A Debrecen – Kerekestelepi és A Debrecen - Bánki Református Egyházközségek Közös kiadása IV. évfolyam 1. szám
2009. április hó
Igemagyarázat Főgondnoki köszöntő Gyülekezeti Életképek Nappali Ellátás Húsvéti gondolatok Irodalmi Oldal „Gyermeksarok” Alkalmak, Hírek Kiadja: a gyülekezet Presbitériuma Szerkeszti: a gyülekezet Missziói Bizottsága Megjelenik: negyedévente, 500 példányban
Igemagyarázat 1Kir19,7-8 Kedves Testvéreim! Illés próféta, az ószövetség egyik legnagyobb, sőt talán a legnagyobb prófétai alakja volt. Személye nemcsak a mi számunkra, hanem azok számára is ismert, akik a vallási dolgokból és a bibliáról viszonylag keveset ismernek. Csodálatos magasságai, és szörnyű nagy mélységei voltak Illés próféta életének. Átélhette azt, amit csak a legkiváltságosabb emberek, talán vele együtt összesen 2-en éltek át az egész világ történetében, hogy nem látott halált, vagyis nem halt meg. Élete végén elragadtatott a mennybe egy tüzes szekéren. És volt olyan szörnyű nagy mélység is az életében, mint amiről az Igében olvasunk, hogy leül egy rekettyebokor alá, és azt mondja Istennek, hogy most már elég, vedd el tőlem az életemet, mert nem akarok élni. Furcsa egyébként, hogy ez a kiborulás is egy hatalmas magasság után, egy óriási eredmény és siker után következik. Aháb király, aki Illés idejében uralkodott, egy pogány királynőt vett feleségül, Jezábelt. A felesége nem szerette Izrael Istenét, hanem a pogány Baál isten előtt hódolt. Jezábel szépen lassan rávette Ahábot arra, hogy építtessen pogány áldozó helyeket, hogy a maga pogány vallását terjeszteni tudja Izraelben. Aháb király engedett a feleségének, és pogány áldozó helyeket épített. Isten persze ezt nem nézte jó szemmel, és elküldte szolgáját Illést, hogy figyelmeztesse népét és királyát, sőt királynőjét is. Egy ideig szépen győzködte őket, de Jezábel nem engedett. Aztán eljött a megmérettetés pillanata. A Karmel hegyén összegyűlik összesen 450 Baál próféta, egyik oldalon, a másik oldalon pedig Illés, egymaga. Jön a megmérettetés pillanata. Építenek két oltárt, és levágnak két áldozatra szánt bikát. Az volt a bizonyság tárgya, hogy imádkozni azért, hogy kinek-kinek a maga Istene bocsásson tüzet az oltárra. A Baál papoknak ez hosszas imádkozás és hangos kiabálás árán sem sikerül. Illésnek pedig azonnal, holott az ő oltárára az ő kérésére 3-szor locsolnak vizet. Isten tüzet bocsát alá a mennyből, amely megemészti Illés áldozatát. Kiderül az igazság, hogy az ő Istene a létező Isten, aki elfogadta az áldozatot. De kiderül a hamisság is, hogy a Baál papok viszont mind csalók. Meg is büntetik őket, lemészárolják mind a 450 papot. A királynő ekkor egyenesen gyűlölni kezdi Illést, sőt üldözni is ezért. Illés pedig menekül előle, és ekkor történik meg vele a pusztában az, hogy kiborul. Sőt élete legmélyebb pontjára jut el, hiszen így imádkozik, hogy, elég most már Uram. Vedd el az életemet. Furcsa szavak ezek testvérek. Pláne egy ilyen hatalmas tett, egy ilyen hatalmas siker után. De hát nem így van ez azóta is, és velünk is. Történik valami nagy jó, ami után szinte mindig következik a rossz. Sőt olyan is van, hogy már a jóban fellelhető a rossz is. Teszünk valami jót, aminek sokan örülnek, ugyanakkor vannak néhányan, akik valamiért ennek sem örülnek, és ez máris árnyékot vet az örömre. Minden rosszban van, valami jó, és minden jóban van valami rossz is. Ebben a világban a legcsodálatosabb dolgokat is körüllengi a rossznak az árnyéka. Megöleljük azt, akit szeretünk, és sokszor már abban a pillanatban eszünkbe jut, hogy egyszer el fogjuk veszíteni. Aztán Isten egy angyalt küld Illéshez, és azt mondja neki, hogy kelj fel, és egyél, mert erő felett való út áll előtted. És ez 2-szer is megismétlődik. Aztán Illés tényleg erőre kap. Majd 40 napig vándorolt annak az ételnek az erejével, és így jutott el a Hóreb hegyig, az Isten hegyéig. Mi most szintén egy 40 napos utat teszünk meg a böjtben, és ez számunkra is erő felett való út. Talán azért is, mert túlságosan kimerített minket az elmúlt időszak sokféle hajtása. Talán azért, mert minket is megtört az élet sokféle fájdalma és csalódása. DE milyen csodálatos, hogy Isten minket is táplálni, és ez által erősíteni szeretne. Hívogat az úrvacsorai közösségbe, ami a legerőteljesebb tápláltatása a lelkünknek. De hívogat lelki alkalmakra, istentiszteletekre is, ami a