A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010
TARTA LOMJ EGY ZÉK
NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................ 3 I.
Helyzetelemzés............................................................................................................................. 4
II.
Alapelvek és célok ....................................................................................................................... 7
III.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 15
IV.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................................. 17
V.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................................. 18
VI.
Szociális hátrányok enyhítése .................................................................................................... 19
VII. Felzárkóztatás, tehetséggondozás............................................................................................... 20 VIII. Szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái ....................................................................... 21 IX.
Hagyományok ............................................................................................................................ 23
HELYI TANTERV .............................................................................................................................. 24 I.
A képzés rendje .......................................................................................................................... 24
II.
A továbbhaladás feltételei .......................................................................................................... 25
III.
Ismeretek számonkérésének formái, értékelés, motiváció ......................................................... 26
IV.
Tankönyvek, eszközök kiválasztásának elvei ............................................................................ 29
V.
Egészségnevelési és környezeti nevelési program ..................................................................... 30
VI.
Tantárgyi struktúra ..................................................................................................................... 31
VII. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ........ 36
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK................................................................................................................. 37
A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI ................................................................................ 38
2
N EV ELÉSI PROG RAM Az 1831-ben alapított Verseghy Ferenc Gimnázium Szolnok Megyei Jogú Város fenntartásában működő országos hírű intézmény. A 180 éves iskola kezdettől fogva a következetes tanári munkát és az emberséges, de szigorú követelményrendszert állította előtérbe. E ténynek köszönhető, hogy iskolánk népszerűsége város- és a megyeszerte töretlen. Az alábbiakban a mindenkor gimnáziumként működő középiskola 2010. szeptemberétől érvényes pedagógiai programját határozzuk meg. A nevelési programot és a helyi tanterveket a tantestület készítette el, azt a diákönkormányzattal, az iskolaszékkel, a szülői választmánnyal véleményeztettük, észrevételeiket beépítettük. A programról nevelőtestületi értekezleten döntöttünk.
A program készítésekor irányadó szempontok voltak: −
az 1998-ban bevezetett pedagógiai program és módosításai,
−
a 2000-ben kiadott, többször módosított kerettantervek,
−
a rugalmas alakíthatóság, hogy partnereink igényeinek megfelelhessünk,
−
a múlt értékeinek megőrzése,
−
a program kellő gazdagsága, hogy abból a megcélzott különböző szintű képzésekhez anyagot lehessen választani,
−
az 1993. évi. évi Közoktatási törvény,
−
a 11/1994. évi MKM rendelet,
−
1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről,
−
100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet, illetve ennek módosításai.
Programunkkal minden tanuló számára lehetővé tesszük az érettségi vizsgán való eredményes szereplést, a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítését. A program alkalmas arra is, hogy a valamiben nagyon tehetséges tanulók képességeit kibontakoztassuk. A tárgyi és személyi feltételek ehhez adottak, intenzív tanulói és tanári munkával a program megvalósítható.
3
I. HELYZETELEMZÉS Az alábbiakban az iskola pillanatnyi helyzetét rögzítjük: 1.
Az intézményben 4 évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi képzés folyik, évfolyamonként 4 osztállyal. Az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes és egy gazdasági főmunkatárs segíti. Az iskolavezetés munkáját a tantestület mellett a gazdálkodási szervezet, az iskolatitkárok és a technikai személyzet segíti.
2.
A működő osztályok mindegyikében van valamilyen speciális képzés. Az a osztályokban a természettudományoknak, a b osztályokban a matematikának, a c osztályokban az angol, illetve a német nyelvnek, a d osztályokban a társadalomtudományoknak van kiemelt szerepe.
3.
A gimnáziumban két idegen nyelv tanulása kötelező. Az általános iskolai előtanulmányoktól függően az első idegen nyelv az angol vagy a német nyelv lehet. Második idegen nyelvként a fenti kettő mellett a francia nyelvet tanítjuk. Megfelelő számú jelentkező esetén az orosz nyelv is lehet második idegen nyelv.
4.
A matematikát, valamint az angol és német nyelvet három különböző szintű program szerint tanítjuk. Megfelelő számú jelentkező esetén más tantárgyakból is biztosítjuk a különböző szintű felkészítést.
5.
A tanítás eredményességét az alábbi tények bizonyítják (a részletes adatok megtalálhatók iskolánk honlapján a különös közzétételi listánkban):
−
az iskola tanulmányi átlaga több éve 4,4 fölött van;
−
bukási arányunk 0,5% alatt van, de jellemzőek a bukásmentes tanévek;
−
lemorzsolódás alig van;
−
a kompetenciamérések országos átlagot meghaladó eredményei;
−
a többszörös (tagozattól függően 3-10-szeres) túljelentkezés;
−
12. évfolyamos tanulóink mindegyike sikeres közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, ezek átlaga évek óta 4,5 felett van;
−
az egyetemi-főiskolai felvételi arány az utóbbi időben 90 % körüli;
−
tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelnek tanítványaink, sok szép siker született az országos szintű versenyeken. Különösen örömteli az elmúlt években az OKTV országos döntőin elért eredmények sora. Ki kell emelnünk diákolimpiai sikereinket fizika, kémia és földrajz tantárgyakból. 4
6.
A tanulmányi munka mellett sikeresek tanítványaink a sport és kulturális versenyeken is. Feltételeink és eredményeink különösen a labdajátékokban (kosárlabda, röplabda) jók. Az atlétikában, kajak-kenuban, evezésben, aerobicban, lábtoll-labdában elért kiemelkedő teljesítményeket az egyesületekben való felkészülésnek is köszönhetjük. Az énekkar többször kapott arany minősítést az Éneklő Ifjúság versenyen, bár rendkívüli erőfeszítést követel a szaktanártól a tanulók motiválása.
7.
A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulóinkat fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus fejleszti.
8.
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget.
9.
A nyári táborok, az évközi túrák, a reutlingeni testvériskolai kapcsolat programjai, a téli időszakokban megszervezett sítáborok színesítik munkánkat. A gyógytestnevelés órákat két egyetemi végzettségű kollégánk tartja iskolánkban.
