A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

A

Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

Készítette: Tervezési és Elemzési Fıosztály Szeged, 2010. december 20.

APEH DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS FİIGAZGATÓSÁGA

Tervezési és Elemzési Fıosztály

Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA .....................................................................................3 II. ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................3 III. A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA, ÁGAZATI MEGOSZLÁSA ..................................................................................................5 IV. FOGLALKOZTATOTTAK A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL ...........................6 V. A GAZDÁLKODÁS FİBB MUTATÓI ..........................................................................8 V/1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL ..................................................................................................8 V/2. EXPORT ÁRBEVÉTEL ..............................................................................................10 VI. KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK..........................................................................12 VI/1. ANYAGJELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK ....................................................................13 VI/2. SZEMÉLYI JELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK .............................................................14 VI/3. ÁTLAGKERESET .....................................................................................................15 VII. EREDMÉNYEK ALAKULÁSA .................................................................................17 VII/1. ÜZEMI, ÜZLETI EREDMÉNY ...............................................................................17 VII/2. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE ............................................................19 VII/3. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ...................................................................................19 VII/4. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY .............................................................................20 VIII. ADÓKÖTELEZETTSÉG (FIZETENDİ ADÓ) ........................................................22 IX. ELVÁRT JÖVEDELEM ...............................................................................................24 X. MÉRLEGADATOK ALAKULÁSA ..............................................................................25 X/1. MÉRLEGFİÖSSZEG .................................................................................................25 X/2. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÖSSZETÉTELE .........................................................26 X/3. SAJÁT TİKE ..............................................................................................................28 X/4. JEGYZETT TİKE .......................................................................................................30

2



I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA Elemzésünk alapját a Dél-alföldi régióban székhellyel rendelkezı, kettıs könyvvitelt vezetı társas vállalkozások által 2009. évrıl benyújtott 0929. társaságiadó-bevallások adatai képezik. A bevallásokat Igazgatóságunk válogatta le a feldolgozó rendszerünkbıl számítástechnikai segédlettel. Azon adózók bevallásai kerültek be a kiválasztásba, akiknek 2010. július 16-án volt hibátlan alap-, alapot helyesbítı-, javító- vagy önrevíziós bizonylata az adóhatóság nyilvántartásában. Amennyiben a vállalkozásnak ezen a napon feldolgozás, javítás vagy kiértesítés alatt lévı bizonylata volt, akkor a statisztikában a módosított adatok még nem jelennek meg. A statisztika készítésekor lekérdeztük a 2008. évrıl benyújtott aktuális bevallásokat is. Az országos adatok tekintetében a rendelkezésünkre álló központi statisztikát használtuk fel. Az elmúlt évekkel egyezıen figyelembe vettük azon adózók bevallásadatait is, akik a vonatkozó PM1 rendelet alapján a Kiemelt Adózók Fıigazgatósága illetékességi körébe tartoznak adóteljesítményük alapján, azonban székhelyük régiónk valamely megyéjében található. 2008. január elsejétıl az uniós statisztikai besorolási rendszerhez igazított TEÁOR – Tevékenységi Körök Egységes Ágazati Rendszere – lépett életbe. A nemzetgazdasági áganként történı csoportosítás az új – TEÁOR ’08 – besorolás alapján kialakított struktúrában történt. Az „Egyéb*” nemzetgazdasági ág általunk szerkesztett összevont kategória, több, önmagában elenyészı részarányt képviselı – bányászat, kıfejtés; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; közigazgatás, védelem, kötelezı tb; oktatás; mővészet, szórakoztatás, szabadidı; egyéb szolgáltatás; háztartási munkaadói tevékenység – szektort tartalmaz. A kiadványban szereplı kistérségi besorolás a 2007. november 25-étıl érvényes kormányrendeletre2 épül, amely alapján a régióban 25 – hazánkban 174 – statisztikai kistérség van. Nem tértünk ki a 2009. évet érintı törvényi változások részletezésére, mivel olyan társasági adót érintı törvényi változás nem volt, ami jelentısen befolyásolta volna a bevételek alakulását.

II. ÖSSZEFOGLALÓ A kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások a Dél-alföldi régióban 2009. adóévrıl közel 34,1 ezer darab hibátlan társaságiadó-bevallást nyújtottak be az elemzésünk alapját képezı analitikus lista elkészítésének – 2010. július 16-i zárás – idıpontjáig, mely 1,1 százalékkal meghaladja a 2008. évrıl benyújtott bevallások számát. A régió területén mőködı vállalkozások 2009-ben összesen 195 276 fıt foglalkoztattak, mintegy 16 ezer fıvel – 7,6 százalékkal – kevesebbet, mint az elızı évben. Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb ágazatban a válság túlélésének egyik lehetséges útjaként a létszámcsökkentést választották – illetve rákényszerültek – a vállalkozások. 1

A kiemelt adózók kijelölésérıl, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról szóló 37/2006. (XII. 26.) PM rendelet 1. § Kiemelt adózónak minısülnek az adóévet megelızı év utolsó napján csıdeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, a) részvénytársasági formában mőködı hitelintézetek és biztosítók, b) költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével azon adózók, amelyek adóteljesítmény értéke a 2750 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta.

2

A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 3



A folyóáron számolt összes bevétel 2009. évben 4281,8 milliárd forint, 9,8 százalékkal kevesebb, mint az elızı évben. Az összes bevétel 95,2 százalékát a nettó árbevétel teszi ki. A nettó árbevétel 83,1 százaléka belföldi értékesítésbıl, 16,9 százaléka pedig exportértékesítésbıl származott. Az export árbevétel forintban számolt csökkenése mérsékeltebb, mint az összes nettó árbevételé, ezért az export összes árbevételen belüli részaránya némileg növekedett elızı évhez képest. A költségek és ráfordítások mindösszesen 4172,1milliárd forintot tettek ki 2009. évben. Ez az összeg 9,2 százalékkal marad el az elızı évitıl, és 0,6 százalékponttal kedvezıbb az összes bevétel csökkenési üteménél. A költségszerkezetet vizsgálva, a legmagasabb részarányt az anyagjellegő ráfordítások képviselik, 80,9 százalékkal, ugyanakkor ezt a költséget fogták vissza legnagyobb mértékben, mintegy 10,5 százalékkal. A személyi jellegő ráfordítások is jelentıs mértékben, 7,0 százalékkal visszaestek. A legerıteljesebb költségcsökkentés a feldolgozóiparban, valamint a kereskedelem, gépjármőjavítás ágban tapasztalható. Az éves bruttó átlagkereset a 2009. évi társaságiadó-bevallás adataiból számítva 1544,3 ezer forint/fı, ami mindössze 2,1 százalékos növekedés az elızı évi átlagkeresetekhez képest. A 2009. évben a hazánkban is csúcspontját elérı gazdasági válság hatására, a korábban is egyre intenzívebb veszteségtermelés minden korábbi mértéket meghaladott. Az üzemi, üzleti tevékenység nyeresége 2009-ben 12,4 százalékkal csökkent, míg az üzemi, üzleti tevékenység veszteségének növekedése elérte a 14,2 százalékot. A kettı eredıjeként az üzemi, üzleti eredmény 109,7 milliárd forint lett, 27,5 százalékkal alacsonyabb az elızı évinél. A Dél-alföldi régió pénzügyi eredménye a 2008. évi 5,6 milliárd forint veszteségrıl 2009. évre 536,3 millió forint nyereségre nıtt, aminek elsıdleges oka, hogy a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban a 2009. évi eredmény 44,5 milliárd forint nyereség volt. A rendkívül eredmény 8,0 milliárd forint, mindössze 83,0 százaléka az elızı évinek. Az adózás elıtti eredmény 118,4 milliárd forint, ami 23,8 százalékkal kevesebb a 2008. évihez képest. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legmagasabb adózás elıtti eredmény a feldolgozóiparban realizálódott, miközben 2008. évhez képest 16,0 százalékkal csökkent az eredménye. A régióban a 2009. évi társaságiadó-kötelezettség 20,0 milliárd forint, ami 13,5 százalékkal alacsonyabb az elızı évinél. A fizetendı adó 29,1 százaléka a feldolgozóiparban keletkezett. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások 35,7 százaléka jövedelem-(nyereség) minimumot vallott, 11,1 százalékkal többen, mint az elızı évben, a bevallott jövedelem-minimum összege pedig 16,1 százalékkal magasabb. A 2009. évi mérlegfıösszeg 4057,6 milliárd forint, ami 9,3 milliárd forintos – 0,2 százalékos – csökkenés az elızı évhez viszonyítva. Az eszközökön belül a legmagasabb részarányt a tárgyi eszközök – 1383,7 milliárd forint – képviselik 34,1 százalékkal, a követelések részaránya 32,6 százalék. A vagyont a régióban nagyobb arányban finanszírozzák saját tıkébıl (38,9 százalék), mint országosan (30,1 százalék). Országosan viszont a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya magasabb (25,1 százalék), mint a régióban (17,0 százalék). Az 538,2 milliárd forint összegő régiós jegyzett tıke tulajdonosi forma szerinti megoszlását vizsgálva, 35,6 százalék belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdona, és 29,5 százalék van külföldi tulajdonban. Nemzetgazdasági szinten ezzel ellentétes a tendencia.

4



III. A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA, ÁGAZATI MEGOSZLÁSA A kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások a Dél-alföldi régióban 2009. adóévrıl közel 34,1 ezer darab hibátlan társaságiadó-bevallást nyújtottak be az elemzésünk alapját képezı analitikus lista elkészítésének – 2010. július 16-i zárás – idıpontjáig. A 2009. évrıl benyújtott bevallások darabszáma 1,1 százalékkal – 377 darabbal – meghaladja a 2008. évrıl benyújtott bevallások számát. Megoszlás Megoszlás A bevallások legnagyobb hányada – Változás ± 2008. év 2009. év Bevallások száma 2008. év 2009. év 45,2 százaléka – Bács-Kiskun darab milliárd Ft % % % megyébıl érkezett, 35,1 százaléka Bács-Kiskun megye 15 170 15 407 237,0 1,6% 45,0% 45,2% Békés megye 6 858 6 734 -124,0 -1,8% 20,3% 19,8% Csongrád megyébıl, 19,8 százaléka Csongrád megye 11 689 11 953 264,0 2,3% 34,7% 35,1% pedig Békés megyébıl. A BácsDél-alföldi régió 33 717 34 094 377,0 1,1% 100,0% 100,0% Kiskun és Csongrád megyei cégektıl 1,6, illetve 2,3 százalékkal több bevallás érkezett, míg a Békés megyei vállalkozások 1,8 százalékkal kevesebbet adtak be, mint elızı évben. Bevallások száma Nemzetgazdasági ág Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazd. Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Humán-egészésgügyi, szociális ellátás Egyéb* Dél-alföldi régió

2008. év

2009. év

darab 1 876 3 954 65 203 3 307 9 398 1 311 1 680 1 047 704 1 805 3 362 1 542 3 463 33 717

1 808 3 867 65 207 3 282 9 411 1 281 1 680 1 100 730 1 866 3 495 1 571 3 731 34 094

Megoszlás Megoszlás 2008. év 2009. év % % % -3,6% 5,6% 5,3% -2,2% 11,7% 11,3% 0,0% 0,2% 0,2% 2,0% 0,6% 0,6% -0,8% 9,8% 9,6% 0,1% 27,9% 27,6% -2,3% 3,9% 3,8% 0,0% 5,0% 4,9% 5,1% 3,1% 3,2% 3,7% 2,1% 2,1% 3,4% 5,4% 5,5% 4,0% 10,0% 10,3% 1,9% 4,6% 4,6% 7,7% 10,3% 10,9% 1,1% 100,0% 100,0%

Változás ± milliárd Ft -68,0 -87,0 0,0 4,0 -25,0 13,0 -30,0 0,0 53,0 26,0 61,0 133,0 29,0 268,0 377,0

A vizsgált évben a társaságiadó-bevallások száma az egyes nemzetgazdasági ágakban jellemzıen kismértékben növekedett az elızı évhez viszonyítva, két ág esetében számuk a tavalyi darabszámmal megegyezı, négy ág esetében pedig kismértékő csökkenést tapasztalunk. A nemzetgazdasági ágankénti megoszlást vizsgálva, továbbra is meghatározó súlyt képvisel a kereskedelem, gépjármőjavítás, 27,6 százalékos részesedéssel. Részarányát tekintve a második helyen a feldolgozóipar áll, 11,3 százalékkal, miközben a beadott bevallások darabszáma 87-tel kevesebb az elızı évinél. 10,3 százalékos részaránnyal harmadik helyezett a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, mely ágban egyúttal a legmagasabb darabszám-növekedést – 133 darabos – tapasztaljuk. A legnagyobb százalékos csökkenést 3,6 százalékkal a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágban tapasztaljuk.

5



IV. FOGLALKOZTATOTTAK A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL A 2009. adóévrıl benyújtott társaságiadó-bevallások adatai szerint a régió területén mőködı vállalkozások 2009-ben összesen 195 276 fıt foglalkoztattak, mintegy 16 ezer fıvel – 7,6 százalékkal – kevesebbet, mint az elızı évben. Nemzetgazdasági szinten a csökkenés mértéke ennél erıteljesebb, 9,3 százalék, így az országos szintő foglalkoztatásból régiónk 9,1 százalékkal részesedik, ami 0,2 százalékponttal magasabb az elızı évinél.

