A tisza-tavi körtúra

A tisza-tavi körtúra


Szerkesztette: Papp László Sipos Zsoltné Tóth Ferenc Zsolt

Felelős kiadó: Heves Megyei Természetbarát Szövetség Csávás István elnök

2007. 1


TARTALOM Bevezető ................................................................................................... 5 Túramozgalmunk feltételei ....................................................................6 Túramozgalmunk érintési pontjainak bemutatása ............................... 8 Túramozgalmunk igazolóhelyei ........................................................... 16 Túramozgalom értékelése .........................................................................19

3


BEVEZETŐ Kedves túrázó Barátaim!

Túramozgalmunk segítségével szeretnénk bemutatni a Tisza-tó és környékének néhány szép túracélpontját, ajánlva mindezt a gyalogos, vízi és kerékpáros túrázók számára egyaránt. Szeretnénk bebizonyítani, hogy szépség, látnivaló, érdekesség az alföldön is található. Bízunk benne, hogy a szép jelvények, és érdekes programok kedvet csinálnak ahhoz, hogy több szakágba is belekapcsolódjanak az érdeklődők. Papp László főtitkár

5


TÚRAMOZGALMUNK FELTÉTELEI A program célja: Megismertetni hazánk egyik legszebb tavát és környékét a természetjárókkal, és megszerettetni a természetjárás több szakágát az érdeklődőkkel. Célunk annak a felismertetése is, hogy minden környék a különféle szakágakban különféle oldalát mutatja be. A túramozgalmat teljesítheti: Bárki, aki a teljesítés ideje alatt tagja a Magyar Természetbarát Szövetségnek. A teljesítés igazolása: Az igazolófüzetbe történő bélyegzéssel történik. A bélyegzést a helyszín felkeresése alkalmával kell kérni a településeken, és a bélyegzőnek tartalmaznia kell a település nevét. (múzeum TKM bélyegző, posta, vasútállomás, élelmiszerbolt, büfé, stb…). A teljesítés fokozatai: A túra körtúra, melyet bármely irányban lehet teljesíteni, és az érintési pontok közül bárhol lehet kezdeni. A körtúrának zárulnia kell, tehát a kezdési helyre kell visszaérni. Ennek igazolására ezen a helyen indulásnál és érkezésnél is bélyegezni kell. A teljesítés három szakágban (gyalogos, vízi és kerékpáros) teljesíthető. A jelvények a teljesítés szakágától függően más-más színezetűek, szépek. Bélyegzőhelyek mindhárom szakágban: Poroszló, Sarud, Tiszanána-Dinnyéshát, Kisköre, Abádszalók, Tiszafüred. A mozgalom teljesítése: A túramozgalom megkezdése előtt ez a füzet (a túramozgalom teljesítményfüzete) beszerzendő a megyei szövetségtől 600.- Ft-ért. Ez az összeg tartalmazza a teljesítés szakága jelvényét is, melyet a résztvevő a teljesítést követően kap meg, ha a bélyegzések alapján a szövetség a teljesítést elfogadja. A további szakágak bélyegzései is ebbe a füzetbe gyűjtendők, és a teljesítéseket követően a szövetségnek kell beküldeni. A második és harmadik szakág jelvényének az ára: 500.- Ft/db 6

A tisza-tavi körtúra A mozgalom kezelője: Heves Megyei Természetbarát Szövetség 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Tel./Fax: 36/312-888 www.hmtsz.ini.hu [email protected]

7


TÚRAMOZGALMUNK TERÜLETÉNEK ÉS JELLEGZETES TELEPÜLÉSEINEK BEMUTATÁSA A Tisza-tó Noha Magyarország második legnagyobb állóvizét az 1970-es évek elején mesterségesen hozták létre, a szigetek, a holtágak, a morotvák vízi világa ősi tájára emlékeztet. A 127 négyzetkilométer összefüggő vízfelületű tó alighanem épp ezért vált hamar népszerűvé. Sokszínűségét elmélyíti, hogy négy közigazgatási terület szomszédol a tó vidékén, (Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abauj-Zemplén, és Hajdú-Bihar) s így a vendég ízelítőt kaphat a Nagykunság, a Dél-borsodi és a Hevesi-síkság értékeiből.

