A bronzkor a Tisza mentén
Készítette: Kávai Zsuzsanna Iskola: Zentai Gimnázium 4/5 Mentor: Kávai László 1
„
Idézzük fel régi embereknek , hajdan élt , ma már ismeretlen és ismert népeknek életét : ők is itt éltek
e tájon , sokan az írott emlékek határán is jóval túl , néha csupán egy – egy ködarabot , vagy cserépdarabot hagyva meg „ olvasókönyvül ” a múltból . “
ie 15 000 - 8 000
PALEOLIT
- 9 000
ie ie
8 000 - 5 500 5 500 - 2 300
MEZOLIT NEOLIT
9 000 - 5 500 5 500 - 3 200
ie
2 300 - 1 900
RÉZKOR
3 200 - 2 000
ie ie
1 900 - 1 000 1 000 - ........
BRONZKOR
2 000 - 950 950 - ........
( SZEKERES LÁSZLÓ )
VASKOR
( PREDRAG MEDOVI ć )
A történelem egy olyan tudomány, ami választ adhat szinte minden kérdésünkre. A múltban történt dolgokat közelebb hozza az emberhez. Annak, hogy kutatási témámnak választottam, van egy kézzelfogható oka . Apukámnak van egy ( szerinte ) csodálatosan szép bronzkori ruhacsatja . Olyan lelkesedéssel, vigyázattal tisztogatta, hogy felkeltette az én érdeklődésem is , és együtt kezdtük bújni a könyveket , hogy megtudjuk kié lehetett , melyik nép művészetét dicséri .
2
Az emberiség talán egyik legnagyobb gazdasági forradalma az újkőkor ( neolitikum ) idején zajlott le . Amíg az őskőkorban a természet adottságait csupán felhasználta ( gyűjtögetés , vadászat ) , addig a neolitikumban már mint a természet tudatos alakítója szerepel az ember . Élete nem függ többé az időjárás szeszélyeitől , letelepült , jól épített házakban élt , földműveléssel és állattartással foglalkozott . Létrehozta a paraszti életforma alapjait és feltételeit . Ez az életforma vonásait tekintve az elkövetkező évezredekben csak lassan módosult . Az ember sokezer évvel ezelőtt elsajátította a szerszámkészítés fortélyait , megismerte a növénytermesztést és az állattenyésztést . Ez volt az előfeltétele annak a folyamatnak , amely a fémkorszak kezdetével indult el . A rezet kezdetben csak ékszerek élőállítására használták . Később szerszámokat is kezdtek belőle készíteni , mivel sokkal előnyösebb volt a kő és csonteszközöknél . ( Könnyen előállítható , a törött tárgy újrahasznosítható stb ) Hátrányos tulajdonsága , hogy puha , könnyen deformálódik . Miután rájöttek , hogy a rezet ónnal esetleg antimonnal elegyítve egy új , szinte ideális anyagot kaphatnak , előállították a BRONZOT . A bronz felfedezése , mint sok minden másé , a Közel –Keleten történt . A Tisza mentén az első bronzeszközök ie. 1900 táján jelentek meg . Egyébként a bronzkor keretében beszélhetünk először már kialakulófélben levő népekről , nagyobb , régészeti módszerekkel kirajzolható törzsszervezetekről . A bronzkor ezer évét három részre - korai , középső és késői szakaszra oszthatjuk . Vidékünkön a korai periódusban megkülönböztethető a perjámosi ( bánát északi fele ) , nagy – révi (észak bácska ) és a vinkovcei ( szerémség ) kultúra . E korai időszaknak a jellemzője a kerámiatárgyak egyszerűsége , a dísztelenség . A bronztárgyak közül gyakoriak a kalapált lemez – ből készült diadémok , sarló alakú tűk ,huzalból készült gyűrűk és függők , poncolásos lemezek . A bronzkor elején különböző népcsoportok mozgása és kultúrája csap össze a Pannon - síkságon . A helyi és idegen elemek ötvözetéből alakul aztán ki a középső bronzkori kultúra ( ie 1700 – 1100 ) . Ez egy viszonylag nyugodt , békés paraszti fejlődés korszaka . Az emberek aránylag nagy falvakban koncentrálódnak és elsősorban földműveléssel meg állattenyésztéssel foglalkoznak . A