ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:

………………………………. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről

Hatálybalépés dátuma: 2013. szeptember 01.

Bevezetés Hazánkban a közeljövőben az oktatásnak és a szakképzésnek a társadalmi-gazdasági fejlődéshez folyamatosan alkalmazkodó programja valósul meg, amely az igények jelenleginél lényegesen rugalmasabb és hatékonyabb követését biztosítja. Az oktatási szféra fejlesztésének nemzeti-integrációs programja is ennek szellemében készült. A köznevelési törvény szabályozza a közeljövő feladatait. A Szakképzési törvény, az Országos Képzési Jegyzék, a hozzá kapcsolódó követelményrendszer és a szakmai vizsgáztatás szabályai pedig tartalmazzák, időrendileg is rendezik a megoldandó feladatokat. Az iskola kiemelt céljának tekinti, hogy tanulóit a tehetségüknek megfelelő területen a lehetőség szerinti legmagasabb szintre juttassa el. E célok összhangban vannak az 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel, amely megfogalmazza a szakközépiskolai képzés célját és feladatát. A gazdasági és társadalmi-politikai átalakulás egyértelművé tette az oktatás és benne a szakképzés tartalmi és módszertani megújulását. A társadalmi jövőmodellekből több megoldást is lehetségesnek tartanak a kutatók, de abban a vélemények megegyeznek, hogy minden modellben megerősödik az oktatás társadalmi funkciója, mely  A tanulást folyamatos igénnyé fejleszti,  Az embereket alkalmassá teszi a folyamatos ismeretszerzésre,  Magas szinten válik általánossá az írni, olvasni, számolni, kommunikálni és az információval való bánni tudás,  Az új iránti fogékonyság,  A problémamegoldás és a kreativitás általánossá válik az ismerettermelésben és az elsajátításban,  A nevelés, tanítás-tanulás folyamata egyénre szabottá válik,  Lehetővé válik az adott szituációban szükséges ismeretek, értékek és készségek gyors kialakulása,  Megvalósul az általános és szakképzés összekapcsolt fejlődése,  Kialakul a szakképzés különböző szintű intézményekből álló rendszere, amelyre az összehangolt működés lesz a jellemző,  Általánossá válnak a korszerű oktatási-, szakképzési-, nevelési eljárások és technikák,  Az átalakuló oktatási, szakképzési rendszer harmonikusan illeszkedik a felsőfokú oktatáshoz.

2

Az iskola státusza (az alapító okirat alapján) Az intézmény típusa: Neve: Alaptevékenysége: Feladatai: Az évfolyamok száma: Az iskola címe:

Szakközépiskola ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Szakközépiskolai nevelés, oktatás, felnőttoktatás Érettségi utáni OKJ-s szakképzés kettő (1/13, 2/14) 6000 Kecskemét, Lestár tér 2.

Képzési területek (alapító okirat és a működési engedély alapján) -

Közgazdasági képesítések Kereskedelmi képesítések

Az iskola dolgozói Tanári álláshelyek száma: 6 fő pedagógus, 1 igazgató, 1 gazdasági alkalmazott Adminisztratív dolgozók: 1 fő adminisztratív alkalmazott.

3

NEVELÉSI TERV 1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelvek Országos igények és követelmények A tudományos-, technikai-, gazdasági-, társadalmi fejlődés követelményei ma már jól érzékelhetők. Az oktatással, a középfokú általános jellegű és szakmai orientációjú szakközépiskolai képzéssel kapcsolatos célok megfogalmazódtak. Az iskola feladata, hogy az ország fejlődési tendenciáit figyelembe véve olyan szakképzést végezzen, amely a jövő évezred Európai Uniójába tartozó magyar szakembernek lehetőséget ad az európai színvonalú élethez. A tantárgyi speciális követelményeken túl az alábbiakat emeli ki: A tudatosság, az értelmi megalapozottság megnövekedett szerepe a nevelési célok megvalósításában (pl. logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történ ő gondolkodás, a problémák iránti érzékenység, nyitottság, problémamegoldó-, alkotóképesség, eligazodás a különböző információforrásokban, tartalmának, eszközeinek felhasználása, az önálló tanulás, ismeretszerzés igényének, képességeinek fejlesztése, tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítása, érvelő megvédése, szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek, az anyanyelv árnyalt használata, alkalmasság idegen nyelv(ek)en történő kommunikációra). Az életvitel, magatartás, szociális képességek rendszerének kiépülése (pl.: megalapozott, cselekvő hazaszeretet, nyitottság más etnikumok, népek, országok hagyományai, szokásai, fejlődése, gondjai iránt; a tanuló felelősségérzetének kialakítása önmaga, társai, szűkebb és tágabb környezete iránt; felelősség a társválasztásban, a barátságban; felkészülés a mindennapi életben történő eligazodásra, a társadalmi életben való aktív részvételre, megfontolt döntéshozatalra; a nép felismerése, megbecsülése, ápolása a művészetekben, a természetben a mindennapi életben az ember és a természeti környezet sokrétű, érzékeny kapcsolatának belátása, aktív környezetvédelem folytatása; egészséges életvitel, megalapozott pálya- és szakmaválasztás, készülés további tanulmányok folytatására, képesség és igény az önművelésre; erkölcsös magatartás; felelősségtudat, fegyelmezett munkavégzés; a szabadidő tartalmas eltöltése). Tudatos, önálló személyiségfejlesztés (pl.: önismeret, képességek felismerése, fejlesztése; reális énkép kialakítása; megalapozott önbizalom; kezdeményező-, vállalkozókészség; törekvés pozitív értékrendszerre épülő világkép, világnézet kialakítására, értékes, belső motivációs rendszer). Az egyes témák tárgyalásának mélységére, az elvárt készségek szintjére, a különböző tevékenységi formákra, a vizsgafeladatokra vonatkozóan a részletes követelmények adnak útmutatást. 4

A fentiek megvalósítása érdekében – az oktató-nevelő munkában – végzett tevékenységeket, azok módját a tantárgyi programok tartalmazzák. A munkaadók igényei A társadalmi elvárások az iskolai képzési rendszerrel szemben támasztanak olyan igényeket, hogy az készítse fel a fiatalokat a munkavállalásra, nyújtson számukra szakmai képzést, fejlessze kreativitásukat, alapozza meg a tovább képezhetőséget, a menedzseri képességeket és a nyelvismereteket. Ezek határozottan és minden munkaadó csoport részéről megfogalmazódó igények az iskolai szakképzéssel szemben. Ily módon érhető el az, hogy a munkavállalók tömegesen alkalmasak legyenek a konkrét munkakör ellátásához szükséges korszerű szakismeretek folyamatos megszerzésére, amire egész munkavállalói életszakaszuk idején képesnek kell lenniük. Ez utóbbi naprakész ismereteket döntően a munka melletti képzés keretei között kell majd megszerezniük. A szakképzés jövőbeni alakulását befolyásolja, hogy milyen irányban alakul, rendeződik át a jelenlegi vállalkozások struktúrája. A különböző típusú vállalkozások véleménykülönbsége is ezt támasztja alá. Helyi igények Az iskola tantestülete a tartalmi megújulás előtt álló oktatás aktív részese kíván lenni. Alapelvként fogadja el, hogy az ismereteket, a tudásanyagot, valamint a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti. Az oktatási folyamatban a differenciált, a tanulói tehetség és érdeklődési kör szerinti ismeretközlést helyezi előtérbe. Biztosítja a tanulók aktív részvételét az oktatás-nevelés folyamatában, a tanulók jogainak érvényesítését, s megteremti ennek alapját az egymás tiszteletén és megbecsülésén alapuló diák-tanár viszonyt. Kiemelt feladatának tekinti a tehetség kibontakoztatását éppúgy, mint a tanulmányok során problémákkal küszködők segítését és felzárkóztatását. Az oktatás-nevelés folyamatát komplex tevékenységnek tekinti és ennek aktív részesévé kívánja tenni a szülői házat, a tanulók családját. A szakmai munkában a törvény által megfogalmazott jogokkal akar a pedagógus élni és a rá vonatkozó kötelességek alapján kíván dolgozni. A tanulók igényei A fiatalok egyre nagyobb hányadánál a saját jövő érdekében végzett tevékenység sorában az első helyek egyikén a tanulás, a képzés, a továbbképzés áll. Növekszik a tanulás népszerűsége, a felnőtté váló nemzedék fő tevékenységének a jelenben való eligazodás és a jövőbeni érvényesülés eszközének tekinti, hisz tapasztalatai ezt igazolják.

5

Ezt támasztja alá az is, hogy milyen mértékű ez a tevékenység azoknál, akik már a munkaerőpiacon való megmaradásért fáradoznak, illetve, azon való versenyképességük megőrzéséért küzdenek. Cél, a piacképes szakmai ismeret megszerzése, amely diákjainkat helyzetbe hozza a munkaerőpiacon. Továbbá, hogy a felsőoktatási tanulmányaikat előkészítsük magas színvnalú szakmai, nyelvi képzéssel. Az iskola légköre inspiráló, emberközpontú legyen, amely elősegíti az egyéni tehetségek kibontakoztatását. Természetesen a tanulók igényei nem valósulhatnak meg a pedagógusokkal szemen támasztott követelmények nélkül. Iskolánk rendkívül fontosnak tartja a tanulóifjúság személyiségfejlődését, a fiatal generáció egészséges életre nevelését. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a pedagógus kísérje figyelemmel a tanulók testi-szellemi fejlődését. Szakmai felkészültsége nyújtson segítséget ahhoz, hogy tanórái érdekfeszítőek legyenek. Törekedjen az objektív, igazságos értékelésre. Diákjaival szemben mindenkor érzékeltesse, hogy személyes példamutatása, szakmai tudása alapján képes a rábízott tanulókat a továbbtanulásra, vagy a munkába állásra kellően felkészíteni.

