A család, az iskola és a drog

A család, az iskola és a drog Az iskolai drogprevenció megvalósulásának és hatékonyságának keresztmetszeti vizsgálata egy egri középiskolában Írta: Fehér Kálmán 2013

2013, Eger

0

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 2 2. Elméleti és szakirodalmi háttér.......................................................................................... 4 2.2 A drogokról .................................................................................................................. 4 2.3 Depresszió gyógyszerek ............................................................................................... 8 2.4 A szenvedélybetegekre jellemző legfontosabb tünetek ............................................. 10 2.5 Néhány adat és gondolat a lakosság droghasználatáról ............................................. 11 2.6 Epidemiológiai helyzetkép Magyarországon az ezredfordulóig ................................ 13 2.7 Felmérések középiskolások körében .......................................................................... 14 2.8 Droghasználat és család ............................................................................................. 16 2.9 Az egészséges család jellemzői – Hoyer Mária nyomán .......................................... 18 2.10 A nem egészséges család jellemzői – Hoyer Mária nyomán .................................. 18 2.11 A Drogfüggők szüleinek jellemzői .......................................................................... 19 2.12 A kamaszkor jellemzői ............................................................................................. 21 2.13 A drogfogyasztáshoz vezető út szociológiai magyarázatai ...................................... 22 2.14 Prevenciós módszerek .............................................................................................. 25 2.15 A változás ................................................................................................................. 26 3. NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA KEZELÉSÉRE 2010–2018 ............................................................................................................................................. 28 4. Összegzés ..................................................................................................................... 29 5. A kutatás hipotézisei és kérdései ..................................................................................... 30 5.1 Hipotéziseim: ............................................................................................................. 30 5.2 A módszer megválasztása .......................................................................................... 31 6. A kutatás eredményei ...................................................................................................... 32 6.1 A tanulók kérdőíveinek kiértékelése .......................................................................... 32 6.2 A szülők kérdőíveinek kiértékelése............................................................................ 37 7. Hipotézisek igazolásai ..................................................................................................... 43 8. Záró gondolatok ............................................................................................................... 45 9. Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 46 10. Mellékletek ................................................................................................................... 49 10.1 Kérdőív a drogokról Szülőknek ............................................................................... 49 10.2 Kérdőív középiskolai tanulóknak ............................................................................. 50

1

1. Bevezetés

Kutatásom során a szociológiában sokat kutatott devianciával, a drogfogyasztással, a drog családra és az iskolára gyakorolt hatásaival foglalkozom. Elsősorban az iskolai drogprevenció hatékonyságát veszem górcső alá. Arra keresem a választ, megvannak-e a szülőknek a megfelelő ismereteik ahhoz, hogy fel tudják mérni, mennyire veszélyeztetett a kamasz korosztály mind a legális, mind az illegális drogfogyasztás tekintetében. Vizsgálódásomat,

mintavételeimet

az

Egri

Kereskedelmi,

Mezőgazdasági,

Vendéglátó-ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium intézményében (a továbbiakban: Keri) végeztem, ahol jelenleg szakoktató vagyok. Úgy gondolom, általában az illegális drogfogyasztást a legális drogfogyasztás valamelyik formája előzi meg, ezért dolgozatomban foglalkozom a legális drogokkal is, de nem a teljesség igényével, mivel nem érintem a dohányzás és az alkoholfogyasztás problémakörét. A drogfogyasztás kialakulásának igen összetett okai lehetnek, ezért a szociológiai, pszichológiai, és egészségtani vetületein keresztül kerülhetünk a droghasználat megértéséhez, és érthetjük meg következményeit. Az általam vizsgált korosztály a 15-22 évesek, szakközépiskolások és szakmunkás tanulók. Iskolán belül e két csoport tagjainak drogokkal kapcsolatos ismeretei és fogyasztási szokásai is jelentős mértékben eltérnek egymástól. A szülők személyiségjegyei, a szülői magatartás meghatározó jellegű a gyermek és a drog kapcsolata terén. Az ingerszegény családi környezet, a túlzottan tiltó magatartás, a szülői tekintélyelvűség mind-mind típusos droghasználatot vonhatnak maguk után az arra hajlamos gyerekek esetében. Véleményem szerint az iskolai drogprevenció ha a szülőket (vagy az egész családot) is érintené, visszaszoríthatná a droghasználat terjedését – nem elég csak az általános és középiskolás diákokkal dolgozni. A család szerepe is jelentős a szenvedélybetegségek kialakulásában, hiszen a család, mint minta elsődleges a társadalomba való szocializálódás szempontjából. A gyerekek megfelelő integrálódáshoz szükséges egy megfelelő szülői attitűd is a nevelés terén, amivel nem feltétlenül „születik” ösztönösen a szülő. Ezért lehet csak „elégségesnek” mondani azt az iskolai drogprevenciót, ami csupán a drogokkal kapcsolatos információk átadásában, vagy a használat következményeinek felvázolásában merül ki. 2

Kik

tartanak

addiktológusok,

ma

drog-prevenciós

védőnők,

előadásokat

pszichológusok,

a

középiskolákban:

rendőrök,

szociális

lelkészek, munkások,

szociálpedagógusok, osztályfőnökök, sztárpszichológusok? Létezik-e erre valamiféle standard? Ha jobban belegondolunk, mindenki ért hozzá körükből, csak éppen a saját területe, szakiránya mentén. Véleményem szerint mára egy új szakmának, hivatásnak kellene körvonalazódnia „DROGPREVENCIÓS ELŐADÓ”néven. A minimum főiskolai BA szinten képzett szakembernek

megfelelő

szociológiai,

egészségügyi,

addiktológiai,

pedagógia-

pszichológiai és jogi kompetenciákkal kell bírnia, hogy a teljesség igényével tudjon foglakozni drogmegelőzéssel mivel a témakör nagyon komplex. Ismereteim szerint ma még ilyen szakma nincs. Dolgozatomat előkutatásnak is szánom, tapasztalatainak felhasználásával a későbbiekben az egész Kerire kiterjedő kutatást lehetne végezni.

3

2. Elméleti és szakirodalmi háttér

Ebben a fejezetben tudományágak elméleteit gyűjtöttem össze, melyek szükségesek a drogprevencióhoz tartozó problémák átlátásához.

2.2 A drogokról „Mi a drog, mi a narkotikum? Az Egészségügyi Világszervezet Szakértői Bizottsága szerint „Drognak tekinthető bármilyen szer (akár alkalmazzák a törvényes orvosi gyakorlatban, akár nem), amelynek túlzott fogyasztása nem gyógyászati célt szolgál”, továbbá: „bármely droggal való visszaélés (abúzus) közös vonása, hogy a drog a pszichét és a szervezetet egyaránt hatalmába keríti.”(Nagy G – Lovas P 1985: 14) Illegálisnak tekinthetők mindazon szerek, melyek előállítását, termesztését, fogyasztását, kereskedelmét törvény tiltja. Legálisnak tekinthetők azok a szerek, melyek törvényes úton beszerezhetők, fogyasztásukat

törvény

nem

tiltja

azonban

egészségügyi,

szociális,

társadalmi

következményeiket tekintve a többi droghoz hasonló jelentőségük van. ( Murányi – Pénzes – Barát, 2000) A drogok csoportosítása Többféle csoportosítási lehetőség adódik, ezek közül az egyik a „legális és tiltott drogok” csoportokba való sorolás. Ez a csoportosítás kultúra és társadalomspecifikus, inkább jogi értelemben értelmezhető. A „kémény és lágydrog” szelektálás a hollandiai drogpolitika sajátossága, ugyanis a cannabist az egészségre, társadalomra nem tartották annyira ártalmasnak, hogy ne legyen szabadon hozzáférhető (pl. Coffee-shopban) és legálisan fogyasztható. Ez az intézkedés nagyban visszaszorította a heroin használatát, de egy komplex intézkedéscsomag is kellett ehhez.

4

A „kémiai anyagok központi idegrendszerre gyakorolt hatása” szerinti csoportosítás a leg elfogadottabb, amit stimulánsokra, depresszánsokra és hallucinogén anyagokra bonthatunk szét. A táblázatból látható, hogy az egyes pszichoaktív szerek milyen különböző hatásokat, illetve milyen eltérő súlyosságú tüneteket/állapotokat okoznak. Kiolvashatjuk továbbá, hogy a legális drogoknak tekinthető depresszánsoknak milyen sok mellékhatása van, ezzel szemben az illegálisnak tekinthető cannabis e tekintetben sokkal veszélytelenebb.

depresszió vagy szorongás

stimulánsok

++

+

-

++

-

++

ópiátok

++

++

-

-

-

+

cannabis

-

-

-

-

-

+

hallucinogének

+

-

-

-

++

+

oldószerek

++

-

++

-

-

-

állapot

++

us

-

együttes

+

tünet-

++

agyi org.

++

s megvonás

++

túladagolá

depresszánsok

toxicitás/

flashback

pszichotik-

1. táblázat. Az egyes pszichoaktív szerek hatásai

++ jelentős hatás, +kevésbé jelentős hatás,- nem valószínű, hogy klinikailag jelentős hatás tapasztalható konfúziós állapot minden drogra adott toxikus reakcióknál előfordulhat. Most azonban csak a gyakori előfordulást jelöljük, + kevésbé, ++ a fokozottabban jelentős hatást jelöli.( Forrás: Schuckit, 1995, 15.old.) (Rácz,2001, 23. old)

Depresszánsok: a szorongásoldók, altatók, pszichoaktív szerek, nyugtatók tartoznak ebbe a csoportba, illetve az alkoholt is ide soroljuk a hatása miatt. Terápiás hatásuk: szorongásoldás, nyugtató hatás, altató hatás. Régebben a barbiturátok tartoztak e csoportba, ahol a terápiás adag és a túladagolás lehetősége közötti különbség kicsi volt. Az ezeket felváltó benzodiazepinek (Rudotel, Xanax, Seduxen stb.). biztonságosabbnak bizonyultak a túladagolás, a dependencia és a megvonási tünetek kialakulása tekintetében Ezeknek a gyógyszereknek az alkohol módosíthatja, növeli hatását. (Rácz, 2001)

5

Stimulánsok: fokozzák a pszichés aktivitást, az impulzivitást, az erő és az energetizáltság érzését. Felszabadítanak a pesszimista és depresszív gondolatoktól, a legyőzhetetlenség tudatát kölcsönzik a droghasználónak. Mellékhatásként azonban üldözési téveszmék, nagyfokú szorongás, agresszivitás is megjelenhet. Ide tartozik a nikotin, koffein, anfetaminok, ecstasy stb. Sokan a kokaint is e csoportba sorolják. (Rácz, 2001, 1988) Ópiátok: a mák növényből kémiai úton előállított alkaloidok, vagy az ezekhez hasonló szerkezetű molekuláris anyagok. A görögök már Kr.e. a IX. században mákszalmából készítettek ópiumos főzetet, amit a „feledés italaként” használtak, és Nephenthesznek neveztek. Homérosz említi az Odüsszeia IV. énekében, hogy Helené, Odüsszeusz fiának egy olyan varázsitalt adott, mely feledtette vele bánatát. (Bayer, 1999) Az ópiátokkal a gyógyászatban fájdalomcsillapítóként, vagy kábító-, altatószerként találkozunk. Házilag leggyakrabban a mákszalmából főznek mákteát, vagy a zöld mákgubó metszésével keletkező tejnedvet fogyasztják. Az étkezési mák (mákszemcse) nem tartalmaz ópiumot. Magyarországon a legelterjedtebb a Dolargan (pethidin) és a Depridol (methadon) ópium tartalmú gyógyszerekkel való visszaélés. A heroin a morfinnak félig szintetikusan előállított származéka, a morfin és a kodein az ópium két legfontosabb hatóanyaga. (Rácz, 2001) A heroin hatása az intenzív eufória, és bódultság.