korszaknak nevet adó bronz valójában ezekben a századokban még szinte fényűzési cikknek számít . Egy akkoriban kialakuló viszonylag kisszámú katonai és kereskedőréteg számára készítenek belőle ékszert és fegyvereket . Az időt , amikor a bronz közszükségleti cikké válik , megindul a bronz fegyverek , ékszerek , munkaeszközök „ nagyipari” termelése , későbronzkornak nevezzük . A bronzkorban válik Európa szinte egész területe lakottá . A kő , csont , fa és réz már nem tudta az emberek mindennapi szükségleteit kielégíteni . Az „ építőipar ” , a földművelés és a lakosság mind nagyobb száma szükségessé tette új anyagok felhasználását . A bronz „ felfe – dezése” valószínűleg valahol a Kaukázusban történhetett . A réz és ón különböző százalékú keverésével ( kemény 80 : 20 közepes 85 : 15 és puha 90 : 10 arányú ) különböző finomságú és keménységű bronzot kaptak . A Tisza mentéhez legközelebbi rézbányákat a mai Erdély , kelet-Szerbia és Gornji Milanovac közelében találhatunk . Ónbánya a mai Csehország területén volt , de valószínűleg a nyersanyagot a Kaukázusból „ exportálták “ . Ha tudjuk hogy a réz olvadáspontja 1 100 C , akkor arézkor emberének igazi hőstettre volt szüksége , hogy a bronzot elő tudja állítani . 3
Különbözőúj „ iparágak “ jelentek meg a bronzkor kialakulásával ( bányászat , tervezés , öntés , kereskede lem ) . A Tiszamentén ( és az egész mai Vajdaság területén ) a bronzkorban az éghajlat nagyon megfe – lelő volt az itt élők számára . Túlnyomórészt meleg és száraz időszak jellemezte , egészen a bronzkor középső szakaszáig . Ekkor az átlaghőmérséklet észrevehetően csökkent , jelentős esőzések kiséretében . Ennek az lett a következménye , hogy az addig lakott területek elmocsara – sodtak . Ez különösen Bánát északi részeire jellemző , ahol a települések nyomait ezután csak a mocsarakból kiemelkedő dombokon találhatjuk meg ( Mokrin , Mozsor , Törökbecse ) . A Tisza – vidéken az ie XX század vége a korai bronzkor kezdete . Ahogy a réz isme rete sem a középső és a késő neolitikumban , hanem csak a rézkor derekára éreztette hatását a gazdálkodásban és a mindennapi életben , úgy a bronz feltűnése sem forradalmasítja - változtatja meg azonnal az itt élt közösségek életét . Csak a bronzkor legvégén ( ie Xll – lX sz ) válik olyan hajtóerővé , ami a vas felfedezésének idejére gazdasági növekedést , a társadalom meg – változását eredményezi . „ Birodalmak “ tűnnek el , újak lépnek a történelem porondjára . Déli népcsoportok áramlanak a Morava – Vardar völgyén és Bulgárián át a Duna – Tisza medencébe . A vidékünkön a bronzkor első jól megfogható mozzanata a Pécel – Bádeni kultúra . ( Egy –egy kultúrát arról a helyről - településről neveznek el , ahol először a nyomára bukkantak . Pl Bodrogkeresztúri , vučedoli , pécel-bádeni , nagyrévi , perjámosi – kultúra ) A Tisza mentén a bronzkor kezdetén a vučedoli elemekkel is színezett kostolaci népes – ség és a gödörsíros kurgánok népe jelentette az alaplakosságot . Később ez kiegészült újabb déli és északkeletről ideérkezett népcsoportokkal . Bizonyos azonban , hogy nem állandóan meg települt , hosszú ideig egy helyben lakó népről van szó , ezért településeik is szegényesek . ( Makó , Kiszombor , Ószentiván környékén találjuk lelőhelyeiket ) Kerámiájára a belső oldalán díszített , sávozott háromszögekből , geometrikus mintákból álló bevésett , mészbetéttel kitöltött díszítésű talpas tálak , egyfülű korsók , gömbös testű edények a jellemzők .
