A
D O K U MEN TÁ CIÓ
N Y I T VAT E R M Ő http://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.5/hu/ •
szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet
•
származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre
•
Nevezd meg!. A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó
•
Így add tovább!. Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a
ÁROPTIMALIZÁLT ÉS HATÉKONY VÉGFELHASZNÁLÓI ALKALMAZÁSOK AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYEKBEN ÉS AZ OKTATÁSBAN.
információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted. •
Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.
•
A szerzői jogok tulajdonosának írásos engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz.
•
Nothing in this license impairs or restricts the author’s moral rights.
Az OpenSource mint csomag és szemlélet bevezetése Magyarországon. 3
HOZZÁFÉRHETŐ, HASZNOS, HATÉKONY
BEVEZETÉS Mi a (computer) software? A számítógéphez kötődő kifejezés, mely nagy általánosságban minden más, mint a hardware („vas”). Régebben software alatt az adatkazettát és a floppy-t (3,5”) is értették. Ma többnyire olyan dolgokat értünk alatta, melyeket valamely programnyelv segítségével hoztak létre, és valamilyen számítógépes eszközön futtathatók. Ezen belül is megkülönböztetünk operációs rendszereket és (vég) felhasználói alkalmazásokat. Az operációs rendszerek a felhasználói alkalmazások írását és működését könnyítik meg, így a felhasználói alkalmazásnak nem kell külön kommunikálnia a hardware egyes elemeivel, ezt helyette elvégzi az operációs rendszer. 5
Példa operációs rendszerekre: Microsoft Windows, Mac OS X, Debian Linux, FreeBSD, Sun Solaris (Unix) Példa felhasználói alkalmazásokra: Microsoft Office csomag, OpenOffice csomag, Microsoft Windows Media Player, VLC Player, Internet Explorer, Mozilla Firefox A felhasználói alkalmazás (application software) A felhasználói alkalmazás segítségével tudják a (vég)felhasználók végrehajtani egy vagy több specifikus feladatukat/feladataikat.
6
Felhasználási területek • ipari automatizáció • üzleti alkalmazások • számítógépes játékok • fizikai és kémiai szimulációs alkalmazások • telekommunikációs alkalmazások (telefon, internet)
• • • • • • •
adatbáziskezelés oktatási alkalmazások orvosi alkalmazások képszerkesztés táblázatkezelés szövegkezelés döntéshozási alkalmazások
A lista további folytatásától eltekintünk, hiszen érezhető mennyi területen kerülnek felhasználásra a számítógépes (felhasználói) alkalmazások. Felhasználó A felhasználó általánosságban az a személy, aki feladatát, célját a számítógép segítségével végzi, éri el. Ezeket a feladatokat, célokat az operációs rendszer és a felhasználói alkalmazások segítségével hajtja végre.
7
Miért jó illetve mire jó a felhasználói alkalmazás? A felhasználói alkalmazások célja, hogy támogassák és vagy fejlesszék a felhasználó munkáját. Gondolom senkinek sem kell mondani, hogy miért vált egyszerűbbé a számítógép által például egy olyan általános feladat, mint a szövegszerkesztés. Termelés és termelékenység A munkának 3 fontos jellemzője van. Minőség, mennyiség, idő.
A felhasználói alkalmazások célja, hogy egy adott feladat adott idő alatt könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban és minél magasabb minőségben legyen elvégezhető.