74 980 64 045

80 000 70 000

12 217 12 066

3 969 4 673

7 570 7 907

4 128 3 985

3 400 3 232

2 891 3 005

7 684 7 451

10 000

5 336 5 193

20 000

2 245 2 149

30 000

17 662 16 133

50 000 40 000

10 587 10 127

40 702 37 949

60 000

17 887 17 361

Foglalkoztatottak száma (fő)

Átlagos statisztikai állományi létszám alakulása a Dél-alföldi régióban nemzetgazdasági áganként

0

2008. év 2009. év

Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb ágazatban a válság túlélésének egyik lehetséges útjaként a létszámcsökkentést választották – illetve rákényszerültek – a vállalkozások. Régiónkban a létszámcsökkentéssel legerıteljesebben sújtott ág a feldolgozóipar, ahonnan a közel 16 ezer fıs létszámcsökkenés 68,4 százalékát, 10 935 fıt bocsátottak el. A kereskedelem, gépjármőjavítás ágban 2753 fı – 17,2 százalék –, az építıiparban 1529 fı – 9,6 százalék – az elbocsátottak száma. Régiónkban a társas vállalkozások alkalmazottainak közel harmadát – 32,8 százalék – a feldolgozóiparban foglalkoztatják, miközben ezt az ágat sújtotta a legerıteljesebb létszámcsökkenés, mértéke 14,6 százalék. A régió második – csakúgy, mint nemzetgazdasági szinten – legnagyobb foglalkoztatója a kereskedelem, gépjármőjavítás ág, ahol a létszám közel ötöde (19,4 százaléka) található. A létszámcsökkenés ebben az ágban a régiós átlag alatti, 6,8 százalék. 8,9 százalékos részarányával régiónkban a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ág a harmadik legnagyobb foglalkoztató, az itt tapasztalható létszámcsökkenés mértéke viszonylag alacsony, 2,9 százalék. Kimagasló, 17,7 százalékos létszámbıvülés tapasztalható a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban. Régión belül egymáshoz képest a megyék foglalkoztatásban betöltött szerepe, súlya fı fı % Bács-Kiskun megye 91 244 84 078 -7 166 -7,9% alapvetıen nem változott, némi eltolódás van Békés megye 46 455 41 951 -4 504 -9,7% Csongrád megye irányába, melynek a régión Csongrád megye 73 559 69 247 -4 312 -5,9% belüli részaránya 34,8 százalékról 2009-re Dél-alföldi régió 211 258 195 276 -15 982 -7,6% 35,5 százalékra nıtt, a legkisebb arányú létszámcsökkenés mellett. Mindemellett továbbra is Bács-Kiskun megye vállalkozásai rendelkeznek a legmagasabb, 43,1 százalékos régión belüli részaránnyal, illetve a legkisebb részarány-változást is itt tapasztaljuk, mivel a létszámcsökkenés a régiós átlaghoz közeli. A legnagyobb vesztes Békés megye, a foglalkoztatás csökkenése 9,7 százalékos, 4504 fı, ami a közel 16 ezer fıs létszámcsökkenés 28,2 százaléka. A létszámcsökkenés további 27,0 százaléka Csongrád megyében, a legnagyobb hányad, 44,8 százalék Bács-Kiskun megyében keletkezett. Foglalkoztatottak száma

2008. év

2009. év

Változás ±

6



A Dél-alföldi régió vállalkozásai által 2009. évben foglalkoztatott 195 276 fı közel felét, 46,9 százalékát a régió három, megyeszékhelyet is magába foglaló kistérségének vállalkozásai alkalmazták. Ezen belül legnagyobb hányadot, a régió munkavállalóinak 21,8 százalékát a Szegedi kistérségben találjuk. A Szegedi kistérségnek megyei viszonylatban különösen kiemelkedı a szerepe, hiszen a megye munkavállalóinak 61,4 százalékát itt foglalkoztatják, sıt, mivel 2008. évhez képest a foglalkoztatottak csökkenésének a mértéke – 5,7 százalék – mind a régiós, mind a megyei érték – 7,6 százalék, illetve 5,9 százalék – alatti, így részaránya mindkét viszonylatban még némileg növekedett is. A Kecskeméti kistérség a második a régióban, 19,1 százalékos részarányával, bár elızı évi 19,7 százalékos részarányától, a 10,4 százalékos foglalkoztatás csökkenésnek köszönhetıen jelentısen elmaradt. Megyei viszonylatban a foglalkoztatottak 44,3 százalékának alkalmazásával az elsı helyen áll ez a kistérség.

30 000

5,0% 37 281

35 000

10,0%

0,0%

25 000

-5,0%

20 000

0

726

1 393

1 587

1 602

1 670

2 371

2 526

2 557

3 063

3 153

3 784

4 679

4 732

6 300

6 628

6 889

6 928

7 326

7 818

7 937

9 300

10 643

5 000

-10,0% 11 857

15 000 10 000

-15,0% -20,0%

fő

Változás, 2009./2008. év (%)

45 000 40 000

42 526

Foglalkoztatottak száma (fő)

Foglalkoztatottak száma és változása a Dél-alföldi régió kistérségeiben 2009. évben

változás

A régión belül a rangsor harmadik helyén a Békéscsabai kistérség áll, az elsı két kistérségtıl jelentısen elmaradva, mindössze 6,1 százalékos részaránnyal. Békés megyén belül is a Békéscsabai kistérségben tevékenységet végzı vállalkozások foglalkoztatják a megye legtöbb munkavállalóját, azonban megyén belüli részaránya jóval alacsonyabb az elızı kettı kistérségénél, csupán 28,3 százalék. Emellett a foglalkoztatottak számában bekövetkezett jelentıs visszaesés – 11,6 százalék – következtében mind régiós, mind megyei szerepe csökkent. Békés megyében található a két legerıteljesebb létszámcsökkenést megélt kistérség is, ezek a Békési, és a Sarkadi kistérség, 16,3 százalékos, illetve 14,1 százalékos mérséklıdéssel. A Sarkadi kistérség ráadásul már eleve a régió legalacsonyabb állományi létszámával rendelkezik, 2009-ben mindössze 726 fıt foglalkoztattak az ott tevékenységet végzı vállalkozások, ezzel 0,4 százalékos részarányt képviselve a régión belül. A második legalacsonyabb létszámot foglalkoztató kistérség a Bácsalmási, közel kétszer annyi állományi létszámot kimutatva – 1393 fı –, mint az utolsó, Sarkadi kistérség. Ugyanakkor ebben a kistérségben a létszám 1,5 százalékos növekedése mutatható ki elızı évhez viszonyítva, ami 21 fıs létszámnövekedést takar. A másik, emelkedést mutató kistérség a Kiskunhalasi, ahol 2009. évben 396 fıvel, 6,4 százalékkal nıtt a foglalkoztatás mértéke az elızı évhez viszonyítva. Mindkét létszámbıvülést mutató kistérség Bács-Kiskun megyében található.

7



V. A GAZDÁLKODÁS FİBB MUTATÓI A Dél-alföldi régió társas Megoszlás Megoszlás 2008. év 2009. év Változás ± 2008. év 2009. év Összes bevétel vállalkozásainak folyóáron számolt milliárd Ft milliárd Ft % % % összes bevétele 2009. évben Értékesítés nettó árbevétele 4 505,3 4 075,5 -429,7 -9,5% 94,9% 95,2% jelentısen visszaesett, 4281,8 milliárd Aktivált saját teljesítmények értéke 55,2 23,3 -31,9 -57,7% 1,2% 0,5% 186,0 182,9 -3,1 -1,7% 3,9% 4,3% forint, 9,8 százalékkal, Egyéb bevételek Dél-alföldi régió összesen 4 746,5 4 281,8 -464,7 -9,8% 100,0% 100,0% 464,7 milliárd forinttal kevesebb, mint az elızı évben. Az összes bevétel döntı hányadát, 95,2 százalékot a nettó árbevétel teszi ki, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb bevételek részaránya 4,8 százalék. A 182,9 milliárd forint összegő egyéb bevételek részaránya 0,4 százalékkal nıtt elızı évhez viszonyítva, mivel az értéke a bevételeken belül a legkisebb mértékben csökkent, 1,7 százalékkal. Ezzel szemben az aktivált saját teljesítmények értéke közel 60 százalékkal visszaesett, az összes bevételen belül csupán 0,5 százalékot képvisel, értéke 23,3 milliárd forint. 2009-ben a nettó árbevétel Megoszlás Megoszlás 2008. év 2009. év Változás ± Nettó árbevétel 2008. év 2009. év 83,1 százaléka belföldi milliárd Ft milliárd Ft % % % értékesítésbıl, 16,9 százaléka Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3 756,2 3 386,5 -369,7 -9,8% 83,4% 83,1% exportértékesítésbıl Exportértékesítés nettó árbevétele 749,1 689,0 -60,0 -8,0% 16,6% 16,9% pedig Értékesítés nettó árbevétele 4 505,3 4 075,5 -429,7 -9,5% 100,0% 100,0% származott. A részarány az elızı évhez viszonyítva némileg változott, a két relációba történı értékesítés visszaesésének eltérı mértéke következtében. A világgazdasági válság erıteljes visszaesést generált az értékesítésekben, azonban a belföldi forgalom jobban megsínylette a válságot, mint az export, ezt mutatja, hogy a belföldi értékesítés 1,8 százalékkal erıteljesebben csökkent. A 2008-2009. évi általános forgalmi adó elemzéseink is rávilágítottak arra, hogy a válság elsı jelei 2008. év végén elsısorban a külpiaci értékesítésekben jelentkeztek, majd 2009-ben a belföldi értékesítés is zuhanórepülésbe kezdett. 2009. második felében a külpiaci értékesítés javuló tendenciát mutatott a belföldi értékesítéshez viszonyítva.

V/1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL A Dél-alföldi régió területén székhellyel rendelkezı kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások 2009. évben közel 4075,5 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, ami 9,5 százalékkal alacsonyabb az elızı évben elért árbevételnél. Nemzetgazdasági szinten a csökkenés mértéke ennél erıteljesebb, 11,9 százalék, ennek következtében régiónk részesedése az országos 62 753,2 milliárd forint nettó árbevételbıl a tavalyi 6,3 százalékos részarányról 6,5 százalékra növekedett. A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb összegő árbevétel a kereskedelem, gépjármőjavítás ágban képzıdött, 1248,8 milliárd forint értékben, ami az összes nettó árbevétel 30,6 százalékát képezi. Ugyanakkor ezt az ágat igen erıteljesen érintette a világgazdasági válság, a második legerıteljesebb – mintegy 14,8 százalékos – csökkenést itt tapasztaljuk az elızı évhez viszonyítva. Közel azonos csökkenést könyveltek el a 268,8 milliárd forint nettó árbevételő mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban, mely ezzel az összeggel az ötödik helyet képviseli a régióban az ágak között. 8,9 százalékos nettó árbevétel csökkenése mellett is – a tavalyi évhez hasonlóan – második helyezett a feldolgozóipar, részaránya a régió bevételébıl 27,9 százalék. A villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ág 2009-ben azon kevés ágak közé tartozott, melyek növelni tudták nettó árbevételüket, ezen belül is a legmagasabb növekedést produkálva – 11,0 százalékkal –, így részaránya 9,7 százalékról 11,9 százalékra emelkedett, ezzel még mindig a harmadik helyet képviseli. A legnagyobb nettó árbevétel csökkenés a pénzügyi, biztosítási tevékenységet sújtotta, mértéke 41,2 százalékos, így részaránya 1 százalékponttal, 1,7 százalékra csökkent.