Temetkezésük kizárólagosan hamvasztásos . Az edényeik formája a vučedoli és vinkovci kerámiára emlékeztetnek . Ezidőtájt tűnik fel a Tisza jobb partján , bácskában , az adai típusú kerámiával jellemezhető nép . Kerámiájuk erős szálakkal kötődik a ( mai ) vajdaság déli részén ekkor honos , déli eredetű vinkovci – kultúra és az óbéba csoport formakincséhez . Temetkezésük vegyes ritusú ( zsugurított csontvázas és hamvasztásos ) 4
Az Ada – csoport élete rövid életű , idővel beolvad a nagyrévi – kultúra dél – alföldi csoportjába . E kultúra fontosabb lelőhelyei Ada , Radanovac , Hajdújárás , Algyő . Ez utóbbi településen arany hajkarikákat és különböző kerámiadarabokat találtak . Az Ada típus kerámiájára a hengeres nyakú korsók középtaggal osztott füllel , kúpos hasú bögrék , az egyik oldalon nagy , a vele szemben lévő oldalon kicsi füllel ellátott edények a jellemzők . Velük egyidőben az Aranka partján élő , a Balkánról származó népcsoport már kialakult bronzkori kultúrával rendelkezett . Hozzájuk köthető a bronznak esz – közként való , nagyobb mérvű felhasználása (tőrök készítése ) . Temetőikben a halottakat bronz és arany ékszerekkel , tűkkel , gyöngyökkel és gazdag edénymelléklettel temették el . A férfiakat jobb , a nőket bal oldalukra zsugorított helyzetben temették. A gazdagabbak arany melldísz lemezeket , bronz diadémot viseltek . ( Törökanizsai lelet ) Kerámiájuk fekete színű , zöldes üveg-paszta , fajansz gyöngy . Mivel e nép főként földművelő volt , településeiken nagy , téglalap alakú favázas , agyaggal tapasztott falú házakat találunk agyag-
ból tapasztott tűzhelyekkel . Ie. 1600 táján a bronzkor fejlődésének tetőfokán volt , ezt az időszakot nevezzük a középső bronzkornak . A kerámia és bronztárgyak készítése példátlanul magas szintet ért el . Az első bronz sarlók , tokos balták , csákányok , rövid kardok megjelenésének időszaka ez . A korszak legkiemelkedőbb képviselője vidékünkön a vattinai kultúra . Ie . 1300 körül a kárpát medencén végigvonult egy nép , amely minden útjába eső ( így Bácska és Bánát ) népet elpusztított vagy menekülésre késztetett . Sikerüket minden bizonnyal új tipusú hosszú kardjaiknak köszönhették . Igazolja ezt a feltevést a számos kincslelet , amit a közelgő veszedelem hírére , sebtében ástak föld alá tulajdonosaik . Az új népesség a halomsíros kultúra köréhez tartozott . leleteik között megtalálhatóak a kardok , lándzsák , karperecek valamint a spirálisan összehajtott kar - és lábdíszek .
5
Vidékünkön a középső bronzkorban jelenik meg a szőreg – perjámosi kultúra . Ennek a bizonyítéka a Mokrin mellett feltárt temető . E nép sokáig az Aranka – völgyében és ahhoz közeli mocsarakban élt . Erre a korra jellemző a majd négyszáz éven át tartó békés bronzkori fejlődés . A lakosság koncentrálódik és a településeken megjelennek a korabeli kézműves műhelyek ( szövés , fonás , faze – kasság , bronzöntés ) . Sűrűn egymás mellett álló , gondosan díszített , egy – egy családnak megfelelő nagyságú házakban élnek . Házaikban megtalálhatók az örlőkövek, kerámiaégető – kenyérsütő kemencék , gabonatároló hombárok . A vízparti szántókon búzát , árpát , rozst , kölest termesztenek . Állataik a ló , sertés , szarvasmarha , juh , kecske . A kocsi használata már általánosan elterjedt . Temetőik a településről kivezető utak mentén találhatók . Halottaikat zsugorított fektetéssel , ékszereikkel , a társadalomban elfoglalt helyüket reprezentáló eszközökkel temették el .
