A CSELEKVŐKÉPESSÉG tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. március) A tansegédletet Szikora Veronika (DE ÁJK) írta. Ptk. II. Könyv, Második rész – A cselekvőképesség III. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
2:8. § [A cselekvőképesség] (1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. (2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. (3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis. A Ptk. különválasztja a kiskorúság miatti és a bírói ítélettel gondnokság alá helyezettekre vonatkozó szabályokat. A kiskorúság miatt cselekvőképességükben érintettekre vonatkozó rendelkezések lényegében nem módosultak, azonban a gondnokság alá helyezéssel cselekvőképességükben érintett személyekre vonatkozó szabályok jelentősen módosultak. A gondnokság alá helyezés feltételei közé bekerült a belátási képesség csökkenése mellett az érintett „egyéni körülményeire, családi, társadalmi kapcsolataira” kitétel, a bírónak ezeket is figyelembe kell venni a gondnokság alá helyezés szükségességének megállapításánál. Így önmagában a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozásához. [Fehér Könyv (2013) 7.] Az új Ptk. nem tesz kivételt a kötelező felülvizsgálat alól, a bíróságnak minden esetben meg kell határoznia a kötelező felülvizsgálat időpontját, a gondnokság alá helyezés – a korábbi szabályozástól eltérően – részleges és teljes korlátozás esetén sem szólhat határozatlan időre. [Fehér Könyv (2013) 7.] A Ptk. a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára a cselekvőképesség korlátozásán túl egyéb jogintézményekről is rendelkezik, nevesíti a támogatott döntéshozatal lehetőségét, azonban nem tartalmazza a támogatott döntéshozatal részletes szabályait, erről önálló törvény rendelkezik. Ez a jogintézmény a mentális zavar korai stádiuma vagy enyhe foka esetén a cselekvőképesség korlátozása helyett alkalmazható. A támogató kirendelésére kétféle módon kerülhet sor: a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján. A támogató kirendeléséhez a támogatott személy egyetértése mindig szükséges feltétel. A másik új jogintézmény – az előzetes jognyilatkozat – az önrendelkezési jog körét bővíti. A személyek, még teljes cselekvőképességük birtokában, előzetes jognyilatkozatot tehetnek: meghatározhatják. hogy pl. kit javasolnak gondnoknak vagy éppen kit zárnak ki ebből. Új szabály, hogy az előzetes jognyilatkozatot tevő meghatározhatja azt is, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.
A cselekvőképesség és annak korlátozásának lehetősége A cselekvőképesség joghatása A cselekvőképesség az embernek az a képessége, hogy a maga nevében, saját akaratelhatározásával érvényes jognyilatkozatot tehet, saját cselekményeivel jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Differenciált szabályozás: kiskorúság – gondnokság alá helyezés A törvény nem határozza meg a cselekvőképesek alanyi körét, hanem abból indul ki, hogy mindenki cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a törvény vagy a bíróság (törvényi felhatalmazás alapján) gondnokság alá helyező ítélete nem korlátozza. A Ptk. nem a cselekvőképességgel bíró, hanem a cselekvőképesség csökkenésének két különböző joghatállyal járó fokozatába tartozó, korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személyek körét határozza meg. A törvény különválasztja a vonatkozó szabályokat: – az életkor (kiskorúság) alapján: korlátozottan cselekvőképesek, cselekvőképtelenek – a bírói ítélettel gondnokság alá helyezésnél: teljes korlátozás alapján – cselekvőképtelen és részleges korlátozás alapján – korlátozottan cselekvőképes Az ember cselekvőképtelenségét négy ok eredményezheti: – A törvény erejénél fogva cselekvőképtelen a 14. életévét be nem töltött kiskorú személy (2:13. §) – Cselekvőképtelen a tizenhetedik életévét betöltött – életkora alapján egyébként korlátozottan cselekvőképesnek minősülő olyan kiskorú – akit a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett (2:18. §) – Cselekvőképtelen az a nagykorú személy, akit a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett (2:21. §) – Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az a személy, akinek cselekvőképtelen állapota miatt teljesen hiányzik az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége (2:9. §) A cselekvőképesség jognyilatkozat általi korlátozásának tilalma A cselekvőképesség korlátozásának tilalmáról a harmadik bekezdés rendelkezik. A törvény tiltja, hogy bárki cselekvőképessége korlátozására irányuló jognyilatkozatot tegyen. A cselekvőképesség az ember számára törvény által biztosított jog, ezzel összeegyeztethetetlen lenne a cselekvőképesség korlátozása. Az érintett ilyen tartalmú jognyilatkozata (annak bármilyen formája) semmis.
