A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

Tervezési és Elemzési Főosztály

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2010. évi társaságiadó-bevallások tükrében

Szeged, 2011. október

2010. évi társaságiadó-bevallások elemzése a Dél-alföldi régióban

I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA Elemzésünk alapját a központilag elkészített társaságiadó gyorsjelentés képezi, mely a Délalföldi régióban székhellyel rendelkező társas vállalkozások által 2010. évről benyújtott hibátlan 1029. társaságiadó-bevallások összesített adatait tartalmazza, 2011. augusztus 3-ai állapot szerint. Jelen anyagban a kettős könyvvitelt vezető, naptári évvel azonosan működő társas vállalkozások adatait elemezzük, és eltekintünk az eltérő üzleti évesek, illetve az összehasonlító állományok vizsgálatától. Nem vettük figyelembe azon adózók bevallásadatait, akik kiemelt adózónak minősülnek és így a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának illetékességi körébe tartoznak, azonban székhelyük régiónk valamely megyéjében található. Az országos adatok tekintetében szintén a rendelkezésünkre álló központi statisztikát használtuk fel. Az „Egyéb*” nemzetgazdasági ág összevont kategória, több, önmagában elenyésző részarányt képviselő – oktatás; humán-egészségügyi szociális ellátás; művészet, szórakoztatás, szabadidő; egyéb szolgáltatás; háztartási munkaadói tevékenység – szektort tartalmaz. II. TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK Legfontosabb 2010. évi jogszabályváltozások: 2010. január 1-jétől az általános társaságiadó-kulcs 16 százalékról 19 százalékra emelkedett, miközben a különadó megszűnt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban TA tv.) 29/K. §. (1), (4) és (9) bekezdéseiben ismertetett átmeneti előírás1 – 2010. augusztsu 16-i hatállyal –, miszerint a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot arányosan meg kellett osztani. A számított adóalap 50%-ára a 2010. június 30-i szabályok érvényesek, július 1-jével a fennmaradó 50%-ra az új szabályozást kell alkalmazni, vagyis a feltétel nélküli 10%-os adókulcs 250 millió Ft-ig alkalmazható. További módosítás, hogy az egyes ágazatokat érintő különadó2 az adózás előtti eredmény terhére elszámolható. A feltöltési kötelezettséget érintette a 2010. december 16-ától érvényes azon törvényváltozás – TA tv. 26. § (10) bekezdés –, mely alapján az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem vonatkozik arra az adózóra, akinek az adóévet megelőző adóévre vonatkozó árbevétele nem haladja meg a 100 millió Ft-ot. Ezt megelőzően 50 millió Ft volt az értékhatár. 2010. január 1-jétől számos adóalap-kedvezmény megszűnt, kivéve a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz, jogdíjhoz, valamint a K+F tevékenységhez kapcsolódók. III. ÖSSZEFOGLALÓ A társaságiadó gyorsjelentés adatai alapján 2010. évben a Dél-alföldi régió területén illetékességgel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózók mindösszesen 35 312 darab 1029. számú hibátlan társaságiadó-bevallást nyújtottak be. A vállalkozások 2010. évi összes bevétele 3287,6 milliárd Ft volt, ami 2,7 százalékos növekedést takar. Az összes bevétel 94,6 százaléka, 3110,3 milliárd Ft a nettó árbevétel, növekedési dinamikája 3,1 százalék, ami magasabb az összes bevétel növekedésénél. Ezen belül a 1

Megállapította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvény ek megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 14. §-a 2 Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény 8. § (8) bekezdés 1