8
Így a számítástechnikai fejlesztések, alkalmazásfejlesztések támogatása támogatandó cél. Minél jobb alkalmazások kerülnek
a piacra, annál hatékonyabban tudjuk végezni a munkánkat, és képesek leszünk megfelelni a 21. század meghatározó minőségének, a produtktivitásnak. Mi jellemzi a felhasználói alkalmazásokat? Az alkalmazások maguk is termékek, melyeket programozók készítenek ( - ez alól az operációs rendszerek sem kivételek, és bizonyos szempontból tekinthetjük őket is felhasználói alkalmazásoknak, amennyiben specifikus területük a hardware üzemeltetése). A fejlesztés olykor évekig is folyik, míg valóban használható és hatékony alkalmazást kapunk. A sikeres alkalmazások többsége más termékekhez hasonlóan kerül kereskedelmi forgalomba. Vagyis a terméknek adott ára van. A felhasználói alkalmazások is rendelkeznek amortizációval. Ennek létrehozója azonban nem a fizikai állagromlás, hanem az idő másik vas foga. Változnak az igények, csiszolódnak a fejlesztések, újabb módokon tárolódnak adataink, új képességek nyernek teret. A produktivitási versenyben maradáshoz pedig szükséges, hogy mindig a legfrissebb
9
példánnyal, vagyis ahogy a szoftvereknél mondják, verzióval rendelkezzünk. Általában az új verzió olcsóbb, ha már rendelkezünk az adott alkalmazás egy régebbi verziójával. Általánosságban az is elmondható, hogy az új verziók által alapesetben tárolt tartalmak nem olvashatók az alkalmazás régebbi verzióival. Ez is egy kényszer a váltásra, mivel a mai világra még inkább jellemző a csapatmunka, a másokkal való együttműködési „kényszer”, a kompatibilitási problémák miatt hátrányba kerülhetünk.
10
Ár és jogosultságok A felhasználói alkalmazásoknak nemcsak ára, de jogosítványai is vannak. És ez az árral is összefüggésben van. A felhasználói alkalmazások többféle licenccel kaphatók, a 2 fő pénzdíjas csoport az nem kereskedelmi felhasználású (sokszor oktatásinak is nevezett) és az üzleti verzió. Az nem kereskedelmi felhasználású (oktatási) verzió általában teljes, nem csökkentett funkcionalitású. Olcsóbb, azoban üzleti, kereskedelmi célra nem használható. Az oktatási verziót oktatási intézmények és azok hallgatói, diákjai vehetik igénybe.
Valójában ez bizonyos szempontból megtévesztő, hiszen egy olcsónak tűnő programot megtanulunk használni, teljesen uralunk, majd aránytalanul drágábban kell megvásároljuk az üzleti verziót, mikor dolgoznunk - termelnünk - kell vele. (Azonban az olcsó oktatási verziókért állami szinten magas díjakat fizetünk, amely díjak az adófizetőket terhelik.) (Nem mellékesen a Microsoft alkalmazások oktatási verzióját teljes jogú használatra meg sem tudjuk venni, hanem évenkénti licencdíj alapján csak „bérelni” tudjuk azt.) Azonban van alternatíva is, hiszen nem minden alkalmazás pénzdíjas. Az OpenSource (nyílt forráskódú) és a FreeSoftware-k (ingyenes alkalmazások) általában minden díjazás nélkül használhatók, továbbadhatók és módosíthatók - természetesen hasonlóan díjazás nélkül. A támogatottsági problémák miatt persze csak kevés tudja ezek közül felvenni a versenyt fizetős társaikkal, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lennének valóban
11
jól használható, erős programok, csak a közösségi melléállás hiánya korlátja a további fejlesztésnek és terjesztésnek. A nyílt forráskódú (Open Source) alkalmazások alapvetően a közösség felkarolásától függnek - lásd: Netscape Navigator és Mozilla Firefox. Míg a nem nyílt forráskódú, üzleti és oktatási licenccel rendelkező alkalmazások általában egy szervezet felső vezetési döntésének eredményei. Hasonlóan fontos megemlíteni, hogy a közös (és nem nyitott) szabványok „nélkülözése” nagyban hozzájárul a monopóliumok kialakulásához.