Intravénás alkalmazása során

fogyasztói orgazmushoz hasonló kellemes alhasi érzést emlegetnek. (Rácz, 2001) Cannabis-származékok: a kender növényből állítják elő, melynek hatóanyaga a delta-9-tetrahodrokannabinol (THC). Ezt a hatóanyagot tartalmazza a marihuána, valamint a hasis gyanta és olaj. (Rácz, 2001) Tiszta THC formában orvosilag is használják – asztma, rosszindulatos daganatok, glaukóma és egyes neurológiai betegségek kezelésében. (Zimmer és Morgan, 1977) Hatása: a szárított, aprított növényből sodort cigaretta elszívása után 20-30 perc múlva jelentkezik eufória, időérzékelési zavarok (lelassult idő), fokozott szexuális arousal, fokozott étvágy, indokolatlan nevetgélés. Pánikreakciót, paranoid gondolatokat, szorongást is átélhetnek e szer használói. (Rácz, 2001)

6

Halucinogének: „ebbe az összefoglaló nagy csoportba sorolható az LSD, a cannabis származékok, a pszilocibin, a meszkalin, a PCP (fenciklidin), az inhaláns szerek (szerves oldószerek, nitrit származékok, nitrogénoxid), sőt az MDMA (Ecstasy), mint hallucinogén hatású stimuláns:”(Rácz, 2001, 48.old.) Ezeknek a drogoknak azonban nem a hallucinációs hatásuk az elsődleges, hanem az alterált észlelés, a szokásos módón nem tapasztalt gondolkodás, érzések, amit a „pszichedelikus” kifejezéssel jellemezhetnénk pontosabban. Ősidők óta használnak hallucinogéneket, a meszkalint, amelyet a peyote kaktuszból állítanak elő, a pszilocibint, amit gombákból nyernek, de ilyen természetes szer a bételdió is; a többi mesterséges szer. Hatásuk: Pszichológiai és fiziológiai. A bevétel után 20 perccel alakul ki, melyet tremor, emelkedett vérnyomás, tágult pupilla, emelkedett pulzusszám jellemez. Egyaránt válthatnak ki pozitív és negatív reakciókat is, ez a labilitás, a szer ellen való küzdés és a ráhangolódás függvényében jelentkezik. Kellemes közérzetet, ellazultságot (eufóriát) eredményeznek, de ez szorongással vegyülhet. A szorongás oly erős is lehet (parázás), hogy félelmetes hallucinációk jelentkezhetnek, a „soha nem ér véget”, „meg fogok bolondulni”, a halálfélelem érzése jelentkezhetnek. (Rácz, 2000) Különböző pszichedelikus élményeket hozhat létre a szer, a tudatalatti világba való behatolásával. Megdöbbentő fogékonyság tapasztalható a problémák új szemszögből való észlelésére, több dimenziós megvizsgálására. Az esztétikus pszichedelikus élmény az érzéki benyomások felerősödését, szinesztézia-érzést, egyes érzékletek keveredését eredményezi. Vizuális hallucináció lehet a vízen-járás, vagy akár az ablakból kiugrás utáni repülés képessége. (Rácz, 2000) A művészek gyakran használják az LSD-t a kreatív források felkutatása érdekében, múzsaként kezelve, de a kreativitás ekkor a szernek tulajdonítható. (Rácz, 2000) Oldószerek: „Különböző szerves oldószerek tartoznak ebbe a csoportba: festékek, ragasztószerek, hígítók, lakkok, csavarlazító szerek, propán-bután gáz (öngyújtó töltéséhez használt gázpalackok használata), aeroszolok (itt sokszor a hajtógázok jelentik az aktív ágenst). Általában szippantás, inhalálás útján használják őket.”(Rácz, 2000, 51. old.) A néhány perctől egy óráig tartó hatást az inhalálások ismétlésével lehet tartósabbá tenni.

Eufóriás

hatással

kiegészült

tudatzavar

állhat

be,

változó

észleléssel,

misszpercepcióval, aluszékonysággal, illúziókkal. Előfordulhat amnézia. (Rácz, 2000)

7

Az itt felsorolt csoportosítás is csak nagyvonalakban, és nem a teljesség igényével tájékoztat a drogokról, hiszen rengeteg veszélyes szer létezik még (Pl. Krokodil, MPVD, látnok Zsálya, Gina stb.)

2.3 Depresszió gyógyszerek Külön említeném meg a depressziót, mint betegséget, illetve a depressziót „gyógyító” gyógyszereket és azok hatásait, hisz ezek legális drogoknak tekinthetők. „A gyógyszeripar és fizetett kutatói számos új betegséget találtak fel, így például a reflux-betegséget, a gyermekkori hiperaktivitást, az irritábilis bélszindrómát, a krónikus fáradság szindrómát, a férfiak gyengülő szexuális teljesítőképességét, vagy a premenstruális szindrómát. Ezek korábban a normál élet ismert jelenségei voltak: gyomorégés, csintalan-nyughatatlan gyerek, ideges béltünetek, fáradékonyság és a menstruáció időszaka körüli feszültebb lelkiállapot, a libidó csökkenése stressz vagy életkor hatására. Ezeknek az állapotoknak természetesen van kezelendő, szélsőséges esete is, de a betegségkreálás miatt elmosódnak a határok: mindenkit kezelni kell.” (Szendi, 2005: 201)

Ha a legális drogokra gondolunk, szinte mindenki drogozik így vagy úgy, ha csak a koffeint említem, ami a csokoládétól a teáig, kávéig terjed, de azért nem mindenki „legális drogfüggő”. Rá lehet szokni drognak nem minősülő anyagokra is, ilyen például a cukor, amit általában kombinálnak is a koffeines energiaitalokkal és üdítőkkel. Ha egy kamasz belép egy boltba, könnyen rabul ejtheti a dizájnos csomagolásban tündöklő energiaital, cigaretta, kávé, de a tévéből is dől a reklám, hiába van tiltva (ha csak a Red Bull reklámjait vesszük alapul a technikai sportoknál), fogyasztásra csábítva az embereket.

Az energiaitaloknak két csoportja van. Az egyik csoport koffein és taurin tartalmaz, a másik szénhidrátokból áll, vitamin és gyógynövény adalékokkal. Az utóbbit főleg sportolók, testépítők használják (ezért sportitalként is emlegetik), és lényegesen drágább, táplálkozás élettani szempontból hasznos összetevőkből álló szerek.

8

Dolgozatomban a koffein/taurin tartalmú, „olcsóbb” italokkal foglalkozom, mert ezek a termékek igen elterjedtek a középiskolásaink körében. Fogyasztásuk hozzászokáshoz vezethet, akár napi 2-3 dobozzal is elfogyasztanak belőle egyes diákok. Milyen plusz energiaigény miatt kell egy serdülőnek energiaitalt használnia? Általában az éjszakai bulizás, hajnalig tartó internetezés miatt. Uniós szinten nincs speciális szabályozás az energiaitalok forgalmazhatóságára. Ha 150mg/ liternél több koffeint tartalmaz, rá kell írni a dobozára, hogy „magas koffeintartalmú”, de limitálás híján akármennyi koffein is lehet bennük. Ráadásul 250 mles, fél és másfél literes kiszerelésben is kaphatóak, így a nagyobb dózisok akár 500mg koffeint is tartalmazhatnak, ami komoly terhelésnek számít még egy felnőttnek is. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján az energiaitalokról az alábbi információk olvashatóak: Az energiaitalok átmenetileg felpörgetnek, növelik a teljesítményt, de utána még erőteljesebb fáradság jelentkezik. Az energiaitalok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek túlzott fogyasztása súlyosan károsítja a szervezetet. Okozhat szédülést, álmatlanságot, izzadást, gyors erős szívdobogást, hányingert, hányást, hasmenést. Erős vízhajtó hatása miatt hamar a szervezet kiszáradásához vezetnek, amely hírtelen szívmegállást és halált is okozhat. Az energiaitaloknak magas a cukortartalma, ez könnyen elhízáshoz vezethet. Az energiaital és az alkohol együttes fogyasztása végleges károkat okozhat a májban, a szívben és a vesében is. Az alkohollal kevert energiaitalok további veszélye, hogy tévesen értékel a fogyasztója helyzeteket, kötekedő, agresszív lehet és így veszélybe sodorhatja önmagát.

https://www.antsz.hu/data/cms27391/mennyire_biztonsagosak_az_energiaitalok_20100413.pdf?query=energ ia%20italok

http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/12762

9

2.4 A szenvedélybetegekre jellemző legfontosabb tünetek A szenvedélybetegekre jellemző legfontosabb tünetek, melyek egyben árulkodó jelek is

lehetnek,

amikből

következtethetünk

a

drogos

karrier

előrehaladottságára,

összefoglalóan az alábbiak: A szenvedélybeteg folyamatos vágyat érez a drog használatára és az ezzel járó cselekvések gyakorlására (pl. drog bevétele, joint tekerés-sodrás). A droghasználat abbahagyásakor megjelenő elvonási tünetek. A droggal kapcsolatos tolerancia kialakulása, vagyis a droghoz való hozzászokásból fakadó egyre nagyobb adagok használatának szükségessége, az eddig tapasztalt hatás fenntartásához. Jellemző lehet a leszokási kísérletek folyamatos kudarca. A megjelenő figyelmeztető testi és lelki tünetek ellenére sem képes változtatni az életén, megjelenik ugyan az igény a változásra, de azt állandóan halogatja, „engedményekkel” odázza azt (ma még bulizok egy nagyot utoljára). Ideje nagy részét szenvedélyének (vagy az arról való leszokásnak) rendeli alá elhanyagolva iskolai tanulmányait, családi és interperszonális kapcsolatait. A droghasználat a belső értékrendben kiszorítja a régebben fontosnak tartott dolgokat, a tanulás fontosságát, hobbit, szerelmet, családot stb. A háziorvoson túl több orvost is felkeres a gyógyszerhasználó, mert a kiírhatónál nagyobb adagokat így tudja megszerezni (Rácz, 2001)

10

2.5 Néhány adat és gondolat a lakosság droghasználatáról A lakosság egészén belül az alábbi alcsoportokat különíthetjük el: 1. ábra

(Murányi-Pénzes-Barát, 2000) A gyógyszergyártás rohamos fejlődése és az altató, nyugtató hatású, valamint a codein tartalmú gyógyszerek elérhetősége elősegítette az úgynevezett legális drogok fogyasztói kultúrájának kialakulását. A 80-as évektől kezdődően az illegális drogok (cannabis, LSD, amfetamin és származékai, heroin) fogyasztása egyre nagyobb jelentőségűvé váltak. A szipuzás a 90-es évekre jelentősen csökkent, elsősorban javító-nevelő intézetekben, börtönökben és hajléktalanok körében fordul elő. (Murányi-Barát-Pénzes, 2000) A szipuzás valamint az ópiát és a cannabis fogyasztás gyakoribb a férfiak körében, a nyugtató, altató szedése inkább a nőkre jellemző. A szipuzás a kifejezetten alacsony iskolai végzettségűekre jellemző, míg az ópiát-származékok fogyasztása valamennyi csoportra jellemző (Murányi – Barát – Pénzes, 2000). Az ecstasyt a jó anyagi és szociális helyzetben lévő diákok és iskolázott, tehetséges, független, jó állással rendelkező fiatalok használják. Az ecstasyhasználókra tehát nem állnak a droghasználókra általában jellemző lelki és társadalmi jegyek. (Bagdi, 2006) A világban a 25 és 64 év közötti korosztály egészét tekintve az illegális szerek éves prevalenciáját 2004-ben 4,9%-ra becsülték. (UNODC, 2006) Korábban is volt számos zenei stílusnak és az azokkal azonosuló fiataloknak a „saját” drogja: a jazz zenészek között a kokain volt népszerű, a beat generáció tagjai között a cannabis, a hippik szintén a cannabist és az LSD-t (lizergsavas-diatilamid) használták előszeretettel, a punkoknák az oldószerek és a heroin volt a legelterjedtebb. (Bagdy, 2006) 11

Elekes kutatásainak eredményeiből látható, hogy a fiatalok szerves oldószerfogyasztása a nevelőotthonokban élők körében egészen magas arányokat ölt a középiskolai tanulókhoz képest. 2. ábra Szipuzás és gyógyszerezés a fiatalok körében 50 40 30 Sorozat 1 20

Sorozat 2

10 0 gimnázium

szakközépiskola



1, szipuzás



2, gyógyszerezés

szakmunkásképzö

nevelőotthon

(Elekes, 1992: 5. old)

Míg Európában és Ázsiában az ópiátok, addig az amerikai földrészen a kokain (ÉszakAmerikában a cannabis is), Afrikában pedig a cannabis jelenti az első számú illegális szert, amely miatt kezelésbe kerülnek. Meg kell jegyezni, hogy míg a kokain Amerikában jelenti a legnagyobb problémát, jelenleg a legnagyobb mértékű növekedés Európában tapasztalható. (EMCDDA, 2005) „Az európai felnőttek közül életük valamely szakaszában legalább 85 millióan használtak már tiltott kábítószert, ami Európa felnőtt népességének körülbelül egynegyedét jelenti. A legtöbben állításuk szerint cannabist használtak (77 millióan), más kábítószerek életprevalenciája

sokkal

alacsonyabb

volt:

a

kokaint14,5

millióan,

az

amfetaminszármazékokat 12,7millióan, az ecstasyt pedig 11,4 millióan próbáltak ki. Európán belül komoly különbségek vannak a kábítószer- használat életprevalenciájának szintjei között. Dániában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban például a felnőttek

nagyjából

egyharmada

érintett,

míg

Bulgáriában,

Görögországban,

Magyarországon, Romániában és Törökországban kevesebb, mint egytizedük.”(Európai kábítószer jelentés, 2013, 32. old.) 12

Hazánk a kevésbé, vagy közepesen érintett országok csoportjába tartozik a kábítószer probléma tekintetében Európában ( Hibbel és mtsai. 2004). Egy 2003-ban végzett kutatás eredményei szerint: „az egri 8-10. évfolyamos diákok közül minden harmadik - negyedik fogyasztott már életében valamilyen visszaélésre alkalmas szert. Azok aránya, akik csak visszaélésszerű gyógyszerhasználattal próbálkoztak 9,2%. A válaszolók egyötöde, 20,7% fogyasztott már életében valamilyen szert, biztosan droghasználati céllal, s öt használóból három az előző évben, míg minden harmadiknegyedik a kérdezést megelőző hónapban is használt drogot.” (Paksi – Elekes, 2005, 52. old.)

