A törzs anatómiája I. Csontok és ízületek.
Columna vertebralis: 1. Vertebrae cervicales 2. Vertebrae thoracicae 3. Vertebrae lumbales 4. Os sacrum 5. Os coccygis
2
Skeleton thoracis: 1. Costae 2. Sternum 3. Vertebrae thoracicae 3
A gerinc görbületei: 1. Lordosis colli 2. Kyphosis thoracica 3. Lordosis lumbalis 4. Kyphosis sacralis 5. Scoliosis physiol. ? 6. Kóros görbületek (hyperkyphosis, hyperlordosis, gibbus, scoliosis) 4
Canalis vertebralis
Cavitas thoracis Apertura thoracis superior Apertura thoracis inferior Spatium intercostale Arcus costalis Angulus infrasternalis
5
Csigolya (vertebra) anatómiája • • • • • • • • •
Corpus vertebrae Arcus vertebrae Incisura vertebralis superior Incisura vertebralis inferior Foramen vertebrale Processus spinosus Processus transversus Processus articularis superior Processus articularis inferior 6
Lamina arcus vertebrae
Processus spinosus
Processus articularis Foramen vertebrale Processus transversus
Pediculus arcus vertebrae
CORPUS 7
Első nyakcsigolya: atlas • Massa lateralis: facies articularis superior, inferior. • Arcus anterior atlantis: fovea dentis, tuberculum anterius. • Arcus posterior atlantis: sulcus arteriae vertebralis, tuberculum posterius. • Processus transversus • Foramen transversarium 8
9
10
Második nyakcsigolya: axis • Dens axis: apex, facies articularis anterior, posterior. • Corpus vertebrae • Processus transversus: foramen transversarium • Processus spinosus (bifid) • Processus articularis superior • Processus articularis inferior • Arcus vertebrae 11
12
13
14
A processus transversus tuberculum anteriusát tuberculum caroticumnak is nevezzük a 6. nyakcsigolyán (itt nagyobb mint a többieken).
15
A csigolyatest pereme „önállósul”. Ez a processus uncinatus. Csak a nyakcsigolyákon fordul elő.
VERTEBRA PROMINENS
16
Th VI
Th XII 17
Hátcsigolyák jellemzői: testük kártyaszív alakú, és lefelé haladva egyre nagyobb lesz. A foramen szűkebb, mint a nyakon. A processus spinosusok hosszúak, és ferdén lefelé irányulnak (zsindelyszerűen fedik egymást). Harántnyúlványuk ferdén hátrafelé irányul és vaskos. Felső íznyúlványuk felszínei frontalis síkban hátrafelé tekintenek. A csigolyákon ízfelszínek vannak a bordafejek és a tuberculum costae számára. Előbbiek a csigolyatest felső- és alsó szélén, utóbbi a harántnyúlvány végén található. Első, 10.11. és utolsó hátcsigolyák: az elsőn az első borda egy teljes ízfelszínnel ízesül. A 10., 11. és 12. hátcsigolyákon csak egy bordafej-ízfelszín van, a test felső részén. A 11. 12. csigolyák harántnyúlványain nincs borda-ízfelszín. 18
ÁGYÉKI CSIGOLYÁK JELLEMZŐI: LEGNAGYOBBAK, TESTÜK SZÉLES, FORAMENÜK HÁROMSZÖG ALAKÚ. HARÁNTNYÚLVÁNYUKAT PROCESSUS COSTALISNAK NEVEZZÜK, FELSŐ ÍZNYÚLVÁNYUKON KEREKDED PROCESSUS MAMILLARIS VAN. A BORDANYÚLVÁNY MÖGÖTT KICSINY 19 PROCESSUS ACCESSORIUS NÉZ HÁTRAFELÉ.