mindennapi „lelki” kenyér számunkra. Ezekből mi is erőt meríthetünk az erőfeletti úthoz. Aztán mi történt Illéssel a 40 napos út alatt? Látszólag semmi. Oly egyszerűen írja ezt le a Szentírás, hogy ment 40 napig, aztán megérkezett a Hóreb hegyig. Látszólag nem történt vele semmi különös. Valójában azonban minden megtörtént, ami ahhoz kell, hogy az ember új erőre kapjon. Ő ugyanis Istennel kettesben tette meg ezt a hosszú utat. Látszólag Jézus 40 napos böjtje sem volt élményekben dús időszak. Ott sem történt semmi különös. Valójában minden megtörtént Vele, ami az erőfeletti szolgálatához kellett. Félreállította a maga útjából a Kísértőt, mindent, ami
meggátolta volna a szolgálatban. És a legszentebb dolgok nyíltak meg előtte. Még azt is olvassuk, hogy angyalok szolgáltak Neki. Ha valaki Istennel teszi meg ezt a hosszú 40 napos utat, átrendeződik az élete. Én nem tudom, hogy ki érzett már hasonlót, de az embernek néha van egy olyan érzése, hogy olyan az élete, mint egy mókuskerék, amelyben a futásnak, a hajtásnak sosincs vége. Törjük magunkat valamiért, hogy azt elérjük. Aztán elérjük, és már a még szebbet, még jobbat szeretnénk elérni. Aztán azt is elérjük, és azt pedig megpróbáljuk még jobbra cserélni, vagy tökéletesíteni. És ennek sosincs vége. Az egész életünk abból áll, hogy másoknak örömet szerezzünk. És ez sikerül is. Van úgy, hogy egyetlen nap leforgása alatt több tucat embernek sikerül a kedvére tenni, és örömet szerezni. És az ember egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy már szinte mindenki mosolyog körülöttem, csak én nem teljesen. Mert mindenkiért tettem, csak éppen magamért, és a családomért nem tettem az égvilágon semmit. Magamra és magunkra szánom a legkevesebb időt, pedig ők jelentik nekem a boldogság szigetet. Elvileg értük teszek mindent, gyakorlatilag semmit. Milyen sokszor teszek meg egészen hosszú utakat, csinálok végig fárasztó napokat, azzal az ürüggyel, hogy értünk és értük teszem. Pedig magamért és magunkért sokszor csak annyit kellene tennem, hogy nyugton maradnék, nem mennék sehova. Nem magyaráznám meg magamnak, hogy miért kell még ezt is megtennem, egyáltalán magyarázatokat sem keresnék, csak rászánnám az időt magamra és magunkra. Mindezen változtatni, nagyon áldott dolog a böjti időszak. Rászánni magunkra, és a tulajdon testi-lelki egészségünkre az időt. Mert ha magunkkal nem teszünk jót, egy idő után másokkal sem fogunk tudni tenni. Végül Illés eljutott a Hóreb hegyig, ahonnan az Isten továbbküldte szolgálni. És immáron volt újra ereje, sugárzó boldogsággal a szolgálathoz. Valami hasonló történt vele, mint Mózessel. Furcsa, de ő is éppen 40 napig volt fent a Hóreb hegyen. És mikor lejött onnan a 10 parancsolattal, a Biblia azt írja, hogy sugárzott az arca. Hogy mitől? Attól, hogy Istennel töltötte azt a 40 napot. Milyen jó lenne a böjt végén ilyen sugárzó arccal megjelenni húsvét szent ünnepén, újra tápláltatást nyerni, úrvacsorázni. És így végigmenetelni az életünk hátralevő szakaszát az emberek között. Dúl a válság, egyre több a gond és a baj. És ebben a nagy mélységben az embereknek megmutatni azt, hogy Isten mellett ilyen boldog életet lehet találni. Én ezt kérem magamnak, magunknak, mindannyiunknak, ajándékba, áldásul az élő Istentől. Ámen! Buzás Dénes lelkipásztor ***
Főgondnoki köszöntő Kedves Testvérek, Barátaink! Húsvét örömünnepére készülve a böjt időszaka egyben a hit próbája, hitünk próbája is. Amikor Jézus Krisztus harmadszor jeleníti meg halálát és feltámadását (Mt20,17-19), készíti a tanítványokat és önálló hitre és szolgálatra. Ahogy Krisztus tanítványainak meg kellett érteni, nekünk is értenünk kell, hogy a magunk erejéből szükséges Krisztus Urunkban való feltétlen hitünket megélni, megvallani, gyakorolni és hirdetni. A böjt időszaka a lehetséges testi megtisztulás mellett a lelki megtisztulás és megújulás lehetősége is. Erre tanít bennünket Pál apostol, mikor azt mondja: „Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek lévő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatoké vagytok?” (1Kor6,19) Vigyázzunk tehát testünkre, vigyázzunk a Szentlélek templomára, és akarjuk, hogy a Szentlélek kiteljesedő ereje által Krisztus Urunk közel jöjjön hozzánk. Merjünk hinni, hogy Jézus él, rá ma is számíthatunk és nincs az a kő, amit ő ne tudna eltávolítani az útból, ha mi az ő útján járunk.
