A 2003. DECEMBER 4-i KÖZGYŰLÉS RÉSZÉRE
Előterjesztés az 1., 2., 3., 4., valamint 5. napirendi pontokhoz
2003. november 18.
Előterjesztés az 1/a., és az 1/b. napirendi pontokhoz: A társaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő döntések: a/ A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvénnyel („üvegzseb tv.”) összefüggő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok vezérigazgató általi végrehajtásának jóváhagyása. b/ A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség érintettek általi teljesítésének megállapítása. 1/a. napirendi pont 2003. június 9-én hatályba lépett a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény („Üvegzseb tv.”), mely közvetlenül érintette társaságunkat is. A többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek (Rt.-nél az Igazgatóság tagjai) és a Felügyelő Bizottság tagjainak – amennyiben a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéje alapításkor, vagy tőkeemelés folytán meghaladja a 200 MFt-ot – vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről az ÁPV Rt. vezérigazgatója a 2003. július 11-ei levelében részletesen tájékoztatta társaságunkat. A törvény szerint a vagyonnyilatkozati kötelezettség kiterjed a kötelezettel közös háztartásban élő házastárs, élettárs és – vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt – gyermekek vagyonára is. A felsorolt hozzátartozók vagyona tekintetében nem maguk a hozzátartozók, hanem a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy tett külön nyomtatványon vagyonnyilatkozatot. Nem kellett újabb vagyonnyilatkozatot tenniük azoknak a személyeknek, akik a 2002. évi vagyoni helyzetükre vonatkozóan külön törvény alapján 2003-ban már tettek vagyonnyilatkozatot. Erről az érintett személyeknek nyilatkozatot kellett benyújtani a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez címezve, csatolva az igazolást a vagyonnyilatkozat átvételéről. A vagyonnyilatkozat határidejére vonatkozó előírások: - az „Üvegzseb tv.” hatályba lépésekor tisztségben lévő személyek tekintetében első alkalommal a hatálybalépéstől számított 90 napon belül, azaz 2003. szeptember 7. napjáig. - az „Üvegzseb tv.” hatályba lépését, 2003. június 9. napját követően tisztségbe kerülő személyeknek megválasztásuktól számított 30 napon belül. - ezt követően kétévente, az adott év március 31. napjáig. Most a vagyonnyilatkozatot a 2002. december 31-én fennálló vagyoni helyzetre vonatkozóan kellett megtenni. Az Igazgatóság 2003. július 23-án felhatalmazta a társaság vezérigazgatóját, Dr. László Géza urat az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok végrehajtására.
2
Ennek megfelelően vezérigazgató úr tájékoztatta az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjait a törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókról és határidőkről. A feladat teljesítése során az alábbi intézkedések történtek: -
-
-
2003. július 23-án kiküldésre került az ÁPV Rt. 2003. július 11-ei levele (Isz:307/22/ÁPV/2003.), és annak melléklete „Tájékoztató a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos tudnivalókról” című ismertető anyag. 2003. július 28-án az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoktól nyilatkozatot kértünk arra vonatkozóan, hogy hány példányban kérik a vagyonnyilatkozat dokumentumait a vele közös háztartásban élők számától függően, illetve átvételi igazolást kértünk a tájékoztató anyagok átvételéről. A BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivataltól (KKH) társaságunk az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok részére 2003. augusztus 6-án megigényelte a vagyonnyilatkozat dokumentumait. A KKH által 2003. augusztus 14-én megküldött dokumentum vagyoni részből, személyi részből és egy nyilatkozatból állt, melyben az érdekeltek felhatalmazzák a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt a személyes és vagyoni adataik törvényi előírásoknak megfelelő kezelésére. A garnitúra részét képezte a hivatalos kitöltési útmutató is. A dokumentumokkal egyidejűleg a Hivatal megadta a társaságunk vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai részére kiosztott technikai azonosító kódokat. A nyilatkozat-tételre kötelezetteknek - az előzetes nyilatkozatuknak megfelelően - az előírt példányszámban 2003. augusztus 14-én megküldtük a vagyonnyilatkozat kitöltendő dokumentumait az alábbiak szerint: vagyoni rész:
kötelezett részére 3 pld. házas- ill. élettárs részére 2 pld. gyermekek részére fejenként 2-2 pld.
személyi rész:
kötelezett részére 2 pld. házas- ill. élettárs részére 2 pld. gyermekek részére fejenként 2-2 pld.
nyilatkozat:
kötelezett részére 2 pld. házas- ill. élettárs részére 2 pld. gyermekek részére fejenként 2-2 pld.
A dokumentumokon feltüntettük az – általunk kiosztott és nyilvántartásba vett – azonosító kódokat. -
A kitöltött dokumentumokat minden érdekelt határidőn belül visszaküldte az Antenna Hungária Rt. titkárságára. A feliratozott, zárt borítékok átvételéről az érdekelteknek igazolást adtunk ki, amin részletesen feltüntettük a leadott borítékok számát, és az azokon lévő feliratokat. A kiadott igazolásokban egyúttal felhívtuk az érintettek figyelmét a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejére, ami a 2004. évi vagyoni helyzetre vonatkozóan 2005. március 31-ét jelenti. 3
-
A kitöltött dokumentumok az alábbi helyekre kerültek megküldésre: Vagyoni rész: Kötelezetté: Családtagé: Személyi rész, és Nyilatkozat: Kötelezett, családtag:
- Az AH Rt. Közgyűlése részére - KKH részére - KKH részére - Az AH Rt. Közgyűlése részére
Minden dokumentum 1-1 példánya az érintetteknél maradt. -
Az Antenna Hungária Rt. a KKH részére megküldendő zárt borítékokat 2003. szeptember 8-án továbbította Dr. Dudás Ferenc hivatalvezető úr részére.
-
Az Antenna Hungária Rt. Közgyűlésének átadandó példányok a Társaságnál maradtak, melyeket a jelenleg elfogadásra kerülő adatvédelmi szabályzatnak megfelelően a Társaság többi iratától elkülönítetten őrizzük.
