A csontok proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozásai
A csontok proliferatí proliferatív elvá elváltozá ltozásai
A csont proliferatív elváltozásai két formában mutatkoznak • vagy a csontgerendákra újabb csontrétegek rakódnak rá és esetleg új csontgerendák is képzıdnek • a csontállomány megszaporodása úgy jön létre, hogy a csont külsı és belsı felületén új csontszigetek képzıdnek – Fokozott igénybevétel hatására kialakuló osteosclerosis – Hormonális hatásra kialakuló osteosclerosis • csont- (mész-)tárolás
– Vírus okozta osteosclerosis • osteopetrosis
– A csonthártya izgalma miatt létrejövı spongiosus szerkezető csontos növedékek • osteophyták
– Különbözı okokra kialakuló tömör csontos növedékek • exostosisok és endostosisok
Fokozott igé igénybevé nybevétel hatá hatására kialakuló ó osteosclerosis kialakul Osteosclerosis • a csont spongiosus állománya tömörré válik • a csont kompakt állománya pedig megvastagodik Fokozott igénybevételre • részben olyan madarak lábcsontjaiban, amelyek a másik lábukat nem használják – tibiacsontban, lábközépcsontban – emiatt ez az oldali láb fokozottan megterhelt
• fokozott megterhelés fordul elı a 6. hátcsigolya testében is
CsontCsont- (mé (mészsz-)tá )tárolá rolás a csö csövescsontokban • a tojástermelésre való felkészülés során • ösztrogénhatásra élettani jelenségként • a csöves csontokban a csontvelı helyét újonnan képzıdött csontszövet foglalja el – az elváltozás az epiphysisben kezdıdik
• osteothesaurismosis • osteomyelosclerosis • a csöves csontok kívülrıl nem szenvednek alakváltozást • az elváltozás a csontok felvágása után vehetı észre – a sorvadó csontvelıt helyett, tojó madarakban a májban és a lépben erythrocytopoeticus és myelocytopoeticus szigetek alakulnak ki
CsontCsont- (mé (mészsz-)tá )tárolá rolás a csö csövescsontokban • a tojásrakás közben a tojáshéj-képzıdéséhez szükséges CaCO3-ot • részben a csontokban tárolt készletbıl • részben a folyamatosan felvett takarmányból biztosítják az állatok • ha a madárállományok a termelésre való felkészítés során, nem jutnak elegendı ásványi anyaghoz…… • a termelés közben ezt a tartalékot hamar felélik • a tojástermelés vége felé gyakori, hogy a tárolt mésztartalék elfogy • Ca-hiányában akár Ca-hiányos tetania is kialakulhat
1
Osteopetrosis • a leukosis/sarcoma víruscsoportba tartozó retrovírus okozta bántalom tyúkban – a csontállomány megszaporodik (hyperostosis) – és tömörül (sclerosis)
• az elváltozás testszerte mutatkozik – legkifejezettebben a szárnyak és a lábak hosszú csöves csontjaiban – kifejezett elváltozások figyelhetık meg a sípcsontban (os tibiotarsale) és a lábközépcsontban (os metatarsale)
• a csontállomány megszaporodása a diaphysben a legkifejezettebb és az ízületi végek felé csökken a csontképzıdés mértéke • a csöves csontok orsószerően megvastagodnak • a beteg madarak lábai oszlopszerőek
Osteopetrosis • a csontszaporulat miatt a diaphysisben a csont velıürege megszőkül vagy eltőnik – csontvelı csak az ízületi végek közelében marad
• a csontállomány úgy szaporodiik meg, hogy a csont kompakt rétege átépül – mind a periostálisan – mind endostálisan
• tömör csontgerendák képzıdnek • a csontgerendákban változatos alakzatokba rendezıdı csontosodási centrumok figyelhetık meg • a csontosodási centrumokat éles határú záródási vonal zárja le – a kórszövettani vizsgálat során a csontállomány mozaikszerő szerkezetet mutat
2
