, , M e n n é l jobb zenész valaki . . . annál jobban t u d j a szolgálni a nagy célt, hogy a zene az egész népé l e g y e n . " (Kodály)
Debrecen a kórusfesztiválok városa
Országos szintű határozat döntötte el, hogy Debrecen a következő években a kórusélet nagy találkozóinak színhelye lesz. Nem egyszerű dalostalálkozó, amely a közös éneklés szerelmeseit alkalmankint egy-egy városba, községbe összegyűjti, hogy demonstratív erővel hirdesse az együttes dalolás nagy közösségi összefogó erejét, a dalosok barátságát, egy nagy családhoz való tartozását. Természetesen ez is benne van a fesztiválok célkitűzéseiben. De éppen a szóban rejlő ünnepi jelleg itt kifejezetten kimagasló művészi teljesítményekre utal. Az élvonal seregszemléje ez, ámennek szerepe van többek közt az új kórusművek bemutatásában és nemzetközi színvonalat képvisel. Ez a színvonal elkötelező jelleggel vonatkozik a kétévenként rendezendő magyar fesztiválra is. Mert évenként fog váltakozni a nemzetközi fesztivál a magyar kórusok ünnepével. 1966-ban tizenhárom külföldi kórus lépett fel a mintegy kétszer annyi létszámú magyar kórussal együtt, a Bartók Béla II. nemzetközi kórusfesztiválon. A nemzetközi rangot jelentő minősítés szerencsés átmenetet képezett a sokat vitatott „verseny"-forma és a kórusok legjobb tudását sokkal jobban reprezentáló „fesztivál"-forma között. Végül is ez a forma látszik tartósnak, és ennek egyik megnyilvánulása az 1967-ben megrendezésre kerülő magyar kórusok fesztiválja is. Nem hagyhatjuk azonban említés nélkül a kiindulást, a fesztiválok zászlóbontását: az 196l-es Bartók Béla kórusversenyt. Az úttörő kezdeményezés lelkesítő, szép élményének emléke ott él mindenkiben, aki részt vett ezen az ünnepségsorozaton. A debreceni zenekedvelő meg külön is szívet melengető büszkeséget érzett: jutalmát látta a versenynek e városban történt rendezésében mindannak a törekvésnek és mindannak az eredménynek, amit Debrecen a kóruséneklésben nyújtott. Ami a Maróthi György-kezdeményezte többszólamú éneklésből kiindulva a kollégiumi kántus több évszázados működésén, a számos országos dalostalálkozón át a debreceni Kodály-kórus fényes nemzetközi győzelmeivel tette rá a pontot arra a kormánydöntésre, hogy itt legyen - most már évről évre itt a kórusélet legkiemelkedőbb rendezvényeinek a színhelye. Az 1967-es év ünnepi esztendő: 50 éve lépett a szocializmus embert és népet felemelő útjára a világ első szocialista országa, a Szovjetunió. Méltó alkalom ez a fesztivál arra, hogy bemutassa azokat a műveket, amelyek a proletárság harcait és a szocializmus
elért eredményeit, egyáltalán a szocializmus útjára lépett e m b e r t annak életét, eszmeiségét a zene eszközeivel szólaltatják meg. A közös énekléssel, amely oly sokszor adott erőt a nehéz harcokban, a küzdelmes órákban. Munkáskórusaink legjobbjai tesznek hitet a számukra megrendezett hangversenyen a forradalmi gondolat mellett. De ennek a gondolatnak, a nemzetköziséget is magába foglaló szocialista hazafiságnak jegyében szólalnak meg a többi kórusok műsorszámai is, köztük nem egy bemutató, azok közt is oratorikus művek. Olyan művek, mint Eisler: Lenin-rekviemje, Ránki: 1944-e fogják többek közt bizonyítani, hogy a kóruszene legmagasabb formái közt is meg tud szólalni az emberi haladás gondolata, amely most már nem kell, hogy a munkásdalárdák felszabadulás előtti szerény keretei között jusson csak kifejezésre. A munkásdal harcos hagyományainak tisztelete nem akadálya annak, hogy a művészi kifejezés legmagasabb rendű eszközeivel is hitet tegyünk amellett a gondolat mellett, amelyet a városunkkal oly bensőséges kapcsolatot tartó Kodály Zoltán hirdetett és amelynek legátfogóbb formája éppen a közös éneklés. Ez pedig a zene, az ének minél tökéletesebben való megszólaltatása úgy, hogy azt mindenki magáénak érezze, hogy az valóban mindenkié legyen!
