Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI 1.1.Az iskola működésének törvényi feltétele Az intézmény alapító okirata szerint A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 1.1. Rövid neve(i): Deák Szki 2. Feladatellátási helye(i) 2.1. Székhelye: 9022 Győr, Bisinger sétány 32. 2.1.1. telephelye(i): Bisinger sétány Sporttelep 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4. Típusa: szakközépiskola 5. OM azonosító: 030721 6. Alapfeladata: 6.1 köznevelési alapfeladatok:  szakközépiskolai nevelés-oktatás  1/2006. (II.17.) OM rendelet alapján: - Pénzügyi szakügyintéző 55 343 01 0010 55 04 kifutó rendszerben az 1/13. és az 1/14. szakképző évfolyamon - Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző 55 344 01 0010 55 02 kifutó rendszerben az 1/13. és az 1/14. szakképző évfolyamon - 55 481 04 0000 00 00 Web-programozó kifutó rendszerben az 1/13. és az 1/14. szakképző évfolyamon - Pénzügyi-számviteli ügyintéző 52 344 01 0000 00 00 kifutó rendszerben az 1/13. szakképző évfolyamon. 

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján: - Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 343 01 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon. - Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon - Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 02 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon - Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54 344 03 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon 2

- Nonprofit menedzser 54 345 02 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon  XXIV közgazdasági ágazat  felnőttoktatás  levelező  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 6.1. nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 600 fő 6.2. Iskolatípusonként az évfolyamok száma A szakközépiskolai képzés a 9. (nyelvi előkészítő esetében a 9/Ny) évfolyamon kezdődik és a 12., illetve a nyelvi előkészítő esetében a 13. évfolyamon fejeződik be. - 9. nyelvi előkészítő évfolyam - 9-12. szakközépiskolai évfolyam - szakképzési évfolyam: 1/13 és 2/14 évfolyam 6.3. Gyakorlati képzés megszervezésére: iskolai tanműhely (taniroda): szakközépiskola, 9022 Győr, Bisinger sétány 32. 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja:  saját szervezeti egységgel 6.5. Különleges pedagógiai célok megvalósítása:  nyelvi előkészítő angol nyelvből 6.6. Speciális jellemzők emelt szintű oktatás, tantárgy megnevezése: angol nyelv, közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan), informatika, történelem, matematika idegen nyelvi tanirodai képzés kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása az intézmény termei, szaktantermei, tornaterme kapacitás-kihasználási tevékenységet folytathat, amellyel nem sértheti a köznevelési alapfeladatok ellátását 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 9022 Győr, Bisinger sétány 32. helyrajzi szám: 7026 hasznos alapterület: 2606 nm jogkör: vagyonkezelői jog KLIK feladatellátási hely szerint pontos cím: 9022 Győr, Bisinger sétány 32. helyrajzi szám: 7007 hasznos alapterület: 60 nm jogkör: vagyonkezelői jog KLIK 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

3

1.2. A Pedagógiai program módosításának intézkedési terve Az iskola Pedagógiai programját, vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. A Pedagógiai program módosítását kezdeményezheti:  fenntartó  nevelőtestület  szülői szervezet  diákönkormányzat A Pedagógiai program felülvizsgálatát kétévente, illetve a jogszabály-változásokhoz igazodva végezzük. 1.3. Az iskola működése Az iskolában a nevelés és oktatás a pedagógiai program szerint folyik. A programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. A fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A szakközépiskolai érettségi vizsgára felkészítő általános műveltséget megalapozó képzés 2 osztályban 4 évfolyamon (9. – 12.) történik és érettségi vizsgával zárul. Az iskola a 9. évfolyamon egy osztályban nyelvi előkészítő képzést folytat, itt a képzés a 13. évfolyamon az érettségi vizsgával fejeződik be. 2013. szeptember 1-jétől a szakközépiskola 9-12. évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsgájára történő felkészítés folyik. Az iskola a Széchenyi István Egyetemmel, a Budapesti Gazdasági Főiskolával és a Gábor Dénes Főiskolával kötött együttműködési megállapodás, szerződés alapján a szakképző évfolyamokon akkreditált felsőfokú szakképzést kifutó rendszerben folytat, melyek kimenete: Pénzügyi szakügyintéző (OKJ száma: 55 343 01 0010 55 04) Web-programozó (OKJ száma: 55 481 04 0000 00 00) Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző (OKJ száma: 55 344 01 0010 55 02) Az iskola szakmai képzést, nevelést és oktatást folytathat felnőttoktatás keretében levelező tagozatos munkarend szerint. 1.4. Pedagógiai hitvallásunk Iskolánk története és hagyományai alapján valljuk, hogy csak stabil tradícióinkra alapozva, az új kihívásoknak is megfelelve őrizhetjük meg intézményünk elismert színvonalát és 4

vonzerejét. Elődeink nyomán elsődleges feladatunknak tekintjük a tudás átadását a nevelés nyitott, toleráns szellemében. Ez azonban nem jelent korlát nélküliséget, parttalanságot. Kerüljük a merev határokat, a túlzásokat, olyan szabályok betartását kívánjuk meg tanulóinktól, amelyekkel őket, nevelésüket szolgáljuk. Iskolánk diákközpontú, pedagógusaink legfontosabb törekvése olyan légkör kialakítása, ahol tanítványaink jól érzik magukat, kellően motiváltak, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák. Deákosnak lenni: ez a tudat váljon összetartó erővé, ne korlátozó, hanem személyiségfejlődést segítő, egyéni képességeket kibontakoztató szellemiséget hordozzon. Érezzék a diákok és a tanárok, hogy a közös munka, az egymás iránti tisztelet, megbecsülés vezet a legjobb teljesítmény eléréséhez. Tanárainkat hivatásszeretet, magas szintű szakmai tudás, kiváló emberi értékek jellemzik. A tanórai foglalkozásokon túl számtalan lehetőséget ajánlunk az egyéni érdeklődés kielégítésére, a tehetség kibontakoztatására. Biztosítjuk a hátránnyal indulók felzárkóztatását is. Célunk, hogy az iskola nyújtson általános műveltséget, adja meg azokat a tantárgyi szakmai ismereteket, melyekkel továbbhaladhat a tanuló. Iskolai alapelveink:  esélyteremtő képzési rendszer működtetése tanítványaink személyiségfejlődése érdekében  egyetemes emberi értékek közvetítése  gyermek-és teljesítményközpontúság  konvertálható tudás nyújtása  felkészítés a mai életvitelre  nyitottság, a piac és a gazdasági környezet változásaihoz igazodó képzés és iskolafejlesztés  képességek szerinti fejlesztés  az európai integrálódás elősegítése  egészséges életmódra nevelés, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Iskolánk jövőképe: Arra törekszünk, hogy iskolánk patinás épületén belül egy jól felszerelt, a 21. század oktatási igényeinek is megfelelő intézménynek adjon teret, ahová a diákok és a nevelők is szívesen járnak. Versenyképes iskola kívánunk lenni, ezért figyelembe vesszük – a munka-erőpiaci - a társadalmi, gazdasági fenntartói, iskolahasználói és nevelőtestületi igényeket képzési kínálatunk alakításában. Olyan iskolát szeretnénk, amely magas szintű nevelő-oktató tevékenységével szolgálja a város és a beiskolázási terület lakosainak igényét, amely célratörő képzési formát ajánl a majdan a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó tanulók számára, illetve a mindennapi munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakmai képzéseket kínál. Olyan iskolát szeretnénk, ahol természetesnek számít a környezet-és egészségtudatos magatartás, ez önmagunkra és az egymásra való odafigyelés. Célunk, hogy diákjaink érett és autonóm személyiségként jussanak el a kamaszkortól a felnőttkor kezdetéig. Rendelkezzenek azokkal a képességekkel és készségekkel, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy majd állandó, folyamatos önképzéssel tudjanak 5

alkalmazkodni a kor gyorsan változó követelményeihez. Jellemezze őket kreativitás, jó konfliktuskezelés. Tanulóinkban erősítjük a szociális érzékenységet, az érzelmi intelligenciát a szellemivel egyenrangúnak tekintjük. 1.5. Az iskolai képzés rendje Képzési rendszer Közgazdasági szakmacsoportos képzésre épülő oktatás – 1 osztály - nappali rendszerű Feladata  általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő  felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő  középszintű szakmaszerzésre felkészítő nevelés-oktatás  az évfolyamok száma 4+1 A képzés az érettségi vizsgakövetelményekre a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint folyik Közgazdasági szakmacsoportos képzésre épülő oktatás – 1 osztály – nappali rendszerű Feladata  általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő  felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő  középszintű szakmaszerzésre felkészítő nevelés-oktatás  emelt szintű informatikai képzés  az évfolyamok száma 4+1  A képzés az érettségi vizsgakövetelményekre a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint folyik Közgazdasági szakmacsoportos képzésre épülő oktatás – 1 csoport – nappali rendszerű Feladata  általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő  felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő  középszintű szakmaszerzésre felkészítő nevelés-oktatás  nyelvi előkészítő képzés  az évfolyamok száma 5+1 A képzés az érettségi vizsgakövetelményekre a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint folyik. Közgazdasági szakmacsoportos képzésre épülő oktatás 1 csoport – nappali rendszerű Feladata  általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő  felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő  középszintű szakmaszerzésre felkészítő nevelés-oktatás  nyelvi előkészítő képzés  emelt szintű informatikai képzés  az évfolyamok száma 5+1 A képzés az érettségi vizsgakövetelményekre a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint folyik.

6

Informatika szakmacsoportos képzésre épülő oktatás (kifutó képzés) – nappali rendszerű Feladata  általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő  felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő  középszintű szakmaszerzésre felkészítő nevelés-oktatás  az évfolyamok száma 4+1 A képzés az érettségi vizsgakövetelményekre a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint folyik. Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás – nappali rendszerű Feladata  a fő profil szerint közgazdasági szakmacsoportban szakképzés az OKJ által meghatározott szakmákban  a központi szakmai és vizsgakövetelmények és a szakmai program szerinti képzés  középfokú szakmaszerzésére felkészítő nevelés és oktatás  felsőfokú szakmaszerzésére felkészítő nevelés és oktatás (kifutó képzés)  képzési idő: a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározottak szerinti  szakmai érettségi vizsgára épülő képzés – 1 év (13. évfolyam)  gimnáziumi vagy más ágazati szakmai érettségi vizsgára épülő képzés – 2 év (13-14. évfolyam)  a meglévő modulok beszámításával más szakma szerzésének lehetőségének biztosítása. Közgazdasági szakmacsoportos képzésre épülő iskolarendszerű felnőttoktatás - levelező rendszerű képzés Feladata  középszintű szakmaszerzésre felkészítő nevelés-oktatás  képzési idő: 1,5 év (kifutó)  képzési idő: az új szakmai kerettanterv szerint A képzés az OKJ által meghatározott szakmákban a szakmai és vizsgakövetelmények szerint folyik Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Az iskola – a munkaerő-piaci és tanulói igényeknek megfelelően – részt vesz a felnőttek átképzésében, szakmai továbbképzésében. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést tanfolyami, esti, levelező vagy más képzési formában, önköltséges alapon szervezi.

7

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Pedagógiai alapelveink  A gyermekek különbözőségének elve – nevelő-oktató munkánk humánus, a tanulók személyiségi jogait és érdekeit messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység.  A tervszerűség elve – tervszerű, rövid és hosszú távú célorientált munkát végzünk.  Az erkölcsösség elve – az iskolai és a családi szocializáció pozitívumaira épít és épül.  A felelősség elve – a szűkebb közösség és a társadalom elvárásainak, igényeinek kielégítésére törekszünk.  A folyamatos fejlesztés elve – a kulturális értékeket megőrző és továbbfejlesztő, általános és szakmai műveltséget fejlesztő munkát végzünk.  Vallási, világnézeti semlegesség elve  Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve 2.1.2. Pedagógiai értékeink  a tanulók általános és speciális fejlesztése  partnerközpontúság  nyilvánosság  reális énkép kialakítása, az önismeretre nevelés  pozitív értékrend létrehozása és alakítása  szociális készségek fejlesztése, autonóm személyiségekké formálás  a tehetséges tanulók felkutatása és velük való egyéni foglalkozás biztosítása  a beilleszkedési és magatartási gondokkal küszködő tanulók segítése,  a tanulás-módszertani ismeretek elsajátíttatásával az önfejlesztési készség erősítése  az ifjúságvédelmi feladatok ellátásával a szociális hátrányok csökkentésén keresztül az identitástudat alakítása  a testi és lelki egészségvédelem szükségességének tudatosítás  közösségformálás az egyén érdekében  felkészítés a társas kapcsolatokra, a családi életre,  felkészülés az életben betöltendő különböző szerepekre, feladatokra  gazdasági-pénzügyi ismeretek elsajátítása  felkészítés az egy életen át tartó tanulásra  felelősségvállalás másokért, önkéntesség  türelmesség  médiatudatosságra nevelés  felkészítés a munka világára, pályaorientáció 2.1.3. Pedagógiai céljaink Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha tanulóink az érettségi vizsgát, szakmai minősítő vizsgát követően kellő általános műveltséggel (intelligenciával) és biztos, megbízható szakmai tudással rendelkeznek.

8

A tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a gazdaságra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában. A tanulók az egyes tantárgyak során tanult ismeretanyagot tudják korunk és napjaink eseményeinek, változásainak megértésére felhasználni, és gondolkodásukban alkalmazni. Érdeklődjenek a társadalmi, gazdasági változások iránt, készüljenek fel egyéni és nagyobb közösségeket érintő döntések meghozatalára. Sajátítsák el, és a lehetséges mértékben gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek hagyományaink, jellegzetességeink megismeréséhez és megbecsüléséhez vezetnek, segítenek eligazodni a jelen feladatai között. Tanítványaink legyenek nyitottak a hazánkban, a szomszéd országokban, Európában élő népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. A nemzettudat, az önismeret és a hazaszeretet segítse elő történelmi, kulturális, vallási hagyományaink ápolását, segítse az egyéni, illetve közösségi tevékenységet. Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez, legyenek nyitottak, ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az ország és lakosai életében. A fenntarthatóságra és a környezettudatosságra neveléssel a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás váljon a tanulók életvitelében erkölcsi alapelvvé. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük őrzésébe, védelmébe, a környezeti károk megelőzésébe. A tanulók kommunikációs képességeinek új alapokra helyezése, a médiatudatosság kialakítása lényeges, de elvileg nem új feladat. Alapja az önálló ismeretszerzés, véleményformálás - és kifejezés, a vélemény megvédésének képessége. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb birtoklását igénylik. A mérhetetlen információmennyiség áramlásának korában a modern technikát is felhasználó, de szelektálni képes fiatalokat kell nevelni. Az órakeret lehetőséget biztosít a mindennapos testnevelésre. Az iskolában a testi-lelki egészség, az egészséges életmódra nevelés legalább annyira fontos, amennyire átfogó feladat. A betegségek megelőzésétől az egészséges életvitelig, a káros szokások elleni védekezés segítésétől a családi életig számos terület kérdéseivel kell őszintén és lehetőleg példamutatón foglalkozni. A tanulás megtanulása és a helyes pályaorientáció segítése jelentős részben iskolai kötelezettség. Főleg a munka világáról alkotott reális kép kialakítása az iskola feladata. Minden osztályban alapvető cél egy idegen nyelv elsajátítása. A nyelvi előkészítő osztályokban két nyelvet tanítunk. Minden osztályban, olyan mértékben biztosítunk lehetőséget a számítástechnikai felhasználási és internet használó gyakorlat biztosítására, amilyen mértékben ma már mind a felsőoktatási intézmények, mind a munkahelyek elvárják. A kihívásoknak való megfelelés mellett (sikerek és kudarcok „elviselése”!) tanulóink értékeljék, és tiszteljék mások törekvéseit, emberségét, érezzék sajátjuknak, szűkebb, tágabb környezetük gondjait. 9

Diákjaink legyen nyitott a változásokra, ismereteik alapján tudják értelmezni, esetleg aktívan alakítani azokat. Váljon készséggé számukra a későbbi munkakörhöz, az emberi együttéléshez szükséges magatartási, viselkedési (protokolláris) normák alkalmazása. Érezzék, a felelősségvállalás fontosságát, hogy cselekedeteik, tetteik következményeit nekik kell viselniük, ha a követelményeknek nem tudnak megfelelni, nem lesznek sikeresek az életben. Már az iskolai évek alatt váljon készséggé benne a pontos, megbízható munkavégzés. Ugyanakkor ismerjék fel, hogy nem csak ez szükséges a teljes élethez, legalább ennyire fontosak az emberi kapcsolatok, önművelés, szórakozás, sport, egészséges életmód kialakítása, az „Ép testben ép lélek” elv érvényesülése. 2.1.4. Pedagógiai feladataink  Az iskolai követelmények, megmérettetések tantárgyanként és összességében e célok megvalósulását szolgálják, figyelembe véve az életkori sajátosságokat is. Az iskolánkban oktatott korosztálynak a felnőtté válás folyamatában fokozatosan kell megfelelnie a követelményeknek és egyben felkészülnie az önálló életre is, hogy a társadalom teljes jogú, hasznos tagjává válhasson.  Céljainkat tanulóink személyiségének fejlesztésével tudjuk elérni.  A tanulók érdekében az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolatának biztosítása szükséges. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett keressük az újítás lehetőségeit is.  Nyitottak vagyunk a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre is, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak. 2.1.5. Pedagógiai eszközeink, eljárásaink A Nemzeti köznevelési törvény által megfogalmazott pedagógiai eszközökkel élünk, ezek nem okozhatnak pedagógiai ártalmakat, a tanuló nem alázható és szégyeníthető meg. Az iskolai házirend átadásával 9. osztálytól a tanulók számára ismertté tesszük jogaikat és kötelességüket, valamint az iskolai együttélés szabályait. A folyamatos pedagógiai tevékenység részben a tanórákon, részben az osztályfőnöki órákon, a tanulmányi kirándulásokon, a szakmai napokon együttes tevékenységben érvényesül. Munkánk része az iskolai ünnepélyekre való felkészülés segítése és az ünnepélyek lebonyolítása. Évente egy alkalommal az osztályok számára az iskola éves munkatervében meghatározottak szerint lehetőséget biztosítunk tanulmányi kirándulásra. Egynél több tanulmányi kirándulást az igazgató egyedi elbírálás alapján engedélyezhet. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel a tanulók számára önköltséges. Az iskolai közösségi szolgálat az egyén személyiségének fejlesztése mellett a közösség érdekeit is szolgálja. A megvalósítás sokféleképpen történik, az éves munkaterv rögzíti a tanévenkénti formákat. A módszerek megválasztásának szempontjai:  a nevelés – oktatás célja  a tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége  a pedagógus személyisége  a didaktikai feladat  a tanítási tartalom  a tantárgyak sajátossága  az iskola tárgyi feltételei 10

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:  Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.  Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek - Követelmények támasztása. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Hagyományok kialakítása. - Követelmények támasztása - Ellenőrzés - Ösztönzés. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - A közösségi normák kialakítása és elfogadtatása - Vita.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember személyiségét alapvetően a jelleme határozza meg. A jellem az ember magatartásából, cselekedeteiből, erkölcsi nézeteiből áll. Ahhoz, hogy az iskolánkban oktatott korosztály személyiségének ezen elemeit – pedagógiai hitvallásunk szellemében – fejleszteni tudjuk, meg kell ismernünk őket. A személyiség megismerésének főbb területei a következők:  testi fejlettség, egészségi állapot: Ezen a területen munkánkat nagymértékben segíti a jól működő iskola - egészségügyi szolgálat, a rendszeres szűrővizsgálatok, illetve a testnevelési órák keretében zajló felmérések. 11

Törekszünk arra, hogy az egészségmegőrzés, egészséges életmód fontosságának tudata, az egészséges életvitel iránti igény kialakuljon (felvilágosító előadások, biológia órák, osztályfőnöki órák keretében, illetve az egészségnevelési programban foglaltak szerint).  értelmi képességek, azok fejlesztése: Itt elsősorban tanulóink magatartására, munkához való viszonyára, döntési és cselekvőképességének kialakítására helyezzük a hangsúlyt. Mint ahogyan pedagógiai alapelveinkben is megfogalmaztuk, a későbbi szakmák megkövetelik a pontos, precíz, felelősségteljes munkavégzés kialakulását. Ehhez a tanórán kívüli feladatok vállalása, kisebbnagyobb közösségi megbízatások teljesítése segítheti őket. Tudják és érezzék azt, hogy a vállalásokat pontosan, időre kell teljesíteniük, a felelősséget nekik kell vállalniuk az esetleges következményekért is.  a családi körülmények megismerése: A család, annak közvetlen környezetnevelő hatása vitathatatlan, és csak közös erővel, egy irányba haladva lehetünk eredményesek. A családi környezet feltérképezéséhez a tanulókkal való elbeszélgetésen kívül szükség van közvetlen kapcsolatra a szülőkkel (elbeszélgetés), és a családlátogatások adta lehetőségekre is. A tanulói személyiség megismerésének eszköze elsősorban – az említetteken kívül – a tanári megfigyelés, az osztályban tanító tanárok véleményének egyeztetése, a szükséges információk egymás rendelkezésére bocsátása. További fontos feladatnak tartjuk az önkritika és önértékelés képességének fejlesztését, tanulóink legyenek tisztában saját adottságaikkal, törekedjenek azok korrigálására, fejlesztésére. Ezt a felnőttek részéről a toleráns, de egységes követelményrendszer, a teljesítmények folyamatos értékelése teszi lehetővé. Összegezve: feladatunk az, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tevékenységében érvényesítendők. A személyiségfejlesztés tevékenységei, színterei:  A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése.  A tanulók értelmi tevékenységének, és gondolkodásának fejlesztése (döntési képesség, lényeglátás, koncentráció és kreativitás fontosságának tudatosítása).  A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása, a szellemi értékek iránti igény kialakításával.  A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása (testi edzettség, táplálkozás).  A magatartás – és viselkedéskultúra alakítása.  Tanórai tevékenységek. Minden tantárgy sajátos jellegének megfelelően személyiségfejlesztő tevékenységet is folytat, kiemelendő fontosságúak az osztályfőnöki órák és a szakmai orientációt szolgáló tanórák.  Értékes életutak megismertetésével a magasrendű erkölcsiség iránti tisztelet felébresztése.  Állami és iskolai ünnepekről szóló megemlékezések, az év hagyományos rendezvényei (pl.: Deák-nap, gólyatábor, 24 órás foci, énekkar, sportkör, versenyek, 12

  



pályázatok; diákönkormányzati munka; csoportfoglalkozások, nevelési beszélgetések, szakmai napok). A tanulók környezetükhöz való viszonyában az alkalmazkodóképesség, a helyes viselkedés, a segítőkészség és tolerancia, a kommunikációs képesség szükségessége, az esztétikus megjelenés igényének felkeltése. A tanuló munkához való viszonyában fontos jellemvonások (céltudatosság, szaktudásra törekvés, munkaszeretet, igényesség) kialakítása és fejlesztése. Iskolán kívüli szabadidős tevékenységek: túrák, kirándulások, színház-, hangverseny-, múzeumlátogatások. Minden tanuló a 9-12. évfolyamon egy alkalommal színházlátogatáson vegyen részt, az előadás kiválasztásakor ügyelünk arra, hogy a magyar érettségi témaköröknek, kötelező olvasmányok feldolgozásának megfeleljen. A művészeti tantárgyak közül az iskola helyi tantervében az ének tanítás megszűnt, a tanulók zenei műveltségét a 9-12. évfolyamra kiterjedő iskolai hangversennyel biztosítjuk. Iskolánk Házirendje és Etikai kódexe az intézményen belüli és kívüli kulturált magatartás kialakításához járul hozzá.