2.6 Epidemiológiai helyzetkép Magyarországon az ezredfordulóig Az 1960-70-es években elsősorban a szerves oldószerek és a pszichoaktív gyógyszerek (a Parkinson-kór gyógyításában használatos Parkan nevű gyógyszer, illetve a stimuláns hatású Aktedron) voltak használatosak.(Demetrovics, 2006). Kezelési információkból, interjúkból, kisebb volumenű felmérésekből és egyéb adatokból feltételezhető, hogy erre az időszakra a klasszikus kábítószer-használat nem volt jellemző. (Kisszékelyi, 1975) Az 1980-as évektől opiát tartalmú Codein gyógyszerrel való visszaélés volt érzékelhető (és ezek glutedhimiddel- Noxironal történő kombinációja), valamint a máktea

és

a

nyári

időszakban

használatos

nyers

ópium

(intravénás)

használata.(Bácskai, 1995) A 1990-es évek elejétől vált elérhetővé a heroin, ami leváltotta a korábban használatos metszett mákgubót, mákteát és a Codeint. Valamint megjelent az LSD, a kokain, az anfetamin, és a cannabis származékok használatának jelentős mértékű terjedése. (Demetrovics, 2001,a) Az 1990- es évek közepétől megjelent a techno-hause-acid ifjúsági kultúra, mely zenei stílusok techno-diszkókban, partikon voltak hallgathatók, ahol egyre nagyobb mértékben vált szokásossá a droghasználat (elsősorban a „diszkódrogok”: anfetamin, ecstasy, LSD) (Rácz, 2000).

13

2. táblázat A nyilvántartott drogbetegek számának alakulása Magyarországon 1995-1999 Év

Nyilvántartott drogbetegek száma

1995

3553

1996

4718

1997

8494

1998

9458

1999

11 373 (Rácz, 2000, 44. old.)

2.7 Felmérések középiskolások körében Az első átfogó európai iskolavizsgálat 1995-ben készült, amelyben összesen 26 ország vett részt (Hibbel, 1997). Az 1996-os Elekes-Paksi vizsgálatok lehetővé tették a bekövetkező változások mérését, és a kapott eredmények által teljesebbé váltak az addigi felismerések adatai (Aszman, 1995). 1999 márciusában Európa 30 országában azonos kérdőívvel, módszertani útmutatásokkal valósult meg az ESPAD-program (Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról) , amelynek célja az összehasonlító adatok gyűjtése Európa középiskolásainak dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztásáról, és az ezekkel kapcsolatos attitűdök alakulásáról (Ritter, 2000). „Az Európa Tanács kérdéseiben szereplő tiltott drogok (marihuána, amfetaminok, LSD,

crack,

kokain,

heroin,

XTC)

fogyasztásának

teljes

halmozatlan

életprevalenciája a 16 éves középiskolások között 5%. A fiúk között 6%-a vallotta be a fenti szerek valamelyikének legalább egyszeri fogyasztását, míg a lányoknál ugyanez az arány 4.1%. Amennyiben a marihuána és hasis fogyasztását nem számítjuk,

a

közös

kérdésekben

szereplő

tiltott

drogfogyasztás

teljes

életprevalenciája csupán 1,3% (fiúknál 1.8, lányoknál 0.9%). A drogot már

14

próbáltak többsége csupán egy-két alkalommal fogyasztott, és mindössze 1,7 % azoknak az aránya, akik három vagy több alkalommal fogyasztották a fenti szerek valamelyikét életük során.” (Elekes – Paksi 1996)

3. táblázat. A tiltott és legális szerek életprevalencia-értékei iskolatípusonként 1995ben. iskola típus

legális drogot fogyaszt

tiltott drogot fogyaszt

nem fogyaszt

összes

gimnázium

9,9%

8,7%

81,4%

100% (5338)

szakközépiskola

10,4%

10,9%

78,7%

100% (4701)

szakmunkásképző

9,6%

10,7%

79,7%

100% (5665)

szakiskola összese

15,1%

8,8%

76,1%

100% (1381)

összesen

10,4%

10,0%

79,6%

100% (17085)

(Elekes – Paksi, 1996) Leginkább

a

gimnazistáknak

sikerül

a

legsikeresebben

távol

maradni

a

drogfogyasztástól. Legális drogok fogyasztása szempontjából a szakiskolában tanulók a leg veszélyeztetettebbek, de a viszonylag magas értéknek oka az is lehet, hogy a legális drogok palettáján megjelentek az úgynevezett designer drogok, amelyek – forgalmazóik és gyártóik ügyeskedéseinek eredményeként – a legális és illegális drogok határterületén helyezkednek el. A következő táblázat azt mutatja, hogy 1995 és 1999 között, 16 éves korban az egyes illegitim szerek fogyasztása hogyan változott.

4. táblázat. Az egyes tiltott szerek fogyasztása 16 évesek körében, 1995-1999-ben

15

százalékos növekedés

szer anfetaminok

(1995= 100%) 840%

Ecstasy

590%

marihuanna, hasis

330%

LSD és más halucinogének

320%

heroin

170%

anabolikus szteroidok

164% (Rácz, 2000, 46.old.)

Az utolsó sor a legelterjedtebb doppingszereket tartalmazza: ezek fogyasztása is nőtt! Ezek nem kábítószerek.(Rácz, 2000) A táblázat értékeit figyelve megállapíthatjuk, hogy az ecstasy és az anfetaminok fogyasztása ugrásszerűen növekedett. Ennek oka a fiatalok szórakozási szokásainak megváltozása és, hogy az elektronikus zenék (rave, acid, techno, drumm and bass) élvezetének erősítéséhez használt partidrogok a stimuláns szerek lettek.

2.8 Droghasználat és család

Család: „családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazási, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadás) kapcsolat köti össze. A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket (vagy egyedülálló szülőt) és a velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz.” (Andorka, 2006/ 394old.) A család funkciói: „A család öt funkcióját szokás megkülönböztetni. Ezek: 1. termelés 2. fogyasztás 3. demográfiai reprodukció (gyermekek születése) 4. a gyermek szocializációja 5. a felnőttek pszichés védelme.” (Andorka, 2006/ 752. old.)

16

A drogfogyasztás és a család összefüggése kézenfekvő, hiszen személyiségfejlődésünk és viselkedésünk egyik legmarkánsabb meghatározója ez a kiscsoport. Az alkalmi fogyasztás családi hátterére irányuló, középiskolások körében végzett hazai kutatások (Elekes Zsuzsa és Paksi Borbála, 1996-99) az alábbi mutatókra koncentrálnak: I. szülők iskolai végzettsége (az illegitim szer kipróbálása a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolázottságú szülők gyermekeire jellemzőbb az átlagoshoz képest) II. a család egzisztenciális helyzete (a fogyasztás valószínűsége nagyobb az átlagosnál rosszabb vagy jobb körülmények között élő fiataloknál) III. család összetétele (az ép családban élő, vérszerinti szülők által nevelt fiatalok körében a legritkább) IV. a családon belüli kapcsolatokkal való elégedettség (minél kielégítőbbnek érzi a fiatal a szülőkkel való kapcsolatát, annál kisebb a drogfogyasztás előfordulásának aránya) V. devianciák a családon belül (a családban előforduló devianciák, rendszeres nagy mértékben történő alkoholfogyasztás, nyugttó, vagy altató szedés, droghasználat, öngyilkossági kísérlet, vagy befejezett öngyilkosság, pszichológiai kezelés, vagy börtönbüntetés- növelik az illegitim szerek kipróbálásának esélyét. Különösen érvényes ez a devianciák halmozódása esetén.(Rácz, 2000) A droghasználat kialakulásának szempontjából kockázatot, illetve a szerhasználattal szembeni védelmet jelentő társas, elsősorban a közvetlen szociális kapcsolatokat és aktivitást érintő faktorokat számos modell próbálta megragadni, integrálni. A korai modellek általában csak egyoldalúan a veszélyeztető tényezőkre helyezték a hangsúlyt, azzal, hogy a deviancia hátterében a kortársak szocializáló hatását feltételezték. (Bandura, 1977) A drogfogyasztás alakulását két ellentétes hatású tényező befolyásolhatja: a prediktor (kockázati), és a protektor (védő) tényezők. (Bácskai – Gerevich, 2000) A gyógyító munkában a családot a saját egyensúlyi állapotának (homeosztázis) megőrzésére törekvő rendszerként szokták leírni.

A család, mint rendszer, két

szempontból közelíthető meg. Egyik szempont, hogy a rendszer tagjai milyen interakcióban állnak egymással. A másik, hogy egy család hogyan működik, megkülönböztetünk egészséges és nem egészséges rendszereket. (Rácz és mtsi.,2000)

17

2.9 Az egészséges család jellemzői – Hoyer Mária nyomán A családban világos értékek vannak (tanulás, becsületesség, munka), és ezek szerint próbálnak élni. A változások kiszámíthatóak a tagoknak, amik lassan, rugalmasan, folyamatosan zajlanak. A stresszt megfelelően, bűnbakképzés nélkül kezelik. A családtagok kimutatják érzéseiket, indulataikat, normálisnak érzik, hogy lehet ezekről beszélniük. Vannak családi ünnepek (ballagások, születésnapok, évfordulók stb.) Támogatják egymást érzelmileg (Pl. kiállnak egymásért) Megtanulják egymást

és önmagukat tisztelni.(pl. nem szidják kifelé a

családtagokat). Bizalom van a családtagok között, kiadhatják egymásnak magukat. A felelősség megosztott, mindenkinek megvan a saját feladata. Mindenkinek a véleménye fontos, egyértelműen kommunikálóak a tagok.