1.2. A tantestület értékválasztása az iskola pedagógiai programjához A középiskola tevékenységének középpontjába a tanítás-tanulást állítja, de minden tanár tudja, hogy a tanulók korából adódó szocializációs feladatokat el kell látnia. A tanítás-tanulás elsősorban a tanulói képességek fejlesztésére irányuló munka, amely során azonban nagy figyelmet fordítunk a tárgyi tudás, a lexikális ismeretek fejlesztésére is, hiszen ez a felvételiztető felsőoktatási intézményekbe való bekerülést segíti elő. A képességfejlesztés főképpen a tanulással kapcsolatos és a tudás megszerzéséhez szükséges képességek alakítását célozza, de a társas együttéléshez szükséges és az önérvényesítéshez fontos képességek fejlesztését is vállalnia kell iskolánknak. A tanulók egyes csoportjairól külön-külön eldöntendő, hogy a kollektív vagy az individuális értékeket erősítjük a velük való munkában. A kollektív értékek közül azokat kívánjuk erősíteni, amelyek a demokrácia tanulását, átélését teszik lehetővé. Fontosnak tartjuk a megállapodásokban kialakult együttélési szabályok megtartását, a fegyelmet és az önfegyelmet, amely lehetővé teszi, hogy az egyes ember az identitását ne csak a másik rovására tudja megőrizni. Az individuális fejlesztésben nemcsak a törvényeket betartó, de az erkölcsi normákhoz is igazodó, a többi individuum szabadságát tiszteletben tartó önérvényesítés technikáinak elsajátíttatását látjuk szükségesnek. A tanulóknak képesnek kell lenniük elkötelezettségek vállalására, hagyományok, csoportértékek (családi, iskolai nemzeti ünnepek, szokások stb.), más népek, más személyek számára fontos értékek elfogadására vagy tolerálására, amennyiben azok nem mondanak ellent a humanizmus kritériumainak. Az értékelésben az osztályozásnak kritériumorientáltnak kell lennie, a többi értékelési szituációban azonban – minden esetben, amikor erre lehetőség van – a fejlesztő értékelést alkalmazzuk (nyilvánvalónak tekintjük, hogy a fejlesztő értékelésnek is teljesítményalapúnak kell lennie). Az érdemjegyekkel történő értékelésnek nem szánhatunk más funkciót, mint a

6

szülő és a tanuló tájékoztatását a tananyagban elért előrehaladásról. A nevelő-oktató munka folyamatában azonban az értékelési szituációkban rejlő motiváló erőt is ki kell használnunk.

1.3. Célmeghatározások Az iskola nevelőtestülete által elfogadott pedagógiai programnak az a célja, hogy a fenntartó és az iskolahasználók elvárásainak megfelelő színvonalas közép- és felsőfokú szakképzés valósuljon meg, amely lehetőséget biztosít felsőoktatási intézményekben történő szakirányú továbbtanulásra. Ezzel párhuzamosan iskolánkban olyan szakképzés működik, amely a gazdaság igényeinek megfelelő, korszerű konvertálható és szakmai mobilitást megalapozó ismereteket nyújt, mindenütt magas színvonalú nyelvi képzéssel párosulva. Kísérleti jelleggel az Európai Unió Ismeretek című tantárgy is bevezetésre kerül. A központi szakképzési programhoz egy intenzív nyelvi programot is kapcsolunk, ezzel is elősegítve tanulóink munkavállalási lehetőségét. Célunkat akkor töltöttük be, ha a nálunk végzett diákok alkalmasak lesznek arra, hogy felsőoktatási intézményben továbbtanuljanak, illetve a megszerzett szakmai és nyelvi ismerettel gond nélkül munkát találjanak. A nevelőmunkához az iskolát a demokratikus együttélés színterévé kell tennünk. A tantestületnek gondoskodnia kell arról, hogy az iskolában legyen diákközélet. El kell érnünk, hogy tanulóink tisztában legyenek képességeikkel, tudják megfogalmazni céljaikat, képesek legyenek önálló döntésekre. Arra kell törekednünk, hogy a türelem és a tolerancia jellemezze közösségeinket. Ennek a törekvésnek tükröződnie kell együttélésünk stílusán, valamint az együttélést szabályozó dokumentumainkon. Iskolánk dolgozóinak és tanulóinak vállalniuk kell közösségeiket, vállalniuk kell közösségeik döntéseit, a közös döntéseik következményeit. Ennek tükröződnie kell szabályzatainkban és értékelési rendszerünkben. Célunk a prevenciós szemléletű egészségnevelés. A harmóniára való törekvésnek a nevelőmunkánk egészét át kell hatnia, különös tekintettel a környezeti és az egészséges életmódra nevelésre.

7

1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani.

Érték

Cél

Feladat

Eszköz/Eljárás

Erkölcsi alapok

Fogadják el a tanulók, hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és szabályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet a szakember teljesítő képes szaktudással. Meg kell tanítanunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati értelmezése.

A tanárok minősítésiés követelményrendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állítottuk össze. Figyelembe vettük, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg.

Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére.

Pályaválasztási érettség

A tanulók tanulják meg, hogy a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, hogy milyen mértékben talált rá az egyén érdeklődési körének, képességeinek, személyiség jellemzőinek és értékítéleteinek hasznosítására.

A multipotenciális pályaalkalmasságból feltárjuk a személyes alkalmasságot.

A szükséges mértékben és esetekben tanácsadással és ügyintézési támogatással segítjük az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását.

8

Pályaérettség

A 14. évfolyam végéig tegyék magukévá a tanulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség és a realitás orientáció elérését a 14. év végéig.

A szakórákon felkészítjük a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra.

Alapos pályaismeret nyújtása mellett munkaerő-piaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettség megszerzését. Ezt részben szaktanári munkával, részbenszükség esetén- pedig a szakmai szolgáltatók segítségének igénybevételével segítjük.

Testi - lelki egészség

Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a művészet iránt.

A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és napi munkafeladat.

Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Támogatjuk az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat.

Felkészülés a felnőtt Annak tudatosítása, hogy az életpálya lét szerepeire során többször kell

Az egyéni adottságok, Olyan feltételek képességek tevékenységek megismerésén alapuló biztosítása, amely 9

Egészségfejlesztés

pályamódosítást tervezni. Átfogó kép nyújtása a munka világáról. A rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelése. Társadalmi, állampolgári kompetenciák felismertetése. Az egészség, mint érték elfogadása, egészségvédelem megelőzéssel, ezen igény kialakítása.

önismeret fejlesztése. Megfelelően képzett humánerő forrás biztosítása.

elősegíti, hogy a tanulók különböző helyzetekben kipróbálhassák magukat Szociális motívumrendszer kialakítása a tanulókban.

Az egészségvédelmi program megvalósítása.

Az egészségvédelmi program tanórán és azon kívüli tevékenységet feltételez.

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fejlesztendő területek Környezeti nevelés

Információ és kommunikációs kultúra

Testi-lelki egészség

Cél

Feladat

A környezetvédelem segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a környezettel. A kommunikációs kultúra és az önálló véleménynyilvánítás képességének fejlesztése. Az információ szelektálási képesség kialakítása Empátia készség fokozása.

A környezeti nevelési Pályázatírás, program végrehajtása. csoportos környezetvédelmi munka. Képességfejlesztés, a DÖK aktív bevonása a tanulókat érintő döntések előkészítésébe. Internet használati képzés.

Eszköz/eljárás

Önálló kutatómunkát igénylő feladatok kitűzése, ezek megoldásának segítése. Lényegkiemelés tanítása előadás jegyzeteltetésével. Beteg, sérült, Drog és aids fogyatékos prevenció. Iskolán embertársak iránti kívüli akciókon való elfogadó és segítőkész részvétel támogatása. magatartás kialakítása.

10

Európai azonosságtudategyetemes kultúra

Erőszakmentes konfliktuskezelés technikája

Bűnmegelőzés

A tanulók tudjanak élni az EU adta lehetőségekkel, ismerjék azokat. Ugyanakkor nemzeti öntudatuk, hovatartozásuk érzése kialakuljon. Az Európán kívüli kultúrák elfogadása. Konfliktushelyzetek felismerése. Önismeret fejlesztése. Konfliktuskezelési technikák elsajátítása. Az emberi méltóság tisztelete.

Az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése a diákokkal.

Szemléletformálás, erőszak ellenes magatartás értékként való elfogadása, különbség tétel az egyes magtartások megítélése között, a jogszerűség követése, jogszerű utak megtalálásának módozatai. Öntudatos, Prevenció keretében a jogszabályokat bűnös magatartás ismerő, tisztelő és fogalmának betartó állampolgárok tisztázása. nevelése. Jogszabályok ismertetése, értelmezése. Bűnüldözés szerepének tisztázása, bűntető eljárások és azok következményeinek ismertetése.

Versenyeken való részvétel, esetleg külföldi tanulmányutak szervezése, iskolai cserekapcsolatok ápolása, a diákok bevonása ebbe. Szakmai órákon az önismeret fejlesztése. Mesterséges konfliktushelyzetek megoldása.

SZMSZ, Házirend betartatása, hivatalos iskolai iratokon a jogszabályi hivatkozások feltűntetése. Együttműködés a Rendőrséggel. Következetes jogalkalmazás a diákokat érintő kérdésekben az iskolai életen belül.

1.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskola jellegéből adódóan ez általában nem jelent problémát. Tanulóink nem tanköteles korúak, önálló választás alapján jönnek iskolánkba, ezért motiváltak a tanulásra. Amennyiben mégis probléma merül fel, akkor a megoldást az alábbi módokon keressük: 

családdal való kapcsolattartás



szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása

11

1.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tantestületünk tiszteli, elismeri és igyekszik fejleszteni a tanulók tehetségét. A munka során felszínre kerülő tehetségekkel - anyagi lehetőségeink határáig - szervezetten is foglalkozunk. A tehetséggondozás formái: fakultációs foglalkozások, egyéni foglalkozások, felkészítés versenyre.

2. Az iskola képzési rendje Az iskola érettségi utáni szakképzést folytat, tehát 13, illetve 14. évfolyamon folyik oktatás. A szakképzés mindenütt kiegészül a már többször említett nyelvi modullal. Az EU ismeretek című tantárgy megismerteti tanulóinkat az EU történetével, jogi gazdasági viszonyaival. Iskolánk a középiskola és a felsőoktatás között foglal helyet. A képzésünk alapfilozófiája, hogy az itt tanuló diákok beletanuljanak, hozzászokjanak ahhoz a szellemhez, amely majd a felsőoktatásban éri őket. Elvárjuk a jegyzetelést, könyvtárazást. Félévi és év végi vizsgákat tartunk. Közoktatási normák alapján osztály és csoportbontásban oktatunk. A számonkérés, értékelés is a lehetőségekhez mérten teljesen összehangolt.

2.1. Az iskolába tanulóként való belépés feltételei Iskolánk tanulója lehet bárki, aki érettségi vizsgával rendelkezik és életkora alapján nappali, illetve felnőtt iskolarendszerű oktatásban részt vehet. Továbbá megfelel az adott szakma bemeneti feltételeinek. Az iskolán belüli továbbhaladás feltétele az előző osztály tantárgyi követelményeinek teljesítése valamint az iskolán belüli együttélés normáinak való megfelelés. Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, segítünk azoknak a tanulóknak beilleszkedni az itteni munkamenetbe, akik más iskolából érkeznek hozzánk; felzárkóztató foglalkozásokat tartunk azoknak a tanulóknak, akik önhibájukon kívül jelentősen lemaradtak a kívánatos szinttől.