Maga a tó hullámtéren jött létre, valójában gátak közötti, duzzasztott folyószakasz, tizenhat szigettel és tíz öblítőcsatornával. A Tisza jól kivehető medre — a március közepétől november elejéig tartó duzzasztás idején — 10-15 méteres mélységet is elér. A hatalmas vízfelületen három öböl (Abádszalóki, Sarudi és Tiszavalki), és két holtágakkal, duzzasztás előtti laposokkal, rétekkel tagolt tórészlet (Tisza-tavi Madárrezervátum, tiszafüredi Holt-Tisza) különíthető el. A tóban a duzzasztás óta megváltozott a halállomány összetétele. Csökkent a karikakeszegek aránya, elszaporodott az ezüstkárász, a csuka és a ponty. 8

A tisza-tavi körtúra Megjelentek távol-keleti tájak halfaunájának tagjai is: a pettyes busa, fehér busa és a fehér amúr. A holtágak, kubikgödrök, mocsarak a kétéltűek és a hüllők számára is megfelelő élőhelyek. Szapora a tavi béka, kisebb számban honos a kecskebéka, s jellemző a vízisikló és a mocsári teknős. A Tisza-tó környékén számos madárfaj talál fészkelési lehetőséget. A Tisza-tavi Madárrezervátum területén előforduló kilenc élőhelytipus 199 madárfaj — köztük a kanalasgém, a szürke gém, a kárókatona, az üstökös gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a batla, a barna kánya, barázdabillegető, az erdei pinty — életfeltételeit biztosítja. Kuriózumnak tekinthető itt az erdei gémtelep. A madárrezervátum országos jelentőségű, védett természeti érték. A Tisza-tó vidéke az újkőkor óta lakott. Nevezetes rézkori kincslelet került elő Tiszaszőlősön, s népvándorlás kori leletek a folyó menti árvízmentes magaslatokon. Tiszaörvény Árpád-kori és kora középkori faluhelyének feltárása a révátkelő igen korai jelentőségét bizonyítja. A térség mai településeinek a többsége az Árpád-kori Tomaj nemzetség birtoka volt. Az itt élők a török időkben többször is menekülni kényszerültek, de visszatérvén újraéledtek falvaik. A legnagyobb pusztítást a török kiűzése körüli hadjáratok idején szenvedte e vidék. A XVII. század első felében református bevándorlókkal népesedett be a régió, majd az egri érsekek rekatolizáló törekvései következtében északnyugat felől katolikusok érkeztek. A régióközpont, Tiszafüred közigazgatási szerepköre, nagyobb népessége, átkelőhelye, vásárai, kisipara révén emelkedett ki környezetéből. A lassú polgárosodásnak a Tiszafüred-Karcag vasútvonal kiépülése adott nagyobb lendületet a XIX-XX. század fordulóján. A tómelléki települések művészi kisipara — a tiszafüredi fazekasság és nyereggyártás, a karcagi fazekasság, a mezőcsáti díszkerámia — országos hírű. Építészetét korábban — meszelt oszlopú nádtetős házaival — a nemes egyszerűségű, népi klasszicizmus jellemezte. Népviselete a XIX. század végére már polgárosult, bár a hímzett ruha, szűr és női kisbunda még száz éve is gyakori volt. A falvak asszonyai még az első világháború táján is gazdag díszítésű szőtteseket, keresztszemes és szabadrajzú gyapjú- és pamuthímzéseket készítettek. Az átányi szövött textíliákra a 9

A tisza-tavi körtúra több díszítőcsíkot egymásra sorakoztató, az ősi kék-piros színeket alkalmazó stílus máig jellemző. A viselethez hasonlóan a lakberendezés is polgárivá vált, a színes tulipános bútorokat a barnára festett váltotta fel. A Tisza-tó napjainkban kedvelt úticélja a horgászoknak, a vízisportok szerelmeseinek, kiváló kirándulóhely gyermekes családoknak is. A tóban kiváló vízitúrák, a tó körül pedig gyalogos és kerékpáros felfedezések tehetők.