Határozati javaslat: A Közgyűlés jóváhagyja a 2003. évi XXIV. törvény („Üvegzseb tv.”) előírásainak megfelelően a társaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak vagyonnyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatos adminisztrációs feladatok vezérigazgató általi végrehajtását. 1/b. napirendi pont A 2003. évi XXIV. törvény (Üvegzseb tv.) kötelezettségének megfelelően társaságunk igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai a vagyonnyilatkozat dokumentumait tartalmazó zárt borítékokat határidőn belül az Antenna Hungária Rt. részére hiánytalanul leadták. Erről igazolás került kiadásra, melyek másolatait beszámolónkhoz mellékeljük. Két tag 2003-ban külön törvény alapján már tett vagyonnyilatkozatot, melyekre vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat szintén a melléklet tartalmazza. Az előírásnak megfelelően a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnak megküldendő borítékokat társaságunk 2003. szeptember 08-án a Hivatal részére továbbította. A társaságnál maradó példányokat a vonatkozó adatvédelmi szabályzatnak megfelelően őrizzük. Határozati javaslat: A Közgyűlés megállapítja és elfogadja a társaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését. 4
Az 1/c., 1/d., és 1/e. napirendi pontokhoz kapcsolódó határozati javaslatok: A társaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő döntések: c/ A Felügyelő Bizottság elnökének felhatalmazása a társaság Igazgatósága elnöke, tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai vagyonnyilatkozataival összefüggően, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 95/B. § (6) bekezdésében a legfőbb szerv vezetője hatáskörébe utalt feladatok közül a vagyonnyilatkozatok összevetése, soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételre kötelezés, ellenőrzési eljárás kezdeményezése és mindezekkel összefüggésben a vagyonnyilatkozatokban való betekintés jogának gyakorlására. d/ Az ÁPV Rt. vezérigazgatójának felhatalmazása a Felügyelő Bizottság elnöke vagyonnyilatkozatával összefüggően, az Áht. 95/B. § (6) bekezdésében a legfőbb szerv vezetője hatáskörébe utalt feladatok közül a vagyonnyilatkozatok összevetése, soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételre kötelezés, ellenőrzési eljárás kezdeményezése és mindezekkel összefüggésben a vagyon-nyilatkozatokba való betekintés jogának gyakorlására. e/ A vezérigazgató felhatalmazása az Áht. 95/B. § (6) bekezdésében a legfőbb szerv vezetője hatáskörébe utalt minden egyéb – az előző felhatalmazások hatálya alá nem tartozó – feladatok ellátására. Határozati javaslat: A Közgyűlés elfogadja a Felügyelő Bizottság elnökének felhatalmazását a társaság Igazgatósága elnöke, tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai vagyonnyilatkozataival összefüggően, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 95/B § (6) bekezdésében a legfőbb szerv vezetője hatáskörébe utalt feladatok közül a vagyonnyilatkozatok összevetése, soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételre kötelezés, ellenőrzési eljárás kezdeményezése és mindezekkel összefüggésben a vagyonnyilatkozatokban való betekintés jogának gyakorlására. Határozati javaslat: A Közgyűlés elfogadja Az ÁPV Rt. vezérigazgatójának felhatalmazását a Felügyelő Bizottság elnöke vagyonnyilatkozatával összefüggően, az Áht. 95/B § (6) bekezdésében a legfőbb szerv vezetője hatáskörébe utalt feladatok közül a vagyonnyilatkozatok összevetése, soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételre kötelezés, ellenőrzési eljárás kezdeményezése és mindezekkel összefüggésben a vagyon-nyilatkozatokban való betekintés jogának gyakorlására. Határozati javaslat: A Közgyűlés elfogadja a vezérigazgató felhatalmazását az Áht. 95/B § (6) bekezdésében a legfőbb szerv vezetője hatáskörébe utalt minden egyéb – az előző felhatalmazások hatálya alá nem tartozó – feladatok ellátására.
5
Előterjesztés az 1/f. napirendi ponthoz: A társaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő döntések: f/ A vagyonnyilatkozatok, valamint az ezekkel összefüggésben keletkezett egyéb iratok kezelésére, nyilvántartására és őrzésére vonatkozó Adatvédelmi Szabályzat elfogadása. Az „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási és adatkezelési szabályzata Ez a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási és adatkezelési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság (továbbiakban: Társaság) igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai részére a 2003. évi XXIV. törvény („üvegzseb” törvény) 12. § -ával beiktatott az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 95/B. § (1) bekezdésében előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő eljárási szabályokat, valamint az iratok kezelésével, őrzésével, továbbá az azokban foglalt adatok védelmével kapcsolatos legfontosabb szabályokat rögzíti. I. Bevezető rendelkezések A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos alkalmazandó jogszabályok: 1. a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról 2003. évi XXIV. törvény („üvegzseb” törvény), 2. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), 3. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, 4. vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal1 szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet. II. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási szabályok A) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre 1. A Társaság Igazgatósága elnökének és tagjainak, valamint Felügyelő Bizottsága elnökének és tagjainak a megbízatásuk elfogadásától számított harminc napon belül, ezt követően két évente, az adott év március 31. napjáig a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot kell tennie az ezt megelőző év december 31-i állapotára vonatkozóan. 2. A kötelezettnek a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot kell tennie. 3. Nem kell újabb vagyonnyilatkozatot tenni annak a személynek, aki külön törvény alapján a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tett, vagy a tárgyévben tenni köteles. E tényről a kötelezettnek nyilatkozatot kell benyújtania, melyhez csatolni kell a vagyonnyilatkozat átvételét igazoló okiratot. 1
Elnevezése BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalra változott
6
B) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének eljárási szabályai 1. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését megelőző, jelen fejezetben részletezett eljárási feladatokat a vezérigazgató – szükség esetén a munkaszervezet bevonásával – hajtja végre. 2. A vezérigazgatónak e feladatok végrehajtása során a határidőket úgy kell meghatároznia, hogy a kötelezett megbízatása elfogadásától számított 30 napon belül, illetve amennyiben a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatala /a továbbiakban: KKH/ a vagyonnyilatkozatot javítás céljából visszaküldi, úgy 15 napon belül eleget tudjon tenni e kötelezettségének. 3. A vezérigazgatónak : - Írásban tájékoztatnia kell a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről. A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban a kötelezett arról ad tájékoztatást, hogy hány fő hozzátartozóra vonatkozóan kíván vagyonnyilatkozatot tenni. Amennyiben a kötelezett más törvény alapján már vagyonnyilatkozatot tett, erről a nyilatkozatot és az igazolást kell a vezérigazgató részére megküldeni. - Meg kell kérnie a KKH-tól a technikai azonosító kódszámokat, melyek a vagyonnyilatkozatot tevő és annak hozzátartozója anonimitását biztosítják a KKH nyilvántartásában, valamint a Ktv. 6. sz. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatnyomtatványokat. A technikai azonosító kód a személyhez rendeléstől válik személyes adattá! - Személyes átadással dokumentáltan, vagy postai úton tértivevénnyel zárt borítékban meg kell küldenie a kötelezettnek a technikai azonosító kóddal és kiegészítő kóddal ellátott – vagyoni részből, személyi részből, felhatalmazó nyilatkozatból, valamint a KKH által kiadott kitöltési útmutatóból álló - az alábbiak figyelembe vételével összeállított szükséges példányszámú nyomtatvány-csomagot: − vagyoni részből a kötelezett saját vagyoni adatairól 3 pld-t, házas- ill. élettársa vagyoni adatairól 2 pld-t, gyermekei vagyoni adatairól személyeként 2-2 pld-t; − személyi részből a kötelezett saját személyi adatairól 2 pld-t, házas- ill. élettársa személyi adatairól 2 pld-t, gyermekei személyi adatairól személyenként 2-2 pld-t; − felhatalmazó nyilatkozatból a kötelezett 2 pld-t, házas- ill. élettársa 2 pld-t, gyermekei személyenként 2-2 pld-t tölt, illetve töltenek ki. (Javítás, ill. esetlegesen pótlapok csatolása miatt tartalékpéldányról is gondoskodni kell.) - Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, harminc napos határidő tűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, és tájékoztatnia kell arról, hogy e határidő önhibából eredő elmulasztása esetén intézkednie kell megbízatása visszavonása iránt. - Amennyiben a kötelezett a póthatáridőt elmulasztja, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a megbízatás visszavonására vonatkozó döntés előkészítésére.
