ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

A fenntartó a pedagógiai programmal egyetért.

………………………………. Martony Sándor Jánosné fenntartó részéről

Hatálybalépés dátuma: 2016. szeptember 1.

Bevezetés Hazánkban a közeljövőben az oktatásnak és a szakképzésnek a társadalmi-gazdasági fejlődéshez folyamatosan alkalmazkodó programja valósul meg, amely az igények jelenleginél lényegesen rugalmasabb és hatékonyabb követését biztosítja. Az oktatási szféra fejlesztésének nemzeti-integrációs programja is ennek szellemében készült. A köznevelési törvény szabályozza a közeljövő feladatait. A Szakképzési törvény, az Országos Képzési Jegyzék, a hozzá kapcsolódó követelményrendszer és a szakmai vizsgáztatás szabályai pedig tartalmazzák, időrendileg is rendezik a megoldandó feladatokat. Az iskola kiemelt céljának tekinti, hogy tanulóit a tehetségüknek megfelelő területen a lehetőség szerinti legmagasabb szintre juttassa el. A gazdasági és társadalmi-politikai átalakulás egyértelművé tette az oktatás és benne a szakképzés tartalmi és módszertani megújulását. A társadalmi jövőmodellekből több megoldást is lehetségesnek tartanak a kutatók, de abban a vélemények megegyeznek, hogy minden modellben megerősödik az oktatás társadalmi funkciója, mely  A tanulást folyamatos igénnyé fejleszti,  Az embereket alkalmassá teszi a folyamatos ismeretszerzésre,  Magas szinten válik általánossá az írni, olvasni, számolni, kommunikálni és az információval való bánni tudás,  Az új iránti fogékonyság,  A problémamegoldás és a kreativitás általánossá válik az ismerettermelésben és az elsajátításban,  A nevelés, tanítás-tanulás folyamata egyénre szabottá válik,  Lehetővé válik az adott szituációban szükséges ismeretek, értékek és készségek gyors kialakulása,  Megvalósul az általános és szakképzés összekapcsolt fejlődése,  Kialakul a szakképzés különböző szintű intézményekből álló rendszere, amelyre az összehangolt működés lesz a jellemző,  Általánossá válnak a korszerű oktatási-, szakképzési-, nevelési eljárások és technikák,  Az átalakuló oktatási, szakképzési rendszer harmonikusan illeszkedik a felsőfokú oktatáshoz.

Az iskola státusza (az alapító okirat alapján) Az intézmény típusa: Neve: Alaptevékenysége:

Feladatai: Az évfolyamok száma: Az iskola címe:

Szakgimnázium ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakgimnázium - szakgimnáziumi nevelés – oktatás /NKT.4.§ 1.h pontja/ - felnőttoktatás / NKT.4.§ 1.o pontja/ Érettségi utáni OKJ-s szakképzés 2 (OKJ szerint) 6000 Kecskemét, Lestár tér 2.

Képzési területek (alapító okirat és a működési engedély alapján) Nappali munkarendben: - 15. szakmacsoport XXIV. ágazat, Közgazdaság o Államháztartási ügyintéző (54 344 04) o Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) o Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) o Pénzügyi termékértékesítő (54 343 01) o Vám-. jövedéki és termékdíj ügyintéző (54 344 03) - 17 szakmacsoport XXVI. ágazat, Kereskedelem o Logisztikai ügyintéző (54 345 01) [kifutó rendszerben 2016/17. tanévben]

Az iskola dolgozói Tanári álláshelyek száma: 6 fő pedagógus, 1 igazgató, 1 gazdasági alkalmazott, 1 adminisztratív dolgozó másodállásban

NEVELÉSI TERV 1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelvek Országos igények és követelmények A tudományos-, technikai-, gazdasági-, társadalmi fejlődés követelményei ma már jól érzékelhetők. Az oktatással, a középfokú általános jellegű és szakmai orientációjú szakközépiskolai képzéssel kapcsolatos célok megfogalmazódtak. Az iskola feladata, hogy az ország fejlődési tendenciáit figyelembe véve olyan szakképzést végezzen, amely a jövő évezred Európai Uniójába tartozó magyar szakembernek lehetőséget ad az európai színvonalú élethez. A tantárgyi speciális követelményeken túl az alábbiakat emeli ki: A tudatosság, az értelmi megalapozottság megnövekedett szerepe a nevelési célok megvalósításában (pl. logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodás, a problémák iránti érzékenység, nyitottság, problémamegoldó-, alkotóképesség, eligazodás a különböző információforrásokban, tartalmának, eszközeinek felhasználása, az önálló tanulás, ismeretszerzés igényének, képességeinek fejlesztése, tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítása, érvelő megvédése, szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek, az anyanyelv árnyalt használata, alkalmasság idegen nyelv(ek)en történő kommunikációra). Az életvitel, magatartás, szociális képességek rendszerének kiépülése (pl.: megalapozott, cselekvő hazaszeretet, nyitottság más etnikumok, népek, országok hagyományai, szokásai, fejlődése, gondjai iránt; a tanuló felelősségérzetének kialakítása önmaga, társai, szűkebb és tágabb környezete iránt; felelősség a társválasztásban, a barátságban; felkészülés a mindennapi életben történő eligazodásra, a társadalmi életben való aktív részvételre, megfontolt döntéshozatalra; a nép felismerése, megbecsülése, ápolása a művészetekben, a természetben a mindennapi életben az ember és a természeti környezet sokrétű, érzékeny kapcsolatának belátása, aktív környezetvédelem folytatása; egészséges életvitel, megalapozott pálya- és szakmaválasztás, készülés további tanulmányok folytatására, képesség és igény az önművelésre; erkölcsös magatartás; felelősségtudat, fegyelmezett munkavégzés; a szabadidő tartalmas eltöltése). Tudatos, önálló személyiségfejlesztés (pl.: önismeret, képességek felismerése, fejlesztése; reális énkép kialakítása; megalapozott önbizalom; kezdeményező-, vállalkozókészség; törekvés pozitív értékrendszerre épülő világkép, világnézet kialakítására, értékes, belső motivációs rendszer). Az egyes témák tárgyalásának mélységére, az elvárt készségek szintjére, a különböző tevékenységi formákra, a vizsgafeladatokra vonatkozóan a részletes követelmények adnak útmutatást.

A fentiek megvalósítása érdekében – az oktató-nevelő munkában – végzett tevékenységeket, azok módját a tantárgyi programok tartalmazzák. A munkaadók igényei A társadalmi elvárások az iskolai képzési rendszerrel szemben támasztanak olyan igényeket, hogy az készítse fel a fiatalokat a munkavállalásra, nyújtson számukra szakmai képzést, fejlessze kreativitásukat, alapozza meg a továbbképezhetőséget, a menedzseri képességeket és a nyelvismereteket. Ezek határozottan és minden munkaadó csoport részéről megfogalmazódó igények az iskolai szakképzéssel szemben. Ily módon érhető el az, hogy a munkavállalók tömegesen alkalmasak legyenek a konkrét munkakör ellátásához szükséges korszerű szakismeretek folyamatos megszerzésére, amire egész munkavállalói életszakaszuk idején képesnek kell lenniük. Ez utóbbi naprakész ismereteket döntően a munka melletti képzés keretei között kell majd megszerezniük. A szakképzés jövőbeni alakulását befolyásolja, hogy milyen irányban alakul, rendeződik át a jelenlegi vállalkozások struktúrája. A különböző típusú vállalkozások véleménykülönbsége is ezt támasztja alá. Helyi igények Az iskola tantestülete a tartalmi megújulás előtt álló oktatás aktív részese kíván lenni. Alapelvként fogadja el, hogy az ismereteket, a tudásanyagot, valamint a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti. Az oktatási folyamatban a differenciált, a tanulói tehetség és érdeklődési kör szerinti ismeretközlést helyezi előtérbe. Biztosítja a tanulók aktív részvételét az oktatás-nevelés folyamatában, a tanulók jogainak érvényesítését, s megteremti ennek alapját az egymás tiszteletén és megbecsülésén alapuló diák-tanár viszonyt. Kiemelt feladatának tekinti a tehetség kibontakoztatását éppúgy, mint a tanulmányok során problémákkal küszködők segítését és felzárkóztatását. Az oktatás-nevelés folyamatát komplex tevékenységnek tekinti és ennek aktív részesévé kívánja tenni a szülői házat, a tanulók családját. A szakmai munkában a törvény által megfogalmazott jogokkal akar a pedagógus élni és a rá vonatkozó kötelességek alapján kíván dolgozni. A tanulók igényei A fiatalok egyre nagyobb hányadánál a saját jövő érdekében végzett tevékenység sorában az első helyek egyikén a tanulás, a képzés, a továbbképzés áll. Növekszik a tanulás népszerűsége, a felnőtté váló nemzedék fő tevékenységének a jelenben való eligazodás és a jövőbeni érvényesülés eszközének tekinti, hisz tapasztalatai ezt igazolják.

Ezt támasztja alá az is, hogy milyen mértékű ez a tevékenység azoknál, akik már a munkaerőpiacon való megmaradásért fáradoznak, illetve, azon való versenyképességük megőrzéséért küzdenek. Cél, a piacképes szakmai ismeret megszerzése, amely diákjainkat helyzetbe hozza a munkaerőpiacon, továbbá, hogy a felsőoktatási tanulmányaikat előkészítsük magas színvonalú szakmai, nyelvi képzéssel. Az iskola légköre inspiráló, emberközpontú legyen, amely elősegíti az egyéni tehetségek kibontakoztatását. Természetesen a tanulók igényei nem valósulhatnak meg a pedagógusokkal szemben támasztott követelmények nélkül. Iskolánk rendkívül fontosnak tartja a tanulóifjúság személyiségfejlődését, a fiatal generáció egészséges életre nevelését. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a pedagógus kísérje figyelemmel a tanulók testi-szellemi fejlődését. Szakmai felkészültsége nyújtson segítséget ahhoz, hogy tanórái érdekfeszítőek legyenek. Törekedjen az objektív, igazságos értékelésre. Diákjaival szemben mindenkor érzékeltesse, hogy személyes példamutatása, szakmai tudása alapján képes a rábízott tanulókat a továbbtanulásra, vagy a munkába állásra kellően felkészíteni.

1.2. A tantestület értékválasztása az iskola pedagógiai programjához A középiskola tevékenységének középpontjába a tanítás-tanulást állítja, de minden tanár tudja, hogy a tanulók korából adódó szocializációs feladatokat el kell látnia. A tanítás-tanulás elsősorban a tanulói képességek fejlesztésére irányuló munka, amely során azonban nagy figyelmet fordítunk a tárgyi tudás, a lexikális ismeretek fejlesztésére is, hiszen ez a felvételiztető felsőoktatási intézményekbe való bekerülést segíti elő. A képességfejlesztés főképpen a tanulással kapcsolatos és a tudás megszerzéséhez szükséges képességek alakítását célozza, de a társas együttéléshez szükséges és az önérvényesítéshez fontos képességek fejlesztését is vállalnia kell iskolánknak. A tanulók egyes csoportjairól külön-külön eldöntendő, hogy a kollektív vagy az individuális értékeket erősítjük a velük való munkában. A kollektív értékek közül azokat kívánjuk erősíteni, amelyek a demokrácia tanulását, átélését teszik lehetővé. Fontosnak tartjuk a megállapodásokban kialakult együttélési szabályok megtartását, a fegyelmet és az önfegyelmet, amely lehetővé teszi, hogy az egyes ember az identitását ne csak a másik rovására tudja megőrizni. Az individuális fejlesztésben nemcsak a törvényeket betartó, de az erkölcsi normákhoz is igazodó, a többi individuum szabadságát tiszteletben tartó önérvényesítés technikáinak elsajátíttatását látjuk szükségesnek. A tanulóknak képesnek kell lenniük elkötelezettségek vállalására, hagyományok, csoportértékek (családi, iskolai nemzeti ünnepek, szokások stb.), más népek, más személyek számára fontos értékek elfogadására vagy tolerálására, amennyiben azok nem mondanak ellent a humanizmus kritériumainak. Az értékelésben az osztályozásnak kritériumorientáltnak kell lennie, a többi értékelési szituációban azonban – minden esetben, amikor erre lehetőség van – a fejlesztő értékelést alkalmazzuk (nyilvánvalónak tekintjük, hogy a fejlesztő értékelésnek is teljesítményalapúnak kell lennie). Az érdemjegyekkel történő értékelésnek nem szánhatunk más funkciót, mint a

szülő és a tanuló tájékoztatását a tananyagban elért előrehaladásról. A nevelő-oktató munka folyamatában az értékelési szituációkban rejlő motiváló erőt is ki kell használnunk.