Kedves Testvérek! Számunkra természetes, hogy keresztény református hitünk gyakorlásának legfontosabb színtere gyülekezetünk temploma, ahol számunkra nagy kiváltság és áldás itt lenni és szolgálni. Gyülekezetünknek, mint szolgáló, Isten ügyében munkálkodó közösségnek a megelőző időszakban végzett hitéleti működése korábban már értékelésre, összegzésre került. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy az igazi értékelést Mindenható Atyánk teszi meg. A jelenlegi 2009-es évben is az a feladatunk, hogy a megelőző időszak sok-sok áldozatos munkálkodása nyomán kialakult hitéleti működést fenntartsuk, gyülekezetünket működtessük. A gyülekezeti szolgálatokat felvállaló hívek eddig is és a jövőben is arra törekedtek, hogy lelkipásztorunk igehirdetői, tanítói és lelki megsegítő munkáját segítsék, erősítsék. A gyülekezeti misszió legfontosabb elemének továbbra is azt tartjuk, hogy mindenekelőtt önmagunk körében, saját és gyülekezetünk életében tartsunk rendet. Célunk, hogy továbbra is befogadó és szolgáló közösségként éljünk, egymásért felelősséget érző és vállaló gyülekezet legyünk. Gyülekezeti tagjaink körében és az eddigi gyakorlat szerint különböző rendezvényeken, látogatásokat, hitélethez köthető alkalmakat szervezünk. Ebben az évben a korábban is végzett diakóniai feladatvállalásaink mellé új, intézményes megsegítő szolgálatok működtetését vállaltuk fel. Célunk, hogy gyülekezetünk területén a rászoruló társainkat ilyen módon is segítsük. Gyülekezeti tulajdonú épületeinket, ingatlanunkat ez évben is tervezzük fejleszteni, a rendtartásban előbbre lépni. Jubileumi alkalmak és ünnepség szervezésével tervezzük hálánkat kifejezni a hatvan éve önállóvá vált Kerekestelepi Református Egyházközség hívő tagjai és szolgálói felé. Kedves Testvérek! Közösen elhatározott céljainkat ez ideig is a hívek jó szívvel juttatott anyagi áldozatvállalásával tudtuk elérni. Ezen módon és úton is kérjük egyháztagjainkat, támogatóinkat, hogy az egyházfenntartói járulékok ez évi befizetésével, lehetséges támogatásaikkal járuljanak hozzá Krisztus egyházának támogatásához, gyülekezetünk lehetséges fejlesztéséhez. Presbitertársaim nevében mindannyiunk életére a Jó Isten gazdag áldását és segítő kegyelemét kérem és kívánom. Húsvét ünnepére készülve hálaadással fogadjuk el Mindenható Atyánk akaratát, hogy Szent Fia élete árán váltotta meg bűneinket és részesített bennünket az örök élet reményében. Tasi Sándor főgondnok ***
Gyülekezeti Életképek Teológushallgatók szolgálata a Kerekestelepi és a Bánki gyülekezetekben A Debreceni Református Hittudományi Egyetem régi hagyománya szerint minden tanév és félév elején valamennyi teológiai évfolyam ellátogat egy –egy kiválasztott gyülekezetbe. Ezeknek az úgynevezett Csendes napoknak a keretében a hallgatók részt vesznek a vasárnapi istentiszteleten és szolgálnak. Eközben tapasztalatot gyűjtenek, amit majd később a tanulmányaik befejezése után is fel tudnak használni.
