A BLÁTHY OTTÓ TITUSZ INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

A BLÁTHY OTTÓ TITUSZ INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BEVEZETŐ RÉSZ 1. 1.1

AZ ISKOLA ARCULATA

1.1.1

Hagyományok

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

2007. július 1-vel összevonásra került két nagy hagyománnyal rendelkező informatikai szakközépiskola, a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola, mely a jövőben Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola néven működik tovább. Új pedagógiai programunkban szeretnénk mindkét iskola erősségeit és hagyományait megjeleníteni, továbbvinni. A magas színvonalú szakmai munka, az általános humán-, és reál műveltség megalapozása, az igazi értékek közvetítése jellemezte, s fémjelzi ma is nevelő-oktató tevékenységünket. Feltétlenül megőrzendő értéknek tartjuk a baráti, családias, meleg hangulatot. Tanárok és diákok, valamint az iskolában dolgozó egyéb munkatársak közötti közvetlen, és mégis kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot, amely a személyes ismeretségen alapul. Ennek érdekében minden a 9. évfolyamra jelentkező diáknak ajánljuk, a hivatalos tanévkezdést megelőző gólyatáborban való részvételt. A nevelőtestület összetétele is jól reprezentálja tevékenységünket. A 20-25 éve-, néhány esetben 35-40 éve itt tanítók a szükséges állandóságot, biztonságot, tapasztalatot és felhalmozott pedagógiai szakértelmet, míg a fiatalok a szintén nélkülözhetetlen tettrekészséget, lendületet, újítani vágyást képviselik. Állandóan fejlesztendő feladatunk a megfelelő egyensúly megtartása, a még eredményesebb munkavégzés érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolába felvett tanulókat - lehetőleg teljes létszámban - eljuttassuk a sikeres érettségi-, illetve szakmai vizsgákig. NEVELÉSI PROGRAM

2.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Célunk olyan ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni az őket körülvevő mikro- és makrokörnyezetbe, dönteni tudnak továbbtanulásukról, majdani életükről. Olyan érett, nyitott fiatalok kibocsátása iskolánkból, akik igényes ismeretekkel rendelkeznek, amely alapul szolgál a magasabb ismeretrendszer megszerzéséhez, a tanuláshoz és az egész életüket átfogó, belső kényszerből fakadó önképzéshez. Olyan légkört szeretnénk teremteni, ahol a tartalmas munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt. 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Lehetőséget teremtünk arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhassék ki tanulmányai során. Azt szeretnénk, hogy tanulóink színvonalas műveltséggel rendelkező, hazájuk iránt elkötelezett polgárokká váljanak. 2.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI A pedagógiai alapelvekben megfogalmazottak megvalósítása érdekében az alábbi fő csomópontok köré építjük nevelő-oktató munkánkat.       

Humanista értékrendszer Differenciált és individualizált képességfejlesztés Fejlettségi szinthez (életkor) igazított tartalmak A tanítási-tanulási folyamat motiválása Aktivizáció Gyakorlat orientáltság A tanítási-tanulási folyamat folyamatos fejlesztő ellenőrzése, értékelése

Az iskolánkban folytatható tanulmányok az általános iskolában megszerzett tudást mélyítik el, szélesítik ki, valamint további tudástartalmak birtokába juttatják tanítványainkat. Igyekszünk a tanulók közötti esélyegyenlőtlenségeket csökkenteni, melyet a különböző családi háttér okoz. Törekszünk a nyelvi kultúra színvonalának emelésére. Az általános műveltség kiszélesítése mellett szakmai ismereteket is oktatunk. A 9/Ny, 9-12. évfolyamokon folyó szakmai oktatás a műszaki szakterület informatikai szakmacsoport felé nyújt alapozó képzést tanulóink számára, illetve felkészíti őket a szakmai érettségi vizsgára és a szakirányú továbbtanulásra, a szakiskolában a 9-11. évfolyamokon a szakmai vizsgára. Az informatikai kultúra színvonalának emelése, az információszerzéshez és a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása iskolánk számára alapfeladat. A kerettantervre épülő alapozás átjárhatóságot biztosít a középiskolák között tanulóink, illetve más középiskolás tanulók számára. Iskolánkban az oktató-nevelő munka, a képességek fejlesztése a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységére épít. Humánus értékeket, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit közvetíti. Eközben törekszünk a tanulók egészségének, testi és szellemi fejlődésének biztosítására. Szaktanáraink igyekeznek felkelteni tantárgyuk iránt a tanulók érdeklődését, a tudásvágyat, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítását, melynek eredményeként alkalmassá válnak – különösen a szakmai területeken - az önálló, felelős döntések meghozatalára, a szakma fejlődésének nyomon követésére, a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelésre, a továbbtanulásra, az egész életen keresztül tartó tanulásra, melyet az informatika forradalmi fejlődése, gyors terjedése meg is követel. A serdülőkorú tanulóifjúság személyiségfejlesztése terén elsődleges feladatunk az önismeret erősítése, a tanulók egyéni képességeinek, értékeiknek felismertetése, a saját előmenetelük, későbbi életvitelük alakulásáért érzett felelősségtudat formálása. Ismerjék jogaikat, kötelességeiket, gyakorolják ezeket. Legyenek képesek a saját érdekeik érvényesítésére oly módon, hogy ezzel ne sértsék mások jogait. Váljanak alkalmassá az egyéni és a közérdek összehangolására. Alakuljon ki bennük a felelős állampolgári magatartás. Célunknak tekintjük, hogy tanítványaink legyenek képesek a globalizálódó világ problémáinak meg- és felismerésre, az ebből adódó előnyök és hátrányok értő kezelésére. Nevelési módszerünket úgy választjuk meg, hogy azok a lehető leghatékonyabbak legyenek kitűzött céljaink elérése érdekében. Szorgalmazzuk a tanítási órákon a változatos módszerek alkalmazását. Erre biztosíték tanáraink aktivitása, találékonysága a nevelés ügye iránti elköte2

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. lezettsége és az iskolánkhoz való kötődése, hiszen egy részük több évtizede dolgozik intézményünknél. A sokszínűséget az is biztosítja, hogy a tanári karban a fiatalabb korosztály is képviselve van. A nem informatika szakos tanáraink körében is szélesedik az informatikai tudás és annak alkalmazása a tanításban és a tanórákon kívül is 2.3 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI  színvonalas oktatás és nevelés az ismeretek közvetítésével, a személyiség sokirányú fejlesztése  erkölcsi értékek stabil meghatározása  magatartási és viselkedési normák kialakítása  alapvető tudományos ismeretek közvetítése  az elvárható munkakultúra elsajátítása  értelmes, kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztése  kommunikációs készség kialakítása  manuális képességek fejlesztése  igényt és készséget kialakítani az egész életen át tartó tanulásra  a környezeti kultúra kialakítása  empátia, tolerancia elsajátítása  egészséges életmódra nevelés  szigorú követelményrendszer, ahol azonban első a tanuló E komplett célrendszert a kerettantervekre épülő helyi tantervünk segítségével kívánjuk megoldani a tanórai, a tanórán kívüli és a tanulók szabadidős tevékenységének szervezése, irányítása révén pedagógusaink, a szülők és a diákok aktív közreműködésével a meglévő, de megfelelő bővítésre, fejlesztésre szoruló tárgyi feltételek között. Az angol nyelvet, a szakmai informatikai gyakorlatokat minden évfolyamon, a fizikát a 10-11. évfolyamon és az utolsó két évfolyamon a matematikát csoportbontásban oktatjuk/tartjuk. A nyelvi előkészítő osztályba történő jelentkezésnek nem feltétele az, hogy a tanuló már az általános iskolában megkezdje az angol nyelv tanulását. A nyelvi csoportok megbontása így kezdő és haladó csoportra történik. A 9/Ny nyelvi előkészítő osztály tanulóit az ezt követő 9-12. évfolyamokon angol nyelvből az emelt szintű felkészítési kötelezettség miatt heti öt órában oktatjuk. Az ilyen óratervvel oktatott tanulóknak lehetőségük nyílik arra, hogy angol nyelvből és informatikából akár előrehozott érettségi vizsgát tegyenek. A tanórán kívüli foglalkozások révén több célt kívánunk elérni, illetve több feladatot igyekszünk megoldani. Az erre felhasználható óraszám iskolai szinten tanévenként változhat az indítható osztályok számának függvényében, illetve a kötelező tanórai foglalkozások óraszáma csökkenése miatt, valamint a tanulókkal való egyéni foglalkozások időkeretének fokozatos növekedése miatt. Az eddigiek során iskolánkban az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat igényelték a tanulók, illetve szüleik: Iskolai sportkör Tanulószoba - géptermi ügyelet Korrepetálások Tehetséggondozás Szakkörök Önképzőkör Filmklub 3

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Egyéni foglalkozások A felhasználás arányait és tanévenkénti felhasználását a tantárgyfelosztásban tervezzük meg a tanévek elején. Tehetséggondozás, helyi és országos tanulmányi versenyekre való felkészítés: Ily módon is szeretnénk biztosítani a tehetséges tanulók számára az egyéni tanulási útjaik támogatását minden évfolyamon. A tehetséggondozást már az első tanévben megkezdjük elsősorban matematikából, fizikából és informatikából. Szakkörök: Tanulóink jelentős része az általános iskolában német nyelvet tanult. Azok részére, akik folytatni kívánják tanulmányaikat e tárgyból, német szakkört indítunk. Kedveltek diákjaink körében a közismereti és szakmai informatika tananyagon túlmutató vagy csak az érettségi utáni képzésben előforduló korszerű informatikai ismeretek (pl.: Oracle Akadémia - Adatbáziskezelés, Java programozási nyelv, Számítógépi grafika, Hálózati ismeretek,). Ezekkel az egyes tanévekben az igények felmérése alapján induló szakkörökben ismerkedhetnek tanulóink. A tanulók érdeklődése alapján más szakköröket is indítunk, ha a KLIK engedélyezi. (rajz, elektronika, fizika, stb.) Önképzőkörök: Az Iskolai Diákönkormányzat javaslatára, a diákok kérésére indítjuk e foglalkozásokat az egyes tanévek elején. Az önművelődés, az önálló kezdeményezés, a vállalkozó szellem erősítése, a nyilvánosság előtti szereplés lehetőségei nyílnak meg tanulóink részére az önképzőköri munka révén. Az irodalmi önképzőkörbe való bekapcsolódás a végzős tanulók részéről hasznos az érettségi vizsgára történő felkészülésben. Filmklub: Az erkölcsi, az érzelmi, az esztétikai nevelés és ráhatás egyik lehetséges keretét jelenti iskolánkban a már negyedik éve sikeresen működő filmklub, mely havonta min. egy délutáni szabadidős elfoglaltságot is jelent a tanulók részére. A szaktanárok és a diákok javaslatára választjuk ki közösen a vetítésre kerülő filmeket, melyek vetítése előtt vagy után azok megbeszélése követ. E program színtere természetesen az iskolán kívül bármely filmszínház is lehet. Iskolai sportköri foglalkozások: A tanítási időn túl délutánonként az iskolai tornaterem és a kondicionáló terem, alkalmas időben az iskola udvara e foglalkozások színtere. A sportköri foglalkozások részét képezik a mindennapos testnevelés megvalósításának is. A diákság változó igényeihez alkalmazkodóan szerveződnek a szakosztályok. A legkedveltebbek: a teremfoci, a kosárlabda, a tollaslabda, a pingpong, a sakk és az atlétikai szakosztály. Az iskolai válogatott csapatok kerületi és budapesti bajnokságokon szoktak indulni. Eddig a legtöbb sikeres szereplés a kosárlabdaszakosztályhoz fűződik. 2.4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A kitűzött célok és feladatok megvalósítása érdekében különböző közösségek és egyének fejtik ki tevékenységüket.

4

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2.4.1

   

        

Az osztályfőnök feladata és hatásköre

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, (pl. pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs stb.) Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különösen gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, hiányzásairól, Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. (beíratás, az (elektronikus)osztálynapló, törzslap precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, stb.) Saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulóinak, igazolja a gyerekek hiányzását, megállapítja az igazolatlan hiányzásokat, Gondoskodik osztálya kötelező orvosi-, fogorvosi vizsgálatáról, Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, különös tekintettel a közösségi szolgálat megvalósítására Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít

2.4.2

Az intézmény nevelőtestülete

A nevelőtestület – a Nkt. 4. §-a alapján – "a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.” A Nkt. részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján „A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.” Az előkészítésről, a tárgyalásról és a döntésről jegyzőkönyvet kell vezetni. 2.4.2.1 A nevelőtestület értekezletei

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró, - félévi és év végi osztályozó, - félévi és év végi értékelő, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - érettségi és OKJ szakmai vizsgák nyitó és záró értekezletei, - valamint a különböző rendeletekben szabályozott esetekben. Amennyiben a nevelőtestület, vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A hiánytalan részvétel biztosítása érdekében a tanévnyitó értekezleten kell 5

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. meghatározni erre a célra a hét egy napját. Az adott napon az elfoglaltságra 1400 - 1600 óra között kell számítani. A nevelőtestület értekezletein szükség esetén emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 2.4.3

A szakmai munkaközösségek

A Nkt. 71.§ alapján: "(1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (4) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre." Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak:  természettudományi  matematikai  szakmai gyakorlati és elméleti, informatikai  idegen nyelvi  osztályfőnöki  magyar  társadalomtudományi A munkaközösségek száma a nevelőtestület döntése alapján szükség esetén változhat. 2.4.3.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége

A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják:  javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,  fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat,  hatékonyan részt vesznek az iskolai alapdokumentumok kimunkálásában  végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,  kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjeit;  szervezik a pedagógusok továbbképzését,  összeállítják az intézmény számára a felvételi-, érettségi- stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat-, és tételsorait, ezeket értékelik,  az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját 2.4.3.2 A szakmai munkaközösség-vezető feladatai

 

összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből,

6

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.      

módszertani és szaktantárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést, javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét, felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést.

2.4.4 A nevelő-oktató munkával kapcsolatos helyi-, vagy nevelőtestületi döntést igénylő eljárások rendje 2.4.4.1 A felvétel rendje

Az iskolába a 8. évfolyam eredményes befejezését követően felvétel, egyéb esetekben átvétel útján nyernek beiskolázást a tanulók. Felvétel a minden évben közzétett felvételi tájékoztatóban meghirdetett követelmények teljesítése esetén jöhet létre. Általános feltételek a szakközépiskolai képzési formában (9/Ny; 9. évfolyamra): egységes (központi) írásbeli felvételi vizsga magyar nyelvből és matematikából, szóbeli meghallgatás A jelentkező tanulók rangsorolása tagozatonként külön-külön, a hozott pontszámok és a felvételin szerzett eredmények összevetésével, illetve a felvételi eredménye alapján, majd a felvételi döntés a KIFIR igénybevételével történik. Az összevetés (rangsorolás) módját a felvételi tájékoztató tartalmazza. A jelentkezéskor az egészségügyi feltételeknek is meg kell felelni (ha van ilyen előírva), amit az iskolaorvos, vagy az ÁNTSZ kijelölt intézménye közreműködésével előre meghatározott időpontban történő vizsgálaton való részvétellel állapítunk meg. A három éves szakiskolai képzésre jelentkezőknek nem kell felvételi vizsgán részt venniük. Rangsorolásuk az általános iskolából hozott (a felvételi tájékoztatóban meghatározott) pontjaik alapján történik. A jelentkezéskor az egészségügyi feltételeknek is meg kell felelni (ha van ilyen előírva), amit az iskolaorvos, vagy az ÁNTSZ kijelölt intézménye közreműködésével előre meghatározott időpontban történő vizsgálaton való részvétellel állapítunk meg. A szakképző évfolyamra történő jelentkezés – amennyiben iskolán belül valósul meg – a fogadható keretszámok függvényében a középiskolai tanulmányok (átlag) és az érettségi vizsga alapján kerül rangsorolásra. Másik iskolában történő szakmai továbbtanulás esetén a fogadó iskola (TISZK) feltételei a meghatározóak. Átvételre az adott osztály létszámadatai, a jelentkező tanuló tanulmányi előmenetele, szorgalma és magatartása alapján egyedi elbírálás alapján kerülhet sor. Az átvételről a döntést a leendő osztályfőnök véleményének kikérése alapján az igazgató hozza. Az idegen nyelvi előkészítő oktatásra történő átvétel csak írásbeli és szóbeli felvételi vizsga sikeres teljesítése esetén kerülhet sor, amennyiben a csoport létszáma lehetővé teszi. A vizsgafeladatokat a nyelvi munkaközösség állítja össze úgy, hogy a csoport aktuális szintjének megfelelő tudást lehessen mérni a segítségével. 7

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Ha szükséges az átvételhez, a tanulónak bizonyos tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenniük. Ennek megállapítása a jelentkezéskor bemutatott dokumentumok alapján az igazgató feladata. Ő tűzi ki a különbözeti vizsga letételére rendelkezésre álló időintervallumot is, míg a munkaközösségek írásban rendelkezésre bocsátják a teljesítendő tananyag tartalmat. 2.4.4.2 Idegen nyelv választás

A szakközépiskolák kerettantervi előírásai nem teszik lehetővé, hogy a tanulók intézményes formában két-, vagy több idegen nyelvből válasszanak. A jelentkezők az angol nyelvet tanulhatják, szintén minden évfolyamon csoportbontásban. Az idegen nyelvi előkészítő évfolyamon tanult idegen nyelvet a további évfolyamokon emelt szintű oktatás keretében kell megszervezni. 2.4.4.3 A csoportbontások beosztásának elvei



  

Szakközépiskolában és a szakiskolai képzésben a 9-10. évfolyamon a kettes csoportbeosztást az angol nyelv ismerete határozza meg. A tanév elején tartott felmérés alapján "kezdő" és "haladó" csoportba kerülnek beosztásra a tanulók. Törekedni kell arra, hogy a csoportok létszáma között feltűnő aránytalanság ne legyen. A szakmai gyakorlati képzésben alkalmazott hármas csoportbontás az osztályfőnök javaslata alapján történik. A szakközépiskolában a 11. évfolyam végére el kell érni, hogy a kezdő csoport utolérje a haladókat, hiszen a 12. évfolyam végén azonos érettségi vizsgát kell tenniük. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a csoportokat más elvek alapján határozzák meg. Ezek lehetnek pl.: más tantárgyakban elért tanulmányi eredmények, magatartás és/vagy szorgalom, stb. Az osztályban csoportbontásban tanító tanárok és az osztályfőnök egyszerű szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök határoz. A nyelvi előkészítő évfolyamon is a nyelvtudás alapján történik a tanulók csoportba szervezése. A szakképzési évfolyamokon a csoportbeosztást a megelőző tanulmányi eredmények alapján, az osztályban tanító tanárok véleményének kikérése után, az osztályfőnök készíti el. Indokolt esetben (pl. a csoportok közötti létszámarány nagyon felborul, vagy a tanuló, vagy a szaktanár kéri) mód van a beosztások megváltoztatására, ehhez azonban az igazgató írásos engedélye szükséges. Az érintett tanulók kötelesek tudomásul venni a döntést.

2.4.4.4 Az eltérő képzési formák közötti átjárhatóság elvei





Lehetőség van - szülői, tanulói kérésre, vagy a szaktanár javaslatára – egyik nyelvi csoportból a másik idegen nyelvi csoportba kerülni. Ennek feltételei, hogy a létszám ne haladja meg a 18-at, valamint a tanuló teljesítse a munkaközösség által összeállított írásbeli és szóbeli felmérőt, legalább közepes szinten. Szükség esetén, több tanuló közül a vizsgabizottság javaslata alapján, az igazgató választ. Az eltérő képzési formák között általában csak különbözeti vizsga abszolválásával van lehetőség az átjárásra. Ennek szükségességéről, időbeosztásáról, a bemutatott vagy ismert dokumentumok és egyéni elbírálás alapján az igazgató határoz. Határozatát írásban közli az érdekelt felekkel. Szükség esetén a különbözeti vizsga tananyagtartalmát a munkaközösségek határozzák meg, és írásban a vizsgázó rendelkezésére bocsátják, az igazgató határozatával egy időben.