2.10 A nem egészséges család jellemzői – Hoyer Mária nyomán A családtagok nem tanulnak meg érzéseikkel azonosulni, a rossz érzéseket adékvát módon kezelni. Nem képesek őszinték lenni egymással, hitegetik egymást (pl. „idővel majd jobb lesz”). A családtagok közötti pszichológiai határok vagy merevek, vagy beleolvadnak egymásba. Felcserélődnek a családi szerepek (pl. a gyerek gondoskodik a szülőről érzelmileg). Évek múlva is felemlegetik a sérelmeket, nincs megbocsájtás. Kifelé a látszatot fenntartják, befelé gyűlnek a rejtegetnivalók, ez sok energiát emészt, így igazi szükségleteiket nem tudják kielégíteni. Ahogy növekszik a titkolózás, úgy csökken egymás segítése, és ez a patológiás viselkedés generációról generációra öröklődhet. 18

Ennek következménye a gyakori destruktív vádaskodás, egymásra mutogatás, egymás címkézése.(Rácz,2000) A patológiás családi rendszerek nem csak a drogfüggőség fenntartásában játszanak szerepet, hanem

amennyiben a családi viszonylatok érintetlenek maradnak, úgy az

absztinencia és annak fenntartása mindenképpen veszélyeztetett. (Demetrovics és Kardos, 2001) Gyakori megfigyelés, hogy már az absztinens betegeknél a visszaesés (relapszus) a változatlan családi rendszerbe való visszakerülés eredményeképpen következik be. E tekintetben a család kifejezett pressziója érvényesül, ha az új egyensúlyi állapot nem alakul ki, úgy a család érdeke a homeosztázis visszavétele. A drogfüggő állapotának változása ugyanis a családi rendszer megbomlásához vezethet, melyben a család hajlamos szabotálni a drogfüggő terápiáját. (Demetrovics, 2007) Akárhányszor figyelünk meg egy olyan embert, családot, társadalmi egységet, aki/ amely ismételten és állandóan valamilyen problémába bonyolódik- noha szeretné megváltoztatni a helyzetet, és erőfeszítéseket is tesz ennek érdekében- mindig két kérdés merül fel egyforma súllyal: „Miért marad fenn ez a nemkívánatos helyzet?” és „Mire van szükség ahhoz, hogy megváltozzék?”( Watzlawick, Wiekland, Fisch, 1974) A következő részben a család rendszerén belül a drogfüggők szüleinek jellemzőit foglalom össze a hazai és nemzetközi kutatások alapján

2.11 A Drogfüggők szüleinek jellemzői A droghasználók családjában gyakrabban mutatható ki többgenerációs addiktív viselkedés, mint más családoknál. Ez lehet drog- vagy alkoholfüggőség, vagy szerencsejáték és más szenvedélyek. (Rácz, 2000) Jellemző a droghasználókra a kora gyermekkorban kialakuló anya-gyermek kapcsolati zavar. Ezt az „elég jó anyai magatartás” hiányával magyarázzuk, ami azt jelenti, hogy az anyának nem szükséges tökéletesnek lenni és megfelelni valamennyi anyaeszménynek, 19

hanem elegendő a gyermek folyamatosan változó szükségleteinek kielégítése, mert a személyiségfejlődést leginkább ez segíti elő. (Rácz, 2000) A heroinisták családja vonatkozásában az egyik gyakran leírt jelenség a „csonka család”, ami többnyire az apa jelen nem léteként definiálnak a szerzők (Rácz, 1988). Az apákat kutatások többsége hidegnek, durvának, távolságtartónak, nehezen elérhetőnek, negatív emóciókkal telinek, ugyanakkor gyöngének, és a családi történésekre nézve kevés befolyással bírónak írja le , akik jelentős arányban küzdenek maguk is alkohol és drogproblémákkal . A tanulmányozott drogosoknak csak kevesebb mint fele élt 15 éves koráig mindkét szülőjével. A férfi ópiátfüggők édesanyjáról – konzisztensen – az engedékeny, túlvédő, gyermekét infantilizáló, vele szimbiotikus viszonyban élő, manipulatív anya képe bontakozik ki a klinikai irodalomból. (Demetrovics, 2007) A családpatológiai irányzat előfutárai az anya és a drogos fiatal közötti szimbiotikus kapcsolatot, valamint az apa hiányát, vagy a családi rendszerbe történő bevonódás hiányát hangsúlyozzák. (Rácz, 1988) Kirschenbaum és munkatársai (1974) tapasztalatai szerint a drogosok „erős” apja csak fikció, melyet részben az anya tart fenn. „Opiátfüggők esetében gyakran megfigyelhető, hogy az anya korai szeparációs individuációs konfliktusának megoldatlansága, erős dependencia- és kontrolligénnyel párosulva vezet a második generációban a patológia, a drogfogyasztás megjelenéséhez. Az anya saját személyében a krízissel többé-kevésbé adekvát módon meg tud küzdeni, de miközben a gyermekével kialakított erős szimbiotikus kapcsolaton keresztül – regresszív és azonosulási mechanizmusok segítségével –kompenzálni igyekszik saját gyermekkori sérüléseit, „elveszi” a gyermektől a szimbiózisból való kilépés, az önállóvá válás lehetőségét. ”(Demetrovics, 2007, 15.old)

20

2.12 A kamaszkor jellemzői A drogfogyasztás szempontjából leginkább veszélyeztetett korosztály a kamaszok. Ez az életszakasz az identitáskeresés, az elszakadás, a szervezet belső és külső fejlődésének szakasza, mely sajátosságaival megterheli a kamaszt, a szülőt és a pedagógust egyaránt. Oscar Wilde így ír erről az életszakaszról: „A gyermekek kezdetben szeretik a szüleiket. Amikor felnőnek, ítélkeznek felettük. Néha megbocsátanak nekik.” (Vekerdy, 1999) Vekerdy Tamás gondolatai a kamaszokról: viharos szellemi érés ideje ez, hírtelen karikatúraszerűen kezdi látni a világot, megkritizálja tanárait, szüleit (pl. de szépen remeg a hájad anya”). Jól fejlődik ebben a korszakban a humorérzéke, ami gyakran átcsap bántó szellemességbe. Ítélőképessége szemtelenségével egyenes arányban növekszik, nem tud „nem szemtelen lenni”. A pubertás korban gyakran éreznek az emberek gyűlöletet szüleik iránt, melynek oka az elszakadás kényszere. Német Waldorf tanárok viccesen így aposztrofálták a kamaszokat: „ A kamaszra ki kellene írni, hogy átépítés miatt zárva!” Jellemző erre a korszakra, hogy kortársaival klikkeket alkot, ahová a felnőtteknek nehéz a bejárás, és mindenki más is ki van zárva belőle. Elmagányosodás is megfigyelhető, nem kíváncsi senkire, bezárkózik a szobájába. Ebből az állapotból depresszió is kialakulhat, akár szuicid képzetáramlásokkal tarkítva (pl. „ ha nem szeret viszont, legfeljebb kinyírom magam”).Ez akkor veszélyes különösen, ha nincs megfelelően stabil családi háttér. (Vekerdy, 1999.) Kiellt idézve: „a serdülők nagy belső nyugtalansága és külső lázadása egyetemes jellemző, amire a kulturális esetlegességek csak mérsékelt befolyást gyakorolnak”.( Csíkszentmihályi, 2012, 32. old.) Ezek szerint a Föld bármely pontján járva azt tapasztalhatjuk, hogy vallástól, kultúrától függetlenül a serdülés ugyanolyan viselkedésbeli jellemzőket tartalmaz, mint amit közvetlen környezetünkben figyelhetünk meg a pupertásoknál. „ A rossz hangulatok, a passzivitás, a motiválatlanság és a szétszórt figyelem az élményeknek az a négy dimenziója, amelyeket együttesen pszichikus entrópiának

21

nevezünk. Ezek megakadályozzák, hogy a kamaszok figyelmüket hatékonyan saját felnövekedésükre fordítsák”. (Csíkszentmihályi, 2012, 39. old) A kamaszt csak kamaszkora előtt lehet egy jól elfogadó gyermekkorban nevelni, ha ezt nem így tettük, később már nagyon nehéz, de egyet tehetünk a kamaszért (Kontra Györgyöt idézve), „elviseljük jelenlétét.” A kamasz érzelmi inteligenciájának optimális fejlődősét csak egy jól beolajozott családi háttér biztosíthatja. A kamaszt a szülőnek szorongásai ellenére is el kell engednie, ha nem teszi, erős kamaszkori ellenállásra számíthat cserében. (Vekerdy,1999) A kamasz érzelmi élete a művészetekben nyilvánul meg, a zenélésben, festészetben, költészetben, színészetben, stb.( Csíkszentmihályi, 2012) „ A tizenévesek társas világa ugyanúgy három elkülönülő részre oszlik, mint az őket körülvevő fizikai tér: egy „strukturálatlan” szférára, amelyben minden egyes tizenéves magányos tapasztalatokat gyűjt; egy „ strukturált” szférára, amelyben a család és az iskola céljai tartanak igényt a figyelmükre; és egy olyan szférára, ahol az eseményeket a barátokkal folytatott folyamatos egyezkedések határozzák meg és irányítják. A szocializáció e harmadik kontextusa az, amelyben a legboldogabbak, legéberebbek és belsőleg motiváltak.” ( Csíkszentmihályi, 2012, 105. old.)

2.13 A drogfogyasztáshoz vezető út szociológiai magyarázatai A szociális kontroll legjelentősebb külső forrásai, amelyek befolyásolják a fiatalok drogfogyasztásra

való

hajlamát,

a

serdülők

családhoz,

iskolához,

közösségi

szervezetekhez, valamint a jövőbeli munkaszerepekhez való kötődésére helyezik a hangsúlyt. (Giddens, 1995)

A Hirschi- féle kontrollelmélet szerint a deviáns viselkedés keletkezésének oka az egyén társadalomtól való eltávolodásában keresendő oly módon, hogy a kapcsolata a társadalommal meglazul, vagy megszakad. ( Giddens, 1995)

22

Edwin Sutherland, az amerikai szociológia „chicagói iskolájának” képviselője a bűnözést egy úgynevezett differenciális érintkezéssel hozza összefüggésbe, mely szerint az emberek úgy válnak bűzözővé, hogy kapcsolatba kerülnek bűnözői normák követőivel. A bűnöző viselkedést különösen kortárscsoportoktól tanulják el a fiatalok. Sutherland tanuláselmélete szerint a bűnözői viselkedést lényegében ugyanúgy tanuljuk meg, mint a törvénytisztelő magatartást. (Giddens, 1995) A kábítószer-fogyasztó egy olyan csoport hatására kezd normasértő tevékenységet, amelynek légköre, kultúrája ezt a tevékenységet maga is folytatja, értékeli, tanítja. Ez a csoport az egyén számára referenciacsoport jellegű, vagyis olyan csoport, amelynek elismerését el akarja nyerni, és amelynek viselkedésmintáit átveszi. (Giddens, 1995) Becker (1963) azt vizsgálta, miként válik az egyszeri marihuána fogyasztóból rendszeres szerhasználó. Először is a fogyasztás módját kell megtanulnia, majd fel kell ismernie a speciális effektusokat. Ehhez társulnia kell olyan emberekkel, akik már ismerik a fogyasztási módokat. Az első droghasználat utáni benyomás kellemetlen is lehet, de a csoport tapasztalt drogos tagjai verbális, vagy nonverbális kifejezésekkel az ellenkezőjéről győzik meg a friss áldozatot, így a fő hangsúly a csoport szubjektív megnyilvánulásain, a jelentőségátadáson van. Végül az újoncnak meg kell tanulnia elnyomni a kellemetlen tüneteket és élvezni a hatást. (Andorka1996, 2006) Durkheim szerint az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. Ezt a fogalmat némileg kiterjesztve azt mondhatjuk, hogy a nagy megrázkódtatással járó társadalmi változások akut feszültségeket teremtenek, növeli a szocializációs zavarokat, általában norma és értékzavart, válságot okoznak. (Andorka1996, 2006) Merton (1980) az 1930-as évek végén megfogalmazott anómia elmélete abból a megfigyelésből indul ki, hogy az amerikai társadalomban a társadalmi hierarchiában lefelé haladva növekszik a deviancia, míg a jómódúak között ritka. Merton szerint az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése az adott társadalomban, hanem a társadalom által elfogadott célok és a megengedett eszközök közötti ellentmondás. Általánosan elfogadott célként az anyagi sikert, a karriert, a meggazdagodást feltételezte. Az ehhez vezető megengedett eszközök a tanulás, a munka, a takarékosság. Nyilvánvaló, hogy a szegényebb rétegekhez tartozók ezeknek a megengedett eszközökkel nem tudnak meggazdagodni, ezért lesz ezekben a rétegekben gyakori az anómia. Merton négy anómiás reakciót különböztetett meg:

23

újítás: a bűnözést jelenti (a bűnöző meg akar gazdagodni, de illegális eszközökkel) ritualizmus: a társadalmi normák lélektelen követése (nem számít deviáns viselkedésnek) visszahúzódás: ide tarozik a csavargás, az alkoholizmus, az elmebetegség és a neurózis, a kábítószer-fogyasztás és legszélsőségesebb esetben az öngyilkosság (ezek az emberek már nem hajlandók a társadalmilag elfogadott normák szerint élni, és a társadalom többi tagja által kívánatos célokat sem akarják már elérni). lázadás: forradalmár, szabadságharcos magatartás. (Giddens, 1995) Az 1960- as években a deviáns viselkedésnek egy újfajta szociológiai elmélete jelent meg, az ún. címkézési elmélet, mely szerint a társadalomnak vagy egyes erre kijelölt intézményeknek ( rendőrség, bíróságok, pszichiátriai intézmények) válaszreakcióján múlik, ki, vagy mi minősül deviánsnak. Egyszerűbben fogalmazva: egy depresszióst nem a viselkedése, hanem a pszichiátere által beteggé nyilvánítása (címkézése) különbözteti meg a társadalom többi tagjától. (Becker, 1963) A kábítószer fogyasztáshoz gyakran a drogokkal való kereskedelem is társul, ami nagy haszonnal és gyors meggazdagodással kecsegtet. A drogdealerré válást Cornis-Clarke (1986) racionális választáselméletével is magyarázhatjuk, mely szerint a drogkereskedő racionálisan jár el, mérlegeli a cselekményből várható anyagi nyereséget, és a lebukás kockázatát a várható büntetéssel. (Andorka, 2006) Bizonyos elméletek a drogfogyasztás kultúrspecifikus voltára helyezik a hangsúlyt. Szinte minden társadalomban használtak valamilyen szert, amelyek az emberek lelkiállapotát

befolyásolták.

