A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium Pedagógiai Programja
OM azonosító: 035987
A szabályzat érvényes 2016. szeptember 1-jét l Majkutné Tóth Emma igazgató
-1-
Tartalomjegyzék: AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................. 4 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 4 1.1. Köszönt ...................................................................................................................... 4 1.2. Az iskola jogi státusza ................................................................................................. 5 1.3. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelvek, értékek ................................................... 7 2. Az iskolában folyó nevel -oktató munka .......................................................................... 9 2.1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai ....................... 9 2.2. A nevel -oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai ............................................... 10 2.3. Az intézmény kiemelt célkitűzései ............................................................................ 13 3. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás ................................................... 14 4. A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ................. 15 5. Közösségfejlesztés és kapcsolatok ................................................................................... 17 5.1. Közösségfejlesztés .................................................................................................... 17 5.2. Az iskola kapcsolatai ................................................................................................. 17 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai .......................................................................................................... 21 6.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................... 21 6.2. Az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai ................................... 22 7. A kiemelt figyelmet igényl tanulók oktatása, nevelése ................................................. 23 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek ................................. 23 7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók tanulását segít programok .............................. 24 7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, sajátos nevelési igénnyel összefügg pedagógiai tevékenységek, és a szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek ....... 24 7.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................ 27 8. Tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban ............................................................... 28 9. Partneri kapcsolattartási formák ...................................................................................... 29 10.
Vizsgák ...................................................................................................................... 30
11.
A tanulók felvétele, átvétele ...................................................................................... 31
12.
Az iskola egészségnevelési programja ...................................................................... 34
12.1. Bevezetés ............................................................................................................... 34 12.2. A testi és lelki egészségnevelés általános céljai .................................................... 34 12.3. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai................................................................ 35 12.4. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei ...................................................... 35 12.5. Az egészségnevelés tartalma ................................................................................. 36 12.6. Egészségnevelésünk módszerei, eszközei ............................................................. 36 12.7. Kapcsolatok ........................................................................................................... 37 12.8. Környezeti nevelés ................................................................................................ 38 13. Fogyasztóvédelem ..................................................................................................... 40 14.
Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, a nevel -oktató munkát segít
eszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................................... 41 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ..................................................................................... 42 2
1. A választott kerettanterv .................................................................................................. 42 1.1. A választott kerettanterv helyi kiegészítése .............................................................. 43 1.2. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai ....................................... 49 1.3. A mindennapos testnevelés ....................................................................................... 49 1.4. A pedagógusok és a nem kötelez tantárgyak választásának szabályai .................... 50 1.5. Az érettségi ................................................................................................................ 50 1.6. A tanulók tanulmányi munkájának ellen rzése és értékelése ................................... 51 1.7. A csoportbontások, foglalkozások szervezése .......................................................... 56 1.8. A tanulók fizikai állapotának mérésére szükséges módszerek.................................. 56 1.9. Az egészségnevelési és környezetnevelési elvek ...................................................... 57 1.10. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem ................ 57 1.11. A nevel testület által szükségesnek tartott további elvek ..................................... 57 2. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv ................................................... 59 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei.......................................................................... 60 4. A Pedagógiai Program megvalósulásának feltételei ........................................................ 61 5. Az iskola élet- és munkarendje ........................................................................................ 65 6. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása .......................................................... 66 MELLÉKLETEK ................................................................................................................. 67 FÜGGELÉK ........................................................................................................................ 68
3
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Bevezetés 1.1. Köszöntő Kedves Olvasó! Ön a jászárokszállási Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programját tartja a kezében. Az intézmény 1963-ban jött létre, életképességét bizonyítja fennmaradása az elmúlt évek gyakran változó oktatáspolitikai elvárásai ellenére. Alkalmazkodva a környezet változó igényeihez a négyosztályos gimnáziumi képzés mellett 1997-ben bevezettük a közgazdasági szakközépiskolai képzést. A 2007/2008-as tanévt l tovább b vítettük a képzési kínálatot informatikai szakiránnyal. Az intézményben a 2014/2015-ös tanévt l a következ képzések indulnak:
négyosztályos gimnáziumi képzés
négyosztályos szakközépiskolai képzés közgazdasági és informatikai szakirányon
Az intézményben kifutó rendszerben a nyelvi el készít osztállyal (NYEK) indult öt évfolyamos szakközépiskolai képzés közgazdasági és informatikai szakirányon is helyet kap. Az intézmény fenntartója 2013. január elsejét l a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, iskolánk a Szolnoki Tankerülethez tartozik (fenntartói kód: 103031). Iskolánknak, mint vidéki vegyes típusú középiskolának nagy a felel ssége, hogy egyénre szabott képességfejlesztéssel, a tehetségek gondozásával, a lemaradást mutatók támogatásával pedagógiai feladatát teljesítse. Eredményesen tudjuk fejleszteni a tehetségeket, az átlagos képességű diákokat, felzárkóztató programokkal próbáljuk elkerülni a gyengébb képességű diákok leszakadását. Eddig elért eredményeink, értékeink meg rzése és megtartása mellett az iskola tantestülete keresi a lehet ségeket, amelyek további fejlesztések elindítói lehetnek, így tehetik az iskolát egyre vonzóbbá a helyi és a környékbeli diákok számára. Majkutné Tóth Emma igazgató
4
1.2. Az iskola jogi státusza Az iskola hivatalos neve: Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium. Idegen nyelvű megnevezése: Angolul: Ferenc Deák Secondary Grammar and Technical School of Economics and Information Technology Németül: Deák Ferenc Gymnasium, Fachgymnasium für Ökonomie und Informatik Rövid neve: Deák Ferenc Gimnázium és Szakgimnázium Feladat ellátási helye: 5123 Jászárokszállás, Deák Ferenc út 59. Köznevelés és egyéb alapfeladata: 1. gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejl dési zavarral küzd k, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) 2. szakgimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejl dési zavarral küzd k, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) érettségire felkészít négy évfolyam XIII. sz. Informatika ágazati képzés 2016/17. tanévt l kifutó jelleggel Betölthet
munkakör/végezhet
tevékenység FEOR-08 alaján: 3142/9 számítógépes
rendszerkarbantartó. XXIV. sz. Közgazdasági ágazati képzés 2016/17. tanévt l kifutó jelleggel Betölthet munkakör/végezhet tevékenység FEOR-08 alaján: 4123 pénzügyi, statisztikai biztosítási adminisztrátor. 3. szakközépiskolai nevelés-oktatás (korábbi képzéstípus, 2016. szeptember 1-jét l kifutó jelleggel) nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy
5
sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejl dési zavarral küzd k, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) érettségire felkészít négy évfolyam XIII. sz. Informatikai ágazati képzés 2012/13. tanévt l felmen jelleggel Betölthet
munkakör/végezhet
tevékenység FEOR-08 alaján: 3142/9 számítógépes
rendszerkarbantartó. XXIV. sz. Közgazdasági ágazati képzés 2012/13. tanévt l felmen jelleggel Betölthet munkakör/végezhet tevékenység FEOR-08 alaján: 4123 pénzügyi, statisztikai biztosítási adminisztrátor. Székhelye: 5123 Jászárokszállás, Deák Ferenc utca 59. OM azonosító: 035987 Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Önállóan látja el a középiskolás tanulók nevelését, oktatását a 4 évfolyamos gimnáziumi tantervek alapján. Az iskola maximális létszáma: 286 f Intézményegységenkénti maximális létszám: gimnázium: 130 szakgimnázium: 156 iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: 5123 Jászárokszállás, Deák Ferenc utca 59. Helyrajzi száma: 3083 Hasznos alapterülete: 1579 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezel jog Gazdálkodási mód: Nem önállóan gazdálkodó szervezet. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Fenntartó és felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 42-46. Működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 42-46. 6
1.3. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelvek, értékek „Nem elég a gyermeket gépileg tanítani a kiszabott tanulmányokra, lelkét, szívét is kell művelni, mert csak így lehet derék, értelmes, nemesen érző, jellem teljes férfiú s honpolgár. A nevelést, sőt még a tanítást is a gyermekeknek testi, lelki erejéhez, tehetségéhez s hajlamaihoz, egyszóval egész egyéniségéhez kell alkalmazni.” /Deák Ferenc/ A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola többcélú intézmény, gimnázium és szakközépiskola, a kisváros egyetlen középfokú oktatási intézménye. Els dleges feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészít nevelés és oktatás biztosítása, a továbbtanuláshoz, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása, a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok 9-12. (kifutó rendszerben 13.) évfolyamán. Intézményünk kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra és az egyes tantárgyakban lemaradást mutatók fejlesztésére. Ehhez az iskola családias légköre ideális keretet biztosít. A nemzeti alaptantervben foglaltak érvényesülését a kerettantervekre épül helyi tantervünk biztosítja. Alapelveinkhez kapcsolódó céljainkat, feladatainkat Pedagógiai Programunk és helyi tanterveink részletesen tartalmazzák. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Nagy hangsúlyt helyezünk az idegen nyelvek és az informatika oktatására. Szakközépiskolai osztályainkban korszerű közgazdasági, üzleti és informatikai ismeretekre képezzük tanulóinkat. Az emelt szintű oktatással, a tehetséggondozással, az érdekl d tanulók számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk. Az iskola családias légköre tanulóink képességeinek kibontakoztatását, a kiemelt figyelmet igényl
tanulók támogatását, személyiségfejl dését is segíti. Az oktató-nevel
munka
színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzése, önképzése biztosítja. Iskolánk névadójának emlékét ápoljuk, szeretnénk elérni, hogy minden diák megismerje Deák Ferenc életművét, a deáki elvek pozitív példát jelentsenek számára. Középiskolánk a 2015/16-os tanévt l az OTP Fáy András Alapítvány els vidéki mintaiskolája. Az alapítvánnyal kialakított munkakapcsolat jó lehet séget biztosít diákjaink pénzügyi-szakmai képzésére, pályaorientációjára és az ezzel kapcsolatos karrier-tanácsadásra.
7
Az Alapítvány közreműködhet diákjaink egészséges életmódjával, sporttevékenységével és a szabadid sport gyakorlásával kapcsolatos feltételek megteremtésében, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatásában. Tevékenységével támogathatja Pedagógiai Programunkban megfogalmazott nevelési és oktatási céljainkat, különös tekintettel a készség- és képességfejlesztésre és tehetséggondozásra.
1.3.1. Pedagógiai alapelvek, értékek Az iskolában folyó nevel és oktató munka alapelveit, célkitűzéseit a Pedagógiai Program II. fejezete tartalmazza részletesen. Célunk, hogy az általunk nevelt ifjúság:
legyen képes az emberi, társadalmi és természeti környezet megismerésére, védelmére és pozitív irányú alakítására,
legyen megfelel célja, jöv képe,
kell akarati tulajdonságokkal rendelkezzen, életét érzelmi gazdagság jellemezze.
Gondolkodását, erkölcsi felfogását jellemezze:
a valós értékek felismerése, tisztelete,
a maradandó tartalmi gazdagság el térbe helyezése,
a becsületes munkával elért anyagi és erkölcsi sikerek méltánylása,
a toleranciára, egymásra figyelésre épül
magatartás, a másság elismerése és
tiszteletben tartása,
demokratikus közösségi felfogás,
a hazaszeretet,
a szeretet, megértés, türelem fontosságának érvényesítése az emberi kapcsolatokban.
8
2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai Intézményünkben az általános műveltséget kiterjeszt és elmélyít oktatás folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és az azt követ fels fokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. Fel kell készíteni tanulóinkat, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek, és ehhez a világhoz tudni kell alkalmazkodniuk. Ki kell alakítani az egész életen át tanulás igényét, a változások elfogadását. Értelmi, érzelmi és testi érésük egyensúlyát kell biztosítani számukra. Célunk, hogy tanulóink megismerjék nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, alakuljon ki bennük nemzeti öntudat és cselekv állampolgári magatartás. Az állampolgári jogok és kötelességek ismerete mellett tudatosuljanak bennük a civilizáció kiemelked eredményei, nehézségei, a nemzetközi együttműködés formái. Feladatunk, hogy fejlesszük alapvet erkölcsi érzéküket, helyes önismeretre, önbizalomra, a konfliktusok kezelésére, társaikkal való együttműködésre, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására kell nevelnünk ket. El kell érnünk, hogy képesek legyenek összefüggésekben, rendszerekben gondolkodni, az ket ér
információáradatban eligazodni, önálló véleményt alkotni, felel sen dönteni.
Személyiségük formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. A tanulókat az anyanyelv igényes használatára, az ket körülvev természet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására neveljük. A szakközépiskolában a fentieken kívül fontos a szakmai alapismeretek elsajátítása, a gyakorlatban alkalmazható tudás megszerzése. Az összefügg
szakmai gyakorlat
kihasználásával fel kell készíteni a tanulókat a munkaer piac elvárásainak teljesítésére, egy részüket a közvetlen munkába állásra. Képessé kell tenni a tanulókat a szakmai területen folyamatosan megújuló alkotómunkára, a szakirányú fels fokú képzésben való részvételre, a munkaer piac változó elvárásainak teljesítésére. Mindkét iskolatípusban cél legalább egy idegen nyelv megfelel szintű elsajátítása, az IKTeszközök kezelésének naprakész ismerete és használata.