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2.4.4.5 Mentesítés egyes tantárgyak tanulása alól

A Nkt. 55. és 56. §-ai határozzák meg azokat az eseteket és körülményeket, amikor a gyakorlati képzés kivételével a tanuló mentesíthető egyes tárgyak tanulása alól, vagy mentesíteni kell egyes tárgyak osztályzattal történő értékelése alól. Ha a tanuló adott tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, a hátralévő tanévekben, az érettségi vizsga szintjének megfelelően, a tárgy(ak) tanulása és értékelése alól - kérése alapján - felmentést kap. A döntést írásbeli indokolt határozatba kell foglalni. 3. 3.1

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK CÉLOK, FELADATOK, NEVELÉSI TARTALMAK ,,Az erkölcs a világ létezésének feltétele” (Wittgenstein)

Az ember test és lélek egysége. Egyedisége testi-lelkiszerkezetének, illetve működésének sajátosságai miatt személyiségnek (is) nevezzük. A személyiség magában foglalja: Az öröklött tulajdonságokat, A fajra, nemre, személyiségtípusokra jellemző vonásokat, A környezeti hatásokként szerzett tulajdonságokat. Az ember testi-lelki (szomatikus és pszichikus) szerkezetének milyenségét, személyiségének kialakulását sok tényező befolyásolja. A személyiségfejlődés nem azonos azonban önmagában Sem az éréssel Sem a tanulással, gyakorlással, neveléssel, hanem a kettő állandó váltakozásban lévő kölcsönhatásának egysége, következménye. Az alkalmazott nevelés milyensége azonban nagymértékben befolyásolja a személyiség fejlődésének irányát. Nevelőtestületünk a tanulók érett személyiséggé válását, erkölcsös személyiséggé alakulását tekinti fő célkitűzésének. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy pedagógiai vállalkozásainkban, helyes arányban legyen : a bátorító-megengedő nevelés, amely önbizalmat ad, pozitív én-képet alakít ki, és a tiltó-korlátozó nevelés, amely a külső ellenőrzés a társadalmi kontroll állandó jelenlétét tudatosítja tanulóinkban. A személyiség fejlesztés 3 fő területét jelöljük meg. 1. A további erkölcsi fejlődés feltételeként- a tanulók önmagukhoz való viszonyának helyes kialakítását. 2. Megfelelő szocializálódásukat, hogy képesek legyenek a) bensőbb, értékesebb társas kapcsolatok kialakítására, b) azonos eszmék, célok, feladatok vállalására nagyobb társadalmi közösségekkel (lakóközösség, munkahelyi közösség, nemzet, emberiség…) 3. Érezzék a felelősséget természeti- táji környezetük iránt, a környezet védelmét tekintsék erkölcsi kötelességüknek. Az egyes területekkel kapcsolatos főbb nevelési célkitűzéseinek, feladataink, nevelőmunkánk tartalmai. 1. A tanulók önmagukhoz való helyes viszonyának, identitásának kialakításában. 9

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Mottó:

,, ki farag valaha bennünket egésszé, ha nincs keményvésőnk, hogy magunkat vésné…” (Babits Mihály)

reális önismeretre jutásban segítséget biztosítunk tanulóinknak. ennek módjaival megismertetjük tanulóinkat: - személyiségük megismerése önmaguk elemzésével, - önmaguk megismerése mások segítségével, következményként : önmaguk elfogadására, önmaguk ,,szeretetére” neveljük őket. Segítséget adunk tanulóinknak önfejlesztési igényük kialakításában - önbizalmuk fejlesztésével, - akaratuk nevelésével, - a feladatokra való koncentráló képességük fejlesztésével, - önfegyelemre, állhatatosságra, kitartásra neveléssel, - kreatív képességeik fejlesztésével. (tartalom: a testi-szellemi önfejlesztés erkölcsi kötelesség ) Tudatosítjuk, hogy az embernek lehetőségei vannak, amelyek között választhat, tehát szabadságra született lény. Segítünk tanulóinknak a szabadság helyes értelmezésében: az önrendelkezés és felelősségtudat összefüggésének megértésében. (A gátnélküliség, a szabadosság buktatói. ) Tanulóinkat arra neveljük, hogy önmagunk megvalósításában igazodnunk kell az emberiség által történelmileg kimunkált értékek világához. A legfőbb érték az élet. Igyekszünk tanítványainkat a belső, szellemi, „örök” értékek szilárd értékrendjét közvetíteni Rámutatunk az érdek és az érték különbségére, az individualizmus közösségellenességére, mert annak szélsőséges formájában az egyén-szabadsága eszközévé teszi a másik embert. A pozitív személyiség kialakulásában fontos szerepet tölt be a munka. A munkára, a munka tiszteletére neveléssel tudatosítjuk, hogy a munka rangját a személyes cselekvés, az általa elért eredmény és a jól-végzettség tudata adja meg. A szabadidő hasznos, személyiségfejlesztő eltöltésére neveljük tanulóinkat. Az idő pozitív felhasználása mindig épít: - zenehallgatás - színház-, mozi-, múzeumlátogatás - tánc - sport - utazás - hasznos hobby A tanulók „szép” iránti fogékonyságát, esztétikai igényességét fejlesztjük. A tanulók lássák be, hogy a világnézeti tájékozódás része szellemi fejlődésüknek és erkölcsi kötelessége is az embernek 2/a. Feladatunknak tekintjük tanulóink megfelelő szocializálását, hogy képesek legyenek belsőbb, értékesebb társas kapcsolatok kialakítására. Ez személyiségük helyes irányú fejlődésének feltétele. Mottók : „Mert kell valaki, akihez beszélsz. Mert kell egy másik : mások ellen. Ne áltasd magad. Ennyi az egész. De ez – eltéphetetlen.” (Rab Zsuzsa) 10

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” (Tamási Áron) 3.2

DIDAKTIKAI SÚLYPONTOK: elméleti tudás–ismeretanyag biztosítása tantárgyak keretében, osztályfőnöki órákon a tanulói gyakorlat irányítása, megítélése –folyamatos tanári, osztályfőnöki, nevelőtestületi feladat problémalátás – a kritikus helyzetekből, nevelési szituációkból, felmérésekből a főbb aktuális nevelési feladatok kijelölése, végrehajtása értékek kialakítása – a tanulók hozzáállásának állandó formálása

3.3

TEVÉKENYSÉGI FORMÁK, MÓDSZEREK

Az iskola a tanuló élettere: itt szerzi meg a fejlődéshez szükséges ismereteket ez felnőtté érésének egyik gyakorló terepe is. Az ismeretszerzést az egyes tantárgyak, tantárgyi modulok biztosítják. Világképet formálnak, képességeket fejlesztenek, a követelmények elérésére serkentenek. -

A személyiség fejlesztés és közösségi nevelés szempontjából minden tantárgy egyformán fontos, de kiemelt szerepet kapnak - az irodalom - a történelem - az etika - a filozófia - a matematika - fizika tantárgyak.

-

Igen nagy fontosságú az osztályfőnöki munka és az osztályfőnöki óra.

-

Oktató – nevelő munkánkban szem előtt tartjuk, hogy a tanulók egyének, egyénileg eltérhetnek biológiai adottságaik, szociokulturális hátterük, előzetes felkészültségük szempontjából. Ezért a közösségre szabott fejlesztési tempó, oktatási dinamika nem egyformán felel meg mindegyiküknek. Igyekszünk megkülönböztetett pedagógiai – didaktikai módszereket – lehetőségeket biztosítani: a; A legkiválóbbaknak a tehetséggondozás intézményesen kialakított formáival: - versenyekre való felkészítéssel - felsőfokú tanulmányokra való előkészítéssel - emeltszintű érettségire való felkészítéssel. b; A gyengéket: - korrepetálásokkal - tanulószobai foglalkozásokkal - egyéni foglalkozással - és felzárkóztató csoportfoglalkozásokkal segítjük.

-

Bár teljesítmény centrikus világban élünk, valljuk, hogy az emberi érték nem azonos a teljesítménnyel. Ezért igyekszünk a gyengébb képességű, de törekvő, más téren 11

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. (sportban, képzőművészetekben, zenében…) kiemelkedőt nyújtó tanulóknak az iskolában is tevékenységi szerepet biztosítani, siker lehetőséghez juttatni őket. -

Célunk az is, hogy a nem mérhető dolgok elismerésének minél több formáját alkalmazzuk (pl.: jó modor, szolgálatkészség, szolidaritás, osztály és iskola érdekében való tevékenykedés).

-

Az iskolának úgy kell működnie, hogy minél több és szerteágazóbb sikerélmény lehetőségét biztosítsuk tanulóinknak.

-

Fontosak az egyénre szabott nevelői ráhatások is: hogy rájuk és csak rájuk szabott tekintetek és szavak érjenek el hozzájuk.

Tanítási órákon kívüli személyiségfejlesztő – közösség nevelő ráhatásaink. A pihenés, a szórakozás, a játék és a művelődés helyes arányait kell biztosítanunk iskolai és iskolán kívüli nevelő tevékenységünkben. Ezért: évente egyszer osztályonként teadélutánt szervezünk: ezen tanárok, szülők, diákok kerülhetnek közelebbi kapcsolatba, s a tanulók előadhatják legfrissebb ismereteiket; -

az Iskolai Diákönkormányzatnak szerepet biztosítunk az iskola élet szabályainak, tradícióinak, a diákok jogainak – kötelességeinek kialakításában. Az őket segítő tanár vezetésével az eddigieknél jelentősebb öntevékenységet biztosítunk számukra a Házirend kialakításában;

-

minden ősszel Gólyanapot rendezünk a tanulók közötti jó kapcsolat kialakítására;

-

az évente rendezett szalagavató bál nemes iskolai tradícióvá vált, amelyen a 12. osztályos tanulók tevékenyen részt vesznek;

-

minden évben sorra kerül az iskolanapok rendezvénye (Bláthy Napok), melynek keretében: sportvetélkedők műveltségi-, és nyelvi vetélkedők a tanulók által tartott tudományos kiselőadások manuális és szórakoztató alkotó tevékenységet igénylő programok szerepelnek;

az iskolai alapítvány a „Lélek fényűzése” évente pályázatokat ír ki önálló szellemi tevékenységet igénylő, elméleti – filozófiai témák esszé jellegű kidolgozására; novellaírásra színjátszásra képző-, és iparművészeti alkotó tevékenységre az informatikai írástudás értékelésére. -

A legjobb alkotásokat díjazzuk. Az alapítvány a tanulók alkotó tevékenységének fejlesztése célkitűzésével alapult, s működését felhasználjuk a tehetségek kibontakoztatására, a tanulók önismeretének fejlesztésére, a közösségi, a családi és a hazafias nevelés elmélyítésére. -

minden évben karácsonyi ünnepélyt szervezünk, amelyen minden osztály kis műsorral ajándékozza meg az iskolaközösséget;

-

folytatjuk a karácsonyi komolyzenei hangverseny hagyományát is;

-

színházlátogatásokat szervezünk,

-

múzeumlátogatásokat, planetáriumi kirándulásokat szervezünk; 12

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. -

bekapcsoljuk tanulóinkat budapesti sportrendezvényekbe (pl.: FUTAPEST…);

-

budapesti és vidéki középiskolák által szervezett művészeti, tantárgyi vetélkedőkre készítjük fel tanítványainkat;

-

szünidei táborozások, Gólyatábor, túrák szervezésével a szabadidő hasznos eltöltésére nevelünk;

-

iskolai ünnepélyeinket hatékonyabban állítjuk a hazafias nevelés, a tanulók tehetségfejlesztésének szolgálatába;

-

rendkívüli osztályfőnöki és szaktárgyi órák szervezésével (Kamara Pódium előadásai) bővítjük a nevelő ráhatásokat;

-

az idegen nyelvek elsajátításának segítségére angol – német diákcsere programot dolgozunk ki és valósítunk meg;

-

az iskolai hagyományok őrzésére, erősítésére visszatérően évkönyvet adunk ki;

-

partnerkapcsolatokat építünk ki olyan vállalatokkal, ahol a tanulók megismerkedhetnek szakmai tudásuk gyakorlati alkalmazásának lehetőségeivel. 4.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

4.1 AZ ÉRTÉKEK LÉTREHOZÁSÁBAN VALÓ KÖZÖS CSELEKVÉS SZÍNTEREI ÉS TEVÉKENYSÉGEI, EZEK PEDAGÓGIAI TERVEZÉSE, TÁMOGATÁSA 4.1.1

A kisközösségek

az „én - te - mi” jellegű úgynevezett társas kapcsolatok főbb formái: - a barátság - a szerelem – nemi kapcsolat - a családi kapcsolat Legfőbb pedagógiai üzenet, amit ezzel kapcsolatosan közvetítünk tanulóinknak, hogy e kapcsolatok alapját a szeretetnek kell képezni. A „szeretet civilizációja” divatos pedagógiai – etikai megfogalmazás ma, s arra utal, milyen hatalmas szerepet tölt be a szeretet a személyiségfejlődésben. Megtanítjuk tanulóinkat arra, hogyan kell a másik emberrel jó kapcsolatot teremteni Megismertetjük tanulóinkkal a barátság kritériumait, etikai feltételeit, próbáját. Elfogadtatjuk velük, hogy a szerelem kettős: Pszichikai és biológiai vonzalom. (A szerelmi élet mentálhigiénés, egészségneveléssel kapcsolatos vonatkozásaival külön ) Felkészítjük tanulóinkat a párkeresésre, választásra. Megismertetjük a házastársi kapcsolat etikai parancsait. Külön hangsúlyt helyezünk a családi életre nevelésre A családi élet hatásai több területen hangsúlyosan jelentkeznek a gyermek személyiségfejlődésében. 1. A családi nevelés a legkorábbi életszakaszoktól kezdve hat az egész fejlődésére. 2. Érzelmi, és viselkedési modelleket vés a személyiségébe, s ezeket a gyerekek továbbviszik, mint hajlamosító tényezőket az életükben. 3. Közvetítő funkciója által megvalósítja a családi (személyes) és társadalmi értékrendek beépítését a személyiségbe. 13

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 4. Optimális esetben előkészíti a felnövő egyént arra, hogy teljes értékűen vegyen részt a társadalom működésében. Ezért kiemelt szerepet kap pedagógiai munkánkban, annak hangsúlyozása, hogy: mennyire fontos a szeretetteljes családi légkör az ember életében, mik ezzel kapcsolatosan a szülők és mik a gyermekek erkölcsi feladatai, a testvérkapcsolatok mennyiben sajátosok,(féltékenység, irigység, szeretet, csodálat) mik a jó testvéri kapcsolat jellemzői, hogyan kell a család öregjeivel bánni, mik az ezzel kapcsolatos fontos erkölcsi követelmények (az öregek erkölcsi méltóságának tiszteletben tartása, gyengédség, megbecsülés). 2/b. Alkalmassá kell tennünk tanulóinkat azonos eszmék, feladatok vállalására, nagyobb társadalmi közösségekkel. Ezt szolgálja a : 4.1.2

Közösségi nevelés

Mottó: ”Légy egy fűszálon a pici él, S nagyobb leszel a világ tengelyénél. „ (József Attila) A világ úgy van felépítve, hogy az emberiség közösségek közössége. Az ember mindig tagja, részese egyszerre több közösségnek is. Ezek a kisebb, és nagyobb társadalmi közösségek terepei, közegei, az egyének önmegvalósításának, kibontakozásának-lehetőségeket biztosítva, vagy gátolva azt. Tanulóink is közösségekben élnek, fontos, hogy alkalmassá váljanak társadalomerkölcsi feladataik ellátására. Közösségi élet jelenlegi, és jövőbeli színterei : - az osztályközösség, az iskola közössége, - a munkahelyi közösség, - egy állam polgárainak közössége - egy nemzeti közösséghez tartoznak - az emberiség tagjai. Nevelési-oktatási céljainkat, úgy kell meghatároznunk, hogy nemcsak a ma, hanem a jövő teljes értékű közösségi embereivé válhassanak tanulóink. Képesek legyenek egy kisebb közösség (osztályközösség) céljainak megfogalmazásában, és csak végrehajtásában aktívan részt venni. Ismerjék az együttes élmény örömét, az egymásra utaltság érzését, a sikeres együttműködés feltételeit. Kialakuljon bennük az empatikus készség, hogy képesek legyenek beleélni magukat mások, bajba jutott embertársaik helyzetébe, szolidaritást vállaljanak velük, erkölcsi kötelességüknek érezzék mások segítését. Toleranciára kell nevelnünk tanulóinkat, amely az egymás értékeinek elismerését jelenti. Az individualizmus és a kollektivizmus között a helyes egyensúlyt kell megtalálnunk nevelőmunkánkban. Ismerjék a tanulók mindkettő hátrányait és történelmi bűneit. Régi mondás , hogy az ember „zoon politicon” (államban élő lény) Ez kötelességévé teszi a politizálást , vagyis a köz ügyeivel való foglalkozást. Nagy veszély ma a magánéletben való visszahúzódás, a politika iránti közömbösség vagy a csoportértékeknek megfelelő politizálás. Ezért fontos nevelési feladat a tanulók felelősen politizáló felnőtté nevelése. Tudatosíta14

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. nunk kell bennük, hogy a társadalom alakítható, reális feladat tehát az igazságos társadalomért való küzdelem. Fontos, hogy tanulóink a társadalommal (közösségekkel) szembeni igényeiket és kötelességeiket egyensúlyban tudják tartani. Fontos, hogy a demokráciát értéknek érezzék, becsüljék meg, értékeljék a demokratikus szabadságjogokat, ragaszkodjanak ahhoz. Ezzel összefüggésben ítéljék el a látszatdemokráciát, a diktatúrákat, és tanulják meg védeni társadalmukat igazságtalan struktúrák ellen. Tanulják meg „kis fogyasztással nagy teljesítményű embernek lenni” (Tőkéczki László). Azaz képesek legyenek önmagukat a fogyasztásban korlátozni, és utódaikért áldozni. Ez ma a magyar fejlődés egyik erkölcsi vonatkozású kérdése: van-e a magyar társadalomnak erkölcsi ereje arra, hogy öntudattal, áldozatvállalással megteremtse a polgári társadalom alapjait? (Világméreti, politikai nézetektől függetlenül. ) „Polgári erkölcsi beállítottság nélkül sem ideológiák, sem a politikai váltógazdaság nem fogja az országot „megváltani”.” (Tőkéczki ) A nemzeti közösség, mint kommunikációs rendszer, mint szimbólum, értékek közvetlen közösségi hálózata ugyanolyan fontos a személyiség fejlődése szempontjából, mint akár a biológiai „én”. Ezért egészséges nemzeti tudattal rendelkező, felelősen gondolkodó, ha szükséges, áldozatokra is kész, jó magyarokká akarjuk nevelni gyermekeinket. Érezzék a felelősséget természeti – táji környezetük iránt A természeti környezet épségének biztosítása mindannyiunk erkölcsi kötelessége. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a környezetvédelem erkölcsi kötelesség. Fontos az ökológiai tudatosság kialakítása A nyersanyagokkal és energiaforrásokkal való takarékoskodásra neveljük tanulóinkat. Törekedniük kell önként vállalt fogyasztói önkorlátozásra. Osztálytermük, az iskola belső – és külső környezete szintén „védelemre” szorul. Az ökológiai feladatokban a különböző népek, az emberiség egymásra van utalva. Posztmodern korunkban így az emberiség testvéri kapcsolatra kényszerül egymással 4.13 Közösségi szolgálat

Az előző pontokban meghatározott elvek mentén a Nkt. előírásainak megfelelően azoknak a szakközépiskolai tanulóknak, akik az érettségi vizsgájukat 2016. január 1-je után kezdik meg 50 óra közösségi szolgálat elvégzését kell igazolniuk. (Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. 15

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Ennek elősegítésére az iskola vezetősége, illetve az osztályfőnöki munkaközösség feltárja azokat a lehetőségeket, ahol az iskola érintett tanulói az előírásnak eleget tudnak tenni. A tanulók (ha a jogszabályoknak megfelelő) saját maguk is gondoskodhatnak a szolgálat teljesítéséhez szükséges tevékenységi lehetőségről. A feladat végrehajtására az iskola által biztosított közösségi szolgálati jelentkezési lap kitöltésével lehet (kell) jelentkezni. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad A közösségi szolgálat teljesítését legkésőbb az érettségi bizonyítvány kiadásának napjáig kell igazolni. (Érettségi vizsgabizottság eredményhirdető értekezletének napja) 5.

