-1719 között Andrássy György építtetett. A Városháza, ami 1711-ben létesült két régebbi későgótikus, illetve reneszánsz épület egybeépítésével. Középkori üzletsor, melynek kis boltocskái a városi torony mellett lapulnak a főtér közepén, ahol valamikor a középkori városháza állt. Kálvária - 1741-ben építtette Steer Jakab rozsnyói polgár. A bányakamara épülete, melyben Rákóczi Ferenc rozsnyói tartózkodása idején megszállt.



Irgalmas nővérek zárdája.



Mettertia táblakép a székesegyház falán.



Püspöki palota.





Papi szeminárium, ma a kereskedelmi akadémia épülete. Pestisoszlop.

A város látványosságai:  Gótikus katedrális, a XIII. században épült. A templom tornyát csak 1779-ben kezdték építeni Mayer János vezetésével.  Ferencesek temploma vagy Diáktemplom. Ez a lerombolt régi városháza, ill. a protestáns iskola helyén épült fel a XVII. században. Építését a jezsuiták kezdték. Előbb a ferencesek, majd A rozsnyói papi szeminárium, ma kereskedelmi akadémia működik az épületben. 97








A püspöki palota

Rozsnyó neves személyiségei:  Kósa Károly megyei orvos; 24.000 ezüstforintos alapítványt tett a rozsnyói árvaházra és kórházra.  Mayer János, régi rozsnyói nemes család tagja, több jelentős rozsnyói épület tervezője, megalkotója volt. Az ő tervei alapján készült el az evangélikus templom, a püspöki palota, a püspöki székesegyház harangtornya, de ő volt a már nem létező Arany szarvas patika tervezője, építője is.  Pákh Albert, író, ügyvéd, szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1823-ban született Rozsnyón.  Markovszki György Rozsnyó híres orvosa, aki a járványok ellen harcolt.  Andrássy Dénesné Hablawetz Franciska a rozsnyói árvaház, ispotály, siketnémák intézetének megalapítója. Szobra a város főterét díszíti.  Czabán Samu, a századforduló utáni években kibontakozó szocialista tanítómozgalom egyik vezető alakja volt, Rozsnyón született.  Kiss Antal a városi uszoda, a meteorológiai állomás megalapítója, a Dalárda elnöke. Emlékét őrzi a Nagysétatér szélén felállított emlékoszlop. Tudod-e, hogy:  Az 1880-as években Rozsnyóra látogatott Jókai Mór is, aki a Lőcsei fehérasszony című regényéhez gyűjtött anyagot, őt viszont megelőzte maga a császár, „Ferenc Jóska”, aki már az 50-es években bejárta Gömört, Rozsnyót is.  1927-ben rozsnyói látogatást tett Móricz Zsigmond is, aki már előtte is gyakran látogatott el a kisvárosba. Többször felkereste a vasas gyógyfürdőt, ahol betegségét kezeltette. 1906-ban a város temetőjében temette el elsőszülött fiát, Bandikát. A városhoz kimondottan egy novellája kötődik, a „Vass fiakéros“.  1901. július 8-án az eddigi lovaskocsi járta utakon megjelent az első autómobil, ami Andrássy Gézáé volt. 98









SAJÓ MENTE

1917-ben a város lakóinak szórakoztatására elkezdte működését a rozsnyói mozi. Az első hangosfilmet csak 1932-ben vetítették, ez a Hyppolit, a lakáj volt. Rozsnyón magyar pedagógiai gimnázium is működött (1953-tól 1961-ig) a Zöld fa utcában, az egykori evangélikus gimnáziumban, ahol tanítókat képeztek. Az iskola jogutód nélkül szűnt meg. A város jelentős eseményei közé tartozott Kossuth Lajos gyászszertartása, mely 1894. április 2án zajlott le a városban. Tiszteletére határozták el a rozsnyóiak, hogy szobrot emelnek a nagyszerű politikusnak, s utcát is neveztek el róla. Az egykori Zöldfa utca kapta a Kossuth utca nevet. Rozsnyó testvérvárosa Rimaszombat. Ennek bizonyítéka, hogy a két város címert cserélt: Rimaszombatban volt a Három rózsa, Rozsnyón pedig a Feketes sas étterem. Kek László részt vett az 1848/49-es szabadságharc küzdelmeiben, a Rozsnyón szervezett honvédzászlóalj II. századának hadnagya volt. Rozsnyó lakosságának legfőbb megélhetési forrása a bányászat volt. Az első bányatuladjonosok: Thurzó Márton, Hans Lang, Hans Herman, Jost Fux, Franz Thomas voltak. A bányászat a vasfeldolgozást is magával hozta. A rendi felkelések időszakában a város fegyverrel támogatta az ügyet. Betlérben és Rozsnyón-Nadabulán két kohó működött. Jelentős volt a szeggyár, ami Nehrer Mátyás tulajdonában volt.

Református templom






 

Rozsnyón fűrészmalmok is voltak, ahol deszkát, zsindelyt, lécet és gerendát készítettek. A famegmunkáló kézművesek közül híresek voltak a kocsikészítők, könnyű kocsijuk iránt egész Magyarországon nagy volt a kereslet. Rozsnyón a kalapgyártásnak nagy tradíciója volt, itt működött még a Zsorna Gusztáv 1900-ban alapított nyakkendőgyár. A bőrgyárat Markó Pál alapította 1782-ben. A városban további céhek működtek: mészárosok, kovácsok, felcserek, molnárok, szabók, aranyművesek és a XIX. századtól mézeskalácssütők is.