1.3. Célmeghatározások Az iskola nevelőtestülete által elfogadott pedagógiai programnak az a célja, hogy a fenntartó és az iskolahasználók elvárásainak megfelelő színvonalas közép- és felsőfokú szakképzés valósuljon meg, amely lehetőséget biztosít felsőoktatási intézményekben történő szakirányú továbbtanulásra. Ezzel párhuzamosan iskolánkban olyan szakképzés működik, amely a gazdaság igényeinek megfelelő, korszerű konvertálható és szakmai mobilitást megalapozó ismereteket nyújt, mindenütt magas színvonalú nyelvi képzéssel párosulva. Kísérleti jelleggel az Európai Unió Ismeretek című tantárgy is bevezetésre kerül. A központi szakképzési programhoz egy intenzív nyelvi programot is kapcsolunk, ezzel is elősegítve tanulóink munkavállalási lehetőségét. Célunkat akkor töltöttük be, ha a nálunk végzett diákok alkalmasak lesznek arra, hogy felsőoktatási intézményben továbbtanuljanak, illetve a megszerzett szakmai és nyelvi ismerettel gond nélkül munkát találjanak. A nevelőmunkához az iskolát a demokratikus együttélés színterévé kell tennünk. A tantestületnek gondoskodnia kell arról, hogy az iskolában legyen diákközélet. El kell érnünk, hogy tanulóink tisztában legyenek képességeikkel, tudják megfogalmazni céljaikat, képesek legyenek önálló döntésekre. Arra kell törekednünk, hogy a türelem és a tolerancia jellemezze közösségeinket. Ennek a törekvésnek tükröződnie kell együttélésünk stílusán, valamint az együttélést szabályozó dokumentumainkon. Iskolánk dolgozóinak és tanulóinak vállalniuk kell közösségeiket, vállalniuk kell közösségeik döntéseit, a közös döntéseik következményeit. Ennek tükröződnie kell szabályzatainkban és értékelési rendszerünkben. Célunk a prevenciós szemléletű egészségnevelés. A harmóniára való törekvésnek a nevelőmunkánk egészét át kell hatnia, különös tekintettel a környezeti és az egészséges életmódra nevelésre.

1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani.

Érték

Cél

Feladat

Eszköz/Eljárás

Erkölcsi alapok

Fogadják el a tanulók, hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és szabályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet a szakember teljesítő képes szaktudással. Meg kell tanítanunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati értelmezése.

A tanárok minősítésiés követelményrendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állítottuk össze. Figyelembe vettük, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg.

Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére.

Pályaválasztási érettség

A tanulók tanulják meg, hogy a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, hogy milyen mértékben talált rá az egyén érdeklődési körének, képességeinek, személyiség jellemzőinek és értékítéleteinek

A multipotenciális pályaalkalmasságból feltárjuk a személyes alkalmasságot.

A szükséges mértékben és esetekben tanácsadással és ügyintézési támogatással segítjük az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását.

hasznosítására.

Pályaérettség

A 14. évfolyam végéig tegyék magukévá a tanulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség és a realitás orientáció elérését a 14. év végéig.

A szakórákon felkészítjük a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra.

Alapos pályaismeret nyújtása mellett munkaerő-piaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettség megszerzését. Ezt részben szaktanári munkával, részbenszükség esetén- pedig a szakmai szolgáltatók segítségének igénybevételével segítjük.

Testi - lelki egészség

Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének. Alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a művészet iránt.

A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és napi munkafeladat.

Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést.

Felkészülés a felnőtt Annak tudatosítása, hogy az életpálya lét szerepeire

Az egyéni adottságok, Olyan feltételek képességek tevékenységek

Egészségfejlesztés

során többször kell pályamódosítást tervezni. Átfogó kép nyújtása a munka világáról. A rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelése. Társadalmi, állampolgári kompetenciák felismertetése. Az egészség, mint érték elfogadása, egészségvédelem megelőzéssel, ezen igény kialakítása.

megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. Megfelelően képzett humánerő forrás biztosítása.

biztosítása, amely elősegíti, hogy a tanulók különböző helyzetekben kipróbálhassák magukat Szocialis motívumrendszer kialakítása a tanulókban.

Az egészségvédelmi program megvalósítása.

Az egészségvédelmi program tanórán és azon kívüli tevékenységet feltételez.

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fejlesztendő területek Környezeti nevelés

Információ és kommunikációs kultúra

Testi-lelki egészség

Cél

Feladat

A környezetvédelem segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a környezettel. A kommunikációs kultúra és az önálló véleménynyilvánítás képességének fejlesztése. Az információ szelektálási képesség kialakítása Empátia készség fokozása.

A környezeti nevelési Pályázatírás, program végrehajtása. csoportos környezetvédelmi munka. Képességfejlesztés, a DÖK aktív bevonása a tanulókat érintő döntések előkészítésébe. Internet használati képzés.

Eszköz/eljárás

Önálló kutatómunkát igénylő feladatok kitűzése, ezek megoldásának segítése. Lényegkiemelés tanítása előadás jegyzeteltetésével. Beteg, sérült, Drog és aids fogyatékos prevenció. Iskolán embertársak iránti kívüli akciókon való elfogadó és segítőkész részvétel támogatása. magatartás kialakítása.

Európai azonosságtudategyetemes kultúra

Erőszakmentes konfliktuskezelés technikája

Bűnmegelőzés

A tanulók tudjanak élni az EU adta lehetőségekkel, ismerjék azokat. Ugyanakkor nemzeti öntudatuk, hovatartozásuk érzése kialakuljon. Az Európán kívüli kultúrák elfogadása. Konfliktushelyzetek felismerése. Önismeret fejlesztése. Konfliktuskezelési technikák elsajátítása. Az emberi méltóság tisztelete.

Az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése a diákokkal.

Szemléletformálás, erőszak ellenes magatartás értékként való elfogadása, különbség tétel az egyes magtartások megítélése között, a jogszerűség követése, jogszerű utak megtalálásának módozatai. Öntudatos, Prevenció keretében a jogszabályokat bűnös magatartás ismerő, tisztelő és fogalmának betartó állampolgárok tisztázása. nevelése. Jogszabályok ismertetése, értelmezése. Bűnüldözés szerepének tisztázása, bűntető eljárások és azok következményeinek ismertetése.

Versenyeken való részvétel, estleg külföldi tanulmányutak szervezése, iskolai cserekapcsolatok ápolása, a diákok bevonása ebbe. Szakmai órákon az önismeret fejlesztése. Mesterséges konfliktushelyzetek megoldása.

SZMSZ, Házirend betartatása, hivatalos iskolai iratokon a jogszabályi hivatkozások feltűntetése. Együttműködés a Rendőrséggel. Következetes jogalkalmazás a diákokat érintő kérdésekben az iskolai életen belül.

1.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskola jellegéből adódóan ez általában nem jelent problémát. Tanulóink nem tanköteles korúak, önálló választás alapján jönnek iskolánkba, ezért motiváltak a tanulásra. Amennyiben mégis probléma merül fel, akkor a megoldást az alábbi módokon keressük: 

családdal való kapcsolattartás



szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása

1.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tantestületünk tiszteli, elismeri és igyekszik fejleszteni a tanulók tehetségét. A munka során felszínre kerülő tehetségekkel - anyagi lehetőségeink határáig - szervezetten is foglalkozunk. A tehetséggondozás formái: fakultációs foglalkozások, egyéni foglalkozások, felkészítés versenyre.

2. Az iskola képzési rendje Az iskola érettségi utáni szakképzést folytat, tehát 13, illetve 14. évfolyamon folyik oktatás. A szakképzés mindenütt kiegészül a már többször említett nyelvi modullal. Az EU ismeretek című tantárgy megismerteti tanulóinkat az EU történetével, jogi gazdasági viszonyaival. Iskolánk a középiskola és a felsőoktatás között foglal helyet. A képzésünk alapfilozófiája, hogy az itt tanuló diákok beletanuljanak, hozzászokjanak ahhoz a szellemhez, amely majd a felsőoktatásban, illetve a munkahelyen éri őket. Elvárjuk a jegyzetelést, könyvtárazást. Félévi és év végi vizsgákat tartunk. Közoktatási normák alapján osztály és csoportbontásban oktatunk. A számonkérés, értékelés is a lehetőségekhez mérten teljesen összehangolt.

2.1. Az iskolába tanulóként való belépés feltételei Iskolánk tanulója lehet bárki, aki érettségi vizsgával rendelkezik és életkora alapján nappali, illetve felnőtt iskolarendszerű oktatásban részt vehet. Továbbá megfelel az adott szakma bemeneti feltételeinek. Az iskolán belüli továbbhaladás feltétele az előző osztály tantárgyi követelményeinek teljesítése valamint az iskolán belüli együttélés normáinak való megfelelés. Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, segítünk azoknak a tanulóknak beilleszkedni az itteni munkamenetbe, akik más iskolából érkeznek hozzánk; felzárkóztató foglalkozásokat tartunk azoknak a tanulóknak, akik önhibájukon kívül jelentősen lemaradtak a kívánatos szinttől.