2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy növeljék ellenőrzésüket az egészségük felett és javítsák azt. Az egészségfejlesztés, ráfordításokon és akciókon át, az egészség meghatározóit befolyásolja, az emberek egészsége számára a legtöbb nyereséget hozza; lényegesen hozzájárul az egészség egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez, biztosítja az emberi jogokat és gyarapítja a szociális tőkét. Végső célja, hogy növelje a várható egészséges élettartamot, és csökkentse az országok és a csoportok közti ebbéli különbségeket. (Dzsakartai nyilatkozat, 1997) Az egészségfejlesztési tevékenység pozitív közösségi mintát szolgáltatva megkönnyíti az egyén választásait. Konkrét célunk:  a tanulók életminőségének és egészségi állapotának javulása,  a tanulók bevonása az egészségnevelésbe, közreműködés lehetőségének biztosítása,  az egyén, a közösségek autonómiájának erősítése,  az egyén önbizalmának, felelősségérzetének növelése,  egészségfórum a problémák és igények megfogalmazására,  egészségnap szervezése figyelemfelhívás céljából,  az egészséges táplálkozás gyakorlati megvalósításával,  prevenciós előadások kortársoktató diákjaink segítségével,  személyiségfejlesztő tréning,  betegségek megelőzése,  az egészséget befolyásoló tényezők feltárása (fizikai, kulturális, gazdasági, egészségügyi, társas környezet),  a helyben kezelhető vagy magasabb szintre tartozó problémák elkülönítése  a belső körülmények és a külső környezet lehetőségeinek számba vétele,  rövid, belátható időtartamú helyi feladatok tervezése,  visszacsatolás a tapasztalatok visszajelzése, az elkövetkezendő tevékenységek megtervezése. 13

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti – minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával.  egészséges táplálkozás megvalósítása  mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek, ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is,  a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz)  számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló tevékenység. A mindennapi testnevelés feladatai  minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési-és légző-rendszer megfelelő terhelése  minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (I. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet)  a testnevelési tananyag egészében a gerinc-és izületvédelem szabályainak betartása,  külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.  minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is  a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek  a testnevelés életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében). Az egészségfejlesztési ismeretek feldolgozandó témakörei az iskolában − Az egészség fogalma − A krónikus beteg egészsége − Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. − A környezet egészsége. − Az egészséget befolyásoló tényezők. − Szájhigiénia − A jó egészségi állapot megőrzése − A betegség fogalma − Megelőzhető betegségek − A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata − Az egészséges táplálkozás – helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása − Lelki eredetű táplálkozási zavarok − A beteg ember táplálkozásának sajátosságai − A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata − Az egészséghez szükséges testmozgás − A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában − A felnőtt szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában − A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában − Gerincvédelem, gerinckímélet − Balesetek, baleset-megelőzés − A lelki egészség 14

− Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében − A két agyfélteke harmonikus fejlődése − Az érett, autonóm személyiség jellemzői − A társas kapcsolatok − A női szerepei − A férfi szerepei − A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs − A családi élet – kapcsolat a csallád tagjai között; közös tevékenységek − A gyermekáldás − A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére − A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában − A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). − Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai − A média egészséget meghatározó szerepe − Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja − Fogyasztóvédelem − Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás − Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése − Iskola-egészségügy igénybevétele − Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele − Otthoni betegápolás.

2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 2.4.1. A közösségfejlesztés feladatai:  A személyiség fejlődésében nagy szerepe van a közösség alakító erejének. A család meghatározó, alapvető közösség készíti fel a tanulókat az egészséges párkapcsolatra, a családi életre, felelősségvállalásra, szeretetteljes légkör megteremtésére, a tisztelet kifejezésére a szülő-gyermek kapcsolatban.  A felnőtté válás folyamatában ki kell alakulnia tanulóinkban a másokhoz való alkalmazkodás (tolerancia), együttdolgozás képességének, a későbbi életszakaszokban is jól hasznosítható szervezési ismereteknek, kommunikációs technikáknak.  Az osztályközösségek egybekovácsolódásának folyamatát közös rendezvényeik segíthetik, de az osztályfőnöki órákon közösen, tanári segítséggel megvitatott témák, az együttes gondolkodásra késztetés az első lépés ehhez.  Lehetőség van klubdélutánok, tanulmányi kirándulások szervezésére. Fontosnak tartjuk, hogy a közösség tagjai már az előkészítő munkálatokból is kivegyék részüket, tapasztalják meg, mi mindenre kell figyelni egy rendezvény megszervezésekor, mennyi munkabefektetés szükséges a sikerhez – mai, elgépiesedett világunkban a szükségesnél úgyis jóval több dolgot kapnak készen a gyerekek, s ezzel a felnőttek szoktatják le őket az aktivitásról és önállóságról.  Támogatjuk a kulturális rendezvények, kiállítások, mozi, illetve színházi előadások látogatását osztály vagy iskolai szinten, és hasonlóan fontosak a sportolási lehetőségek. 15

Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei:  a tanórák,  a tanórán kívüli foglalkozások,  a diák-önkormányzati munka,  az iskolai közösségben betöltött szerepekre való felkészítés  a szabadidős tevékenységek. Mind az öt terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:  az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  az együtt érző magatartás kialakulásához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Az iskola valamennyi dolgozója viselkedésével, beszédkultúrájával, megjelenésével, társas kapcsolatával példát jelent a tanulók számára. Hozzásegíti a tanulókat:  a demokratikus joggyakorlás elsajátításához (véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség),  az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  harmonikus társas kapcsolatok kialakításához,  az együttérző magatartás kialakulásához. 2.4.2. A közösségfejlesztés NAT-ban megfogalmazott feladatai:  a társas együttélés szabályainak megismerése,  a barátságra, mint társas kapcsolatra való felkészítés,  népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása,  a szülőföld, a haza megismerése, és megbecsülése, a nemzeti identitástudat, a hazafiság erősítése,  kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz; különböző népek, nemzetiségek, szokások, életmódok, vallások, kultúrák megismerése és tisztelete,  harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése,  a kommunikációs kultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak betartása,  eligazodás az információs környezetben, képesség annak szelektív használatára,  elfogadó és segítőkész magatartás a sérültekkel, fogyatékosokkal,  környezettudatos magatartás, felelősség a jövő generációért, A közösségfejlesztés szervezeti formái:  Osztályközösség  Diákönkormányzat  Szakkörök, tanfolyamok  Iskolaújság  Iskolarádió

16

2.4.3. Az osztályközösség fejlesztésének feladatai: Az iskolai közösséget minden tanuló érezze magáénak, óvja és tegye esztétikusabbá a tantermeket, a folyosókat. 9. és nyelvi előkészítő évfolyam: A különböző településekről, iskolákból, osztályokból érkező tanulók ismerjék meg egymást és az iskola elvárásait, a velük szemben támasztott követelményeket. A közösség szerveződésének elindulása, felelősök megválasztása. Bekapcsolódás az iskolaközösség munkájába. Erre első lehetőség a gólyatáborban való részvétel. 10. évfolyam: Ebben az életkorban jelentkezik intenzíven az egyéni és közösségi érdek ütközése. Az osztály tagjainak meg kell találniuk, ki kell alakítaniuk a helyes arányt. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek és a felsőbb évesek példamutatásának. Fokozott bekapcsolódás az iskolaközösség munkájába. A hagyományok ápolása, fejlesztése, gyarapítása. 11. évfolyam: Ez a közösség érésének időszaka. Felelősen döntsenek az osztály egészét érintő kérdésekben. Felkészülés az érettségi vizsgákra és a szakmaválasztásra. 12. évfolyam: Az osztályközösség kiteljesedésének időszaka. A tanulók felnőttként tudják képviselni saját és közösségük érdekeit. Az osztály tagjai őszinte, reális értékelésükkel segítsék egymást a helyes, megfelelő életpálya kiválasztásában. Egyéb tanulói közösségek szervezése, irányítása 2.4.4. Az iskolai közösségi élet tevékenységei A hagyományőrzés  A 9. évfolyamosok beilleszkedésének segítésére minden év augusztusában gólyatábort szervezünk.  Fontos feladat az iskola névadójának Deák Ferencnek emlékének az ápolása. Ezt szolgálja a Deák-nap (október 17. névadó születésnapján) a 9. évfolyamosok avatása az iskolai nyakkendő, illetve sál átadásával.  Deák-est (december 3. a névadó névnapján) az iskolai Ki mit tud? gálaestje tehetséges tanulóink bemutatkozása. Ekkor mutatkoznak be az egész iskola közössége előtt a 9. évfolyamosok.  Mikulás-megemlékezés a dolgozók gyermekeinek, ahol diákjaink játékos-mesésénekes műsort adnak.  Iskolai szintű közös karácsonyi ünnepség.  Iskolai kirándulás az osztály és iskolai közösség elősegítésére, főzőversennyel, sportversennyel egybekötve.  Iskolai ünnepségek, megemlékezések: 1848. március 15., 1849. október 6., 1956. október 23., február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, április 16. a holokauszt áldozatainak emléknapja, tanévenként egy alkalommal közös mozi látogatás az ünnepségekhez kapcsolódva.  Tanévenként két iskolabál a DÖK szervezésében. 17

 Iskolai Sportkör tagja az iskola minden tanulója.  Korcsolyázás decemberben minden évben az utolsó tanítási napon.  24 órás foci szervezése tanévenként ősszel és tavasszal.

Különféle iskolai közösségek szervezése, irányítása Feladatunk a különböző tanórai (osztály és csoport), tanórán kívüli tevékenységekhez szakkör, sportkör - kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek tudatos nevelői fejlesztése a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével. Az egyéni érdeklődés képesség, tehetség kibontakoztatására például akaraterő, ambíció, igényesség kiépítésére ösztönözzük diákjainkat. Feladatunk az erkölcsi nevelés során az egyre inkább háttérbe szoruló, de nélkülözhetetlen humán értékek elfogadtatása, megértése (egymás megbecsülése, tisztelete, empátia, tolerancia érzése egymás iránt, illetve konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása). A devianciához vezető szociális problémák felismertetése, potenciális veszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése önmaguk és társaik iránt. A gazdasági pénzügyi nevelés A tanulók hasznosítható ismeretekkel rendelkezzenek a világgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó intézményekről és folyamatokról. Ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, az ésszerű gazdálkodás, a pénzvilága, és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetlen következményeit és kockázatát. Közgazdasági szakközépiskolában a képzési rendszer, a kerettantervek tananyaga biztosítja a pénzügyi szabályokhoz, a banki tranzakciókhoz és a fogyasztóvédelemhez tartozó ismereteket. Az önkormányzati képességek kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során kialakítjuk a közösségekben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, és ennek elérése érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják. Pályaorientáció A tanulónak is, és a társadalom érdekeinek is leginkább megfelelő életpálya megtalálásához, az arra való felkészüléshez segítségre van szüksége a fiataloknak. Ezt a segítséget a diákoknak részint az iskolától, részint pedig az iskolán kívüli tanácsadó intézményektől kaphatják meg. A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői:  az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése  a legfontosabb pályák, foglakozási ágak tartalmának, követelményeinek ismerete  a szakmaszerzési lehetőségek és képzési formák megismerése  a szakmákhoz kapcsolódó tevékenységek és ezekkel szakmai tapasztalatok szerzése  vágyak és realitások összehangolása  a lehetőségek és a valóság összhangjának felismerése. A kompetenciák kialakításának fejlesztésének színterei  Tanítási órák 18

Az iskolai pedagógiai munka alapelveinek megfelelően a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása a közismereti tantárgyak és a szakmai tantárgyak óráin történik (lásd a megnevezett két pont alatt). A gazdasági környezetünk tantárgy lehetővé teszi e szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák megismerését 9-10. évfolyamon diákjaink megismerkednek az információkezelés alapjaival, amely magába foglalja a gépírást, viselkedéskultúrát és a kommunikációt – tanítása során célunk, hogy fejlődjenek tanítványaink gyakorlati tevékenységéhez szükséges képességei. A szakmacsoportos alapozó oktatás során az üzleti gazdaságtan (tanirodai) gyakorlatok tantárgy keretében a tanulók konkrét munkahelyi feladatokat oldanak meg. Személyes tapasztalatok szerzésén kívül együttműködésre építünk, (hiszen csoportos munkavégzés folyik), fejlődik kommunikációs készségük. Az osztályfőnöki órákon a személyiség-és közösségfejlesztés kompetenciái mellett külön feladat a szakmák jellemzőinek megismerése.  Tanórán kívüli tevékenységek Szakmai napok szervezésével lehetőséget teremtünk arra, hogy tanulóink megismerjék a munkahelyeket, a munka világát, személyes tapasztalatokat gyűjtsenek. A négy évfolyam során szakmai kirándulásokat szervezünk. Vállalatok (például: Audi), szolgáltatók, (pl.: Édász), hivatalok (pl.: APEH), bankok, OTP, takarékszövetkezetek, közművelődési intézmények (pl.: Megyei Levéltár, Megyei Könyvtár) támogatják pályaorientációs törekvéseinket. Lehetőséget nyújtottak arra, hogy a gyakorlati életet is megismerjék diákjaink az iskolában szerzett elméleti tudás kiegészítéseként. A BUMM programját lehetőség szerint évente megrendezzük, ahol a gazdasági élet sikeres szereplői személyessé teszik saját szakterületük világát előadások kapcsán a vállalkozói, pénzügyi szféra világából konkrét példákat nyújtottak a tanulóknak a lehetőségekről, működésükről. MNB központ látogatása évenkénti programunk. A pályaorientációban szerepe, hogy fejleszti a pénzügyi kultúrát, felkelti az érdeklődést. Pénziránytű iskolák hálózat tagjaként külön figyelmet fordítunk a tanulók gazdasági, pénzügyi szemléletének fejlesztésére. Nemzetközi Tanirodai Verseny szervezése Iskolánk a pályaorientáció valamint a szakmai szemlélet kialakítása és a szakmai gyakorlat érdekében szervezi több éve ezt a programot. Az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolását elősegíti, hogy versenyünkön részt vesznek Szlovákiából, Ausztriából iskolai tanirodai cégek. A versenyzők értékelését háromtagú külsős szakmai zsűri végzi. Külföldi Tanirodai Versenyeken való részvétel Iskolánk legsikeresebb tanirodai cégeit képviselik diákjaink. A prágai, berlini, vágsellyei, nagymegyeri stb. versenyeken a különböző országok szakmai kultúráját ismerik meg. Általában az idegen nyelv gyakorlására is mód nyílik. A tanulók személyiségfejődését segíti elő az idegen nyelven megtartott prezentáció és a kereskedés során létrejövő kommunikáció.

19

2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A köznevelési törvény szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben vesz részt. 2.5.1. A pedagógus helyi intézményi feladatai 20

A pedagógus-feladatok csoportosítása A pedagógus feladatai, kötelezettségei négy nagy csoportba sorolhatók értelemszerűen ezek a feladatok egymáshoz kapcsolódnak, összemosódnak, nem választhatók szét egymástól:  a gyermekekkel, tanulókkal való törődés feladatai  a szülőkkel való kapcsolattartás feladatai  saját munkájának megtervezésével kapcsolatos feladatok  a nevelési-oktatási intézmény tevékenységének megszervezésével összefüggő feladatok A gyermekekkel, tanulókkal való törődés feladatai A köznevelési intézmény feladata, célja, hogy ellássa a gyermek felügyeletét, melynek keretei között gondoskodik a testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről. A köznevelési intézmény miközben ellátja a gyermeknek, a tanulónak a felügyeletét megvalósítja azokat a pedagógiai feladatokat, melyek arra irányulnak, hogy minden egyes rá bízott gyermeknek, tanulónak kibontakoztassa személyiségét, feltárja tehetségét. Ezek a feladatok igénylik a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatottak összefogását, tevékenységük összehangolását. A közösségi munka megtervezése, megszervezése azonban egyéni végrehajtást igényel mindenkitől, aki részt vesz a feladatok végrehajtásában. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfontosabb feladata, hogy minden egyes rá bízott gyermeknek, tanulónak megadja a lehetőséget ahhoz, hogy sikeresen végig haladjon a köznevelés rendszere által biztosított vonalon, és sikeresen lépjen ki a köznevelés rendszeréből. Természetesen a köznevelés rendszere által nyújtott útvonal szakaszokra osztódik, amelyeknek egyes részei más-más nevelési-oktatási intézményhez kapcsolódnak. A pedagógusnak az egyes gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás során fel kell tárnia minden olyan körülményt, amely hátráltathatja a gyermek, a tanuló fejlődését. Meg kell ismernie a gyermek, tanuló személyiségében, családi körülményeiben rejlő előnyöket, hátrányokat, az előrehaladást segítő vagy hátráltató tényeket, körülményeket. A gyermekekkel, tanulókkal való törődésnek ezért mindig személyre szabottnak, az egyes gyermekekhez, tanulókhoz közelítőnek kell lennie. A gyermekekkel, tanulókkal való törődés feladatainak végrehajtása nem valósítható meg a szülőkkel való kapcsolattartás kiépítése nélkül, és nem hajtható végre az intézményben foglalkoztatottak közötti együttműködés kialakítása nélkül. Közösségi munka, egyéni bánásmód Az iskolában folyó pedagógiai munka megszervezésénél egyidejűleg kell, hogy érvényesüljön az osztály közösségi tevékenységének megtervezése, érvényre juttatása és ezen belül az egyes tanuló egyéni életútjának a felvázolása, megtervezése. Miközben a pedagógusnak fel kell készülnie arra, hogy milyen ismereteket közvetít egy osztályközösségnek, addig meg kell valósítania azt az elvárást is, hogy adott esetben az osztályközösség egy-egy tagjának vagy tagjainak a többi tanulóhoz viszonyítva eltérő ismereteket közvetít, más elvárást támaszt. Ez a tevékenység csak akkor tekinthető jogszerűnek, hogy ha az egyéni bánásmód mögött objektív körülmények, tények vannak, amelyek igénylik a különbségtételt, az egyéni bánásmód kialakítását. Ez az eltérés több irányú lehet, figyelembe véve, hogy egy adott osztályközösségben lehetnek olyan tanulók, akiknek segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a többiekkel szemben meglévő hátrányukat ledolgozzák. Egy-egy osztályközösségben lehetnek olyan tanulók is, akik meghatározott területen, átlagon felüli képességgel rendelkeznek. Ebben az esetben a pedagógus feladata a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő ösztönző megoldások megkeresése, megtalálása és alkalmazása. A megkülönböztetés soha nem irányulhat arra, hogy egy-egy tanuló, vagy a tanulók meghatározott csoportja a többi 21

tanulóhoz képest hátrányos helyzetbe kerüljön. Ha a pedagógus egy-egy tanuló vagy a tanulók meghatározott csoportja között különbséget tesz azon az alapon, hogy milyen a bőre színe, milyen a nemzetisége, anyanyelve, családjának vagyoni helyzete, társadalmi származása, és emiatt hátrányos helyzetbe hozza őket, abban az esetben tevékenysége jogellenes, megvalósítja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ezzel szemben tevékenysége, működése akkor tekinthető törvényesnek az előírt és elvárt szakmai szabályoknak megfelelően, ha pedagógiai munkája során szükség szerint egyéni tanulási útvonalakat alakít ki, amelynek alapja a rábízott gyermek, tanuló személyiségének fejlesztéséhez, tehetségének kibontakoztatásához szükséges fejlesztési feladatok, pedagógiai követelmények megvalósítása. E munkának része a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése. A szülőkkel való kapcsolattartás feladatai Minden egyes pedagógusnak ismernie kell a rá bízott gyermekek, tanulók családi hátterét. Ez a családi kapcsolattartás több irányú. A szülő tud a pedagógusnak segítséged nyújtani ahhoz, hogy az óvodai, iskolai, kollégiumi pedagógiai tevékenység eredményes legyen. A pedagógusnak is segítséget kell nyújtania a szülőknek ahhoz, hogy megismerjék gyermekük fejlődéséhez az óvoda, az iskola által megfogalmazott elvárások teljesítéséhez milyen családi segítségre van szükség. A mellérendeltségre épülő kapcsolat A kölcsönös mellérendeltségre épülő kapcsolattartás az, amellyel megelőzhetőek az iskolából való igazolatlan távolmaradások, amellyel megelőzhető a tanuló leszakadása, elmaradása a többiektől, amellyel megelőzhető, hogy a szülőket meglepetésként érje gyermekük félévi vagy év végi bizonyítványa, teljesítménye. A pedagógus-szülő kapcsolata akkor tekinthető megfelelőnek, ha a szülő minden olyan információ birtokában van, amely alapján végig tudja kísérni gyermekének útját az óvodában, az iskolában, tisztában van azzal, hogy gyermeke milyen teljesítményt nyújtott a tanítási órákon, be tudott-e illeszkedni az óvodai, iskolai, kollégiumi közösségbe. A pedagógusnak pedig ismernie kell azokat az eseményeket, amelyek miatt a rá bízott gyermek, tanuló fejlesztése, felkészítése nagyobb odafigyelést, törődést, egyéni bánásmódot igényel. A saját munka megtervezésének feladatai A pedagógus saját tevékenységét, munkáját az iskola pedagógiai programjában meghatározottak figyelembevételével a tanítási év felépítéséhez igazítva meg kell, hogy tervezze. Ez a tervezés éves szinten kell, hogy megvalósuljon, amelynek szakasza a tanítási év. Ezt kell lebontania havi, heti, napi feladatokra. A pedagógiai tevékenység kiegészül a szülői kapcsolattartás feladataival, amely egyrészt tervezhető, másrészt szükség szerint kiegészül a váratlan napi eseményekből adódó feladatokkal. A pedagógusnak nemcsak a pedagógiai programban meghatározott nevelési, fejlesztési feladatokat kell megterveznie, hanem a közösségi élet szervezésével, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységét is. A pedagógiai tevékenység része a közösségi életből adódó veszélyhelyzetek megelőzése, a gyermekek, tanulók felkészítése saját és társaik testi épségének megóvására. A pedagógusnak ugyanakkor meg kell találnia azokat a lehetőségeket is, amelyekkel saját ismereteit „karbantartja”, bővíti, megújítja. Mindezekhez kapcsolódnak azok az ügyviteli feladatok, amelyek összefüggnek a pedagógiai munka előkészítésével, megtartásának igazolásával, a gyermeki, tanulói jelenlét vagy távollét rögzítésével. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény munkájában