2.2. Az iskola belső értékelési rendszere Az értékelések folyamatokra és eredményekre irányulnak, felölelik az iskolában folyó teljes tevékenységstruktúrát, abban a mélységben, amely már lehetővé teszi a folyamatok korrekcióját, hogy a kitűzött célokat elérhessük. Eredménynek tekintjük azt, amely a célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység révén jön létre, eredményes a tevékenységünk, ha a kitűzött célokat elérjük. Értékelnünk kell a tanulók és a tanárok munkáját. A normatív és a kritériumorientált értékelést egyaránt alkalmazzuk, attól függően, hogy melyikkel tudjuk kifejezni a megváltozott valóságot a célokhoz viszonyítva. 12

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Feladatunk: annak megállapítása, hogy a tanulók a tanulmányi kötelezettségeiknek eleget tettek-e, és ha igen, milyen szinten tettek eleget. Ennek eszközei: szóbeli és írásbeli számonkérés az oktatás folyamán, illetve félévi és év végi köztes és záróvizsgák. A vizsgák történhetnek írásban, illetve szóban, ezt a szaktanárok határozzák meg elsősorban az OKJ-s szakvizsgák milyensége alapján. Szóbeli számonkérés általános fajtái: - rendszeres szóbeli feleltetés Írásbeli számonkérés fajtái: - tantárgyi „nagydolgozatok” - röpdolgozatok (valamennyi tantárgyból), - házi dolgozatok, esszék, - témazáró dolgozatok (valamennyi tantárgyból) További feladataink a tanulmányi munka értékelésével kapcsolatban: Az értékelés komplex folyamat, valamennyi rendelkezésre álló eszközt alkalmaznunk kell a munkánk során, de itt csak a dokumentált értékelésről, az ötfokozatú osztályozásról beszélünk. A tanulók munkáját tehát érdemjegyekkel (is) minősítjük, tanulmányi munkájuk eredményét a félévi és a tanév végi osztályzatokkal fejezzük ki. Alkalmazzuk a diagnosztikus, a fejlesztő és a szummatív értékeléseket egyaránt. Ahhoz, hogy a tanuló lezárható legyen, félévenként minimum két-három érdemjegyet kell kapnia a heti egy vagy két órás tantárgyakból, legalább hármat az ennél magasabb órában tanult tantárgyból időarányos megoszlásban. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése: A tanulóink nagykorúak, így elvárás, hogy felnőtt módjára, a tanárokat és egymást tisztelve vegyenek részt a tanítási órákon, továbbá a közös programokon. A magatartás és a szorgalom értékelése az osztályfőnökök és az egyes tanulókat tanító tanárok közös feladata, ezt a diákokkal megbeszélik. A tanulók magatartás és szorgalom jegyet kapnak. A tanárok munkájának értékelése Az iskola és benne a tanárok munkáját folyamatosan értékelik a tanulók, a szülők, az iskola tágabb vagy szűkebb környezete is. A tanári munka értékeléséhez forrásul használhatók:  a szakvizsgák jegyzőkönyvei,  továbbtanulási statisztikák,  nyelvvizsgák száma és eredménye,  a félévi és a tanév végi tanulmányi eredmények,  bukási statisztikák,  tanulóik tanulmányi versenyeken való részvétele, eredményeik,  tanulóik iskolai és más rendezvényeken való részvétele, a részvétel minősége,  az együttélés során természetesen adódó konfliktusok feloldásai vagy az erre tett kísérletek, 13

   

a tanár-tanuló, tanár-tanár, tanár-iskolavezetés viszonyokban való jellemző együttműködési szituációk, az osztályfőnökök esetében a gondjaira bízott tanulócsoport életének irányítása során végzett munkák, az iskola képviseletében végzett tevékenységek, valamint azok az előre nem látható, itt fel nem sorolt esetek és tevékenységek, melyek az iskolánk elé tűzött célok teljesítését segítik vagy hátráltatják.

A tanárok munkájának belső értékelése elsősorban az iskola igazgatójának a feladata. A tanári munka értékelésének nyilvánosságot is kell kapnia. Ezeken túl az értékelésnek folyamatosnak kell lennie, a nyilvánosságot nem igénylő visszajelzéseket is meg kell kapniuk a tanároknak. Az iskolavezetés munkájának értékelése Az iskolavezetés munkáját ötévenként értékeli a tantestület és az iskola fenntartója. A megbízási időn belül az iskolavezetés munkájának értékelése elsősorban a fenntartó feladata. Az iskolavezetés munkájának értékelése nyilvánosságot kap az évenkénti intézeti tanévzáró értekezleteken, ill. azokon az alkalmakon, amelyeket erre a fenntartó alkalmasnak és szükségesnek tart. Természetesen az iskolában együtt élők rendszeresen és folyamatosan értékelik az iskolavezetés munkáját, értékelő megállapításaikat formális körülmények között, értekezleteken akár írásba is foglalhatják. A tantestület, ha él az Oktatási Törvény biztosította jogaival, folyamatosan értékeli az iskolavezetés munkáját és arról visszacsatolást is ad.

3. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról Az ifjúságvédelemről hozott törvény ránk vonatkozó részeit teljesítjük. Tudjuk, hogy tanulóink között ma több a veszélyeztetett tanuló, mint a korábbi évtizedben volt. Tudjuk azt is, hogy a társadalmi változások újabb és újabb általunk alig ismert veszélyforrásokat hoznak létre. Azt is tudjuk, hogy a modernizálódó társadalomnak bajai gyakran együtt hatnak a közelmúltból itt maradtakkal. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem megoldani, hanem néhány esetben megelőzni, de legtöbbször csak csökkenteni tudjuk gyerekeinket érő bajokat. Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatok elsőrendű felelősei az osztályfőnökök, akik az osztályukba járó tanulókról a legtöbb információval rendelkeznek. Hisszük azt, hogy azok a veszélyforrások, amelyek a kortárs csoportokból lesnek tanítványainkra, folyamatos figyeléssel, a tanulók életkörülményeinek változásairól szerzett információkra való gyors reagálásokkal sok esetben féken tarthatók. Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, segítünk azoknak a tanulóknak beilleszkedni az itteni munkamenetbe, akik önhibájukon kívül jelentősen lemaradtak a kívánatos szinttől; Drogstratégiánkat igyekeztünk a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott kritériumok alapján kialakítani, s azt az iskola komplex nevelési rendszerébe beépíteni. A Nemzeti Stratégiai célkitűzéseit a következőképpen építjük be iskolai drogstratégiánkba:

14

Az iskolai drogstratégiának az elsődleges prevencióra, a drogmentesek megóvására kell épülni. Ez a stratégia csak akkor lesz hatékony, ha a diákokban ki tudjuk alakítani a nemet mondás képességét. Szerencsére az a korosztály, akik nálunk tanulnak, már nem mondhatók a legveszélyeztetettebb korosztálynak. A prevenciós munka ennek ellenére nem korlátozódhat csak az iskola színterére, hiszen a tanulók magatartásbeli változásának, tanulmányi eredménye romlásának okai legtöbbször nem az iskolában, hanem a családban keresendők. Ennek felderítése is komoly feladat, amely nem nélkülözheti az empátiát, valamint a megértés és elfogadás kinyilvánítását. Amennyiben mégis felmerül a drogfogyasztás ténye, a másodlagos prevenció keretében segítséget nyújtunk az arra rászorulóknak, tanácsot adunk, melyik szakszolgálathoz fordulhatnak segítségért. A szociális támogatások terén az iskola biztosítja a fenntartói és az állami segélyalapok elvszerű elosztását, az osztályfőnök és a diákbizottság bevonásával, a szociális rászorultság elvei alapján.

4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Tantermekben: tanulói asztalok, székek a tanulók létszámának figyelembevételével, nevelői asztal, szék, eszköztároló szekrény, tábla, ruhatároló (fogas), szeméttároló. Igazgatói, nevelőtestületi szobában: íróasztalok, székek, iratszekrények, fax, telefon, számítógép, nyomtató, fénymásoló, nootbook, projektor, vetítővászon, magnetofon.

5. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Az egészségnevelés, egészségfejlesztés céljai:  Testi és lelki adottság, egészségi állapot ismerete.  A helyes testtartás, mozgásban gazdag életmód, testedzés szerepének felismerése.  Az egészséges, szükségleteknek és adottságoknak megfelelő táplálkozás alkalmazása.  Az időjárásnak, testalkatnak megfelelő, kényelmes öltözék szerepének felismertetése.  A betegségek kialakulásának és a gyógyulási folyamatnak, a gyógyulást elősegítő magatartásformáknak az ismerete (megfelelő gyógyszerhasználat, elsősegélynyújtás).  A szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásainak felismertetése, ezek elkerülése.  A testi higiénia szerepének fontossága az egészségmegőrzésben.  A személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák alkalmazása.  A barátság, párkapcsolatok, a szexualitás fontossága az egészségmegőrzés területén.  Szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai, AIDS-prevenció.  A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentőségének felismerése, a környezeti ártalmak hatásának tudatosítása (zaj, légszennyezés, ultraibolya – sugárzás, hulladékkezelés).  A közvetlen környezetnek, életmódnak megfelelő igények kialakítása, a tisztaság fenntartása (világítás, szellőztetés, takarítás, fertőtlenítés).  A személyes biztonság megőrzése (közlekedés, rizikóvállalás).  Az idővel való gazdálkodás elsajátítása, szerepe az egészségmegőrzésben (napirend, a munka, tanulás, pihenés és szórakozás helyes arányának megválasztása).

15

Módszereink     



 

Kérdőívek, illetve személyes beszélgetések során felmérjük a diákok tudását, véleményét, hozzáállását az egyes területekkel kapcsolatban. Ez támpontot adhat abban a kérdésben, hogy milyen ismereteket kell pótolni, illetve módosítani. Az egyes tanórai foglalkozásokon bővítjük a tanulók ismereteit a témakörökhöz kapcsolódva ismeretátadással, elemzésekkel, beszélgetéssel, interaktív gyakorlatokkal (pl. osztályfőnöki órán). Lehetőséget biztosítunk diákjainknak a mindennapos testedzésre: tornaterem hiányában a közeli Református Gimnázium uszodáját béreljük. Iskolánk tanulói és tanárai részt vesznek más szervezetek, intézmények programjain, szakmai tanácskozásokon, tréningeken. Tájékozódunk tanulóink tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, képességzavarairól (pl. rövidlátás, nagyothallás stb.), s ezeket figyelembe vesszük az oktató–nevelőmunka során (pl. az ülésrend megállapításánál, számonkérés formájánál stb.). Gondoskodunk diákjaink számára az egészséges és biztonságos környezet megteremtéséről. Ügyelünk arra, hogy a tantermekben használt székek és asztalok mérete a tanulók testmagasságának megfelelő legyen. Biztosítjuk a megfelelő világítást. Odafigyelünk tanulóink esetleges rossz szokásaira, s felhívjuk ezekre a figyelmüket (pl. hanyag testtartás, nagykabátban, dzsekiben való üldögélés a tantermekben stb.). A diákokkal közösen igyekszünk szebbé, kellemesebbé tenni az oktatás körülményeit.