2.2. Az iskola belső értékelési rendszere Az értékelések folyamatokra és eredményekre irányulnak, felölelik az iskolában folyó teljes tevékenységstruktúrát, abban a mélységben, amely már lehetővé teszi a folyamatok korrekcióját, hogy a kitűzött célokat elérhessük. Eredménynek tekintjük azt, amely a célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység révén jön létre, eredményes a tevékenységünk, ha a kitűzött célokat elérjük. Értékelnünk kell a tanulók és a tanárok munkáját. A normatív és a kritériumorientált értékelést egyaránt alkalmazzuk, attól függően, hogy melyikkel tudjuk kifejezni a megváltozott valóságot a célokhoz viszonyítva.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Feladatunk: annak megállapítása, hogy a tanulók a tanulmányi kötelezettségeiknek eleget tettek-e, és ha igen, milyen szinten tettek eleget. Ennek eszközei: szóbeli és írásbeli számonkérés az oktatás folyamán, illetve félévi és év végi köztes és záróvizsgák. A vizsgák történhetnek írásban, illetve szóban, ezt a szaktanárok határozzák meg elsősorban az OKJ-s szakvizsgák milyensége alapján. Szóbeli számonkérés általános fajtái: - rendszeres szóbeli feleltetés Írásbeli számonkérés fajtái: - tantárgyi „nagydolgozatok” - röpdolgozatok (valamennyi tantárgyból), - házi dolgozatok, esszék, - témazáró dolgozatok (valamennyi tantárgyból) További feladataink a tanulmányi munka értékelésével kapcsolatban: Az értékelés komplex folyamat, valamennyi rendelkezésre álló eszközt alkalmaznunk kell a munkánk során, de itt csak a dokumentált értékelésről, az ötfokozatú osztályozásról beszélünk. A tanulók munkáját tehát érdemjegyekkel (is) minősítjük, tanulmányi munkájuk eredményét a félévi és a tanév végi osztályzatokkal fejezzük ki. Alkalmazzuk a diagnosztikus, a fejlesztő és a szummatív értékeléseket egyaránt. Ahhoz, hogy a tanuló lezárható legyen, félévenként minimum két-három érdemjegyet kell kapnia a heti egy vagy két órás tantárgyakból, legalább hármat az ennél magasabb órában tanult tantárgyból időarányos megoszlásban. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése: A tanulóink nagykorúak, így elvárás, hogy felnőtt módjára, a tanárokat és egymást tisztelve vegyenek részt a tanítási órákon, továbbá a közös programokon. A magatartás és a szorgalom értékelése az osztályfőnökök és az egyes tanulókat tanító tanárok közös feladata, ezt a diákokkal megbeszélik. A tanulók magatartás és szorgalom jegyet kapnak. A tanárok munkájának értékelése Az iskola és benne a tanárok munkáját folyamatosan értékelik a tanulók, a szülők, az iskola tágabb vagy szűkebb környezete is. A tanári munka értékeléséhez forrásul használhatók:  a szakvizsgák jegyzőkönyvei,  továbbtanulási statisztikák,  a félévi és a tanév végi tanulmányi eredmények,  bukási statisztikák,  tanulóik iskolai és más rendezvényeken való részvétele, a részvétel minősége,  az együttélés során természetesen adódó konfliktusok feloldásai vagy az erre tett kísérletek,  a tanár-tanuló, tanár-tanár, tanár-iskolavezetés viszonyokban való jellemző együttműködési szituációk,

  

az osztályfőnökök esetében a gondjaira bízott tanulócsoport életének irányítása során végzett munkák, az iskola képviseletében végzett tevékenységek, valamint azok az előre nem látható, itt fel nem sorolt esetek és tevékenységek, melyek az iskolánk elé tűzött célok teljesítését segítik vagy hátráltatják.

A tanárok munkájának belső értékelése elsősorban az iskola igazgatójának a feladata. A tanári munka értékelésének nyilvánosságot is kell kapnia. Ezeken túl az értékelésnek folyamatosnak kell lennie, a nyilvánosságot nem igénylő visszajelzéseket is meg kell kapniuk a tanároknak. Az iskolavezetés munkájának értékelése Az iskolavezetés munkáját ötévenként értékeli a tantestület és az iskola fenntartója. A megbízási időn belül az iskolavezetés munkájának értékelése elsősorban a fenntartó feladata. Az iskolavezetés munkájának értékelése nyilvánosságot kap az évenkénti intézeti tanévzáró értekezleteken, ill. azokon az alkalmakon, amelyeket erre a fenntartó alkalmasnak és szükségesnek tart. Természetesen az iskolában együtt élők rendszeresen és folyamatosan értékelik az iskolavezetés munkáját, értékelő megállapításaikat formális körülmények között, értekezleteken akár írásba is foglalhatják. A tantestület, ha él jogaival, folyamatosan értékeli az iskolavezetés munkáját és arról visszacsatolást is ad.

3. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról Az ifjúságvédelemről hozott törvény ránk vonatkozó részeit teljesítjük. Tudjuk, hogy tanulóink között ma több a veszélyeztetett tanuló, mint a korábbi évtizedben volt. Tudjuk azt is, hogy a társadalmi változások újabb és újabb általunk alig ismert veszélyforrásokat hoznak létre. Azt is tudjuk, hogy a modernizálódó társadalomnak bajai gyakran együtt hatnak a közelmúltból itt maradtakkal. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem megoldani, hanem néhány esetben megelőzni, de legtöbbször csak csökkenteni tudjuk gyerekeinket érő bajokat. Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatok elsőrendű felelősei az osztályfőnökök, akik az osztályukba járó tanulókról a legtöbb információval rendelkeznek. Hisszük azt, hogy azok a veszélyforrások, amelyek a kortárs csoportokból lesnek tanítványainkra, folyamatos figyeléssel, a tanulók életkörülményeinek változásairól szerzett információkra való gyors reagálásokkal sok esetben féken tarthatók. Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, segítünk azoknak a tanulóknak beilleszkedni az itteni munkamenetbe, akik önhibájukon kívül jelentősen lemaradtak a kívánatos szinttől; Drogstratégiánkat igyekeztünk a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott kritériumok alapján kialakítani, s azt az iskola komplex nevelési rendszerébe beépíteni. A Nemzeti Stratégiai célkitűzéseit a következőképpen építjük be iskolai drogstratégiánkba: Az iskolai drogstratégiának az elsődleges prevencióra, a drogmentesek megóvására kell épülni. Ez a stratégia csak akkor lesz hatékony, ha a diákokban ki tudjuk alakítani a nemet mondás képességét. Szerencsére az a korosztály, akik nálunk tanulnak, már nem mondhatók a

legveszélyeztetettebb korosztálynak. A prevenciós munka ennek ellenére nem korlátozódhat csak az iskola színterére, hiszen a tanulók magatartásbeli változásának, tanulmányi eredménye romlásának okai legtöbbször nem az iskolában, hanem a családban keresendők. Ennek felderítése is komoly feladat, amely nem nélkülözheti az empátiát, valamint a megértés és elfogadás kinyilvánítását. Amennyiben mégis felmerül a drogfogyasztás ténye, a másodlagos prevenció keretében segítséget nyújtunk az arra rászorulóknak, tanácsot adunk, melyik szakszolgálathoz fordulhatnak segítségért. A szociális támogatások terén az iskola biztosítja a fenntartói és az állami segélyalapok elvszerű elosztását, az osztályfőnök és a diákbizottság bevonásával, a szociális rászorultság elvei alapján.

4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Tantermekben: tanulói asztalok, székek a tanulók létszámának figyelembevételével, nevelői asztal, szék, eszköztároló szekrény, tábla, ruhatároló (fogas), szeméttároló, számítógépek, projektorok. Igazgatói, nevelőtestületi szobában: íróasztalok, székek, iratszekrények, fax, telefon, számítógép, nyomtató, fénymásoló, notebook, projektor, vetítővászon, magnetofon.

5. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Az egészségnevelés, egészségfejlesztés céljai:  Testi és lelki adottság, egészségi állapot ismerete.  A helyes testtartás, mozgásban gazdag életmód, testedzés szerepének felismerése.  Az egészséges, szükségleteknek és adottságoknak megfelelő táplálkozás alkalmazása.  Az időjárásnak, testalkatnak megfelelő, kényelmes öltözék szerepének felismertetése.  A betegségek kialakulásának és a gyógyulási folyamatnak, a gyógyulást elősegítő magatartásformáknak az ismerete (megfelelő gyógyszerhasználat, elsősegélynyújtás).  A szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásainak felismertetése, ezek elkerülése.  A testi higiénia szerepének fontossága az egészségmegőrzésben.  A személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák alkalmazása.  A barátság, párkapcsolatok, a szexualitás fontossága az egészségmegőrzés területén.  Szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai, AIDS-prevenció.  A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentőségének felismerése, a környezeti ártalmak hatásának tudatosítása (zaj, légszennyezés, ultraibolya – sugárzás, hulladékkezelés).  A közvetlen környezetnek, életmódnak megfelelő igények kialakítása, a tisztaság fenntartása (világítás, szellőztetés, takarítás, fertőtlenítés).  A személyes biztonság megőrzése (közlekedés, rizikóvállalás).  Az idővel való gazdálkodás elsajátítása, szerepe az egészségmegőrzésben (napirend, a munka, tanulás, pihenés és szórakozás helyes arányának megválasztása).

Módszereink    



 

Kérdőívek, illetve személyes beszélgetések során felmérjük a diákok tudását, véleményét, hozzáállását az egyes területekkel kapcsolatban. Ez támpontot adhat abban a kérdésben, hogy milyen ismereteket kell pótolni, illetve módosítani. Az egyes tanórai foglalkozásokon bővítjük a tanulók ismereteit a témakörökhöz kapcsolódva ismeretátadással, elemzésekkel, beszélgetéssel, interaktív gyakorlatokkal (pl. osztályfőnöki órán). Iskolánk tanulói és tanárai részt vesznek más szervezetek, intézmények programjain, szakmai tanácskozásokon, tréningeken. Tájékozódunk tanulóink tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, képességzavarairól (pl. rövidlátás, nagyothallás stb.), s ezeket figyelembe vesszük az oktató–nevelőmunka során (pl. az ülésrend megállapításánál, számonkérés formájánál stb.). Gondoskodunk diákjaink számára az egészséges és biztonságos környezet megteremtéséről. Ügyelünk arra, hogy a tantermekben használt székek és asztalok mérete a tanulók testmagasságának megfelelő legyen. Biztosítjuk a megfelelő világítást. Odafigyelünk tanulóink esetleges rossz szokásaira, s felhívjuk ezekre a figyelmüket (pl. hanyag testtartás, nagykabátban, dzsekiben való üldögélés a tantermekben stb.). A diákokkal közösen igyekszünk szebbé, kellemesebbé tenni az oktatás körülményeit.

A program végrehajtói iskolai szinten az iskola vezetősége, az osztályfőnökök, a pedagógusok, szükség esetén külső szakemberek. A környezeti nevelés céljai: A környezeti nevelés szinterei iskolánkban, hagyományos tanórai oktatás szervezésében folyik. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek A tanulók ismerjék meg a szakma gyakorlásához kapcsolódó természeti környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni. A tanulók sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek. Tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladék kezelése). Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegfeldolgozások segítségével. Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. Osztályfőnöki órák A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakításárára való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során.

Az iskola minden tanárának feladata, hogy a környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra Az iskolai adminisztrációs dolgozók munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Alapelvek, jövőkép, célok: A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. - a fenntartható fejlődés - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggése - alapvető emberi szükségletek - emberi jogok - demokrácia - biológiai és társadalmi sokféleség - az ökológiai lábnyom Tartsuk szem előtt, hogy tanulókat képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk: - a környezettudatos magatartás és életvitel - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel - a környezet értékei iránti felelős magatartás - a természetes és épített környezet védelme - az egészséges életmód igénye, és az ehhez vezető technikák, módszerek elsajátítása A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása: - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - problémaérzékenység - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia - vitakészség, kritikus véleményalkotás - konfliktuskezelés megoldás - állampolgári részvétel, cselekvés

HELYI TANTERV A hozzánk érkező tanulók különböző iskolákból jönnek és iskolánktól a továbbtanulás feltételeinek biztosítása mellett a várják el. A diákok a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program tantervek tantárgyszerkezete és a hozzá tartozó tantervek szerint az NGM bevonásával készítette az OKJ előírásai szerint.

előzetes szándékuk szerint szakképesítés megszerzését helyi tantervében rögzített tanulnak, ezeket az NSZFH,

A konkrét szakmákban tanított tárgyak és óraszámok a Szakmai program részben találhatóak.

1. A tantárgyi értékelésre vonatkozó konkrét elvek A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a nevelőtestület által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév, illetve a félév elején hozza a tanulók tudomására. A szaktanár szintén a tanév, illetve a félév elején közli, hogy a különféle tanulói megnyilvánulások milyen súllyal szerepelnek a félév végi értékelésben, minősítésben, illetve azt, hogy az elmaradt vagy sikertelen írásbeli munka miként pótolható, illetve javítható. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályozáskor az 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazzuk. A tanulók beszámoltatásának formái a következők:  összefüggő szóbeli felelet, feladatmegoldás,  több kérdésre adott néhány mondatos felelet,  rövid írásbeli felelet, feladatmegoldás,  témaköri felmérők,  témazáró dolgozatok,  feladatlapok,  különböző célú (pl. év végi) felmérések,  beszámolók, beszámoló referátumok, kiselőadások,  önálló megfigyelések, kísérletek leírása, illetve végrehajtása,  házi feladatok és írásbeli munkák,  előadások,  házi dolgozatok,  pályázati dolgozatok,(pályázati munkák)  versenyeken nyújtott teljesítmény stb. A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű elsajátítása. Az iskola évenként augusztus végén teszi lehetővé javítóvizsga letételét. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítők legkésőbb az augusztusi javító-pótló vizsgák idején kell, hogy számot adjanak tudásukról. Elégtelen osztályzat esetén az adott évben augusztus 30-ig tehetnek a kijelölt napon javítóvizsgát Az esetleg szükséges különbözeti vizsgák ideje jellemzően a javítóvizsgáéval azonos.