22

A pedagógus részt vesz a nevelőtestület munkájában, a nevelőtestület által meghozott döntések végrehajtásában, továbbá el kell, hogy lássa mindazokat a feladatokat, amelyek teljesítésével az intézmény vezetője vagy az arra felhatalmazott vezető-helyettes megbízta. A továbbképzésen való részvétel kötelezettsége A pedagógus kötelezettségei kiterjednek arra is, hogy tudását rendszeresen megújítsa, új ismereteket sajátítson el. Ezt a célt szolgálja a pedagógus-továbbképzés rendszere, amelynek keretei között minden pedagógusnak hétévenként legalább egy alkalommal részt kell vennie a továbbképzésben. A pedagógus  egész tanévi munkáját megtervezi, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutatja. Ezen tervezet kiegészítéssel, javítással több tanéven át is használható. Tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Egy havi óraszámnál nagyobb eltérését jelenti a munkaközösségvezetőnek, azt a munkaközösség-vezetővel egyeztetve módosítja.  ellátja a nevelő-oktató munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen az alábbiakat: a tanítás előkészítése, írásbeli dolgozatok, feladatlapok, munkafüzetek javítása, ellenőrzése, szemléltető-, kísérleti- és munkaeszközök tanításra való előkészítése  köteles tanítványai munkáját folyamatosan ellenőrizni. A félévi és év végi értékeléshez kellő számú, időben arányos eloszlású, különböző ellenőrzési módszereken alapuló érdemjeggyel értékelni, az érdemjegyeket legalább havonta az osztálynaplóba beírni. A tanulók magatartásáról, neveltségi állapotáról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt. Ellátja a pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát (haladási-, szakköri-, fejlesztési napló vezetése, stb.)  a munkatervnek megfelelően végzi a felzárkóztató, fejlesztő feladatokat, valamint a tehetséggondozást  részt vesz a szaktárgyának megfelelő munkaközösség(ek) és a nevelőtestület munkájában. E közösségek munkáját arányos, egyéni feladatok megoldásával segíti.  szaktárgyával kapcsolatban fogadó órákon és szülői értekezleteken információt ad a szülőknek. A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket, rendkívüli esetben az igazgatót.  tevékenysége egészével elősegíti a nevelés-oktatás általános és helyi követelményeinek teljesítését  szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra, és általában a kifejezőkészség javítására nevelés  tiszteletben tartja a tanulók emberi méltóságát  magától, munkatársaitól, tanulóitól pontos, fegyelmezett munkát és magatartást követel meg  a tanulók kérdéseire, felvetéseire a legjobb tudása, pedagógiai elhivatottsága alapján tárgyszerű eligazító választ ad  részt vesz az iskolai ünnepélyeken és a munkatervben rögzített egész iskolát érintő rendezvényeken  beosztás szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, helyettesítéseket és felügyeleteket  munkája során ügyel szűkebb környezet (folyosó, tanterem) rendjére, tisztaságára, a tulajdon védelmére  óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segíti az egészséges életmódra nevelést 23



ellátja a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban előírt kötelezettségeit

2.5.2. Az osztályfőnöki munka Az osztályfőnököt – az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján – az igazgató bízza meg. Osztályfőnöki megbízás elsősorban annak adható, aki  az intézmény főfoglalkozású tanára, és  legalább egy éves tanári gyakorlattal rendelkezik. Az osztályfőnöki munka végzéséért osztályfőnöki pótlék jár. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Feladatkörei  Ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása  Szervezési koordinációs feladatok végrehajtása  Közvetlen nevelőmunka Feladatai  A tanulmányi munka figyelemmel kísérése − beszámolót készít az év végi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján: − a 9. évfolyamon az osztály teljesítmény teljesítményének összevetése az általános iskolai eredményekkel − a 10. évfolyamon az osztály teljesítményének összevetése az osztály korábbi eredményeivel − a 11. évfolyamon az osztály teljesítményének értékelése a továbbtanulási tervek tükrében − a 12. évfolyamon az osztály teljesítményének értékelése az érettségi vizsga, a továbbtanulás, a felvételi vizsgák tükrében − minden évfolyamon beszámoló a hiányzások mértékéről − minden évfolyamon beszámoló az osztály közösségi munkájáról − minden évfolyamon beszámoló a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményekről − minden évfolyamon beszámoló a kimagasló, illetve a gyengén teljesítő tanulókról − minden évfolyamon beszámoló a nyelvvizsgák számáról  Év közben – szükség szerint – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével.  Fél év, illetve év vége előtt 30 nappal az ellenőrző útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit.  A diákönkormányzat segítése − minden év elején segíti az osztály diák-önkormányzati képviselőinek megválasztását − az osztály előtt legalább havonta egyszer beszámoltatja a diák-önkormányzati képviselőket − részt vesz az évenkénti diák-közgyűlésen.  Felmérések: elvégzi, elvégezteti az osztályszintű lebonyolítását, összesítését.

iskolavezetés

által

jóváhagyott

felmérések

 Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése 24

− az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát − év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a kérésekre és a hiányzásokra − 150 óra hiányzás, illetve az első igazolatlan hiányzás esetén hivatalos levélben értesíti a tanuló szüleit, és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire − 200 óra hiányzás esetén ismételten értesíti a szülőket − az igazolatlan órák esetében a jogszabály szerint jár el − kellő információt szerez ahhoz, hogy szükséges esetekben alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról − folyamatosan figyeli az osztályterem berendezését, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról  Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység − osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése, az osztályozó naplóból még hónap végén is hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár és az igazgatóhelyettes figyelmét − ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése − a hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése − félévi értesítők, év végi bizonyítványok (az év végi bizonyítványok esetében az átadás nyilvántartása) kitöltése, kiadása − a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése − anyakönyvek kitöltése és vezetése − érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése − tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra − az iskolai közösségi szolgálat szervezése, adminisztrálása az osztály tanulói számára  Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők − az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját − a tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon − az első osztályfőnöki órán vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület őket érintő határozatairól. − az osztály diáktitkára révén az osztályfőnöki órákon tájékoztatja az osztályt a diákönkormányzati határozatokról, tevékenységekről − elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet  Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek − minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét − a hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyaavató, szalagavató, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát  Megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat  Szülőkkel való kapcsolattartás − egy évben legalább két szülői értekezletet tart 25

− szükség esetén családlátogatást végez − segíti osztályában a Szülői szervezet munkáját  Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolai pszichológussal

26

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A Köznevelésről szóló törvény szerint (47. §) kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók sajátos tulajdonságuk, helyzetük, állapotuk miatt az átlagostól eltérő foglalkoztatást, figyelmet, speciális szakértelmet, eszközöket, felszereléseket igényelnek. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók csoportjai:  a különleges bánásmódot igénylő tanulók, valamint  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A különleges bánásmódot igénylő tanulók:  sajátos nevelési igényű tanulók,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók,  kiemelten tehetséges tanulók. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, akiknek a neveléséről, iskolai felkészítésükről a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján kell gondoskodnia az óvodának, illetve az iskolának. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az, akit a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítva jelentősen felsőfokú szakmaszerzésére felkészítő nevelés és oktatás alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók külön csoportjába tartoznak a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók. Ez a kör az átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában lévő magas fokú kreativitással rendelkezőket fogja össze, akikben felkelhető a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HH): az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátja szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tanuló esetében a tankötelezettségi beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 2.6.1. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Iskolánk, Alapító Okiratában foglaltak szerint a sajátos nevelési igényű tanuló nevelését, oktatását folytathatja. Sajátos nevelési igényű (SNI) az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a 27

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulókat egészséges társaik közé integrálva tanítjuk. Az együttnevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését, az iskolai kortársközösségbe, majd később a tágabb, társadalmi közösségbe való beilleszkedést segíti. A befogadó, egészséges diákokra is pozitív hatással vannak/lesznek sérült társaik. Az együtttanulás során eljutnak a szocializáció olyan fokára, amely nagymértékű empátiát toleranciát, segítőkészséget jelent. Elfogadják a másságot, és természetes emberséggel kezelni tudják a tanulótársi, esetleg baráti közös élmények, cselekvés során. Iskolánk az összes belső (tanár, diák, nem tanár munkatárs) és külső partner, és itt elsősorban az egészséges és a sérült gyermekek szüleire gondolok, érdekében vállalja a többlet, illetve más feladatot is jelentő integrált oktatást. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Osztály és csoportszervezési szabályok: Iskolánk a teljes körű befogadásra, integrációra törekszik, ezért a tanulókat nem elkülönített osztályokban/csoportban, hanem a többi tanulóval együtt neveli-oktatja. A SNI-s tanulók valamennyi tanórát együtt töltik, együtt tanulnak az osztálytársaikkal. Külön foglalkozás – egyéni vagy csoportos foglalkozás - csak a rehabilitációs, vagy fejlesztőfoglalkozásokat jelenti. Az SNI tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokon, kirándulásokon is stb. állandó résztvevők. Osztályonként elosztva tanulnak az SNI-s diákok, akik különleges bánásmódot igényelnek, hogy minden tanuló megkapja a képességének kibontakozásához szükséges tanári figyelmet, útmutatást. A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai: Tantárgyi mentesítés a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján adható a tanuló, kiskorú esetében a szülői írásbeli kérelmére. A mentesítést minden tanévben újra kell kérelmezni. Érettségi vizsgát, szakvizsgát érintő mentesítési kérelem benyújtására a vizsga évében már csak rendkívüli és nagyon indokolt esetben van lehetőség. Testnevelés alóli mentesítés, könnyített vagy gyógytestnevelésre való besorolás szakorvosi javaslatra csak az iskolaorvostól kérhető. A különleges gondozást és ellátást igénylő tanulók tanulmányaikkal összefüggő mentesítés iránti kérelmüket az iskola igazgatójának adhatják be. A kérelemhez csatolni kell a törvényi előírásoknak megfelelő dokumentumokat. A döntés az igazgató jogkörébe tartozik. A kérelmeket lehetőleg a beiratkozáskor, de legkésőbb minden tanév szeptember 30-ig be kell nyújtania a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha a mentesítés oka ennek az időpontnak a letelte után derül ki, a kérelmet az ok feltárásakor kell benyújtani. A készségtárgyak tanulása alóli mentesítést a tanuló, illetve a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat, ha ezt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Magántanulói státus az általánosan képző évfolyamokon kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló bejelentésével kezdeményezhető. A magántanuló mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyek összeegyeztethetőek különleges helyzetével, és 28

nem akadályozzák az iskola munkáját. A döntést a törvényi előírások figyelembevételével az igazgató hozza, indokolt esetben kezdeményezheti a jegyzőnél, hogy a tanköteles korú tanulót kötelezze arra, hogy a tankötelezettséget mindennapos iskolába járással teljesítse. Az iskola által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái:  Ha szükséges, logopédiai és pszichológiai foglalkozásokat biztosítunk a számukra külső szakemberek igénybevételével. 2.6.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az utóbbi évtizedekben egyre több a magatartási zavarral küszködő fiatal. Ez az iskolában is tapasztalható, összefüggésben van a tömegkultúra és az értékrend átalakulásával, a családok felbomlásával. Egyre nehezebb kezelni intézményi szinten ezt a problémát. Megnyilatkozási formái az iskolai élet minden területén megfigyelhetők, éppen ezért közös fellépéssel lehet változtatni rajta. Tisztában vagyunk vele, hogy minden, az átlagostól, megszokottól eltérő viselkedési formának oka van, ezeket kell felismerni, és megoldási lehetőségeket keresni. A „problémás” tanulók esetében tanári oldalról csak a személyre szabott, négyszemközti elbeszélgetések lehetősége áll rendelkezésünkre, de törekednünk kell arra, hogy egymás problémáinak megismerése, főleg a megoldások segítése tanulóinkat is jellemezze, hiszen a kortársakra jobban hallgatnak, mint a felnőttekre. Tudatosítani kell diákjainkban, hogy a diákéveket nem egymás mellett, hanem közösségben kell leélniük, el kell fogadniuk a közösség véleményét, támogatását, adott esetben kritikáját – a közösségnek pedig türelmesnek kell lennie a „másság” elfogadása terén. Munkánk hatékonyabbá tételéhez magunkat is képezni kell, hiszen a testület tagjai nincsenek felkészítve a deviáns magatartásformák kezelésére. Az eddig az iskolában szervezett sikeres tréningek számát gyarapítjuk, és a jövőben nagyobb arányban veszünk részt ilyen jellegű továbbképzéseken. A szélsőséges esetek kezelésére (drogfogyasztás, zavaros családi háttér hatásai stb.) erősítenünk kell a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálatokkal. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók közös sajátosságai a következők: magatartásuk jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, iskolai környezetben alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek; az általánosan használt nevelési eljárások náluk nem hatékonyak; magatartási problémájuk nem olyan fokú, hogy speciális intézeti elhelyezést tenne szükségessé; értelmi fejlettségük normális. A nehezen nevelhetőség tünetei: az agresszív-támadó vagy agresszív-védekező magatartás, de idetartoznak az erkölcsi magatartás zavarai is. Kialakulásában a központi idegrendszer különböző eredetű működési zavarai is szerepet játszhatnak, ennél azonban lényegesebbek azok a környezeti, pszichoszociális tényezők, melyek a szocializáció szokásos menetét megzavarják. A nehezen nevelhetőséget előidéző környezeti ártalmak túlnyomó része családi eredetű (kedvezőtlen családi légkör, helytelen nevelési eljárások), emellett oka lehet a negatív kortárscsoport, az iskolai ártalmak. Az iskola egyik feladata a prevenció, ebben össze kell fogni az iskolaorvossal, az iskolapszichológussal, Nevelési Tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhatósággal, a rendőrséggel. Másik feladatunk a korrekció, amire akkor kerül sor, ha a magatartási zavarok megszüntetése pedagógiai úton lehetséges. Ebből adódó feladataink:  a zavar felismerése  okkeresés: ehhez meg kell ismerni a gyerek élettörténetét, családját, környezetét 29

 a magatartás-zavarokat kiváltó okok feltárása, mérséklése és lehetőség szerinti megszüntetése,  személyiségre szabott megoldás megtalálása,  a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott feladatok adása  a szülők bevonása a nevelési probléma megoldásába  az osztályfőnökök koordinációs szerepének növelése  az osztályban tanító pedagógusok bevonása a probléma megoldásába  gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonnyá tétele  kapcsolatfelvétel az iskolán kívüli szervezetekkel az okok megszüntetése érdekében  súlyosabb esetben szakember segítségének kérése. A probléma kezelésében kiemelkedően fontos a pedagógusok személyes hatása, széles pedagógiai eszköztára. Ez a munka csak a kölcsönös bizalom, a megértés, a tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezhető. Iskolánkban pszichológus, iskolaorvos segíti a gyermekek zavarainak leküzdését, illetve a pedagógusok, a szülők korrekciós törekvéseit. Az osztályfőnökök a nehezen beilleszkedő (magatartási nehézségekkel küzdő) tanulókat súlyosabb estben - irányíthatja:  nevelési tanácsadóba,  gyógypedagógiai tanácsadóba,  tanulási képességeket vizsgáló intézmények felé pl. diszlexia vizsgálat,  továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóba. A felsorolt intézmények telefonszámai a faliújságokon megtekinthetőek. 2.6.3. A kiemelten tehetséges tanulók kibontakoztatását elősegítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosan messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A dicséret fontos pedagógiai eszköz. Azokat a tanulókat, akik képességeihez mérten kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, versenyeken eredményesen szerepelnek, az iskola jó hírnevéért sokat tesznek, a nyilvánosság előtt (iskolarádió, iskolaújság, iskolai ünnepélyek) részesítjük dicséretben. A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A lemaradók számára – saját kérésre vagy tanári javaslatra – ingyenes tantárgyi korrepetálást szervezünk. Délutáni foglalkozások keretében működtetjük az iskolai sportkört, illetve a mindennapos testnevelés biztosítására az igény szerinti testgyakorlás (pl. asztalitenisz, csapatjátékok, kondicionáló terem használata stb.) személyi és tárgyi feltételeit biztosítjuk. 2.6.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, a társadalmi érték-és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint, és csökken a fiatalok feszültségtűrő képessége. A fentiek káros hatása megjelenik az iskolában a teljesítmény-, a viselkedés- és kapcsolatzavar formájában. Az ifjúságvédelem így az első jelzőrendszer, mely:  többoldalú információt biztosít,  segítségével kiszűrhetők a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók.

30

A fentiek alapján az iskola feladata, hogy felismerje a problémákat, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembernek. A cél tehát a prevenció, a tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében, ennek érdekében együttműködés az iskolán kívüli szakemberekkel. Az ifjúságvédelmi munka elsősorban az osztályfőnökökre hárul. Kapcsolatot tart a szülőkkel és a városi gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel is. Minden középiskolás osztályban az osztályfőnök első feladata a tanulók szociális helyzetének feltárása. Ennek javasolt szempontjai:  a család létszáma  teljes vagy egy szülős család  állami gondoskodásban részesülő  gyámság alatt élő  cigány v. más nemzetiségű  szociális körülmények (munkanélküliség, lakáskörülmények)  családon belüli gondok (tartós betegség)  tanuló saját egészségügyi gondjai (iskolaorvos segítsége)  szülőkkel való kapcsolattartás  tanulási zavarok (írás, olvasás) Iskolánkban kevés a veszélyeztetett tanuló, a hátrányos helyzetű jellemzőbb (veszélyeztetettségen a tanuló személyiségének károsodását értjük, a hátrányos helyzet a tanuló esélyegyenlőtlenségét jelenti). Az iskolai pedagógiai munkával elsősorban az esélyegyenlőtlenségen lehet javítani, melynek iskolán kívüli és iskolán belüli okai lehetnek. Iskolán kívüli okok pl.  egészségtelen lakáskörülmény  családi közöny, nemtörődömség, brutalitás vagy kényeztetés  veleszületett idegrendszeri vagy más betegségek  az urbanizáció negatív hatása (garázdálkodás, játékszenvedély)  alkohol, drog, korán megkezdett szexuális élet. Segítő tevékenységek a fenti problémák kezelésére:  egyéni elbeszélgetés, egyéni foglalkozás  lelki segély telefonszámok és segítő fórumok megjelentetése faliújságon  megfelelő szakemberhez irányítás, kapcsolatfelvétel pl. pszichológus, jegyző stb. Iskolán belüli okok, amelyek minden gyermeket károsíthatnak, hátrányos helyzetbe hozhatnak:  a nevelő személyiségének didaktogén ártalmai,  rossz tanár-diák viszony  egyes tanulók negatív hatása  a gyerekekkel való egyéni foglalkozás hiánya  a túlterhelés, főleg a gyengébb idegrendszerű tanulók tűrőképessége, teljesítőképessége és alkalmazkodása kicsi. Iskolánk a következő tevékenységekkel igyekszik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetek kialakulását megszüntetni, ellensúlyozni. 31

Felzárkóztató foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások  az indulási hátrányok csökkentése,  differenciált oktatás és képességfejlesztés,  pályaválasztás segítése,  személyes egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek  egészségvédő és mentálhigiénés programok az iskolai védőnő, az osztályfőnök segítségével,  családi életre történő nevelés –a védőnő tart foglalkozásokat osztályoknak,  egészségügyi szűrővizsgálatok – az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen végzi, jelzi az osztályfőnöknek a problémákat,  a tanulók szabadidejének szervezése – pl. tanórán kívüli rendszeres sportfoglalkozások, szakkörök,  a szülőkkel való együttműködés, pl. rendszeres telefonkapcsolatot tartanak az osztályfőnökök a szülőkkel, illetve levél útján értesítik őket,  a tanuló szociális helyzetének javítása. Az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezhető a tanuló számára pénzbeli vagy természetbeni juttatás. Az iskolavezetés nyilvántartásba veszi a rászoruló tanulókat, rendszeres kapcsolatot tart a nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel, a gyermekvédelmi intézményekkel: polgármesteri hivatal jegyzőjével, gyermekjóléti szolgálattal. Iskolánkban minden tanév végén felmérést készítünk – a tankönyvsegélyek-, ingyenes tankönyv ellátás felmérése igénye céljából „szociálisan” rászorultak számára. Feltételek:  három vagy több gyermek a családban,  gyermeket egyedül nevelő szülő,  rokkant, sérült gyermek a családban. Ezt a felmérést is az osztályfőnökök javaslatai alapján a tankönyv felelős és az iskolavezetés dolgozza fel. A prevenciós programokban kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai egészségfejlesztési; hangsúlyosan a drogmegelőzési munkára. Ehhez képzett szakemberek segítségét is igénybe vesszük (egészségnevelő iskolaorvos, védőnő stb.). A drogfogyasztás megelőzésében a kortárs előadói hálózat működtetése jól bevált, hatékony eszköz, a jövőben is élnünk kell vele. Ugyanakkor támogatjuk a fiatal, a tanulókhoz életkorban közelebb álló kollégáink továbbképzéseken való részvételét, hogy jártasságot szerezhessenek a problémák feltárásában és kezelésében.

32

2.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Ezek az igazgató engedélyével működhetnek. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál A tanulók nagyobb közössége iskolánkban egy osztály tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,  a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  az iratkezelési szabályzathoz. Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat tájékoztatást kap véleménye kialakításához az igazgatótól. A törvényes határidő áll rendelkezésére. Véleményét írásban kell megfogalmaznia. Az iskolai diákközgyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti.  Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.  A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez.  A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 33

A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján öt fő diákképviselőt választ. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. A diákönkormányzat egyéb bevételeinek felhasználásáról (pl. hulladékgyűjtés stb.) maga dönt. A tanuló joga, hogy kérdést tegyen fel, javaslatot tegyen az őt érintő ügyben.  A kérdés jellegétől függően a szaktanárhoz, osztályfőnökéhez, iskolavezetés tagjaihoz, a Dök-höz fordulhat.  Személyesen vagy szülőjével együtt képviselheti érdekeit.  Kérdését szóban vagy írásban is felteheti.  Kérdésére, javaslatára 15 nap alatt érdemi választ kell kapnia.

2.8. A szülő, a tanuló, kapcsolattartásának formái

a

pedagógus

és

az

intézmény partnerei,

Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. 2.8.1.A szülő és az iskola együttműködésének formái: Az együttműködés során először azokat a kérdéseket kell rendezni, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. Az együttműködés formái a szülők részéről:  Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken: tanévnyitó ünnepség, iskolai versenyek, Ki mit tud?, karácsonyi műsor, szalagavató, pedagógus napi műsor, ballagási ünnepség, tanévzáró ünnepség.  Aktív részvétel a Szülői Szervezet munkájában, ötletnyújtás, az igények és problémák őszinte feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban.  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése,  Őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben.  Együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban.  Szponzori segítségnyújtás.

34

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.  A meglévő hagyományok bővítése.  Kötetlen formában megrendezett szülői értekezletek.  Szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába, (pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése). 2.8.2. Az együttműködés formái a tanulók részéről:  A tanuló kötelezettségeinek a közoktatási törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése.  A tanuló éljen a nemzeti köznevelési törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival (45-46. §).  A tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához (osztályfőnöki órák, diákközgyűlés, DÖK gyűlések).  Őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben.  Aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei:  kötelező tanítási órák,  nem kötelező iskolai órák,  szakköri foglalkozások,  iskolai kirándulások,  közösen végzett hasznos munkák,  sportversenyek, vetélkedők,  diák fórumok,  személyes megbeszélések,  a tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében. 2.8.3. Az együttműködés formái a pedagógus részéről:  Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban. (Ellenőrző könyvek rendszeres havi ellenőrzése az osztályfőnök feladata, írásbeli jelzés a tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről.)  A tanuló egyéni vagy családi problémája, veszélyeztetése esetén az osztályfőnök, illetve az iskolavezetés tájékoztatása, családlátogatás, szükség esetén egyéb intézkedés kezdeményezése, a megfelelő hivatalok tájékoztatása.  Változatos témájú szakkörök, tanfolyamok, sportköri foglalkozások indítása, ahol nemcsak a tanuló tudása, hanem személyiségtulajdonságai is fejlődnek.  Előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek. A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseivel, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét a tanév elején közöljük a szülőkkel. A tanévben évente két szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői szervezetének elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásokon jelen lehetnek az osztály tanulóinak képviselői. A szülői értekezlet lehet osztály vagy iskolai szintű. Az 35



          

iskolai (egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleten általános nevelési, pedagógiai kérdésekről tart tájékoztatást az iskola. Fogadónapok (háromszor egy tanévben). A fogadónap időpontjait az iskola éves munkaterve rögzíti. A fogadónapokat úgy állapítjuk meg, hogy a szülő a félév, tanév vége előtt legalább másfél hónappal tájékozódhasson gyermeke tanulmányi eredményéről. Szaktanárok fogadóórái: egyeztetés után a tanuló magatartásának, tanulmányi munkájának, problémáinak megbeszélésére. Pályaválasztási tanácsadás. Nyílt napok szervezése. Szülői értekezletek – esetlegesen előadó meghívása. Rendszeres kapcsolattartás az Szülői Szervezet vezetésével. Előadások szervezése. Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényeire. Deák Hírmondó. Iskolai évkönyv két évenként. E-napló. A tanuló magatartásáról, tanulmányi munkájáról tájékoztatás. Az iskola honlapja.