A program végrehajtói iskolai szinten az iskola vezetősége, az osztályfőnökök, a pedagógusok, szükség esetén külső szakemberek. A tanulók fizikai állapotának mérése: A köznevelésről szóló törvény 80.§ (1) kimondja, hogy „Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó… a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról.” Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhető az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges színt elérésére, megtartására. A tanulók fizikai állapotának mérését a pedagógusok végzik el a testnevelés órákon, a mérés eredménye alapján a pedagógusok, osztályfőnökök a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A méréshez a hunagofit programot használjuk fel. A környezeti nevelés céljai: A környezeti nevelés szinterei iskolánkban, hagyományos tanórai oktatás szervezésében folyik. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek 16

A tanulók ismerjék meg a szakma gyakorlásához kapcsolódó természeti környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni. A tanulók sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek. Tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladék kezelése). Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegfeldolgozások segítségével. Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. Osztályfőnöki órák A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakításárára való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során. Az iskola minden tanárának feladata, hogy a környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra Az iskolai adminisztrációs dolgozók munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Alapelvek, jövőkép, célok: A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. - a fenntartható fejlődés - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggése - alapvető emberi szükségletek - emberi jogok - demokrácia - biológiai és társadalmi sokféleség - az ökológiai lábnyom Tartsuk szem előtt, hogy tanulókat képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk: - a környezettudatos magatartás és életvitel - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel - a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének iránye és akarata - a természetes és épített környezet védelme - az egészséges életmód igénye, és az ehhez vezető technikák, módszerek elsajátítása A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása: - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - problémaérzékenység - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia - vitakészség, kritikus véleményalkotás - konfliktuskezelés megoldás - állampolgári részvétel, cselekvés

17

HELYI TANTERV A hozzánk érkező tanulók különböző iskolákból jönnek és előzetes szándékuk szerint iskolánktól a továbbtanulás feltételeinek biztosítása mellett a szakképesítés megszerzését várják el. A diákok a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program helyi tantervében rögzített tantervek tantárgyszerkezete és a hozzá tartozó tantervek szerint tanulnak, ezeket az Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium készítette az OKJ előírásai szerint. Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés megszervezése a korábban kiadott engedély és óraterv szerint folytatódik. A konkrét szakmákban tanított tárgyak és óraszámok a Szakmai program részben találhatóak.

1. A tantárgyi értékelésre vonatkozó konkrét elvek A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a nevelőtestület által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév, illetve a félév elején hozza a tanulók tudomására. A szaktanár szintén a tanév, illetve a félév elején közli, hogy a különféle tanulói megnyilvánulások milyen súllyal szerepelnek a félév végi értékelésben, minősítésben, illetve azt, hogy az elmaradt vagy sikertelen írásbeli munka miként pótolható, illetve javítható. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazunk. A tanulók beszámoltatásának formái a következők:  összefüggő szóbeli felelet, feladatmegoldás,  több kérdésre adott néhány mondatos felelet,  rövid írásbeli felelet, feladatmegoldás,  témaköri felmérők,  témazáró dolgozatok,  feladatlapok,  különböző célú (pl. év végi) felmérések,  beszámolók, beszámoló referátumok, kiselőadások,  önálló megfigyelések, kísérletek leírása, illetve végrehajtása,  házi feladatok és írásbeli munkák,  előadások,  házi dolgozatok,  pályázati dolgozatok,(pályázati munkák)  versenyeken nyújtott teljesítmény stb. A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű elsajátítása. Az iskola évenként kettő tantárgyból teszi lehetővé javítóvizsga letételét. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítők legkésőbb az augusztusi 18

javító-pótló vizsgák idején kell, hogy számot adjanak tudásukról. Elégtelen osztályzat esetén az adott évben augusztus 30-ig tehetnek a kijelölt napon javítóvizsgát. A tantárgyi teljesítmények értékelésének szempontjai: JELES érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegyet kaphat az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. Írásés szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegyet kapjon az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A közbülső osztályzatokat a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő módon állapítja meg, az iskola törekszik az elégséges és a jeles szint között az érdemjegyek lineáris megállapítására. Az azonos típusú osztályokban tanító tanárok az osztályzás egységes szempontjaiban a munkaközösségek vezetőinek ellenőrzése mellett megállapodhatnak. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskolai SZMSZ és az iskolai házirend a mérvadó. A tanuló magatartásának értékelése: A tanulóink nagykorúak, így elvárás, hogy felnőtt módjára, a tanárokat és egymást tisztelve vegyenek részt a tanítási órákon, továbbá a közös programokon. A magatartás és a szorgalom értékelése az osztályfőnökök és az egyes tanulókat tanító tanárok közös feladata ezt a diákokkal megbeszélik. A tanulók magatartás és szorgalom jegyet nem kapnak. A tanuló szorgalmának minősítése a tanulónak az iskolai munkához, a tanuláshoz való viszonyát, rendszerességét, igényességét értékeli. A minősítést a tantestület a törvényi előírások szerint állapítja meg, figyelembe véve a tanuló egyéni adottságait, személyiségi jegyeit és a változás jellegét. Ezt az értékelést a tantestület a tanuló személyiségének fejlesztésére, a kitűzött nevelési célok elérésére kívánja használni.

2. Az iskola vizsgarendszere A szakképzésben részt vevő tanulók a meghatározott évfolyam befejezése után szakmai vizsgát tesznek. A vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását az iskola a 20/2007. SZMM rendelet alapján végzi. 19

A szakmai vizsga írásbeli gyakorlati és szóbeli részekből állhat. A vizsgarészek és tantárgyak felsorolását a szakképesítésért felelős miniszter által szakképesítésként meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmény tartalmazza. A vizsgák időpontjai: a. február – március b. május – június c. október A vizsgabizottság összetétele: -

a vizsgabizottság elnöke; a kamara képviselője; az iskola képviselője;

Az írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott (központi) írásbeli tétel alapján a tantárgy egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani. A vizsgázó a feladat elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet és nem kaphat. Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni. A gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsga munkafeladatait az iskola dolgozza ki, a vizsgabizottság hagyja jóvá. A munkafeladat végrehajtásához a vizsgázónak meg kell adni a szükséges útmutatókat, a munka megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható. A szóbeli vizsga: A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A vizsgázó minden tantárgyból tételt húz, a tantárgy jellegének megfelelően önállóan felel. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet illetőleg osztályzatot kapott. Ha a vizsgázó a szakmai vizsga követelményeinek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, szakképesítést igazoló bizonyítványt kap. Az iskola belső vizsgái Az iskola az akkreditált képzésben résztvevők számára megszervezi a félévenkénti és év végi vizsgákat az előírások szerint. Modulrendszerű képzés akkor alkalmazható, ha a képzés központi programja azt lehetővé teszi.

20

Értékelési alapelvek: Az egyes modulok indításakor a tanulóval közölni kell:  annak időtartamát  tartalmát  követelményét  a számonkérés módját /írásbeli, szóbeli, gyakorlati/  az értékelés elveit  a számonkérés időpontját  a javítási, pótlási lehetőségeket  az érdemjegy beszámításának súlyát az év végi osztályzatba A modulokat záró beszámolóval fejezzük be. Ennek értékelése a megszokott ötfokú skála szerint történik. Elégtelen osztályzat esetén a szaktanár által kijelölt időben, de legkésőbb a félév végéig pótdolgozat íratása kötelező. A jelenlegi képzési programokban a modul ugyanolyan súlyú, mint bármely tantárgy, ezért érdemjegye ugyanolyan súllyal kerül beszámításra a továbbhaladásnál, mint az egyes tantárgyaké. Ez alapján a továbbhaladás feltétele a legalább elégséges osztályzat minden modulból.

3. A taneszközök és tankönyvek kiválasztásának elvei Iskolánkban alapelv, hogy a diák kiválóan felkészült tanárokkal kerüljön szembe. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diák rákényszerüljön a tanár által leadott óra (előadás) lejegyzetelésére. Ez azért is fontos, mert a felsőoktatásban ez alapelv. Miután a tantárgyakra általában kellő számú óra jut, így lehetséges az alapos tanári magyarázat. Továbbá azt is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a diák ismerje meg az értelmiségi élettel együtt járó könyvtár használatát,a témának megfelelően keressen, kutasson a szakirodalomban, ehhez természetesen a tanár segítséget nyújt. Tanulóinknak minden tantárgyhoz ajánlunk szakkönyveket, de ezek közül csak néhányat írunk elő kötelezően. Indokolatlanul nagy anyagi terhet nem okozunk a szülőknek és a tanulóknak. Az általunk használt tankönyveknek és taneszközöknek korszerűnek, szakmailag megbízhatónak, jónak kell lenniük, hogy segítségükkel teljesíthetők legyenek a tantervi követelmények.

4. Az iskola közösségei, szervezetét alkotó csoportjai - Nevelőtestület - Szakmai munkaközösség A tanulók közösségei, csoportjai: - osztályközösségek - nyelvi csoportok - spontán diákkezdeményezésre kialakuló csoportok Az iskolában szülői szervezet nem működik, hiszen minden diák felnőtt.

21

SZAKMAI PROGRAM Intézményünk szakközépiskola, az Alapító okiratban meghatározott tevékenységéből adódóan az érettségi vizsgára épülő, szakmai vizsgára felkészítő oktató és nevelő munkát, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést folytat. A 2013/2014. tanévtől a 13-14. évfolyamon középiskolai végzettségre épülő OKJ szerinti képzést az alábbi szakképesítések körében folytatunk nappali és esti munkarendben:

OKJ szám 55 344 01 0010 55 01 54 343 01 54 344 01 54 344 02 54 344 03 54 345 01

Szakma megnevezés Adóigazgatási szakügyintéző Pénzügyi termékértékesítő Pénzügyi számviteli ügyintéző Vállalkozási és bérügyintéző Vám- jövedéki és termékértékesítő Logisztikai ügyintéző

Évfolyamszám 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14) 2 évfolyam (1/13-2/14)

Adóigazgatási szakügyintéző képzés 2013 szeptemberétől már nem indítható, de 14. évfolyamon még folytatódik a képzés, a diákok 2014. június 30-ig OKJ szakmai vizsgát tesznek. A szakmai képzésbe való belépés feltételei:

A feltételeket az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakképző évfolyamokra gimnáziumokból is lehet jelentkezni Az iskolára jellemző továbblépési periódus a tanév. Ettől eltérő továbbhaladási engedélyt a Köznevelési Törvény figyelembevételével az igazgató adhat.