A Kerekestelepi gyülekezet abban a kiváltságban részesült, hogy a egyetem rektora, Fazakas Sándor hirdette az igét 2009 február 1-én délelőtt a templomban. Az évfolyamot elkísérte az internátusvezető Gaál Izabella tanárnő is. A III. évfolyam szép, áldott, építő szolgálattal örvendeztette meg a templomban lévő híveket. Ennek keretében énekek, versek, Igék és idézetek hangzottak el. A gyülekezet ezt azzal köszönte meg, hogy szeretet vendégségre invitálta a lelkes ifjú társaságot. A gyülekezetünkben lévő ifjúsági kört Czirják László képviselte, mint harmadéves vallástanárszakos hallgató. A délelőtti programok után kis pihenő következett. Majd délután három órakor megszólalt a híres Bánki templom szép harangja, és a Bánki hívek szívét is megvidámították a fiatalok. Itt Péter - Szarka László, leendő lelkész hirdette az Isten szent Igéjét. A Bánki gyülekezet kedves, szerény vendégséggel köszönte meg az egész napos szolgálatot. Reméljük az ifjúság, és általuk a hívek is sok tapasztalattal és élménnyel lettek gazdagabbak. Isten áldása az életükre, és az elkövetkezendő szolgálatukra, mikor a Református Egyház tanításait, és az Úr igéjét adják tovább életükben. Kívánjuk, hogy ugyanazzal a szeretettel és hittel tegyék ezt, mint amellyel ezen a napon közöttünk szolgáltak.
„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged.”
4móz.6,24
Közli: Publik Annamária és Kállai Imre
***
Nőnap 2009. március 8-án vasárnap, az istentisztelet keretében most is megemlékeztünk nőtestvéreink áldozatos szeretetéről, amelyet mindnyájan nagyon sokféle formában ismerünk. És kértük a mindenható Istent, hogy adjon nekik erőt és áldást, ezt az értünk való igaz szolgálatot még sokáig végezni. Nekünk pedig adjon irántuk figyelmességet, és minél több lehetőséget, meghálálni a tőlük jövő kedvességet és szeretetet.
Március 15. 2009. március 15-én vasárnap, az Úrnapi ünnepi istentisztelet keretében szép létszámban ünnepeltük meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepét. Erre az alkalomra a gyülekeztünk nagy létszámú ifjúsági Bibliaköre műsorral is készült, amelyben elhangzott egy történelmi megemlékezés, több szavalat és ifjúsági énekek kíséretében. Az ünnepi műsor összeállítója Czirják László, gyülekezetünk pótpresbitere volt. A fiatalok mind a Kerekestelepi, mind a Bánki Gyülekezetet megörvendeztették ezzel a szép műsorral. Hálát adunk a minden kegyelem Istenének azért, hogy gyülekezeteinkben egyre több az olyan fiatal, akik merik büszkén vállalni hitüket, és nemzeti érzelmüket. És büszkeség tölti el ilyenkor mind a szülőket, mind pedig a nagyszülőket, látva munkájuk szépen beérő gyümölcsözését.
Gyülekező és szolgálat a Kerekestelepi templomban, és a koszorú elhelyezés…
Majd délután a Bánki ünneplés…
***
A Nappali Ellátás mindennapjai Hosszú évek után abba az Isten áldotta helyzetbe került a Kerekestelepi gyülekezet, hogy a lelkipásztor pályázatot adott be, amelyet meg is nyert. Ez azt biztosítja a kedves Testvéreknek, hogy a hétköznapokon részt vehetnek
foglalkoztatáson, étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, vagyis nappali ellátásban részesülhetnek, főként idősebb testvéreink. A cél a lelki szükségletek betöltése azoknak, akiknek közösségre van szükségük, illetve, hogy fizikális segítségnyújtást adjon, vagy pedig aki igényli, annak mindkettőt. A klub vezetője Gál-Győri Márta, aki lelkész végzettségű. Nagyon rátermett, segítőkész ember, aki jól összetartja a közösséget. Különféle programokkal segítik jól, és hasznosan eltölteni az időt. Mindenki elmondhatja gondolatait, bánatát és gondjait, ebben segítséget nyújt Pongor Annamária szociális ápolónő is. Az ő feladata az egészségügyi ellátás, vércukor, vérnyomás és testsúlymérés, és egyéb. Odafigyel a testvérek egészségi állapotára.