2
2:9. § [A cselekvőképtelen állapot] (1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. (2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat - a végintézkedés kivételével - a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna. 1. A cselekvőképtelen állapot és annak vizsgálata Az a személy minősül gondnokság alá helyezés hiányában is cselekvőképtelennek, aki olyan állapotban van a jognyilatkozat megtételekor, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A belátási képesség hiányát okozhatja valamilyen betegség (pl. időskori demencia), pszichés állapot, szellemi fogyatkozás, gyógyszer vagy kábítószer (egyéb tudatmódosító szer) hatása alatti bódult állapot, erősen ittas állapot, altatás vagy más orvosi beavatkozás következtében előállt bódult állapot. Bizonyos esetekben csak átmeneti jellegű a gondnokság alá nem helyezett személynek az az állapota, amelyben hiányzik az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. Ezekben az esetben valaki állapotánál fogva nem rendelkezik a szükséges belátási képességgel. A döntő az, hogy megállapítható legyen az eset összes körülményeiből, hogy a jognyilatkozat megtételekor a nyilatkozattevő cselekvőképtelen állapotban volt. Ennek bizonyítására körültekintő eljárást kell lefolytatni. A bíróság hivatalból köteles vizsgálni, hogy perbeli felek cselekvőképesek-e. Ha kétely merül fel ezzel kapcsolatban, ügygondnokot rendel ki a bíróság, és külön eljárásra utalja annak a kérdésnek a megállapítását, hogy az adott ügyben fennállt-e a cselekvőképesség hiánya. 2. A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozatok joghatása A törvény a gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen személy jognyilatkozatára annak semmisségét mondja ki. A belátási képességnek csak a teljes hiánya eredményez cselekvőképtelenséget. Ezért ha a személynek a belátási képessége nem teljesen hiányzik, csak csökkent mértékű volt, az a megtett jognyilatkozata érvényességét nem érinti. A jognyilatkozat semmissége alóli kivételt szabályozza a szakasz második bekezdése, amely kimondja, hogy nem lehet semmisnek tekintetni cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozatot, ha annak tartalmából és a körülményekből az következik, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna. Ez alól kivételt jelent az érintett végintézkedése, amely mindenképpen semmis, azt nem lehet érvényesnek tekinteni, indokoltságát nem lehet vizsgálni.
3
IV. CÍM A KISKORÚSÁG MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉG ÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG 2:10. § [A kiskorúság] (1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. (2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik. (3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti. A kiskorúság A törvény értelmében a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy kiskorú. A kiskorúság a születés napjának nulla órájától a tizennyolcadik életév betöltési napja nulla órájáig tart - függetlenül attól, hogy ténylegesen a születés az adott nap mely órájában történt. A tizennyolcadik életév betöltésével az ember nagykorúvá és – főszabályként – cselekvőképessé válik. A kiskorúság ideje alatt a kiskorúak cselekvőképtelenek vagy korlátozottan cselekvőképesek. Jognyilatkozataik érvényességéhez főszabály szerint a törvényes képviselő (szülő vagy gyám) közreműködése szükséges.
2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú] Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. Az életkori szempontot tekintve, a kiskorú tizennegyedik életévének betöltésével válik cselekvőképtelenből korlátozottan cselekvőképessé. Önmagában azonban az életkor elérése nem jár együtt a korlátozott cselekvőképes státusz megszerzésével vagy megtartásával.
2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata] (1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
4
c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben. (3) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. (4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie. A jognyilatkozatok az érvényesség szempontjából az alábbiak lehetnek: – Az általános szabály szerint a korlátozottan cselekvőképes személy érvényes jognyilatkozatot csak törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. [2:12. § (1)] – A korlátozottan cselekvőképes törvényes képviselőjének közreműködése nélkül – önállóan – megtehető jognyilatkozatai. [2:12. § (2)] – A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében a törvényes képviselő maga is tehet jognyilatkozatot. [2:12. § (4)] – A törvényes képviselő eljárása mellett – a gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatok. [2:15. §] – Még gyámhatósági engedéllyel sem érvényes jognyilatkozatok – a kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása. [2:16. §] 1. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú képviselete és jognyilatkozatának érvényessége A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan csak szűk körben járhat el [ld. a 2:12. § (2) bekezdéséhez fűzött magyarázatot]. Jognyilatkozatai – általában – a törvényes képviselőjének hozzájárulásával érvényesek. [2:12. § (1)] 2. A törvényes képviselő közreműködése nélkül is megtehető jognyilatkozatok Azon jognyilatkozatok, amelyeket korlátozottan cselekvőképes személy önállóan is megtehet, a korábban hatályos szabályozáshoz hasonló esetkörökben (új nevesített eset a szokásos mértékű ajándékozás, amely egyébként a bírói gyakorlatban korábban is élt) öt csoportra oszthatók. 2.1. Azok a személyes jellegű jognyilatkozatok, amelyek megtételére a kiskorút jogszabály feljogosítja. A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermek azon jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni. A családjogi szabályok a szülői törvényes képviselet 5