2.8.4. Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás formái: A kollégium és az iskola kapcsolata:  Az iskola kapcsolatot tart a kollégiummal, meghívásra részt vesznek egymás rendezvényein.  Kölcsönösen értesítik egymást az intézmények működését, az iskola tanulóit érintő fontos eseményekről.  Az iskolarendszeresen lehetőséget biztosít a kollégiumi nevelőtanároknak, hogy betekinthessenek az osztálynaplókba és ellenőrizzék a csoportjukba tartozó tanulók tanulmányi előrehaladását, hiányzásait, magatartásával kapcsolatos bejegyzéseit.  Az osztályfőnökök és a csoportvezetők kapcsolatot tartanak, rendszeresen megbeszélik a tanulókkal kapcsolatos problémákat. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolat 1. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok  Tanulók bejelentése vizsgálatra  Szakértői vélemény figyelembe vétele a nevelés-oktatás szervezésekor 2. Gyermekjóléti Szolgálat  jogi információk nyújtása  módszertani anyagok, tájékoztató  tanácsadás tanulókat érintő ügyekben  az iskola jelzései a tanuló igazolatlan hiányzásakor  együttműködési terv készítése a tanuló igazolatlan hiányzása esetén  adatszolgáltatás az iskola részéről  települési tanácskozásokon való részvétel 3. Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó -Győri Kistérség  a tanuló pszichológiai vizsgálata  iskolai tanácsadás 36

  

szűrővizsgálatok végzése nevelési értekezlet tartása kiemelten tehetséges tanulók támogatása

4. Iskola-egészségügyi szolgálat  az iskolai fogászati ellátás biztosítása, ütemezése  tanulói vizsgálatok, szűrővizsgálatok  az iskolai védőnő foglalkozásai az egészségről, fejlesztési témákban  az iskolai védőnő versenyfelkészítő tevékenysége (csecsemőgondozás, elsősegélynyújtás) 5. Egységes Gyógypedagógiai, Pedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó  gyógytestnevelés megszervezése  az SNI tanulók szakellátásának biztosítása Szakmai Szolgáltató Intézmények Megyei Pedagógiai Intézet  pedagógiai témájú továbbképzések  tanfolyamok  kihelyezett tanfolyamok  jogi tanácsadás  tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése  szaktanácsadás  eHírek  módszertani anyagok

2.9. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei Érettségi vizsga A 12. évfolyam követelményeinek teljesítése után a mindenkor érvényes jogszabály szerint az intézmény érettségi vizsgát szervez. Szakmai vizsga A szakképző évfolyamot végzettek szakmai vizsgáját a szakképzési törvény, a szakképzési kerettanterv és az Országos Képzési Jegyzékben megjelent szakmai és vizsgakövetelmények alapján szervezzük meg. Helyi vizsgák  központi írásbeli felvételi vizsga (8. osztályosok)  szóbeli felvételi vizsga (8. osztályosok nyelvi előkészítő osztály)  osztályozó vizsga  javító-pótló vizsga  különbözeti vizsga A vizsgáztató háromtagú bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyv vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. 37

Mérések  A 9. évfolyam esetében bemeneti mérés pl. matematika, idegen nyelv.  Közös évfolyamdolgozatok pl. matematika.  Kompetencia-mérés a 10. évfolyamon pl. matematika, szövegértés. Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában részt vesz, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 2.9.1. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai (20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.  Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és az év végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, e) a magántanuló osztályzatait osztályozó vizsgával kell megállapítani.  Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.  Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is.  Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.  Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.  Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.  Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

38

A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Az osztályozó, különbözeti vizsga ideje A különbözeti és javítóvizsga ideje

december 1-jétől február 15-ig, április 1-jétől június 15-ig. augusztus 15-től augusztus 31-ig.

Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A tanuló a tanulmányok alatti vizsgára jelentkezési lapot nyújt be az iskola igazgatójához A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően alakítjuk ki. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Tanulmányok alatti vizsgát - a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. Az írásbeli vizsga menete A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 67. §-a alapján Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni.

39

Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 68. §-a alapján A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

40

A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 69. §-a alapján Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

41

A szóbeli vizsga menete A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 70. §-a alapján Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. A gyakorlati vizsga szabályai A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 72. §-a alapján A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

42

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsga szabályai A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 73. §-a alapján A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 2.9.2. Iskolánkban alkalmassági vizsgát nem tartunk. 2.9.3. A szóbeli felvételi vizsga követelményei 43

A szóbeli felvételi vizsgát a nyelvi előkészítő osztályokba jelentkező 8. osztályos tanulók számára tartunk. A vizsgán a tanulók anyanyelvi képességeit mérjük. Követelmények: a tanuló magyar nyelvi ismeretei, szókincse alapján  ismerjen fel szólásokat,  tudjon értelmezni szöveget,  ismerje fel a feladatmegoldás logikai lépéseit,  tudjon rokon értelmű szavakat.

2.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései 2.10.1. A tanuló felvétele.  A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll.  A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.  A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni.  Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, és az átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírálására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.  A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.  Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik.  Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. Felvételi vizsga: Az iskolánkba jelentkező 8. osztályos tanulóktól igényeljük az egységes írásbeli felvételi vizsga megírását. Ennek alapján iskolánk is részt vesz az írásbeli felvételi vizsga lebonyolításában. A felvételi pontok számítása:

44



 

általános iskolai eredmények: az 5-6-7. osztályos év végi, a 8. osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv osztályzatainak fele (100 pont/2) a matematikából, illetve az anyanyelvből tett központi írásbeli felvételi eredményének az összege (50 + 50 pont) a nyelvi előkészítő osztályba jelentkezők esetében szóbeli vizsgán +10 pont szerezhető (kommunikációs készség)



Felvételi követelmény az írásbeli vizsgán min. 30%-os eredmény elérése.



Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Az igazgató a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről.

Rangsorolás:  A felvételizők rangsorolása az egyes tanulmányi kódok szerint az elért pontszám alapján történik.  Azonos pontszám esetén a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. §-ában meghatározottak az irányadóak. „A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a 37. § (7) bekezdése szerint a jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék, akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét tünteti fel. A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező azonosító adata mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét.  A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja.  Különleges helyzetű az a tanuló, akinek sajátos nevelési igényét a jogszabályban meghatározott intézmény szakvéleménnyel állapította meg. Sajátos nevelési igényű tanuló: diszgráfiás, diszlexiás, discalculiás szakértői véleménnyel rendelkező tanuló, illetve az érzékszervi, testi fogyatékossággal rendelkező tanuló.  A még fennálló pontazonosság esetén a szerzett matematika pont a mérvadó. 2.10 2. Átvétel helyi szabályai A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásban kérheti az iskolaváltoztatást. Az átvételről az iskola igazgatója dönt, figyelembe véve az osztály létszám, csoportlétszám alakulását. 45

Az átvétel feltétele a 9-12. évfolyamra:  Más iskolából az átvétel bármelyik évfolyamon lehetséges. különbözeti vizsgát kell tenni a tanulónak, iskolaváltás esetén azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában nem tanult, vagy alacsonyabb óraszámban tanult  a kötelező érettségi tárgyakból szintfelmérés történik. Elégséges-közepes tanulmányi eredmény és szintfelmérő dolgozat esetén a tanulót nem vesszük át iskolánkba Iskolán belül más osztályba történő  átlépés korlátozott mértékben lehetséges, amennyiben ezzel nem alakulnak ki túlzott aránytalanságok az osztálylétszámokban. Az átlépést a tanuló és szülője kezdeményezheti, döntést az igazgató hoz az érintett osztályok osztályfőnökei, illetve az osztályokban tanító pedagógusok véleménye alapján  a képzési területek közötti váltás esetén különbözeti vizsga szükséges lehet. 2.10.3. Felvétel és átvétel a szakképző évfolyamra:  ha a jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét.  a tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg.  Ha a tanuló a fentiek szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja.  A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

2.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 2.11.1 Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok képzése A továbbképzés célja, hogy az oktatási intézményekben legyenek olyan pedagógusok, akik az elsősegély-nyújtási és/vagy baleset-megelőzési ismereteket oktatják, a veszélyhelyzeteket felismerik, illetve ellátják. További célok közt szerepel az elsősegélyismeretek fontosságának bemutatása, annak népszerűsítésére, illetve az, hogy minél több oktatási intézménybe lehetőség legyen a téma akár tanórai, akár szakköri oktatására. A továbbképzés célcsoportja: bármely pedagógus. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények 46

a továbbképzés végére a résztvevők sajátítsák el  az ember létfenntartó szerveivel kapcsolatos ismereteket,  az elsősegélynyújtás alapjait, valamint az elsősegély-oktatás életkori sajátosságait,  a segélynyújtás és a biztonsági előírások jogi vonatkozásait a továbbképzés végére a résztvevők legyenek képesek a:  baleseti helyzetek felismerésére, azok ellátására, segélyhívásra,  társszervezetekkel kapcsolat felvételre,  baleseti szimulációk megrendezésére,  pedagógiai eszköztárukat bővíteni a megismert lehetőségekkel, valamint ismereteiket önállóan fejleszteni. A 2013/2014 tanévtől kezdődően tanévenként 1-1 pedagógus elsősegély-nyújtási ismeretek témájú továbbképzése szerepel az intézmény továbbképzési tervében. Elérendő célkitűzésünk, hogy a biológia szakos tanárral együtt 5 elsősegélynyújtást oktató pedagógus legyen az intézményünkben. 2.11.2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának megvalósítása intézményünkben Az elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a tanulókban a segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása, és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőzése. Fontos, hogy rájöjjenek: egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégezendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentő hívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. 2.11.3 Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében A NAT 2012 Ember és természet műveltségi terület Biológia (10-12. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Egészség Alapfokú elsősegély-nyújtási ismerek 6. Szünbiológia Az ember megismerése és egészsége A vegyszerhasználat kockázatai, az elővigyázatosság elve Fizika (9-11. évfolyam) 2. Elektromosságtan Élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (érintésvédelem, villám, villámhárító) 4.Modern fizika Élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (sugárvédelem) 6. Az ember megismerése és az egészsége Az elektromos áram hatása az élő szervezetre Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek

47

Kémia (9-10. évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Veszélyjelek, biztonsági előírások szerepe, értelme, teendők egyes mérgezések esetén Teendők szmogriadók esetén Informatika (9. évfolyam) 1. Az informatikai eszközök használata Az egészséges informatikai környezet 2.11.4 Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli oktatásbannevelésben Az intézmény Házirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Munkavédelmi- és Tűzvédelmi Szabályzataiban foglaltak szerint baleset-megelőzési oktatás szükséges a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon, s szükség szerint pl. kirándulások, üzemlátogatások alkalmával, illetve fokozott figyelemmel a testnevelés, a fizika, a kémia, az informatika tantárgyak tanításakor. Alapszintű elsősegélynyújtó tanfolyam szervezése – tanévenként a gépjárművezetői engedély megszerzésével kapcsolatban. A Vöröskereszt által szervezett elsősegély-nyújtó versenyre való felkészülés tanévenként az iskolai védőnő segítségével. Tematika:  vészhelyzetek felismerése  helyszínbiztosítás  általános betegvizsgálat  vérzéscsillapítás, végtagsérülések felismerése és ellátása  komplex újraélesztés és félautomata defibrillátor használata  égési és marási sérülések  mérgezések  stroke, infarktus, angina  görcsrohamok  egyéb belgyógyászati esetek 2.11.5. Elsősegély mobil alkalmazások Javasoljuk a tanulók mobiltelefonjára ennek letöltését: http://elsosegely.webbeteg.hu/page/mobil_alkalmazas

Az iskolai könyvtár pedagógiai programja 1. Bevezetés Napjaink információs társadalmában az emberek rengeteg ismerettel szembesülnek, melynek mennyisége rohamosan nő és ezzel arányosan avulásának mértéke is, így elengedhetetlen az információk folyamatos frissítése. A felnövekvő generációnak mindeközben meg kell felelnie a műveltség, szakképzés, nyelvtudás, kreativitás, korszerű informatikai eszközök ismeretének és felhasználásának terén felmerülő kihívásoknak, ami az 48

információs műveltség nélkül nem lehetséges. ( Információs műveltség tudásunknak az a része, melynek segítségével eligazodunk az élet különböző területeihez kapcsolódó információk között és melynek segítségével hasznosítjuk azt.) A társadalom működéséhez tagjainak információra, informatikai eszközökre és ezek hatékony alkalmazásra van szükségük, hisz ezek elengedhetetlenek az egész életen át tartó tanuláshoz, munkához, a környezetben való eligazodáshoz és a közösségi élet kialakításához. Az információs társadalomban a közoktatás alapintézménye az iskola, a kultúra alapintézménye a könyvtár, ezért a korszerű oktatás, mely képessé teszi tanulóit a fent megnevezett képességek elsajátítására elképzelhetetlen egy korszerű dokumentációs szolgáltatást nyújtó iskolai könyvtár nélkül.

2. Az iskola rövid bemutatása A Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Magyarország egyik legfejlettebb régiójának központjában, Győrben található. Az iskolában közgazdasági és informatikai szakmai képzés mellett nyelvi előkészítés is folyik. A szakközépiskolai érettségi vizsgára felkészítő, általános műveltséget megalapozó képzés 2 osztályban 4 évfolyamon (9-12.) történik és érettségi vizsgával zárul. Az iskola a 9. évfolyamon egy osztályban nyelvi előkészítő képzést folytat, itt a képzés a 13. évfolyamon érettségi vizsgával zárul.

3. Nevelési program Az iskolai könyvtár a tanulás, tanítás helyszíne és eszköztár is egyben, olyan alapvető információkat, gondolatokat és elképzeléseket biztosít, melyek szükségesek az információra alapozott társadalomban való eligazodáshoz. Az iskolai könyvtár biztosítani tudja az információtechnológia gyors fejlődése mellett az időtálló nyomtatott információhordozók hozzáférését is, így iskolai forrásközpontként működve a kulcskompetenciák komplex tudássá szintetizálódását is megalapozza, mindeközben fejleszti a tanulók képzelőerejét, tanulási készségekkel fegyverzi fel őket. 3.1. Általános nevelési célok  személyiségfejlesztés, szokásformálás,  önművelés, az önálló tanulás, önképzés, az olvasás és könyvtárhasználat igényeinek kialakítása,  művelődési esélyegyenlőség kialakítása 3.2. Olvasóvá nevelés és céljai  Ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok értékeinek megbecsülését, az önművelés iránti igényt.  Minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd, mindennapi szükségletté váljon az olvasás öröme. 3.3. Könyvtárhasználóvá nevelés és céljai Az iskolai könyvtárhasználatra nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük az információszerzés módjainak megismerésére, tapasztalataik feldolgozására. 49

 A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat.  A modernkor követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a kreativitás fejlesztése az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása.  Digitális kompetencia fejlesztése  A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, képes legyen azokat felismerni, céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni, értékelni.  Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait, képes legyen az információszerzés kritikai szelekciójára.  Megismertetni a tanulókat azon alapvető információhordozók fajtáival, szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás létrehozását.  Felkészíteni a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre.  A könyvtárhasználat azon lehetőségeinek megismertetése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását.  Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása  A könyvtárhasználati tudás eszközjellegűvé válásának elérése.

4. Oktatási program Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. 4.1. Célok  Információs problémamegoldásra való felkészítés,  könyv- és könyvtárhasználati tudás fejlesztése,  a szellemi munka technikáinak fejlesztése,  az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. 4.2. Szaktantárgyak, befogadó tárgyak  Magyar nyelv és irodalom  olvasási kedv felkeltése és megerősítése  könyvtári információkeresés ismereteinek bővítése  internetes információk (linkek, hypertextek)  források, idézetek megjelölésének formai etikai szabályai  felkészülés az információ értékének, jelentőségének, értékelésére, kritikájára  önálló kézikönyvhasználat

felismerésére,

50

 kulturált könyvtárhasználat  Élő idegen nyelv  az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése  Ember és társadalom  információk önálló rendszerezése és értelmezése,  legfontosabb történelmi kézikönyvek, atlaszok és lexikonok ismerete és használata  internet tudatos és kritikus felhasználása  Ember és természet  ismert információforrások használata  számítógéppel segített tanulás módszereinek használata (információk keresése, könyvtár- és internethasználat, adatbázisok stb.)  a problémamegoldásra irányuló hatékony információkeresés  Földünk –környezetünk  információszerzés- és feldolgozás készségének fejlesztése a digitális világ nyújtotta lehetőségekkel  nyomtatott és digitális információk gyűjtése tanári irányítással  Ének-zene  zenei dokumentumok gyűjtése, a rendszerezés és feldolgozás készségének fejlesztése a legmodernebb IKT-eszközökkel  önálló beszámolók készítése a könyvtár és internet lehetőségeinek felhasználásával  Informatika  könyvtári informatika 4.3. A Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Könyvtárának szerepe A Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Könyvtára tevékenységével támogatja a könyvtár-pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulását. Ennek érdekében a könyvtáros tanár a szaktanárokkal szorosan együttműködve koordinálja a könyvtárpedagógiai folyamatokat. A diákok a hagyományos tanítási óra keretein kívül a könyvtáros tanár által tartott könyvtári szakórák keretében ismerkedhetnek meg a könyvtárhasználat szabályaival, a könyvtárak kínálta szolgáltatásokkal, lehetőségekkel és a tájékoztatás direkt és indirekt eszközeivel és az elektronikus könyvtárak, adatbázisok funkcióival. Emellett, amennyiben a szaktanárok igényt tartanak rá, a könyvtáros tanár vállalja az irodalomjegyzék illetve hivatkozás jegyzék elkészítési szabályainak ismertetését, bemutatását.

51

4.3.1. A könyvtárhasználati órák A könyvtárhasználati tanagyag kiválasztásánál fontos szempont, hogy ne a könyvtártudomány kivonata legyen, hanem gyakorlati tudás birtokába is juttassa az óra résztvevőit. Ezt a célt szem előtt tartva a következő témakörök kerülnek bele a könyvtárhasználati óra tananyagába:  Könyvtárismeret:  a könyvtár modern fogalma, a könyvtárhasználat szabályai  a könyvtárak főbb típusai (elektronikus könyvtárak is)  könyvtári és egyéb információs rendszerek  a könyvtári szolgáltatások és igénybevételük módja, feltétele  könyvtárak funkcionális terei és állományrészei  Dokumentumismeret  egyes dokumentumtípusok tartalmi és formai jellemzői, használatuk módja, célja (könyv, időszaki kiadvány, audiovizuális dokumentumok)  a dokumentumok tartalmi csoportjai, műfajai, a segédkönyvek típusai és használatuk (lexikon, enciklopédia, bibliográfia, adattár, szótár)  információk egy adott dokumentumban való megtalálásának lépései  A könyvtári tájékoztatás eszközei  direkt (kézikönyvtár, kézikönyvek)  indirekt (katalógusok, bibliográfiák) A könyvtár pedagógiai tevékenysége az alapozó jellegű könyvtárhasználati órák mellett magába foglalja tájékoztató apparátusának és szolgáltatásainak hozzáférhetővé tételét, valamint teljes könyvtári eszköztárának biztosítását mind a tanulók, mind a szaktanárok számára.

52

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3. Helyi tanterv 3.1

A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánkban a nevelő-oktató munka a Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára c. dokumentum alapján folyik. (Megjelent az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletében. )

A szakmai tantárgyak tanítása a Szakképzési kerettanterv a XXIV. közgazdaság ágazathoz c. dokumentum alapján történik. Iskolánkban a helyi tanterv tananyaga a kötelező és szabadon választott órákon való kötelező részvétellel teljesíthető. Ezt a tanulóval a pályaválasztási tájékoztatóban, és a beiratkozáskor közöljük. Az emelt szintű érettségire felkészítő órákon – melyeket a tanuló szabadon választott –, a részvétel kötelező, a hiányzást az alapórás részvételre vonatkozó szabályok szerint kell igazolni. Az emelt szintű felkészítést a 11-12. évfolyamon, osztályszinten vagy a csoportlétszám (a jelentkezők létszámának) függvényében évfolyamszinten (pl. történelem, matematika) vagy a különböző évfolyamokból kialakított (pl. választott érettségi tárgy) csoportokban biztosítjuk. A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámát növeltük a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. évfolyamon. A természettudományos tantárgyak kiemelt szerepét biztosítjuk azáltal, hogy a szabadon tervezhető órakeret felhasználásával a földrajz tantárgyat a közgazdasági ágazaton a 11. évfolyamon is tanítjuk 1 órában, ezzel lehetővé tesszük, hogy nem kötelező érettségi tárgyként a tanuló választhassa.

3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma (táblázatok) (Az egyes tantárgyak tantervei a mellékletben találhatók.)

66

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a kerettantervi ajánlás szerint Óraterv a kerettantervekhez Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek (angol, német)

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Etika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

1 és

2

2

3

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

1

Szakmai tárgyak

6

7

Művészetek

3

2

1

8

11

1

Informatika

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret :

35

36

35

35

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

67

Kötelező és kötelezően választott óraszámok helyi tantervünkben Közgazdasági osztály óraterve

(10-11-es kód)

2013/2014. tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4 +1

4+1

Idegen nyelvek (angol vagy német)

*3+1*

*3+1*

*3+1*+1* *3+1*+1*

Matematika

*3+1*

*3+1*

*3+1*+1* *3+1*+1* 1

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3+1

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Biológia – egészségtan

2

2

3+1

1

Földrajz

2

1+1

1

Szakmai tárgyak

6

7

8

Művészetek: rajz és vizuális kultúra

1

1

*1+1*

*2

*1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret :

35

36

35

35

Szabadon tervezhető órakeret marad

0

0

0

2

Informatika

11

A művészetek tantárgycsoportból a rajz és vizuális kultúra tantárgyat tanítjuk a 9. évfolyamon. A szabadon tervezhető órakeret felhasználása a kötelező tantárgyak minimális óraszámát 1-1 órával megnöveltük az alábbiak szerint:  az idegen nyelv óraszámát a 9-12. évfolyamon  a matematika óraszámát a 9-12. évfolyamon  a földrajz óraszámát a 11. évfolyamon  az informatika óraszámát a 9-11 évfolyamon,  a 10. évfolyamon a vizuális kultúra átcsoportosításával plusz egy földrajz óra került beállításra Szabadon választható órák  emelt szintű képzést választhat a tanuló maximum két tárgyból, a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, szakmai tantárgy közül a 11. évfolyamon a heti időkeret terhére és a 12. évfolyamon a szabadon tervezhető óra keret terhére Csoportbontásban tanítjuk a matematika, az idegen nyelv, az informatika tárgyakat.

68

Matematika és idegen nyelv tantárgyból a megemelt óraszámban a középszintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelően a kerettantervi tananyag elmélyítését, a matematikai illetve az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését végezzük.