6
Arany ékszerekkel , ruhatűkkel , karpereccel a nőket ; fegyverekkel , nyakékkel és hajkarikával a férfiakat ; minden melléklet nélkül a szegényeket . Kerámia edényeik rendkívül változatosak , készítésüknél valószínűleg lassú korongot használtak . Faze – kasságuk szinte művészi színvonalú terméket produkál . Rombuszszájú , kétfülű korsóik , apró , bemélyített motívumokkal , bevésett vonalakkal díszített edényeik különálló fazekasság létét sejtetik . Ószentiván , Rábé , Deszk , Tápé és Tiszasziget határában tárták fel tele – püléseik maradványait . Gazdálkodásukban az állattartás döntő szerepet játszik a cserjés legelőterületnek köszönhetően . Szinte a magyar honfoglalásig e terület jellemzője a füves fás , cserjés legelő , amit csak az évszázadokon át folytatott túllegeltetés tesz tönkre . Fémiparuk hiányában is viszonylag nagy mennyiségű bronzfegyverrel rendelkeztek , amit nagyállattartáson alapuló cserekereskedelemmel szerezhettek be . Sokszor több száz síros temetőikben jól elkülöníthető a harcos , vezető réteg . Az ie. XIV századi ún. nagyvándorlás az egész Kárpát medence etnikai térképét átrajzolta . Ez történt a Tisza – mentén is . A mészbetétes edények kultúráját használó nép tájunkról elmenekült , és az al -Duna vidékére települt ahol nagy területen hosszú ideig élő , sajátos késő bronzkori kultúrát hoztak létre . A kor egyik legszebb ékszerlelete a Levelényi major mellett került elő . ( bronz spirálcsövecskék , borostyángyöngyök stb valamint hat darab arany hajfonatdísz ) Új temetkezési szokás a csontvázas temetkezési mód (zsugorított csontvázakkal ) alakul ki . Temetőik kicsik , kis halmok alá temetkeznek , de az alföldi homokos talajon ezeket a halmokat az erózió elkoptatta . Az ie. XIII században a halomsíros kultúra népe szállja meg a tiszamentét . Lele teik között a pecsétfejű tűk , a bordás karperecek és gyűrűk , bronzlemez övek , spirális gyűrűk a jellemzők .
7
A leletek alapján rekonstruálhatjuk a férfiak viseletát , ami kaftánszerű ruhadarab volt félgömbös bronz díszítessel , baloldalt nagy csont gombbal záródott . A női viselet jellemzője a két tű amely a vállakon rögzítette a lepelszerű ruhadarabot . A gazdagabbak bronzlemez övet , spi – rálcsövecske nyakláncot viseltek , nyitott sarut hordtak , spirálcső alakú lábujjgyűrűkkel . Sok jel utal arra , hogy az évszázadok óta itt élt kultúrák átalakultak , felbomlottak . A zsugorított csontvázas temetkezési mód mellett vidékünkön is megjelenik a hamvasztásos temetkezési mód . A sírleletek között találhatunk félgömbölyű , csavarttestű tűket , spirálos gyűrűket , arany varkocs díszeket . A kerámia fényes , fekete fémszerű , vékonyfalú kerámiatípus , melyet széles függőleges és besímított motívum jellemez . E leletanyag a Duna – Tisza közé – nek déli részén , így vidékünkön is mindenütt megtalálható . Ezidőben alakult ki a Gáva-kultúra egyik rokon kultúrája a Belegis II kultúra . Ennek hozzánk területileg legközelebbi lelőhelye az úgynevezett Csóka – koppányparti lelet . E kultúra jellemzője hogy a települések kis méretűek , s valószínűleg rövid ideig voltak használatban . Halotti szokásaikra az urnás – hamvasztásos temetkezés a jellemző . A bronzkor harmadik szakasza az úgynevezett késő bronzkor . Az előző bizonytalan – ság múltával megindult a nyugodt , békés fejlődés . Bizonyíték erre a bronzművesség ugrás – szerű fejlődése . ( kések , borotvák , bronztűk sokasága ) A bronzkori települések zártak voltak , a nemzetségek külön csoportokat alkotva a településeken belül . A házak négyszög alapú , függőleges fonott és sárral tapasztott falú építmények voltak . A temetők a településeiken kívül voltak , gyakran természetes választóvonal volt közöttük . ( patak , mocsár stb )
8