A tantárgyi teljesítmények értékelésének szempontjai: JELES érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegyet kaphat az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. Írásés szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A közbülső osztályzatokat a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő módon állapítja meg. Az iskola törekszik az elégséges és a jeles szint között az érdemjegyek lineáris megállapítására. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, az iskolai SZMSZ és az iskolai házirend a mérvadó. A tanuló magatartásának értékelése: A tanulóink nagykorúak, így elvárás, hogy felnőtt módjára, a tanárokat és egymást tisztelve vegyenek részt a tanítási órákon, továbbá a közös programokon. A magatartás és a szorgalom értékelése az osztályfőnökök és az egyes tanulókat tanító tanárok közös feladata ezt a diákokkal megbeszélik. A tanulók magatartás és szorgalom jegyet kapnak. A tanuló szorgalmának minősítése a tanulónak az iskolai munkához, a tanuláshoz való viszonyát, rendszerességét, igényességét értékeli. A minősítést a tantestület a törvényi előírások szerint állapítja meg, figyelembe véve a tanuló egyéni adottságait, személyiségi jegyeit és a változás jellegét. Ezt az értékelést a tantestület a tanuló személyiségének fejlesztésére, a kitűzött nevelési célok elérésére kívánja használni.

2. Az iskola vizsgarendszere A szakképzésben részt vevő tanulók a meghatározott évfolyam befejezése után szakmai vizsgát tesznek. A vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását az iskola a 20/2007. SZMM rendelet, illetve a 315/2013. Kormányrendelet alapján végzi. A szakmai vizsga írásbeli gyakorlati és szóbeli részekből állhat. A vizsgarészek és tantárgyak felsorolását a szakképesítésért felelős miniszter által szakképesítésként meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmény tartalmazza.

A vizsgák időpontjai: a. február – március b. május – június c. október A vizsgabizottság összetétele: -

a vizsgabizottság elnöke; a szakmai érdekképviselet képviselője; a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott vizsgabizottsági tag az iskola képviselője;

Az írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott (központi) írásbeli tétel alapján a tantárgy egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani. A vizsgázó a feladat elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet és nem kaphat. Az írásbeli vizsgarészt az SZVK és az értékelési útmutató szerint kell értékelni. A gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga munkafeladatait az iskola dolgozza ki, a vizsgabizottság hagyja jóvá, illetve a szakképesítéstől függően központi a vizsgafeladat. Szakképesítéstől függően a gyakorlati vizsga másik része a tanuló által készített záródolgozat megvédése. A munkafeladat végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatókat, a munka megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható. A szóbeli vizsga: A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A vizsgázó minden tantárgyból tételt húz, a tantárgy jellegének megfelelően önállóan felel. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján egyetlen osztályzatot kap. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet illetőleg osztályzatot kapott. Ha a vizsgázó a szakmai vizsga követelményeinek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, szakképesítést igazoló bizonyítványt kap. Az iskola belső vizsgái Az iskola szükség esetén megszervezi a félévenkénti és év végi osztályozó vizsgákat az előírások szerint. Modulrendszerű képzés akkor alkalmazható, ha a képzés központi programja azt lehetővé teszi, de a záró OKJ vizsga akkor is komplex jellegű.

Értékelési alapelvek: Az egyes modulok indításakor a tanulóval közölni kell:  annak időtartamát  tartalmát  követelményét  a számonkérés módját /írásbeli, szóbeli, gyakorlati/  az értékelés elveit  a számonkérés időpontját  a javítási, pótlási lehetőségeket  az érdemjegy beszámításának súlyát az év végi osztályzatba A modulokat záró beszámolóval fejezzük be. Ennek értékelése a megszokott ötfokú skála szerint történik. Elégtelen osztályzat esetén a szaktanár által kijelölt időben, de legkésőbb a félév végéig pótdolgozat íratása kötelező. A jelenlegi képzési programokban a modul ugyanolyan súlyú, mint bármely tantárgy, ezért érdemjegye ugyanolyan súllyal kerül beszámításra a továbbhaladásnál, mint az egyes tantárgyaké. Ez alapján a továbbhaladás feltétele a legalább elégséges osztályzat minden modulból.

3. A taneszközök és tankönyvek kiválasztásának elvei Iskolánkban alapelv, hogy a diák kiválóan felkészült tanárokkal kerüljön szembe. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diák rákényszerüljön a tanár által leadott óra (előadás) jegyzetelésére. Ez azért is fontos, mert a felsőoktatásban ez alapelv. Miután a tantárgyakra általában kellő számú óra jut, így lehetséges az alapos tanári magyarázat. Továbbá azt is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a diák ismerje meg az értelmiségi élettel együtt járó könyvtár használatát,a témának megfelelően keressen, kutasson a szakirodalomban, ehhez természetesen a tanár segítséget nyújt. Tanulóinknak minden tantárgyhoz ajánlunk szakkönyveket, de ezek közül csak néhányat írunk elő kötelezően. Indokolatlanul nagy anyagi terhet nem okozunk a szülőknek és a tanulóknak. Oktatásunk legfőbb segédeszköze az internet, hisz a szakmáink jellegéből adódóan elengedhetetlen a szabályok naprakész ismerete az eredményes vizsgához, később a munkahelyen a szakmai megfeleléshez. Az általunk használt tankönyveknek és taneszközöknek korszerűnek, szakmailag megbízhatónak, jónak kell lenniük, hogy segítségükkel teljesíthetők legyenek a tantervi követelmények.

4. Az iskola közösségei, szervezetét alkotó csoportjai 1. Nevelőtestület 2. A tanulók közösségei, csoportjai: - osztályközösségek - nyelvi csoportok - spontán diákkezdeményezésre kialakuló csoportok Az iskolában szülői szervezet nem működik, hiszen minden diák felnőtt.

SZAKMAI PROGRAM Intézményünk szakközépiskola, az Alapító okiratban meghatározott tevékenységéből adódóan az érettségi vizsgára épülő, szakmai vizsgára felkészítő oktató és nevelő munkát, iskolarendszerű emelt szintű szakképzést folytat. A 2016/2017. tanévtől a 13-14. évfolyamon középiskolai végzettségre épülő OKJ szerinti képzést az alábbi szakképesítések körében folytatunk nappali és esti munkarendben:

OKJ szám 54 344 04 54 343 01 54 344 01 54 344 02 54 344 03 54 345 01

Szakma megnevezés

Évfolyamszám

Államháztartási ügyintéző Pénzügyi termékértékesítő Pénzügyi számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Vám- jövedéki és termékértékesítő Logisztikai ügyintéző

2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) kifutó

A szakmai képzésbe való belépés feltételei:

A feltételeket az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakképző évfolyamokra gimnáziumokból is lehet jelentkezni Az iskolára jellemző továbblépési periódus a tanév. Ettől eltérő továbbhaladási engedélyt a Köznevelési Törvény figyelembevételével az igazgató adhat. Szakképzésben máshol végzett 13. évfolyamról különbözeti vizsgával lehetőséget adunk a 14. évfolyamba történő bekapcsolódásra.

54 344 04 ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 344 04 Államháztartási ügyintéző 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 04 Államháztartási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 04 A szakképesítés megnevezése: Államháztartási ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs. V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 992 óra/év 2108 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 1120 óra/év 2380 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 1/13. heti óraszám

A szakmai képzés órakerete 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

11884-16 Projekttervezés

Összesen

e

gy

22

9

2/14. ögy

heti óraszám e

gy

21

10

0

Összesen

31

31,0

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Gazdasági és jogi alapismeretek

7

Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika

3 4 2 1 4 1 2 1 4 2

Folyamat- és pénzügyi tervezés 11885-16 Támogatáskezelés

11513-16 Adóigazgatási feladatok

11514-14 Államháztartási feladatok

Támogatási ügyvitel Támogatás menedzsment Adóigazgatási ismeretek Adóismeretek Adóigazgatás gyakorlata Elektronikus adóbevallás gyakorlata Államháztartási ismeretek

2,5 3 1 2 4

11515-16 Költségvetés-gazdálkodási, számviteli feladatok

11501-16 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése

Költségvetés-gazdálkodási ismeretek Költségvetés-gazdálkodás gyakorlata Államháztartási számvitel Államháztartási számvitel gyakorlata Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata

3 2 2 2 2 2 2 1

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában rendelkezik: - 13. évfolyamban: 3 óra marketing; 1 óra vezetési ismeretek hetente - 14. évfolyamban: 4 óra tanirodai foglalkozás hetente A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

1/13.

e Összesen Összesen Elméleti óraszámok (arány ögy-vel)

gy

792 324 1116

2/14.

ögy

e

gy

A szakképzés összes óraszáma

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

651 310 961

1443 óra (69,5%)

2077

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

15 3 4 4 4

0 0 0 0 0

15 3 4 4 4

Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

0 0 0 0

0 0 0 0

62 6 8 24

0 0 0 0

62 6 8 24

Munkavállalói szókincs

0

0

24

0

24

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 (érettségire épülő Foglalkoztatás II. képzések esetén)

A fő szakképeGyakorlati óraszámok sítésre (arány ögy-vel) vonatkozó: Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

634 óra (30,5%)


252

0

0

0

252

Mikrogazdasági alapok

12

0

0

0

12

A fogyasztói magatartás és a kereslet

24

0

0

0

24

A vállalat termelői magatartása és a kínálat

18

0

0

0

18

A vállalkozások alapítása, működése

22

0

0

0

22

24

0

0

0

24

28

0

0

0

28

Marketing és áru-kódrendszer

44

0

0

0

44

Jogi alapismeretek Tulajdonjog A kötelmi jog Ügyviteli ismeretek

25 20 35 108

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

25 20 35 108

Munkavédelmi alapismeretek

4

0

0

0

4

Levelezés és iratkezelés Üzleti kommunikáció

58 36

0 0

0 0

0 0

58 36

Információ-kommunikáció technológia

10

0

0

0

10

Ügyviteli gyakorlatok Tízujjas vakírás Szövegformázás Általános statisztika

0 0 0 72

144 108 36 0

0 0 0 0

0 0 0 0

144 108 36 72

A statisztika alapfogalmai

4

0

0

0

4

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei

26

0

0

0

26

Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása

22

0

0

0

22

Az érték-, ár-és volumenindex

16

0

0

0

16

A grafikus ábrázolás Statisztika gyakorlat

4 0

0 36

0 0

0 0

4 36


0

16

0

0

16


0

8

0

0

8


0

8

0

0

8

Esettanulmány készítése

0

4

0

0

4

Pénzügyi alapismeretek

144

0

0

0

144

Pénzügyi szektor alapvetései

8

0

0

0

8

Pénzügyi intézményrendszer

22

0

0

0

22

A pénzforgalom

30

0

0

0

30


A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere


A pénzügyi piac és termékei

77

0

0

0

77

Biztosítási alapismeretek Pénzügy gyakorlat A pénz időértéke Értékpapírok értékelése Valuta, deviza-árfolyama Adózási alapismeretek