STRAKY TIBOR, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola igazgatója
2
Augusztus 16-án este 8 órakor a Bartók-teremben
MEGNYITÓ HANGVERSENY A kórusfesztivált megnyitja: KOROKNAI BERTA művelődésügyi osztályvezető
Közreműködnek: MARSAY MAGDA TIBAY KRISZTA BERCZELLY ISTVÁN TRÉFÁS GYÖRGY a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem énekkara a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar a debreceni Kodály-kórus
Vezényel: POTYÓK BALÁZS és GULYÁS GYÖRGY
Műsor: Mező Imre: Szokolay: Eisler:
Dózsa-kantáta
Világok
vetélkedése
Lenin-rekviem
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Vegyes Kara. Vezényel: Potyók Balázs
A debreceni Kodály-kórus. Karnagy: Gulyás György
4
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Vegyes Kara
1961 őszén alakult egyetemi hallgatókból és oktatókból. 1963 tavaszán már aranykoszorút nyert a főiskolai fesztiválon. 1965-ben két ízben is járt külföldön: tavasszal a rostocki, ősszel a lublini testvéregyetem látta vendégül a kórust. 1966 májusában a Hajdúszoboszlón megtartott minősítő hangversenyen aranyérmes lett. Még ugyanabban az évben, július elején a bulgáriai Sumenbe, Debrecen testvérvárosába utazott a kórus az ottani városi tanács meghívására. A kórus hazai dobogókon is gyakran szerepelt. 1965 őszén Kisvárdán, 1966 tavaszán Nyíregyházán lépett fel. De természetesen legtöbbet Debrecenben szerepel, ott is elsősorban az egyetemi rendezvények és ünnepélyek állandó közreműködője. A kezdetben rövidebb és könnyebb művek műsorratűzése után, a kitartó munka eredményeként, a repertoár egyre bővebb lett. Ma már megtalálhatók benne a klasszikus és romantikus szerzők művei mellett Bartók és Kodály legszebb alkotásai. 1967 júniusában a kórus oratóriumestet is adott a debreceni MÁV Filharmonikusokkal együtt: előadásra került Haydn: Évszakok című oratóriuma. A fesztiválon műsorra tűzött mű - Mező Imre-. Dózsa-kantáta - a kórusnak azt a törekvését bizonyítja, hogy a mai magyar szerzők műveinek népszerűsítését is céljának tekinti. A kórus karnagya: Potyók Balázs, jelenleg a Debreceni Simonffy Emil Állami Zeneiskola igazgatója. Tanulmányainak a Zeneművészeti Főiskolán történő befejezése után - ahol karvezetői és énektanári oklevelet nyert - , mint kórusvezető folytat lelkes és eredményes munkát. A Kossuth Lajos Tudományegyetem énekkarán kívül vezeti a Járműjavító Egyetértés énekkarát is. Szakavatott és energikus vezetésének köszönhető, hogy az egyetemi énekkar rövid idő alatt nagyot fejlődött színvonalában, és jelenleg már magas igényeket - így egy nem kis feladatot jelentő, modern szerzőtől származó kantáta előadását - is ki tud elégíteni.