Osteophytá Osteophyták A csonthártya izgalma miatt létrejövı spongiosus szerkezető csontos növedékek • A csontok felszínén – kialakult laza, lyukacsos szerkezető körülírt növedékek – osteoid szövetbıl, porcszigetekbıl vagy rostosfonatos csontgerendákból épülnek fel – üregeik csontvelıt is tartalmazhatnak – gyakran egyenetlen felületőek
• Kialakulás: – a csonthártya izgalmára vezethetı vissza • gyulladás, toxikus behatás
Exostosisok, Exostosisok, endostosisok Különbözı okokra kialakuló tömör csontos növedékek • a csontok külsı vagy belsı felületén kialakuló tömör csontos növedékek – az exostosisok az osteophytákból alakulnak ki – az endostosis a csont belsı felületének izgalma következtében jön létre
Ízületgyulladá letgyulladások
Az ízületek kó kórbonctana
• gyakorta az ízület- és ínhüvelygyulladás együtt fordul elı • ezt az elnevezésben is jelezni kell – ugyanakkor van külön csak ízületgyulladás – és van külön csak ínhüvelygyulladás
• Formái: – – – –
Fizikai hatásokra kialakuló ízületgyulladás Kémiai anyag okozta ízületgyulladás Baktériumok okozta ízületgyulladás Vírusok okozta ízületgyulladás • Orthoreovírusok okozta ízület- (ínhüvely- és nyálkatömlı-) gyulladás • fertızı synovialitis
3
Bakté Baktériumok okozta ízületgyulladá letgyulladás
Ízületlet- és ínhü nhüvelygyulladá velygyulladások
• Staphylococcus aureus okozta ízületgyulladás • Mycoplasma synoviae okozta ízületgyulladás (fertızı synovialitis)
• Fizikai hatásokra kialakuló gyulladás
Egyéb baktériumok okozta ízület- és ínhüvelygyulladás • E. coli baktériumok okozta ízületgyulladás • Riemerellosis során kialakuló ízületgyulladás – anatipestifer-betegség
• • • • •
Ízületgyulladás baromfityphus során Madarak paratyphusa során kialakuló ízületgyulladás Ízületgyulladás baromficholera esetén Sertésorbánc baktériumok okozta ízületgyulladás Yersiniosis során kialakuló ízületgyulladás
– az ízület és ínhüvely huzamosabb idın át történı megerıltetı igénybevételét követıen • pl. nagy távolságon lábon hajtás /liba/ • egyoldali végtag ízületeinek túlzott terhelése a másik végtag fájdalma miatt stb.
– aszeptikus savós (ízület- és) ínhüvelygyulladás
• Kémiai anyag okozta ízületgyulladás • Baktériumok okozta ízületgyulladás • Vírusok okozta ízületgyulladás
Aszeptikus ínhü nhüvelygyulladá velygyulladás általában savós, ritkán savós-fibrines gyulladásként mutatkozik • a heveny savós aszeptikus gyulladás egyik formája – az ínhüvelyben történı folyadék felhalmozódással jár • „inhüvelypók” kialakulásával
– tendovaginitis acuta serosa – savós-fibrines gyulladás ínhüvely-köszvény esetén alakul ki
• idült esetben – vagy nem marad folyadék • tendovaginitis chronica sicca
– vagy éppen nagymennyiségő folyadék halmozódik fel • hydrops tendovaginale
– a folyadék felhalmozódás miatt diverticulumhoz hasonló kiöblösödés is kialakulhat az ínhüvely falában • hygroma tendovaginale
– ez utóbbi csirkében és pulykában is elıfordul
Kémiai anyag okozta ízületlet- és ínhü nhüvelygyulladá velygyulladás Húgysavas sók okozta (ízület) és ínhüvelygyulladás • (ízületi és ínhüvely- köszvény) – a húgysavas sók az ízületi és az ínhüvely-nedvben is megjelennek, amibıl kicsapódnak – a K- és Na-urátok hatására a synovialis hártya irritációja alakul ki, ami gyulladásos reakciót eredményez – savós-fibrines izzadmány jelenik meg
• az ízület és ínhüvely üregében aszeptikus gyulladás alakul ki – a kicsapódott húgysavas sók vagy nedves gipszmasszára emlékeztetı állagú anyagként – vagy száraz gipszszerő anyag formájában mutatkoznak – a húgysavas sók az ízület környéki bır alatti kötıszövetben is kicsapódhatnak
4
Bakté Baktériumok okozta ízületlet- és ínhü nhüvelygyulladá velygyulladás • Staphylococcusok okozta – gennyes ízület- és ínhüvelygyulladás