ADÓIGAZGATÁSI SZAKÜGYINTÉZŐ (55 344 01 0010 55 01) Szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei 1. Cél: a végzett tanuló képes legyen az állami adóhatóságnál adóügyi szakfeladatokat ellátni, részt vesz az illetékügyi feladatok ellátásban, közreműködik az illetékkötelezettség megállapításában, az illeték kivetésében, ellenőrzésében, elősegíti a végrehajtást. A gazdaság területén: adózással, járulékokkal kapcsolatos nyilvántartásokat vezet, bevallást készít, jogszabályokat alkalmaz, elemzési feladatokat végez, szervez, ellenőriz. 2. A képzés időtartama: 2 év 3. A képzés szerkezete: Elmélet 45 % Gyakorlat 55 % A tanulók a 2. félévben 30 nap (240 óra) szakmai gyakorlaton vesznek részt. 4. A képzés tartalmában az BGF által kiadott központi program alapján történik. A főiskola által meghatározott óraterv mellett heti 1 órában van osztályfőnöki óra, heti 5 órában testnevelésórát biztosítunk a kecskeméti Református Gimnázium uszodájában. Testnevelés óra alóli felmentést az a tanuló kaphat, aki versenyszerűen sportol. A kötelező szakmai 22

tartalom kiegészítéseképpen tanirodai jelleggel a gyakorlatban jól használható szakmai gazdasági és ügyviteli ismereteket közvetítünk: I. félévben heti 4 órában irodai ügyvitel, levelezés témakörben, II. félévben heti 3 órában bérszámfejtés, bérügyvitel, III. félévben heti 2 órában könyvelőirodai tevékenység, IV. félévben heti 2 órában álláskeresési technikák, kommunikációs tréning keretében. 5. A tanulók a tanév végén szakmai vizsgát tesznek.

Óraterv 1. szakképzési évfolyam Tantágy csoportok

Tantárgyak

1. félév Óra

2. szakképzési évfolyam

2. félév

ea gy kr

Óra Kö v ea gy kr

Előtanulmányi feltétel

ADÓIGAZGATÁSI SZAKÜGYINTÉZŐ tanterv (nappali) 3. félév Óra Kö v ea gy kr

4. félév Kö v

Óra ea

gy

kr Köv

Alapozás moduljai Gazdálkodási modul 1

Közgazdaságtan alapjai

1

1

3

gyj

-

2

Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai

3

0

4

k

-

3

Marketing alapjai

4

Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai

3

0

3

k

5

Pénzügyek alapjai

2

1

3

k

6

Adók és támogatások

7

Emberi erőforrás és munkaerőpiaci menedzsment

2

0

3

k

-

2

0

3

k

4(1) 5

2

0

3

0

3

k

k

5 -

Módszertani modul 8

Gazdasági számítások és statisztikai módszerek

9

Számvitel alapjai

10

Elemzés-ellenőrzés

11

Gazdasági informatika alapjai

12

Üzleti kommunikáció

1

1

2

gyj

13

Számítástechnika

0

3

4

gyj

1 3

2

5

1

2

gyj

2

2

4

gyj

-

gyj

1 2

1

3

1

3

k

gyj

2

2

5

gyj

10(1) 13(1) -

0

3

4

9; 13(1)

gyj

Ember és környezet modul 14 15

Üzleti etika, készség és személyiségfejlesztés Prezentáció és íráskészség fejlesztés

2 1

1

2

gyj

0

4

3

gyj

2

1

4

gyj

-

Idegennyelvi modul 16

Bevezetés az üzl,id.nyelvbe

23

0

4

3

gyj

16(1)

Szakmai általános modul 17

Vállalkozások pénzügyi alapjai

1

2

4

gyj

5

18

Pénzügyi számvitel

3

2

5

gyj

9

19

Vezetői számvitel

20

Biztosítás/társadalomblztosítás

2 1

2

3

Szakmai gyakorlat

2

4

gyj

18

gyj

-

30 nap

Elágazás moduljai Adóigazgatási szakügyintéző 21

Adózás

3

2

5

22

Illeték, jövedelem, vám

1

1

3

23 24

Nemzetközi gazdaságtan Nonprofit szervezetek pénzügyei

25

Közbeszerzés

1

1

3

k

-

26

Adóigazgatás adóellenőrzés

2

2

5

gyj

6

27

3

0

3

k

6

28

Nemzetközi adótan Közigazgatási eljárás, ügyiratkezelés

0

2

2

gyj

29

Pénzügyjog

2

0

3

k

30

Vállalati információs rendszerek

31

Szakszeminárium

0

3

0

32

Záródolgozat konzultáció

0

3

0

Összes OKJ óraszám, kreditérték

gyj k

2

2

16

13 32

0

3

12 18 30

15 16 31

2

2

6

0

3

k

k

-

-

2

2

5

gyj

kf

0

4

0

kf

kf

0

3

0

kf

17

14

27

6

120

Szakmai tartalom helyi kiegészítése 33

Testnevelés

2

34

Taniroda – irodai ügyvitel

4

34

Taniroda - bérszámfejtés

35

Taniroda- könyvelő irod.tev.

35

Taniroda – álláskeresési techn.

36

Osztzályfőnöki

Mindösszesen

2

3 2 2 1

1

36

36

1 36

Összes kreditszám

1 36 120

ea= előadás, gy= elméletigényes gyakorlat, gyj=gyakorlati jegy, k=kollokvium, kr=kredit, kf=kritérium feltétel .

24

PÉNZÜGYI TERMÉKÉRTÉKESÍTŐ (bank, befektetés, biztosítás) (54 343 01) A szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei Cél: A banki termékértékesítő elsősorban a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások hálózati egységeiben lát el feladatokat, azonban alkalmas a központi adminisztratív területeken bizonyos feladatok ellátására. Ügyfélkapcsolatot létesít és gondoz. Az ügyfelek részére szakszerű tájékoztatást nyújt a termékekről (akár összehasonlító szemléletben is), elősegíti az értékesítési és kockázati besorolását. Értékesíti a pénzügyi szolgáltatási termékeket, az ezzel kapcsolatos teljekörű dokumentációs feladatkört ellátja. Részt vesz az ügyfelek pénzforgalmának lebonyolításában, mind számlapénz, mind készpénz esetében, fizetési számlához kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat értékesít és nyilvántart. Pénztárat és helyi értéktárat kezel, helyi ATM-et üzemeltet. Közreműködik a hálózati egységek nyitásában, zárásában, részfeladatokat lát el a készpénzellátásban. Lakossági, mikro, kis és középvállalati hiteleket értékesít, és részt vesz a hiteldöntés előkészítésében. Hiteladminisztrációs feladatokat lát el és hitelmonitoringot végez. A befektetési termékértékesítő a befektetési szolgáltató hálózati egységeiben és központi adminisztratív területeken lát el feladatokat. Ügyfélkapcsolatot létesít és gondoz. Az ügyfelek részére szakszerű tájékoztatást nyújt a termékekről (akár összehasonlító szemléletben is). Elősegíti az ügyfelek értékesítési és kockázati besorolásának elvégzését. Alkalmassági és megfelelőségi tesztet készít. Értékesíti a befektetési szolgáltatási termékeket, az ezzel kapcsolatos teljekörű dokumentációs feladatkört ellátja. Szabványosított és nem szabványosított tőkepiaci megbízásokat fogad és bonyolít. Értékpapírszámlát nyit és kezel. Figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatokat és termék-innovációkat. Részt vesz az ügyfélszámla pénzforgalmának lebonyolításában. Pénztárat és helyi értéktárat kezel. Közreműködik a hálózati egységek nyitásában, zárásában, részfeladatokat lát el a készpénzellátásban. A független biztosításközvetítő alkalmas a lakosság, a vállalkozási szektor és az intézmények kockázatkezelési igényeinek a lebonyolítására a biztosítók felé, a kockázat transzfer keretein belül. Önállóan végzi a biztosítások megkötése előtt a megfelelő igény felmérést, összehasonlítást a piacon fellelhető termékek között, ha ez nem elégíti ki ügyfele biztosítási igényeit, akkor egyedi megoldásokat dolgoz ki. A biztosítás feltételeit ismerteti és a megfelelő tarifa alapján díjat képez, és a biztosítási ajánlatot a biztosítóba juttatja. Ügyfeleivel rendszeres kapcsolatot tart és közreműködik a biztosítási ügyek rendezésében. A függő biztosításközvetítő alkalmas egy biztosító vagy egy mással nem versengő biztosítási termékek közvetítésére. Önállóan végzi az ügyfelei biztosítási igényeinek a felmérését, a biztosítási termékek ismertetését a biztosítás megkötését és az ajánlat és a díj biztosítóhoz történő eljuttatását. Bizonyos esetekben külön megfelelés esetén kötvényesít is. A valutapénztáros a vonatkozó jogszabályoknak és a belső eljárásrendnek megfelelően önállóan valutaváltással kapcsolatos feladatokat végez, ellátja a pénzváltással kapcsolatos ügyintézői és pénztári, pénzkezelői, értéktárosi feladatokat. A hazai és külföldi fizetőeszközök vonatkozásában bankjegyfelismerést, forgalomképesség és valódiság tekintetében bankjegyvizsgálatot végez. Felelősségi körébe tartozik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen hatékonyan fellépni, amelynek révén hozzájárul a pénzváltó és a hitelintézet prudens működéséhez. 25

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 345 02Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 343 01 A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70 % Gyakorlati képzési idő aránya: 30 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 26

Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat Fentebb fel nem sorolt többi tantárgy esetében

Szakképesítés/Szakképzettség Jogi vagy államigazgatási egyetemi végzettségű szakértő MNB bankjegyszakértő Egyetemi végzettségű közgazdász vagy egyetemi végzettségű közgazdász tanár

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, amelynek további részletei az alábbiak: A bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat követelménymodulra való felkészítés során speciális UV-lámpa szükséges. A kereskedelemben kapható UV-A/C bankjegyvizsgáló készülékek két csövet tartalmaznak, az egyik az UVA, a másik az UVC hullámhossztartományban működik, így alkalmasak a forintbankjegyek fluoreszkáló nyomatainak vizsgálatára. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati 27

szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 32 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 1024 óra/év 2140 óra

28

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 1120 óra/év 2380 óra

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés Szakmai követelménymodulok

közismeret nélkül

Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakmai idegen nyelv

0,5

2

Foglalkoztatás I.