Közgazdasági osztály óraterve

(12-es kód)

2013/2014. tanévtől

Emelt óraszámú informatika Óraterv a kerettantervekhez Tantárgyak

9.

10.

4

4

Idegen nyelvek (angol)

*3+1*

*3+1*

Matematika

*3+1*

*3+1*

2

2

3+1

2 2

2 1

1

2

2

1

2 7

8

11

*2 5 1 36

*2 5 1 35

*2 5 1 35

Magyar nyelv és irodalom

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret :

2 6 1 *1+1* 5 1 35

11.

12.

4+1 4+1 *3+1*+1 *3+1*+1 * * *3+1*+1 *3+1*+1 * * 1 3+1

Minimális kötelező óraszámok és minimálisan választandó óraszámok A rendelkezésre álló szabad órakeretből   

egy-egy óra az idegen nyelv és a matematika tantárgyból kapott a 9-12. évfolyamon. A rajz és vizuáliskultúra tantárgyat a 9. évfolyamon tanítjuk, a földrajz a 10. évfolyamon egy óra többlet óra, az informatika tantárgy óraszámát a 9. évfolyamon 1, a 10-11-12. évfolyamon 2 órával növeltük meg.

Csoportbontásban tanítjuk a matematika, az idegen nyelv, az informatika tárgyakat. Szabadon választható órák 69

Emelt szintű képzést választhat a tanuló maximum két tárgyból, a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, szakmai tantárgy közül a 11. és a 12. évfolyamon a heti időkeret terhére. Matematika és idegen nyelv tantárgyból a megemelt óraszámban a középszintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelően a kerettantervi tananyag elmélyítését, a matematikai illetve az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését végezzük.

70

Közgazdasági osztály óraterve

(13-as kód)

2013/2014. tanévtől

Nyelvi előkészítő osztály - közgazdasági Óraterv a kerettantervekhez Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol)

9.

10.

11.

12.

13.

*1

4

4

4+1

4+1

*18

*3+2*

*2

*2

*2

0

*3+2*

*3+2*

*3+2*

*3+1*

*3

*3+2*

*3+2*

Idegen nyelvek (német) Matematika

*1,5

1

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3+1

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

1

Szakmai tárgyak

6

7

Művészetek

3+1

2

1

8

11

1 *3,5

*1+1*

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret :

30

35

36

35

35

Szabadon választott órakeretből: kommunikáció informatika

*1

Informatika

*2

A nem kötelező órák a heti időkeret terhére:  a kommunikáció foglalkozások a 9. nyelvi előkészítő évfolyamon  az informatika tantárgyból a 10. évfolyamon a tehetséggondozásra szolgáló órakeretből szabadon választott óraként szervezzük meg  a nyelvi előkészítő évfolyamon egy idegen nyelvet tanítunk  képességfejlesztésből magyarból egy, matematikából másfél órát fordítunk A szabadon tervezhető órakeretből:  a 9. évfolyamon megnöveltük az I. idegen nyelv óraszámát két órával, a matematika óra számát egy órával, az informatika óra számát egy órával  a 10. évfolyamon megnöveltük az I. és a II. idegen nyelv óraszámát két-két órával  a 11. évfolyamon megnöveltük az I. és a II. idegen nyelv óraszámát két-két órával Szabadon választható órák

71



Emelt szintű érettségire felkészítő képzést választhat a tanuló maximum két tárgyból, a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, szakmai tantárgy közül a 11. és a 12. évfolyamon a heti időkeret terhére.

Közgazdasági osztály óraterve

(14-es kód)

2013/2014. tanévtől

Nyelvi előkészítő osztály – emelt informatika Óraterv a kerettantervekhez Tantárgyak

9. nyek

Magyar nyelv és irodalom

*18

Idegen nyelvek (német) Matematika

10.

11.

12.

4

4

4+1

4+1

*5

*2

*2

*2

0

*5

*5

*5

*4

*3

*3+2*

*3+2*

*1

Magyar képességfejlesztés

Idegen nyelvek (angol)

9.

*1,5

1

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3+1

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

1

Szakmai tárgyak

6

7

Művészetek

3+1

2

1

8

11

1 *3,5

*2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret :

30

35

36

35

35

Nem kötelező óra Kommunikáció

1* *2

*2

*2

Informatika

Informatika

1

A nem kötelező órák:  a kommunikáció foglalkozások a 9. nyelvi előkészítő évfolyamon,  az informatika tantárgyból a 10-11-12. évfolyamon a tehetséggondozásra szolgáló órakeretből szabadon választott óraként szervezzük meg. Szabadon választható órák

72

*2



Emelt szintű érettségire felkészítő képzést választhat a tanuló maximum két tárgyból, a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, szakmai tantárgy közül a 11. és a 12. évfolyamon a heti időkeret terhére.

Kifutó képzések óratervei 2012/2013. tanévtől 2012/13 tanévben érvényes felmenő óratervek Általános közgazdasági szakmacsoport (9-12. évf.) 2012/13. tanévtől indult Tantárgy 9. heti Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Gazd. körny. orientáció Inf. kez. közgazdasági Vis. és komm. szakterületre SzakmacsoporElméleti gazdaságtos alapozó tan (Közgazdaoktatás ságtan) közgazdasági Üzleti gazdt. szakmacsoport Üzleti gazdt. gyakorlatalk.számt. Üzleti gazdt. gyakorlat – taniroda Kötelező óraszám Összesen:

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. heti heti

12. heti

4 2

4 2

4+1Éev 3+1Éev

4* 4 1

4* 4 1

4+1*Éev 4+1*Éev

4+1Éev 3+1Éev 1 4+1*Éev 4+1*Éev

1 3 1 1 1 2 3* 2 1*

1 3 2 2 2 1 1* 3 2*

1 1 3É

1 1 3É

2É

2É

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

1

1*

31

32

2*

2*

31+4

31+4

A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. évfolyamon * Csoportbontásban oktatandó É: érettségi tantárgy Ée: érettségi, emelt szintű v: választható, (adott tanuló számára maximum két emelt szintű tárgy) 73

Általános közgazdasági szakmacsoport (emelt informatika) 2012/13. tanévtől indult Tantárgy 9. heti Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Gazd. orientáció körny. közgazdasági Inf. kez. szakterületre Vis. és komm. SzakmacsoporElméleti tos alapozó gazdaságoktatás tan közgazdasági (Közgazdaszakmacsoport ságtan) Üzleti gazdt. Üzleti gazdt. gyakorlatalk.számt. Üzleti gazdt. gyakorlat – taniroda Összesen:

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. heti heti

12. heti

4

4

4+1Éev

4+1Éev

2

2

3+1Éev

3+1Éev

4* 4 1

4* 4 1

4*+1*Éev 4+1Éev

1 4*+1*Éev 4*+1*Éev

1 3 1 1 1 2 3*

1 3 2 2 2 1 1*

1 1 3É

1 1 3É

2É

1É

2*+2*Éev

2*+2*Éev

2

3

1*

2*

3+2 Éev

3+2 Éev

3+2Éev

3+2Éev

1

1*

31

32

2*

2*

33+2

32+3

A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. évfolyamon * Csoportbontásban oktatandó É: érettségi tantárgy Ée: érettségi, emelt szintű v: választható, (az adott tanuló a maximális óraszám figyelembevételével választhat emelt szintű tárgyat)

74

Nyelvi előkészítő osztály – Közgazdasági szakmacsoport 2012/2013. tanévtől indult Tantárgy 9. heti Magyar nyelv és irodalom Szövegértés Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Gazd. körny. orientáció Inf. kez. közgazdasági Vis. és komm. szakterületre SzakmacsoporElméleti gazdaságtos alapozó tan (Közgazdaoktatás ságtan) közgazdasági Üzleti gazdt. szakmacsoport Üzleti gazdt. gyakorlatalk.számt. Üzleti gazdt. gyakorlat – taniroda Összesen:

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. heti heti heti

13. heti

4

4

4+1Éev

4+1Éev

2

3

3+1Éev

15* 3

5* 3 1

5* 4 1

5*Ée 4+1Éev

3+1Éev 1 5*Ée 4+1*Éev

1 3

1 3 1 2 1 2 2* 2 2

1 3 2 3 2 1 2* 3

1 1 3É

1 1 3É

1É

1É

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3,5

4* 1 1

1*

31,5

32

34

2*

2*

31+4

31+4

A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. (13.) évfolyamon * Csoportbontásban oktatandó É: érettségi tantárgy Ée: érettségi, emelt szintű v: választható, (adott tanuló számára maximum két emelt szintű tárgy)

75

Nyelvi előkészítő osztály - Közgazdasági szakmacsoport (emelt informatika) 2012/13. tanévtől indult Tantárgy 9. heti Magyar nyelv és irodalom Szövegértés Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Gazd. körny. orientáció Inf. kez. közgazdasági Vis. és komm. szakterületre SzakmaElméleti gazdaságcsoportos tan (Közgazdaalapozó oktatás ságtan) közgazdasági Üzleti gazdt. szakmacsoport Üzleti gazdt. gyakorlatalk.számt. Üzleti gazdt. gyakorlat – taniroda Összesen:

3,5 15* 3

1 3

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. heti heti heti 4

4

4+1Éev

4+1Éev

2

3

3+1Éev

5* 3 1

5* 4 1

5*Ée 4+1Éev

3+1Éev 1 5*Ée 4*+1*Éev

1 1 3É

1 1 3É

1É

1É

2*+2*Éev

2*+2*Éev

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

1*

1 3 1 2 1 2 2* 2 2*

1

1

1*

13. heti

1 3 2 3 2 1 2* 3

1*

31,5

32

34

2*

2*

33+2

33+2

A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. (13.) évfolyamon * Csoportbontásban oktatandó É: érettségi tantárgy Ée: érettségi, emelt szintű v: választható, (az adott tanuló a maximális óraszám figyelembevételével választhat emelt szintű tárgyat)

76

Általános közgazdasági szakmacsoport (9-12. évf.) 2011/12. tanévtől indult Tantárgy 9. heti Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Gazd. körny. orientáció Inf. kez. közgazdasági Vis. és komm. szakterületre SzakmacsoporElméleti gazdaságtos alapozó tan (Közgazdaoktatás ságtan) közgazdasági Üzleti gazdt. szakmacsoport Üzleti gazdt. gyakorlatalk.számt. Üzleti gazdt. gyakorlat – taniroda Kötelező óraszám Összesen:

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. heti heti

12. heti

4 2

4 2

4+1Éev 3+1Éev

4* 4 1

4* 4 1

4+1*Éev 4+1*Éev

4+1Éev 3+1Éev 1 4+1*Éev 4+1*Éev

1 2 1 1 1 2 3* 2 2*

1 2 2 2 2 1 1* 3 2*

1 1 2É

1 1 2É

2É

2É

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

1

1*

31

31

2*

2*

30+4

30+4

A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. évfolyamon * Csoportbontásban oktatandó É: érettségi tantárgy Ée: érettségi, emelt szintű v: választható, (adott tanuló számára maximum két emelt szintű tárgy)

77

Általános közgazdasági szakmacsoport (emelt informatika) 2011/12. tanévtől indult Tantárgy 9. heti Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Gazd. orientáció körny. közgazdasági Inf. kez. szakterületre Vis. és komm. SzakmacsoporElméleti tos alapozó gazdaságoktatás tan közgazdasági (Közgazdaszakmacsoport ságtan) Üzleti gazdt. Üzleti gazdt. gyakorlatalk.számt. Üzleti gazdt. gyakorlat – taniroda Összesen:

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. heti heti

12. heti

4

4

4+1Éev

4+1Éev

2

2

3+1Éev

3+1Éev

4* 4 1

4* 4 1

4*+1*Éev 4+1Éev

1 4*+1*Éev 4*+1*Éev

1 2 1 1 1 2 3*

1 2 2 2 2 1 1*

1 1 2É

1 1 2É

2É

1É

2*+2*Éev

2*+2*Éev

2

3

2*

2*

3+2 Éev

3+2 Éev

3+2Éev

3+2Éev

1

1*

31

31

2*

2*

32+2

31+3

A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. évfolyamon * Csoportbontásban oktatandó É: érettségi tantárgy Ée: érettségi, emelt szintű v: választható, (az adott tanuló a maximális óraszám figyelembevételével választhat emelt szintű tárgyat)

78

Nyelvi előkészítő osztály – Közgazdasági szakmacsoport 2011/2012. tanévtől indult Tantárgy 9. heti Magyar nyelv és irodalom Szövegértés Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Gazd. körny. orientáció Inf. kez. közgazdasági Vis. és komm. szakterületre SzakmacsoporElméleti gazdaságtos alapozó tan (Közgazdaoktatás ságtan) közgazdasági Üzleti gazdt. szakmacsoport Üzleti gazdt. gyakorlatalk.számt. Üzleti gazdt. gyakorlat – taniroda Összesen:

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. heti heti heti

13. heti

4

4

4+1Éev

4+1Éev

2

3

3+1Éev

5* 3 1

5* 4 1

5*Ée 4+1Éev

3+1Éev 1 5*Ée 4+1*Éev

1 1 2É

1 1 2É

1É

1É

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3,5

15* 3

1 2

5* 2

1 2 1 2 1 2 2* 2 2

1 2 2 3 2 1 2* 3

1

1*

31,5

31

33

2*

2*

30+4

30+4

A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. (13.) évfolyamon * Csoportbontásban oktatandó É: érettségi tantárgy Ée: érettségi, emelt szintű v: választható, (adott tanuló számára maximum két emelt szintű tárgy)

79

Nyelvi előkészítő osztály - Közgazdasági szakmacsoport (emelt informatika) 2011/12. tanévtől indult Tantárgy Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 13. heti heti heti heti heti Magyar nyelv és irodalom Szövegértés Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Gazd. körny. orientáció Inf. kez. közgazdasági Vis. és komm. szakterületre SzakmaElméleti gazdaságcsoportos tan (Közgazdaalapozó oktatás ságtan) közgazdasági Üzleti gazdt. szakmacsoport Üzleti gazdt. gyakorlatalk.számt. Üzleti gazdt. gyakorlat – taniroda Összesen:

4

4

4+1Éev

4+1Éev

2

3

3+1Éev

15* 3

5* 3 1

5* 4 1

5*Ée 4+1Éev

3+1Éev 1 5*Ée 4*+1*Éev

1 2

1 2 1 2 1 2 2* 2 2*

1 2 2 3 2 1 2* 3

1 1 2É

1 1 2É

1É

1É

2*+2*Éev

2*+2*Éev

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3+2Éev

3,5 -

5* 2*

1

1*

31,5

31

33

2*

2*

32+2

32+2

A szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére használtuk fel a (9-10. évfolyamon), valamint az emelt szintű képzés óraszámaira használtuk fel a 11-12. (13.) évfolyamon * Csoportbontásban oktatandó É: érettségi tantárgy Ée: érettségi, emelt szintű v: választható, (az adott tanuló a maximális óraszám figyelembevételével választhat emelt szintű tárgyat)

80

Felkészítés érettségi vizsgára Kötelező érettségi tárgyak  magyar nyelv és irodalom  matematika  történelem  idegen nyelv  Szakmai érettségi tárgy 2017-től Választható érettségi vizsgatárgyak  közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan) 2016-ig  testnevelés  földrajz  biológia  informatika A nyelvi előkészítő osztályos tanulóink számára biztosítjuk emelt óraszámú képzéssel, hogy idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek. A kötelező és nem kötelező órák keretében biztosítjuk a felkészülés feltételeit. A nem kötelező tantárgyat választó tanulóinknak is megszervezzük az érettségire való felkészítést, erre vonatkozó igény esetén.

A nem kötelező tanórai foglalkozások az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak előírt tananyaga, követelményei A mellékletben található tantárgyi tantervek tartalmazzák informatika, matematika, földrajz, idegen nyelv, kommunikáció tantárgyakból a kötelező feletti tananyagot. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló akkor léphet az iskola magasabb évfolyamába, ha az adott évfolyam tantárgyi követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette. Ha valamely tantárgyból (maximum 3 tantárgy) elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei megállapításakor figyelembe vesszük a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásáról a szakmai munkaközösségek döntenek az KELLO által közölt tankönyvek hivatalos jegyzéke alapján. A szakmai könyvek esetében az Oktatási Hivatal által összeállított hivatalos jegyzékből választunk tankönyvet. Olyan tankönyvek, taneszközök, segédletek, ajánlott szakirodalom kiválasztására törekszünk, amelyek összhangban vannak   

az iskola oktatási és nevelési feladataival, helyi tantervével, szakmai programjával, a tanulók életkori sajátosságaival, korszerű, lehetőség szerint a legújabb tudományos eredményeket is tartalmazzák esztétikus formában, igényes nyelvi megfogalmazásban,

81

 

a 9-12. évfolyamon a kerettantervekkel és az érettségi vizsgakövetelményekkel, a szakképző évfolyam(okon) a szakmai vizsga követelményeivel.

Célunk, hogy       

a tankönyvek jól használhatóak legyenek a tanításban, a tanulók számára könnyen érthetőek és értelmezhetőek legyenek,. elegendő olyan típusú feladatot, forrást, képanyagot tartalmazzanak, amelyek segítséget nyújthatnak a kétszintű érettségire történő felkészülésben, azonos tudásszintű csoportban azonos tankönyv és azonos taneszköz legyen használatos, az egyes évfolyamok tananyagát egymásra épülve közvetítsék, több tanéven keresztül használhatóak legyenek az egyes tankönyvek, taneszközök, tankönyvek, taneszközök használatában stabilitásra törekszünk. Új könyv v. taneszköz használatát kizárólag a munkaközösségekkel történő előzetes egyeztetés alapján, az oktatás minőségének jelentős javítása céljából kezdeményezzük.

Kiegészítő- ill. segédanyagokat, továbbá kötelező, ill. ajánlott szakirodalmat, multimédiás anyagokat – lehetőség szerint – az iskolai (könyvtár) állományában biztosítjuk. Az idegen nyelvi tankönyvek, taneszközök esetében igyekszünk az olvasás, írás, beszéd, hallás utáni megértés készségét egyaránt fejlesztők kiválasztására. A tankönyvek hang- és video anyaga aktuális, a mindennapi életben előforduló köz- és irodalmi nyelvi szövegeket tartalmazzák, továbbá olyanok kiválasztására törekszünk, amelyek az adott idegen nyelvű országok civilizációját is bemutatják valós formában. Az irodalom tantárgy tankönyveihez megfelelő szöveggyűjteményt is választunk. Egyes tantárgyakhoz példatárakat is ajánlunk. Szükséges, hogy minden tanuló rendelkezzen az alábbiakkal:       

Földrajzi atlasz a középiskolák számára Történelmi atlasz a középiskolák számára Magyar-idegen nyelv, idegen nyelv-magyar „középszótár” Helyesírási szabályzat Matematika feladatgyűjtemény, Geometriai feladatok gyűjteménye Négyjegyű függvénytáblázatok

A tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása Térítésmentesen – normatív kedvezmény alapján - kapja a tanuló a Tankönyvtörvényben meghatározottak szerint az igazoló dokumentumok bemutatásával, ha  tartósan beteg,  a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral) küzd,  három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,  nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Az iskola a tanulónak térítésmentesen az iskolától való tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, a tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással biztosítja a tankönyveket. Az egyéb taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola a helyi tantervben és a központi szakmai programokban meghatározott taneszközöket használja az elméleti és az elméletigényes gyakorlati képzés során.

82

A fenti eszközökön kívül nem kötelezően használt taneszközök beszerzéséről a szaktanárok és a szakmai munkaközösségek alapján az iskolavezetés dönt.

3.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A nevelés területei: Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása           

3.5.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, mozgáskoordináció, a ritmusérzék, és a hallás fejlesztésére; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógiai eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, az osztályban a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Iskolánkban a Nemzeti köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a mindennapos testnevelést. A 2012-13-as tanévben a 9. évfolyamon bevezettük a heti öt testnevelés órát felmenő rendszerben. Ennek megoszlása: heti 3 óra a délelőtti órarendben szerepel. További két óra pedig az ún. kötelezően választható délutáni foglalkozás keretében zajlik. A tanuló az iskola által felajánlott délutáni sportolási lehetőségek közül választ egyet és arra heti rendszerességgel, kötelező jelleggel jár. Választható sportfoglalkozások:

83



röplabda, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, női torna, tenisz, konditerem, úszás.

A délutáni kötelező két óra alól felmentést kap az, aki  heti legalább három alkalommal rendszeresen sportegyesületben edzéseken vesz részt,  az adott sportág szakági szövetsége által szervezett versenyeken vesz részt és ezt az egyesület elnökével igazolni tudja. Felmentést kaphat még az a tanuló is, aki az iskola által szervezett kirándulásokon, túrákon, illetve táborozásokon részt vesz. Az iskolai rendezvények időtartamától függően ez a felmentés időszakos: 1 napos túra 1 hónap felmentés 2 napos túra 2 hónap felmentés 1 hetes sítábor 1 félév felmentés

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai 3.6.

A választható tantárgyak esetében a tanulók javaslatot tehetnek a foglalkozást tartó tanár személyére. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, figyelembe vesszük a tanárválasztást.

3.7. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola a tanulók közép-vagy emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát Választható tantárgyak és a képzés szintjének kiválasztása Középszintű érettségi vizsgára készítjük fel tanulóinkat, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek (angol, német), matematika, történelem, fizika, biológia-egészségtan, földrajz, szakmai tantárgyak, informatika, testnevelés és sport tantárgyból. Az emelt szintű képzést az alábbi tantárgyból szervezi meg – megfelelő létszám esetén – az iskola: Közgazdasági ágazat – kifutó osztályokban magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv informatika közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan) testnevelés Közgazdasági ágazat 2013-tól magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv informatika kötelező szakmai érettségi tárgy 84

testnevelés és sport Az emelt szintű képzésre való jelentkezés rendje:       

Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tárgyakról, amelyekből az iskola érettségire való felkészítést biztosít. A tanulók ezek közül – a maximális óraszámot figyelembe véve – választhatnak tantárgyat és a képzés szintjét is egy tanévre. A 10. évfolyamos tanuló és szülője május 20-ig írásban – a jelentkezési lap kitöltésével – kiválasztja, hogy mely tantárgyakat kívánja tanulni a 11. és a 12. évfolyamon közép-, illetve emelt szinten. A tanuló módosítási kérelmet objektív okok miatt nyújthat be írásban az iskola igazgatójához szeptember 10-ig. A tanulónak – jelentkezése esetén – kötelező az általa választott emelt szintű érettségi vizsgára készítő tantárgy óráin részt venni, még akkor is, ha a tantárgy emelt szintű képzése más intézményben folyik. Azokból a tantárgyakból, amelyekből az emelt szintű képzés alapóra és plusz óra formájában valósul meg, a tanuló csak egy érdemjegyet kap, amelyet a két szaktanár együttesen állapít meg. Az emelt szintű képzés más középfokú intézménnyel együtt közösen is megszervezhető. Ha a tanuló a 12. évfolyamon olyan tantárgyat kíván emelt szinten tanulni, amelyet eddig középszinten tanult, a 11. évfolyam emelt szintű tananyagából különbözeti vizsgát kell tennie.