• Mycoplasma synoviae okozta – ízület-, ínhüvely- és nyálkatömlı-gyulladás
• Egyéb baktériumok okozta – ízület- és ínhüvelygyulladás
• Szeptikus gyulladás – – – – – – –
savós savós-fibrines gennyes eves proliferatív lymphocytás idült
Staphylococcus aureus okozta ízületlet- és ínhü nhüvelygyulladá velygyulladás A staphylococcosis • Bacteriaemiával vagy szeptikaemiával (szepszissel) járó kórformáiban – savós-fibrines-gennyes ízület- és ínhüvelygyulladás • Neve: a staphylococcosis ízület- és/vagy ínhüvelygyulladással járó kórformája • az élettani viszonyok között legjobban megterhelt ízületekben és ínhüvelyekben alakul ki – coxofemoralis, tarsometatarsalis, metatarsophalangealis stb. – repülı madarakban elsısorban a szárny ízületei betegednek meg
• •
vagy elsıdleges (önálló) bántalom vagy másodlagos kórkép – az ízületben (és ínhüvelyben) elızetesen más kórokozók (pl. Mycoplasma synoviae, orthoreovírusok stb.) már kóros folyamatokat alakítottak ki – az ízület elızetesen gyengített helyként (locus minoris resistenciae) szerepel
•
A gennyes gyulladás következtében – károsodik az ízületi porc (usuratio) – a gennyes gyulladás ráterjedhet a környezetére • pl. a csont állományára
Mycoplasma synoviae okozta ízületlet-, ínhü ü velyé s nyá á lkatö ö mlı ı gyulladá nh vely ny lkat ml gyulladás • fertızı synovialitis • a kórokozó különös affinitással rendelkezik a synovialis nyálkahártyával bélelt szervek iránt – ízületek, ínhüvelyek, nyálkatömlık
• ízületgyulladás alakul ki – savós, savós-fibrines-(gennyes) – elhúzódó esetben a synovialis réteg hyperplasiájával járó gyulladás – az elváltozás gyakran Staphylococcus aureus-szal felülfertızıdik – és a gyulladás jellege gennyessé változik
• Elıfordulás: – leginkább csirkében, tojótyúkokban, növendék és felnıtt pulykában találkozhatunk a bántalommal
5
Egyé Egyéb bakté baktériumok okozta ízületlet- és ínhü nhüvelygyulladá velygyulladás Általában savós-fibrines-(gennyes) gyulladás • E. coli baktériumok • Riemerella anatipestifer • Salmonella gallinarum • más Salmonella-fajok • Pasteurella multocida • Erysipelothrix rhusiopathiae • Yersinia pseudotuberculosis • stb.
Orthoreoví Orthoreovírusok okozta ízületlet-, ínhü nhüvelyvely- és nyá nyálkatö lkatömlı mlı-gyulladá gyulladás • •
fertızı synovialitis az orthoreovírusok kedvelik a synovialis nyálkahártyákat – különösen a tripszinnel szemben érzékeny törzsek – a (tripszinrezisztens) vírusok kezdetben a bél nyálkahártyájában szaporodnak
•
Fertızıdés: – vagy még a tojásban fertızıdnek – vagy vírusürítı társaiktól per os fertızıdnek • orofecalisan
•
más (tripszinnel szemben érzékeny) törzsek elsısorban a légutakon és bırsérüléseken át jutnak a szervezetbe – a bemeneti kapuban való elszaporodásukat követıen viraemiát okoznak – a viraemia sok madárban észrevétlen marad – viraemia során jutnak el az ízületekbe, az ínhüvelyekbe, valamint a synovialis nyálkahártyával bélelt nyálkatömlıkbe – itt a synovialis hámsejtekben szaporodnak tovább
Orthoreoví Orthoreovírusok okozta ízületlet-, ínhü nhüvelyvely- és nyá nyálkatö lkatömlı mlıgyulladá gyulladás • Elváltozás: – a vírusszaporodás hatására savós, majd savós-fibrines(gennyes) ízületgyulladás alakul ki. • a vírusok, illetve antigénjeik tartós jelenléte miatt a gyulladás idültté válik • a subsynovialis rétegbıl granulációs szövet tör elı, amely a synovialis bolyhokban is sarjadzik • a sarjszövet az ízületi tokra is ráterjed, amely kollagénrostos kötıszövettel szövıdik át • a kötıszövet késıbb felrostozódik
• Elıfordulás: – csirkében, növendék és felnıtt tyúkban, növendék pulykában, libában és mosuszkacsában találkozhatunk a bántalommal