A debreceni Kodály-kórus
eredetileg a Debreceni Kodály Zoltán Zeneműveszeti Szakiskola leánykórusaként kezdte meg működését 1955-ben. 1958-ban a llangolleni nemzetközi verseny I. díjával keltették fel a figyelmet nemzetközi szinten is, ekkor alakult meg a Kodály férfikar, amely 1959 tavaszán a női karral vegyeskarrá bővült. Az alig féléves vegyeskar már ez év augusztusában elhozta az arezzoi kórusverseny II. díját, ugyanakkor a női kar ismét I. díjjal tért haza. Ezt követően számos külföldi vendégszerepléssel képviselték hazánkat a Kodály-
5
kórus dalosai - 1962 ismét Arezzo és Tours, 1964 turné az NDKban, valamint újabb szereplés a tours-i fesztiválon, 1965 Hamburg, 1966 az olaszországi Sassari és 1967 Krakkó, illetve a bulgáriai Sumen. A kórus a capella műsorokon kívül - amelyekben jelentős helyt kapnak a modern és ezen belül is a modern magyar zene alkotásai - oratórium-kórusként is működik. így előadták többek kczt Kodály: Psalmusát, Budavári Te Deumát és Missa brevisét, Honegger, Szalmanov, Hindemith, Szokolay, Ribáry stb. oratóriumait, kantátáit és műsorukon szerepelt Mozart: Requiemje és Haydn: Teremtése is. A nagy reprezentatív eseményeken kívül a kórus állandóan részvevője a környék - Karcag, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény stb. - zenei életének. Lemezfelvételt készített róla a BBC és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, rádiófelvételei vannak a magyar, belga, angol, olasz, francia, kelet- és nyugatnémet rádióktól. A kórus bensőséges, meleg kapcsolatot tartott fenn névadójával, Kodály Zoltánnal, aki sok hangversenyükön részt vett. Kegyeletét a kórus a mester temetésén műveinek éneklésével is lerótta, ugyanakkor karnagya tagja volt az ország művészeti életének kiváló képviselőiből alakított díszőrségnek. 1964-ben nyerte el a kórus a Művelődésügyi Minisztériumtól a Kiváló Együttes címet, melyet a minisztérium 1966-ban megújított. A kórus karnagya, egyben alapítója: Gulyás György, 1916-ban született Köröstarcsán. A Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzői, valamint tanítóképzőintézeti ének- és zenetanári oklevelet szerzett. A felszabadulás után megszervezte a békéstarhosi ének-zenei iskolát, amely a munkás- és paraszttehetségek beiskolázásával új szellemű zenetanításunk egyik bázisává lett. Ennek megszüntetése után a debreceni zeneművészeti szakiskola igazgatója lett (1954-1966), majd 1966 őszén az újonnan megnyílt debreceni zeneművészeti főiskolai tagozat vezetője. Mint közéleti ember is élénken részt vesz az ország életében: tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Zenepedagógus Szakosztály Országos Választmányának, éveken át tagja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának is. Kiemelkedő kórusvezetöi érdemeit ismeri el az 1959-ben kapott Liszt-díj, a nemzetközi megbecsülést pedig az 1963-as arezzoi kórusverseny zsűritagsága is fémjelzi.
