Bronzkor a Kárpát-medencében
Kezdetek 1876 Ősrégészeti kongresszus Budapest
• TÓSZEG • • • •
Rómer Flóris, Csetneki Jelenik Elek –14 nap ásatás 6000 tárgy, 640 megőrzött tárgy Pigorini – terramara Márton Lajos: 1906–1928 1906–1907, 3 cölöpréteg, a tell területének 50%-át elhordják, leletgyűjtés a hányókban • ásatási leletek publikációja: Banner-Bóna-Márton 1959 • 1908–1909, Posta Béla, Roska Márton – rétegenkénti ásatás, 11 nívó • 1911-től tellásatás finom módszerének kidolgozása, 14 települési szint Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban I–III (1886–1896) Wosinszky Mór: Az őskor mészbetétes díszű agyagművessége 1904 Childe V. G.: The Danube in Prehistory. Oxford 1929 Szintén tószegi rendszer (az 1927 évi ásatások időrendi megfigyeléseit hasznosítja), de más leletanyagok bevonásával finomítva
Pécska és Perjámos Roska M.: Ásatás a pécska-szemlaki határban levő Nagy Sánczon. Dolg 3 (1912) 1-73. Roska M.: Ásatás a perjámosi Sánczhalmon MKÉRT 7 (1913) 81-122. Roska M.: Ásatás a perjámosi Sánczhalmon MKÉRT 8 (1914) 73-104.
J. Banner – I. Bóna – L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg ActaArchHung 10 (1957) 1–140
J. Banner – I. Bóna – L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg ActaArchHung 10 (1957) 1–140
J. Banner – I. Bóna – L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg ActaArchHung 10 (1957) 1–140
• • • •
Márton saját beosztása: C. Füzesabony 2 B. Füzesabony 1 A. Nagyrév
• • • • •
Később: D. Füzesabony 2 C. Füzesabony 1 B. Nagyrév 2 A. Nagyrév 1
Tompa, F.: 25 Jahre Urgeschichtforschung in Ungarn 1912–1936. BRGK 24–25 (1934–35) 1935, 27–127.
•
A környező területek kultúráival azonosították a tószegi periódusokat
• •
Tószeg A 2000-1800 Nagyrév Tószeg B 1800-1400 Perjámos Tószeg C 1400-1200 Hatvan Tószeg D 1200-szkita betörésig Füzesabony
Patay Pál: Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Frühbronzezeitliche Kulturen in Ungarn. Diss Pann Ser. No. II. 13 (1938)
•
• • • • • • •
„A tószegi négy periódus más telepeken és temetőkben önállóan is előfordul, így az egyszerűség kedvéért a főbb lelhelyek alapján a következőképen is elnevezhetjük azokat: Tószeg A = Nagyrévi kultúra 2000–1800 Tószeg B = Perjámosi kultúra 1800–1500 Tószeg C = Hatvani kultúra 1500–1200 Tószeg D = Füzesabonyi kultúra 1200–900 Kiváltó tényező a Harangalakú edények népe Kelet: Bodrogkeresztúr – Nagyrév – Perjámos – Hatvan – Füzesabony Dunántúl: Baden és Vučedol-Zók – Kisapostag – Északpannon –Déldunántúli – Aldunai
Mozsolics Amália: Die Ausgrabungen in Tószeg im Jahre1948 ActaArchHung 2 (1952) 34–69
• • •
6 periódusú bronzkori kronológia a fémleletek alapján BI–III = Tószeg A–C — autochton bronzkor BIV–VI = mai későbronzkor
J. Banner – I. Bóna – L. Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg ActaArchHung 10 (1957) 1–140
Stanczik I.: Az 1973–74. évi tószegi ásatások. — Die Ausgrabungen von Tószeg in den Jahren 1973–74. SZMMÉ 1979–80 (1980) 63–81.
• • • • • •
490 cm vastag településréteg — 22 települési szint 22-13. szint: nagyrévi kultúra 12-7. szint: hatvani kultúra 6-5/a-B szintek átmenet a hatvani és a füzesabonyi anyag között 4/A-b–3/A-B füzesabonyi szakasz 2-1 koszideri korszak
Bóna I.: Tószeg-Laposhalom (1876–1976). — Tószeg-Laposhalom (1876– 1976). SzMMÉ 1979–1980 (1980) 83–107. Bóna, I.: Tószeg-Laposhalom. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in TellSiedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 101–114. 1-2. szint: Post-Füzesabony Post Vatya (Koszider) jellegű leletek Tószeg D 3-6. szint: Füzesabony B–C, Vatya II–III, 4–5 leletek
Szőreg
Tószeg C 7–12. szint: hatvani szintek Tószeg B 13–23. szint: 200 cm vastag nagyrévi rétegsor Tószeg A
Bóna, I.: Geschichte der frühen und mittleren Bronzezeit in Ungarn und im mittleren Donauraum. AUBSH 3 (1961) 3–22.