Poroszló: Talán éppen azon a helyen, ahol egykor Árpád honfoglaló magyarjai táboroztak, vagy ahol 1455-ben kapott mezővárosi rangot ünnepelték a poroszlóiak elődei, s utóbb birtokossá vált Bornemissza Gergely, Gárdonyi regényhőse — kezdjük ismerkedésünket a Tisza-parttal a folyó jobb partján. A csendes kis faluban a parton kellemes strand, kemping, vízi sporteszközök várják az érdeklődőket. Sokan a Tisza kapujának nevezik a községet, ahol egy tájház várja az érdeklődőket.(Kossuth u. 25.) A falu lakói az utóbbi években a turisztika irányába fordultak, és megélhetésüket ebből szeretnék biztosítani. A Tisza-tavon Poroszló közelében tanösvényt készítettek, mely segítségével be szeretnék mutatni a mesterséges tó természeti szépségét, növény és állatvilágát. A tanösvény kezdetéhez Poroszló Tisza-parti részéről (kikötő, kemping) bérelt csónakokkal lehet eljutni. A tanösvényre látogatók száraz lábbal, a víz fölé ácsolt pallókon tehetik meg a néhány kilométeres sétájukat. A séta során két madárfigyelő házikó és egy kilátó segíti az élővilág megismerését. A teljesítők az ösvényen található kilátó közelében elhelyezett kódot másolják át kis füzetük megfelelő helyére.

Sarud: Sarud neve először 1261-ben fordul elő IV.Béla király egyik oklevelében. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Sorwld és Sorousd néven szerepel, majd a Saruldeghaz (Saruldegyháza) névalak is használatos lesz. E név első 10

A tisza-tavi körtúra tagjában (Saruld) a Sarold, Sarolt (ma Sarolta) női nevet sejtik, s ily módon a település tulajdonosáról, Géza nagyfejedelem feleségéről, Saroltról kapta volna nevét. A 14.század elején tulajdonosai kihalása után már királyi birtok volt. 1324ben Csanád egri püspök, a birtokaitól távol eső dunántúli Mór falut cserébe adta Sarudért Károly Róbert királynak. Így került püspöki tulajdonba. Hídvég faluban 1493-ban állattartó püspöki major működött. Volt itt egy rangosabb zsindelyes uradalmi épület és majorház, kővel boltozott kút, öt új ház, földesúri ménes és jövedelmező halászat, ahonnét a földesúri konyhát sózott hallal, az egri püspöki halastavakat élő halivadékkal látták el. A falu neve ekkor Mezőhídvég volt. A mohácsi csatavesztés, főként pedig Buda elfoglalása után török csapatok gyakran portyáztak Heves és Nógrád megye területén. 1542-ben Ferhát aga csapata Sarudot, Hídvéget és Tiszahalászt dúlta fel, s az uradalmi tiszteket foglyul ejtette. Amikor 1544-ben Hatvan is török kézre került, Sarud is, mint a megye déli részének falvai, hódoltsági terület lett. A lakosság ekkor elmenekült, s a falu 1549 és 1553 között néptelen puszta volt. 1554-től ismét kezdett benépesülni, de az 1558.évi urbárium még erősen tükrözi a kilenc év előtti pusztítás nyomait. Ekkor még Mezőhídvég a püspöki uradalom központja, aminek megszűntével a török földesúr, Szinán bég szedi az adót és robotoltat. Sarud 1604-ben ismeretlen körülmények között ismét elpusztul, s ezúttal kilencven éven át lakatlan marad. A török kiverése után, 1690-93 között Tiszanánáról új jobbágycsaládokat telepítettek Sarudra, az itteni 24 puszta telekre. 1699-ben Telekessy István egri püspök visszaszerzi a török alatt eltulajdonított püspöki birtokokat, így Sarudot is. Ily módon 1703-ban már ismét az egri püspökség a falu földesura. 1709 és 1711 között ismét elnéptelenedett a falu, a Tisza mentén erősen pusztító pestisjárvány miatt. Az elmenekülő lakosság csak 1712-ben kezd visszatelepülni Az 1728-ban készült összeírás elmondja, hogy az itt található 36 jobbágycsalád közül csak 13 lakik nádból és sárból tapasztott nádfedelű vályogházban, míg 19 kunyhóban, 4 pedig földbe ásott veremben él. Napjainkra Sarud az egyik olyan Tisza-parti település, ahol a környező városok iskolái, üzemei, vállalatai üdülőket, hétvégi pihenőket hoztak létre. Nagyon kellemes a település strandja, és a gáton túl kempingek is várják a látogatókat. 11