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKKEL, TANULÓVAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

5.1 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

5.2 SZŰRÉS, DIAGNOSZTIZÁLÁS A kilencedik évfolyamra történő beiratkozásnál az általános iskolai bizonyítvány alapján a magatartás jegyek utalhatnak magatartási nehézségekre (devianciára). A tanulókkal – szülőkkel való személyes kapcsolat, a tanévkezdést megelőző Gólyatábor lehetőség nyújt a problémák felismerésére. Mivel a Gólyatáborban nemcsak a leendő osztályfőnökökkel ismerkednek meg a tanulók, hanem idősebb diákok segítik a tanárok munkáját, a kortárs kapcsolatok megkönnyítik a beilleszkedést. Az egyes osztályok közötti ismerkedések, kapcsolatok, játékok, versenyek által az egyénnek lehetősége nyílik arra, hogy megtalálja helyét a közösségben. A szervezett programokban való részvétel, vagy passzivitás, a szélsőséges megnyilvánulások felhívják a figyelmünket a magatartási problémákra. A táborozáson részt nem vevő tanulók szűrése már a tanév első napjaiban lehetséges, mert tapasztalat szerint csekély számban vannak az osztály létszámához viszonyítva. A kialakuló osztályközösségben ők is megtalálhatják helyüket és viszonyukat osztálytársaikhoz. Az iskola alapító okirata az SNI tanulók oktatását is tartalmazza.

16

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 5.2.2 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA A Nkt. alapján sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Iskolánkban az adottságok figyelembe vételével (az alapító okirat alapján) csak az integrált oktatás jöhet számításba. Gyakorlatilag kizárt a mozgásukban korlátozott tanulók közlekedése. A székhely épülete erre nem alkalmas. A felvételi eljárásban ezeket a szempontokat figyelembe vesszük. A dyselxia, dyscalculia, dysgraphia rendellenességgel küzdő tanulók részére a súlyosságtól függően, a szakvéleményben ajánlott megoldásokat alkalmazzuk. Törekszünk rá, hogy a tanulók oktatása lehetőleg funkcionális integrációval valósuljon meg. Ennek érdekében osztályonként 2-3 SNI tanuló befogadása célszerű. A tanulás szervezése: az integrált osztályokban elkerülhetetlen a differenciált oktatás, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók elé különböző célokat tűzünk ki, az ismereteket különböző mélységben és terjedelemben, a gyermek domináns érzékszervi csatornájára építve tesszük hozzáférhetővé a számukra. Az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetőségét, fáradékonyságát. Kooperatív tanulásszervezésével lehet biztosítani, hogy minden tanuló lehetőségeihez mérten hatékonyan részt vegyen a tanulás folyamatában. A tanulók értékelése: az integráltan oktatott tanulók a többségi iskolában szokásos értékelési rend szerint kapnak minősítést a számukra megfelelő iskolatípus és osztályfok sajátos nevelési igényűkre vonatkozó tantárgyak és tantervi követelmények megjelölésével. Természetesen a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében ajánlottakat maximálisan figyelembe vesszük. Az esetleges hosszabb megoldási időre, írásbeli-, vagy szóbeli felelet alóli felmentésre, illetve a teljes – osztályzattal történő – értékelés alóli felmentésre vonatkozóan is. Az érettségi vizsgán a jogszabályi előírásoknak megfelelően ezeket a felmentéseket érvényesítjük. Taneszközök, segédeszközök: hasznos, ha az integrált tanulók is - amikor csak lehetséges ugyanazokkal a taneszközökkel dolgoznak, mint a többiek. Ha szükséges, más, eltérő taneszközt is be kell szerezni, viszont fontos, hogy ezeket ismerje meg a többi tanuló is és alkalmanként ők is használják. Az integrációra fel kell készülni és csak fokozatosan a személyi, tárgyi feltételek biztosításával lehet bevezetni. 5.3 EGYÜTTMŰKÖDÉS A SEGÍTŐ SZAKEMBEREKKEL Pszichológus szakember segítségét igényeljük az egyén vagy az osztály számára a különösen problémás pedagógiai helyzetekben. Kontaktust tartunk az ELTE Pszichológiai Tanszékével. 5.4 EGYÜTTMŰKÖDÉS A KORTÁRS CSOPORTOKKAL Az IDB és a tantestület által szervezett iskolai programokon mindenkinek lehetősége van a kapcsolatok kiépítésére. A fenntartó által kiírt képzésekre kortárscsoportot delegálunk, amennyiben ez az iskola tudomására jut. 5.5

SPECIÁLIS PROGRAMOK MEGHATÁROZÁSA, KIALAKÍTÁSA

Pályaorientáció 17

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, hogy egyes orientációs és szakmai előkészítő tantárgyak elsajátítása komoly nehézségekbe ütközik. Emiatt a nevelőtestület pályaorientációs foglalkozások megtartását javasolja a tanulószobai foglalkozások óraszáma terhére és keretében, a szakközépiskolai osztályokban a 9–10. évfolyamon. Ezzel lehetővé válik, hogy a szükséges érési folyamatra kellő idő álljon rendelkezésre. 5.5.1

Egészségnevelési-, és környezeti nevelési program

A környezeti nevelés fogalma, célja Az egyes műveltségi területek ismertanyagában tudatosul a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Formálódik környezeti gondolkodásuk, helyi, regionális és globális szemléletük. Kialakul a fiatalok környezetért felelős magatartása. Megismerik az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, az ebből fakadó globális méretű természeti és társadalmi problémákat. A megszerzett ismeretek, felismert összefüggések alapján válnak érthetővé számukra azok az új kihívások, amelyek a 21. század kommunikációs formáinak , az információ gyors és szabad terjedése révén érdekellentéteket okozhatnak és társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ korábban elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban. A természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti - természeti- és épített környezeti - értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, természeti, társadalmi-gazdasági adottságainkról. Globalizálódó - uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. Az egészségnevelés fogalma, célja A fizika, kémia, biológia műveltségi területek ismeretanyagában megtanulják a fiatalok az anyag, az energia, az energia-megmaradás tulajdonságait, törvényeit, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élő anyag sajátosságát, az élővilág egységét, fejlődését, rendszerszerű működését, az élőlények állandóságát és változékonyságát, a biológiai sokféleség fontosságát. Az élő és élettelen környezetet dinamikusan változó ökológiai rendszerként ismerik meg. Felkeltik érdeklődésüket azon problémák iránt, amelyek a biológiai sokféleséget veszélyeztetik, amelyekkel az emberiségnek a jövőben szembe kell néznie. El kell fogadni a fiataloknak, hogy az élettelen élő környezet, az ember és ember közötti együttélési szabályok betartása egyéni és társadalmi érték, érdek is. Az emberi szervezet felépítésének, működésének megismerése biztosítja az egészséges életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Az ismeretszerzésnek kiemelkedően fontos szerepe van továbbá az ember testi és lelki egyensúlyának, egészségének óvásában is. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is szoktat. A beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó, segítőkész magatartás fejlesztése is oktatási és nevelési feladat. Környezeti nevelés iskolai programja Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

18

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A tantestület eddig is gondot fordított a környezeti nevelésre tanórákon és azokon kívül is. Vannak, akik minden akcióban részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. Az iskola életének ez az a területe, ahol csak nagyon lassan, fokozatosan haladhatunk előre. A környezeti nevelés szinterei Tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Hazánk egyes vidékein, idegen országokban, esetleg Európán kívüli kontinenseken tett osztály, iskolai, családi kirándulások során szerzett személyes élmények megbeszélése, egyéni beszámolók, adathordozók segítségével színesednek, bővülnek lehetőségeink A médiumok által közvetített környezeti vonatkozású információk értelmezése, értékelése, véleményezése is hasznos forrás lehet. Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatásokat. Sugárzás, zaj, rezgés egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, - mérjék fel annak fontosságát, hogy környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, - ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek hatásait. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, 19

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, - a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, - ismerjék meg a világ globális problémáit, - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat, - tudjanak hivatalos iratokat, petíciókat, kérvényeket, javaslatokat készíteni - tudatosan készüljenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére, - a szakmai képzés során törekedjenek a szakmai nyelv igényes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt. Történelem A tanulók értsék és tudják, hogy mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, - ismerjék meg a nyelv segítségével más országok környezeti problémáit, környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, tevékenységét, - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni.

20

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy más tárgyakban tanult környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek reális becslésekre, - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, - tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészt, díszítőművészet hazai előfordulásaira, - ismerjék a természetes alapanyagok használatát, - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, - ismerjék a tárgyi világ formanyelv elemeit, a tartalom és forma összefüggését, - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Szakképzés (három éves szakiskolai és érettségi utáni) A tanulók ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni, - ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni, - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére, - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit,

21

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.) - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat, - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem, - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. Osztályfőnöki teendők A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyermekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása révén válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti- és egészségnevelés szempontjaiból nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő-, és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezen két nevelési területen adódó sokszínű témaköröket pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. - 9. évfolyam - Életvezetés, életvezetési szokások a családban, életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk 10. évfolyam - Testi, lelki problémák, a megoldás módjai. A szükségszerűen felmerülő problémákra - részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt - sokszor hibás válaszok születnek - búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat ) szemléltető statisztikák, videofilmek, külső szakemberek előadásai ). 11. évfolyam - A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre. 12. évfolyam Intézmények. Civil szervezetek.

22

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Mennyire hatékony ezek feladata, hatásköre, struktúrája. Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágjuk azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk jogainkat Testnevelés Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ha célunk az, hogy a gyermekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele, akkor az eddigi gyakorlatot alapjában véve át kell gondolni. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyermekek gyermekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. - Mindennapos testmozgás biztosítása - Jó, ha a tanulót a testnevelési órán sikerélmény éri, a mozgást örömmel végzi. - Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. - Gyógytestnevelés. Iskolaorvosunk véleményezése alapján a már kialakult elváltozásokat hordozó tanulóinkat másik intézményben dolgozó, gyógy testnevelői másoddiplomával is rendelkező pedagógus gondozza. - A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek, - értsék meg, hogy a d i v a t kedvéért s e m használnak vázizmaik gyors növekedését, erősítését ígérő, egyébként az egészséget károsító készítményeket, könnyen beszerezhető szereket. Nem hagyományos tanórai keretben végezhető nevelési feladatok, célok A 9. évfolyamra beiratkozott tanulókat gólyatáborba visszük augusztus hónap végén. Ezen alkalmak szolgálják az osztályközösség fejlesztésén túl a természeti és épített környezet megismerését, múzeumok látogatását, sportolási lehetőséget biztosítanak. Tanórán kívüli iskolai programok - Iskolanapi pályázatokat írunk ki, melyekben szerepelnek a művészeti, az irodalmi, a zenei témák mellett környezetvédelmi, életmódbeli témák is. - A sikeres pályaműveket az iskolai Lélek Fényűzése c. alapítványból díjazzuk. 23

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, az osztályfőnöki munkaközösségnek, természetesen az iskola minden dolgozójának is jut belőle feladat. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti- és egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a tudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét - a lehetőségeiket figyelembe véve - a családok maguk is biztosítják. - Az iskola nem pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozói Az iskola adminisztrációs dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást ) pl. kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak. Az osztályfőnöki munkaközösség és a diákönkormányzatot segítő tanár szervezésében rendszeresen az osztályközösségek is segítenek a kert takarításában (védőfelszerelésekről az iskolavezetés gondoskodik) Táplálkozás Hazánkban kiemelkedően magas a szív - érrendszeri és a daganatos betegségek halálozás száma. Ezek megelőzésében, csökkentésében nagyfokú javulást tudnánk elérni a helyes táplálkozással. Egy gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondot követelnek. Itt a legfontosabbak az elméleti ismeretek, az iskolai étkeztetések milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság kérdésével. A súlynövekedés a serdülőkor éveiben fokozódik, erre is gondolni kell. Jó lenne elérni, hogy minden gyermek jusson olyan táplálékhoz, amire szüksége van. Az iskolai egészségfejlesztési tervnek tehát a helyes táplálkozás, mind az ételek mennyiségére, minőségére, valamint az elfogyasztás módjára vonatkozóan is ki kell, hogy terjedje a figyelme. Figyelembe veendő szempontok - El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek. A térítési kedvezményeket, a térítési díjat külön jogszabály írja elő. - Intézetünkben az ételeket vállalkozó készíti el, nálunk csak melegítő és tálaló konyha van. Az étlappal kapcsolatos kéréseket, észrevételeket az étkeztetésért felelős ÉSZGSZ-en keresztül a gondnok közvetíti. A tanulók napi étkezésének tanári felügyelete biztosított, hiszen a tanárok is ott és akkor ebédelnek. - Az iskolai büfét vállalkozó működteti. Az iskolai diákbizottság és tantestület kéréseit, igényeit a választék bővítése - pl. joghurt, gyümölcs, stb. - tárgyában az iskolavezetés teheti meg. - Osztályfőnöki órák keretében foglalkozunk a bioélelmiszerek fogyasztásának aktuális problémáival. Ismételten - a kémia, biológia tananyagát felelevenítve - kitérünk arra, hogy a táplálékláncon keresztül károsító mennyiségű vegyi anyag kerülhet szervezetünkbe ) növény24

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. védő szerek maradványai, hormonok, tartósítószerek, stb.) A génkezelt élőlényekből készített élelmiszerek esetleges káros hatása még nem tisztázott megbízhatóan, tudományosan. Amennyiben lehetőségünk adódik külső szakembert hívunk ezen téma megbeszélésére. A lelki egészség védelme - személyiségfejlődés Az iskolai nevelés kiemelten fontos és érzékeny területe a mentális betegségek kialakulásának okait, megelőzésük lehetőségeit meggyőzően feltárni, tudatosítani. A lakosság lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása jelenünk és jövőnk szempontjából is lényeges, fontos nevelési feladata iskolának, szülői háznak egyaránt. A lelki betegségekhez és a lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéletek és tévhitek csak folyamatos, türelmes, kitartó nevelői munkával építhetők le. - Dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás Az eddigi gyakorlatunkat kívánatos folytatni, hiszen rendszeresen foglalkoztunk eddig is e témákkal magunk, tanárok is és külső segítséget, szakértő előadókat hallgattak meg tanulóink és a tantestület is. - Az iskolai egészségnevelés része a c s a l á d i é l e t r e nevelés is. Elősegíti a fiatalok értékrendjének, személységének fejlődését. A felelős szexuális magatartás, az örömteli párkapcsolat, a harmonikus családi élet, a gyermeknevelés kérdésköreinek tudatosítása, elfogadtatása változatos módszereket kíván meg minden pedagógustól. A módszereket, nevelési alkalmakat az osztályközösség igényéhez, fejlettségi szintjéhez kell illeszteni. Esetenként az egyéni beszélgetések a célra vezetőek. - A betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi, társadalmi érdeket is szolgálnak. - Iskolánk tanulóit iskolaorvosunk, a mellette dolgozó védőnő rendszeresen szűri, figyeli egészségi állapotukat, testi fejlődésüket. Egészségügyi osztályfőnöki órákon az ő szakmai segítségüket is kérhetjük, kérjük is. Külső erőforrások Pályázatok megjelenését az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnöki munkaközösségvezető figyeli, és készíti el a pályázatot. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Minőségfejlesztés - Az iskolai környezeti nevelés mérése, értékelése eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. A szakmai tartalmat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti és egészségnevelési tervbe foglalt egyéb területeken elért eredmények értékelése a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten történik meg. Továbbképzés - Egyéni formában minden tanárunk gondot fordít ezen nevelési területeken is szakmai és módszertani fejlődésére.

25

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 5.5.2

Drog-, és alkohol prevenciós foglalkozások

A drog-, és alkohol prevenció terén iskolánkban messzemenően figyelembe vesszük a mindenkor érvényes drog prevenciós kormányzati intézkedéseket. Ennek megfelelően a drog fogalmát szélesebb körűen értelmezzük, beleértjük az alkoholfogyasztást, a dohányzást, a gyógyszerek fogyasztását és a szerves oldószerek használatát is. 5.5.2.1 Egészség fogalma:

Testi-lelki-szellemi életünk egységét, harmóniáját jelenti. Magunk is alakíthatunk életvitelünkön. Mozgás, pihenési-, táplálkozási szokásaink megváltoztatása, hogy ezt a harmóniát megőrizzük. Egészséges életmód: Ahhoz, hogy valaki számára mi az egészséges, tapasztalatot meríthet testi és lelki jelzéseiből. 5.4.2.2 Betegség tünetek:

A betegség nem az egészség gyökeres ellentéte. A betegség jelzése annak, hogy letértünk a harmonikus útról, kibillent testi-lelki egyensúlyunk. 5.4.2.3 Drog:

(alkohol, nikotin, kábítószer, szerves oldószerek) Központi idegrendszerre hatva, hangulati, gondolkodásbeli változásokat okoz, káros a szervezet testi és lelki folyamataira. 5.4.2.4 Prevenció:

Az egészség megtartása a negatív kortársi minták elutasítására irányul. Az egészség olyan dinamikus folyamat, mely egyensúlyra törekszik a test, a lélek, és a környezet között. Egy folyamatosan változó világhoz kell alkalmazkodni. A családi hatások közül kiemelkedő a szülők modellnyújtó szerepe. Labilis, kiegyensúlyozatlan, gyökértelen gyermekkor szinte egyenes utat mutat a szenvedélybetegségekhez. Elsődleges megelőzés: Iskolánk magát a problémát próbálja megelőzni. A pedagógus, az iskolai élet, elsősorban az elsődleges prevenció színterei. Meg kell tanítani és tanulni: A kudarcot elviselni Korlátokat, elfogadni, és felállítani Érzelmeket, kifejezni Kapcsolatokat, építeni Ellenállni a reklám hatásainak Pozitív értékrendet kialakítani Mindezek beépíthetők a tananyagba. Osztályfőnöki órák keretein belül foglalkozunk a dohányzás, az alkohol fogyasztás, a gyógyszerek indokolatlan szedése által okozott problémákkal. Tantárgyi keretben kémia, biológia órákon. Pedagógusaink felkészítik a gyermekeket, hogy felnőtt életükben képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani. Másodlagos megelőzés: Amikor a szerhasználat megjelenik a fiatal életében, szakemberhez kell fordulni. A pedagógus segítsége: Kapcsolatba léphetünk a szülői házzal. Motiváljuk a tanulót, hogy szakintézményhez forduljon. 26

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Harmadlagos megelőzés, (elvonás) rehabilitáció: Csak önkéntes alapon lehet. Az elvonás nagyon hosszadalmas, több menetes küzdelem. A bizalom sehol sem olyan törékeny, mint az elvonás időszakában. Csak szenvedések útján lehet szabadulni, hazugságokra itt sem lehet építkezni. Mit tehetnek pedagógusaink? A középiskolás nemzedék jelentős részének két nagyon súlyos problémája a szülői törődés hiánya és a drogfogyasztás. A megelőzéssel kapcsolatos teendők: Osztályfőnöki órán való megbeszélés. Tegyük ellenállóbbá a ránk bízott tanulókat. Tisztázzuk viszonyunkat a szenvedélybetegségekhez. Személyesen érintve vagyok-e, voltame? Van-e, volt-e családunkban közvetve, vagy közvetlenül érintett? Tájékozódjunk a szenvedélybetegségekről, merjünk beszélni a témáról osztályfőnöki órák, szakórák kereteiben (biológia, kémia), másrészt nevelőtestületi értekezleteken. Nem kell megvárni a közvetlen érintettséget (rendőrség megjelenése). Tevékenységünk ne legyen kampányszerű. Egyszeri felbuzdulás lehet látványos, de hatása gyorsan elvész. Az oktatási programokhoz illeszkedve szakértőket, társadalmi szervezeteket hívjunk meg, hogy tartson előadásokat. Egy új tanári szerep jelenik meg, a tanár, mint drogmegelőzésben segítő. Ha bizalomra bizalommal tud válaszolni, segíthet a probléma megfogalmazásában, a megoldási módok keresésében. Mivel egy tabu téma körül a tanár bontja le a falakat egy új és bensőséges kapcsolat keletkezik tanár és diák között. Büntetőjogi szabályozás: Osztályfőnöki és szakórák, beszélgetések témája kell, hogy legyen a jogi szabályozás is. Ezek alapján büntetendő a kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása, az országba behozatala vagy kivitele, kínálása, átadása, forgalomba hozatala és a kábítószerrel való kereskedés. Mit tehetnek tanáraink? Titoktartási kötelezettségünk van, információt csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatunk tovább. Nem kell tehát feljelenteni a tanárnak, a drogozó vagy drogfüggő diákot. Felveheti viszont a kapcsolatot tanácsadó, segítő intézményekkel. Iskolán belüli drogárusítás esetén értesítenünk kell a rendőrséget! (Gyakori a társas elkövetés. Ha a cselekmény üzletszerű és amennyiben szabadságvesztésre ítélik őket, nem lesznek feltételesen szabadságra bocsáthatók, és a büntetés-végrehajtás nem függeszthető fel!) 6.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

