A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA
BUDAPEST 2014 (2014. január 1-jétől hatályos változat)
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés................................................................................................................................................ 3 I. Általános rendelkezések ..................................................................................................................... 3 A szabályzat célja és tartalma ............................................................................................................... 3 A szabályzat hatálya ............................................................................................................................... 3 II. A minősítés és értékelés szabályai ................................................................................................... 3 Az eszközök és források minősítése ................................................................................................. 3 Az eszközök minősítése ..................................................................................................................... 2 A források minősítése ........................................................................................................................ 4 Az eszközök bekerülési értékének meghatározására vonatkozó szabályok .................................. 4 Az értékcsökkenés és az értékvesztés szabályai............................................................................. 4 A mérleg szerinti érték meghatározásának szabályai ..................................................................... 8 III. Záró és hatályba léptető rendelkezések .......................................................................................... 9
Bevezetés A Budapesti Gazdasági Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) a Számviteli politikájával összhangban, abban meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) alapján szabályozza az eszközök és források értékelését. I. Általános rendelkezések A szabályzat célja és tartalma 1. § (1) A Szabályzat célja, hogy a hatályos jogszabályi előírásokat betartva, egyértelműen és teljes körűen szabályozza a vagyonelemek értékelésének elveit. (2) A Főiskola kezelésében lévő eszközöket és forrásokat e Szabályzatban foglaltak szerint kell minősíteni, az itt leírt értékelési elvek szerint kell a nyilvántartásokba felvenni, és a mérlegben - a Főiskola Eszközök és Források leltározási és leltárkészítési szabályzatában foglaltak szerint értékelve szerepeltetni. (3) A szabályzat tartalmazza: a) az eszközök és források minősítésének szabályait, b) az eszközök és források bekerülési értékére vonatkozó szabályokat, c) az értékcsökkenés és értékvesztés szabályait, d) az értékelés szabályait, e) a mérleg szerinti érték meghatározását. A szabályzat hatálya 2. § A Szabályzat hatálya a Főiskola nyilvántartásaiban szereplő eszközökre és forrásokra terjed ki. II. A minősítés és értékelés szabályai Az eszközök és források minősítése 3. § Minősítés során arról kell döntést hozni, hogy Főiskola vagyonelemeit mely vagyoncsoportba kell besorolni. 4. § (1) A vagyonelemek értékelésnél az egyedi értékelés, a valódiság és az óvatosság elveinek érvényesítését kell alkalmazni. (2) A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. (3) A minősítés helyességért, szabályszerűségéért a gazdálkodási kerettel rendelkező önálló szervezeti egységek felelősek. Az eszközök minősítése 5. § (1) Az eszközöket a használhatóságuk, rendeltetésük és a tervezett használati idő alapján kell minősíteni. A minősítést a pénzügyi forrás meghatározásával egyidejűleg az önálló gazdálkodási kerettel rendelkező szervezeti egységnek kell végrehajtani. (2) Az egy éven túl használatos eszközöket befektetett eszközök közé kell besorolni. (3) Immateriális javak minősítésnél, az előző pontban szabályozottakon kívül, figyelembe kell venni azt is, hogy azok megfeleljenek a forgalomképesség feltételeinek. (4) Nem lehet vagyoni értékű jognak minősíteni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. 2
(5) A tárgyi eszközöket, a készleteket és a sajátos eszközoldali elszámolásokat a számla, vagy más számviteli bizonylat tartalma szerint kell minősíteni. (6) A pénzeszközöket a fizetési számlák kivonatainak tartalma szerint kell minősíteni. (7) A sajátos eszközoldali elszámolásokat a számviteli bizonylatok tartalma szerint kell minősíteni. A források minősítése 6. § (1) A tőke elemeit a számviteli bizonylatok, vagy más okiratok tartalma szerint kell minősíteni. (2) A fizetési kötelezettségek minősítésénél azt kell figyelembe venni, hogy a teljesülés tárgyévben, vagy tárgy évet követő évben esedékes. (3) A sajátos forrásoldali elszámolásokat a számviteli bizonylatok tartalma szerint kell minősíteni. Az eszközök bekerülési értékének meghatározására vonatkozó szabályok 7. § (1) A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Áhsz. 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A bekerülési értéket a felmerüléskor, legkésőbb az üzembe helyezéskor a számlázott (kivetett) összegben kell megállapítani. (3) Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. (4) Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. (5) Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvételének időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. (6) Azokat az eszközöket, amelyek több, külön-külön nem működtethető, de egymással cserélhető, össze nem épített darabból állnak, egyedileg kell minősíteni. (7) A több eszközhöz is használható (cserélhető) tartozékokat önállóan, egyedileg kell minősíteni. (8) Az eszközök biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához műszakilag szükséges tartozékokat, tartalék alkatrészeket akkor kell a beszerzési ár részének minősíteni, ha beszerzésük az eszközzel együtt, az üzembe helyezés előtt történik. (9) A több eszközhöz is használható (cserélhető) tartozék önállóan, egyedileg minősítendő tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek. (10) Az államháztartáson belülről térítésmentesen átvett, vagy vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. (11) Az államháztartáson kívülről, térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. (12) Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell venni. (13) A követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke.