7 0 0 0 0 72

0 36 8 22 6 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

7 36 8 22 6 72

Az államháztartás rendszere

3

0

0

0

3

Adózási alapfogalmak Kiemelt adónemek Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Helyi adók

2 67 0 0 0 0

0 0 36 16 12 8

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

2 67 36 16 12 8

Számviteli alapismeretek

144

0

0

0

144

A számviteli törvény A vállalkozás vagyona

10 22

0 0

0 0

0 0

10 22

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret

16

0

0

0

16

Tárgyi eszközök elszámolása

24

0

0

0

24

A vásárolt készletek elszámolása

26

0

0

0

26

A jövedelem elszámolás

16

0

0

0

16

A saját termelésű készletek elszámolása

14

0

0

0

14

Termékértékesítés elszámolása, az eredmény megállapítása

16

0

0

0

16

Számvitel gyakorlat

0

72

0

0

72

A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok

0

12

0

0

12

A tárgyi eszközök nyilvántartása

0

12

0

0

12

A vásárolt készletek bizonylatai

0

12

0

0

12

Komplex számviteli esettanulmányok

0

25

0

0

25

Pénzügyi analitika számítógépen

0

11

0

0

11

Támogatási alapismeretek

0

0

0

0

0

Támogatási rendszerek áttekintése

0

0

0

0

0

Támogatási lehetőségek elérhetősége

0

0

0

0

0

Támogatások főbb jellemzői

0

0

0

0

0

Támogatási felhívások értelmezése

0

0

0

0

0

Gazdálkodási statisztika

0

0

0

0

0

11885-16 Támogatáskezelés

Vállalkozások minősítési rendszere

0

0

0

0

0

Gazdálkodási mutatók számítása és tervezése

0

0

0

0

0

Munkaerőgazdálkodás statisztikai vonzatai

0

0

0

0

0

Folyamat- és pénzügyi tervezés

0

0

0

0

0

A folyamat fogalma, értelmezése

0

0

0

0

0

Folyamatok ütemezése Pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Adminisztrációs alapfogalmak

0

0

0

0

0

Támogatások ügyviteli rendje

0

0

0

0

0

Folyamatok megvalósulásának nyomonkövetése

0

0

0

0

0

Zárási és utánkövetési feladatok

0

0

0

0

0

Támogatás menedzsment

0

0

0

0

0

Irodai és infokommunikációs eszközök gyakorlati alkalmazása

0

0

0

0

0

Elektronikus iktatás, elektronikus ügyintézés

0

0

0

0

0

Támogatáskezelés online rendszerek alkalmazásával

0

0

0

0

0

Adóigazgatási ismeretek

0

0

78

0

78

0

0

7

0

7

11513-16 Adóigazgatási feladatok

Adóigazgatás, közigazgatás általános szabályai, összefüggései Adózó és adóhatóság

0

0

12

0

12

Bejelentés, az adómegállapítás formái

0

0

16

0

16

Adóbevallás, adóbefizetés

0

0

12

0

12

Ellenőrzés, hatósági eljárás

0

0

16

0

16

Jogkövetkezmények Adóismeretek

0 0

0 0

15 93

0 0

15 93

A közteherviselés alkotmányossági és törvényi szabályai

0

0

3

0

3

A foglalkoztatásból származó jövedelmek adó- és közterhei

0

0

23

0

23

Fogyasztáshoz kapcsolt adók: általános forgalmi adó, jövedéki adó

0

0

20

0

20

Önkormányzatok adókivetési joga, helyi adók

0

0

6

0

6

EVA, KIVA, KATA Társasági adó

0 0

0 0

12 14

0 0

12 14

Gépjárműadó és cégautóadó

0

0

5

0

5

Az illetékrendszer Egyéb adók

0 0

0 0

5 5

0 0

5 5

11514-14 Államháztartási feladatok 11515-16 Költségvetés-gazdálkodási, számviteli feladatok

Adóigazgatás gyakorlata

0

0

0

31

31

A támogatások és gépjárműadó megosztás kincstári ellenőrzése

0

0

0

7

7

Bérbeadáshoz kapcsolódó közteherfizetés ellenőrzése

0

0

0

10

10

Szja–előleg és járulékfizetési kötelezettség ellenőrzése

0

0

0

8

8

Kisadózók tételes adójának ellenőrzése

0

0

0

6

6

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

0

0

0

62

62

Gyakorlati előkészítés

0

0

0

3

3

Elektronikus bevallás gyakorlata

0

0

0

56

56

A bevallások ellenőrzése

0

0

0

3

3

Államháztartási ismeretek

0

0

124

0

124

Államháztartási alapok

0

0

30

0

30

Az államháztartás tervezési rendszere

0

0

27

0

27

Közfeladatok finanszírozása

0

0

27

0

27

Az államháztartás ellenőrzési rendszere

0

0

24

0

24

Az államháztartás információs rendszere

0

0

16

0

16

Költségvetés-gazdálkodási ismeretek

0

0

93

0

93

A költségvetés-gazdálkodással szemben támasztott követelmények, gazdálkodási folyamatok

0

0

28

0

28

Humán erőforrás-gazdálkodás

0

0

21

0

21

Vagyongazdálkodás Közbeszerzés

0 0

0 0

14 6

0 0

14 6

Pénzgazdálkodás, kincstári és banki kapcsolatok

0

0

14

0

14

A gazdálkodás ellenőrzése, elemzése

0

0

10

0

10

Költségvetés-gazdálkodás gyakorlata

0

0

0

62

62

Költségvetési szerv elemi költségvetés költségvetési és finanszírozási bevételeinek, kiadásainak tervezése, elemzése

0

0

0

10

10

Létszám-és személyi juttatások, közterhek tervezése

0

0

0

16

16

Engedélyezési kérelem előterjesztésének gyakorlata

0

0

0

6

6

Vertikális folyamat gyakorlata

0

0

0

8

8

Költségvetési kiadási előirányzatok módosítása, átcsoportosítása

0

0

0

8

8

Kincstári számlavezetés, fizetései módok alkalmazása

0

0

0

14

14

Államháztartási számvitel

0

0

62

0

62

Az államháztartási számvitel jogi normái, célja, tartalma, elszámolási szabályai

0

0

3

0

3

Számviteli alapelvek, számviteli politika, számviteli szabályzatok

0

0

12

0

12

Könyvvezetés és beszámoló a költségvetési számvitel rendszerében

0

0

14

0

14

Könyvvezetés és beszámoló a pénzügyi számvitel rendszerében

0

0

14

0

14

Időközi jelentések, adatszolgáltatások

0

0

4

0

4

A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése

0

0

12

0

12

A helyi önkormányzatok könyvvezetési és beszámolási sajátosságai

0

0

3

0

3

Államháztartási számvitel gyakorlata

0

0

0

62

62

Tárgyi eszközök számviteli gyakorlata

0

0

0

8

8

Forgóeszközök számviteli gyakorlata

0

0

0

8

8

Bevételi és kiadási előirányzatok, követelések, kötelezettségek számviteli gyakorlata

0

0

0

14

14

Maradvány elszámolása és felhasználása

0

0

0

5

5

Önköltségszámítás gyakorlata

0

0

0

8

8

Költségvetési számvitel rendszerében összeállított beszámoló számszaki elemzése

0

0

0

9

9

11501-16 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése

Pénzügyi számvitel rendszerében összeállított beszámoló számszaki elemzése, ellenőrzése

0

0

0

10

10

Projektfinanszírozás

0

0

62

0

62

Projektfinanszírozás alapjai

0

0

25

0

25

A projektek pénzügyi tervezése

0

0

23

0

23

A projekt-támogatások

0

0

14

0

14

Projektfinanszírozás gyakorlata

0

0

0

62

62

Projektértékelés módszerei

0

0

0

14

14

A projektek pénzügyi tervezése

0

0

0

14

14

A projektfinanszírozás gyakorlata

0

0

0

34

34

Projektfolyamatok követése

0

0

62

0

62

Projektmenedzsment alapok

0

0

16

0

16

Projekt elemzése, tervezése

0

0

20

0

20

Projekt irányítása, dokumentálása

0

0

16

0

16

Közbeszerzési eljárás

0

0

10

0

10

Projekttervezés gyakorlata

0

0

0

31

31

Projektirányítás számítógéppel

0

0

0

19

19

Projektterv készítése

0

0

0

12

12

* Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve megtalálható a dokumentumban! Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) (54 343 01) Szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei I.

A képzés célja: A banki termékértékesítő elsősorban a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások hálózati egységeiben lát el feladatokat, azonban alkalmas a központi adminisztratív területeken bizonyos feladatok ellátására. Ügyfélkapcsolatot létesít és gondoz. Az ügyfelek részére szakszerű tájékoztatást nyújt a termékekről (akár összehasonlító szemléletben is), elősegíti az értékesítési és kockázati besorolását. Értékesíti a pénzügyi szolgáltatási termékeket, az ezzel kapcsolatos teljekörű dokumentációs feladatkört ellátja. Részt vesz az ügyfelek pénzforgalmának lebonyolításában, mind számlapénz, mind készpénz esetében, fizetési számlához kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat értékesít és nyilvántart. Pénztárat és helyi értéktárat kezel, helyi ATM-et üzemeltet. Közreműködik a hálózati egységek nyitásában, zárásában, részfeladatokat lát el a készpénzellátásban. Lakossági, mikro, kis és középvállalati hiteleket értékesít, és részt vesz a hiteldöntés előkészítésében. Hiteladminisztrációs feladatokat lát el és hitelmonitoringot végez. A befektetési termékértékesítő a befektetési szolgáltató hálózati egységeiben és központi adminisztratív területeken lát el feladatokat. Ügyfélkapcsolatot létesít és gondoz. Az ügyfelek részére szakszerű tájékoztatást nyújt a termékekről (akár összehasonlító szemléletben is). Elősegíti az ügyfelek értékesítési és kockázati besorolásának elvégzését. Alkalmassági és megfelelőségi tesztet készít. Értékesíti a befektetési szolgáltatási termékeket, az ezzel kapcsolatos teljekörű dokumentációs feladatkört ellátja. Szabványosított és nem szabványosított tőkepiaci megbízásokat fogad és bonyolít. Értékpapírszámlát nyit és kezel. Figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatokat és termék-innovációkat. Részt vesz az ügyfélszámla pénzforgalmának lebonyolításában. Pénztárat és helyi értéktárat kezel. Közreműködik a hálózati egységek nyitásában, zárásában, részfeladatokat lát el a készpénzellátásban. A független biztosításközvetítő alkalmas a lakosság, a vállalkozási szektor és az intézmények kockázatkezelési igényeinek a lebonyolítására a biztosítók felé, a kockázat transzfer keretein belül. Önállóan végzi a biztosítások megkötése előtt a megfelelő igény felmérést, összehasonlítást a piacon fellelhető termékek között, ha ez nem elégíti ki ügyfele biztosítási igényeit, akkor egyedi megoldásokat dolgoz ki. A biztosítás feltételeit ismerteti és a megfelelő tarifa alapján díjat képez, és a biztosítási ajánlatot a biztosítóba juttatja. Ügyfeleivel rendszeres kapcsolatot tart és közreműködik a biztosítási ügyek rendezésében. A függő biztosításközvetítő alkalmas egy biztosító vagy egy mással nem versengő biztosítási termékek közvetítésére. Önállóan végzi az ügyfelei biztosítási igényeinek a felmérését, a biztosítási termékek ismertetését a biztosítás megkötését és az ajánlat és a díj biztosítóhoz történő eljuttatását. Bizonyos esetekben külön megfelelés esetén kötvényesít is. A valutapénztáros a vonatkozó jogszabályoknak és a belső eljárásrendnek megfelelően önállóan valutaváltással kapcsolatos feladatokat végez, ellátja a pénzváltással kapcsolatos ügyintézői és pénztári, pénzkezelői, értéktárosi feladatokat. A hazai és külföldi fizetőeszközök vonatkozásában bankjegyfelismerést, forgalomképesség és valódiság tekintetében bankjegyvizsgálatot végez. Felelősségi körébe tartozik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen hatékonyan fellépni, amelynek révén hozzájárul a pénzváltó és a hitelintézet prudens működéséhez.