7
C) A vagyonnyilatkozatok kitöltésének szabályai 1. A nyomtatványokat az írásbeli útmutató alapján kell kitölteni. 2. A kötelezettnek a saját, valamint a hozzátartozók személyi adataira vonatkozó személyi részeket két-két példányban kell kitöltenie, melyből egy példány a saját példánya, a másik a Társaság példánya. A Társaság részére leadandó példányt személyenként külön-külön borítékban kell helyezni. 3. A kötelezettnek, valamint a házas-, illetve élettársnak, és a gyermeknek (kiskorú gyermek helyett törvényes képviselőjének) saját kezűleg két-két példányban felhatalmazó nyilatkozatot kell kitöltenie, melyből egy példány a saját példánya, a másik a Társaság példánya. A nyilatkozat felhatalmazza a KKH-t, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a személyes és vagyoni adatokat kezelje. A Társaság részére leadandó példányt a személyi részt tartalmazó borítékban kell elhelyezni. 4. Amennyiben a hozzátartozó nem adja meg a felhatalmazást, úgy a kötelezett az ő adataira vonatkozóan személyi és vagyoni részt nem tölthet ki. Erről a kötelezettnek kell nyilatkozatot tennie teljes bizonyító erejű magánokiratban, melyet saját személyi részét tartalmazó borítékba kell elhelyeznie. 5. A személyi részeket és a felhatalmazó nyilatkozatokat tartalmazó, a Társaság részére leadandó borítékokra rá kell vezetni a technikai azonosító kódot, a kötelezetti és hozzátartozói jogállást jelző kiegészítő kódot, a „személyi rész” megjelölést, valamint az „ANTENNA HUNGÁRIA” Rt. Közgyűlése részére jelzést. 6. A kötelezettnek saját vagyoni adataira vonatkozó vagyoni részt három példányban kell kitöltenie, melyből egy a Társaság példánya, egy a KKH példánya, egy a saját példánya. A Társaság és a KKH példányát külön-külön borítékba kell helyezni. A borítékokra rá kell vezetni a technikai azonosító kódot, a kötelezettre vonatkozó kiegészítő kódot, a „vagyoni rész” megjelölést, valamint az „ANTENNA HUNGÁRIA” Rt. Közgyűlése részére”, illetve a „KKH részére” jelzést. 7. A kötelezettnek a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét kettő példányban kell kitöltenie, melyből egy a KKH példánya, egy a saját példánya. A KKH példányát személyenként külön-külön borítékba kell helyezni. A borítékokra rá kell vezetni a technikai azonosító kódot, a hozzátartozói jogállást jelölő kiegészítő kódot, a „vagyoni rész” megjelölést, valamint a „KKH részére” jelzést. A vagyoni részek KKH példányai azonos borítékba is elhelyezhetők, ez esetben a borítékra a kötelezetti és a hozzátartozói jogállást jelző kiegészítő kódokat egyaránt rá kell vezetni. 8. A vagyoni részek KKH példányain, valamint az azokat tartalmazó borítékon sem aláírás, sem más azonosításra alkalmas jelzés nem szerepelhet. 9. Valamennyi továbbítandó borítékot le kell zárni. A kötelezett a borítékok lezárásának módját maga határozza meg. Választhatja a lezárás olyan módját is, melyből kétséget kizáróan megállapítható annak felnyitása. 10. A saját és hozzátartozói példányok őrzéséről a kötelezett maga gondoskodik. 11. A kötelezett személyesen vagy postai úton térti vevénnyel átadja/megküldi a Társaság vezérigazgatójának a Társaság, illetve a KKH példányait tartalmazó zárt borítékokat.
8
D) A vagyonnyilatkozatok átvételét követő eljárás A vezérigazgatónak: 1. Igazolást kell kiadnia a zárt borítékok átvételéről. 2. A vagyonnyilatkozatok átvételekor értesítenie kell a kötelezettet a soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség évéről. 3. Haladéktalanul intézkednie kell a vagyonnyilatkozatok Társaságnál maradó példányainak a tárolásra kialakított zárt helyen történő őrzéséről. 4. Meg kell küldenie – postai úton tértivevényes küldeményként, illetve kézbesítéssel dokumentálható módon – a KKH-nak a részére szóló zárt borítékokat, amelyeket a megküldésig a 3. pont szerinti zárt helyen kell őrizni. 5. Amennyiben a KKH hiánypótlás, ill. javítás céljából visszaküldi a kötelezett, ill. hozzátartozó zárt borítékban elhelyezett vagyonnyilatkozatát, a KKH által küldött levélmásolattal értesítenie kell a kötelezettet a hiánypótlás szükségességéről és csatolnia kell a KKH által visszaküldött zárt borítékokat, valamint a Társaságnál zárt borítékban őrzött vagyonnyilatkozatok vagyoni és szükség esetén személyi részeit. A kötelezett rendelkezésére kell bocsátania a szükséges példányszámú üres nyomtatványokat. Ez esetben a kötelezettnek 15 napon belül kell a hiányt pótolni. 6. Beszámolót kell készítenie a közgyűlés részére az eljárás jogszabálynak megfelelő lefolytatásáról, a vagyonnyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékok átvételéről a kiadott Igazolások másolatának csatolásával, melyet az Igazgatóság a közgyűlés soron következő ülésére terjeszt be. Ügyelnie kell arra, hogy az igazolások másolatában a kódszámok ne látszódjanak. E) A vagyonnyilatkozatok összevetése 1. Az Igazgatóság elnöke és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekintetében az összevetésre a közgyűlés határozata értelmében a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult (a továbbiakban: összevetésre jogosult), akinek e feladattal összefüggésben joga van a vagyonnyilatkozatokba betekinteni. 2. Az összevetés célja az indokolatlan vagyongyarapodás feltárása. 3. Az összevetés technikai feltételeinek biztosításáról (helység biztosítása, jegyzőkönyv felvétele, időpont egyeztetés) a Társaság vezérigazgatójának kell gondoskodni. 4. Az összevetésre jogosultnak a vagyonnyilatkozatok átadását követően 60 napon belül kell lefolytatnia az összevetést a nyilatkozattételre kötelezett jelenlétében, előre egyeztetett időpontban. Ennek során össze kell vetnie a korábbi és az újabb időpontban tett vagyonnyilatkozatok vagyoni részeit, szükség esetén az adatok tartalmára vonatkozóan a kötelezettől tájékoztatást kér. 5. A vezérigazgatónak a kötelezett meghallgatását közvetlenül megelőzően a vagyonnyilatkozatok vagyoni részeit tartalmazó zárt borítékokat az összevetésre jogosult rendelkezésére kell bocsátania, melynek átvételét az összevetésre jogosultnak az iratmozgás dokumentálására szolgáló „Kísérő lapon” aláírással kell igazolnia.
9
6. Az összevetésre jogosult két példányban jegyzőkönyvet köteles felvenni. (A KKH által javasolt jegyzőkönyv mintát a 4. sz. melléklet tartalmazza.) A jegyzőkönyv egy példányát külön borítékba kell elhelyezni és a C) fejezet 9. pontjában meghatározott módon lezárni, másik példányát a kötelezettnek kell átadni. A lezárt borítékot az összevetésre jogosultnak a kötelezett kódszámával és „jegyzőkönyv” jelzéssel kell ellátnia. 7. Az összevetést követően a vagyonnyilatkozatokat a C) fejezet 9. pontjában meghatározott módon le kell zárni és a jegyzőkönyvet tartalmazó zárt borítékkal együtt haladéktalanul át kell adni a vezérigazgató részére a további őrzés céljából. Az átadás-átvételt a „Kísérő lapon” kell rögzíteni. 8. Ha a kötelezett munkaviszonyból, illetve egyéb jogviszonyból származó jövedelme vagy az összevetésre jogosult által ismert törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, az összevetésre jogosult az összevetés napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást kezdeményez a KKH-nál a kötelezetti és hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részei, valamint a felhatalmazást tartalmazó borítékok megküldésével. F) Soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 1. Az Igazgatóság elnöke és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekintetében a közgyűlés határozata értelmében a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult soron kívüli vagyonnyilatkozat tételére kötelezni. 2. Erre akkor jogosult, ha olyan bejelentést tesznek a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozóan, mely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása tisztségviselői jogviszonyából, illetve egyéb ismert törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható, vagy a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a vagyonnyilatkozatra kötelezett legutolsó vagyonnyilatkozatában, továbbá ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat nem valós adatokat tartalmaz, illetőleg a bejelentés adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a jogszabályellenes forrásból származó vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő házas -, illetve élettársnál és gyermeknél áll fenn. 3. A soron kívüli vagyonnyilatkozatot a kötelezést követő 30 napon belül kell megtenni. 4. Bejelentés esetén a Felügyelő Bizottság elnökének feladatai: − A bejelentést követő 5 munkanapon belül tájékoztatnia kell a kötelezettet a bejelentés megküldésével, aki 5 munkanapon belül írásban észrevételt tehet a bejelentésben foglaltakra. − A határidő lejártát vagy az észrevétel beérkezését követő 5 munkanapon belül döntenie kell a soron kívüli vagyonnyilatkozat-tétel elrendeléséről, ill. annak elvetéséről, melyekről a kötelezettet írásban tájékoztatnia kell; − Ha a bejelentés szerinti vagyongyarapodás a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársnál vagy gyermeknél áll fenn, eljárást kezdeményez a KKH-nál; − Ha a bejelentés a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok valóságát teszi kétségessé, az ismételt vagyonnyilatkozatok beérkezését követően az adatok összevetése után dönt ellenőrzési eljárás kezdeményezésének szükségességéről.