Tiszanána – Dinnyéshát: Tiszanánát első ízben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említi, akkor még az Apocz nemzetség birtokainak szomszédjaként. A falu a XVIII. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvízveszély által fenyegetve. A folyó mentén a történelem előtti korokban különböző népek telepedtek le hosszabb-rövidebb időre. Aztán szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát. Attila halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok,s a szlávok, akiknek maradékai később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe. A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Tiszanánát több ízben, így 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el. A református templom 1752-ben épült. A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építette 1788-ban. Tiszanána. A név első fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg puszta személynév volt. A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát. Csónakkikötője több száz vízĳármű befogadására alkalmas. A kikötő közelében szabadvizű strand található. Délről határolja a falut a fürdésre és horgászásra is alkalmas folyónk, a Tisza. Kedvelt üdülőterülete a Dinnyés-hát, ahol a betérő vendégek is szálláshelyre találnak. Ez az üdülőterület mintegy 5-6 km-re van a falutól. A dinnyés-háti strand az egyik legjobban kiépített és legszebb strand a folyó partján. A falu településszerkezetének érdekessége, hogy még napjainkban is elkülönül egymástól az Alvég és Felvég. Igaz, ezt nem úgy emlegetik, mint régen: zsellérporták és földes porták falurészeként. A faluközpont két temploma közül a reformátusokéban megmaradt a középkori épületelőd néhány részlete is.

Kisköre: Kisköre majd hétszáz éves múltját kevés fennmaradó építészeti emlék őrzi. A település legrégibb építménye az 1777-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. Érdekessége a kőből épült toronysisak. Belső berendezési tárgyai közül korabeliek a tölgyfából faragott padok, a fából készült barokk 12

A tisza-tavi körtúra szószék, a kagylódíszes oltárszekrény és a keresztelőkút szoborcsoportja. A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tízéves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók. A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. A Tisza-tó legnagyobb Heves megyei települése. Itt található a vízlépcső, melynek működése, engedéllyel csoport számára megtekinthető. A vízlépcső működése, és az esetleges zsilipelés is megfigyelhető a vízlépcső mögötti közútról. Különös élményt nyújt a vízen érkezők számára a zsilipelés.

A vízlépcső valójában duzzasztómű, mely a folyó hajózhatóságában segít. Az elektromos áram termelése mellett segítségével lehetővé vált az Alföld egy jelentős részének az öntözése is. Kisköre legújabb kori történetének kiemelkedő létesítménye a Tisza II. Vízlépcső. A 30. évfordulóját 2004-ben ünneplő erőmű az ország legnagyobb vízerőműve. A Tisza folyó megújuló energiájából a villamos energiát négy darab csőturbina-generátoregység termeli, amely együttes kapacitása 28 MW. Az erőmű környezetével összhangban évente átlagosan 85-90 millió kWh villamos energiát termel, a turbinagenerátor egységei 5-6 ezer órát üzemelnek. A termelt villamos energia 20 kV-os, illetve 120 kV-os feszültség szintű hálózatokba kerül. 13

A tisza-tavi körtúra Jó időben javasoljuk a tiszai strandot is kipróbálni. Kellemes hely a fürdőzésre a környék legjobban kiépített strandja. Kisköre több megyei jelvényszerző túramozgalom érintési pontja. „Az 1000 év a Bükk és Mátra vidékén” túramozgalom, és a „Hevesi Túrák” túramozgalomnak kötelező érintési pontja.