15,1 százalékot képviselő export árbevétel 9,3 százalékkal nőtt, míg a belföldi árbevétel növekedése csupán 2,1 százalék. Az export árbevétel bővülése a nagyvállalatoknál volt a legerőteljesebb, 13,5 százalékos. A nemzetgazdasági ágakat tekintve az export árbevétel 61,1 százaléka a feldolgozóiparban képződött. A feldolgozóipar növekedéséhez legnagyobb mértékben a gépipar járult hozzá, 19,9 százalékos export árbevétel növekedése 20,5 százalékos részarányt eredményezett. Az összesítésben szereplő vállalkozások 2010. évben összesen 3185,7 milliárd Ft összegben számoltak el költségeket és ráfordításokat, ami 2,5 százalékkal magasabb a megelőző évinél, de ez a növekedési dinamika 0,2 százalékponttal alatta marad az összes bevétel növekedési dinamikájának. Az anyagjellegű ráfordítások összege 79,4 százaléka az összes költségnek, növekedési dinamikája erőteljesebb, mint az összes költségé. A személyi jellegű ráfordítások legnagyobb hányadát, 68,9 százalékot a bérköltség teszi ki, ami előző évhez viszonyítva 4,8 százalékkal magasabb, egyedüliként növekedve a személyi jellegű ráfordítások közül. A régióban 2010. évben a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma 182 952 fő volt, 3336 fővel több, mint 2009-ben. A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban foglalkoztatják a létszám 28,7 százalékát. Mivel mind az alkalmazottak létszáma, mind az összes bérköltség magasabb volt az előző évinél, ezért az egy főre eső bérköltség is növekedett, személyenként 41 ezer Ft-tal, de a nemzetgazdasági szintű 2096 ezer Ft/fő-től 632 ezer Ft-tal így is elmarad. Régiónkban 101,9 milliárd Ft üzemi eredmény keletkezett, ami 11,9 százalékkal magasabb a bázisnál, ami mögött az üzemi veszteség csökkenése áll, miközben az üzemi nyereség az előző évi szinten maradt. A pénzügyi műveletek eredménye negatív lett, illetve 58,7 százalékkal még nőtt is, mivel bár a pénzügyi műveletek vesztesége az előző évi 78,6 százalékára csökkent, a pénzügyi műveletek nyeresége ennél sokkal nagyobb mértékben esett vissza. Az adózás előtti eredmény alacsonyabb a bázisnál, annak a 94,9 százaléka. Az adózás előtti nyereség és veszteség is csökkent, de a nyereség nagyobb mértékben. Az adózás előtti eredmény elmaradását elsősorban a negatív pénzügyi eredmény közel 60 százalékos növekedése okozta. Az adózás előtti eredmény 34,6 százaléka a feldolgozóiparban keletkezett, kiugró növekedés mellett. Az adózás előtti nyereséget vallók száma 2010-ben 1147 darabbal több volt az előző évinél, miközben a veszteségesek és a nullások száma csökkent. A régióban illetékességgel bíró társas vállalkozások a 2010. évben az adózás előtti eredményt csökkentő, valamint növelő tételek elszámolása után 110,6 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 3,2 százalékkal meghaladja a 2009. évit. A pozitív adóalap után összesen 15,8 milliárd Ft a számított adó, az előző évi 93,4 százaléka. A társaságiadó-fizetési kötelezettség 15,1 milliárd Ft lett, mely mindössze 92,1 százaléka a 2009. évinek. Az átlagos adóterhelés 15,3 százalékról 13,7 százalékra csökkent. A 2010. évi mérlegfőösszeg 3090,0 milliárd Ft, ennek 54,8 százalékát a forgóeszközök teszik ki, az állóeszközök 3,7 százalékos növekedésével szemben értékük 5,1 százalékkal csökkent. A forrásokon belül a saját és az idegen források aránya 37,7, illetve 58,9 százalék, a saját források javára arányeltolódás tapasztalható. A 2010. évi mintegy 330,0 milliárd Ft jegyzett tőke 40,1 százalék belföldi magánszemélyek tulajdonában volt, ennek fele, 20,2 százalék külföldi tulajdonban, 25,2 százalék belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdonában.

2


IV. A BEVALLÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A társaságiadó gyorsjelentés adatai alapján 2010. évben a Dél-alföldi régió területén illetékes2009. év 2010. év 2010/2009. séggel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető, napVállalkozások száma darab % tári éves adózók mindösszesen 35 312 darab 15 660 15 793 100,8% 1029. számú hibátlan társaságiadó-bevallást Bács-Kiskun megye 6 892 6 996 101,5% nyújtottak be. A beadott hibátlan bevallások szá- Békés megye Csongrád megye 11 995 12 523 104,4% ma 2,2 százalékkal haladja meg a 2009. évi daDél-alföldi régió 34 547 35 312 102,2% rabszámot. A megyék közül Bács-Kiskun megyében alig valamivel az előző évi szint feletti a darabszám, míg Csongrád megyében volt a legdinamikusabb a növekedés. A gazdálkodás nagysága szerint az összes vállalkozás 87,1 százaléka mikrovállalkozás, számuk 2,1 százalékkal magasabb az előző évinél. A kisvállalkozások aránya 8,3 százalék, a középvállalkozásoké a legalacsonyabb, 1,4 százalék. Az egyéb (nagy-) vállalkozások 3,2 százalékot képviselnek, viszont számuk 5,1 százalékkal emelkedett, amit elsősorban a Csongrád megyei egyéb vállalkozások 23,6 százalékos darabszám-növekedése generált. Békés megyében 8,8 százalékkal nőtt, míg Bács-Kiskun megyében 10,7 százalékkal csökkent az egyéb vállalkozások darabszáma. V. A GAZDÁLKODÁS FŐBB MUTATÓI V.1. Bevételek alakulása A vállalkozások 2010. évi összes bevétele 3287,6 milliárd Ft volt, ami 2,7 százalékos növekedést takar. Az összes bevétel 94,6 százalékát a 3110,3 milliárd Ft értékű nettó árbevétel alkotta, ennek növekedési dinamikája 3,1 százalék, ami magasabb az összes bevétel növekedésénél. A nemzetgazdasági szintű nettó árbevételből régiónk részaránya 4,7 százalék, míg a nettó árbevételből 2,5 százalék. Az Dél alföldi régió Megnevezés 2009. év 2010. év 2010/2009. egyéb bevételek 5,2 százalékkal milliárd Ft % növekedtek, azonban részarányuk Nettó árbevétel 3 016,6 3 110,3 103,1% igen alacsony, mindössze Aktivált saját teljesítmények értéke 24,4 10,4 42,6% 5,1 százalék. Az aktivált saját telEgyéb bevételek 158,7 166,9 105,2% jesítmények értéke kevesebb mint Összes bevétel 3 199,7 3 287,6 102,7% felére esett vissza. A nettó árbevétel 15,1 százaléka, 469,7 milliárd Ft az exportból származott. Az exportértékesítés növekedése 9,3 százalék, jóval erőteljesebb a belföldi árbevétel (2640,6 milliárd Ft) növekedésénél, ami 2,1 százalék, így az export részaránya a nettó értékesítésből 0,9 százalékponttal emelkedett a belföldi értékesítés árbevételének rovására. Összességében tehát az export növekedési dinamikája jelentősen meghaladja a nettó árbevétel növekedési dinamikáját. Ennek fő oka egyrészt az exportpiacok – elsősorban Németország – fellendülése, miközben a belföldi piacok leginkább stagnáltak, másrészt a devizaárfolyamok az exportnak kedvező alakulása. A határon túli értékesítés összegében a gazdálkodás nagysága szerint a legerőteljesebb bővülés a nagyvállalkozásoknál mutatható ki, mértéke 13,5 százalék, amiben természetesen szerepe van ezen típusú vállalkozások számában bekövetkezett növekedésnek is. A régió átlaga alatti növekedési dinamikát mutatnak a mikro- és közepes vállalkozások (8,5, illetve 6,0 százalék). A kisvállalkozások export árbevételének bővülése átlag feletti, 10,7 százalék. A határon túli értékesítésből 38,0 százalékkal legmagasabb részarányban a közepes vállalkozások részesednek.