10
5. Nem lehet soron kívül vagyonnyilatkozatot kérni a kötelezettől, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Felügyelő Bizottság elnöke már korábban nyilatkozat tételére hívta fel a kötelezettet. G) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén követendő eljárás 1. Az Igazgatóság elnöke és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekintetében ellenőrzési eljárás kezdeményezésére a KKH felé a közgyűlés határozata értelmében a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult. Az ellenőrzési eljárást a KKH folytatja le. 2. Az ellenőrzési eljárást – indokoltságának fennállása esetén - a vagyonnyilatkozatok vagyoni részei összevetésének napjától számított tizenöt napon belül kell kezdeményezni. 3. Az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt a kötelezettet meg kell hallgatni, aki a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet. 4. A meghallgatásról, illetve az eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példányát a kötelezettnek át kell adni. 5. Az ellenőrzési eljárást a kötelezetti és hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részeit, valamint a felhatalmazást tartalmazó, illetve a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet tartalmazó zárt borítékok megküldésével kell kezdeményezni. H) A Felügyelő Bizottság elnöke vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás 1.
A Felügyelő Bizottsági elnök vagyonnyilatkozatára vonatkozó összevetési eljárást, ellenőrzési eljárás kezdeményezését, soron kívüli vagyonnyilatkozatra kötelezést és az ezzel kapcsolatos betekintési jog gyakorlását a közgyűlés határozata alapján az ÁPV Rt. vezérigazgatója látja el. 2. A Felügyelő Bizottság elnökének vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a vagyonnyilatkozat átvételét követő feladatokat a Társaság vezérigazgatója látja el. 3. Amennyiben a Felügyelő Bizottság elnökével kapcsolatban felmerül a vagyonnyilatkozatok összevetésének, ellenőrzési eljárás kezdeményezésének, soron kívüli vagyonnyilatkozatra kötelezésnek a szükségessége, az ÁPV Rt. vezérigazgatójának futár útján meg kell kérnie a társaság vezérigazgatójától a zárt borítékokat, majd ennek ismeretében le kell folytatnia a szükséges eljárást. I) A vagyonnyilatkozat visszaadásának esetei 1. Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársról és gyermekről a vagyonnyilatkozatra kötelezett írásban bejelenti a Társaságnál a közös háztartásban élés megszűnését, a vezérigazgatónak haladéktalanul intézkedni kell a Társaságnál és a KKH-nál tárolt valamennyi vagyonnyilatkozat visszaadásáról. 11
2. A kötelezett megbízatásának megszűnése esetén a vezérigazgatónak írásban értesítenie kell a KKH-t a jogviszony megszűnésének időpontjáról. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozatra kötelezett, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs és gyermek vagyonnyilatkozattal kapcsolatban alkalmazott azonosító kódját és kiegészítő kódját, valamint a megszűnés időpontját. A KKH a vagyonnyilatkozatok visszajuttatásáról haladéktalanul intézkedik. 3. A vezérigazgatónak a vagyonnyilatkozatra kötelezett számára vissza kell adnia a vagyonnyilatkozatok társaságnál tárolt és a KKH által visszaküldött példányait. 4. A jelen fejezet 2., 3. pontja szerint kell eljárni valamennyi kötelezett tekintetében akkor is, ha a Társaságban az állam többségi befolyása megszűnik. III. A vagyonnyilatkozatok adatvédelme A) A vagyonnyilatkozatok őrzése, kezelése a társaságnál 1. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékokat és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen, zárt helyen, a Társaság TÜK irodájában (minősített adathordozók tárolására szolgáló helységben) kötelezettenként külön iratgyűjtőben kell őrizni. 2. A Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint a Társaság vezérigazgatója - saját eljárásuk körében - felelnek azért, hogy a vagyonnyilatkozatot a betekintési jog jogosultjain kívül harmadik személy ne ismerhesse meg, azokról ne szerezhessen tudomást. Ennek során meg kell határozni, melyik szervezeti egység, illetve személy milyen körben felelős a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos iratok nyilvántartásáért, kezeléséért. 3. A vagyonnyilatkozatok kézbesítése postai úton tértivevénnyel vagy személyesen, dokumentálható módon történhet. 4. A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt "Kísérő lap"-on kell dokumentálni a betekintés időpontjának, a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével, a betekintésre jogosult saját kezű aláírásával. 5. Valamennyi újonnan keletkezett iratot haladéktalanul a tárolás helyén kell elhelyezni. 6. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan keletkezett iratokról külön nyilvántartást kell vezetni, meghatározva a nyilvántartás tartalmi elemeit (kötelezett neve, munkavégzés helye, technikai azonosító kódja, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok, az átvett és továbbított iratok tartalmára történő utalás, az átadásra, átvételre és továbbításra vonatkozó adatok, stb.). 7. Rendelkezni kell a vagyonnyilatkozatokat kezelő, személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer(ek) adatvédelmi és adatbiztonsági szabályairól. 8. A Társaság Felügyelő Bizottsága elnökének, az ÁPV Rt. vezérigazgatójának és a Társaság vezérigazgatójának a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben az 1., 2. és 3. sz. melléklet szerinti titoktartási nyilatkozatot kell tennie.
12
B) A vagyonnyilatkozatba betekintésre jogosultak A vagyonnyilatkozatokba jogosult betekinteni: 1. a Társaság Igazgatóságának elnöke és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai vagyonnyilatkozatába: - a Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke 2. a Felügyelő Bizottság elnöke vagyonnyilatkozatába: - az ÁPV Rt. vezérigazgatója 3. valamennyi kötelezett vagyonnyilatkozatába: - saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre kötelezett - bírósági eljárás megindítása esetén az illetékes bíróság, - ellenőrzési eljárás esetén a KKH-nál ellenőrzést lefolytató személy, 4. hozzátartozó vagyonnyilatkozatába: - a nyilatkozattételre kötelezett - a hozzátartozó - ellenőrzési eljárás esetén a KKH-nál ellenőrzést lefolytató személy, - bírósági eljárás megindítása esetén az illetékes bíróság, C) A vagyonnyilatkozatok kiadása
A vagyonnyilatkozatokat a vezérigazgató a tárolás helyéről az alábbi személyeknek adhatja ki: 1. összevetés céljából a Társaság Felügyelő Bizottsága elnökének (az elnök vonatkozásában az ÁPV Rt. vezérigazgatójának) 2. javítás céljából a kötelezettnek 3. ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a személyi részeket a KKH-nak 4. végleges visszaadás esetén a kötelezettnek. IV. A KKH eljárására vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezések 1. A KKH a részére továbbított vagyonnyilatkozatok megfelelő kitöltését ellenőrzi. Ha a vagyonnyilatkozat nem felel meg az előírt követelményeknek, a KKH vezetője értesíti a Társaságot a hiánypótlás, illetve javítás érdekében. 2. A KKH a vagyoni részek adatait a megérkezéstől számított 30 napon belül számítógépes nyilvántartási rendszerében rögzíti, és azokat 10 évig, de legfeljebb a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáig nyilvántartja. 3. A KKH vezetője az ellenőrzési eljárás kezdeményezését követően kijelöli az ellenőrzési eljárást lefolytató személyt. 4. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül le kell folytatni.