A

közel-keleti

társadalmakban

hasist

használtak

a

mindennapokban, a mexikói indiánok a peyotl kaktuszt használták hallucinációk előidézésére, az amerikai indiánok a kokacserjét rágták stimuláló hatása miatt. Különböző társadalmak más-más normákat hoznak létre, fogadnak el, így pl. a szeszes italt a mohamedán társadalmakban tiltják, míg Európában már az ókor óta elfogadott fogyasztása, legfeljebb a súlyos lerészegedéssel járó magatartást ítélték el. (Andorka, 2006) A szociális fejlődéselmélet szerint azok a gyerekek, akik erős szociális kötődésekben fejlődtek, droghasználattal ellentétes normák között, később kevésbé hajlamosak a drogfogyasztásra. (Hawkins és mtsai, 1992)

24

A devianciára adott társadalmi reakció részét képezi a devianciadefiniálás. Egyes hatalmi csoportok bizonyos cselekményeket, viselkedésformákat deviánsnak minősítenek, az általuk alkotott szabályok viszont nem elfogadhatók a társadalom egészének, így egyesek szükségszerűen megsértik azokat. Normasértés nélkül norma sincs (Rácz, 1988). Minél nagyobb hatalmú egy csoport, annál kevésbé tartja súlyosnak a körében előforduló devianciákat, viszont a hatalommal nem rendelkezőkét annál inkább, és elítélésére nagyobb társadalmi konszenzust fog kialakítani. (Rácz, 1988) „ A drogfogyasztás devianciaként való definiálása az egyén oldaláról növelheti vagy csökkentheti a drogozás megjelenésének valószínűségét akkor, ha az egyén a konvencionális társadalmi rendtől elidegenedett, ha az egyén emócionálisan sokat invesztált a konvencionális standardokhoz való konformitásba, szükséglet kielégítése a normákhoz fűződik és magát mint konvencionális személyt tekinti.” (Rácz, 1988, 28. old.) A társadalmi reakció súlyosbíthatja a drogos eredeti problémáit, fokozódó nehézségei miatt csökken problémamegoldó képessége, oppozícióba menekül, izolálódik. A konvencionális tevékenységek iránt elköteleződése csökken, és nő a drogos deviáns formák iránti elköteleződés, kialakul a drogos karrier.(Becker, 1963)

2.14 Prevenciós módszerek „Az elsődleges megelőzés „ideális” célja a serdülőkori teljes absztinencia (alkoholra, nikotinra és illegitim szerekre vonatkozóan) elérése, illetőleg fenntartása és a felnőttkori illegitim szerekre és a dohányzásra vonatkozó absztinencia, valamint a mérsékelt ivás kialakítása volna. Ez az ideális cél azonban a valóságban nem érhető el, hiszen a serdülőkorúak jelentős része kapcsolatba kerül különböző (legális és illegális) drogokkal, akkor is, ha prevenciós programokban részt vesz.” (Rácz, 2001, 90. old.) A legtöbb iskolai prevenciós programok ugyanazt kínálják a serdülőknek, de közülük mindenkinek más lehet a problémája adott esetben, ezért az „egyenprogramok” nem lehetnek kellően hatékonyak. Az individuális prevenciós megközelítés lenne a

25

hatékonyabb, de nincs még megfelelően kialakított módszertana és megvalósítása is jóval költségesebb lenne. (Rácz, 2001) A megelőzés módszerei Információ közlés: tények a drogokról és hatásaikról, elrettentés, személyfüggő módszerek (pl. egy volt drogos beszámol élményeiről). Érzelmi nevelés: hangsúly a személy érzésein, értékein és készségein van, a drognak itt másodlagos a szerepe. Társas hatás megközelítés: a módszer a tanuláselmélet alapján feltételezi, hogy az egyént a környezettől kapott pozitív vagy negatív jelek befolyásolják, ezért meg kell tanulnia ellenállni a társas befolyásolásnak. Mindennapi készségfejlesztő programok: a módszer a tanuláselmélet és a problémaviselkedés elmélete. Az utóbb említett elmélet célja, hogy a serdülő a számára fontos célokat ne problémaviselkedéssel oldja meg, hanem az általános megküzdő (cooping) készségeit, az általános szociális képességeit fejlessze olyan szintre, ami segíti céljai megvalósításában. A drogok alternatívái: A drogok bizonyos szükségleteket helyettesítenek, ilyenek lehetnek a kockázatkereső és tudatállapot-változást igénylő vágyak. Ezek megtapasztalására a társadalom által is elfogadott formákat ajánlja a módszer, pl.: -

a kockázatkeresés megtapasztalható kockázatos sportokban (pl. hegymászás)

-

A tudatállapot-változás elérhető meditációval, művészeti élményekkel stb. Egészségfejlesztés: Célja az életminőség javítása, amely pozitívan befolyásolja az egyén életstílusának alakulását. (Rácz, 2001).

A felsorolásból látható, hogy a hatékony drog-prevenció nem valósulhat meg egy „egyalkalmas” előadás folyamán, foglalkozás sorozatra kell szerződni a prevencióban részesülő csoporttal.

2.15 A változás „ Kimenni az ajtón keresztül lehet, miért nem akarja senki ezt a kijáratot használni?” (Konfuciusz) 26

A változás előmozdítója általában az eltérés valamilyen normától. Mi kell egy elsőfokú változás eléréséhez? Valamit annak inverzével változtatunk meg (pl. hideg-meleg). Ugyanabból még többet használunk a kívánt változáshoz. Különbséget kell tennünk nehézség és probléma között. Nehézségről beszélve ezen szimplán egy nemkívánatos helyzetet értünk, amely megoldható valamilyen racionális cselekvéssel

(elsőfokú

változás),

ami

nem

feltételez

valamilyen

speciális

problémamegoldó képességet. Ha problémáról beszélünk, zsákutcákra, holtpontokra, gondolunk, amelyek a megfelelő problémamegoldás hiányából maradnak fent. A helytelen problémakezelés három formája: cselekvés szükséges, de nem cselekszenek (pl. tagadják a probléma voltát) cselekszenek, amikor nem kellene cselekedni (megváltoztathatatlan dolgot akarnak megváltoztatni). rossz szinten cselekszenek (másodfokú változást erőltetnek, amikor az elsőfokú is elég lenne, pl. attitűdváltozást követelnek, és nem elégszenek meg a viselkedés megváltozásával). Ami egy másodfokú változáshoz kell: ami az elsőfokú változás perspektívájából megoldásnak látszik, az éppenséggel alappillére a megoldani való problémának. míg az elsőfokú változás látszólag józan megfontoláson alapul, a másodfokú paradoxonokon. a másodfokú változási technikákban a helyzetet az „itt-és- most”- ban kezeljük, a döntő kérdés nem a miért, hanem a mi. A másodfokú változás kiemeli a helyzetet abból a paradoxont generáló csapdából, amit a megoldáskísérlet reflektivitása hoz létre, és más keretbe helyezi. (Watzlawick, Wiekland, Fisch, 1974) Hogy az elsőfokú és a másodfokú változás közötti különbséget megértsük, a következő Watzlawick, Wiekland és Fisch által leírt példával szemléltetem: „Kezdetét veszi egy nem kívánatos „X” esemény. A józan ész azt sugallja, hogy ezt ellenkezőjével lehet megelőzni, vagy elkerülni. Ez azonban csupán elsőfokú változást eredményez „megoldásként”. Amíg a megoldást az X. vagy nem-X. kettősön belül keresi az érintett, az alternatívák illúziójába bonyolódik, és ebben is marad, akár az egyik, akár a 27

másik alternatívát választja. Éppen az, hogy ti. választani kell X. és nem-X. között, és nincs más kivezető út a dilemmából és vakít el bennünket a bármikor rendelkezésünkre álló, de a józan észnek ellentmondó megoldással szemben.” ( Watzlawick, Wiekland, Fisch, 1974, 78. old.) Watzlawick

elméletét

a

magyarországi

iskolai

drog-prevenciós

működés

megváltoztatására megoldásként lehetne alkalmazni, hiszen a különböző drogokkal foglalkozó szegmensekből meghívott drog-prevenciós tevékenységet végzők (és az ezzel járó kiadások, pályázatok készítése, engedélyeztetések, felkérések küldése, stb.) helyett – mintahogyan korábban utaltam már rá - egy önálló szakmát lenne érdemes a probléma kezelésére létrehozni (drog-prevenciós előadó). E szakmához szükséges kritériumokból következne egy drogprevenciós standard megteremtődése is, mely egységes programot ajánlhatna az iskolák számára.

3. NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA KEZELÉSÉRE 2010–2018 Vizsgálódásaim során azt is szeretném mérni, mennyire valósul meg az aktuális drogpolitika a kutatásom mintavételéül szolgáló oktatási intézményben. Ehhez szükségesnek tartom pontosan idézni a Nemzeti Stratégia A Kábítószer Kezelésére 20102018 program ide vonatkozó állásfoglalásait. „Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben nem alakult ki a megelőzés iskolai egészségfejlesztésbe

integrált,

fenntartható

rendszere.

A

megelőzési

programok

finanszírozása minden esetben pályázati források bevonásával történt. A pályázati úton történő forráselosztás és a normatív finanszírozás hiánya a megvalósult programok tervezhetőségét, fenntarthatóságát, kedvezőtlenül befolyásolta. A megvalósult programok gyakran zárványszerűen jelentek meg az iskolák tevékenységében. A megelőzési programok esetében nem alakult ki minőségbiztosítási rendszer. A prevenciós tevékenységek értékelése vonatkozásában fejlődés volt megfigyelhető az elmúlt években, ennek ellenére a programok tervezésének és gyakorlati megvalósításának nem lett szerves része az értékelés.”

28

5. Összegzés Dolgozatom szakirodalmi áttekintő részében igyekeztem összegyűjteni és bemutatni azon

elméleteket,

összefüggéseket

melyek

a

drog-prevencióval

kapcsolatos

problémaköröket,

tartalmazzák, és amelyek szükségesek vizsgálatom eredményeinek

értékeléséhez, következtetések levonásához. Bebizonyosodott, hogy egy végtelenül komplex problémakörről van szó, melyben megjelennek: a drogok csoportosításával kapcsolatos nehézség a drogok emberre gyakorolt hatásainak rendkívül széles spektruma az újonnan megjelenő legális drogok (energia italok, designer drogok) és elterjedésüknek veszélye az évek multával ugrásszerűen növekvő drogfogyasztás, és hatása a fiatalok körében az egészséges vagy a patológiás családi rendszer szerepe, mint protektív, mint prediktív értelemben a pubertás korban lévő fiatalokkal való adekvát viselkedés nehézségeinek jellege a drogfogyasztáshoz vezető szociológiai összefüggések a megfelelő problémamegoldáshoz vezető összefüggések az elsődleges és másodlagos változás közötti különbségek jellegéből magyarázva egy nemzeti drogstratégia megalkotásának fontossága, egyben az előzőekből is következő problematikussága és főként működtetésének nehézségei (személyi és anyagi feltételek, kutató- és pályázati kapacitás, képzés, társadalmi motiváció és elfogadottság stb.).

Pedagógusok, szülők, diákok egyaránt nehéz helyzetben vannak, hiszen a drogprobléma sokrétűségéből fakad sokak számára átláthatatlansága is. Ezért kellenek (kellenének)

olyan

szakemberek,

akik

a

megfelelő

kompetenciák

birtokában

professzionálisan tudnak segítő és megelőző munkát ellátni.