10.
Az alapvető tárgyi feltételek adottak:
−
tantermeink rendezettek, bútorzatuk megfelelő;
−
az elválasztható terű tornateremben a testnevelés és gyógytestnevelés oktatása biztosított;
−
a számítástechnika-oktatás alapvető feltételeit kialakítottuk, és folyamatosan javítjuk;
−
a könyvtár működése jó színvonalú;
−
diákjaink kulturált körülmények között ebédelhetnek;
−
az audiovizuális és digitális eszközök megfelelő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre;
−
a szertárak anyagát folyamatosan pótoljuk, korszerűsítjük (jelentős felújítás történt a kémia és fizika szaktantermekben, amelyek biztosítják e tantárgyak magas szintű oktatásának lehetőségét).
12.
A tanári kar Az oktató-nevelő munka magas szintű művelésének feltételei biztosítottak az intézményben. A nevelőtestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége nagyon jó. Pedagógiai tevékenységünk központjában az emberközpontú nevelés áll. Legfontosabb feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, a tehetséggondozás hatékonyabbá tétele. Ehhez szükséges a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése (továbbképzések, konzultációk, a szakmai munkaközösségek tevékeny 5
munkája). Egységes, szakmailag magas szintű munkát végző tantestület képes csak megfelelni a szülők, a társadalom egyre nagyobb elvárásainak. Az iskola feladata, hogy szilárd alapokat teremtsen, tegye nyitottá, fogékonnyá a tanulókat az értékek befogadására, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és teljesítményképes tudást eredményez. Ennek elérése, közös munkával történő kialakítása a célunk. 13.
A Comenius 2000 minőségfejlesztési program folyamatszabályozásán, az Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) feladat-meghatározásain és a törvény által előírt méréseken nyugszik Iskolai Minőségirányítási Programunk (IMIP). A minőségfejlesztési program keretében elkészített és részletezett folyamatleírások az iskolában folyó nevelő-oktató munka egyes mozzanatainak leírását tartalmazzák. A Minőségirányítási Program a kidolgozott eljárási rendszerek hatékony működtetését, folyamatos karbantartását segíti. Az IMIP keretében rendszeresen elvégezzük az alkalmazottak teljesítményértékelését, végrehajtjuk az igény- és elégedettségmérést, illetve a programban meghatározott eljárásrend alapján elvégezzük a teljes körű intézményi önértékelést.
14.
Alapítványok Céljaink megvalósításában komoly segítséget nyújt "A Verseghys Diákokért Alapítvány”. Vagyonának gyarapodásával a tárgyi feltételek javítását, az arra alkalmas diákok tanulásának segítését tudja vállalni. Kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse az iskola külföldi kapcsolatainak az ápolását, fejlesztését, ezzel az idegen nyelvek hatékonyabb elsajátítását. Az alapítványt – az alapító okirata szerint – öttagú kuratórium irányítja. Elnöke az iskola igazgatója, tagjai két szülő, a Polgármesteri Hivatal egy munkatársa és a tantestület egy tagja. Az Alma Mater Alapítvány támogatja rászoruló nyugdíjas kollégáinkat és szükség esetén családtagjaikat, valamint segíti elhunyt kollégáink és Verseghy Ferenc sírjának gondozását.
6
II. ALAPELVEK ÉS CÉLOK Az alapelvek és célok megfogalmazásában figyelembe vett szempontok: −
az iskola tekintélyt parancsoló múltja;
−
helye a város, a megye, az ország iskolahálózatában;
−
szülői, tanulói elvárások;
−
az új évezred magyar társadalmának igényei, lehetőségei
1. Az alapvető cél Szülők, tanulók, tanárok közös igénye, hogy az iskola alapvető feladata az legyen, hogy a főiskolai, egyetemi továbbtanulásra alkalmassá tegye diákjait. Erre kötelezi a múltja, az, hogy Szolnok első középfokú intézményeként egyedül működött a városban 100 éven át; a jelene, amely szerint – eredményeit illetően – az ország legjobb középiskolái között van; s az a képessége, hogy értékeit megőrizve tudja higgadtan követni a változásokat. 2. A nevelési-oktatási folyamatban elsajátítandó kompetenciák és definíciójuk: A 243/2003. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 202/2007. Kormányrendelettel történt módosítása az Európai Unió oktatáspolitikai alapelveinek megfelelően meghatározza a kulcskompetenciákat tartalmazó keretrendszert. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az alább felsorolt kulcskompetenciák elsajátíttatása intézményünk számára is kiemelten fontos feladat. 2.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 2.2
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megér7
tése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 2.3
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
2.4
Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ között lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
2.5
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
2.6
A hatékony, önálló tanulás kompetenciája A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és
8
beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 2.7
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
2.8
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenység során van szükség.