Én nagyon jól érzem ott magamat, mert szerető, odafigyelő közösség alakult ki. Hosszú szervező munkával, Tóth András és Bálint Levente is segített beindítani a foglalkozásokat. Végre február folyamán hivatalosan is elkezdődött a Nappali Ellátás tevékenysége. Az első napok ismerkedéssel teltek el, megbeszéltük a klub szabályait. A tagok ötleteit örömmel fogadják, és így kialakultak a heti változatos alkalmak. Az első héten filcvirágok, és képkeretek készítése volt a program. Minden nap úgy indul, hogy fél 10-kor érkeznek a Testvérek, majd kezdődik az áhítat, ahol énekelünk és lelki táplálékot kapunk. Közben Bálint Levente és Tóth András segít a rászorulóknak az élelmiszervásárlásban, orvoshoz, illetőleg a körházba való el- és hazajutásban, végzik az ételkihordást ételhordókban, és szállítják az embereket a foglalkoztatásokra és onnan újra haza. Keddenként mindig érdekes vendégek jönnek a közösségbe, akik előadásokat tartanak, melyekből hasznos információkat lehet tanulni. Március 3-án egy szép régi mesterséget mutatott be Gál Álmos, aki kerámia tárgyakat készít, és lehetőség volt kipróbálni, annak, aki merte. Gyertyamártogató edény készült, melyet másnap ki is díszítettek. Ez volt a „kreatív nap.”
Csütörtökön megnéztük az „Eszter” című bibliai témájú filmet. Mivel március 8-án vasárnap Nőnap volt, nőtestvéreinket hétfőn felköszöntöttük szép anyagból készült virággal és megismerkedtünk a Nőnap eredetével. A férfitársak desszerttel is kedveskedtek a nőtestvéreknek. Mindig lesznek érdekes alkalmak, melyek nyitottak és melyekre szeretettel várunk minden kedves gyülekezeti tagot! Hála az Istennek, hogy megszerveződött ez a jó közösség, és ilyen formában tudunk segíteni a nehéz helyzetben lévő gyülekezeti tagoknak. Büszkék lehetünk mindegyik vezetőnkre és a munkatársakra, akik lehetővé teszik ezt a közösségformáló tevékenységet. Sok erőt és Isten áldását kérjük ehhez az elhatározáshoz és munkájukhoz!
„Egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be a Krisztus törvényét”/Galata6,2/
Írta: Kállai Imre és Publik Annamária Tagok. *** HÚSVÉTI GONDOLATOK „Ekkor Ő elkezdett átkozódni és esküdözni: Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek!” (Mt.26.72.) Az igei idézetet olvasva, a Testvérek minden bizonnyal ráismertek Péter apostol tagadására. Máté evangéliumából tudjuk, hogy Péter a főpap palotájának udvarán ül. Várja a Főtanács ítéletét és váratlanul éri, amikor odalép hozzá egy szolgálólány: - Te is a galileai Jézussal voltál. Ekkor Péter tagad és miután többször is kérdőre vonják, még azt is letagadja, hogy ismeri azt az embert. Még csak a nevét sem veszi a szájára. Mi történt Péterrel? – kérdezhetjük. Megijedt? Félt? Nyilvánvaló, hogy félt a következményektől, de talán valami más oka is lehet ennek a merev elzárkózásnak. Jean Vanier, az értelmi sérült emberekkel közösséget vállaló Bárka Közösség alapítója, egyik előadásában rávilágított Péter árulásainak mélyebb okaira. Erre alapozva szeretnék néhány gondolatot megosztani a Testvérekkel. Lehetséges-e, hogy Péter valóban nem ismerte „azt az embert?” Nem ismerte ezt a „szembeköpött, arcul ütött, bottal megvert embert?” Lehetséges Testvérem, mert az apostol eddig egy hatalmas, halottakat feltámasztó, betegeket meggyógyító, erős Jézust követett és akart követni továbbra is! Péter nem tudott hinni a gyönge és
sebezhető Jézusban, aki hagyja és engedi, hogy a kereszt misztériumához vezessen az útja, és hogy elmenjen a visszautasítás legmélyéig. Ami pedig 2000 évvel ezelőtt megtörtént, az megtörténik ma is. Az emberek ma sem akarják Jézust, nem tudnak belépni ebbe a „világba”. Kiabálnak, szitkozódnak, nincsenek jelen a keresztnél, mert nem tudják elviselni a szenvedést, nem akarnak olyan embereknek a közelében lenni, akik szenvednek. Az a valóságos helyzet, hogy a szorongó, depressziós, szenvedő emberrel nem könnyű együtt lenni. Pedig ezen emberek számára /a szükséges gyógyszerek és az ápolás mellett/ a jelenlét, és a mellettük való elkötelezettség az igazi orvosság. Péter ezt nem értette, nem tudott jelen lenni akkor, amikor Jézust megalázták, kigúnyolták, keresztre feszítették. Ki volt ott a keresztnél? Nem sokan. Ott volt Mária Magdolna, a bűnös nő, akinek a Jézussal való találkozása formálta át az életét. Ott volt az édesanyja, Mária és a 12 tanítvány közül egy: János. Jézus keresztre feszítése, nagy traumát jelentett a tanítványoknak. Azt hitték Jézus győzni fog és e helyett veszített. Kudarcként élték meg. Jézus? Akiben eddig hittek és bíztak, most megbukott. Azt gondolhatták nem kellett volna ennyire hinni benne! Egy mély elhagyatottságot éltek át. Valamennyien élünk át ilyen időszakot, amikor életünket nehézségként éljük meg, amikor annyira szomorúak vagyunk, hogy már nem is érezzük Isten jelenlétét. Pedig jelen van Jézus, csak nem ismerjük fel Őt. Testvérem, Te ott vagy a kereszt tövénél? Felismered a szenvedő Jézusban a személyes Megváltódat? Vagy Te is úgy vagy, mint Péter, hogy csak az erős és hatalmas Jézust akarod? Itt az ideje, hogy végre tisztázzuk milyen is a kapcsolatunk Jézussal, és milyen az Ő kapcsolata velünk. Közli: Bíróné Czirják Erzsébet ***