13
5. Az ellenőrzési eljárás során a kötelezettet meg kell hallgatni, aki jogi képviselőt vehet igénybe. 6. Az ellenőrzési eljárás során a kötelezett, illetve az eljárásban részt vevő szakértő és más személy 15 napon belül panaszt nyújthat be a tájékoztatásra, kizárásra, s egyéb eljárási cselekményekre vonatkozó intézkedések ellen. 7. A megbízott intézkedése ellen benyújtott panaszt a KKH vezetője, a KKH vezetőjének intézkedése ellen benyújtott panaszt a belügyminiszter bírálja el 15 napon belül. 8. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a KKH a Társaságot értesíti. 9. Amennyiben a KKH indokolatlan vagyongyarapodást állapít meg, a jogkövetkezmények alkalmazásáról a közgyűlés dönt. V. Záró rendelkezések 1. E szabályzat a közgyűlés 2003. december -i rendkívüli ülésén hozott /2003. (XII. )számú határozatával lép hatályba és hatályban marad mindaddig, amíg a Társaság az állam legalább többségi befolyása alatt áll. 2. Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az I. fejezet szerinti jogszabályok rendelkezései az irányadók.
14
1. sz. melléklet TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
Alulírott...................................................., mint az „ANTENNA HUNGÁRIA” Felügyelő Bizottságának elnöke, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Társaság közgyűlésétől kapott felhatalmazás alapján a Társaság Igazgatósága tagjainak és Felügyelő Bizottság tagjainak a 2003. évi XXIV. évi törvény szerinti vagyonnyilatkozatára vonatkozó összevetési eljárás, ellenőrzési eljárás kezdeményezése, soron kívüli vagyonnyilatkozatra kötelezés és az ezzel kapcsolatos betekintési jog gyakorlása során tudomásomra jutott személyes adatokat, valamint az azokkal kapcsolatos információkat titokban tartom, és kötelezettséget vállalok arra, hogy azokat nem hozom nyilvánosságra, jogosulatlan harmadik személynek nem szolgáltatom ki és nem teszem hozzáférhetővé, továbbá semmilyen más módon jogosulatlanul nem használom fel.
…………………., 2003. ……………………………
Név:
………………………………………………………………...
Személyi igazolvány száma:
………………………………………………………………...
Lakcím:
………………………………………………………………...
Aláírás:
………………………………………………………………...
15
2. sz. melléklet TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
Alulírott...................................................., mint az ÁPV Rt. vezérigazgatója, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az „ANTENNA HUNGÁRIA” Rt. közgyűlésétől kapott felhatalmazás alapján a Társaság Felügyelő Bizottsága elnökének a 2003. évi XXIV. évi törvény szerinti vagyonnyilatkozatára vonatkozó összevetési eljárás, ellenőrzési eljárás kezdeményezése, soron kívüli vagyonnyilatkozatra kötelezés és az ezzel kapcsolatos betekintési jog gyakorlása során tudomásomra jutott személyes adatokat, valamint az azokkal kapcsolatos információkat titokban tartom, és kötelezettséget vállalok arra, hogy azokat nem hozom nyilvánosságra, jogosulatlan harmadik személynek nem szolgáltatom ki és nem teszem hozzáférhetővé, továbbá semmilyen más módon jogosulatlanul nem használom fel.
…………………., 2003. ……………………………
Név: Személyi igazolvány száma:
………………………………………………………………... ……………………………………………………………….
Lakcím:
………………………………………………………………...
Aláírás:
………………………………………………………………...
16
3. sz. melléklet TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
Alulírott...................................................., mint az „ANTENNA HUNGÁRIA” Rt. vezérigazgatója, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Társaság Igazgatósága tagjainak és Felügyelő Bizottsága tagjainak a 2003. évi XXIV. évi törvény szerinti vagyonnyilatkozatára vonatkozó, a Társaság közgyűlésétől kapott felhatalmazás alapján a feladatok ellátása során tudomásomra jutott személyes adatokat, valamint az azokkal kapcsolatos információkat titokban tartom, és kötelezettséget vállalok arra, hogy azokat nem hozom nyilvánosságra, jogosulatlan harmadik személynek nem szolgáltatom ki és nem teszem hozzáférhetővé, továbbá semmilyen más módon jogosulatlanul nem használom fel.
…………………., 2003. ……………………………
Név:
………………………………………………………………...
Személyi igazolvány száma:
………………………………………………………………..
Lakcím:
………………………………………………………………...
Aláírás:
………………………………………………………………...
17
4. sz. melléklet „ANTENNA HUNGÁRIA” Rt. Ikt. szám:
…… példány
JEGYZŐKÖNYV vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatának összevetéséről Készült: Időpont:
2003. …..……….............. hó ……... napján
Jelen vannak: ……………………………………….., a vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosult ……………………………..…………, vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett Tárgy:
a 200.…. december 31-i és a 200….. december 31-i vagyoni állapotról tett, ……..–……..–01 technikai azonosító kódszámú vagyonnyilatkozatok vagyoni részeinek összevetése
A jelenlévők megállapítják, hogy a vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó borítékok a felbontást megelőzően lezárt, sérülésmentes állapotban voltak. A borítékok felbontását követően a vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosult a vagyonnyilatkozatok vagyoni részeit tételesen összevetette, melynek során az alábbiakat állapította meg: a)
A kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének határidőre eleget tett – késedelmesen tett eleget – nem tett eleget
b)
A kötelezett vagyonnyilatkozata a Ktv. 22/A.–22/B. §-aiban foglaltak szerinti adattartalomnak megfelel – nem felel meg
c)
Egyéb megállapítások: ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………
d)
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosultjának az összevetés során elhangzott megállapításaira észrevételt tett – nem tett
e)
A vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosult a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál indítandó ellenőrzési eljárásra javaslatot tesz – nem tesz javaslatot
Az összevetési eljárást követően a két vagyonnyilatkozat vagyoni részei külön-külön, a jelenlévők által hitelesített borítékban lezárásra kerültek.
18
A jegyzőkönyvet elolvasás után, mint akaratunkkal minden megegyezőt jóváhagyólag írjuk alá. kmf. Készült: 2 példányban Kapják: 1. példány: Társaság nyilvántartása 2. példány: kötelezett P.H. ………………………………… a vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosult
…………..……………………… kötelezett
1 példányt átvettem: ………………………………….(kötelezett)
19
Előterjesztés a 2. napirendi ponthoz: Az Áht. 95/A. § (5) bekezdésében meghatározott Javadalmazási Szabályzat elfogadása.
Az „ANTENNA Részvénytársaság
HUNGÁRIA”
Magyar
Műsorszóró
és
Rádióhírközlési
javadalmazási szabályzata
mely készült a 2003. évi XXIV. törvény 11.§.-ával kiegészített Áht (Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény) 95/A.§. (5) bek. alapján, a 2173/2003.(VII.29.) Korm.határozatban foglaltak figyelembevételével, az alábbiak szerint: I. A szabályzat célja és hatálya 1. A szabályzat célja, hogy elősegítse az Áht-nak a 2003. évi XXIV. törvény 11.§-val kiegészített 95./A.§. (5) bekezdésében meghatározott, az állam többségi befolyása alatt álló „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság (továbbiakban Társaság) közgyűlése hatáskörébe tartozó első számú vezetőre és tisztségviselőkre vonatkozó javadalmazás módjának, mértékének, főbb elveinek, azok rendszerének szabályozását. 2. A szabályzat személyi hatálya kiterjed: (1) a Társaság első számú vezetőjére: a vezérigazgatóra (a továbbiakban: vezérigazgató), (2) a Társaság igazgatóságának tagjaira és elnökére valamint a felügyelő bizottság tagjaira és elnökére (a továbbiakban: tisztségviselők), 3. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed: 1. 2. 3. 4. 5.
a vezérigazgató és a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra, a vezérigazgató prémium fizetési feltételeire, a vezérigazgató költségtérítésének szabályozására, az Mt. 3.§.-ának (6) bek. alapján kötött megállapodásokra.