Abádszalók: A folyó bal partján Kiskörével szembeni parton épült. A település életében nagy szerepet játszott a Tisza II. vízlépcső, s a folyó kiskörei duzzasztása. Különleges látványosság fogadja a látogatót a faluházban (István király u. 41.) A Babamúzeumban 200-nál több , a Kárpát-medence tájegységeire jellemző, népviseletbe öltöztetett babát gyűjtöttek eddig össze. Abádszalóknál hullámzik a 14 négyzetkilométeres Attila-öböl vize. Itt található a tó legnagyobb strandja.

Tiszaderzs: A község környéke kedvelt vadászterület, de szívesen felkeresik a horgászok is. A kirándulások kedvelt helye a derzsi folyópart. Román stílusú temploma (XIII: század) a domonkos rendnek épült, s a tűz pusztítása miatt mára csak a romjai maradtak (Ady E. u. 3.)

Tiszafüred: Tiszafüred fontos átkelőhely a Tiszán, vasúti és közúti csomópont. Az 1984ben várossá vált Tiszafüred a Tisza-tó melletti települések fővárosa. Az üdülőterület az ökoturizmus célpontja. Termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg itt. A környék védett természeti értékekben gazdag terület. A négy megye — Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok — határán található település környéke a bronzkor egyik legjelentősebb lelőhelyegyüttese a Kárpát-medencében. A városhoz tartozó Tiszaszőlősön rézkori fejedelmi leleteket, Örvényen pedig Árpád-kori templomos települést és temetőt találtak. A Tisza-tónak a tiszafüredi vidéke a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett, és a mintegy 7000 hektárnyi terület több mint fele az ökoturizmus céljait szolgálja. A tó középső része - Tiszafüred, Poroszló, Sarud, Tiszaderzs közötti terület - a vízi túrák ideális színtere. 14

A tisza-tavi körtúra A város határában a pusztakócsi mocsarakhoz tartozó Fekete-rét nádrengetegében mintegy kétszáz madárfaj figyelhető meg. Az európai jelentőségű madárélőhely szigorú védelmet élvez, a terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével látogatható. A településen évszázados hagyományai vannak a kézműves mesterségeknek. Híres az itteni fazekasság, a bútorkészítés és a kosárfonás. Itt működött Magyarország leghíresebb nyereggyártó műhelye. A mesterségek múltjába a Hortobágy Nemzeti Park Nyugati fogadóházában berendezett kiállítás ad betekintést. A településen álló, klasszicista stílusú Lipcsey-kúriában 1949-ben nyílt meg a Kiss Pál Múzeum, amely az első falumúzeum volt az országban. A ház régészeti, néprajzi, történeti, természettudományi anyagokat őriz, becses darabja két eredeti Kossuth-levél.

Az építészeti örökségek közül kiemelendő a Meggyes csárda, amelyet 1760 és 1770 között építettek a leégett elődje helyére. Az épületben ma Csárdamúzeum működik. A népi klasszicista építészet több oszlopos-tornácos emléke közül a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház eredetileg is fazekasműhely volt. Kétgenerációs fazekasok, a Nyúzó család élt a XIX. századi bútorokkal, eszközökkel berendezett tisztaszoba-pitvar-műhely együttesében. A kemping felé vezető úton a neobarokk Kemény-kastélyt is korabeli bútorokkal rendezték be. Parkja védett. A Tiszafüredi Termál és Gyógyfürdő az üdülőterület része ugyanúgy mint a kényelmes kemping. A Tisza-tónak a Füzesabony – Debrecen vasútvonaltól északra eső része madárrezervátum — szigorúan védett terület, a Hortobágy Nemzeti Park része.

15

A tisza-tavi körtúra

Recommend Documents