8



A nettó árbevétel megoszlása nemzetgazdasági áganként 2009. évben 7,4% 1,3%

30,6% 3,2%

11,9%

1,1% 1,0%

1,7%

2,1% 27,9%

1,9%

6,6%

0,5% 2,7% Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Ingatlanügyletek Humán-egészésgügyi, szociális ellátás

Feldolgozóipar Vízellátás, szennyvíz gy., kezelése, hulladékgazd., Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Egyéb*

Az országos nettó árbevételbıl kiugró részarányt, 21,0 százalékot képvisel a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ág. Régión belüli részaránya 6,6 százalék, míg országosan éppen eléri a 2 százalékot. A régió 4075,5 milliárd forint nettó árbevételéhez a megyék közül a legmagasabb hányadot, 42,7 százalékot a Bács-Kiskun megyei, 41,6 százalékot a Csongrád megyei, és 15,8 százalékot a Békés megyei vállalkozások adtak. Az elızı évhez – 43,1 százalék, 39,7 százalék, illetve 17,2 százalék – viszonyítva, a megyék részarányai némileg változtak, annak függvényében, hogy hol milyen mértékő volt az árbevétel csökkenése. A régió átlagánál – 9,5 százalék – jelentısen kisebb volt a csökkenés Csongrád Változás ± 2008. év 2009. év megyében – 5,4 százalék –, így a megye Nettó árbevétel milliárd Ft milliárd Ft % hozzájárulása a nettó árbevételhez Bács-Kiskun megye 1 941,4 1 738,2 -203,1 -10,5% 1,9 százalékpontos növekedést mutat. Békés 773,1 643,3 -129,8 -16,8% megyében 16,8 százalékkal alacsonyabb Békés megye Csongrád megye 1 790,8 1 694,0 -96,8 -5,4% árbevételt könyveltek el a vállalkozások, Dél-alföldi régió 4 505,3 4 075,5 -429,7 -9,5% ennek következtében a régión belül betöltött szerepük csökkent, a részarány 1,4 százalékponttal alacsonyabb. Bács-Kiskun megyében is erıteljesebb a csökkenés a régiós átlagnál, 10,5 százalék, ezért a részaránya is csökkent, 0,4 százalékponttal. Az értékesítés nettó árbevételéhez a régió kistérségei közül a Szegedi kistérség járult hozzá a legnagyobb arányban. Igaz ugyan, hogy a kistérség 1262,8 milliárd forintos árbevétele 2,1 százalékkal alacsonyabb – ami egyébként a régióban a legkedvezıbb – az elızı évinél, azonban ez még mindig kisebb mértékő csökkenés, mint a régió egészére számolt 9,5 százalék, így a kistérség régión belüli elızı évi 28,6 százalékos részaránya 31,0 százalékra növekedett. A második legjelentısebb kistérség a régión belül, csakúgy, mint tavaly, a Kecskeméti, 19,2 százalékos részesedéssel. Ez az arány azonban az elızı évinél 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mivel a régiós átlagnál jóval erıteljesebb árbevétel csökkenéssel – 11,7 százalék – kellett a kistérség vállalkozásainak számolni. A harmadik helyen a Bajai kistérség vállalkozásai állnak 6,3 százalékkal, 255,7 milliárd forinttal. A régió három legalacsonyabb részesedéssel rendelkezı kistérsége a Kisteleki (0,5 százalék), a Bácsalmási (0,5 százalék) és a Sarkadi kistérség (0,2 százalék).

9



Mindhárom megyére igaz az a megállapítás, hogy megyén belül a legmagasabb részarányt a megyeszékhelyet is magába foglaló kistérség képviseli, azonban megyénként különbözı súllyal. Kistérségek nettó árbevételének részaránya a régió megyéin belül 2009. évben 80,0% 74,5% 70,0%

részarány (%)

60,0% 50,0%

45,0%

40,0% 29,1% 30,0% 21,9% 20,0%

18,0%

14,7% 11,2%

10,0%

9,2% 8,2%

8,8% 6,0% 5,9%

0,0%

3,0% 2,6% 1,9% 1,1%

Bács-Kiskun megye: 1 738,2 milliárd Ft

9,1% 6,9% 5,1% 1,6%

Békés megye: 643,3 milliárd Ft

7,6%

4,0%

1,8% 1,6% 1,3%

Csongrád megye: 1 694,0 milliárd Ft

Csongrád megyében a legmagasabb ez a részarány, a Szegedi kistérségben koncentrálódik a nettó árbevétel 74,5 százaléka, míg a sorban következı Hódmezıvásárhelyi kistérség vállalkozásai a megyei bevételnek mindössze a 9,1 százalékát adják. Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti kistérség megyén belüli részaránya 45,0 százalék, a következı Bajai kistérség részaránya 14,7 százalék és a harmadik Kiskırösi kistérség 11,2 százalékos részaránya még mindig magasabb, mint a Csongrád megyei második helyezetté. Békés megye a legkiegyenlítettebb az értékesítés nettó árbevételének kistérségek közti megoszlása tekintetében. A legmagasabb részarányt a Békéscsabai kistérség (megyén belüli részaránya 29,1 százalék) képviseli, ettıl nem sokkal lemaradva az Orosházai kistérség (megyén belüli részaránya 21,9 százalék) következik, majd a Szarvasi kistérség (megyén belüli részaránya 18,0 százalék). Ezzel a teljesítménnyel – a nettó árbevétel 187,5 milliárd forint – a Békéscsabai kistérség a 2009-es régiós rangsorban mindössze az ötödik, míg a kistérség az elızı évben a negyedik helyett foglalta el. Ennek oka, hogy a csökkenés mértéke magasan a régiós átlag feletti, de még a Békés megyei árbevétel-csökkenést is – 16,8 százalék – jóval meghaladja.

V/2. EXPORT ÁRBEVÉTEL A nettó árbevétel 16,9 százaléka, azaz 689,0 milliárd forint külföldre irányuló értékesítésbıl származott, mely az elızı évihez viszonyítva 8,0 százalékkal alacsonyabb érték. Az export árbevétel forintban számolt csökkenése mérsékeltebb, mint az összes nettó árbevételé – 9,5 százalékos –, ezért az export összes árbevételen belüli részaránya némileg növekedett elızı évhez – 16,6 százalék – képest. Az export árbevétel nettó árbevétel csökkenéséhez mért mérsékeltebb ütemében szerepet játszott a forint árfolyam 2009. évi, euróhoz viszonyított ingadozása is. A 2009. évi átlagos árfolyam 280,6 forint/euró3 volt, de márciusban például elérte az átlag 304,4 forint/eurót. A 2009. évi nemzetgazdasági szintő exportértékesítés 14 804,3 milliárd forint, ebbıl régiónk részesedése 4,7 százalék. Részesedésünk 0,7 százalékponttal emelkedett, miután a nemzetgazdasági szintő csökkenés jóval meghaladta a régiós mértéket, 20 százalék fölötti volt. 3

Forrás: www.mnb.hu 10



Az export árbevétel megoszlása nemzetgazdasági áganként 2009. évben

1,1%

66,3%

2,7%

0%

1,8% 17,3%

70,5%

20%

40%

Mezőgazdaság, e rdőgazdálkodás, halászat Villamose ne rgia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Ingatlanügyle tek Humán-e gészésgügyi, szociális ellátás

3,7%

60%

80%

4,3%

14,7% 3,2%

100%

Feldolgozóipar Víze llátás: szennyvíz gyűjtése , kezelé se, hulladékgazd. Ke reskedelem, gé pjárműjavítás Szálláshe ly-szolgáltatás, vendé glátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki te vé kenység Egyéb*

Az exportértékesítés 70,5 százalékát a feldolgozóipar nemzetgazdasági ág adta régiónkban, míg országosan ez az arány éppen meghaladja a 66 százalékot. A változás mértéke is jelentıs eltérést mutat, mert míg régiónkban a csökkenés mértéke 8,2 százalék, addig nemzetgazdasági szinten meghaladta a 22 százalékot. A második helyen, 14,7 százalékkal a kereskedelem, gépjármőjavítás ág képviselteti magát. A harmadik legnagyobb részarányt a régióban a villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás képviseli 3,7 százalékkal, miután exportértékesítése 136,9 százalékkal meghaladja az elızı évi értéket. Ezzel kiütötte tavalyi harmadik helyérıl a szállítás, raktározás ágat, mely 3,2 százalékos arányával most csak a negyedik lett. A régió ötödik helyezett nemzetgazdasági ága – a tavalyi negyedik helyérıl lecsúszva – a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat, 2,7 százalékos részarányával, ami jóval meghaladja ezen ág nemzetgazdasági szintő részesedését (1,1 százalék). A megyék régión belüli részaránya némi változást mutat 2008. évhez képest. Az milliárd Ft milliárd Ft % exportértékesítés továbbra is kicsivel több, Bács-Kiskun megye 382,6 351,5 -31,1 -8,1% Békés megye 134,6 116,2 -18,4 -13,7% mint felét – 51,0 százalékát – a Bács-Kiskun vállalkozások adták, azonban Csongrád megye 231,9 221,4 -10,5 -4,5% megyei Csongrád megye – 32,1 százalék – részesedése Dél-alföldi régió 749,1 689,0 -60,0 -8,0% 1,1 százalékponttal növekedett, elsısorban Békés megye – 16,9 százalék – rovására, ahol 1,1 százalékpontos csökkenést tapasztalunk a részarány tekintetében. A részarányváltozások mögött az elızı évhez mért eltérı nagyságú visszaesések állnak. Bács-Kiskun megyében a régiós átlag körüli a visszaesés mértéke, míg Békésben jóval meghaladja azt, Csongrádban viszont igen alacsony. Ezen folyamatokban meghatározóak voltak a régió TOP100 vállalkozásainak export árbevétel változásai. Export árbevétel

2008. év

2009. év

Változás ±

Bács-Kiskun megye vállalkozásainak összesen 351,5 milliárd forint exportértékesítésbıl származó árbevételéhez 186,6 milliárd forintot a Kecskeméti kistérség tett hozzá, ami megyei szinten az összes 53,1 százaléka, de régiós viszonylatban is a legmagasabb részarányt képviseli, mintegy 27,1 százalékot. A régió harmadik helyezettje is Bács-Kiskun megyei székhellyel rendelkezik: a Kiskunfélegyházai kistérség, mely 61,4 milliárd forint export árbevétellel a régión belül 8,9 százalékot képvisel, méghozzá régiós átlag feletti, 8,1 százalékos kiemelkedı növekedéssel. Megyén belül harmadik a Bajai kistérség, 8,2 százalékos megyei részesedéssel. A mindösszesen 351,5 milliárd forint megyei export 78,7 százalékát ez a három kistérség, az e feletti részt a további hét kistérség adja. 11



A régiós kistérségi rangsorban második a Csongrád megyei megyeszékhelyet is magába foglaló Szegedi kistérség. A megyén belüli árbevételnek több mint a felét – 53,7 százalékát – képviseli, míg a régión belül 17,2 százalékos részarányt tudhat magáénak. A Szegedi kistérséget eredményei alapján az átlagnál jóval kevésbé viselte meg a világgazdasági válság, az export árbevétel mindössze 1,5 százalékkal mérséklıdött 2009-ben. Megyén belüli részaránya 1,6 százalékponttal emelkedett és ennek köszönhetı a megye viszonylag mérsékelt csökkenése – 4,5 százalék – is. A megyei export árbevételének 82,2 százalékát a hét kistérségbıl három adja, a Szegedin kívül 14,6 százalékot a Makói, 14,0 százalékot a Szentesi kistérség. Export árbevétel alakulása és változása kistérségenként 2009. évben 140,0%

186,6

Milliárd Ft

180,0

130,0%

160,0

120,0%

140,0

110,0%

118,8

120,0

100,0%

100,0

90,0%

80,0

80,0%

61,4

60,0 40,0 20,0 0,0

70,0%

47,3 28,8

19,9 17,8

25,3 13,3 11,3 10,5

1,0 0,8

Milliárd Ft

32,4 15,6

10,6 6,8 6,6 3,7 0,1

30,9 29,8 3,6 3,1 2,7

60,0%

Index, 2009/2008. (%)

200,0

50,0% 40,0%

Index (2009./2008. %)

Békés megyében export árbevétel szempontjából a legjelentısebb az Orosházai kistérség, mely a megyei árbevétel 40,7 százalékát adja, a régióban 6,9 százalékos részesedéssel a negyedik helyezett, mérséklıdése azonban jóval átlag feletti, 19,6 százalék, így jelentısége mind megyén belül, mind a régióban csökkent. A Békés megyei megyeszékhelyet magába foglaló Békéscsabai kistérség export árbevétele mindössze 25,3 milliárd forint, ezzel megyén belül a második, azonban a régión belül igen kis részaránnyal – 3,7 százalék – csupán a kilencedik. Megyei harmadik a Szarvasi kistérség 13,4 százalékos részesedéssel. A megye 116,2 milliárd forint export árbevételének 75,9 százalékát adja az elsı három kistérség, a maradék öt 24,1 százalékot tesz ki. Békés megyében található a legerıteljesebb visszaesést elszenvedı kistérség is. A korábban is minimális gazdasági potenciállal bíró Sarkadi kistérség 2008. évi 1,4 milliárd forint export árbevételének csupán az 5,9 százalékával – 85,4 millió forint – számolhatott el 2009-ben, ezzel részaránya a régión belül gyakorlatilag nulla százalék.

VI. KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK A költségek és ráfordítások mindösszesen 4172,1milliárd forintot tettek ki 2009. évben. Ez az összeg 9,2 százalékkal marad el az elızı évitıl, és 0,6 százalékponttal kedvezıbb az összes bevétel csökkenési üteménél. A költségszerkezetet vizsgálva, Megoszlás Megoszlás Költségek és ráfordítások 2008. év 2009. év Változás ± 2008. év 2009. év a legmagasabb részarányt az költségnemek szerint milliárd Ft milliárd Ft % % % ráfordítások Anyagjellegő ráfordítások 3 772,4 3 376,4 -395,9 -10,5% 82,1% 80,9% anyagjellegő Személyi jellegő ráfordítások 488,5 454,3 -34,1 -7,0% 10,6% 10,9% képviselik, 80,9 százalékkal. Értékcsökkenési leírás 136,1 137,3 1,2 0,9% 3,0% 3,3% Ugyanakkor ezt a költséget Egyéb ráfordítás 198,4 204,0 5,6 2,8% 4,3% 4,9% vissza legnagyobb Összesen 4 595,3 4 172,1 -423,2 -9,2% 100,0% 100,0% fogták mértékben a társas vállalkozások a válság hatására, mintegy 10,5 százalékkal, ami összegében megközelíti a 400 milliárd forintot. Ezzel a költségeken belüli részaránya 1,2 százalékkal csökkent. 12



A személyi jellegő ráfordításokat is jelentıs mértékben, 7,0 százalékkal visszafogták, ami 34,1 milliárd forint megtakarítást jelent. Az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások értéke kissé emelkedett – 0,9, illetve 2,8 százalékkal –, így részarányuk a költségeken belül összesen 7,3 százalékról 8,2 százalékra növekedett.