20
II. A vezérigazgatóra és a tisztségviselőkre vonatkozó javadalmazási elvek és szabályok 1. A vezérigazgató javadalmazása 1.1. A vezérigazgató személyi alapbére A Társaság közgyűlése évente külön határozatban állapítja meg, hogy – a Társaság saját vagyona (saját tőke, összes eszköz), az értékesítés nettó árbevétele, a foglalkoztatottak létszáma, jövedelemtermelő képessége, nemzetgazdasági súlya, jelentősége alapján, figyelemmel az ÁPV Rt. Javadalmazási Szabályzatában megállapított elvekre (tartós állami tulajdonban maradó vagy átmenetileg vagyonkezelésbe vont illetve az értékesítésre kerülő gazdálkodó szervezet megkülönböztetése) – a Társaság melyik kategóriába tartozik. A vezérigazgató személyi alapbérére irányadó mértékeket (alapbér határokat) besorolási kategóriánként évente a Társaság közgyűlése külön határozatban állapítja meg. A személyi alapbér évente legfeljebb a Társaságra irányadó átlagkereset-fejlesztési /bértömeg-növekedési mértéknek megfelelő százalékos mértékkel növelhető. Új vezérigazgató kinevezése esetén a társaság javadalmazási kategóriájára irányadó mérték figyelembevételével történik a vezérigazgató személyi alapbérének a megállapítása. Rendkívül indokolt esetben a Társaság speciális helyzetére, más egyéb körülményekre tekintettel, valamint fontos nemzetgazdasági tevékenység végzése esetén egyedi mérlegelés alapján a Társaság közgyűlése eltérhet a Társaságra érvényes irányadó kategória szélső értékétől. 1.2. A vezérigazgató prémiuma A vezérigazgatónál a Társaság adott évi üzletpolitikai és gazdasági célkitűzéseinek eredményes megvalósítását elősegítő, hatékony működésre ösztönző prémium javadalmazási formát kell érvényesíteni. A prémium meghatározására egyedileg kerül sor az üzleti terv elfogadásával egyidejűleg, vagy indokolt esetben azt követően. A kitűzés tartalmazza a prémium mértékét, a teljesítendő feladatokat a hozzájuk tartozó prémiumhányaddal, az előleg esetleges kifizethetőségének idejét és az értékelés időpontját, a prémiumelőleg összegéről és a kifizetésről dönteni jogosult szervet. Prémiumelőleg fizethető a féléves számviteli zárás alapján, amennyiben az előírt feltételek teljesülésére a gazdasági mutatók év közben történő alakulásából következtetni lehet, és a kitűzött prémiumfeladatok időarányosan teljesültek. A prémiumelőleg összege legfeljebb a kitűzött éves prémium 50%-a lehet. Amennyiben a gazdasági év végére az előírt feltételek nem teljesülnek, a már kifizetett prémiumelőleget vissza kell fizetni, vagy a prémiumelőleg összege – visszafizetés hiányában – az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján érvényesíthető.
21
A prémiumfeladatok kiértékelése és az elszámolás az üzleti évet lezáró mérleg közgyűlés általi elfogadását követően történik. A prémiumfeladatok részteljesítését nem lehet figyelembe venni. Prémium kifizetést kizáró tényezőként kell figyelembe venni az üzleti tervben meghatározott átlagkereset-fejlesztési / bértömeg növekedési mérték túllépését. Nem fizethető továbbá prémium abban az esetben sem, ha a Társaságnak lejárt köztartozása áll fenn az üzleti év végén. Prémiumcsökkentő tényező: jogszabály alapján vagy az ÁPV Rt. felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség nem, ill. nem határidőre történő teljesítése, a kifizethető prémium 20%-ának mértékéig. A prémium kitűzésben meg kell határozni egy-egy, a Társaság szempontjából kiemelt fontosságú, jellemző, jelentős mutatót és annak a Társaságra nézve optimális értékét. Ha ez a mutató nem teljesül, akkor a kifizethető éves prémium összegét 10%-kal csökkenteni kell. A vezérigazgató munkaviszonyának év közben történő megszűnése esetén a prémium időarányos része számolható el a tárgyévet záró rendes közgyűlést követően. Amennyiben a Társaság veszteséges, az elérhető prémium legmagasabb összegét legfeljebb az éves alapbér 50%-ában lehet meghatározni. Egyebekben a prémiumkitűzés szabályait a fentiekben leírtak szerint kell megállapítani úgy, hogy a legmagasabb prémium (azaz az éves alapbér 50%-a) hasonlóan megoszlik az üzleti tervhez kötött, és a szakmai prémiumfeladatok teljesítésére. Ettől eltérően akkor lehet a prémium mértékét megállapítani legfeljebb az éves alapbér 80%-áig, ha a Társaság közgyűlése – tekintettel arra, hogy a veszteséges gazdálkodás külső okokra is visszavezethető, valamint arra, hogy a Társaság jelentős súlyú, fontos nemzetgazdasági tevékenységet végez – speciális helyzetben lévőnek minősíti a Társaságot a prémiumkitűzéseknél. Éves szinten, illetve időarányosan a maximálisan elérhető prémium összege az éves alapbér 80%-ban kerül megállapításra az alábbi bontásban úgy, hogy az elérhető legmagasabb prémium összegét 100%-nak tekintjük: Az üzleti terv tartalmaz minden olyan lényeges körülményt, amely tükrözi a Társaság alaptevékenysége jövedelmezőségét, pénzügyi műveleteiből származó eredményességét, továbbá meghatározza a Társaság külső személyek által megítélését. Amennyiben a prémiumkitűzés értékelésekor teljesítettnek tekinthetők az üzleti terv megjelölt jelentős sorai, úgy az elérhető legmagasabb prémium 70%-a mértékéig történhet a kifizetés. A Társaság privatizálásában való megfelelő közreműködés esetén az elérhető legmagasabb prémium 10%-a mértékéig történhet kifizetés. Az elérhető legmagasabb prémium 20%-a mértékéig egyedi szakmai prémiumfeladatok kitűzésére kerül sor. A szakmai prémiumfeladatok meghatározásánál törekedni kell arra, hogy egzakt módon kerüljenek kitűzésre. Különösen indokolt esetben az üzleti tervhez, a privatizációban való megfelelő közreműködéshez és az egyedi szakmai prémiumfeladatokhoz kapcsolódó prémiumhányad a fentiektől eltérő mértékű is lehet.
22
1.3. A vezérigazgató munkaszerződési feltételeinek meghatározása 1.3.1. A vezérigazgató munkaviszonyának létesítése, munkáltatói jogkör gyakorlása A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a vezérigazgató megválasztása és visszahívása, az ezen felüli munkáltatói jogokat a vezérigazgató tekintetében – e szabályzat keretei között – a Társaság igazgatósága gyakorolja. A Társaság részéről munkajogviszony létesítésére kerüljön sor, ha erre a jogszabályok lehetőséget biztosítanak. 1.3.2. A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások 1.3.2.1. Határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt. általános szabályai szerinti mértékben (88. § (2) bekezdés) illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a munkavállaló javára eltérni nem lehet. 1.3.2.2 Felmondási idő Amennyiben a Társaság a vezérigazgató munkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg, a vezérigazgatót legfeljebb az alábbi mértékű felmondási idő illeti meg: 0-1 év részvénytársaságnál eltöltött folyamatos munkaviszony esetén 1-2 év részvénytársaságnál eltöltött folyamatos munkaviszony esetén 2-3 év részvénytársaságnál eltöltött folyamatos munkaviszony esetén 3 éven túli részvénytársaságnál eltöltött folyamatos munkaviszony esetén
2 hónap 4 hónap 6 hónap 8 hónap
1.3.2.3. Végkielégítés A vezérigazgatóra a végkielégítés tekintetében az Mt. előírásait kell alkalmazni. 1.3.3. A kollektív szerződés vezérigazgatóra történő kiterjesztésének tilalma A vezérigazgató munkaszerződése nem tartalmazhat olyan feltételt, amely szerint a vezérigazgatót a „Kollektív Szerződés szerinti jóléti és szociális juttatás” illeti meg. 1.3.4. Költségtérítések és egyéb juttatások A vezérigazgató munkaszerződésének állandó (standard) részeként jogosult: -
mind hivatali tevékenysége, mind pedig személyes céljaira a társaság tulajdonában lévő személygépkocsit használni a társaság belső gépkocsi-használati szabályzatának és a hatályos adójogszabályoknak megfelelően; vagy jogosult saját tulajdonú gépkocsiját használni hivatalos célokra is, utóbbi esetben a vonatkozó jogszabályok
23
rendelkezései szerinti térítésre jogosult a munkáltató által meghatározott km/hó mértékben. -
hivatalos kiküldetés esetén 150%-os napidíjra, valamint első osztályú közlekedési eszköz és szállás igénybevételére, és az utazással kapcsolatos biztosításokra,
-
munkakörével összefüggésben mobiltelefon használatára.