2 5,5

Ügyviteli gyakorlatok

6

Általános statisztika

2

Statisztika gyakorlat

2

Pénzügyi alapismeretek

4

Pénzügy gyakorlat

1

Adózási alapismeretek

1,5

Adózás gyakorlat

1

Számviteli alapismeretek

4,5

Számvitel gyakorlat 10137-12 Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció 10142-12 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció 10138-12 Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok

2/14. heti óraszám e gy

0,5

Gazdasági és jogi alapismeretek

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1

Banki értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban Biztosítási értékesítési ismeretek Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban

1 2 1 2

Polgárjogi alapfogalmak

0,5

Pénzügyi intézményi szabályozás

0,5

29

Pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások szabályozása Szolgáltatási és fogyasztóvédelmi szabályozás a gyakorlatban

0,5

0,5

Biztosítási jog 10136-12 Banki piac termékeinek értékesítése

10140-12 Befektetési piac termékeinek értékesítése

0,5

Pénzügyi szolgáltatások és termékek

3

Pénzforgalom

1

Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata

1

Befektetési szolgáltatások és termékek

2

Befektetési döntések

0,5

Biztosítástani ismeretek 10141-12 Biztosítási piac termékeinek értékesítése

10143-12 Biztosítástechnikai feladatok ellátása

10144-12 Független biztosításközvetítői működés 10146-12 Speciális ügyintézői feladatok ellátása

2

Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái

2 1 1,5

Biztosítási gyakorlat

0,5

Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Speciális ügyintézői ismeretek Speciális ügyintézői feladatok gyakorlata

2,75

075 0,75 0,25

10139-12 Bankjegyismeret Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat Bankjegyvizsgálat végzése gyakorlata Szabad sáv (marketing) Szabad sáv (vezetés) Szabad sáv (taniroda) összes óra összes óra

0,5 0,5 3 1 24

11 35

4 13

22 35

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. 30

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

31

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül Tantárgyak, témakörök 1/13.



11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

e

A szakképzés összes óraszáma

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Szakmai idegen nyelv*

72*

72

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági alapok A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a, kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere A marketing alapjai

198

198

10

10

18

18

20

20

24

24

22

22

28

28

16

16

32

Jogi alapismeretek

20

20

Tulajdonjog

12

12

A kötelmi jog

28

28


216

216

Tízujjas vakírás

90

90

Szövegformázás

18

18

Levelezés és iratkezelés

72

72

Üzleti kommunikáció

36

36


72

72

A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, árés volumenindex A grafikus ábrázolás

4

4

30

30

18

18

16

16

4

4

Statisztika gyakorlat Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, árés volumenindex Esettanulmány Pénzügyi alapismeretek

72

72

32

32

16

16

16

16

8

8

144

144

Pénzügyi szektor alapvetései

4

4

Pénzügyi intézményrendszer

34

34

A pénzforgalom

34

34

A pénzügyi piac és termékei

60

60

Biztosítási alapismeretek

12

12

Pénzügy gyakorlat

36

36

A pénz időértéke

11

11

Értékpapírok értékelése

20

20

Valuta, deviza-árfolyama

5

5


54

54

Az államháztartás rendszere

7

5

Adózási alapfogalmak

5

7

Kiemelt adónemek

42

42

Adózás gyakorlat

36

33

36

Személyi jövedelemadó

16

16

Általános forgalmi adó

14

14

Helyi adók

6

6


162

162

A számviteli törvény

20

20

A vállalkozás vagyona

24

24

20

20

24

24

28

28

18

18

16

16

12

12

10142-12 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10137-12 Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása Számvitel gyakorlat A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen Banki értékesítési ismeretek Banki értékesítési területek és fázisok Marketingkommunikációs eszközök a banki területen Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban

36

36

9

9

9

9

9

9

9

9 32

32

20

20

12

12 64

64

Önismeret és kommunikáció

20

20

Ügyféligények felmérése

30

30

Kapcsolatfelvétel és fenntartás, banki termék értékesítése során

14

14

Biztosítási értékesítési ismeretek Biztosítási értékesítési területek és fázisok Marketingkommunikációs eszközök a biztosítási területen Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban Önismeret és kommunikáció

34

32

32

20

20

12

12

64

64

20

20

10138-12 Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok 10136-12 Banki piac termékeinek értékesítése 10140-12 Befektetési piac termékeinek értékesítése 10141-12 Biztosítási piac termékeinek értékesítése

Ügyféligények felmérése Kapcsolatfelvétel és fenntartás, biztosítási termék értékesítése során Polgárjogi alapfogalmak Polgári jog és társasági jog alapjai Szerződések jogi szabályozásának ismerete Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi közvetítés Bankszabályozás Tőkepiaci intézményi szabályozás Biztosítók szabályozása Pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatások szabályozása Szolgáltatások nyújtásának szabályozás Értékpapírjog Szolgáltatási és fogyasztóvédelmi szabályozás gyakorlata Jogalkalmazás, fogyasztóvédelem alkalmazása Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek A bank tevékenysége Aktív bankügyletek Passzív bankügyletek Banki termékek Pénzforgalom Fizetési rendszer Fizetési forgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata Betét elfogadása Hitelbírálat Befektetési szolgáltatások és termékek Befektetési szolgáltatások Befektetési termékek Befektetési döntések Befektetés-elemzés alapjainak gyakorlata Biztosítástani ismeretek Biztosító működése és tevékenysége Biztosítási termékek és szolgáltatások Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítási számítások Biztosítási statisztika

35

30

30

14

14

14

14

7

7

7

7

20

20

5 5

5 5

5

5

5

5

16

16

8

8

8

8 16

16

16

16

14

14

96

96

10 30 30 26 32 16 16

10 30 30 26 32 16 16 32

32

10 22

10 22

64

64

32 32 16

32 32 16

16

16

64

64

20

20

44

44

64

64

32 32

32 32

10143-12 Biztosítástechnikai feladatok ellátása 10144-12 Független biztosításközvetítői működés 10146-12 Speciális ügyintézői feladatok ellátása 10139-12 Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése

Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon Biztosítási számítások Biztosítási szolgáltatások nyújtásának gyakorlata A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási igény, termék és szerződés Biztosítási üzemtan Biztosítási gyakorlat Kockázat bírálata Szerződési, statisztikai és adminisztrációs feladatok Független biztosításközvetítői működés elmélete Vagyon- és felelősségbiztosítás Személybiztosítás Pénzügyi tervezés Biztosítás marketing Független biztosításközvetítői működés gyakorlata Vagyon- és felelősségbiztosítás

32

32

20

20

12

12

48

48

20

20

28 16 10

28 16 10

6

6

88

88

20

20

30 28 10

30 28 10 24

24

6

6

Személybiztosítás

6

6

Pénzügyi tervezés Biztosítás marketing Speciális ügyintézői ismeretek Pénzváltás Pénzmosás megelőzése Speciális ügyintézői feladatok gyakorlata Ügyfél-átvilágítás Pénzkezelés, árfolyamok jegyzése Bankjegyismeret Bankjegyek biztonsági elemei Bankjegyek készítésének eljárásai Bankjegyvizsgálat gyakorlata Bankjegyek biztonsági elemeinek ellenőrzése Bankjegy valódiságának megállapítása

6 6

6 6

Összesen

720

396

24

24

16 8

16 8

4

8

8 16

16

8

8

8

8

288

Összesen szabadsávval

1260

1120

36

4

8

992

29%

4

8

1116

Gyakorlati óraszámok/aránya

4

16

704

71%

8

16

Összesen Elméleti óraszámok/aránya

8

Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve megtalálható a dokumentumban! A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás

37

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ (54 344 01)

A szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei Cél: A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat. Működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít. A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54345 02 Nonprofit menedzser 54343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző

A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs.

39

V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:



40



A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak


Munkahelyi egészség és biztonság


Foglalkoztatás II.



0,5


2

Foglalkoztatás I.

2 5,5 6


2

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

2 4

Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek

1 1,5

Adózás gyakorlat

1


4,5

Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdálkodási ismeretek

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen

10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés

Számvitel

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok


ögy


1

3,5

4

6

11506-12 VállalkozásVállalkozásfinanszírozási finanszírozás

2

41

és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

1

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

2

Projekt-finanszírozás 11501-12 Projektfinanszírozás

11502-12 Projektfolyamatok követése

2

Projekt-finanszírozás gyakorlata

2

Projektfolyamatokkö vetése

2

Projekttervezés gyakorlata

1

összes óra összes óra Szabad sáv (marketing: 3, vezetés: 1, taniroda: 4) Heti óraszám szabadsávval

20

11 31

21

10 31

4

4 35

35

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

42


Szakmai követelm énymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépis kolai képzés Szakképesítésóraszáma a specifikus közismeret szakképzés nélkül óraszáma 5/13. és 2/14. 1/13.

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyeze ti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélkülisé g Szakmai idegen nyelv* Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejleszté s Munkavállalói szókincs Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági alapok

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenys ég ellátása




e

gy ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4 16

16

4

4

4

4

4

4

4

4

72 *

72 64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

19 8

198

10

10

43

A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere A marketing alapjai Jogi alapismeretek Tulajdonjog A kötelmi jog

18

18

20

20

24

24

22

22

28

28

16

16

20

20

12

12

28

28

Ügyviteli gyakorlatok Tízujjas vakírás

21 6 90

Szövegformázás Levelezés és iratkezelés Üzleti kommunikáció Általános statisztika A statisztika alapfogalmai Az információsűríté s legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex A grafikus ábrázolás Statisztika gyakorlat Az információsűríté s legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok,

18

18

72

72

36

36

216 90

72

72

4

4

30

30

18

18

16

16

4

4 72

72

32

32

16

16

44

összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex Esettanulmány

16

16

8

8

Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrends zer A pénzforgalom A pénzügyi piac és termékei Biztosítási alapismeretek Pénzügy gyakorlat A pénz időértéke Értékpapírok értékelése Valuta, devizaárfolyama Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere Adózási alapfogalmak Kiemelt adónemek Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Helyi adók

14 4

144

4

4

34

34

34

34

60

60

12

12

Számviteli alapismeretek A számviteli törvény A vállalkozás vagyona A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek

16 2

162

20

20

24

24

20

20

24

24

28

28

36

36

11

11

20

20

5

5

54

54

7

5

5

7

42

42 36

36

16

16

14

14

6

6

45

elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesít és elszámolása Számvitel gyakorlat A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen

18

18

16

16

12

12 36

36

9

9

9

9

9

9

9

9

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodás a befektetett eszközökkel Készletgazdálko dás, logisztikai rendszer Munkaerő és bérgazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája A vállalkozás válsága

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen Szoftverjog és etika, adatvédelem A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer Tárgyi eszköz nyilvántartó

46

112

112

18

18

22

22

26

26

16

16

16

16

14

14 128

128

6

6

6

6

36

36

18

18

program Készletnyilvánta rtó program Bérelszámoló program alkalmazása Integrált vállalati rendszerek

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

Számvitel A számviteli törvény, az éves beszámoló A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások A vásárolt készletek elszámolása Jövedelemelszámolás Költségekkel kapcsolatos elszámolások Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások Pénzügyi és hitelműveletekk el kapcsolatos elszámolások Kötelezettségek kel kapcsolatos elszámolások A zárás, éves beszámoló