VI/1. ANYAGJELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK A Dél-alföldi régió vállalkozásai 3376,4 milliárd forint anyagjellegő ráfordítást számoltak el 2009. évben, ami 10,5 százalékkal kevesebb az elızı évhez képest, így mérséklıdése erıteljesebb, mint az összes költség és ráfordítás csökkenése. Anyagjellegő ráfordítások összetétele 2009.

1 017,2

2008.

444,2

1 165,0

0,0

500,0

231,3

447,1

1 000,0

1 500,0

1 623,3

243,7

60,3

1 868,0

2 000,0

2 500,0

48,6

3 000,0

3 500,0

4 000,0

milliárd forint

Anyagköltség Eladott áruk beszerzési értéke

Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

Eladott (közvetített) szolgáltatások

Az anyagjellegő ráfordításokon belül a legmagasabb részarányt 48,1 százalékkal az eladott áruk beszerzési értéke képviselte, annak ellenére, hogy a kategórián belül itt volt a legerıteljesebb a visszaesés. Mintegy 13,1 százalékkal vették vissza ezen beszerzéseiket a vállalkozások, ennek következtében részaránya az elızı évi 49,5 százalékról csökkent 48,1 százalékra. Jelentıs részarányt, 30,1 százalékot képvisel még az anyagköltség, ahol szintén jelentıs visszaesést – 12,7 százalékot – tapasztalunk. A fennmaradó 21,8 százalékot, összesen 735,9 milliárd forintot az igénybevett szolgáltatások, az eladott (közvetített) szolgáltatások, illetve az egyéb szolgáltatások adják. Ezen összesített kategória értéke mindössze 0,5 százalékkal – 3,5 milliárd forinttal – kevesebb az elızı évinél, ezért részaránya jelentısen nıtt, mintegy 2,2 százalékponttal.

1 600,0

20,0%

13,8%

10,5%

Milliárd forint

1 400,0

1 000,0 800,0

0,7%

-0,5%

1 200,0 -15,0%

-11,2%

-6,0% -15,2%

2,2%

-2,7% -17,4%

10,0% 0,0% -10,0%

-13,5%

600,0 400,0

-1,0%

-20,0% -30,0%

-43,4%

-40,0%

200,0

-50,0%

0,0

-60,0%

változás, 2009./2008. év (%)

Anyagjellegű ráfordítások megoszlása és változása nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban

2008. 2009. Változás

A nemzetgazdasági ágak közül anyagigényét tekintve a kereskedelem, gépjármőjavítás vezet, itt számolták el a régió anyagjellegő ráfordításainak az egyharmadát, 1132,5 milliárd forintot, ugyanakkor a régió átlaga feletti visszaesést – 15,2 százalékos – tapasztalunk ebben az ágban. 13



Második a feldolgozóipar, az anyagjellegő ráfordítások 25,3 százalékát számolták el ebben az ágban, a visszaesés mértéke – 11,2 százalék – itt is meghaladja a régiós átlagot. A harmadik helyen álló villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ág 13,8 százalékkal növelte 2009. évben az anyagjellegő ráfordításait, így részaránya 10,4 százalékról 13,3 százalékra nıtt. A nemzetgazdasági ágak többsége visszafogta anyagjellegő ráfordításait, a legerıteljesebb visszaesés a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban mutatható ki, mintegy 43,4 százalékos. Megoszlás Megoszlás 2008. év 2009. év % % 30,9% 30,1% 11,9% 13,2% 6,5% 6,9% 49,5% 48,1% 1,3% 1,8% 100,0% 100,0%

A régió anyagjellegő ráfordításaihoz a régió három Anyagköltség megyéje közül Bács-Kiskun és Igénybevett szolgáltatások Eladott (közvetített) szolgáltatások Csongrád megye hasonló Eladott áruk beszerzési értéke arányban járul hozzá – 42,0, Egyéb szolgáltatások Összesen illetve 42,7 százalékkal – elızı évhez viszonyítva jelentıs átrendezıdés következtében. 2008-ban Bács-Kiskun megye részaránya 42,7 százalék volt, azonban a ráfordítások csökkenése a régió átlaga alatti, 11,8 százalék volt 2009-ben, így 0,7 százalékkal csökkent a megye részesedése. Ezzel párhuzamosan Csongrád megyében jóval kisebb mértékben fogták vissza az ilyen jellegő ráfordításaikat az adózók, mindössze 5,9 százalékkal, ennek következtében 2,1 százalékkal magasabb részesedést ért el a megye. Békés megyében jóval a régiós átlag alatti – 18,3 százalékos – csökkenést tapasztalunk, a megye részaránya az anyagjellegő ráfordításokból mindössze 15,2 százalék volt 2009-ben, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb az elızı évinél. 2008. év

Anyagjellegő ráfordítások

2009. év

Változás ±

milliárd Ft milliárd Ft 1 165,0 1 017,2 -147,8 447,1 444,2 -2,9 243,7 231,3 -12,4 1 868,0 1 623,3 -244,6 48,6 60,3 11,7 3 772,4 3 376,4 -395,9

% -12,7% -0,6% -5,1% -13,1% 24,1% -10,5%

VI/2. SZEMÉLYI JELLEGŐ RÁFORDÍTÁSOK A személyi jellegő ráfordítások értéke 2009-ben 454,3 milliárd forint, ami 7,0 százalékkal marad el az elızı évitıl, viszont csökkenése 3,5 százalékponttal kisebb az anyagjellegő ráfordítások csökkenésénél.

Személyi jellegő ráfordítások összetétele 301,6

2009.

53,1

319,7

2008.

0,0

100,0

99,7

55,9

200,0

300,0

112,9

400,0

500,0

milliárd forint

Bérköltség

Személyi jellegő egyéb kifizetések

Bérjárulékok

A személyi jellegő ráfordítások belsı összetételében a legnagyobb részarányt a bérköltség képviseli, 66,4 százalékkal, és mivel értéke az összes személyi jellegő ráfordítás átlaga alatt csökkent – 5,7 százalékkal –, részaránya nıtt az elızı évi 65,4 százalékhoz képest. Az egyéb személyi jellegő kifizetések 5,0 százalékkal, a bérjárulékok 11,7 százalékkal csökkentek.

14


Milliárd forint

Személyi jellegő ráfordítások megoszlása és változása nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban

200,0 180,0 160,0 140,0 120,0 -4,6% 100,0 80,0 -12,2% 60,0 40,0 20,0 0,0

10,2%

10,0%

6,5%

6,0%

3,7% 1,8%

-4,2% -8,7%

-12,1%

5,0% 3,1%

-1,5% -6,5% -4,6%

15,0%

0,0% -5,0% -10,0% -15,0% -20,0% -25,0%

Változás, 2009./2008. év (%)


2008. 2009. Változás

A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb személyi jellegő ráfordítás igénye a feldolgozóiparnak van, részaránya 36,3 százalék, ezzel párhuzamosan itt számolták el a vállalkozások a legerıteljesebb visszaesést – 12,2 százalékot –, ami 5,2 százalékponttal meghaladja a régiós szintő csökkenést. Ezt követi 16,4 százalékos részaránnyal a kereskedelem, gépjármőjavítás csökkenése – 6,5 százalék –, ami nem éri el a régiós szintet. Az ebben az ágban tevékenykedı vállalkozások jóval kisebb mértékben fogták vissza személyi jellegő ráfordításaikat, mint az anyagjellegőeket. Viszonylag magas, 9,1 százalékos részarányt képvisel a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat, illetve a csökkenés mértéke is az átlagnál kisebb – 4,6 százalékos -, abból következıen, hogy a mezıgazdaságnak igen magas az élımunka-igénye. Ezzel szemben az anyagjellegő ráfordításokat jelentısen, 15,0 százalékkal visszább vették az itt tevékenykedı vállalkozások. Néhány nemzetgazdasági ágban nıtt a személyi jellegő ráfordítás összege, legnagyobb mértékben a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, mintegy 10,2 százalékkal. A régió megyéi közül BácsMegoszlás Megoszlás Változás ± 2008. év 2009. év Kiskun megyében Személyi jellegő ráfordítások 2008. év 2009. év milliárd Ft milliárd Ft % % % áldoznak a legtöbbet a Bérköltség 319,7 301,6 -18,1 -5,7% 65,4% 66,4% személyi jellegő Személyi jellegő egyéb kifizetések 55,9 53,1 -2,8 -5,0% 11,4% 11,7% ráfordításokra, a teljes Bérjárulékok 112,9 99,7 -13,2 -11,7% 23,1% 21,9% 488,5 454,3 -34,1 -7,0% 100,0% 100,0% összeg 42,1 százalékát. Összesen Mivel a csökkenés mértéke – 6,7 százalék –közelíti a régió átlagát, így a megye részaránya nem változott számottevıen 2008. évhez viszonyítva. Ezen költségek Csongrád megyében csökkentek a legkisebb mértékben – 5,5 százalékkal –, ezért a részarány némileg növekedett. Csakúgy, mint az anyagjellegő ráfordítások esetében a személyi jellegő ráfordítások is Békés megyében estek a legnagyobbat, a megye részaránya 20,5 százalék.

VI/3. ÁTLAGKERESET A régió egyes ágazataira jellemzı éves átlagkereseteket a társaságiadó-bevallásból a vállalkozások által elszámolt bérköltség, valamint az átlagos statisztikai állományi létszám alapján számítottuk. A Dél-alföldi régióban az éves bruttó átlagkereset a 2009. évi társaságiadó-bevallás adataiból számítva 1544,3 ezer forint/fı, ami mindössze 2,1 százalékos növekedés az elızı évi átlagkeresetekhez képest. 15



Nemzetgazdasági szinten a növekedés mértéke ennek több mint kétszerese, 4,8 százalék, és eléri a 2017,1 ezer forintot. Az összehasonlításban a régió társas vállalkozásai által foglalkoztatottak 472,8 ezer forinttal maradnak el az országos éves bruttó átlagkeresetektıl, a régió elmaradása ezen mutató tekintetében 2008. évhez képest tovább – 60,4 ezer forinttal – nıtt. Éves átlagkereset alakulása és változása nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban és országosan 2009. évben 5 000

20,0% 15,9% 15,0%

4 000

9,2%

3 500 3 000

6,1% 1,5%

5,3%

2 500 2 000

6,7% 6,0%

4,2% 4,4%

2,6% 3,5%

1,8%

-0,1% -0,1%

2,1%

2,8%

5,1% 4,0%

1,0% -0,7% -2,2%

-0,2%

-1,8%

1 500

10,0%

5,3%

5,0% 2,1% 0,0% -3,0% -3,8%

-1,6%

-5,0% 1 478

1 252

1 549

1 091

2 214

1 388

1 574

1 242

4 507

2 540

3 320

1 647

1 181

962

2 176

1 547

1 723

1 318

1 588

1 366

2 154

1 913

4 225

3 608

2 084

1 760

1 591

500

1 555

1 000

0

-10,0%

változás 2009./2008. (%)

Átlagkereset (ezer Ft/fı)

4 500

-15,0%

Dél-alföldi régió, 2009. év

Országos, 2009. év

változás a Dél-alföldi régióban

változás országosan

Az ágazatok sorrendjét tekintve a legmagasabb éves átlagkeresettel a villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ágban dolgozók rendelkeztek (3607,8 ezer forint), egyúttal a legmagasabb növekedési értéket – 6,7 százalékot – is ez az ág produkálta. Országos viszonylatban ebben az ágban képzıdött a második legmagasabb átlagkereset, ami 617,6 ezer forinttal magasabb a régiós átlagbérnél. A régióban a második helyen a pénzügyi, biztosítási tevékenység áll 2539,8 ezer forint/fıvel, az országos átlagbértıl 1967,7 ezer forinttal lemaradva. Nemzetgazdasági szinten ebben az ágban mutatható ki a legmagasabb átlagbér, 4507,5 ezer forint. A harmadik legmagasabb átlagkeresetet fizetı ág a vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés 1913,5 ezer forint fejenkénti átlagkeresettel, valamint a második legmagasabb keresetnövekedést – 6,0 százalék – is itt tapasztaljuk a régióban. Országos viszonylatban 3320,2 ezer forint átlagkeresettel harmadik az információ, kommunikáció ág. Ebben az ágban tapasztaljuk a legnagyobb eltérést a régiós és országos átlagkeresetek között, mivel a régiós átlagkereset – 1646,6 ezer forint/fı – nem éri el az országos érték felét sem, annak a 49,6 százaléka. A legalacsonyabb átlagbér mind régiós, mind országos viszonylatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban mutatható ki, azonban a régiós bér – 962,1 ezer forint – mindössze 81,5 százaléka az országosnak. A nemzetgazdasági ágak közül a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat az az ág, ahol az átlagkeresetek legalább megközelítik az országos béreket, a régióban 1555,3 ezer forint/fı, míg az országos átlagkereset 1590,8 ezer forint/fı, ami mindössze 2,3 százalékponttal magasabb. Nemzetgazdasági szinten a legnagyobb átlagbérnövekedést a kereskedelem, gépjármőjavítás ág produkálta, 15,9 százalékkal, míg ugyanez az ág régiónkban csak 2,1 százalékkal növekedett. A legerıteljesebb átlagbércsökkenés is ugyanabban az ágban tapasztalható mindkét vizsgált körben. A humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban régiónkban 3,8 százalékkal, országosan 3,0 százalékkal csökkentek az átlagbérek.