29

5. A kutatás hipotézisei és kérdései 5.1 Hipotéziseim: 1. Nincs megfelelő ismeretük a szülőknek, a drogokról, hogy felismerjék a családban megjelenését. A most aktív szülői generáció iskolás évei alatt nem kapott elegendő információt a drogokról. 2. Feltételezésem szerint az egri Keriben tanuló diákoknak nincs megfelelő ismerete a drogokról, mert nem elégséges a prevenció. 3. Az iskola diákjai veszélyeztetettnek tekinthetők a drogfogyasztás kialakulásának terén. 4. A szülők nyitottságot mutatnak a számukra megszervezett iskolai drogprevencióra. Idődimenzió Kutatási tervem idődimenziója keresztmetszeti, kérdőíveim a tesztelt személyek jelenlegi ismereteit vizsgálják a témáról. Elemzési egységek Elemzési egységemül az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátó-ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium tanulóit, és a tanulók szüleit választottam. A kutatás logikája Induktív és deduktív jellegű kutatást végzek, vizsgálataim célja a probléma megfogalmazása és formális elmélet ellenőrzést végzek. Fókuszpontok A szülők, diákok ismerete a drogokról Hatékonyan működik-e a drog-prevencióban az iskola, és a drog-prevencióval megbízottak.

30

5.2 A módszer megválasztása A kérdezést kérdőíves módszerrel végzem, az általam összeállított kérdőívek alapján, a fókuszpontok és a célcsoportok szerint (szülők, diákok), az osztályfőnökök segítségét kérve. Osztályfőnöki órák, szülői értekezletek alkalmasak lehetnek a teszt kitöltésére. A tanulóknak és a szülőknek külön kérdőívet készítek : Kerisek kérdőíve Szülők kérdőíve

Populáció, minta kiválasztása: Mintavételül, a Keriben az általam oktatott diákokat választottam (112 fő), és további négy osztályt, szakonként egyet-egyet, így hozzávetőleg 80 főt, a tanulók szüleinek szánt kérdőívekkel hozzávetőleg 160 fő. A kutatásom alapját viszont csak 65 tanulói és 41 szülői kérdőív képezi, mivel ennyit kaptam kitöltve vissza.

31

6. A kutatás eredményei

6.1 A tanulók kérdőíveinek kiértékelése A tanuló kérdőívét 65 diák töltötte ki, 42 lány és 23 fiú. Lakhelyük szerint 47 falusi és 18 városi tanuló. Dolgozatom egyik alapkérdés csoportja: 3. ábra. Volt-e drog-prevenciós előadás az iskolában? 50

40

30

Count

20

10 igen

nem

Volt-e drogprevenciós elõadás az iskolában?

Alapvetően igazoltnak tekinthető, hogy valamilyen fokú drog-prevenció működik az iskolában, mivel a diagram szignifikánsan jelzi ezt. Felmerül azonban a kérdés: mennyi volt ezekből a prevenciós alkalmakból. 4. ábra

22

20

18

16

14

Count

12

10 8 Missing

egy

kettõ

kettõnél több

Mennyi drogprevenciós elõadás volt az iskolában?

Missing (ebben az esetben) = egy sem

32

Láthatjuk, hogy a válaszadók szerint egy, vagy két alkalom volt szignifikánsan a prevenciós foglalkozásokból, a tanulók több mint egy negyede (26,3%) szerint viszont nem volt egyáltalán. Ebből arra következtethetünk, hogy vagy hiányoztak a prevenciós előadásokról, vagy nincs egységesen megszervezve a prevenció az iskolában. Erre utal az is, hogy kettőnél több előadásra is emlékeznek egyes tanulók. A következő kérdéscsoporttal a tanulók drogfogyasztási szokásait próbáltam feltárni. 5. ábra. A tanulók legális-drog fogyasztási szokásai

40

30

20

Count

10

0 nyugtatókat, szorong

energia italokat

egyéb drogokat (pl.:

semmit nem használok

Használtál e már nyugtatókat, szorongásoldókat, vagy egyéb legális drogo

A diagramból leolvasható, hogy a legális drogfogyasztás alakulását jelentősen az energia – italok fogyasztása uralja, a legális drogot nem használók és az egyéb legális drogot (kávé, cigaretta, alkohol) fogyasztók pedig nagyjából ugyanannyian vannak. A nyugtatók és szorongásoldók használata csak kis mértékben jellemzi a vizsgált populációt. Az illegális droghasználat a következő képen alakul a vizsgált csoportokban: Használtak már illegális drogot: 55 fő (15,4%) Nem használtak még: 10 fő (84,6%)

33

6. ábra. Használtál- e már illegális drogokat?

60

50

40

30

20

Count

10 0 Igen

Nem

Használtál- e már illegális drogokat? Cases weighted by TÁVON

Ha ezekből az adatokból az iskola összes tanulójának (kb. 1100 fő) illegális-drog fogyasztását próbálnám megsaccolni, az több mint 150 főt lenne, ami egészen nagy szám véleményem szerint. Igaz a kérdés nem a rendszeres drogfogyasztásra irányult, ezért további mérésekre lenne szükség a konkrétumok tisztázása érdekében. A tanulók drogokról lévő ismereteit mérő kérdőívek kiértékeléséből a következő adatokat kaptam: A kérdezettek közül 57 fő (87,7%) tarja veszélyesebbnek a füves cigaretta használatát azzal a 8 fővel (12,3%) szemben, akik a pálinka fogyasztását tartják veszélyesebbnek. A szakirodalomi adatok szerint, a cannabis származékok túladagolásának nincs halálos végkimenetele, míg az alkohol túlzott fogyasztásából származó mérgezésnek van. Ebből arra következtetek, hogy a kérdezettek sokkal nagyobb biztonság-érzettel fogyasztják az alkohol tartalmú italokat, mint a cannabis származékokat. Továbbá arra is gondolhatok, hogy a drog-prevenciós foglalkozások nem érintették a szerhasználat veszélyeinek tisztázását. A tanulók jelentős része 61 fő (93,8%) gondolja azt, hogy az ecstasy tabletta fogyasztása maradandó egészségkárosodást okoz. Ez egyezik a szakirodalmi adatokkal. Sajnos nem tettem fel arra irányuló kérdést, hogy a szert a kérdésben említett veszélyessége ellenére fogyasztják-e.

34

A következő kérdéskör a tanulók családi és baráti körének a drogokhoz való viszonyulását vizsgálja. 5. táblázat. A tanulók családi és baráti körének a drogokhoz való viszonyulása Kérdések

Igen

Nem

Összesen

A családban drogozik-e valaki?

11(válasz) (16,9%)

54(válasz) (83,1%)

65

Drogoznak-e a baráti körödben?

31 (47,7%)

34 (52,3%)

(100%) 65 (100%)

.

Már tudjuk, hogy a vizsgált (adoleszcens) korosztálynak elsődleges szocializációs szinterei a családjuk, és a kortárs csoport, amibe tartoznak. Ezeknek a csoportoknak próbál elsődlegesen megfelelni a kamasz. Azzal, hogy a kérdezettek baráti körének csaknem a fele érintett a drogozásban, felmerülhet bennünk, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolának (iskoláknak) a drogprevenciós stratégiák megvalósítására, mint az eddigiekben, hiszen a tanulók a legtöbb idejüket otthonaikon kívül az iskolákban töltik, ahol baráti köreik egy részét is kialakítják. A kérdezettek mintegy 17%

a érintett valamelyik családtagjának drogozásával

megjelenő negatív minta hatásában, ami motiváló erővel bírhat egy esetleges drogos karrier indulásához. 7. ábra Szerinted lehet- e az iskolába, kollégiumban kábítószert venni?

60

50

40

30

20

Count

10

0 igen

nem

Szerinted lehet venni az iskolában, kollégiumban kábítószert?

35

Az ábrából arra következtetek, hogy a vizsgált intézményben, kollégiumban néhány fiatal drogokat is árul, azon kívül, hogy a drogterjesztés súlyos büntetőjogi felelősségre vonással jár, megnövekedhet az iskolában drogozás esélye is. A szülők és a tanulók kapcsolatait vizsgáló kérdéscsoporttal megint csak a drogozáshoz vezető rizikófaktorokat próbáltam hangsúlyozni. 6. táblázat A tanulók és a szülők kapcsolatait vizsgáló kérdéscsoport Válaszok Igen

Ritkán, néha

Közepesen

Nem

Összesen

Együtt nevelnek- e a szüleid?

47 (72,3%)

_

_

18 (27,7%)

65 (100%)

Édesanyáddal meg tudod- e

40 (61,5%)

20 (30,8%)

_

5 (7,7%)

65 (100%)

beszélni a problémáidat? Édesapád kemény kézzel

17 (26,2%)

_

23 (35,4%)

25 (38,5%)

65 (100%)

Kérdések

nevel? (A kihúzott (–) rubrikák nincsenek a kérdéshez válaszként rendelve)

Szakirodalmi

adatainkból

már

tudjuk,

családpatológiai

szempontból

nagy

jelentőséggel bír, a túlvédő anyai magatartás, az apa hiánya, az anyával való túlzott szimbiózis, és hogy ha az apa nem vonódik be a nevelésbe eléggé. A megkérdezettek egyharmadát neveli egyedül édesanyja (vagy édesapja), igaz arra nem irányult a kérdőívben kérdés, hogy felváltotta-e a nevelésben egy nevelőapa az édesapát, de tudjuk, hogy egy nevelőapa jelenléte is rizikófaktorként értelmezhető a drogfogyasztás szempontjából. Egy engedő, megértő anya és egy jó értelembe vett, kemény kézzel nevelő apa alkotta szülői pár gyermekei vannak legkevésbé kitéve a kábítószer-fogyasztás veszélyeinek a szakirodalom alapján. Protektív tényező továbbá a családon belüli kapcsolatokkal való megelégedettség mértéke is. A kérdőív alapján az édesapák több mint két harmada átengedi az édesanyának a dominanciát a nevelés terén, ugyanakkor az édesanyák közel egyharmada nem tud elég hangsúlyt fektetni valamilyen okból a gyermeke problémáinak megbeszélésére, ami prediktív tényezőként jelenhet meg a drogfogyasztás lehetséges megjelenése szempontjából.

36

A baráti kör befolyásoló hatását a drogfogyasztás kialakulására a kérdezettek 30,8%-a fontos szempontnak tartja, míg 29,2 % nem tartja fontosnak. Az elméleti háttérből tudható, hogy a kortárs csoport szerepe nagy jelentőséggel bírhat a drogfogyasztás kialakulásában. A maradék 40%-a a megkérdezetteknek, csak kicsit tartják befolyásoló tényezőnek a kortársak szerepét. Felmerül a gondolat, hogy a kamaszoknak érdemes lenne korosztályuk sajátosságairól beszélni, vitákat nyitni, a prevenciós foglalkozásokon „tükröt” mutatni számukra, hiszen a kapott értékek egyfajta önismeret hiányról tanúskodnak.

6.2 A szülők kérdőíveinek kiértékelése Összesen 41 szülői kérdőívet kaptam vissza kitöltve az adatok feldolgozásáig 32 édesanyától és 9 édesapától. Sajnos a kitöltött szülői kérdőívek visszaérkezése a vártnál lassabban történt, a szülői fogadóórákon való kérdőívtöltetés bizonyult a leghatékonyabbnak. Az osztályfőnöki órákon kiosztottak csak részben érkeztek vissza. A kiosztott 70 kérdőívből 41 darabot kaptam vissza ez elemzés írásáig. Többen jelezték, hogy ki vannak már töltve a kérdőívek, de otthon felejtették. Egyik legfontosabb kérdés annak tisztázása volt számomra, hogy annak a szülői korosztálynak, akik a most középiskolában tanulóknak a szüleik, tartottak- e valamilyen drogmegelőző programot iskolás éveikben. 7.

táblázat Volt- e drog-prevenciós foglalkozásban része eddigi tanulmányai során? Válaszok

gyakoriság

százalékos arány

Igen

7

17,1 %

Nem

34

82,9 %

Összesen:

41

100 %

Megállapíthatjuk, hogy a szakirodalom által állított adatokkal egyeznek az általam mért értékek, vagyis a ’80-as években és a ’90-es évek elején (ekkor voltak a kérdőívemben kérdezett szülők iskoláskorúak) még nem tartottak drog-prevenciós 37

foglalkozásokat az iskolákban. A 7 igen válasz szerintem valamilyen lelkiismeretes, fakultatív pedagógusi pluszmunka eredménye lehet, ami felhívta az akkoriban használatos és elterjedt drogok fogyasztásának veszélyeire a figyelmet. A kérdőívből összevont adatok szerint a szülők 92,7%-a nem használt semmilyen illegális drogot az eddigiek során. A következő kérdésekkel a szülők ismereteit próbáltam felmérni a kérdőívem segítségével. A szülők 78%-a veszélyesebb szernek találja a „füves cigit” mint a pálinkát, míg 22% a szülők közül a pálinkát tartja veszélyesebbnek. Ugyanez a kérdés szerepelt a tanulók kérdőívében is, ahol a válaszok aránya nagyjából ugyanennyi. ebből levontam azt a következtetést, hogy egyformán veszélytelenebbnek tartják mind a szülők, mind a tanulók az alkoholfogyasztást a cannabis származékok fogyasztásánál, ami egyfajta konszenzust is eredményezhet a szülő és gyermeke között, például egy hétvégi bulizáshoz szükséges „vélhetően minimális” alkoholfogyasztás szülői „hozzájárulásában”. A következő két kérdés a szülők legális drogfogyasztási szokásaira irányulnak: 8.

táblázat Válaszok

Kérdések

Igen

Nem

Összesen

Használ-e valaki a családjában nyugtatókat, szorongás

22 (53,7%)

19 (46,3%)

41 (100%)

oldókat? Fogyasztják-e, Ön és a családtagjai az energia italokat?