12
Gyakorlati példa Ha például egy dokumentumot Microsoft Word formátumban teszünk közzé, mely a Microsoft vállalat saját, jogdíjas formátuma, úgy tulajdonképp kimondatlanul is elvárjuk ezen alkalmazás használatát a továbbiakban. További erős példa a
minőségromlásmentesen méretezhető grafikák szerkesztésére letrejött alkalmazások terén mutatható be, ahol egyes gyártók legfrissebb verziójú fájformátumai nem olvashatók semmilyen más gyártó általi alkalmazással - vagy hibásan olvasható. A közös, szerkeszthető grafikai formátum pedig már majd 10 éve elérhető. Ez az SVG, melyet a W3C Konzorcium fejlesztett ki, akik a HTML ajánlásokat is fejlesztik. A HTML is egy olyan közös szabvány (tartalmak megjelenését leíró nyelv), amely által számos gyártó általi alkalmazással is adott tartalmakat ugyanolyan (vagy nagyon hasonló) kinézettel tudunk megjeleníteni. A Microsoft itt is azzal tett kísérletet a piac monopolizálására, hogy az ajánlásoktól, a szabványoktól eltérő értelmezést adott az általa gyártott operációs rendszer részeként adott internetes böngésző alkalmazásához. Így ugyanazzal a leíró nyelvvel - mely az egységes megjelenítésért jött létre - eltérő megjelenítést kaptunk Internet Explorer 6 és Netscape Navigator, Mozilla vagy Opera böngészők alatt. A közösség ereje azonban
13
legyőzte a Microsoft internetes tartalompiac urálására tett kísérletét. Továbbá ma már az újabb Microsoft böngészők is egyre pontosabban támogatják a szabványos megjelenítést, hiszen a közösség eme kísérlete miatt pártolt el tőle. A nyílt forráskódú Mozilla Firefox jelenleg a piac 47,5%-át uralja, míg az Internet Explorer egyes változatai már csak a piac 37.5%-át. Nagyon fontos adat, hogy mindezt egy olyan környezetben, ahol az internetre csatlakozó operációs rendszer szintjén a Microsoft a piac 88.5%-át uralja. Ez azt jelenti, ha van valós alternatíva, ki tud alakulni az a közösség, mely aktív és egyre növekedő számú felhasználói bázist tud nyújtani egy-egy alkalmazásnak.
(Az adatok 2009 októberi felmérésen alapulnak; Forrás:
14
http://www.w3schools.com/browsers/browsers_stats.asp http://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp )
MENNYIT KÖLTÜNK SOFTWARE VÁSÁRLÁSÁRA? Valójában ez nem is annyira egyszerűen átlátható terület, mint gondolnánk, mivel az egyszeri költségeken felül sok járulékos költsége is van. Induló költségek • ár (egyszeri költség vagy éves díj) • hardver • telepítés • betanítás • licenc-szerver esetén hálózat kiépítése Eseti költségek • hibajavítás • távsegítség • támogatás
15
Folyamatos költségek • verzió-követés • támogatás • (felügyelet) • új szoftver esetleges új hardver-igényének díja (Költségek listája a http://www.exasoft.hu/?q=node/95 alapján.)
16
Milyen kihatásai vannak egy nagy infrastruktúrájú intézményre ezen költségek? Amint azt a fentebbi lista mutatja egy alkalmazás beszerzése több dolgot is magával hoz. Számba kell venni annak típusát, ettől függően változik, hogy igényel-e komolyabb hálózati kiépítést vagy sem, adott rendszerkövetelményeknek kell megfelelnünk, az alkalmazás jellegétől, újdonságától függően gondolnunk kell betanításra, és a későbbiekre nézve ki kell találnunk milyen támogatási csomagot szeretnénk magunknak választani.
És persze tudnunk kell, hogy rövid-, közép- és hosszútávon is megfelel-e az alkalmazás vagy csomag, amit választottunk magunknak. Érdemes tisztázni, hogy a fejlesztés mérföldkövei mennyire tartják szem előtt gazdaságossági igényeinket. Milyen időközönként jön ki új verzió, mennyire növekszik a rendszerigény, és mennyire vesztünk a kompatibilitásból, ha régebbi verziót használunk. Esetleg nemcsak alkalmazást, hanem operációs rendszert is kell majd frissítenünk az új verzióval együtt. Ezen esetben az új operációs rendszer vajon mit ad nekünk, amiért megéri a frissítés. OTTHON mit használ a diák? Az ma már nyilvánvaló, hogy a számítógép beférkőzött a háztartásokba. És a diákok nemcsak az iskola keretein belül ismerkednek az informatikával. Aktív felhasználók. Ennek folyományaként számos alkalmazást használnak. Számos olyanra is szükségük van, melyek az operációs rendszeren belül alapból nem elérhetőek. Ezeket vagy meg kell vásárolják vagy lopott verziót vagy esetleg egy ingyenes alternatívát használnak.