9
2.2. A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai A testi és lelki egészségre nevelés Diákjainkat az egészséges életmód értékeinek elfogadására neveljük. Ösztönözzük tanulóinkat az egészségnevel programokban való részvételre (egészségnap, Országos Patika Nap). Biztosítjuk a napi testedzés lehet ségét, és törekszünk a testmozgás iránti igény felélesztésére és ébren tartására. Igyekszünk tudatosítani a dohányzás és az energiaitalok káros hatásait, az alkohol és kábítószer veszélyeit, személyiségromboló hatását. Egészségnevelési programunk szerint felkészítjük a tanulókat a betegségek megel zésére, a test higiénére, a váratlan helyzetek, a stressz-helyzetek kezelésére, az els segélynyújtásra. Ezekbe a tevékenységekbe az iskolaorvoson és az iskolai véd n n kívül küls s szakmai el adókat is bevonunk, és támogatjuk a kortárs csoportok kiképzését is. A családi életre nevelés A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkez átrendez dések, a családok működésében esetlegesen bekövetkez zavarok kiemelt feladatunkká teszik, hogy harmonikus családi mintákat közvetítsük. Fel kell készíteni a fiatalokat a felel s párkapcsolatok kialakítására, a családi életre és a családi konfliktusok kezelésére. Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Az osztályf nöki órákon kívül az iskola egészségnevelési programjában meghatározott foglalkozások, egészségnapok, meghívott küls s el adók, drámapedagógiai foglalkozások és kortárs el adók (a témában kiképzett középiskolások, egyetemisták) segíthetnek a téma megközelítésében és feldolgozásában. Az erkölcsi nevelés Alapvet
feladatunk az életszerű erkölcsi nevelés, amely felkészít az elkerülhetetlen
életkonfliktusokra, segít választ találni az erkölcsi és életvezetési problémákra. A felkészítés színterei nem csak tanórák lehetnek, hanem az iskolánkba meghívott színházi produkciók, az osztályterem-színház konfliktust középpontba helyez el adásai, önkifejezést segít drámapedagógiai programok. Emellett az iskolai közösség és a tanárok példamutatása támogatja a tanulók erkölcsi fejl dését. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulókkal elsajátíttatjuk azokat az ismerteket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szül föld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Fontos, hogy kialakítsuk bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzését. Magyarságtudatuk mellett ismerniük kell tágabb hazánk, Európa sokszínű kultúráját, és az egyetemes emberi civilizáció eredményeit, valamint az ezeket fenyeget veszélyeket. A tanórai ismeretszerzés mellett az osztály- és iskolai kirándulások, 10
a nemzetközi kapcsolatok, ilyen témájú pályázatok (pl.: március 15-i beszédíró-pályázat, Deákszónokverseny,
redemptios
emléknaphoz
kapcsolódó
pályázatok),
iskolai
és
városi
emlékműsorok (pl.: október 23.) megszervezése lehetnek a fenti feladat megvalósításának színterei. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladatunk, hogy az iskolánkból kilép tanulók tudjanak összhangot teremteni az egyéni és közösségi célok között. Ismerjék a cselekv
állampolgári magatartás jellemz it, a f bb
állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Neveljük ket arra, hogy a közügyekben kreatív módon tudjanak részt venni el segítve ezzel szűkebb és tágabb környezetük fejlesztését. A fenti feladat megvalósításához jó alkalmat adnak a tanórán kívüli közösségi tevékenységek, a diákönkormányzati munka, a városban szervezett közösségi programok, a közösségi szolgálat megszervezése. Törekszünk arra, hogy a közösségi szolgálat keretén belül minden diák az t leginkább vonzó és közössége számára hasznos tevékenységbe tudjon bekapcsolódni. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ösztönöznünk kell a személyiség fejlesztését, kibontakozását segít
nevelést-oktatást. A
közösségi szolgálat teljesítése alkalmat ad tanulóinknak a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal él emberek iránti szociális érzékenység kialakítására, segít magatartásra. Az ehhez kapcsolódó képességek fejlesztése elengedhetetlen a tudatos, felel s állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság Törekedni kell arra, hogy tanulóink minél jobban megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek el . Meg kell tanítanunk, hogy az er forrásokat tudatosan, takarékosan és felel sségteljesen használják. A környezetkímél , értékvéd , a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék számukra meghatározóvá. Fel kell készíteni a fiatalokat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Lehet séget kell teremtenünk, hogy bekapcsolódhassanak közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg rzésébe, gyarapításába. A tanórai ismeretszerzésen kívül ezt a feladatot
er síthetik
a
témában
szervezett
projekt-
vagy
témanapok,
üzem-
és
intézménylátogatások, az iskolai környezettudatosság fejlesztése (szelektív hulladékgyűjtés, takarékosság az er forrásokkal). Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. El kell segítenünk valamennyi tudásterület megfelel
kiművelését, a tanulók kedvez
szellemi fejl dését, készségeiknek optimális
alakulását, tudásuknak és kompetenciájuknak kifejezésre juttatását. Az ily módon megalapozott 11
önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez s tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A sokoldalú oktatás-szervezési formák lehet vé teszik, hogy a tanulók megalapozott önismerettel saját egyéni fejl désüket, továbbtanulásukat és életpályájukat alakítani tudják. A tanórán kívüli közös programok ezen a területen is lehet vé teszik a feladat minél szélesebb körű megvalósítását (például drámapedagógiai programok, osztályterem-színház) Pályaorientáció Átfogó képet kell nyújtanunk a munka világáról. Fejleszteni kell a tanulókban a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Olyan tevékenységeket kell biztosítanunk, amelynek során a diákok kipróbálhatják képességeiket, kiválaszthatják a nekik megfelel foglalkozást, és megismerhetik az ahhoz vezet út lépéseit, így képessé válhatnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges el feltételeket. A hagyományos pályaorientációs foglalkozáson túl (FIT – Foglalkozási Információs Tanácsadó) az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek, programok széles körű lehet séget adnak arra, hogy a középiskolai évek után tanulóink döntést hozzanak pályaválasztásukról. A megvalósításba a hagyományoknak megfelel en bevonjuk a szakszolgálatok által szervezett programokat, volt diákjainkat, az egyetemek, f iskolák képvisel it. Gazdasági és pénzügyi nevelés Iskolánk, mint közgazdasági szakközépiskola nagy hagyományokkal rendelkezik a pénzügyi kultúrával kapcsolatos ismeretek átadása terén. Tanulóink mindig jól szerepelnek az országos gazdasági-pénzügyi versenyeken. Ezt a szellemi t két és helyi kapcsolatainkat (kapcsolat pénzintézetekkel) kihasználva biztosítani tudjuk, hogy tanulóink megismerjék a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályokat, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismereteket és a fogyasztóvédelmi jogokat. El kell érnünk, hogy tanulóink átfogó ismereteket kapjanak a gazdasági- pénzügyi intézményekr l és folyamatokról. Felismerjék saját felel sségüket, mérlegelni tudják döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát a pénz világa és a fogyasztás terén. Erre jó lehet séget biztosít az OTP Fáy András Alapítványával kialakított együttműködés, az O.K. Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja tréningjei. Médiatudatosságra nevelés Feladatunk, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felel s résztvev ivé váljanak. Ehhez a médiumok nyelvének értésén túl meg kell ismerkedniük azok működésével, hatásmechanizmusával, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, és e 12
különbségek és a médiajellemz k jogi és etikai jelent ségével. Ki kell alakítanunk bennük az értelmez , kritikai beállítódást. Ezt szolgálhatják a tanórai ismeretszerzésen kívül a témához kapcsolódó programok: osztályok részvétele a HÍD (Hírlapot a diákoknak) - projektben, együttműködés a helyi sajtóval, az iskolai honlap közös fejlesztése. A tanulás tanítása Alapvet
feladatunk a tanulás tanítása. A tanítási órákon változatos munkamódszerek
alkalmazásával fel kell keltenünk az érdekl dést, és útbaigazítást kell adnunk a tananyag elsajátításával, szerkezetével és hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének növelése, a tudás min ségének értékelése.
2.3. Az intézmény kiemelt célkitűzései Iskolánk középpontba helyezi az egyénhez igazodó, személyiségfejleszt
tanítást. Célunk a
tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejl déséhez szükséges megfelel
feltételek biztosítása. A differenciált tanítás-
tanulás megvalósulásához igénybe kívánjuk venni az iskolai órákon kívüli tevékenységeket, lehet ségeket is.
Törekszünk a tanulás bels motivációjának kialakítására, fejlesztésére.
A tanulás szervezésénél el térbe állítjuk a tanulók cselekvését, önállóságát, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket.
Segítjük a tanuló el zetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, és lehet séget adunk esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére.
Alkalmazzuk az együttműköd tanulás technikáit és formáit.
Érvényesítjük a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálást a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellen rzésben, az értékelésben.
Különböz tanulásszervezési technikákat alkalmazunk a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
Segítjük a tanulási esélyek egyenl ségét szolgáló szervezeti formákat és az együttműködést.
Feltárjuk a tanulási nehézségeket, törekszünk a tanulói leszakadás megakadályozására.
A tanulási, magatartási nehézségekkel küzd k számára megteremtjük beilleszkedésük feltételeit.
Támogatjuk a tehetségek felkutatását és alkalmazkodunk fejlesztési igényeikhez. 13
3. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a kerettantervekben jelennek meg. Ezeknek iskolai szintű szabályozását a helyi tanterv érvényesíti. Helyi tantervünk megfelel en alkalmazkodik a választott kerettantervhez, továbbá az iskola arculatára jellemz en tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel tölti meg a rendelkezésünkre álló szabad id keretet. Helyi tantervünk
tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket,
figyelmet fordít a Nat-ban megjelölt fejlesztési területekre, nevelési célokra,
szem el tt tarja a kulcskompetenciák fejlesztését,
biztosítja a felkészítést a középiskolát lezáró vizsgák követelményeire,
segíti a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igényl tanulókkal való foglalkozást,
érvényesíti a tanulói jogokat és a tanulási esélyegyenl séget,
kell en nyitott a továbbfejlesztésre és a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.
Helyi tantervünket a következ kerettantervi ajánlások figyelembe vételével alakítottuk ki:
a 9-12. gimnáziumi évfolyamok általános kerettanterve,
a 9-12. szakközépiskolai évfolyamok általános és szakmai kerettanterve,
14
4. A
tanulók
személyiségének
fejlesztésével
kapcsolatos
pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés feladatai áthatják az iskolai nevel munkát és annak alapelveire épülnek, megjelennek a tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli nevelésben is. A meghatározott pedagógiai feladataink azt a célt szolgálják, hogy tanulóink
a különböz szintű adottságaikkal,
eltér fejl désükkel,
az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,
egyéb, érdekl dési körüknek megfelel tevékenységükkel,
szervezett ismeretszerzéssel,
spontán tapasztalataikkal összhangban
minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket, tehetségüket, az eltér haladási ütemű tanulók pedig megfelel
fejlesztést kapjanak. A különböz
ismeretek elsajátítása során
törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvet eredményeit foglalja magába a tanulók életkori sajátosságainak megfelel en. A köznevelési törvény 6. § (4) bekezdése kimondja, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele az 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A közösségi szolgálat elvégzésének igazolását el ször a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell igazolni. A közösségi szolgálatot az alábbi területeken szervezzük meg: - egészségügyi, - szociális és jótékonysági, - oktatási, - kulturális és közösségi, - környezet- és természetvédelmi, - katasztrófavédelmi, - óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az id s emberekkel közös sport- és szabadid s területen. A városi és környékbeli intézményekkel kiépített jó kapcsolataink megfelel hátteret biztosítanak
15
az iskolai közösségi szolgálat teljesítéséhez, több mint 20 szervezettel van kapcsolatunk. A közösségi szolgálat megszervezésének és dokumentálásának rendjét a 6. számú Melléklet tartalmazza. A tudásalapú társadalomban felértékel dik az egyén tanulási képessége. Tanulóinknak az élethosszig tartó tanulás folyamatába kell beilleszkedniük. Ez akkor lehet sikeres, ha bizonyos kulcskompetenciákat kifejlesztünk bennük. Az Európai Parlament és Tanács ajánlása (2006/962/EK) alapján a következ
kulcskompetenciák fejlesztését tartjuk nevel -oktató
munkánkban szem el tt:
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Digitális kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményez képesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai tudatosság és kifejez készség
Hatékony, önálló tanulás.
16
5. Közösségfejlesztés és kapcsolatok 5.1. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés f területei:
tanórák (szaktárgyi és osztályf nöki),
tanórán kívüli foglalkozások (kirándulás, sportolási lehet ségek, rendezvények, szakkörök, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások),
diákönkormányzati munka,
szabadid s tevékenységek. (osztály- és iskolai kirándulások),
közösségi szolgálathoz kapcsolódó tevékenységek.
Ebben a munkában igénybe vesszük partnereink támogató segítségét.