6
Augusztus 17-én este 8 ó r a k o r a Bartók-teremben
I. FESZTIVÁLHANGYERSENY Közreműködik: a Várpalotai Bányász Énekkar a Szegedi Tanárképző Női Kara a KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi Énekkara Vezényel: HOLLÓS LAJOS KARDOS PÁL TÓTH BÉLA Műsor: I. Claude le Jeune: Elmúlik minden Orlando Lassus: Zsoldos szerenád Szuhony: Szülőföldem Bárdos-Juhász Gy.: Ének a dalról Gárdonyi Z. - Juhász Gy.: A munka Zongorán kísér: D. Tóth Gabriella II. Bartók:
Leánynéző Madárdal Párnás táncdal Bánat Elment a madárka
Kodály: Zöld
erdőben
Hegyi éjszakák I. Pünkösdölő Pászti: A szépség Fekete lány - négy madrigál Garcia Lorca verseire / III. Balázs Árpád- K öv esdi János: Új kor köszöntése Lisznyai Gábor-Gál László: Emlékezés Türrnpu-Váradi István: A szabadság hajnalán Volly István: Repülj fecském Bárdos Lajos: Kossuth szvit Bárdos Lajos: Tréfás házasító Csenki Imre: Cigányélet
7
Szegedi Tanárképző Főiskola Női Kara. Karnagy: Kardos Pál
KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi Énekkara. Karnagy: Tóth Béla
A Várpalotai Bányász Énekkar
1945 után alakult újjá. 1960-ban a férfikar és női kar vegyes karrá egyesült. A kórus szereplésének állomásai: Salgótarján, Balatonfüred, Komló, Veszprém, Sopron és az esztergomi országos dalostalálkozók. A Veszprémben tartott megyei minősítő versenyen arany érmet szerzett. Teljesítményét Egerben, az országos minősítő hangversenyen bronz koszorúval jutalmazták. 1966-ban a II. országos minősítő versenyen ezüst koszorút érdemelt ki. A Magyar Rádióban rendszeresen szerepel. A kórus karnagya Hollós Lajos, a Magyar Rádió zenei osztályának egyik vezetője.
A Szegedi Tanárképző Főiskola Énekkara
a 30-as évek elején kezdte meg működését. Megalapítója dr. Szeghy Endre, aki több mint háromévtizedes áldozatos munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar énekkari kultúra, különösen Bartók és Kodály művészetének szolgálatában. Az együttes több ízben szerepelt Budapesten, a Magyar Rádióban, valamint az ország különböző városaiban. Az 1946-47-es évben a kamarakórus dr. Szeghy Endre vezetésével egyik virágkorát élte. 1950-től a kamarakórus fokozatosan nagyobb létszámú vegyeskarrá alakult át. Új karnagyának. Erdős Jánosnak vezetésével az énekkar 1951- és 1953-ban az országos kulturális szemle megyei első díját nyerte el. 1954-ben jelentős állomása volt az énekkar működésének Kodály.- Psalmus Hungaricusának a űiester jelenlétében történő előadása Ferencsik János vezényletével. 1955 őszén a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnése után dr. Faludy Béla (fl966) bekapcsolódott a kórus vezetésébe. 1955-től az egyetemi és főiskolai országos kulturális szemle budapesti dönlőin az énekkar éveken keresztül az élvonalban szerepelt, a tanszék több tanárának vezényletével. Dr. Faludy Béla vezetésével az énekkar több ízben lépett fel Budapesten, többek között a Magyar Rádióban. 1959-től a zeneszakos férfihallgatók létszámának miatt a vegyes kar szükségszerűen női karrá alakult át.
csökkenése
1961 szeptemberében Kardos Pál vette át az énekkar vezetését, amely 1962-től mint női kar számos hangversenyt adott Szegeden és a megye több városában. 1964-ben az I. országos énekkari minősitőn arany koszorú fokozatot nyert el (97 ponttal). 1966-ban a II. országos énekkari mi-
9
nősítőn aranykoszorú diplomával minősítést szerzett a keszthelyi egyetemi és főiskolai ének-zenei fesztiválon. A női kar 1967-ben Budapesten az Országos Filharmónia kamaratermében is adott hangversenyt. A kórus karnagya Kardos Pál főiskolai docens (született 1927. Cegléd). A Zeneművészeti Főiskolán Vásárhelyi Zoltán tanítványa. 1953-61 közt a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára. A miskolci női kar az 1961. évi debreceni nemzetközi kórusversenyen az ő vezényletével nyert első díjat. 1961 óta a Szegedi Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének docense, a női kar vezetője. Irodalmi működése a kórusmunkával kapcsolatos. Vásárhelyi Zoltán „Az énekkari vezénylés módszertana" c. könyvének Intonálás című fejezetét írta. „Kórusnevelés, kórushangzás" című Vállalatnál a közeljövőben jelenik meg.
könyve a Zeneműkiadó
1965-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta.
A KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi Énekkara
ez évben ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. Az énekkar tagjai a főváros különböző egyetemeinek és főiskoláinak hallgatóiból felvételi vizsga alapján kerülnek a kórusba. Azok, akik egyetemi tanulmányaikat befejezik, az énekkarnak továbbra is tagjai maradnak. Az énekkar repertoárján 10 év alatt közel 500 kórusmű szerepelt, köztük az Országos Filharmónia rendezésében oratorikus művek is. A kórus a KISZ-együttes szimfonikus és kamarazenekarán kívül együttműködött az Állami Hangversenyzenekarral és a Budapesti MÁV Szimfonikusokkal is, (Mozart: Requiem, Verdi: Te Deum, Kodály: Budavári Te Deum, Beethoven: IX. szimfónia stb.). Az énekkar jelentős szerepet tölt be a fiatal magyar szerzők műveinek bemutatásában is. A komolyzenei hangversenyélet áramlatában betöltött feladatán kívül a tömegzenei nevelést nem csupán műsorpolitikájával segíti, hanem a kórus tagjainak aktív közreműködésével is, akik személyesen vesznek részt a KISZ daltanítási mozgalmában. Az énekkar művészi fejlődésének jelentősebb állomásait a hazai rádió és televízió, valamint hanglemezfelvételek és nemzetközi elismerések, művészeti díjak fémjelzik. Az énekkar az 1961-ben megrendezett debreceni kórusversenyen a nemzetközi zsűri külön diplomáját érdemelte ki. Birtokosa lett a Szocialista Kultúráért cs a Kiváló Együttes kitüntető címeknek is. 1964-ben az arezzoi nemzetközi kórusversenyen egy I., egy II. és egy IV. díjat nyert el. 1962-ben részt vett a VI. torinói nemzet-
10
közi egyetemi kórusfesztiválon, majd 1963-ban Rómában hangversenyezett. Hangversenyei voltak az NDK-ban, Franciaországban, Svájcban és több alkalommal vendégszerepelt Olaszországban és Jugoszláviában is. Az énekkar karnagya Tóth Béla Liszt-díjas. Alsófokú zenei tanulmányait magánúton, középfokú tanulmányait pedig a békéstarhosi zenei gimnáziumban végezte. A Zeneművészeti Főiskolán karvezetői diplomát kapott. A KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi Énekkarának alapító karnagya és másodkarnagya a Munkásőrség Központi Férfikarának. Négy éve munkatársa a Művelődésügyi Minisztérium zenei osztályának.