ÖT KERESZTCSONTI CSIGOLYA SYNOSTOSISÁBÓL KÉPZŐDIK
20
21
CSÖKEVÉNYES CSIGOLYÁK: COCCYX
A gerinc ízületes-porcos összeköttetései (Art: articulatio) • • • •
Art. atlantooccipitalis (os occipitale – koponya) Art. atlantoaxialis mediana Art. atlantoaxialis lateralis Art. zygapophysialis (a csigolyák ízületi nyúlványai között) • Art. lumbosacralis: L5 és a sacrum között (ízületi nyúlványok összeköttetései) • Art. sacrococcygea: sacrum és coccyx között (symphysis) • Symphysis intervertebralis 24
A gerinc szalagos összeköttetései Lig: ligamentum; ligg: ligamenta • • • • • • • • • • • •
Lig. longitudinale anterius Lig. longitudinale posterius Lig. nuchae (csak a nyaki szakaszon) Lig. supraspinale Ligg. flava (arcusok között) Ligg. interspinalia Ligg. intertransversaria Lig. iliolumbale (L5 – sacrum, ilium) membrana atlantoocipitalis anterior et posterior Lig. cruciforme atlantis Lig. apicis dentis Ligg. alaria 25
A discus intervertebralis
csigolyatestek közötti porckorong symphysis-jellegű összeköttetéseket épez. A porckorong a gerinc méretéhez is jelentősen hozzájárul. C2-től egészen a sacrumig (L5-sacrum) megtalálhatók. Legvékonyabb thoracalis szakaszon, legvastagabb a lumbalis szakaszon. A csigolya estét vékony porclemez borítja, ehhez nő hozzá a discus. A discusban ét állományt különítünk el: Anulus fibrosus: kívül van, kollagénrostos porc alkotja, amely körkörös lamellákat alkot; összenőtt a lig. longitudinalékkal. Nucleus pulposus: fiatal korban mukoid kötőszövet, nagy víztartalom, sok proteoglikán, kevés sejt jellemzi. Később víztartalma csökken, kollagéntartalma nő. érellátása nincs, diffúzióval táplálkozik. Idegrostok a perifériás régióban annak. iscopathia, discus hernia: az anulus fibrosus degenerációja miatt a ucleus pulposus kitüremkedik, és nyomja a foramen intervertebraleban aladó szegmentális gerincvelői ideget. Nyaki és ágyéki herniák vannak. 26
27
Zygapophysialis ízületek • A szomszédos csigolyák ízfelszínei (processus articularisok) közötti synovialis ízületek. • Tokjuk erős de nem feszes; említésre méltó szalagjuk nincs. • Mozgásaikat az ízfelszínek állása szabja meg: ezek a nyaki szakaszon majdnem vízszintesek, a háti szakaszon nagyjából a frontalis síkban, a lumbalis csigolyákon nagyjából a sagittalis síkban. 28
Uncovertebralis ízületek (Luschka-féle ízületek) • A C3-C7 csigolyák közötti porckorongok szélein vékony rés jön létre 1 éves kor után. A rés a csigolyák mozgásai miatt keletkezik és kis ízületté alakul, melynek nincs sem tokja sem synovialis membránja. A porckorong felszínek egymáson csúsznak (minimális mértékben) és emiatt nevezzük „ízületnek”. Nevüket a nyakcsigolya processus uncinatusairól kapták. Ezek az ízületek közvetlenül a foramen intervertebrale előtt vannak. Az uncovertebralis ízületekben felnőtt korban arthrosis alakulhat ki, mely panaszokat (fájdalmat) okoz. 29
Articulatio atlantoocipitalis (1) Articulatio atlantoaxialis (2) 1. Condylus occipitalis, facies articularis atlantis; membrana atlantooccipitalis anterior et posterior. Kéttengelyű ellipszoid ízület.
2. Dens axis, fovea dentis, ligamentum transversum atlantis. Zygapophysialis ízület az atlas alsó, az axis felső ízfelszínei között. Lig. alare, lig. apicis dentis, lig. cruciforme atlantis, membrana tectoria. A három ízület együttesen egy forgóízületet alkot. 30
31 AZ ELSŐ KÉT NYAKCSIGOLYA ÍZÜLETEI: I.
AZ ELSŐ KÉT NYAKCSIGOLYA ÍZÜLETEI: II. 32
LIG. LONGITUDINALE ANTERIUS ET POSTERIUS 33
SZALAGOK ÉS ÍZÜLETEK A NYAKI GERINCEN (nyaki mozgásszelvény)
34
SZALAGOK ÉS ÍZÜLETEK AZ ÁGYÉKI GERINCEN (ágyéki mozgásszelvény)
35
AZ ÁGYÉKI GERINC KÜLÖNÖSEN 36 ERŐS
Az ágyéki-sacralis gerinc ízületei • Articulatio lumbosacralis: az 5. ágyéki csigolya és sacrum között. Zygapophysialis ízületek a processus articularisok között, discus intervertebralis (symphysis). Szalaga a lig. iliolumbale, a gerincről az os iliumra terjed. • Articulatio sacrococcygea: symphysis. Kis szalagok erősítik. • Articulatio sacroiliaca: rostporcos felszínek (facies auricularisok); ligamenta sacroiliaca anteriora, posteriora et interossea. 37
A gerinc vérellátása • A közeli artériákból: a. vertebralis, aa. intercostales, aa. lumbales, a. sacralis lateralis. • Vénák: plexus venosus vertebralis internus anterior et posterior; plexus venosus vertebralis externus anterior et posterior. • Venae basivertebrales: a csigolyatestekből kivezető vénák. 38
Az arteria intercostalis posterior ágai a csigolyákhoz, mély hátizmokhoz és a gerincvelőhöz (a. medullaris segmentalis) haladnak.
39
A gerinc (és a gerincvelő) vénái : 1. Plexus venosus vertebralis externus anterior et posterior 2. Plexus venosus vertebralis internus anterior et posterior 1. Venae basivertebrales A vénákat a szegmentalis vénák vezetik el (pl.: v. intercostalis post.)