6.1 TEHETSÉGKUTATÁS A tehetségkutatást alapvetően tanórai és tanórán kívüli keretekben tudjuk megvalósítani. A tantárgyi követelményeknek kiemelkedően megfelelő, érdeklődő tanulókkal egyéni, személyiségre szabott feladatokkal fejlesztjük. Bővebb teret ad azonban a különböző tehetségek felismerésére a tanórákon kívüli lehetőségek tárháza. A tehetség, a képesség kibontakoztatását megelőzi azok mielőbbi felismerése. Felvételi rendszerünk úgy lett kialakítva, hogy már a beiskolázás során tudomást szerezzünk arról, hogy a tanuló indult-e és ért-e el valamilyen tanulmányi versenyen helyezést még általános iskolás 27

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. korában? E versenyek kerületi, budapesti vagy országos versenyek. Ezt követően a 9. évfolyam elején történő felmérések, diagnosztikus mérések adnak tájékoztatást szaktanárainknak a tanulók képességei felől. A tanulókkal és a szülőkkel történő egyéni beszélgetések is segítik az osztályfőnököket és a szaktanárokat a bármiből is kiemelkedő teljesítmények fel- és megismeréséhez. A tehetséggondozás elsődlegesen a tanítási órákon történik. A tanulók differenciált foglalkoztatása, szorgalmi feladatok megoldására való ösztönzése, az egyéni kutatómunkával történő megbízás az iskolai könyvtárban, az Internet-en történő böngészés stb. kiegészítői a tanulási folyamatnak, a képességek kibontakoztatásának. A 11-12. évfolyam tanulói matematikából és programozásból fakultációs foglalkozáson vehetnek részt érdeklődési körüknek megfelelően, melyek között választási lehetőségük van, de akár mindkét fakultációra járhatnak. A választás után e fakultációk a kötelező tanórai foglalkozások közé sorolódnak. 6.2 TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETŐSÉGEK A versenyekre való felkészítéseken egyénileg és csoportosan is részt vesznek a tanulók. Ennek keretében lehetőségük van arra, hogy több tanár munkáját is igénybe vegyék. Az iskolai alapítványi pályázatok, versenyek lehetőséget teremtenek a tanulók művészi képességeinek felismerésére és kibontakoztatására. Részt veszünk pályázatos versenyeken, melyeket a Hírlevélben vagy más szokásos módon meghirdetnek. A tanítási órákon kívül a tehetséges tanulók részére érdeklődési körüknek megfelelően az alábbi foglalkozásokon való részvételt ajánljuk: szakkörök, tehetséggondozást szolgáló egyéni és kiscsoportos foglalkozások, tanulmányi versenyekre való felkészítő foglalkozások, iskolai és országos tanulmányi versenyek, sportköri foglalkozások. A fentiekről a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolai hagyományok ápolása címszó alatt már tettünk említést. Ide kívánkozik még az, hogy az iskolai versenyeket évről-évre minden olyan tantárgyból megrendezzük, amelyet a tanulók egy tanévnél hosszabb ideig tanulnak. A széles tantárgyi skála választási lehetőséget biztosít tanulóinknak, és lehetővé teszi a nem mindenből kiemelkedő tanulóinknak is a megmérettetést, a sikerélményhez jutást. Iskolánk a „Tehetségért” mozgalom beindulása óta részt vesz e munkában, melynek célja a tehetséges, továbbtanulni szándékozó tanulók felkészítése. Felelős: igazgatóhelyettes 6.3 EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLSŐ SZERVEZETEKKEL A Lélek Fényűzése alapítvány több területen is támogatja a tehetséges tanulókat különböző pályázatok formájában, amik évente egyszer, a BLÁTHY napokra íródnak ki. Témakörei: novellaírás illusztráció plakátkészítés újságírás történelmi témájú esszék kisplasztika iskolai programozói verseny fafaragás, stb. A legjobb munkákat az alapítvány díjazásban részesíti. 28

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 6.4 NYOMON KÖVETÉS Legtehetségesebb tanulóink pályáját - volt osztályfőnökük útján - egészen az érettségit követő tíz évig igyekszünk nyomon követni. Ennek legjobb módja a kérdőíves feldolgozás, amit vagy levélben, vagy személyes találkozás útján törekszünk kitöltetni. 7. A GYERMEK-, ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ifjúság védelem fontos alapelve a fejlődő személyiség veszélyeztetettségének megelőzése. Feladata a veszélyeztetettség, felderítése, nevelési ártalmak megelőzése, a veszélyeztető körülmények és környezeti ártalmak megszüntetése, vagy legalább csökkentése. Az ifjúság védelem állami feladat, olyan tevékenység, mely gazdasági, jogi, szociális, egészségügyi és igazgatási feltételek biztosításával segíti az ifjúság nevelését. Ezt nevezzük általános ifjúságvédelemnek és ez a genetikai tanácsadással terhes anyák védelmével, kezdődik és folytatódik bölcsödében, óvodában, oktatási intézményben, kollégiumokban, iskolaorvosi hálózatban, nevelési tanácsadókban. A családi körben fejlődésében akadályozott, károsított gyermek védelmét, nevelését nevezzük sajátos, speciális ifjúságvédelemnek. Az iskolai ifjúságvédelmi munka ez utóbbi kategóriával foglalkozik a pedagógiai munkatervben foglaltak szerint. Az elhagyott és árva gyermekek gondozása, anyagiak miatt szűkölködő családok támogatása, érzékszervi és értelmi fogyatékos és elmebeteg valamint állami gondozott gyermekek nevelésének hatósági szerve a gyámhatóság (Gyámhatósági intézkedés szükséges az állami gondozásba vételhez). Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók. A felnőtté válás hosszú folyamat, melynek során fokozatosan épülnek be a kívánt viselkedési minták, a kívánt társadalmi normák, szokásmódok. A fiatal én-képe akkor tud harmonikusan kialakulni, ha az otthoni, az iskolai és az életkori társas kapcsolatok pozitív kötődésen alapulnak. A személyiség fejlődését meghatározóan befolyásolják a biológiai, pszichés nevelési kölcsönhatások. Alapelvek: Nehezen nevelhetőség fejlődéssel, fiziológiai változásokkal együtt járó jelenség rendszerint terápiás törődést igényel, ennek érdekében nevelési tanácsadó, gyermek ideggondozó szakemberének segítsége szükséges. A megelőző nevelés nem fordított elég gondot az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlyának kialakítására lelki működésükre a feszültség, szorongás jellemző többnyire agresszívek, provokálók, nyugtalankodók. Hátrányos helyzetűek azok, akinek fejlődését folyamatosan vagy időszakosan nehezíti valamilyen tényező, lehet egészségügyi szempontból károsodott, nehéz szociális körülmények között élő, kulturálisan elmaradott, érzelmileg sivár, ingerszegény környezetben élő. Hátrányos helyzetűek a szociális létesítményekkel rosszul ellátott kis településekben élő, szakképzettség nélküli vagy munkanélküli családok gyermekei. Mondhatjuk, hogy hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek egyetlen kulturális közeget az iskola jelenti. A csonka családban élő gyermekek pszichológiai szempontból akkor is hátrányos helyzetűek, ha személyiségük harmonikusan fejlődik. A gyermek egészségügyi okból is kerülhet hátrányos helyzetbe, vele született vagy szerzett fejlődési rendellenesség, fogyatékosság, betegség révén. A személyiségben tapasztalható torzulások, a környezeti hatások kedvezőre fordulása esetén maguktól rendeződnek. Veszélyeztetettnek tekintjük azt a fiatalt, akinek testi vagy lelki fejlődését az öröklött vagy szerzett károsodások, környezeti ártalmak, illetve rossz személyközi kapcsolatok akadályozzák. Tünetei:  Rosszul tápláltság  Túlzott vagy hiányos anyagi ellátottság 29

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.      

Beteges ingerlékenység Kirívó gátlástalanság, kisebbségi érzés Tanulmányi eredmények hirtelen romlása Igazolatlan vagy gyanús mulasztások, csavargás Közöny, céltalanság érzet, érdeklődés hiány Rendszeresen mutatkozó brutalitás, feltűnő cinizmus, agresszió, felelőtlen életszemlélet, kábítószer

Szülők válása gyakran idéz elő krízis helyzeteket vagy bűncselekményt elkövetett családtag jelenléte, befolyása. Személyiség fejlődésükben elmaradott érzelmileg sivár gyermekek gyakran esnek alkohol, kábítószer áldozataivá. A gyermek pszichés állapotának rendezésében igen lényeges a pedagógus-szülő és az orvos kooperációja. Minthogy a gyermek teherbírását testi egészségi állapota is nagymértékben befolyásolja, a rendellenesség meghatározásában nagyon lényeges az orvosi vizsgálat. Az urbanizáció felfokozott életritmusa gyakorivá teszi a fiatalok ideges tüneteit. Ezek:  Érzelmi élet zavarai  Szélsőséges agresszió  Fokozott szorongás  Szervi működési zavarok  Túlzott mozgékonyság vagy lassúság. A nyugtalan állapot megmutatkozik a tanulók általános magatartásában, munkájában, önértékelésének zavaraiban, másokkal való kapcsolataiban. Szociális veszélyeztetettség: Az egy főre jutó családi összjövedelem számít. Az elbírálás alapja mindenkor a nyugdíj alsó határa. Anyagi helyzetüket javíthatja az iskola és az illetékes Önkormányzat segélykerete, ez alkalmi segélyt biztosíthat. Átmeneti veszélyeztetettséget jelenthet az egyik szülő tartós betegsége vagy munkanélkülisége. Az iskola segítséget nyújthat kollégiumba való elhelyezéssel. Családi légkör ártalmai: A személyiség fejlődést döntően befolyásolja, hogy a fiatal milyen viszonyban van szüleivel. A légkört két alapvető tényező befolyásolja:  A szülők egymás közötti kapcsolata  Szülő és gyermek közötti kapcsolat Válás esetén gyakori a gyermek megnyeréséért vívott versengés. Szeretetlenség sok fiatalt sodorhat lejtőre. Növekszik a teljesítmény orientált családok száma, az érzelmi kapcsolatra orientálttal szemben. Előfordulhat jó családi légkörben is helytelen nevelési módszer alkalmazása. Leggyakoribbak a túlzott szigor, keménység vagy az ellenőrzés hiánya. Erkölcsi veszélyeztetettség Személyiségből adódó tényezők: Örökletes vagy káros organikus eltérések, akaratgyengeség, gátlás mentesség. A külvilág ingerrendszerére a normálistól eltérő módon reagál. Családi környezet Züllött család, melyben egyik vagy mindkét szülő többször került összeütközésbe a törvény30

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. nyel. Erkölcsi kilengések, brutalitás, iszákosság. Negatív kortárs kapcsolatok Rossz baráti kapcsolat, galerik, narkotikum keresése: A legszélsőségesebb helyzetek, amelyek a rendőrség közbelépését is szükségessé teszi. 7.1 PREVENCIÓ Az ifjúságvédelem az iskola pedagógiai tevékenységének, szerves része. Alapfeladatunk: a nevelési tényezők összehangolása a gyermek eredményes nevelése, a fejlődő személyiség veszélyeztetettségének megelőzésének érdekébe. Ez elsősorban a család feladata, kötelessége. Az iskola ebben segítséget nyújt a családnak. Fontos tehát az iskola és a család szerves együttműködése. Lehetőségeink korlátozottak, nem tudjuk az apát vagy az anyát leszoktatni az alkoholról, segélyekkel ideig, óráig enyhíthetjük a család gondjait, megpróbáljuk nevelni a szülőket is. Fontos, hogy az iskolában egységes nevelési körülmények érvényesüljenek. Mindenkinek a saját szintjéhez mérjük az előrelépést a fejlődési folyamatban. A fiatalok képesek legyenek a pozitív hatások túlsúlyában megfelelően ellensúlyozni, kivédeni a negatív hatásokat. A szabályozó funkció is nevelési eredmény. Gyakran a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek is harmonikus személyiségfejlődést mutatnak. Kezdeményezői vagyunk a szabadidő megszervezésének, ezzel a tanulókat óvjuk a rossz társasághoz való csatlakozástól. Ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai, eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a jogszabályokban megnevezett szervezetektől. Súlyos veszélyeztetettség esetén a családból való kiemelés azonnali szükségessége esetén a gyámhivatalnak jelezzük az esetet. 7.2 SZŰRÉS Az osztályfőnök és tanár szerepe: A tanuló veszélyeztetettségére, hátrányos helyzetére a viselkedésén keresztül derül fény. A hátrányos helyzetű gyermek korrigáló nevelését az osztályfőnök készíti elő és ő szervezi meg. Túl csendes és túl hangos gyerekre is fel kell figyelni. Szokatlan viselkedés összefügghet a gyerek egészségi állapotával is. Gyakori tünet a gyorsan romló tanulmányi eredmény. A szülő gyakran nem partner a nevelésben, éppen vele szemben kell védeni a gyerek érdekeit. Az iskola igénybe veheti a szülő munkahelyének segítségét is. Segítséget nyújthatnak a szülői munkaközösség tagjai is. A tanári értékelésben a dicséret domináljon ne az elmarasztalás. Ha egy gyermeket állandó kudarc ér, kudarcait vagánysággal, értelmetlen szembenállással, agresszivitással kompenzálja. Túrázás, kirándulás a tanulók és egymás megismerésének egyik legjobb lehetősége. A gyerekek iskolán kívül őszintén, természetesen viselkednek. Tudnunk kell, kit mi érdekel. Mindenképpen éreztetnünk kell, hogy fontos számunkra, amit a gyerek mond, hogy együtt érzünk vele, megértjük őt. A tanári empátia nagyon fontos, a gyerek sajátos, egyedi élményeinek megértése, beleélése. A tanuló számára nevelője váljék fontossá. Sok nevelő ezt ösztönösen megérzi. A vonzó iskolai élet, a tevékenykedési lehetőségek, irodalmi színpad, honismereti, film, fotó, egyéb szakkörök vagy más foglalkozási formák hasznosak. A cselekvési lehetőségek kellemessé teszik az iskolában töltött időt. A jól szervezett tevékenység belső energiákat mozgósít. A differenciálás elvét szem előtt tartva a feladatokat kinek-kinek képességeihez kell mérni, az eredményeket pedig magához a tanulóhoz viszonyítva értékelni. Nem kevésbé fontos a pedagógusok kötődése az iskolához, megbecsültnek érzik-e magukat? Munkájukat gyakran bénítja a túlszabályozottság. Úgy néz ki mintha a társadalom saját lelki31

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. ismeretét örökös változtatásokkal, rendeletekkel akarná megnyugtatni. Ez veszélyes, mert elsorvasztja az alkotó gondolkodást. 7.3 EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLSŐ SZERVEZETEKKEL Az ifjúságvédelmi tevékenységet a Petrik TISZK koordinációs iroda ifjúságvédelmi koordinátorával együttműködve végezi a nevelőtestület. Feladatok: 

Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.  A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét.  Gyermek bántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot. A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt venni az esetmegbeszéléseken.  Anyagi veszélyeztetettség esetén rendkívüli vagy rendszeres támogatás megállapítását kezdeményezni, törvényes képviselő kérelme esetén javaslatot adni.  Tájékoztatni a tanulókat és szülőket, hogy problémáikkal, hol és milyen időpontban kihez fordulhatnak, vagy iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel.  Az iskolában közzé tenni ezen intézmények címét és telefonszámát.  Tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.  Gyűjteni és terjeszteni az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, szakirodalmat.  Minden esetben a gyermekek érdekeit képviselni.  Figyelemmel kísérni a gyermeki jogok érvényesülését.  Rendszeres kapcsolatot tartani az iskolaorvossal az egészségügyi okból veszélyeztetett tanulók segítése érdekében. Szükség esetén kapcsolatot tartani a Nevelési Tanácsadóval, a kerületi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi előadójával, gyermekorvosokkal, pszichiáterekkel, ha van az Iskolaszék tagjaival. Osztályfőnök feladatai A veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vételét végzik. A veszélyeztetett gyermekkel összefüggő kérdésekben kapcsolatot tartank a nevelőtestülettel és látogatják a gyermek családját. Megbeszélik a szülőkkel a nevelési feladatokat. Egyeztetik az iskolaorvossal az egészségileg veszélyeztetett gyermekkel kapcsolatos teendőket. Figyelemmel kell kísérni a tanuló mulasztását igazolatlan és gyanús hiányzásokat különösen. Ha szükséges felveszi a kapcsolatot a szülő munkahelyével. Megkeresés esetén írásbeli vagy szóbeli tájékoztatást, jellemzést ad a veszélyeztetett tanulóról. 8.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

8.1 DIAGNOSZTIZÁLÁS  Év eleji felmérést készítünk a tanév első hetében az érettségi-, illetve a közismereti(szakiskola) tantárgyakból a munkaközösségek által kidolgozott feladatlapokkal.

32

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 

A tanévenként - a szakközépiskolában a 10. évfolyamon kötelező – olvasás szövegértés és matematikai írástudás mérésének eredményét felhasználjuk a felzárkóztató oktatás megszervezéséhez (Hozzáadott érték mérése)



felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Tanulószobai foglalkozás keretében korrepetálásokat tartunk a tanórákhoz kapcsolódó délutáni órákban. A korrepetálásokon kötelező a részvétele annak a tanulónak, akit erre a szaktanár kötelezett, és erről a szülőt értesítette, vagy a szülő kérte. A korrepetáláson más tanulók is részt vehetnek, tanulmányi eredményük jobbítása céljából. A tanulószobai foglalkozásokon a 9. és 10. évfolyamos tanulóknak szakmai előkészítést tartunk az adott órakeretből. Ezen foglalkozásokon a szakmai előkészítő tantárgyak megismerését tesszük lehetővé tanulóinknak, illetve a matematika tantárgy ide kapcsolódó feladat típusait gyakoroltatjuk. 8.2

AZ EGYÉNI FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK

Egyéni felzárkóztató foglalkozást a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a rendelkezésre álló időkereten belül szükség szerint szervezünk. 8.3 A PROGRAM EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREI A tanulmányi eredményekben megmutatkozó javulást – az elégtelenek számának csökkenését – az eredményesség értékmérőjének tekintjük. Eredményesnek tekinthető a tevékenység, ha a 9. évfolyam kezdetén és a 10. évfolyam végén történő mérés - két egymást követő évben - tantárgyanként legalább 0.2 javulást mutat, valamint, ha az évismétlésre utasított tanulók száma egyik évfolyamon sem haladja meg a 8%-ot. 9.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

9.1 HELYZETFELTÁRÁS A tanulók szociális helyzetét, a tanuláshoz szükséges anyagi hátterét szociometriai felmérésből, egyéni beszélgetésekből, szülői (eltartói) jelzésekből ismerheti meg az osztályfőnök és nyomon követi a változásokat folyamatosan. 9.2 A SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÜK Tanulószobai foglalkozásokat, korrepetálásokat tartunk, melyeken a tanulók szaktanárok segítségét vehetik igénybe eredményesebb tanulmányi munkájukhoz. Kollégiumi elhelyezés: a tanulóval, szülővel történő egyeztetés után a tanuló (szülő) által választott kollégium nevelőivel rendszeres a kapcsolattartásunk, ellenőrző könyvön, telefonon keresztül, illetve személyesen. A tanuló kérésére kollégiumi helyek felkutatásában az iskola segítséget nyújt. 9.3 KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZER KIÉPÍTÉSE, FENNTARTÁSA (SZAKSZOLGÁLATOK)  Gyermekjóléti Szakszolgálat  Nevelési Tanácsadó  Pályaválasztási Tanácsadó

33

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A tanuló lakóhelye szerinti önkormányzatok által adható nevelési segély igényléséhez és megadásához támogató jellemzéseket és javaslatokat adunk. Az igazolatlan mulasztásokról - a törvényben előírt módon - tájékoztatjuk az illetékes jogi személyt. 9.4 AZ ANYAGI HÁTTÉR BIZTOSÍTÓ RENDSZERÉNEK FELKUTATÁSA Táborozásokhoz szükséges anyagi költségek csökkentése érdekében az iskola pályázatokon vesz részt. A pályázatfigyelőből, Hírlevélből, Közlönyökből önkormányzatok által küldött tájékoztatókból megismert pályázatokon minden lehetőséget kihasználunk. Tankönyvellátás: az iskolai könyvtárból tanévre kölcsönözhetők tankönyvek, kötelező olvasmányok, szakkönyvek, folyóiratok. Ösztöndíjak: a fővárosi vagy kerületi önkormányzat, minisztérium (államtitkárság) által meghirdetett ösztöndíjakról, pályázatokról tájékoztatjuk tanulóinkat, pályázatukat támogatjuk a sikeres elnyerés reményében. 10.