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás A vállalkozás pénzügyi döntései A beruházások értékelése A forgóeszközellátás A finanszírozás gyakorlata A vállalkozások pénzügyi teljesítményéne

47

18

18

18

18

26

26

192

192

18

18

24

24

8

8

30

30

16

16

18

18

20

20

24

24

12

12

22

22

64

64

2

2

26

26

16

16

14

14

6

6

k mérése Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Beruházások pénzügyi döntései Forgóeszközszükséglet megállapítása A finanszírozás gyakorlata Pénzügyi teljesítmények mérése

1501-12 Projektfinanszírozás

Adózás Az adózás rendje Személyi jövedelemadózá s és bért terhelő járulékok Egyéni vállalkozó jövedelemadózá si formái Társaságok jövedelemadózá sa Általános forgalmi adó Helyi adók Elektronikus adóbevallásgyakorlat Gyakorlati előkészítés Elektronikus bevallás gyakorlata A bevallások ellenőrzése Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás alapjai A projektek pénzügyi tervezése A projekttámogatások Projektfinanszí rozás gyakorlat Projektértékelés módszerei A projektek pénzügyi

48

32

32

12

12

10

10

7

7

3

3

96

96

4

4

28

28

14

14

16

16

22

22

12

12 64

64

4

4

56

56

4

4

64

64

26

26

24

24

14

14 64

64

14

14

14

14

11502-12 Projektfolyamatok követése

tervezése A projektfinanszír ozás gyakorlata Projektfolyama tok követése Projektmenedzs ment alapok Projekt elemzése, tervezése Projekt irányítása, dokumentálása Közbeszerzési eljárás Projekttervezés gyakorlata Projektirányítás számítógéppel Projektterv készítése

Összesen Összesen Összesen szabadsávval Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

36

72 39 0 6 1116

64

64

16

16

22

22

16

16

10

10

672

1260

36

32

32

20

20

12

12

320

2108

992

2108

1120

2380

69,9% 30,1%

* Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve megtalálható a dokumentumban! Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás

49

VÁLLALKOZÁSI ÉS BÉRÜGYINTÉZŐ (54 344 02) A szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei Cél: A vállalkozási és bérügyintéző közreműködik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában. Alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában. Ellátja a bérszámfejtéssel- és társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat. A munkavállalókkal kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket intézi, a nyilvántartásokat vezeti. Vezeti a biztosítottak társadalombiztosítási lapjait, nyilvántartja a kifizetett ellátásokat, adatokat, igazolásokat küld az illetékes társadalombiztosítási szerveknek. A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet – az 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 02

A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási és bérügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: IV.A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy -


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs.

51

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V.A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:


éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2108 óra

52


éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2380 óra







Foglalkoztatás II.




0,5 2

Foglalkoztatás I.

2 5,5


6


2

Statisztika gyakorlat

2


4

Pénzügy gyakorlat

1


1,5

Adózás gyakorlat

1


4,5

Számvitel gyakorlat 10152-12 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

1

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása

2,5

Üzleti terv készítés gyakorlata

2

Könyvvezetés 10153-12 Könyvvezetési feladatok

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Gazdasági és jogi alapismeretek


ögy


4

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat

11506-12 VállalkozásVállalkozásfinanszíroz finanszírozás

2

2

53

ási és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

1

Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

10154-12 Munkaerőgazdálkodás

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

1

Munkaerő-gazdálkodás

3

Bérszámfejtési gyakorlat

2

Bérügyi feladatok

2

Bérügyi gyakorlat

1

Társadalom-biztosítás

2

TB gyakorlat

1

összes óra

20

összes óra Szabad sáv (marketing: 3, vezetés: 1, taniroda: 4) Heti óraszám szabadsávval

11

21

10

31

31

4

4

35

35


54


Szakmai követelmény-modul


Ágazati szakközépisk olai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13. e

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása 11500-12 Munkahelyi Munkavégzés egészség és biztonság személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek 11499-12 Munkaviszony Foglalkoztatás II. létesítése Álláskeresés



ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Munkanélküliség Szakmai idegen nyelv* Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági alapok A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a, kínálat

gy

Szakképesít ésA specifikus szakképzé szakképzés s óraszáma összes 5/13. és óraszáma 2/14.

16

16

4

4

4

4

4

4

4

4

72 *

72 64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

19 8

198

10

10

18

18

20

20

55

A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere A marketing alapjai

24

24

22

22

28

28

16

16

Jogi alapismeretek

20

20

Tulajdonjog

12

12

A kötelmi jog

28

28

Ügyviteli gyakorlatok Tízujjas vakírás

21 6 90

Szövegformázás Levelezés és iratkezelés Üzleti kommunikáció

18

18

72

72

36

36

Általános statisztika A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, ár,és volumenindex A grafikus ábrázolás

90

72

72

4

4

30

30

18

18

16

16

4

4

Statisztika gyakorlat Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, ár,és volumenindex Esettanulmány Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrendszer A pénzforgalom A pénzügyi piac és termékei Biztosítási

216

72

72

32

32

16

16

16

16

8

8

14 4

144

4

4

34

34

34

34

60

60

12

12

56

alapismeretek Pénzügy gyakorlat

36

36

A pénz időértéke Értékpapírok értékelése Valuta, devizaárfolyama Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere Adózási alapfogalmak Kiemelt adónemek

11

11

20

20

5

5

54

54

7

5

5

7

42

42

Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Helyi adók

36

36

16

16

14

14

6

6


16 2

162

A számviteli törvény A vállalkozás vagyona

20

20

24

24

20

20

24

24

28

28

18

18

16

16

12

12

A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása Számvitel gyakorlat

36

36

A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok

9

9

9

9

9

9

9

9

A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen

57

Kis- és középvállalkozások gazdálkodás A vállalkozások működése és megszűnése A vállalkozási stratégia és a marketing vállalati működése 10152-12 Kis-és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

Az üzleti terv fejezetei

80

80

32

32

16

16

32

32

Üzleti tervkészítés gyakorlata

64

64

Az üzleti terv felépítése és elkészítése

4

4

55

55

5

5

Az üzleti tervfejezetek kidolgozása Az üzleti tervfejezetek bemutatása

10153-12 Könyvvezetési feladatok

Könyvvezetés

128

128

Pénzforgalmi könyvviteli alapok

32

32

Kettős könyvviteli alapok, bérelszámolás

20

20

Befektetett eszközök

16

16

Vásárolt készletek

20

20

Saját termelésű készletek

16

16

Pénzügyi és hitelműveletek, költségvetési kapcsolatok

6

6

Zárás, beszámolókészítés

18

18

Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat

64

58

64

11506-12 Vállalkozás-finanszírozási és adózási feladatok

Könyvelés naplófőkönyvben

28

28

Könyvelés pénztárkönyvben

22

22

Bevételi nyilvántartások

6

6

Részletező nyilvántartások

8

8

Vállalkozásfinanszírozás

64

64

A vállalkozás pénzügyi döntései

2

2

A beruházások értékelése

26

26

A forgóeszközellátás

16

16

A finanszírozás gyakorlata

14

14

A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése

6

6

Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat

32

32

A beruházások pénzügyi döntései

12

12

Forgóeszközszükséglet megállapítása

10

10

A finanszírozás gyakorlata

7

7

A pénzügyi teljesítmények mérése

3

3

Adózás

96

59

96

Az adózás rendje

4

4

Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok

28

28

Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái

14

14

Társaságok jövedelemadózása

16

16

Általános forgalmi adó

22

22

Helyi adók

12

12

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

10154-12 Munkaerő-gazdálkodás

Elektronikus adóbevallás gyakorlata Gyakorlati előkészítés

32

32

2

2

Elektronikus bevallás gyakorlata

28

28

A bevallások ellenőrzése

2

2

Munkaerőgazdálkodás

96

96

Munkajog és munkaügyi alapok

30

30

A munka díjazása

26

26

Társadalombiztosítás fedezete

40

40

Bérszámfejtési gyakorlat

64

64

Bérszámfejtés előkészítése

4

4

Bérszámfejtés

54

54

Egyéb feladatok

6

6

Bérügyi feladatok

64

64

Mt. bérszámfejtési előírásai

18

18

60

10155-12 Társadalom-biztosítási szakfeladatok ellátása

Jogviszonyok

20

20

Bérügyi egyéb ismeretek

26

26

Bérügyi gyakorlat

32

32

Havi feladatok

16

16

Éves feladatok

10

10

Ellenőrzési, javítási feladatok

6

6

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás története Egészségbiztosítás Nyugellátás Családtámogatás

64

64

3

3

24

24

17

17

20

20

TB-gyakorlat Egészségbiztosítás Nyugellátás

32

32

18

18

4

4

Családtámogatás

10

10

Összesen Összesen Összesen szabadsávval

72 39 0 6 1116 1260

Elméleti óraszámok/aránya

69,9 %

Gyakorlati óraszámok/aránya

30,1 %

672

320

992

2108

1120

2380

* Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve megtalálható a dokumentumban! Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

61

VÁM-, JÖVEDÉKI- ÉS TERMÉKDÍJ ÜGYINTÉZŐ (54 344 03) A szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei Cél: A Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző alkalmas a gazdálkodó szervezetek működésével összefüggő vám, jövedéki és termékdíj szabályozásban meghatározott feladatok önálló elvégzésére. A gazdálkodó szervezetek valamennyi vám-, jövedéki adó- és termékdíj kötelezettséggel, illetve áru, árukészletek mozgásával összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az árunyilatkozatok, az egyes bevallások adatszolgáltatások elkészítésében, lebonyolításában. Kezeli az ehhez kapcsolódó elektronikus nyilvántartásokat, rendszereket és a keletkezett iratanyagokat. Aktívan közreműködik a hatóság által lefolytatott ellenőrzések lebonyolításánál.

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 03 Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54344 03 A szakképesítés megnevezése: Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: IV.A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -


Tárgyi feltételek

63

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

V.A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:



64





11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)



1/13 heti óraszám e gy 0,5

Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv

0,5 2

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

2 5,5 6 2

Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása


Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat 10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása 10157-12 Jövedéki feladatok ellátása 10158-12 Környezetvédelmi

2 4

Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek

Jogi-, adójogi szabályozás keretei Jogi-, adójogi gyakorlat Jövedéki szabályozás

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 1,5 1 4,5 1 2 0,5 5

Jövedéki gyakorlat Környezetvédelmi termékdíj

1,5 5

termékdíj feladatok ellátása

10159-12 Vámjogi feladatok ellátása

alapismeret Hulladékgazdálkodás gyakorlata

1,5

Vámjogi szabályozás

5

Vámjogi gyakorlat

Vámtarifa és 10160-12 áruosztályozás Vámtarifa feladatok és Áruosztályozás áruosztályozás gyakorlata összes óra szabadsáv (marketing: 3, vezetés: 1, taniroda: 4) összes óra

1,5 5 1,5 20

11

24,5

6,5

4

4 35

35


66

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés óraszáma specifikus A a közismeret szakképzés szakképzés Szakmai nélkül Tantárgyak, óraszáma összes követelménytémakörök 5/13. és óraszáma modul 2/14. 1/13.