40
Nyaki, háti és ágyéki gerinc MRI képei Csigolyatestek, tövisnyúlványok, canalis vertebralis és csiolyaközti porckorongok láthatók. Látható a gerincvelő, a durazsák, a subarachnoidalis térség és néhány discus intervertebralis nucleus pulposusa is. A sacrumon még láthatók a porcos lemezek, amelyek a sacrum csigolyáit elválasztják.
Atlas Axis
L5
sacrum
41
A GERINC A SOMITA SCLEROTOMJÁBÓL FEJLŐDIK Velőcső
Ganglionléc Lateralis mesoderma
Ectoderma
Intermedier mesoderma
Somita: dermomyotom
Somita: sclerotom Testüreg
Endoderma
Chorda dorsalis
48
Mesenchymalis vertebra
Chondrificatio a mesenchymá mesenchymában
Csontosodá Csontosodás kezdete
A CSIGOLYA FEJLŐDÉSÉNEK FÁZISAI: A. 5. hét; B. 6. hét (az arcus neuralis a csigolyaív kezdeménye); C. 7. hét; D. születéskor; E,F. pubertáskor 49
SPINA BIFIDA OLYAN CSIGOLYADEFEKTUS, AMELY A GERINCVELŐ DEFEKTUSÁVAL TÁRSULHAT
Spina bifida occulta: a csigolyaívek nem teljesen nőttek össze. Közöttük (dorsalisan) milliméter nagyságrendű rés van. Ez a 50detektálható. defektus nem okoz tünetet és csak rtg vizsgálattal
Thorax: bordák és szegycsont • Bordák (12): costae verae; valódi bordák (1-7), costae spuriae; álbordák (8-12), costae fluctuantes; repülő bordák (11-12). • Caput costae (facies articularis), collum costae, tuberculum costae (facies articularis), corpus costae, cartilago costalis. • A borda hajlata az angulus costae. A corpuson alul sulcus costae van. • A borda elöl porccal (cartilago costalis) kapcsolódik a sternumhoz (valódi bordák) és a többi bordához (álbordák). 51
A SZEGYCSONT (STERNUM) ANATÓMIÁJA
52
A MELLKAS (THORAX) ANATÓMIÁJA: MELLÜREG (CAVITAS THORACIS); ARCUS COSTALIS, ANGULUS INFRASTERNALIS (TAPINTHATÓK), APERTURA THORACIS SUPERIOR, APERTURA THORACIS INFERIOR, SPATIUM INTERCOSTALE (BORDAKÖZTI TÉRSÉG). INCISURA JUGULARIS, ANGULUS STERNI (2. BORDA SZINTJÉBEN, TAPINTHATÓ). 53
A thorax összeköttetései • Articulationes costovertebrales: articulatio capitis costae + articulatio costotransversaria • Articulationes sternocostales: kis csúszó mozgások • Synchondrosis costae primae: nincs mozgás • Articulationes costochondrales: nincs mozgás • Articulationes interchondrales: kis csúszó mozgások • Symphysis xiphosternalis: idővel elcsontosodik • Symphysis manubriosternalis: igazi symphysis 54
Articulatio capitis costae (joint of head of rib); 55 Articulatio costotransversaria (costotransverse joint)
A HÁTCSIGOLYA ÉS A BORDA TIPIKUS ÍZÜLETEI. A BORDA COLLUMA ÉS A PROC. TRANSVERSUS KÖZÖTT SZALAGOS KAPCSOLAT VAN. A KÉT ÍZÜLET EGYÜTT MOZOG FORGÓÍZÜLET GYANÁNT; BÁR A FORGÁS BORDÁNKÉNT CSEKÉLY, AZ EGÉSZ MELLKASNÁL JELENTŐS LESZ.
56
ARTICULATIO CAPITIS COSTAE ÉS SZALAGAI A MOZGÁ MOZGÁS TENGELYE
57
A bordák és a szegycsont ízületei
Articulatio sternoclavicularis (az ízület az első bordaporcot is érinti szalagai révén) A manubriosternalis symphysis és a sternocostalis ízületek
58
59
A thorax és a diaphragma mozgásai belégzésben és kilégzésben (belégzés: vörös; kilégzés: kék). A bordák oldalsó és elülső része felemelkedik, majd süllyed: a mellkas átmérői változnak. A mozgást izmok (pl.: diaphragma) hozzák létre.
60
NYAKI BORDA
ÉKCSIGOLYA
BORDA- ÉS CSIGOLYA FEJLŐDÉSI RENDELLENESS ÉGEK 61
Képek forrása • Sobotta. Az ember anatómiájának atlasza. Medicina, Budapest 2007. • Atlas of Anatomy. Gilroy, AM, MacPherson, BR, Ross, LM (szerzők). Thieme, 2008. • Before we are born. Essentials of embryology and birth defects. Moore, KL, Persaud, TVN, Torchia, MG (szerzők). Elsevier, 2013. • Anatómiai Intézet (Szeged) tudományos illusztráció gyűjteménye. 62