3

2010. évi társaságiadó-bevallások elemzése a Dél-alföldi régióban Nettó árbevétel Megnevezés

2009. év

2010. év

milliárd Ft

Export árbevétel 2010/2009 %

2009. év

2010. év

milliárd Ft

2010/2009 %

Mikrovállalkozások Bács-Kiskun megye

412,2

400,6

97,2%

26,1

27,3

104,5%

Békés megye

172,9

179,2

103,6%

12,1

12,1

100,2%

Csongrád megye

276,3

284,9

103,1%

16,8

20,3

120,7%

Dél-alföldi régió

861,3

864,7

100,4%

55,0

59,7

108,5%

Bács-Kiskun megye

489,5

512,7

104,7%

51,3

58,9

114,8%

Békés megye

198,6

190,0

95,6%

16,2

17,0

104,8%

Csongrád megye

286,8

312,4

108,9%

27,3

29,0

106,3%


974,9

1 015,1

104,1%

94,8

104,9

110,7% 117,1%

Kisvállalkozások

Közepes vállalkozások Bács-Kiskun megye

389,4

424,6

109,0%

89,9

105,3

Békés megye

147,2

134,6

91,4%

38,6

32,9

85,2%

Csongrád megye

221,6

240,8

108,7%

39,9

40,3

101,1%


758,1

800,0

105,5%

168,3

178,4

106,0%

Egyéb vállakozások Bács-Kiskun megye

211,2

215,1

101,9%

80,0

87,7

109,6%

47,7

60,4

126,7%

8,8

18,0

203,4%

Csongrád megye

163,3

155,0

94,9%

22,8

21,0

92,2%


422,2

430,6

102,0%

111,6

126,7

113,5%

1 502,3

1 553,0

103,4%

247,3

279,2

112,9%

Békés megye

566,4

564,1

99,6%

75,7

79,9

105,5%

Csongrád megye

948,0

993,2

104,8%

106,8

110,7

103,6%


3 016,6

3 110,3

103,1%

429,8

469,7

109,3%

Békés megye

Összesen Bács-Kiskun megye

A megyék közül Bács-Kiskun megyében a legdinamikusabb az export növekedése, jóval a régiós átlag feletti, míg Békés és Csongrád megyében az átlag alatt maradt. A nemzetgazdasági ágakat tekintve az export árbevétel 61,1 százaléka a feldolgozóiparban képződött, ezt követi 22,9 százalékkal a kereskedelem, gépjárműjavítás, a soron következő szállítás, raktározásnak már csak 6,3 százalékos a részaránya. Mindhárom ág a régió átlaga Dél-alföldi régió feletti növekedést produkált. Ma2009. év 2010. év Index gas részarányára való tekintettel Export árbevétel Megoszlás Megoszlás 2010/2009. Mrd Ft Mrd Ft külön vizsgáltuk a feldolgozóipari (% ) (% ) % ágazatokat. A feldolgozóipar nöÉlelmiszer, ital, dohány gyártása 73,4 28,2% 79,3 27,6% 107,9% vekedéséhez legnagyobb mértékTextília, bőrtermék,lábbeli gyártása 14,4 5,5% 15,4 5,4% 107,3% Fa, papír, nyomdai tevékenység 17,5 6,7% 17,0 5,9% 96,6% ben a gépipar járult hozzá, Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0,0 0,0% 0,0 0,0% 19,9 százalékos export árbevétel Vegyianyag, termék gyártása 3,1 1,2% 2,9 1,0% 91,8% növekedése 20,5 százalékos részGumi-, műanyagtermék gyártása 20,4 7,8% 25,5 8,9% 124,6% Nem fém ásványi termék gyártása 23,2 8,9% 26,0 9,1% 111,8% arányt eredményezett az iparágon Fémalapanyag gyárt. fémfeldolgozás 30,1 11,6% 31,8 11,1% 105,8% belül. A feldolgozóipari összes Villamosgép, műszer gyártása 7,4 2,9% 9,7 3,4% 130,4% növekedés 36,7 százaléka – Gép, berendezés gyártása 49,0 18,8% 58,8 20,5% 119,9% Járműgyártás 16,8 6,5% 16,9 5,9% 100,8% 9,8 milliárd Ft-ot – a gépiparban Egyéb feldolgozóipari tevékenység 4,8 1,9% 3,7 1,2% 76,4% képződött. Az élelmiszeripar adta Feldolgozóipar összesen 260,3 100,0% 286,9 100,0% 110,2% a második legmagasabb értéket – 5,8 milliárd Ft-ot – a feldolgozóipar növekedéséhez, azonban az iparági átlagnál alacsonyabb növekedéssel, így részaránya csökkent. A feldolgozóipari összes árbevétel 64,2 százaléka Bács-Kiskun megyében, 20,5 százaléka Csongrád, 15,3 százaléka Békés megyében képződött. Jelentős részarányt – 22,9 százalékot – képvisel az exportból a kereskedelem, melynek volumennövekedése – 12,4 százalék – meghaladta a feldolgozóiparét. A feldolgozóipar és kereskedelem együttesen a nettó árbevétel 62,6 százalékát képviseli, míg az exportnak a 84,0 százalékát. 4