Montelius Észak-Európa bronzkorára kidolgozott rendszere 6 alfázissal (1: 1700-1450, 2: 1450-1250, 3: 1250-1050, 4: 1050-850, 5: 850-650, 6: 650-500)
Reinecke Fémtipológián alapulva dolgozta ki rendszerét a Délnémet területekre Bronzkor A–D, Hallstatt A–D Bronzkor indulása későbbi a német területeken, sokáig a hazai középső bronzkor = Reinecke A korú volt, vagyis korabronzkorunk a pre Reinecke időszakra esett mai álláspont, korabronzkorunk fiatalabb része (korabronzkor 3) már RA1 és a hazai korabronzkor– középső bronzkor váltást kell a RA1–A2 váltással párhuzamosítani (mindez abszolút dátumokban kifejezve Kre. 2000-re esik) Mindezek alapján a korabronzkor 2 (Somogyvár –Vinkovi-kultúra, Pitvaros-csoport) RBAIa vagy RBAO Hazai középső bronzkor vége RB1 Halomsíros korszak RB2–C Későbronzkor RD–HaB Reinecke rendszerét többen tovább finomították – Torbrügge, – Holste, – Willvonsender – Ruckdeschel – tűtipusok alapján Hänsel B.: Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit des Karpatenbeckens I-II. Bonn 1968. FD I–III (FD I – Nagyrév, FD II – Kisapostag) MD I–III – halomsíros időszak FD I–III
Bóna, I.: Geschichte der frühen und mittleren Bronzezeit in Ungarn und im mittleren Donauraum. AUBSH 3 (1961) 3–22.
Kovács T: A bronzkor Magyarországon. Hereditas 1977
Kemenczei Tibor: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. ArchHung 51 (1984)
Kulcsár G. – V. Szabó G.: Kronológia. In: Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről. Gyulai katalógusok 3. Szerk.: Havassy P. Gyula 1997, 154–155.
Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992
Raczky P. – Hertelendi E. – Horváth F.: Zur absoluten Datierung der bronzezeitlichen Tellkulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 42–47.
Raczky P. – Hertelendi E. – Horváth F.: Zur absoluten Datierung der bronzezeitlichen Tell-kulturen in Ungarn. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 42–47.
Forenbacher, S.: Radiocarbon dates and absolute chronology of the central European Early Bronze Age. Antiquity 67 (1993) 218–256.
Kiss, V.: Anknüpfungspunkte zwischen Mitteleuropa und Transdanubien in der mittleren Bronzezeit. Anteus 25 (2002)
Wolfgang David: Zum Ende der bronzezeitlichen Tellsiedlungen im Karpatenbecken. Festschrift für Georg Kossack zum 75. Geburtstag. Regensburger Beiträge zur Prähistorischen Archäologie 5 (1998) 231-267
Emily Schalk: Die frühbronzezeitliche Tellsiedlung bei Tószeg Ostungarn, Mit Fundmaterial aus der Sammlung Groningen (Niederlande) und Cambridge (Grossbritannien) Dacia 25 (1981) 63–129
Emily Schalk: Die frühbronzezeitliche Tellsiedlung bei Tószeg Ostungarn, Mit Fundmaterial aus der Sammlung Groningen (Niederlande) und Cambridge (Grossbritannien) Dacia 25 (1981) 63–129
• • • • •
Schicht A — RBzA1/Mozsolics B Ib/Hänsel FD I — klasszikus nagyrévi kultúra Schicht B I — Übergang RBzA1-A2/Mozsolics BIb-B II/Hänsel FD III — nagyrévi kultúra Schicht B II — Anfang RBzA2/Mozsolics B II/Hänsel FD II — Hatvan kultúra Schicht C — RBzA2/Mozsolics B IIIa/Hänsel FD II Schicht D — RBzA2-A3/Mozsolics B IIIa/Hänsel FD III-MD I
Gods and Heroes of Bronze Age Europe. TheRoots of Odysseus. Copenhagen 2000
Gaben an die Götter. Schätze der Bronzezeit Europas. Berlin, Bestandskataloge Band 4 (1997), 102.
•
Kalicz N.: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. ArchHung 45 (1968). – Zóki kultúra: Makó+Nyírség+Vucedol – belsődíszes talpas tálak alapján
•
Bóna I.: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre Südöstlichen Beziehungen. ArchHung 49 (1975).