11
Augusztus 19-én este 8 órakor a Bartók-teremben
II. FESZTIVÁLHANGVERSENY Közreműködik: a Salgótarjáni Bányász Férfikórus az ÉDOSZ Központi Énekkar a Debreceni Járműjavító Vállalat Férfikara a Munkásőrség Központi Férfikara Vezényel: MARÓTI GYULA CSONGRÁDY KORNÉL POTYÓK BALÁZS RÉVÉSZ LÁSZLÓ Műsor: I. Muradelli: Bucheriwaldi harangok Néger szénbányász dal Koreai halász dal Hej, te széles róna (bolgár forradalmi dal) Jamie Foyers (amerikai forradalmi dal) Májusi kalapács (tanácsköztársasági dal) Fel, vörösök, proletárok! (orosz forradalmi dal) II. Karai: A harcban nem szabad megállni Kocsár-Kövesdi: Piros arcú kenyér . Karai-József A.: Az utca és a föld fia Vándor-József A.: Haszon Holminov. Dal Leninről Friderici: Ladilom Mozart: A vihar Gounod: Faust c. operából a Erkel: Hunyadi c. operából a Kodály - Kölcsey: Huszt
katonakórus cselszövökórus
IV. Kodály: Isten csodája Mihály A.: Emlék és intelem Alexandrov: Poéma Ukrajnáról Az öreg Reuben - néger ballada (Révész L. feldolgozása) Ay Cubano - mai kubai forradalmi dal (Révész L. feldolgozása) Görög partizánok dala (Révész L. feldolgozása) Krucsinyin: Szép a harcos élet Borgulya András: Munkásőr dal Közös számok: Kodály: Felszállott a páva (Vezényel: POTYÓK BALÁZS) Mihajlov: Doni fiúk (Vezényel: RÉVÉSZ LÁSZLÓ) Előadják: a Munkásőrség Központi Férfikara a Debreceni Járműjavító Vállalat Férfikara
12
Salgótarjáni Bányász Férfikórus. Karnagy: Maróti Gyula
ÉDOSZ Központi Énekkar. Karnagy: Csongrády Kornél
13
A Debreceni Járműjavító Vállalat Férfikara. Karnagy: Potyók Balázs
Munkásőrség Központi Férfikara. Karnagy: Révész László
14
A Salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon Férfikara
1924-ben alakult, Bánya- és Kohómunkások Dalköre néven 192728-ban a bányászmozgalom erősödésével a dalkör kettévált, a Bánya- és Kohómunkások Férfikórusára. 1944-ben néhány hónapos megszakítás következelt be a kóru<- életeben, és 1945 tavaszán Salgótarjáni Egyesített Munkásdalkör néven kezdte meg folyamatos működését. Az egyesített munkásdalkör már 1946-ban Békéscsabán vendégszerepelt, majd számos vidéki városban lépett fel. Közben 1948ban vette fel a kórus a Bányász Férfikar nevet. 1956-ban a kórus és négy tagja Szocialista Kultúráért éremmel lett kitüntetve. 1964-ben Miskolcon az országos minősítő versenyen ezüst koszorút szerzett az együttes, majd Várpalotán 1966-ban ezüst diplomát. 1966-ban két alkalommal szerepelt a férfikar a rádióban „Munkáskórusok a mikrofon előtt" című műsorban. Szintén 1966-ban Békéscsabán a 20 éves barátság jegyében rendezett ünnepi hangversenyen vettek részt, majd Csehszlovákiában háromnapos vendégszereplésen. Az országos versenyeken és ünnepségen való részvétel nem meríti ki a férfikar tevékenységét.• Megyei, városi jellegű ünnepségek szintén elképzelhetetlenek a kórus részvétele nélkül. Gyakori a házasságkötésen, névadókon, temetéseken való részvételük, önálló helyi hangversenyek, klubestek rendezése. 1945-től a kórus karnagya Maróti Gyula. Egyike azoknak, akik 1945-ben a kórus mielőbbi újjászervezésen munkálkodtak. A kórus eddigi sikereinek nagyban részese, 1956-ban miniszteri kitüntetést, Szocialista Kultúráért érmet kapott.
Az ÉDOSZ Központi Énekkar
78 éves múltra tekint vissza. Törtenete összefonódik a sütőipari dolgozók munkásmozgalmi harcaival. Az 1889-ben alapított Sütősegédek Dalköre részese annak a proletárharcot segítő, közösséget buzdító dalosmozgalomnak, amely a legnehezebb időkben is ébren tartotta az igazságért való küzdelembe vetett hitet és amelynek maga Lenin is oly nagy fontosságot tulajdonított. A dalkör története egyben a magyar munkásmozgalom története is. Karnagyai között találjuk többek közt a munkás-dalos mozgalom nagy mártírját, Vándor Sándort is.