kizártságát nevesítik a jognyilatkozat személyessége miatt [4:162. §], ez összhangban van a bizonyos személyes jellegű jognyilatkozatok körére kiterjedő önálló eljárás lehetőségével. Például: – A személyiségi jogai védelmében önállóan is felléphet. [2:54. § (2)] – Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet. [6:15. § (5)] – A cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében, részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. [7:14. § (4)] – Tehet olyan nyilatkozatot – törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is – amellyel megtiltja halála után testéből szervei, szövetei átültetés céljára történő eltávolítását. [Eütv. 211. § (1)] – Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatát személyesen, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül teheti meg korlátozottan cselekvőképes kiskorú. [4:145. § (1)] – A házasságkötési nyilatkozatot személyesen lehet tenni. A gyámhatóság a tizenhatodik életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre jogszabályban meghatározott esetben engedélyt adhat. Érvénytelen a kiskorú házassága, ha azt a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte. [4:5. § (1) és 4:9. § (1)-(2)] 2.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan is megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket. Ezek a mindennapi életben a leggyakrabban előforduló jognyilatkozat-csoportra vonatkoznak, például: kisebb értékű dolgokat megvásárolhat (a mindennapi étkezéshez szükséges bevásárlás, mozijegyet vásárolhat, a tömegközlekedésben részt vehet, elemet cseréltethet a karórájában stb.). Ezeket az ügyleteket minden esetben az adott helyzetben, és a kiskorú anyagi és társadalmi (családi) körülményeitől függően kell értékelni. 2.3. A munkával szerzett jövedelmével szabadon rendelkezhet, annak erejéig kötelezettséget is vállalhat. Az a kiskorú, aki önálló munkájával jövedelemhez jut, elég érettnek tekinthető ahhoz, hogy annak felhasználásáról is maga dönthessen. A „jövedelem” körébe nemcsak a munkaviszonyból származó munkabér, hanem a megbízási vagy a vállalkozói díj is bele tartozhat. A jövedelemmel való szabad rendelkezésnek azonban van jogszabályi korlátja is. Ha a gyermek a szülei háztartásában él, keresményéből megfelelő mértékben köteles hozzájárulni a háztartás költségeihez, amennyiben ezt a szülő igényli. [4:157. § (3)] 2.4. Azok a jognyilatkozatok, amelyek olyan szerződés létrehozására irányulnak, amellyel a kiskorú kizárólag előnyt szerez
6
Ebbe a körbe olyan szerződések tartoznak, amelyekkel kizárólag előny szerezhető, azaz olyan szerződések, ahol a kiskorú részéről nincsen semmilyen ellenszolgáltatás. Ez leggyakrabban az ajándékozási szerződéseknél valósul meg, de lehet más, például egy haszonkölcsön szerződés vagy egy haszonélvezeti jog alapítása a kiskorú részére.
Az ingyenes juttatás visszautasítása Ingyenes juttatás esetében a törvényes képviselő a kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást (pl. ajándékot) – tekintettel arra, hogy az ingyenes szerződés hátrányos is lehet a kiskorúra – a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság nem hagyja jóvá a visszautasítást, ez a határozat „kioltja” a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát. [Ld. még 2:12. § (3)] 2.5. A szokásos mértékű ajándékozás lehetősége A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak önállóan megtehető jognyilatkozati csoportjai között – rendszerbeli elhelyezését tekintve – újnak tekinthető a szokásos mértékű ajándékozás lehetősége. A korábbi és a hatályos közös szabályokban még a gyámhatóság jóváhagyásával sem volt érvényes az ajándékozás, azonban kivételként nevesítette az 1959-es Ptk. a szokásos mértékű ajándékozást, amelynek tehát nem volt akadálya régebben sem. Például: egy középiskola ballagásra adott vékonyka aranylánc szokásos mértékűnek tekinthető, de egy személygépkocsi, még ha az egyes társadalmi csoportoknál nem ritka ajándék egy sikeres érettségire, az már meghaladja a szokásos mértéket, tehát az nem jelent önálló jognyilatkozattal ajándékozható tárgyat egy kiskorú kapcsán. (Előfordul, hogy a kiskorú is rendelkezik olyan nagy vagyonnal, hogy egy ilyen jogügylet nem jelentene neki nagy anyagi megterhelést.) 3. A törvényes képviselő által – a kiskorú nevében – tett jognyilatkozatok A legtöbb jognyilatkozatot a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében a törvényes képviselője maga is megteheti. Kivétel: – a kiskorú munkával szerzett jövedelmével való rendelkezés, – azok a jognyilatkozatok, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg (pl. közvégrendelet, házasságkötési nyilatkozat, apai elismerő nyilatkozat). A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes személyek esetében a törvényes képviselő két esetkört kivéve általános törvényi felhatalmazás alapján jogosult az önálló jognyilatkozat tételre. A korlátozottan cselekvőképes nagykorúaknál a törvény azokat az eseteket és feltételeket nevesíti, amikor a gondnok jogosult az önálló jognyilatkozat megtételére. [Ld. a 2:20. § (4) bekezdéséhez fűzött magyarázatot.] A kiskorú véleményének figyelembe vétele a törvényes képviselő eljárása során A törvényes képviselő önálló jognyilatkozat-tételi eljárásához kapcsolódik a törvényes képviselő azon kötelezettsége, hogy a kiskorú véleményét vegye figyelembe a nyilatkozat megtétele során. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú (aki már betöltötte a 14. életévét, de nem cselekvőképtelen), vélelmezhetően rendelkezik azzal a képességgel, hogy az őt érintő ügyekben érdemi véleményt alkosson, ezért a véleményét figyelembe kell venni.
7
2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú] Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. A törvény a cselekvőképtelenség korhatárát a tizennegyedik életévben határozza meg, ennek megfelelően – életkora miatt – cselekvőképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét még nem töltötte be. Ez megdönthetetlen vélelem, kivételek nincsenek e szabály alól. Ezen életkor betöltése előtt a kiskorú a jognyilatkozati képesség szempontjából csak cselekvőképtelen lehet. A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek cselekvőképtelenségének kimondását az életkori sajátosságból eredő belátási képesség hiánya (a kiskorú „éretlensége”) indokolja.