•
Kemenczei T.: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. ArchHung 51 (1984)
•
Kőszegi F.: The history of the Transdanubia during the Late Bronze Age
• • •
Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd 1984.
•
Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről. Gyulai katalógusok 3. Gyula 1997
•
V. Szabó G.: A bronzkor csongrád megyében (Történeti vázlat a készülő régészeti állandó kiállítás kapcsán).— Die Bronzezeit im Komitat Csongrád. Eine historische Skizze anlässlich der künftigen ständigen Ausstellung. — The Bronze Age in county Csongrád. A historical outline made on the occasion of the arrangement of the permanent archaeological exhibition. Múzeumi Füzetek — Csongrád 2 (1999) 51–117.
Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main 1992.
Mozsolics A.: Archäologische Beiträge zur Geschichte der Grossen Wanderung. ActaArchHung 8 (1957) 119-156. – Dunaújváros-Kosziderpadlási depóleletek publikálása – RBB1 (Bühl, Ackerbach) a horizont földbe kerülésének ideje – Középső bronzkori telepek életének vége (BIII vége) – Ezzel egyidőben megjelennek a halomsíros kultúrával rokon leletanyagok, halomsíros invázió – Mindez kapcsolatba hozható az égeikumi nagy népmozgással Kre. 1200 körül – Horizont fogalom Bóna I.: Chronologie der Hortfunde vom Koszider-Typus. ActaArchHung 9 (1958) – Harmadik koszideri fémdepo közlése – Koszideri fémleletek tipológiája – Leválasztja a mészbetétes, bütyökdíszes és vatyai fémleleteket a koszideriekről – Koszideri korszak, közös halomsíros, helyi eredetű fémek, telepek életének utolsó szakasza – A korszak vége a későbronzkorra tehető Kovács T.: Historische und hronologische Fragen des Überganges von der mittleren- zur Spätbronzezeit in Ungarn. ActaArchHung 27 (1975) 297-317. – A halomsíros leletek felől indulva vizsgálja a kérdést – A középső bronzkor legfiatalabb szakasza a koszideri, melyben idegen etnikum még nem telepedik le a Kárpát-medencében, erős kulturális hatások már érik – Rákospalota-fázis és bodrogszerdahelyi csoport definiálása – A koszideri fémművesség helyi eredetű
• • • •
Mozsolics, A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967 Mozsolics, A.:Bronze- und Goldfunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Forró und Ópályi. Bp. 1973 Mozsolics, A.: Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos, Kurd und Gyermely. Bp. 1985 PBF kötetek
Mitől bronzkor a bronzkor?
Későrézkori előzmények
Korabronzkor 1 Kalicz-Kalicz Schreiber nyomán Kulturen der Frühbronzezit das Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd 1984, 190 A Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Harangedény-Csepel csoport Budapest kora bronzkorában. Savaria 24/3 (1998–1999) 83–114
Korabronzkor 1 Bóna 1992 Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Hrg.: Meier-Arendt, W. Frankfurt am Main 1992, 16.
Bándi G.: A kárpát-medence kora bronzkori fémművességének történeti összefüggései. Savaria 13–14. (1979–80) /1980/ 117–128 nyéllyukas balta, lapos balta, véső, ár, tőr
Mozsolics A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967
BI-III (autochton bronzkor) depothorizontjai B III= Reinecke B2 végével Aa Bányabükk, Ab Fajsz az ebbe a csoportba tartozó nyéllyukas csákányok még hiányoznak a rézkorban (KI-III) Nagyrév kultúra B Kömlőd-Ercsi: B tipusú nyéllyukas csákányok, laposvésők Hatvan és Kisapostag kultúrák
Mozsolics A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Bp. 1967
Kömlődi lelet Zókon Vučedol gödörben Bányabükk, Fajsz, és Kömlőd tipusok együtt vannak meg (Kisbér, Kiskundorozsma) Vučedol-, Makó-, SomogyvárProto Nagyrév–Nagyrév- és Nyírség kultúrákban jellemző
• •
Kalicz-Schreiber Rózsa – Kalicz Nándor: A Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Harangedény-Csepel csoport Budapest kora bronzkorában. Savaria 24/3 (1998–1999) 83– 114
1, Ecsedy István: ásatások Zók Várhegyen (1977–1982) (Előzetes jelentés). JPMÉ 27 (1982) /1983/ 59–105. 2, A bronzkor kincsei Magyarországon. Pécs, 1995.
Kvarchomokkal soványított agyag öntőformák Tégelyek Fúvókák Rétegsor: Balaton–Lasinja-kultúra Baden kultúra Vučedol-kultúra Somogyvár-Vinkovci-kultúra