15 (36,6%)

26 (63,4%)

41 (100%)

A táblázatból láthatjuk, hogy a családok több mint felében használ valamelyik családtag nyugtatókat, vagy szorongásoldókat. Ha a családon belüli devianciák előfordulásának kockázatnövelő hatására gondolunk, akkor ez az érték rizikófaktorként is értelmezhető, hiszen a nyugtatókat és szorongásoldókat használó családtagok egyfajta mintát alkotnak így a problémamegoldás egy lehetséges verziójára. Az energiaitalok fogyasztását is a családok több mint egyharmada vállalta fel, de a válaszadók túlnyomó része ezzel szemben károsnak ítélte meg az energiaitalok egészségre gyakorolt hatását. 38

A 8. ábrából láthatjuk, hogy az energiaitalt fogyasztók nagy része (87%) tudatában van annak, hogy amit fogyaszt az káros az egészségre, mégis használja ezeket az italokat. Ha egy nagyobb volumenű kutatást végeznénk ebben a kérdéskörben, az iskolában érdemes lenne az alkohol és az energiaitalok együttfogyasztását is mérni a kérdőívekben. 8. ábra Az energiaitalok megítélése a szülők szemszögéből 40

30

20

Count

10

0 Missing

hasznos

káros

Mi a véleménye az energia italokról?

(Missing = hiányos adatok)

A szülők zsebpénzt adnak a hétvégi szórakozáshoz kamasz gyermeküknek, sokan bele sem gondolnak, mire lehet ez elég gyermekük számára. A zenés szórakozó helyek belépőt szednek, pénzbe kerülnek az üdítők, a hamburgerek, mozi-jegyek, de mennyibe kerülhetnek az illegális szerek? Tudják-e a szülők, mire lehet még elég esetleg a gyermekük zsebpénze? Erre irányult a következő kérdés a kérdőívben:

9.

táblázat Ön szerint mennyibe kerül egy ecstasy tabletta? Gyakoriság

%

800 Ft

4

9,8%

2000 Ft

6

14,6%

4000 Ft

5

12,2%

Nem tudom

26

63,4%

Összesen:

41

100%

39

Az ecstasy tabletta árára vonatkozó adatokat én is csak internetről, fórumokból, cikkekből, a szakirodalomban drogosokkal készített interjúkban találtam, 300- 5000 Ft-ig saccolható az ára ezek alapján. Kérdésemnek a célja a szülő elgondolkodtatása volt, mert akár 1000 Ft. zsebpénzből is kerülhet a gyermeke „bajba”. Mindenesetre a kérdőívben e kérdésre szignifikánsan uralkodó válaszok arra utalnak, hogy a szülők nem informáltak a ecstasy tabletták árát illetően, pedig az egyik leg elterjedtebb parti-drog manapság a szakirodalom szerint. Igaz a kérdésre adott válaszlehetőségek nem tartalmaznak egy tetszőleges árat megadható opciót, így emiatt nem lett elég pontos az eredmény. A következő kérdésem a szülői attitűdöt vizsgálja, és azt, hogy mennyire tudna adekvát módon cselekedni, ha felmerülne a gyanú, hogy gyermeke dogozik.

10.

táblázat

Mit tenne, ha kanalat, alufóliát, fecskendőt találna a gyermeke holmija között? Gyakoriság

%

Elbeszélgetnék vele

22

53,7

Pszichológus segítségét kérném

4

9,8

Addiktológus segítségét kérném

3

7,3

Beszélnék az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel

3

7,3

Tájékozódnék az interneten

5

12,1

Nem tudom

2

4,9

Hiányos

2

4,9

Összesen

41

100

A szülők több mint fele (53,7%) a gyermekével elsősorban elbeszélgetne. A kérdés a heroin-használat lehetőségét kell, hogy felvesse a szülőben, úgy gondolom, ebben az esetben már csak akkor lehet hatékony a szülői „elbeszélgetés”, ha a gyermek még csak tervezi és nem próbálta még a szer használatát. A szülők túlértékelhetik lehetőségeiket egy heroin-használó fiatallal szemben, ekkor már szakember segítségét kell kérniük, bár az intervenciót magának a droghasználónak kell kérnie, de ehhez egy előzetes „betegség” belátás szükségeltetik, melyben megint csak szakember segítheti a droghasználót. Látható, hogy addiktológus és pszichológus segítségének kérésére csak 7 fő gondolt, ez 20% alatti érték, mely alacsony értéknek tekinthető, ha a probléma súlyára gondolunk. 40

Az iskolai ifjúságvédelmi felelőstől való segítségére csak egészen kevesen (3fő) gondoltak. (Ha az iskolákban dolgozna Drogprevenciós előadó, tanácsadói feladatokat is el tudna látni, segítve a droghasználatból adódó krízisben lévő családokon, diákokon). A következő kérdésemben azt vizsgálom, mit gondolnak a szülők a droghasználathoz vezető szociológiai törvényszerűségekről, helyzetekről.

11.

táblázat Az alábbiak közül melyik segíti jobban elő a drogozás kialakulását? Gyakoriság

%

Kortárs csoportok hatása

26

63,4

Meggyengült társadalmi normák

7

17,1

A divat

2

4,9

A bűnözés, alkoholizálás, drogozás családon belül

6

14,6

Összesen

42

100

A táblázatból láthatjuk, hogy a szülők 63,4 %-a a kortárs csoportok befolyásoló tényezőjét tekinti elsődlegesnek a drogfogyasztás kialakulásában. A kortárs csoportok legnagyobb találkozóhelyei az iskola és a szórakozóhelyek. A tanulók kérdőíveiből látható, hogy a drogfogyasztás terjedésének szempontjából veszélyesnek tekinthető az iskola már akkor is, ha csak az energiaitalok terjedésének színtereként látjuk, hiszen az iskolai büféből is szabadon vásárolható a sokak által egészségre károsnak mondott ital. A meggyengült társadalmi normák és a családon belüli devianciák szerepe csak másodlagos, ha a kérdezettek válaszait hasonlítjuk össze. A divat szerepe a többség szerint nem meghatározó. Az illegális drogfogyasztás szempontjából leginkább veszélyeztetett korosztálynak a megkérdezett szülők 75,6%-a 13-18 korosztályt gondolta, míg 24,4%-a 18-24 éves korosztályt érzi veszélyben. Ez a szám alátámasztja az iskolai prevenciós munka szükségességét. A kérdőívben a 24-45 éves korosztály és a 45-65 éves korosztály „0” jelölést kaptak.

41

Kérdőívem utolsó, de egyben dolgozatom egyik sarkalatos kérdése: 9. ábra Eljönne-e egy, az iskola által szervezett drogprevenciós előadásra, foglalkozásra? 22 20 18 16 14 12

Count

10 8 6 igen

nem

talán

Ejönne-e egy, az iskola által a szülöknek szervezett drogprevenciós (dro

Az ábrából egyértelműen látszik, hogy a megkérdezettek fele (51,2 %) eljönne egy iskolai drogprevenciós előadásra, foglalkozásra, és talán a bizonytalan szülők 29,3%-a is eljönne, ha tartanának számukra ilyen programokat az iskolák. A szülőknek csak 19,5%- a volt az, akik nem jönnének el ezekre a programokra. Az összegzésből látjuk, hogy lenne (lehetne) helye a szülők részére tartott iskolai drogprevenciónak a középiskolában.

42

7. Hipotézisek igazolásai

Első hipotézisem: nincs megfelelő ismeretük a szülőknek, a drogokról, hogy felismerjék a családban megjelenését. A most aktív szülői generáció iskolás évei alatt nem kapott elegendő információt a drogokról. A kutatásban az első hipotéziseire vonatkozó kérdéscsoportra adott válaszok alátámasztják feltevésemet, mert a szülők túlnyomó része nem részesült drog-prevenciós előadásban, foglalkozásban. A szülők több mint 90%-a nem használt iskolás éveik alatt semmilyen tiltott drogot, ezért gyakorlati tapasztalataik nincsenek a droghasználatban. Nincs pontos ismeretük a szülőknek az egyes drogok hatásairól, lebecsülik a legális drogok (energiaitalok, alkohol) fogyasztásában rejlő veszélyeket, hiszen egyes legális szerek veszélyesebbek lehetnek az egészségre az illegális cannabis származékoknál is. Tájékozatlanok a szülők az illegális drogok piaci értékében, pedig a tájékozottság anticipálhatja gyermekük drogfogyasztásának megvalósulását. Ha esetleg egy heroinfogyasztásban implementálódna a gyermekük drogozása, a kérdezett szülők többsége nem fordulna szakemberhez, maga oldaná meg első körben a problémát, de mint a szakirodalomban olvasható, ez egy heroinistánál még a szakemberek számára is nehéz feladat. Szükséges lenne a szülőket bevonni a drog-prevencióba. Második hipotézisem: feltételezésem szerint az egri Keriben tanuló diákoknak nincs megfelelő ismerete a drogokról, mert nem elégséges a prevenció. A diákoknak 1-2 drog-prevenciós foglalkozásban már volt részük, tehát bizonyos ismereteket szerezhettek a drogokról az iskolában. A vizsgált diákok nagy része fogyaszt energiaitalt, de károsnak véli az energiaital emberre gyakorolt hatását. Ha az energiaitalok alkohollal történő együttfogyasztását is mértem volna a kérdőívben, egy pontosabb következtetést vonhatnék le a diákok ismereteiről e téren. A diákok közül több mint 80% nem fogyasztott még illegális drogot, így nincsenek gyakorlati tapasztalataik a drogfogyasztás terén. A tanulók ugyanúgy lebecsülik az alkohol, energiaitalok fogyasztásának veszélyeit, mint a szülők, nincsenek tisztában az egészségkárosító hatásokkal, hiszen közel 90% jelölte meg a füves cigit károsabbnak az alkohollal szemben. 43

Az vizsgált diákok részére csak egy vagy kettő drog-prevenciós foglalkozást tartottak az iskolában. Ennyi az elméletek tükrében nem elégséges a hatékony drog-megelőzéshez, de ez nem azt jelenti, hogy abszolút elégtelen lenne. arra elég, hogy az iskola megfeleljen az ifjúságvédelmi elvárásoknak valamilyen szinten. Harmadik

hipotézisem:

Az

iskola

diákjai

veszélyeztetettnek

tekinthetők

a

drogfogyasztás kialakulásának terén. A diákok jelentős (47,7%) részének baráti körében használnak illegális drogokat, ezt önmagában véve is jelentős rizikófaktornak tartom. A diákok jelentős része (78,5%) úgy gondolja, hogy az iskolában, kollégiumban lehet venni kábítószert. Ez egészen nagy szám. Ez nem csak a kábítószer fogyasztás, hanem a kábítószer árulás (dealerkedés) problémáját is felveti, hiszen annak komoly büntetőjogi felelősségre vonás lehet a következménye. A tanulók közel egyharmadát (27,7%) egyedül neveli valamelyik szülő. A kérdőívek szerint az édesapák 35% nem vállal meghatározó szerepet a nevelésben, átengedi ezt az anyának (ennek okát nem vizsgáltam), ez elméleti szinten prediktív hatású a drogfogyasztás kialakulására. Úgy gondolom a diákok veszélyeztetettsége bizonyított, így egy hatékonyabb drogprevenciós program szükségessége is. Negyedik hipotézisem: A szülők nyitottságot mutatnak a számukra megszervezett iskolai drog-prevencióra. (Sajnos kérdőívemben nem tisztáztam, hogy voltak- e már drogprevención iskolánkban, mert az iskolában dolgozom, és tudom, hogy nem volt ilyen - ezt érdemes lett volna mérni). A megkérdezett szülők 51,2%-a eljönne a szülőknek tartott iskolai prevenciós foglalkozásra, és a bizonytalanok is

majd egyharmadan

(29,3%) vannak. Iskolai

prevenciós foglalkozásban a szülők túlnyomó többsége nem részesült. Úgy gondolom egy 50% feletti érték indokolttá tehetné, hogy a szülők igényeinek megfelelően szervezzen az iskola drog-prevenciós foglalkozásokat számukra.