2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata] (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. (2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. (3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét korának és érettségének megfelelően - figyelembe kell vennie. 1. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata – semmis A cselekvőképtelenség a tizennégy év alatti gyermek esetében azt jelenti, hogy saját akaratából, a maga nevében nem tehet érvényes jognyilatkozatot (főszabályként). A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata – hasonlóan, mint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személyé – semmis. Annak érdekében azonban, hogy a cselekvőképtelen kiskorú részt vehessen az ügyleti forgalomban, szerepeljen a vagyoni viszonyokban, jogokat szerezhessen és kötelezettségeket vállalhasson, a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője jár el. A törvényes képviselő által a cselekvőképtelen kiskorú képviseletében tett jogügyletek alapján az adott jogügylet közvetlen jogosítottja és kötelezettje nem a törvényes képviselő, hanem maga a kiskorú (mint képviselt) lesz. [6:11. § (1)] Az érvénytelenség folytán az ügyletek nem válthatják ki azokat a jogi hatásokat, amelyek az érvényes jognyilatkozatokhoz fűződnek. 2. A cselekvőképtelen kiskorú önállóan is megtehető jognyilatkozatai A korábbi Ptk. [1959. évi IV. tv. 12/C (2)] szabályaival tartalmilag egyezően, a Ptk. 2:14. § (2) bekezdése értelmében négy együttes feltétel fennállása esetén minősülnek a cselekvőképtelen kiskorú által kötött szerződések érvényesnek: – amelyeket a kiskorú kötött és teljesített is,
8
– csekély jelentőségűek (ezt minden esetben az adott helyzetben, és a kiskorú körülményeitől függően kell értékelni), – a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő – tömegesen megfogalmazás azt jelenti, hogy ilyen típusú jogügyletet a lakosság széles köre köt rendszeresen (pl. minden nap) vagy időszakonként rendszeresen visszatérően, és – különösebb megfontolást nem igényelnek. Tehát, a fenti feltételek együttes fennállása esetén, a cselekvőképtelen kiskorú – törvényes képviselője hozzájárulása nélkül – maga is eljárhat, érvényes jognyilatkozatot tehet. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy a mindennapi élet apróbb jogügyleteiből ne zárják ki a gyermekeket. A konjunktív feltételek tűzése leszűkíti a jogügyletek körét, szem előtt tartva a kiskorú érdekeit és a jogbiztonságot is.
2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához] (1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás; b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének viszszautasítása; c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése; d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés esetén. (2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor. (3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták. A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúakra is vonatkozik az a (közös) szabály, hogy bizonyos – nagyobb jelentőségű vagyoni ügyekben – a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges, függetlenül attól, hogy a törvényes képviselő önálló jognyilatkozatáról, vagy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatával kapcsolatos hozzájárulásról, vagy jóváhagyásról van-e szó. Valamennyi gyámhatósági jóváhagyásra szoruló nyilatkozatra vonatkozik a Gyer. 25. § (2) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a gyámhivatal a jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a 9
jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges – jogszabályban előírt – egyéb feltételeket nem pótolja.
2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása] Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel - a kiskorú vagyona terhére - ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való hozzájárulására is. A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúakra is vonatkozik az a (közös) szabály, hogy semmis a kiskorú törvényes képviselőjének azon jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ebbe a körbe az ingyenes szerződések megkötésére irányuló, alábbi jognyilatkozatok tartoznak, ezekben az esetekben semmis a kiskorú törvényes képviselőjének azon nyilatkozata, amellyel: a) ajándékoz b) idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal c) jogokról ellenérték nélkül lemond.
2:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége] A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.
2:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel] (1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. (2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti. (3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik. Az új Ptk. szabályai szerint a kiskorúak cselekvőképességét a bíróság csak a tizenhetedik életév betöltését követően korlátozhatja azzal, hogy a gondnokság alá helyezés csak a nagykorúság elérésekor hatályosul. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a hatá-
10
rozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik, a cselekvőképtelen kiskorú által tett jognyilatkozat semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. A kiskorú a gondnokság alá helyező ítélet jogerőre emelkedésétől kezdődően cselekvőképtelen, azonban tizennyolcadik életéve betöltéséig (nagykorúsága eléréséig) szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, törvényes képviseletére a szülő vagy a gyám jogosult. Ebből adódóan, csak a tizennyolcadik életév betöltését követően kell a számára gondnokot kirendelni. Ettől kezdődően a gondnok lesz jogosult a törvényes képviselet ellátására, a gondnokság hatálya – mint a törvényes képviselet ellátásának joga – csak ekkor áll be.