17
Az iskolákban a kijelölt Microsoft csomagokat oktatják, azonban a piac 2 valóban életképes teljesen ingyenes alternatívát is kínál. Az egyik egy valós asztali alkalmazás csomag, az OpenOffice, a másik Google Apps, mely egy online irodai alkalmazáscsomag. De mit tehet a diák, ha a leadás .doc formátumot ír, és egy más alkalmazásban készített .doc fájl esetleg másképp néz ki Wordben megnyitva? Valóban szabad a verseny az irodai alkalmazások piacán, hogy ezt most kiemeljük példaként?
Tények A Microsoft Office csomagból elérhető árú volt a 2003-as csomagnál, 10 000 forintért lehetett megvásárolni a „dobozos csomagot” (CD). Az új verzió nem üzleti célú felhasználásra szánt verziója viszont már nem ilyen olcsó. A licenc 1db gépre való telepítést tartalmaz. 2007-es verzió aktuális ára: 37 000 forint -- Home & Student 2007 standard -- 130 000 forint (korábbi verzióról frissítés: 77 000 forint)
Megjegyzés: Valójában a helyes út nem egy adott programcsomag oktatása lenne, hanem a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, stb. mint olyan oktatása. Az általános alapelvek mindenhol érvényesek, és így sokkal nyitottabbak lesznek a diákok a majdan fellépő, egyes alkalmazások közötti eltérések megoldására. Például máshol van egy adott funkció, kicsit másképp néz ki, stb.
18
Mit kínál az Office 2007? Új .docx formátumot, mely a 2003-as verziókkal nem olvasható. Tehát, ha alapbeállításokkal mentünk el egy dokumentumot, melyet meg kívánunk másokkal is osztani, akkor akaratlanul is igényt alakítunk másokban, hogy használt régebbi terméküket a vélt amortizáció miatt frissebbre cseréljék. Drágább alkalmazáscsomagot.
19
A Home&Student licenc csak otthoni és tanulmányi jellegű felhasználásra ad engedélyt, üzleti felhasználásra a 130 ezer forintos Standard verziót árulják.
A Tisztaszoftver csomag keretében az állam 3 éves licenszszerződés keretében ingyenesen hozzáférhetővé tette a felsőoktatásban résztvevő diákok számára az oktatási verziót. Ez az adófizetőknek 1,75 mrd forintjukba került. Azok is fizettek érte, akik gyermeke nem tanul vagy nem került be felsőoktatási intézménybe.
A verziókövetés újabb kiadás. (Forrás: http://www.tisztaszoftver.hu/index1d3f.html?akt_menu=248 )
1,75 MILLIÁRD = INGYENES? 20
„A Magyar Kormány és a Microsoft 2008. március 21-én 3 évre megújította a Tisztaszoftver program alapját képező licencszerződéseket. … 2009. március 1-től 2010. február 28-ig tartó időszakra...” Tehát 2010 február 28.-a után ismét fizetnünk kell, ha továbbra is „ingyenesen” szeretnénk használni ezen csomagokat. Vajon ez tényleg olyan olcsó?
21
Mit kínál például az OpenOffice? Nyitott szabványokat, teljes ingyenességet, felhasználási célban szabadságot. Online támogatást (elérhető tudásbázis). Platformok közti átjárhatóságot. A fejlesztésbe akárki becsatlakozhat. Persze másként néz ki a kezelőfelülete, ezért a Microsoft után “újra meg kell tanulnunk használni” egy hasonló alkalmazáscsomagot. De vajon túl nagy ár lenne ez? » http://index.hu/belfold/2009/09/30/a_sporolas_nagy_ervagas_lenne_az_allam_
„Az Office 2007 megjelenése óta uniós tagállamok egész sora (Hollandia, Belgium, Franciaország, Lengyelország, Norvégia, Dánia) döntött úgy, hogy az MS-termékek helyett a nyílt szoftvereket alkalmazza. Olyan európai kormányzat pedig még nincs, ahol központilag bevezették volna a 2007-es csomagot, így lényegében Magyarország lenne az amerikai szoftverbirodalom európai pilotprojektje. Az irodai csomag legutóbbi verziója ugyanis drága, és az elemzések szerint felesleges, mert új funkciói nem sok konkrét hasznot nem hoznak a korábbi csomagokhoz képest használóinak.
bevasarlo_cegenek/
22
„Az oktatás során a cél nemcsak a szakmai tudás, hanem egy szemléletmód elsajátítása is. Hogyan várjuk el a később szakemberektől a nyitottságot az újdonságokra a fejlesztésekre, ha nem neveljük beléjük ezt a kódot?”