5.2. Az iskola kapcsolatai Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Az iskola fenntartója 2013. január elsejét l a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Iskolánk a Szolnoki Tankerülethez tartozik, a szoros együttműködés lehet vé teszi, megismerjék az iskolánkban folyó munkát, pedagógiai elképzeléseinket, céljainkat, eredményeinket. Célunk, hogy elnyerjük segít támogatásukat. Városi Önkormányzat Az iskola fenntartója 1988-tól 2013-ig Jászárokszállás Város Önkormányzata volt. Ezek az évtizedek meghatározók voltak az iskola fejlesztésében. Törekszünk arra, hogy a fenntartóváltás után is megmaradjon jó kapcsolatunk az önkormányzattal, hiszen ez segítheti az intézményben dolgozó pedagógusok és technikai személyzet munkáját, az ide járó diákok tanulási feltételeinek javítását. Intézményünk jelen van a város életében, tanulóink állandó szerepl i a kulturális fórumoknak, ünnepi megemlékezéseknek. Továbbra is célunk a város önkormányzatával a folyamatos kapcsolattartás, így beszámolunk eredményeinkr l, támogatásukat igyekszünk megnyerni programjainkhoz. Intézményi Tanács Intézményünkben a KLIK az NKT 73.§ (4) bekezdése alapján kezdeményezte Intézményi Tanács létrehozását. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben. Feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a Pedagógiai Program, SZMSZ, házirend, az éves 17
munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerz dés elfogadása el tt. Az Intézményi Tanács tagjai: 1 f az önkormányzat képviseletében, 1 f a nevel testület képviseletben és 1 f a szül i szervezet képviseletében. Szül i munkaközösség A szül k osztályonként szül i munkaközösségi tagokat választanak.
k segítenek az
osztályf nök és a szül k közötti kapcsolattartásban, problémák feltárásában, az osztály és az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában. A szül i munkaközösség egy tagot delegál az Intézményi Tanácsba, aki az iskola és szül k közötti kapcsolattartásért felel s, képviseli a szül k érdekeit és véleményét. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzat működik. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevel testület hagyja jóvá. A Diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segít
pedagógus támogatja és fogja össze. A
diákönkormányzat évente diákközgyűlést hív össze. Deák Ferenc Gimnáziumi Alapítvány 1992-t l működik intézményünkben a Deák Ferenc Gimnáziumi Alapítvány. Az alapítvány célja: Az idegen nyelveket legkiválóbban beszél
és elsajátító tehetséges tanulók ösztöndíjjal
történ támogatása:
külföldi tanulmányutak megszervezése, támogatása,
a tanuló kiutazásához, a tartózkodás költségeihez történ anyagi hozzájárulás, esetleg ezen költségek teljes fedezése,
külföldi tanintézetekkel történ kapcsolatfelvétel a tanulók külföldi elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében,
külföldi tanulmányutak folytatásához történ
anyagi hozzájárulás, esetleg a
tanulmányok költségének teljes fedezése,
sikeres nyelvvizsgák esetén hozzájárulás a nyelvvizsga díjakhoz,
idegen nyelvi középiskolai versenyeken való eredményes szereplés jutalmazása.
Bármely tantárgy és sport területén eredményeket elér tanulók támogatása, így különösen
tanulmányi versenyeken szerepl tanulók jutalmazása,
anyagi hozzájárulás a rászoruló tehetséges tanulók egyetemi felkészít n való részvételéhez, 18
sportversenyeken kiemelked teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása
szociálisan rászoruló, közepesnél jobb tanulmányi eredményt elér
tanulók
támogatása: szociális ösztöndíj odaítélése, étkezési díj fedezése, tanulmányi kirándulás költségeinek fedezése, bejáró tanulók utazási költségeinek támogatása.
szociálisan különösen rászoruló, esetleg (rossz körülményei miatt) - gyengébb teljesítményt elér , de tanulmányi kötelezettségét teljesít
tanulók támogatása:
étkezési díj fedezése, tanulmányi kirándulás költségeinek fedezése, tankönyvek költségeinek fedezése. Az alapítványi ösztöndíjra/támogatásra tanulóinknak pályázni kell. Az ösztöndíjak forrását dönt en támogatóink jövedelemadójának 1%-ai, ill. az Alapítvány számlájára történ egyéni befizetések képezik. A nevel testület Intézményünk nevel -oktató munkáját meghatározó legf bb szakmai fórum a nevel testület. A nevel testület meghatározza működésének és döntéshozásának rendjét. A feladatkörébe tartozó ügyek el készítésére bizottságot hozhat létre. Véleményét a jogszabályban meghatározott ügyekben ki kell kérni. A nevel testületi értekezletet kell összehívni az iskola igazgatója, a nevel testület tagjainak egyharmada, az Intézményi Tanács, a szül i munkaközösség, a diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevel testület tagjai legalább öt f részvételével szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. Munkaközösségek Iskolánkban több szakmai munkaközösség működik. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának tervezésében, szervezésében, irányításában és ellen rzésében. Összegz véleménye figyelembe vehet a pedagógusok min sít eljárásában. Feladatuk az oktató-nevel munka irányítása, összehangolása, az információáramlás biztosítása, a szakmai munka min ségének folyamatos emelése. A szakmai munkaközösség véleményezi szakterületét érint en - az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. Meglév munkaközösségeink:
osztályf nöki munkaközösség
humán (magyar-történelem-filozófia-társadalomismeret-etika) munkaközösség
reál (fizika-kémia-biológia-földrajz-közgazdaságtan) munkaközösség
matematika-informatika munkaközösség
idegen nyelvi munkaközösség.
Szakmai kapcsolatok 19
Emberi Er források Minisztériuma (EMMI)
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központ
Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Nemzeti Szakképzési és Feln ttképzési Intézet
Oktatási Hivatal
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala
Jász-Nagykun-Szolnok Térségi Integrált Szakképz Központ (TISZK)
OTP Fáy András Alapítvány
Egyéb kapcsolataink:
Jászárokszállás Város Önkormányzata
A helyi alapítványok, egyesületek, társadalmi szervezetek
A környez általános és középiskolák
Városi Könyvtár
Pet fi Sándor Művel dési Ház
FÜGE (Független El adók Szervezete)
Jászvidék, regionális folyóiratok
HÍD-MUOSZ
A helyi és környékbeli gazdasági egységek, vállalkozások, kiemelten a helyi Ipari Park üzemei
Egészségügyi intézmények
Szervezetek, intézmények, melyekkel a közösségi szolgálat keretében együttműködési szerz dést kötöttünk
20
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvet kerettantervre épül
feladata az intézménybe járó tanulók nevelése, oktatása, a
helyi tantervben el írt tananyag átadása, elsajátításának ellen rzése.
Feladata, hogy
az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse,
oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva szakszerűen megtervezze, és annak alapján irányítsa a tanulók munkáját,
a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint a követelményekhez igazodva értékelje a tanulók munkáját,
tegyen meg minden t le telhet t a tanuló személyiségének fejl déséért, tehetségének kibontakoztatásáért,
a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását el segítse, szükség esetén működjön együtt a nevelést, oktatást segít szakemberrel,
segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését,
irányítsa tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra való felkészülését,
mozdítsa el a tanuló erkölcsi fejl dését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását és törekedjen azok betartatására,
tegyen meg mindent a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében,
nevelje a tanulókat az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok szellemében,
rendszeresen tájékoztassa a szül t (törvényes képvisel t) a tanuló iskolai teljesítményér l, magatartásáról,
teljesítse a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben el írt pedagógiai és adminisztratív feladatait,
a tanulók érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel,
a tanulók, a szül k és a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,
pontosan és aktívan részt vegyen a nevel testület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, 21
hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
tegyen meg mindent az iskola jó hírnevének megtartásáért, er sítéséért.
6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Iskolánk oktató-nevel munkájában kiemelt szerepe van az osztályf nökök munkájának. Az osztályf nök feladata különösen:
a tanulmányi munka figyelemmel kísérése,
a hiányzások kezelése, havi összesítése, intézkedések megtétele,
az osztály magatartásának és szorgalmának, közösségi életének figyelemmel kísérése,
az év végi és félévi értekezletekre beszámoló készítése az osztály tanulmányi eredményér l, hiányzásairól, a magatartás és szorgalom helyzetér l,
hogy éljen az osztályf nöki dicséretek és elmarasztalások lehet ségével,
az osztály DÖK - képvisel i munkájának segítése,
az osztályszintű felmérések lebonyolítása,
a házirend el írásainak betartatása,
az osztálynapló vezetése, az érdemjegyek beírásának ellen rzése,
a félévi értesít és az év végi bizonyítvány kitöltése,
az osztályozó- és a pótvizsgákkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése,
a törzslapok kitöltése és vezetése,
a közösségi szolgálattal, az összefügg küls szakmai gyakorlattal, az érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése,
az közösségi szolgálati napló figyelemmel kísérése,
az of. órák tervezett tematikájának elkészítése,
a hagyományos rendezvényeken saját osztályának felügyelete,
az osztálykirándulások megszervezése,
szül i értekezletek összehívása, megtartása,
szükség esetén családlátogatások egyeztetése,
a tanulók tájékoztatása az ket érint iskolai ügyekr l.
22
7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók oktatása, nevelése A köznevelési törvény kiemelt célja, hogy a nevelés-oktatás eszközeivel támogassa a tehetséggondozást és megakadályozza a társadalmi leszakadást. Kiemelt figyelmet igényl tanulók a különleges bánásmódot igényl tanulók: - a kiemelten tehetséges tanulók, akik a tanulás iránt elkötelezettek, munkájukra kreativitás és a feladat iránti motiváció jellemz , - a sajátos nevelési igényű tanulók, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd tanulók. Emellett kiemelt figyelmet kell kapniuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak.
7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Egyik kiemelt feladatunknak tartjuk a jó képességű gyerekek képességeinek kibontakoztatását,
a
tehetséggondozást.
Ezen
célunk
megvalósítására
a
következ
tevékenységformákat és szervezeti kereteket használjuk:
a tanórákon mennyiségi és min ségi differenciálás,
a 11/12. évfolyamtól az érdekl désnek, valamint az emelt szintű érettségire való felkészülésnek megfelel en emelt szintű foglalkozások,
szaktanári segítség a különböz versenyekre való felkészülésben,
szaktanári ösztönzés és támogatás a pályázatok megírásában,
az egyetemekkel, f iskolákkal történ kapcsolattartás,
részvétel szaktárgyi versenyeken,
anyagi támogatás (Deák Ferenc Alapítvány, Útravaló Ösztöndíjprogram, a tehetség kibontakoztatását segít alapítványok ösztöndíjai). A versenyeken a tanulók részvétele önkéntes. A diákok számára a szaktanár javaslata
útmutató lehet. A versenyek típusai:
iskolai versenyek, a tantárgyi tanulmányi versenyek iskolai fordulói,
a megyei versenyek,
országos tanulmányi versenyek,
OKTV,
OSZTV,
23
küls intézmények által szervezett versenyek, (Károly Róbert F iskola, Magyar Nemzeti Bank, OTP Bank NYRT),
sportversenyek,
művészeti jellegű versenyek.
egyéb pályázatok.
7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók tanulását segítő programok Az iskolába felvételt nyert tanulók általában rendelkeznek azokkal a képességekkel, birtokolják azokat az ismereteket, amelyek tanulmányaik sikeres folytatásához szükségesek. Amennyiben ez hiányosságot mutat, felzárkóztató, segít foglalkozásokat szervezünk számukra osztály- vagy évfolyami szinten. Képesség-kibontakoztató felkészítést szervezünk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak évfolyamonként (HH, HHH). A többi tanulóval együtt oktatott tanulók pedagógiai rehabilitációjához igénybe vesszük gyógypedagógus ill. fejleszt
pedagógus munkáját, a tanulók egyéni fejlesztését egyéni fejl dési lapon
dokumentáljuk (SNI, BTMN). Az érettségi vizsga sikere érdekében a 11-12-(13. kifutó rendszerben) évfolyamon el készít foglalkozásokat tartunk.
7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, sajátos nevelési igénnyel összefüggő pedagógiai tevékenységek, és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Iskolánkban is emelked tendenciát mutat a csonka családban nevelked tanulók számának alakulása. Növekszik a rokkantsági nyugdíj, ill. munkanélküliség miatt teljes értékű munkát nem végz k aránya a tanulók szülei körében. Egyes esetekben érzékelhet az alkoholizálás romboló hatása és a családok egyre nehezebb anyagi helyzete is. F ként ezek azok a kedvez tlen családi és szociális körülmények, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák diákjainkat. Ezek a hátrányok jelentkeznek neveltségi, de igen gyakran felkészültségbeli hiányosságokban is. Az utóbbiak f ként abból erednek, hogy a szül saját problémái miatt nem tud vagy nem is akar foglalkozni azzal, hogy gyermeke hogyan tanul, viselkedik az iskolában. A szül kkel való rendszeres kapcsolattartás a problémák közös megoldását segítheti. Emellett szükséges még:
a Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, véd n , iskolaorvos, körzeti orvos, rend rség, gyermekfelügyel segítségének igénybevétele,
a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység,
az osztályf nöki munkában az osztályf nöki órákon, egyéb osztályprogramokon 24
segít tevékenységet folytatni,
az iskola közösségi életével kapcsolatos tevékenységek során, ünnepségeken, kirándulásokon a nevelési helyzetek kihasználása,
szül i értekezleteken, fogadóórákon, szükség esetén rendkívüli szül i értekezlet összehívásával segítséget nyújtani a nevelési problémák megoldásához,
szükség esetén pszichológus és a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó segítségének igénybevétele.
Célunk, hogy segítsük a szociális hátránnyal küzd
tanulók beilleszkedését az
iskolai környezetbe, segítsük egyéni fejl désüket. Ezt a következ tevékenységi formák szolgálják:
felvilágosító munka a szociális juttatásokról (fogadóóra, családlátogatás),
alapítványi támogatások,
együttműködés a segít szervezetekkel,
felzárkózást segít alapítványok ösztöndíjai (Útravaló Ösztöndíjprogram),
drog-és bűnmegel zési programok.