• az elváltozás még a heveny-félheveny szakaszban Staphylococcus aureusszal felülfertızıdhet – ilyenkor a gyulladás gennyes jellegő lesz
• pulykában és tyúkban elıfordul, hogy az orthoreovírusok okozta ízületgyulladáshoz társfertızésként Mycoplasma synoviae is csatlakozik
6
A liba és a mosuszkacsa orthoreoví orthoreovírusok okozta betegsé betegsége • Kórokozó: – a csirkék és tyúkok orthoreovírusaitól eltérı reovírus
• • • •
Fertızıdés: mint a csirkéknél Kórfejlıdés: hasonló a csirkében ismertekhez a bántalom bélformája nem ismert az orthoreovírus-viraemia elhullással járó megbetegedéssel jár – fıleg fiatal állatokban
• és ismert a betegség ízület- és ínhüvelygyulladással járó formája is
7
A csontvá csontvázizomzat patholó pathológiá giája
Regresszí Regresszív elvá elváltozá ltozások • • • • •
atrophia zavaros duzzadás vakuolás-hydropicus elfajulás zsíros elfajulás elhalás – vázizomrost-(vázizomsejt-)elhalás • szakaszos elhalás vagy szegmentális necrosis • hyalinos, viaszos vagy Zenker-elfajulás (elhalás)
– vázizomelhalás • vázizomrostcsoport elhalás (részleges vázizomelhalás) • teljes vázizomelhalás • a vázizomzat kiterjedt elhalása
Regresszí Regresszív elvá elváltozá ltozásokkal járó vázizombá zizombántalmak • Szinonímák: – myopathia – vázizom-dystrophia – vázizomelhalás
• Formái: – Dietetikus okokra visszavezethetı vázizomdystrophia – Toxikus vázizom-dystrophia – Alkati tényezıkre visszavezethetı regresszív elváltozások a vázizomzatban – Egyéb terheléses myopathiák – Az endokrin szervek mőködészavarára visszavezethetı vázizom-dystrophia – Fertızı betegségek során kialakuló vázizom-dystrophia
8
Dietetikus okokra visszavezethetı visszavezethetı vázizomdystrophia • nutritiv vázizomdystrophia – nutritional muscular degeneration
• elsısorban az E-vitamin hiánya során alakul ki – fiatal madarakban a kéntartalmú aminosavak egyidejő hiánya
• Elıfordulás: – csirkében, pulykapipében, kislibában, kiskacsában – a nyakizmokban, a mellizmokban és szívizomzatban • a vállöv-, a comb-, és a lábszár izmain kívül
• Megjelenés: – az állatok izmai világosak – az elváltozások vázizom-dystrophiában mutatkoznak • szegmentális vázizomsejt-elhalás
Dietetikus okokra visszavezethetı visszavezethetı vázizomdystrophia • E-vitamin- és kéntartalmú aminosavak hiánya esetén izomelfajulás a vázizomzaton kívül – a szívizomzatban önállóan – valamint a zúzógyomor izomzatában – és a bél sima izomzatában is elıfordul
• E-vitamin- és szelén-hiány esetén más szervek elváltozásai is társulhatnak a kórképhez – fıként csirkében és növendék tyúkban – pl. csirkében • az agyvelı (encephalomalatia) • vagy a bır alatti kötıszövet (exsudatív diathesis)
Toxikus vázizomzizom-dystrophia • adriamycin és a monenzin myotoxicus • az intramuscularis injekciók lokális részleges vázizomnecrosist okoznak – pl. az antibiotikumok • klóramfenikol, oxitetraciklin
• a fémek csoportjába tartozó vegyületek okozhatnak túladagolás esetén disszeminált gócos szegmentális vázizom necrosist – Cu, Co, Fe, Ag, Cd, Zn és a Hg és egyes vegyületeik
• néhány, a nem fémek csoportjába tartozó vegyületrıl tudott, hogy túladagolásuk szintén szegmentális vázizom necrosissal jár
Toxikus vázizomzizom-dystrophia Monenzin-mérgezés • az ionophor antibiotikumok közül a monenzin okozza a legtöbb vázizomdystrophiát – a monenzin önmagában is túladagolás esetén – továbbá más gyógyszerekkel együtt adagolva terápiás adagban (interakcióban) is képes szegmentális vázizomrost necrosist okozni • pl. klóramfenikollal, tiamulinnal stb.