A belföldi értékesítés a mikro- és a nagyvállalkozásoknál csökkent (bázis 99,8, illetve 97,8 százaléka), míg a kis és közepes vállalkozásoknál növekedett (3,4, illetve 5,4 százalékkal). A belföldi értékesítés 34,5 százalékát a kisvállalkozások bonyolították le, a legalacsonyabb részarányt, 11,5 százalékot az egyéb vállalkozások tették ki.

Belföldi értékesítés megoszlása a vállalkozási méret alapján 2010. évben 11,5% 30,5% 23,5% 34,5%

Mikrovállalkozások Közepes vállalkozások

Kisvállalkozások Nagyvállalkozások

V.2. Költségek alakulása Az összesítésben szereplő vállalkozások 2010. évben összesen 3185,7 milliárd Ft összegben számoltak el költségeket és ráfordításokat, ami 2,5 százalékkal magasabb a megelőző évinél, ugyanakkor ez a növekedési dinamika 0,2 százalékponttal alatta marad az összes bevétel növekedési dinamikájának. Dél-alföldi régió Megnevezés

2009. év

2010. év

Mrd Ft

2010/2009 %

Anyagköltség

757,5

814,3

107,5%

Igénybevett szolgáltatások

353,6

357,6

101,1%

Eladott (közvetített) szolgáltatások

189,7

211,6

111,6%

1 102,3

1 108,9

100,6%

50,3

36,2

72,0%

2 453,4

2 528,6

103,1%

Eladott áruk beszerzési értéke Egyéb szolgáltatások ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség

255,5

267,9

104,8%

Személyi jellegű egyéb kifizetések

45,2

42,3

93,6%

Bérjárulékok

84,2

78,7

93,5%

SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

384,9

388,8

101,0%

ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

110,0

112,7

102,5%

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

160,2

155,5

97,1%

3 108,5

3 185,7

102,5%

KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN

Az anyagjellegű ráfordítások összege 2528,6 milliárd Ft, ez 79,4 százaléka az összes költségnek, növekedése 3,1 százalék, növekedési dinamikája tehát erőteljesebb, mint az összes költségé. Az anyagjellegű ráfordítások legnagyobb hányadát, 43,9 százalékát az eladott áruk beszerzési értéke képviseli, növekedési dinamikája azonban mindössze 0,6 százalékos, így előző évi részaránya 1,1 százalékponttal kisebb lett. Az anyagköltség 7,5 százalékkal magasabb a bázisnál, az anyagjellegű ráfordításokon belüli részaránya ennek következtében 1,3 százalékponttal növekedett. A személyi jellegű ráfordítások 2010-ben 388,8 milliárd Ft-ot tettek ki, minimális, 1,0 százalékos növekedést produkálva. Legnagyobb hányadát, 68,9 százalékot a bérköltség teszi ki, ami előző évhez viszonyítva 4,8 százalékkal magasabb, egyedüliként növekedve a személyi jellegű ráfordítások közül. A személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok öszszege hasonló mértékű csökkenést mutat (a bázis 93,6, illetve 93,5 százaléka). A régióban 2010. évben a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma 182 952 fő volt, 3336 fővel több, mint 2009-ben. Átlagos állományi létszám

2009. év

2010. év fő

2010/2009. %

Bács-Kiskun megye

79 902

81 174

101,6%

Békés megye

38 345

38 534

100,5%

Csongrád megye

61 369

63 244

103,1%


179 616

182 952

101,9%

A régión belül a létszám 44,4 százalékát BácsKiskun megyében foglalkoztatták a vállalkozások, 34,6 százalékát Csongrád, és 21,0 százalékát Békés megyében. Csongrád megyében a régió átlaga felett nőtt a foglalkoztatás.