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra,azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54 344 04 Államháztartási ügyintéző

II.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. III.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 343 01 A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70 % Gyakorlati képzési idő aránya: 30 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -

IV.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: -

V.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat Fentebb fel nem sorolt többi tantárgy esetében

Szakképesítés/Szakképzettség Jogi vagy államigazgatási egyetemi végzettségű szakértő MNB bankjegyszakértő Egyetemi végzettségű közgazdász vagy egyetemi végzettségű közgazdász tanár

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, amelynek további részletei az alábbiak: A bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat követelménymodulra való felkészítés során speciális UV-lámpa szükséges. A kereskedelemben kapható UV-A/C bankjegyvizsgáló készülékek két csövet tartalmaznak, az egyik az UVA, a másik az UVC hullámhossz-tartományban működik, így alkalmasak a forintbankjegyek fluoreszkáló nyomatainak vizsgálatára. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs VI.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:



heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 1120 óra/év 2380 óra

35 óra/hét

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés Szakmai követelménymodulok

közismeret nélkül

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakmai idegen nyelv

1/13 heti óraszám e gy

0,5 2 2 5,5

Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

6 2

Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása


2 4

Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek

1 1,5

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat

10137-12 Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10142-12 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1 4,5 1 1 2 1 2

10138-12 Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok

Polgárjogi alapfogalmak

0,5

Pénzügyi intézményi szabályozás

0,5

Pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások szabályozása Szolgáltatási és fogyasztóvédelmi szabályozás a gyakorlatban Biztosítási jog

10136-12 Banki piac termékeinek értékesítése

10140-12 Befektetési piac termékeinek értékesítése

0,5

0,5

0,5

Pénzügyi szolgáltatások és termékek

3

Pénzforgalom

1

Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások és termékek

1

2

Befektetési döntések

10141-12 Biztosítási piac termékeinek értékesítése

10143-12 Biztosítástechnikai feladatok ellátása

Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái

2 2 1 1,5

Biztosítási gyakorlat

Független biztosításközvetítői 10144-12 Független működés elmélete biztosításközvetítői Független működés biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői 10146-12 Speciális ismeretek ügyintézői feladatok Speciális ügyintézői ellátása feladatok gyakorlata 10139-12

0,5

Bankjegyismeret

0,5 2,75

075 0,75 0,25 0,5

Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése összes óra összes óra szabad sáv

Bankjegyvizsgálat gyakorlata

0,5 20

11

22

31 4

9 31 4



Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés óraszáma specifikus A a közismeret szakképzés szakképzés nélkül óraszáma összes 5/13. és óraszáma 2/14. 1/13.

11499-12 Foglalkoztat ás II.


e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

gy

ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség



Szakmai idegen nyelv*

4 72*

4 72

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24


24

24


198

198

Mikrogazdasági alapok

10

10

18

18

20

20

24

24

22

22

28

28

A marketing alapjai

16

16

Jogi alapismeretek

20

20

Tulajdonjog

12

12

A kötelmi jog

28

28

A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a, kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere

Ügyviteli gyakorlatok

216

216

Tízujjas vakírás

90

90

Szövegformázás

18

18

Levelezés és iratkezelés

72

72

Üzleti kommunikáció

36

36

Általános statisztika

72

72

A statisztika alapfogalmai

4

4

30

30

18

18

16

16

4

4

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, árés volumenindex A grafikus ábrázolás Statisztika gyakorlat

72

72

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei,

32

32

eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, árés volumenindex Esettanulmány Pénzügyi alapismeretek

16

16

16

16

8

8

144

144

4

4

34

34

A pénzforgalom

34

34

A pénzügyi piac és termékei

60

60

Biztosítási alapismeretek

12

12

Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrendszer

Pénzügy gyakorlat

36

36

A pénz időértéke

11

11

Értékpapírok értékelése

20

20

Valuta, deviza-árfolyama

5

5

Adózási alapismeretek

54

54

Az államháztartás rendszere

7

5

Adózási alapfogalmak

5

7

Kiemelt adónemek

42

42

Adózás gyakorlat

36

36

Személyi jövedelemadó

16

16

Általános forgalmi adó

14

14

Helyi adók

6

6


162

162

A számviteli törvény

20

20

A vállalkozás vagyona

24

24

20

20

24

24

28

28

18

18

16

16

12

12

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása

A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen Banki értékesítési ismeretek Banki értékesítési területek és fázisok Marketingkommunikációs eszközök a banki területen Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban

36

36

9

9

9

9

9

9

9

9 32

32

20

20

12

12

64

64

Önismeret és kommunikáció

20

20

Ügyféligények felmérése

30

30

Kapcsolatfelvétel és fenntartás, banki termék értékesítése során

14

14

Biztosítási értékesítési ismeretek Biztosítási értékesítési területek és fázisok Marketingkommunikációs eszközök a biztosítási területen Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban Önismeret és kommunikáció Ügyféligények felmérése Kapcsolatfelvétel és fenntartás, biztosítási termék értékesítése során Polgárjogi alapfogalmak Polgári jog és társasági jog alapjai Szerződések jogi szabályozásának ismerete Pénzügyi intézményi

10138-12 Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok

10142-12 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10137-12 Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció

Számvitel gyakorlat

32

32

20

20

12

12

64

64

20

20

30

30

14

14

14

14

7

7

7

7

20

20

szabályozás Pénzügyi közvetítés Bankszabályozás Tőkepiaci intézményi szabályozás Biztosítók szabályozása Pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások szabályozása Szolgáltatások nyújtásának szabályozás

10141-12 Biztosítási piac termékeinek értékesítése

10140-12 Befektetési piac termékeinek értékesítése

10136-12 Banki piac termékeinek értékesítése

Értékpapírjog Szolgáltatási és fogyasztóvédelmi szabályozás gyakorlata Jogalkalmazás, fogyasztóvédelem alkalmazása Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek A bank tevékenysége Aktív bankügyletek Passzív bankügyletek Banki termékek Pénzforgalom Fizetési rendszer Fizetési forgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Betét elfogadása Hitelbírálat Befektetési szolgáltatások és termékek Befektetési szolgáltatások Befektetési termékek Befektetési döntések Befektetés-elemzés alapjainak gyakorlata Biztosítástani ismeretek Biztosító működése és tevékenysége Biztosítási termékek és szolgáltatások Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítási számítások Biztosítási statisztika Biztosítás gyakorlata a

5 5

5 5

5

5

5

5

16

16

8

8

8

8 16

16

16

16

14

14

96

96

10 30 30 26 32 16 16

10 30 30 26 32 16 16 32

32

10 22

10 22

64

64

32 32 16

32 32 16

16

16

64

64

20

20

44

44

64

64

32 32

32 32 32

32

10143-12 Biztosítástechnikai feladatok ellátása 10144-12 Független biztosításközvetítői működés 10146-12 Speciális ügyintézői feladatok ellátása 10139-12 Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése

szolgáltatói piacon Biztosítási számítások Biztosítási szolgáltatások nyújtásának gyakorlata A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási igény, termék és szerződés Biztosítási üzemtan Biztosítási gyakorlat Kockázat bírálata Szerződési, statisztikai és adminisztrációs feladatok Független biztosításközvetítői működés elmélete Vagyon- és felelősségbiztosítás Személybiztosítás Pénzügyi tervezés Biztosítás marketing Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Vagyon- és felelősségbiztosítás

20

20

12

12

48

48

20

20

28 16 10

28 16 10

6

6

88

88

20

20

30 28 10

30 28 10 24

24

6

6

Személybiztosítás

6

6

Pénzügyi tervezés Biztosítás marketing Speciális ügyintézői ismeretek Pénzváltás Pénzmosás megelőzése Speciális ügyintézői feladatok gyakorlata Ügyfél-átvilágítás Pénzkezelés, árfolyamok jegyzése Bankjegyismeret Bankjegyek biztonsági elemei Bankjegyek készítésének eljárásai Bankjegyvizsgálat gyakorlata Bankjegyek biztonsági elemeinek ellenőrzése Bankjegy valódiságának megállapítása

6 6

6 6

24

24

16 8

16 8 8

8

4

4

4

4

16

16

8

8

8

8 16

16

8

8

8

8

Összesen Összesen

720

396

1116

Elméleti óraszámok/aránya

71%

Gyakorlati óraszámok/aránya

29%

704

288 992

2108 2108

Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve megtalálható a dokumentumban! A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01)

Szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei I. A képzés célja: A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat. Működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít.

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54345 02 Nonprofit menedzser 54343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54344 04 Államháztartási ügyintéző II.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter

hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

III.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -

IV.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -

V.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy -


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs. VI.








35 óra/hét 35 óra/hét


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak




Foglalkoztatás II.




0,5 2 2 5,5 6 2 2 4


1 1,5

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés 11506-12 Vállalkozásfinanszíroz

Gazdálkodási ismeretek

ögy

0,5

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat


1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítés -specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 4,5 1

3,5

Könyvelés számítógépen

4

Számvitel

6

Vállalkozásfinanszírozás

2

ási és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

1

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

2

Projektfinanszírozás 11501-12 Projektfinanszírozás

11502-12 Projektfolyamatok követése

2

Projektfinanszírozás gyakorlata

2

Projektfolyamatok követése

2

Projekttervezés gyakorlata

összes óra összes óra Szabad sáv Heti óraszám szabadsávval

1 20

11 31 4 35

21

10 31 4 35


2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként



Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.


e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

ögy

e


gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás II.

gy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

16

16

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése


72*

11504-12 Gazdálko 11498-12 Foglalkoztatás I. dási (érettségire épülő alaptevék képzések esetén) enység ellátása

Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági

72 64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

198

198

10

10

alapok A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere

18

18

20

20

24

24

22

22

28

28

A marketing alapjai

16

16

Jogi alapismeretek

20

20

Tulajdonjog

12

12

A kötelmi jog

28

28


216

216

Tízujjas vakírás

90

90

Szövegformázás

18

18

72

72

36

36

Levelezés és iratkezelés Üzleti kommunikáció Általános statisztika A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex A grafikus ábrázolás Statisztika gyakorlat Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása

72

72

4

4

30

30

18

18

16

16

4

4 72

72

32

32

16

16


16

16

Esettanulmány

8

8

Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrendszer A pénzforgalom A pénzügyi piac és termékei Biztosítási alapismeretek

144

144

4

4

34

34

34

34

60

60

12

12

Pénzügy gyakorlat

36

36


11

11

20

20

5

5

Értékpapírok értékelése Valuta, devizaárfolyama Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere Adózási alapfogalmak

54

54

7

5

5

7

Kiemelt adónemek

42

42

Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Helyi adók

36

36

16

16

14

14

6

6


162

162


20

20

24

24

20

20

24

24

28

28

18

18

16

16

A vállalkozás vagyona A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű

készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása Számvitel gyakorlat A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodás a befektetett eszközökkel Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer Munkaerő és bérgazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája A vállalkozás válsága

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen Szoftverjog és etika, adatvédelem A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer Tárgyi eszköz nyilvántartó program Készletnyilvántartó program Bérelszámoló program alkalmazása