2.9
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
3. Hangsúlyos szakmai értékek Az iskolában folyó munka alapvető értéke az egyes műveltségi területeken meghatározott ismeretek, készségek, jártasságok megszerzése, az ott meghatározott követelmények telje-
9
sítése. Ezt mindenkitől elvárjuk. Emellett fontos, hogy a valamiben tehetséges diákok váljanak versenyképessé, mert egyre inkább szükség van a tehetségeket maximálisan kibontakoztató tevékenységre. Ennek a munkának különösen nagy a rangja. 4. Kiemelten kezelt tantárgyak Az iskola általánosan művelt embereket kíván falai közül kiengedni. Ez azt jelenti, hogy nem tesz különbséget az egyes műveltségi területek között. A lehetőségek korlátai, a társadalom változó igényei viszont követelnek bizonyos prioritásokat. Korunk nagy kihívása a természettudományos műveltség rangjának visszaadása, mely uniós és országos oktatáspolitikai elvárás is. Meglévő adottságainkra (személyi, tárgyi) építve igyekszünk az országos átlagnál jóval nagyobb súlyt adni a természettudományos tantárgyaknak. A matematika és az idegen nyelvek súlya iskolánkban továbbra is alapvető fontosságú. 5. Milyen embert kíván az iskola nevelni? Kimenetkor a diák az ifjúkor kezdetén van. Ki kell tehát alakítanunk mindazokat a képességeket, készségeket, jártasságokat, magatartási formákat, az egyéni és társas életben elvárt erkölcsi normákat, amelyek a teljes emberi élethez szükségesek. Kiemelten fontos, hogy az iskolánkban tanuló, nevelkedő diák egészséges, edzett, kommunikációképes, kreatív gondolkodású, a változásokra fogékony, a másik embert tisztelő, jogait ismerő legyen. Fontos, hogy egészségesen éljenek, és a környezeti értékek védelmére kész nemzedék tagjaivá váljanak tanítványaink. 6. Kinek kínálja programját iskolánk? Azon 14 éves, kamaszkorú fiataloknak, akik: −
a diákot tisztelő, ezért őt maximálisan segítő, és ennek megfelelően követelő tanároktól kívánják megtanulni az egyes műveltségi területeken megfogalmazott ismereteket;
−
a kemény munka mellett emberséget, megértést szeretnének kapni;
−
képesek arra, hogy a korábban felhalmozódott hiányosságokat pótolják;
−
elfogadják a másik ember másságát;
−
elfogadják az iskola alapvető céljait, ennek megvalósításáért képességük szerint cselekedni akarnak;
−
elfogadják az iskola múltját, ebből adódó hagyományait, azt az értékrendet, hogy lehet intenzíven dolgozni és közben jól érezni magunkat.
10
A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK 1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai Programban, a Minőségirányítási programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a Házirendben) meghatározott elvárásoknak való megfelelést vizsgálja. 1.1
A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki:
−
A nevelő-oktató munka színvonalára a tanítási órákon; (felkészülés, az óra felépítése, szervezése, módszerei, a tanulók ellenőrzése, mérése, az óra eredményessége)
−
A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra.
−
A tanár-diák kapcsolatra, a szülőkkel való kapcsolattartásra.
−
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére.
−
A tanulók iskolai munkájában a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének a szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre.
−
Az iskolai és osztályközösségben végzett tevékenységre.
−
A tanuló fegyelmezettségére, viselkedésére, magatartására.
1.2
Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alábbi méréseket végezzük el: a) Teljes körű intézményi önértékelés −
Két és félévenként a Comenius programban meghatározottak szerint.
−
SWOT analízis (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) készítése két és félévente.
b) Partneri igény- és elégedettség mérés A pedagógusok körében: −
A tanári elégedettség mérése kérdőíves módszerrel minden évben
−
Klímavizsgálat
A szülők körében: −
Szülői elégedettség mérése
Kérdőíves módszerrel minden évben (reprezentatív mintán)
11
A tanulók körében: −
Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel minden évben (reprezentatív mintán)
−
Tantárgyi mérések:
Bemeneti mérés angol és német nyelvből. A mérés célja a tudásszint mérése, illetve a csoportok optimális kialakítása.
Kötelező érettségi tantárgyak esetén (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek) a kimeneti mérés az érettségi vizsga;
−
A tanítási folyamat közben végzett mérés - a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek elsajátítási szintjének mérése
magyar nyelv és irodalomból, történelemből a magyar irodalmi, illetve történelemi korszakok lezárásakor;
matematikából, fizikából, kémiából, biológiából a meghatározó fejezetek lezárásakor;
testnevelésből a tantervben előírtak szerint.
A nem pedagógus dolgozók körében: −
személyes interjú, beszélgetés módszerrel minden évben.
A közvetett partnerek körében: −
személyes interjú, illetve levél, kérdőív módszereivel.
1.3 Minőségbiztosítás Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység célja a partnerközpontú működés és a teljes körű folyamatszabályozás, amely lehetővé teszi az iskolában folyó munka törvényi megfelelését, minőségének folyamatos fejlesztését. A partnerközpontú működés alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban: tanulók, szülők, alkalmazottak és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az a - nevelőtestületünk által is vallott - felfogás, mely szerint az oktatás részben szolgáltatás is, tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra.
12
Pedagógusainknak egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelő-oktató munkájára vonatkozóan. E változtatások alapvető célja partnereink elégedettségének növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, az iskola múltjára és az ebből fakadó stabil értékrendjére, valamint a jogszabályok előírásaira is. (A minőségirányítási rendszer felépítését és működtetési rendjét az Iskolai Minőségirányítási Program tartalmazza.) 2. Személyi és tárgyi feltételek 2.1 Személyi feltételek A négy évfolyam 16 osztályában a vezetőkön kívül annyi pedagógusra van szükség, amennyi hetente el tudja látni a helyi tanterv által meghatározott órákat. A feladat akkor oldható meg viszonylag problémamentesen, ha minél több többszakos nevelő van. Ezt a tanári állások betöltésénél, a pedagógusok továbbképzésénél figyelembe kell venni. A tanári kar összetételének kialakításakor törekedni kell a nemek közötti elfogadható arány megvalósítására, a teljeskörűségre. Óraadókat csak indokolt esetben foglalkoztatunk. 2.2 Tárgyi feltételek A program megvalósításához alapjában adottak a tárgyi feltételek. Minden osztálynak saját osztályterme van. A csoportbontásra rendelkezésre áll még két, több mint 30 fő befogadására alkalmas terem és öt 15-22 fő befogadására alkalmas terem. Az informatika oktatását jól felszerelt számítástechnika terem biztosítja. A testnevelés foglalkozásokra nagy tornacsarnok áll rendelkezésre. Alkalmas egyszerre két csoport befogadására, megfelelően elkülönítetten. Rendezett, nagy olvasóteremmel működik a könyvtár. Elkülönítetten kémia és fizika szertár működik. A történelem és földrajz térképek elhelyezése megfelelő. Megfelelő számú audiovizuális és informatikai eszköz áll rendelkezésre.