A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

10.1 AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE 10.1.1 Kapcsolat a fenntartóval

A fenntartóval való kapcsolatot elsősorban a vonatkozó jogszabályok írják elő. A fenntartó alapítja és működteti az intézményt, javaslatot tesz az igazgató személyére, ellátja az irányítási, ellenőrzési-, értékelési feladatokat, biztosítja a működéshez szükséges pénzügyi forrásokat. Az eredményes munkavégzés nélkülözhetetlen előfeltétele a kiegyensúlyozott kapcsolat. A feladatok és így a kapcsolatrendszer is alapvetően két fő területre bomlik. Nevelési-oktatási és gazdasági jellegű tevékenységekre. A kapcsolatot elsősorban az igazgató, távolléte esetén megbízott helyettese tartja. A kapcsolattartás formái: e-mail, személyes megbeszélés, iktatott iratok, fax, telefon, a későbbiekben teljes körű és két irányú elektronikus kommunikáció az internet, vagy más hálózat igénybevételével. Az igazgató feladata és kötelessége, hogy a fenntartó által kért adatszolgáltatásnak időben és pontosan, valamint az elvárt formában tegyen eleget. (Informatikai rendszer működtetése) 10.1.2 Kapcsolat a szülőkkel

Az iskolában jelenleg nem működik iskolaszék, így a felnőttek kollektíváját a szülői munkaközösség képviselheti. A munkaközösség feladata, hogy a szülők jogait érvényesítse, kötelességeiket teljesítse. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, stb. A kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők (osztályfőnökök) és a szülők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza. A helyszínt és a szükséges infrastruktúrát az intézmény biztosítja. A szülők tájékoztatási formái: A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.) Ezen túlmenően, valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az elektronikus osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjében is feltüntetni. Amennyiben a 34

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. tanuló ellenőrzője hiányzik, a hiányt az elektronikus osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 órás tantárgyakból minimum félévente kettő-, a 2 és 3 órás tantárgyakból félévenként minimum a heti óraszámnak megfelelő-, a heti 4 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente minimum négy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Az írásbeli beszámoltatás formáit külön pont tartalmazza. Az osztályzatokat félévente időben lehetőleg egyenletesen elosztva kell adni. Ha az érdemjegyek száma a tanár hibájából nem elégséges, fegyelmi felelősségre vonható. A szülői értekezletek. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól gyermekük osztályfőnökétől a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első (általában júniusi) szülői értekezletről, az új beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet a leendő osztályfőnök tartja. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, az igazgató előzetes tájékoztatásával és engedélyével, rendkívüli szülői értekezletet hívhatnak össze. Szülői fogadóórák. Az iskola valamennyi pedagógusa és óraadó tanára minden félévben egyszer, a tanév helyi rendjében rögzített időpontban, szülői fogadóórát tart. Amennyiben a szülő, vagy a gondviselő fogadóórán kívüli időpontot kér, egyeztetnie kell az érintett pedagógussal. A pedagógus köteles maximum egy héten belül, szükség esetén munkaidőn kívül eső időpontban is, konszenzust teremteni, és a szülőt fogadni. Az iskolavezetés – így elsősorban az igazgató – előzetes egyeztetés alapján, mindig köteles a szülőket fogadni, és kérésükkel érdemben foglalkozni. 10.1.3 Kapcsolat más intézményekkel

A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, ha van az iskolaszékkel, és a következő társintézményekkel: - Petrik TISZK-el, - a munkaerőpiac gazdasági szereplőivel, valamint a gazdasági kamarákkal - más középfokú oktatási intézményekkel, - a A Nemzeti Munkaügyi Hivatallal, - az MFFPPTI-vel, - az általános iskolákkal, - felsőoktatási intézményekkel, - a Neumann János Számítógéptudományi Társasággal (NJSZT), - a CISCO Regionális Akadémiával - pedagógiai szakszolgálat intézményeivel, - a dolgozói és tanulói egészségügyi ellátást biztosító intézményekkel. Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek, eseti vagy állandó megbízás alapján.

35

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 11.

A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

11.1 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS VÉLEMÉNYALKOTÁS FORMÁI, LEHETŐSÉGEI, VISSZACSATOLÁSI MÓDSZEREK

11.1.1 Szülők

A szülők elsősorban a szülői értekezleteken és az össztanári fogadó órákon fejthetik ki véleményüket. A minőségbiztosítási rendszer kiépítésével összhangban, mint érdekelt felek, az elégedettség-, és elégedetlenség vizsgálatok útján is véleményt alkothatnak. Természetesen továbbra is van lehetőség, hogy az iskolavezetés bármely tagjával, időpont egyeztetés után, személyesen cseréljenek véleményt, bármely kérdésre kiterjedően. 11.1.2 Tanulók

A tanulók elsősorban az osztályfőnök, az ODB, valamint az iskola nagyobb csoportját érintő kérdésekben az IDB közreműködésével alkothatnak véleményt. Az iskolavezetés lehetőséget biztosít arra, hogy minden a jogszabályokban megfogalmazott esetben a diákok megismerhessék a témát, kialakíthassák véleményüket, és azt akár írásban is közölhetik a vezetéssel. Az iskolavezetés minden témában maximum egy héten belül választ ad, ha a téma felvetése azt igényli. Iskolai diákparlamentet – a munkatervben meghatározott időben – évente kell tartani. A tanulók a jogszabályokban megjelölt esetekben egyetértésükről, vagy egyet nem értésükről írásban nyilváníthatnak véleményt. (pl: házirend, szmsz, ped. program, stb.) 11.1.3 Kollégium

Az iskolának saját kollégiuma nincs, de igény esetén az iskola közelében tudunk helyet biztosítani. A kollégiumot igénybe vevő tanulóktól igyekszünk tájékozódni a viszonyokról, különösen ha azt a magatartási, vagy tanulmányi eredmény indokolja. Szükség esetén segítséget nyújtunk másik kollégiumba való átköltözéshez is. 12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT KÖZÉPFOKÚ ISKOLA ESETÉBEN A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

12.1 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK A szakközépiskolában az egyes képzési szakaszokat a következő vizsgák zárják. 10. évfolyam: "kisérettségi" egy humán-, egy reál és egy szakmai előkészítő tantárgyból. A tantárgyakat a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület a munkatervben határozza meg, az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, szakmai előkészítő tárgyak. 12. évfolyam: közép és/vagy emeltszintű érettségi vizsga legalább öt tárgyból a vizsga idején érvényes jogszabályi feltételek szerint. Elsősorban az angol nyelvi előkészítő évfolyamon tanulmányaikat kezdő, emelt szintű angol nyelvi képzésben résztvevő tanulóktól várjuk el, hogy lehetőleg a 11. évfolyam végén, vagy legkésőbb a középiskolai tanulmányaikat követően emelt szintű érettségi vizsgán középfokú 36

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. nyelvvizsgának megfelelő eredményt érjenek el (legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga). szakképző évfolyam: a tanult szaknak megfelelő szakmai vizsga (OKJ) A szakiskolában: Számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés szakmai elméleti és gyakorlati vizsgája (OKJ) Osztályozó-, javító-, pótló-, különbözeti vizsgát a jogszabályokban meghatározott esetekben és időpontban lehet előírni. A szóbeli vizsgákat legalább háromfős vizsgabizottság előtt-, az írásbeli és gyakorlati vizsgákat egy felügyelő tanár jelenlétében kell megtartani. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete szerint: 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszak37

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. ban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. (3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig – tarthat. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. (2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 38

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. (5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. (5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

39

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. (4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. (4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 40

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. (2) A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. (3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. (4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. (5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. (6) A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. (7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal

41

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának (2) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 12.2 SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI A szóbeli vizsga célja kettős. Tájékozódunk arról, hogy a Bláthy pedagógiai programjában lefektetett célok előreláthatólag mennyire esnek egybe az adott felvételiző terveivel, elképzeléseivel. Vizsgáljuk továbbá a jelentkező gondolkodási, probléma megoldási készségét, érdeklődését, nyitottságát annak megállapítására, hogy az adott tanuló előreláthatólag milyen eredményességgel fogja teljesíteni a Bláthyban támasztott követelményeket. A szóbeli vizsga – kb. 10 perc időtartamban – két részből áll: Beszélgetés a tanuló olvasmányélményeiről, az informatikához – nyelvi előkészítő tagozatra jelentkezés esetén továbbá az angol nyelvhez – való vonzódásáról, kapcsolódásairól; szabadidő-tevékenységeiről, sportról. Beszélgetés az általános iskola 8. osztály félévével bezáródó tantervi követelményeknek megfelelően a következő témakörökből válogatva: - magyar nyelv és irodalom - matematika - informatika - idegen nyelv 12.3 TOVÁBBHALADÁS/FELVÉTEL A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA A három éves szakiskolai képzés az általános iskola 8. évfolyamának elvégzése után kezdődik iskolánkban, így ezekre a tanulókra a felvételiről szóló részben meghatározott szabályok vonatkoznak. Az érettségi utáni szakképzési évfolyamon továbbhaladók az érettségiig tartó képzési szakaszban mutatott tanulmányi eredményük és a szakmai érettségi vizsga eredménye alapján kerülnek rangsorolásra. A felvételt a fenntartó által engedélyezett létszám szabja meg. Másik

42

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. iskolából jelentkezőknek szakirányú előképzettséggel (szakirányú szakmai érettségivel) kell rendelkezni, mert csak egy év időbeszámítással tervezzük a szakmai képzést. Egészségügyi-, pályaalkalmassági követelmény nincs.

13.

A TANULÓNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

13.1 DIÁKÖNKORMÁNYZAT A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot működtetnek. Ezek alapvető működési területe az osztályközösség. (osztálydiákbizottság=ODB) Az osztályok választott képviselői alkotják az iskolai diákbizottságot (IDB). Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Tevékenységüket az osztályfőnökök irányításával és a tanulók által választott diákönkormányzatot segítő tanár vezetésével látják el. Működéséhez a szükséges infrastruktúrát és anyagi hátteret – a NKt-ben rögzített módon – az iskola fenntartója biztosítja. A diákönkormányzat eredményes működése érdekében minden tanévben törekszünk arra, hogy a képviselők szervezett továbbképzésben részesüljenek. (DÖK tábor) Ennek megvalósításához pályázati lehetőségeket is igénybe veszünk. A tanulók a jogszabályokban megjelölt esetekben egyetértésükről, vagy egyet nem értésükről írásban nyilváníthatnak véleményt. (Pl: Házirend, SZMSZ, Pedagógiai program, stb.) 120. § (1) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat). (2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – 43

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. (6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. (7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. (8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetõje kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. (9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. (10) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

HELYI TANTERV

14.

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE

A 2013/2014-es tanévben induló szakközépiskolai oktatás esetén az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 6. sorozatú kerettantervei A 2013/2014-es tanévben induló három éves szakiskolai képzés esetén az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szakiskolákra kiadott (közismereti képzés) és a szakiskolai OKJ-s kerettanterv. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési igazgatósága által kiadott OKJs: 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 213 05 Szoftverfejlesztő szakképesítések kerettantervei. A jelenleg folyó képzések esetén az iskola elfogadott helyi tanterve.

44

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

14.1 ÓRATERVEK A 2013/2014-ben induló szakközépiskolai (négy évfolyamos és nyelvi előkészítővel induló)

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek/.... Művészetek/ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek/.... Művészetek/ének Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető

Négy évf. 9. 10. 11. 12. elm csop gyak elm csop gyak elm csop gyak elm csop gyak 4 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 1 2 2 2 2 2 1 1 5 1 0 30 4 2 36

12

2 2 1 2 1 3 2 1

3 1

2

3 1

2 12

1

4

12

4

21

6 5 1 0 33 4

52 57 5

5 1 2 emelt 31 52 4 58 6 35

51 57 6

37

5 1 2 emelt 28 57 7 58 1 35

NYEK után 9. 10. 11. 12. elm csop gyak elm csop gyak elm csop gyak elm csop gyak 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 1 2 2 2 2 2 1

12

2 2 1 2 1 3

3 1

3 1

2 12

4

1 12

4

1 1 5 1 0 31 4 35

2

50 57 7

5 1 0 32 4 36

45

49 57 8

5 1 1 emelt 31 53 4 58 5 35

5 1 1 emelt 28 58 7 58 0 35

21

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A tanulók heti óraszámát a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. § (1) bekezdésében foglalt korlátok betartásával a Rendelet alábbi pontja alapján léptük túl. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, tanítási órával haladhatja meg.

46

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A 2013/2014-ben induló szakközépiskolai helyi szakmai kerettanterv rész NYEK NYEK

9.

elm gyak elm

Közismereti órák: Informatika NYEK

9.

10.

10.

11.

11.

12.

12.

gyak

elm

gyek

elm

gyak

elm

gyak

1

2

1

1+1

2 4

1 2 6+1

5

Közismereti informatika

1+2

Szakképzési órák: Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Szakmai életpálya építés, munkaszervezés

Információtechnológiai alapok Adatbázis és szoftverfej. Adatbáziskezelés Adatbázis és szoftverfejlesztés Programozás Adatbázis és szoftverfejlesztés - WEB

Hálózatok I. (CCNA 1 & 2) Összes szakképző óraszám:

1

0,5

2

2

1+1

3+1

1 1+1 2+1

2

2

1

2 4

+1 1 3+1

1 2 4

A 2013/2014-ben induló három éves szakiskolai képzés közismereti helyi kerettanterve Komplex műveltségterület Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció) Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz) Testnevelés és sport Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés) Összesen

Heti óraszám 1 2 1 1 1 5 1 12

Éves óraszámok Komplex műveltségterület Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösség-építés

9. évfolyam 36 72 36 36 36 180 36

10. évfolyam 36 72 36 36 36 180 36

11. évfolyam 34 68 34 34 34 170 34

A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a szakiskolák is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. 47

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A 2013/2014-ben induló három éves szakiskolai helyi szakmai kerettanterv rész A +1 -el jelzett órák a szabad sávból a kötelezően előírt órákhoz adott plusz órák 9. elm

9. gyak

10. elm

10. gyek

11. elm

11. gyak

Szakképzési órák: Munkahelyi egészség és biztonság

0,5+0,5

Foglalkoztatási alapismeret

0,5

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

2

Munkaszervezési ismeretek Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek Operációs rendszerek Számítógéprendszer hibaelhárítása

Összes szakképző óraszám: Összefüggő gyakorlatok:

2 2 3 7,5+1,5

2 2+1 3+1 7

Hálózatok 9. -> 90 óra Számítógéprendszerek hibaelhárítás 9. → 50 óra Hálózatok 10. -> 90 óra Operációs rendszerek 10. -> 50 óra

48

2+1 2 6 10+1

2 2+1 9 13+1

2

2

5,5+0,5 10+0,5

4+1 7+1 13+2

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A 2012/2013. tanévben már az iskolában tanulók tanterve (kifutó) TANTÁRGY 1. Magyar nyelv és irodalom Beszélő Magyarország Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika /Dem. Állampolg. Ismeretek Angol nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Tanulásmódszertan Testnevelés és sport 2. Fizika Földünk és környezetünk Biológia / Egészségtan Kémia Informatika 3. Szakmai orientáció Informatikai alapismeretek elm. Informatikai alapismeretek gyak. Informatikai elm. Informatikai gyak. 4. Szakmacsoportos alapozó okt. Informatikai alapismeretek elm. Informatikai alapismeretek gyak. Informatikai elm. Informatikai gyak. 5, 6. Emelt szintű felkészítés Pénzügyi-számviteli ismeretek Heti óraszám

Nyelvi előkészítő Négy éves (5 éves) képzés képzés 9. 10. 11. 12 13 9. 10. 11. 12. 2 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 2 2 2 3 2 2 2 3 1 12 3

1 2 5

5 4 1

5 4 1

1 5 4

5 4 2 1

1

1

1

5 2 1

2 1 2 3

3 2

3

3

4 4 1

4 4 1

1 4 4

4 4 2 1

1

1

1

5 2 1

5 1 2 3

2 2

2

3

5

2 4 2

2

4

4 2

4

3

3

3

3

4 1 2

5 2

4 1 2

5 2

2 2 4 4 1 34 34 31 34 34 33 33 34 34

49

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A 2013/2014-ben induló NYEK tanterve alap

csop.

Magyar nyelv és irodalom Beszélő Magyarország Történelem és állampolgári ism. Társadalom ismeret Angol nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Tanulásmódszertan Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia / Egészségtan Kémia Pénzügyi-számviteli ismeretek Informatika Szakmai orientáció Informatikai alapismeretek elm. Informatikai alapismeretek gyak. Informatikai elm. Informatikai gyak. Szakmacsoportos alapozó okt. Informatikai alapismeretek elm. Informatikai alapismeretek gyak. Informatikai elm. Informatikai gyak. Emelt szintű felkészítés

2 1 1 1 12 3

Heti óraszám

1

12

1 2 5

2

1 5

1 5

34

55 56 1

A tanulók heti óraszámát a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. § (1) bekezdésében foglalt korlátok betartásával a Rendelet alábbi pontja alapján léptük túl. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, tanítási órával haladhatja meg.

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

14.2 TANTÁRGYI TANTERVEK A mellékelt tantervek.zip nevű fálj tartalmazza. 14.3 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

A szakközépiskola 9-12. évfolyamán: angol nyelv +1 tanóra matematika +1 tanóra A szakközépiskola 9. évfolyamán: művészetek/ének +1 tanóra informatika +1 tanóra A szakközépiskola 10. évfolyamán: magyar nyelv +1 tanóra művészetek/ének +1 tanóra A 9/Ny évfolyam után a szakközépiskola 9-12. évfolyamán: angol nyelv +2 tanóra matematika +1 tanóra A 9/Ny évfolyam után a szakközépiskola 10. évfolyamán: magyar nyelv +1 tanóra A 9/Ny évfolyamon az angol nyelven kívül minden más tanóra 14.4 A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA, TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA

Az emeltszintű felkészítés tantárgyai tananyagait a csatolt melléklet tartalmazza. Emelt szintű felkészítést az iskola az alábbi tantárgyakból biztosít: angol nyelv 2 óra matematika 2 óra biológia 2 óra fizika 2 óra informatika 2 óra szakmai informatikai alapismeretek 2 óra 14.5 AZON VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE, AMELYEKBŐL AZ ISKOLA KÖZÉP-, VAGY EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉSÉT AZ ISKOLA KÖTELEZŐEN VÁLLALJA

A 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 6.§-a alapján: „(5) Amennyiben a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő 51

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát a felkészítésre helyi tantervében biztosítania kell.” Közép szinten és emelt szinten egyaránt magyar nyelv és irodalom angol nyelv matematika történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek szakmai informatikai alapismeretek Közép szinten fizika biológia testnevelés és sport NYEK-es osztályokban informatika 15.