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Szakmai idegen nyelv* Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági alapok

11504-12 Gazdálkod ási alaptevéke nység ellátása




e

gy

ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4 16

16

4

4

4

4

4 4

4 4

72*

72 64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

198

198

10

10

67

A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a, kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere A marketing alapjai Jogi alapismeretek Tulajdonjog A kötelmi jog Ügyviteli gyakorlatok Tízujjas vakírás Szövegformázás Levelezés és iratkezelés Üzleti kommunikáció Általános statisztika A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, árés volumenindex A grafikus ábrázolás Statisztika gyakorlat Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték, árés volumenindex

18

18

20

20

24

24

22

22

28

28

16 20 12 28

16 20 12 28 216

216

90 18

90 18

72

72

36 72

36 72

4

4

30

30

18

18

16

16

4 72

4 72

32

32

16

16

16

16

68

Esettanulmány Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrendszer A pénzforgalom A pénzügyi piac és termékei Biztosítási alapismeretek Pénzügy gyakorlat A pénz időértéke Értékpapírok értékelése Valuta, devizaárfolyama Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere Adózási alapfogalmak Kiemelt adónemek Adózás gyakorlat Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Helyi adók Számviteli alapismeretek A számviteli törvény A vállalkozás vagyona A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása

8

8

144

144

4

4

34

34

34

34

60

60

12

12 36 11

36 11

20

20

5

5

54

54

7

5

5 42 36

7 42 36

16

16

14

14

6

6

162

162

20 24

20 24

20

20

24

24

28

28

18

18

16

16

12

12

69

10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása 10157-12 Jövedéki feladatok ellátása 10158-12 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása

Számvitel gyakorlat A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen Jogi-, adójogi szabályozás keretei Közigazgatási alapismeretek Adójogi alapismeretek Jogi-, adójogi gyakorlat Ügyintézés a közigazgatásban Ügyintézés az adóigazgatásban Jövedéki szabályozás Jövedéki alapismeretek Jövedéki termékek Jövedéki tevékenységek Jövedéki adókötelezettség Jövedéki ügyintézések szabályai Jövedéki gyakorlat Jövedéki adóztatás Jövedéki ügyintézések folyamata Környezetvédelmi termékdíj alapismeret Termékdíjjal kapcsolatos szabályozás Termékdíj köteles termékek Termékdíj fizetési kötelezettség Hulladékgazdálkodási ismeretek 70

36

36

9

9

9

9

9

9

9

9 64

64

32

32

32

32 16

16

8

8

8

8

160

160

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32 48 24

48 24

24

24

160

160

32

32

32

32

32

32

32

32

10159-12 Vámjogi feladatok ellátása 10160-12 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás Összesen Összesen

Termékdíjjal kapcsolatos informatikai rendszerek Hulladékgazdálkodás gyakorlata Termékdíj köteles termékek adóztatása Hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés folyamata Vámjogi szabályozás Általános vámjogi rendelkezések Az áruk származása Vámérték Termékimportot érintő fizetési kötelezettségek Vámeljárások szabályai Vámjogi gyakorlat Vámtartozás Vámeljárások folyamata Vámtarifa és áruosztályozás Vámtarifák kialakulása Kombinált Nómenklatúra szerkezete Áruosztályozási szabályok Az áruosztályozás informatikai támogatása Mintavétel szabályai Áruosztályozás gyakorlata TARIC rendszer használata Mintavétel árubesorolás érdekében

32

720

396 1116

71

32

48

48

24

24

24

24

160

160

32

32

32 32

32 32

32

32

32

32 48 24

48 24

24

24

160

160

32

32

32

32

32

32

32

32

32

32 48

48

24

24

24

24

784 208 992

2108 2108

Szabadsávval összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

1260 69,9 % 30,1 %

1120

2380

* Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve megtalálható a dokumentumban! Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ (54 345 01) A szakmai képzés óraterve, tananyaga, követelményei Cél: A logisztikai ügyintéző feladata a logisztikai tevékenységek tervezése, lebonyolítása, a logisztikai rendszerrel kapcsolatos vezetői munka támogatása. A szakképesítéssel rendelkező képes legyen a rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában feladatokat ellátni, a tervezési feladatokat végezni az ellátási, készletezési, termelési folyamatokban, kezelni a reklamációs eseteket, elvégezni a raktári tevékenységgel kapcsolatos teendőket, az árutovábbítással kapcsolatos feladatokat végezni, nemzetközi szállítással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézői tevékenységet végezni, kapcsolatot tartani a partnerekkel, ügyfelekkel, döntés-előkészítéssel, információgyűjtéssel, elemzéssel segíteni a menedzsmentet, a munkájához tartozó informatikai és irodai eszközöket kezelni. A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Kereskedelem ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: - 54 341 01 Kereskedő - 54 345 01 Logisztikai ügyintéző - 52 841 09 Postai üzleti ügyintéző I.


72

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 345 01 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 345 01 A szakképesítés megnevezése: Logisztikai ügyintéző A szakmacsoport adminisztráció

száma

és

megnevezése:

Ágazati besorolás száma és megnevezése:

17.

Kereskedelem-marketing,

üzleti

XXVI. Kereskedelem

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV.A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek

73

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V.A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:


éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

74


éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra



Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság

Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret utolsó évf. nélkül 1/13. 5/13 és 2/14. heti ögy heti óraszám óraszám e gy e gy 0,5


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás összes óra

3 1

20

5

80

4

60

5,5

Áruforgalom gyakorlata

4

Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás

4 5 7,5 1,5 3

Raktározás gyakorlata

3,5 21

75

10

160

18,5

12,5

összes óra

31

szabadság (statisztika: 2, jog: 2, taniroda: 4 összes óra szabadsávval

31

4

4 35

35


76


Szakmai követelménymodul


Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés specifikus A óraszáma a szakképzés szakképzés közismeret óraszáma összes nélkül 5/13. és óraszáma 2/14. 1/13.

10032-12 Marketing




e Munkahelyi egészség és 18 biztonság Munkavédelmi 4 alapismeretek Munkahelyek kialakítása 4 Munkavégzés személyi 2 feltételei Munkaeszközök 2 biztonsága Munkakörnyezeti 2 hatások Munkavédelmi jogi 4 ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs A marketing alapjai 108 Marketing alapismeretek 54 I. Marketingkommunikáció 54 I. Marketing a gyakorlatban Marketing alapismeretek 77

gy

ögy

e

gy 18 4 4 2 2 2 4

16

16

4

4

4 4 4 64 8 8 24 24

4 4 4 64 8 8 24 24 108 54 54

36

20

56

18

20

38

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

II. Marketingkommunikáció II. Az üzleti tevékenység 396 tervezése, elemzése Az áruforgalom 110 tervezése Az üzleti tevékenység eredményessége, 270 elemzése Üzleti levelezés 16 Vezetési ismeretek 36 Vezetési alapismeretek I. 18 Vezetési alapismeretek 18 II. Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II. Áruforgalom 198 Általános áruismeret 72 alkalmazása Áruforgalmi 126 tevékenységek Áruforgalom gyakorlata Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. Logisztika Logisztika célja, feladatai elemei Logisztikai költségeket befolyásoló tényezők Logisztikai kontrolling Készletgazdálkodás gyakorlat A beszerzési folyamat 78

18

18 396 110 270 16 36 18 18

180

80

260

72

108

72

80

188 198 72 126

144

60

204

54

90

54

60

150 128

128

32

32

64

64

32

32 128

128

32

32

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

fázisai, jellemzői Az anyagszükségletszámítás és erőforrástervezés A készletgazdálkodás főbb mutatói Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás INCOTERMS klauzulák rendszerezése költség és kockázatvállalás szerint A nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai Díjszámítás elemei, szállítmánybiztosítások Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Az árutovábbítási rendszerek és eszközök, üzletkötési feladatok sajátosságai Fuvarozással, szállítmányozással kapcsolatos árképzés, díjszámítás, fuvardíj, jutalék Okmányok, engedélyek, biztosítások, a szállítmányozás területén Közlekedés- és gazdaságföldrajz Közlekedés- és gazdaságföldrajzi ismeretek Árutovábbítási útvonaltervezés Térkép és GPS használata, pozíciókeresés Raktározás A raktározás szerepe a logisztikai folyamatokban Komissiózás folyamata, eszközrendszere Raktári árumozgatás és készletnyilvántartás 79

48

48

48

48

240

240

32

32

144

144

64

64 160

160

32

32

96

96

32

32

48

48

16

16

16

16

16

16

96

96

32

32

16

16

16

16

bizonylatai A veszélyes áruk, a tárolásának szabályai Raktározás gyakorlata Számítógépes raktárirányítás szoftverei és eszközeinek használata Komissiózás a gyakorlatban Anyagmozgató berendezések működtetése, mérőeszközök használata a raktárban Összesen Összesen Szabadsávval összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

32

756

360

1116 1260 60 % 40 %

160 160

32 112

48

48

32

32

32

32

592

112

992 1120

400

2268 2540

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

80

A Pedagógiai Program érvényességi köre, legitimációja, nyilvánosságra hozatala: E program határozza meg az intézményben a nevelési és az oktatási elveket, a tanítandó tananyagot, az értékelési elveket, valamint minden olyan tevékenységet, amelyet a köznevelési törvény ebben a dokumentumban ír elő szabályozni. (26. § 1. pont) A pedagógiai program olyan alapdokumentum, amely a neveléssel-oktatással kapcsolatos valamennyi tevékenységre kiterjed. Érvényességi kör: Jelen dokumentum érvényes az iskola valamennyi tanárára és diákjára. Módosítás: Kérheti a fenntartó, a szülők vagy a diákok, illetve a tanárok nagyobb csoportja, az igazgatóhoz benyújtott írásos kérelemben, aki a következő nevelőtestületi értekezleten beterjeszti a módosítási javaslatot a testületnek, egyidejűleg javaslatot tesz a módosítást elvégző team tagjaira. Szülők, diákok, tanárok nagyobb csoportján a létszámuk 30%-át értjük. Legitimáció: A dokumentumot és módosításait a nevelőtestület fogadja el, az iskola vezetője és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadása előtt ki kell kérni a Diákönkormányzat véleményét. A Pedagógiai Programot a következő helyeken kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni: -

az igazgatói szobában a nevelőtestületi szobában az iskola honlapján

A Pedagógiai Program érvényességi ideje: Jelen program a 2013/2014-es tanévtől érvényes a visszavonásig. A Pedagógiai Program hatályba lépése: 2013. szeptember 01.

Martony Sándorné igazgató

81

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

Recommend Documents