A bronzkor ( Vajdaság területén talált ) legismertebb lelete a híres dupljajai kultikus kocsi . Egy háromkerekű kocsin ülő , díszes köntösbe öltözött férfit három kacsa formájú madár húz . A halomsíros kultúra ( hozzánk közeli ) jelentős lelőhelye Velebit . Itt 1970 augusztusában volt egy nagyszabású régészeti ásatás . A feltárt sírok fele korhasztásos , a másik fele hamvasztásos volt . A csontvázas sírokban általában gazdagabb leletanyag volt található . A halomsíros kultú – ra jellegzetes kerámiája a kis , kerek hasú , magas nyakú , egyfülű csuprocska ; a kétfülű hengeres talpon álló hasas edényke ; a kipördülő szájú . kidudorodásokkal díszített urna . Területileg a legnagyobb feltárt lelőhely Mokrin mellett található . Az itt élt népesség a marosi kultúrához tartozott . Feltételezik , hogy a temetőben mintegy 400 sír található , amiből eddig 310 került feltárásra . ( A feltárás szenzációja a 11 koponya , amin sikeres ( ! ) sebészi be avatkozás nyomai találhatók . Mindez 3 000 évvel ezelőtt , bronzkésekkel elvégezve , fertőzés nyomai nélkül ) Vidékünkön ezidőtájt jelenik meg az arany , mint ékszer . Az életfeltételek nehezebbre válását , valamint különböző egészségi problémák megjelenését sok lelet tanúsítja ( sok a gyereksír , skorbut , meningitisz , szinuszgyulladás nyomai a csontvázakon ) , mindez az éghajlat rosszabbra fordulására , valamint a rossz táplálkozásra vezethető vissza . A bronzkor településeit folyó vagy egykori mocsarak parjának közelében ( víz és biztonság ) találhatjuk . Némelyik építmény mérete elérte a 14 x 6 méter nagyságot is . Otthonaik készítéséhez erős rudakra rőzsét , nádat kötöttek gyékénnyel , amelyet minden díszítés nélkül sárral tapasztottak be . Fedőanyagul zsuppszalmát , kenderszárat vagy nádat használtak . A ház – sorok között egy méter széles „ utca “ húzódott . A házakban ovális tűzhely , hálószoba , éléskamra , frizsider ( egy mélyebb gödör ) , edények tárolására szolgáló helyiség volt található .
9
Az építmény nagysága és belső berendezése utalt a tulajdonosának a társadalomban elfoglalt státusára . A környék legjelentősebb települése , Feudvar bronzkori lakói ( ez jellemző az egész tiszamentére is ) elsősorban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak . Bizonyíték rá a sok-sok elszenesedett gabona és különböző kórók magvai amit az ásatások alkalmával találtak . Az aránylag kis megművelt területen főként búzát , árpát , kölest termesztettek . A szántást ökör - vontatta faekével végezték , szarvasagancs „ kapával “ lazították a földet .
A faekét idővel a fém váltotta fel , amivel mélyebb , minőségibb szántást tudtak elérni . Ennek köszönve nagyobb területen , több gabonát vethettek , így több élelemhez is jutottak . ( Bronz – kori eke maradványát a Törökbecse melletti Bordjos lelőhelyen tártak fel ) A learatott gabonát cserép edényben melegítették , ezáltal a szem kipattogott . Ilyen cserépedényeket a Feudvar-i lelőhelyről ismerünk . Feltételezések szerint ( a leletek alapján ) itt a bronzkor embere már sört is készített . A sörkészítés mellett leletek bizonyítják hogy ismerte a sajt előállításának módját is . Délmagyarország bronzkori embere bort is fogyasztott , de a tiszamentén nem találjuk nyomát , hogy erre szőlőt termesztettek volna . A már említett ló , kecske , disznó mellett a baromfi csak a bronzkor végén került a „ családba” A vadászok őzre , szarvasra , vaddisznóra vadásztak . Fegyverük a nyíl , lándzsa volt . A Tisza kiter 10
jedt , több km árterülete a halászoknak volt jó vadászterülete , ahol harcsára , süllőre , pontyra vadásztak . Találtak már olyan harcsa csontokat , melyek 300 kg-s hal maradványai voltak . A Tiszamente legismertebb bronzkori településén a már említett Feudvaron több mint 150 000. állati csontot gyűjtöttek össze a tudósok . A tiszamente egyetlen ismert bronzkori „öntödéje“ szintén itt működött , amit a megtalált agyag öntőminták bizonyítanak . Ugyanitt textilkészítő műhelyek nyomaira is bukkantak . A textil mell lett a nagy állatok bőrét is felhasználták a ruházkodásban .