11
V. CÍM: A NAGYKORÚ CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA
2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása] (1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. (2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. (3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. (4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható. (5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta. 1. A nagykorú cselekvőképességének korlátozása – új megközelítésben A Ptk. szerint a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: A teljes korlátozás a korábbi cselekvőképességet kizáró gondnokság kategóriájának továbbgondolása, hasonló jogkövetkezményekkel. A részleges korlátozáspedig az ügycsoportok szerinti korlátozást jelenti. Fontos törvényi kitétel, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elegendő. A kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyatékos személyek számára további garanciális jellegű változás, hogy végleges, élethosszig tartó korlátozó döntés nem születhet. A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata a jövőben kivétel nélkül meghatározott időközönként kötelező. 2. A cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés feltételei A cselekvőképességet csak meghatározott ügycsoport vagy ügycsoportok tekintetében lehet korlátozni. A gondnokság alá helyezés feltétele, hogy az érintettnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent legyen. Emellett akkor kerülhet sor a gondnokság alá helyezésre, ha ez az egyén körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel indokolt. A korlátozott cselekvőképességet eredményező gondnokság alá helyezés együttes feltételei: a.) mentális zavart okozó egészségi oknak kell fennállnia, b.) a fennálló egészségi ok miatt nagymértékben csökkent a személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége,
12
c.) a belátási képesség csökkenése tartós vagy időszakonként visszatérő, d.) az egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel, e.) kizárólag csak meghatározott ügycsoportban indokolt, és f.) a cselekvőképességet nem érintő más módon nem biztosítható jogainak védelme. 2.1. A belátási képességet befolyásoló mentális zavar A gondnokság alá helyezi eljárásban, az alperes mentális zavarának megállapítása olyan különleges orvosi szakértelmet igénylő kérdés, amelynek megítéléséhez igazságügyi szakértői vélemény szükséges. Abban a tárgyban azonban, hogy a szakértői vélemény szerinti állapot a mindennapi életviszonyok szempontjából az alperes belátási képességét, az indokolt igényeinek megfelelő ésszerű döntési készségét korlátozza-e és milyen mértékben, a bíróság dönt, az alperes személyes meghallgatása, körülményeinek részletes feltárása és az egyéb peres adatok egybevetésével. 2.2. Az egyéni körülmények, a családi és társadalmi kapcsolatok jelentősége az eljárásban A gondnokság alá helyezés feltételei közé bekerült a belátási képesség csökkenése mellett az érintett „egyéni körülményeire, családi, társadalmi kapcsolataira” új kitétel, a bírónak ezeket is figyelembe kell venni a gondnokság alá helyezés szükségességének megállapításánál. Így önmagában a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozásához. [Fehér Könyv (2013) 7.] Amennyiben például, egy idős nagyszülőt gondoskodó család vesz körül, amelynek tagjai a mindennapi ügyintézésben állandó segítséget nyújtanak, az okiratok aláírása előtt segítenek azok tartalmát értelmezni, a felmerülő kérdéseket tisztázni, áthidalják a belátási képesség hiányosságait, így a nagyszülő érdekeinek védelme és a jogbiztonság sem sérül, nem indokolt a gondnokság alá helyezés. 2.3. A cselekvőképességet nem érintő lehetőségek elsődleges alkalmazása A cselekvőképesség még részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható. A Ptk. a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára a cselekvőképesség korlátozásán túl egyéb jogintézményekről is rendelkezik, nevesíti a támogatott döntéshozatal lehetőségét, azonban nem tartalmazza annak részletes szabályait, erről önálló törvény rendelkezik. Ez a jogintézmény a mentális zavar korai stádiuma vagy enyhe foka esetén a cselekvőképesség korlátozása helyett alkalmazható. A támogató kirendelésére kétféle módon kerülhet sor: a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján. A támogató kirendeléséhez a támogatott személy egyetértése mindig szükséges feltétel. (Ld. még a 2:38. §-hoz fűzött magyarázatot.) 3. A bíróság által meghatározandó személyi és vagyoni jellegű ügycsoportok köre A nagykorú személyek cselekvőképességére vonatkozó szabályozást új alapokra helyezte a jogalkotó. A bíróság – a korábbi szabályoktól eltérően – a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak bizonyos ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatja. A bíróságnak meg kell határoznia a korlátozandó ügycsoportot vagy ügycsoportokat, ezeken kívül, a gondnokolt minden egyéb esetben a teljesen cselekvőképes személyekkel azonos joghatályú nyilatkozatot tehet. Vitás esetben a bíróság feladata annak eldöntése, hogy egy meghatározott jognyilatkozat a
13
gondnokság alá helyező ítéletben érintett ügycsoportba beletartozik-e.
2:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata] (1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. (2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt. (3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja; b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat; d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és e) ajándékozhat a szokásos mértékben. (4) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozatai – az érvényesség szempontjából – az alábbiak lehetnek: – Az általános szabály szerint: a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó érvényes jognyilatkozatot, csak törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. [2:20. § (1)] – A gondnok hozzájárulása nélkül – önállóan – megtehető jognyilatkozatai. [2:20. § (3)] – A gondnokolt nevében a törvényes képviselő maga is tehet jognyilatkozatot. [2:20. § (4)] – A törvényes képviselő eljárása mellett – a gyámhatóság hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatok. [2:23. § (1)] – A gyámhatósági kivételes engedélyével érvényes jognyilatkozatok – a gondnokolt ellenérték nélküli kötelezettségvállalása. [2:23. § (2)-(3)] 1. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozatának érvényessége
14
Az általános szabály szerint a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy tehet érvényes jognyilatkozatot, azonban – a bírósági ítéletben meghatározott ügycsoportok tekintetében – csak gondnokának hozzájárulásával érvényesek a gondnokolt jognyilatkozatai. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy, a bíróság által meghatározott ügycsoportok tekintetében, önállóan, csak szűk körben járhat el. 1.2. A gondnok eljárása a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú nyilatkozatai kapcsán A gondnok azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben a bíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozta – a gondnokolt törvényes képviselője. [2:34. § (1)] 2. A gondnok hozzájárulása nélkül is megtehető jognyilatkozatok Azon jognyilatkozatok, amelyeket cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy önállóan is megtehet, a korábban hatályos szabályozáshoz hasonló esetkörökben (új nevesített eset a szokásos mértékű ajándékozás, amely egyébként a bírói gyakorlatban korábban is élt), öt csoportra oszthatók. Az alábbi esetekben, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében, a gondnoka hozzájárulása nélkül tehet jognyilatkozatot. 2.1. Azok a személyes jellegű jognyilatkozatok, amelyek megtételére jogszabály feljogosítja a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt. Például: – A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. [2:54. § (2)] – Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet. [6:15. § (5)] – A cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében, részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. [7:14. § (4)] A cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt álló személynek nem a törvény által előírt (közokirati) formában tett végrendelete a gondnokság alá helyezés okának megszűnése után ráutaló magatartással nem tehető érvényessé. (EH 1210/2005.) – Tehet olyan nyilatkozatot – törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is – amellyel megtiltja halála után testéből szervei, szövetei átültetés céljára történő eltávolítását. [Eütv. 211. § (1)] 2.2. Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket.
