A drog és az ember: n, betegség, jelenség?
Glaub Teodóra DE-OEC Pszichiátria Tanszék ADELANTE ALPÍTVÁNY ©
Talmud „Kezdetben a szenvedély idegen, kés bb vendég, végül úr a házban”
Püthagorasz „Senki sem lehet szabad, aki a szenvedélyek rabja”
Axiomák
Az ember addiktiv lény: bármit képes megszokni, ami jó neki. “Drogprobléma az, amit az adott társadalom annak tekint” •
Az ópium 1868-ig szabad forgalmú, a kokaint a Coca-Cola 1%-ban tartalmazta 1906-ig. A kávé ugyanabban az id szakban “méreg”. A nikotin körül most kezd dött változás. Az alkohol áldozati italból a tiltott szerig jutott, most legális (jövedéki adó ..).
Miért vagyunk dühösebbek a szerfügg re?
• „Magának kereste”, (a dohányzó TBC-s?, diétát nem tartó cukorbeteg?) •Csakhogy: az emberi viselkedés jutalom- büntetés vezérelt •Nem látszik a szenvedés (a diétát nem tartó epebeteg közvetlenül megkapja a büntetetést: köves roham) … •Az alkohol, vagy drog ezzel szemben közvetlen hatásását tekintve jutalmaz. (A cukorbeteg az édességgel, a hypertoniás a sózással, a vesebeteg a szerekkel, a TBC-s a dohányzással)
Agyi „jutalmazó” pálya Mezokortikális pálya motiváció figyelem
Nigrostriatális pálya habituáció szenzoros koordináció mozgás beindítás kognitív integráció
Tuberoinfundibuláris pálya Carlsson. Neuropsychopharmacology. 1988;1:179; Carlsson. Science. 2001;294:1021.
Mezolimbikus pálya jutalmazás
A jutalmazó rendszer aktiválói •
Normális / kóros:
Usus/abusus
Szokás/ hozzászokás
– Viselkedési: evés/bulimia, ivás/alkoholizmus, sex/ sexuális addikció, sport/versenysport, játék/ játékszenvedély, vásárlás/ . ., munka/ . ., internet/ . . – Kémiai: csokoládé/ .., koffein/ .., nikotin/ .. •
Afiziológiás: drog
Addikció (hozzászokás) ismérvei: - Ismételt szer-használat - Fizikai függés hirtelen megvonása: neurokémiai agyi funkciózavar az eredmény a szert l és a személyiségt l függ „Craving”: sóvárgás - Tolerancia - Pszichés függés
Legális szerek / Illegális szerek / Kábítószerek Gyakori kifejezések: Használat/ use „Rekreációs használat”/ recreational use Veszélyes használat/ abuse Problémás használat /problem use Helytelen használat/ misuse Függés/ addiction
A szert használókban kialakuló függ ség esélye Dohányzás (32%) Inhalátumok (4%) Pszichedelikumok (5%)
Drogfügg vé vált alkohol-, dohány- és
Fájdalomcsillapítók (9%)
Heroin (23%)
Kokain (17%)
más drogfogyasztók becsült aránya
Alkohol (15%)
Anxiolitikumok, nyugtatók, Stimulánsok kokain kivételével (11%)
hipnotikumok (9%) Cannabis (9%)
Szenvedélybetegségekben használt fogalmak
Intoxicatio (személyiségre + szerre jellemz ) Abusus (inadequat adag, -élethelyzet, -kulturális forma) Veszélyes szerhasználat (életmóddal interferál) Ártalmas szerhasználat (testi/lelki károsodás) Függés (megvonásos testi tünetek + szer éhség) Tolerancia (azonos hatáshoz növekv adag)
Tolerancia
•Farmakokinetikus felszívódás csökken lebomlás gyorsul •Farmakodinámiás A fogadó hely (receptor) érzékenysége csökken •Kereszttolerancia: más szer iránti érzékenység is megváltozik •Szenzitizáció (fordított tolerancia): kisebb adag is er sebben hat
Az addikció okai
- Genetikai (opiát receptorok, ingerület átviv anyagok-, bontó enzimek öröklött mennyisége) - családi értékrend (tanulás) - baráti értékrend (modellkövetés) - társadalmi értékrend (tiltás, vallási el írás) - Bio-pszicho-szociális modell: A “túlélés” stratégiája: “optimális complexitás” elve. •
A szenvedélybetegség az egyén és környezete közötti „optimális komplexitás” különbségében gyökerezik.
Az addikció befolyásolói
• „anyag” szerkezete • hozzáférhet ség • kulturális közeg • személyiség szerkezete
Megközelítések:
Biológiai/ pszichés Szociális / környezeti Társadalmi/ jogi /Morális/ etikai
A veszélyesség relatív megítélése (Fromberg 1995) Tudományos: (toxicitás=mérgez
ség, addiktív potenciál= hozzászokási esély):
kokain/amfetamin>opiátok>nikotin>alkohol/benzodiazepinek/barbiturátok> >cannabis>hallucinogének>koffein
Kulturális különbségek: Hollandia: heroin>kokain/LSD>Extasy>cannabis Kazahsztán: cannabis>opium/heroin>amfetamin Magyar specialitás: bármit alkohollal együtt
A szenvedélybetegség fejl désmenete
• • • • • •
minta fantázia próbacselekvés szokás hozzászokás függ ség
A kultúra és a drog találkozása 1. •Oka: a szorongás minden kultúrában jelen van, genetikailag determinált (a túléléshez szükséges) –Hosszmetszetileg az adott kultúrában “életképtelen” drogok kiszelektálódnak (kipusztítja, vagy nem terjed el) •Szelekciós folyamat lényege: „sün elmélet” (se túl jó, se túl veszélyes nem lehet)
A kultúra és a drog találkozása 2.
• Keresztmetszetében: földrajzi és kultúrák közötti változások • A fogyasztás biológiai szabályozása mellett er s szociális szabályozás : ld. Amerika felfedezése után az indiánok alkoholfogyasztása, Európában a cannabis, kokain, opiátok: munkaközpontú kultúrában a munkaképességet, illetve munka iránti késztetést romboló szer a kultúra alapjait támadja meg. • Ezért: kávé, tea, csoki, nikotin -bár er sen addiktív-, mivel nem vonja el a munkától, tolerált (ma: „cigarettaszünet” ?)
A kultúra és a drog találkozása 3.
•A nyugati típusú kultúra jelenkori életritmusának inkább a stimulánsok felelnek meg, mint a -bár társasági-, de aktivitást csökkent , meditatív, kannabisz-származékok. A szórakozási formákhoz kiszelektálódnak a hozzájuk leginkább megfelel drogfogyasztási szokások is (“diszkó-drogok”).
Magyar specialitás ( a mult és jelen) • „Legális”: centralizált, ellen rzött gy.szergyártás, (korábbi receptírási gyakorlat) • Iatrogén dependencia: „szégyenl s tolerancia” • Illegális droghasználat: sokáig tabu volt (nem „rendszerkonform”) • Rendszerváltás után: küls hatások, tranzit utak • „Pszichoszociális immunitás” (nem vagyunk felkészülve)
A függ ség megel zése • • • • • • •
A kínálat csökkentése Felvilágosítás, nevelés Meleg családi légkör Id a gyermekre, a problémák, konfliktusok megbeszélésére, kezelésére Következetesség Iskola szerepe A szabadid ésszer kihasználása