A megfeszítés Ahogy egy sebész látja M. S. Mester: Kálvária Jézust nagypénteken keresztre feszítették. A gonoszok vesztőhelyén vérzett Isten igaz Báránya, aki tulajdonába jött, de övéi be nem fogadták (Jn1,11). Az orvost, mellkasi sebészt is - aki sok emberi szenvedést és nyomorúságot lát - megdöbbenti az a borzalom, melyet a keresztre feszítettnek el kellett szenvednie. A keresztre feszítést az a körülmény teszi borzalmassá, hogy hosszúra - erős fizikumú elítélt esetén akár több napra - nyújtotta el a halálküzdelem gyötrődéseit.
Az orvosok egyetértenek abban, hogy Jézus - és minden keresztre feszített halálának oka fulladás volt. Az áldozat kényszerű és természetellenes testhelyzetben függ, tényleges súlyát jóval meghaladó erővel nehezedve a kereszt száraihoz szögelt, kifeszített kezeire. Mellkasa kidomborodik, bordái kitágulnak, tüdeje megtelik levegővel. A kilégzés viszont rendkívül nehézzé válik, mert a mell- és bordaközi izmoknak ezzel az erővel (a test súlyával) szemben dolgozva kell a mellkast összehúzniuk. Néhány percig ez lehetséges is, majd egyre keservesebbé válik. Ezek az izmok kimerülnek, éppúgy, mint bármely más izom a pihenés nélküli állandó igénybevétel esetén. Az áldozat mind nehezebben bírja kipréselni tüdejéből a levegőt, hogy új lélegzethez jusson. A szervezetben oxigénhiány lép fel, ami még jobban csökkenti a leginkább igénybe vett izmok teljesítőképességét. Az áldozat már nem is lélegzik, csak piheg, az izmok lassan megbénulnak, és fulladásos halál állna be, ha ezen a légzést gátló helyzeten nem tudna változtatni. Egyetlen módja van ennek: a gerendába szögelt lábára támaszkodva megpróbál kissé felemelkedni, hogy a mellkasra ható feszültségen enyhítsen, és egy lélegzetvételnyi levegőhöz jusson. Kezével húzódzkodik, lábát megfeszíti. Nagy árat kell fizetnie ezért a lélegzetért: egész testén végignyilall a kezéből-lábából szétsugárzó fájdalom, és félájultan zuhan vissza előbbi helyzetébe. A fuldoklás kezdődik elölről. Ez a fel-le mozgás addig ismétlődik, amíg az áldozatnak elég testi és lelki ereje van, hogy folytassa reménytelen küzdelmét a következő lélegzetért. Vagy amíg a hóhérok el nem törik lábszárcsontjait. A törött lábszárcsontok már pillanatokra sem tudják megtartani a test súlyát. A keresztre feszített légzésre képtelenül függ, és néhány perc múlva megfullad. Amikor tehát a hóhérok megelégelték a halálraítéltek szenvedéseit vagy a várakozást, összetörték az áldozatok lábszárcsontjait. Jézus esetében erre már nem került sor mert a felfeszítést megelőző testi és lelki szenvedések, főleg a korbácsolás, teljesen kimerítették. Életereje mégis három órán keresztül kitartott. Pedig a gyötrelmek csak fokozódtak. De öntudata tiszta. Magatartásában nyoma sincs a zavarnak vagy megingásnak... Arra is van gondja, hogy özvegy anyjának gondviselőre lesz szüksége, és a szeretett tanítványra bízta őt. Íme, a te anyád (Jn19,27). Az előkészület napja volt. A zsidók arra kérték Pilátust, töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát, és vétesse le őket a keresztről, nehogy szombaton is a kereszten maradjanak... El is mentek a katonák, és megtörték a lábszárát egyiknek is, a másiknak is, amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle. Aki látta, az tett róla tanúságot és igaz a tanúsága. Tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek (Jn19,31-35). A lepel orvos kutatói számára vitatott a sebből kifolyó víz eredete. Judica Cordiglia szerint a folyadék a szívburokból származik. A római katona lándzsája szükségszerűen áthatolt a szívburkon, hogy elérhesse a szív jobb felét. A visszahúzott lándzsa nyomában tehát vér folyhatott ki a szívből, és víz a szívburokból. Anthony Sava amerikai patológus szerint az irgalmatlan korbácsolás belső vérzést okozott Jézus mellkasában, amitől a mellüreg vérrel telt meg, majd a vér rétegződött alul lévő alakos elemekre és a fölül úszó savóra.