15.1

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

Irodalom:

Kötelező, nem változtatható témakörök: az alábbi költők – írók életművéből valamely műfaji, tematikai, poétikai, etikai, stíluskorszakbeli szempont megjelülése, 6 témakör Petőfi Sándor Arany jános Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila Az alább felsorolt írók – kültők portréiból 4 – 5 témakör: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János A tételek a szerzők néhány művének megadott szempont szerinti ismertetését jelölik meg. Az alább felsorolt írók – költők látásmódjának, világlátásának, kifejezésmódjának bemutatását kéri 3 témakör: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. A szerzők 1-1 művének megadott szempontú ismertetését kéri a tétel. A világirodalom témakörből 2 tétel kerül konkrét megfogalmazásra az alábbiakból: 52

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az antikvitás irodalma Az európai reneszánsz A romantika kora A realista regényirodalom A századfordulós modernség irodalma Színház- és drámatörténetből 2 témakör az alábbi írók művének bemutatására: Szophoklész Shakespeare Moliere Katona József Madách Imre Az irodalom határterületei témakörből 1 tétel az alábbiakból: A népköltészet jellemzőinek bemutatása Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális világban Mítosz, mese, kultusz Az irodalmi ismeretterjesztés formái A regionális kultúra témakörből 1 tétel kerül megfogalmazásra Krúdy Gyula művészete Kassák Lajos művészete A 20 – 21 témakörből évente 30 százalékot, azaz 6 tételt megváltoztatunk (az előírásoknak megfelelően) Magyar nyelv témakörök Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Nyelvi szintek A szöveg Retorika Stílus és jelentés 15.2

1 tétel 2 tétel 3 tétel 2 tétel 4 tétel 3 tétel 1 tétel 4 tétel

Matematika

I. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet: a fogalma (példákkal szemléltetve) véges halmaz, végtelen halmaz, üres halmaz, részhalmaz, halmazok egyenlősége, unio, metszet, különbség és tulajdonságai. Feladatok számhalmazokkal és ponthalmazokkal.

53

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Logika: logikai műveletek fogalma és alkalmazása feladatokban (negáció, Konjunkció, implikáció, ekvivalencia) Definíciók és tételek megfogalmazása. Tételek szükséges és elégséges feltételei. Tételek és megfordításaik. Kombinatorika: permutációk, variációk és kombinációk kiszámítási módjai egyszerű feladatokban. Gráfok: fa, erdő, liget, egyszerű gráf, összefüggő gráf, teljes gráf, gráfok élei, gráfok csúcsai. II. Számelmélet, algebra Számfogalom: Racionális és irracionális számok. A valós számok különböző alakjai. Alapművelet alkalmazásai. Kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számrendszerek, átírás más alapszámú számrendszerbe és fordítva. Számelmélet: osztó, többszörös, prímszám, összetett szám. prímtényezős felbontás ( a számelmélet alaptétele). A legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös meghatározása. Oszthatósági szabályok. Algebrai kifejezések: egytagú algebrai kifejezések, polinom, algebrai tört. Műveletek alkalmazása. Nevezetes azonosságok (másod és harmadfokú) Hatvány, gyök, logaritmus: a hatványozás, azonosságai: egész, , racionális kitevőre. A számok normálalakja. Négyzetgyök fogalma, azonosságai, n-edik gyök fogalma az azonosságai. A logaritmus fogalma és azonosságai. Egyenletek és egyenlőtlenségek: elsőfokú, másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. Szöveges egyenletek megoldása. Négyzetgyökös egyenletek, abszolútértékes egyenletek, algebrai törtes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Kétismeretlenes első és másodfokú egyenletrendszerek. Szöveges egyenletek. III. Függvények, az analízis elemei A függvény fogalma, megadása különböző módon Ábrázolás: lineáris függvény, másodfokú, harmadfokú. négyzetgyök függvény, abszolútérték fv, exponenciális fv. logaritmikus fv. és transzformációk. Függvények növekedése fogyása, szélsőérték, zérushelyek kiszámítása, periódusos paritás. Sorozatok: számtani és mértani sorozatokra feladatokra, definíciók, n-edik elem és első n elem összege. Kamatos kamat számítása. IV. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Pont, egyenes, szakasz, félegyenes fogalma. Kitérő egyenesek. Távolságaik, szögeik. Kör, szögfelező, szakaszfelező merőleges. Transzformációk (egybevágósági): tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, elforgatás. Nem egybevágósági transzformációk: középpontos hasonlóság, hasonlóság. Egyszerű szerkesztési feladatok.

54

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Síkgeometriai alakzatok: háromszögre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. A háromszög nevezetes vonalai (magasságvonal, súlyvonal, középvonal) A négyszögek és tulajdonságaik (érintőnégyszög, húrnégyszög) sokszögek, átlói, belső szögeinek összege. A kör és részei. A kör és az egyenes. Térbeli alakzatok: hasáb, henger, kúp, gúla, gömb, csonkagúla, csonkakúp Származtatásaik. Kerületszámítások, területszámítások, felszín és térfogatszámítások. Vektorok: fogalma, összegvektor, különbségvektor, szorzás skalárral, Skaláris szorzás. Vektor koordinátái, számolási koordinátákkal. Trigonometriai: szögfüggvények fogalma. Összefüggések a szögfüggvények között. Pythagoraszi öf., pótszögek közötti öf., reciprok öf., Szinusztétel, koszinusztétel. Koordinátageometria: pontok távolsága, szakasz felezőpontja, harmadolópontja És p/q arányú osztópontja. Egyenes egyenlete, egyenesek metszése. A kör egyenlete. A kör és egyenes kölcsönös helyzete V. Valószínűségszámítás, statisztika Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlop és kördiagramon. Gyakoriság fogalma, relatív gyakoriság. A biztos, lehetetlen, egymást kizáró, és komplementer események. Számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián) leggyakoribb Érték (módusz) A szórás fogalma, a valószínűség fogalma, kiszámítás módja, visszatevéses mintavétel.

55

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

15.3

Fizika Követelmények

Témakör 1. Mechanika

A dinamika törvényei

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése.

Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra .A rugalmas és a rugalmatlan ütközés. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. Az egykarú és a kétkarú emelő, az álló és a mozgócsigák, csigasorok, az ék és a lejtő működése.

Mozgások

A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. A négyzetes úttörvény. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

56

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A csúszási, a tapadási és a gördülési súrlódás viszonya. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. Hangszerek működése. Munka és energia

A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. A légköri nyomás, Toricelli kísérlete.

57

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése. Hőtágulás

Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Összefüggés a gázok állapotjelzői között.

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

p-V-diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell

A hőmozgás értelmezése. Az ideális gáz. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai kölcsönhaA hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. tások A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. Halmazállapot-változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

58

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik. A termodinamika II. főtétele

A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség Elektrosztatika

Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény ismerete.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az egyenáram

Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

59

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Magnetosztatika.

Egyenáram mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő. Az elektromágneses indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram

A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).

Elektromágneses hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.

60

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. A fény

Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, a dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete

Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.

Az atom szerkezete

Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotóeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős termé-

61

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete.

Az elektron kettős természete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömegenergia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem

A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

62

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A csillagászat elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: "az égi és földi mechanika egyesítése", a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

63

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

15.4

Angol nyelv

A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. Vizsgaszintek TÉMAKÖR Középszint 1. Személyes vonatkozások, család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

64

Emelt szint A család szerepe az egyén és a társadalom életében Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. viselkedésformák

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

A lakóhely és környéke fejlődésének problémái A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetőségei és problémái Iskolatípusok Saját iskolájának bemutatása és iskolarend(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi szer Magyarországon és munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága más országokAz iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai ban Hasonló esehagyományok mények és hagyományok külföldi iskolákban A munkavállaDiákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás lás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

65

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 6. Életmód

Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

66

Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az Internet szerepe, hatásai A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra Az idegenforgalom jelentősége A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

15.5

Ének-zene

Az adott tantárgyból a középszintű érettségi témakörei a 9-10. évfolyam kötelező tananyagára, valamint a 11. évfolyam művészetek moduljában elsajátított tananyagra épül, mely kiegészül a 12. évfolyam érettségire előkészítő tanórákon szerzett ismeretekkel. Ezen belül gyakorlati és elméleti témakörökre oszlik meg. Gyakorlati témakörök: a kottaolvasás a kottaírás a népdaléneklés a műzenei szemelvények énekhangon történő előadása kétszólamú művek előadása tanulótárs, vagy a tanár közreműködésével (esetleg könnyebb háromszólamú kórusművek előadása tanulótársakkal) Elméleti témakörök: a kottaismeret alapelemei: kulcsok, módosító jelek, előjegyzések, metrumok, ritmikai értékek, ábécés hangok, szolmizáció az alapvető (olasz nyelvű) kifejezések a kottában népzenei alapismeretek: stílus, hangkészlet, hangterjedelem, sorszerkezet, sorzárlat, előadásmód – parlando, rubato, tempo giusto a népdalgyűjtés Magyarországon a hangszerek ismerete, hangszeres formációk, a zenekar fejlődése az énekes műfajok a hangszeres műfajok a zenetörténeti korszakok általános jellemzése egyetemes zenetörténet Magyarország zenetörténete az egyetemes és a magyar zeneirodalom képviselői a zenei alapintézmények Magyarországon hazai és nemzetközi zenei társaságok, intézmények új zenei irányzatok a zenében

67

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

15.6

Informatika

1. Információs társadalom

TÉMAKÖRÖK

VIZSGASZINT Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értel1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános mezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket modellje (pl. telefon, TV, …). 1.1.2. Információs és kommuniIsmerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. kációs technológiák és Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőrendszerek szerverek segítségével. 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 2. Informatikai alapismeretek – hardver

1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

68

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 3. Informatikai alapismeretek – szoftver TÉMAKÖRÖK 2.1. Jelátalakítás és kódolás

VIZSGASZINT

2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiIsmerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különböség zőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítés2.1.3. Bináris számábrázolás sel digitalizálható. 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.

69

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TÉMAKÖRÖK 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

VIZSGASZINT

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

70

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 4. Szövegszerkesztés TÉMAKÖRÖK VIZSGASZINT 4.1. A szövegszerkesztő használata Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállí- Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, tása 4.1.3. A szövegszerkesztő menü- menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, rendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, levél, …) önállóan készíteni. mentése, nyomtatása Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, 4.2. Szövegszerkesztési alapok sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjaví- Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. tás Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szöveg4.2.2. Karakterformázás beosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. 4.2.3. Bekezdésformázás Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. 4.2.4. Felsorolás, számozás Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. 4.2.5. Tabulátorok használata Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élő4.2.6. Oldalformázás láb, lapszámozás, margók, …) 4.3. Szövegjavítási funkciók Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozga- Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon tás, törlés ilyet más dokumentumból is beilleszteni. 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasz- Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. tás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

71

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 5. Táblázatkezelés TÉMAKÖRÖK

VIZSGASZINT

A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

Adatok a táblázatokban

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat.

Adattípusok

Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.)

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.

Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartományformázások Cellák és tartományok másolása

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

72

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

TÉMAKÖRÖK

VIZSGASZINT

Táblázatok, szövegek, diagramok Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek Egyszerű táblázat készítése között. Formázási lehetőségek Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formáDiagramtípus kiválasztása, diag- zási lehetőségeket (tájolás, margó). ramok szerkesztése Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Problémamegoldás táblázatkezeTudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelőlővel vel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást Tantárgyi feladatok megoldása készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat A mindennapi életben előforduló alapján. problémák

73

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 6. Adatbáziskezelés TÉMAKÖRÖK

VIZSGASZINT

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfo- Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. galmai A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudkulcs jon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük 6.2. Az adatbázis-kezelő program végezhető műveletek. interaktív használata Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a 6.2.1. Adattípusok képernyőn megjeleníteni. 6.2.2. Adatbevitel, adatok módoTudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a sítása, törlése benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, adatokat kimenteni. karbantartása Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő 6.3.1. Lekérdezések, függvények rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. használata Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megje6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, lenítése szükséges. rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok

Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni.

6.4.1. Űrlapok használata

Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

6.4.2. Jelentések használata

74

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 7. Információs hálózati szolgáltatások TÉMAKÖRÖK

VIZSGASZINT Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait.

Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, 7.1. Kommunikáció az Interneten fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az 7.1.1. Elektronikus levelezési elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. rendszer használata Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek

Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni.

7.1.5. Távoli adatbázisok haszná- Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. lata Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. 7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Webszerkesztővel

Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

7.2.3. Formázási lehetőségek

75

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 8. Prezentáció és grafika TÉMAKÖRÖK 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 8.2. Grafika

VIZSGASZINT

Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállí- Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. tása 8.2.3. A program menürendszere Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzo- Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. lása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formá- Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. zása

15.7

Szakmai alapozó (informatikai alapismeretek)

Középszint A) kérdések témakörei: Az iskola a központi témakörökön belül saját hatáskörben határozza meg az adott évben érvényes konkrét tételeket. 1. A számítógép általános jellemzése. (Neumann-elvek. A digitális számítógép blokkvázlata. Mikroprocesszorok jellemzése, fejlődési tendenciák.) 2. Mágneses és optikai háttértárolók jellemzése. (hajlékony-, és merevlemezek, speciális eszközök, CD, CDRW, DVD, az írás-olvasás folyamata) 3. Beviteli és kiviteli perifériák jellemzése. (nyomtatók, plotter, billentyűzet, egér, szkenner, fényceruza, touch-screen, vonalkód olvasó) 4. Személyi számítógépek megjelenítőinek jellemzése (monitor, videokártyák) Multimédiás eszközök (mikrofon, hangszóró, hangkártya, EAX szabvány, MIDI) 5. Adatátvitel a processzor és a perifériák között (DMA, csatornák, buszok) Megszakítási rendszerek. 6. A belső tárak csoportosítása, jellemzése. A memóriagazdálkodás módszerei (fix, dinamikus, virtuális, memória diszk, tárkezelési alapelvek) 7. Operációs rendszerek fogalma, részei, feladatai. A DOS felépítése, indítása. Adat- és programvédelem. Archiválás fogalma. 8. Lemezkezelés (BOOT, ROOT, FAT, partíciós tábla) Kötegelt állományok használata (előny, hátrány, parancsok) 9. Kettes és tizenhatos számrendszer használata, konverziók, műveletek elvégzése. Fixés lebegőpontos számábrázolás, a kettes komplemens képzésének módszerei. 76

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 10. Kódok, kódrendszerek, ASCII tábla felépítése, használata. A matematikai logika alapműveletei, összetett logikai műveletek, logikai kapuk. Bináris összeadók és félösszeadók. 11. Hálózati operációs rendszerek. (kliens-szerver architektúra, szerverek csoportosítása) Hálózatok alapfogalmai, csoportosításuk. Hálózati topológiák. Az OSI és a TCP/IP modell legfontosabb jellemzői. 12. Vezetékes és vezeték nélküli adatátvitel, átviteli közegek. Az analóg és a digitális átvitel jellemzői. Kódolások. Modemek, soros és párhuzamos portok; Szinkron-, aszinkron adatátvitel. 13. Helyi hálózatok jellemzői. Hálózati munkakörnyezet kialakítása. Az Internet alapfogalmai. (felépítés, címzési rendszer). Internet szolgáltatások csoportosítása és megjelenési formái. Adatvédelmi szintek, jogok a hálózaton (A hálózatban és a fájlrendszerben) 14. Adatok a számítógépen. Adattípusok (numerikus, karakteres, logikai); Ábrázolásuk alapjai; Műveletek az adatokkal, operátorok. Alapvető be- és kimeneti utasítások, formázott be és kivitel. Írás a képernyőre és nyomtatóra. Olvasás a billentyűzetről 15. Változók és konstansok. (Deklarálás-; Érvényességi kör; Skalárok, tömbök, rekordok) Eljárások és függvények. (Fogalom; Deklarálás, definiálás; Hívás; Paraméterezés /Aktuális és formális paraméterek, az átadás módjai/) 16. Programozási alapfogalmak. Program, programtervezés. Strukturált és moduláris programozás. Programvezérlési szerkezetek fajtái és megvalósításuk. Algoritmus-leíró eszközök. (szekvencia, szelekciók, iterációk,) 17. Az adatbázis fogalma; Adatbázis szerkezetek. (hierarchikus, hálós, relációs) Adattáblák (vagy adatbázis) megnyitása, használatba vétele; Kapcsolatok létrehozása adattáblák között. 18. Adatok bevitele és módosítása (Bevitel billentyűzetről és adatellenőrzés; Bevitel másik adatfájl(ok)-ból; Rögzített adatok módosítása) Kiválasztott adatok megjelenítése. (Válogatás egy adattábla adataiból; Sorok ill. oszlopok leválogatása) 19. Keresés az adatbázisban. (A Keresés fogalma; Keresési technikák /Rendezett ill. rendezetlen adatok között/; Megvalósítások Számítások adattáblákkal. (Adatok összegzése; Adatok átlagolása; Rekordok (sorok) számlálása)

Nézetek (view) az adatbázisban. (A nézet fogalma, felhasználása) 20. Listák készítése. (szempontjai: tartalom, szerkezet; megvalósítás) Adatok konvertálása; Adatok importálása és exportálása más formátumba; Adatok "közvetlen" átvitele más alkalmazásokba (Szövegszerkesztő, táblázatkezelő) „B” kérdések témakörei: (Az adott témakörökön belül a konkrét kérdéseket, illetve feladatokat az iskola állítja össze a rendelkezésére álló számítástechnikai környezet függvényében.) 1. Szövegszerkesztők feladatai, szöveg és formázási egységek, alapműveletek, vágólap. Karakter és bekezdésformázás, tabulálás. Felsorolás és bekezdésszámozás, többszintű listák. 2. Szakaszformázás, oldalbeállítás, hasábok. Körlevél készítés bemutatása, szűrőfeltételek beállítása. 3. Táblázatok létrehozása, módosítása szövegszerkesztővel. Formázások. Stílusok típusai, jellemzői, használatuk. Tartalomjegyzék készítés. 4. Táblázatkezelők jellemzői, munkalap felépítése, alapfogalmak, cellatípusok. 77

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 5. Képletek használata, cellacímzési módok, tartományok. Diagramkészítés lépései, típusai. 6. Függvények csoportosítása, példán keresztül történő bemutatása. 7. A táblázat, mint adatbázis. Szűrők használata. 8. Képek grafikai jellemzőinek módosítása. 9. Egy prezentáció felépítése, készítésének lépései. 10. Prezentáció-készítő program, mint diagramkészítő. 11. Tömörítési technikák. Tömörítő programok. 12. Lemezkarbantartó programok az operációs rendszerben. 13. Az adott operációs rendszer munkakörnyezetének beállítási lehetőségei. 14. A hálózat indítási folyamatának bemutatása (szerver és munkaállomás oldalról). 15. Rendszer információk lekérdezése. 16. Adatállományok használata a hálózati környezetben. 17. Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés). 18. Információ keresése az Interneten. 19. Weblap készítési ismeretek. 20. Vírusok elleni védelem.

78

1. Hardver alapismeretek TÉMÁK 1.1.

A számítógépek felépítése

1.2.

Funkcionális egységek

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Ismerje, hogy más elven működő számítógépek is vannak. (Pl. analóg) Ismerje az alapvető hardver elemek feladatait és legfontosabb tulajdonságait. (Ház, tápegység, alaplap /processzor, memória, buszrendszer, integrált szolgáltatások/, háttértárak, optikai meghajtók, videó vezérlő /videokártya/, audió vezérlő /hangkártya/, hálózati csatoló /NIC/, modem, monitor, nyomtatók, digitalizáló eszközök) Ismerje és tudja felsorolni egy minimális számítógépes konfiguráció összeállításához szükséges eszközöket, szerszámokat, szabályokat. Ismerje a nagykapacitású tárolóeszközöket. Ismerje a nagykapacitású tárolóeszközök előnyös és hátrányos tulajdonságait.

Értse és indokolja egy számítógépes konfiguráció összeállításához szükséges hardver elemek, eszközök kiválasztásának szempontjait. Értse a nagykapacitású tárolóeszközök működése között levő elvi különbségeket.

2. Szoftver alapismeretek TÉMÁK 2.1.

A rendszer előkészítése

VIZSGASZINTEK Középszint -

2.2.

Programok telepítése

-

Emelt szint

Ismerje a partíciók jelentőségét, fajtáit és kialakításuk módját Ismerje a formázás szerepét és fajtáit. Ismerje a tanult operációs rendszer fájlrendszerének legfontosabb jellemzőit. Ismerje a szoftver fogalmát és fajtáit. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Ismerje az adatvédelmi törvények előírásait. Értse a szoftverek felhasználói jogosultság szerinti

79

-

-

Elemezze, hasonlítsa össze egy adott operációs rendszernél az alkalmazható fájlrendszereket. Ismerje a partíciómenedzser program feladatait. Értse egy gépen több operációs rendszer használatának feltételeit. Értse és ismerje egy operációs rendszer telepítésének a feltételeit.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

2.3.

Operációs rendszer használata

-

-

2.4.

Állományok kezelése

-

2.5.