13
Fejlesztést igényel: A szertári állomány, a szemléltető és tanulókísérleti eszközök fejlesztése folyamatos feladat. A könyvtár állománya, a kép- és hanganyagok folyamatos aktualizálása mindenkor feladat. A számítógépek számának, minőségének növelése szükséges, folyamatos feladat a szoftverek beszerzése. A tanári szobában a megfelelő munkafeltételek biztosítása állandó feladat. Az iskola épülete kívül és belül megfelelő, környezete esztétikus. Ennek megtartása folyamatos feladat, amit a felújítás tervszerű megvalósításával lehet biztosítani.
GAZDÁLKODÁSI FOLYAMAT A Verseghy Ferenc Gimnázium részben önállóan gazdálkodó intézmény, melynek könyvelését, pénzügyi irányítását Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata végzi. Az iskola speciális helyzetéből adódóan minimális saját bevétellel rendelkezik. Csupán a tornaterem bérletéből származó bevételt lehet "szabadon" a hiányok pótlására fordítani. Az étkezési bevételek a vásárolt élelmezési kiadásokat csak részben fedezik, az önköltséges tanfolyamok térítési díja alacsony, fejlesztést nem tartalmaznak. A költségek fedezetét tehát a Város költségvetésének kell biztosítania. Az egyes programokhoz tartozó óraszámokon túli órák szülői és tanulói kérésre, a személyi feltételektől függően szervezhetők. A szülők egyetértésével, kezdeményezésükre megszervezzük ezeket a foglalkozásokat. Finanszírozásuk csak önköltséges alapon lehetséges.
14
III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolában folyó pedagógiai munka a tanulók teljes személyiségének fejlesztését, az ismeretek, készségek, képességek bővítését szolgálja. Alapvető feladatunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket, erkölcsi normákat a tanulóink elsajátítsák, s ezek határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat. Melyek ezek az értékek? A világ megismerésének igénye, a folyamatos önművelés képességének kialakítása, az önálló ismeretszerzésre való törekvés igénye. Az önismeret, önbecsülés fontosságának felismerése; felelősségvállalás saját sorsának alakításáért. Nyitottság, fogékonyság az emberi kapcsolatokra; a másik elfogadása, megbecsülése, tapintat, őszinteség, az együttműködési készség kialakítása. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény, az egészséges személyiség kialakítása, a testmozgás iránti igény fontosságának tudatosítása. Az egészség- és környezetvédelem problémái iránt fogékony, a problémák megoldásában való aktív részvétel igényének és képességének kialakítása. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; a társadalmi problémák iránti érdeklődés felkeltése; aktív részvétel az iskolai és a helyi közéletben. A szervezeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés. Fegyelemre, önfegyelemre nevelés; a konfliktusok kezelésének képessége, előítéletmentesség. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy segítse ezen értékek elsajátítását. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, s az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A személyiségfejlesztés legfontosabb színterei: −
a tanítási órák (motiválás, képességfejlesztés, problémamegoldó gondolkodás);
−
iskolai ünnepségek, megemlékezések;
−
tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök;
−
sportköri foglalkozások;
15
−
a diákönkormányzat, tanulói közösségek tevékenysége;
−
a tanulmányi, osztály- és egyéb kirándulások;
−
az iskolai könyvtár szolgáltatásai;
−
múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése, színházi előadások;
−
a városi közéletben való részvétel lehetőségei;
−
tanulmányi és sportversenyek.
A tanulók személyiségének fejlesztése egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt a tanulói közösségek tevékenységében jelentkezik.
16
IV. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A társadalom egészséges működésének elengedhetetlen feltételei a jól működő közösségek. Iskolánk mindent megtesz a tanulói közösségek megszervezése, a közösség életének tudatos fejlesztése érdekében. Legfontosabb feladataink: −
Az elvárásoknak megfelelni tudó, önmagát irányítani, értékelni képes személyiségek kialakítása.
−
A diákközösségek önkormányzási képességének kialakítása, annak tudatosítása, hogy a cél eléréséért közösen kell tevékenykedni.
−
A közösségi együttéléshez szükséges viselkedési formák kialakulásának segítése, a közösségi tevékenységekbe való tevékeny bekapcsolódás igényének kialakítása.
17
V. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A legkiemelkedőbb feladat az egészségvédelem, a test- és mozgáskultúra fejlesztése, a családi életre felkészítés, a szexuális nevelés. Színterei: −
a tanítási órák;
−
osztályfőnöki órák;
−
tanulmányi kirándulások;
−
iskolán kívül szervezett foglalkozások;
−
tömegsport, házi bajnokságok, élsportolókkal való foglalkozások.
Külön figyelmet igényel a dohányzás elleni küzdelem, az alkoholfogyasztás ártalmainak megismertetése, a drogfogyasztás megelőzése. Drogprevenciós programunk keretében – szakértők bevonásával – felvilágosító előadásokat tartunk, segítséget adva diákjainknak. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok segítését ifjúságvédelmi felelős látja el, akinek alapvető feladata a pedagógusok ifjúságvédelmi munkájának segítése. Az iskola ifjúságvédelmi tevékenységének területei: −
a tanulókat veszélyeztető problémák feltárása, megelőzése, megszüntetése,
−
segítségnyújtás a problémák megoldásához,
−
kapcsolattartás az ifjúságvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel,
−
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
−
a tanulók szociális helyzetének javítása (pályázatok, alapítványi segítség).
18
VI. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: −
„A Verseghys Diákokért” Alapítvány segítsége tanulmányi kirándulásokhoz, a nyelvtanulást segítő diákcsere-programokhoz, hozzájárulás tankönyvvásárláshoz, külföldi tanulmányutakhoz
−
segítségnyújtás a különböző pályázatokhoz, amelyek a szociálisan hátrányos helyzetű diákok számára adnak segítséget
−
a továbbtanulás irányítása, segítése (az alapítvány szociálisan rászorult diákok egyetemi tanulmányait segíti)
−
igény szerint felzárkóztató foglalkozások szervezése.