Történelmi források bizonyítják , hogy a bronzkorban a Tisza nagyon veszélyes , szinte átjárha – tatlan folyó volt , a gázlókat csak a helyi őslakosság ismerte . A Tisza-mente lakossága hajózva a Tiszán , valószínűleg eljutott a Kárpátokig , ahonnan különböző ásványi anyagokat szállítottak szükségleteik kielégítésére . Így „importálták“ a még mindig használatban lévő kőbaltát és a malomkövet . A bronzkor embere készít először nagy mennyiségben gyerekjátékot . Törökbecsénél még egy fontos leletet kell megemlíteni . Ez egy kézi mérleg darabjai , egy tálca és 8 kő súly , amit a bronzöntésnél valamint a „kereskedelemben” használtak . Szécsánynál egy egész bronztekercset találtak a régészek . A bronzkor legnagyobb – igaz nem a Tiszamentén talált – lelete a Futaki , ami 17 kg fegyverből áll . A bronzkorban kezdi az ember a fémet nemcsak fegyver vagy használati eszköz előállítására használni , hanem dísztárgyakat is készít belőle . Leletekben gyakoriak a hajkarikák , láncok , gombok , övek és ruhakapcsok .
11
Bronz ruhakapocs , nagysága 18 cm , tökéletesen megőrzött állapotban , Felsőhegyen találták ; bronz lándzsa szintén onnan való , 21 cm hosszú , hibátlan . Ugyanitt találták a 16 cm hosszú bronz karddarabot , valamint a 4 cm nyílhegyet is .
E kor harcosai már kezdtek igazi katonaságra hasonlítani fegyverzetüket illetően . A termelők és katonák mellett a kialakuló arisztokrácia is nagy „fémfogyasztó” volt , de ők az aranyat részesítették előnyben . Találtak már arany dísztárgyakat e korból a Tisza mentén is . Egy ilyen a Feketetó környékén talált színarany spirál is , mintegy 5 cm hosszúságával igazán lenyűgöző darabja a korabeli mester munkájának .
12
A középső bronzkorban kezdték a tiszamentén is használni a nagy agyagedényeket , amik urnaként szolgáltak a hamvasztásos temetéseknél . Ezekben az urnákban apró kis bál – ványokat tettek az elhunyt hamvai mellé . Legismertebb lelete e kultúrának a már említett dupljajai kocsi . Hasonló bálványokat találtak Versec és Mozsor környékén is . A bronzkorban jelenik meg először az isteneknek ( szoborszerű ) ábrázolása emberi alakot utánozva . A bronzkor emberének erős hitvilágát bizonyítják az apró kis bálványok , amik segítettek megőrizni az ártó szellemektől pl. az állatállományt . Ilyen 3-4 cm nagyságú , nyakba – akasztható kis állatfigurákat viselt a bronzkori pásztor „vagyona” megóvására , mint amiket a közelmúltban találtak Tiszaszentmiklós környékén .
Isteneiknek áldozva a „konyhai menüből” válogatták a legfinomabb falatokat ( kenyér , sülthús , méz , gyümölcs ) , de nem volt ritka a bronzból és nemesfémből készült áldozati ajándék sem . Nem önzetlen volt ez az ajándékozás . ( reciprok altruizmus !!! ) Ajándékért cserében elvárták az isteneiktől az állatállomány megvédését , egészséget , a föld termékenységét .... Vajdaság területén nagyonsok bronzkori lelőhelyet ismerünk . A legjelentősebbek : VELEBIT ZSIDOVAR
MOKRIN DUPLJAJA
HORGOS ILANDZA
VATIN PERLEZ
VERSEC FEUDVAR
DUBOVAC BELEGIS
KAC
PÉTERRÉVE
GOMOLAVA
GRADINA
TISZAHEGYES CSÓKA
OROMHEGYES
KISHOMOK
HAJDÚJÁRÁS
PAPHALOM
MAGYARKANIZSA ...... 13
- A nagyrévi kultúrához tartozó leleteket találtak Horgos határában lévő Szűcs – halmon. Ezek kis , körte alakú csuprocskákból állnak . - 1903 – ban Zentától délnyugatra , az oromparton találtak agyagedényeket , fazekakat , bögréket és aranyékszert is tartalmazó bronzkori sírokat .