Segédprogramok használata

-

Emelt szint

csoportosítását és jellemzését (freeware, shareware, kereskedelmi) Ismerje a korszerű telepítő programok jellemzőit. Értse egy szoftver telepítésének menetét (előkészítés, végrehajtás, utómunkálatok). Alkalmazza a használt operációs rendszerben az alapvető katalóguskezelési műveleteket. (Könyvtárszerkezet kialakítás, másolás, átnevezés, törlés, tulajdonságok módosítása) Ismerje az adott operációs rendszer memóriakezelésének alapjait. (Működési feltételek) Értse az adott operációs rendszer betöltési folyamatát. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Alkalmazza a munkafelület módosítási lehetőségeit. (dátum, idő, hangerő, elhelyezés, stb.) Alkalmazza az operációs rendszer területi beállításait. (pénznem, számforma, dátumforma stb.) Alkalmazza a grafikus felület testre-szabását. (képernyővédő, felbontás, megjelenítési stílus stb.) Ismerje az elvégzendő műveleteket, amelyek a tanult operációs rendszer meghibásodásakor a hiba elhárításához szükségesek. Alkalmazza a katalógusok és az állományok jellemzőit (attribútumok) Alkalmazza az állománykezelő parancsokat Alkalmazza az állományok különböző ismérvek szerinti keresésének lehetőségeit. Értse a tömörítés lényegét. Értse a veszteséges és a veszteség nélküli tömörítések sajátosságait. Ismerje a veszteséges és a veszteség nélküli tömörítések alkalmazási területeit. Értse az archiválás és adatvédelem szükségességét és megoldási módjait.

80

-

Ismerje egy gépen két operációs rendszer telepítésének feltételeit.

-

Értse, hogy két operációs rendszer megléte esetén hogyan lehet bármelyik operációs rendszerből ugyanazokat az adatokat elérni.

-

Elemezzen egy veszteséges tömörítéses alkalmazást. Értékelje a veszteséges és a veszteség nélküli tömörítések előnyös és hátrányos tulajdonságait, valamint azok alkalmazási feltételeit.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint -

Emelt szint

Értse az archiválás és a frissítő archiválás közötti különbségeket. Elemezze a lemez karbantartások szükségességét és megoldási módjait. Értse a lemezkarbantartás rendszerességét és szükségességét. Értse a vírusok leggyakoribb támadási módjait. Alkalmazza a vírusok elleni védekezések lehetőségeit.

3. Szövegszerkesztés TÉMÁK Szövegszerkesztő használata

Grafikai kiegészítő ismeretek

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

Alkalmazzon egy szövegszerkesztőt. Alkalmazza a karakter-, bekezdés-, és oldalformázásokat, valamint a tabulátor beállításokat. Alkalmazza a szövegbe különböző objektumok csatolását, vagy beillesztését. Alkalmazza az élőfejet, élőlábat, és a tartalomjegyzék generálást. Alkalmazza a helyesírás ellenőrzőt-, automatikus elválasztást. Alkalmazza az oldal-, szakasz- és hasáb szövegelemek különböző tulajdonságainak beállítását. Alkalmazza a körlevél szolgáltatást különböző forrásból származó adatok- és törzsdokumentumok felhasználásával. Értse a vektoros és a pixeles grafikák jellemzőit. Alkalmazza a grafikák szövegbe illesztését. Ismerjen alapvető kép-manipulációs eljárásokat.(Forgatás, nagyítás, kicsinyítés, kivágás, fényerő-, 81

Alkalmazzon saját stílusokat. Alkalmazza a körlevél adatbázisát különböző méretű borítékok és szabványos címkék nyomtatásához. Alkalmazza az űrlap készítés szolgáltatásait.

Ismerje egy képszerkesztő program fontosabb szolgáltatásait

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

kontraszt módosítás.) 4. Táblázatkezelés TÉMÁK Táblázatkezelő program kezelése

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje a különböző adattípusokat; az adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cellahivatkozások különböző lehetőségeit. Alkalmazza egyszerű gyakorlati feladatok kapcsán a konstansokat, hivatkozásokat, függvényeket. Ismerje a célérték keresést. Ismerje a kimutatás készítést. Ismerje a szűrők használatát. (autoszűrő, irányított szűrő) Alkalmazza az elkészült táblázatokon a formázási előírásokat Alkalmazza az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázásokat (tájolás, margó) Értse összetett diagramok készítését és nyomtatását.

82

Emelt szint Értse a bonyolultabb (egymásba ágyazott, több paraméteres, különböző kategóriájú) függvények használatát. Ismerje a HTML formátumban történő mentést.

5. Informatikai alapismeretek TÉMÁK Számábrázolás, számrendszerek

Kódolás

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje a bináris, decimális és hexadecimális számrendszereket. Ismerje az aritmetikai és logikai műveletek végrehajtását kettes számrendszerben. Ismerje a fix- és lebegőpontos ábrázolás sajátosságait. Ismerje a kód-, kódolás fogalmát. Ismerje a binárisan kódolt decimális számábrázolást. Ismerjen különböző kódolási módszereket. Ismerje a hibafelismerő és a hibajavító kódolást.

Emelt szint Értse a számítógépes számábrázolásból adódó hibákat.

Értsen legalább kétféle hibafelismerő és/vagy javító kódot. Elemezze egy hibajavító módszerrel az egy bites hiba javítását.

6. Hálózati ismeretek TÉMÁK Hálózati alapok

VIZSGASZINTEK Középszint Ismerje a lokális hálózatok építőelemeit, és legfontosabb tulajdonságaikat. (szerver, munkaállomás, NIC, repeater, HUB, switch) Ismerje a leggyakrabban használt fizikai közegeket, tulajdonságaikat. (koaxiális, UTP, optikai kábelek) (A rendelkezésre álló eszközök közül történő kiválasztással) Ismerje a topológia, a protokoll, a hálózati struktúra és architektúra, a sávszélesség fogalmát. Ismerje a helyi hálózatok topológiájának legfontosabb megvalósítási módjait. (csillag, gyűrű, sín) Ismerje a legfontosabb LAN hálózati szabványok konkrét megvalósításait. Ismerjen fel egy IP címzést. Ismerje a jelismétlő, a HUB és a kapcsoló eszközök 83

Emelt szint Értse (az adott hálózati környezetben) a kliens oldali operációs rendszer beállítását, konfigurálását. Értse a kliens oldali operációs rendszer komponenseinek a frissítését, a javító csomagok installálását. Értse az egyenrangú hálózat kialakítását. Ismerje a modemes kapcsolat megvalósítását. Értse a különböző hálózati topológiákat. Ismerje az ISO/OSI és a TCP/IP modellek alapvető sajátosságait.

funkcióját. Ismerje a modemes kapcsolat megvalósítását. Ismerje a tanult hálózati környezetben a kliens oldali operációs rendszer beállítását, konfigurálását. Ismerje a kliens oldali operációs rendszer komponenseinek a frissítését, a javító csomagok installálását. Ismerje az OSI és a TCP/IP modellek alap összefüggéseit (rétegek és feladatok - részletezés nélkül) Bejelentkezési környezet

Ismerje a hálózati felhasználók rendszerét. Ismerje a felhasználói profilokat. Ismerje saját hálózati környezetében a felhasználói adatbázis jellemzőit. Ismerje a felhasználói profil kialakításának fontosabb elemeit, eszközeit a saját környezetben. Ismerje a megfelelő felhasználói jelszó megválasztását. Hálózati operációs rendszer haszná- Ismerje a biztonsági hierarchiát. lata (azonosító, jelszó, jogosultságok) Ismerje a hálózati tárolás sajátosságait. (Hálózati meghajtók megosztott használata jogokkal.) Ismerje a jogok, a jogosultsági szintek, az öröklődés és az effektív jog fogalmakat. Ismerje a nyomtatási sor fogalmát és használatát. Ismerje a hálózatban használt adatállományok, mappák legfontosabb attribútumait. Kommunikáció a hálózaton Ismerje részletesen a hálózati levelezés lehetőségeit (több személynek küldés, fájlok csatolása, idézetek a válaszban, címjegyzék, stb.) Ismerje a levelezés veszélyeit. (vírusos, túlságosan nagy, kéretlen stb. levelek) Ismerje a Web lap jellemzőit.

84

Értse a felhasználói profil létrehozásának az elemeit.

Értse a hálózati és az egyedi gépek adatállományainak az attribútumait. Ismerje az adott hálózati környezet segédprogramjait.

7. Programozási alapismeretek VIZSGASZINTEK Középszint A feladatmegoldás lépései, módsze- Ismerje a hagyományos programozás lépéseit. rei (feladat meghatározása; Specifikációk, változók és típusok, a kiinduló és a végső állapot rögzítése; algoritmus készítése és rögzítése valamilyen módszerrel; kódolás; tesztelés, hibakeresés javítás; hatékonyság vizsgálat; dokumentálás.) Ismerje a fordítás és szerkesztés folyamatát. Ismerje a strukturált programozás alapelveit. Algoritmusok Ismerjen az algoritmus-leíró eszközöket. (mondatszerű leírás, folyamatábra, struktogram) Értse programok tervezéséhez az algoritmus leíró eszközök használatát. Ismerje a rekurzió fogalmát. A programkészítés környezete Ismerje a programkönyvtárak szerepét. TÉMÁK

Programnyelv ismerete

Emelt szint

Alkalmazza az algoritmus leíró eszközöket programok tervezéséhez. Alkalmazza szövegesen megfogalmazott feladat megoldásához valamelyik algoritmus-leíró eszközt. Ismerje a programelemzést. Értse a program használójával kultúráltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt. Ismerje a programkód és programnyelv fogalmát. Értse a rekord, sor és lista adatszerkezeteket. Ismerje a kódolás és a forrásprogram fogalmát. Értse az állományok definiálását. Ismerje a programnyelvek generációit, típusait. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket (rekord Alkalmazza az alapvető programszerkezeteket a tanult elemének kiválasztása a nevével, halmazműveletek, programozási nyelven. (szekvencia, elágazás, ciklus) szekvenciális és direkt állományokra alkalmazható Ismerje az utasítás, az adatok, a függvények, az eljárá- műveletek) sok fogalmát, célját a tanult programnyelvi környezet- Értse a külső programmodulok beépítését. ben. Ismerje az adattípusok osztályozását. Alkalmazza az elemi adattípusokat. (egész számok típusa, valós számok, logikai adattípus, karaktertípus, mutató típus, felsorolás típus) Értse a változók élettartamának és érvényességi körének fogalmát. Ismerje a fontosabb alapfüggvényeket, a paraméterátadás alapjait és a hívási szabályokat. 85

TÉMÁK

Programozási tételek

Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság

Az objektumorientált programozás alapjai

VIZSGASZINTEK Középszint Értse az összetett adatszerkezetek használatát. (szöveg és tömb) Ismerje a verem, a sor és a lista struktúrákat. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket (Numerikus, logikai, karakter- és szövegműveletek, tömbből elem kiválasztása az indexével.) Ismerje a strukturált feladatmegoldást Értse a legfontosabb programozási tételeket: (összegzés, eldöntés, szekvenciális keresések, kiválasztás, szélsőérték kiválasztás, megszámlálás, metszetképzés, belső rendezések, egyesítés, szétválogatás, kiválogatás, összefuttatás) Ismerje valamely algoritmus leíró nyelven a kiválasztott algoritmus leírását. Értse a programok előfeltételének és utófeltételének fogalmát. Értse a szükséges változók kiválasztását és a programban történő szabatosan megfogalmazását. Ismerje a tesztelés szerepét és alapelveit. Értse a hibás működés kiszűrésére alkalmas mintaadatokat. Értse a nyomkövetéssel történő programtesztelést. Értse a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Ismerje a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumok fogalmát.

Emelt szint

Alkalmazza a struktúrált feladatmegoldást a tanult programnyelven. Ismerjen rekurziót bemutató algoritmust.

Alkalmazza a hibás működés kiszűrésére alkalmas minta-adatokat. Ismerje a hatékonyságvizsgálatok szempontjait. Ismerje az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Ismerje az adatmező, a metódus és az osztály fogalmát és jelentőségét. Értse az objektumokhoz kapcsolódó metódusokat. Ismerje a függvényt, és az eljárást. Ismerje az objektumok általános felépítését, kialakításuk elvét, tartalmát, az öröklődés fogalmát. Ismerje az objektumok azonosítását, a jellemző közös

86

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint tulajdonságokat kiemelését, kapcsolatok kialakítását. Ismerje a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális komponensek fogalmát, főbb típusait. Ismerje az eseményvezérlést.

8. Adatbázis kezelés VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A relációs adatbázis-kezelés alapfo- Értse a relációs adatbázis fogalmát. galmai Értse a rekord, a mező és a kulcs fogalmakat. Ismerje az adattábla és a kulcs kapcsolatát. Ismerje a kulcsmező kiválasztását. Ismerjen egy adatbázis modell leírást. Adatbázis-kezelő használata Ismerje az adatbázis kezelő programok általános jellemzőit. Ismerje az adatbázis kezelőben használatos mező típusokat és jellemzőiket. Ismerje az adatbázis kezelő által használt állományok típusait. Legyen képes új adattábla létrehozására (mezők helyes kiválasztása, kulcsmező meghatározása, tábla feltöltése, elmentése) Ismerje és értse a fizikai és logikai állomány-rendezés közötti különbséget, az adatbázisban való adatkeresés célját, és módszereit. Ismerje az adattábla szűrését és a lekérdező állomány létrehozását. Ismerje az adattáblák módosítási lehetőségeit az adott környezetben.. Adatbázis elmélet Ismerje a relációs adatmodell megalkotására használatos normál formákat. (1NF, 2NF, 3NF) Ismerje a táblák közötti kapcsolatokat. (1:1; 1:N; N:M) TÉMÁK

87

TÉMÁK Adatbázis használat

SQL nyelv használata

VIZSGASZINTEK Középszint Értse az adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordok megjelenítését. (Egy vagy több táblából egyszerre.) Értse egy lekérdezéshez a megfelelő mezők kiválasztását. Értse az adattáblák nyomtatását. Ismerje adott jelentésformák kialakítását és nyomtatását. Ismerje az SQL nyelv elemeit. Értse az SQL programnyelv szükségességét, célját, működési elvét. Értse a lekérdező SQL-mondat felépítését, az adatdefiníció és az adatmanipuláció lényegét. Értse az adatrekord pozícionálást. Ismerje a záradékok, csoportképzők megfogalmazását. Ismerje az adatbeviteli űrlap tervezését, az űrlapon vezérlők elhelyezését.

88

Emelt szint Értse egy szövegesen megfogalmazott igénynek megfelelő jelentés megtervezését és elkészítését. Legyen képes adott szövegnek megfelelő jelentést megtervezni.

Értse az adatbázis lekérdezési feladatok programozását Értse a csoportosított keresés, szűrést. Ismerje a nagy adatbázisok kezelésének problémáit. (sok adat, sok felhasználó)

15.8

Történelem

Az ókor és kultúrája

A középkor

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ: a világvallások elterjedése. A középkori városok. egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A jogfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. Szellemi, társadalmi és politika A nagy földrajz fölfedezések és következményei. változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Magyarország és Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakaBirodalom dása. Az Erdélyi fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi –szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a nemzetál- A francia polgári politikai irányzatai, az Emberi és lamok és az imperializmus kora Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása , a polgárosodás kibontakozása Magyarországon fő kérdései.

89

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Magyarország 1945-től a Rendszerváltozásig

A jelenkor.

A mai magyar társadalom és életmód

A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudomány és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatit. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák –Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege: jellemzői. A művelődési viszonyok és a életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege. Jellemzői. A rendszerváltás. A közép-európai régió jellemzői, távlati, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom: ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

Tartalmi szerkezet

90

A szóbeli témakörei: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad (problémaközpontú)témakör

15.9

2-4 tétel 2-4 tétel 2-4 tétel 2-4 tétel 2-4 tétel 2-4 tétel 2-4 tétel

Földrajz:

Témakör 1. Térképi ismeretek

Követelmények A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. A Kozmikus környezetünk. A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok

A levegőburok

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

91

A vízburok

A talaj

A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulások okai. 6. A világ változó társadalmigazdasági képe A világgazdaság

A gazdasági ágazatok

A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban külön92

böző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemzői vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus földrajzi tájak jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi, gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi. gazdasági alapjai, működésének jellemzői földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földré-

93

szek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi. gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

15.10 Biológia

Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya

Követelmények

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. Fizikai, kémiai alapismere- A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis tek biológiai jelentősége, feltételei. 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alko- A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. tóelemek: Elemek, ionok A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3ionok természetes előfordulásai. Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kap- Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolacsolata ta (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az 94

Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

endo- és exocitózis. Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.

A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, állatok Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típuelkülönülése sai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői. Szövetek, szervek, szervA növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós "újítárendszerek, testtájak sok" a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. 4. Az emberi szervezet Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentősége. Kültakaró A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.

95

A mozgás

A táplálkozás

A légzés

Az anyagszállítás

A kiválasztás

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távol-

96

ságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az emberi magatartás bio- Az öröklött és tanult magatartásformák lógiaipszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormoná- A hormonrendszer működésének lényege és szabályozális sa. működések A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rhösszeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Szaporodás és egyedfejlődés A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi

97

beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogal(élőhelytípusok) ma. Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyama- A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. tok Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és természetvé- A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. delem A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és "alternatív" energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.

98

A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Populációgenetika és evolú- Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a ciós folyamatok szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

15.11 Kémia

Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok

Molekulák és összetett ionok

Halmazok

Követelmények Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése külön-

99

böző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). Protonátmenettel járó reak- A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelciók mezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, reakciók oxidációsszám-változás). A kémiai reakciók és az A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata elektromos energia kölcsön- (galvánelem, elektrolizáló cella működése). hatása A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és szerkezete (az atom-, a reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek molekula- és a halmazalapján.

100

szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. A megismert elemek előfordulásának formái.

Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari laboratóriumi és ipari előállí- előállításának elvi alapjai és módjai. tása Az elemek és szervetlen Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia vegyületek legfontosabb környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyülefelhasználásai teket. Az elemek és vegyületek Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani jelentősége hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szer- A szerves anyag fogalma. kezete és csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. 101

Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekulatulajdonságai és halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémi- A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a ai sajátosságai funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek elő- A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. fordulása A szerves vegyületek jelen- A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, tősége élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek labo- Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, ratóriumi és ipari előállítása laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Oldatok, elegyek (százalé- Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjákos összetételek, koncentrá- nak alkalmazása egyszerűbb feladatokban. ció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyen- A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele lettel kapcsolatos számítások közötti kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Kémiai egyensúly, pHAz egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidrszámítás oxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása. 102

16. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, TÉRÍTÉSMENTESEN BIZTOSÍTOTT TANKÖNYVEK BIZTOSÍTÁSA A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, valamint a 2001. évi XXXVII. törvény alapján és annak keretei között az alábbiak szerint megvalósítani az iskolai tankönyv ellátást. A munkaközösségek vezetői a hivatalos tankönyvjegyzékek (új belépők és kifutó képzések) segítségével meghatározzák a szükséges könyveket, annak figyelembe vételével, hogy a fenntartó által biztosított egy főre jutó normatíva értékét a tankönyvcsomag ára nem haladhatja meg. A beszerzési ár tekintetében a diákönkormányzat és a szülői szervezet állást foglal. Szükség esetén olcsóbb másik könyvet javasol. Az egyeztetés után az iskola rendelkezésére bocsátott informatikai rendszeren keresztül az igazgató által kijelölt tankönyv felelős(ök) személyenkénti bontásban megrendelik a tankönyveket. A tankönyvek vásárlása az első tanítási nap előtti héten, illetve után, az osztályfőnökök vezetésével az iskolában történik. A diákönkormányzat a végzős tanulók tankönyveiből, előre meghirdetett időpontban börzét rendezhet. A Rendelet 23. § (1) Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. (3) A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

103

(4) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. (5) Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (6) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. (7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (8) Az iskola igazgatója a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. (9) Az iskola – a (7) bekezdésben meghatározott ideig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

17.