15
Ezek a mindennapi életben a leggyakrabban előforduló jognyilatkozat-csoportra vonatkoznak, például: kisebb értékű dolgokat megvásárolhat (a mindennapi étkezéshez szükséges bevásárlás, mozijegyet vásárolhat, a tömegközlekedésben részt vehet, megjavíttathatja a cipőjét stb.) Ezeket az ügyleteket minden esetben az adott helyzetben, a gondnokolt anyagi és társadalmi (családi) körülményeitől függően kell értékelni. 2.3. Rendelkezhet a jövedelmének a bíróság által meghatározott hányadával, annak erejéig kötelezettséget is vállalhat. A „jövedelem” körébe nemcsak a munkaviszonyból származó munkabér, hanem például a megbízási vagy a vállalkozói díj, a társadalombiztosítási, álláskeresési, és a szociális ellátásból származó jövedelem is bele tartozhat. A törvény a teljes – munkával szerzett – jövedelemmel való szabad rendelkezést és kötelezettségvállalást kizárólag a kiskorúak esetében engedi, míg a gondnokolt számára csak a részleges rendelkezési jogot – mégpedig a jövedelem – a bíróság által meghatározott hányadáig terjedően. Az ügycsoportokra korlátozott, részleges gondnokság alá helyezés szabályának alkalmazása körében talán éppen ez az esetkör lesz a leggyakoribb, amelynél a bíróság mérlegelni fogja, hogy indokolt-e fenntartani a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy teljes döntési autonómiáját. 2.4. Azok a jognyilatkozatok, amelyek olyan szerződés létrehozására irányulnak, amellyel a gondokolt kizárólag előnyt szerez. A törvény feljogosítja a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt olyan szerződések önálló megkötésére, amelyek számára kizárólag előnyszerzést eredményeznek (például ajándékozási szerződést köthet mint megajándékozott). Ezek olyan szerződések, amelyekkel kizárólag előnyt szerez, azaz a gondnokolt részéről nincsen semmilyen ellenszolgáltatás. Ez leggyakrabban az ajándékozási szerződéseknél valósul meg, de lehet más, például egy haszonkölcsön szerződés vagy egy haszonélvezeti jog alapítása a gondnokolt javára. 2.5. A gondnokolt a szokásos mértékben ajándékozhat. Az önállóan megtehető jognyilatkozati csoportjai között – rendszerbeli elhelyezését tekintve – újnak tekinthető a szokásos mértékű ajándékozás lehetősége. Szokásos mértéket meg nem haladó ajándéknak általában az tekinthető, amikor az ajándékozás nem gazdagítja a megajándékozottat olyan mértékben, hogy az ajándék visszakövetelése anyagi és erkölcsi szempontból indokolt/lehetséges lenne. A szokásos mérték minősítésénél mérlegelni kell: az ajándék értékét, az ajándékozás tárgyát, az ajándékozó vagyoni helyzetét, az ajándékozással elérni kívánt célt és a családban, hasonló társadalmi környezetben uralkodó felfogást. 3. A gondnok által, a gondnokolt nevében tett jognyilatkozatok A törvény szerint a gondnok is tehet önállóan jognyilatkozatot a gondnokolt nevében. Erre kivételesen, a törvényben megadott feltételek mellett kerülhet sor. A gondnok – megállapodás hiányában is – önállóan tehet jognyilatkozatot, ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali 16
intézkedést igényel. Ez a szabály azon jognyilatkozatokra vonatkozik, amelyeknél a gondnok hozzájárulását jogszabály írja elő.