Andrássy Franciska szobra



A XVIII. században alakult Szontagh Sámuel papírgyára, Hoffmann János kéménycserépgyára, 1819-ben a Mayer-nyomda és Kek József nyomdája, Sztankovics János és Szepesy András szeszgyára, a Pekár és Radványi által működtetett gyufagyár. A rozsnyói villanytelep 1895-ben jött létre. A telep vezetői Markó Sándor, Pószch Dezső, Gál Miksa voltak.

A katolikus főgimnázium egykori épülete, mely ma is gimnáziumnak ad otthont

SAJÓ MENTE

A volt evangélikus polgári lányiskola 







A „Drázusparti Athén“ iskolái többszáz éves tradícióval büszkélkedhetnek. Híres iskolák voltak az evangélikus líceum, az evangélikus polgári lányiskola, a rozsnyói Premontrei Gimnázium és a rozsnyói szeminárium. Iskolájáról az első adat csak 1525-ből származik, de az intézménynek korábbi alapításúnak kellett lennie, mert 1440 és 1514 között 16 rozsnyói származású egyetemista végezte tanulmányait Bécsben és Krakkóban. Okiratokban 1291-ben használták a Rozsnyóbánya nevet, s említettékk ezüstbányáit is. Az 1323-as oklevélben már aranybányák is szerepelnek. A bányaművelés 1291 előtt megindult. A XIV. századi források legtöbbször civitasnak, azaz városnak említik Rozsnyót. Nadabulya - Sajóháza a Sajó jobb partján fekvő kisközség, Rozsnyó részét képezi, a belvárosától 3 kmre északnyugatra található. A települést a XIV. század második felében alapították. 1414ben Nadabolia néven említették először. Az esztergomi érsekség, majd 1776-tól a rozsnyói püspökség birtoka volt. 1412-ben bányásztelepülésként kiváltságban részesült, mentesítést kapott a tized fizetése alól. Az itt bányászott vasércet a közeli Rozsnyón dolgozták fel. A XIX. században a bányák termelésének növekedésével a falu továbbfejlődött; vaskohója és papírgyára is létesült. Nevét a belügyminisztérium 1906-ban Sajóházára változtatta. Önálló településként fejlődött egészen 1960-ig, amikor a szomszédos Rozsnyóhoz csatolták. 99




SAJÓ MENTE

FELADATOK: 1. Rajzolj le néhány céhtáblát, vagy tervezd meg őket. Készíts belőlük kiállítást. 2. Gyűjts régi fényképeket a városról. Rendezz belőlük kiállítást. 3. Készítsd el a városnéző séta térképét! A térképen jelöld be azokat a nevezetességeket, melyeket megmutatnál egy idegennek. Kutass utána, milyen történetekkel tudnád bemutatni a nevezetességeket. 4. A városi temetőben keresd meg és fényképezd le az 1848-49-es honvédsírokat! Tervezz meg egy március 15-i ünnepséget, aminek egyik része a honvédsírok megkoszorúzása lehet. 5. Gyűjtsd össze a sírfeliratokról a magyar személyneveket és sírfeliratokat. Milyen különleges síremlékekre bukkantál? Örökítsd meg őket! Milyen ismert személyiségek nyugszanak a temetőben? Gyűjts róluk információkat! Jegyzed fel, mely családok építettek családi sírboltot! 6. Gyűjts információkat az itt működő vallási felekezetek életéről, múltjáról. Készítsd el a város polgármetereinek névsorát! Látogasd meg a városházát, beszélgess el a polgármesterrel, kérdezd őt elődei életéről, tevékenységéről. 7. Keress olyan művészeket, akik Rozsnyóhoz köthetők! Kutathatsz a múltban és a jelenben is! 8. Milyen szoborcsoportok díszítik az ispotály homlokzatát? Ki készítette – járj utána. Tudj meg minél többet készítőjéről. 9. Derítsd ki a város keletkezéséről szóló mondát. Készíts hozzá illusztrációt! 10. Milyen Rozsnyóról szóló szépirodalmi alkotásokat ismersz? Készíts róluk listát. 11. Pető� Sándor Utirajzok című munkájából keresd ki és olvasd el azt a részt, amelyben Rozsnyóról ír! Szájmolj be róla osztálytársaidnak! 12. Ki volt a Mettertia megalkotója? Mit ábrázol a festmény? Mi teszi egyedivé a képet? Készíts róla leírást. 13. Járj utána a református templom építése körülményeinek. 14. Kutasd fel a zsinagóga történetét. 15. Keresd fel azokat az épületeket, amelyeken megtalálható a rozsnyói címer! Készíts róluk jegyzetet. 16. Nézz utána, hány rozsnyói polgár vett részt az 1848-as szabadságharcban és mi lett a sorsuk, járj utána. 17. Támogatták-e a rozsnyóiak a Csehszlovákiához való csatlakozást? Keress erről szóló tudósításokat! 18. Nézz utána, kik voltak a város legfontosabb püspökei! Mi fűződik a nevükhöz? 19. Nézz utána, zajlott-e Rozsnyón boszorkányper! Elevenítsd azt fel. 20. Keress utána, milyen egyletek működtek a városban, mi volt a céljuk, milyen tevékenységet folytattak, kik voltak az alapítók. 21. Milyen újságok, folyóiratok jelentek és jelennek meg Rozsnyón? Ki volt a szerkesztőjük? Tarts erről beszámolót társaidnak. 22. Járj utána, ki volt Nadabulya megalapítója, kik voltak birtokosai. Tudj meg a településről és az ott élő népekről, foglakozásukról minél többet. Kutasd fel a település papírgyárának történetét.

100




SAJÓ MENTE

101

I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA SAJÓ MENTE. A Sajó völgye

Recommend Documents