Az MS Office 2007-re történő átállás ráadásul nem egy közönséges verziófrissítés, mivel az új alapértelmezett dokumentumformátum miatt a csomag a korábbi verziókkal korlátozottan kompatibilis. Ezért a zökkenőmentes kommunikáció érdekében – ha már elkezdték – mindenhol végre kell hajtani az átállást, ami a beszerzésre fordított milliárdok mellett rengeteg oktatási költséggel járna, és újabb évekre blokkolná az olcsóbb lehetőségek bevezetését.”
23
NYITVATERMŐ – ALTERNATÍV MODELL Ároptimalizált és hatékony végfelhasználói alkalmazások az állami intézményekben és az oktatásban. Hogyan lehetne az adót produktívan elkölteni? „Az adó magán- vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.” „Az adók talán legfontosabb funkciója az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének biztosítása, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek működésének fenntartása.” – vajon az állampolgárok ebből ki kell maradjanak?
25
Jelenleg az állam többnyire speciális célszoftvereket fejlesztet, melyek sikeressége avagy használhatósága erősen kétséges. (lásd: ABEV) Az általános felhasználású irodai alkalmazásokra újabb és újabb licenc szerződések köttetnek, és nemcsak a használatért, de a karbantartásért, segítségért, stb. is fizetünk. Hiába a rengeteg belefektett pénz, a szoftver valójában mégsem lesz a miénk, illetve a hardverhez kötött licencek az eszközfrissítés szükségességével szintén megszűnnek.
26
Ekkora méretekben az amortizáció és az előnytelen licenc szerződések hatalmas mennyiségű pénzeket emésztenek fel, gyakorlatilag feleslegesen. Nem marad maradandó érték a kezünkben, ráadásul az adófizetők semmilyen hasznát nem látják ennek, a megvásárolt alkalmazásokat az intézmények használják, és az adófizetőknek ehhez igazodva maguknak is ugyanazokat az alkalmazásokat kell megvásárolják. Vagyis kis túlzással duplán kell fizetniük érte.
Közös érdekünk tehát egy gazdaságosabb modell keresése. AZ ÚT EGY ALTERNATÍV MODELL FELÉ A számítástechnika korában ma már alanyi és nemzeti szintű érdek is, hogy bekapcsolódhassunk a globális informatikai infrastruktúrába, és mindezt hatékonyan legyünk képesek megtenni. Az ehhez vezető utat egy másik, szintén infrastruktúrális példával tudom érzékeltetni. Az állam az adófizetők pénzéből fejleszti a közelekedési infrastruktúrát, például utakat épít. Ez az software, az alkalmazás, az állam pedig a fejlesztő, az út pedig köztulajdon lesz. Így az adófizetőknek, az állampolgároknak már csak az eszközt, az autót, hardware-t (eszköz, „vas”) kell megvenniük, hogy használni tudják az utakat, a software-t, ami végülis az övék is, és az adón felül nem jár egyéb költséggel. És ami még fontosabb, nemcsak az állampolgárok, hanem mások is használhatják őket. Természetesen a fizetős utak, autópályák eme példa gyenge láncszeme, hiszen az
27
28
adófizető ott is duplán fizet, viszont az autópálya az köztulajdon, mondjuk olyan, mintha a Microsoft Word licenc tulajdonát Magyarország is birtokolná. Vagy mondhatjuk azt is, hogy az állam mellé becsatlakozott magántőkét fizetjük így vissza. Viszont a termék a miénk lesz. A közlekedési hálózat létezése és fejlesztése is az ország közös érdeke, hiszen így rövidülnek az utazások idejei, eljuthatunk országon belül és kívül bárhova, serkenti a gazdasági fejlődést.
fentebbi példa is bemutatta, az állam - természetesen az eddig másféle szoftverre költött pénzek átcsoportosításával - fedezné az új szoftverek fejlesztését, melyeket az állami apparátusok és az állampolgárok, adófizetők, akár üzleti társaságok is az adón felüli egyéb díjazás nélkül használhatnának.