Abban az esetben, ha a vezérigazgató saját tulajdonú gépkocsija használatára részesül költségtérítésben, a munkaszerződés megkötéséről rendelkező határozatnak – az egyéb munkaszerződési feltételek felsorolása mellett – tartalmaznia kell a gépkocsi-használat km/hó mértékét is. A vezérigazgató a nem vezető munkavállalók számára biztosított mértékben jogosult a munkáltató által biztosított jóléti, szociális juttatásokra (különösen étkezési hozzájárulás, üdülési kedvezmény, ruházati költségtérítés, lakásépítési-, vásárlási támogatás, szakmai képzés, továbbképzés költségeinek támogatása). 1.3.5. Az Mt. 3.§.-ának (6) bek. alapján kötendő megállapodások Az Mt. 3.§. (6) bekezdése alapján csak nemzetgazdasági érdekből, valamint a Társaság valós és méltányos, a piaci helyzetet figyelembe vevő gazdasági érdekeire tekintettel, kizárólag a munkaviszony megszűntetésével egyidejűleg kerülhet sor megállapodás kötésére. Az ilyen szerződésben kiköthető ellenértéknek arányban kell állnia a gazdasági érdek súlyával. 2. Tisztségviselők díjazása A tisztségviselők díjazását úgy kell megállapítani, hogy a díjazás mértéke igazodjon a felelősség mértékéhez, ne okozzon túl nagy anyagi megterhelést a Társaság számára, arányban álljon a tisztségviselő munkavégzésével, a Társaság előző éves gazdasági eredményével, a Társaság által foglalkoztatottak létszámával, valamint megfeleljen az adott tisztség társadalmi elismertségének és a gazdasági szférában elfoglalt helyének szerepének. A tisztségviselők díjazására irányadó mértékeket (tiszteletdíj szélsőértékeket) besorolási kategóriánként évente a Társaság közgyűlése külön határozatban állapítja meg. A tisztségviselők esetében a Társaságra irányadó átlagkereset-fejlesztési/bértömegnövekedési mértéknek megfelelő tiszteletdíj emelés hajtható végre. A Társaság végelszámolása esetén az igazgatósági tagok díjazása egyharmadra, a felügyelő bizottsági tagok díjazása felére csökken a testületi tagok feladatkörének és felelősségi körének csökkenése miatt, tekintettel arra, hogy ilyen esetekben a végelszámoló veszi át a testületek feladatainak alapvető részét.
24
A felszámolás kezdő időpontjától kezdődően a vezető tisztségviselőknek, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak - jogosultságuknak a felszámolási eljárás megindítása miatti megszűnésével, - díjazás nem fizethető. A tisztségviselőket a díjazáson kívül kizárólag a tisztség ellátásával összefüggő indokolt költségtérítés illeti meg.
III. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat a Közgyűlés /2003. (XII.04.) sz. határozatával lép hatályba és érvényben marad mindaddig amíg a Társaság az állam legalább többségi befolyása alatt áll.
25
Előterjesztés a 3. napirendi ponthoz: A társaság Alapszabályának – 2003. évi XXIV. törvénnyel összefüggő, valamint a társaság igazgatósági tagjainak száma tekintetében történő – módosítása. ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS amely az „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság (1119. Budapest, Petzvál József u. 31-33.) – továbbiakban: Társaság – 1998. szeptember 30-án kelt Alapszabályát 11. ízben módosítja a Társaság 2003. december 4ei közgyűlésének /2003. (XII.04.) sz. határozata alapján, az alábbiak szerint: 1. Az Alapszabály „4. A Társaság alaptőkéje, részvényei és részvénykönyve” cím alatti felsorolása kiegészül az alábbi 4.1.3.-4.1.8. új alpontokkal: „4.1.3. A Társaság fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza. Az alaptőke leszállítását kivéve, tilos az alaptőke terhére a részvényesnek tagsági jogviszonya alapján kifizetést teljesíteni. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a fenti rendelkezések ellenére teljesítettek – a jóhiszeműen felvett osztalék és a kamatozó részvény után fizetett kamat kivételével – a Társaság részére vissza kell fizetni. 4.1.4. A Felügyelő Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség az olyan szerződés létrejöttéhez, melyet a Társaság az alaptőkéjében legalább 10 %-ot elérő szavazati joggal rendelkező részvényesével, vagy annak közeli hozzátartozójával (Ptk. 685.§. b) pont) köt meg. 4.1.5. A közgyűlés jóváhagyására van szükség a Társaság és részvényese, illetve annak közeli hozzátartozója közötti olyan visszterhes vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez, amelyben megállapított ellenszolgáltatás értéke a Társaság alaptőkéjének egytizedét meghaladja. Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket (Gt.208-209. §) is megfelelően alkalmazni kell. 4.1.6. A Társaság és részvényese között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni, kivéve a Társaság és a részvényes között létrejött a Társaság tevékenységi körébe tartozó, a jegyzett tőke 10 %-át el nem érő szerződéses értékű szerződést („szokásos nagyságrendű szerződés”) A Társaságot ez a kötelezettség addig terheli, ameddig az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt áll.
26
4.1.7. A Társaság köteles az okirat aláírásától számított harminc napon belül a cégbírósághoz – letétbe helyezés céljából – benyújtani azt az okiratot is, amely bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számolni. A Társaságot az e pontban meghatározott kötelezettség addig terheli, ameddig az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt áll. 4.1.8. Ha a részvényes egyben a Társaság Igazgatóságának vagy Felügyelő Bizottságának is a tagja, sem ő, sem közeli hozzátartozója a Társasággal – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Társaság üzletszerű tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet.” 2. Az Alapszabály „8.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik” pont alatti felsorolás kiegészül az alábbi „u/-z/” alpontokkal: „u/ a Javadalmazási Szabályzat elfogadása (melyet annak elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni) a Szabályzatban foglaltak alapján a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének egyéb juttatásainak) megállapítása. v/ döntés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről, elmulasztásáról, illetve ezzel kapcsolatban a vagyonnyilatkozat-tételt elmulasztó igazgatósági, felügyelő bizottsági tag visszahívásáról. w/ a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos kizárólagos közgyűlési hatáskörben meghatározott feladatokon kívüli feladatokat ellátó személyek kijelölése. z/ a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási és adatkezelési rendet meghatározó Adatvédelmi Szabályzat elfogadása.” 3. Az Alapszabály „9.2. Az Igazgatóság testületként jár el, hatáskörét az igazgatósági ülésen gyakorolja.” pontjának eddigi szövege törölve, helyette az Alapszabály 9.2. pontjának szövege az alábbi: „9.2. Az Igazgatóság testületként jár el, hatáskörét az igazgatósági ülésen gyakorolja. A részvényes az igazgatóság hatáskörét nem vonhatja el.”