Nekem az a véleményem, hogy a megelőző ütlegelések, a nagy vérvesztés sokkot idézett elő, a vér összetétele megváltozott, és így a benne lévő víz szabadon áramlik ki a szövetekbe, a testüregekbe, így a mellüregbe is. A halál beállta után Jézus teste előredőlt, így a mellüregben meggyűlt és szabadon áramló folyadék elöl foglalt helyet, és a lándzsaszúrás a mellüregen át hatolt a szívbe, ezért jött vér és víz a lándzsa nyomán. Mellkasi sebészként számomra a János evangéliumában leírtak - orvosi tapasztalataim alapján - egyértelműen elfogadhatók. A leplen talált oldalseb teljes mértékben igazolja az evangélium állítását. Sőt, még azt is elárulja a hozzáértő tudósnak, hogy a seb már halott testen keletkezett. (Víz László: A torinói lepel és korának meghatározása). Közli: Bíróné Czirják Erzsébet ***
MIÉRT A KARÁCSONYT? Húsvét ünnepére készülődve, felmerül a kérdés: Vajon miért van az, hogy még a keresztények között is a Karácsonyt szokták látványosabban megünnepelni? Sem az ajándékokat, sem az ünnepi díszeket tekintve a Húsvét nem fogható a Karácsonyhoz. Esetleg azért van ez így, mert a Karácsonyt a kereszténység nélküli társadalom is elfogadta értéknek, mint azoknak az érzelmeknek az ünnepét, melyek legalább egy napra mindenkit abba az illúzióba ringatnak, hogy a „szeretet ünnepe” olyan közös érték, amellyel kapcsolatban mindenki egyet ért. A Karácsony egy gyermek születésének ünnepe, benne még a nem hívő is vigasztaló és reményt keltő szimbólumot láthat. Nem így a Húsvét ünnepében. Amíg a Karácsony egyesít, addig a Húsvét megoszt. Karácsonykor egy ember születik, ez nem szokatlan. Húsvétkor egy ember feltámad, van e ennél szokatlanabb, hihetetlenebb? Mégis éppen ez az esemény teszi az evangéliumot „jó hírré”. A feltámadás eseményének nem voltak tanúi. A sírt őrző katonák nem láthatták, mert elaludtak. Az apostolok szintén nem láthatták, mert ők már Nagypénteken szétfutottak. Hogyan lehetséges a feltámadás, amely ellentmond minden emberi tapasztalatnak? Jézus nem volt egyedül, az élő Istennel volt azonos. Teljes egységben volt vele, élete nem csak a sajátja volt, hanem Istené is. Éppen ezért ezt nem is vehették el Tőle végérvényesen. Irántunk való szeretetből hagyta magát megfeszíteni és ez által megszüntette a halál véglegességét, mivel benne már ott volt az élet véglegessége. Mit jelent a feltámadás nekünk, embereknek? Ezt csak hitben tudjuk megragadni. A feltámadás hite nem legendák és kitalált mesék továbbélése, amely reményt ad az embernek, de semmi köze a jelen világhoz. Ellenkezőleg, ez a hit tesz képessé bennünket arra, hogy felülmúljuk önmagunkat. Krisztus azért jött, hogy kiszabadítson bennünket önzésünk rabságából és elvezessen Isten fiainak szabadságára. Közli: Bíróné Czirják Erzsébet ***
LOCSOLÓVERS Húsvét hétfő reggelén Örömhírrel jöttem én. Feltámadt a Megváltónk Élet lett a halálból. Az életnek friss vizéből Hoztam egy keveset, Mikor reád hullik Ez jusson eszedbe. Szabad-e locsolni? Bíróné Czirják Erzsébet *** Czirják László: Az ünnep helye Vissza kell találnunk…mit elvettek tőlünk Az idő tudná visszaadni ünnepünk? Mi megfogyottan lézeng… meddő bánya szív Köhécsel sok magyarban, s rendre torra hív. Aludj! Az altatók hány éve mondogatják Ne tudd, hogy ki vagy! Tömd a szád, a párnád! Egyél! S ha