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Az Irányelvekben foglaltak alapján kiemelt cél, hogy:
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelel
tartalmak
közvetítése által valósuljon meg, segítse a sérült tanulók önállóságának fejlesztését, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedését.
A sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalma ne terhelje túl, az alkalmazott módszerek egyéni lehet ségeikkel összhangban legyenek. E cél eléréséhez a tanmenetben a szaktanár a gyógypedagógus segítségével tervezi az SNI-s tanuló fejlesztését, foglalkoztatásához, fejlesztéséhez szükséges, képességeihez igazodó feladatokat.
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejleszt
foglalkozásokon vesznek részt. Nevelésükhöz-oktatásukhoz igénybe
vesszük az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez a következ feltételeket biztosítjuk:
gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
a tanulók képességének megfelel differenciált foglalkoztatás, 25
képességfejleszt játékok, eszközök,
Kiemelten fontos a pedagógusok, gyógypedagógusok munkájának összehangolása az optimális fejlesztés megvalósítása érdekében. A gyógypedagógus segíti a pedagógiai diagnózis, a szakért i vélemény értelmezését, figyelemmel kíséri a sajátos nevelési igényű tanulók haladását, javaslatot tesz a fejlesztésirányára. Egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejleszt
tevékenységeket végez. Együttműködik a pedagógusokkal, a tantestülettel.
Kapcsolatot tart a szül kkel. A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) küzd tanulók fejlesztésének elvei:
A tanulók fejlesztése gyógypedagógus, fejleszt pedagógus közreműködését igényli.
A tanulók fejlesztése differenciáltan, egyéni haladási ütemben, egyéni fejlesztési elv alapján történik.
Diszlexia, diszgráfia esetén szükséges a lassított tempójú, egyéni sajátosságokhoz igazított olvasás, írás tanítás lehet ségének biztosítása, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése.
Kompenzáló technikák kialakítása és alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.
Szükség esetén speciális eszközök (auditív eszközök, gépi írás, szövegszerkeszt ,
Diszkalkulia esetén kiemelten szükséges az észlelés, érzékelés, emlékezet, gondolkodás összehangolt fejlesztése, a téri relációk fejlesztése, a szerialitás er sítése.
A tanulási helyzetek során a tapasztalás, a manipuláció, a matematikai eszközök használatának el térbe helyezése szükséges.
Egyéni szükségletekhez igazított gyakorlási lehet ség biztosítása.
Szakért i vélemény alapján az értékelés alóli felmentés alkalmazása lehetséges.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: – szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; – felzárkóztató órák, fejleszt foglalkozások; – egyéni foglalkozások; – képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; – nevel k és a tanulók személyes kapcsolatai; – az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; – iskolai sportkör, szakkörök;
26
– a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok); – szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); – a szül kkel való együttműködés; – családlátogatások; – szül k és a családok nevelési gondjainak segítése; – szül k tájékoztatása a családsegít és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról
7.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus az osztályf nökök segítségével feltárja és nyilvántartásba veszi a hátrányos helyzetben lév
és a
veszélyeztetett tanulókat. A tanulók veszélyeztetettségének megel zése és megszüntetése érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képvisel vel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Együttműködve a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálattal igyekszünk anyagilag is segítséget nyújtani az arra rászorulóknak. A pszichés károsodások, a szenvedélybetegségek kialakulásának megel zésére, a mentális egészség érdekében a tantárgyak adta lehet ségeket is felhasználva fontosnak tartjuk a felvilágosítást a tanulók számára (közvetlenül, osztályf nökön keresztül, meghívott el adókkal, országos programokba bekapcsolódva). A problémák
kiküszöbölésére
tett
er feszítéseink
programunkban is.
27
megjelennek
az
egészségnevelési
8. Tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban Az iskolánkban a tanulók érdekeiknek képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hoztak létre. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK munkáját szaktanár segíti. A DÖK a nevel testület véleményének kikérésével dönt
saját működésér l,
a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
hatáskörei gyakorlásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetésér l,
az iskolában működ tájékoztatási rendszer szerkeszt sége tanulói vezet jének, felel s szerkeszt jének, munkatársainak megbízásáról.
A DÖK véleményét ki kell kérni:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása el tt,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása el tt
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a házirend elfogadása el tt,
a tanulók közösségét érint kérdések meghozatalánál,
a tanulók helyzetét elemz , értékel beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
28
9. Partneri kapcsolattartási formák A szül k, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái Az iskola, mint oktató-nevel intézmény, csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdekl désre épít, és figyelembe veszi a szül i érdekeket, igényeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szül i ház és a pedagógus-közösség aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös felel sség. A megvalósulási formái a kölcsönös támogatás, a koordinált pedagógiai tevékenység. A sikeres együttműködés alapvet feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az szinteség. Az együttműködés formái a szül k részér l:
aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, szinte véleménynyilvánítás,
együttműköd magatartás,
érdekl d , segít hozzáállás,
az iskolai alapítvány munkájának segítése.
Az iskola által felajánlott együttműködési formák:
nyílt napok, nyílt órák szervezése,
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló el menetelér l, magatartásáról,
szül i értekezletek,
pályaválasztási tanácsadás,
szül i kezdeményezésre nevel testületi értekezlet összehívása,
iskolai vagy szül i kezdeményezésre az osztályban tanító tanárok értekezletének összehívása.
29
10. Vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák rendszerét és szabályait iskolánk Házirendje szabályozza.
30
11. A tanulók felvétele, átvétele Tanulói jogviszony, átjárhatóság a) Az induló évfolyamra való belépés elemei A 9. évfolyam gimnáziumi általános gimnáziumi szakirányára jelentkez tanulók számára központi írásbeli felvételi vizsgát tartunk. A gimnáziumi osztályba jelentkez tanulókat a
magyar nyelv és irodalom
történelem
matematika
idegen nyelv
földrajz
informatika
tantárgyakból 7. osztályban év végén és 8. osztályban félévkor elért eredményük és írásbeli felvételijük alapján rangsoroljuk. A hozott pontok másfélszerese és a központi írásbelin elért pontszám összege adja a felvételi összpontszámát. Azonos pontszám esetén el nyben részesülnek a hátrányos helyzetű, a helyi tanulók, ill. azok, akiknek testvére már az iskolánkba járt vagy jár. A 9. évfolyam szakközépiskolai szakirányokra jelentkez tanulók számára nem tartunk központi írásbeli felvételi vizsgát. A szakközépiskolai osztályba jelentkez tanulókat a
magyar nyelv és irodalom
történelem
matematika
idegen nyelv
földrajz
informatika
tantárgyakból 7. osztályban év végén és 8. osztályban félévkor elért eredményük alapján rangsoroljuk. Azonos pontszám esetén el nyben részesülnek a hátrányos helyzetű tanulók és a helyi tanulók, ill. azok, akiknek testvére már az iskolánkba járt vagy jár. b) A magasabb évfolyamba lépés feltételei A helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése esetén a tanuló következ
31
évfolyamba léphet. Hiányzások esetén a 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésr l és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §-a alapján házirendünk szabályozza a továbbhaladást. Eszerint ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kett százötven tanítási órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhet , csak akkor osztályozható, ha a nevel testület engedélyezi, hogy az elméleti tárgyakból osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhet , a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevel testület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevel testület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az els
félév végére
meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhet , félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozóvizsgák bizottság el tt folynak. A vizsgabizottságot az igazgató bízza meg. A tanulót és szüleit az osztályozóvizsgáról 15 nappal el bb tájékoztatni kell. Amennyiben a tantárgyi minimumot nem teljesíti a tanuló, javítóvizsgát tehet. Ennek id pontja az augusztus 21. és augusztus 30. közötti id szak. d) Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés feltételei A képzési típus váltása (gimnázium – szakközépiskola) egyéni kérvény alapján a képzési különbségek áthidalásának vállalásával történik. e) Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése A szül (gondvisel ) kérésére tanév közben is távozhat az iskolából a tanköteles tanuló. A kérelemnek tartalmaznia kell azt az iskolát, ahol a gyermek tanulmányait folytatja. Az igazgató - értesítés iskolaváltoztatásról - nyomtatványt állít ki. A fogadó iskola 15 napon belül köteles a távozást visszaigazolni. Amennyiben ez nem történik meg, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhely szerinti illetékes jegyz t. Az a nem tanköteles tanuló, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulasztott, nem osztályozható, a tanulói jogviszonya megszűnt. A gimnáziumi tanulók a 12. évfolyamon, a szakközépiskolai tanulók a 12. (kifutó rendszerben 32
a 13. évfolyamon) érettségi vizsgára jelentkezhetnek. Az alsóbb évfolyamos tanulók el rehozott érettségi vizsgára jelentkezhetnek az érettségi vizsga szabályzata szerint megjelölt tárgyakból, ha teljesítették az érettségire bocsátás feltételeit. Az érettségi vizsgán a tanuló a következ vizsgatárgyakból ad számot tudásáról:
magyar nyelv és irodalom
történelem
matematika
idegen nyelv
kötelez en választandó vizsgatárgy.
Szakközépiskolai szakirányon kötelez en választandó vizsgatárgy a szakmai vizsgatárgy. A kötelez és a kötelez en választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehet érettségi vizsga. Ha a tanuló középiskolai tanulmányai végén nem tesz érettségi vizsgát, akkor a tanév végén középiskolai bizonyítványt kap. Ha eredményes érettségi vizsgát tesz, akkor középiskolai bizonyítványa mellé érettségi bizonyítványt is kap.
33
12. Az iskola egészségnevelési programja 12.1. Bevezetés Társadalmunknak egészséges, művelt, sokoldalú, együttműködni tudó, tenni akaró emberekre van szüksége. Egészségi állapotunkat els dlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg. Egyre nagyobb felel sség hárul ránk, pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagyobb mértékű irányítására és javítására. A program a következ értékek kidolgozására helyez hangsúlyt:
az egészség, mint alapvet emberi jog
az egyenl tlenségek csökkentése.
Kiemelt figyelmet kapnak az alábbi területek:
a dohányzás visszaszorítása,
alkohol- és drog prevenció,
az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, élelmiszerbiztonsági kérdések,
az aktív testmozgás népszerűsítése,
a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása,
az egészséges fizikai környezet,
els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítása.
12.2. A testi és lelki egészségnevelés általános céljai Az
iskolai
egészségfejleszt
programok
célja
az
ismeretek
átadása,
a
készségfejlesztés és a pozitív egészségmagatartás támogatása. Az iskolai egészségnevelés általános céljai lehetnek a következ k:
Testi,
pszichikai,
szellemi
szempontból
egészséges
fiatalok
nevelése,
személyiségfejl désük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése.
Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel kiépítése úgy, hogy ezek a fiatalok számára értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása.
Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása.
A tanórákon szerzett ismeretekre támaszkodva az ember és környezet közötti kapcsolat, kölcsönhatás tudatosítása.
34
Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvez
és káros tényez ket, a
betegség-megel zési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat.
Élethelyzetek,
szituációk
bemutatásával
és
elemzésével
fejleszteni
szemléletüket, viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felel sségüket.
Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét, jelent ségét.
A családi élet, felel s szexuális kultúra kialakításának el segítése.
Játékos, egészségfejleszt testmozgás igényének kialakítása, segítése.
Els segély-nyújtási alapismeretek megismertetése.
A pedagógusok kompetenciájának er sítése az egészségnevelés területén.
12.3. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai
A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése.
Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, el készítése.
A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés el segítése.
Az egészséget meg rzend értékként felfogó szemlélet kialakítása a diákokban.
Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemz inek megismertetése.
A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak.
Mentálhigiéné, krízisprevenció, önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítatása, stresszoldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása.
Konfliktus
és
válságkezelés
lehetséges
megoldásainak
megismertetése,
elsajátítatása.
A szabadid egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása.
Ösztönzés környezetkímél
magatartás és életmód kialakítására, a környezeti
higiéné fenntartására.
12.4. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei
Diákjaink
rendelkezzenek
alapvet
ismeretekkel
az
emberi
működésér l, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseir l. 35
szervezet
Alakuljon ki és fejl djön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadid -kultúrájuk.
Rendelkezzenek megfelel
önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális
különbségeket.
Fejl djön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítél képességük.
Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megel zését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége.
A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket.
Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvet els segély-nyújtási módszereket.
Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényez ket, a devianciát.
Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.
12.5. Az egészségnevelés tartalma
Higiénikus, egészséges életvitel
Betegségek elkerülése, az egészség megóvása
Tárgyi környezettel való együttélés (munkahelyi ergonómia)
Lelki egészség megóvása, krízis-prevenció
Függ séghez vezet motívumok feltárása, egészség-károsító szokások megel zése
Az egészséges táplálkozás
Családi életre nevelés
Szabadid -kultúra
A tartalmi elemeket a tantárgyi programokba beépítve a tantestület közösen tudja megvalósítani.
12.6. Egészségnevelésünk módszerei, eszközei 12.6.1. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése Iskolánk a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 81. §-a szerint végzi a tanulók fizikai fittségének mérését. A mérés célja a tanulók egészsége meg rzésének, javításának és fenntartásának el mozdítása és egészségi állapotuk nyomonkövetése. Az iskola testnevel i látják el a méréssel kapcsolatos feladatokat. 36
A mérésen kapott adatokat rögzítik a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) diagnosztikus értékel rendszerbe. A fizikai fittségi mérések tanulót érint eredményeir l a tanuló és a szül a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.