És azt hiszem az utolsó a kulcsszó, egy állami fejlesztés, mely nemcsak köztulajdon, de olyan tényező, mely a gazdaságunkra pozitív hatással van.
Üzleti (és államgazdasági) profit Ahogy már korábban azt bemutattuk, a felhasználói alkalmazások (software-k) a felhasználók munkáját hivatottak segíteni, hatékonyságukat és termelékenységüket hivatottak fokozni, könnyebbé, jobbá tenni. Ha a jelen helyzet szerinti software díjakat nem kell ezután software vásárlásra költeni - ezek akár több százezer vagy milliós tételek -, akkor jelentős pénzeket lehet átcsoportosítani egy-egy gazdasági társaságon belüli más tevékenységre. Ez gazdasági növekedéssel jár, ha pedig nő a jövedelem, akkor az állam
Termékfejlesztés támogatása Az állam érdeke az olyan termékfejlesztések támogatása lenne, melyek teljes felhasználási licence nincs elzárva előle, illetve nemcsak a közigazgatás számára hasznos és használható, hanem az adófizetők (állampolgárok) felé is nyitottak. Vagyis ahogy a
Természetesen mindez akkor éri meg, ha a közérdeken kívül haszon is van rajta.
29
számára több pénz folyik be adó címén. Vagyis a befektetett pénz elkezd termelni, megtérülni. Az állam nem kell drágán vásároljon olyan alkalmazásokat, melyek végül nem is lesznek valós tulajdonai, közérdeket nem szolgálnak, és másokat is kiadásuk növelésére kényszerítenek. A megtakarítás a haszon, hiszen a megtakarított összegek más fejlesztésekbe, szektorokba csoportosíthatók át. Megjegyzés: A fenntartható fejlődés mint szemlélet kezd egyre fontosabbá válni. A bevétel folytonos növelése, amint azt tapasztalhattuk, rövid távon is válságba torkollik, így a megtakarításokkal elért tőke (fejlesztési) alap lehet az új gazdasági szemlélet
tulajdonképp kifizetik ezen szoftverek árát, miért is ne kaphatnának hát hozzáférést hozzájuk. Így a felhasználói alkalmazásokat tulajdonképp „észrevétlenül”, extra anyagi költség nélkül fizetnék ki. A fejlesztés megtérülése az adófizetők számára a rendszer részét képezné. A közösségi igények diktálta fejlesztés, a nyitottság a változatosságra, szabadságra és a fejlesztés sokszínűségére valós sikereket hozhat. Lásd: Mozilla Firefox. Bárki fejleszthet hozzá kiegészítőket, amelyeket mások szabadon felhasználhatnak vagy részt vehet magának az alkalmazásnak is a fejlesztésében. A közösség kiválasztja és segíti azokat a fejlesztéseket, melyek igényeiket a legjobban kiszolgálják.
alappillére.
30
Társadalmi profit Az adófizetők pénze nemcsak a közigazgatási infrastruktúra által, hanem az általuk támasztott igényeket is kiszolgálná. Hiszen
Társadalmi nyereség és nem utolsósorban győzelem, ha az adóforintok termékké, bevétellé, haszonná alakulnak az amortizáció és a folyamatos veszteséges kiadások helyett. Mindez tulajdonképp egy egyszerű szemléletváltástól.
31
Mi is ez a szemléletváltás? És hol jön létre? Pontosabban a jó kérdés, hogy hol kell létrehozni. – Ott, ahol a szakmák megalapozásra kerülnek, az oktatásban, ezenbelül is elsősorban a felsőoktatásban. EGYETEMEK BEVONÁSA
32
Az oktatás előnye, hogy nem kell rábízzuk a diákra a döntést, hiszen az Ő és a társadalom érdekében helyette is meghozhatjuk - ez az oktatás befejezése után már nem igaz. Ez bár egy kicsit diktatórikusan hangzik, annyira mégsem az, és így a diák is részt vesz abban a folyamatban, ami végül társadalmi profitot hoz létre.