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA

17.1 ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER (AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, RENDSZERESSÉGE) A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. 17.2 AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI 17.2.1 Ellenőrzés

Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. Iskolánkban a belső ellenőrzést és a hozzá kapcsolódó méréseket végezhetik:    

igazgató igazgatóhelyettesek gyakorlatioktatás-vezető munkaközösség-vezetők

104

 

az iskola pedagógusai külső szaktanácsadók és szakértők Ellenőrizhetik:



tanulókat Az ellenőrzés történhet:

  

a tanév rendjéhez kötődően ( tanévkezdés, félévi értékelés, tanévzárás) a tevékenység befejezésekor (kimenet szabályozás) tevékenység közben (folyamatellenőrzés) Ellenőrizhető területek A tanulók iskolai munkáján belül:

    

a helyi tantervben előírt követelmények teljesítését, tanórai tevékenység, aktivitás kijelölt otthoni feladatok ellenőrzése az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységet, a tanuló magatartását, viselkedését, fegyelmezettségét

    

Az ellenőrzés módja tanulók esetében szóbeli feleltetés írásbeli ellenőrzések (munkalap, feladatlap, tesztlap, röpdolgozat, stb.) írásbeli ellenőrzés (nagydolgozat) folyamatos megfigyelés beszámoltatás

Megjegyzés: Az adott tanévre szóló ellenőrzési tervet évenként készítjük el. Az éves ellenőrzési terv az éves munkaterv mellékletét képezi. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 17.2.2 Mérés

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alábbi meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: A tanulók körében: A tanulók személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: Szociometriai vizsgálat 9. és 12. évfolyamon (évente) Felelősök: osztályfőnökök Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel 10. és 11. évfolyamon (kétévente) Felelősök: osztályfőnökök, igazgató A tanulók neveltségi szintjének mérése (kétévente) Felelősök: osztályfőnökök, igazgató A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően összegező mérés 105

Felelősök: szaktanárok Félévi és év végi átfogó mérések Felelősök: munkaközösség-vezetők, szaktanárok 17.3 VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK 17.3.1 Értékelés

Az értékelés az ellenőrzés tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja: a végzett munka során adódó eredmények számbavétele, összevetése a pedagógiai programunkban megfogalmazott célkitűzésekkel. Az értékelés alapvető feladata: a pedagógiai tevékenység helyességének megerősítése, vagy a hiányosságok és a hibák feltárása. Az értékelést végezhetik:

Értékelhetik:

tanár

tanulókat

Az értékelés területei:    

elemző értékelés, a további feladatok ismertetése a tanulók teljesítményének értékelése a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelés a tanulók neveltségi szintjének értékelése A belső értékelés formái lehetnek:

     

beszámolók minősítés csoportos értékelés kérdőíves formában minőségi értékelés mennyiségi értékelés, szemrevételezés (megítélés, becslés, mérés) Az értékelés célja lehet:

       

a kitűzött célok feladatok teljesítésére való ösztönzés a munkavégzés hatékonyságának javítása problémák, eredmények feltárása a továbbfejlesztés lehetőségeinek megbeszélése a tanórán kívüli foglalkozások színvonalának emelése a tanórai munka hatékonyságának növelése a határidők pontos betartása a tanár-diák pozitív viszony erősítése

17.3.2. A tanulók értékelése, az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya:

A tanulók értékeléséhez kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását.

106

Az értékelés során megtartjuk az öt fokozatú osztályozási skálát. A tanév során osztályzatokkal, félévkor és tanév végén érdemjegyekkel értékelünk. Az érdemjegyek nem egyszerű matematikai átlagolással kerülnek megállapításra. Az írásbeli számonkérés (nagydolgozat): Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem tantárgyakból évente három, az emelt szinten tanított idegen nyelvből négy dolgozatot kell írni minden szaközépiskolai évfolyamon. A szakközépiskolai szakmai orientációs tárgyakból és a szakmai alapozó tárgyakból és az OKJ vizsga fő tárgyaiból évente 2 dolgozat íratható. Írásbeli számonkérés – a munkaközösség egyetértésével – más tárgyból is előírható, ha ezek számát és időpontját a következő bekezdés szerint ismertetik a tanulókkal. A szakiskolai képzésben minden tárgyból félévente maximum egy dolgozat íratható. A hangsúly a gyakorlati képzésen van. A szakmai gyakorlati tantárgyak esetén félévente legalább 2-3 osztályzatot kell minden tanulónak kapnia. A dolgozatok várható időpontját a tanévi munkatervben rögzíteni kell, a tanulókkal az első szülői értekezletig ismertetni-, és legalább egy héttel az esedékesség előtt figyelmeztetni kell. Egy tanítási napon két dolgozatnál több nem íratható. Nem megengedett segédeszköz használata esetén elégtelen osztályzat adható. A nem megengedett segédeszköz használata az érettségi szabályzatban meghatározott módon utólag is megállapítható, más esetben azonban csak az írásbeli munka során. Az írásbeli dolgozatokat a megírásuktól számítva legkésőbb 10 tanítási napon belül ki kell javítani és az eredményét a tanulókkal ismertetni kell. (Kivéve a tanár igazolt távollétét, pl.: betegség) Amennyiben ez nem történik meg, a diák választhat, hogy a későn javított – vagy az eredményt későn közölt – dolgozat eredményét elfogadja, vagy egy kijelölt időpontban új dolgozatot ír. Az újonnan megírt dolgozat feladatai nem lehetnek nehezebbek és más típusúak, mint az eredeti dolgozat feladatai. Vita esetén az igazgatóhelyettes – szükség esetén másik szaktanár bevonásával dönt. Az írásbeli dolgozatokat az iskolavezetés számára hozzáférhető helyen – a tanáriban – kell tárolni. A dolgozatokat elsősorban a tanuló, külön kérésre a szülő, megtekintheti. Ha a tanuló az írásbeli dolgozatok 50%-át nem írja meg, osztályozó vizsgára utasítható. A meg nem írt dolgozatok pótlására – esetenként – egy-egy alkalmat kell biztosítani. Ennek időpontját a tanulóval, tanulókkal egyeztetni kell. A kisérettségit leszámítva minden egyéb számonkérési forma (beleértve a röpdolgozatot is) nem számít írásbeli dolgozatnak és a naplóba egy jegyként kerül be. Az írásbeli munkára kapott osztályzatok a naplóba piros színnel kell beírni és duplán kell figyelembe venni. Házi feladat-, és az órai munkát lehetetlenné tevő felszerelés hiánya miatt naponta – tantárgyanként - egy elégtelen érdemjegy adható. Ha a tanár a tanév elején, vagy tanév közben előírta, az órákon a jegyzetelés kötelező. Elvárható, hogy tantárgyanként egy-egy különálló – a tantárgy sajátosságainak megfelelő – füzet álljon rendelkezésre. A 10. évfolyamon az első két „rendes” év anyagából – a felsorolt tárgyak közül kijelölt két tantárgyból - kisérettségi vizsgát kell tenni. Időpontját az első szülői értekezletig nyilvánosságra kell hozni. A vizsgák formája és szerkezete megegyezik az érettségi vizsgáéval. Magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelv és történelemből az írásbeli és szóbeli eredményét 2-2 piros jeggyel kell a naplóba bejegyezni. (4 jegy) A matematika írásbeli háromszoros érdemjeggyel értékelendő, szóbeli javítási lehetőséggel.

107

Ha a tanuló(k) előrehozott érettségi vizsgát tesznek az adott tanévben, a kisérettségi időpontját úgy kell meghatározni, hogy az érettségire történő felkészülést ne nehezítse meg. Próbaérettségi dolgozat az utolsó évben íratható. Ennek felépítése megegyezik az adott tárgy érettségi dolgozatéval. A szerzett jegy háromszor kerül a naplóba piros színnel. Az írásbeli próbaérettségi és kisérettségi dolgozat tanítási órán is megíratható, ha elegendő időt szánnak rá. Ezen a napon a tanulókat az egyéb számonkérés alól mentesíteni kell. A havi jegyek beírásának határideje a jegy megszerzését követő hónap 10-e, 14 óra. A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az elektronikus osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjében is feltüntetni. Amennyiben a tanuló ellenőrzője hiányzik, a hiányt az elektronikus osztálynaplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 órás tantárgyakból minimum félévente kettő-, a 2 és 3 órás tantárgyakból félévenként minimum a heti óraszámnak megfelelő-, a heti 4 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente minimum négy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Az osztályzatokat félévente időben egyenletesen elosztva kell adni. Ha az érdemjegyek száma a tanár hibájából nem elégséges, fegyelmi felelősségre vonható. A félévi és az év végi érdemjegy megállapításánál az átlagolás az irányadó, de figyelembe vehető a jegyek tendenciája. Súlyozásuk már értékelve lett a jegyek többszöri beírásával. Ha az adott tantárgyat az adott tanévben emelt-, és közép szinten is tanulják a tanulók, az emelt szintű felkészítés és a normál oktatás közben mutatott tudás alapján külön-külön értékelik a tanulókat, a végső érdemjegy az adott tantárgyból a két jegy átlaga, 50 századtól felfelé kerekítve. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök értékelik a tanulók körében végzett mérések alapján. (ld. mérések) Az értékelésnek tartalmaznia kell:  Milyen változások történtek?  Milyen új problémák keletkeztek?  Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Megjegyzés: Iskolánk értékelési rendszerét az ellenőrzési tervhez hasonlóan mindig az adott tanévre évente megtervezzük, mely az éves munkaterv mellékletét képezi. 17.3.3. Az otthoni és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai:

Az otthoni és a tanulószobai felkészüléshez adható írásbeli és/vagy szóbeli feladatok időigénye tantárgyanként, hétköznapokon ne haladja meg a 30-40 percet. Hétvégén és 3-4 napos ünnepeken, tantárgyanként az 1-2 órát. A téli-őszi-tavaszi szünetekre tantárgyanként 4-5 órás feladatok, vagy hosszabb memoriterek is adhatók. A nyári szünetre az esetleges javító-pótló, különbözeti és más vizsgákra történő felkészülés juthat, valamint magyar nyelv és irodalomból 2-3 irodalmi mű olvasása és feldolgozása.

108

18.

A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA

18.1 AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS ALAPELVEI A tanulók magatartását kizárólag az iskolai (iskolán belüli és kívüli) foglalkozásokon nyújtott magaviselet, igazolatlan hiányzások száma, és közösségért kifejtett tevékenysége alapján lehet értékelni. A házirend tartalmazza az igazolatlan hiányzás minősített eseteit (óraszámok), amelyek automatikusan rosszabb minősítést vonnak maguk után. Az értékelés az ellenőrzőben és a haladási naplóban található bejegyzések ellenőrzése, a szaktanárok és az osztályfőnök szóbeli minősítése, valamint az IDB állásfoglalása alapján lehetséges. Súlyos fegyelemsértés esetén a törvényben rögzített módon fegyelmi tárgyalást kell tartani, mely az ott rögzített jogkövetkezményekkel járhat. Az osztályfőnöki-, és igazgatói intő a házirendben rögzített magatartás minősítést vonja maga után. A tanuló szorgalmát és magatartását az osztályfőnök havonta, az érdekelt többi fél a félévi és év végi érdemjegyek kialakításakor értékeli. A magatartás és szorgalom érdemjegyeket a közoktatási törvényben szereplő négy fokozatú skálával, és az ott található megnevezésekkel értékeljük. A tanuló szorgalmát tanulmányi eredményei alapján kell meghatározni, képességeinek figyelembe vételével.

19.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A fizikai állapot mérésére a Nkt. 80.§ (1) bekezdése alapján az országos mérési feladatok keretében kerül sor. Időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Az, hogy az iskolából kikerült fiatalok minél jobb fizikai állapotúak legyenek, a következőképpen lehetséges; itt van lehetősége a testnevelőnek a beavatkozásra, - az egészséges életmód kialakítására - a fizikai erőnlét felmérésére - szakszerű irányításra a teljesítmény növelése érdekében Az egészséges életmód a fizikai, lelki egyensúly a rendszeres mozgás igényének a kialakítása mind a pedagógus feladata. Feladata még, hogy a meglévő felszereltséggel szervezett keretek között módot adni a testmozgásra.

109

A rendszeres spórolási lehetőség biztosításával érhetjük el, hogy fizikailag és szellemileg egészséges fiatalok kerüljenek ki az iskolából. A kampányszerű tömegsportnak is csak úgy van értelme, ha az egész évben rendszeres sportmozgást feltételez. A módszertan kidolgozáshoz két nagy csoportot vettem alapul: I. az aerob állóképesség fejlesztése II. az erő, az erő- állóképességének fejlesztése Ezt a két nagy csoportot az eddig elvégzett felmérések alapján alakítottam ki hiszen ezek elvégeztetésével adott a módszertan is. 19.1 AZ AEROB ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSRE LEGALKALMASABB ÉS LEGKÉZENFEKVŐBB LEHETŐSÉG A HOSSZÚ ÉS RÖVIDTÁVÚ FUTÁSOK. Iskolán kívüli lehetőségek: hegyi, erdei futások korosztálynak megfelelően elosztva a teljesítményt A rendszeresség és kor határozza meg - a kitartó hosszú távú futás mennyiségét - a rövidtávon való edzéseket, az intenzitást és a pihenés és újrateljesítések közötti időt. 19.2 AZ ERŐ, ERŐ- ÁLLÓKÉPESSÉG A képességfejlesztő gyakorlatok adják az alapot, aminél a tanulók kor és előképzettség alapján a testnevelés órákon már elsajátíthatnak ez alapul szolgál, hogy akár egyénileg otthon akár sportköri foglalkozások keretében fejleszthetnek, hiszen ezek a gyakorlatok a tanórák állandó jellegű gyakorlási anyagát képezik. Ezek tartalmazzák a mászásokat, függeszkedéseket, szereken. A sportjátékok- mivel mindegyike igényel egy bizonyos színvonalú fizikai képesség együttest a játék maga ugyanazokat a képességeket fejleszti is. Képességet fejleszteni játékkal csak akkor lehet, ha képesek vagyunk minél több fiatalt bevonni az aktív lendületes játékba. Tehát feladat játékosságot bevinni már az órákon az oktatási folyamatba, kiegészítő, előkészítő és oktató játékok alkalmazásával. Az előkészítő játékokat célszerűen lehet alkalmazni mindig a tanítandó, gyakorlandó anyagrészre specializálva. Ezeknek lényegesen egyszerűbbnek kell lennie a sportjátéknál jól kell előkészíteni és kiegészítenie azt. A mozgásé legyen a főszerep. Meg kell követelni az intenzív mozgást, hogy a megfelelő terhelést is megkapja a tanuló. A sportjátékok űzése lelkileg és szellemileg is kielégíti a fiatalt és ezzel az egészséges életmódra rendszeres sportolásra szoktatja.

19.3 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJAI Iskolánkban ezt a feladatot az Nkt. 27.§ (11) bekezdése előírásai alapján szervezzük

110

20.

A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

A szabadon választható tantárgyak az emelt szintű felkészítés órái, tantárgyanként + 2 tanítási órában. -

angol nyelv

-

matematika

-

biológia

-

fizika

-

földrajz

-

informatika

-

szakmai informatikai alapozó

A NYEK utáni 9-12. évfolyamon az angol nyelv emelt szintű oktatáson való részvétel kötelező. Az emelt szintű felkészítésre a tanulók az erre a célra rendszeresített jelentkezési lap kitöltésével jelentkeznek, melyet a szülő is aláír. Ennek határidejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A jelentkezési lap tartalmazza azon tanárok nevét is, akik várhatóan az adott tárgyat tanítani fogják. Ha a tanév elején tantervi, személyi, órarendi, stb. okok miatt nem a tanuló által megjelölt tanár tartja a megjelölt órát, a tanuló következmények nélkül kérheti jelentkezése törlését. A tanév során a jelentkezést csak indokolt esetben lehet megváltoztatni. A kérelemről az iskola igazgatója dönt, döntését határozatba foglalja.

21.

A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. 111

SZAKMAI PROGRAM

Iskolánkban a Petrik TISZK tagjaként az alábbi informatikai szakképzésekre folyik felkészítés, amelynek következtében tanulóink egy év időbeszámítással vehetnek részt a megjelölt OKJ-s képzésekben. Az 55-ös szintű képzések a vonatkozó jogszabályok megváltozása miatt már nem választható a TISZK keretein belül. Ezen szakmák oktatásának tanterveit a Petrik Szki. pedagógiai programja tartalmazza.

A 2013/2014- tanévben 9. vagy 9/Ny évfolyamon induló oktatás esetén a szakközépiskolai érettségi vizsgát követően az alábbi képzések közül lehet választani. A képzés egy év beszámítással egy tanév alatt végezhető el.

54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés 2/14. évfolyam 54 213 05 Szoftverfejlesztő szakképesítés 2/14. évfolyam

112

A 8. évfolyam elvégzését követően a 2013/2014. tanévben induló három éves szakiskolai képzésben az alábbi végzettséget lehet megszerezni.

Informatikai ágazat, szakiskolai képzés 9-11. évfolyam 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés A szakmai programot a mellékletek tartalmazzák. -

1-BlathyHelyiTantervInformatikaSzakkepzes_osszefoglalo.docx

-

4-BlathyHelyiTantervSzakkozepiskola_9-13InformatikaiRendszergazda.docx

-

5-BlathyHelyiTantervSzakkozepiskola9-13Szoftverfejleszto.docx

-

6-BlathyHelyiTantervSzakiskola9-11SzamitogepSzereloKarbantarto.docx

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről alapján 22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint – ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét – a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. A fenti rendelkezés alapján – az iskolán belül – a szakképző évfolyamon való továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a választott szaknak megfelelő szakmai érettségi vizsgát tegyen. Ezzel igazolja, hogy a szakképzési kerettanterv ismereteit elsajátította. Ha a jelentkezők száma meghaladja a férőhelyet, az érettségig tartó szakasz- és az érettségi vizsgaeredmények alapján kerülnek rangsorolásra a tanulók. A szakmai informatikai érettségivel rendelkező tanulók egy év időbeszámítással tanulhatnak. Iskolánk szakmai előképzettség nélküli tanulókat a szakképző évfolyamára – a szakiskolai képzés kivételével – nem fogad. Tv. 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a

113

kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – beszámítható. A Petrik TISZK-ben történő továbbtanulás feltételeit és a beszámítás módját a Petrik szakközépiskola szakmai programja tartalmazza.

114

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI A jóváhagyott pedagógiai programot az alábbi módokon hozzuk nyilvánosságra a székhelyen és a telephelyen.  Egy-egy példányát elhelyezzük az igazgatói irodában-,  Az igazgató helyettes irodájában-,  Az iskolatitkáriban-,  A tanáriban-,  A portán,  valamint letölthető formában az iskola hivatalos WEB helyén (http://www.blathy-bp.sulinet.hu) A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYA A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásának napjától, illetve 2013. szeptember 2-ától lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálatát hat évenként végre kell hajtani. Módosítására az elfogadására érvényes szabályokat kell alkalmazni. A módosításra az alábbiak tehetnek javaslatot: - a nevelőtestület legalább 40%-a, - az iskolavezetés bármely tagja, - a jogszabályban rögzített esetekben az iskolai diákönkormányzat legalább 75%-a A fenntartó bármikor elrendelheti a felülvizsgálatot. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI (JEGYZŐKÖNYVEK) Az iskola pedagógiai programja az alábbi testületek együttműködésével-, egyetértésével készült és azt a nevelőtestület elfogadta:

...................................... Tapa Pál nevelőtestület

............................................ dr. Szendi Veronika iskola-egészségügyi szolgálat

........................................ Kazup Dominik diákönkormányzat

........................................... Szakács Orsolya szülői szervezet

PH Budapest, 2013. március 31.

.............................................. Solymár László igazgató

115

Tartalomjegyzék A BLÁTHY OTTÓ TITUSZ INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ................................ 1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................................................................. 1 BEVEZETŐ RÉSZ ........................................................................................................................... 1 1. Az iskola bemutatása ........................................................................................................................... 1 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................... 1 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................ 9 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................................... 13 5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKKEL, TANULÓVAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............................................................................................................... 16 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .............................................................. 27 7. A gyermek-, és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................. 29 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................................. 32 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................................... 33 10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ...................... 34 11. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .............. 36 12. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei ....................................................................................... 36 13. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ............ 43 HELYI TANTERV ..................................................................................................................................... 44 14. A választott kerettanterv megnevezése .............................................................................................. 44 15. Az érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................... 52 16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, térítésmentesen biztosított tankönyvek biztosítása .......................................................................... 103 17. A tanulók tanulmányi munkája ........................................................................................................ 104 18. A tanulók magatartása és szorgalma ................................................................................................ 109 19. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................................................... 109 20. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai . 111 21. A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI .................................................. 111 SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................ 112 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK .................................................................................................................... 115 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei ................................................................................................................................................. 115 A pedagógiai program hatálya ................................................................................................................... 115 A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek) ................................................... 115

116