5


A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban foglalkoztatják a létszám 28,7 százalékát, ahol a létszámnövekedés mértéke 1,2 százalék volt. A második leginkább munkaerőigényes ág a kereskedelem, itt az összlétszám 21,2 százalékát foglalkoztatták, viszont a létszámnövekedés mértéke mindössze 0,8 százalékot tett ki. A szintén munkaerőigényes (létszám 9,3 százaléka) mezőgazdaság azon néhány ág közé tartozik, ahol csökkent a létszám (a bázis 97,6 százalékára). A legnagyobb arányú (8,5 százalékos) létszámbővülést a szolgáltatás, vendéglátás ágban tapasztaljuk. Régiónkban mind az alkalmazottak létszáma, mind az összes bérköltség magasabb volt az előző évinél, ezért az egy főre eső bérköltség is növekedett, melynek mértéke 2,9 százalék, személyenként 41 ezer Ft. A nemzetgazdasági szintű 2096 ezer Ft/fő-től 632 ezer Ft-tal elmarad régiónkban az egy főre jutó bérköltség, ami 1464 ezer Ft/fő. A legmagasabb fajlagos bérköltség az energiaiparban mutatható ki, 2936 ezer Ft/fő összegben, ugyanakkor bár a régiós dinamikát meghaladó növekedést mutat (3,5 százalékos), nem ez a legkiemelkedőbb. A legnagyobb dinamika az ingatlanügyleteket (9,4 százalék), illetve a bányászatot (6,5 százalék) jellemzi. 2009. évben a második legmagasabb egy főre eső bérköltséget a pénzügyi, biztosítási szektorban számolták el (2328 ezer Ft/fő), azonban 2010-ben itt volt a legnagyobb visszaesés (a bázis 97,0 százalékára), így az ágak közül a harmadik helyre szorult, megelőzte a bányászat. Egy főre jutó bérköltség

109,4%

3 500 106,5%

3 000

105,7% 104,2%

2 500 102,1%

ezer Ft/fő

110,0%

103,8% 102,6%

103,5%

105,0% 103,3%

100,7%

2 000

100,0% 1 500

99,5%

99,7% 98,2% 97,0%

1 000

97,5% 95,0%

500 0

90,0%

2009. év

2010. év

2010/2009, %

6


VI. Adózás előtti eredmény összetevői Dél-alföldi régió Eredmény összetevői

2009. év

2010. év

2010/2009.

milliárd Ft

%

Üzemi nyereség

172,4

Üzemi veszteség

-81,3

-70,5

86,7%

91,1

101,9

111,9%

49,1

26,2

53,4%

Üzemi eredmény Pénzügyi nyereség Pénzügyi veszteség

172,4

100,0%

-64,6

-50,8

78,6%

-15,5

-24,6

158,7%

Rendkívüli nyereség

15,0

8,4

55,8%

Rendkívüli veszteség

-6,0

-5,1

85,5%

9,0

3,3

36,1%

Adózás előtti nyereség

159,8

155,2

97,2%

Adózás előtti veszteség

-75,4

-75,1

99,7%

84,4

80,1

94,9%

Pénzügyi eredmény

Rendkívüli eredmény

Adózás előtti eredmény

2010. évben a társas vállalkozásoknál 172,4 milliárd Ft üzemi nyereség és 70,5 milliárd Ft üzemi veszteség eredőjeként 101,9 milliárd Ft üzemi eredmény keletkezett, ami 11,9 százalékkal magasabb az előző évinél. Az eredménynövekedés mögött az üzemi veszteség csökkenése áll (bázis 86,7 százalékára), miközben az üzemi nyereség nem növekedett, az előző évi szinten maradt. A régió üzemi eredményének növekedése mögött a Csongrádmegyei folyamatok állnak. A megye üzemi nyeresége 2,0 százalékkal meghaladta az előző évit – kiemelkedő a mezőgazdasági, illetve az építőipari növekedés –, míg az üzemi veszteség a bázis 63,3 százalékára – legerőteljesebben a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén, valamint a kereskedelemben – csökkent. Mindezen folyamatok eredőjeként a megyei üzemi eredmény közel a duplájára nőtt. Bács-Kiskun megye Megnevezés

2009. év

milliárd Ft Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény

Békés megye

2010. év 2010/2009. 2009. év %

Csongrád megye

2010. év 2010/2009.

milliárd Ft

%

2009. év


2010. év 2010/2009.

milliárd Ft

2009. év

2010. év 2010/2009.

milliárd Ft

%

52,1

49,0

94,0%

22,5

21,6

96,1%

16,4

31,3

190,2%

-20,9

-15,4

73,5%

-8,0

-5,2

64,7%

13,4

-4,0

2,7

1,0

38,1%

2,4

0,8

34,2%

3,8

1,4

35,9%

33,6

34,6

103,1%

17,1

17,4

102,0%

33,7

28,1

83,2%

%

91,1

101,9

111,9%

-15,5

-24,6

158,7%

9,0

3,3

36,1%

84,4

80,1

94,9%

A pénzügyi műveletek eredménye, csakúgy, mint a megelőző évben, negatív lett, illetve 58,7 százalékkal még nőtt is. Ez úgy alakulhatott ki, hogy bár a pénzügyi műveletek vesztesége az előző évi 78,6 százalékára csökkent, a pénzügyi műveletek nyeresége ennél sokkal nagyobb mértékben esett vissza (a bázis 53,4 százaléka). A rendkívüli eredmény mindössze 3,3 milliárd Ft, az előző évi 36,1 százaléka. A fenti folyamatok következtében az adózás előtti eredmény alacsonyabb a bázisnál, annak a 94,9 százaléka, 80,1 milliárd Ft. Az adózás előtti nyereség és veszteség is csökkent (bázis 97,2, illetve 99,7 százaléka), de a nyereség nagyobb mértékben. Az adózás előtti eredmény csökkenését elsősorban a negatív pénzügyi eredmény közel 60 százalékos növekedése okozta, de szerepet játszott a rendkívüli eredmény visszaesése is. Az adózás előtti nyereséget vallók száma 2010-ben 20 177 darab volt, 1147 darabbal több az előző évinél, miközben a veszteségesek és a nullások száma csökkent (194, illetve 188 darabbal), ez összességében pozitív jelként értékelhető.