12.6.2. Egyéb módszerek Lehet ség szerint kortárs el adások
alkohol
dohányzás
AIDS
drog témakörben.
véd n i bemutató,
küls s el adók meghívása,
tanári el adás, beszélgetés biológia- és osztályf nöki órákon,
filmvetítések,
grafikai pályázatok,
kiállítások,
sportrendezvények,
kirándulások,
túrák,
egészségnap,
részvétel
az
Országos
Patika
Nap
helyi
rendezvényein,
évenkénti kérd íves felmérés adatainak elemzése, megismertetése,
12.7. Kapcsolatok Az iskolaorvos Iskolaorvosunk, Dr. Edelényi Béla éves terv szerint végzi a diákok szűrését. Felkérésre segít az osztályf nököknek az egészségre nevelés feladatainak megoldásában. Tanulói rosszullét, baleset esetén, telefonon elérhet , és haladéktalanul rendelkezésünkre áll. Az iskolai védőnő Az iskola véd n je felel s az iskola-egészségügyi feladatok koordinálásáért, a szakmai 37
rendeletben meghatározott szűr vizsgálatok elvégzéséért, adminisztrációjáért. Iskolai véd n nk Horváth Józsefné. Feladata a szűr vizsgálatok el készítése és az alábbi vizsgálatok önálló végzése:
az érzékszervek vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás)
a szív-, a keringési állapot megítélése a légzés, a pulzusszám és a vérnyomás mérésével
a mozgásszervek alapvizsgálata (statikai elváltozások, tartási rendellenességek)
a kültakaró (b r, fejb r) látható elváltozásainak vizsgálata, tisztasági vizsgálatok
a súly, magasság és mell-körfogat mérése
golyva szűrése tapintással
a mentális zavarok felismerése gondos anamnézis-felvétellel és a pedagógusokkal való kapcsolattartás segítségével
az oltások el készítése és megszervezése
az iskola-egészségügyi dokumentáció és nyilvántartás vezetése
els segélynyújtás, az els segélynyújtásra való felkészítés
tanácsadás (egyéni, csoportos)
fogadóóra hetente egy alkalommal az éves munkaterv szerint
kapcsolattartás pedagógusokkal, szül kkel
szükség esetén családlátogatás
Egészségnevelési programunk végrehajtását éves munkatervben határozzuk meg. Ennek összeállítása és elkészítése az iskolai véd n és az osztályf nöki munkaközösség vezet jének feladata. A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek az iskolai egészségfejlesztési program módosítására.
12.8. Környezeti nevelés A
környezeti
nevelés
olyan
értékek
felismerésének
és
olyan
fogalmak
meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az körülvev
t
biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez
szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet min ségét érint döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait meg kell világítanunk: 38
a fenntartható fej dés,
a kölcsönös függ ség,
ok-okozati összefüggések;
a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;
alapvet emberi szükségletek,
el vigyázatosság,
biológiai és társadalmi sokféleség,
az ökológiai lábnyom,
szubszidiaritás (döntés és végrehajtás mindig a legalacsonyabb szinten).
Hosszú távú célunk, jöv képünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt,
a személyes felel sségen alapuló környezetkímél , takarékos magatartást és életvitelt,
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felel s magatartást, meg rzésüknek igényét és akaratát,
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség meg rzését;
a rendszerszemléletet,
a globális összefüggések megértését,
az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezet technikákat, módszereket.
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejl dés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.
39
13. Fogyasztóvédelem A gazdasági és pénzügyi neveléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat iskolánk nevelési programjának II.2. pontja tartalmazza.
40
14. Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, a nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök jegyzékét a 20/2012. EMMI rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az el z
években kiemelt feladatként kezeltük az ebben szerepl , de
rendelkezésünkre nem álló eszközök beszerzését. Így elmondható, hogy a kötelez taneszköz-jegyzékben leírt eszközökkel rendelkezünk. Ezen túlmen en az iskola átlagosnál gazdagabb tárgyi feltételei (IKT-eszközök) lehet vé teszik a korszerű oktatást.
41
AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A választott kerettanterv Helyi tantervünket a következ kerettantervi ajánlások alapján alakítottuk ki:
9-12. gimnáziumi évfolyamok általános kerettanterv
9-12. szakközépiskolai évfolyamok általános és szakmai kerettanterv
kifutó rendszerben a régi helyi tanterv
A helyi tanterveket és a szakmai kerettantervhez kapcsolódó szakmai programot a pedagógiai program melléklete tartalmazza. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:
Az alkalmazandó tankönyvek anyaga legyen összhangban a helyi tantervvel.
Minél jobban feleljen meg a tanulhatóság követelményeinek
Terjedelme ne terhelje túl a tanulókat.
A tankönyvek ára legyen elfogadható a szül k számára.
Alapuljon a munkaközösség egyetértésén.
Az eszközfejlesztés legyen összhangban az iskola meglév készleteivel, b vítésében a korszerűség domináljon.
42
1.1. A választott kerettanterv helyi kiegészítése Tantárgyi struktúrák és óraszámok a gimnáziumi osztályokban Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Latin örökségünk* Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhet órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4
4+1
3+1 3+1 3+1
3+1 3+1 3+1
3+1 3+1 3
3+1 3+1 3+1
2
2+1
3
3
1
2 2 2 2 1 1
2 2 2 1 1
2 2
2
1 1
1 1
Ének-zene és Vizuális kultúra
Ének-zene és Vizuális kultúra
1
1+1
1 1
5 1
5 1
5 1
5 1
4
4
6
8
35
36
35
35
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. ** 11–12 évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
43
A kerettantervek által el írt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló id keret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás id kerettel rendelkez tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad id keretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelel en a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Intézményünk a kötelez tanórákon túli meglév óraszámot az egyes tantárgyak tartalmainak nagyobb mélységű elsajátítására, ill. begyakoroltatására fordítja, figyelembe veszi a differenciálás iránti igényt. A 11-12. évfolyamon a művészeti tárgyakból a következ ket tanítjuk: Ének-zenét heti 1 órában és Vizuális kultúrát heti 1 órában (lásd. táblázat). A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhet
órakeretb l 4 órát az érettségire el készít
foglalkozásra fordítunk. Ez lehet vé teszi, hogy tanulóink két tantárgyból heti két órát érettségi felkészülésre fordítsanak. A tanulók egyéni választás alapján döntik el, hogy a felajánlott tantárgyakból emelt vagy középszintű felkészítésen vesznek részt. A felajánlott tárgyak listáját a helyi tanterv I.5.1. pontja tartalmazza. Az órarend tervezésénél érvényesülnek a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó törvényszabta kereteket. Ennek alapján egy tanulónak a 9-12. évfolyamon 8 óránál több órája nem lehet. Az alábbi táblázat a gimn. osztályokban szabadon felhasznált órák elosztását foglalja össze. Szabadon felhasznált órák a gimnázium 9-12. évfolyamán Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
Magyar nyelv és irodalom
12. évf. 1
I. Idegen nyelv
1
1
1
1
II. Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
1
1
Történelem
1
Informatika El készít
1
1 foglalkozás a középszintű/emelt
szintű érettségire Összesen szabadon felhasználható óra
4
44
4
2+2
2+2
6
8
Tantárgyi struktúrák és óraszámok a szakközépiskolai osztályokban Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9–12. évfolyamon Szakközépiskola Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom
10. évf. 11. évf. 12. évf.
4
4
4
4
Idegen nyelvek
3+2
3+2
3
3
Matematika
3+1
3+1
3
3
2
2+1
3
3
Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Etika
1
Biológia – egészségtan
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek*: Vizuális kultúra Informatika
1
1 1+1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
6
7
8
11
Szabadon tervezhet órakeret
4
4
4
4
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Szakmai
tárgyak
órakerete,
amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**
*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.
Intézményünk a kötelez tanórákon túli meglév óraszámot az egyes tantárgyak tartalmainak nagyobb mélységű elsajátítására, ill. begyakoroltatására fordítja, figyelembe veszi a differenciálás iránti igényt. A 11-12. évfolyamon a szabadon tervezhet
órakeret 4 óráját
érettségire el készít foglalkozásokra fordítjuk. Ez lehet vé teszi, hogy tanulóink két tantárgyból heti két órát érettségi felkészülésre fordítsanak. A tanulók egyéni választás alapján döntik el, hogy a felajánlott tantárgyakból emelt vagy középszintű felkészítésen vesznek részt. A 45
felajánlott tárgyak listáját a helyi tanterv I.5.1. pontja tartalmazza. Az órarend tervezésénél érvényesülnek a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó törvényszabta kereteket. Ennek alapján egy tanulónak a 9-12. évfolyamon naponta 8 óránál több órája nem lehet. Az alábbi táblázat a szakközépiskolai osztályokban szabadon felhasznált órák elosztását foglalja össze. Szabadon felhasznált órák a szakközépiskola 9-12. évfolyamán Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
I. Idegen nyelv
2
2
Matematika
1
1
Történelem
1
Informatika El készít
1 foglalkozás a középszintű/emelt szintű
2+2
2+2
4
4
érettségire Összesen szabadon felhasználható óra
4
A választott kerettanterv a 2013/14. tanévt l felmen
4
rendszerben érvényesül. Kifutó
rendszerben az iskolánk 11-13. évfolyamán tanulók a régi helyi tanterv alapján folytatják tanulmányaikat. A régi, kifutó (12. és 13. évfolyamokra vonatkozó) helyi tantervünket pedagógiai programunk melléklete tartalmazza.
46
A régi, kifutó rendszerű helyi tanterv A kerettanterveken alapuló helyi tantervek óratervei GIMNÁZIUM 12. Magyar nyelv és irodalom
5
Történelem
3
Angol nyelv
4
Német nyelv
4
Matematika
4
Informatika
-
Filozófia
1
Fizika
-
Biológia
2
Kémia
-
Földrajz
-
Ének-zene
-
Tanulásmódszertan Rajz
1
Testnevelés
5
Osztályf nöki
1
Társadalomismeret
1
Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek
Beépítve a magyarba. L. rajz.
Emberismeret és etika Összesen
31
Emelt szintű érettségire felkészít (évfolyami szinten)
47
4
SZAKKÖZÉPISKOLA (Nyelvi el készít évfolyammal indult képzés kifutó rendszerben) 13. Magyar nyelv és irodalom
4
Történelem
3
Idegen nyelv
4
Matematika
4
Ének Rajz
1
Ember- és társadalomismeret és etika Fizika
-
Biológia
-
Kémia
-
Informatika Földrajz
2
Tanulásmódszertan Testnevelés
2
Osztályf nöki
1
Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó
8*
okt. Összesen
32
Emelt szintű érettségire felk.
4
(évfolyami szinten) *A szakmai el készít tárgyak pontos megnevezését, óraszámát, megoszlását (elméletgyakorlat) a helyi tanterv tartalmazza.
48
1.2. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának rendjét az iskola az éves munkatervében rögzíti, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanulás nélküli munkanapokat. Az iskola
megszervezi
a
tehetség
kibontakoztatására
a
hátrányos
helyzetű
tanulók
felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességekkel küzd tanulók számára a differenciált fejlesztést biztosító foglalkozásokat. Ehhez az Nkt. 6. mellékletében meghatározott id keret az irányadó. Az iskola a kötelez tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezésér l, és az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez legalább kétszer negyvenöt percet biztosít. Az iskolában a helyi tanterv alapján szervezzük meg a tanulók az egyes évfolyamok, az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhet k különböz
évfolyamok, különböz
osztályok tanulóiból álló csoportok
részére is. (Például emelt szintű érettségire felkészít csoport gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók közül, illetve 11-12. évfolyam tanulóiból.) Ha tanulót felvették szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig vagy az utolsó tanítási óra befejezéséig kötelez azon részt venni. Err l a szabadon választott tanítási órára való jelentkezés el tt a tanulót és a szül t írásban tájékoztatjuk. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig közzé teszi a tájékoztatót azokról a tárgyakról, amelyekb l a tanulók választhatnak, és tájékoztatást ad az érettségi vizsga szintjér l is, valamint arról, hogy a tárgyat el re láthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak írásban be kell jelentenie, ha következ tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, vagy ha jelentkezni kíván szabadon választott tanítási órára. A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló a tanév során egy alkalommal igazgatói engedéllyel módosíthatja választását.
1.3. A mindennapos testnevelés 2012. szeptember elsejét l felmen rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést. Ez heti 5x1 testnevelésórát jelent. A heti öt tanórából legfeljebb heti két óra kiváltható szervezett edzéssel. Erre vonatkozó kérelmet az igazolt egyesületi tagsággal rendelkez vagy amat r sportolói sportszerz déssel rendelkez
tanulók nyújthatnak be a tanévre érvényes
versenyengedély és a sportszervezet által kiállított igazolás birtokában.
49
Azoknak a tanulóknak, akiknek heti kett
órában van testnevelés órájuk (a kifutó 13.
évfolyam) a délutáni tömegsport keretében biztosítunk további sportolási lehet séget.
1.4. A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá a pedagógusok közül történ
választás
szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 14-15 § alapján a helyi tanterv I. 2. pontja tartalmazza.