27
4. Az Alapszabály „9.3. Az Igazgatóság tagja jogosult a Társaság alkalmazottaitól bármely ügyben felvilágosítást vagy információt kérni, akik azt haladéktalanul kötelesek megadni.” pontjának eddigi szövege törölve, helyette az Alapszabály 9.3. pontjának szövege az alábbi: „9.3. Az Igazgatóság tagja jogosult a Társaság munkavállalóitól bármely ügyben felvilágosítást vagy információt kérni, akik azt haladéktalanul kötelesek megadni. Az Igazgatóság tagjai kötelesek az üzleti titkot megőrizni.” 5. Az Alapszabály „9.4. Az Igazgatóság legalább 5 és legfeljebb 9 természetes személy tagból áll, akiket a közgyűlés választ meg legfeljebb 3 (három) év időtartamra, a megválasztást követő legfeljebb harmadik üzleti évet lezáró közgyűlés időpontjáig. Az igazgatósági tagi jogviszony a Társaság és a megválasztott között a megválasztást követő harminc napon belül a megválasztott által írásban történt elfogadásával keletkezik.” pontjának eddigi szövege törölve, helyette az Alapszabály 9.4. pontjának szövege az alábbi: „9.4. Az Igazgatóság legalább 5 és legfeljebb 10 természetes személy tagból áll, akiket a közgyűlés választ meg legfeljebb 3 (három) év időtartamra, a megválasztást követő legfeljebb harmadik üzleti évet lezáró közgyűlés időpontjáig. Az igazgatósági tagi jogviszony a Társaság és a megválasztott között a megválasztást követő harminc napon belül a megválasztott által írásban történt elfogadásával keletkezik. Az Igazgatóság tagjai a megválasztásukat követő harminc napon belül, majd azt követően kétévente az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/B. §-ában meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.” 6. Az Alapszabály „10.4. A Felügyelő Bizottsági tagsági viszony a megválasztást elfogadó nyilatkozattal válik hatályossá azzal, hogy a hatályossághoz a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező tag esetében a kézbesítési meghatalmazott megjelölése és a meghatalmazásnak a Társasághoz történő eljuttatása is szükséges.” pontjának eddigi szövege törölve, helyette az Alapszabály 10.4. pontjának szövege az alábbi:
28
„10.4. A Felügyelő Bizottsági tagsági viszony a megválasztást elfogadó nyilatkozattal válik hatályossá azzal, hogy a hatályossághoz a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező tag esetében a kézbesítési meghatalmazott megjelölése és a meghatalmazásnak a Társasághoz történő eljuttatása is szükséges. A Felügyelő Bizottság tagjai a megválasztásukat követő harminc napon belül, majd azt követően kétévente az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/B. §-ában meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.” 7. Az Alapszabály „10.7. A Felügyelő Bizottság első ülésén tagjai közül elnököt választ.” pontjának eddigi szövege törölve, helyette az Alapszabály 10. 7. pontjának szövege az alábbi: „10.7. A Felügyelő Bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az Állami Számvevőszék jelölése alapján megválasztott személyt a részvényesek által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Jelen pont szerinti szabályozás addig hatályos ameddig a Társaság az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt áll.” 8. Az Alapszabály „10.9. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan jelentést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, továbbá a Társaság mérlegét az ehhez kapcsolódó beszámolóval és vagyonkimutatását, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó előterjesztést. Vizsgálatának eredményét a Felügyelő Bizottság ismerteti a közgyűléssel, amely nélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.” pontjának eddigi szövege törölve, helyette az Alapszabály 10.9. pontjának szövege az alábbi: „10.9. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A Felügyelő Bizottság köteles megvitatni a könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az Igazgatóság által tett javaslatot,
29
amely csak a Felügyelő Bizottság egyetértése esetén terjeszthető a közgyűlés elé.” 9. Az Alapszabály „11.4. A könyvvizsgáló a) tájékozódhat a Társaság ügyeinek viteléről, nevezetesen: b)
az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjaitól és a Társaság dolgozóitól felvilágosítást kérhet, betekinthet a Társaság könyveibe, megvizsgálhatja a Társaság pénztárát, értékpapír- és szerződésállományát, bankszámláját, részvétele kötelező a közgyűlésen,
c) a Felügyelő Bizottság és Igazgatóság ülésein részt vehet azzal, hogy részvétele csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.” pontjának eddigi szövege törölve, helyette az Alapszabály 11.4. pontjának szövege az alábbi: „11.4. A könyvvizsgáló a) tájékozódhat a Társaság ügyeinek viteléről, nevezetesen: -
betekinthet a Társaság könyveibe, az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír-állományát, szerződéseit megvizsgálhatja,
b)
köteles részt venni a közgyűlésen,
c)
kezdeményezheti az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein való részvételét, amely csak különösen indokolt esetben utasítható vissza,
d) köteles a Társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.” 10. Az Alapszabály „12./ A vezérigazgató” cím alatti alpontok kiegészülnek az alábbi, új 12.7. számú alponttal: „12.7. A vezérigazgató köteles az Állami Számvevőszéket megkeresni a Felügyelő Bizottság elnökének személyére vonatkozó javaslat megadása érdekében. A javaslattételre lehetőség szerint hatvan napot kell biztosítani.”
30
Egyebekben az Alapszabály – annak tízszer módosított – szövege változatlan. Jelen Alapszabály módosítás a Társaság rendkívüli közgyűlésének 2003. december 4-én meghozott határozatával lép hatályba.
Budapest, 2003. december 4.
………………………………….. közgyűlés elnöke
……………………………………… jegyzőkönyvvezető
……………………………………. hitelesítő
Ellenjegyezte: ..…………………………….. Dr. Vincze Éva az „ANTENNA HUNGÁRIA” Rt. vezető jogtanácsosa jogtanácsosi igazolvány száma: 00350
31
Előterjesztés a 4. napirendi ponthoz: A Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítása.
A 2003. évi XXIV. törvény („Üvegzseb tv.) értelmében szükségessé vált a Felügyelő Bizottság ügyrendjének a módosítása. A módosított Áht. 95/A.§ (2) bekezdésében foglaltak értelmében az állam legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében, ha a jegyzett tőke a kettőszázmillió forintot meghaladja, a Felügyelő Bizottság elnökének a személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, a gazdálkodó szervezet vezetőjének megkeresése alapján. Az Állami Számvevőszék jelölése alapján, a Közgyűlés által megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt Felügyelő Bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A Gt. 34 §-a szerint a Felügyelő Bizottság – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tagjai sorából választ elnököt. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott jogszabályhelyek nem mondják ki direkt módon azt, hogy a Felügyelő Bizottság elnökének az Állami Számvevőszék által jelölt tagot kell megválasztani, - de nyilvánvalóan ez volt a jogszabályalkotó akarata – indokolt e kérdést a Felügyelő Bizottság ügyrendjében rendezni. A fentiek alapján az Antenna Hungária Rt. Felügyelő Bizottságának ügyrendjében az alábbi módosítást javasoljuk: I.
Általános kérdések
1.
A Felügyelő Bizottság ügyrendjének tartalma
Az 1.1. pont után újonnan bekerülő 1.2. pont az alábbi: 1.2. A Felügyelő Bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. A Felügyelő Bizottság elnökét a javaslat alapján a Felügyelő Bizottság tagjai választják meg. A jelenleg 1.2. pont 1.3.-ra módosul az alábbi szöveggel: 1.3. Az ügyrend a fenti 1.2. pont kivételével nem tartalmazza a Gt.-ben és a társaság Alapszabályában szereplő előírásokat, személyi és működési feltételeket, magának a testületnek és tagjainak az ott rögzített feladatait, hatásköreit és jogait. A Felügyelő Bizottság ügyrendjének további részei változatlanok.
32
A 5. napirendi ponthoz kapcsolódó határozati javaslatok: Hozzájárulás a társaság vezető tisztségviselőinek más gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjévé választásához.
Határozati javaslat: A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Lévay Örs az Antenna Hungária Rt. Igazgatóságának elnöke az Antenna Távközlési Szolgáltató Rt. Igazgatóságának tagja legyen.
Határozati javaslat: A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Dr. László Géza az Antenna Hungária Rt. vezérigazgatója és Igazgatóságának tagja az Antenna-Torony Építő és Szolgáltató Rt. Igazgatóságának és az Antenna Multimédia Rt. Igazgatóságának tagja legyen.
33