19
VII. FELZÁRKÓZTATÁS, TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetség, a képesség fejlesztését segítő tevékenység: −
az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése,
−
az emelt szintű érettségire felkészítés lehetősége,
−
egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal,
−
versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés,
−
iskolai könyvtár, internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata,
−
a továbbtanulás segítése.
A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program: −
csoportbontásokkal egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése,
−
egyéni foglakozások,
−
felzárkóztató órák megszervezése,
−
osztályfőnöki órák keretében a tanulás módszerének segítése,
−
előadók, szakemberek meghívása,
−
a továbbtanulás irányítása, segítése.
20
VIII.
SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
1. Tanulói részvétel Az iskolában diákönkormányzat működik. Vezetőjét, tisztségviselőit, tagjait saját Szervezeti és Működési Szabályzatukban meghatározott módon a diákok választják meg. Alapvető feladata a diákság érdekeinek a képviselete, jogaik és kötelességeik érvényesítése, az önképzőköri, sportköri, művelődési, művészeti tevékenységek koordinálása, szervezése. Kezdeményezés ezek indítására, az ott folyó munka tartalmának és kereteinek meghatározása. Feladatuk, hogy az iskolai élet bármely területén folyó munka hatékonyságát növeljék. Konstruktív bírálattal javítsák a pedagógusok, a vezetők, a gazdasági és technikai dolgozók munkáját. Munkarendjüknek megfelelően tájékoztassák a széles tanulói nyilvánosságot, képviseljék a diákságot az iskolaszékben, a városi diákszervezetekben. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. 2. Szülői részvétel Biztosítjuk a szabad iskolaválasztáshoz a megfelelő tájékoztatást tanulóknak, szülőknek egyaránt. Törvényi rendelkezéseket nem sértve lehetővé tesszük a szülői és tanulói igények kielégítését a tantárgyak óraszámának, a kötelező iskolai elfoglaltságon túli foglalkozások tartalmának és idejének meghatározásában. Rugalmasan alkalmazkodni kívánunk a változó igényekhez, folyamatos élő kapcsolatot szeretnénk. a.
b.
A szülői részvétel fórumai: −
iskolaszék;
−
szülői munkaközösség,
−
kuratóriumi tagság.
A közvetlen információcsere fórumai: −
szülői értekezletek;
−
fogadóórák;
−
nyílt napok.
21
3. A tanulók tájékoztatása A tanulókat az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője, illetve a diákmozgalmat segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják: −
az iskola igazgatója az évente megrendezett diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségén keresztül;
−
a diákönkormányzat vezetője a vezetőségi üléseken;
−
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló haladásáról, az esetleges tanulmányi problémákról a szaktanár és az osztályfőnök az ellenőrzőn keresztül tájékoztatja. A tanulók kérései, javaslatai A tanulók kéréseiket, javaslataikat, véleményüket szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülők tájékoztatása A szülőket az iskolai életről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: −
az iskola igazgatója két alkalommal szülői munkaközösség választmányi értekezletén;
−
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletén;
−
folyamatosan az iskola honlapján.
5. A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai a.
Szülői értekezletek:
−
A szülői értekezletek időpontját az iskola a tanév rendjében rögzíti.
−
A szülői értekezleten az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket az iskolai munkáról, a feladatokról, a szaktanárok értékelő munkájáról, a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, az osztályközösség feladatairól;
−
összegyűjti a szülők kéréseit, véleményét és továbbítja az iskolavezetésnek.
b.
Fogadóórák:
−
személyes találkozás során a tanuló egyéni fejlesztésének segítése, amelyet kezdeményezhet a szülő, a tanuló, a pedagógus.
22
IX. HAGYOMÁNYOK A.
SZERVEZETI HAGYOMÁNYOK:
iskolaújság, iskolarádió működése;
DSE működtetése, táborok;
érettségi találkozók;
Verseghy Ferenc sírjának felkeresése, gondozása;
elhunyt kollégáink sírjának felkeresése;
időszakos iskolatörténeti kiállítás
népi kollégisták találkozói;
jubileumi rendezvények, évkönyv kiadása;
kapcsolattartás nyugdíjas, illetve GYED-en, GYES-en lévő kollégáinkkal.
B. TANTÁRGYI HAGYOMÁNYOK:
Szegő Gábor Matematikaverseny;
Tarján Imre fizikaverseny;
Irodalmi Kávéház;
énekkar;
sportági házibajnokság.
C.
RENDEZVÉNYEK:
kilencedikes tanulóinknak rügyavató ünnepség;
tizenkettedikes tanulóinknak szalagavató ünnepség, Verseghy-bál, szerenád;
iskolanap;
karácsonyi ünnepség;
ballagási ünnepség az iskolában és a városban.
D.
ÉRTÉKELÉSI HAGYOMÁNYOK:
K. Tóth Lenke-díj;
„Kiváló Verseghys Diák” cím és díszoklevél;
kitűnő tanuló érdemérem;
kiemelkedő tanulmányi, sport, kulturális munka jutalmazása;
A Verseghy kiváló sportolója cím.