Kötelező tantárgyak:             

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv angol Idegen nyelv német Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia, egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek – Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport

Nyelvi előkészítő képzést folytatunk egy osztályban, a 9. évfolyamot megelőző évfolyamon (9./ny). A választott kerettanterv a nyelvi előkészítő osztályok számára készített dokumentum. Az órakeret 10 %-át a kerettanterv által előírt témakörök között osztottuk fel a kötelező tantárgyak között, kivéve informatika tantárgyak minden osztályban, földrajz a közgazdasági 10-11-es kódú osztályokban, és a 12-es kódú osztályban. Ezekből a tantárgyakból és a nyelvi előkészítő osztályban az I. és II. idegen nyelvből új tananyag tartalmat is meghatároztunk. Az emelt szintű érettségire felkészítő órákban az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelő képzés folyik. Az egyes tantárgyak tanterve a mellékletben található.

3.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek 85

A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Történelem Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kor A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet 86

Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei Függvények Függvények grafikonjai, függvény transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín-és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűségszámítás Idegen nyelv 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Fizika 87

1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektrosztatika Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció A csillagászat elemeiből 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok Kémia 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók (A kémiai reakciók jelölése, Termokémia, Reakciókinetika, Kémiai egyensúly) Reakciótípusok (Protonátmenettel járó reakciók, Elektronátmenettel járó reakciók) A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és vegyületek jelentősége 88

Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság, stb.) A képlettel és reakció egyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia Biológia 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudomány Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: (Elemek, Szervetlen molekulák, Lipidek, Szénhidrátok, Fehérjék, Nukleinsavak, nukleotidok) Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség (Gombák, növények, állatok elkülönülése, Sejtfonalak, Teleptest és álszövet, Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak) Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése 89

Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet-és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Földrajz 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák fö0ldrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség-és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Ének-zene 1.Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene (Középkor, Reneszánsz, Barokk, Bécsi klasszika, Romantika, Századforduló, XX. századi és kortárs zene) 2. Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 3. Dallamátírás 90

Rajz 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés (Formaértelmezés, Térértelmezés) Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás (Kompozíció, Érzelmek, Folyamat, mozgás, idő, Kép-és szöveg, Vizuális információ Tárgyak és környezet) 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai (Vizuális nyelv, Térábrázolási módok, Vizuális minőségek, Látványértelmezés, Kontraszt, harmónia, Kontextus) Technikák Vizuális kommunikáció (Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép) Tárgy-és környezetkultúra (Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet) Kifejezés és képzőművészet (Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete) Informatika 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak 91

Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap-készítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés Testnevelés 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó 92

Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés, és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Filozófia Filozófiai problémák Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete Korszakok, irányzatok Filozófiai problémák Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete Korszakok, irányzatok Természettudomány 1. Az Univerzum Idő Tér Fizikai kölcsönhatások, energia 2. A Föld A Föld múltjának megismerése Kőzetburok Légkör Vízburok Természetföldrajzi övezetesség 3. Életközösségek és populációk Az élettelen környezeti tényezők Az élők mint környezeti tényezők Populációk Életközösségek 4. Az élő egyed Az élő egyed és a környezet kapcsolata Az egyedfejlődés 5. A sejt Sejttípusok Sejtalkotók és feladatuk A sejtanyagcsere 6. Molekulaóriások Az óriásmolekulák jellegzetességei A szénhidrogének A szénhidrátok A lipidek A fehérjék A nukleinsavak 7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok) Kötéstípusok Molekulák 93

Anyagi halmazok Átalakulások Reakciótípusok 8. Atomok, elemi részek Elemi részek Az atom Kémiai elemek Emberismeret (Etika) Az emberi természet Az erkölcsi lény Az erkölcsi cselekedet Az etika megalapozása Az erények és a jellem Társas kapcsolatok Erkölcs és társadalom Vallás és erkölcs Korunk erkölcsi kihívásai Társadalomismeret A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Az egyén és a jog Ügyeink intézése Állampolgári ismeretek Intézményrendszer A család és a felnőtté válás Kultúra és közösség A társadalmi viszonyok Társadalmi problémák A helyi társadalom Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Hitek és remények A technológiai-gazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre Az életmód átalakítása A növekedés határai A fenntartható fejlődés „B” Gazdasági ismeretek A vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban A gazdasági környezet A marketing alapjai Vállalkozások finanszírozása Fogyasztó a piacgazdaságban Nemzetközi kereskedelem „A” Pszichológia A test és a lélek, az emberi én és a tudat A kognitív funkciók 94

A beszéd és a kommunikáció A motiváció, az érzelmek és az akarat A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jenségek Lelki egészség és betegség Informatikai alapismeretek 1. Hardver alapismeretek A számítógépek felépítése Funkcionális egységek 2. Szoftver alapismeretek A számítógép előkészítése Programok telepítése Operációs rendszer használata Állományok kezelése Segédprogramok telepítése, használata 3. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Grafikus információk kezelése Weblapok kezelése 4. Táblázatkezelés Táblázatkezelő program kezelése 5. Informatikai alapismeretek Számábrázolás, számrendszerek Kódolás 6. Hálózati ismeretek LAN 7. Programozási alapismeretek A feladatmegoldás lépései, módszerei Algoritmusok Programnyelv Programozási ismeretek Programozási tételek Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalás Az objektumorientált programozás alapjai 8. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő használata Az adatbázis készítés lépései Adatbázis elmélet Az SQL nyelv használata Közgazdasági alapismeretek Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések A makrogazdasági egyensúly Az állam gazdaságpolitikája Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat A termelési tényezők piaca 95

Az externáliák és a közjavak Marketing és marketing gondolkodás A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai Pénzügyi műveletek A vásárolt készletek Az emberi erőforrás Befektetett eszközök A tevékenység költségei és az értékesítés Az erőforrások és befejezett tevékenység adatainak statisztikai feldolgozása Zárás-éves beszámoló

3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét, tanórai tevékenységét rendszeresen értékeli. A számonkérés értékelésének elveit a szakmai munkaközösségek a vizsgák értékelési szempontjait figyelembe véve alakítják ki és alkalmazzák. Ebben az iskolai szakmai munkaközösségek tantárgyanként meghatározzák a számonkérés elveit, a tanulók tudásának, értékelésében betöltött szerepét, súlyát. Az iskolai Házirend tartalmazza az írásbeli beszámoltatás korlátait (egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozatot lehet íratni). Az értékelés fő formái: A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az érdemjegyek, az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény félév és tanév végi osztályzata jeles és dicséret adható.  Szóbeli értékelés, melynek célja a tanulói teljesítmények megerősítése, elismerése illetve a kifogásolható teljesítmény kijavítására való felhívás.  Írásbeli értékelés, amely a visszajelzés írásbeli formája, a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzés.  Érdemjegy, amelyet a tanórai és gyakorlati foglakozásokon végzett szóbeli, írásbeli és gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani. Az értékelés legyen folyamatos  

visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében jelzés a szülőnek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről

A folyamatos értékelés fajtái   

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére) szóbeli felelet értékelése gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése érdemjeggyel és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelése)

96

  

írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére érdemjeggyel és a hozzá fűzött megjegyzésekkel, tanácsokkal) a témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek érdemjegyre váltásával szülőknek ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge vagy a kiemelkedően jó teljesítményűekről

Az ellenőrzés fajtái  szóbeli feleltetés  házi feladat ellenőrzése  írásbeli számonkérési formák  írásbeli felelet (egy anyagrészből)  beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése  röpdolgozat (bejelentés nélkül az aznapi házi feladatból)  dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből)  témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő)  a tanuló munkájának ellenőrzése (pl. rajz, tanirodai termék, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) Az értékelés funkcióinak meghatározása  diagnosztikus értékelés, amely fontos információt ad a helyzetfelméréshez, az egyén és a csoport tanulási folyamatának tervezéséhez (tanóra elején történő ellenőrző kérdésekkel)  formatív, fejlesztő, szabályozó értékelés, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak  szummatív értékelés, amely megerősítés, visszacsatolás, egy-egy tanulási szakasz végén összegző tájékoztatást ad az elsajátított ismeretek eredményéről pedagógusnak, szülőnek, tanulónak (témazáró dolgozat)

A szóbeli számonkérés értékelésének általános elvei. Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul tett eleget, azaz a) önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat felismerni, és azokat precízen definiálni (a tantárgy specifikumának megfelelően képlet formájában meghatározni); b) önállóan képes a témakörhöz tartozó ismeretanyag legfontosabb összefüggéseit felismerni, meghatározni és elemezni; c) önállóan képes az ismeretanyag gyakorlati alkalmazását példákon keresztül sokszínűen bemutatni. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tett eleget, azaz a) önállóan képes az ismeretkörbe tartozó fogalmakat definiálni (a tantárgy specifikumának megfelelően képlet formájában meghatározni); b) bizonyos tanári segítséggel képes a témakörhöz tartozó ismeretanyag legfontosabb összefüggéseit felismerni, meghatározni és elemezni; c) képes példákat mondani az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására. Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tett eleget, szaktanári segítségre (javításra, kiigazításra) többször rászorult, azaz a) fogalmakat képes felismerni, de azokat pontatlanul, hibásan definiálja; b) csak tanári segítséggel képes az ismeretanyaghoz tartozó legfontosabb összefüggések felismerésére, de bizonyos részösszefüggéseket nem képes felismerni és elemezni; 97

c)

nem képes az elméleti anyag gyakorlati vonatkozásait önállóan felismerni csak komoly tanári segítséggel.

Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tett eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, készségekkel rendelkezik, azaz a) az ismeretkörhöz tartozó fogalmak közül csak néhányat képes definiálni, azokat is pontatlanul; b) a témához kapcsolódó összefüggéseket tanári segítséggel sem képes felismerni, legfeljebb néhány részproblémára tud rámutatni; c) az ismeretek gyakorlati vonatkozásait tanári segítséggel sem képes felismerni, véletlenszerűen jutnak eszébe a témához kötődő példák. Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek szaktanári útbaigazítással sem tud eleget tenni, azaz a) az ismeretkörhöz tartozó fogalmakat pontatlanul sem képes meghatározni; b) összefüggéseket, elemzéseket tanári útmutatás alapján sem tud adni; c) az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására tanári segítséggel sem képes példákat mondani. Félévente a tanulók teljesítményét tantárgyanként legalább 3, heti egy órás tantárgy esetében 2 érdemjeggyel indokolt értékelni megfelelő időbeli eloszlással a folyamatos tanulói felkészülés és a reális osztályzatok megállapítása érdekében. A tanulók teljesítményét célszerű írásbeli és szóbeli számonkérés formájában is érdemjeggyel értékelni, különösen azokból a tantárgyakból, ahol az érettségi vizsgaszabályzat írásbeli és szóbeli vizsgát is előír. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szüleit az ellenőrző könyv útján rendszeresen értesíteni kell. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje Témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy vagy két tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli szummatív számonkérési forma. Egyéb dolgozat fejlesztő, szabályozó szerepű, egy tantárgyi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető Év eleji, fél év végi felmérések, alapvető diagnosztikai célt szolgálnak a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után kerül rá sor. Az osztályzatok kialakítása Az osztályzatok az érdemjegyekhez hasonlóan a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2), elégtelen (1).  A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján kell meghatározni.  Az év végi osztályzat az egész tanév teljesítményét tükrözze.  Az elégséges osztályzat feltétele: félévkor és év végén is az összes jegy átlagának 1,80 felett kell lennie, valamint a második félév átlagának is el kell érnie az 1,80-as átlagot. Egyéb esetekben (közepes, jó, jeles) 2,60; 3,60; 4,60 feletti átlag szükséges.

98

 A témazáró dolgozatok duplán számítanak a tantárgyi átlagba, a naplóba piros színnel írjuk be.  Az osztályzat – jogszabályban meghatározott esetekben – osztályozó –, különbözeti és javítóvizsgán nyújtott teljesítményen is alapulhat.  A félévi osztályzatokról az ellenőrző könyv útján, az év végi osztályzatokról bizonyítvány kitöltésével kell értesíteni a tanulót és a szülőt. Az ellenőrző könyvbe az osztályzatot számmal, a bizonyítványba és a törzslapra betűvel kell bejegyezni. A testnevelési órák alól állandóan felmentett tanulók esetében az osztályzat rovatban a „fm” rövidítést kell alkalmazni.  Ha a tanuló tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet (maximum három tantárgyból).  Ha a tanuló a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott, tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja.  Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, a szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 20 %-át, tanítási év végén nem osztályozható. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen.  Az osztályfőnök az osztályozó konferencia előtt tizenöt nappal jelzi a tanulónak a hiányzások számát. A tanuló kérvényt nyújthat be az osztályozó vizsga letételére. A tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elvei

Általános elvek: Tanulóink személyiségfejlődésében, neveltségi szintjének értékelésében fontos eszköz magatartásuk és szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása. A tanuló magatartása Példás (5), ha:       

az iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken magatartása és megjelenése kifogástalan, tanáraival és tanulótársaival való kapcsolata mindenkor megfelel az elvárható követelményeknek, közösségi munkája dicséretes, társainak példát mutat, ügyel környezete rendjére, tisztaságára, igazolatlan hiányzása nincs (egy igazolatlan óránál az osztályfőnök mérlegel), fegyelmező büntetése nincs, a tanulmányi követelményeket készségeihez mérten, legalább továbbhaladási szinten teljesíti, nincs elégtelen osztályzata a házirendet betartja

Jó (4) ha    

a példásnál leírt első pontban felsorolt követelményeknek általában megfelel, viselkedésére nincs panasz tanáraival, tanulótársaival való kapcsolatában általában udvarias, megfelelő hangnemet használ. a közösségi munkában részt vesz,  ügyel környezete rendjére, tisztaságára, tanév során legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan hiányzása maximum 2 óra  a házirendet betartja

99

Változó (3), ha       

a példásnál leírt első pontban felsorolt követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti, társaihoz, tanáraihoz való viszonya ingadozó, udvariatlan, nyegle, rendszeresen zavarja a tanítási órát, órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, környezete rendjéért keveset tesz, vagy nem érdekli a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik a tanév során osztályfőnöki intésben részesült, igazolatlan hiányzása maximum 6 óra

Rossz (2) ha a      

a példásnál leírt első pontban felsorolt követelmények teljesítményében hanyag, a közösség fejlődését hátráltatja, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza a tanévben súlyos fegyelmező, illetve fegyelmi büntetésben részesült, igazolatlan hiányzása több, mint 6 óra a házirendet sorozatosan megsérti

A tanuló szorgalma: Példás (5), ha a kötelességteljesítése képességeihez mérten kifogástalan, pontos, megbízható.     

képességeinek megfelelő egyenletes teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat és azokat elvégzi tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a foglalkozásokra mindig elhozza

Jó (4), ha a kötelességeit teljesíti, de képességei és körülményei alapján többre volna képes.  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat és azokat elvégzi  többletfeladatot tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyen való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti  taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3),  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, jegyei változatosak, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja  a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag (2),       

képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan feladatait nem folyamatosan végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott pedagógusi v. tanulói segítséget nem fogadja el félévi v. év végi osztályzata valamelyik tantárgyból elégtelen

100

3.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások az alábbi tantárgyak esetében lehetségesek: Idegen nyelv egy adott osztály diákjaiból a hasonló szinten álló tanulók csoportjának megszervezése a hatékonyabb nyelvtanulás érdekében. Matematika szintfelmérés alapján a hatékony tanulás érdekében homogén csoport szervezése Informatika a tantárgy jellegéből adódóan a technikai feltételeknek megfelelő létszámú csoport kialakítása A szakmai gyakorlati tantárgyak pl. üzleti gazdaságtan gyakorlatok Az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés során kialakult csoportok Egyéb foglalkozások szervezése A foglalkozások szervezésekor a jelentkezők számán kívül a személyi és tárgyi feltételek biztosítását vesszük figyelembe. A foglalkozások szervezéséről az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével a nevelőtestület dönt.

3.11.A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Győrben öt kisebbségi önkormányzat működik:  Cigány Nemzetiségi Önkormányzat  Horvát Nemzetiségi Önkormányzat  Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat  Német Önkormányzat  Örmény Nemzetiségi Önkormányzat A nemzetiségek kultúráját, történelmét, a magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalomismeret, tantárgyak keretében ismerhetik meg a diákok

3.12.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A törvényi előírás szerint a középiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Módszerek A tanulók fizikai állapotának felméréséhez olyan motoros teszt-együttest használunk, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:  végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki;  megfelel a tudományos kritériumoknak;  elsősorban az egészségben maghatározó szerepet játszó összetevőket mérje kardiorespiratorikus állóképességet  erőt  az izomerő állóképességet 101

 testösszetételt  egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényelnek. A testnevelők által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell-szint” megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. A vizsgálat a következő összetevőkből áll: 2000m síkfutás,  helyből távolugrás,  hanyatt fekvésből felülés,(4 perc)  hason fekvésből törzsemelés,(4 perc)  fekvőtámaszban karhajlítás –nyújtás.(1 perc) A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök Az aerob kapacitás méréséhez  ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya,  stopper óra Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez  mérőszalag  tornaszőnyeg, filc, vagy polifon  bordásfal, zsámoly  stopper óra Általános vizsgálati szempontok 1. A vizsgálat megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 4. A kondicionális képességek mérésre alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell kezdeni. 5. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. 102

6. az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbák közül több, (legalább három) kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell pontértéket számítani a táblázat alapján. 7. A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben, valamint gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani, edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzés végzéséhez, edzéstervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez.

3.13. Az egészségnevelési és környezetnevelési elvek. Az egészségnevelés alapelvei  szellemi, a testi, és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tartani  tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység  kiterjed minden tanulóra  résztvevője az iskola minden dolgozója  helyes cselekvésre serkent  segíti az egészséges iskolai légkör kialakítását  alapja a személyiség megerősítése  a csoport felelősségét bővíti (iskolavezetés, diákok, tanárok) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület, az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. Az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi az iskolában dolgozó iskola pszichológus, az iskola-egészségügyi szolgálat, a városi KEF (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum) véleményét. A környezeti nevelés alapelvei  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  rendszerszemléletre nevelés  holisztikus és globális szemléletmód kialakítása  fenntarthatóságra nevelés  a környezetetika hatékony fejlesztése  értelmi és érzelmi környezeti nevelés  tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés  tolerancia és segítő életmód  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése  az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotórészeinek keresése  az egészség és a környezet összefüggései  helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggés  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  globális összefüggések megértése  a létminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák

Környezetvédelem, egészséges életmódra nevelés megjelenése a nyelvoktatásban A fent nevezett témákat a nyelvi könyvek olvasmányok formájában dolgozzák fel. A legújabb nyelvi szövegekben megjelennek továbbá a tudományos felfedezések illetve azok hétköznapi realizálódása is. A környezetvédelem és az egészséges életmód érettségi témakörök között is szerepelnek.

3.14.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk integráltan neveli-tanítja a különleges bánásmódot igénylő hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. 103

Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük:  a nevelésbe-oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,  a nevelés-oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,  a teljesítmények értékelése,  a neveléshez-oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,  a nevelésben-oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,  a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint  a nevelésben-oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport  jogellenes elkülönítése egy köznevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,  olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. A köznevelési intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a nevelést-oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy a nevelésben-oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt a nevelésben-oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a köznevelési intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi nevelést-oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását, feltéve, hogy emiatt a nevelésben-oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon  a megkülönböztetés megszüntetése,  az egyenlő bánásmód,  az emberi méltóság tiszteletben tartása,  a társadalmi szolidaritás. Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési-oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során. 104

A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük  a településen élők szociális helyzetét  a közszolgáltatások elérhetőségét  a gyermekek, tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását a csoportokban, iskolai osztályokban  a gyógypedagógiai nevelést, oktatást  a lemorzsolódás arányát  a továbbtanulási mutatókat  a tanórán kívüli programokon való részvételt az iskolai oktatásban  az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt az iskolai oktatásban  a kompentencia mérések eredményeit  a humán-erőforrás hiányát  az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést  a módszertani képzettséget  az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésünkben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Célunk: a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeret elsajátításukat és egyéni ütemű fejlődésüket segíteni. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése,  drog- és bűnmegelőzési programok,  mentálhigiénés programok,  pályaorientációs tevékenység,  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél),  helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése,  kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel,  a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,  táborozási hozzájárulások,  ösztöndíjak,  pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon (Útravaló). A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai:  a szülő/k/ - gondviselő/k családi helyzete, munkaviszonya  a szülők jövedelme  eltartottak száma  a tanuló iskolai teljesítménye  a tanuló magatartása Az iskola az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja:  menza (ebéd)  tankönyvtámogatás 105

  

iskolaorvosi ellátás rendkívüli esetben adott anyagi támogatás alapítványi támogatás

Iskolánkban „szociális programban” is szeretnénk gondolkodni. A meglévő alapítványi és pályázati lehetőségeinket úgy hasznosítjuk, hogy az egyszerre megfeleljen a tehetséggondozásnak, és szükség szerint a szociális háló szerepét is betöltse. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat lehetőségeinkhez mérten támogatjuk pl. az iskola által térítési díj ellenében szervezett foglalkozásokon való ingyenes részvétel biztosításával. Támogatjuk számukra pályázati lehetőségek igénybe vételét, a tehetségesebbek versenyre jutását a nevezési díjak átvállalásával, szakmai táborok költségeinek részbeni finanszírozásával. Erre a fedezetet az iskolai költségvetésben teremtjük meg. Az iskolai könyvtárban rendelkezésre álló tartós tankönyveket, segédkönyveket az arra rászoruló tanulók ingyenesen használhatják tanulmányaik ideje alatt.

3.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei:    

 



szaktanári dicséret az adott tantárgyból kimagasló eredményt elérő tanuló számára, osztályfőnöki dicséret, annak a tanulónak, akinek emberi magatartása, tanáraihoz, és tanuló társaihoz való viszonya példamutató, közösségi munkája kiemelkedő, általános dicséret, nevelőtestületi dicséret az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével kiváló tanulmányi eredményért és példamutató magatartásért adható, igazgatói dicséretben részesíthető és példaként a tanulóközösség elé állítható az a tanuló, aki osztálya, iskolája hírnevét teljesítményével növeli. A dicséretet írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell adni. Az iskolán kívüli versenyeken, előadásokon, bemutatókon, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni, tanév végén a kitűnő és jeles tanulmányi munkát végző tanulók a tanévzáró ünnepélyen jutalmat kaphatnak pl. oklevél, könyv, jutalomtárgy, a ballagáson az iskolai tanulmányok alatt elért kiemelkedő eredményeket ismerjük el pl. közösségi munka, több éven keresztül kiemelkedő tanulmányi eredmény, kiemelkedő sportteljesítmény, szakmai és közismereti tárgyakból tanulmányi versenyeken elért megyei regionális, országos helyezések. A jutalom formája: oklevél, könyv, jutalomtárgy, a Jövő közgazdásza díjat minden második évben ítéljük oda a legkiemelkedőbb szakmai eredményt elért tanulónak. (A díjat a Raab-Audit Adótanácsadó és Könyvvizsgáló Kft. ügyvezető igazgatója Szabó István alapította Borkai Zsolt Győr Megyei Jogú Város polgármestere támogatásával 2011-ben.).

Elmarasztalásban kell részesíteni azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének. Iskolai elmarasztalások formái:         

szaktanári figyelmeztetés (szóban, írásban) osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés, nevelőtestületi intés,

106



nevelőtestületi megrovás.