Vállalkozások száma jövedelempoziciók szerint nyereséges veszteséges nullás összesen

2009. év

2010. év 2010/2009.

darab

%

19 030

20 177

106,0%

13 070

12 876

98,5%

2 447

2 259

92,3%

34 547

35 312

102,2%

7


Az adózás előtti eredmény legnagyobb réAdózás előtti eredmény a Dél-alföldi régióban a sze, 34,9 százaléka a kisvállalkozásoknál gazdálkodási méret alapján képződött, annak ellenére, hogy ezen kör 18,1% 22,6% eredménye az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent (bázis 24,4% 89,6 százaléka). Bázishoz mérten a legjelen34,9% tősebb visszaesés (bázis 65,9 százaléka) a középvállalkozásoknál érhető nyomon, részarányuk a régiós adózás előtti eredményből Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalkozások 24,4 százalék. A mikrovállalkozások csaknem megduplázták (bázis 190,8 százaléka) eredményüket, részesedésük így jelentős mértékben nőtt, az előző évi 11,3 százalékról 22,6 százalékra. Az egyéb vállalkozások részesedése az adózás előtti eredményből mindössze 18,1 százalék, a bázishoz képest 3,1 százalékos növekedést produkálva. A 2010. évi adózás előtti eredmény 34,6 százaléka a feldolgozóiparban keletkezett, kiugró növekedés mellett. Jelentős volument képvisel az építőipar is, de a szektort kiemelten sújtó recesszió az eredmény alaDél-alföldi régió kulásán is látszik, mely 2009. év 2010. év Index Adózás előtti eredmény mindössze 87,2 százaléka az Megoszlás Megoszlás 2010/2009. Mrd Ft Mrd Ft (% ) (% ) % előző évinek. Ennél is roszMező- és erdőgazdálkodás, halászat 6,7 7,9% 6,9 8,6% 102,3% szabbul teljesített bázishoz Bányászat 2,8 3,4% -1,1 -1,4% Feldolgozóipar 21,8 25,8% 27,7 34,6% 127,0% viszonyítva a harmadik Vill.energia, gáz, gőzell., légkond. 0,3 0,4% -0,6 -0,7% legjelentősebb részarányt Vízellátás, szennyvízgy., hull.gazd. 0,6 0,7% 4,6 5,7% 757,8% képviselő kereskedelem, Építőipar 10,8 12,8% 9,5 11,8% 87,2% eredménye 23,7 százalékkal Kereskedelem, gépjárműjav. 10,4 12,3% 7,9 9,9% 76,3% Szállítás, raktározás 1,6 1,9% 2,4 3,0% 150,8% visszaesett. A pénzügyi, Szálláshely-szolg., vendéglátás -1,3 -1,5% -0,9 -1,1% 69,8% biztosítási tevékenység előInformáció, kommunikáció 2,9 3,4% 4,2 5,2% 143,0% ző évi pozíciója romlott a Pü-i, biztosítási tev. 13,5 15,9% 3,5 4,4% 26,3% Ingatlanügyletek 2,6 3,1% 3,1 3,8% 117,6% leginkább. Miután adózás Szakmai, tud., műszaki tev. 8,5 10,1% 7,3 9,1% 85,4% előtti eredménye az előző Adminisztratív és szolg. tev. 1,5 1,7% 2,6 3,2% 176,4% évi 26,3 százalékára esett, Egyéb 1,6 1,9% 3,2 3,9% 192,0% Mindösszesen 84,4 100,0% 80,1 100,0% 94,9% részaránya 15,9 százalékról 4,4 százalékra csökkent. VII. Társasági adó alakulása A régióban illetékességgel bíró társas vállalkozások a 2010. évben az adózás előtti eredményt csökkentő, valamint növelő tételek elszámolása után 110,6 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely összeg 3,2 százalékkal meghaladja a 2009. évit. Dél-alföldi régió Megnevezés

2009. év

2010. év

milliárd Ft

2010/2009. %

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

84,4

80,1

94,9%

Adózás előtti eredményt csökkentő tételek

219,0

206,8

94,4%

Adózás előtti eredményt növelő tételek

161,0

161,5

100,3%

107,2

110,6

103,2%

16,9

15,8

93,4%

0,5

0,7

139,4%

16,4

15,1

92,1%

15,3%

13,7%

POZITÍV ADÓALAP Számított adó Adókedvezmények, adómentesség, visszat. adó FIZETENDŐ ADÓ Átlagos adóterhelés