2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása] (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. (2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt. (3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható. 1. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés hatálya A belátási képesség teljes hiánya önmagában a jogi következmények beálltához nem elegendő, ehhez szükséges az az eljárásjogi feltétel is, hogy a nagykorú személyt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezze. A gondnokság alá helyezés hatálya az ítélet jogerőre emelkedését követő naptól kezdődik. Ezt megelőzően a nagykorú személy polgári jogi szempontból nem tekinthető cselekvőképtelennek. 2. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés feltételei A Ptk. a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés lehetőségét és magát az elnevezést is megváltoztatja, cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság-ra. A korábbi szabályokhoz képest, a cselekvőképességet kizáró gondnokság helyett a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezi azt a nagykorút, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt. A nagykorú személy cselekvőképtelenséget teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésének együttes feltételei a következők: – a mentális zavarnak kell fennállnia, – a mentális zavar miatt a nagykorú személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan és teljeskörűen hiányzik és – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel gondnokság alá helyezése indokolt. A fenti feltételek tartalmát – a cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés taglalásánál – részletes kifejtettük. (Ld. a 2:19. §- hoz fűzött magyarázatot.) A korlátozottan cselekvőképes (cselekvőképességében részlegesen korlátozott) és a cselekvőképtelen (cselekvőképességében teljesen korlátozott) gondnokolt belátási képességének terjedelme 17
között lényeges eltérés van. A két fokozat közötti különbség igazságügyi elmeorvos szakértői véleménnyel állapítható meg és bírósági határozattal mondható ki.
2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata] (1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. (2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. (3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. 1. A cselekvőképességében teljesen korlátozott személy jognyilatkozata és a gondnok eljárása 1.1. A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata – semmis A cselekvőképtelenség a nagykorú esetében azt jelenti, hogy saját akaratából, a maga nevében nem tehet érvényes jognyilatkozatot (főszabályként). A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata – hasonlóan, mint a cselekvőképtelen kiskorú személyé – semmis. Az érvénytelenség folytán az ügyletek nem váltják ki azokat a jogi hatásokat, amelyek az érvényes jognyilatkozatokhoz fűződnek. 1.2. A gondnok eljárása a cselekvőképtelen nagykorú nyilatkozatai kapcsán Annak érdekében, hogy a cselekvőképtelen nagykorú részt vehessen az ügyleti forgalomban, szerepeljen a vagyoni viszonyokban, jogokat szerezhessen és kötelezettségeket vállalhasson, a cselekvőképtelen személy nevében a gondnoka jár el. A gondnok által a cselekvőképtelen nagykorú képviseletében tett jogügyletek alapján az adott jogügylet közvetlen jogosítottja és kötelezettje nem a gondnok, hanem maga a cselekvőképtelen nagykorú személy lesz (mint képviselt). [6:11. § (1)] 2. A cselekvőképességében teljesen korlátozott személy önállóan is megtehető jognyilatkozatai A törvény szerint – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. A semmis jognyilatkozatok alóli, kivételes a szabály lehetővé teszi, hogy a mindennapi élet apróbb jogügyleteiből ne zárják ki a cselekvőképtelen nagykorúakat (hasonlóan a cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó szabályokhoz). A konjunktív feltételek tűzése leszűkíti a jogügyletek körét, szem előtt tartva a gondnokolt érdekeit és a jogbiztonságot is. A korábbi Ptk. [1959. évi IV. tv. 12/C (2)] szabályaihoz képest lényegi változás nem történt. A cselekvőképtelen személy egyetlen jognyilatkozat-típust tehet meg önállóan és ahhoz, hogy a tör-
18
vényben nevesített forgalmi ügyletet a cselekvőképtelen érvényesen megköthesse, négy együttes feltételnek kell fennállnia. A Ptk. 2:22. § (3) bekezdése szerint az alábbi feltételek fennállása esetén minősülnek a cselekvőképtelen nagykorú által kötött szerződések érvényesnek: – amelyeket a cselekvőképtelen nagykorú kötött és teljesített is, – csekély jelentőségűek – minden esetben az adott helyzetben, és a gondnokolt körülményeitől függően kell értékelni. – a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő – tömegesen megfogalmazás azt jelenti, hogy ilyen típusú jogügyletet a lakosság széles köre köt rendszeresen (pl. minden nap) vagy időszakonként rendszeresen visszatérően, és – különösebb megfontolást nem igényelnek. Tehát, a fenti feltételek együttes fennállása esetén, a cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata. Ebben az esetben a gondnokolt – törvényes képviselője hozzájárulása nélkül – maga is eljárhat, érvényes jognyilatkozatot tehet. Ilyen pl. egy kisebb, élelmiszerbolti bevásárlás, ahol a napi a reggelihez megvásárolja a pékárut és a tejet. 3. A gondokolt véleményének figyelembe vétele A gondnok kötelezettsége, hogy a vélemény-nyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit meg kell hallgatnia, és – lehetőség szerint – figyelembe kell vennie a döntés meghozatala során.
2:23. § [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége] (1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú
a) tartására; b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére;
d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozik. (2) A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és a gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére
19
a) az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg; vagy
b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a jogügylet az érintett személy megélhetését nem veszélyezteti. (3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg. (4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor. (5) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták. 1. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes jognyilatkozatok A 2:23. § (1) bekezdése azoknak a jognyilatkozatoknak a körét határozza meg, amelyek esetében a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy (a továbbiakban gondnokolt) gondnokának, illetve a részlegesen korlátozottan cselekvőképes személy esetében a saját jognyilatkozatának érvényességi feltétele a gyámhatóság jóváhagyása. 2. A gyámhatóság hozzájárulása a gondnokolt vagyona terhére történő ingyenes juttatásokhoz [2:23. § (2) – (3)] A törvény lehetővé teszi, hogy gyámhatósági jóváhagyással, a törvényben rögzített feltételek mellett, érvényes legyen a gondnokolt vagyona terhére tett ingyenes juttatás. A gondnokolt vagyonának védelme – mint fő cél – mellett a gondnokolt autonómiájának tiszteletben tartása is kifejeződik a (2) és (3) bekezdésekben, amelyek lehetővé teszik, hogy olyan jogügylet jöjjön érvényesen létre, amely a gondnokolt vagyonának csökkenését eredményezi. A törvény ennek keretében két esetkört szabályoz: – a leszármazó részére támogatás juttatása és – az ingyenes jogügyletek.