3
(14) A csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. (15) Az államháztartáson kívülről, térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. (16) Az importbeszerzés bekerülési értékét az Áhsz. 20. § (3) és (4) bekezdése szerint az Szt. 46. §-a szerint kell meghatározni. (17) A forint pénzeszközök bekerülési értékét a pénzszámla kivonatokon lévő értéken kell meghatározni. (18) A devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értékét a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértéken kell meghatározni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. (19) Az adott előlegek bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett - előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg. (20) A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek bekerülési értékét az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg szerint kell meghatározni. Az értékcsökkenés és az értékvesztés szabályai 8. § (1) Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését a vagyoni értékű jogok tekintetében a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékre, évi 16 %-os amortizációt kell elszámolni, a szellemi termékek tekintetében évi 33%-os terv szerinti értékcsökkenés számolható el. (2) Az immateriális javaknál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét fel kell osztani a tervezett használati évekre, és a terv szerinti értékcsökkenést ennek figyelembételével kell meghatározni. (3) A huszonöt millió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenésének megállapításánál nem lehet maradványértéket meghatározni. (4) A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. mellékletében meghatározottak szerint kell megállapítani. a) Épületek Az épület jellege
Leírási kulcs %
1. Hosszú élettartamú szerkezetből
2,0
2. Közepes élettartamú szerkezetből
3,0
3. Rövid élettartamú szerkezetből
6,0
4
A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása: A csoport megnevezése
Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet
Hosszú élettartamú szerkezet
Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet
Közepes élettartamú szerkezet
Rövid élettartamú szerkezet
Kitöltő (nem teherhordó) falazat
Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet)
Tégla, blokk, panel, Előre-gyártott és monolit öntött falazat, vasbeton acéltartók közötti fémlemez, üvegbeton kitöltő elem, valamint és profil-üveg boltozott födém
Könnyűacél és egyéb Azbeszt, műanyag és Fagerendás (borított fémszerkezet, gázszilikát egyéb függönyfal, sűrűgerendás), mátrai szerkezet, bauxit-beton födém, könnyű acélfödém, szerkezet, tufa- és illetve egyesített acél salakblokk szerkezet, tetőszerkezet könnyű fűrészelt faszerkezet, kitöltő elemekkel vályogfal szigetelt alapokon Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat
Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal
Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Az építmény jellege
Leírási kulcs %
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás
6,0
Minden egyéb építmény
2,0
ebből: a hulladékhasznosító létesítmény
15,0
Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.
5
c) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek 33%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-ekből a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.
A HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-ekből az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.
A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.- ekből az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.
A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ek, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám. A HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok.
A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-ekből a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések. A HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a HR 8514 vtsz.-ből a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok. A HR 8419, 8421 vtsz.-ekből a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok. A HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-ekből az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök
20%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
A HR 8701 vtsz.-ből a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ek
14,5%-os kulcs alá tartozik minden egyéb tárgyi eszköz. (5) A kis értékű immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési értékét a beszerzéskor, az üzembe helyezéskor, használatba vételkor terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben el kell számolni. (6) Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális javak és tárgyi eszköznél, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. (7) Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. 9. § Az immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenését az alábbi esetekben kell elszámolni: a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a tevékenység változása miatt feleslegessé válik, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;
6
b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. 10. § A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot. 11. § (1) Értékvesztést az alábbi eszközcsoportok esetében kell elszámolni: a) gazdasági társaságban lévő részesedések, b) értékpapírok, c) készletek, d) követelések, e) nem a Kincstárban vezetett fizetési számláknál. (2) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (3) A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt. (4) Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg beszerzési értéket. (5) A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését – a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. (6) A követelések értékelése során a vevő minősítése alapján, a beszámolás szerinti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél - ideértve az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is - értékvesztést kell elszámolni. (7) A vevők minősítése során vizsgálni kell: a) fizetőképességét, likviditási helyzetét és annak tartósságát, b) a vonatkozó szerződés alapján garancia érvényesítésére van-e lehetőség, c) csődeljárást, felszámolási eljárást indítottak-e vele szemben, ha igen, a követelés milyen mértékű kielégítésére lehet számítani. (8) Az egyedi értékelés alapján történő minősítést évente legalább egyszer, a mérlegkészítés időpontját megelőző 30 nappal el kell végezni. (9) Az értékvesztést a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű - különbözet összegével megegyezően kell meghatározni, amennyiben a különbözet tartós és jelentős összegű.