Az iskolai elmarasztalások során a fokozatosság elve érvényesül, amely indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A magatartás értékelésekor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:  a tanuló viselkedése, beszédmodora tanáraival és társaival szemben,  magatartása a tanórán és a tanórán kívül, iskolai rendezvényeken, stb.  igazolatlan mulasztásainak mértéke,  a házirend követelményeinek betartása (megjelenése, öltözéke),  az iskolai elöljáróitól, tanáraitól kapott egyéb utasítások végrehajtása,  a vele szemben hozott fegyelmi intézkedések és büntetések,  a kapott dicséretek és jutalmak: az igazgatói dicséret kétes jegy esetén felfele kerekíti a minősítést  közösségi munka (osztályfeladatok, iskolai szintű feladatok, kollégiumi munka). A szorgalom értékelésekor az alábbiakra kell figyelemmel lenni:  a tanuló képességeinek és tanulmányi eredményének egymáshoz való viszonya,  tanórai aktivitásának mértéke,  szakmaszeretete, leendő hivatása iránti érdeklődése,  általában a munkához (a tanuláshoz és a fizikai munkához) való viszonya,  a tanulmányi versenyeken való részvétele (pl. szaktanár javasolja - nem jön el),  általában kötelesség teljesítésének mértéke. A tanuló végleges minősítésének megállapításánál az alapelvek valamennyi elemét vegyük figyelembe és azonos súllyal szerepeljenek. A magatartást és a szorgalmat külön értékeljük ugyan, de van köztük összefüggés, ugyanis a szorgalom minősítését meghatározó kötelességteljesítés a magatartás minősítését is befolyásolja. Ebből következik, hogy túl nagy különbség a két minősítés között nem lehet. A szorgalom megítélésében kerüljük a mechanikus eljárást. Két ugyanolyan tanulmányi eredményű tanuló szorgalma eltérő lehet, az eredményt minden esetben a képességekhez kell viszonyítani. Vegyük figyelembe a tanuló életkörülményeit is. Bukott tanulónak sem a magatartása, sem a szorgalma nem lehet példás. Év végén az egész tanévre vonatkozóan kell az értékelést elvégezni, a második félévi magatartást és szorgalmat azonban nagyobb súllyal kell figyelembe venni, tehát a minősítésben a tendenciának is tükröződnie kell. A nevelők feladatai a magatartás és szorgalom minősítés megállapítása előtt  a tanulók magatartásáról, szorgalmáról az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönösen tájékoztassák egymást,  a szaktanárok a minősítésre vonatkozó javaslatukat az osztályfőnök által készített kimutatáson az osztályozó értekezlet előtt egy nappal közöljék az osztályfőnökkel,

107

  

félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleménye alapján állapítja meg, véleményeltérés esetén az osztályozó értekezleten a nevelőtestület határoz, a magatartási és szorgalom minősítését félévkor az ellenőrző könyvbe csak számmal, tanév végén a törzslap és a bizonyítvány megfelelő rovatába csak betűkkel kell bejegyezni, a magatartást és szorgalmat magántanuló esetében nem kell minősíteni.

3.16.Az otthoni felkészüléshez előírt meghatározásának elvei és korlátai

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

A tanuló otthoni felkészülésének célja:     

Elvek:    

a tanórán feldolgozott tananyag elsajátításának, elmélyítésének elősegítése, hiányosságok pótlása, önálló munkára, gondolkodásra nevelés problémamegoldó készség fejlesztése, a tanuló motiválása, érdeklődésének felkeltése.

az aktuális tananyaghoz kapcsolódjon, a tanult eszközök, módszerek felhasználásával megoldható legyen, a kötelező házi feladat megoldásának, pótlásának elmulasztása szankcionálható, szorgalmi feladatok megoldása jutalmazható.

Korlátok:  mennyisége akkora legyen, hogy a következő tanóra keretei között ellenőrizhető legyen,  megoldása ne rójon aránytalanul nagy terhet a tanulóra, Formái:  rendszeres tanulás tankönyvből, füzetből és órai vázlatból,  nem rendszeres feladatok: adatgyűjtés, kiselőadás készítése lexikonból, internetről, stb.  beszámoló készítése, házi dolgozat írása. Alapelvünk, hogy a tanuló átlagosan, tantárgyanként napi 30 perces felkészüléssel teljesíteni tudja az előírt követelményeket.

3.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek. A tanulók tantárgyi értékelésének rendszere Magyar nyelv és irodalom Az értékelés módja:      

szóbeli felelet témakörből témazáró dolgozat (irodalomból 2 órás fogalmazás félévente) írásbeli felelet szóbeli felelet röpdolgozat házi dolgozat

108



kiselőadás.

Az írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, témazárók értékelése: o o o o o

0 40 56 71 86

-

39% 55% 70% 85% 100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles.

Írásbeli házi feladatot nyelvtanból rendszeresen adunk. A tananyag felosztása egységes, közös tanmenethez igazodik. A közös tankönyvek használata szintén az egységességet szolgálják. A témazárók (irodalomból félévente 2 órás fogalmazás) jegye irodalomból és nyelvtanból is kétszeres súllyal számítanak jegylezáráskor. Történelem Az értékelés módja:       

szóbeli felelet témakörből témazáró dolgozat írásbeli felelet szóbeli felelet röpdolgozat házi dolgozat kiselőadás.

Az írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, témazárók értékelése: o o o o o

0 40 56 71 86

-

39% 55% 70% 85% 100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles.

Esetenként írásbeli házi feladatot adunk.

Etika Az értékelés módja:       

szóbeli felelet témakörből témazáró dolgozat írásbeli felelet szóbeli felelet röpdolgozat házi dolgozat kiselőadás.

Az írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, témazárók értékelése: o o o o o

0 40 56 71 86

-

39% 55% 70% 85% 100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles.

Idegen nyelv (angol, német nyelv) 109

      

9. évfolyam szintfelmérő (csoportbeosztás nyelvi szint szerint) a tankönyvválasztásnál figyelembe vesszük az érettségi követelményeket és nyelvvizsga követelményeket témakör végén – témazáró (ezek érdemjegye kétes esetekben döntő) a nyelvtanulás folyamatossága érdekében arra törekszünk, hogy minden napra jusson egy nyelvóra. Minden órára írásbeli házi feladat 9. és 10. évfolyam számára iskolánk szervez nyelvi versenyt. A vizsga szintje a középfokú nyelvvizsga felé orientálódik. 11. és 12. évfolyamon részt vehetnek az OKTV-n + a Pálffy Szakközépiskola által rendezett versenyen folyamatos ösztönzés a nyelvvizsgákra, az Európai Unió nyelvi szintjei szerinti értékelés.

Az értékelés módja:      

szóbeli felelet témakörből témakörzáró dolgozat házi dolgozat röpdolgozat szóbeli felelet résztémakörből kiselőadás.

Az érdemjegy számítása: Az első három típusú értékelés súlyosabb, de nem kétszerezzük az érte kapott osztályzatokat, hanem a félév- és év végi osztályzatnál van döntő szerepe. Az év végi érdemjegynél az egész éves javuló vagy romló tendenciát is figyelembe vesszük. A tanulók motiválásának további lehetséges eszköze a kisjegyek adása – kis egyes hiányzó házi feladat esetén, ill. kisebb munkák értékelésére az ötös skála használható. Az otthoni felkészülés formája: szótanulás, házi feladat írása, olvasás, nyelvtani szabályok elsajátítása, memoriterek megtanulása, házi dolgozat vagy fogalmazás írása. Időszükséglete: kb. ¾ óra naponta. Az írásbeli munkák értékelésének %-os határai, érdemjegyre váltása Az elégséges határa a témazáró dolgozat esetében 40 % a dolgozat (írásbeli felelet) 50 % a röpdolgozat (szódolgozat) 60 % Matematika  

 

Egységes tananyag-követelményrendszer, osztályozás, értékelés érdekében évfolyamonként közösen összeállított, pontozott témazáró íratása egy kijelölt témakörből. A témakörök végén, a tanmenet alapján írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, témazárók értékelése: o 0 - 34% elégtelen o 35 - 49% elégséges o 50 - 69% közepes o 70 - 79% jó o 80 - 100% jeles. Elméleti anyag (definíciók, tételek, bizonyítások) számonkérése szóban vagy írásban történhet. Házi feladat: rendszeres, csak a megtanított anyag gyakorlására

jellege: feladatok megoldása, elméleti anyag megtanulása 

témazáró dolgozatnál a mindenkori érettségi százalékszámítás + 10 %

110

(2013-ban 35 %)

Fizika Ellenőrzés módjai:  egy-egy témakör végén témazáró dolgozat íratása  témaköri írásbeli, szóbeli feleletek  röpdolgozat  évente 1 házi dolgozat készíttetése  kiselőadás (diákok által önállóan tartott órarészletek) 

A témakörök végén, a értékelése: o 0 - 34% o 35 - 49% o 50 - 69% o 70 - 79% o 80 - 100%

tanmenet alapján írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, témazárók elégtelen elégséges közepes jó jeles.

Földrajz Az értékelés módja:      

szóbeli felelet témakörből témazáró dolgozat írásbeli felelet szóbeli felelet röpdolgozat kiselőadás.

Az írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, témazárók értékelése: 0 30 50 70 85

– – – – –

29 % 49 % 69 % 84 % 100 %

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Biológia Az értékelés módja:      

szóbeli felelet témakörből témazáró dolgozat írásbeli felelet szóbeli felelet röpdolgozat kiselőadás.

Az írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, témazárók értékelése: 0 30 50 70

– – – –

29 % 49 % 69 % 89 %

elégtelen elégséges közepes jó 111

–

90

100 %

jeles

Kémia Az értékelés módja:      

szóbeli felelet témakörből témazáró dolgozat írásbeli felelet szóbeli felelet röpdolgozat kiselőadás.

Az írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, témazárók értékelése: – – – – –

0 30 50 70 90

29 % 49 % 69 % 89 % 100 %

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Ének kifutó rendszerben Az értékelés módja:      

szóbeli felelet témakörből témazáró dolgozat írásbeli felelet szóbeli felelet röpdolgozat kiselőadás.

Évfolyamdolgozatok íratása, egy szaktanár fogja össze mindkét évfolyam mindegyik osztályában a tanítást. Írásbeli házi feladat nincs, kiselőadásokra önkéntesen készülhetnek.

Rajz Az értékelés módja: -

órai munkák értékelése írásbeli felelet az otthon készült szakmai feladatok értékelése kiselőadás egy adott témában pályázatokon való részvétel és eredmény értékelése kiselőadás egy adott témában

Százalékok egy írásbeli felelet esetében: -

0 – 29 % elégtelen 30 – 49 % elégséges 50 – 69 % közepes 70 – 84 % jó 85 – 100 % jeles

Az órai munka, a rajzos feladatok értékelése mindig személyre szabott, amelyben megjelenik a tanulós szorgalma és fejlődése önmagához képest, valamint a csoport tagjaihoz képest. Testnevelés 112

Őszi időszak:    

rövid távú, hosszú távú futás felmérése, országos tesztrendszer felmérése, labdajátékban való aktivizálás osztályozása, testnevelés órákon a szorgalom osztályozása.

Téli időszak:   

talajelemekből álló gyakorlatok felmérése, szekrényugrás felmérése, röplabdázásban vagy kosárlabdázásban való aktív játék osztályozása (9. évfolyamban kosárlabdában megindulás, megállás, sarkazás ellenőrzése, röplabdában kosár-, alkarérintés, egyenes nyitás ellenőrzése) testnevelés órákon a szorgalom osztályozása.



Tavaszi időszak:    

rövid távú, hosszú távú futás felmérése, az őszi eredményhez való fejlődés összehasonlítása, országos tesztrendszer felmérése, labdajátékban való aktív részvétel osztályozása, testnevelés órákon a szorgalom osztályozása.

A követelményeket a tanmenetben előírt feladatok elvégzésekor egyénre szabottan a tanuló képességeihez mérve kérjük számon. Ennek figyelembevételével állapítjuk meg az érdemjegyet. Informatika 

Az informatikai szerepelnek. A értékelése:  0  40  55  70  85 -

tananyag több kisebb egyenrangú egységből épül fel. Az érdemjegyek azonos súllyal témakörök végén, a tanmenet alapján írásbeli számonkérés: írásbeli dolgozatok, 39% 54% 69% 84% 100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Információkezelés A tanulók munkájának eredménye a tantárgy jellegéből adódóan objektíven értékelhető és mérhető. A teljesítmény leghangsúlyosabb ellenőrzésére a dolgozatok írásakor kerül sor. A tananyag elsajátítása tanulótól egyéni, otthoni munkát is kíván. Az otthoni házi feladat készítése nélkülözhetetlen a követelménynek megfelelő eredmény eléréséhez, mert gyakorlati tantárgy lévén, az eredményesség teljesen a gyakorlás függvénye. Az értékelés módja:   

órai munka értékelése dolgozat házi feladatok értékelése

Az információkezelés tantárgyon belül a két fő témakör értékelése kétféle módon történik: Gépírás dolgozatok értékelése     

9 – hiba 7 – 8 hiba 5 – 6 hiba 3 – 4 hiba 0 – 2 hiba

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Levelezés dolgozatok értékelése 113

A jeles teljesítmény egy-két hibával elkészített dokumentum. Az elégtelen a hivatalos dokumentumok formai követelményeit nem tartja be. Viselkedéskultúra Az értékelés módja:    

témazáró dolgozat írásbeli és szóbeli felelet órai munka, aktivitás értékelése kiselőadás

Közgazdasági szakmai tantárgyak A tantárgyi értékelés (évközi) a kerettantervben megadott teljesítményszázalékok szerint történik 0-49 % elégtelen 50-64 % elégséges 65-79 % közepes 80-89 % jó 90-100 % jeles Gazdasági környezet     

szóbeli és írásbeli feleletek, témakörök végén írásbeli témazáró dolgozatok alkalmanként házi dolgozat készítése a témazáró dolgozatok érdemjegye kétszeres súllyal számít órai munka

Közgazdasági alapismeretek elméleti gazdaságtan      

szóbeli és írásbeli feleletek, témakörök végén írásbeli témazáró dolgozatok alkalmanként házi dolgozat készítése SZÉTV versenyen való eredményes szereplés esetén jeles érdemjegy a témazáró dolgozatok érdemjegye kétszeres súllyal számít órai munka

Közgazdasági alapismeretek üzleti gazdaságtan      

szóbeli és írásbeli feleletek, témakörök végén írásbeli témazáró dolgozatok alkalmanként házi dolgozat készítése SZÉTV versenyen való eredményes szereplés esetén jeles érdemjegy a témazáró dolgozatok érdemjegye kétszeres súllyal számít órai munka

Üzleti gazdaságtan gyakorlatok    

esettanulmányok megoldása az egyes osztályok feladataiból az órai munka értékelése a munkahely tevékenységében való részvétel, aktivitás, szakszerűség tanirodai kiállításokon való részvétel értékelése

Az új szakközépiskolai kerettantervben szereplő szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak a 9-12. évfolyamon Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok 114

Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Az új szakközépiskolai kerettantervben szereplő szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak a 13-14. évfolyamokon Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai idegen nyelv Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógéppel Számvitel Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata A számonkérés formái és az értékelés rendszere megegyezik a kifutó rendszerű képzésnél leírtakkal. Az írásbeli munkák külső alakja értékelésének szempontjai Év közben folyamatosan kell értékelni az írásbeli munkák külső alakját is valamennyi olyan tantárgyban, amelyben a tanterv iskolai dolgozatok készítését írja elő, dolgozatonként külön érdemjeggyel kell elbírálni. A félévi és a tanév végi osztályozáskor az osztályfőnök az érdemjegyek összevetésével állapítja meg az „Írásbeli munkák külső alakja” osztályzatát. Az írásbeli munkák külső alakjának értékelése: Jeles érdemjegyet kaphat a tanuló, ha munkájának összbenyomása igen kedvező, betűformái jól olvashatók, térbeosztása áttekinthető, követi a dolgozat logikai menetét, és csak a megengedett módon javít. Munkája tiszta, vonalzóhasználata szabályos. Jó érdemjegyet kaphat a tanuló, ha munkájának összbenyomása kedvező, betűformái olvashatók, térbeosztása megfelelő. Többször, de csak a megengedett módon javít. Munkája tiszta, vonalzóhasználata szabályos. Közepes érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának összbenyomása nem kedvező ugyan, de súlyosabb kifogás alá nem esik. Írása nem eléggé olvasható, a térbeosztás, vonalzóhasználat nem gondos, meg nem engedett javítás is előfordul. Munkája nem elég tiszta. Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának összbenyomása kedvezőtlen, torz betűformákat is használ, többször javít meg nem engedett módon. Térbeosztása gyenge, vonalzóhasználata hanyag. Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha munkájának külső alakja hanyag, a munka menete nem követhető, torz betűformákat használ, a javítások szabálytalanok, nem veszi figyelembe a 115

nyomtatvány hálózati rendszerét, nem az előírt íróeszközt használja, térbeosztása rossz, vonalzót nem használ.

116

III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA

A szakmai program általános elvei Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők  Győr-Moson-Sopron Megye közoktatási-fejlesztési tervei,  munkaerő-piaci helyzet, igények,  a szolgáltatást igénybe vevők (szülők, tanulók, gazdasági kamarák, gazdálkodó egységek) elvárásai,  iskolánk képzési hagyományai,  a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) szakképzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslata,  a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) működése, irányítása,  bekapcsolódás a szakképzés nemzetközi folyamataiba,  aktív részvétel a magyar szakképzés fejlesztésében az innovációs lehetőségeken keresztül. A szakmai program általános céljai, alapelvek  Az iskolánk orientációjának egyik fő iránya a közgazdasági szakmai képzés megvalósítása.  A szakmai képzés biztosítása nappali rendszerű oktatás keretében a szakképző szakaszban.  Az iskola minden év februárjában több szakképesítést ajánl fel a tanulóknak, amelyet szakképzési stratégiánknak megfelelően kerülnek kiválasztásra. Az érintett tanulók választásukban rangsorolhatnak, e rangsor alapján kerülnek meghatározásra a következő tanév szakképzési irányai.  Az iskolarendszerű felnőttoktatás-levelező tagozat: középfokú szakmai képesítés szerezhető évente a piaci igényeknek megfelelően.  Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás.  A felsőfokú szakmai képzés.  A szakképzésbe bekapcsolódott tanulók számára lehetőség nyújtása képességeik kibontakoztatására.  A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása.  A megbízható, széleskörű alapműveltség megszerzésén túl a középiskolai évfolyamokon közgazdasági szakmai alapozás biztosítása, magas szintű informatikai felkészültség biztosítása.  Új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése.  Az érettségi vizsgáig színvonalas felkészítés felsőfokú intézményben való továbbtanulásra.  Az érettségire épülő munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakma tanulásra.  Felkészülés az életpályán várhatóan többször bekövetkező szakmaváltásra.  Egyéni tanulói haladási utak kialakítása, az átjárhatóság biztosítása: más iskola tanulói számára biztosítani kívánjuk, hogy válthassanak, bekapcsolódhassanak a nálunk folyó képzésbe. 117

       

A gyakorlatorientált kompetencia alapú, moduláris képzés megvalósítása. Az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásában arányváltozás a gyakorlat javára. A gyakorlati színterek – pl. taniroda, gyakorlati képzésben résztvevő konkrét munkahelyek, szakmai napok üzemlátogatásai – is ezt szolgálják. A diákokban munkavállalói és állampolgári kompetenciák kialakítása, hogy hatékony munkatársai és felelős tagjai legyen a társadalomnak és a vállalkozásoknak, munkahelyeknek. A környezettudatos magatartás erősítése. A tanulók megismertetése az üzleti életben is szükséges etikai szabályokkal. Az üzleti etika fontosságának beláttatása vezetői - alkalmazotti és termelői - fogyasztói oldalon. Kézzelfogható tapasztalatok nyújtása, gazdálkodási-pénzügyi készségek fejlesztése (pl. üzleti vállalkozás működtetése). Értékes, érvényes, hasznosítható, piacképes tudás átadása. Szakmai elkötelezettség kialakítása.

A szakmai képzés feladatai Olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak, függetlenül attól, hogy milyen szakmát tanulnak. Ezek a következők: Munkaerő-piaci kompetenciák  szociális kompetencia, munkaerő-piaci elvárás  világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban  kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv)  önismereti készség  viselkedés- és mentális kultúra és interkulturális műveltség  együttműködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  hatékony, önálló munkavégzés Szakmai kompetenciák (szakmai ismeretek és készségek)  általános szakmai cselekvőkészség  innovációs készség  élethosszig tartó fejlődés igénye  célorientált viselkedés  szervezeti-vezetési készség  problémamegoldó, - kezelő készség  kooperáció és konszenzus készség  gazdálkodási, tervezési képesség  kreatív és kritikai gondolkodás képessége Személyes kompetenciák  elhivatottság  megbízhatóság 118

 stressz tűrő képesség  gyakorlatias feladatelemzés  önállóság  szervező készség  szorgalom igyekezet  döntésképesség Társas kompetenciák  kapcsolatteremtő készség  udvariasság  közérthetőség  konfliktusmegoldó készség  empatikus készség  motiváló készség  hatékony kérdezés készsége  kezdeményező készség  visszacsatolási készség Módszertani kompetenciák  logikus gondolkodás  következtetési készség  nyitott hozzáállás  módszeres munkavégzés  rendszerező képesség  tervezési képesség  értékelési képesség  figyelemmegosztás  figyelemösszpontosítás Iskolánknak négy, ill. öt általános műveltséget megalapozó, ún. középiskolai évfolyama és egy, ill. két szakképzési évfolyama van. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka szakaszai:  az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz (912.(13.) középiskolai évfolyam)  a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz, szakképzési évfolyamok. Szakmai előkészítés A szakmai előkészítés két szakaszban valósul meg: Az első szakasz a 9-10. (nyelvi előkészítő osztály 10-11.) évfolyam, ahol szakmai orientációt folytatunk, ezzel segítve tanulóink pályaválasztását. A második szakasz a 11-12. (nyelvi előkészítő osztály 12-13.) évfolyam, ahol megtörténik a közgazdasági szakmai alapozás, miközben tanulóinkat intenzíven készítjük az érettségi vizsgára. A 9-10. évfolyamon a szakmai orientáció, pályaorientáció keretében a gazdasági környezetünk tantárgy tanítása lehetővé teszi a tanulóknak az alapvető szakmai fogalmak és összefüggések megismerését. Diákjaink megismerkednek az információkezelés alapjaival, viselkedéskultúrát és kommunikációs ismereteket sajátítanak el. 119

A 11-12.évfolyamon történik, a szakmacsoportos alapozó oktatás, amelynek során a közös szakmai, elméleti és gyakorlati ismereteknek elsajátítása, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése és az érettségi utáni szakképzés megalapozása a cél. A közgazdasági szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) és az Üzleti gazdaságtan, Ügyviteli gyakorlatok tantárgyak keretében történik. A szakmai alapozó ismeretek beszámítása a pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ-s szakma esetében: a másfél éves képzést egy év alatt valósítjuk meg. Az elméleti ismeretek mellett szakmacsoportos alapozó gyakorlat keretében lehetőséget kínálunk a szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés megalapozására. Tanulóink a 12. (13.) évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát, a szakképző kurzus követelményeinek teljesítése után az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – érettségihez kötött – szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsgát tehetnek. A szakképző évfolyamokon folyó nevelő és oktató munkánkat szakmai programunk alapján folytatjuk. Célunk, hogy tanulóink a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítést szerezzenek. A szakképzési törvény szerint A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magába foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a következő szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. Ebben az esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerint szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.

120

A 20/2012. EMMI rendelet143. §-a tartalmazza a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseket. Iskolánkban iskolarendszerű felnőttoktatás keretében is folytatunk szakképzést. A felnőttoktatásban résztvevő tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni. A tanítási órákat délután tartjuk. Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat-ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.