12

12 36

36

9

9

9

9

9

9

9

9 112

112

18

18

22

22

26

26

16

16

16

16

14

14 128

128

6

6

6

6

36

36

18

18

18

18

18

18

Integrált vállalati rendszerek

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

Számvitel A számviteli törvény, az éves beszámoló A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások A vásárolt készletek elszámolása Jövedelemelszámolás Költségekkel kapcsolatos elszámolások Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások A zárás, éves beszámoló

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás A vállalkozás pénzügyi döntései A beruházások értékelése A forgóeszközellátás A finanszírozás gyakorlata A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

26

26

192

192

18

18

24

24

8

8

30

30

16

16

18

18

20

20

24

24

12

12

22

22

64

64

2

2

26

26

16

16

14

14

6

6

32

32

Beruházások pénzügyi döntései Forgóeszközszükséglet megállapítása A finanszírozás gyakorlata Pénzügyi teljesítmények mérése

12

10

10

7

7

3

3

Adózás

96

96

Az adózás rendje

4

4

28

28

14

14

16

16

22

22

12

12

Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái Társaságok jövedelemadózása Általános forgalmi adó Helyi adók

1501-12 Projektfinanszírozás

12

Elektronikus adóbevallásgyakorlat Gyakorlati előkészítés Elektronikus bevallás gyakorlata A bevallások ellenőrzése Projektfinanszírozás Projekt-finanszírozás alapjai A projektek pénzügyi tervezése A projekttámogatások Projektfinanszírozás gyakorlat Projektértékelés módszerei A projektek pénzügyi tervezése A projektfinanszírozás gyakorlata

64

64

4

4

56

56

4

4

64

64

26

26

24

24

14

14 64

64

14

14

14

14

36

36

11502-12 Projektfolyamatok követése

Projektfolyamatok követése Projektmenedzsment alapok Projekt elemzése, tervezése Projekt irányítása, dokumentálása Közbeszerzési eljárás

64

64

16

16

22

22

16

16

10

10

Projekttervezés gyakorlata Projektirányítás számítógéppel Projektterv készítése

Összesen

720

396

672

32

32

20

20

12

12

320

2108

Összesen

1116

992

2108

Összesen szabadsávval

1260

1120

2380

Elméleti óraszámok aránya

70 %

Gyakorlati óraszámok aránya

30 %

* Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve megtalálható a dokumentumban! Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) Szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei I. A képzés célja: A vállalkozási és bérügyintéző közreműködik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában. Alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában. Ellátja a bérszámfejtéssel- és társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat. A munkavállalókkal kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket intézi, a nyilvántartásokat vezeti. Vezeti a biztosítottak társadalombiztosítási lapjait, nyilvántartja a kifizetett ellátásokat, adatokat, igazolásokat küld az illetékes társadalombiztosítási szerveknek. A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54 344 04 Államháztartási ügyintéző II.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet – az 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter

hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

III.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 02 A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási és bérügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -

IV.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -

V.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. VI.





éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2108 óra



35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2380 óra

35 óra/hét


1/13. heti óraszám

Összesen

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

22

9

21,5

9,5

A szakmai képzés órakerete

0 Összesen

31

31,0


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2




Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika Folyamat- és pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel Támogatás menedzsment

7 3 4 2 1 4 1 2 1 4 2

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 10151-16 Bérügyi szakfeladatok ellátása 10152-16 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai 10153-16 Könyvvezetési feladatok 10154-16 Munkaerőgazdálkodás 10155-16 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozási gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Társadalom-biztosítás

2 1 3 1 2 1 3 1,5 4 2 3 2 2

TB-gyakorlat

1

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában rendelkezik: - 13. évfolyamban: 3 óra marketing; 1 óra vezetési ismeretek hetente - 14. évfolyamban: 4 óra tanirodai foglalkozás hetente A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

e Összesen Összesen Elméleti óraszámok (arány ögy-vel)


A fő szakképeGyakorlati óraszámok sítésre vonatkozó: (arány ögy-vel) Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

gy

792 324 1116

2/14.

ögy

0

e

gy


1/13.

666 294 960

1458 óra (70,2%)

2076

618 óra (29,8%) 0

0

15

0

15

0

0

3

0

3

0

0

4

0

4

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1

0 0 0

0 0 0

4 4 62

0 0 0

4 4 62

0

0

6

0

6

0

0

8

0

8

0

0

24

0

24

0

0

24

0

24

252

0

0

0

252

12

0

0

0

12

24

0

0

0

24

18

0

0

0

18

22

0

0

0

22

A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai

24

0

0

0

24

A nemzetgazdaság ágazati rendszere

28

0

0

0

28

44

0

0

0

44

25 20 35 108

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

25 20 35 108

4

0

0

0

4

58

0

0

0

58

36

0

0

0

36

10

0

0

0

10

Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági alapok A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalkozások alapítása, működése

Marketing és árukódrendszer Jogi alapismeretek Tulajdonjog A kötelmi jog Ügyviteli ismeretek Munkavédelmi alapismeretek Levelezés és iratkezelés Üzleti kommunikáció Információkommunikáció technológia Ügyviteli gyakorlatok Tízujjas vakírás Szövegformázás Általános statisztika A statisztika alapfogalmai

0

144

0

0

144

0 0 72

108 36 0

0 0 0

0 0 0

108 36 72

4

0

0

0

4


26

0

0

0

26


22

0

0

0

22

16

0

0

0

16

4

0

0

0

4

Az érték-, ár-és volumenindex A grafikus ábrázolás

Statisztika gyakorlat

0

36

0

0

36


0

16

0

0

16


0

8

0

0

8

0

8

0

0

8

0

4

0

0

4

144

0

0

0

144

8

0

0

0

8

22

0

0

0

22

30

0

0

0

30

77

0

0

0

77

7

0

0

0

7

0 0

36 8

0 0

0 0

36 8

0

22

0

0

22

0

6

0

0

6

72

0

0

0

72

3

0

0

0

3

2 67 0

0 0 36

0 0 0

0 0 0

2 67 36

0

16

0

0

16

0

12

0

0

12

0

8

0

0

8

144

0

0

0

144

10

0

0

0

10

22

0

0

0

22

16

0

0

0

16

24

0

0

0

24

26

0

0

0

26

16

0

0

0

16

14

0

0

0

14

Az érték-, ár-és volumenindex Esettanulmány készítése Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrendszer A pénzforgalom A pénzügyi piac és termékei Biztosítási alapismeretek Pénzügy gyakorlat A pénz időértéke Értékpapírok értékelése Valuta, devizaárfolyama Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere Adózási alapfogalmak Kiemelt adónemek Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Helyi adók Számviteli alapismeretek A számviteli törvény A vállalkozás vagyona A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása


Termékértékesítés elszámolása, az eredmény megállapítása Számvitel gyakorlat A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása

16

0

0

0

16

0

72

0

0

72

0

12

0

0

12

0

12

0

0

12

A vásárolt készletek bizonylatai

0

12

0

0

12

Komplex számviteli esettanulmányok

0

25

0

0

25

Pénzügyi analitika számítógépen

0

11

0

0

11

Támogatási alapismeretek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Vállalkozások minősítési rendszere

0

0

0

0

0

Gazdálkodási mutatók számítása és tervezése

0

0

0

0

0

Munkaerőgazdálkodás statisztikai vonzatai

0

0

0

0

0

Folyamat- és pénzügyi tervezés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

Támogatások ügyviteli rendje

0

0

0

0

0

Folyamatok megvalósulásának nyomonkövetése

0

0

0

0

0

Zárási és utánkövetési feladatok

0

0

0

0

0

Támogatás menedzsment

0

0

0

0

0

Irodai és infokommunikációs eszközök gyakorlati alkalmazása

0

0

0

0

0

Támogatási rendszerek áttekintése Támogatási lehetőségek elérhetősége Támogatások főbb jellemzői Támogatási felhívások értelmezése Gazdálkodási statisztika


A folyamat fogalma, értelmezése Folyamatok ütemezése Pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel Adminisztrációs alapfogalmak

Elektronikus iktatás, elektronikus ügyintézés Támogatáskezelés online rendszerek alkalmazásával

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

62

0

62

0

0

2

0

2

0

0

25

0

25

0

0

15

0

15

0

0

14

0

14

0

0

6

0

6

0

0

0

31

31

0

0

0

11

11

0

0

0

10

10

0

0

0

7

7

A pénzügyi teljesítmények mérése

0

0

0

3

3

Adózás Az adózás rendje

0 0

0 0

93 4

0 0

93 4

0

0

27

0

27

0

0

14

0

14

0

0

15

0

15

0

0

21

0

21

0

0

8

0

8

0

0

4

0

4

0

0

0

31

31

0

0

0

2

2

0

0

0

27

27

0

0

0

2

2

0

0

62

0

62

0

0

18

0

18

0

0

14

0

14

0

0

30

0

30

Vállalkozásfinanszírozás

10151-16 Bérügyi szakfeladatok ellátása

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

A vállalkozás pénzügyi döntései A beruházások értékelése A forgóeszköz-ellátás A finanszírozás gyakorlata A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat A beruházások pénzügyi döntései Forgóeszközszükséglet megállapítása A finanszírozás gyakorlata

Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái Társaságok jövedelemadózása Általános forgalmi adó Helyi adók Gépjárműadó és cégautóadó Elektronikus adóbevallás gyakorlata Gyakorlati előkészítés Elektronikus bevallás gyakorlata A bevallások ellenőrzése Bérügyi feladatok Mt. bérszámfejtési előírásai Jogviszonyok Bérügyi egyéb ismeretek

10153-16 Könyvvezetési feladatok

10152-16 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

Bérügyi gyakorlat Havi feladatok Éves feladatok Ellenőrzési, javítási feladatok Kis- és középvállalkozások gazdálkodása A vállalkozások működése és megszűnése A vállalkozási stratégia és a marketing vállalati működése Az üzleti terv fejezetei Üzleti tervkészítés gyakorlata Az üzleti terv felépítése és elkészítése Az üzleti tervfejezetek kidolgozása Az üzleti tervfejezetek bemutatása Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli alapok Kettős könyvviteli alapok, bérelszámolás Befektetett eszközök Vásárolt készletek Saját termelésű készletek Pénzügyi és hitelműveletek, költségvetési kapcsolatok Zárás, beszámolókészítés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Könyvelés naplófőkönyvben

10154-16 Munkaerőgazdálkodás

Könyvelés pénztárkönyvben Bevételi nyilvántartások Részletező nyilvántartások Munkaerőgazdálkodás Munkajog és munkaügyi alapok A munka díjazása Társadalombiztosítás fedezete Bérszámfejtési gyakorlat

0 0 0

0 0 0

0 0 0

31 16 9

31 16 9

0

0

0

6

6

0

0

93

0

93

0

0

36

0

36

0

0

30

0

30

0

0

27

0

27

0

0

0

46

46

0

0

0

4

4

0

0

0

37

37

0

0

0

5

5

0

0

124

0

124

0

0

32

0

32

0

0

20

0

20

0 0

0 0

15 20

0 0

15 20

0

0

15

0

15

0

0

6

0

6

0

0

16

0

16

0

0

0

62

62

0

0

0

28

28

0

0

0

22

22

0

0

0

5

5

0

0

0

7

7

0

0

93

0

93

0

0

36

0

36

0

0

27

0

27

0

0

30

0

30

0

0

0

62

62

10155-16 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

Bérszámfejtés előkészítése Bérszámfejtés Egyéb feladatok Társadalombiztosítás Társadalom-biztosítás története Egészség-biztosítás Nyugellátás Családtámogatás TB-gyakorlat Egészség-biztosítás Nyugellátás Családtámogatás

0

0

0

4

4

0 0

0 0

0 0

52 6

52 6

0

0

62

0

62

0

0

3

0

3

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

25 16 18 0 0 0 0

0 0 0 31 17 4 10

25 16 18 31 17 4 10

Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző (54 344 03) Szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei I. A képzés célja: A Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző alkalmas a gazdálkodó szervezetek működésével összefüggő vám, jövedéki és termékdíj szabályozásban meghatározott feladatok önálló elvégzésére. A gazdálkodó szervezetek valamennyi vám-, jövedéki adó- és termékdíj kötelezettséggel, illetve áru, árukészletek mozgásával összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az árunyilatkozatok, az egyes bevallások adatszolgáltatások elkészítésében, lebonyolításában. Kezeli az ehhez kapcsolódó elektronikus nyilvántartásokat, rendszereket és a keletkezett iratanyagokat. Aktívan közreműködik a hatóság által lefolytatott ellenőrzések lebonyolításánál. A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54 344 04 Államháztartási ügyintéző II.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 03 Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. III. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54344 03 A szakképesítés megnevezése: Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -

IV.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -

V.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy -


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

VI.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:






35 óra/hét


35 óra/hét



Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak




Foglalkoztatás II.