15
A felszabadulás utáni időkben a kórus összetételében változás állt be: a sütőipari munkásokhoz csatlakoztak sörgyári, húsipari, csokoládé és kávéipari dolgozók, hogy így az összes élelmezési munkásokat képviselő ÉDOSZ (Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete) kórusaként működjenek (1949). Rövid ideig vegyeskarként is működött a kórus, de 1952-ben ismét férfikarrá szerveződött át, mivel a munkás-daloskultúra hagyományainak ez a forma felelt meg jobban. Csongrády Kornél, karnagy vezetésével nagy fejlődésen ment át a kórus. Bővült a repertoár, egyre magasabb lett a művészi színvonal. Ezt bizonyítják a kórus évenként megrendezett zeneakadémiai hangversenyei, valamint a jól sikerült prágai, Karlovy Vary-i és moszkvai szereplések. A kórus két ízben nyerte el az országos minősítés aranykoszorúját. 1964-ben, 75 éves jubileuma alkalmából elnyerte a Munka Vörös Zászló Érdemérmet. Csongrády Kornél karnagy 22 éve vezeti az együttest. Munkásságát államunk a Munkaérdemérem ezüst fokozatának, valamint a „Szocialista Kultúráért" kitüntetésnek kétszeri adományozásával ismerte el.
A Debreceni Járműjavító Vállalat
Egyetértés Férfikara 1899-ben alakult. Mint munkásénekkar évtizedekig az ország élvonalbeli kórusai között szerepelt. A kar vezetője 1925-65 között Szigethy Gyula karnagy volt. Munkásságát számos belföldi siker fémjelzi. Az énekkar hét évtizedes munkájának jelentősebb állomásai: a felszabadulás előtti dalosfesztiválokon elért I. helyezések, 1942ben a Király-díj elnyerése, 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés köszöntése stb. A kórus 1965-ben Budapesten ezüstkoszorús minősítést ért el. 1966-ban az országos minősítő versenyeken karmester csere miatt nem tudott részt venni. Az énekkar veiig terjed.
repertoárja
Palestrinától
a
mai
szerzők
mű-
A kórus vezetője: Potyók Balázs.
A Munkásőrség Központi Férfikara
A munkásőrség működésének első évében létrehozta együttesét, központi férfikarát. A kórus feladata első perctől kezdve világos volt: az általa képviselt testületen keresztül szolgálni a párt célki-
16
tűzéseit, politikáját, népszerűsíteni a munkásőrséget, lelkesíteni a munkáshatalom védelmére. Az új együttes hivatásának megfelelő egyéni arculattal jelentkezett: a legjobb munkáshagyományok, új munkásőr-dalok és igényes kifejezési eszközök találkoztak egymással. A kórus hamarosan népszerű lett, dalaival végigjárta a budapesti kerületeket (ahonnan tagsága verbuválódott) és az ország számos városát, községét. Dalai gyorsan terjedtek a rádió hullámain, később a televízió és hanglemezek által is. Szakmai fejlődése rohamos léptekkel indult meg. Az első nagy erőpróba az 1961-es debreceni nemzetközi kórusversenyen való részvétele volt, ahol a férfikari kategóriában II. díjat nyert. A hazai és a debreceni nemzetközi minősítéseken - 1966-os kórusfesztivál - aranykoszorú, illetve aranydiploma fokozatot ért el, és két ízben nyerte el a Kiváló Együttes címet. 1962-ben a Szocialista Kultúráért jelvénnyel tüntették ki. Járt Csehszlovákiában és Bulgáriában. Karnagya Révész László. Debrecenben született 1928-ban. Itt végezte elemi és középiskoláit. 1946-ban költözött Budapestre, ahol a Zeneművészeti Főiskolán 1956-ban nyert diplomát. 1949 óta a Vándor-kórus vezetője. 1963-ban Liszt-díjjal tüntették ki.
17
Augusztus 20-án este 8 órakor a Bartók-teremben
ZÁRÓ HANGVERSENY Közreműködik: a Budapesti Kórus a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar JANCSÓ ADRIENNE TORDAI ÉVA SZIRMAI MÁRTA BÁNFFY GYÖRGY SZÖNYI FERENC SUTALA KOLOS DR.