Az iskola szakmakínálata Az új szakmaszerkezeten alapuló Országos Képzési Jegyzéknél tartalmilag a legfontosabb változása a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakképesítés-típusok jelentek meg. Az alapszakképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, rész-szakképesítést szerezhet. Kifutó képzések Középfokú szakképesítés 52 344 010000 00 00

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Felsőfokú szakképesítés 55 343 01 0010 55 01 55 343 01 0010 55 04 55 345 01 0010 55 01 55 481 04 0000 00 00 55 481 02 0000 00 00 55 481 01 0000 00 00

Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Európai Uniós üzleti szakügyintéző WEB programozó Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Általános rendszergazda

Pályaorientáció Célok:  Az eredményes pályaválasztás pszichés jellemzőinek feltárása.  Reális önismeretre alapozott, megvalósítható jövőkép kialakítása.  Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret).  Továbbtanulásra való felkészítés.  Munkába állásra való felkészítés.  Pályamódosításra való felkészítés. 121

A pályaorientáció feladatai  pálya kiválasztása szempontjából fontos önismereti elemek (érdeklődés, képesség, érték, munkamód) tudatosítása, fejlesztése,  a képzési rendszer és a foglalkoztatási szerkezet megismertetése,  a kínált szakképesítéseknek, a munka világának célzott megismerése,  a társadalmi szerepeknek, különös tekintettel a munkavégzés során elvárható szerepeknek a tudatosítása,  a vizsga-szituációra történő felkészítés,  a tervezési képesség fejlesztése,  az álláskeresési technikák megismerése,  a munkaerő-piaci szolgáltató intézmények hálózatának megismertetése.  Nyomon követés a keretrendszer segítségével.  Szakmacsoport/szakma választásához tanácsadás, a pályaorientációs tanácsadás záró fő tevékenységeként. A pályaorientációs tevékenység formái  a strukturált csoportfoglalkozás,  az osztályok csoportbontása,  felkészült külső szakemberek által vezetett foglalkozások             

Fejlesztendő alap és kulcskompetenciák elemzőkészség állampolgári kompetenciák jogkövető magatartás szövegalkotás megértés – meghallgatás jogérvényesítés képessége szociális – társadalmi kompetenciák problémamegoldó és konfliktuskezelő képesség manuális készségek munkatapasztalat pályaismeret foglalkoztatási és munkaerő-piaci ismeretek

Javasolt tevékenységek ….  ismeretek közlése  kompetencia alapú motiváció formálás és készségfejlesztés  együttműködésen alapuló csoportmunka  gyakorlatorientált képzés  tapasztalatszerzés  tapasztalatcsere, személyre szóló adatok közötti viszonyok  szituációs játékok (álláskeresés) Szakemberigény  tantestület (tanárok) 122

  

mentálhigiénés szakember pályaválasztási felelős pályaválasztási szakember

Lehetséges partnerek  Nevelési Tanácsadó  Pályaválasztási Tanácsadó  munkáltatók  képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok  kamarák  érdekvédelmi szervezetek A fejlesztés színterei  közismereti órák  szakmai alapozó órák  szakmai órák  fejlesztő foglalkozások  szabadidős programok  szakmai napok  munkahely látogatások  pályaválasztási tanácsadó

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai programja Azonosítószám: 52 344 01 0000 00 00 A képzés az 52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítésre kiadott központi program alapján történik. A szakképzési évfolyamok száma: 1,5 év A képzési idő: 1 év, a szakmai alapképzés (0,5 év) beszámításával. A képzés szervezésének feltételei: Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 17.§-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását az iskola látja el, amelyhez az alábbi feltételekkel rendelkezik:  tanterem  taniroda  számítógép-terem. A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását az iskola látja el, amelyhez az alábbi feltételeket biztosítja:  taniroda  számítógépterem  tanterem 123

 együttműködési megállapodás alapján szervezett 2 hetes összefüggő szakmai gyakorlat gazdálkodó szervezeteknél, illetve intézményeknél. A szakképesítés követelménymoduljai: 1968-06 Gazdálkodási feladatok 1969-06 Pénzügyi feladatok 1970-06 Könyvvezetés és beszámoló készítése 1971-06 Számítógépes programcsomag használata Az 52 344 01 0000 00 00 azonosító számú, Pénzügyi-számviteli ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek és azok helye az oktatás folyamatában A képzés szakmai alapképzés, illetve szakmai képzés keretében történik. A szakmai alapképzés a 11-12. évfolyamon az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítását jelenti. A tananyagegység sorszáma

azonosítója

megnevezése

képzés jellege

óraszáma

tantárgy megnevezése

elméletigényes elméleti gyakorlati összes

1.

Közgazdaságtan287/1.0/1968-06 Mikroökonómiai 58 ismeretek

0

58

Elméleti szakmai gazdaságtan alapképzés (közgazdaságtan)

2.

Közgazdaságtan287/2.0/1968-06 Makroökonómiai 60 ismeretek

0

60

Elméleti szakmai gazdaságtan alapképzés (közgazdaságtan)

3.

287/3.0/1968-06 Gazdasági jog

36

0

36

0

32

32

gazdasági szakmai környezet, üzleti alapképzés gazdaságtan szakmai gazdasági jog képzés szakmai üzleti alapképzés gazdaságtan

4.

287/4.0/1968-06 Marketing alapjai 36

0

36

5.

Az üzleti 287/5.0/1968-06 vállalkozás 90 működése

22

112

szakmai képzés

6.

A vállalkozások 287/1.0/1969-06 általános 60 pénzügyei

60

gazdasági szakmai környezet, üzleti alapképzés gazdaságtan

0

vállalkozások gazdálkodása

124

18

0

18

szakmai képzés

pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek

7.

287/2.0/1969-06

Vállalkozások finanszírozása

72

0

72

szakmai képzés

8.

287/3.0/1969-06

Adózási ismeretek

140

0

140

szakmai képzés

9.

Pénzügyi 287/4.0/1969-06 feladatok gyakorlatban

54

54

szakmai képzés

10.

287/5.0/1968-06

Adózás gyakorlatban

0

100

100

szakmai képzés

11.

287/1.0/1970-06

Számviteli alapismeretek

32

0

32

szakmai üzleti alapképzés gazdaságtan

12.

Gazdasági 287/2.0/1970/06 események könyvelése

16

0

16

szakmai üzleti alapképzés gazdaságtan

Zárlati munkálatok

a 0

a

100

0

100

szakmai képzés

20

0

20

szakmai képzés

0

16

16

szakmai képzés

13.

287/3.0/1970-06

14.

Számviteli 287/4.0/1970-06 alapismereti gyakorlatok

15.

287/5.0/1970-06

Könyvvezetési gyakorlat

0

53

53

szakmai képzés

16.

287/6.0/1970-06

Analitikus nyilvántartások

0

35

35

szakmai képzés

Adóismeretek és gyakorlatok pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek Adóismeretek és gyakorlatok

Számviteli és beszámolókészítési ismeretek és gyakorlatok Számviteli és beszámolókészítési ismeretek és gyakorlatok Számviteli és beszámolókészítési ismeretek és gyakorlatok Számviteli és beszámolókészítési ismeretek és gyakorlatok Számviteli és beszámolókészítési ismeretek és gyakorlatok

125

17.

287/1.0/1971-06

Irodai ügyviteli 0 alapok

72

72

szakmai információalapképzés kezelés

12

52

64

szakmai képzés

Irodai ismeretek és gyakorlatok

18.

287/2.0/1971-06

Statisztikai alapismeretek

54

0

54

szakmai üzleti alapképzés gazdaságtan

19.

287/3.0/1971-06

Statisztikai gyakorlatok

0

32

32

szakmai képzés

20.

Számítástechnika i és 287/4.0/1971-06 4 adatfeldolgozási ismeretek

32

36

szakmai informatika alapképzés

21.

Könyvviteli és pénzügyi 287/5.0/1971-06 0 számítógépes programok szakmai alapozás szakmai képzés Összes óra

(beszámítás)

80

80

szakmai képzés

Statisztika

Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek és gyakorlatok

460 928 1388

52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés 1 éves szakképző évfolyam óraterve (nappali) Heti óraszám Óraszám Tantárgy elméletigényes I. félév II. félév elméleti gyakorlat összes 2 Gazdasági jog 32 0 32 Vállalkozások 3 4 gazdálkodása 90 22 112 Pénzügyi és 4 5 vállalkozásfinanszírozási ismeretek 90 54 144 Adóismeretek és 7 8 gyakorlatok 140 100 240 Számviteli és 7 7 beszámolókészítési ismeretek és gyakorlatok 120 104 224 Irodai ismeretek és 2 2 gyakorlatok 12 52 64 2 Statisztika 0 32 32

126

Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek és gyakorlatok Szakmai óra összesen: Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Mindösszesen: Elmélet, gyakorlat aránya

0 484 32 64 96 676 60%

80 444

444 40%

80 928 32 64 96 1120 100%

3

4

30 0 0 3 33

30 0 0 3 33

52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés megszerzésére levelező oktatás formájában is felkészítjük diákjainkat. A levelezős osztályokban a nappali tagozaton biztosított órakeret kb. 50%-val és 1,5 év képzési idővel számolunk. A levelezős oktatásban nagyobb szerepet kap a tanári irányítással megvalósuló önálló ismeretszerzés, illetve az elsajátított ismeretek alkalmazásával elvégezhető önálló feladatmegoldás. 52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés 1,5 éves levelezős évfolyam óraterve Képzési idő: 32+16 hét Tantárgy Közgazdaságtan Gazdasági jog Statisztika Irodai, ügyviteli alapok Pénzügyi ismeretek Számvitel Vállalkozások gazdálkodása Adózási ismeretek Számítástechnika

félév óra/hét 2 2 2 2

félév óra/hét

félév óra/hét

Összes óraszám

3

2

2

112

3

4 2

4 2

176 64

3

3

96

2

3

80

32 32 32 32

Üzleti szakügyintéző szakképesítés Azonosítószám: 55 343 01 Banki szakügyintéző elágazás Azonosítószám: 55 343 01 0010 55 01 A képzés a Széchenyi István Egyetemmel kötött Együttműködési megállapodás alapján, az Egyetem által kidolgozott képzési program szerint történik. A szakképzési évfolyamok száma: 2 év A Banki szakügyintéző elágazás követelménymoduljai: 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok 127

1998-06 1999-06 2000-06 2001-06 2005-06

Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok Számviteli statisztikai feladatok Számítástechnikai-informatikai feladatok Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven Bankszakmával kapcsolatos feladatok

Pénzügyi szakügyintéző elágazás Azonosítószám: 55 343 01 0010 55 04 A képzés a Széchenyi István Egyetemmel kötött Együttműködési megállapodás alapján, az Egyetem által kidolgozott képzési program szerint történik. A szakképzési évfolyamok száma: 2 év A Pénzügyi szakügyintéző elágazás követelménymoduljai: 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok 1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok 1999-06 Számviteli statisztikai feladatok 2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok 2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 2159-06 Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok 2160-06 Bankügyletek, hitelbírálat 2002-06 Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása

Kereskedelmi menedzser szakképesítés Azonosítószám: 55 345 01 Európai Uniós üzleti szakügyintéző elágazás Azonosítószám: 55 345 01 0010 55 01 A képzés a Széchenyi István Egyetemmel kötött Együttműködési megállapodás alapján, az Egyetem által kidolgozott képzési program szerint történik. A szakképzési évfolyamok száma: 2 év Az Európai Uniós üzleti szakügyintéző elágazás követelménymoduljai: 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése 2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata 2658-06 Vállalkozások menedzselése 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és megszervezése 2661-06 Az Európai Uniós üzleti szakügyintéző tevékenysége

128

129

Iskolánk az informatikai szakmacsoportból a következő felsőfokú szakképzést kínálja: Web programozó, OKJ azonosító:55481 04 0000 00 00 Kifutó képzés A képzés a budapesti Gábor Dénes Főiskolával akkreditált. Web programozó Modul/tantárgy neve Az információtechnológia alapjai ECDL Ismeretek Hálózat és adatvédelmi ismeretek Jogi ismeretek Multimédia alapjai HTML, XML szerkesztés Adatbázis alapismeretek Általános angol Programozási alapok Rendszerszervezési ismeretek Projektmenedzsment Internetes alkalmazásfejlesztés Tervezőgrafika Kliensoldali programozás Szakmai angol nyelv Szerzői rendszerek Vállalatgazdaságtan Hang- és videotechnika Adatbáziskezelés SQL Programozási technológia 3D grafika és animáció

Heti óra 2 4 3 1 2 3 3 4 4 2

1. félév Elm. Kredit + gyak 2+0 2 0+4 4 2+1 5 1+0 2 2+0 4 0+3 3 2+1 4 0+4 2+2 5 0+2 1

Heti óra

2. félév Elm. Kredit + gyak

2

1+1

4 2 2 3 3 3 4 4 3

2+2 0+2 1+1 1+2 0+3 1+2 0+4 0+4 2+1

5 1 3 5 4 4 2 5 3

Heti óra

3. félév Elm. Kredit + gyak

2

0+2

3 3

1+2 0+3

5 5

4 4

0+4 0+4

2 5

2 2 4 3

1+1 1+1 2+2 1+2

4 4 5 5

Heti óra

4

4. félév Elm. Kredit + gyak

0+4

66

Esettanulmány adatbázis specifikációra Munkaerő piaci ismeretek Munka-, tűz-, környezet- és egészségvédelem Esettanulmány webalkalmazás fejlesztésre Vizsgafelkészítés Szakdolgozat konzultáció Szerzői jog Összes heti óra

2

28

11+17

30

8+22

29

1+1

7+22

4 1 1

0+1 1+0

1 1

3 1 1 1 12

1+2 1+0 0+1 1+0 4+8

4

1

67

Pénzügyi szakügyintéző Modul/tantárgy neve 2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok Számítástechnikai ismeretek Gazdasági informatika 2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven Üzleti kommunikáció Szakmai idegen nyelv Prezentáció és íráskészség fejlesztés Üzleti etika, készség és személyiségfejlesztés 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok Közgazdaságtan alapjai Vállalati gazdaságtan Menedzsment ismeretek Emberi erőforrás gazdálkodás Marketing Gazdaságjogi ismeretek 1999-06 Számviteli statisztikai feladatok Gazdasági számítások Statisztika Számvitel alapjai Elemzés-ellenőrzés 1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok

Heti óra

1. félév Elm. Kredit + gyak

3

0+3

4

2 4 2

1+1 0+4 1+1

2 3 2

2 4

1+1 3+1

3 4

2

2+0

3

3

3+0

4

1 4

0+1 2+2

1 4

Heti óra

2. félév Elm. Kredit + gyak

3 3

0+3 2+1

4 3

4

0+4

3

1

0+1

1

2

1+1

4

2

1+1

4

1

1+0

1

5

3+2

5

Heti óra

3. félév Elm. Kredit + gyak

Heti óra

4. félév Elm. Kredit + gyak

1

1+0

1

2

1+1

2

2

1+1

2

4

2+2

5

66

Pénzügyi alapismeretek Adók és támogatások Vállalati pénzügyek Biztosítás, társadalombiztosítás 2159-06 Üzleti finanszírozási és adózási gyakorlati feladatok Adózási ismeretek Kis- és középvállalkozások üzleti finanszírozása 2160-06 Bankügyletek hitelbírálat Banktan 2002-06 Pénzügyi piacok és nemzetközi ügyletek lebonyolítása Pénz és tőkepiac Nemzetközi fizetések Vám ismeretek 2003-06 Pénzügyi-vezetői számvitel Pénzügyi számvitel I-II Vezetői számvitel Pénzügyi informatika I-II Szakdolgozat konzultáció Szakszeminárium Összes heti óra

3

2+1

3 2 3 3

3

30

15+15

30

1+2 1+2

2+1

12+18

2+0

3

4 3

3

1+2

2

2 3

1+1 2+1

3 4

6 2

3+3 1+1

6 2

2

1+1

2

4

2+2

10

2 3 4 29

1+1 0+3 0+4 11+18

4

3

4 3 2 3 2 27

2+2 1+2 1+1 0+3 0+2 12+15

5 4 4

67

Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző Modul/tantárgy neve Gazdálkodási modul Közgazdaságtan alapjai Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai Marketing alapjai Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai Pénzügyek alapjai Adók és támogatások Emberi erőforrás és munkaerő piaci menedzsment Módszertani modul Gazdasági számítások és statisztikai módszerek Számvitel alapjai Elemzés-ellenőrzés Gazdasági informatika alapjai Üzleti kommunikáció Számítástechnika Ember és környezet modul Üzleti készség és személyiségfejlesztés Prezentáció és íráskészség fejlesztés Idegennyelvi modul Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe

Heti óra

2 3

1. félév Elm. Kredit + gyak 1+1 3+0 3+0

3

2

2+0

3

2+0

2 2

2+2

2 3

1+1 0+3

2

1+1

4

0+4

Heti óra

4. félév Elm. Kredit + gyak

2+0 2+0

3 3

2

2+0

3

2

1+1

2

2

1+1

2

2

1+1

3

4

2+2

5

2

1+1

2

2

1+1

2

3

1 4

Heti óra

3. félév Elm. Kredit + gyak

3 4

3

2

Heti óra

2. félév Elm. Kredit + gyak

1+0

2

5

2 4

3

3

2+1

3

3

0+3

4

4

0+4

3 68

Szakmai általános modul Vállalkozások pénzügyi alapjai Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel Biztosítás, társadalombiztosítás Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző modul Adózás Közpénzügyi alapok Önkormányzatok gazd. rendszere Nonprofit szerv. pénzügyei Közbeszerzés Közfeladatok finanszírozása Államháztartási számvitel Államháztartási számvitel elemzés Közig. eljárás ügyiratkezelés Szakszeminárium Szakdolgozat konzultáció Összes heti óra

3 4

1+2 2+2

4 5

3

1+2

3

3

4

2+2

4

15+12

29

13+16

4

3

2+1

4

2 2 4

2+0 1+1 2+2

3 3 6

4 2 3 3 31

2+2 0+2 0+3 1+2 14+17

5 2

3 3

27

1+2

1+2

2+2

2

0+2

20

9+11

4

5

69

A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről új szakmákat állapított meg. A rendelet alapján az iskola által felkínált szakmák:     

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 343 01 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 02 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54 344 03 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon Nonprofit menedzser 54 345 02 felmenő rendszerben a 13. és 14. évfolyamon

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

66

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

0,5 2

Foglalkoztatás I.

Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

2 2

3,5 2,5

5,5 2,5

1 1

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Szakmai idegen nyelv

Gazdasági és jogi alapismeretek

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

9. heti óraszám e gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

6 1

1 2

2 1

2

2 4

1

1

66

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat

10137-12 Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10142-12 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10138-12 Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok

Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban

1,5 1

2

2

1 4,5

1

1 1 2 1 2

Polgárjogi alapfogalmak

0,5

Pénzügyi intézményi szabályozás

0,5

Pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások szabályozása Szolgáltatási és fogyasztóvédelmi szabályozás a gyakorlatban Biztosítási jog

0,5

0,5

0,5

67

10136-12 Banki piac termékeinek értékesítése

10140-12 Befektetési piac termékeinek értékesítése

Pénzügyi szolgáltatások és termékek

3

Pénzforgalom

1

Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Befektetési szolgáltatások és termékek

1

2

Befektetési döntések

10141-12 Biztosítási piac termékeinek értékesítése

10143-12 Biztosítástechnikai feladatok ellátása

10144-12 Független biztosításközvetítői működés

Biztosítástani ismeretek Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái

0,5 2 2 1 1,5

Biztosítási gyakorlat Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek

10146-12 Speciális ügyintézői feladatok ellátása Speciális ügyintézői

0,5 2,75

075 0,75 0,25

68

feladatok gyakorlata 10139-12 Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése összes óra összes óra

Bankjegyismeret

0,5

Bankjegyvizsgálat gyakorlata

0,5 2,5

2,5 5

3,5

2,5 6

5

2 7

6

4 10

20

11

22

31

9 31

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

69

Pénzügyi-számviteli ügyintéző A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

2

Foglalkoztatás I. 2

11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

2

3,5 2,5

5,5 2,5

1 1

6 1

2

70

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

1 2

1 2

Pénzügy gyakorlat

1

Adózás gyakorlat

Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés

Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen

4 1

Adózási alapismeretek

Számviteli alapismeretek

2

1 1,5

1 2

2

1 4,5

1

1 3,5 4

Számvitel

6

Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

2

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Adózás

11501-12 Projektfinanszírozás

1 3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projektfinanszírozás

2 2

71

11502-12 Projektfolyamatok követése

Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata

összes óra összes óra Szabad sáv Heti óraszám szabadsávval

2 2

2,5

2,5 5 1 6

3,5

2,5 6 1 7

5

2 7 1 8

6

4 10 1 11

20

11

1 10

21

31 4 35

31 4 35

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

72

Vállalkozási és bérügyintéző A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. 1/13 heti óraszám heti óraszám e gy e gy

0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5

Szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

2

Foglalkoztatás I. 2 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

2

3,5 2,5

5,5 2,5

1 1

6 1

2

73

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

1 2

1 2

Pénzügy gyakorlat

1

Adózás gyakorlat

Számvitel gyakorlat 10152-Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai 10153-12 Könyvvezetési feladatok

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása

4 1

Adózási alapismeretek

Számviteli alapismeretek

2

1 1,5

1 2

2

1 4,5

1

1 2,5

Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés

2 4

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozásfinanszírozás

2

2

11506-12 Vállalkozásfinanszír Vállalkozásozási és adózási finanszírozás feladatok gyakorlat Adózás

1 3

74

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

1

Munkaerő10154-12 Munkaerő- gazdálkodás gazdálkodás Bérszámfejtési

3 2

gyakorlat 10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

2

Bérügyi feladatok

1

Bérügyi gyakorlat

10155-12 Társadalombiztosítá Társadalom-biztosítás si szakfeladatok ellátása TB gyakorlat összes óra

2 1 2,5

2,5

3,5

2,5

5

2

6

4

20

11

21

10

összes óra

5

6

7

10

31

31

Szabad sáv

1

1

1

1

4

4

Heti óraszám szabadsávval

6

7

8

11

35

35

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

75

A közgazdasági ágazat óratervei A kerettanterv rendelkezései szerint az alábbi óraterv a 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám,- jövedéki- és termékdíj ügyintéző A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma (9-12. évfolyam / 1/13 évfolyam) Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Munkahelyi egészség és 1 biztonság Gazdasági és jogi 2+1* 4+1* alapismeretek Ügyviteli 2 2 1+1* gyakorlatok Általános 1 1 statisztika Statisztika 1 1 gyakorlat Pénzügyi 2 2 alapismeretek Pénzügy 1 gyakorlat Adózási 1 alapismeretek Adózás 1 gyakorlat Számviteli 2 2+1* alapismeretek Számvitel 1 gyakorlat Heti óraszám szabadsáv 5 6 7 10 nélkül Heti óraszám 6 7 8 11 szabadsávval *Szabadsáv terhére felhasznált órakeret

76

A tantárgyak tantervei a mellékletben találhatók.

8. Záradék A Pedagógiai programot véleményezte és elfogadta a Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet, élt döntési jogával a nevelőtestület. Érvényes visszavonásig, felülvizsgálata a képzési határszakaszokon legkésőbb végső felfutáskor indokolt. A felülvizsgálatot kezdeményezheti a fenntartó, a Szülői Szervezet illetve a nevelőtestület többsége. Jóváhagyás után a Pedagógiai program nyilvános.

G y ő r, 2013. március 29.

Kovácsné Zimborás Ágnes igazgató

77