8


A pozitív adóalap növekedését okozta egyrészt, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek összege alacsonyabb volt, másrészt ezzel párhuzamosan a növelő tételek nem csökkentek, illetve picivel magasabb összegűek voltak az előző évinél. A pozitív adóalap után összesen 15,7 milliárd Ft a számított adó, az előző évi 93,4 százaléka. Az adószámítást 2010-ben két jogszabályi változás is érintette. Az egyik a társasági adó mértékének 16 százalékról 19 százalékra emelése. 2010. augusztus 16-i hatállyal a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, az e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amely 2010. évi adó megosztása Megoszlás sávos adószámításhoz semmilyen Június 30-ig Július 1-jétől Június 30-ig Július 1-jétől feltétel nem kötődött. Mivel azonban Megnevezés számított számított számított számított az új szabályokat év közben vezették társasági adó társasági adó társasági adó társasági adó Mrd Ft % be, a 2010. adóévi adóalapot az első Mikrovállalkozások 3,3 1,9 63,9% 36,1% és a második félévi időszakra eső Kisvállalkozások 3,1 1,7 63,9% 36,1% naptári napok alapján arányosan meg Középvállalkozások 2,2 1,3 62,9% 37,1% 1,3 0,9 58,7% 41,3% kellett osztani. Elsősorban az évközi Egyéb vállalkozások Mindösszesen 9,9 5,8 63,0% 37,0% változások hatása, hogy az első félévre a pozitív adóalap 63,0 százaléka jut, a második félévre a 37,0 százaléka. Összegében a második félévre számított adó 4,1 milliárd Ft-tal kevesebb. A számított adót összességében 652,2 millió Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, adómentesség és visszatartott adó. Az adókedvezmények értéke 36,2 százalékkal meghaladta a 2009. évit, értéke 508,6 millió Ft volt. A növekedést pozitív folyamatként értékelhetjük, ugyanis a kedvezményeket csak a számított adókötelezettség terhére számolhatják el a cégek, így annak növekedése feltételezheti az eredményesség növekedését. 2010. adóévben a régió kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásai 35 312 darab bevallásban összesen 15,1 milliárd Ft társaságiadó-fizetési kötelezettséget vallottak, mely mindöszsze 92,1 százaléka a 2009. évinek. A bevallással egyidejűleg, május végéig fizetendő adó 1819,6 millió Ft-ról 1842,0 millió Ft-ra nőtt, míg a visszaigényelhető adó 5781,3 millió Ft volt, az előző évi 85,4 százaléka.

Adófizetési kötelezettség

2009. év 2010. év 2010/2009. (% ) 2010. május 31-étől 2011. május 31-étől május 31-étől 2010. május 31-ig 2011. május 31-ig május 31-ig visszaigényelhető visszaigényelhető visszaigényelhető fizetendő adó fizetendő adó fizetendő adó adó adó adó Millió Ft %

Bács-Kiskun megye

738,4

-3 284,4

914,3

-2 707,1

123,8%

82,4%

Békés megye

356,4

-1 465,3

338,2

-1 264,3

94,9%

86,3%

Csongrád megye

724,8

-2 018,3

589,6

-1 809,9

81,3%

89,7%


1 819,6

-6 768,0

1 842,0

-5 781,3

101,2%

85,4%

Az átlagos adóterhelés a régióban 15,3 százalékról 13,7 százalékra csökkent.

9


VII. Mérlegadatok alakulása A Dél-alföldi régió társas vállalkozásainak 2010. évi eszközértéke 3090,0 milliárd Ft volt, ami 1,3 százalékkal alacsonyabb a 2009. évinél. Az eszközökön belül az álló2009. év 2010. év 2010/2009. Eszközök Megoszlás Megoszlás eszközök értéke – % Mrd Ft Mrd Ft % % 1398,1 milliárd Ft – Immateriális javak 30,1 1,0% 30,7 1,0% 101,9% 3,7 százalékkal nőtt. Ennek Tárgyi eszközök 1 105,0 35,3% 1 156,2 37,4% 104,6% oka, hogy a befektetett eszkö- Befektetett pénzügyi eszközök 152,3 4,9% 155,5 5,0% 102,1% zök mindegyik összetevője Készletek 432,9 13,8% 423,3 13,7% 97,8% 1 069,0 34,1% 947,5 30,7% 88,6% meghaladta az előző évi érté- Követelések Értékpapírok 74,3 2,4% 92,6 3,0% 124,7% ket, legjelentősebben a tárgyi Pénzeszközök 207,1 6,6% 228,5 7,4% 110,3% eszközöké. Aktív időbeli elhatárolások 61,2 2,0% 55,7 1,8% 91,0% A forgóeszközök értéke az ÖSSZESEN 3 131,9 100,0% 3 090,0 100,0% 98,7% összes eszközérték 54,8 százalékát teszi ki, az állóeszközökkel szemben értékük csökkent, 5,1 százalékkal. A követelések a forgóeszközök 56,0 százalékát alkotják, de az összes eszközértéknek is közel 31 százalékát. Mivel ilyen jelentős nagyságrendet képvisel, egyúttal a legjelentősebb csökkenés itt mutatható ki, így meghatározó szerepe volt abban, hogy az összes eszközérték csökkent. A forrásokon belül a saját és az 2009. év 2010. év 2010/2009. Források Megoszlás Megoszlás idegen források aránya 37,7, % Mrd Ft Mrd Ft % % illetve 58,9 százalék. A vizsgált Jegyzett tőke 335,5 10,7% 330,0 10,7% 98,4% Jegyzett, de be nem fizetett tőke évben a saját források javára -0,6 0,0% -0,8 0,0% 129,8% Tőketartalék 105,4 3,4% 111,9 3,6% 106,2% arányeltolódás tapasztalható. Az Eredménytartalék 420,5 13,4% 446,8 14,5% 106,2% idegen források részét képező Értékelési, általános, lekötött tartalék 209,8 6,7% 239,1 7,7% 114,0% hosszú lejáratú kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény 26,5 0,8% 24,4 0,8% 92,1% Céltartalékok 11,8 0,4% 13,3 0,4% 112,0% összege 22,4 százalékkal visszaHátrasorolt kötelezettségek 19,5 0,6% 21,9 0,7% 112,5% esett, és ez, magas részarányára Hosszú lejáratú kötelezettségek 585,2 18,7% 454,2 14,7% 77,6% való tekintettel nagymértékben Rövid lejáratú kötelezettségek 1 322,1 42,2% 1 343,2 43,5% 101,6% hozzájárult a források csökkenéPasszív időbeli elhatárolások 96,3 3,1% 106,1 3,4% 110,2% Összesen 3 131,9 100,0% 3 090,0 100,0% 98,7% séhez. Az idegen források többi összetevőjének értéke növekedett, bár a forrásokon belül a legmagasabb részarányt képviselő rövid lejáratú kötelezettségek értéke mindössze 1,6 százalékkal. A saját tőke képezi a források 37,3 százalékát, növekedése 2009-hez viszonyítva 4,9 százalék. A saját tőke legjelentősebb részét – 38,8 százalékot – az eredménytartalék képviseli, növekedési dinamikája 6,2 százalék. Ugyancsak jelentős arányt képvisel a saját tőkén belül a jegyzett tőke, melynek értéke azonban csökkent, ezzel rontva a saját tőke növekedési dinamikáját. A 2010. évi mérleg szerinti eredmény a mérleg szerinti nyereség csökkenése, valamint a mérleg szerinti veszteség növekedésének eredőjeként csökkent. Bács-Kiskun megye Megnevezés