• az elváltozások leginkább az I-es típusú (vörös) vázizomrostokban alakulnak ki • leginkább brojlercsirkében találkozhatunk a bántalommal – némelykor pl. tömött libában a szívizomzat regresszív elváltozása (elhalása) áll a kórkép elıterében
– szelén, tellurium és a kén
9
Alkati té tényezı nyezıkre visszavezethetı visszavezethetı regresszí í v elvá á ltozá á sok a vá regressz elv ltoz vázizomzatban • A nagy teljesítményekre képes brojlercsirkeés pulykafajtákban – mind fiatal – mind pedig felnıtt korban alakulnak ki
• sokszor terhelés hatására manifesztálódik az izomelváltozás – kézbefogás, szállítás, mozgás, izgalom, egyéb stresszorok stb.
A brojlercsirke és a pulyka mé mély mellizomelhalá á sa mellizomelhal • green muscle disease, Oregon-disease • a hústípusú brojlercsirkék és a növendék pulykák alkati bántalma – de elıfordul felnıtt korban is
• a tömeges mellizomzat hajlamosít a kórképre • a mellizomzatban egy vagy két oldalon – gyakrabban a mély – ritkábban a felületes izomban – még ritkábban mindkettıben
A brojlercsirke és a pulyka mé mély mellizomelhalá mellizomelhalása • az elhalt izom kezdetben – oedemás és benne vérzés is megfigyelhetı – késıbb a terület elhal, szürkésfehérré és szárazzá válik – a terület demarkálódik a környezetétıl és a demarkációs zóna zöldes színő lesz (green muscle disease)
• az elhalás az izomban, általában körülírt területen alakul ki, de az egész izomra is kiterjedhet – a területen az izomsejtek elhalnak és másodlagos meszesedés nem alakul ki – a különálló elhalt izomsejtek hosszú ideig felismerhetık
• az elhalás coagulatiós jellegő, ami hypoxiára utal – a hypoxia a mellizomzatot ellátó vérerekben kialakuló vérérfalbeli elváltozás következtében vérellátási zavarok miatt jöhet létre
• feltehetı, hogy a terhelésre (stresszorok hatására) energiahiány és szöveti laktacidosis is kialakul, mely az izom elhalásához vezet
Szerzett terhelé terheléses myopathiá myopathiák Az itt tárgyalt bántalmak közös jellemzıje, hogy • átmenet nélküli erıs igénybevétel esetén izomdystrophia alakul ki • olyan madárfajokban és -fajtákban, amelyekben nincs alkati hajlam az izomelfajulásra – mindegyik esetben a vázizomzatban lactacidosis alakul ki – a szöveti acidosis miatt az érintett izmok megduzzadnak, bennük fájdalom (myalgia), remegés és tartós összehúzódás is kialakulhat – az elváltozás a myoglobin kioldódásával jár • myoglobinaemia, -uria
– az elváltozott izmokban kezdetben szövetközi vizenyı és vérzések láthatók – enyhe esetekben az izom metszéslapja világosabb • egyes vázizomrostokra, vázizomrost-nyalábokra kiterjedıen (sávokban) • súlyos eseten az egész izom halvány és szakadékony
– az izom teljesen el is halhat
10
Szerzett terhelé terheléses myopathiá myopathiák • szövettanilag az eset súlyosságától függıen intracelluláris szegmentális necrosist, szegmentális izomrostelhalást (Zenkerelfajulást /-degeneraciót, -elhalást), vagy teljes elhalást figyelhetünk meg • elhúzódó esetben izo- és heteromorf regeneráció vagy reparáció is kialakul • nem ritka a szövetközi fibrosis sem • a használatkiesés miatt a beteg izmokban késıbb atrophiával is számolhatunk • recidiváló esetekben heveny és elhúzódó folyamatok egyaránt elıfordulnak
Szá Szállí llítási myopathia transport myopathy • teherautón hosszú szállítás alatt alakul ki • brojlercsirkében, libában, kacsában • enyhe esetben: – csak merev állás, izomgyengeség mutatkozik
• súlyos esetben: – az állat mozdulatlanul fekszik és myoglobinuria is kialakul
• kórbonctani elváltozás: – disszeminált intracelluláris szegmentális izomrostnecrosis
• bántalom oktana – elsıdleges: a glikogénhiány és az exsiccosis az – másodlagos: a szállítás alatti szomjaztatás, a hiányos légcsere, a hıség vagy az éppen hideg környezet