1/13 heti óraszám e gy 0,5

0,5

2

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek

2

5,5

Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

6 2

Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása


2 4


1 1,5

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat 10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása

Jogi-, adójogi szabályozás keretei Jogi-, adójogi gyakorlat

10157-12 Jövedéki feladatok ellátása

Jövedéki szabályozás

10158-14 Környezetvédelmi

Környezetvédelmi termékdíj alapismeret

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 4,5 1 2 0,5 5

Jövedéki gyakorlat

1,5 5

termékdíj feladatok ellátása

Hulladékgazdálkodás gyakorlata

10159-12 Vámjogi feladatok ellátása

Vámjogi szabályozás

1,5 5

Vámjogi gyakorlat

1,5

Vámtarifa és 10160-12 áruosztályozás Vámtarifa feladatok és Áruosztályozás áruosztályozás gyakorlata összes óra összes óra szabadsáv összes óra szabadsávval

5 1,5 20

11

24,5

31 4 35

6,5 31 4 35





Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.


e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti

gy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

ögy

e


gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4


Foglalkoztatás II.

16

16

4

4

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése


72*

72



Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági alapok A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a, kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

198

198

10

10

18

18

20

20

24

24

22

22

28

28

A marketing alapjai

16

16

Jogi alapismeretek

20

20

Tulajdonjog

12

12

A kötelmi jog

28

28


216

216

Tízujjas vakírás

90

90

Szövegformázás

18

18

Levelezés és

72

72

iratkezelés Üzleti kommunikáció Általános statisztika A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, árés volumenindex A grafikus ábrázolás

36 72

72

4

4

30

30

18

18

16

16

4

4

Statisztika gyakorlat Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, árés volumenindex Esettanulmány Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrendszer A pénzforgalom A pénzügyi piac és termékei Biztosítási alapismeretek

36

72

72

32

32

16

16

16

16

8

8

144

144

4

4

34

34

34

34

60

60

12

12

Pénzügy gyakorlat

36

36


11

11

20

20

5

5

Értékpapírok értékelése Valuta, devizaárfolyama Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere Adózási alapfogalmak

54

54

7

5

5

7

Kiemelt adónemek

42

Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Helyi adók

36

36

16

16

14

14

6

6


162

162


20

20

24

24

20

20

24

24

28

28

18

18

16

16

12

12

A vállalkozás vagyona A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása Számvitel gyakorlat A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen Jogi-, adójogi szabályozás keretei Közigazgatási alapismeretek Adójogi alapismeretek

36

36

9

9

9

9

9

9

9

9 64

64

32

32

32

32

Jogi-, adójogi gyakorlat Ügyintézés a közigazgatásban Ügyintézés az adóigazgatásban

1015712 Jövedé ki feladat ok ellátása

10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása

42

16

16

8

8

8

8

Jövedéki szabályozás

160

160

Jövedéki

32

32

alapismeretek Jövedéki termékek

10159-12 Vámjogi feladatok ellátása

10158-14 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása

Jövedéki tevékenységek Jövedéki adókötelezettség Jövedéki ügyintézések szabályai

32

32

32

32

32

32

32

32

Jövedéki gyakorlat

48

48

Jövedéki adóztatás

24

24

24

24

Jövedéki ügyintézések folyamata Környezetvédelmi termékdíj alapismeret Termékdíjjal kapcsolatos szabályozás Termékdíj köteles termékek Termékdíj fizetési kötelezettség Hulladékgazdálkodási ismeretek Termékdíjjal kapcsolatos informatikai rendszerek Hulladékgazdálkodás gyakorlata Termékdíj köteles termékek adóztatása Hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés folyamata

160

160

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

48

48

24

24

24

24

Vámjogi szabályozás

160

160

Általános vámjogi rendelkezések

32

32

Az áruk származása

32

32

Vámérték

32

32

32

32

32

32

Termékimportot érintő fizetési kötelezettségek Vámeljárások szabályai Vámjogi gyakorlat

48

48

Vámtartozás

24

24

Vámeljárások

24

24

10160-12 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás

folyamata Vámtarifa és áruosztályozás Vámtarifák kialakulása Kombinált Nómenklatúra szerkezete Áruosztályozási szabályok Az áruosztályozás informatikai támogatása Mintavétel szabályai

160

160

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32

Áruosztályozás gyakorlata TARIC rendszer használata Mintavétel árubesorolás érdekében

Összesen Összesen

720

396 1116

784 992

Elméleti óraszámok/aránya

70 %

Gyakorlati óraszámok/aránya

30 %

48

48

24

24

24

24

208

2108 2108

Logisztikai ügyintéző (54 345 01) Szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei I. A képzés célja: A logisztikai ügyintéző feladata a logisztikai tevékenységek tervezése, lebonyolítása, a logisztikai rendszerrel kapcsolatos vezetői munka támogatása. A szakképesítéssel rendelkező képes legyen a rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában feladatokat ellátni, a tervezési feladatokat végezni az ellátási, készletezési, termelési folyamatokban, kezelni a reklamációs eseteket, elvégezni a raktári tevékenységgel kapcsolatos teendőket, az árutovábbítással kapcsolatos feladatokat végezni, nemzetközi szállítással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézői tevékenységet végezni, kapcsolatot tartani a partnerekkel, ügyfelekkel, döntés-előkészítéssel, információgyűjtéssel, elemzéssel segíteni a menedzsmentet, a munkájához tartozó informatikai és irodai eszközöket kezelni. A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Kereskedelem ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - 54 341 01 Kereskedő - 54 345 01 Logisztikai ügyintéző - 52 841 09 Postai üzleti ügyintéző II.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. III.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 345 01

A szakképesítés megnevezése: Logisztikai ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra IV.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

V.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Tárgyi feltételek


A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. VI.





éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra



35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét



Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13.

Tantárgyak


5/13 és 2/14.

heti óraszám e Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

gy

ögy

heti óraszám e

gy


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

3 1

20

5

80

4

60

5,5

Áruforgalom gyakorlata

4

Készletgazdálkodás gyakorlat

4

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

5 7,5 1,5

Raktározás

3

Raktározás gyakorlata

összes óra

3,5 21

10

18,5 160

12,5

összes óra

31

31

szabadsáv

4

4

összes óraszám szabadsávval

35

35

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában rendelkezik: - 13. évfolyamban: 2 óra jogi ismeretek; 2 óra statisztika - 14. évfolyamban: 4 óra tanirodai foglalkozás hetente A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.




Ágazati Szakképesítésszakközépiskolai specifikus képzés óraszáma a szakképzés közismeret nélkül óraszáma 5/13. és 1/13. 2/14. e

gy


Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64


8

8


8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24


24

24

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

10032-12 Marketing


ögy


gy


e


18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

A marketing alapjai

108

108

Marketing alapismeretek I.

54

54

Marketingkommunikáció I.

54

54

Marketing a gyakorlatban

36

20

56

Marketing alapismeretek II.

18

20

38

Marketingkommunikáció II. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

18

18

396

396

Az áruforgalom tervezése

110

110

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

270

270

Üzleti levelezés

16

16

Vezetési ismeretek

36

36

Vezetési alapismeretek I.

18

18

Vezetési alapismeretek II.

18

18

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

108

188

72

126

126

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II.

90

Díjszámítás elemei,

80

72

54

Készletgazdálkodás gyakorlat A beszerzési folyamat fázisai, jellemzői Az anyagszükségletszámítás és erőforrástervezés A készletgazdálkodás főbb mutatói Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás INCOTERMS klauzulák rendszerezése költség és kockázatvállalás szerint A nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai

72

198

Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I.

Logisztikai kontrolling

260

198

144

Logisztika célja, feladatai elemei Logisztikai költségeket befolyásoló tényezők

80

72

Áruforgalom gyakorlata

Logisztika

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

180

60

204 54

60

150 128

128

32

32

64

64

32

32 128

128

32

32

48

48

48

48

240

240

32

32

144

144

64

64

szállítmánybiztosítások Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Az árutovábbítási rendszerek és eszközök, üzletkötési feladatok sajátosságai Fuvarozással, szállítmányozással kapcsolatos árképzés, díjszámítás, fuvardíj, jutalék Okmányok, engedélyek, biztosítások, a szállítmányozás területén

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

Közlekedés- és gazdaságföldrajz Közlekedés- és gazdaságföldrajzi ismeretek Árutovábbítási útvonaltervezés

160

160

32

32

96

96

32

32

48

48

16

16

16

16

Térkép és GPS használata, pozíciókeresés

16

16

Raktározás

96

96

32

32

16

16

16

16

32

32

A raktározás szerepe a logisztikai folyamatokban Komissiózás folyamata, eszközrendszere Raktári árumozgatás és készletnyilvántartás bizonylatai A veszélyes áruk, a tárolásának szabályai Raktározás gyakorlata Számítógépes raktárirányítás szoftverei és eszközeinek használata Komissiózás a gyakorlatban

112

112

48

48

32

32

Anyagmozgató berendezések működtetése, mérőeszközök használata a raktárban Összesen Összesen Elméleti óraszámok aránya Gyakorlati óraszámok aránya

32

756

360

1116

60 % 40 %

160

592

400 992

32

2268

A Pedagógiai Program érvényességi köre, legitimációja, nyilvánosságra hozatala: E program határozza meg az intézményben a nevelési és az oktatási elveket, a tanítandó tananyagot, az értékelési elveket, valamint minden olyan tevékenységet, amelyet a köznevelési törvény ebben a dokumentumban ír elő szabályozni. (26. § 1. pont) A pedagógiai program olyan alapdokumentum, amely a neveléssel-oktatással kapcsolatos valamennyi tevékenységre kiterjed. Érvényességi kör: Jelen dokumentum érvényes az iskola valamennyi tanárára és diákjára. Módosítás: Kérheti a fenntartó, a szülők vagy a diákok, illetve a tanárok nagyobb csoportja, az igazgatóhoz benyújtott írásos kérelemben, aki a következő nevelőtestületi értekezleten beterjeszti a módosítási javaslatot a testületnek, egyidejűleg javaslatot tesz a módosítást elvégző team tagjaira. Szülők, diákok, tanárok nagyobb csoportján a létszámuk 30%-át értjük. Legitimáció: A dokumentumot és módosításait a nevelőtestület fogadja el, az iskola vezetője hagyja jóvá. A fenntartó egyetértése is szükséges. Elfogadása előtt kikértük a Diákönkormányzat véleményét is. A Pedagógiai Programot a következő helyeken kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni: -

az igazgatói szobában a nevelőtestületi szobában az iskola honlapján

A Pedagógiai Program érvényességi ideje: Jelen program a 2016/2017-es tanévtől érvényes a visszavonásig. A Pedagógiai Program hatályba lépése: 2016. szeptember 1. Jóváhagyta:

Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet igazgató

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

Recommend Documents