44

8. Záró gondolatok Ötödik hipotézisem: A Nemzeti drogstratégiai program szerinti prevenciós irányelvek egyelőre nem, vagy csak részben valósultak meg. Ezt a hipotézisemet nem tudom hitelt érdemlően bizonyítani, de nem akarom elvetni sem, mert a dolgozatom írását inspiráló egyik alapgondolat, és egy külön kutatást is megérne. Az iskola ifjúságvédelmi felelősével beszélgettem, milyen nehézségekbe ütközik, mikor próbálja megszervezni a drogprevenciót. Elmondása szerint az iskolában nem valósult meg a rendőrség „ELLEN-SZER” programja, talán önkéntes szerveződése miatt. Lesz majd meghívott előadó a rendőrségtől, aki a dizájner (designer) drogokról tart előadást. Egy pár csoporttal az egri RÉV Szenvedélybetegeket-segítő Szolgálat-hoz látogatnak el, ahol prevenciós foglalkozásokban lesz részük. A nemrég státuszba került bűnmegelőzési tanácsadó (iskola-rendőr) fog majd prevenciós foglalkozásokat tartani, mert hamarosan végez a RÉV továbbképzésén. Sajnos látható, hogy nincs egy egységes drog- stratégia még iskolán belül sem, amit a törvény adta lehetőségek alapján lehetne működtetni. A rendőrség „ELLEN-SZER” programját túl időigényesnek tartják az osztályfőnökök, hiszen minimum 14 órát igényel, pedig ezt a programot megfelelőnek tartanám. A különböző szegmensekből (rendőrség, egészségügy, média, oktatás, magán vállalkozások) felkért előadók véleményem szerint különböző kompetenciákkal bírnak. Mindegyik ért saját szakterületéhez, de a máséhoz csak részben, ez a drog-prevenció egészét tekintve hiányosnak bizonyulhat. Az kormány (emberi erőforrások minisztere) A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen határozati javaslatát 2013 10. 16-án fogadta el az országgyűlés. Átolvasva s dokumentumot, csak kismértékű konstruktív folyamatot prognosztizálnék a drogprevenció terén az elkövetkező 7 évben, de legalább elindult egy folyamat, amely mentén az ifjúságvédelmi felelősök, pedagógusok,

drog-prevencióval

foglalkozók

talán

korszerűbb,

szervezettebb,

standardokhoz igazítható munkát végezhetnek.

45

9. Irodalomjegyzék

-

Andorka, Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Bp. Osiris kiadó.

-

Aszman Anna (szerk.) (1995): Serdülők egészségi állapota, egészség magatartása. Budapest, Új Aranyhíd Kiadó

-

Bácskai Erika - Gerevich József (1997): Ifjúság és drogfogyasztás (Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia), Budapest

-

Bácskai Erika (1995): Drogproblémák: közelmúlt és jelen. Psichiatria Hungarica, 10(4): 369- 376.

-

Bagdy György (2006): Amit az ecstasyról tudni kell. Budapest. Akadémia

-

Bandura Albert (1977): Social Learning Theory, Prentice Hall, Oxford

-

Bayer István (1989): A kábítószer. Gondolat. Budapest

-

Becker, Howards S.(1963): A kívülállók, Gondolat, Budapest

-

Csíkszentmihályi Mihály (2012): Kamasznak lenni, Libri Kiadó, Budapest

-

Demetrovics Zsolt – Kardos Edina (2001): Absztinens és aktív ópiátfüggők értékrendje, élettel való elégedettsége, személyes törekvései és megküzdési stratégiái. Szenvedélybetegségek, 9 (3): 164-177.

-

Demetrovics Zsolt (2007): A droghasználat funkciói. Budapest. Akadémia

-

Demetrovics Zsolt (2007): Drog, család, személyiség. Bp. L’Harmattan.

-

Demetrovics Zsolt(2006): Drogfogyasztás a mai Magyarországon. In.: Bíró J. (szerk.) Drogprevenció- Biopolitika. Tanulmányok a kábítószer-fogyasztás megelőzéséről. L Harmattan Kiadó ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest, 63-80.

-

Demtrovics, Zsolt (2001,a) Cultural Changes and the Changing Face of Youth Subculture and Drug Use. Some Comparison between Westwern and Easter Europe. In: Nechifor. M., Boistenau P. (eds) Pharmacodependences- mehanisms, clinical aspects, treathment. Editura Glissando, Iasi, 2001, 109- 117

-

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála – Népjóléti Minisztérium (közread.) (1996): A magyarországi

középiskolások

alkohol

és

drogfogyasztása.

Budapest:

Magyarország. Népjóléti Minisztérium. -

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószer fogyasztás. Bp. TÁRKI 46

-

Elekes

Zsuzsanna(2009):

Fiatalok

alkohol

és

egyéb

drogfogyasztása

Magyarországon. (ESPAD, 2007) Budapest, L’ Harmattan -

EMCDDA (Europian Monitoring Centre of Drugs and Drug Addiction)(2005) Annual Report 2005: the state of the drugs problem in Europe, Office for Official Publikations of the Europian Communities, Luxembourg

-

Európai kábítószer- jelentés (2013): Tendenciák és fejlemények. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala

-

Hawkins, J. David – Catalano, Richard F. – Miller, J. Y. (1992): Risk and protective factors for alcohol and other drug problems in adolescence and early adulthood: implications for substance abuse prevention. In: Psychological Bulletin, 112. 1. p. 64-105

-

Hibbel, Borg et alii (1997): The 1995 ESPAD report. Stockholm, Council of Europe

-

Kirschembaum, M., Leonof, G., A.: Characteritic patterns in drug abuse families. Fam. Ther., 1974/1 : 43-62.

-

Kisszékelyi Ö. (1975) Drogfogyasztás a középiskolások körében. Orvosi Hetilap, 116(15): 846-848.

-

Magyar Közlöny, 2013, 171. szám

-

Murányi István – Pénzes Mariann – Barát Katalin (2000): Drog- család-érték. Nyíregyháza.

Északkelet

Magyarországi

Szenvedélybetegségeket

megelőző

Egyesület. -

Nagy Gábor – Lovass Pál (1985): A kábítószerek világa. Bp. Medicina.

-

Paksi Borbála- Elekes Zsuzsanna (2005): Az egri 8- 10 évfolyamos diákok alkoholés drogfogyasztása, valamint dohányzása. Eger Város Önkormányzata.

-

Rácz József (2000): A drogkérdésről őszintén. B+V (medicinal) Lap- és könyvkiadó Kft.

-

Rácz József(1988): A drogfogyasztó magatartás. Budapest. Medicina

-

Rácz József(2001): Addiktológia. Bp. Egészségügyi Főiskolai Kar.

-

Ritter Ildikó (szerk.) (2000): jelentés a magyarországi kábítószer helyzetről. Budapest. Ifjúsági és Sportminisztérium.

-

Schuckit, Marc A. (1995): Drug and Alcohol Abuse: A Clinical Guide to Diagnosis and Treatment. New York, London: Plenum Medical Book Company.

-

Szendi Gábor (2005): Depresszióipar. Bp. Sík.

47

-

UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime) (2006) 2006 World Drug Report. Volume. Volume 1-2. United Nations Publications, Vienna

-

Vekerdy Tamás (1999): Kamaszkor körül. Budapest. Holnap Kiadó

-

Watzlawick Paul; Weakland, John H.; Fisch, Richard(2008) Változás, Animula Kiadó, Budapest.

-

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (2010): Mennyire biztonságosak az

energia

italok?

Letöltve

október

20-án.

https://www.antsz.hu/data/cms27391/mennyire_biztonsagosak_az_energiaitalok_2 0100413.pdf?query=energia%20italok -

Lelovics – Vági (2009): Energiaitalok- milyen céllal, mikor és mennyit. Letöltve október 25-én.Patikamagazin. hu. http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/12762

48

10. Mellékletek 10.1 Kérdőív a drogokról Szülőknek A kérdőívvel azt szeretném vizsgálni, mennyire tájékozott Ön (szülő) a drogokkal kapcsolatban. A kérdőív kitöltése anonim (név nélkül kell kitölteni), és csak a készülő szakdolgozatomhoz használom fel. Kérném, hogy minden kérdésre csak egy választ jelöljön meg. Köszönöm a segítségét. 1, Ön egy o

Édesanya

o

Édesapa

2, Volt-e drogprevenciós foglalkozásban része eddigi iskolai tanulmányai folyamán? o

Igen

o

Nem

3, Volt e már kapcsolatban illegális drogokkal ? o

Igen

o

Nem

4, Ön szerint melyik a veszélyesebb, a pálinka vagy a füves cigi? o

Pálinka

o

Füves cigi

5, Használ-e valaki a családjában nyugtatókat vagy szorongás gátlókat? o

Igen

o

Nem

6, Mi a véleménye az energiaitalokról? o

Hasznos

o

Káros

7, Fogyasztják-e, Ön és családtagjai az energiaitalokat? o

Igen

o

Nem

8, Ön szerint mennyibe kerül egy ecstasy tabletta? 49

o

800 Ft

o

2000 Ft

o

4000 Ft

o

Nem tudom

9, Mit tenne, ha kanalat, alufóliát fecskendőt találna a gyermeke holmija között? o

Elbeszélgetnék vele

o

Pszichológus segítségét kérném

o

Addiktológus segítségét kérném

o

Beszélnék az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel

o

Tájékozódnék az interneten

o

Nem tudom

10. Az alábbiak közül melyik segíti jobban elő az drogozás kialakulását? o

Kortárs csoportok hatása

o

Meggyengült társadalmi normák

o

A divat

o

A bűnözés, alkoholizálás, drogfogyasztás családon belül

o

Szegénység

11, Eljönne-e egy, az iskola által a szülőknek szervezett drogprevenciós (drogmegelőző) előadásra, foglalkozásra? o

Igen

o

Nem

o

Talán

12, Az illegális drogfogyasztás szempontjából leginkább veszélyeztetett korosztály? o

13-18 évesek

o

18-24 évesek

o

24-45 évesek

o

45-65 évesek

10.2 Kérdőív középiskolai tanulóknak

50

( Ez a kérdőív egy szociálpedagógia szakos főiskolai hallgató szakdolgozatához lesz felhasználva, névtelenül kell kitöltened. Kérlek jelöld meg aláhúzással a kérdésekre adott válaszod. Kérdésenként csak egy választ jelölj meg! Köszönöm a segítségedet.)

1. Volt-e drogprevenciós (kábítószer megelőző) előadás az iskolában? o Igen o Nem 2. Mennyi drogprevenciós előadás volt az iskolában? o Egy o Kettő o Kettőnél több 3. Nemed: o Lány o Fiú 4. Lakhelyed: o Város o Falu 5. Használtál-e már nyugtatókat, szorongásoldókat, vagy egyéb legális drogokat? (jelölj meg közülük egyet) o nyugtatókat, szorongásoldót o egyéb drogokat (pl: kávé, cigaretta, alkohol) o energia italokat o semmit nem használok 6. Használtál-e már illegális drogokat? o Igen o Nem 7. Szerinted használ valaki a családodban illegális drogokat? o Igen o Nem

51

8. Drogoznak-e a baráti körödben? o Igen o Nem 9. Szerinted melyik a veszélyesebb, a pálinka vagy a füves cigi? o Pálinka o Füves cigi 10. Szerinted lehet venni az iskolánkban, kollégiumunkban kábítószert? o Igen o Nem 11. Szerinted hosszabb távon maradandó egészségkárosodást okozhat- e az ecstasy tabletta? o Igen o Nem 12. Együtt nevelnek a szüleid? o Igen o Nem 13. Édesanyáddal meg tudod beszélni a problémáidat? o Igen o Ritkán, néha o Nem 14. Édesapád keménykézzel nevel? o

Igen

o

Nem

o

Közepesen

15. Szerinted a baráti kör mennyire befolyásolja a drogfogyasztás kialakulását? o Nem befolyásolja o Kicsit befolyásolhatja o Nagyon befolyásolhatja

52

53