16



VII. EREDMÉNYEK ALAKULÁSA Adózás elıtti eredmény összetevıi Üzemi nyereség Üzemi veszteség Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi nyereség Pénzügyi veszteség Pénzügyi mőveletek eredménye Rendkívüli nyereség Rendkivüli veszteség Rendkívüli eredmény Adózás elıtti nyereség Adózás elıtti veszteség Adózás elıtti eredmény

2008. év 2009. év milliárd Ft 236,7 207,3 -85,5 -97,7 151,2 109,7 64,5 76,8 -70,1 -76,3 -5,6 0,5 17,3 15,4 -7,7 -7,4 9,6 8,0 231,0 201,0 -75,5 -82,6 155,4 118,4

Változás ± milliárd Ft -29,4 -12,1 -41,5 12,3 -6,2 6,1 -1,9 0,3 -1,6 -29,9 -7,1 -37,0

% -12,4% -14,2% -27,5% 19,1% -8,8% -11,2% 4,1% -17,0% -13,0% -9,4% -23,8%

VII/1. ÜZEMI, ÜZLETI EREDMÉNY A régió társas vállalkozásai 2009. évben 109,7 milliárd forint üzemi, üzleti eredményt értek el. Az elızı évekre visszatekintve az üzemi eredmény növekedése erıteljesen lelassult, évrıl évre egyre kisebb volt a növekedés – 2006-ban 25,4 százalékos, 2007-ben 8,9 százalékos, 2008-ban már csak 2,3 százalékos –, míg 2009-ben erıteljes, 27,5 százalékos csökkenés következett be. A 2009. évben a hazánkban is csúcspontját elérı gazdasági válság hatására, a korábban is egyre intenzívebb veszteségtermelés minden korábbi mértéket meghaladott. Az üzemi, üzleti tevékenység nyeresége régiónkban 2009-ben 12,4 százalékkal csökkent, míg a korábbi években, igaz, hogy egyre csökkenı mértékben, de növekedett. Az üzemi, üzleti tevékenység vesztesége mindeközben évrıl-évre folyamatosan növekedett, 2009-ben a növekedés mértéke elérte a 14,2 százalékot. Országosan is jelentısen, 15,1 százalékkal csökkent az üzemi eredmény, azonban ez jóval kisebb mértékő, mint a régiónkban tapasztalt. Ennek következménye, hogy régiónk részaránya az országos üzemi eredménybıl a 2008. évi 4,4 százalékról 2009-ben 3,8 százalékra esett vissza. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban 60,0 50,0

7,1

6,7

2,2

2,5

6,7

6,3

5,3

9,9

3,9

3,2

0,4

4,5

3,2

39,1 10,9

2,7

14,6

24,5

52,4

6,6

10,0

24,6

20,0

14,2

51,1

30,0

12,7

-20,0

-24,1

-28,6

-10,0

-0,2

0,0

-1,5

Milliárd Ft

40,0

-30,0

2008. év 2009. év

17



Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az üzemi eredményt, régiós szinten az elızı évekhez hasonlóan a feldolgozóipar adja a legmagasabb, 47,8 százalékos részarányt, mindamellett azon kevés ág közé tartozik, melyben növekedett – 2,7 százalékkal – az üzemi eredmény. Annak következtében, hogy a többi ág jellemzıen nagyot zuhant, ez a kismértékő növekedés is nagy részarány-eltolódást okozott, a feldolgozóipar bázisbeli részaránya 33,8 százalék volt, vagyis 2009-re 14 százalékponttal nıtt a részesedése. Annak ellenére, hogy kereskedelem, gépjármőjavítás az elızı évi érték 62,8 százalékára esett vissza, továbbra is megtartotta második helyét a régióban, részesedése 22,4 százalék, mindössze 3,4 százalékponttal alacsonyabb a bázisnál. Nagy vesztes a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ág, üzemi eredménye ugyanis 48,5 százalékkal esett vissza. Ebben a gazdasági válságon túl szerepet játszott, hogy 2008ban rendkívül magasak voltak a gabona felvásárlási árak, tehát a bázishatás is jelentıs. A mezıgazdaság 11,5 százalékos részarányával a régió harmadik helyezettje. Az elmúlt évhez hasonlóan jelentıs veszteséget termelt a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a veszteség mértéke tovább nıtt az elızı évhez képest. A szállítás, raktározás ág jelentısen növelte – 39,5 százalékkal – üzemi eredményét 2008-hoz képest, részaránya 2,1 százalékról 4,1 százalékra nıtt. Az üzemi, üzleti tevékenység eredménye a régió megyéi között jelentıs átrendezıdést mutat. A legnagyobb hányadot – 61,6 százalékot – Változás ± Bács-Kiskun megye képviseli, értéke Üzemi, üzleti eredmény 2008. év 2009. év milliárd Ft milliárd Ft % 67,6 milliárd forint, és bár 13,3 százalékos Bács-Kiskun megye 77,9 67,6 -10,4 -13,3% csökkenést mutat 2008. évhez viszonyítva, Békés megye 35,2 22,5 -12,7 -36,1% részaránya 10,0 százalékponttal nıtt a másik Csongrád megye 38,0 19,6 -18,4 -48,5% két megye rovására. Békés megye Dél-alföldi régió 151,2 109,7 -41,5 -27,5% vállalkozásai 22,5 milliárd forint üzemi eredményt könyveltek el 2009. évre, ami 36,1 százalékkal alatta marad az elızı évinek. Ezzel részaránya a régión belül 20,5 százalék, az elızı évinél 2,8 százalékkal alacsonyabb. A legalacsonyabb részarányt – 17,9 százalékot – Csongrád megye képviseli, 19,6 milliárd forint üzemi eredményével. A részaránycsökkenés mértéke is kiugró, mintegy 7,2 százalékpontos. Ugyanakkor az üzemi tevékenység nyeresége Csongrádban esett vissza a legkevésbé elızı évhez képest, mindössze 3,4 százalékkal. Bács-Kiskun megyében 2008. év 2009. év Változás ± Üzemi, üzleti 13,2 százalékkal, Békés megyében 25,9 százalékkal volt eredmény Milliárd forint kevesebb az üzemi tevékenység nyeresége, mint 2008-ban. Az Kecskeméti 30,7 27,4 -3,3 Bajai 19,1 15,9 -3,2 üzemi tevékenység vesztesége ellenben Csongrád megyében Kiskırösi 9,4 5,9 -3,4 emelkedett a legnagyobb mértékben, 38,8 százalékkal, míg Kiskunhalasi 3,8 4,6 0,8 Békés megyében 7,2 százalékkal az elızı évi érték felett Kalocsai 5,8 4,5 -1,3 alakult. Ezzel párhuzamosan Bács-Kiskun megye vesztesége Kiskunfélegyházai 5,2 4,0 -1,2 Kiskunmajsai 1,0 2,3 1,3 12,8 százalékkal csökkent. A régió kistérségei közül a legmagasabb összegő üzemi eredményt a Kecskeméti kistérség vállalkozásai könyvelték el – 27,4 milliárd forint –, ami azonban 3,3 milliárd forinttal alacsonyabb az elızı évi eredménynél. Ezt követi a szintén Bács-Kiskun megyei Bajai kistérség, 15,9 milliárd forint üzemi eredménnyel. A 2008. évben 19,6 milliárd forint eredménnyel második helyezett Szegedi kistérség 2009-re lecsúszott a harmadik helyre, miután üzemi eredménye a régióban a legnagyobb mértékben – 10,6 milliárd forinttal – csökkent. A Békés megyei megyeszékhelyet is magába foglaló Békéscsabai kistérség 6,1 milliárd forintos üzemi eredménye a negyedik helyhez volt elegendı. Jelentıs csökkenést – a Szegedi kistérség után a második legnagyobbat – szenvedett el az Orosházai kistérség.

Kunszentmiklósi Jánoshalmai Bácsalmási

1,2 0,8 1,0

1,7 1,6 -0,4

0,5 0,8 -1,4

Békéscsabai Orosházai Szarvasi Békési Szeghalomi Gyulai Mezıkovácsházai Sarkadi

8,6 12,5 2,5 3,8 2,8 2,1 3,0 0,0

6,1 4,7 4,4 2,7 2,0 1,7 0,9 -0,1

-2,5 -7,8 1,9 -1,1 -0,8 -0,4 -2,0 0,0

Szegedi Hódmezıvásárhelyi Makói Szentesi Kisteleki Csongrádi Mórahalomi

19,6 6,0 2,8 6,8 0,6 1,4 0,8

9,0 3,7 2,6 2,6 1,0 0,9 -0,2

-10,6 -2,4 -0,2 -4,2 0,5 -0,5 -1,0

18



Míg elızı évben 12,5 milliárd forintos üzemi eredményével a negyedik helyen állt a régión belül, 2009-ben 7,8 milliárd forintos csökkenés következtében lecsúszott a hatodik helyre. Szembetőnı, hogy míg 2008. évben nem volt egyenlegében csak pozitív eredmények voltak, addig a vizsgált évben a korábban is a legutolsó helyeken álló kistérségek eredménye negatívba fordult. Egyenlegében legnagyobb veszteséggel a Bácsalmási kistérség zárta az évet, valamivel kisebb veszteséggel a Mórahalomi kistérség, és ezt követi a Sarkadi kistérség, vagyis mindhárom megyében van egy-egy kistérség, amely negatív eredménnyel zárta a 2009. évet.

VII/2. PÉNZÜGYI MŐVELETEK EREDMÉNYE A Dél-alföldi régió pénzügyi eredménye a 2008. évi 5,6 milliárd forint veszteségrıl 2009. évre 76,8 milliárd forint nyereség és 76,3 milliárd forint veszteség eredıjeként 536,3 millió forint nyereségre nıtt. Az eredmény növekedését elsısorban az okozta, hogy 2009-ben a pénzügyi mőveletek nyeresége 19,1 százalékkal növekedett, miközben a pénzügyi mőveletek veszteségének növekedése jóval alacsonyabb – nem volt nagyságrendi különbség a nyereség és veszteség összege között –, 8,8 százalék volt. Nemzetgazdasági szinten a pénzügyi mőveletek eredménye negatív – 201,9 milliárd forint veszteség –, ami azonban jelentıs javulást mutat az elızı évhez – 955,0 milliárd forint veszteség – képest, annak csupán a 21,1 százaléka. 36,0 44,5

-2,9 -2,1

-0,2 -0,1

-3,5 -3,3

-0,5 -0,5

-0,5 -0,4

-2,4 -2,7

-15,8 -11,5

-2,5 -1,1

-0,3 -0,2

3,3 0,6

8,0 6,8 -16,1 -22,6

50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 -10,0 -20,0 -30,0

-8,0 -6,8

milliárd Ft

Pénzügyi mőveletek eredménye nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban

2008. 2009.

Azt, hogy régiónkban a pénzügyi mőveletek eredménye nyereségbe fordult, a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágnak köszönhetjük, mivel 2009. évi eredménye 44,5 milliárd forint nyereség, ami 23,7 százalékkal meghaladja az elızı évi pénzügyi eredményét is. Ezen kívül két ág, a villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás, valamint a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység eredménye volt pozitív – 6,8 milliárd forint, illetve 0,6 milliárd forint –, a többi ág veszteséget termelt. A legnagyobb, 22,6 milliárd forintos veszteséget a feldolgozóipar termelte, ami ráadásul 40,3 százalékkal meg is haladta az elızı évi veszteség összegét. 11,5 milliárd forint veszteség mutatható ki a kereskedelem, gépjármőjavítás ágban, ami azonban 27,1 százalékkal alacsonyabb, mint az elızı évre elszámolt veszteség.

VII/3. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY A Dél-alföldi régió társas vállalkozásainak rendkívüli eredménye 8,0 milliárd forint, mindössze 83,0 százaléka az elızı évben produkált eredménynek (9,6 milliárd forint). A rendkívüli nyereség 11,2 százalékkal, a rendkívüli veszteség ennél alacsonyabb mértékben, 4,1 százalékkal csökkent az elızı évihez viszonyítva. 19



Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva, a legmagasabb összegő pozitív egyenlegő rendkívüli eredmény a kereskedelem, gépjármőjavítás ágban képzıdött, 3,7 milliárd forint értékben, ami közel duplája az elızı évinek (1,9 milliárd forint). Ezt követi 1,9 milliárd forint rendkívüli eredménnyel a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, mely ág az elızı évi, egyenlegében 1,0 milliárd forint veszteségét fordította nyereségbe. A harmadik helyen álló mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágban 1,1 milliárd forint pozitív rendkívüli eredmény képzıdött, ami azonban nem éri el az elızı évi szintet, annak a 99,6 százaléka.