2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképtelen nagykorú
jognyilatkozatának relatív semmissége] A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, aki a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen. 20
VII. CÍM A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS
2:28. § [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése] (1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól
a) a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; b) a kiskorú törvényes képviselője; c) a gyámhatóság; és d) az ügyész kérheti. (2) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek a gyámhatóságnak a keresetindítás szükségességéről való tájékoztatását követő hatvan napon belül nem teszik meg. Bevezetés A Ptk. külön cím alatt határozza meg a gondnokság alá helyezés kezdeményezésére jogosultak körét, a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának szabályait, a gondnokság alá helyezés megszüntetésének és módosításának rendjét. A gondnokság alá helyezés kezdeményezésére jogosultak köre A gondnokság alá helyezésre, a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, illetve módosítására irányadó szabályok alapvetően nem változnak, kivéve az alább kifejtetteket. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés kezdeményezésére kizárólag az alábbi személyek jogosultak: a nagykorú együtt élő házastársa, a nagykorú élettársa, a nagykorú egyenesági rokona, a nagykorú testvére, a kiskorú törvényes képviselője, a gyámhatóság, az ügyész.
2:29. § [A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata] (1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely
a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év;
b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év. (2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak hivatalból kell megindítania. A kereseti kérelem a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helye21
zés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatására, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, vagy cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a korlátozással érintett ügycsoportok módosítására irányulhat.
2:30. § [A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy módosítása] (1) A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. (2) A gondnokság alá helyezés megszüntetését a bíróságtól
a) a gondnokolt; b) a gondnokolt együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; c) a gondnok; d) a gyámhatóság; vagy e) az ügyész kérheti. (3) A (2) bekezdésben felsoroltak a gondnokság alá helyezés módosítását is kérhetik. Ennek keretében kérhetik a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatását, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását vagy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítását. (4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére vagy módosítására irányuló per megindításának a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját megelőzően is helye van.
22
IX. CÍM A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL
2:38. § [A támogató kirendelése] (1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz. (2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki. (3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.
X. CÍM RENDELKEZÉS A CSELEKVŐKÉPESSÉG JÖVŐBELI KORLÁTOZÁSA ESETÉRE
2:39. § [Az előzetes jognyilatkozat] (1) Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet. (2) A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban
a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol; b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el. (3) Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésének elmaradása az előzetes jognyilatkozat érvényességét nem érinti. (4) Az előzetes jognyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseket a jognyilatkozat módosítására és visszavonására megfelelően alkalmazni kell. A visszavont előzetes jognyilatkozatot a nyilvántartásból törölni kell. Az előzetes jognyilatkozat jellemzői 23
A nagykorú cselekvőképes személyek rendelkezhetnek arról, hogy cselekvőképességük esetleges korlátozása esetén ki legyen a gondnokuk, illetve meghatározhatják, hogy gondnokuk milyen módon járjon el személyes és vagyoni ügyeikben. Az előzetes jognyilatkozat tehát a cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére szól. [JAKAB (2012) 1-22. 4.5.2. pont.] A törvény iránymutatást ad az előzetes jognyilatkozat tartalmára is. Különösen időskori mentális elváltozások (a demencia különböző fokozataiban), szellemi leépüléssel járó betegségek vagy súlyos agyműtét esetén válhat a jövőben elterjedtté, hogy valaki betegsége kezdeti stádiumában, illetve a beavatkozás előtt, még cselekvőképes állapotban rendelkezik arról, hogy ha cselekvőképessége korlátozása válik szükségessé, kit nevezzenek részére gondnokul, hozzájárul-e idősek otthonában történő elhelyezéséhez illetve mi legyen vagyona sorsa. [SÁRINÉ SIMKÓ Ágnes: Az új Polgári Törvénykönyv jegyzőket érintő újdonságai, Jegyző és Közigazgatás, 2013/2. 5–7.; KŐRÖS – MAKAI in VÉKÁS (2013) 53-54.]
2:40. § [Az előzetes jognyilatkozat hatályossá válása] (1) A bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását, kivéve, ha
a) az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel kifejezetten ellentétes; vagy
b) a nagykorú személy által gondnokként megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. (2) Ha az előzetes jognyilatkozat több rendelkezése közül valamelyik nem alkalmazható, ez a többi rendelkezés alkalmazását nem érinti. (3) A gyámhatóság a gondnok kirendelése és tevékenységének meghatározása során az előzetes jognyilatkozatban foglaltak figyelembevételével jár el.
2:41. § [Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata] Ha a körülmények az előzetes jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességének korlátozását követően úgy változtak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne, a bíróságtól a rendelkezés alkalmazásának mellőzését a gondnokolt, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
24