Szerzett terhelé terheléses myopathiá myopathiák • Szállítási myopathia – transport myopathy
• Vadon élı madarak befogási myopathiája – capture myopathy
• Egyéb terheléses myopathiák – felkészítetlen állatokkal végeztetett kakas- és libaviadalok során enyhébb-súlyosabb myopathia is kialakul • a traumák mellett – libában hosszú úton való erıltetett lábon hajtás után figyelhetı meg myopathia
Vadon élı madarak befogá befogási myopathiá myopathiája • capture myopathy • fıként a foglyok hálóval való befogásakor • a megterhelést jelenti elsısorban: – a befogás közbeni hajsza – a hálóból való szabadulásra való törekvés – a megfogás elleni védekezés
• mindez olyan megterhelést jelent az izmokban, amely szöveti acidosissal járhat • az elváltozás más madárfajokban és állatkerti madarakban is kialakulhat • a vázizomelhalás különbözı súlyosságban a lábszár és alkalomadtán a szárnyizmokban alakul ki
11
Az endokrin szervek mő mőködészavará szavarára visszavezethetı visszavezethetı vázizomzizom-dystrophia • Kortikoszteroid-myopathia – természetes körülmények között – és iatrogén ártalomként is találkozhatunk a bántalommal • elnyújtott kortikoszteroid kezelés során
– hyperadrenokorticizmus esetén a II. típusú /fehér/ vázizomrostok inaktivitásos atrophiája figyelhetı meg – az inaktivitás oka, hogy a kialakuló perifériás neuropathia miatt számos vázizomrostban denervatio jön létre
• Hypothyreosisos-myopathia – leginkább szintén a II. típusú /fehér/ vázizomrostok inaktivitásos atrophiája alakul ki – libában jódhiányos golyva esetén megfigyelt bántalom
Fertı Fertızı betegsé betegségek sorá során kialakuló kialakuló vázizomzizom-dystrophia • Primer vázizom-dystrophia – nagyon virulens vírus okozta madárinfluenza során különféle madárfajokban • fıleg a mellizomzatban
– a mosuszkacsák saját parvovírusa okozta megbetegedése – multifokális szegmentális vázizomrost necrosis • esetleg gócos necrosis
• Szekunder vázizom-dystrophia – intestinális spirochaetosis – vázizomdystrophia (zavaros duzzadás, vakuoláshydropicus elfajulás stb.) fordul elı
A mosuszkacsá mosuszkacsák sajá saját parvoví parvovírus okozta megbetegedé megbetegedése • a mosuszkacsák saját parvovírusa – a napos korban vagy életük elsı 1-2 hetében fertızıdött mosuszkacsákban 2-7 hetes korban alakul ki ez az elhullással járó megbetegedés
• a kórokozó vírus különösen gyakran okoz primer módon a vázizomsejtekben elváltozásokat – a szájon át felvett vírus kezdetben a vékonybélben a Lieberkühn-mirigyeket bélelı hámsejtekben szaporodik – bélhurut (vírusos bélgyulladás) alakul ki – majd a vírus a vérpályába jut (viraemia) – a viraemia során a vírus, minden szervbe eljut
• a vázizomsejtekben súlyos fokú elfajulás alakul ki – fıként a comb- és a mellizmokban – szegmentális vázizomelhalás, Zenker-elhalás
• az állatokban úszó-kúszó mozgás, lábgyengeség, majd lábbénulás mutatkozik
A mosuszkacsá mosuszkacsák sajá saját parvoví parvovírus okozta megbetegedé megbetegedése • a vírus a vesében a tubulushámsejtek magjában is szaporodik és a hámsejtek elhalását okozza, ami tubulonephrosis kialakulásával jár • a hasnyálmirigyben szintén a vírus hatására az exocrin részben multiplex gócos elhalással járó gyulladás alakul ki • a kórokozó a központi idegrendszerben is szaporodik, amit lymphocytás nem gennyes agy- és gerincvelı-gyulladás követ – körülírt idegsejtelhalás, és neuronocytophagia – klinikailag görcsök, fej oldaltartás, opistotonus
• az esetek egy részében a perifériás idegekben mononucleáris sejtes neuritis is megfigyelhetı A betegséget túlélt állatokban fejlıdésben való elmaradás és hiányos tollasodás alakul ki
12