1.5. Az érettségi 1.5.1. Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok Az érettségivel kapcsolatos feladatokat a 100/1997. (VI/13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról jelöli ki. A kötelez érettségi tárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakközépiskolában szakmai tárgy) a középszintű érettségire történ
felkészítés a
tanítási órák keretében történik. A kötelez közismereti érettségi tárgyakból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) szabadon választható középszintű érettségire felkészít
órákat is szervezünk. Ezek a
foglalkozások a tanórák mellett az érettségi típusú feladatok gyakorlását, elmélyítését célozzák, annak érdekében, hogy a középszintű érettségi vizsgán minél jobb eredményt érjenek el tanulóink. Emelt szintű érettségire emelt szintű képzés keretében történik a vizsgára készülés. Kötelez érettségi tárgyakból a jelentkez k számától függetlenül a 100/1997. számú kormányrendelet 4.§-a értelmében emelt szintű foglalkozást szervezünk. A választható tárgyakból (biológia, kémia, fizika, földrajz, informatika, rajz, közgazdaságtan, szakmai informatika, testnevelés, ének) a középszintű érettségire készülés a tanórákon és érettségire el készít foglalkozáson történik. Az elmúlt évek jelentkezéseit figyelembe véve a választható érettségi tárgyak közül informatikából és biológiából indítunk évfolyami szinten emelt szintű érettségire való felkészítést. Ezen túl fizika, földrajz, kémia és közgazdaságtan, szakmai informatika közül abból a kett b l, amelyekre legalább öt f jelentkezett. Az emelt szintű érettségire felkészít foglalkozásokra azoknak a tanulóknak javasoljuk a jelentkezést, akik az adott tárgyból legalább jó (4) érdemjeggyel rendelkeznek.
1.5.2. A középszintű érettségi témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai Program melléklete tartalmazza.
50
1.6. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 1.6.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének általános követelményei és formái Az ellen rzés és az értékelés során törekszünk az objektivitásra, rendszerességre, kiszámíthatóságra, az írásbeli és a szóbeli értékelés helyes arányára.
Az értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere.
A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti egy vagy két órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti három vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy.
Törekszünk arra, hogy a tanulók értékelhet
teljesítményére érdemjegyet adjunk. Ez
vonatkozik a tanórán kívüli tevékenységekre is, pl. a versenyeken, vetélked kön elért eredményekre.
Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, min sítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következ k: a) A tanuló tudásának értékelésénél és min sítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) A tanuló magatartásának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), Az osztályzatok kialakítása A félévi, év végi érdemjegy megállapításánál nem matematikai átlagot számolunk. Meghatározó a szerzett érdemjegyek értéke, sorrendisége, romló vagy javuló tendenciája. Az osztályzatok tükrözzék a tanuló teljesítményét. Tanév végén a teljes szorgalmi id szakban szerzett érdemjegyek alapján kerül sor az év végi osztályzat kialakítására. Az éves tanulói teljesítményt értékeljük! A kiemelkedő tanulmányi munka értékelése: A kimagasló teljesítményt nyújtó tanulókat a félévi, ill. év végi osztályozó értekezleten az t tanító szaktanárok tantárgyi dicséretben részesíthetik. Azt a tanulót, akinek minden osztályzata jeles, s legalább négy szaktárgyi dicsérettel rendelkezik, a félévi, ill. év végi 51
osztályozó értekezleten a nevel testület általános dicséretben részesíti. Kiemelked tanulmányi munkájáért, versenyen elért eredményéért a tanulót a tantestület dicséretben, jutalomban részesíti. Ennek formái:
szaktanári, igazgatói dicséret
könyvjutalom
A tanuló magatartás- és szorgalom-értékelésének és minősítésének elvei, formái A magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának el készítése az osztályf nök feladata, aki a tantárgyi eredményességet, évközi dicséreteket, büntetéseket, mulasztásokat, az osztály véleményének meghallgatásával veszi figyelembe az érdemjegy kialakításánál. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító nevel k értékelik a tanuló magatartását és szorgalmát, majd jóváhagyják vagy módosítják a jegyet. A magatartás és szorgalom jegyek értékelésének szabályzata Magatartás Példás: Tanulmányi és közösségi munkáját mindig felel sséggel végzi. Az osztály, az iskola közössége érdekében önként vállal munkát. Az iskolai házirendet betartja. Legfeljebb egy igazolatlan órája van. Középiskolás tanulóhoz méltóan viselkedik. Tanáraival, társaival udvarias, segít kész. Magatartása példaként állítható társai elé. Jó: Tanulmányi és közösségi munkáját felel sséggel végzi. Az osztály és az iskola közössége érdekében a rábízott munkát lelkiismeretesen elvégzi. Az iskolai házirendet betartja. Középiskolás tanulóhoz méltóan viselkedik. Viselkedése tanáraival és társaival szemben udvarias. Legfeljebb 3 igazolatlan órája vagy egy osztályf nöki figyelmeztetése van. Változó: Tanulmányi és közösségi munkájában esetenként felel tlenség tapasztalható. Tanítási órákon sokszor figyelmetlen. Többször kivonja magát a közös munkából. Többször megsérti az iskolai házirendet. Legfeljebb 6 igazolatlan órája van vagy osztályf nöki megrovást kapott. Viselkedése sokszor fegyelmezetlen, arrogáns hangnemet, durva kifejezéseket használ. Rossz: Tanulmányi munkáját elhanyagolja, ezért egy- vagy több tárgyból is elégtelen min sítést kap. Munkaerkölcse fejletlen, munkát nem szívesen végez. A házirendet nem tartja be. 6-nál több igazolatlan órája van. Igazgatói intése van. Magaviselete fegyelmezetlen, tiszteletlen társaival és a feln ttekkel. Szorgalom 52
Példás: Tanulmányi munkáját kötelességtudat, rendszeresség, pontosság jellemzi. Egyéni képességeinek megfelel eredményt ér el. Az érdekl dési körének megfelel tárgyakból mutatja fel a legjobb eredményt. Az érdekl dési körén kívül es tárgyakból teljesítménye legfeljebb egy jeggyel gyengébb is lehet. Szorgalma, kitartása példaértékű lehet társai számára. Jó: Tanulmányi munkáját általában rendszeresség, pontosság jellemzi. Az érdekl dési körének megfelel tárgyakból a legjobb eredményeket éri el. A többi tárgy esetében két osztályzatos eltérés lehetséges. Változó: Tanulmányi
el menetele
nagyon
ingadozó.
Általában
képességei
alatt
teljesít.
Kötelességtudata kialakulatlan. Érdemjegyei nagy szórást mutatnak. Tanítási órákon nem figyel. Hanyag: Igénytelen munkavégzés jellemzi. Sokkal rosszabb teljesítményt ér el, mint amilyenek egyéni képességei. Nem hajlandó er feszítéseket tenni tanulmányi el menetele érdekében. Munkáját rendszertelenség, felel tlenség, pontatlanság jellemzi. Bármely tantárgyból elégtelen osztályzata van. A leírtak csak iránymutatásként szolgálnak, mindezeket a pedagógiai elvek gondos érvényesítésével javasolt alkalmazni.
1.6.2.A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái:
írásbeli felelet
témazáró dolgozat
vizsgadolgozat (év végi)
próbaérettségi
A beszámoltatások rendje: A beszámoltatások rendje tantárgyanként némiképpen eltér , amit a tárgyak különböz sége, heti óraszámainak eltérése, a tanított témák számának különbsége indokol. Félévenként két témazáró dolgozatot íratunk:
idegen nyelv tantárgyból. 53
Félévenként egy témazáró dolgozatot íratunk:
földrajz
informatika tantárgyakból.
fizika, biológia és kémia tantárgyakból heti 1 óraszám esetén.
Évenként minimum három, maximum négy témazáró dolgozatot íratunk:
matematika és fizika tantárgyakból.
A fentiekt l eltér en történik a beszámoltatás rendje:
magyar nyelv és irodalom tantárgyból, melyb l a 9-10. évfolyamon félévenként egy dolgozatot íratunk, a 11-12. évfolyamon az els félévben egy, a másodikban két témazárót íratunk, (a 12. évfolyamon az utolsó egyben a próbaérettségi).
történelem tantárgyból, ahol témakörök, tematikus egységek alapján valósul meg a számonkérés.
szakmai tárgyakból közgazdaság ágazatban a heti három óránál magasabb óraszám esetén évente két témazárót, heti 1-3 óraszám esetén évi egy témazáró dolgozatot íratunk.
szakmai tárgyakból informatika ágazatban az elméleti tárgyakból félévenként egy témazáró dolgozatot íratunk; gyakorlati tárgyakból félévenként egy témát lezáró gyakorlati számonkérés van.
információkezelés tantárgyból, ahol a tárgy oktatási programja szerint történik a számonkérés.
biológia és kémia tantárgyakból heti két óra esetén évente három témazáró dolgozatot írnak a tanulók.
Vizsgadolgozatot íratunk angol és német nyelv tantárgyakból a tanév végén. Próbaérettségi dolgozatot íratunk a 12. évfolyamon második félévben minden kötelez érettségi tárgyból. A témazáró dolgozatok id tartama magyar nyelv és irodalomból, szövegalkotásból 90 perc, szövegértésb l 45-60 perc, a többi tárgyból 45 perc. Ugyancsak 45 perc a gazdasági környezetünk és gazdasági jog tanévenkénti egy vizsgadolgozatának id tartama. A próbaérettségi id tartama minden kötelez érettségi tárgyból minimálisan 150 perc (három tanítási óra és a köztük lév szünetek). Az írásbeli beszámoltatások korlátai: A próbaérettségi id pontját legalább két héttel el tte bejelentjük. A témazáró dolgozat id pontját legalább egy héttel korábban bejelentjük. Egy tanuló egy nap legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat. 54
Az írásbeli beszámolók szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében: A témazáró dolgozatok és vizsgadolgozatok érdemjegye piros, félkövér betűtípussal jelenik meg a naplóban. A témazáró dolgozatra adott jegyeket a félévi, év végi érdemjegy eldöntésénél fokozottan figyelembe vesszük, kétes jegy esetén eldönt szerepet játszhat. A vizsgadolgozatra adott érdemjegy értéke kétszeres súlyú. A próbaérettségi dolgozatok jegyei két témazáró érdemjegyének számítanak. A témazáró dolgozat tartalma: A témazáró dolgozatokat a helyi tanterv és az érettségi követelményei alapján állítjuk össze. Több anyagrészt felölel dolgozat, amelyben a közép- és emelt szintű vizsga vizsgaleírásának megfelel en és az ott leírtak arányában kell szerepeltetni az egyes készségeket mér feladatokat. A magyar irodalom témazáró dolgozatban a tanuló kett műértelmez szöveg alkotásából választhat egyet a 10-12. évfolyamon. Ezek a következ k: A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása. B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése. A magyar nyelv témazáró dolgozat típusai: A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben. B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás. Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat. 9. évfolyamon csak az A) változat szerepel a témazáró dolgozatban. 10-12. évfolyamon az A) és B) változat szerepel a témazáró dolgozatban. A történelem témazáró dolgozatok els sorban készségeket, kompetenciákat (források használata, tájékozódás térben és id ben, okok és következmények feltárása, szaknyelv alkalmazása, stb.) mérnek. A dolgozatok egyszerű rövid választ igényl
feladatokat és
szöveges kifejtend feladatokat is tartalmaznak. Az idegen nyelv tantárgyból írt témazáró dolgozatokban arányosan kell szerepeltetni a nyelvtan, a szókincs, a szövegértés és a szövegalkotás képességének mérésére szolgáló feladatokat. Az idegen nyelv tantárgyból írt vizsgadolgozatokban a fentiek mellett szerepeltetni kell a hallott 55
szövegértés készségét mér feladatokat is. Matematika tantárgyból a fokozatosan nehezed középszintű érettségi els
feladatsor arányosan tartalmazzon a
45 perces részéhez illeszked
feladatot, és a második részhez
illeszked feladatokat is (30% ill. 70%). Az írásbeli feleleteket és a próbaérettségit két héten belül ki kell javítani. Valamennyi témazáró dolgozatra, vizsgadolgozatra, dolgozatra vonatkozik, hogy három héten belül ki kell javítani, és a következ tanév végéig meg kell rizni. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok az órán tanultak meger sítését, rögzítését szolgálják. Olyan feladatok tűzhet k ki, amelyeket egy átlagos képességű diák nehézségek nélkül, küls
segítségek
igénybevétele nélkül meg tud oldani. A házi feladatok megoldása átlagosan 30-40 percnél több id t nem vehet igénybe. Magyar nyelv és irodalomból a kötelez
olvasmányok
számonkérését két héttel el bb be kell jelenteni. Magyar nyelv és irodalomból tanévenként maximum 4 házi dolgozatot írathatunk, amelyek megoldási határideje legalább egy hét. Tanévenként két házi dolgozatot íratunk gazdasági környezetünkb l, valamint gazdasági jogból, melyeket szóbeli „védéssel” kiegészítve osztályozunk. Az iskolai szünetek idejére ( szi, téli, tavaszi) házi feladat nem adható, és a szünetet követ két tanítási napon a számonkérés semmilyen formáját nem alkalmazzuk. Az ellen rzés és az értékelés során törekszünk az objektivitásra, rendszerességre, kiszámíthatóságra, az írásbeli és a szóbeli értékelés helyes arányára.
Az értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere.
A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti egy vagy két órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti három vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy.
Törekszünk arra, hogy a tanulók értékelhet
teljesítményére érdemjegyet adjunk. Ez
vonatkozik a tanórán kívüli tevékenységekre is, pl. a versenyeken, vetélked kön elért eredményekre.
Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, min sítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következ k: d) A tanuló tudásának értékelésénél és min sítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), e) A tanuló magatartásának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), 56
f) A tanuló szorgalmának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), Az osztályzatok kialakítása A félévi, év végi érdemjegy megállapításánál nem matematikai átlagot számolunk. Meghatározó a szerzett érdemjegyek értéke, sorrendisége, romló vagy javuló tendenciája. Az osztályzatok tükrözzék a tanuló teljesítményét. Tanév végén a teljes szorgalmi id szakban szerzett érdemjegyek alapján kerül sor az év végi osztályzat kialakítására. Az éves tanulói teljesítményt értékeljük! A kiemelkedő tanulmányi munka értékelése: A kimagasló teljesítményt nyújtó tanulókat a félévi, ill. év végi osztályozó értekezleten az t tanító szaktanárok tantárgyi dicséretben részesíthetik. Azt a tanulót, akinek minden osztályzata jeles, s legalább négy szaktárgyi dicsérettel rendelkezik, a félévi, ill. év végi osztályozó értekezleten a nevel testület általános dicséretben részesíti. Kiemelked tanulmányi munkájáért, versenyen elért eredményéért a tanulót a tantestület dicséretben, jutalomban részesíti. Ennek formái:
szaktanári, igazgatói dicséret
könyvjutalom
alapítványi pénzjutalom
A tanuló magatartás- és szorgalom-értékelésének és minősítésének elvei, formái A magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának el készítése az osztályf nök feladata, aki a tantárgyi eredményességet, évközi dicséreteket, büntetéseket, mulasztásokat, az osztály véleményének meghallgatásával veszi figyelembe az érdemjegy kialakításánál. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító nevel k értékelik a tanuló magatartását és szorgalmát, majd jóváhagyják vagy módosítják a jegyet. A magatartás és szorgalom jegyek értékelésének szabályzata Magatartás Példás: Tanulmányi és közösségi munkáját mindig felel sséggel végzi. Az osztály, az iskola közössége érdekében önként vállal munkát. Az iskolai házirendet betartja. Legfeljebb egy igazolatlan órája van. Középiskolás tanulóhoz méltóan viselkedik. Tanáraival, társaival udvarias, segít kész. Magatartása példaként állítható társai elé. Jó: Tanulmányi és közösségi munkáját felel sséggel végzi. Az osztály és az iskola közössége érdekében a rábízott munkát lelkiismeretesen elvégzi. Az iskolai házirendet betartja. 57
Középiskolás tanulóhoz méltóan viselkedik. Viselkedése tanáraival és társaival szemben udvarias. Legfeljebb 3 igazolatlan órája vagy egy osztályf nöki figyelmeztetése van. Változó: Tanulmányi és közösségi munkájában esetenként felel tlenség tapasztalható. Tanítási órákon sokszor figyelmetlen. Többször kivonja magát a közös munkából. Többször megsérti az iskolai házirendet. Legfeljebb 6 igazolatlan órája van vagy osztályf nöki megrovást kapott. Viselkedése sokszor fegyelmezetlen, arrogáns hangnemet, durva kifejezéseket használ. Rossz: Tanulmányi munkáját elhanyagolja, ezért egy- vagy több tárgyból is elégtelen min sítést kap. Munkaerkölcse fejletlen, munkát nem szívesen végez. A házirendet nem tartja be. 6-nál több igazolatlan órája van. Igazgatói intése van. Magaviselete fegyelmezetlen, tiszteletlen társaival és a feln ttekkel. Szorgalom Példás: Tanulmányi munkáját kötelességtudat, rendszeresség, pontosság jellemzi. Egyéni képességeinek megfelel eredményt ér el. Az érdekl dési körének megfelel tárgyakból mutatja fel a legjobb eredményt. Az érdekl dési körén kívül es tárgyakból teljesítménye legfeljebb egy jeggyel gyengébb is lehet. Szorgalma, kitartása példaértékű lehet társai számára. Jó: Tanulmányi munkáját általában rendszeresség, pontosság jellemzi. Az érdekl dési körének megfelel tárgyakból a legjobb eredményeket éri el. A többi tárgy esetében két osztályzatos eltérés lehetséges. Változó: Tanulmányi
el menetele
nagyon
ingadozó.
Általában
képességei
alatt
teljesít.
Kötelességtudata kialakulatlan. Érdemjegyei nagy szórást mutatnak. Tanítási órákon nem figyel. Hanyag: Igénytelen munkavégzés jellemzi. Sokkal rosszabb teljesítményt ér el, mint amilyenek egyéni képességei. Nem hajlandó er feszítéseket tenni tanulmányi el menetele érdekében. Munkáját rendszertelenség, felel tlenség, pontatlanság jellemzi. Bármely tantárgyból elégtelen osztályzata van. A leírtak csak iránymutatásként szolgálnak, mindezeket a pedagógiai elvek gondos érvényesítésével javasolt alkalmazni.
58
1.6.2. A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái:
írásbeli felelet
témazáró dolgozat
vizsgadolgozat (év végi)
próbaérettségi
A beszámoltatások rendje: A beszámoltatások rendje tantárgyanként némiképpen eltér , amit a tárgyak különböz sége, heti óraszámainak eltérése, a tanított témák számának különbsége indokol. Félévenként két témazáró dolgozatot íratunk:
idegen nyelv
matematika tantárgyakból.
Félévenként egy témazáró dolgozatot íratunk:
földrajz
informatika tantárgyakból.
fizika, biológia és kémia tantárgyakból heti 1 óraszám esetén.
Évenként legalább három témazáró dolgozatot íratunk:
matematika tantárgyból.
A fentiekt l eltér en történik a beszámoltatás rendje:
magyar nyelv és irodalom tantárgyból, melyb l a 9-10. évfolyamon félévenként egy dolgozatot íratunk, a 11-12. évfolyamon az els félévben egy, a másodikban két témazárót íratunk, (a 12. évfolyamon az utolsó egyben a próbaérettségi).
történelem, tantárgyakból, ahol témakörök alapján valósul meg a számonkérés.
szakmai tárgyakból közgazdaság ágazatban a heti három óránál magasabb óraszám esetén évente két témazárót, heti 1-3 óraszám esetén évi egy témazáró dolgozatot íratunk.
szakmai tárgyakból informatika ágazatban az elméleti tárgyakból félévenként egy témazáró dolgozatot íratunk; gyakorlati tárgyakból félévenként egy témát lezáró gyakorlati számonkérés van.
információkezelés tantárgyból, ahol a tárgy oktatási programja szerint történik a számonkérés.
fizika tantárgyból heti két óra esetén első félévben egy, a másodikban két témazárót 59
íratunk.
biológia és kémia tantárgyakból heti két óra esetén évente három témazáró dolgozatot írnak a tanulók.
Vizsgadolgozatot íratunk angol és német nyelv tantárgyakból a tanév végén. Próbaérettségi dolgozatot íratunk a 12. évfolyamon második félévben minden kötelez érettségi tárgyból. A témazáró dolgozatok id tartama magyar nyelv és irodalomból, szövegalkotásból 90 perc, szövegértésb l 45-60 perc, a többi tárgyból 45 perc. Ugyancsak 45 perc a gazdasági környezetünk és gazdasági jog tanévenkénti egy vizsgadolgozatának id tartama. A próbaérettségi id tartama minden kötelez érettségi tárgyból minimálisan 150 perc (három tanítási óra és a köztük lév szünetek). Az írásbeli beszámoltatások korlátai: A próbaérettségi id pontját legalább két héttel el tte bejelentjük. A témazáró dolgozat id pontját legalább egy héttel korábban bejelentjük. Egy tanuló egy nap legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat. Az írásbeli beszámolók szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében: A témazáró dolgozatok és vizsgadolgozatok érdemjegye piros, félkövér betűtípussal jelenik meg a naplóban. A témazáró dolgozatra adott jegyeket a félévi, év végi érdemjegy eldöntésénél fokozottan figyelembe vesszük, kétes jegy esetén eldönt szerepet játszhat. A vizsgadolgozatra adott érdemjegy értéke kétszeres súlyú. A próbaérettségi dolgozatok jegyei két témazáró érdemjegyének számítanak. A témazáró dolgozat tartalma: A témazáró dolgozatokat a helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményei alapján állítjuk össze. Több anyagrészt felölel dolgozat, amelyben a közép- és emelt szintű vizsga vizsgaleírásának megfelel en és az ott leírtak arányában kell szerepeltetni az egyes készségeket mér feladatokat. A magyar irodalom témazáró dolgozatban a tanuló kett műértelmez szöveg alkotásából választhat egyet a 10-12. évfolyamon. Ezek a következ k: A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása. B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése. A magyar nyelv témazáró dolgozat típusai: A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben. 60
B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás. Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat. 9. évfolyamon csak az A) változat szerepel a témazáró dolgozatban. 10-12. évfolyamon az A) és B) változat szerepel a témazáró dolgozatban. A történelem témazáró dolgozatok els sorban készségeket, kompetenciákat (források használata, tájékozódás térben és id ben, okok és következmények feltárása, szaknyelv alkalmazása, stb.) mérnek. A dolgozatok egyszerű rövid választ igényl
feladatokat és
szöveges kifejtend feladatokat is tartalmaznak. Az idegen nyelv tantárgyból írt témazáró dolgozatokban arányosan kell szerepeltetni a nyelvtan, a szókincs, a szövegértés és a szövegalkotás képességének mérésére szolgáló feladatokat. Az idegen nyelv tantárgyból írt vizsgadolgozatokban a fentiek mellett szerepeltetni kell a hallott szövegértés készségét mér feladatokat is. Matematika tantárgyból a fokozatosan nehezed középszintű érettségi els
feladatsor arányosan tartalmazzon a
45 perces részéhez illeszked
feladatot, és a második részhez
illeszked feladatokat is (30% ill. 70%). Az írásbeli feleleteket és a próbaérettségit két héten belül ki kell javítani. Valamennyi témazáró dolgozatra, vizsgadolgozatra, dolgozatra vonatkozik, hogy három héten belül ki kell javítani, és a következ tanév végéig meg kell rizni. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok az órán tanultak meger sítését, rögzítését szolgálják. Olyan feladatok tűzhet k ki, amelyeket egy átlagos képességű diák nehézségek nélkül, küls
segítségek
igénybevétele nélkül meg tud oldani. A házi feladatok megoldása átlagosan 30-40 percnél több id t nem vehet igénybe. Magyar nyelv és irodalomból a kötelez
olvasmányok
számonkérését két héttel el bb be kell jelenteni. Magyar nyelv és irodalomból tanévenként maximum 4 házi dolgozatot írathatunk, amelyek megoldási határideje legalább egy hét. Tanévenként két házi dolgozatot íratunk gazdasági környezetünkb l, valamint gazdasági jogból, melyeket szóbeli „védéssel” kiegészítve osztályozunk. Az iskolai szünetek idejére ( szi, téli, tavaszi) házi feladat nem adható, és a szünetet követ két tanítási napon a számonkérés semmilyen formáját nem alkalmazzuk. 61
1.7. A csoportbontások, foglalkozások szervezése A csoportbontások és az egyéb foglalkozások megszervezése a 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésr l 4. melléklete alapján, valamint a 110/2012. Kormr. A Nat-ról 7.§ alapján a kerettantervekben foglaltaknak megfelel en történik. Ezt a helyi tanterv I.2. fejezete tartalmazza.
1.8. A tanulók fizikai állapotának mérésére szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai végzik. A vizsgálatot végz pedagógus tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti az eredményeket, majd elemzésük után meghatározza a tanulók fizikai fejl dése szempontjából szükséges intézkedéseket. A méréseket a NETFIT központi módszertani útmutató alapján végezzük. A mérések id szakát munkatervünk tartalmazza. A felmérés személyre szabott, önálló pedagógiai célú visszajelzést és értékelést biztosít. A mért adatok gondos elemzésével, értékelésével, a hiányosságok feltárásával tudatosabban tervezhet k a testnevelés órák és a délutáni tömegsport foglalkozások is.
1.9. Az egészségnevelési és környezetnevelési elvek Az egészségnevelési és környezetnevelési elveinkkel kapcsolatos céljainkat az iskola nevelési programjának XII. fejezete tartalmazza.
1.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló és gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket pedagógiai programunk nevelési programjának hetedik pontja tartalmazza.
1.11. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a helyi közösség életében való részvételre. Ez a törekvés lehet séget ad arra, hogy az iskola megmutassa magát, tanulói városi rendezvényeken, állami ünnepségek városi lebonyolításában aktív szerepet vállaljanak, bekapcsolódjanak civil szervezetek programjaiba. Partnereinket meghívjuk iskolai ünnepségeinkre. Rendezvények, szervezeti hagyományok Évente megtartjuk a tanévnyitó, tanévzáró ünnepségeket. Meghitt esemény minden évben a ballagás. Hagyományos diákrendezvényeink: októberben a bundásbál, a tavaszi szünet el tti utolsó tanítási napon a diáknap. Decemberben rendezzük a szalagavató ünnepséget. A téli id szak legjelent sebb 62
eseménye a végz s diákok tablóbálja. Nemzeti ünnepeinkr l iskolai keretek között emlékezünk meg. A városi megemlékezéseken (október 23-án és március 15-én) diákjaink részt vesznek az ünnepi műsor készítésében és a koszorúzás lebonyolításában. Születésének évfordulóján (október 17.) minden évben megemlékezünk az iskola névadójáról, Deák Ferencr l. A megemlékezést megel z en szónokversenyt hirdetünk. A nemzeti emléknapokról a közoktatási törvényben meghatározott keretek között történelemórán ill. iskolai rendezvényeken emlékezünk meg. Nyílt tanítási napot szervezünk novemberben a nyolcadikos diákok és szüleik számára. A nyílt tanítási napok mellett a Deák-délutánok adnak lehet séget iskolánk megismerésére, tematikus el adásokon ismerhetik meg a részt vev k a tanórán kívüli élet színes pillanatait. Nevelési célkitűzéseink megvalósításának fontos színterét alkotják kirándulásaink. Az osztálykirándulások 1-3 naposak és május-júniusban szervezzük azokat. Ezek tanulmányi kirándulások és az oktatási törvény értelmében számozott tanítási napnak számítanak. Évente egyszer iskolakirándulás szervezésére is sor kerülhet. Ennek célja a tanulók iskolánkhoz való köt désének er sítése, az osztályok és évfolyamok közötti kapcsolatok fejl désének el segítése. A szaktanárok a tantárgyuk iránti érdekl dés felkeltésére, a tanulók motiválására egyéb tanulmányi kirándulást is szervezhetnek.