ünneped éhezve kopog Lelked foszlány legyen, vastagodjon arcod. Nézd! A zászló fenn lobog, hív az ütközetbe Találd meg a múltad e jövendő helyzetbe Nagy csata… hidd, jutalmunk még nagyobb lehet, Ha ünnepünk szívünkre majd koszorút tehet. *** GYERMEKSAROK Jézus Nyomában. A kérdések annak az országnak a földrajzi helyeire vonatkoznak, ahol az Úr Jézus kétezer évvel ezelőtt született és küldetését végezte, ahol megölték és feltámadt. A lehetséges válaszok közül válaszd ki a megfelelőt, majd döntsd el, melyik betű jelzi a térképen az adott földrajzi helyet! (A választ és a betűjelet írd a kérdés mellé a táblázatba)
Kérdés
Válasz
Betűjel a térképen
1. E nagy tenger partján fekszik Palesztina. 2. A zsidók országának másik tengere. Igen sós vizéről nevezetes. 3. Jézus születési helye. 4. József és Mária városa, itt nevelték fel Jézust. 5. Izráel fővárosa. Templomában történt a gyermek Jézus bemutatása. 6. Tizenkét évesen Jézus ebben a városban tanítókat hallgatott és kérdezgetett, akik csodálkoztak értelmén 7. Palesztina egyik tartománya. Pusztájában prófétált János Jézusról. (Jézus böjtjének és megkísértésének helye is.) 8. E folyó vizébe merítette be Jézust Keresztelő János.
Bibliai szereplők jellemző tulajdonságait soroltuk fel. Kitaláljátok-e, kikről van szó? 1. a) Iskolázott, zsidó származású római állampolgár volt. b) A damaszkuszi úton megvakult. c) Több újszövetségi levél szerzője. 2. a) Testvérei voltak Mária és Márta. b) Jézus gyakran meglátogatta. c) Megbetegedett és meghalt, de Jézus feltámasztotta. 3. a) Jézus egyik tanítványa volt. b) Neve azt is jeleni, hogy: iker. c) Sokan hitetlenként emlegetik. 4. a) Ő is Jézus tanítványa volt. b) Nagyon szerette a pénzt. c) Csókkal árulta el Mesterét.
Közli: Bíróné Czirják Erzsébet ***
Közli: Bíróné Czirják Erzsébet ***
Istentisztelet: vasárnap
10 h
Templomban
Gyermek - Istentisztelet: vasárnap
10 h
Ifjúsági házban
Bibliaórák: kedd csütörtök
18 h (téli időszakban 16 h) 18 h (téli időszakban 16 h)
Gyülekezeti teremben Gyülekezeti teremben
Presbiteri Bibliaóra: hónap első szerdája
18 h (téli időszakban 17 h)
Gyülekezeti teremben
Ifjúsági Bibliaóra: péntek
19 h
Ifjúsági Házban
9 h (januártól-májusig)
Ifjúsági Házban
Konfirmáció előkészítő: Gyermekeknek: szombat Felnőtteknek: egyeztetés szerint Bűnbánati alkalmaink: ünnepek előtti hét csütörtöktől-szombatig
Lelkészi hivatalban
18 h (téli időszakban 16 h)
keresztelés-házasságkötés-, temetés-bejelentés, egyéb ügyek intézése munkanapokon 8 h – 12 h – ig
Gyülekezeti teremben
Lelkészi hivatalban
NAGY SZERETETTEL HÍVOGATUNK MINDENKIT!
Elérhetőségünk: Debrecen - Kerekestelepi Református Egyházközség 4030 Debrecen, Kerekes u. 18. /Tel.: 06-52-471-159/Tel.: 06-70-337-3733 Előre közölt gyülekezeti alkalmaink: Április 5.
Virágvasárnap, 10.00 Kerekestelep, 15.00 Bánk
Április 7. Április 8. Április 9.
Bűnbánati istentisztelet, 18.00 Kerekestelep Presbiteri Bibliaóra, 18.00 Kerekestelep Bűnbánati istentisztelet, 18.00 Kerekestelep ELŐADÁS - Gaál Botond – Munkácsy Trilógia NAGYPÉNTEK, 10.00 Kerekestelep, 15.00 Bánk Bűnbánati istentisztelet 18.00 Kerekestelep Húsvét 1. nap, 10.00 Kerekestelep, 15.00 Bánk Húsvét 2. nap, 10.00 Kerekestelep
Április 10. Április 11. Április 12. Április 13.
Az Úr legyen mindannyiunk életének őriző Pásztora!