23
H ELYI TAN TERV I. A KÉPZÉS RENDJE 1. A képzés keretei Az iskola 4 évfolyamos, évfolyamonként 4-4-4-4 osztályos gimnázium. Ezért a képzés egyrészt évfolyamszinten, másrészt osztálykeretben történik. Részben évfolyamszinten történik a képzés idegen nyelvekből és matematikából. A csoportok kialakítása az előképzettségtől és az elérendő céltól függ. A többi tantárgyból a 9-10. évfolyamon a képzés osztálykeretben történik, a 11-12. évfolyamon lehetőség van az emelt szintű csoportkeretben történő képzésre is. Törekszünk arra, hogy az emelt szintű csoport minden óráját ugyanaz a tanár tanítsa. Az emelt szintű csoportok a középszintű csoportokból különválva működnek. Csoportváltás igazgatói engedéllyel lehetséges. 2. Képzési specialitások Angol és német nyelvből, matematikából: −
Speciális szint: azoknak a tanulóknak, akik az adott területen a későbbiekben kutatómunkára is alkalmassá válnak;
−
Emelt szint: azoknak a tanulóknak, akik továbbtanulásra alkalmassá szeretnének válni;
−
Középszint: azoknak a tanulóknak, akik érettségi vizsgát szeretnének tenni;
Más tantárgyakból: −
Emelt szint: azoknak a tanulóknak, akik továbbtanulásra alkalmassá szeretnének válni;
−
Középszint: azoknak a tanulóknak, akik érettségire alkalmassá szeretnének válni;
A fenti képzési specialitások mellett az igényektől, lehetőségektől, az aktualitásoktól függően: −
felzárkóztató foglalkoztatásokat szervezünk a 9. évfolyamos tanulóknak;
−
tehetséggondozási foglalkozásokat szervezünk, elsősorban a tanulmányi versenyekre való felkészülés érdekében;
−
a kompetencia alapú oktatás eszközeit és módszereit 2006. szeptember 1-től az intézmény természettudományi programján vezettük be; a magyar nyelv és irodalom (szövegértés – szövegalkotás) matematika, történelem, német nyelv, földünk és környezetünk, informatika tantárgyak esetében a program által meghatározott tanterv, valamint taneszközök segítségével is oktatunk; a program tartalmi elemeit és a biztosított taneszközöket a többi intézményi programban is felhasználjuk.
2. A KÉPZÉS SZAKASZAI A képzés egy szakaszban történik, s a kimenetkor érettségi vizsgával zárul. 24
II. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Szakaszhatárai: −
a mindenkori tanév szorgalmi idejének vége;
−
a tanuló a szakasz határa előtt osztályvizsga letételével is bizonyíthatja a továbbhaladás feltételét;
Feltétele: −
a tantárgyi követelményekben meghatározottak teljesítése;
Korrekció: −
a javító, pótló vizsgán elért megfelelő eredmény alapján a tanuló a tanulmányait folytathatja;
Évfolyamismétlés: −
ha 3 vagy több tantárgyból nem teljesítette a továbbhaladás feltételeit;
−
ha a javítóvizsgán eredménytelen.
A tanulói jogviszony megszűnése: −
a tanulmányokat záró vizsgára bocsátás feltételeinek nem teljesítésekor;
−
ugyanazon évfolyam kétszeri eredménytelensége után, ha a tanuló már nem tanköteles;
−
a tanulmányok befejezése előtt szülői kívánságra a mindenkori törvényi rendelkezések szerint. (részletesen a Közoktatási törvény 75.§)
25
III. ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, ÉRTÉKELÉS, MOTIVÁCIÓ AZ ÉRTÉKELÉS −
személyre szóló;
−
igazságos;
−
folyamatos;
−
kiszámítható;
−
kellően sok érdemjeggyel dokumentált;
−
tanulást segítő legyen.
Az értékelés legyen nyilvános. Az értékelést a szaktárgyak vonatkozásában a szaktanárok végzik. A féléves munka értékelését az osztályfőnököknek a szülők tudomására kell hozniuk. Ezen túl is törekednünk kell a rendszeres szülői tájékoztatásra. A problémás esetekben a szaktanárnak az osztályfőnök útján tájékoztatnia kell a szülőt. A továbbhaladás szakaszhatárain az értékelés osztályzattal történik. Az osztályzatot a szakaszhatártól szakaszhatárig eltelt időben nyújtott teljesítményre állapítjuk meg, más alkalommal az értékelés lehet szóbeli, írásbeli és érdemjeggyel történő. Az értékelés az igazságosság mellett mindenkor legyen a tanulmányi munkát motiváló, a tapasztalt tanulmányi munka trendjét is kifejező. Az érdemjeggyel történő értékelés soha nem lehet fegyelmező eszköz. A tanuló írásbeli munkáit lehetőleg érdemjeggyel értékeljük, a dolgozatokat mindenképpen így. A szóbeli feleleteket érdemjeggyel, a tanórai szereplést szóban értékeljük. Biztosítanunk kell a szóbeli és írásbeli feleletek értékelésének összhangját, természetesen figyelembe véve a tantárgyi sajátosságokat. Az értékelés alapja mindenkor a tantervi követelmények teljesítésének szintje. A követelményeket előzetesen nyilvánosságra hozzuk az egyes tantárgyak tantervében. A tanulókkal minden fő fejezet kezdetén ismertetnünk kell a követelményeket, az írásbeli dolgozatok előtt annak témakörét, a szükséges ismereteket pedig meg kell jelölnünk. A szóbeli értékelés legyen a folyamatos pedagógiai munka szerves része. Az érdemjeggyel történő értékelés időpontja előre ismert legyen. Érdemjeggyel értékelés csak akkor legyen, ha az a pedagógiai munka egy-egy részének lezárása, vagy ha a további munka jobb végzését motiválja. 26
AZ EGYES
TANTÁRGYAKHOZ KAPCSOLÓDÓ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMON-
KÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI
−
félévkor és év végén értékeljük a tanulók tanév folyamán végzett munkáját,
−
év közben az értékelés érdemjeggyel és szóbeli visszajelzéssel történik, szóbeli és írásbeli számonkérések alapján,
−
a végső érdemjegy kialakításakor alapként a jegyek súlyozott számtani közepét vesszük figyelembe, de a javuló vagy romló tendencia, valamint a témazáró dolgozatok érdemjegyei a meghatározók,
−
érdemjegy csak tanulmányi tevékenységgel kapcsolatosan adható,
−
a különböző mérések a munkaközösségek döntése alapján érdemjegyre válthatók, kivétel a bemeneti illetve az országos kísérleti mérés, amelyre a tanulók nem kapnak érdemjegyet,
−
a diáknak joga van tudni minden érdemjegyről.
AZ EGYES TANTÁRGYAKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK −
formái: témazáró dolgozat, aznapi lecke számonkérése és egyéb számonkérés írásban
−
rendje: témazáró dolgozat időpontját a dolgozatírás előtt a Házirendben szabályozottak szerint közli a tanulókkal a szaktanár.