VII/4. ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY A régió kettıs könyvvitelt vezetı társas vállalkozásainak adózás elıtti eredménye 2009-ben 118,4 milliárd forint, ami 23,8 százalékkal csökkent a 2008. évihez képest. Országosan az adózás elıtti eredmény 12,5 százalékos növekedést mutat, ezért a Dél-alföldi régió részesedése az országos adózás elıtti eredménybıl 6,4 százalékról 4,3 százalékra csökkent. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a legmagasabb adózás elıtti eredményt – 30,2 milliárd forintot – a feldolgozóipar realizálta, úgy, hogy 2008. évhez képest 16,0 százalékkal csökkent az eredménye.

Adózás elıtti eredmény nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban 5,3

Egyéb

3,9

2009. év

2,2

Humán-egészésgügyi, szoc. ellátás

2,3

Szakmai, tud. mőszaki tev.

2,5

Ingatlanügyletek

8,8

2008. év

8,9 6,7

15,3

Pénzügyi, biztosítási tev.

15,4

2,9

Információ, kommunikáció

3,5

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -0,5

0,1

2,0

Szállítás, raktározás

2,3

16,6

Kereskedelem, gépjármőjavítás

10,6

Építıipar

12,9

2,3

Vízellátás -1,9 Villamose.-, gáz-, gızell., légkond.

13,2

Feldolgozóipar

7,0

Mezıgazdaság, erdıgazd., halászat -5,0

25,1

0,0

5,0

22,5

30,2

35,9

17,7

10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 milliárd Ft

Ezt követi a kereskedelem, gépjármőjavítás ág 16,6 milliárd forintos adózás elıtti eredményével, mely 33,7 százalékos visszaesés következménye. A vízellátás ág és az egyéb kategória kivételével minden nemzetgazdasági ágban fogyatkozás figyelhetı meg. A negatív irányú változás következtében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág adózás elıtti eredménye veszteségbe fordult (-516 millió forint) 2009. évben. A vízellátás ág ezzel szemben 2008. évi, 1,9 milliárd forintos adózás elıtti veszteségét 2,3 milliárd forintos nyereségbe vitte át. Az adózás elıtti nyereség a régióban elızı évhez képest 13,0 százalékkal, 201,0 milliárd forintra csökkent. Az adózás elıtti nyereség országosan 3,7 százalékkal növekedett az elızı évhez képest, így a régió részaránya a nemzetgazdaság nyereségébıl 4,9 százalékról 4,1 százalékra mérséklıdött. Az adózás elıtti veszteség – 82,6 milliárd forint – 9,4 százalékkal emelkedett az elızı évhez viszonyítva. Országosan viszont a veszteség 5,9 százalékkal csökkent, ezért a régió részesedése az országos adózás elıtti veszteségbıl 3,9 százalékra növekedett. 20



A régió 118,4 milliárd forint adózás elıtti eredményéhez 46,9 százalékkal a Csongrád megyei, 38,4 százalékkal a Bács-Kiskun megye Békés megye Bács megyei, és 17,9 százalékkal a Csongrád megye Békés megyei vállalkozások járultak Dél-alföldi régió hozzá. A régió három megyéjében különbözı mértékben csökkent az adózás elıtti eredmény elızı évhez képest, ezért a megyék közötti részarányban átrendezıdés figyelhetı meg. 2008. évben még a legnagyobb részarányt képviselı Bács-Kiskun megye adózás elıtti eredménye 30,3 százalékkal csökkent, Csongrád megyében viszont csak 10,8 százalékkal esett vissza, így Csongrád megye részaránya lett a legnagyobb 2009-re. Békés megyében 10,5 milliárd forinttal kevesebb adózás elıtti eredményt értek el a vállalkozások, ami a megyék között a legnagyobb – 37,8 százalékos – visszaesést jelenti bázishoz képest. Az adózás elıtti nyereség Bács-Kiskun megyében 20,6 százalékkal, Békés megyében 28,1 százalékkal csökkent, míg Csongrád megyében 3,5 százalékos növekedés volt tapasztalható. Az adózás elıtti veszteség Bács-Kiskun megyében és Békés megyében csökkent, 3,4, illetve 10,0 százalékkal, Csongrád megye vállalkozásainak vesztesége viszont 40,3 százalékkal gyarapodott. Adózás elıtti eredmény

Változás 2008. év 2009. év milliárd Ft milliárd Ft 65,3 45,5 -19,8 27,8 17,3 -10,5 62,3 55,6 -6,7 155,4 118,4 -37,0

± % -30,3% -37,8% -10,8% -23,8%

Az adózás elıtti eredményhez a régió kistérségei közül a Szegedi kistérség járult hozzá a legnagyobb értékben, 49,5 milliárd forinttal. E kistérség adózás elıtti eredménye 2,2 milliárd forinttal kevesebb az elızı évinél, ami a legkisebb arányú, 4,4 százalékos csökkenés a régióban. A Kecskeméti kistérség a régió második legjelentısebb kistérsége, adózás elıtti eredménye 35,1 százalékos visszaesés következtében 18,9 milliárd forint. A harmadik legnagyobb kistérség csakúgy, mint tavaly a Bajai kistérség, adózás elıtti eredménye 12,0 milliárd forint. A Dél-alföldi régióban 2008. évben egy kistérségnek, a Sarkadinak (0,7 milliárd forint) volt negatív az adózás elıtti eredménye. 2009-ben már négy kistérség: a Bácsalmási (-0,1 milliárd forintos), a Kiskunmajsai (-2,1 milliárd forintos), a Sarkadi (0,4 milliárd forintos), a Mórahalomi kistérség (-0,5 milliárd forintos) adózás elıtti veszteséget könyvelt el. Kistérségek adózás elıtti eredményének alakulása a régió megyéin belül 2009. évben 60 49,5

50

milliárd Ft

40 30 20 10 0

18,9 12,0 6,3

5,5 4,0

3,2 3,1 1,8 1,3 1,2

3,5 1,9 1,6 1,0 0,3

2,9 1,7 0,8 0,8 0,4 -0,4

-0,1 -2,1

-0,5

-10

Bács-Kiskun megye: 45,5 milliárd Ft

Békés megye: 17,3 milliárd Ft

Csongrád megye: 55,6 milliárd Ft

A régió öt kistérségén kívül (Jánoshalmai, Kiskunhalasi, Kunszentmiklósi, Szarvasi, Kisteleki) minden kistérségben az adózás elıtti eredmény visszaesése tapasztalható 2008. évhez képest. Megyéken belül a legmagasabb adózás elıtti eredményt – Békés megye kivételével – a megyeszékhelyek kistérségei képviselik: Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti kistérség 18,9 milliárd forintot, Békés megyében az Orosházai kistérség 5,5 milliárd forintot, Csongrád megyében pedig a Szegedi kistérség 49,5 milliárd forintot teljesített. 21



VIII. ADÓKÖTELEZETTSÉG (FIZETENDİ ADÓ) A régióban kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások 2009. évi társaságiadó-kötelezettsége 20,0 milliárd forint, ami 13,5 százalékkal alacsonyabb az elızı évi adókötelezettségnél. Az országos 326,8 milliárd forint fizetendı adó 6,1 százalékát adják a Dél-alföldi régió adóalanyai. A nemzetgazdasági szintő adókötelezettség 14,0 százalékkal csökkent elızı évhez viszonyítva, éppen meghaladva a régiós csökkenés mértékét, így régiónk részaránya az országos adókötelezettségbıl nem változott jelentıs mértékben 2008. évhez viszonyítva. Az adókötelezettség nemzetgazdasági ágak közötti megoszlása a Dél-alföldi régióban és országosan 2009. évben 5,2% 100%

3,9% 2,3%

részarány (%)

80% 60% 40%

4,6% 6,9%

1,4% 0,8%

2,4%

20,3% 8,2% 6,0% 29,1%

2,5%

4,8% 6,9% 6,4% 18,3% 5,9% 4,9% 16,1% 6,2% 8,2%

0,9%

0,7%

1,2%

17,2%

20% 6,3% 0% Dél-alföldi régió

Mezıgazd., erdıgazd., halászat Villamosenergia-, gáz-, gızell., légkond. Építıipar Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Ingatlanügyletek Humán-egészésgügyi, szociális ellátás

2,4% Országos Feldolgozóipar Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazd. Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Egyéb*

A régióban a fizetendı adó 29,1 százaléka a feldolgozóiparban keletkezett. Ezen ágban az elızı évhez viszonyított csökkenés – 4,9 százalék – jóval alatta marad a régiós átlagnak, ennek következtében a részarány a 2008. évi 26,4 százalékról 29,1 százalékra nıtt. 11,7 százalékos csökkenéssel a második a kereskedelem, gépjármőjavítás, részaránya 20,3 százalék. A harmadik legnagyobb adókötelezettséggel az építıipar rendelkezik, részaránya 8,2 százalék, az adókötelezettség mértéke megközelíti az elızı évit, annak a 99,6 százaléka. A közel 20,0 milliárd forintos adókötelezettségbıl hasonló arányban részesedik Bács-Kiskun és Csongrád megye, 42,4 százalékkal, illetve 42,7százalékkal. Békés megye részesedése 14,9 százalék. A régió kistérségei közül adókötelezettség szempontjából magasan az elsı a Szegedi kistérség, mivel a régió közel 20,0 milliárd forintos kötelezettségének a 32,9 százaléka – 6,6 milliárd forint – itt keletkezett. A második, jóval szerényebb összeggel – 3,7 milliárd forint – a Kecskeméti kistérség, részaránya 18,8 százalék. Harmadik 8,7 százalékos részaránnyal a Bajai kistérség. Jelentıs eltérést tapasztalunk a régió megyéi között a megyén belüli megoszlások tekintetében.

22



Bács-Kiskun megyében a megyeszékhelyet magába foglaló Kecskeméti kistérség 44,2 százalékkal részesedik a 1,6%1,6% 0,8% 2,0% megye adófizetési Kecskeméti kötelezettségébıl. Az ezt megelızı Bajai 5,2% évben 47,5 százalék volt a Kiskırösi 5,8% részesedése, azonban Ka locsa i 6,0% kötelezettsége 19,3 százalékkal – a 44,2% Kiskunhala si megyei 13,3 százalékos átlag felett Kiskunfélegyhá zai 12,3% Kunszentmiklósi – csökkent, így részesedése is Jánosha lmai jelentısen visszaesett. Ezt követi a Kiskunmajsa i 20,5% régiós harmadik helyezett Bajai Bácsa lmási kistérség, 20,5 százalékkal, majd a Kiskırösi kistérség 12,3 százalékkal. A megyében az utolsó, a régióban az utolsó elıtti a Bácsalmási kistérség, 69,3 millió forint 2009. évi adókötelezettséggel. Békés megyében a Az adókötelezettség megoszlása Békés megye megyeszékhely szerepe jóval kistérségei között 2009. évben kisebb, mint a másik két 1,4% megyében. A Békéscsabai kistérség 786,0 millió forintos 5,7% Orosházai adókötelezettsége megyén belül a 6,9% 26,6% Békéscsabai második helyhez – 7,2% Szarvasi 26,4 százalékos részesedés – Békési 7,8% régión belül pedig a hatodik Gyulai helyhez – 3,9 százalékos Szeghalomi részesedés – volt elegendı. 18,0% 26,4% Mezıkovácsházai Megyén és régión belül is Sarkadi megelızi az Orosházai kistérség, megyei részaránya 26,6 százalék, viszont ezzel párhuzamosan kiugró, közel 26,0 százalékos kötelezettség csökkenés mutatható ki. 42,5 millió forint adókötelezettséggel a megye, egyúttal a régió utolsó helyén a Sarkadi kistérség áll. Csongrád megyében az Az adókötelezettség megoszlása Csongrád adókötelezettség 77,1 százaléka megye kistérségei között 2009. évben egyetlen kistérséghez, a 1,3% 1,7% Szegedihez köthetı. A 1,3% 2,4% fennmaradó 22,9 százalékon a többi hat kistérség osztozik. A 7,5% Szegedi megye legalacsonyabb Szentesi 8,7% adókötelezettsége, Hódmezıvásárhelyi 107,3 millió forint, a Makói Mórahalomi kistérségben Kisteleki mutatható ki, mely kistérség a 77,1% Csongrádi régiós rangsorban hátulról a Mórahalomi harmadik. Az adókötelezettség megoszlása Bács-Kiskun megye kistérségei között 2009. évben

23



IX. ELVÁRT JÖVEDELEM 2007. július elsejétıl került bevezetésre a jövedelem-(nyereség-) minimum szerinti adózás, mely szerint, ha az adózó adózás elıtti eredménye vagy adóalapja közül a nagyobbik érték nem éri el a jövedelem-(nyereség) minimumot, választania kell, hogy az adóbevalláshoz bevalláskiegészítı nyomtatványt mellékel, vagy a korrigált összes bevételre, azaz a jövedelem-, nyereségminimumra számítja a társasági adót.