Tanrendbe építés - „seamless integration” Gyakorlatilag logikus lépés a fejlesztés beépítése a tanrendbe, hogy ezáltal biztosítsuk az állandó és megfelelő mennyiségű fejlesztői bázist. A hallgatónak ez csak egy tanegység, melyet kötelező lesz elvégeznie, a tanár is kamatozhat belőle, hiszen tudását a gyakorlattal ütköztetheti, a diáknak hiteles példát nyújthat, a fejlesztés költségei pedig észrevétlenül épülnek be, minimálisan terhelve az oktatási költségeket. Ezt a minimális növekedést a másik oldalon tett megtakarítás sokszorosan finanszírozni fogja. Az oktatásban résztvevők tömege nemcsak egy hatalmas közösséget képez, hanem érdekelt is a szakmai fejlődésben. PROFIT AZ EGYETEMEK SZÁMÁRA Ezzel megteremtődik a szakmai gyakorlat lehetősége az egyetemi kereteken belül. És ebben minden szakma számára adódhatna lehetőség, hogy a maga területével foglalkozva részt vegyen a
33
34
fejlesztésekben. Természetesen egy-egy fejlesztés nem kell, hogy önálló projekt legyen, a már létező projektekbe való bekapcsolódás is is ugyanolyan potenciálokkal rendelkezik. Így a fejlesztések megfelelő közösségi támogatást használatot és fejlesztési segítséget kapnának. Dokumentáció, támogatási segítség, fordítás, visszajelzés, hibajelentés, programozás, hibajavítás mind ugyanolyan értékes része egy-egy alkalmazásnak, hiszen máskülönben ezekért komoly pénzeket fizetünk. A folyamatos emberi erőforrás biztosítása ezen feladatokra hatalmas segítség.
egységes megjelenítés-, és a szabvány pontos alkalmazásának terén az OpenSource fejlesztéseknek köszönhetjük a legnagyobb eredményeket. Ez az egyre jobb minőségű honlapok létrejöttét segítette elő, mely mindannyiunk érdekét szolgálja.)
Az OpenSource mint olyan Az OpenSource projektek nemzeteket áthidaló, közös érdekeket és értékeket szolgáló fejlesztések, mindenki ingyenesen használhatja és építheti őket, így közösségi tulajdonná és értékké válnak. Serkentik a közös szabványok használatát és kialakulását, kompatibilitásra és nyitottságra törekszenek. (Gondoljunk csak arra, hogy a honlapok is közös szabvány alapján épülnek fel, ami a HTML nyelv. Ha nem egységes a megjelenítés, akkor mit sem ér. Egyébként az
Példa: Szövegszerkesztőt mindenki használ. Így ez egy nagyon kézenfekvő példa.
Az OpenSource fejlesztéseknél a felhasználó és a fejlesztő ugyanolyan értékes. Hiszen a fejlesztés csak akkor nyerhet teret, ha elegendő felhasználó van, így közösségi alap és igény jön létre a fejlesztés folytatására, támogatási potenciált tud szerezni magának.
Lévén általános használatú alkalmazás, a visszajelzés minden oldalról hasznos, természetesen a lényeg, hogy legyen visszajelzés, és ehhez elengedhetetlen a használat. A bölcsészkarokról jöhetnek jól megfogalmazott visszajelzések, igények, hiszen maguk is tartalomelőállítók. Dokumentációt
35
írhatnak, melynél a megfogalmazás pontossága és minősége nagyon fontos. Elkészíthetik a szükséges tartalmakat az alkalmazás honlapjára, kreatív szövegírás a promóciónál. Az alkalmazott művészeti egyetemek a használhatóságban, vizuális megjelenésben, működésben, interaktivitásban, a promóciós anyagok tartalmainak vizuális kommunikációjában honlapok vizuális megjelenésében tudnak segédkezni. A programozók fejleszthetik az alkalmazást magát vagy a fejlesztést támogató egyéb alkalmazásokat, mint honlap, annak szerkezeti felépítése, tartalomkezelő rendszere, hogy például könnyebben lehessen visszajelzést, dokumentációt írni. A közgazdászok működő pénzügyi modellben, marketing stratégia felépítésében tudnak segédkezni. A kommunikációs szakok a PR és egyéb marketing anyagok létrehozásához tudják tudásukat hozzátenni, akár hogyan-használjuk videok készítésével a dokumentációt, és mások tanulási folyamatát megkönnyíteni. 36
Létrejöhet a az egyetemek közti kommunikáció, és ami fontosabb, létrejöhet az élet mintájára a szakmák közötti kommunikáció, együttműködés. Az egyetemek közti verseny valós platformját képezheti a fejlesztésekben való részvétel és sikeresség. Mi lenne jobb mércéje annak, hogy a leendő diákok választhassanak hova érdemes továbbtanulni menni? Valós platform, hiszen a fejlesztésekbe fektetett idő mérhető, az eredmény és a hatékonyság pedig látható, a növekvő felhasználói közösség a siker döntő mutatója. Döntési kritérium azok számára, akik tudják, hogy a legjobb egyetemeken a leghasználhatóbb képzéseken szeretnének résztvenni. 37
adó társadalom
használat bevonás + =innováció fejlesztés
profit
diákok egyetemek 38
39
PROFIT A DIÁK SZÁMÁRA
MOST
szakmai gyakorlat, élő munkatapasztalat Az egyetem alatt olyan projektekbe tud bekapcsolódni, melyek állandó igényt jelentenek a fejlődésre, ezzel pedig versenyt hoz létre másokkal szemben, a verseny valós értékekre alapul, és így a részvételben mások is motiválttá válnak.