−
egyéb írásbeli számonkérés külön bejelentés nélkül történhet
−
mérések: bemeneti, kimeneti
−
korlátai:
a témazáró dolgozat száma a munkaközösségek megállapodása alapján a Közoktatási törvény előírásainak megfelelően
szóbeli és írásbeli számonkérések aránya ne tolódjon el egyik irányba sem
a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: az írásbeli dolgozatok érdemjegyeinek meghatározó szerepe van a végső érdemjegy kialakításában.
OTTHONI
FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK
ELVEI, KORLÁTAI
Az otthoni munka a mélyebb begyakorlást, a témában való alaposabb elmélyülést, kutatómunkát jelenti. Az otthoni munka meghatározása: −
a tanuló másnapi felkészüléséhez szükséges idő figyelembevételével történjen,
−
a hétvégék és tanítási szünetek pedig tegyék lehetővé a feltöltődést, pihenést
−
korlátai: a Házirend szabályozása szerint
27
A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI A magatartás és szorgalom értékelése az osztályban tanító nevelők és a tanulók véleményének meghallgatása után az osztályfőnök feladata. Az értékelési szempontok részletezése a Házirendben található.
28
IV. TANKÖNYVEK, ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az egyes tantárgyak tanításához használt tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: −
a munkaközösségek szaktanárainak megegyezése alapján kiválasztott egységes tankönyveket a tanév rendjének megfelelően évente megrendelik a tankönyvfelelős segítségével
−
a munkaközösségek a segédletek és taneszközök évenként történő leltározása alapján az elhasználódott eszközöket selejtezik és szükség szerint az iskolavezetés jóváhagyásával pótolják.
29
V. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
A Pedagógiai Program mellékletét képezi.
30
VI. TANTÁRGYI STRUKTÚRA Az egyes tantárgyak tantervét a tanítandó tananyagról, a követelményekről, az értékelés szempontjairól, a dolgozatok számáról az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. A tanterveket az iskola szakmai munkaközösségei állították össze, referenciaként az eddigi tapasztalatokat jelöljük meg. Az egyes tantárgyak tanterveit a későbbiekben fogjuk megadni. A TANTÁRGYI RENDSZER Iskolánk minden tanulója, a pedagógiai programban szereplő tantárgyakból, azok tantárgyi követelményeinek teljesítése esetén jelentkezhet közép- és emelt szintű érettségi vizsgára. A kerettantervi ajánlások útmutatása alapján készítettük a Verseghy Ferenc Gimnázium helyi tantervét és tantárgyi struktúráját. A törvényi előírásoknak megfelelően 9-10. évfolyamon 31,5 órával tervezünk, a 11-12. évfolyamon pedig 33 órával. Célunk, hogy az a és d osztály esetén markánsan jelenjen meg a természettudományi, illetőleg a társadalomtudományi jelleg. Ennek érdekében az a osztályban már 9. évfolyamon megjelenik a biológia tantárgy heti 1 órában, és a 10. évfolyamon az óraszám 3-ra emelkedik. A kémia és fizika tantárgyak óraszáma is magasabb a többi osztályénál. A társadalomtudományi tagozat humán jellegét a magasabb magyar, történelem és földrajz óraszám domborítja ki. A természettudományi és társadalomtudományi tagozat plusz órái a 9-10. évfolyamos tananyag elmélyítését szolgálják. A szabadon választható órák száma a 11-12. évfolyamon 4, illetve 5. A tantárgyfelosztás és órarendkészítés szempontjai szükségessé teszik, hogy meghatározzuk azt, hogy melyik tantárgyakból és milyen beosztás szerint szervezünk emelt szintű képzést. Alapvetően 4 kínálati csoport áll rendelkezésre: 1.
magyar, matematika, biológia
2.
történelem, fizika, kémia, földrajz
3.
1. idegen nyelv
4.
2. idegen nyelv
Az emelt szintű képzés heti óraszáma általában +2 óra, kémiából és a második idegen nyelvből valamint a 12. évfolyamon fizikából +3 óra. A természettudományi, társadalomtudományi és matematika speciális tagozat osztályának tanulói mind a 4 csoportból választhatnak. Példaként álljon itt a következő minta:
31
−
magyar és történelem emelt szintű képzés esetén heti 4 óra (a heti összes óra így 32 vagy 33)
−
biológia és kémia (3 óra) emelt szintű képzés esetén heti 5 óra (a heti összes óra így 33)
Az angol/német speciális program esetén logikusan nem választható a 3. csoport, illetve ennek megfelelően a matematika speciális tagozat tanulói nem választhatják a matematika tantárgyat. A választási lehetőségek összeállításánál a már említett órarendi és tantárgyfelosztási szempontok mellett fő szempontként a tagozatokra jellemző továbbtanulási szándékok játszottak szerepet. Az iskola pedagógia programja megfelelő számú jelentkező esetén biztosítja a kötelező érettségi tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és első idegen nyelv) az emelt szintű érettségire való felkészülést. A többi tantárgy esetén az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően indítunk emelt szintű csoportokat. A kötelező érettségi tantárgyakból középszintű érettségi vizsgára a tantárgyi rendszerünk alapórái biztosítják a felkészülést. Az úgy nevezett modul tantárgyak oktatását az alábbiak szerint alakítottuk ki: A társadalomismeretet a történelem, a tánc és drámát a magyar nyelv és irodalom, a mozgókép és médiaismeretet a művészetek tantárgyba integráljuk, megtartva a befogadó tantárgy nevét. A művészeteket heti 1-1 órában a 11. és a 12. évfolyamon tanítjuk. A tantárgyak köre bővül a gyógytestnevelés tantárggyal, melynek heti óraszáma minden évfolyamon 3. AZ ÓRASZÁMOK Az óraszámok kialakításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: a) törvényességi szempontok −
a közoktatási törvény vonatkozó részei (heti maximális óraszám az egyes évfolyamokon: 31,5; 31,5; 33; 33)