Vezényel: FORRAI MIKLÓS
Műsor: Honegger: Ránki:
18
Dávid
1944
király
Forrai Miklós
A Budapesti Kórus
19
A Budapesti Kórus
1S4l-ben a Budapesti Palestrina Kórus és a Budai Cecília Kórus egyesüléséből jött létre. Tíz évvel később pedig beleolvadt a Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület (Lichtenberg-kórus) is. A Budapesti Kórus ezektől az előd-egyesületektől szinte készen kapta követendő irányvonalát és célkitűzését: anyagi érdektől mentesen, csupán az ügybuzgalomtól fűtve szolgálni az oratórium- és kantátakultúrát, életben tartani a régi mesterek művészi alkotásait és rendszeresen bemutatni az új, különösen a hazai szerzők műveit. Az 1941-ben alakult új egyesület első elnöke Dunay Jenő volt, alapító karnagya Bárdos Lajos, ügyvezető pedig Borsy István és ifj. Sulyok Kálmán. Néhány dolgos esztendő után a háború a Budapesti Kórusra is rátette a kézjegyét. Elpusztult a teljes irattár és a kottatár tetemes része. De az új élet vérkeringése már 1945 elején megindult: a kórustagok kiásták a romok alól a megmenthető kottatári anyagot, elkezdték a Rádió épületében a művészi munkát. Közben bővült a kottatár, sok vándorlás után a Zeneakadémián kapott ú j otthont évekre az együttes. 1948-ban Bárdos Lajos meggyengült egészségi állapota miatt átadta a kórus művészeti vezetését Forrai Miklósnak. 1952 a kórus életében jelentős fordulópont. Kormányzatunk az öntevékeny vegyes karok közül a Budapesti Kórust választja ki arra, hogy a leendő Állami Énekkar alapjait megszervezze. E kulturális programnak első lépéseként jelentős állami szubvenciót biztosít a kórusnak, és az együttesről való közvetlen gondoskodás feladatát az Országos Filharmóniára bízza. Az elmúlt 25 esztendő alatt 565 fellépése volt a Budapesti Kórusnak. Külföldi szerzők 30 művét mutatta be hazánkban a kórus. (Barraud, Honegger, Walton, Britten, Orff stb.). Magyar szerzők művei 20 esetben kerültek bemutatásra. A kórus Bécsben, Prágában, Varsóban lépett fel külföldön, vezénylő karmesterei közt találjuk Sergio Failoni, Igor Markevics, Ottó Klemperer, Erich Kleiber, Igor Sztravinszkij nevét. Karnagya Forrai Miklós 1913-ban született Magyarszéken. A Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, Harmat Artúr, Bárdos Lajos tanítványa. 1941 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára, 1957 óta áll az énektanszak élén. Az 1934-48 közt működő Forrai-kórus alapításával és vezetésével a madrigál- és az új magyar kórusirodalom terjesztésében szerzett nagy érdemeket, 1948 óta pedig a Budapesti Kórus karnagyaként szólaltatja meg magas színvonalon a zeneirodalom nagy oratórikus műveit. 1955-ben Liszt-díjjal, 1963-ban Érdemes Művész kitüntetéssel ismerte el államunk művészi munkáját. Az utóbbi években a televízió zenei népszerűsítő munkájába is bekapcsolódott. írásai, kiadványai, az általa összeállított gyűjtemények a hazai énekes kultúra és énekpedagógia fontos eszközei.
A borítólapot tervezte: Józsa
János
Szerkesztette: Straky Tibor Felelős k i a d ó : Dr. Demeter Lajos Példányszám: 2000. T e r j e d e l m e : 1,375 (A/5) ív 67-5039 Szabadság Lapnyomda, Debrecen
20