40
MOTIVÁCIÓ: • dicsőség, ismertség, elismertség • szakmai elismerés • munkalehetőség • tapasztalatszerzés
JÖVŐBEN
amennyiben jó teljesítményt nyújt, a piac tulajdonképpen automatikusan felszívja, ami munkalehetőséget és további karrierhez fontos kapcsolatok kiépülését jelenti A projekteken keresztül a diákok kapcsolatokra tehetnek szert, munkájuk valódi bizonyíték a piac számára, és emellet még mindannyiunk számára is értéket állítanak elő.
» szakmai tudás és látásmód elsajátítása 41
ELŐNYÖK
jobb alkalmazások (software) -- nagyobb hatékonyság,
// A projekt létrejöttéhez irányított stratégia alapján a segítségnyújtást, támogatást és fejlesztési irányvonalakat összevonó és igazgató szolgáltatások kialakítása is szükséges.
termelékenység növekedése nagy közösség -- a szabványok lefektetése és használata „elengedhetetlen igényként jelentkezik” (must have), mert enélkül nem megy a kommunikáció -- ez segít a fontosságuk megértésében és a további népszerűsödésben
Kell egy felügyeleti szerv, mely az egyetemek, tanárok és diákok koordinációját végzi, az eligazodásukat segíti a nyílt forráskódú projektek között. Ezt a szolgáltatást biztosítja a NYITVATERMŐ projekt. //
TANULSÁG Minden oldalon érték és haszon keletkezik. Közös tudás épül. Mindenki által hozzáférhető, hasznos és hatékony termékek készülnek. 42
43
Források » http://www.origo.hu/techbazis/szamitogep/20070524linuxwindows.html
» http://en.wikipedia.org/wiki/Open_Source_history
» http://index.hu/belfold/2009/09/30/a_sporolas_nagy_ervagas_lenne_az_allam_
» http://en.wikipedia.org/wiki/Free_and_open_source_software
bevasarlo_cegenek/
» http://en.wikipedia.org/wiki/Free_Software_Foundation » http://index.hu/belfold/06lms/ » http://en.wikipedia.org/wiki/The_Free_Software_Definition » http://www.exasoft.hu/?q=node/95 » http://en.wikipedia.org/wiki/Open_Source_Definition » http://en.wikipedia.org/wiki/Computer_software » http://en.wikipedia.org/wiki/Debian_Free_Software_Guidelines » http://en.wikipedia.org/wiki/Application_software » http://en.wikipedia.org/wiki/Open_source_initiative » http://en.wikipedia.org/wiki/Operating_system » http://www.tisztaszoftver.hu/index1d3f.html?akt_menu=248 44
» http://en.wikipedia.org/wiki/Open_source
45
IMPRESSZUM Írta, szerkesztette és tördelte: Sinka Szabolcs Témavezető tanár: Cosovan Attila
A projekt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Formatervező szakának Designkommunikációs kurzusa keretében jött létre.
A kiadvány Liberation betűcsalád Serif és Sans változataival lett szedve, melyek ingyenesen használhatók.
Elérhetőség:
[email protected] 46
E GÉ V