−
összhang a nemzeti alaptantervvel
−
a kerettantervi ajánlás
b) szakmai szempontok −
a kétszintű érettségi követelményrendszere
−
iskolánk hagyományai, képzési struktúrája
32
c) gazdasági szempontok −
költségvetési korlátok
d) iskolai szempontok −
speciális tantervű programok
−
a tantárgyak többségében azonos alapképzés a 9-10. évfolyamon
−
11-12. évfolyamon mindenki számára legalább a 4-4 óra biztosítása emelt szintű képzésre
Az összes óraszám a kötelező óraszámból, a különböző programok sajátosságainak megfelelő kötelezően választható órákból (a táblázatban szürkével jelezzük), valamint az emelt szintű érettségire való felkészítést biztosító órakeretből áll. A PROGRAMOK SAJÁTOSSÁGAI a. Természettudományos program A 9. évfolyamon fizika, kémia, a 10. évfolyamon szintén fizika, kémia és biológia tantárgyakból magasabb óraszámban sajátíthatják el a tanulók a tananyagot. A biológia tantárgy megjelenik a 9. évfolyamon heti 1 órában, mely lehetőséget biztosít az elmélyítésre, további érdekességek megismerésére, több kísérletre, de nem lépi túl az adott tantárgy adott évfolyamra vonatkozó helyi tantervének követelményeit. b. Speciális matematika program Iskolánkban 1986 óta folyik speciális matematika program szerinti képzés. Az ország több mint 10 iskolája hatosztályos képzési formában működtet ilyen osztályt. Ahhoz, hogy teljesíthető legyen a speciális matematika tantervű osztályok tanterve, a matematikát magas óraszámban kell tanítanunk. Mindezen felül, a szülők, a tanulók, a szaktanárok kezdeményezésére a kiemelkedő képességű tanulók részére tehetséggondozó, az átlagos képességűek részére ismeretszerző szakköröket szervezünk matematikából. c. Speciális nyelvi program Iskolánkban 1980 óta folyik speciális angol nyelvi, és 1998 óta speciális német nyelvi képzés. A speciális nyelvi program alapján tanított idegen nyelvet a tanulók 4 éven át 6, illetve 7 órában tanulják. A programra jelentkezőnek szóbeli vizsgát kell tennie az adott nyelvből. A program célja, hogy a tanulók felsőfokú nyelvtudást szerezzenek és ennek birtokában eredményes emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek.
33
d. Társadalomtudományi program A 9-10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz tantárgyakból magasabb óraszámban sajátíthatják el a tanulók a tananyagot. Ez lehetőséget biztosít az elmélyítésre, további érdekességek megismerésére, de nem lépi túl az adott tantárgy adott évfolyamra vonatkozó helyi tantervének követelményeit.
34
Heti óraszámok 9.
Tantárgy
10.
11.
12
Term.tud
Sp.mat
Sp.nyelv
Társ.tud
Term.tud
Sp.mat.
Sp.nyelv
Társ.tud
Term.tud
Sp.mat
Sp.nyelv
Társ.tud.
Term.tud
Sp.mat
Sp.nyelv
Társ.tud
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
5
4
4
4
5
4
4
4
4
5
5
5
5
Történelem
2
2
2
3
2
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
4
1
1
1
1
Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv
4
4
7
4
3
3
6
3
4
4
6
4
4
4
6
4
2. Idegen nyelv
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
2
2
2
2
Matematika
4
7
4
4
3
6
3
3
4
6
4
4
4
6
4
4
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika
3
Biológia és egészségtan
1
Kémia
3
2
2
Földrajz
2
2
Ének-zene
1
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2
2
2
4
3
3
3
2
2
2
2
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
2
2
2
2
3
2
2
2
3
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
0,5
0,5
0,5
0,5
2
2
2
2
2
2
2
2
3
2
2
3
3
2
2
3
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Művészetek Választható órák Összesen
0
0
0
0
0
0
0
0
5
4
4
5
5
4
4
5
31,5
31,5
31,5
31,5
31,5
31,5
31,5
31,5
33
33
33
33
33
33
33
33
35
VII. AZ EGYES TANTÁRGYAKHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK Jogi háttér Az állampolgári jogokon belül kiemelt jog a fogyasztóvédelem területén a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. 1. Cél a.
hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.
b.
Kiemelt fejlesztési feladat a felkészítés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása jelentős szerepet kap.
c.
a fogyasztói kultúra fejlesztése
d.
a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása
2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei a.
állampolgári kompetenciák
b.
társadalmi kompetenciák
c.
cselekvési kompetenciák fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelően
d.
meg kell ismertetni a tanulókkal: a piac, a marketing, a reklám, a minőség és a biztonság fogalmát és szerepét. Ennek során a megismerendő kompetenciák: −
tudatos, kritikus fogyasztói magatartás
−
ökológiai fogyasztóvédelem
−
környezettudatos fogyasztás
−
fenntartható fogyasztás
−
preventív fogyasztóvédelem
3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: −
tanítási órák
−
tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, tevékenységek
36
ZÁ RÓ REND ELK EZÉS EK Érvényesség, jóváhagyás A Verseghy Ferenc Gimnázium Pedagógiai Programját az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményezték, elfogadásra javasolták. A nevelőtestület a Pedagógiai Programot 2009. december 8-án elfogadta. Nyilvánosság A Pedagógiai Program egy példányát az iskola könyvtárában mindenki számára hozzáférhetően helyeztük el, továbbá iskolánk honlapján (www.verseghy-szolnok.sulinet.hu) elektronikus formában tettük közzé. Felmenő rendszer A Pedagógiai Programot a 2010/2011. tanévtől kezdődően a 9. évfolyammal indulóan felmenő rendszerben vezetjük be.
37
A P EDAGÓG IAI PR OGRAM M ELLÉK LETEI 1. számú
Helyi tantervek
2. számú
Taneszközjegyzék
3. számú
Egészségnevelési terv
4. számú
Környezeti nevelési terv
38