Jövedelem-minimum megállapítása

Jövedelem-minimumot megállapító bevallások száma (db)

Összes beadott bevallás (db) 2009. év

Index

Jövedelemminimumot megállapító bevallások aránya (% )

Jövdelem-minimum összege (milliárd Ft)

Index

Egy vállalkozásra jutó jövedelem-minimum összege (millió Ft)

2008. év

2009. év

(2009.év / 2008.év)

2009. év

2008. év

15 407

5 001

5 578

111,5%

36,2%

7,2

7,6

106,1%

1,4

1,4

6 734

2 088

2 327

111,4%

34,6%

3,2

3,2

101,2%

1,5

1,4

Csongrád megye

11 953

3 873

4 269

110,2%

35,7%

8,6

11,2

129,8%

2,2

2,6

Dél-alföldi régió

34 094

10 962

12 174

111,1%

35,7%

18,9

22,0

116,1%

1,7

1,8

Bács-Kiskun megye Békés megye

2009. év (2009.év / 2008.év)

2008. év

2009. év

A Dél-alföldi régióban a vállalkozások 35,7 százaléka – 12 174 darab – vallott 2009. évben jövedelem-(nyereség) minimumot, ami 11,1 százalékos növekedés az elızı évhez képest. A bevallott jövedelem-minimum összege 16,1 százalékkal magasabb, értéke 22,0 milliárd forint. E két hatás következtében az egy vállalkozásra jutó jövedelem minimum összege 4,5 százalékkal emelkedett, értéke 1,8 millió forint/vállalkozás. 2009. évben a jövedelem-(nyereség) minimumot megállapító vállalkozások számának megyék közötti megoszlása az alábbiak szerint alakul: Bács-Kiskun megyében 45,8 százalék, Csongrád megyében 35,1 százalék, Békés megyében 19,1 százalék. A jövedelem- (nyereség-) minimumot valló vállalkozások számának ágazati megoszlása a Dél-alföldi régióban 2009. évben Mezıgazda ság, erdıgazdá lkodás, halászat; 6,1%

Feldolgozóipa r; 12,5%

Humá n-egészésgügyi, szociá lis ellá tá s; 2,9% Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység; 8,3%

Egyéb; 9,5%

Vízellátás: szennyvíz győjtése, kezelése, hulla dékgazdálkodás, szennyezıdésmentesítés; 0,6%

Inga tlanügyletek; 5,7% Pénzügyi, biztosítá si tevékenység; 1,6%

Villa mosenergia -, gáz-, gızellá tá s, légkondicionálá s; 0,2%

Kereskedelem, gépjá rmőja vítás; 29,4%

Építıipar; 9,2%

Informá ció, kommunikáció; 2,9% Szálláshely-szolgá lta tá s, vendéglátás; 6,9% Szállítá s, raktározás; 4,4%

A jövedelem-minimumot megállapító vállalkozások több mint fele három nemzetgazdasági ágban tevékenykedik: kereskedelem, gépjármőjavítás ág (29,4 százalék), feldolgozóipar (12,5 százalék), valamint a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység (8,3 százalék). A jövedelem-nyereség minimum összegének több mint 80 százalékát négy ágazat adja: a feldolgozóipar 38,6 százalékot, a szállítás, raktározás ágazat 28,6 százalékot, a mezıgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halászat 8,4 százalékot, a kereskedelem 8,1 százalékot. 24



X. MÉRLEGADATOK ALAKULÁSA X/1. MÉRLEGFİÖSSZEG A Dél-alföldi régió kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozásainak 2009. évi mérlegfıösszege 4057,6 milliárd forint, ez 9,3 milliárd forintos – 0,2 százalékos – csökkenés az elızı évhez képest. Nemzetgazdasági szinten ennél nagyobb mértékő – 9,4 százalékos – növekedés tapasztalható, így a régió részesedése az országos mérlegfıösszegbıl 3,8 százalékról 3,5 százalékra csökkent. Az országos és a régiós mérlegfıösszeg eltérı elıjelő változásának okai jól kirajzolódnak a mérlegfıösszeg különbözı szempontok szerinti felosztása során. A nemzetgazdasági ágak szerinti megközelítésben az országos mérlegfıösszeg-növekmény 0,0 150,0 300,0 450,0 90,7 százaléka a pénzügyi, biztosítási milliárd Ft tevékenységbıl, valamint az adminisztratív és 407,7 Feldolgozóipar szolgáltatást támogató tevékenységbıl4 tevıdik 319,8 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légk. össze. Ezek a nemzetgazdasági ágak adják az 217,5 45,1 százalékát. országos mérlegfıösszeg Mezıgazd., erdıgazd., halászat Ugyanakkor a Dél-alföldi régióban ezek súlya 198,2 Kereskedelem, gépjármőjavítás mindössze 19,5 százalék, valamint együttesen a 98,1 Építıipar régiós mérlegfıösszeg változásához 40,4 milliárd 80,0 Ingatlanügyletek forint csökkenéssel járultak hozzá. A régió 62,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység mérlegfıösszegének 22,1 százalékát adó 48,8 feldolgozóipar esetében 8,7 milliárd forint Szakmai, tudományos, mőszaki tev. visszaesés – csökkenés következett be, de jelentıs 42,0 Szállítás, raktározás 42,4 milliárd forint – figyelhetı meg a 39,3 Egyéb kereskedelem, gépjármőjavítás nemzetgazdasági 29,5 Vízellátás ágban is. A mérlegfıösszeg a villamosenergia-, 16,5 Információ, kommunikáció gáz-, gızellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági 10,7 ágban emelkedett a legnagyobb összeggel, Humán-egészésgügyi, szociális ellátás 19,6 milliárd forinttal. Összességében azonban a 9,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás nemzetgazdasági ággal együtt bekövetkezett 95,5 milliárd forint összegő mérlegfıösszeg csökkenést a növekedést produkáló nemzetgazdasági ágak csak részben tudták ellensúlyozni. Saját tıke alakulásaa nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban 2009. évben

Mérlegfıösszeg megoszlása a Dél-alföldi régióban 2009. évben milliárd Ft Csongrád megye

Bács-Kiskun megye

1 841,6

1 564,6 651,4 Békés megye

2009. évben a régión belül a mérlegfıösszeg megyék közötti megoszlása 2008. évhez képest nem változott érdemben: a régiós mérlegfıösszeg 45,4 százalékát Csongrád megyében, 38,6 százalékát Bács-Kiskun megyében, 16,1 százalékát Békés megyében mutatták ki. A mérlegfıösszeg a bázisidıszakhoz képest Bács-Kiskun megyében növekedett 0,6 százalékkal, Békés megyében 2,3 százalékkal, míg Csongrád megyében 0,2 százalékkal csökkent.

4

Elemzésünkben ez utóbbi az egyéb kategória (bányászat; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; közigazgatás, védelem, kötelezı tb; oktatás; mővészet, szórakoztatás, szabadidı; egyéb szolgáltatás; háztartási munkaadói tevékenység) részét képezi 25



A Bács-Kiskun megyei mérlegfıösszeg 44,7 százalékát adó Kecskeméti Bácsalmási milliárd Ft 26,4 kistérség ben a mérlegfıösszeg Jánoshalmai 36,8 9,4 milliárd forinttal, 1,3 százalékkal Kecskeméti Kunszentmiklósi 700,1 csökkent. Ezzel a kistérségek között itt 41,9 Kiskunmajsai mutatták ki 2009. évben a régióban a 56,0 második legmagasabb mérlegfıösszeget. A Kiskunhalasi 83,2 Kiskırösi kistérség 13,9 százalékos Kiskırösi Kiskunfélegyházai Kalocsai 93,1 részaránya a második a megyében, a 217,4 Bajai 98,7 211,0 régióban a harmadik 5,4 százalékkal. A régióban az elızı évhez képest a mérlegfıösszeg ebben a kistérségben növekedett a legnagyobb összeggel, 13,7 milliárd forinttal, amelybıl egyetlen adózónál következett be eszközoldalon a követeléseknél, forrásoldalon a rövid lejáratú kötelezettségeknél 9,2 milliárd forintos bıvülés. A Bajai kistérségben 6,1 milliárd forinttal csökkent a bázisévhez képest a mérlegfıösszeg. Mérlegfıösszeg alakulása kistérségenként Bács-Kiskun megyében 2009. évben

Mérlegfıösszeg alakulása kistérségenként Békés megyében 2009. évben Sarkadi 12,4 Szeghalomi 39,7 Békési 40,8

milliárd Ft

Orosházai 175,5 Békéscsabai 153,9

Gyulai 51,1 Mezıkovácsházai 55,0

Szarvasi 123,1

Mérlegfıösszeg alakulása kistérségenként Csongrád megyében 2009. évben milliárd Ft Kisteleki 19,4 Csongrádi 29,8 Mórahalomi 35,7 Makói 67,8 Szentesi 136,9 Hódmezıvásárhely i 143,0

Szegedi 1 408,9

Békés megyei kistérségek egyike sincs a régiós TOP 3-ban. Az Orosházai kistérség adja a megyei mérlegfıösszeg 26,9 százalékát, a régiósnak pedig 4,3 százalékát. A mérlegfıösszeg visszaesése a Békéscsabai kistérségben a legnagyobb, 7,9 százalékkal. A Szarvasi kistérségben az elızı évi szinten maradt a mérlegfıösszeg. Csongrád megyében és a régióban a Szegedi kistérség nagyságrendje a meghatározó: a megyei mérlegfıösszeg 76,5 százalékát, a régiósnak 34,7 százalékát itt mutatták ki. A régión belül ebben a kistérségben csökkent a legnagyobb összegben, 16,5 milliárd forinttal a mérlegfıösszeg. A Hódmezıvásárhelyi és a Szentesi kistérségekben együttesen 8,7 milliárd forinttal növekedett a mérlegfıösszeg.

A régión belül a Szegedi, Kecskeméti és Kiskırösi kistérségben mutatták ki a régiós mérlegfıösszeg 57,3 százalékát, együttesen a három kistérségben a mérlegfıösszeg 2008. évhez viszonyítva 12,3 milliárd forinttal csökkent.

X/2. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÖSSZETÉTELE A legmagasabb részarányt a tárgyi eszközök – 1383,7 milliárd forint – képviselik 34,1 százalékkal, ami az országos tárgyi eszköz-állomány 5,4 százaléka. Az 1323,8 milliárd forint összegő követelések a régiós mérlegfıösszeg 32,6 százalékát teszik ki, ami megfelel az eszközcsoport országos súlyának. A régión belül a készletek részaránya 12,8 százalék, ami országosan 6,0 százalékot képvisel; elızı évhez mért csökkenésük pedig 6,8, illetve 5,7 százalék. A befektetett pénzügyi eszközök országos állománya 28,8 százalékkal emelkedett, ami a mérlegfıösszeg-növekedés 65,5 százalékát adta. Ezzel szemben régiósan a befektetett pénzügyi 26



eszközök 3,4 százalékkal csökkentek, súlyuk pedig csak 9,1 százalék, az országos 25 százalékkal szemben. Míg régiónkban az értékpapírok a legnagyobb arányú visszaesést (11,1 százalék) szenvedték el, addig országosan a legnagyobb arányú bıvülést produkálták (38,6 százalék). Az eszközök összetétele a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások körében 2009. évben 2,9%

Országos

22,1%

25,0%

0,9%

Dél-alföldi régió 0,0%

5,5%

6,0%

9,1%

20,0%

40,0%

Immateriális javak Befektetett pénzügyi eszközök Követelések Pénzeszközök

2,2%

32,1% 1,8% 5,6%

12,8% 34,1%

4,4%

3,0%

32,6%

60,0%

80,0%

100,0%

Tárgyi eszközök Készletek Értékpapírok Aktív idıbeli elhatárolások

A régió vállalkozásai más szerkezetben finanszírozzák vagyonukat az országos átlaghoz képest. A forráscsoportok közül a mérlegszerinti eredmény – 44,5 milliárd forint – bír a legnagyobb súllyal az országos összesítésbıl (10,6 százalék), de a jegyzett tıke és az eredménytartalék súlya is a mérlegfıösszeg arányát (3,5 százalék) meghaladó, 5,0 illetve 5,6 százalék. Ennek megfelelıen a vagyont a régióban nagyobb arányban finanszírozzák saját tıkébıl (38,9 százalék), mint országosan (30,1 százalék). Országosan viszont a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya magasabb (25,1 százalék), mint a régióban (17,0 százalék). A fentiekbıl következik a mérlegfıösszeg A források összetétele a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások körében eltérı jellegő és nagyságrendő 2009. évben változásának forrásoldali magyarázata. 3,9% tıketartalék Országosan a Saját tıke Országos 50,0 százalékkal, a hosszú lejáratú 30,1% 37,7% Céltartalékok 38,9% 3,4% kötelezettségek állománya pedig 39,5% 12,9 százalékkal növekedett, mely Hátrasorolt kötelezettségek forráscsoportok adják a mérlegfıösszegDél-alföldi régió növekmény 66,6 százalékát. A régióban a Hosszú lejáratú 0,5% kötelezettségek tıketartalék csak 6,0 százalékkal 2,5% 0,7% Rövid lejáratú 0,7% növekedett (10,8 milliárd forint), és éppen kötelezettségek 17,0% a hosszú lejáratú kötelezettségek Passzív idıbeli 25,1% elhatárolások csökkentek a legnagyobb összegben (71,8 milliárd forint). A régió megyéi közül az eszközökön belül a bázisévhez hasonlóan Csongrád megyében a legnagyobb a követelések részaránya – 35,2 százalék –, annak ellenére, hogy egy év alatt 36,0 milliárd forinttal csökkent a követelések összege a megyében. Szintén Csongrád megyei sajátosság, hogy a régiós aktív idıbeli elhatárolások 72,8 százaléka, a befektetett pénzügyi eszközök 69,4 százaléka, az immateriális javak 61,8 százaléka megyebeli vállalkozásokhoz tartozik. Bács-Kiskun és Békés megyében egyaránt a tárgyi eszközök aránya a legmagasabb. Ezzel összefüggésben a régiós tárgyi eszközérték többségével Bács-Kiskun megyei vállalkozások gazdálkodnak (40,9 százalék), hasonlóképpen a készletekhez (50,1 százalék) és a pénzeszközökhöz (43,5 százalék).