63
2. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv Az iskola évfolyamát átfogó, a különböz
tantárgyakra vonatkozó helyi
tanterveket iskolánk Pedagógiai Programjának melléklete tartalmazza.
64
3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése esetén a tanuló következ évfolyamba léphet. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola egy vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az el írtnál rövidebb id alatt is teljesítheti. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga követelményeinek teljesítésér l az Nkt. 57. § rendelkezései szerint bizonyítványt kap.
65
4. A Pedagógiai Program megvalósulásának feltételei Az iskola története Iskolánk,
a
Deák
Ferenc
Gimnázium,
Közgazdasági
és
Informatikai
Szakgimnázium egy kb. 8000 f s településnek, Jászárokszállásnak az egyetlen középiskolája. Jászárokszállás Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el. Beiskolázási
körzetünk
így
csak
részben
Jász-Nagykun-Szolnok
megye
(Jászárokszállás, Jászágó, Jászberény, Jászdózsa), sok diákunk van Heves megye településeir l
is
(Vámosgyörk,
Atkár,
Adács,
Gyöngyöshalász,
Gyöngyös,
Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Nagyréde, Visznek, Tarnaörs, Erk). Az 2013/2014. tanévben fennállásának 50. évfordulóját ünnepl
intézmény
létrejöttét az 1960-as évek demográfiai hulláma, az oktatáspolitika lázas igyekezete a középiskolai végzettség általánossá tételére és a nagyközség lakóinak igénye eredményezte, hasonlóan a megye több községéhez. A középiskola életképesnek bizonyult, hiszen a korabeli „demográfiai gimnáziumok” közül ez az egy maradt fenn a megyében. Az iskola 1973-ig a „Gimnázium Jászárokszállás” nevet viselte, ekkor Solymosi Ignác nevét vette fel. A rendszerváltást követ en a munkásmozgalomhoz köt d név lekerült az iskola faláról, s 1990. július elsejét l az intézmény a kiemelked politikai személyiség, Deák Ferenc nevét vette fel. Az intézmény fenntartója 1988-ig a megye volt, ebben az évben átadta az iskola fenntartását az intézmény székhelyének, Jászárokszállás településnek. A 90-es években többször b vült az iskola profilja. Az 1992/93-as tanévt l beindult a hatosztályos képzés, az 1997/98-as tanévt l pedig a közgazdasági szakközépiskolai képzés
kezd dött
Közgazdasági
el,
s
az
iskola
Szakközépiskolára
neve
is
Deák
Ferenc
módosult.
A
2007/2008.
Gimnázium tanévt l
és
jelent s
szerkezetváltás indult el az intézményben. A szakközépiskolai oktatás keretein belül bevezettük a nyelvi el készít oktatást. Az erre épül választható szakközépiskolai képzések keretei is b vültek: a közgazdasági szakirány mellett informatikai szakirányt is indítottunk. Így vált iskolánk Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolává. 2013. január elsejét l intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (fenntartói kódja: KLIK 103031). Fenntartói döntés alapján a 2014/2015. tanévt l nyelvi el készít évfolyamot nem indítunk. Iskolánk a 2015/16-os tanévben az OTP Fáy András Alapítvány els vidéki mintaiskolája lett. 66
Az iskolaépület állapota A gimnázium épülete a húszas évek közepén épült, korábban polgári iskolának adott otthont. 1966-ban egy új szárnyat építettek hozzá. Jelent s munka volt a 70-es évek elején a sportudvar kialakítása. A diákok létszámának fokozatos gyarapodásával a gimnázium épülete is folyamatosan b vült. Újabb jelent s változást 1988 jelentett, amikor az intézmény új fenntartója az önkormányzat lett. Az ezt követ években sor került az épület részleges felújítására A kilencvenes évek elején a kor követelményeit, ill. az iskola alapvet
szükségleteit
figyelembe véve számítástechnika szaktanteremmel, nyelvi laborral és ebédl vel b vült a gimnázium épülete. A kilencvenes évek második fele újabb változásokat hozott. A fűtéskorszerűsítés után felszabadult kazánház helyisége ma már az iskolai könyvtárnak ad helyet. 2002-ben elkészült a tornaterem szociális részlege, majd 2005 szén készült el a kosárlabda pálya. A gimnáziumi oktatás 40. évfordulójának méltó megünneplése jó alkalmat adott egy jelent s épület-felújításra. Megújult az iskola f bejárata és az emeleti tantermek. A 2007/2008. tanév szerkezetváltásához kapcsolódva tovább folytatódott a szakközépiskolai osztályok tantermeinek fejlesztése. Újabb informatikai valamint multimédiás tantermet alakítottunk ki. Tárgyi feltételek Az elmúlt években az iskola tárgyi feltételei jelent sen javultak. Kett
naprakész informatikai tudás elsajátítását lehet vé tev
informatikai
tanteremmel rendelkezünk: az egyikben 24, a másikban 18 munkaállomás áll a tanulóink rendelkezésére. Emellett egy hardverlabor biztosít lehet séget a számítástechnikához kapcsolódó szerelési gyakorlatokhoz.
Biztosítottak a multimédiás oktatás feltételei.
Számítógépes hálózatunk kiterjed az egész iskolára.
A helyi hálózat segítségével minden tanteremben vezeték nélküli internet-elérés biztosítható.
A
tantermekben
projektorok,
kivetít k
segítségével
multimédiás
oktatás
folytatható.
2008-ban közgazdasági szaktanterem kialakítására került sor digitális táblával, 24 laptoppal, dokumentumkamerával, Smart feleltet rendszerrel. Ebben a teremben a közgazdaságtan
gyakorlati
alapjait,
használatát sajátíthatják el tanulóink. 67
a
közgazdasági
szoftverek
Fizika, kémia és biológia szertárunk sikeres pályázatok révén korszerűsödött.
A vizualitást segítik a digitális tananyagot tartalmazó DVD-k, digitális tankönyvek.
Sporteszközeink száma évr l évre gyarapodott: sportudvar, konditerem, ping-pong asztalok, versenytollaslabda-pálya várja a sportolni vágyókat.
Laptop-program, e-learning tananyagok Több mint 14 000 kötetes könyvtár várja a diákokat. Kiemelked az angol és
német nyelvű könyvtári állomány. A diákok felkészülését könyvtáros tanár segíti. Állandó feladatunk a könyvtár céltudatos fejlesztése, ebben együttműködünk a Városi Könyvtárral. Az intézmény eszközellátottsága kiemelked en jó, de folyamatosan törekszünk a modern oktatási követelményeknek való minél jobb megfelelésre. Szakmai, személyi feltételek a) Személyi feltételek Az intézményben folyó nevel -oktató munka színvonalának meghatározója a tantestület összetétele és felkészültsége. A megfelel személyi feltételek megteremtése évenként visszatér fontos feladata az iskolavezetésnek. A tantestület az intézmény iránt elkötelezett pedagógusokból áll, a tanáraink fele volt tanítványunk. Magas a helyi pedagógusok aránya. A tantestület több mint 25%-a rendelkezik pedagógus szakvizsgával, 14 %-a mesterpedagógus. Többen végeznek szakért i, szaktanácsadói, tanfelügyel i, vizsgáztatói munkát. b) Továbbképzési terv A hétévenkénti kötelez
továbbképzés nyújtotta lehet ségek a korszerű pedagógiai
módszerek elsajátítását szolgálják. A továbbképzés elveit jól szabályozza a törvény, mely szerint el nyben kell részesíteni azokat, akiknek:
kevesebb idejük van hátra a hét évb l céljuk pedagógus szakvizsga letétele
magasabb szintű diploma megszerzésére törekszenek.
A KLIK tankerületi szinten szabályozza a kollégák továbbképzését, így els sorban azoknak a kollégáknak a továbbképzését támogatja, akiknek a továbbképzése az iskola oktató-nevel munkájához elengedhetetlen. Tanulói összetétel Az intézményben a 9-13-ig évfolyamig kilenc tanuló csoportban folyik az oktatás. Jelenleg az átlagos osztálylétszám 26 f . Az intézmény kihasználtsága 82 %-os. Tanulóink fele jászárokszállási, és n tt a környez kistelepülésr l bejárók száma, míg a Jászberényb l utazók száma csökkent. Intézményünkben minden évben két osztály indul. A gimnáziumba bekerül
diákok egy része közel jeles eredménnyel érkezik, túlnyomó többségük jó 68
átlaggal jön, a többiek közepes osztályzatokkal rendelkeznek. Itteni eredményeik alapján osztályonként 5-6 kiemelked számolhatunk
átlagosan,
a
tanulmányi eredményt produkáló, tehetséges tanulóval többiek
teljesítménye
leginkább
saját
szorgalmuktól,
céltudatosságuktól függ. A szakközépiskolába bekerül tanulók tanulmányi eredménye többségében közepes, de a jó képességű tanulók számára is vonzó szakközépiskolai oktatásunk. Az iskolai átlag évek óta 3,6 körül mozog. Tanulóink többsége udvarias, tisztelettudó, magatartásuk kiegyensúlyozott, széls séges megnyilvánulásoktól
mentes.
Emellett
esetenként
találkozunk
kulturálatlan
megnyilvánulásokkal, illetlen beszéddel, esztétikai igénytelenséggel is. Állandó probléma a dohányzás. A tanulók munkafegyelmét vizsgálva is el fordulnak nem kívánatos jelenségek: igazolt hiányzások magas száma, igazolatlan hiányzások, rendszertelen készülés. Összességében azonban nevelhet , jó irányban tevékenyked közösségekben dolgoznak tanulóink, kölcsönösen segítve, nevelve egymást. Gimnáziumi tanulóink továbbtanulási elképzeléseit a fels oktatási törvény változásai jelent sen befolyásolták, így közülük is többen választják az érettségire épül
fels fokú
szakképzést. De természetesen a lehet ségeket figyelembe véve egyetemi, f iskolai képzések szerepelnek els dlegesen a tervek között. Szakközépiskolai tanulóink sokan választják az iskolánkban megalapozott képzés folytatását, többnyire OKJ-s végzettséget szerezve. Az utóbbi években nem ritka a közvetlen munkába állás és a munka melletti szakirányú tanulás sem. Ezt a családok anyagi helyzete indokolja.
69
5. Az iskola élet- és munkarendje Az iskola munkarendjét a házirend szabályozza. A tanév programjait a tanév év elején meghatározott és elfogadott munkaterv tartalmazza.
70
6. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a nevel testület fogadja el és az intézményvezet hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekb l a fenntartóra többlet kötelezettség hárul a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követ évt l felmen rendszerben vezeti be. A Pedagógiai Program hatálya: 1. A pedagógiai program id beli, személyi és térbeli hatálya Ezen pedagógiai program érvényes 2015. szeptember 1-jét l. Az iskolai Pedagógiai Program hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya kiterjed az iskola területére, valamint az iskola által szervezett küls rendezvényekre. 2. A pedagógiai program felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik az általános célok és a tantárgyi követelmények megvalósulását. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai és művel dési program módosítására javaslatot tehet:
az intézmény igazgatója,
a nevel testület legalább 10%-a,
a szakmai munkaközösség,
az Intézményi Tanács
az intézmény fenntartója.
A pedagógiai program módosítására kötelezhetnek a törvényi változások. 4. Intézkedés a pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módjáról. A pedagógiai program megtekinthet az iskolai könyvtárban. A dokumentum megtalálható az iskola honlapján. Err l a szül ket az els szül i értekezleten tájékoztatjuk.
71
MELLÉKLETEK 1. Helyi tantervek 2. Szakmai program 3. A nevel -oktató munkát segít eszközök jegyzéke 4. A középszintű érettségi vizsga témakörei 5. Együttműködési megállapodások 6. A közösségi szolgálat megszervezésének és dokumentálásának rendje
72
FÜGGELÉK 1. Jogszabályi háttér
73
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésr l (Nkt.)
2011. év CLXXXVII. törvény a szakképzésr l
229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésr l szóló törvény végrehajtásáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról
110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról (Nat)
51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
331/2012. (XI.28.) Korm. Rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésr l, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekr l, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
100/1997. (VI/13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeir l
1999. évi XLII törvény a nemdohányzók védelmér l és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
2013. CCCXXXII. törvény a tankönyvellátásról
17/2014.(III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjér l
2011.évi CXCV. Tv. az államháztartásról (Áht.)
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Áht.Vrh.)
45/2014.(X.27.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
74