Békés megye

Csongrád megye


2009. év 2010. év 2010/2009. 2009. év 2010. év 2010/2009. 2009. év 2010. év 2010/2009. 2009. év 2010. év 2010/2009. Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mrd Ft

%

Mérleg szerinti nyereség

49,6

48,2

97,2%

18,9

18,9

100,2%

33,5

34,1

102,0%

101,9

101,3

99,4%

Mérleg szerinti veszteség

-38,4

-39,3

102,3%

-12,4

-11,0

88,8%

-24,6

-26,6

108,0%

-75,4

-76,9

101,9%

Mérleg szerinti eredmény

11,2

9,0

80,0%

6,4

7,9

122,4%

8,8

7,5

85,3%

26,5

24,4

92,1%

Megyénként vizsgálva az eredményt, jelentős eltéréseket tapasztalunk. A legkisebb gazdasági potenciállal bíró Békés megyében 22,4 százalékos növekedés hatására a mérleg szerinti eredmény meghaladja a Csongrád megyei értéket is. Békés megyében a nyereség ugyan nem nőtt 10


jelentős mértékben, azonban a veszteség visszaesése már számottevő, ennek köszönhető az eredmény növekedése. Bács-Kiskun megyében a nyereség csökkent, a veszteség pedig ezzel párhuzamosan nőtt, ennek köszönhető az eredmény mintegy 20,0 százalékos visszaesése. Csongrád megyében ugyan nőtt a nyereség értéke, ezzel egyidejűleg azonban a veszteség ennél nagyobb mértékben gyarapodott, ezért összességében az eredmény itt is visszaesést mutat. A 3090,0 milliárd Ft mérlegfőösszeg közel Mérlegfőösszeg megoszlása megyénként 2010. fele a Bács-Kiskun megyében működő társas évben vállalkozásoknál képződött, mely részarány a Index: 86,7% 31,4% 6,0 százalékos összegnövekedésnek köszönhetően 3,4 százalékponttal lett magasabb 19,3% Index: 106,0% Index: 103,5% 2009-hez képest. A Békés megyei mérlegfő49,3% összeg is magasabb volt a bázisnál, régión belüli részaránya 0,9 százalékkal lett magasabb. Csongrád megyében ellenben jelentősen Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye visszaesett a mérlegfőösszeg – 13,3 százalékkal –, ennek következtében a megye előző évhez viszonyított részarányvesztése elérte a 4,3 százalékpontot. A 2010. évi mintegy 330,0 milliárd Ft jegyzett tőke 40,1 százalék belföldi magánszemélyek tulajdonában volt, ennek fele, 20,2 százalék külföldi tulajdonban, 25,2 százalék belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdonában. Mindhárom tulajdonosi körben csökkent az összege az előző évhez képest, 5,3; 3,7; illetve 1,7 százalékkal. Mindössze két tulajdonosi körben bővült a jegyzett tőke, ráadásul igen jelentős mértékben, az önkormányzati tulajdon esetében 34,6 százalékkal, a belföldi hitelintézeteknél pedig 45,5 szézálékkal. Az egyéb pénzügyi szervezetek tulajdona a bázis 34,4 százalékára csökkent, de mivel csak igen kis súllyal bír a jegyzett tőkén belül, így annak teljes összegét, és változását nem befolyásolta számottevően.

Jegyzett tőke összetétele 160,0

160,0% 145,5%

134,6%

140,0%

Milliárd Ft

120,0

120,0%

100,0 100,0% 80,0 93,7%

94,7%

98,3%

96,3%

88,3%

80,0%

60,0 60,0%

40,0 20,0 0,0

Index, 2010/2009,%

140,0

40,0% 34,4% 20,0%

2009. 2010. 2010/2009, %

Az összes jegyzett tőke a fenti folyamatok eredőjeként 1,6 százalékkal alacsonyabb a megelőző évi értéknél.

11

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

Recommend Documents