7
(10) A működési és felhalmozási célú támogatásokra ékvesztést nem lehet elszámolni. 12. § (1) Az egyszerűsített értékelési eljárásba bevont követelések értékelése során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását, a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell meghatározni. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni. (2) Szolgáltatási csoportonként az egyszerűsített értékelési eljárásba bevont követelések az alábbiak: a) különeljárási díjak, b) utóvizsgadíjak, c) könyvtári díjak, d) kollégiumi díjak. (3) Az egy összegben elszámolt értékvesztést a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a követelés összegét vevőnként össze kell vetni az előző évben elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. (4) Amennyiben a vevő, minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. 13. § (1) A vásárolt, raktárban lévő és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét értékvesztés elszámolásával kell csökkenteni akkor, a) ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, b) ha megrongálódott, c) ha felhasználása, tartósan kétségessé vált, d) vagy feleslegessé vált. (2) A készlet értékvesztését az ismert piaci érték mértékéig kell elvégezni. (3) A korábban elszámolt értékvesztést visszaírással, a bekerülési értékig lehet csökkenteni. 14. § A Magyar Államkincstárban vezetett fizetési számlákra értékvesztést nem lehet elszámolni. 15. § Az eszközök értékhelyesbítésére az Szt. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)-(9) bekezdését kell alkalmazni. A mérleg szerinti érték meghatározásának szabályai 16. § (1) A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. (2) Az eszközöket a bekerülési (beszerzési) értéknél, illetve előállítási költségüknél magasabb értéken nem szabad a mérlegbe felvenni. (3) Az immateriális javak és a befektetett eszközök mérleg szerinti értékét bekerülési értéken kell meghatározni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. (4) A vásárolt készletek mérleg szerinti értékét a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell meghatározni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
8
(5) A mérlegben a befejezetlen termelést, félkész termékeket, késztermékeket, a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (6) A mérlegben az elismert követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (7) A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken - a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza esetén az átértékelt forintértéken - kell kimutatni. (8) A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira – az Áhsz. 20-21. §-ait figyelembe véve az Szt. 46. §-át kell alkalmazni. III. Záró és hatályba léptető rendelkezések 17. § (1) A jelen Szabályzat 2014. január hónap 1 napján lép hatályba. (2) E szabályzat alkalmazásának napjával egyidejűleg a Szenátus 2010. december 3-i ülésén, a 2010/2011. tanévi 31. számú határozattal elfogadott Eszközök és források értékelési szabályzata hatályát veszti. (3) Jelen Szabályzat rendelkezéseit a nyilvántartások vezetésénél és az költségvetési beszámoló készítésénél is alkalmazni kell Budapest, 2014. december 12.
Sándorné dr. Kriszt Éva rektor Záradék: A Szabályzatot a Szenátus 2014. december 12-i ülésén 2014/2015. tanévi (XII. 12.) 35. számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2014. január 1. napjától.
9
1. sz. melléklet Budapesti Gazdasági Főiskola ..………….....szervezeti egység Készletek értékvesztése …………év. december 31.-én adatok (Ft-ban) Cikkszám
Mennyiség
Készlet megnevezése
-
Dátum: …….... év ………..…………..hó…..nap
Nyilvántartási érték
-
Piaci érték
Értékelési különbözet
-
-
…………………………………. …………………………………. aláírás aláírás
10
2. sz. melléklet Budapesti Gazdasági Főiskola ..………….....szervezeti egység Deviza értékelés ……..év.. december 31-én megnevezés
pénznem EUR Nyilvántartási érték
Árfolyam XII. 31
értékelt érték
Értékelési különbözet
Mérleg szerinti érték
pénzeszközök Nemzetközi támogatási progr. devizaszámlája 10004885-10003011-03001134 Nemzetközi támogatási progr. devizaszámlája 10004885-10004012-07001136 Nemzetközi támogatási progr. devizaszámlája 10004885-10005013-04001137 Nemzetközi támogatási progr. devizaszámlája 10004885-10001019-01001138 Nemzetközi támogatási progr. Devizaszámlája 10004885-10003011-09001132 Nemzetközi támogatási progr. Devizaszámlája 10004885-10005013-06001133 Nemzetközi támogatási progr. Devizaszámlája 10004885-10002010-08001139
Dátum: 20…...év……………….hó…..nap
…………………………………. aláírás
…………………………………. aláírás
11
3. sz. melléklet Budapesti Gazdasági Főiskola ……….......…szervezeti egység Kimutatás ………év. december 31.-én elismert követelések értékeléséről
Vevő
Nyilvántartási
Várható
Értékelési
Mérleg szerinti
érték
megtérülési érték
különbözet
érték
Dátum: ……….... év…………………hó……..nap
………………………………. …………………………………. aláírás aláírás
12