- Az ötvenes években Oromhegyesen találtak földmunkák közben bronzkori agyagedényeket , amik ma a zentai múzeumban láthatók . -
A Velebiten 1954-ben kiásott sírban több, homokkőböl készített öntőmintát is találtak .
-
A Szőreg – perjámosi kultúra jelentős települése a Magyarkanizsa keleti részén egykor
állt földvár területén feküdt . Temetőjére a mai rendőrállomás építése során bukkantak rá . Halottaikat zsugorított helyzetben északra néző ( férfi ) , vagy déli ( nő ) irányban helyezték el a sírban . A sírmellékletek nagyméretű tálak vagy kisebb bögrék voltak . - 1898-ban Felsőhegy mellett a csésztói kanyarulatnál egy sírt ástak ki , ahol a csontváz mellett bronz tűkön , bronz harci szekercén kívül egy hosszú kardot is találtak . - Magyarkanizsán 1995 augusztusában árokásás közben a halásztéren rengeteg cserepet , csontokat agyagedényeket találtak . ( 10 cm vastag rovásos kerámialapok , fekete cserépdarabok szinte kormosak , egy gyönyörű sárgára égetett cserépedény , egy emberi arcot ábrázoló cserép ből készült szobordarab .)
14
-
Szintén Magyarkanizsán a főtér északi részén bronzkori település maradványaira
bukkantak a régészek 2005-ben mintegy másfél méter mélységben . ( kagyló , csiga , halcsont maradványok ,elszenesedett nád és apró rágcsálók csontjai , edénydarabok amit párhuzamosan belekarcolt vonalak díszítettek ...) A napvilágra került anyagból valószínűleg a cserép pörgettyű volt a legérdekesebb , mivel egy többezer éves gyerekjáték került a régészek kezébe . A bronzkor befejezése és a vaskor kezdete közé lehetetlen éles határvonalat húzni . A vaskor kialakulása valószínűleg az elapadó nyersanyag ( elsősorban az ón és antimon ) utánpótlásnak a következménye . Erre pedig a szállítási útvonalakon élő különböző törzsek és törzsszövetségek közötti viszálykodások miatt került sor . Megszűnt a jól működő árucsere – forgalom , és máris beköszöntött a válság . De ez már nem ennek a dolgozatnak a témája .
15
FELHASZNÁLT IRODALOM : MESTERHÁZY ZSOLT PREDRAG MEDOVIĆ
A MAGYAR ÓKOR PRAISTORIJA NA TLU VOJVODINE
JOVAN TODOROVIĆ
KATALOG PRAISTORIJSKIH METALNIH PREDMETA
PROMETEJ 1990
DUDÁS GYULA MARGALITS E – IVÁNYI I
BÁCS-BODROGH V.M. RÉGÉSZETI EMLÉKEI BÁCS-BODROGH V.M. TÖRT. TÁRSULAT ÉVKÖNYVEI
BUDAPEST 1886
SZEKERES LÁSZLÓ XXXXXXXXXXXXXX
AMIT AZ IDŐ ELTEMETETT A BRONZKOR RÉGÉSZETI LELETEI
KRISTÓ GYULA .......
SZEGED TÖRTÉNETE I.
DOBOS JÁNOS ...... DOBOS JÁNOS .....
ZENTA MONOGRÁFIÁJA I. KANIZSA MONOGRÁFIÁJA I.
SZOMBATHY VIKTOR
A MAGYAR RÉGÉSZET REGÉNYE
KÁRPÁTI HÁZ 2003 PROMETEJ 1992
BITTERMANN 1885 FORUM 1996
SOMOGYI K 1983 DUDÁS GYULA 2000 CNESA 1995 PANORÁMA 1968
A FOTÓKON BEMUTATOTT LELETEK CSO NTI I. , SZÉCSI L . , KÁVAI L. TULAJDONA .
16