27



Az eszközök összetétele a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások körében 2009. évben 1,3%

1,2% 13,9%

29,6%

Csongrád megye

9,2%

0,4% 41,8%

13,7%

36,1%

10,0%

20,0%

Immateriális javak Készletek Pénzeszközök

16,6%

30,0%

40,0%

50,0%

1,7%

6,3%

2,7%

6,3%

1,6%

28,3%

4,6%

0,8%

Bács-Kiskun megye 0,0%

4,8%

6,2%

Békés megye

4,7%

35,2%

31,4%

60,0%

70,0%

Tárgyi eszközök Követelések Aktív idıbeli elhatárolások

80,0%

1,4%

90,0% 100,0%

Befektetett pénzügyi eszközök Értékpapírok

A legnagyobb mérlegfıösszeggel rendelkezı Csongrád megyében a finanszírozási források közül a saját tıke van többségben (39,6 százalék), amely a régiós saját tıke 46,2 százaléka. Békés megyében a régiós összehasonlításban legalacsonyabb arányt képviselik a hosszú lejáratú kötelezettségek (13,6 százalék), amelyek összege 8,3 milliárd forinttal csökkent. Mivel a rövid lejáratú kötelezettségek állománya is csökkent 17,7 milliárd forinttal, a saját tıke 12,3 milliárd forintos növekedés után a legmagasabb hányadot jelenti a megyei forrásokon belül. A Bács-Kiskun megyei külsı, tehát saját tıkén kívüli finanszírozási források mintegy háromnegyede egy éven belül esedékes. Ezért a rövid lejáratú kötelezettségek súlya a legmagasabb a megyén belül (45,4 százalék), valamint a régiós rövid lejáratú kötelezettségek többsége (44,3 százalék) a Bács-Kiskun megyei vállalkozásokat terheli. A források összetétele a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások körében 2009. évben 0,6%

0,7%

39,6%

Csongrád megye

20,1% 0,2%

44,1%

Békés megye

36,0%

0,0%

10,0%

20,0%

Saját tıke Hosszú lejá ra tú kötelezettségek

0,4% 13,6%

0,4% Bács-Kiskun megye

3,1%

38,5%

0,7% 14,8%

30,0%

4,2%

34,9%

40,0%

50,0%

2,7%

45,4%

60,0%

Céltarta lékok Rövid lejá ra tú kötelezettségek

70,0%

80,0%

90,0% 100,0%

Há trasorolt kötelezettségek Pa sszív idıbeli elhatá rolá sok

X/3. SAJÁT TİKE A régió kettıs könyvvezetéső A saját tıke összetevıinek aránya vállalkozásainak saját tıke összege 2009. évben 2009. évben 1580,1 milliárd forint, -0,1% 3,5 százalékos és 1,2% 31,0% 28,0% 29,6% 10,2% Országos 53,6 milliárd forintos növekedést követıen. Országos szinten a saját 0,0% 2,8% Dél-alföldi tıke 14,8 százalékos mértékő 34,1% 12,1% 37,0% 14,1% régió növekedése következett be, ami a fentiekben leírtak alapján a -1,0% 19,0% 39,0% 59,0% 79,0% 99,0% Jegyzett tıke Jegyzett, de be nem fizetett tıke tıketartalék eltérı mértékő Tıketartalék Eredménytartalék növekedésére vezethetı vissza. A Értékelési, általános, lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény régióban a saját tıkén belül a legnagyobb részarányt továbbra is az eredménytartalék teszi ki (37,0 százalék). 28

APEH DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS FİIGAZGATÓSÁGA Saját tıke alakulásaa nemzetgazdasági áganként a Dél-alföldi régióban 2009. évben 0,0

150,0

300,0

450,0

milliárd Ft

407,7

Feldolgozóipar

319,8

Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légk.

217,5

Mezıgazd., erdıgazd., halászat

198,2

Kereskedelem, gépjármőjavítás

98,1

Építıipar

80,0

Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, mőszaki tev.

62,1 48,8

Szállítás, raktározás

42,0

Egyéb

39,3

Vízellátás

29,5

Információ, kommunikáció

16,5

Humán-egészésgügyi, szociális ellátás

10,7

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

9,9


A saját tıke változásának nemzetgazdasági ágak szerinti csoportosítása szerint a mérlegfıösszeghez hasonlóan a régióban a feldolgozóipari vállalkozások rendelkeznek a legtöbb saját tıkével (25,8 százalék), valamint a legnagyobb összegben tudták növelni azt mezıgazdaság, (16,9 milliárd forint). A erdıgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban következett be a második legmagasabb összegő saját tıke növekedés (12,5 milliárd forint). Összességében a kereskedelem, gépjármőjavítás kivételével – 1,0 milliárd forintos csökkenés – minden nemzetgazdasági ágban növekedett a saját tıke, de a többi esetben a növekmény összege nem érte el a 10 milliárd forintot. Országosan a saját tıke növekedésében a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység szerepe volt a meghatározó, elsıdlegesen a tıketartalék bıvülése miatt.

A régió megyéi közül a saját A saját tıke összetevıinek aránya tıke többsége Csongrád 2009. évben tartozik megyéhez 0,0% (730,1 milliárd forint). Csongrád 2,7% 39,7% 14,5% 9,2% 34,0% megye Csongrád megyében a saját tıke 0,0% legnagyobb részét – 2,3% 31,8% 13,5% 32,6% 19,9% Békés megye 39,7 százalékát – képviselı -0,1% jegyzett tıke Bács-Kiskun 3,3% 27,9% 8,2% 43,1% 17,4% megye 2,6 milliárd forinttal csökkent az elızı évhez képest, de még -1,0% 19,0% 39,0% 59,0% 79,0% 99,0% így is a régión belül a legtöbb Jegyzett tıke Jegyzett, de be nem fizetett tıke Tıketarta lék Eredménytartalék jegyzett tıkét Csongrád Értékelési, á lta lá nos, lekötött tarta lék Mérleg szerinti eredmény megyében mutatták ki (53,8 százalék). A saját tıke összege Bács-Kiskun megyében 562,6 milliárd forint, amely 24,4 milliárd forinttal és 4,5 százalékkal több a 2008. évi szintnél. A Bács-Kiskun megyei saját tıkében legnagyobb arányt képviselı eredménytartalék – 242,8 milliárd forint – a bázisidıszakhoz képest 15,9 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal nıtt. A Békés megyei saját tıke 287,4 milliárd forintot ért el, amely 4,5 százalékos növekedést jelent az elızı évhez képest. Saját tıke alakulása kistérségenként Bács-Kiskun megyében 2009. évben Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti, a Bajai Bácsalmási 6,5 milliárd Ft és a Kiskırösi kistérség adja a megyei saját Kiskunmajsai 11,0 Kecskeméti tıke 72,0 százalékát, a régiósnak pedig a Jánoshalmai 258,2 13,6 25,6 százalékát. A régióban a saját tıke Kunszentmiklósi 17,6 részaránya alapján a Kecskeméti kistérség a Kiskunfélegyházai második 16,3 százalékkal. A régión belül a 33,8 Bajai Kalocsai Kiskunhalasi Jánoshalmai kistérségben nıtt a legnagyobb 90,6 41,5 33,9 Kiskırösi mértékben, 30,3 százalékkal a saját tıke 56,1 összege. A megyén belül csak a Kiskunmajsai és a Bácsalmási kistérségben csökkent a saját tıke 2008. évhez képest (15,2 százalékkal és 1,1 százalékkal).

29

APEH DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS FİIGAZGATÓSÁGA Saját tıke alakulása kistérségenként Békés megyében 2009. évben Sarkadi 3,4 Szeghalomi 16,2

milliárd Ft

Orosházai 94,6

Békési 20,4

Békéscsabai 67,9

Gyulai 22,3 Mezıkovácsházai 23,3

Szarvasi 39,2


Békés megyében az Orosházai, a Békéscsabai és a Szarvasi kistérség adja a megyei saját tıke 70,2 százalékát, a saját tıke ezekben kistérségekben 9,4 milliárd forinttal csökkent. A megyén belül saját tıke csökkenés a bázisévhez viszonyítva csak a Békéscsabai és a Sarkadi kistérségben következett be 1,5 százalékos, illetve 8,6 százalékos mértékben. Saját tıke alakulása kistérségenként Csongrád megyében 2009. évben

Csongrád megyében a Szegedi kistérségben kimutatott saját tıke a mérlegfıösszeghez hasonlóan meghatározó nagyságrendő, annak 76,3 százalékát adja, a régiósnak pedig 35,2 százalékát. A három legnagyobb kistérség együtt pedig a megyei saját tıke 92,7 százalékát jelenti. A régión belül a Szegedi kistérségben nıtt a saját tıke a legnagyobb összegben, 12,3 milliárd forinttal.

milliárd Ft Kisteleki 5,8 Csongrá di 9,5 Mórahalomi 9,6 Makói 28,4

Szegedi 557,0

Szentesi 45,6 Hódmezıvásárhelyi

74,2

A régión belül a három legnagyobb kistérség – Szegedi, Kecskeméti, Orosházai – adja a régiós saját tıke 57,6 százalékát. Ezek mindegyikében nıtt a saját tıke az elızı évhez képest, összesen 24,1 milliárd forinttal.

X/4. JEGYZETT TİKE Az 538,2 milliárd forint A jegyzett tıke megoszlása tulajdonosi formánként összegő régiós jegyzett 2009. évben tıke tulajdonosi forma szerinti megoszlása 4,9% 7,0% teljes egészében nem 2,1% 26,7% 47,5% 11,9% Országos összehasonlítható az elızı évivel a 4,2% 3,4% társaságiadó-bevallásban 1,3% Dél-alföldi bekövetkezett tartalmi 35,6% 29,5% 26,0% régió változás miatt, viszont a régiósan és országosan is 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% meghatározó tulajdoni Belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdona formákat nem érintette a Külföldi tulajdon 5 módosítás. Amíg Belföldi magánszemély tulajdona Önkormányzati tulajdon országosan a jegyzett Állami tulajdon tıke 47,5 százaléka Belföldi hitelintézet, egyéb pénzügyi szervezet, nonprofit szervezet tulajdona külföldi tulajdonba tartozik, addig a régióban ennek nagyságrendje – az 1,4 százalékpontos növekedés ellenére – 2008. évhez hasonlóan a belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdonosi hányadát követıen, a második legjelentısebb.

5

A 0829. számú bevallásban szereplı „Munkavállalói Résztulajdonosi Programba bevont vagyon”, „szövetkezeti tulajdon” és az „egyéb tulajdon” helyett a 0929. számú bevallásban „belföldi hitelintézeti tulajdon”, „belföldi egyéb pénzügyi szervezet (társaság, pénztár, alap) tulajdona” és a „belföldi nonprofit szervezet tulajdona” tulajdoni formák szerepelnek az A-01 lap 18., 20. és 21. soraiban 30



A jegyzett tıke megoszlása tulajdonosi formánként 2009. évben 2,7% 46,2%

Csongrád megye

33,3%

0,5%

14,5%

2,8% 5,7%

Békés megye

22,8%

37,4%

0,8%

29,1% 4,2% 6,2%

Bács-Kiskun megye

23,4%

18,0%

3,1%

45,3% 4,0%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

Belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdona Belföldi magánszemély tulajdona

Külföldi tulajdon Önkormányzati tulajdon

Állami tulajdon

Belföldi hitelintézet, egyéb pénzügyi szervezet, nonprofit szervezet tulajdona

A korábbi évekhez hasonlóan megyénként eltérıen alakul a jegyzett tıke tulajdonosi forma szerinti megoszlása, a meghatározó tulajdoni formák részaránya pedig mindegyik megyében csökkent. Csongrád megyében a belföldi egyéb társaság, gazdálkodó szervezet tulajdona, Békés megyében a külföldi tulajdon, Bács-Kiskun megyében pedig a belföldi magánszemély tulajdona a jellemzı.

Szeged, 2010. december 20.

Százdi Jenıné fıosztályvezetı

31

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

Recommend Documents